Előadó:	Maurizio MENSI
Társelőadó:	Jan PIE

Felkérés:	Európai Bizottság: 2023.5.2.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Illetékes szekció:	Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága
Elfogadás a szekcióülésen:	2023.6.22.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2023.7.12.
Plenáris ülésszak száma:	580.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	170/1/1

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB támogatja, hogy az EU elismeri a világűr biztonsági és védelmi dimenzióját, amit az Európai Unió biztonsági és védelmi űrstratégiájáról (a továbbiakban: a stratégia) szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett közös 2023. március 10-i közlemény is tükröz.

1.2.

Az EGSZB egyetért a közleményben megfogalmazott közös felfogással az új geopolitikai környezetre vonatkozóan, amelynek fő jellemzői az Ukrajna orosz inváziója által okozott súlyos problémák, valamint az űrtechnológiai eszközök és szolgáltatások kritikus jellege. Az EGSZB azzal is egyetért, hogy intézkedéseket kell kidolgozni ezek védelmére és megóvására, ami elengedhetetlen lépés egy komoly európai szintű űrpolitika kidolgozásához.

1.3.

Az EGSZB osztja azt a nézetet, hogy az űrrendszerek és -szolgáltatások ellenálló képességének és védelmének fokozása előtt a fenyegetések azonosítása az elsőrendű feladat. Ezért az uniós intézményeknek biztosítaniuk kell, hogy minden érintett szereplőt (ideértve az ipart, a civil társadalmat és a szociális partnereket) bevonnak a fenyegetések feltérképezésébe és az ajánlások megfogalmazásába. Fontos lesz bemutatni a szervezett civil társadalom számára, hogy közérdekű témáról van szó, illetve hogy a stratégia milyen előnyöket nyújt a polgárok számára. Így javulhat a stratégia legitimitása és a közvélemény általi elfogadottsága az űrtechnológiák polgári alkalmazásának köszönhetően.

1.4.

Az EGSZB azt ajánlja, hogy a jelenlegi aggasztó geopolitikai környezetben erősítsék meg az űrrendszerek és -szolgáltatások rezilienciáját és védelmét az Európai Unióban. Az EGSZB megjegyzi, hogy e célkitűzés kapcsán az egyik fő kihívás a közberuházások jelenlegi alacsony szintjének növelése, a széttagoltságuk csökkentése és egy európai hozzáadott értéket képviselő megközelítés előmozdítása. Mindezt egy olyan környezetben kell tenni, ahol a világűrbe történő közberuházások tekintetében Európa messze elmarad az Egyesült Államoktól, Kínától és Oroszországtól.

1.5.

Az EGSZB úgy véli, hogy az űrrendszerek és -szolgáltatások rezilienciájának és védelmének fokozása az Unióban olyan intézkedések végrehajtását is jelenti, amelyek a függetlenség biztosítása érdekében támogatják a technológiai szuverenitást és a kritikus ipari értékláncok rezilienciáját. E tekintetben az EGSZB határozottan ajánlja, hogy teljes mértékben ismerjék el és emeljék ki az iparnak azt a kulcsszerepét, amelyet a függőségi kérdések azonosításában és az ezzel kapcsolatos kárenyhítő intézkedések terén tölt be.

1.6.

Az EGSZB emlékeztetni kíván arra, hogy a világ vezetői egyre inkább elismerik és megerősítik azt, hogy a világűr szerepe egyre jobban beszivárog a mindennapokba és hozzáadott értéket teremt az emberiség számára. Napjainkban az európai űrágazat korunk néhány legsürgetőbb kihívásával foglalkozik. Nyomon követi például az éghajlatváltozást, segíti ösztönözni a technológiai innovációt és kézzel fogható társadalmi-gazdasági előnyöket biztosít a polgárok mindennapi életéhez. Az intézmények, a vállalkozások és a polgárok egyre nagyobb mértékben támaszkodnak az űrtechnológiára, a világűrön keresztül lebonyolított adatforgalomra és szolgáltatásokra olyan területeken, mint a navigációs és helymeghatározó rendszerek, valamint a Föld-megfigyelés (pl. azonnali tájékoztatás és helyszíni kommunikáció katasztrófa esetén). A világűr alapvető szerepet játszik a polgárok és Európa stratégiai autonómiája számára, de elengedhetetlen a globális diplomácia, az európai identitás felkarolása, valamint a következő generációk ösztönzése és motiválása szempontjából is.

1.7.

Az EGSZB határozottan üdvözli azt a jövőbeli „uniós űrjogszabályt”, amely a biztonságra, a védelemre, a fenntarthatóságra és a szabványosításra terjed ki, amely az űrforgalom-irányítás (STM) szükséges uniós megközelítésének irányába mutat (1).

1.8.

Az EGSZB meg van győződve arról, hogy az iparral kapcsolatos valamennyi intézkedést (pl. versenyképesség, kritikus technológiák, az ellátási lánc biztonsága) egy koherens és európai szintű iparpolitika részeként kell integrálni, tekintettel arra, hogy az európai űripar nagyon erősen függ a rendkívül korlátozott nyitott piacoktól.

1.9.

Az EGSZB kitart amellett, hogy még ha konkrét helyzetek kezeléséhez egyedi intézkedésekre is van szükség, és bár azok hasznosak is lehetnek, ezek az intézkedések csak akkor lehetnek észszerűek és teljes mértékben hatékonyak, ha egyesítik magukban a következő „összetevőket”: testre szabott közbeszerzési politika, ambiciózus és hatékony kutatási és fejlesztési politika, valamint az Európában kifejlesztett űrtechnológiák és -szolgáltatások piaci elterjedésének támogatása. Az intézkedéseknek az exportpiacokra is ki kell térniük, különösen gazdasági diplomácia révén.

1.10.

Az EGSZB meg van győződve arról, hogy ambiciózus, de egyben koherens módon kell támogatni a kutatást és az innovációt, hiszen az űrágazat csak így lehet fenntartható és csak így lehet képes kielégíteni a közpolitikai szükségleteket. Európának határozottabban és következetesebben kell támogatnia a K+I-t annak érdekében, hogy fenntartsa pozícióját az űrben, és biztosítsa egy olyan hazai ipar rendelkezésre állását, amely képes a legkorszerűbb űrrendszerek tervezésére, megvalósítására és kiaknázására.

1.11.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy azokon a területeken, ahol kulcsfontosságú a harmadik országokkal való együttműködés, meg kell őrizni az európai szuverenitást és el kell kerülni a stratégiai területeken az Európán kívüli függőségeket, ugyanakkor közös szabályként elő kell mozdítani az együttműködést és az interoperabilitást, az USA-val és más hasonlóan gondolkodó harmadik felekkel olyan módon, hogy érvényesüljön a kölcsönösség és az előnyök mindkét félnél jelentkezzenek.

1.12.

Az EGSZB úgy véli, hogy a stratégiát olyan konkrét és gyors intézkedéseknek kell követniük, amelyek célzott költségvetést, illetve ütemtervet tartalmaznak az intézkedések végrehajtására, és amelyek a munkahelyteremtés szempontjaival is foglalkoznak (2). Először európai szinten egyeztetni kell az űrtevékenységekben részt vevő szereplőkkel, és csak utána kell az EU-nak a pontos ütemtervet kidolgoznia.

2.   Háttér-információk

2.1.

Mivel a Covid-válság rávilágított arra, hogy Európa nem rendelkezik autonómiával és ellenőrzéssel a kritikus hálózati infrastruktúrával kapcsolatban, Oroszország Ukrajna elleni inváziója még inkább szükségessé tette, hogy erősebbé és ellenállóbbá váljunk a világűr biztonsági és védelmi dimenziójának tekintetében.

2.2.

Intézményi szinten ezt két fő mérföldkő szimbolizálja:

2.2.1.

Az Ukrajna elleni orosz invázióra válaszul az Európai Unió vezetői 2022. március 11-én nyilatkozatot adtak ki Versailles-ban. Ebben külön hangsúlyt fektettek a világűrrel kapcsolatos védelmi tevékenységekre, és megállapodtak arról, hogy erősíteni fogják az űripar és az űrtevékenységek biztonsági és védelmi dimenzióját.

2.2.2.

Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének vezetésével az Európai Bizottság 2022. március 21-én kiadta a biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytűt. A stratégiai iránytű számos következménnyel jár az európai űrágazatra nézve, mivel a világűrt egyre vitatottabb, erős védelmi vonatkozású területnek tekinti.

2.3.

Ezeket az uniós kezdeményezéseket más együttműködési programok is kiegészítették. Az ESA 2022. évi miniszteri szintű tanácsülése például felkérte a tagállamokat, hogy működjenek közre azoknak az ülésen javasolt kezdeményezéseknek a kidolgozásában, amelyek az űrbeli, illetve az onnan kiinduló biztonsági kérdésekre vonatkoznak.

2.4.

Az Ukrajna elleni orosz invázió minden kétséget kizáróan rámutatott arra, hogy a világűr kulcsfontosságú eszköz. A háború arra is rávilágított, hogy alapvetően releváns és fontos a kormányzati eszköztárat a gazdasági szféra eszköztárával kiegészíteni, ezért fontos a köz- és magánszféra közötti rendszeres együttműködés és összedolgozás, különösen a műszaki és operatív képességek tekintetében.

3.   Általános megjegyzések

3.1.

Az EGSZB elismeri, hogy a világűr kulcsfontosságú eszköz ahhoz, hogy az európai politikai döntéshozók független és megalapozott döntéseket és intézkedéseket hozhassanak a válságkezeléssel és biztonsággal kapcsolatos kérdésekben. Ez elengedhetetlen lépés egy komoly, európai szintű űrpolitika kidolgozásához. Fontos lesz bemutatni a szervezett civil társadalom számára, hogy közérdekű témáról van szó, illetve hogy a stratégia milyen előnyöket nyújt a polgárok számára. Így javulhat a stratégia legitimitása és a közvélemény általi elfogadottsága az űrtechnológiák polgári alkalmazásának köszönhetően.

3.2.

Európa most már ténylegesen erőfeszítéseket tesz, hogy stratégiai autonómiájának megvalósítása érdekében hiteles és biztosított autonómiát érjen el a világűrben. Mindez egyre inkább közös kihívást jelent az egész kontinensen. Az EGSZB úgy véli, hogy minden – akár polgári, akár katonai, nemzeti vagy európai, állami vagy magán – erőfeszítésnek a hatékonyságot és a megbízhatóságot kell szem előtt tartania a biztonsági felhasználók számára, amint azt a polgári, a védelmi és az űripar közötti szinergiákra vonatkozó cselekvési terv is hangsúlyozza (3), ezért megerősített köz- és magánszféra közötti partnerségekre és a hasonló gondolkodású országokkal való lehetséges partnerségekre van szükség.

3.3.

Egyre nagyobb a kockázata annak, hogy új, fenyegetően fellépő szereplők az űrrendszereket veszik célkeresztbe, hogy kárt okozzanak a műholdak által lehetővé tett kritikus szolgáltatásokban. Európa egyre jobban érdeklődik űralapú szolgáltatások iránt, illetve hagyatkozik ilyenekre, ezért az EGSZB szerint egyre fontosabb, hogy ezzel egy időben olyan intézkedések szülessenek, amelyek célja az űralapú képességek és szolgáltatások oltalma és védelme annak érdekében, hogy Európa társadalma és gazdasága ne legyen még inkább sebezhető.

3.4.

Az EGSZB meg van győződve arról, hogy a tagállamoknak teljes mértékben a világ békéje és biztonsága mellett kell felelősséggel és elkötelezett módon fellépniük. Mindezt úgy érhetik el, ha szuverén képességeikre és eszközeikre támaszkodva megerősítik a világűr felé irányuló, illetve a világűrbeli szabad mozgásterüket. Az EGSZB szerint ez az egyik legközvetlenebb és legkritikusabb eszköz ahhoz, hogy fellépjenek és befolyást gyakoroljanak. Ennek érdekében garantálniuk kell űriparuk ellenálló képességét, valamint az ellátási és szolgáltatási infrastruktúrájuk biztonságát a polgárok érdekében. Ebben az összefüggésben vitathatatlanul elsőbbséget élvez az, hogy biztosítsuk a világűrhöz való szuverén és fenntartható európai hozzáférést.

4.   Részletes megjegyzések

4.1.   Űrfenyegetettségi helyzetelemzés

4.1.1.

Az EGSZB üdvözli azt, hogy az űrfenyegetések éves állapotelemzése révén azonosítani fogják azokat a fenyegetéseket, amelyek az űrrendszerek megzavarásáért, romlásáért vagy megsemmisítéséért tehetők felelőssé. Ez az állapotelemzés kulcsfontosságúnak tekinthető annak az ellenséges környezetnek a megértéséhez, amelyben az űr- és földi infrastruktúra és szolgáltatások jelenleg és a közeljövőben működnek.

4.1.2.

Az EGSZB elismeri, hogy ez az értékelés segítene megakadályozni, hogy potenciálisan ellenséges országok vagy szervezetek érzékeny képességekre (illetve készségekre, technológiákra, eszközökre és építőelemekre) tegyenek szert. Mindez azt a célt szolgálná, hogy biztosított legyen az európai kormányzás és az „érzékeny képességek” ellenőrzése.

4.1.3.

Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak (a továbbiakban: EKSZ) figyelembe kell vennie az európai űripar (nagy- és kisvállalkozások), a kutatási és technológiai szervezetek, valamint a tudományos élet nézeteit és észrevételeit az űrfenyegetések éves állapotelemzésének kidolgozása, valamint az ebből eredő ajánlások és intézkedések meghatározása során.

4.1.4.

Az EGSZB meg van győződve arról, hogy egy ilyen folyamat lehetővé tenné a magánszektor számára, hogy a) új K+F prioritásokat dolgozzon ki a már ismert fenyegetésekkel vagy a felmerülő új típusú fenyegetésekkel kapcsolatban; b) felhívja az ügyfelek és az intézményi szereplők figyelmét arra, hogy megelőző megközelítésekre van szükség; c) európai szinten új szabványokat határozzon meg, és ezáltal hozzájáruljon a globális szintű szabványosítási folyamathoz; d) bevált gyakorlatokat osszon meg állami és magánszervezetek között; e) hozzáigazítsa a „földi” megközelítéseket a világűrhöz.

4.2.   Az űrrendszerek és -szolgáltatások rezilienciájának és védelmének fokozása az EU-ban

4.2.1.   Uniós szintű biztonsági keretrendszer az űrrendszerek védelmére, az információmegosztásra és az űrbiztonsági eseményekkel kapcsolatos együttműködésre

4.2.1.1.

Az EGSZB úgy véli, hogy az űrforgalom-irányításra vonatkozó globális szabályozási kezdeményezések és egyoldalú döntések valószínűleg kihívást jelentő környezetet teremtenek az európai szereplők számára. Az Európán kívül végrehajtott reformok ténylegesen akadályozhatják az európai űrágazatot abban, hogy egyenlő versenyfeltételek mellett vegye fel a versenyt a többi szereplővel, emellett érinthetik az ágazat fenntarthatóságát is, valamint tovább veszélyeztethetik az európai szuverenitást, amely az EU legfőbb célkitűzése a világűrrel kapcsolatban.

4.2.1.2.

Az EGSZB meg van győződve arról, hogy az Európai Uniónak meg kell ragadnia azt a lehetőséget, hogy a viták élére álljon és megteremtse az alapokat a kulcsfontosságú európai űrinfrastruktúra és a kapcsolódó szolgáltatások védelméhez. Ha az Európai Unió proaktív, és a szétaprózódottság helyett az uniós tagállamok közötti együttműködést mozdítja elő, azzal lehetővé teszi az európai űrágazat számára, hogy számára előnyös módon alkalmazza az elfogadott szabályokat és eljárásokat, és globális szinten is érvényesíteni tudja azokat. A tagállamok közötti összehangoltabb és együttműködőbb megközelítés szélesebb körben ösztönözné az EU védelmébe és védelmi iparába történő közös beruházásokat. E tekintetben a közös közbeszerzés lehetősége fokozhatja a keresleti oldal hatékonyságát, és hozzájárulhat az európai űripar és védelmi ipar versenyképességéhez és hatékonyságához (4).

4.2.1.3.

Az EGSZB úgy véli, hogy ha az olyan iparágakban, mint a repülés- és űrtechnológiai ipar, megerősítjük a továbbgyűrűző – katonai és polgári alkalmazású („kettős felhasználású”) – technológiákban rejlő lehetőségeket, akkor az jelentős hatást gyakorolna az EU ipari és katonai fejlődésére.

4.2.1.4.

A biztonságot és kiberbiztonságot illetően az EGSZB teljes mértékben egyetért azzal, hogy a „beépített biztonság” követelménye alapvető fontosságú a reziliencia szempontjából. A közös európai biztonsági szabványok is alapvető fontosságúak, amennyiben gyakorlatias módon alkalmazzák azokat, mivel a szabványok kidolgozásának és elfogadásának menete gyakran túl hosszadalmas abban a kompetitív piaci környezetben, amelyben az európai űrágazat működik. Ez azt jelenti, hogy: a) a technológia kifejlesztésével párhuzamosan kell őket kialakítani; b) gyors tanúsítási eljárást kell életre hívni; c) jobb intézményi támogatásra és együttműködésre van szükség az ellátási láncon belül, hogy az induló vállalkozásokat és a kkv-kat be lehessen vonni a folyamatba annak köszönhetően, hogy teljesíteni tudják a biztonsági követelményeket; d) új szabványokat kell kidolgozni.

4.2.1.5.

Az EGSZB megjegyzi, hogy a kritikus szervezetek rezilienciájáról szóló CER-irányelv (5) és az Unió egész területén magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről szóló NIS2 irányelv (6) csak tagállami szinten alkalmazandó, az uniós intézmények szintjén nem. Az EGSZB szerint ezeket az irányelveket az EU tulajdonában lévő eszközökre is alkalmazni kell.

4.2.2.   Az uniós űrágazat technológiai szuverenitásának erősítése

4.2.2.1.

Az EGSZB teljesen egyetért azzal a szándékkal, hogy növeljék az Európai Védelmi Alap és a Horizont Európa költségvetését. A fejlesztés legújabb szakaszaival kapcsolatban ugyanis az EU eddig nem tudta összehangolni költségvetését – és a kapcsolódó pénzügyi eszközöket – azon kinyilvánított törekvésével, hogy a fejlett technológiákat a szükséges készültségi szintre hozza.

4.2.2.2.

A közös munkacsoport „újjáélesztésével” összefüggésben az EGSZB úgy véli, hogy egységes folyamatot kell kialakítani, amely a kritikus helyzetek egységes, elfogadott és megosztott adattárához vezet. Fontos, hogy az európai űripar kulcsfontosságú szereplőként jelen legyen a folyamatban, mivel a függőség csökkentése egyrészt javíthatja Európa szuverenitását, másrészt hozzájárul az ipar versenyképességéhez.

4.2.2.3.

Az EGSZB nem biztos abban, hogy a közös munkacsoportnak és a kritikus technológiák megfigyelőközpontjának mi lesz a jövőbeli szerepe, és hogyan fognak egymással együttműködni, ezért kiemeli, hogy szinergiákra kell törekedni közöttük.

4.2.2.4.

Az EGSZB támogatja a világűr és a védelem szempontjából releváns technológiákkal kapcsolatos új szövetségek és közös európai érdeket szolgáló fontos projektek (IPCEI) létrehozását, mivel ezek hozzájárulhatnak a finanszírozás szintjének növeléséhez, valamint a kettős források fejlesztéséhez és fenntarthatóságához Európában.

4.2.3.   A világűrágazat biztonságát fenyegető veszélyek kezelése az EU-ban

4.2.3.1.

Pozitív fejlemény, hogy az uniós űrágazat biztonságát fenyegető kockázatok kezelése az ellátási láncok védelmén, valamint olyan közbeszerzési szabályokon keresztül történik, amelyek teljes mértékben garantálják az ellátás biztonságát.

4.2.3.2.

Az EGSZB azonban úgy véli, hogy ezeket az intézkedéseket egy koherens és európai szintű űrpolitika részeként széles körben integrálni kell.

4.2.4.   A képességek fejlesztése, beleértve az Unió autonóm hozzáférését a világűrhöz, a reziliencia növelése érdekében

4.2.4.1.

Az EGSZB egyetért azzal, hogy az önvédelmi infrastruktúra, az intelligens indítóállványok, a világűr-megfigyelési szolgáltatások, a pályán mozgó szervizelés és az űrszolgáltatásoknak szentelt, biztonságos szuverén felhő mind kulcsfontosságú technológiák/képességek a reziliencia szempontjából.

4.2.4.2.

Az EGSZB úgy véli, hogy biztosítani kell a világűrhöz való független és hosszú távú uniós hozzáférést, mivel űrkapacitásainak kialakítása és saját űrinfrastruktúrájának fenntartása tekintetében Európa nem függhet harmadik országoktól. E tekintetben intézményi szinten elengedhetetlen az európai indítóállványokat előnyben részesíteni.

4.2.5.   Reagálás az űrfenyegetésekre

4.2.5.1.

Az EGSZB úgy véli, hogy a fenyegetések felderítéséhez teljeskörű és autonóm űrforgalom-irányítási architektúrát kell kifejleszteni. Ez többek között a következőkre támaszkodna: egyrészt olyan finanszírozási programok létrehozására és támogatására, amelyek továbbfejlesztik az európai űrforgalom-irányítási (STM) képességeket (űrmegfigyelési és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomonkövetési rendszere – SST, világűrrel kapcsolatos helyzetismeret – SDA), másrészt a kereskedelmileg életképes, versenyképes és felméretezhető európai SST- és STM-képességek kiépítésének felgyorsítására (7).

4.2.5.2.

Ilyen értelemben az EGSZB teljes mértékben egyetért azzal, hogy a közös közlemény nagy hangsúlyt fektet a világűrrel kapcsolatos helyzetismereti (SDA) képességekre, de ennek előfeltétele, hogy az ipar támogatására, szakértelmére és képességeire támaszkodjon – az európai és uniós tagállami képességek mellett – az út minden szakaszában.

4.2.5.3.

Az EGSZB arra ösztönzi az uniós tagállamokat, hogy uniós szinten határozottan hangolják össze azon erőfeszítéseiket, amelyek célja a nyitott európai stratégiai autonómia megerősítése (a transzatlanti partnerségi szövetséggel, a multilaterális kötelezettségvállalásokkal és az olyan kulcsfontosságú stratégiai partnerekkel való együttműködéssel összhangban, mint az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság), és lehetőség szerint készítsék elő az utat az uniós szintű képességek kialakításához.

4.2.5.4.

Az EGSZB elismeri az űrgyakorlatok fontosságát, mivel az európai felek közötti koordinációnak erősebbnek, hatékonyabbnak és fajsúlyosabbnak kell lennie szövetségeseinkkel, különösen az Egyesült Államokkal szemben. Ez azt jelenti, hogy ki kell alakítani az űrműveletek közös kultúráját.

4.2.6.   A világűr biztonsági és védelmi célú használatának fokozása

4.2.6.1.

Az EGSZB egyetért azzal, hogy ha javítjuk a világűr hozzájárulását az európai védelmi képességekhez, akkor egyúttal a már meglévő európai kiemelt programokra is támaszkodni kell, és azokat ki kell egészíteni biztonsági és védelmi dimenzióval.

4.2.6.2.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy ha a Kopernikusz programot kiterjesztik a biztonsági képességekre, akkor azzal jelentősen megnövekedne a program célkitűzéseinek a száma. Ezt viszont gondosan meg kell vizsgálni, mert kockázatok merülhetnek fel a Kopernikusz program finanszírozási kapacitásai és jelenlegi nyíltadat-politikája kapcsán.

4.2.6.3.

Az EGSZB szerint fontos, hogy a stratégia hozzájáruljon az uniós zöld megállapodáshoz és a kapcsolódó ipari ökoszisztémákhoz. A Kopernikusz program, amely világszínvonalú referenciának tekinthető az éghajlatváltozás és a környezetvédelmi megfigyelés terén, közvetlenül hozzájárul az éghajlatváltozás kezeléséhez és megoldásához, de támogatja Európa globális színtéren betöltött szerepét is. Mivel a Kopernikusz program a tudomány igényeinek megfelelő képalkotás és az adatminőség globálisan elfogadott szabványává vált, a programot továbbra is töretlenül támogatni kell.

4.2.6.4.

Az IRIS2 kapcsán az EGSZB határozottan támogat egy olyan programot, amely segíteni fogja az Uniót abban, hogy továbbra is olyan vezető nemzetközi szereplő maradjon, amely szabad mozgástérrel rendelkezik a világűrben.

4.2.6.5.

Az EGSZB meg van győződve arról, hogy az iparral kapcsolatos valamennyi intézkedést (versenyképesség, kritikus technológiák, az ellátási lánc biztonsága stb.) egy koherens és európai szintű iparpolitika részeként kell integrálni, tekintettel arra, hogy az európai űripar nagyon erősen függ a rendkívül korlátozott nyitott piacoktól.

4.2.6.6.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az űrágazat innovatív és folyamatosan fejlődő ágazat. Az európai űrtevékenységek versenyképességének biztosítása érdekében a szakmai készségek fejlesztéséhez folyamatos alkalmazkodásra és fejlesztésre van szükség. Mivel az elmúlt években jelentős munkaerő-toborzásra került sor az ágazatban és a közeljövőben is ugyanez várható, ezért olyan konkrét kísérőintézkedésekre lesz majd szükség, mint például az uniós űrakadémia létrehozása.

4.2.7.   Partnerség a külső űrkörnyezetbeli felelős magatartás érdekében

4.2.7.1.

Az EGSZB egyetért azzal, hogy az űralapú képességek biztonságos, fenntartható és megbízható kihasználásához elengedhetetlenek a más régiókkal, szervezetekkel és hasonlóan gondolkodó harmadik felekkel kialakított partnerségek és közös vállalkozások.

4.2.7.2.

Bár az együttműködés kulcsfontosságú, az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy az európai szuverenitás és autonómia megőrzésének szükségszerűnek kell lennie. Ezzel egy időben közös szabályként elő kell mozdítani az együttműködést és az interoperabilitást az Egyesült Államokkal és más hasonlóan gondolkodó harmadik felekkel olyan módon, hogy érvényesüljön a kölcsönösség és az előnyök mindkét félnél jelentkezzenek.

---

(1)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a 2023–2027-es időszakra vonatkozó uniós biztonságos konnektivitási program létrehozásáról (COM(2022) 57 final – 2022/0039 (COD); és Közös közlemény az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Az EU űrforgalom-irányítási megközelítése – Uniós hozzájárulás egy globális kihívás kezeléséhez (JOIN(2022) 4 final)(HL C 486., 2022.12.21., 172. o.) és New Space-ről szóló véleményeivel összhangban

(2)  Különösen a nők foglalkoztatásával kapcsolatosan.

(3)  COM(2021) 70 final.

(4)  Amint azt az EGSZB kihangsúlyozta a Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az európai védelmi ipar együttműködésen alapuló beszerzés keretében történő megerősítését szolgáló eszköz létrehozásáról (COM(2022) 349 final) című véleményében (HL C 486., 2022.12.21., 168. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2557 irányelve (2022. december 14.) a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 333., 2022.12.27., 164. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2555 irányelve (2022. december 14.) az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint a 910/2014/EU rendelet és az (EU) 2018/1972 irányelv módosításáról és az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről (NIS 2 irányelv)(HL L 333., 2022.12.27., 80. o.).

(7)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a 2023–2027-es időszakra vonatkozó uniós biztonságos konnektivitási program létrehozásáról (COM(2022) 57 final – 2022/0039 (COD); és Közös közlemény az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Az EU űrforgalom-irányítási megközelítése – Uniós hozzájárulás egy globális kihívás kezeléséhez (JOIN(2022) 4 final)(HL C 486., 2022.12.21., 172. o.) és New Space-ről szóló véleményeivel összhangban.