EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.1.12.

COM(2022) 18 final

2022/0009(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Unió Kábítószerügyi Ügynökségéről

{SEC(2022) 45 final} - {SWD(2022) 8 final} - {SWD(2022) 9 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A kannabisz a leggyakrabban használt kábítószer. A heroin és más opioidok használata továbbra is a leggyakrabban a kábítószer-használat károsabb formáihoz kapcsolódik. A crack kokain egyre elterjedtebb; a különböző tiltott kábítószerek kisebb adagokban vagy olcsóbb csomagokban is rendelkezésre állnak, amelyeket megfelelőbbnek tartanak otthoni használatra. A benzodiazepinek 5 használatának növekedése figyelhető meg a magas kockázatú kábítószer-fogyasztók, a fogvatartottak és a rekreációs kábítószerek fogyasztóinak egyes csoportjai körében is, ami potenciálisan tükrözi ezen anyagok magas elérhetőségét és alacsony költségét, valamint a világjárványhoz kapcsolódó mentális egészségügyi problémákat. A kábítószer-fogyasztók körében széles körben elterjedt a politoxikomán droghasználat 6 , ami káros hatással van a népegészségügyre. Emellett az egyéb kábítószerek, különösen a kokain és egyes szintetikus anyagok fokozott elérhetősége a kábítószerekkel kapcsolatos erőszak és egyéb bűncselekmények számának növekedésével jár együtt 7 .

A legfrissebb tanulmányok szerint 8 a kábítószerpiacok rendkívül ellenállóak voltak a világjárvány okozta zavarokkal szemben. A világjárvány nemcsak a kábítószer-előállítást és -kereskedelmet érintette jelentős mértékben, hanem a marginalizálódott népességcsoportok számára is fokozott kockázatot jelentett. A Covid19-világjárványhoz kapcsolódó kezdeti kijárási korlátozások során nagykereskedelmi szinten az útvonalakban és módszerekben némi változás, valamint zavarok és helyi hiányok voltak megfigyelhetők. Mindazonáltal a kábítószer-értékesítők és -vásárlók gyorsan alkalmazkodtak az új helyzethez, különösen a titkosított üzenetküldő szolgáltatások, a közösségimédia-alkalmazások, az online források, valamint a postai és otthoni kézbesítési szolgáltatások nagyobb mértékű használatával. A kábítószer-fogyasztásnak a kezdeti lezárások során tapasztalt csökkenése a kijárási korlátozások enyhülésével megszűnt. Ennek eredményeként 2021 közepére a legtöbb kábítószer fogyasztási szintje visszaállt a Covid19 előtti szintre, vagy akár annál magasabb szintre emelkedett. Ezenkívül nem volt észlelhető a kínálat csökkenése sem. Épp ellenkezőleg, 2020-ban és 2021 elején több tonnányi kokaint foglaltak le az európai kikötőkben, míg az Európai Unióban a kannabisztermesztés és a szintetikus kábítószerek előállítása 2020-ban is a világjárvány előtti szinten maradt, és egyre több olyan eset fordult elő, amelyben szintetikus kannabinoidokkal hamisítottak kannabiszt. Míg a kábítószerekkel kapcsolatos szolgáltatásokat – ideértve az alacsonyküszöbű szolgáltatásokat, az ellenőrzött fogyasztói szobákat, valamint a bentlakásos és járóbeteg-ellátást – Európa-szerte visszaállították, azokat továbbra is szigorú Covid19-intézkedések korlátozzák, és csökkentett kapacitáson működnek.

Ezek a fejlemények hatékony uniós szintű fellépést tesznek szükségessé. Ennek stratégiai keretét a 2021–2025-ös időszakra szóló drogstratégia 9 és az EU 2021–2025-re szóló, drogokra vonatkozó cselekvési terve 10 biztosítja. A stratégia többek közt felszólítja a Bizottságot, hogy „nyújtson be javaslatot az EMCDDA [a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja 11 ] megbízatásának mielőbbi felülvizsgálatára annak biztosítása érdekében, hogy az ügynökség erőteljesebb szerepet töltsön be a kábítószer-jelenség jelenlegi és jövőbeli kihívásainak kezelésében” 12 . A jelenlegi javaslat eleget tesz ennek a kötelezettségvállalásnak.

2018–2019-ben a Bizottság az 1920/2006/EK rendelet 13 követelményeivel összhangban elvégezte a Központ negyedik értékelését. Arra a következtetésre jutott, hogy a Központ összességében jól működik, azonban számos területen további javulásra van lehetőség, különös tekintettel a kábítószer-jelenség alakulására.

Ezt a megállapítást támasztotta alá a Központtal és annak érdekelt feleivel folytatott rendszeres kapcsolattartás, ami rámutatott, hogy egyre nagyobb a szakadék a kábítószer-jelenség összetettsége és gyors fejlődése, valamint a Központ megbízatása között. Az 1920/2006/EK rendelet nem tükrözi a kábítószer-jelenség jelenlegi realitását, és nincs összhangban azokkal a feladatokkal, amelyeket a Központnak el kell látnia a kábítószer-jelenség jelenlegi és jövőbeli kihívásainak kezelése érdekében.

Ezért ez a javaslat a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja megbízatásának célzott felülvizsgálatáról rendelkezik, és megbízatásának megerősítésére törekszik annak biztosítása érdekében, hogy a jövőbeli Ügynökség hatékonyan tudjon reagálni az új kihívásokra, jobb támogatást tudjon nyújtani a tagállamoknak, és hozzá tudjon járulni a nemzetközi szintű fejleményekhez. A javaslat célja, hogy kifejezetten lefedje a politoxikomán droghasználatot, azaz az egyéb, anyagalapú függőségeket, amikor ezeket az anyagokat tiltott kábítószerekkel együtt használják; megerősítse a nyomonkövetési és fenyegetésértékelési képességeket; létrehozzon egy laboratóriumot annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi kriminalisztikai és toxikológiai információ az Ügynökség rendelkezésére álljon; megerősítse a nemzeti kapcsolattartó pontok pozícióját annak biztosítása érdekében, hogy képesek legyenek releváns adatokat szolgáltatni; és megállapítsa az Ügynökség arra vonatkozó hatáskörét, hogy uniós szintű megelőző és figyelemfelkeltő kampányokat dolgozzon ki, valamint riasztásokat adjon ki különösen veszélyes anyagok piaci hozzáférhetősége esetén. Végezetül a javaslat tisztázza az Ügynökség nemzetközi színtéren betöltött szerepét 14 . Ugyanakkor a javaslat az Ügynökség intézményi keretét hozzáigazítja az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság decentralizált uniós ügynökségekre vonatkozó közös megközelítéséhez is 15 .

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Az Ügynökségről szóló 1920/2006/EK rendelet az Európai Közösséget létrehozó szerződés 152. cikkén, azaz a népegészségügyi jogalapon alapult. Ez a rendelkezés az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 168. cikkének felel meg.

168. cikke (1) bekezdése harmadik albekezdésének b) pontjában az EUMSZ a következőkről rendelkezik: „Az Unió kiegészíti a tagállamok tevékenységét a kábítószer-fogyasztással kapcsolatos egészségkárosodás csökkentése érdekében, beleértve a felvilágosítást és a megelőzést is”. Az EUMSZ 168. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy az Európai Parlament és a Tanács „a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek figyelemmel kísérésére, az ilyen veszélyek korai előrejelzésére és az ezek elleni küzdelemre vonatkozó” intézkedéseket fogadhat el.

A kínálattal és a kábítószerpiaccal kapcsolatos kérdések kezelése támogatja a kábítószerek elérhetőségének csökkentését az EU-ban, valamint a kábítószer-kereslet visszaszorítását és végső soron a népegészségügyet. A kábítószer-jelenség egészségügyi és biztonsági dimenziói szorosan kapcsolódnak egymáshoz, és nem kezelhetők külön. Ezért e jogalkotási javaslat tartalma a népegészségügyi jogalap hatálya alá tartozik, és nem lépi túl az e jogalap alapján lehetséges mértéket.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Uniós fellépésre van szükség az Ügynökség megbízatásának felülvizsgálata érdekében.

A kábítószer-jelenség minden európai polgárt érint, és határokon átnyúló és több joghatóságot érintő probléma, különösen ami a kábítószerpiacokat és a szervezett bűnözést illeti. A tagállamok egészségügyi és biztonsági szempontból egyaránt számos közös kihívással néznek szembe, amelyekkel foglalkozni kell. A kábítószer-jelenséget nem lehet kizárólag nemzeti vagy regionális/szubnacionális szinten kezelni, mivel a kábítószer-kereskedelem transznacionális bűncselekmény. A kábítószer-kereskedelemben részt vevő szervezett bűnözői csoportok kihasználják a tagállamok eltérő szabályozási és jogi megközelítéseit. Az egyik tagállamban észlelt problémás egészségügyi vagy biztonsági minta nagyon gyakran előfordul más tagállamokban is. A nemzeti jogszabályok vagy akár a legjobb nemzeti gyakorlatok sem tudnák kezelni a kábítószer-jelenség határokon átnyúló vonatkozásait. E transznacionális jelleg miatt tehát uniós szintű fellépésre van szükség.

Ez a jogalkotási javaslat jelentős uniós hozzáadott értéket fog eredményezni. Az EU érdekében áll az Ügynökség megbízatásának célzott felülvizsgálata, amely lehetővé teszi számára a jelenlegi és jövőbeli kihívások kezelését, különös tekintettel az uniós kábítószerhelyzet közelmúltbeli romlására, amelyet az egyre nagyobb tisztaságú vagy hatáserősségű kábítószerek széles körű elérhetősége jellemez, az innovációval és technológiafejlesztésekkel való visszaélések segítenek, és amely komplexebb használati mintákhoz és a népegészségügyre és biztonságra gyakorolt egyre nagyobb hatáshoz vezet. Az Ügynökség megbízatásának felülvizsgálata az EU e fejleményekre adott válaszának részét képezi.

Amint azt az értékelés kimutatta, az Ügynökség jelentős hozzáadott értéket képvisel a kábítószer-jelenség kizárólag nemzeti szintű kezeléséhez képest. A jelenségek közül sok természeténél fogva határokon átnyúló és egyre inkább globális jellegű, ezért a tagállamok önmagukban nem tudják kezelni őket. Az Ügynökség jelenlegi megbízatása azonban korlátozza tevékenységét, azt a támogatást, amelyet a tagállamoknak nyújthat, valamint azt a szerepet, amelyet nemzetközi szinten betölthet. Az a tény, hogy például az Ügynökség jelenlegi megbízatása csak korlátozott mértékben terjed ki a politoxikomán droghasználatra, a kábítószer-jelenség uniós szintű áttekintési lehetőségének elvesztéséhez vezet, mivel az összegyűjtött adatok töredezettek vagy esetleg nem állnak rendelkezésre. Ez ellentétes lenne az EU tényeken alapuló drogpolitikai döntéshozatalának követelményeivel, amely döntéshozatal egy semleges szervre támaszkodik a tényszerű és objektív adatok szolgáltatása során. Az e jogalkotási javaslatban javasolt célzott felülvizsgálat megerősíti az Ügynökséget a kulcsfontosságú területeken annak érdekében, hogy jobban tudja kezelni ezeket a közös kérdéseket.

A jelenlegi megbízatás felülvizsgálata hozzájárulna a tagállamok adminisztratív terheinek csökkentéséhez és az adminisztratív eljárások egyszerűsítéséhez is. Az ehhez hozzájáruló tényezők közé tartozik a tagállamok jelentéstételi kötelezettségeinek javasolt észszerűsítése és központosítása a nemzeti kapcsolattartó pontokon keresztül, a kábítószerpiacok nyomon követése, a korai jelzőrendszer és a kábítószer-riasztási rendszer fenntartása, a képzés megszervezése, a bevált gyakorlatok kidolgozása stb. Ez a tagállamokban az adminisztratív költségek csökkenéséhez vezetne. Egy másik példa az, hogy az Ügynökségen keresztül jobb információk állnának rendelkezésre, ami nemcsak az EU, hanem a tagállamok javát is szolgálná. A tagállamok önmagukban nem tudnának ugyanolyan mértékben adatokat gyűjteni és elemezni, mivel nem rendelkeznek a szükséges ismeretekkel vagy erőforrásokkal, vagy a probléma határokon átnyúló jellegű. Ez utóbbi elem az adminisztratív egyszerűsítésre vonatkozó érv is, mivel egyetlen tagállam sem tudná önállóan kezelni ezeket a kérdéseket, és a számos országgal való együttműködés magas adminisztratív terhet jelentene.

•Arányosság

A javaslat arányos, mivel ez az egyetlen módja annak, hogy az Ügynökség megbízatásának szükséges módosításaira sor kerüljön.

Az uniós szintű fellépésnek nem célja sem a nemzeti intézkedések vagy hatóságok felváltása, sem azok relevanciájának megkérdőjelezése. A kábítószer-jelenséggel csak akkor lehet foglalkozni, ha valamennyi – uniós, nemzeti és helyi – szint együttműködik. A jelenlegi javaslat nem lépi túl azt a mértéket, amely egy uniós szintű jelenség kezelésével arányos.

Ami a nemzeti kapcsolattartó pontok lehetséges új szabályait és feladatait illeti, továbbra is a tagállamok hatáskörében marad annak eldöntése, hogy pontosan hogyan kívánnak nemzeti kapcsolattartó pontot létrehozni. Annak biztosítása érdekében azonban, hogy a nemzeti kapcsolattartó pontok képesek legyenek uniós szinten biztosítani a szükséges mértéket, és hozzájutni az uniós szinten rendelkezésre álló finanszírozáshoz, meg kell felelniük bizonyos minimumkövetelményeknek. Továbbá mivel a tagállamok által az Ügynökség számára a nemzeti kapcsolattartó pontokon keresztül szolgáltatott alapadatok képezik a teljes kábítószer-ellenőrzési rendszer alapját, arányos ilyen minimumkövetelményeket megállapítani.

•A jogi aktus típusának megválasztása

Tekintettel arra, hogy az Ügynökség megbízatását az 1920/2006/EK rendelet határozza meg, megbízatásának felülvizsgálatát rendelet formájában is el kell végezni.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Konzultációk az érdekelt felekkel

Az e javaslattal kapcsolatban az érdekelt felekkel folytatott fő konzultációra az Ügynökség 2018–2019-ben végzett értékelésének részeként került sor. Ez a folyamat magában foglalta az érdekelt felekkel folytatott széles körű konzultációt, többek között egy 12 hetes nyilvános konzultációt is. Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció részleteit a kapcsolódó bizottsági szolgálati munkadokumentum 31 III. melléklete tartalmazza. A melléklet a nyilvános konzultáció eredményeinek rövid összefoglalását is tartalmazza. A nyilvános konzultáció összefoglaló jelentését az értékelő jelentés 32 5. mellékleteként tették közzé.

Emellett találkozókon és/vagy konkrét információkéréseken keresztül megfelelően figyelembe vették az egyes érdekelt felek, például a tagállamok, a nemzeti kapcsolattartó pontok vagy más ügynökségek véleményét.

A tanácsadó tanulmánya óta számos megbeszélésre került sor az Ügynökség megbízatásának felülvizsgálata céljából, ideértve az EMCDDA igazgatótanácsában 2018 decemberében és 2019 júniusában folytatott megbeszéléseket, az értékelés eredményeinek a kábítószerekkel foglalkozó horizontális munkacsoport 2019. júliusi ülésén történő ismertetését, valamint a nemzeti kapcsolattartó pontok vezetői számára a 2019. májusi ülésükön történő ismertetését.

2019-ben és 2020-ban több hivatalos és informális találkozóra is sor került. Ez magában foglalta az Ügynökség különböző munkatársaival, a nemzeti kapcsolattartó pontok vezetőjével, a kábítószerekkel foglalkozó civil társadalmi fórummal, valamint a tagállamok képviselőivel folytatott informális találkozókat.

A Bizottság szolgálatai hivatalosabb üléseket is szerveztek. 2020. július 1-jén virtuális találkozóra került sor a drogokkal kapcsolatos európai civil társadalmi fórum központi csoportjával. Az EMCDDA megbízatásának javasolt felülvizsgálatát a drogokkal kapcsolatos európai civil társadalmi fórum 2020. október 8-i plenáris ülésén is megvitatták. A Reitox hálózat 2020. október 7-i szakmai egyeztetésén, valamint a nemzeti kapcsolattartó pontok vezetőjének 2020. november 26-i ülésén megbeszélést folytattak a nemzeti kapcsolattartó pontokkal kapcsolatos szempontokról. 2020. október 26-án virtuális informális munkaértekezletet szerveztek az EMCDDA igazgatótanácsának tagjai számára, amelyen megvitatták a szakpolitikai lehetőséget és az előnyben részesített alternatívával kapcsolatos főbb elképzeléseket.

E megbeszélések során hangsúlyozták, hogy az EMCDDA-rendeletet hozzá kell igazítani a kábítószerekkel kapcsolatos jelenlegi kihívásokhoz, például a politoxikomán droghasználathoz, és biztosítani kell az Ügynökség megfelelő finanszírozását. A résztvevők felszólítottak az Ügynökség nyomonkövetési, adatgyűjtési és értékelési kapacitásának, valamint a tájékoztató kampányok és a kockázati kommunikáció kezdeményezésére vonatkozó hatáskörének továbbfejlesztésére, valamint a tagállami hatóságokkal és különösen a nemzeti kapcsolattartó pontokkal fennálló kapcsolatainak megerősítésére. Hangsúlyozták továbbá az EMCDDA nemzetközi drogpolitikával kapcsolatos szerepét, és hangsúlyozták a megfelelő kriminalisztikai és toxikológiai laboratóriumi kapacitás szükségességét is.

•Adatgyűjtés és a szakértelem felhasználása

•Hatásvizsgálat

A Bizottság a minőségi jogalkotásra vonatkozó politikájával összhangban hatásvizsgálatot végzett.

Számos jogalkotási és nem jogalkotási szakpolitikai alternatíva merült fel. Néhány szakpolitikai alternatívát 36 már a korai szakaszban elvetettek, és azokat nem vetették alá mélyebb elemzésnek és értékelésnek. Két szakpolitikai alternatíva részletes vizsgálatára került sor: mindkettő hasonló célkitűzésekkel rendelkezik, de a költségek, az előnyök és az adminisztratív terhek tekintetében eltérő szintű hatást eredményez.

–4. szakpolitikai alternatíva: Célzott felülvizsgálat – A drogpolitika számára nyújtott érték növelése

Ez az alternatíva a tiltott kábítószerekre összpontosító és a kábítószer-jelenségekre vonatkozó tényalap elmélyítésére irányuló tematikus hatókört biztosít, miközben megerősíti az Ügynökség nyomonkövetési és fenyegetésértékelési képességeit, hogy növelje cselekvési és az új – többek között nemzetközi – kihívásokra irányuló reagálási képességét. A nemzeti kapcsolattartó pontokat fel kellene hatalmazni arra, hogy hatékonyabb közvetítőként járjanak el az Ügynökségtől származó kulcsfontosságú eredmények nemzeti szintű átültetésében és végrehajtásában. E szakpolitikai alternatíva keretében az Ügynökség rugalmasabbá válna a drogpolitika területén felmerülő igények kielégítése terén is, a tagállamoknak nyújtott különböző, testre szabott szolgáltatások révén. Ez az alternatíva jelentősen csökkentené az adminisztratív terheket, valamint egyszerűsítené az eljárásokat a tagállamok számára. Megfelelőbb lenne továbbá a pénzügyi és emberi erőforrások szükséges megerősítése tekintetében is.

–5. szakpolitikai alternatíva: Expanzív felülvizsgálat – A különböző függőségekre való összpontosítás

Ez az alternatíva olyan tematikus tevékenységi kört biztosít, amely a kábítószer-függőségen túl széles körben lefedi a függőséget, és átalakítja az Ügynökség nyomonkövetési rendszerét a különböző függőségekre vonatkozó módszertanok és mutatók alapján. A függőségekre vonatkozó kibővített tematikus hatókör hatással lenne a nemzeti kapcsolattartó pontok által az Ügynökség rendelkezésére bocsátandó adatokra, valamint az Ügynökség mint tudásmegosztási központ szerepére. Végezetül az Ügynökség nemzetközi együttműködésben való részvétele főként a kábítószerekkel kapcsolatos jelenlegi tevékenységekre korlátozódna, mivel más függőségek nem ugyanolyan szintű nemzetközi és határokon átnyúló kitettséggel rendelkeznek. Ez az alternatíva a meglévő szakpolitikákkal való esetleges átfedéseket eredményezhet. Kérdéseket vet fel a nemzeti hatáskörökkel való esetleges interferenciával kapcsolatban is, és a szubszidiaritás szempontjából nehézségekbe ütközhet. Az Ügynökség feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi és emberi erőforrások jelentős növekedését is maga után vonná.

A fent említett szakpolitikai alternatívák hatásának részletes értékelését követően az előnyben részesített alternatíva a 4. szakpolitikai alternatíva, amely a megbízatás célzott felülvizsgálatához vezet. E célzott felülvizsgálat fő elemei a következők:

–Az Ügynökség tevékenységi körét kiterjesztenék a politoxikomán droghasználatra, azaz az egyéb, anyagalapú függőségekre, amikor ezeket az anyagokat tiltott kábítószerekkel együtt használják. A felülvizsgálatnak ezért tisztáznia kell, hogy a fogalom mely politoxikomán droghasználatot foglalja magában, és milyen feltételek mellett alkalmazható. A megbízatás korlátozott bővítése szükségessé tenné, hogy a nemzeti kapcsolattartó pontok jelentsék a vonatkozó adatokat.

–Az Ügynökség megbízatása kibővülne annak érdekében, hogy kifejezetten foglalkozzon a kábítószer-kínálat és a kábítószerpiac kérdéseivel, mivel ez a kábítószer-jelenség egyre fontosabb dimenziója, és az Európai Unió Kábítószerügyi Ügynökségének (EUDA) képesnek kell lennie e dimenzió teljes körű kezelésére.

–Megerősítenék az Ügynökség nyomonkövetési és fenyegetésértékelési képességeit, és az Ügynökség további támogatást nyújtana a tagállamoknak az Ügynökség kábítószer-jelenségre gyakorolt hatásának és az új kihívásokra való reagálási képességének növeléséhez.

–Létrejönne egy virtuális laboratórium, azaz az Ügynökségen belüli kompetencia-központtal kombinált laboratóriumok hálózata annak biztosítása érdekében, hogy több kriminalisztikai és toxikológiai információ álljon az Ügynökség rendelkezésére.

–A nemzeti kapcsolattartó pontok felhatalmazást kapnának arra, hogy a vonatkozó adatokat az Ügynökség rendelkezésére bocsássák. Az új rendelet minimumkövetelményeket állapítana meg azok létrehozására vonatkozóan, amelyeket azután az Ügynökség tanúsít. A nemzeti kapcsolattartó pontok megbízatásának tükröznie kell az Ügynökség megbízatásának felülvizsgálatát.

–Az Ügynökség megkapná az arra vonatkozó hatáskörét, hogy uniós szintű megelőző és figyelemfelkeltő kampányokat dolgozzon ki, valamint riasztásokat adjon ki különösen veszélyes anyagok piaci hozzáférhetősége esetén.

–Ezeket az elemeket a tagállamokkal, az Unió decentralizált ügynökségeivel és szerveivel folytatott, megerősített együttműködés egészítené ki, ami kulcsfontosságú, bár önmagában nem valósítaná meg e kezdeményezés célkitűzéseit.

–Ami a nemzetközi dimenziót illeti, az Ügynökség feladatait pontosítanák annak érdekében, hogy magában a megbízatásban szerepeljenek a vonatkozó hatáskörök.

•Alapvető jogok

A felülvizsgálat önmagában nem gyakorol közvetlen hatást az alapvető jogokra. Az Ügynökség által és számára gyűjtött adatok statisztikai adatok, azonban nem tartalmaznak személyes adatokat; ezért ez nem érinti az Alapjogi Charta 8. cikkét („A személyes adatok védelme”). A javaslat más alapvető jogokat sem érint.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Ez a jogalkotási javaslat hatással lenne az Ügynökség többéves pénzügyi keretben jelenleg előírt költségvetési és személyzeti igényeire, amelyek nem elegendőek az Ügynökség által a kábítószer-jelenség jobb kezelése érdekében elvégzendő feladatokhoz, többek között a kábítószerpiacok és a kábítószer-kínálat tekintetében. A becslések szerint a többéves pénzügyi keret fennmaradó részében mintegy 63 millió EUR-s kiegészítő költségvetésre és mintegy 40 további álláshelyre lenne szükség annak biztosítása érdekében, hogy az Ügynökség rendelkezzen a felülvizsgált megbízatásának végrehajtásához szükséges erőforrásokkal. Az Ügynökség e jogalkotási kezdeményezésben javasolt új feladatai ezért a 2021–2027-es időszakra vonatkozó, az Ügynökségnek nyújtott uniós hozzájárulás évi 2 %-os növelését előíró, elfogadott többéves pénzügyi keretben előirányzott forrásokhoz képest további pénzügyi és emberi erőforrásokat igényelnek. Az Európai Unió Kábítószerügyi Ügynöksége kiegészítő pénzügyi forrásainak költségvetési hatását ellensúlyozni fogja a 4. fejezethez 40 tartozó programozott kiadások kompenzációs csökkentése, és várhatóan stabilizálódik az Ügynökség 2021 és 2027 közötti erőforrásigénye is.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Az Ügynökség megbízatásának nyomon követésére és értékelésére nagyrészt az e rendelet alapján alkalmazandó mechanizmusok szerint kerülne sor. Az 52. cikk olyan értékelést irányoz elő, amely különösen az Ügynökség és munkamódszereinek hatását, eredményességét és hatékonyságát méri fel, és megvizsgálhatja, hogy adott esetben szükséges-e módosítani az Ügynökség struktúráját, működését, tevékenységi területét és feladatait, valamint azt, hogy az ilyen módosítások milyen költségvetési hatásokkal járnának. Ehhez az értékeléshez a Bizottság az Ügynökség igazgatótanácsának ülésein való képviselete, valamint az Ügynökség munkájának a tagállamokkal együtt történő felügyelete révén keresztül gyűjt adatokat.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Az I. fejezet (1–5. cikk) tartalmazza az Ügynökség célkitűzéseit és általános feladatait. Azt követően, hogy a javaslat megállapítja, hogy a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) helyébe az Európai Unió Kábítószerügyi Ügynöksége (EUDA) lép (1. cikk), és meghatározza az Ügynökség jogállását és székhelyét (2. cikk), valamint néhány fogalommeghatározást (3. cikk), a 4. cikk meghatározza az Ügynökség célját, amely ugyanaz marad, mint az 1920/2006/EK rendeletben. Az 5. cikk három fő illetékességi terület köré sorolja az Ügynökség általános feladatait, amelyeket a II–IV. fejezet részletez.

A II. fejezet (6. és 7. cikk) tisztázza az Ügynökség nyomonkövetési feladatait. A 6. cikk meghatározza, hogy az Ügynökségnek milyen adatokat kell összegyűjtenie, és milyen intézkedéseket kell tennie annak érdekében, hogy az elemzéshez rendelkezésre álljanak a legfrissebb információk. Meghatározza továbbá az Ügynökség közzétételi feladatait is. A 7. cikk meghatározza az Ügynökség fő nyomonkövetési feladatait.

A III. fejezet (8–15. cikk) meghatározza az Ügynökség korai előrejelzési és kockázatértékelési feladatait. A 8–11. cikk meghatározza az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó információcsere, a korai jelzőrendszer és a kockázatértékelési eljárás szabályait. Ezek a rendelkezések nem változtak az 1920/2006/EK rendelet (EU) 2017/2101 rendelettel bevezetett 5a–5d. cikkéhez képest. Az Ügynökség által e tekintetben végzett munka képezi az alapját annak, hogy a 2004/757/IB tanácsi kerethatározat szerinti felhatalmazáson alapuló irányelv révén egy új pszichoaktív anyagot fel lehessen venni a „kábítószer” fogalommeghatározási körébe. A 12. cikk meghatározza annak lehetőségét, hogy az Ügynökség fenyegetésértékeléseket készítsen a kábítószer-jelenség azon új fejleményeiről, amelyek negatív hatást gyakorolhatnak a népegészségügyre, a biztonságra és a védelemre. Ezek a fenyegetésértékelések hozzá fognak járulni ahhoz, hogy az EU felkészültebb legyen az új fenyegetésekre való reagálás terén, és támogatni tudja az Ügynökség egyéb feladatait. A 13. cikk az EU korai jelzőrendszeréből rendelkezésre álló információkra, a fenyegetésértékelésekre és a kábítószerekkel kapcsolatos súlyos, közvetlen vagy közvetett veszély megjelenésére vonatkozóan a tagállamoktól kapott egyéb információkra épül. Rendelkezik egy európai kábítószer-riasztási rendszerről, amely megkönnyíti az olyan információk gyors cseréjét, amelyek gyors intézkedéseket tehetnek szükségessé a népegészségügy védelme vagy a biztonság és védelem biztosítása érdekében. A 14. cikk meghatározza az Ügynökség hatáskörét a kábítószer-prekurzorok területén. Végül a 15. cikk létrehozza a kriminalisztikai és toxikológiai laboratóriumok hálózatát („virtuális laboratórium”).

A IV. fejezet (16–21. cikk) meghatározza a kompetenciafejlesztés részeként kezelendő feladatokat. A 16. cikk meghatározza az Ügynökségnek a megelőzéssel kapcsolatos hatásköreit. Az Ügynökség már dolgozik ezen a területen, például egy európai megelőzési nevelési program kidolgozása vagy a megelőzési nyilvántartások cseréje révén. Ezt úgy kell megvalósítani, hogy az Ügynökség képessé váljon arra, hogy az EU-n belüli megelőzési programokat és kampányokat dolgozzon ki, ugyanakkor támogassa a tagállamokat a nemzeti kampányok előkészítésében. A 17. cikk akkreditációs és tanúsítási eljárást ír elő a nemzeti programok, különösen a nemzeti megelőzési, kezelési, ártalomcsökkentési és egyéb kapcsolódó programok tekintetében. Az ilyen akkreditáció vagy tanúsítás lenne a garancia a nemzeti hatóságok vagy szakmai testületek számára arra vonatkozólag, hogy programjaik összhangban vannak a legújabb tudományos eredményekkel, és hasznosnak bizonyulnak. A 18. cikk felhatalmazza az Ügynökséget arra, hogy támogatást nyújtson a tagállamoknak, például nemzeti stratégiáik értékelése és kidolgozása, valamint az innovatív bevált gyakorlatok és egyéb releváns információk megosztása terén. A 19. cikk lehetővé teszi az Ügynökség számára, hogy megbízatásának keretein belül képzést nyújtson, legyen szó akár központi, akár támogató feladatról, mely utóbbit külön díj alapján lehet biztosítani, amennyiben úgy határoznak. A 20. cikk meghatározza az Ügynökség nemzetközi együttműködési és technikai segítségnyújtási tevékenységeit, amelyeket tovább kell fejlesztenie. A rendelkezés azt is egyértelművé teszi, hogy a nemzetközi együttműködés az Ügynökség alapvető feladatainak részét képezi. A 21. cikk felhatalmazza az Ügynökséget arra, hogy aktívabb szerepet vállaljon az EU kutatási tudásciklusában. Ennek ki kell terjednie az Ügynökségnek az uniós belső biztonsági innovációs központban 41 való részvételére is.

Az V. fejezet (22–34. cikk) meghatározza az Ügynökség szervezetére vonatkozó szabályokat. A szabályok az 1920/2006/EK rendeleten alapulnak. Az e fejezetben foglalt szabályokban bevezetett változások a közös megközelítés végrehajtásának tudhatók be. Megtartották az Ügynökség sajátosságait, például a tudományos bizottság vagy a nemzeti kapcsolattartó pontok hálózatának meglétét, de szükség szerint kiigazították őket.

A 22. cikk meghatározza az Ügynökség felépítését. A 23–27. cikk meghatározza az igazgatótanács összetételének, feladatköreinek és munkamódszereinek részletes szabályait. Ezek kidolgozására az 1920/2006/EK rendelet 9. cikke, a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) igazgatótanácsának eljárási szabályzata és a közös megközelítés alapján került sor. A 28. cikk meghatározza a felügyelőtestületre vonatkozó szabályokat, amely támogatja az igazgatótanácsot és előkészíti üléseit. E rendelkezés alapját az 1920/2006/EK rendelet 10. cikke, az EMCDDA igazgatótanácsának eljárási szabályzata és a közös megközelítés képezi. A 29. cikk meghatározza az ügyvezető igazgató feladatait, valamint az 1920/2006/EK rendelet 11. cikkén és a közös megközelítésen alapul. A 30. cikk meghatározza a tudományos bizottságra vonatkozó szabályokat, és összhangban van az 1920/2006/EK rendelet 13. cikkével. Végezetül a 31–34. cikk meghatározza a nemzeti kapcsolattartó pontok Reitox hálózatára és magukra a nemzeti kapcsolattartó pontokra vonatkozó szabályokat. Az Ügynökség megbízatásának felülvizsgálatával összhangban meg kell erősíteni a nemzeti kapcsolattartó pontokat, ezért a nemzeti kapcsolattartó pontokra vonatkozó szabályokat kiterjesztették szerepük és felelősségi körük részletesebb meghatározása érdekében. A nemzeti kapcsolattartó pontokat fel kell hatalmazni arra, hogy a kábítószerekkel kapcsolatos valamennyi adat tekintetében központi szervként járjanak el a tagállamokban, és nemzeti szinten is megfelelő szerepet kell kapniuk. Annak érdekében, hogy szerepüket megfelelően el tudják látni, felépítésüknek meg kell felelnie bizonyos minimumkövetelményeknek, amelyek betartását az Ügynökségnek kell tanúsítania. E minimumkövetelményeken túl a tagállamok feladata eldönteni, hogy nemzeti jogrendszerükön belül hogyan hozzák létre a nemzeti kapcsolattartó pontokat.

A VI. fejezet (35–41. cikk) tartalmazza a pénzügyi rendelkezéseket. A 35. cikk meghatározza az Ügynökség egységes programozási dokumentumára vonatkozó szabályokat, amely magában foglalja a hároméves tervezést és a következő év munkaprogramját. Ezt a rendelkezést a legújabb költségvetési rendeletekhez igazították 42 . A pénzügyi rendelkezésekben az 1920/2006/EK rendelethez képest bekövetkezett változások a közös megközelítés és az EU decentralizált ügynökségeire jelenleg alkalmazandó pénzügyi szabályok végrehajtásának tudhatók be. A költségvetési eljárások, a beszámolók bemutatása és a mentesítés tekintetében bevezetett változtatások kisebb jelentőségűek. E fejezet egyetlen új rendelkezése a 37. cikk, amely lehetővé tenné az Ügynökség számára, hogy díjakat számítson fel bizonyos olyan feladatokért, amelyek nem képezik az Ügynökség alapvető feladatainak részét. Az Ügynökségnek kell döntenie egy későbbi szakaszban, amint e rendelet alkalmazandóvá válik, hogy élni fog-e ezzel a lehetőséggel vagy sem.

A VII. fejezet (42–44. cikk) tartalmazza a személyzeti rendelkezéseket. Az 1920/2006/EK rendelethez képest bekövetkezett változások a közös megközelítés végrehajtásának, valamint a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó foglalkoztatási feltételek módosításainak tudhatók be (42. és 44. cikk) 43 . A 43. cikk tartalmazza az ügyvezető igazgatóra alkalmazandó személyzeti szabályokat.

2022/0009 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Unió Kábítószerügyi Ügynökségéről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 168. cikke (5) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően 44 ,

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően 45 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontját a 302/93/EGK tanácsi rendelet 46 hozta létre. Ezt az alapító jogi aktust az 1920/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 47 2006-ban átdolgozta.

(2)A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontját azzal a céllal hozták létre, hogy tényszerű, objektív, megbízható és összehasonlítható információkat szolgáltasson a kábítószerekről, a kábítószer-függőségről és ezek uniós szintű következményeiről, hogy az Unió és a tagállamok számára olyan bizonyítékokat szolgáltasson, amelyek segítik a politikai döntéshozatalt és iránymutatást nyújtanak a kábítószerek elleni küzdelemre irányuló kezdeményezésekhez, és ezáltal hozzáadott értéket biztosítanak számukra, amikor saját hatáskörükben intézkedéseket hoznak vagy fellépésről határoznak a kábítószer-jelenség kezelése érdekében. A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjának létrehozása Európa-szerte nyilvánvalóan javította a kábítószerekre és a kábítószer-függőségre vonatkozó információk elérhetőségét.

(3)Bár általános célkitűzése továbbra is érvényes, és azt fenn kell tartani, az 1920/2006/EK rendelet már nem alkalmas a kábítószerekkel kapcsolatos jelenlegi és jövőbeli kihívások kezelésére. Ezért a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjának megbízatását felül kell vizsgálni, beleértve annak felváltását és az „Európai Unió Kábítószerügyi Ügynökségére” (a továbbiakban: az Ügynökség) való átnevezését. Mivel az 1920/2006/EK rendelet lényeges módosításaira van szükség az Unió decentralizált ügynökségeire vonatkozó közös megközelítés 48 és a kábítószer-jelenség fejleményeinek figyelembevétele érdekében, az egyértelműség érdekében a rendeletet új rendelettel kell felváltani.

(4)Az 1920/2006/EK rendelet középpontjában az egészségügyi kérdések álltak. Ugyanakkor foglalkozni kell a kábítószerpiacokkal és a kábítószer-kínálattal kapcsolatos kérdésekkel is, hogy megértsük a kábítószer-jelenség népegészségügyi hatásait, csökkentsük a kábítószerek elérhetőségét az Unióban, és visszaszorítsuk a kábítószer-keresletet. Az egészségüggyel és az ellátással kapcsolatos kérdések szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Az Ügynökségnek ezért holisztikusabb módon kell kezelnie a kábítószer-jelenséget.

(5)Az Ügynökség munkáját az Uniónak és a tagállamoknak a kábítószerek területén meglévő hatáskörére figyelemmel kell végezni. Ki kell terjednie a kábítószer-jelenség különböző vetületeire és az alkalmazott megoldásokra. Ennek során az Ügynökséget az Unió által elfogadott vonatkozó stratégiáknak és cselekvési terveknek, különösen az alkalmazandó uniós drogstratégiának és cselekvési tervnek kell vezérelnie.

(6)Tevékenységei során az Ügynökségnek együtt kell működnie más uniós ügynökségekkel és szervekkel, különösen a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségével (Europol), az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségével (CEPOL), az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségével (Eurojust), az Európai Gyógyszerügynökséggel (EMA), az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal (ECDC) és az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökséggel (EACEA), és az átfedések elkerülése érdekében figyelembe kell vennie azok tevékenységeit. A harmadik országok érintett hatóságaival és szerveivel nemzetközi szinten, valamint az ENSZ szintjén is együttműködést kell folytatni.

(7)Egyre elterjedtebbé válik a politoxikomán droghasználat, azaz egy vagy több – legális vagy tiltott – pszichoaktív anyag vagy anyagtípus egyidejű használata, amikor ezeket az anyagokat kábítószerekkel együtt fogyasztják. Ezért az Ügynökségnek foglalkoznia kell az egyéb, anyagokon alapuló függőségekkel, amikor ezeket az anyagokat kábítószerekkel együtt fogyasztják, olyan monitoringrendszerek kifejlesztésével, amelyek – ahelyett, hogy csak egy anyagra, például a heroinra összpontosítanának – figyelembe vennék a más anyagok – például a nem ellenőrzött opioidok vagy a helytelenül használt gyógyszerek – egyidejű vagy egymást követő használata által betöltött fontos szerepet.

(8)Az Ügynökségnek három fő kompetenciaterület – azaz a megalapozottabb szakpolitikákhoz vezető nyomon követés; a megalapozottabb intézkedésekhez vezető korai előrejelzés és kockázatértékelés; valamint a kábítószer-jelenségre adott, határozottabb uniós válaszokhoz vezető kompetenciafejlesztés – körül kell kialakítania tevékenységeit.

(9)Az adatok gyűjtésének, elemzésének és terjesztésének továbbra is az Ügynökség fő feladatának kell maradnia. A standard adatokat a nemzeti kapcsolattartó pontokon keresztül gyűjtik, amelyeknek továbbra is az Ügynökség egyik fő adatszolgáltatójának kell maradniuk. Ezenkívül az innovatív adatgyűjtési módszereknek köszönhetően a valós idejűhöz közelebbi adatforrások egyre inkább elérhetőek. Ezért az Ügynökségnek hozzáféréssel kell rendelkeznie az összes rendelkezésre álló adathoz, hogy holisztikus képet kapjon az Unión belüli kábítószer-jelenségről és az azt befolyásoló külső tényezőkről.

(10)Az Ügynökség adatszolgáltatási követelményeinek tükröződniük kell a nemzeti kapcsolattartó pontokban. A tagállamokon belül fel kell hatalmazni őket arra, hogy minden releváns adatot megkapjanak a különböző nemzeti hatóságoktól. A tagállamokban végzett adatgyűjtést a lehető legnagyobb mértékben egyszerűsíteni kell a kettős jelentéstétel és az erőfeszítések megkettőzésének elkerülése érdekében.

(11)Az adatgyűjtés, a minőségi és mennyiségi információcsere megkönnyítése és strukturálása, valamint a valós idejű nyomon követést lehetővé tevő integrált és interoperábilis nyomonkövetési rendszer létrehozásának támogatása érdekében az Ügynökségnek megfelelő digitális megoldással kell rendelkeznie. Ennek lehetővé kell tennie az adat- és információkezelés és -csere automatizálását. Ennek a megoldásnak elő kell segítenie a technológiaalapú kábítószerpiacok, többek között a kódolt virtuális drogpiac valós idejű nyomon követését is.

(12)Annak érdekében, hogy az Ügynökség jobban ki tudja használni a rendelkezésére álló információkat, például hogy proaktívabb intézkedéseket – többek közt fenyegetésértékeléseket, stratégiai hírszerzési jelentéseket és riasztásokat – vezethessen be, valamint hogy javítsa az Unió jövőbeli fejleményekre való felkészültségét, meg kell erősíteni az Ügynökség nyomonkövetési és elemzési kapacitását.

(13)Az Unió felkészültségének javítása érdekében holisztikus képet kell alkotni a kábítószer-jelenség lehetséges jövőbeli fejleményeiről is. Annak érdekében, hogy felkészítse magát és a politikai döntéshozókat az ilyen jövőbeli fejleményekre, az Ügynökségnek rendszeres előrejelzési gyakorlatokat kell végeznie, figyelembe véve a megatrendeket, azaz azokat a hosszú távú hajtóerőket, amelyek jelenleg megfigyelhetők, és nagy valószínűséggel jelentős hatással lesznek a jövőre, azzal a céllal, hogy azonosítani lehessen a kábítószer-problémákra való reagálás új kihívásait és lehetőségeit.

(14)A kábítószer-jelenség egyre inkább lehetővé teszi a technológia alkalmazását, amint az a Covid19-világjárvány során is megmutatkozott, amikor a kábítószer-forgalmazást megkönnyítő új technológiák nagyobb mértékű alkalmazását figyelték meg. Becslések szerint a kódolt virtuális drogpiacokon az ajánlatok mintegy kétharmada kábítószerrel kapcsolatos. A kábítószer-kereskedelem különböző platformokat, többek között közösségimédia-hálózatokat és mobilalkalmazásokat használ. Ez a fejlemény a kábítószer-jelenségre adott válaszokban is tükröződik, a mobilalkalmazások és az e-egészségügyi beavatkozások fokozott használatával. Az Ügynökségnek – más érintett uniós ügynökségekkel együtt és elkerülve az erőfeszítések megkettőzését – a kábítószer-jelenségre vonatkozó holisztikus megközelítése részeként nyomon kell követnie az ilyen fejleményeket.

(15)Az Unió-szerte népegészségügyi és társadalmi kockázatokat hordozó új pszichoaktív anyagokat uniós szintű megközelítéssel kell kezelni. Ezért nyomon kell követni őket, és a gyors reagálás érdekében fenn kell tartani az EU korai jelzőrendszerét. Az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó információcserét és korai jelzőrendszert – beleértve az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó bevezető jelentést és kockázatértékelést – a közelmúltban módosították, és annak változatlannak kell maradnia.

(16)Az Ügynökség által végzett, megerősített nyomon követés és az új pszichoaktív anyagok kockázatértékelése során szerzett tapasztalatok alapján az Ügynökségnek általános fenyegetésértékelési kapacitást kell kialakítania. Sürgősen proaktívabb kapacitásra van szükség az új fenyegetések gyors azonosításához és az ellenintézkedések kidolgozásához, mivel a modern kábítószer-jelenség dinamikus jellege azt jelenti, hogy a kapcsolódó kihívások gyorsan átterjedhetnek a határokon túlra.

(17)Mivel a veszélyes anyagok károsíthatják a népegészségügyet, az Ügynökség számára lehetővé kell tenni, hogy riasztásokat bocsásson ki. E funkció támogatása érdekében az Ügynökségnek ki kell dolgoznia egy európai kábítószer-riasztási rendszert, amelyhez a nemzeti hatóságok hozzáférhetnek. Egy ilyen rendszernek elő kell segítenie a gyors információcserét, amely gyors intézkedéseket tehet szükségessé a népegészségügy és a biztonság és védelem érdekében. Az Ügynökségnek képesnek kell lennie arra, hogy ne csak a nemzeti hatóságokat, hanem ezen anyagok potenciális felhasználóit is tájékoztassa.

(18)A kábítószer-prekurzorok az olyan kábítószerek előállításához szükséges anyagok, mint az amfetaminok, a kokain és a heroin. Mivel az Unióban növekszik az illegális kábítószer-termelés, meg kell erősíteni a kábítószer-prekurzorok kereskedelmének és a legális csatornákról illegális kábítószer-előállításra való elterelésének megelőzését. Ezen erőfeszítések támogatása érdekében az Ügynökségnek szerepet kell kapnia a kábítószer-prekurzorok illetéktelen kezekbe jutásának és kereskedelmének nyomon követésében, és segítenie kell a Bizottságot a kábítószer-prekurzorokra vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtásában.

(19)Mivel egyre nagyobb szükség van kriminalisztikai és toxikológiai adatokra és szakértelemre, és mivel a tagállami laboratóriumok közötti koordináció hiányos, létre kell hozni egy „virtuális” laboratóriumot, azaz a kábítószerek és a kábítószerekkel kapcsolatos ártalmak területén jártas kriminalisztikai és toxikológiai laboratóriumok hálózatát. Ennek a „virtuális” laboratóriumnak lehetővé kell tennie az Ügynökség számára a releváns információkhoz való hozzáférést, növelnie kell kapacitásait ezen a területen, és támogatnia kell a tagállamok érintett laboratóriumai közötti tudásmegosztást anélkül, hogy egy saját laboratórium létrehozásával és működtetésével kapcsolatos magas költségek merülnének fel.

(20)A kriminalisztikai és toxikológiai laboratóriumok hálózatának reprezentatívnak kell lennie a tagállamokban, lehetővé téve számukra, hogy két laboratóriumot jelöljenek ki a hálózatba, a toxikológiai és kriminalisztikai szakértelemre kiterjedően. A lehető legszélesebb körű lefedettség biztosítása érdekében az Ügynökség munkája szempontjából releváns, más laboratóriumok – többek között a Vámlaboratóriumok Európai Hálózata – szakértői számára is lehetőséget kell biztosítani a hálózatban való részvételre. Ez az együttműködés lehetővé tenné az érintett laboratóriumok számára, hogy különböző területeken tanuljanak egymástól.

(21)Az e területre vonatkozó ismeretek bővítése és a tagállamok támogatása érdekében az Ügynökségnek olyan releváns projekteket kell meghatároznia és finanszíroznia, mint például az új gyógyszerekre vonatkozó referenciaszabványok kidolgozása, toxikológiai vagy farmakológiai vizsgálatok kidolgozása és kábítószerprofil-alkotás. Ez a megközelítés támogatná az érintett laboratóriumok közötti információcserét, és csökkentené az egyes laboratóriumok költségeit.

(22)Mivel az Ügynökség hozzáféréssel rendelkezik a tényeken alapuló megelőzési stratégiák kidolgozásához és előmozdításához szükséges adatokhoz és tudományos tapasztalatokhoz, részt kell vennie a megelőzési munkában, különösen a kábítószer-megelőzés, a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények megelőzése és a kábítószerekkel kapcsolatos ártalmak megelőzése terén bevált gyakorlatok és megvalósítható kutatási eredmények cseréjében, beleértve a kábítószer-megelőzésre vonatkozó minőségi előírások (európai kábítószer-megelőzési minőségi előírások) vagy egy olyan nevelési program kidolgozását, amely a leghatékonyabb, tényeken alapuló megelőzési beavatkozásokról és megközelítésekről tudással látja el a döntéshozókat és a politikai döntéshozókat (az Európai Unió megelőzési nevelési programja).

(23)Uniós perspektívájából adódóan az Ügynökségnek képesnek kell lennie arra, hogy értékelje a nemzeti intézkedéseket és képzéseket, például a megelőzésre, a kezelésre, az ártalomcsökkentésre és más kapcsolódó intézkedésekre vonatkozóan, figyelembe véve, hogy azok megfelelnek-e az aktuális tudományos helyzetnek és hasznosak bizonyulnak-e. A tagállamok vagy az érintett szakmai szervezetek számára lehetővé kell tenni, hogy az akkreditációt vagy tanúsítást a munkájukra vonatkozó minőségi védjegyként használják.

(24)Tekintettel arra, hogy az Ügynökség uniós szinten egyedülálló helyzetben van, ami lehetővé teszi számára az adatok és a bevált gyakorlatok összehasonlítását, az Ügynökségnek támogatnia kell a nemzeti drogstratégiák tagállamok közötti strukturáltabb értékelését és kidolgozását, különösen a szakpolitikák kidolgozása tekintetében. Ezen túlmenően meg kell erősíteni az Ügynökség azon szerepét, hogy képzést és támogatást nyújtson a tagállamoknak a minőségi előírások és a bevált gyakorlatok végrehajtásához, figyelembe véve az e területeken szerzett szakértelmét.

(25)Az Ügynökség nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos feladatait egyértelműbben kell meghatározni annak érdekében, hogy teljes mértékben részt vehessen az ilyen tevékenységekben, és reagálhasson a harmadik országok és szervek kéréseire. Az Ügynökségnek hozzá kell tudnia járulni az uniós drogpolitika külső dimenziójának kidolgozásához és végrehajtásához, valamint az Unió multilaterális szinten betöltött vezető szerepéhez, ami biztosítja az uniós drogpolitikák hatékony és koherens végrehajtását belső és nemzetközi szinten. Annak érdekében, hogy az Ügynökség megfelelő szintű erőforrásokat tudjon elkülöníteni erre a feladatra, a nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos munkának az Ügynökség alapvető feladatai közé kell tartoznia. Az Ügynökségnek az Ügynökség nemzetközi együttműködési keretén kell alapulnia, amelynek összhangban kell lennie a nemzetközi együttműködésre vonatkozó uniós prioritásokkal, és rendszeresen felül kell vizsgálni azt annak biztosítása érdekében, hogy megfelelően tükrözze a nemzetközi fejleményeket.

(26)Annak elősegítése érdekében, hogy a biztonsági kutatásra irányuló uniós finanszírozás potenciálja maximálisan kiaknázható legyen és megfeleljen a drogpolitikai szükségleteknek, az Ügynökségnek segítenie kell a Bizottságot a fő kutatási témák azonosításában, valamint az Ügynökség céljait érintő kutatási és innovációs keretprogramok kialakításában és végrehajtásában. Amennyiben az Ügynökség segítséget nyújt a Bizottságnak a fő kutatási témák azonosításához és egy uniós keretprogram kialakításához és végrehajtásához, az összeférhetetlenség elkerülése érdekében nem részesülhet az érintett program keretében finanszírozásban. Végezetül az Ügynökségnek részt kell vennie a kutatással és innovációval foglalkozó uniós szintű kezdeményezésekben annak biztosítása érdekében, hogy a tevékenységeihez szükséges technológiák ki legyenek fejlesztve és használatra készen álljanak.

(27)Az igazgatótanácsot határozatainak előkészítésében egy felügyelőtestületnek kell segítenie. Az Ügynökséget az ügyvezető igazgató vezeti. A tudományos bizottságnak továbbra is segítenie kell az igazgatótanácsot és az ügyvezető igazgatót a releváns tudományos kérdésekben.

(28)Az Ügynökség egyik fő adatszolgáltatóinak a nemzeti kapcsolattartó pontoknak kell lenniük. Meg kell határozni a tagállamok általi létrehozásukra és az Ügynökség általi tanúsításukra vonatkozó minimumkövetelményeket. A nemzeti kapcsolattartó pontok megfelelő működésének biztosítása érdekében állandó jelleggel, külön költségvetéssel és feladataik ellátása tekintetében bizonyos fokú függetlenséggel kell felállítani őket.

(29)Az Ügynökségnek megfelelő forrásokkal kell rendelkeznie feladatai ellátásához, és önálló költségvetést kell biztosítani számára. Ezt elsősorban az Unió általános költségvetéséből származó hozzájárulásból kell finanszírozni. Az uniós hozzájárulás és az Unió általános költségvetése terhére nyújtott minden más támogatás tekintetében az uniós költségvetési eljárást kell alkalmazni. Az elszámolások ellenőrzését az Európai Számvevőszék végzi.

(30)A díjak javítják az ügynökségek finanszírozását, és fontolóra vehetők olyan konkrét kérdések esetében, amelyek egyértelműen elkülöníthetők az Ügynökség alapvető feladataitól. Az Ügynökség által felszámított díjaknak fedezniük kell az adott szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos költségeket.

(31)Az ügyvezető igazgatónak továbbá az Ügynökségről szóló, éves jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ezenkívül az Európai Parlament és a Tanács számára lehetővé kell tenni, hogy felkérjék az ügyvezető igazgatót, hogy számoljon be feladatai végrehajtásáról.

(32)Az Ügynökségre alkalmazni kell az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet 49 . Az Ügynökségnek a lehető legátláthatóbb módon, műveletei céljának veszélyeztetése nélkül kell végeznie tevékenységét.

(33)Az Ügynökségre alkalmazni kell a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletet 50 , valamint az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága közötti, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodást 51 , amelyhez a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja már csatlakozott.

(34)Az Ügynökség teljesítményének ellenőrzése és biztosítása, valamint annak érdekében, hogy megbízatása lehetővé tegye számára a kábítószerpiac és a szakpolitikák fejlődése által megkívánt tevékenységek elvégzését, az Ügynökség munkájának külső értékelését rendszeresen el kell végezni, és szükség esetén a megbízatását ennek megfelelően módosítani kell.

(35)Munkaprogramjának végrehajtása során az Ügynökségnek szorosan együtt kell működnie az érintett nemzetközi szervezetekkel, más kormányzati és nem kormányzati szervekkel, valamint az érintett technikai szervekkel az Unión belül és kívül, különösen a párhuzamos munkavégzés elkerülése, valamint a megbízatása teljesítéséhez szükséges valamennyi adathoz és eszközhöz való hozzáférés biztosítása érdekében.

(36)Az Ügynökség az 1920/2016/EK rendelettel létrehozott, a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja helyébe lép és annak jogutódja. Az e rendelet által létrehozott Ügynökség ezért a Megfigyelőközpont valamennyi szerződése – ideértve a munkaszerződéseket is – és minden felelősség és szerzett tulajdon tekintetében annak jogutódja. A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja által e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt kötött nemzetközi megállapodásoknak hatályban kell maradniuk.

(37)Mivel e rendelet céljait – nevezetesen a kábítószer-jelenség kezelésére irányuló ügynökség létrehozását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

AZ ÜGYNÖKSÉG CÉLJAI ÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI

1. cikk

Az Ügynökség létrehozása

(1)Ez a rendelet létrehozza az Európai Unió Kábítószerügyi Ügynökségét (a továbbiakban: az Ügynökség).

(2)Az Ügynökség az 1920/2006/EK rendelettel létrehozott, a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja helyébe lép és annak jogutódja.

2. cikk

Jogállás és székhely

(1)Az Ügynökség jogi személyiséggel rendelkező uniós szerv.

(2)Az Ügynökséget valamennyi tagállamban a nemzeti jog által a jogi személyeknek nyújtott legteljesebb jogképesség illeti meg. Az Ügynökség különösen ingó és ingatlan tulajdont szerezhet, illetőleg azt elidegenítheti, valamint bírósági eljárásban félként részt vehet.

(3)Az Ügynökség székhelye Lisszabon (Portugália).

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„kábítószerek”: a 2004/757/IB tanácsi kerethatározat 52 1. cikkének 1. pontjában meghatározott kábítószerek;

2.„új pszichoaktív anyagok”: a 2004/757/IB kerethatározat 1. cikkének 4. pontjában meghatározott anyagok;

3.„politoxikomán droghasználat”: egy vagy több – legális vagy tiltott – pszichoaktív anyag vagy anyagtípus egyidejű használata, amikor ezeket az anyagokat kábítószerekkel együtt fogyasztják;

4.„kábítószer-prekurzorok”: a 273/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 53 és a 111/2005/EK tanácsi rendeletnek 54 megfelelően ellenőrzött és nyomon követett anyagok;

5.„részt vevő országok”: azok a tagállamok és harmadik országok, amelyek az 54. cikkel összhangban megállapodást kötöttek az Unióval;

6.„nemzetközi szervezet”: a nemzetközi közjog hatálya alá tartozó szervezet vagy annak alárendelt szervei, illetve olyan egyéb szerv, amelyet két vagy több ország közötti megállapodás hozott létre, vagy amely ilyen megállapodás alapján jött létre;

7.„az Egyesült Nemzetek kábítószerekről szóló egyezményei”: az 1972. évi jegyzőkönyvvel módosított, 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezmény 55 , a pszichotróp anyagokról szóló, 1971. évi ENSZ-egyezmény 56 , valamint a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott forgalmazása elleni, 1988. évi ENSZ-egyezmény 57 ;

8.„az Egyesült Nemzetek rendszere”: az Egyesült Nemzetek kábítószer-ellenes egyezményei által létrehozott ellenőrzési mechanizmus.

4. cikk

Az Ügynökség általános feladata

Az Ügynökség tényszerű, objektív, megbízható és összehasonlítható információkkal, korai előrejelzéssel és uniós szintű kockázatértékeléssel látja el az Uniót és tagállamait a kábítószerekkel, a kábítószer-függőséggel, a kábítószerpiacokkal és azok következményeivel kapcsolatban, továbbá megfelelő és konkrét, tényeken alapuló intézkedéseket javasol a kapcsolódó kihívások időben történő kezelésének módjára vonatkozóan.

5. cikk

Különös feladatok

(1)A 4. cikkben meghatározott általános feladat végrehajtása érdekében az Ügynökség a következő feladatokat látja el:

a)nyomonkövetési feladatok, amelyek a következőket foglalják magukban:

1)a 6. cikk (1) bekezdése szerint információk és adatok gyűjtése;

2)a 6. cikk (5) bekezdése szerint információk és adatok terjesztése; valamint

3)a kábítószer-jelenség nyomon követése, beleértve a népegészségügyi, biztonsági és védelmi dimenziót, a 7. cikknek megfelelően;

b)felkészültségi feladatok, amelyek a következőket foglalják magukban:

1)az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatosinformációcsere és korai jelzőrendszer, beleértve a bevezető jelentés és kockázatértékelés elkészítését a 8–11. cikk szerint;

2)a 12. cikk szerinti fenyegetésértékelés és felkészültség;

3)a 13. cikk szerinti európai kábítószer-riasztási rendszer létrehozása és működtetése;

4)a kábítószer-prekurzorok kereskedelmével és illetéktelen kezekbe jutásával kapcsolatos fejlemények nyomon követése, valamint hozzájárulás a kábítószer-prekurzorokra vonatkozó jogszabályok végrehajtásához a 14. cikk szerint;

5) kriminalisztikai és toxikológiai laboratóriumok hálózatának létrehozása és működtetése a 15. cikknek megfelelően;

c)kompetenciafejlesztési feladatok, amelyek a következőket foglalják magukban:

1)uniós szintű megelőzési programok és kampányok kidolgozása, kiterjesztése és előmozdítása a 16. cikk szerint;

2)nemzeti intézkedések akkreditációja és tanúsítása a 17. cikk szerint;

3)a tagállamoknak nyújtott támogatás a 18. cikk alapján;

4)képzés a 19. cikk szerint;

5)nemzetközi együttműködés és technikai segítségnyújtás a 20. cikk szerint;

6)kutatási és innovációs tevékenységek a 21. cikk szerint.

(2)Az Ügynökség a részt vevő országok illetékes hatóságaival és szervezeteivel konzultálva és együttműködve létrehozza és koordinálja a 31. cikkben említett hálózatot.

(3)Az Ügynökség objektív, pártatlan és tudományosan megalapozott módon jár el az (1) bekezdésben említett feladatok végrehajtása és megvalósítása során.

(4)Az Ügynökség tevékenységi területein javítja a nemzeti és uniós fellépések közötti koordinációt, és elősegíti a döntéshozók, a kutatók, a szakértők és a kormányzati és nem kormányzati szervezetek kábítószerekkel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó szereplői közötti információcserét.

(5)Az Ügynökség adott esetben támogatja a Bizottságot, a tagállamokat és az alkalmazandó uniós drogstratégiákban meghatározott egyéb érdekelt feleket e stratégiák végrehajtásában.

(6)Az (1) bekezdésben említett feladatok végrehajtása és megvalósítása során az Ügynökség szükség szerint szakértői találkozókat szervezhet, ad hoc munkacsoportokat hozhat létre és projekteket finanszírozhat.

(7)Az (1) bekezdésben említett feladatok végrehajtása és megvalósítása során az Ügynökség aktívan együttműködik más uniós decentralizált ügynökségekkel és szervekkel, különösen az Europollal, az Eurojusttal, az Európai Gyógyszerügynökséggel, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal, a civil társadalmi szervezetekkel és más érdekelt felekkel annak érdekében, hogy a lehető leghatékonyabban kövesse nyomon és értékelje a kábítószer-jelenséget, valamint reagáljon arra.

(8)Az Ügynökség saját kezdeményezésére kommunikációs tevékenységeket folytathat a megbízatása körébe tartozó területeken. Az erőforrások kommunikációs tevékenységekhez való hozzárendelése nem befolyásolhatja hátrányosan az Ügynökség (1) bekezdés szerinti feladatainak eredményes végrehajtását. A kommunikációs tevékenységeket az igazgatótanács által elfogadott, vonatkozó kommunikációs és információterjesztési tervekkel összhangban kell végrehajtani.

II. FEJEZET

NYOMON KÖVETÉS

6. cikk

Információk és adatok gyűjtése és terjesztése

(1)Az Ügynökség:

a)összegyűjti az összes releváns információt és adatot, beleértve a nemzeti kapcsolattartó pontok által közölt, kutatásból származó, nyílt forrásokból rendelkezésre álló információkat és adatokat, valamint az Uniótól, nem kormányzati forrásokból és illetékes nemzetközi szervezetektől származó adatokat;

b)összegyűjti a 7. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, politoxikomán droghasználat nyomon követéséhez szükséges információkat és adatokat;

c)összegyűjti a nemzeti kapcsolattartó pontoktól és az Europol nemzeti egységeitől az új pszichoaktív anyagokra vonatkozóan rendelkezésre álló információkat és adatokat, és ezeket az információkat indokolatlan késedelem nélkül közli a nemzeti kapcsolattartó pontokkal és az Europol nemzeti egységeivel, valamint a Bizottsággal;

d)gyűjti és elemzi a kábítószer-prekurzorokra, azok eltérítésére és kereskedelmére vonatkozó információkat és adatokat;

e)a feladatai ellátásához szükséges kutatási és nyomonkövetési tanulmányokat, felméréseket, megvalósíthatósági tanulmányokat és kísérleti projekteket végez és rendel meg;

f)biztosítja a nem kötelező közös mutatók és kritériumok megállapítása révén az adatok európai szintű összehasonlíthatóságának, tárgyilagosságának és megbízhatóságának javítását, amely mutatók és kritériumok betartását az Ügynökség a tagállamok és a Közösség által alkalmazott mérési módszerek egységesebbé tétele érdekében javasolhatja; az Ügynökség olyan eszközöket alakít ki, amelyek megkönnyítik a nemzeti szakpolitikák nyomon követését és értékelését a tagállamok számára, valamint az uniós szakpolitikák nyomon követését és értékelését a Bizottság számára.

(2)Az Ügynökség a nemzeti kapcsolattartó pontokon keresztül gyűjti a vonatkozó nemzeti adatokat. Szorosan együttműködik más olyan nemzeti, európai és nemzetközi szervezetekkel és testületekkel is, amelyek már rendelkeznek ilyen jellegű információkkal.

(3)Az Ügynökség – megbízatása keretében – adatgyűjtési módszereket és megközelítéseket dolgoz ki, többek között külső partnerekkel folytatott projektek révén.

(4)Az Ügynökség kidolgozhatja az információk és adatok kezelésére és automatikus cseréjére szolgáló, szükséges digitális megoldásokat.

Ilyen digitális megoldások kifejlesztése esetén azok:

a)lehetővé teszik az automatizált adatgyűjtést, beleértve a nyílt forráskódú információkat is, miközben fenntartják a manuális adatszolgáltatás lehetőségét;

b)mesterséges intelligenciát alkalmaznak az adatvalidálásra, -elemzésre és automatizált jelentéstételre;

c)lehetővé teszik az információk, adatok és dokumentumok számítógépes kezelését és cseréjét.

(5)Az Ügynökség az alábbi módokon terjeszti az információkat és adatokat:

a)az általa előállított információk rendelkezésre bocsátása az Unió, a tagállamok és más érdekelt felek számára, többek között az új fejleményekre és a változó tendenciákra vonatkozóan;

b)elemzései, következtetései és jelentései széles körű terjesztésének biztosítása;

c)a megbízható adatok széles körű terjesztésének biztosítása, nem beleértve az érzékeny, nem minősített és minősített adatokat, és az általa összegyűjtött adatok alapján rendszeres jelentés közzététele a kábítószer-jelenség helyzetéről, ideértve az új tendenciákra vonatkozó adatokat is;

d)nyílt, tudományos dokumentációs források létrehozása és hozzáférhetővé tétele, továbbá részvétel az információs tevékenységek támogatásában;

e)tájékoztatás nyújtása a minőségi standardokról, az innovatív bevált gyakorlatokról és a tagállamokban megvalósítható kutatási eredményekről, valamint az ilyen standardok és gyakorlatok cseréjének és végrehajtásának elősegítése.

(6)Az Ügynökség nem gyűjthet olyan adatokat, amelyek lehetővé teszik egyéneknek, illetve egyének kis csoportjainak az azonosítását. Nem továbbíthat konkrét egyénekre vonatkozó információt.

7. cikk

A kábítószer-jelenség nyomon követése

(1)Az Ügynökség nyomon követi a következőket:

a)a kábítószer-jelenség az Unióban átfogóan, járványügyi és egyéb mutatók révén, amelyek kiterjednek az egészségügyi, biztonsági és védelmi szempontokra, beleértve az alkalmazandó uniós drogstratégiák végrehajtását is;

b)a kábítószer-jelenség újonnan megjelenő tendenciái az Unióban és nemzetközi szinten, amennyiben ezek hatással vannak az Unióra; ez magában foglalja az új technológiák addiktológiai szolgálatokra vagy kábítószer-kereskedelemre való alkalmazásának nyomon követését, valamint adott esetben az egyéb bűnözési területekkel való kapcsolatokat;

c)a politoxikomán droghasználat és annak következményei, különösen a kábítószerek használata és egy vagy több – legális vagy tiltott – pszichoaktív anyaggal vagy anyagtípussal való kölcsönhatása által a szakpolitikákra és válaszokra gyakorolt hatások; beleértve az egészségügyi és társadalmi problémák fokozott kockázatát, amelyek akkor fordulhatnak elő, ha a kábítószereket és más pszichoaktív anyagokat rövid időn belül egyidejűleg vagy egymást követően fogyasztják, vagy ha különböző anyagokat együtt állítanak elő vagy értékesítenek; a kábítószer-használat és a kábítószer-függőség közös okainak figyelembevételére irányuló igény; valamint a nyomon követésre és a bevált gyakorlatok cseréjére gyakorolt hatások, amelyek akkor merülnek fel, ha a szakpolitikák és a válaszok átfogóan több anyagot céloznak meg;

d)a kábítószerekkel kapcsolatos problémák és az alkalmazott megoldások, különösen az innovatív bevált gyakorlatok és kutatási eredmények végrehajtása;

e)a tagállamok által bejelentett valamennyi új pszichoaktív anyag az Europollal együttműködésben és a nemzeti kapcsolattartó pontok és az Europol nemzeti egységek támogatásával;

f)kábítószer-prekurzorok, valamint kereskedelmük és eltérítésük;

g)uniós és nemzeti drogpolitikák, többek között fejlesztésük és független értékelésük támogatása céljából;

h)technológiaalapú kábítószerpiacok, az Europollal együttműködésben, saját megbízatásuk keretein belül.

(2)Az Ügynökség nyomonkövetési tevékenységei alapján azonosítja és továbbfejleszti az innovatív bevált gyakorlatokat. Az Ügynökség információt szolgáltat és oszt meg a tagállamokban alkalmazott innovatív bevált gyakorlatokról, és elősegíti az ilyen gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét.

(3)Az Ügynökség rendszeres előrejelzési gyakorlatokat végez, figyelembe véve a rendelkezésre álló információkat. Ennek alapján megfelelő előrejelzéseket alakít ki a jövőbeli drogpolitika kidolgozásához.

III. FEJEZET

FELKÉSZÜLTSÉG

8. cikk

Az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos információcsere és korai jelzőrendszer

(1)Minden tagállam biztosítja, hogy nemzeti kapcsolattartó pontja és a saját Europol nemzeti egysége időben és indokolatlan késedelem nélkül továbbítsa az Ügynökségnek és az Europolnak – figyelembe véve e két szerv hatáskörét – az új pszichoaktív anyagokról rendelkezésre álló információkat.

Az információknak az említett anyagok felderítésére és azonosítására, használatára és használati mintázataira, előállítására, kivonására, forgalmazására és forgalmazási módjaira, kereskedelmére, valamint kereskedelmi, orvosi és tudományos felhasználására, továbbá potenciális és azonosított kockázataira kell vonatkozniuk.

(2)Az Ügynökség az Europollal együttműködve összegyűjti, összesíti, elemzi és értékeli az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó információkat. Ezt az információt kellő időben közli a nemzeti kapcsolattartó pontokkal, az Europol nemzeti egységeivel és a Bizottsággal annak érdekében, hogy a korai előrejelzés céljából szükséges valamennyi információt megkapja.

Az Ügynökség az első albekezdés szerint összegyűjtött információk alapján elkészíti a bevezető jelentést vagy a 9. cikk szerinti összevont bevezető jelentést.

9. cikk

Bevezető jelentés

(1)Amennyiben az Ügynökség, a Bizottság vagy a tagállamok többsége úgy ítéli meg, hogy a valamely új pszichoaktív anyagról egy vagy több tagállamban gyűjtött információk alapján az az aggály merül fel, hogy az adott új pszichoaktív anyag uniós szintű egészségügyi vagy társadalmi kockázatokat jelenthet, az Ügynökség az új pszichoaktív anyagról bevezető jelentést készít.

Az első albekezdés alkalmazása céljából azon tagállamok, amelyek bevezető jelentés elkészítését kívánják, tájékoztatják erről a Bizottságot és a többi tagállamot. Ha fennáll a többség a tagállamok körében, a Bizottság ennek megfelelően utasítást ad az Ügynökségnek, és erről tájékoztatja a tagállamokat.

(2)A bevezető jelentés a következőket tartalmazza:

a)azon események jellegének, számának és nagyságrendjének előzetes megjelölése, amelyek az új pszichoaktív anyaggal esetlegesen összefüggésbe hozható egészségügyi és társadalmi problémákra mutatnak rá, valamint az új pszichoaktív anyag használati mintázatai;

b)az új pszichoaktív anyag kémiai és fizikai jellemzőinek, továbbá az előállításához vagy kivonásához használt módszereknek és prekurzoroknak az előzetes megjelölése;

c)az új pszichoaktív anyag farmakológiai és toxikológiai leírásának előzetes megjelölése;

d)annak előzetes megjelölése, hogy bűnszervezetek részt vesznek-e az új pszichoaktív anyag előállításában vagy forgalmazásában;

e)az új pszichoaktív anyag humán- és állatgyógyászati – többek között valamely emberi felhasználásra szánt gyógyszer vagy valamely állatgyógyászati készítmény hatóanyagaként történő – felhasználására vonatkozó információk;

f)az új pszichoaktív anyag kereskedelmi és ipari felhasználására, az ilyen felhasználás mértékére, valamint az új pszichoaktív anyag tudományos kutatási és fejlesztési célú felhasználására vonatkozó információk;

g)információk arról, hogy az új pszichoaktív anyagra vonatkoznak-e tagállami korlátozó intézkedések;

h)információk arról, hogy az új pszichoaktív anyag jelenleg értékelés alatt áll-e vagy készült-e értékelés az ENSZ rendszerén belül;

i)egyéb releváns információk, amennyiben rendelkezésre állnak.

(3)A bevezető jelentés céljaira az Ügynökség a rendelkezésére álló információkat használja.

(4)Amennyiben az Ügynökség szükségesnek ítéli, további tájékoztatást kér a nemzeti kapcsolattartó pontoktól az új pszichoaktív anyagról. A nemzeti kapcsolattartó pontok ezt az információt a kérelem kézhezvételétől számított két héten belül megadják.

(5)Az Ügynökség az első bekezdés szerinti bevezető jelentés elkészítésének megkezdését követően indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatást kér az Európai Gyógyszerügynökségtől arról, hogy uniós vagy nemzeti szinten az új pszichoaktív anyag hatóanyag-e a következők valamelyikében:

a)olyan, emberi felhasználásra szánt gyógyszer vagy olyan állatgyógyászati készítmény, amely a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek 58 , a 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek 59 vagy a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 60 megfelelően forgalombahozatali engedélyt kapott;

b)olyan, emberi felhasználásra szánt gyógyszer vagy olyan állatgyógyászati készítmény, amely forgalombahozatali engedély iránti kérelem tárgyát képezi;

c)olyan, emberi felhasználásra szánt gyógyszer vagy olyan állatgyógyászati készítmény, amelynek forgalombahozatali engedélyét az illetékes hatóság felfüggesztette;

d)a 2001/83/EK irányelv 5. cikkének (1) és (2) bekezdésében hivatkozott, nem engedélyezett, emberi felhasználásra szánt gyógyszer vagy a 2001/82/EK irányelv 10. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint a nemzeti jog alapján erre képesítéssel rendelkező személy által helyben készített állatgyógyászati készítmény;

e)a 2001/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 61 2. cikkének d) pontjában meghatározott, emberi felhasználásra szánt vizsgálati készítmény.

Amennyiben az információ a tagállamok által kiadott forgalombahozatali engedélyekre vonatkozik, az érintett tagállamok az Európai Gyógyszerügynökség kérésére annak rendelkezésére bocsátják ezt az információt.

(6)Az Ügynökség a bevezető jelentés első bekezdés szerinti elkészítésének megkezdését követően indokolatlan késedelem nélkül felkéri az Europolt, hogy nyújtson tájékoztatást a bűnözői csoportoknak az új pszichoaktív anyag előállításában, terjesztésében és terjesztési módszereiben, valamint az új pszichoaktív anyag bármilyen felhasználásában való részvételéről.

(7)Az Ügynökség az első bekezdés szerinti bevezető jelentés elkészítésének megkezdése után indokolatlan késedelem nélkül felkéri az Európai Vegyianyag-ügynökséget, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központot és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot, hogy bocsássák rendelkezésére az új pszichoaktív anyaggal kapcsolatban rendelkezésükre álló információkat és adatokat.

(8)Az Ügynökség és az (5), (6) és (7) bekezdésben említett decentralizált ügynökségek közötti együttműködés részleteit munkamegállapodások szabályozzák. Az ilyen munkamegállapodásokat az 53. cikk (2) bekezdésével összhangban kell megkötni.

(9)Az Ügynökség tiszteletben tartja a vele közölt információk felhasználásának feltételeit, beleértve a dokumentumokhoz való hozzáférésre, az információ- és adatbiztonságra, valamint a bizalmas adatok, többek között az érzékeny adatok és a bizalmas üzleti információk védelmére vonatkozó feltételeket.

(10)Az Ügynökség a bevezető jelentést az (5), a (6) és a (7) bekezdésben említett információk kérésétől számított öt héten belül benyújtja a Bizottságnak és a tagállamoknak.

(11)Amennyiben az Ügynökség több, általa hasonló kémiai szerkezetűnek tartott új pszichoaktív anyagról gyűjt információkat, az (5), a (6) és a (7) bekezdésben említett információk kérésétől számított hat héten belül egyedi bevezető jelentéseket, vagy több új pszichoaktív anyagról szóló összesített bevezető jelentést nyújt be a Bizottságnak és a tagállamoknak, feltéve, hogy az egyes új pszichoaktív anyagok jellemzői egyértelműen meghatározottak.

10. cikk

Kockázatértékelési eljárás és jelentés

(1)A Bizottság a 9. cikk (10) bekezdésében említett bevezető jelentés kézhezvételétől számított két héten belül felkérheti az Ügynökséget az új pszichoaktív anyag potenciális kockázatainak értékelésére és a kockázatértékelési jelentés elkészítésére, amennyiben a bevezető jelentés olyan információkat tartalmaz, amelyek arra engednek következtetni, hogy az anyag súlyos népegészségügyi kockázatokat és adott esetben súlyos társadalmi kockázatokat jelenthet. A kockázatértékelést a tudományos bizottság végzi el.

(2)A Bizottság a 9. cikk (11) bekezdésében említett összesített bevezető jelentés kézhezvételétől számított két héten belül felkérheti az Ügynökséget a hasonló kémiai szerkezetű új pszichoaktív anyagok potenciális kockázatainak értékelésére és összesített kockázatértékelési jelentés elkészítésére, amennyiben az összesített bevezető jelentés olyan információkat tartalmaz, amelyek arra engednek következtetni, hogy az anyagok súlyos népegészségügyi kockázatokat és adott esetben súlyos társadalmi kockázatokat jelenthetnek. Az összesített kockázatértékelést a tudományos bizottság végzi el.

(3)A kockázatértékelési jelentésnek, illetve az összesített kockázatértékelési jelentésnek a következőket kell tartalmaznia:

a)az új pszichoaktív anyag kémiai és fizikai jellemzőire, továbbá az előállításához vagy kivonásához használt módszerekre és prekurzorokra vonatkozóan rendelkezésre álló információk;

b)az új pszichoaktív anyag gyógyszerészeti és toxikológiai jellemzőire vonatkozóan rendelkezésre álló információk;

c)az új pszichoaktív anyaggal kapcsolatos egészségügyi kockázatok elemzése, különös tekintettel az anyag akut és krónikus toxicitására, az anyaggal való visszaélés valószínűségére, a függőség kialakulásának valószínűségére és az anyag fizikai, szellemi és viselkedési hatásaira;

d)az új pszichoaktív anyaggal kapcsolatos társadalmi kockázatok elemzése, különös tekintettel az anyagnak a társadalom működésére, a közrendre és a bűnözői tevékenységekre gyakorolt hatására, valamint a bűnözői csoportoknak az új pszichoaktív anyag előállításában, forgalmazásában és forgalmazási módjaiban, valamint kereskedelmében való részvételére;

e)az új pszichoaktív anyag használatának mértékére és mintázataira, valamint hozzáférhetőségére és az Unióban való terjesztésének lehetőségére vonatkozóan rendelkezésre álló információk;

f)az új pszichoaktív anyag kereskedelmi és ipari felhasználására, az ilyen felhasználás mértékére, valamint az új pszichoaktív anyag tudományos kutatási és fejlesztési célú felhasználására vonatkozóan rendelkezésre álló információk;

g)egyéb releváns információk, amennyiben rendelkezésre állnak.

(4)A tudományos bizottság értékeli az új pszichoaktív anyag vagy az új pszichoaktívanyag-csoport kockázatait.

A Bizottság, az Ügynökség, az Europol és az Európai Gyógyszerügynökség mindegyike jogosult két-két megfigyelőt kinevezni.

(5)A tudományos bizottság a kockázatértékelést a rendelkezésre álló információk és egyéb releváns tudományos eredmények alapján végzi. Ennek során figyelembe veszi tagjai véleményét. A kockázatértékelési eljárást az Ügynökség szervezi meg, beleértve a jövőbeli információs igények és a releváns tanulmányok körének meghatározását is.

(6)Az Ügynökség a Bizottság kockázatértékelési jelentés elkészítésére vonatkozó felkérésének kézhezvételétől számított hat héten belül benyújtja a kockázatértékelési jelentést vagy az összesített kockázatértékelési jelentést a Bizottságnak és a tagállamoknak.

(7)A Bizottság az Ügynökség indokolással alátámasztott kérelmének kézhezvételét követően további kutatás vagy adatgyűjtés céljából meghosszabbíthatja a kockázatértékelésre vagy az összesített kockázatértékelésre rendelkezésre álló időszakot. E kérelemnek tartalmaznia kell a kockázatértékelés vagy az összesített kockázatértékelés befejezéséhez szükséges időtartamra vonatkozó információkat.

(8)Az Ügynökség a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és az 1082/2013/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) …/… rendelet 20. cikkével összhangban időben gyors kockázatértékelést is készít az említett rendelet 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett fenyegetés esetében, amennyiben a fenyegetés az Ügynökség hatáskörébe tartozik.

11. cikk

Kizárás a kockázatértékelés köréből

(1)Nem kell kockázatértékelést végezni, amennyiben az új pszichoaktív anyagnak az ENSZ rendszerében végzett értékelése előrehaladott szakaszban jár, azaz ha az Egészségügyi Világszervezet kábítószer-függőséggel foglalkozó szakértői bizottsága már közzétette kritikai felülvizsgálatát és írásbeli ajánlását, kivéve, ha elegendő olyan adat és információ merül fel, amely uniós szintű kockázatértékelési jelentés elkészítésének szükségességére utal, amelynek indokait fel kell tüntetni a bevezető jelentésben.

(2)Nem kell kockázatértékelést végezni abban az esetben, ha az ENSZ rendszerén belüli értékelést követően az a döntés született, hogy az új pszichoaktív anyagot nem veszik jegyzékbe, kivéve, ha elegendő adat és információ áll rendelkezésre ahhoz, hogy uniós szintű kockázatértékelési jelentést készítsenek, aminek okait a bevezető jelentésben fel kell tüntetni.

(3)Nem lehet kockázatértékelést végezni, amennyiben az új pszichoaktív anyag:

a)emberi felhasználásra szánt gyógyszer vagy olyan állatgyógyászati készítmény, amely a 2001/83/EK irányelvvel, a 2001/82/EK irányelvvel vagy a 726/2004/EK rendelettel összhangban forgalombahozatali engedélyt kapott;

b)olyan, emberi felhasználásra szánt gyógyszer vagy olyan állatgyógyászati készítmény, amely forgalombahozatali engedély iránti kérelem tárgyát képezi;

c)olyan, emberi felhasználásra szánt gyógyszer vagy olyan állatgyógyászati készítmény, amelynek forgalombahozatali engedélyét az illetékes hatóság felfüggesztette;

d)a 2001/20/EK irányelv 2. cikkének d) pontjában meghatározott, emberi felhasználásra szánt vizsgálati készítmény.

12. cikk

Fenyegetésértékelés és felkészültség

(1)Az Ügynökség általános stratégiai fenyegetésértékelési kapacitást fejleszt ki, hogy korai szakaszban azonosítsa a kábítószer-jelenség azon új fejleményeit, amelyek negatív hatást gyakorolhatnak a népegészségügyre, a biztonságra és a védelemre, és ezáltal segítse az érdekelt feleknek az új fenyegetésekre időben és hatékonyan történő reagálásra irányuló felkészültségét.

(2)Az Ügynökség kritériumokat határoz meg annak értékelésére, hogy mikor kell fenyegetésértékelést kezdeményezni.

Az Ügynökség saját kezdeményezésére kockázatértékelést indíthat a rutinszerű nyomon követésből, kutatásból vagy más megfelelő információforrásokból származó jelek belső értékelése alapján. A Bizottság vagy valamely tagállam kérésére fenyegetésértékelés is indítható, amennyiben a meghatározott kritériumok teljesülnek.

(3)A fenyegetésértékelés a meglévő információk gyors értékeléséből és szükség esetén új információk gyűjtéséből áll az Ügynökség információs hálózatain keresztül. Az Ügynökség megfelelő, gyors tudományos értékelési módszereket dolgoz ki.

(4)A fenyegetésértékelési jelentésnek ismertetnie kell az azonosított fenyegetést, az aktuális helyzetet a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, a fellépés elmaradása esetén várható lehetséges eredményeket, valamint az azonosított fenyegetés enyhítése érdekében elfogadható felkészültségi és reagálási lehetőségeket. Lehetséges nyomonkövetési intézkedéseket is tartalmazhat, amelyeket el kell fogadni. A fenyegetésértékelési jelentést adott esetben meg kell küldeni a Bizottságnak és a tagállamoknak.

(5)Az Ügynökség a fenyegetésértékelés elvégzése során szorosan együttműködik más uniós decentralizált ügynökségekkel és szervekkel, valamint uniós és nemzetközi szervezetekkel azáltal, hogy adott esetben bevonja őket az értékelésbe. Amennyiben a potenciális fenyegetés egy másik uniós mechanizmus keretében már elemzés tárgyát képezi, az Ügynökség nem végez fenyegetésértékelést.

(6)A Bizottság egyetértésével az Ügynökség fenyegetésértékeléseket végez az Unión kívülről érkező kábítószerekkel kapcsolatos azon fenyegetésekről, amelyek hatással lehetnek az Unión belüli népegészségügyre, biztonságra és védelemre.

13. cikk

Európai kábítószer-riasztási rendszer

(1)Az Ügynökség gyorsreagálású európai kábítószer-riasztási rendszert hoz létre és működtet.

(2)A tagállamok haladéktalanul értesítik az Ügynökséget minden olyan információról, amely az emberi egészséget, biztonságot vagy védelmet fenyegető súlyos, közvetlen vagy közvetett, kábítószerrel kapcsolatos kockázat megjelenésével áll összefüggésben, valamint minden olyan információról, amely hasznos lehet a reagálás koordinálásához, ha ilyen információ jut a tudomásukra, mint például:

a)a kockázat típusa és eredete;

b)a kockázatot jelentő esemény időpontja és helye;

c)a kitettség, a továbbítás vagy a terjesztés eszközei;

d)elemzési és toxikológiai adatok;

e)azonosítás módok;

f)népegészségügyi kockázatok;

g)nemzeti szinten hozott vagy meghozni kívánt népegészségügyi intézkedések;

h)a népegészségügyi intézkedéseken kívüli egyéb intézkedések;

i)a szóban forgó súlyos egészségügyi kockázattal kapcsolatos bármely egyéb információ.

(3)Az Ügynökség elemzi és értékeli az emberi egészséget fenyegető lehetséges súlyos kockázatokra vonatkozóan rendelkezésre álló információkat és adatokat, és kiegészíti azokat a 8. cikkben említett korai jelzőrendszerből és a 12. cikkel összhangban végzett egyéb fenyegetésértékelésekből, más uniós ügynökségektől és szervektől, valamint nemzetközi szervezetektől, különösen az Egészségügyi Világszervezettől származó tudományos és technikai információkkal. Az Ügynökség figyelembe veszi az adatgyűjtési eszközein és a nyílt forrásból származó információkon keresztül szerzett információkat.

(4)A (3) bekezdés szerint kapott információk alapján az Ügynökség célzott riasztási kockázati kommunikációt vagy stratégiai hírszerzési értesítéseket vagy mindkettőt küld az érintett nemzeti hatóságoknak, beleértve a nemzeti kapcsolattartó pontokat is. Az ilyen kockázati kommunikáció vagy stratégiai hírszerzési értesítés olyan válaszlehetőségeket javasolhat, amelyeket a tagállamok a felkészültségtervezés és a nemzeti reagálási tevékenységeik keretében mérlegelhetnek.

(5)A tagállamok tájékoztatják az Ügynökséget a kockázat további elemzése és értékelése érdekében rendelkezésükre álló minden egyéb információról, valamint az európai kábítószer-riasztási rendszer keretében továbbított értesítések és információk kézhezvételét követően végrehajtott vagy bevezetett intézkedésekről.

(6)Az Ügynökség szorosan együttműködik a Bizottsággal és a tagállamokkal annak érdekében, hogy előmozdítsa a kockázati kommunikációs folyamat során szükséges koherenciát.

(7)Az Ügynökség megnyithatja az európai kábítószer-riasztási rendszerben való részvételt harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek előtt. A részvétel a viszonosság elvén működik, és tartalmazza azokat a titoktartási intézkedéseket, amelyek megfelelnek az Ügynökség által alkalmazott szabályoknak.

(8)Az Ügynökség riasztási rendszert dolgozhat ki, amelyen keresztül közvetlenül elérheti és megszólíthatja a kábítószert használó vagy potenciálisan kábítószert használó személyeket.

14. cikk

Kábítószer-prekurzorok

(1)Az Ügynökség segíti a Bizottságot a kábítószer-prekurzorok kereskedelmével és illetéktelen kezekbe jutásával kapcsolatos fejlemények nyomon követésében, valamint annak értékelésében, hogy szükség van-e a jegyzékben szereplő és a jegyzékben nem szereplő anyagok kategóriájának a 273/2004/EK rendelettel és a 111/2005/EK rendelettel összefüggésben történő hozzáadására, törlésére vagy megváltoztatására, beleértve azok jogszerű és tiltott felhasználásának azonosítását és értékelését is.

(2)Az Ügynökség saját kezdeményezésére vagy a Bizottság kérésére fenyegetésértékelési jelentést készít a kábítószer-prekurzorokról.

15. cikk

Kriminalisztikai és toxikológiai laboratóriumok hálózata

(1)Az Ügynökség létrehozza a különösen a kábítószerek és a kábítószerekkel kapcsolatos ártalmak kriminalisztikai és toxikológiai vizsgálatával foglalkozó kriminalisztikai és toxikológiai laboratóriumok hálózatát.

(2)A hálózat elsősorban az új fejleményekre és tendenciákra vonatkozó adatok és információk gyűjtésének fórumaként működik, képzéseket szervez a kriminalisztikai kábítószer-szakértők kompetenciájának növelése érdekében, támogatja a minőségbiztosítási rendszerek végrehajtását, valamint támogatja az adatgyűjtés és az elemzési módszerek további harmonizációját.

(3)Minden tagállamnak jogában áll, hogy az igazgatótanácsi képviselője révén két laboratóriumot jelöljön ki, amelyek közül az egyik a kriminalisztikai elemzésre, a másik pedig a toxikológiára szakosodott, és amelyek a hálózat nemzeti reprezentatív laboratóriumaiként működnek. Az Ügynökség konkrét projektek keretében további laboratóriumokat vagy szakértőket választhat ki, amelyek különösen a kábítószerek és a kábítószerekkel kapcsolatos ártalmak kriminalisztikai és toxikológiai vizsgálatával foglalkoznak.

(4)A Bizottság Közös Kutatóközpontja a hálózat tagja és képviseli a Bizottságot a hálózatban.

(5)A hálózat szorosan együttműködik az e területen tevékenykedő meglévő hálózatokkal és szervezetekkel. A 31. cikkben említett hálózat rendszeres tájékoztatást kap a kriminalisztikai és toxikológiai laboratóriumok hálózatának munkájáról.

(6)Az Ügynökség elnököl a hálózatban, és évente legalább egy ülést hív össze. A hálózat munkacsoportokat hozhat létre, amelyekben a hálózat tagjai elnökölhetnek.

(7)A hálózat lehetővé teszi az Ügynökség számára, hogy hozzáférjen a kriminalisztikai és toxikológiai laboratóriumokhoz, beleértve szükség esetén az új pszichoaktív anyagok elemzését is.

(8)Az Ügynökség adott esetben az Ügynökség által előzetesen meghatározott, egyértelmű és átlátható szabályokon és eljárásokon alapuló konkrét projekteket határoz meg és finanszíroz a hálózat fejlesztésére.

(9)Az Ügynökség adatbázist hoz létre a hálózat által összegyűjtött vagy generált információk és adatok tárolása, elemzése és rendelkezésre bocsátása céljából.

IV. FEJEZET

KOMPETENCIAFEJLESZTÉS

16. cikk

Megelőző kampányok

(1)Az Ügynökség uniós szintű programokat és kampányokat dolgoz ki, fejleszt ki és mozdít elő a kábítószerekkel kapcsolatos problémák megelőzése és a kábítószerek káros hatásaival kapcsolatos tudatosság növelése érdekében.

(2)Az (1) bekezdésben említett programok és kampányok összhangban vannak az EU kábítószer elleni stratégiájában és cselekvési tervében meghatározott politikai iránymutatásokkal. Foglalkoznak a kábítószer-jelenség fontos dimenzióival, konkrét csoportokat céloznak meg, és az Ügynökség által összegyűjtött bizonyítékokon és bevált gyakorlatokon alapulnak.

(3)Az Ügynökség kidolgozza és előmozdítja a kábítószer-megelőzésre vonatkozó minőségi előírások végrehajtását, és képzést biztosít vagy támogat a 19. cikk szerint.

(4)Az Ügynökség segíti a tagállamokat a megbízatása körébe tartozó nemzeti megelőző kampányok kidolgozásában, beleértve a kábítószerrel kapcsolatos bűnözés csökkentését és a kiszolgáltatott személyek kábítószerpiaci kizsákmányolásának megelőzését célzó megelőzési programok kidolgozását.

17. cikk

A nemzeti programok akkreditációja és tanúsítása

(1)Valamely részt vevő ország nemzeti hatóságának vagy egy érintett szakmai testületnek a kérésére, amennyiben a részt vevő ország nem rendelkezik hasonló akkreditációs vagy tanúsító testülettel, az Ügynökség a (3) bekezdésben előírt szabványos működési protokollnak megfelelően biztosítja a nemzeti programok akkreditációját és tanúsítását.

(2)A nemzeti programok akkreditációjának vagy tanúsításának megadása előtt az Ügynökség értékeli a programot, és értékeli, hogy az megfelel-e az aktuális tudományos helyzetnek, és hasznosnak bizonyult-e a kitűzött célok elérése szempontjából.

(3)Az Ügynökség akkreditációs és tanúsítási eljárást dolgoz ki, amelyet az Ügynökség átlátható módon, szabványos működési protokollban határoz meg. Az Ügynökség igazgatótanácsa az alkalmazás előtt jóváhagyja a szabványos működési protokollt és annak módosításait.

Az első albekezdésben említett szabványos működési protokoll legalább a következőket tartalmazza:

a)az Ügynökségnek az akkreditációs vagy tanúsítási eljárás lefolytatásához szükséges kapacitására és erőforrásaira vonatkozó egyedi feltételek;

b)azok a kritériumok, amelyek alapján a nemzeti programot az akkreditáció vagy tanúsítás szempontjából értékelik, és amelyek lehetővé teszik a (2) bekezdésben megállapított feltételek ellenőrzését; az akkreditációhoz vagy tanúsításhoz kötött programok tartalmazzák legalább a megelőzést, a kezelést, az ártalomcsökkentést és más kapcsolódó témákat;

c)az Ügynökség által végrehajtott akkreditációs vagy tanúsítási eljárás részletei, beleértve a benyújtandó dokumentáció megjelölését és az eljárás időkeretét;

d)az akkreditáció vagy tanúsítás korlátozására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek;

e)a fellebbezések rendezésére szolgáló eljárások, beleértve adott esetben az akkreditációs határozatokkal vagy azok hiányával szembeni jogorvoslati lehetőségeket is.

18. cikk

A tagállamok támogatása

(1)A tagállamok kérésére az Ügynökség támogathatja drogpolitikáik független értékelését és a tényalapú drogpolitikák kidolgozását a hatályos uniós stratégiákkal összhangban.

(2)Az Ügynökség támogatja a tagállamokat nemzeti drogstratégiáik, a minőségi standardok és az innovatív legjobb gyakorlatok végrehajtásában, és elősegíti a nemzeti döntéshozók közötti információcserét.

(3)A szakpolitikák értékelésének támogatása során az Ügynökség függetlenül jár el, és tudományos standardjait követi.

19. cikk

Képzés

Az Ügynökség – megbízatásának keretében, a rendelkezésére álló személyzeti és költségvetési forrásokkal összhangban, valamint más decentralizált uniós ügynökségekkel és szervekkel koordinálva –:

a)speciális képzést és tanterveket biztosít az uniós érdekű és releváns területeken;

b)képzéssel kapcsolatos eszközöket és támogatási rendszereket biztosít az uniós szintű tudáscsere megkönnyítése érdekében;

c)segíti a tagállamokat a képzési és kapacitásépítési kezdeményezések megszervezésében.

20. cikk

Nemzetközi együttműködés és technikai segítségnyújtás

(1)Az Ügynökség:

a)a Bizottság előzetes jóváhagyásával az igazgatótanács által jóváhagyandó nemzetközi együttműködési keretet dolgoz ki, amely iránymutatásul szolgál az Ügynökség nemzetközi együttműködés terén végzett tevékenységeihez;

b)aktívan együttműködik az 53. cikkben említett szervezetekkel és szervekkel;

c)támogatja az uniós bevált gyakorlatok és a megvalósítható kutatási eredmények nemzetközi szintű cseréjét és terjesztését;

d)a nemzetközi szervektől, nemzeti hatóságoktól, kutatási eredményekből és egyéb releváns információforrásokból származó információk nyomon követése és elemzése révén nyomon követi a nemzetközi kábítószer-jelenség azon fejleményeit, amelyek fenyegetést jelenthetnek az Unióra nézve vagy kihatnak az Unióra;

e)adatokat és elemzéseket biztosít az európai kábítószerhelyzetről a megfelelő nemzetközi találkozókon és technikai fórumokon, a Bizottsággal szoros együttműködésben, valamint támogatja a Bizottságot és a tagállamokat a kábítószerekkel kapcsolatos nemzetközi párbeszéd során;

f)előmozdítja a kábítószerekkel és a kábítószer-függőséggel kapcsolatban a tagállamokban gyűjtött vagy az Uniótól származó adatoknak a nemzetközi nyomonkövetési és kábítószer-ellenőrzési programokba, különösen az ENSZ és szakosított intézményei által létrehozott programokba való beépítését, a tagállamoknak az Egyesült Nemzetek kábítószerekről szóló egyezményeinek rendelkezései szerinti információtovábbításra vonatkozó kötelezettségeinek sérelme nélkül;

g)támogatja a tagállamokat abban, hogy jelentsék a vonatkozó információkat és biztosítsák a szükséges elemzéseket az ENSZ rendszere számára, beleértve az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos valamennyi releváns adatnak az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala és az Egészségügyi Világszervezet részére történő benyújtását;

h)támogatja a harmadik országokat kábítószer-politikájuknak az uniós drogstratégiák elveivel összhangban történő kidolgozásában, többek között politikáik független értékelésének támogatása révén.

(2)Az (1) bekezdés a) pontjában említett nemzetközi együttműködési keret figyelembe veszi az Unió vonatkozó szakpolitikai dokumentumait, és figyelembe veszi a kábítószer-jelenség alakulását, különös tekintettel a kábítószer-kereskedelem útvonalaira és a kábítószer-előállítás területeire. Meghatározza az együttműködés szempontjából prioritást élvező országokat vagy régiókat, valamint az együttműködés legfontosabb eredményeit. Az Ügynökség rendszeresen értékeli és felülvizsgálja a nemzetközi együttműködési keretet.

(3)Az Ügynökség a Bizottság kérésére és az igazgatótanács jóváhagyásával átadja know-how-ját, és technikai segítséget nyújt harmadik országoknak.

A technikai segítségnyújtás különösen a nemzeti kapcsolattartó pontok, a nemzeti adatgyűjtési rendszerek és a nemzeti korai jelzőrendszerek létrehozására vagy megszilárdítására összpontosít, és ezt követően segíti a 8. cikkben említett korai jelzőrendszerrel és a 31. cikkben említett hálózattal való strukturális kapcsolatok létrehozását és megerősítését. A harmadik ország kérésére az Ügynökség tanúsítványt állíthat ki e nemzeti szervek számára.

(4)A harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel az együttműködést az 53. és 54. cikkel összhangban kell folytatni.

21. cikk

Kutatás és innováció

(1)Az Ügynökség segíti a Bizottságot és a tagállamokat a fő kutatási témák azonosításában és a 4. cikkben meghatározott általános feladat megvalósítását érintő kutatási és innovációs tevékenységekre vonatkozó uniós keretprogramok kialakításában és végrehajtásában. Amennyiben az Ügynökség segítséget nyújt a Bizottságnak a fő kutatási témák azonosításához és egy uniós keretprogram kialakításához és végrehajtásához, az Ügynökség nem részesülhet az érintett program keretében finanszírozásban.

(2)Az Ügynökség proaktívan nyomon követi a 4. cikkben meghatározott általános feladat megvalósítását érintő kutatási és innovációs tevékenységeket, és hozzájárul ezekhez, támogatja a tagállamok kapcsolódó tevékenységeit, valamint végrehajtja az e rendelet hatálya alá tartozó témákra vonatkozó kutatási és innovációs tevékenységeit, beleértve az eszközök kifejlesztéséhez szükséges algoritmusok fejlesztését, tanítását, tesztelését és validálását is. Az Ügynökség e kutatás eredményeit a 49. cikkel összhangban továbbítja az Európai Parlamentnek, a tagállamoknak és a Bizottságnak.

(3)Az Ügynökség a kutatási és innovációs ciklus keretében hozzájárul az uniós belső biztonsági innovációs központ vagy az annak helyébe lépő bármely eszköz tevékenységeihez, és részt vesz azokban.

(4)Az Ügynökség kísérleti projekteket tervezhet és hajthat végre az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben.

(5)Az Ügynökség nyilvánosságra hozza a kutatási projektjeiről szóló információkat, beleértve a demonstrációs projektekre, valamint az együttműködő partnerekre és a projektköltségvetésre vonatkozó információkat is.

(6)Az Ügynökség adatbázist hoz létre a kábítószerekkel kapcsolatos kutatási programok tárolása, elemzése és rendelkezésre bocsátása céljából.

V. FEJEZET

AZ ÜGYNÖKSÉG FELÉPÍTÉSE

22. cikk

Igazgatási és irányítási struktúra

Az Ügynökség igazgatási és irányítási struktúráját a következők alkotják:

a)az igazgatótanács, amely a 24. cikkben meghatározott feladatokat látja el;

b)a felügyelőtestület, amely a 28. cikkben meghatározott feladatokat látja el;

c)az ügyvezető igazgató, aki a 29. cikkben meghatározott hatásköröket gyakorolja;

d)a tudományos bizottság, amely a 30. cikkben meghatározott feladatokat látja el;

e)a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Információs Hálózata (Reitox) a 31. cikkel összhangban.

23. cikk

Az Igazgatótanács összetétele

(1)Az Igazgatótanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből és a Bizottság két képviselőjéből áll, akik valamennyien szavazati joggal rendelkeznek.

(2)Az igazgatótanács továbbá magában foglalja a következőket:

a)az Európai Parlament által kijelölt, a kábítószerek területén különösen jártas független szakértő, aki szavazati joggal rendelkezik;

b)minden olyan harmadik ország egy-egy képviselője, amely az 54. cikkel összhangban megállapodást kötött az Unióval, szavazati jog nélkül.

(3)Az igazgatótanács minden tagjának van egy póttagja. A tagot távollétében a póttag képviseli.

(4)Az igazgatótanács tagjai és a póttagok kinevezése a kábítószerekkel és kábítószer-függőséggel kapcsolatos szakpolitikák területén meglévő ismereteikre figyelemmel, a megfelelő vezetői, igazgatási és költségvetési készségeket figyelembe véve történik. Az igazgatótanácsban képviselt valamennyi fél törekszik arra, hogy képviselőinek személyét az igazgatótanács munkája folyamatosságának biztosítása érdekében ne változtassa gyakran. Valamennyi fél törekszik a férfiak és a nők kiegyensúlyozott képviseleti arányának biztosítására az igazgatótanácsban.

(5)Az igazgatóság megfigyelőként meghívhatja azon nemzetközi szervezetek képviselőit, amelyekkel az Ügynökség az 53. cikknek megfelelően együttműködik.

(6)A tagok és a póttagok hivatali ideje négy év. Ez a hivatali idő megújítható.

24. cikk

Az igazgatótanács feladatköre

(1)Az igazgatótanács feladatai a következők:

a)kijelöli az Ügynökség tevékenységének általános irányát;

b)elfogadja a 35. cikkben említett egységes programozási dokumentum tervezetét, mielőtt a dokumentumot benyújtanák a Bizottsághoz véleményezésre;

c)a Bizottság véleményének kérését követően a szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével, a 23. cikkel összhangban elfogadja az Ügynökség egységes programozási dokumentumát;

d)a szavazásra jogosult tagok kétharmadának szavazatával elfogadja az ügynökség éves költségvetését, és ellátja az ügynökség költségvetéséhez kapcsolódó, a VI. fejezet szerinti egyéb feladatokat;

e)a szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével értékeli és elfogadja az Ügynökség tevékenységéről szóló konszolidált éves tevékenységi jelentést, és minden év július 1-jéig megküldi mind a jelentést, mind annak értékelését az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek. A konszolidált éves tevékenységi jelentést közzé kell tenni;

f)a 41. cikknek megfelelően elfogadja az Ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályokat;

g)a csalási kockázatokkal arányos, csalás elleni stratégiát fogad el, figyelembe véve a végrehajtandó intézkedések költségét és hasznát;

h)stratégiát fogad el a más decentralizált uniós ügynökségekkel és szervekkel való hatékonyság növelése és szinergiák elérése érdekében;

i)szabályokat fogad el a tagjait, az igazgatótanács tagjait, a tudományos bizottság tagjait, valamint a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Információs Hálózatának (Reitox) tagjait, továbbá a 44. cikkben említett kirendelt nemzeti szakértőket és a nem az Ügynökség alkalmazásában álló egyéb alkalmazottakat érintő összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére vonatkozóan, és honlapján évente közzéteszi az igazgatótanács tagjainak érdekeltségi nyilatkozatait;

j)elfogadja a 17. cikk (3) bekezdésében említett szabványos működési protokollt;

k)elfogadja az Ügynökségnek a 20. cikk (1) bekezdésében említett nemzetközi együttműködési keretét és a 20. cikk (3) bekezdésében említett technikai segítségnyújtási programokat;

l)jóváhagyja a 32. cikk (7) bekezdésében említett minimális társfinanszírozási szintet;

m)a szükségletek elemzése alapján elfogadja és rendszeresen naprakésszé teszi az 5. cikk (8) bekezdésében említett kommunikációs és információterjesztési terveket;

n)elfogadja eljárási szabályzatát;

o)a (2) bekezdésnek megfelelően az Ügynökség személyzete vonatkozásában gyakorolja a személyzeti szabályzatban a kinevezésre jogosult hatóságra és az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeiben 62 a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóságra ruházott hatásköröket (a továbbiakban: a kinevezésre jogosult hatóság hatáskörei);

p)a Bizottsággal egyetértésben és a személyzeti szabályzat 110. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadja a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek végrehajtásához szükséges végrehajtási szabályokat;

q)kinevezi az ügyvezető igazgatót, és adott esetben a 43. cikkel összhangban határoz a hivatali idő meghosszabbításáról vagy a tisztségből való felmentésről;

r)számvitelért felelős tisztviselőt nevez ki a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek szerint, aki feladatai ellátásában teljes mértékben független;

s)kinevezi a tudományos bizottság tagjait;

t)a 10. cikk (4) bekezdésével összhangban jóváhagyja a tudományos bizottság bővítéséhez igénybe veendő szakértők listáját;

u)biztosítja a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, valamint az 1999/352/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozattal 63 létrehozott Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel 64 létrehozott Európai Ügyészség (EPPO) vizsgálataiból származó megállapítások és ajánlások megfelelő nyomon követését, a 48. cikkben említettek szerint;

v)meghozza az Ügynökség belső felépítésének kialakításával és szükség szerint annak módosításával kapcsolatos összes döntést, az Ügynökség tevékenységével kapcsolatos igények és a hatékony és eredményes költségvetési gazdálkodás figyelembevételével;

w)az 53. cikkel összhangban engedélyezi a munkamegállapodások megkötését.

(2)Az igazgatótanácsnak a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdésén és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 6. cikkén alapuló határozatot kell elfogadnia, amellyel a kinevezésre jogosult hatóság vonatkozó hatásköreit átruházza az ügyvezető igazgatóra, és meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az átruházás felfüggeszthető. Az ügyvezető igazgató e hatásköröket továbbruházhatja másra.

Amennyiben rendkívüli körülmények szükségessé teszik, az igazgatótanács határozatban ideiglenesen felfüggesztheti a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreinek az ügyvezető igazgatóra történő átruházását és az utóbbi általi további átruházását, és azokat maga gyakorolhatja, vagy valamelyik tagjára vagy a személyzetnek az ügyvezető igazgatótól eltérő tagjára ruházhatja.

25. cikk

Az igazgatótanács elnöke

(1)Az igazgatótanácsnak a szavazati joggal rendelkező tagjai közül elnököt és elnökhelyettest kell választania. Az elnököt és az alelnököt az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjainak kétharmados többségével választják meg.

(2)Az alelnök hivatalból helyettesíti az elnököt, amennyiben ez utóbbi nem tudja ellátni feladatait.

(3)Az elnök és az alelnök hivatali ideje négy év. Hivatali idejük egy alkalommal megújítható. Ha igazgatótanácsi tagságuk hivatali idejük alatt bármikor megszűnik, ugyanezen a napon elnöki vagy elnökhelyettesi megbízatásuk is automatikusan megszűnik.

(4)Az elnök és az alelnök megválasztásának részletes eljárását az igazgatótanács eljárási szabályzata határozza meg.

26. cikk

Az igazgatótanács ülései

(1)Az igazgatótanács üléseit az elnök hívja össze.

(2)Az Ügynökség ügyvezető igazgatójának részt kell vennie a tanácskozásokon, de szavazati joggal nem rendelkezik.

(3)Az igazgatótanács évente legalább egy rendes ülést tart. Ezen túlmenően az igazgatótanács az elnök kezdeményezésére, a Bizottság kérésére vagy tagjai legalább egyharmadának kérésére ül össze.

(4)Az igazgatótanács üléseire megfigyelőként meghívhat bármely egyéb olyan személyt, akinek véleménye releváns lehet.

(5)Az igazgatótanács tagjai – az igazgatótanács eljárási szabályzatára is figyelemmel – tanácsadók és szakértők segítségét is igénybe vehetik az üléseken.

(6)Az igazgatótanács részére az Ügynökségnek kell titkárságról gondoskodnia.

27. cikk

Az igazgatótanács szavazási szabályai

(1)A 24. cikk (1) bekezdése c) és d) pontjának, valamint a 25. cikk (1) bekezdésének, a 43. cikk (8) bekezdésének és az 53. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az igazgatótanácsnak a határozatait a szavazati joggal rendelkező tagjainak többségi szavazása útján kell meghoznia.

(2)Minden szavazati joggal rendelkező tag egy szavazattal rendelkezik. A szavazati joggal rendelkező valamely tag távollétében annak póttagja jogosult szavazati jogának gyakorlására.

(3)Az elnök és az alelnök részt vesz a szavazásban.

(4)Az ügyvezető igazgató nem vesz részt a szavazásban.

(5)Az igazgatótanács eljárási szabályzata részletesebben rendelkezik a szavazás szabályairól, így különösen arról, hogy egy tag milyen feltételek mellett járhat el egy másik tag nevében.

28. cikk

Felügyelőtestület

(1)A felügyelőtestület:

a)határoz a költségvetési rendeletben tervezett olyan területeken, amelyeket a 41. cikkben elfogadott pénzügyi szabályok nem az igazgatótanácsnak tartanak fenn;

b)az igazgatótanáccsal együtt biztosítja a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, valamint az OLAF és az Európai Ügyészség vizsgálataiból származó megállapítások és ajánlások megfelelő nyomon követését a 48. cikk szerint;

c)az ügyvezető igazgató vonatkozásában a 29. cikkben meghatározott feladatok sérelme nélkül az igazgatási és költségvetési irányítás felügyeletének megerősítése céljából nyomon követi az igazgatótanács határozatainak végrehajtását.

(2)Ha sürgősség miatt szükséges, a felügyelőtestület bevezethet bizonyos átmeneti intézkedéseket az igazgatótanács helyett, különösen az adminisztratív irányítási ügyekben, beleértve a kinevezésre jogosult hatóság hatáskörei átruházásának felfüggesztését és a költségvetési ügyeket.

(3)A felügyelőtestület az igazgatótanács elnökéből és elnökhelyetteséből, az igazgatótanács által a szavazati joggal rendelkező tagjai közül kinevezett két másik tagból, valamint a Bizottságnak az igazgatótanácsba delegált két képviselőjéből áll.

Az igazgatótanács elnöke egyben a felügyelőtestület elnöke is.

Az ügyvezető igazgató részt vesz a felügyelőtestület ülésein, de szavazati joggal nem rendelkezik. A felügyelőtestület üléseire más megfigyelőket hívhat meg.

(4)A felügyelőtestület tagjainak megbízatása négy évre szól. A felügyelőtestület tagjainak megbízatása a végrehajtó bizottsági tagságuk megszűntével megszűnik.

(5)A felügyelőtestület évente legalább két rendes ülést tart. Ezenkívül az elnöke kezdeményezésére vagy a tagjai kérésére is összeül.

(6)A felügyelőtanács határozatait konszenzussal fogadja el. Ha a felügyelőtestület nincs abban a helyzetben, hogy konszenzussal határozatot hozzon, az ügyet az igazgatótanács elé kell utalni.

(7)Az igazgatótanács megállapítja a felügyelőtestület eljárási szabályzatát, beleértve a tagjaira vonatkozó szavazási szabályokat is.

29. cikk

Az ügyvezető igazgató feladatköre

(1)Az ügyvezető igazgató felelős az Ügynökség irányításáért. Az ügyvezető igazgató az igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel.

(2)A Bizottság, az igazgatótanács és a felügyelőtestület hatásköreinek sérelme nélkül az ügyvezető igazgató feladatainak ellátásában független, és sem kormányoktól, sem más szervektől nem kérhet vagy fogadhat el utasításokat.

(3)Az ügyvezető igazgató a tevékenységéről beszámol az Európai Parlamentnek, amikor utóbbi erre kéri. A Tanács felkérheti az ügyvezető igazgatót a tevékenységéről való beszámolásra.

(4)Az ügynökség törvényes képviselője az ügyvezető igazgató.

(5)Az ügyvezető igazgató felelős az Ügynökség 5. cikkben kijelölt feladatainak végrehajtásáért. Az ügyvezető igazgató feladatai különösen:

a)az Ügynökség napi igazgatása;

b)az igazgatótanács által elfogadott határozatok előkészítése és végrehajtása;

c)a 35. cikkben említett egységes programozási dokumentum elkészítése és benyújtása az igazgatótanácsnak a Bizottsággal folytatott konzultációt követően;

d)az egységes programozási dokumentum végrehajtása és beszámolás az igazgatótanácsnak annak végrehajtásáról;

e)az Ügynökség konszolidált éves tevékenységi jelentésének elkészítése, valamint értékelés és elfogadás céljából az igazgatótanács elé terjesztése;

f)javaslattétel az igazgatótanácsnak a 32. cikk (7) bekezdésében említett minimális társfinanszírozási szintre, amennyiben ilyen társfinanszírozást nyújtanak a nemzeti kapcsolattartó pontoknak;

g)az igazgatósággal folytatott konzultációt követően javaslattétel a Bizottságnak a díjak összegére a 37. cikkel összhangban;

h)nyomonkövetési cselekvési terv elkészítése a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, illetve a 48. cikk szerint az OLAF és az Európai Ügyészség vizsgálataiból származó megállapítások és ajánlások nyomán megteendő intézkedésekről, évente két alkalommal jelentéstétel az előrehaladásról a Bizottságnak, valamint rendszeresen az igazgatótanácsnak és a felügyelőtestületnek;

i)az Unió pénzügyi érdekeinek védelme a csalás, a korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával – az OLAF és az Európai Ügyészség vizsgálati hatáskörének sérelme nélkül – hatékony ellenőrzések, illetve szabálytalanságok észlelése esetén a jogtalanul kifizetett összegek behajtása és adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű igazgatási és pénzügyi szankciók révén;

j)a Hatóság csalásellenes, hatékonyságnövelési és szinergiákkal foglalkozó stratégiájának elkészítése és az igazgatótanács elé terjesztése jóváhagyás céljából;

k)az Ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályzat tervezetének kidolgozása;

l)az Ügynökség a tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatásának elkészítése és költségvetésének végrehajtása.

(6)Az ügyvezető igazgató dönt arról, hogy az Ügynökség feladatainak hatékony és eredményes végrehajtása céljából szükséges-e egy vagy több munkatársat egy vagy több tagállamba kihelyezni. A helyi irodára vonatkozó döntést megelőzően az ügyvezető igazgató megszerzi a Bizottság, az igazgatótanács és az érintett fogadó tagállam(ok) előzetes hozzájárulását. Az idevágó határozatban oly módon kell megállapítani a helyi iroda által ellátandó tevékenységek körét, hogy megelőzhetők legyenek a szükségtelen költségek és az Ügynökség igazgatási feladatköreivel való indokolatlan átfedések. Az érintett fogadó tagállammal (tagállamokkal) székhely-megállapodást lehet kötni.

30. cikk

Tudományos bizottság

(1)A tudományos bizottság legfeljebb tizenöt ismert tudósból áll, akiket az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett, szándéknyilatkozat benyújtására vonatkozó felhívást követően az igazgatóság nevez ki, tudományos teljesítményük, valamint függetlenségük ismeretében. A kiválasztási eljárásnak biztosítania kell, hogy a tudományos bizottság tagjainak szakterületei felöleljék a leglényegesebb olyan területeket, amelyek az Ügynökség célkitűzéseihez tartoznak.

(2)A tudományos bizottság tagjainak kinevezése személyre szabottan történik, és négyéves időtartamra szól, amely egy alkalommal megújítható.

(3)A tudományos bizottság tagjai függetlenek és a közérdeknek megfelelően járnak el. Sem kormánytól, sem más szervtől nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat.

(4)Ha egy tag már nem felel meg a függetlenség kritériumainak, erről tájékoztatja az igazgatótanácsot. Az igazgatótanács tagjai legalább egyharmadának vagy a Bizottságnak a javaslatára szintén bejelentheti, hogy tovább már nem áll fenn a függetlenség, és visszavonhatja az érintett személy megbízását. Az igazgatótanács a rendes tagokra vonatkozó eljárással összhangban a hivatali idő fennmaradó részére új tagot nevez ki.

(5)A tudományos bizottság az ebben a rendeletben meghatározott esetekben véleményezi a hozzá az igazgatóság vagy az igazgató által az Ügynökség tevékenységeivel kapcsolatban beterjesztett tudományos kérdéseket. A tudományos bizottság véleményét közzéteszik az Ügynökség honlapján.

(6)Az új pszichoaktív anyagok vagy az új pszichoaktív anyagok egy csoportja jelentette kockázatok értékelése céljából a tudományos bizottság munkája az ügyvezető igazgató által a tudományos bizottság elnökének tanácsára szükségesnek ítélt esetben kiterjeszthető az új pszichoaktív anyag jelentette kockázatok kiegyensúlyozott értékelésének biztosítása szempontjából releváns tudományos területeket képviselő szakértőkre is. Ezeket a szakértőket az igazgató szakértői listáról nevezi ki. A szakértői listát az igazgatóság négyévente hagyja jóvá.

(7)A tudományos bizottság saját megbízatásának időtartamára elnököt és alelnököt választ. Az elnök megfigyelőként részt vehet az igazgatótanács ülésein.

(8)A tudományos bizottság évente legalább egy alkalommal ülésezik.

(9)Az Ügynökség a tudományos bizottság tagjainak listáját honlapján közzéteszi, és azt rendszeresen frissíti.

31. cikk

A Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Információs Hálózata (Reitox hálózat)

(1)Az Ügynökség rendelkezésére áll a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Információs Hálózata (Reitox hálózat). A Reitox hálózat a 32. cikkel összhangban kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontokból és a Bizottság kapcsolattartó pontjából áll.

(2)A Reitox hálózat évente legalább egy rendes ülést tart. Az üléseket az Ügynökség hívja össze és vezeti. Az Igazgatótanács a szóvivő kezdeményezésére vagy tagjai egyharmadának kérésére is összeül.

(3)A Reitox hálózat a tagjai közül szóvivőt és legfeljebb három helyettes szóvivőt választ. A szóvivő képviseli a Reitox hálózatot az Ügynökség felé, és megfigyelőként részt vehet az igazgatótanács ülésein.

32. cikk

Nemzeti kapcsolattartó pont

(1)Minden részt vevő ország kijelöl egy nemzeti kapcsolattartó pontot, amelyet állandó jelleggel és egyértelmű megbízatással, nemzeti jogszabályok vagy hasonló hatású jogi aktusok útján hoznak létre. A nemzeti kapcsolattartó pont kijelöléséről és a nemzeti kapcsolattartó pont vezetőjének kinevezéséről, valamint e kinevezések bármely változásáról az igazgatótanács nemzeti tagján keresztül tájékoztatni kell az Ügynökséget.

(2)A felelős nemzeti hatóság biztosítja, hogy a nemzeti kapcsolattartó pontot megbízzák a 33. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatokkal. A nemzeti kapcsolattartó pont vezetője képviseli a Reitox hálózat nemzeti kapcsolattartó pontját.

(3)A nemzeti kapcsolattartó pont vezetője független az illetékes nemzeti hatóság utasításaitól, amikor a nemzeti kapcsolattartó pont vezetőjeként ellátja feladatait.

(4)A nemzeti kapcsolattartó pont éves munkatervben tervezi meg tevékenységeit.

(5)A nemzeti kapcsolattartó pont költségvetése külön (éves) költségvetési sorral vagy sorokkal rendelkezik a kábítószerekkel kapcsolatos nyomon követésre, és megfelelő támogatást és forrásokat kap a döntéshozóktól feladatai ellátásához. E tekintetben a részt vevő ország elegendő pénzügyi és emberi erőforrással látja el a nemzeti kapcsolattartó pontot a 33. cikk (2) bekezdésében említett megbízatásának és feladatainak ellátásához, és ahhoz, hogy elegendő felszereléssel és berendezéssel rendelkezzen napi tevékenységeinek támogatásához. Amennyiben a nemzeti kapcsolattartó pontnak otthont adó szervet további nemzeti feladatokkal és kötelezettségekkel ruházzák fel, további emberi és pénzügyi erőforrásokat kell rendelkezésre bocsátani.

(6)A nemzeti kapcsolattartó pont alapköltségeihez minimális társfinanszírozást kaphat az Ügynökség által nyújtott, vissza nem térítendő támogatáson keresztül, amennyiben azok megfelelnek az (1)–(6) bekezdésben meghatározott feltételeknek. E társfinanszírozás megszerzése érdekében a nemzeti kapcsolattartó pont évente támogatási megállapodást ír alá az Ügynökséggel. A társfinanszírozás minimális szintjét az ügyvezető igazgatónak kell javasolnia, az igazgatótanácsnak jóvá kell hagynia, és rendszeresen felül kell vizsgálnia. Az Ügynökség ad hoc alapon további finanszírozást nyújthat a nemzeti kapcsolattartó pontnak a konkrét projektekben való részvételhez és azok végrehajtásához.

(7)A nemzeti kapcsolattartó pontot ebben a funkcióban az Ügynökség a 34. cikkel összhangban hitelesíti.

33. cikk

A nemzeti kapcsolattartó pontok feladatai

(1)A nemzeti kapcsolattartó pontok együttműködési felületet képeznek a részt vevő országok és az Ügynökség között.

(2)A nemzeti kapcsolattartó pontok legalább a következő feladatokat látják el:

a)a kábítószerekkel kapcsolatos adatok gyűjtésével és nyomon követésével kapcsolatos tevékenységek nemzeti szintű összehangolása;

b)a nemzeti szintű, tényeken alapuló döntéshozatal előmozdítása és támogatása, valamint a nemzeti szakpolitikai párbeszédekben való részvétel;

c)nemzeti együttműködési rendszerek létrehozása vagy támogatása a drogpolitika és más releváns szakpolitikák között, többek között a bűnüldözés/biztonság és az egészségügy/szociálpolitika területén, bevonva a különböző területek érdekelt feleit;

d)a kábítószerekre, a kábítószer-függőségre, a kábítószerpiacokra, a kábítószer-kínálatra és a bűnözéssel kapcsolatos kérdésekre, valamint az alkalmazott szakpolitikákra és megoldásokra vonatkozó minden olyan releváns információ összegyűjtése, elemzése és értelmezése nemzeti szinten, amely szükséges ahhoz, hogy az Ügynökség megfeleljen a 6. cikknek. Ennek során a nemzeti kapcsolattartó pont összegyűjti a különböző ágazatok – különösen az egészségügy, az igazságszolgáltatás és a bűnüldözés – tapasztalatait, és együttműködik a drogpolitika területén tevékenykedő szakértőkkel és nemzeti szervezetekkel;

e)a kábítószerek és a kábítószer-használat nyomon követése és jelentése a nemzeti hatóságoknak, valamint hozzájárulás a nemzetközi szervezeteknek történő jelentéstételhez;

f)új epidemiológiai adatforrások kidolgozásának támogatása az anyaghasználat tendenciáinak időben történő jelentése érdekében;

g)az új egészségügyi és biztonsági fenyegetésekkel kapcsolatos ad hoc és célzott adatgyűjtési gyakorlatok támogatása;

h)az Ügynökség következő információkkal való ellátása: információk a meglévő pszichoaktív anyagok használatának új tendenciáiról és/vagy a pszichoaktív anyagok azon új kombinációiról, amelyek egészségkárosító hatással lehetnek, valamint információk a lehetséges egészségügyi intézkedésekről;

i)hozzájárulás a releváns fő járványügyi mutatók és egyéb releváns adatkészletek – többek között a végrehajtásukra vonatkozó iránymutatások – létrehozásához annak érdekében, hogy megbízható és összehasonlítható információkat szerezzenek uniós szinten, a 6. cikkel összhangban;

j)a nemzetközileg elfogadott adatgyűjtési protokollok és szabványok alkalmazásának előmozdítása a kábítószerek és a kábítószer-használat nyomon követése érdekében az országban;

k)éves tevékenységi jelentés benyújtása az Ügynökségnek és a nemzeti érdekelt feleknek, beleértve a nemzeti döntéshozókat is;

l)a kábítószerekkel kapcsolatos nemzeti információforrások naprakész jegyzékének összeállítása;

m)szakértői értékelési folyamatok és egyéb minőségbiztosítási mechanizmusok végrehajtása az adatbevitel vagy -kimenet tekintetében, valamint minőség-ellenőrzési eljárások alkalmazása a megszerzett adatok és információk megbízhatóságának biztosítása érdekében;

n)a nemzeti érdekelt felei információs igényeinek értékelése, különös tekintettel a nemzeti döntéshozókra; valamint

o)kommunikációs stratégia végrehajtása vagy egyéb tevékenységek végzése annak érdekében, hogy információit a szakemberek vagy a nyilvánosság elé tárja.

(3)A nemzeti kapcsolattartó pont jogosult begyűjteni a többi nemzeti hatóságtól, szervtől, ügynökségtől és szervezettől a (2) bekezdés szerinti feladatainak elvégzéséhez szükséges valamennyi információt. A nemzeti kapcsolattartó pont a nemzeti partnerek és adatszolgáltatók kiterjedt hálózatát tartja fenn az ilyen információk gyűjtése céljából.

34. cikk

A nemzeti kapcsolattartó pontok tanúsítására irányuló eljárás

(1)Legkésőbb [Kiadóhivatal, kérjük, illesszék be az e rendelet hatálybalépésének kezdőnapját 18 hónappal követő dátumot]-ig az egyes nemzeti kapcsolattartó pontok tanúsítási kérelmet nyújtanak be az Ügynökséghez.

(2)Az Ügynökség tanúsítja, hogy minden nemzeti kapcsolattartó pont nemzeti kapcsolattartó pontként jár el, amennyiben megfelel a 32. cikkben meghatározott követelményeknek, és megbízást kapott a 33. cikkben meghatározott feladatok végrehajtására.

A tanúsítás nem vonatkozhat a nemzeti kapcsolattartó pontnak otthont adó szerv egyéb feladataira, valamint arra az általános struktúrára, amelybe a nemzeti kapcsolattartó pont beágyazódik.

(3)A nemzeti kapcsolattartó pont az Ügynökség rendelkezésére bocsát minden olyan lényeges információt, amely igazolja, hogy a 32. és a 33. cikk rendelkezéseit betartották. Szükség esetén az Ügynökség látogatást tesz a nemzeti kapcsolattartó pontnál.

(4)Amennyiben egy nemzeti kapcsolattartó pont nem felel meg a 32. cikkben meghatározott követelményeknek, vagy nem bízták meg a 33. cikkben meghatározott feladatok elvégzésével, az Ügynökség az ajánlások listáját a nemzeti kapcsolattartó pont elé terjeszti, és az újbóli értékelést követően csak ezen ajánlások teljesítése után hitelesíti a nemzeti kapcsolattartó pontot.

VI. FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

35. cikk

Egységes programozási dokumentum

(1)Az igazgatótanács minden év december 15-ig elfogadja az egységes programozási dokumentum tervezetét, amely tartalmazza a többéves és az éves programozást, valamint az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 65 32. cikkében felsorolt valamennyi dokumentumot, az ügyvezető igazgató által előterjesztett tervezet alapján, a tudományos bizottsággal folytatott konzultációt követően, figyelembe véve a Bizottság véleményét, valamint a többéves programozással kapcsolatban az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően. A jelentést a következő év január 31-ig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az egységes programozási dokumentum az általános költségvetés végső elfogadását követően válik véglegessé, és szükség esetén annak megfelelően kiigazítható.

(2)Az éves munkaprogram tartalmazza a célkitűzések részletes leírását és a várt eredményeket, ideértve a teljesítménymutatókat is. A tevékenységalapú költségvetés-tervezés és irányítás elveivel összhangban tartalmaznia kell továbbá a finanszírozandó fellépések leírását, valamint fel kell tüntetnie az egyes fellépésekhez elkülönített pénzügyi és emberi erőforrásokat is. Az éves munkaprogramnak összhangban kell állnia a (4) bekezdésben említett többéves munkaprogrammal. Egyértelműen jeleznie kell, hogy az előző pénzügyi évhez képest a Hatóság mely feladata új, illetve változott vagy szűnt meg.

Az éves vagy többéves programozás tartalmazza a 20. cikkben említett nemzetközi együttműködési keret végrehajtására és az e stratégiához kapcsolódó intézkedésekre vonatkozó információkat.

(3)Amennyiben az Ügynökséget új feladattal bízzák meg, az igazgatótanácsnak módosítania kell az elfogadott éves munkaprogramot.

Az éves munkaprogram bármely érdemi módosítását az eredeti éves munkaprogram elfogadására vonatkozóval megegyező eljárással kell elfogadni. Az igazgatótanács felruházhatja az ügyvezető igazgatót az éves munkaprogram nem lényegi módosításainak elfogadására vonatkozó hatáskörrel.

(4)A többéves munkaprogramnak tartalmaznia kell az átfogó stratégiai programozást, ideértve a célkitűzéseket, a várt eredményeket és a teljesítménymutatókat is. Továbbá meg kell határoznia az erőforrás-programozást, ideértve a többéves költségvetést és a személyzetet is.

Az erőforrás-programozást évente aktualizálni kell. A stratégiai programozást adott esetben – és különösen az 51. cikkben említett értékelés kimenetelének figyelembevétele céljából – naprakésszé kell tenni.

(5)A többéves és éves munkaprogramokat az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelet 32. cikkének megfelelően kell elkészíteni.

36. cikk

Költségvetés

(1)A naptári évvel megegyező minden pénzügyi évre össze kell állítani az Ügynökség összes tervezett bevételének és kiadásának előirányzatát, és azt fel kell tüntetni az Ügynökség költségvetésében.

(2)Az Ügynökség költségvetésének bevételei és kiadásai egyensúlyban kell, hogy álljanak.

(3)Az Ügynökség bevételei közé az egyéb források sérelme nélkül a következők tartoznak:

a)az Európai Unió általános költségvetésében feltüntetett uniós hozzájárulás;

b)a tagállamok esetleges önkéntes pénzügyi hozzájárulása;

c)a 37. cikkel összhangban nyújtott szolgáltatásokért fizetett díjak; valamint

d)az 53. cikkben említett szervezetek és szervek, valamint az 54. cikkben említett harmadik országok pénzügyi hozzájárulásai.

(4)Az ügynökség kiadásai magukban foglalják a személyzet javadalmazását, az igazgatási és infrastrukturális kiadásokat és a működési költségeket. A működési költségek magukban foglalhatják a 32. cikk (7) bekezdésében említett nemzeti kapcsolattartó pontok támogatására fordított kiadásokat.

37. cikk

Díjak

(1)Az Ügynökség díjakat számíthat fel a következőkért:

a)képzési programok;

b)bizonyos támogatási tevékenységek a tagállamok számára, amelyeket nem azonosítottak prioritásként, de amelyeket előnyösen végre lehetne hajtani, ha azokat nemzeti forrásokból támogatják;

c)kapacitásépítési programok harmadik országok számára, amelyekre nem terjed ki külön célzott uniós finanszírozás;

d)a 20. cikk (3) bekezdése értelmében a harmadik országokban létrehozott nemzeti szervek tanúsítása;

e)a megbízatása körébe tartozó és valamely részt vevő ország kérésére nyújtott egyéb szolgáltatások, amelyek a nemzeti tevékenységek támogatásához erőforrások befektetését igénylik.

(2)Az ügyvezető igazgató javaslatára az Ügynökség igazgatótanácsa meghatározza a díjak összegét és megfizetésük módját.

(3)A díjaknak a költséghatékony módon nyújtott vonatkozó szolgáltatás költségeihez viszonyítva arányosaknak, a költségek fedezéséhez pedig elegendőeknek kell lenniük. A díjakat úgy kell megállapítani, hogy azok megkülönböztetésmentesek legyenek, és ne rójanak indokolatlan pénzügyi vagy adminisztratív terhet az érdekelt felekre.

(4)A díjakat olyan szinten kell megállapítani, hogy elkerülhető legyen a költségvetési hiány vagy jelentős többlet felhalmozódása. Amennyiben a díjak által fedezett szolgáltatások nyújtásából eredően a költségvetés jelentős pozitív egyenlege ismétlődővé válik, kötelezővé válik a díjak szintjének vagy az uniós hozzájárulásnak a felülvizsgálata. Amennyiben a díjak által fedezett szolgáltatások nyújtása jelentős negatív egyenleget eredményez, kötelezővé kell tenni a díjak mértékének felülvizsgálatát.

38. cikk

A költségvetés elkészítése

(1)Az ügyvezető igazgató évente elkészíti az Ügynökség következő költségvetési évre tervezett bevételeit és kiadásait tartalmazó tervezetet, ideértve a létszámterv tervezetét is, és azt megküldi az igazgatótanácsnak.

(2)Az igazgatótanács az előirányzat-tervezet alapján elfogadja az Ügynökség következő pénzügyi évre szóló, ideiglenes bevételi és kiadási előirányzat-tervezetét.

(3)Az Ügynökség tervezett bevételeire és kiadásaira vonatkozó előzetes becslést minden év január 31-ig meg kell küldeni a Bizottságnak. Az igazgatótanács március 31-ig megküldi a Bizottságnak a költségvetési tervezet végleges változatát.

(4)A Bizottság a tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatást az Európai Unió általános költségvetési tervezetével együtt megküldi a költségvetési hatóságnak.

(5)A Bizottság a tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatás alapján az Unió általános költségvetésének tervezetében – amelyet az EUMSZ 313. és 314. cikkével összhangban a költségvetési hatóság elé terjeszt – feltünteti a létszámtervhez szükségesnek ítélt előirányzatokat, valamint az általános költségvetést terhelő támogatás összegét.

(6)A költségvetési hatóság engedélyezi az ügynökségnek nyújtandó hozzájárulásra vonatkozó előirányzatokat.

(7)A költségvetési hatóság elfogadja az Ügynökség létszámtervét.

(8)Az igazgatótanács az Ügynökség költségvetését a szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével fogadja el. Az Ügynökség költségvetése az Európai Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Szükség esetén ennek megfelelően ki kell igazítani.

(9)Az Ügynökség költségvetésére feltehetően jelentős kihatással járó építési projektek esetében a 2019/715/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 66 rendelkezései alkalmazandók.

39. cikk

A költségvetés végrehajtása

(1)Az Ügynökség költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre.

(2)Az ügyvezető igazgató minden évben megküldi a költségvetési hatóságnak az 51. cikkben meghatározott értékelési eljárások szempontjából releváns valamennyi információt.

40. cikk

A beszámolók benyújtása és a mentesítés

(1)A következő pénzügyi év március 1-jéig az Ügynökség számvitelért felelős tisztviselője megküldi az előzetes beszámolót a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek.

(2)Az Ügynökség a következő pénzügyi év március 31-ig megküldi a költségvetés végrehajtásáról és a pénzgazdálkodásról szóló jelentést az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.

(3)A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője a következő pénzügyi év március 31-ig megküldi a Számvevőszéknek az Ügynökség előzetes beszámolójának a Bizottság elszámolásával konszolidált változatát.

(4)Az Ügynökség előzetes elszámolására vonatkozó számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően az ügyvezető igazgató saját felelősségére – a költségvetési rendelet 67 246. cikkének megfelelően – elkészíti az Ügynökség végleges elszámolását, és azt véleményezésre benyújtja az igazgatótanácshoz.

(5)Az igazgatótanácsnak véleményt kell nyilvánítania az Ügynökség végleges elszámolásáról.

(6)A számvitelért felelős tisztviselő minden pénzügyi évet követően július 1-jéig megküldi a végleges beszámolót és az igazgatótanács véleményét az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(7)A végleges beszámolót a következő év november 15-ig közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(8)Az ügyvezető igazgató szeptember 30-ig válaszol a Számvevőszéknek az általa tett észrevételekre. Az ügyvezető igazgató ezt a választ az igazgatótanácsnak is megküldi.

(9)A költségvetési rendelet 261. cikkének (3) bekezdésével összhangban az ügyvezető igazgató az Európai Parlament részére, annak kérésére megküld minden olyan információt, amely az adott pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás zavartalan lebonyolításához szükséges.

(10)Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva az n + 2. év május 15. előtt mentesíti az ügyvezető igazgatót az n. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.

41. cikk

Pénzügyi szabályozás

A Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács elfogadja az ügynökségre vonatkozó pénzügyi szabályokat. E szabályok csak akkor és annyiban térhetnek el a 2019/715/EU felhatalmazáson alapuló rendelettől, ha és amennyiben az eltérést az Ügynökség működése kifejezetten szükségessé teszi, és az eltéréshez a Bizottság előzetesen hozzájárulását adta.

VII. FEJEZET

SZEMÉLYZET

42. cikk

Általános követelmények

(1)Az Ügynökség személyzetére a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, valamint az uniós intézmények közötti megállapodással a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek végrehajtása céljából elfogadott szabályok alkalmazandók.

(2)Amennyiben az 54. cikkben említett megállapodások megkötését követően harmadik országokból származó személyzet alkalmazására kerül sor, az Ügynökségnek mindenképpen összhangban kell lennie az (1) bekezdésben említett személyzeti szabályzattal és az alkalmazási feltételekkel.

43. cikk

Az ügyvezető igazgató

(1)Az ügyvezető igazgató az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételei 2. cikkének a) pontja értelmében az ügynökség ideiglenes alkalmazottjaként látja el feladatait.

(2)Az ügyvezető igazgatót nyílt és átlátható kiválasztási eljárás keretében az igazgatótanács nevezi ki a Bizottság által javasolt jelöltek listájáról.

(3)Az ügyvezető igazgató szerződésének megkötése céljából az Ügynökséget az igazgatótanács elnökének kell képviselnie.

(4)Az ügyvezető igazgató megbízatása öt évre szól. Ezen időszak végéig a Bizottság értékelést készít, amelyben figyelembe veszi az ügyvezető igazgató teljesítményének értékelését, valamint az Ügynökség előtt álló feladatokat és kihívásokat.

(5)Az igazgatótanács a (4) bekezdésben említett értékelést figyelembe vevő bizottsági javaslat alapján eljárva az ügyvezető igazgató hivatali idejét egy alkalommal, legfeljebb öt évre meghosszabbíthatja.

(6)Az az ügyvezető igazgató, akinek hivatali idejét meghosszabbították, megbízatása teljes időtartamának lejártával nem vehet részt az ugyanezen tisztség betöltésére vonatkozó újabb kiválasztási eljárásban.

(7)Az ügyvezető igazgatót kizárólag az igazgatótanács által a Bizottság javaslata alapján hozott határozattal lehet felmenteni hivatalából.

(8)Az ügyvezető igazgató kinevezéséhez, hivatali idejének meghosszabbításához vagy felmentéséhez az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjainak kétharmados szavazattöbbségére van szükség.

44. cikk

Kirendelt nemzeti szakértők és egyéb alkalmazottak

(1)Az Ügynökség igénybe vehet kirendelt nemzeti szakértőket és egyéb, nem az Ügynökség alkalmazásában álló személyzetet. Rájuk a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek nem alkalmazandók.

(2)Az igazgatótanácsnak határozatot kell elfogadnia a nemzeti szakértők Ügynökséghez történő kirendelésére vonatkozó szabályok megállapításáról.

VIII. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

45. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az Ügynökségre és személyzetére alkalmazni kell az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet.

46. cikk

Nyelvhasználati szabályok

Az 1. tanácsi rendeletben 68 megállapított rendelkezések alkalmazandók az Ügynökségre.

47. cikk

Átláthatóság

(1)Az Ügynökség birtokában lévő dokumentumokra alkalmazni kell az 1049/2001/EK rendeletet.

(2)A személyes adatok Ügynökség általi feldolgozására a 2018/1725/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 69 vonatkozik.

(3)Az igazgatótanács az e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követő, a 63. cikk második albekezdésében említett első ülésétől számított hat hónapon belül intézkedéseket állapít meg az (EU) 2018/1725 rendelet Ügynökség általi alkalmazására vonatkozóan, beleértve az Ügynökség adatvédelmi tisztviselőjének kinevezésére vonatkozó intézkedéseket is. Ezeket az intézkedéseket az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően állapítják meg.

48. cikk

Küzdelem a csalás ellen

(1)A csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek leküzdésére a 883/2013/EU, Euratom rendelet 70 rendelkezéseit kell alkalmazni a Hivatalra.

(2)Az Ügynökség az e rendelet hatálybalépésének napjától számított hat hónapon belül csatlakozik az OLAF belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz, és a megállapodás mellékletében található minta alapján késedelem nélkül elfogadja az Ügynökség teljes személyzetére vonatkozó megfelelő rendelkezéseket.

(3)A Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni a támogatások összes kedvezményezettjénél, valamint az Ügynökségtől uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

(4)Az OLAF és az Európai Ügyészség a 883/2013/EK rendeletben, valamint a 2185/96/Euratom, EK rendeletben 71 foglalt rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzéseket folytathat annak megállapítására, hogy valamely, az Ügynökség által finanszírozott vissza nem térítendő támogatással vagy szerződéssel kapcsolatban történt-e csalás, korrupció vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb jogellenes tevékenység.

(5)Az (1)–(4) bekezdés sérelme nélkül az Ügynökség által harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött, az 53. és 54. cikkben hivatkozott együttműködési megállapodásoknak, továbbá az általa kötött szerződéseknek, támogatási megállapodásoknak és támogatási határozatoknak tartalmazniuk kell olyan rendelkezéseket, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően ilyen ellenőrzéseket és vizsgálatokat folytassanak.

49. cikk

A minősített és nem minősített érzékeny adatok védelme

(1)Az Ügynökségnek az (EU, Euratom) 2015/443 bizottsági határozatban 72 és az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban 73 meghatározott, az EU-minősített adatok és nem minősített érzékeny adatok védelmére vonatkozó biztonsági szabályokkal egyenértékű saját szabályokat kell elfogadnia. Az Ügynökség biztonsági szabályainak többek között a minősített adatok cseréjére, kezelésére és tárolására vonatkozó rendelkezéseket kell magukban foglalniuk.

(2)Az Ügynökség minősített adatokat kizárólag a harmadik ország illetékes hatóságaival vagy nemzetközi szervezettel oszthat meg, vagy EU-minősített adatokat kizárólag más uniós szervvel oszthat meg az igazgatási megállapodások keretén belül. Minden ilyen igazgatási megállapodás a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács engedélyéhez kötött. Ilyen igazgatási megállapodás hiányában az EU-minősített adatoknak az említett hatóságok részére történő kivételes ad hoc átadásáról az ügyvezető igazgató határoz a Bizottsággal folytatott konzultációt követően.

50. cikk

Felelősség

(1)Az Ügynökség szerződéses károkozásért való felelősségére az adott szerződésre alkalmazandó jog az irányadó.

(2)Az Ügynökség által megkötött szerződések választottbírósági rendelkezései alapján a felmerülő jogvitákban az Európai Unió Bírósága rendelkezik joghatósággal az ítélethozatalra.

(3)A szerződésen kívüli felelősség esetén az Ügynökség a tagállamok jogában közös általános elveknek megfelelően megtéríti a szervezeti egységei vagy alkalmazottai által feladataik teljesítése során okozott károkat.

(4)A (3) bekezdésben említett károk megtérítésével kapcsolatos jogvitákban az Európai Unió Bírósága rendelkezik hatáskörrel.

(5)Az Ügynökség alkalmazottainak az Ügynökséggel szembeni személyes felelősségét a személyzeti szabályzat, illetve az alkalmazási feltételek rendelkezései határozzák meg.

51. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

(1)A Bizottság legkésőbb [Kiadóhivatal, kérjük, illesszék be az e rendelet 63. cikkében hivatkozott dátumot 5 évvel követő dátumot]-ig, majd azt követően ötévente értékeli az Ügynökség teljesítményét célkitűzései, megbízatása, feladatai és elhelyezkedése tekintetében, a bizottsági iránymutatásokkal összhangban. Az értékelésben ki kell térni különösen arra, hogy szükség van-e az Ügynökség megbízatásának esetleges módosítására, és arra, hogy az milyen pénzügyi következményekkel járna.

(2)Minden második értékelés alkalmával meg kell vizsgálni az Ügynökség által elért eredményeket az Ügynökség célkitűzései, megbízatása és feladatai tekintetében, beleértve annak értékelését is, hogy e célkitűzések, megbízatás és feladatok fényében továbbra is indokolt-e az Ügynökség tevékenységének folytatása.

(3)A Bizottság az értékelés megállapításairól jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az igazgatótanácsnak. Az értékelés megállapításait közzé kell tenni.

52. cikk

Igazgatási vizsgálatok

Az Ügynökség tevékenységét az európai ombudsman az EUMSZ 228. cikkével összhangban vizsgálja.

53. cikk

Együttműködés más szervezetekkel és szervekkel

(1)Az Ügynökség aktívan törekszik a nemzetközi szervezetekkel és más, különösen uniós, kormányzati és nem kormányzati szervekkel, valamint az e rendelet hatálya alá tartozó kérdésekben illetékes technikai testületekkel való együttműködésre az e szervekkel kötött munkamegállapodások keretében, az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel és az e szervek hatáskörére vonatkozó rendelkezésekkel összhangban. Ezek a munkamegállapodások nem terjednek ki a minősített adatok cseréjére.

(2)E munkamegállapodásokat az igazgatótanács fogadja el az ügyvezető igazgató által benyújtott tervezet alapján és a Bizottság előzetes jóváhagyását követően. Az igazgatóságnak a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes többségével kell elfogadnia a munkamegállapodásokat, amennyiben a Bizottság nem ért egyet azokkal.

(3)A meglévő munkamegállapodások korlátozott hatályú módosításait vagy változtatásait, amelyek nem változtatják meg a munkamegállapodások általános hatályát és szándékát, illetve az egyéb technikai testületekkel kötött technikai munkamegállapodásokat, az ügyvezető igazgató által benyújtott tervezet alapján és a Bizottság előzetes tájékoztatását követően az igazgatótanács fogadja el.

54. cikk

Együttműködés harmadik országokkal

(1)Az Ügynökség nyitott azon harmadik országok munkájában való részvételére, amelyek ebből a célból megállapodást kötöttek az Unióval.

(2)Az (1) bekezdésben említett megállapodások vonatkozó rendelkezései alapján olyan szabályokat kell kialakítani, amelyek meghatározzák különösen az érintett harmadik országoknak az Ügynökség munkájában való részvétele jellegét, terjedelmét és módját, ideértve az Ügynökség által indított kezdeményezésekben való részvételre, a pénzügyi hozzájárulásra és a személyi állományra vonatkozó rendelkezéseket is.

A személyzeti kérdéseket illetően a szóban forgó szabályoknak minden esetben meg kell felelniük a személyzeti szabályzatnak.

55. cikk

Konzultáció civil társadalmi szervezetekkel

Az Ügynökség nemzeti, uniós vagy nemzetközi szinten szoros párbeszédet folytat az e rendelet hatálya alá tartozó területeken tevékenykedő érintett civil társadalmi szervezetekkel.

56. cikk

Székhely-megállapodás és működési feltételek

(1)A fogadó tagállamban az Ügynökség elhelyezésére, a tagállam által rendelkezésre bocsátandó létesítményekre, valamint a fogadó tagállamban az ügyvezető igazgatóra, az igazgatótanács tagjaira, az Ügynökség személyi állományára és családtagjaikra vonatkozó konkrét szabályokat az Ügynökség és a székhely szerinti tagállam közötti székhely-megállapodásban kell megállapítani.

(2)Az Ügynökség fogadó tagállama a lehető legjobb körülményeket biztosítja az Ügynökség zökkenőmentes és hatékony működéséhez, ideértve a többnyelvű, európai szemléletű iskoláztatást és a megfelelő közlekedési összeköttetéseket is.

57. cikk

Jogutódlás

(1)Az e rendelettel létrehozott Ügynökség jogutód az 1920/2006/EK rendelettel létrehozott, a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja által kötött valamennyi szerződés, a rá háruló felelősség és az általa megszerzett ingatlanok tekintetében.

(2)Ez a rendelet nem érinti az 1920/2006/EK rendelettel létrehozott, a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja által [Kiadóhivatal, kérjük, illesszék be az e rendelet hatálybalépésének kezdőnapját 12 hónappal követő dátumot] előtt kötött megállapodások és egyezmények jogi hatályát.

58. cikk

Az igazgatótanácsra vonatkozó átmeneti intézkedések

(1)Az 1920/2006/EK rendelettel létrehozott, a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjának igazgatótanácsa az 1920/2006/EK rendelet és az e rendelet alapján létrehozott szabályok alapján mindaddig folytatja munkáját és működését, amíg az igazgatótanács valamennyi képviselőjét e rendelet 23. cikkével összhangban ki nem nevezik.

(2)[Kiadóhivatal, kérjük, illesszék be az e rendelet hatálybalépésének kezdőnapját 9 hónappal követő dátumot]-ig a 23. cikk értelmében a tagállamok eljuttatják a Bizottságnak azon személyek nevét, akiket az igazgatótanács tagjainak és póttagjainak neveztek ki.

(3)A 23. cikkel összhangban létrehozott igazgatótanács az e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított egy hónapon belül tartja első ülését. Ez alkalommal elfogadhatja eljárási szabályzatát.

59. cikk

Az ügyvezető igazgatóra vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1)A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjának az 1920/2006/EK rendelet 11. cikke alapján kinevezett igazgatójára kell ruházni a hivatali idejének fennmaradó részére az e rendelet 29. cikkében előírtak szerint az ügyvezető igazgató feladatkörét. Szerződésének egyéb feltételei változatlanok maradnak.

Ha a hivatali idő e rendelet hatálybalépésének időpontja és alkalmazásának időpontja között jár le, és az 1920/2006/EK rendelet értelmében még nem hosszabbították meg, a hivatali idő [Kiadóhivatal, kérjük, illesszék be az e rendelet hatálybalépésének kezdőnapját 24 hónappal követő dátumot]-ig automatikusan meghosszabbodik.

(2)Amennyiben a 2006/1920/EK rendelet 11. cikke alapján kinevezett igazgató nem szándékozik vagy nem képes az e cikk (1) bekezdésével összhangban eljárni, a 23. cikkben említett igazgatótanács ideiglenes ügyvezető igazgatót jelöl ki, aki 18 hónapot nem meghaladó időtartamra, a 43. cikk (2) bekezdésében meghatározott kinevezésig ellátja az ügyvezető igazgató feladatait.

60. cikk

A nemzeti kapcsolattartó pontokra vonatkozó átmeneti rendelkezések

[Kiadóhivatal, kérjük, illesszék be az e rendelet hatálybalépésének kezdőnapját 11 hónappal követő dátumot]-ig az igazgatótanács tagja az Ügynökség rendelkezésére bocsátja a 32. cikk (1) bekezdésével összhangban nemzeti kapcsolattartó pontként kijelölt intézmény nevét és a nemzeti kapcsolattartó pont vezetőjének nevét. Ez történhet e-mailben, amely megerősíti az aktuális helyzetet.

61. cikk

Átmeneti költségvetési rendelkezések

Az 1920/2006/EK rendelet 14. cikke alapján jóváhagyott költségvetések tekintetében a mentesítési eljárást az említett rendelet 15. cikkében megállapított szabályokkal összhangban kell lefolytatni.

62. cikk

Az 1920/2006/EK rendelet módosítása

(1)Az 1920/2006/EK rendelet [Kiadóhivatal, kérjük, illesszék be az e rendelet hatálybalépésének kezdőnapját 12 hónappal követő dátumot]-tól/-től hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és a mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

(2)Az igazgatótanács által az 1920/2006/EK rendelet alapján elfogadott belső szabályok és intézkedések [Kiadóhivatal, kérjük, illesszék be az e rendelet hatálybalépésének kezdőnapját 12 hónappal követő dátumot]-át/-ét követően is hatályban maradnak, kivéve, ha az igazgatótanács e rendelet alkalmazása során másként határoz.

63. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet [Kiadóhivatal, kérjük, illesszék be az e rendelet hatálybalépésének kezdőnapját 12 hónappal követő dátumot]-tól/-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat a következőre irányul: 

◻ új intézkedés

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 74  

⌧ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

◻ egy vagy több intézkedés összevonása egy másik/új intézkedéssé 

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek) 

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) 

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Teljesítménymutatók 

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték (ez különböző tényezőkből származhat, például a koordináció jelentette előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

◻ határozott időtartam

–◻    A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻    Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

⌧ határozatlan időtartam

2024-től 2027-ig, azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 79   

◻ Bizottság általi közvetlen irányítás

–◻    végrehajtó ügynökségeken keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

⌧ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

⌧ a 70. és 71. cikkben említett szervek

◻ közjogi szervek

◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek

Megjegyzések

2.ÁLLOMÁNYGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási tétele/tételei 

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.A(z) [szerv] operatív előirányzataira gyakorolt becsült hatás 

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–⌧    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

A jogalkotási kezdeményezés becsült pénzügyi hatása csak az EMCDDA alap uniós hozzájárulása mellett szükséges forrásokat tartalmazza (többletköltségek az alapforgatókönyvhöz képest – a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret).

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.A(z) [szerv] humán erőforrására gyakorolt becsült hatás 

3.2.3.1.Összegzés

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–⌧    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Személyzettel kapcsolatos követelmények (teljes munkaidős egyenérték):

Az új megbízatás célkitűzéseinek végrehajtásához szükséges humán erőforrásokat az EMCDDA-val együttműködésben becsülték meg. A becslések figyelembe veszik a munkateher várható növekedését, mivel az érdekelt felek idővel jobban igénybe veszik az EMCDDA szolgáltatásait, valamint azt az időt, amelyre az EMCDDA-nak szüksége van az erőforrások felhasználásához annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az olyan helyzet, amikor az Ügynökség nem lenne képes kellő időben teljes mértékben végrehajtani az uniós hozzájárulást és lekötni az előirányzatokat. A becslések magukban foglalják a virtuális laboratórium létrehozásához szükséges költségeket is, beleértve a kezdeti egyszeri költségeket is.

A megbízatás felülvizsgálatához szükséges személyzetet állandó operatív igények indokolják, különösen az Ügynökség által részletezett területeken. A tervezett személyzeti profiloknak részt kell venniük a műveletekben, és nem növekedhet az igazgatási/általános személyzet létszáma, ami ezáltal hozzájárul a műveletek hatékonyságához:

a)    kriminalisztikai és toxikológiai tudósok/vegyészek: a fenyegetésértékeléshez, virtuális laboratóriumhoz, gyógyszerelemzéshez, prekurzorelemzéshez, az előállítási helyszíneken bekövetkező halálesetek és mérgezések profilalkotásához stb. szükséges;

b)    a bűnözéssel kapcsolatos rendfenntartás és biztonság operatív és stratégiai vonatkozásai terén szakértelemmel rendelkező elemzők: ez a szakértelem jelenleg rendkívül korlátozott az Ügynökségen belül;

c)    stratégiai és operatív elemzők: a nemzetközi és geopolitikai elemzés, fenyegetésértékelés és korai előrejelzés kifejlesztéséhez szükséges mind az EU-n belül, mind a külső fenyegetések azonosítása során;

d)    adattudósok, adatmodellezők és adatelemzők: az új feladatok által összegyűjtendő adatok nagyobb és összetettebb mennyiségének elemzéséhez és bemutatásához szükséges;

e)    szakpolitikai támogatás/szakpolitikai tudós: a szakpolitikák és a szakpolitikai értékelési szerep fokozott támogatásához szükséges;

f)    technikai projektmenedzserek: az adatgyűjtési szerződések és kutatási tanulmányok kezelése;

g)    oktatók, tantervfejlesztési és kapacitásépítési szakértők: a képzés és a kapacitásépítés terén az EU-n belül és kívül betöltött fokozott szerep kezelése;

h)    IKT-támogató adatbázis-kezelés stb.: megnövelt kapacitásra lesz szükség a tervezett adatbázisok, az IKT-infrastruktúra, a rendszerbiztonság és az érdekelt felek platformjainak támogatásához, amelyek a lehetséges új kapacitások és kompetenciák biztosításához szükségesek;

i)    mesterségesintelligencia-tervező és üzleti hírszerzési elemző az EMCDDA digitális platformja fejlesztésének és fenntartásának, valamint új megoldások, gépi tanulás és adatelemzés kidolgozásának támogatása érdekében.

A javaslat szerint 2027-ig a felülvizsgált megbízatás hatálya alá tartozó személyzet teljes létszáma 145, beleértve 103 ideiglenes alkalmazottat, 41 szerződéses alkalmazottat és 1 kirendelt nemzeti szakértőt. A tervek szerint 2027-re az Ügynökségnél dolgozó, összesen 145 alkalmazott nem foglalja magában az eseti támogatási/felhatalmazási/hozzájárulási megállapodások alapján felvett személyzetet, akikről az uniós költségvetés 4.3. szakaszában külön kell jelenteni. A felvételi időpontok az év közepére vannak előirányozva. Az összegeket ennek megfelelően kiigazították: az újonnan felvett személyzet költségeire vonatkozó becslés a felvételi évük átlagköltségeinek 50 %-át veszi figyelembe. A személyzet javasolt bővítése növeli a műveletek hatékonyságát, mivel az adminisztratív személyzet létszáma változatlan marad.

3.2.3.2.Az Ügynökségért felelős főigazgatóság becsült humánerőforrás-szükségletei

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humán erőforrást.

–⌧    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

A teljes munkaidős egyenértékre jutó költség kiszámításának leírását bele kell foglalni az V. melléklet 3. szakaszába.

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

–◻    A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

–⌧    A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

–◻    A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a Rugalmassági Eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára 94 .

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban 

–⌧    A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás 

–⌧    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–◻    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

– ◻ kérjük, adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve

millió EUR (három tizedesjegyig)

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

(1)    A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA), 2021. évi európai kábítószer-jelentés, 2021. évi európai kábítószer-jelentés | www.emcdda.europa.eu

(2)    2019-ben Európában több mint 370 illegális kábítószer-előállító laboratóriumot számoltak fel; 2021. évi európai kábítószer-jelentés.

(3)    EMCDDA/Europol, 2019. évi uniós kábítószerpiaci jelentés, https://www.emcdda.europa.eu/2019/drug-markets

(4)    Lásd: Transcrime, From illegal markets to legitimate businesses: the portfolio of organised crime in Europe (Az illegális piacoktól a legális vállalkozásokig: az európai szervezett bűnözés portfóliója), 2015, http://www.transcrime.it/wp-content/uploads/2015/03/OCP-Full-Report.pdf ; Europol, A súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettség értékelése (SOCTA), 2021.

(5)    Ide tartozik a terápiás felhasználásból elvont vagy új benzodiazepinként megjelenő benzodiazepinekkel való visszaélés is. Az „új benzodiazepin” olyan új pszichoaktív anyag, amely benzodiazepinmagot tartalmaz, és amelyet a nemzetközi kábítószer-ellenőrzési rendszer nem ellenőriz.

(6)    Az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint a politoxikomán droghasználat során az egyén egynél több anyagot vagy anyagtípust fogyaszt egyidejűleg vagy egymást követően rövid időn belül. Forrás: https://www.who.int/substance_abuse/terminology/who_lexicon/en/

(7)    EMCDDA/Europol, 2019. évi uniós kábítószerpiaci jelentés, https://www.emcdda.europa.eu/2019/drug-markets

(8)    EMCDDA, 2021. évi európai kábítószer-jelentés; EMCDDA, A Covid19 hatása a kábítószerpiacokra, a kábítószer-használatra, a kábítószerrel összefüggő ártalmakra és az addiktológiai szolgálatokra, 2021. április | www.emcdda.europa.eu

(9)    HL C 102I., 2021.3.24., 1. o.

(10)    HL C 272., 2021.7.8., 2. o.

(11)    Az Európai Parlament és a Tanács 1920/2006/EK rendelete (2006. december 12.) a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjáról (átdolgozott változat) (HL L 376., 2006.12.27., 1. o.).

(12)    Az EU 2021–2025-re szóló drogstratégiája, 11. stratégiai prioritás, 5. pont.

(13)    COM(2019) 228.

(14)    A részleteket lásd az alábbi 3. szakaszban ismertetett, előnyben részesített alternatívában.

(15)    Az EU decentralizált ügynökségeire vonatkozó közös megközelítés átfogó irányadó elveket vezet be annak érdekében, hogy az EU decentralizált ügynökségeinek működése koherensebbé, hatékonyabbá és elszámoltathatóbbá váljon; lásd az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság együttes nyilatkozatát a decentralizált ügynökségekről, 2012; https://europa.eu/european-union/sites/europaeu/files/docs/body/joint_statement_and_common_approach_2012_en.pdf

(16)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2101 rendelete (2017. november 15.) az 1920/2006/EK rendeletnek az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó információcsere, riasztási rendszer és kockázatértékelési eljárás tekintetében történő módosításáról (HL L 305., 2017.11.21., 1. o.).

(17)    HL L 335., 2004.11.11., 8. o. Lásd továbbá az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2103 irányelvét (2017. november 15.) a 2004/757/IB tanácsi kerethatározatnak a kábítószer fogalommeghatározása új pszichoaktív anyagokkal való kiegészítése céljából történő módosításáról és a 2005/387/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 305., 2017.11.21., 12. o.). A Bizottság (EU) 2019/369 felhatalmazáson alapuló irányelve (2018. december 13.) a 2004/757/IB tanácsi kerethatározat mellékletének a kábítószer fogalommeghatározása új pszichoaktív anyagokkal való kiegészítése céljából történő módosításáról (HL L 66., 2019.3.7., 3. o.). A Bizottság (EU) 2020/1687 felhatalmazáson alapuló irányelve (2020. szeptember 2.) a 2004/757/IB tanácsi kerethatározat mellékletének a „kábítószer” fogalommeghatározását az N,N-dietil-2-[[4-(1-metiletoxi)fenil]metil]-5-nitro-1H-benzimidazol-1-etánamin (izotonitazén) új pszichoaktív anyaggal kiegészítő módosításáról (HL L 379., 2020.11.13., 55. o.). A Bizottság (EU) 2021/802 felhatalmazáson alapuló irányelve (2021. március 12.) a 2004/757/IB tanácsi kerethatározat mellékletének a „kábítószer” fogalommeghatározását a metil-3,3-dimetil-2-[1-(pent-4-én-1-il)-1H-indazol-3-karbonil]aminobutanoát (MDMB-4en-PINACA) és a metil-2-[1-(4-fluorbutil)-1H-indol-3-karbonil]amino-3,3-dimetilbutanoát (4F-MDMB-BICA) új pszichoaktív anyaggal kiegészítő módosításáról (HL L 178., 2021.5.20., 1. o.).

(18)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).

(19)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1727 rendelete (2018. november 14.) az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (Eurojust) és a 2002/187/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 138. o.).

(20)    Az Európai Parlament és a Tanács 726/2004/EK rendelete (2004. március 31.) az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról (HL L 136., 2004.4.30., 1. o.).

(21)    Az Európai Parlament és a Tanács 851/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ létrehozásáról (HL L 142., 2004.4.30., 1. o.).

(22)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/695 rendelete (2021. április 28.) a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, továbbá az 1290/2013/EU és az 1291/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 1. o.).

(23)    Az Európai Parlament és a Tanács 513/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és a 2007/125/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2014.5.20., 93. o.). Lásd még a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó Belső Biztonsági Alapról szóló bizottsági javaslatot, COM(2018) 472 final.

(24)    Az Európai Parlament és a Tanács 1382/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogérvényesülés program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 73. o.).

(25)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/522 rendelete a 2021–2027-es időszakra szóló uniós egészségügyi cselekvési program (az „EU az egészségért program”) létrehozásáról és a 282/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 107., 2021.3.26., 1. o.).

(26)    COM(2018) 435 final.

(27)    Az Európai Parlament és a Tanács 1082/2013/EU határozata (2013. október 22.) a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és a 2119/98/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 293., 2013.11.5., 1. o.); lásd továbbá a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és az 1082/2013/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatot, COM(2020) 727 final.

(28)    Az 1082/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat szerint a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer keretében a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos riasztások kiadására, valamint az ilyen veszélyekkel kapcsolatos információcserére, konzultációra és a reagálás koordinációjára vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2017. február 13-i (EU) 2017/253 bizottsági végrehajtási határozat (HL L 37., 2017.2.14., 23. o.), amely magában foglalja a tiltott kábítószerekkel kapcsolatos fenyegetéseket.

(29)    Az Europolt illetően lásd a COM(2020) 796 final dokumentumot; az egészségügyi ügynökségeket illetően lásd általában a COM(2020) 724 dokumentumot, az EMA-t illetően a COM(2020) 725 és az ECDC-t illetően a COM(2020) 726 dokumentumot.

(30)    A kapcsolódó bevezető hatásvizsgálat az alábbi linken érhető el: Egészségügyi Szükséghelyzet-reagálási Hatóság (HERA) (europa.eu) .

(31)    SWD(2019) 174.

(32)    ICF, Zárójelentés – Az EMCDDA külső értékelése, 2018. november; hivatkozás: https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/4eaca79c-72f6-11e9-9f05-01aa75ed71a1/language-en/format-PDF/source-search  

(33)    COM(2019) 228.

(34)    SWD(2019) 174.

(35)    A főbb eredmények összefoglalását a hatásvizsgálat 2.1. szakasza is tartalmazza.

(36)    0. szakpolitikai alternatíva: Alapforgatókönyv – A jelenlegi megközelítés változatlan formában; 1. szakpolitikai alternatíva: Minimális felülvizsgálat – Erősebb együttműködés; 2. szakpolitikai alternatíva: Az Ügynökség felszámolása – Az alapító rendelet hatályon kívül helyezése; 3. szakpolitikai alternatíva: Az Ügynökség összeolvadása egy másik uniós szervvel.

(37)    Lásd a 15. lábjegyzetet.

(38)    Lásd a „Szubszidiaritás” című szakaszt, 5. oldal. Nem érhető el kvantitatív adat az egyszerűsítési és a tehercsökkentési potenciállal kapcsolatban. A 2013–2020-as időszakra szóló, uniós drogstratégia közelmúltbeli értékelése arra a következtetésre jutott, hogy nem áll rendelkezésre információ arról, hogy a tagállamok milyen forrásokat különítettek el a kábítószerekkel kapcsolatos kérdésekre. Lásd a 2013–2020-as időszakra szóló, kábítószer elleni uniós stratégia és a 2017–2020-as időszakra szóló, kábítószer elleni uniós cselekvési terv értékelését, SWD(2020) 150 final.

(39)    Például a kényszerítő szankciók alternatíváival kapcsolatos munka, a kábítószer-kereslet csökkentésére vonatkozó minőségi minimumszabályokkal kapcsolatos munka, a kezeléssel és az ártalomcsökkentéssel kapcsolatos bevált gyakorlatok.

(40)    További részletek az I. mellékletben szereplő pénzügyi kimutatásban találhatók.

(41)    12837/19, 12496/19, 7829/20 tanácsi dokumentumok.

(42)    A Bizottság (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 122., 2019.5.10., 1. o.).

(43)    HL L 56., 1968.3.4., 1. o.

(44)    HL C , , . o.

(45)    HL C , , . o.

(46)    A Tanács 302/93/EGK rendelete (1993. február 8.) a Kábítószerek és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának létrehozásáról (HL L 36., 1993.2.12., 1. o.).

(47)    Az Európai Parlament és a Tanács 1920/2006/EK rendelete (2006. december 12.) a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjáról (átdolgozott változat) (HL L 376., 2006.12.27., 1. o.).

(48)    Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság együttes nyilatkozata (2012. július 19.) a decentralizált ügynökségekről, https://european-union.europa.eu/sites/default/files/docs/body/joint_statement_and_common_approach_2012_en.pdf

(49)    Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(50)    Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(51)    HL L 136., 1999.5.31., 15. o.

(52)    A Tanács 2004/757/IB kerethatározata (2004. október 25.) a tiltott kábítószer-kereskedelem területén a bűncselekmények tényállási elemeire és a büntetésekre vonatkozó minimumszabályok megállapításáról (HL L 335., 2004.11.11., 8. o.).

(53)    Az Európai Parlament és a Tanács 273/2004/EK rendelete (2004. február 11.) a kábítószer-prekurzorokról (HL L 47., 2004.2.18., 1. o.).

(54)    A Tanács 111/2005/EK rendelete (2004. december 22.) a kábítószer-prekurzoroknak a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelme nyomon követésére vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 22., 2005.1.26., 1. o.).

(55)    Az Egyesült Nemzetek Szerződéseinek Tára, 976. kötet, 14152. szám.

(56)    Az Egyesült Nemzetek Szerződéseinek Tára, 1019. kötet, 14956. szám.

(57)    Az Egyesült Nemzetek Szerződéseinek Tára, 1582. kötet, 27627. szám.

(58)    Az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 67. o.).

(59)    Az Európai Parlament és a Tanács 2001/82/EK irányelve (2001. november 6.) az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 1. o.).

(60)    Az Európai Parlament és a Tanács 726/2004/EK rendelete (2004. március 31.) az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról (HL L 136., 2004.4.30., 1. o.).

(61)    Az Európai Parlament és a Tanács 2001/20/EK irányelve (2001. április 4.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekkel végzett klinikai vizsgálatok során alkalmazandó helyes klinikai gyakorlat bevezetésére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (HL L 121., 2001.5.1., 34. o.).

(62)    A Tanács 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete (1968. február 29.) az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról, egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről, valamint a Bizottság tisztviselőire ideiglenesen alkalmazandó különleges intézkedések bevezetéséről (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.).

(63)    A Bizottság 1999/352/EK, ESZAK, Euratom határozata (1999. április 28.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) létrehozásáról (HL L 136., 1999.5.31., 20. o.).

(64)    A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(65)    A Bizottság (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 122., 2019.5.10., 1. o.).

(66)    HL L 122., 2019.5.10., 1. o.

(67)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(68)    A Tanács 1. rendelete az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról (HL 17., 1958.10.6., 385. o.).

(69)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(70)    Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(71)    A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(72)    A Bizottság (EU, Euratom) 2015/443 határozata (2015. március 13.) a Bizottságon belüli biztonságról (HL L 72., 2015.3.17., 41. o.).

(73)    A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).

(74)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(75)    Az EMCDDA negyedik értékelése, hivatkozás: COM(2019) 228.

(76)    Az Európai Parlament és a Tanács 1920/2006/EK rendelete (2006. december 12.) a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjáról (átdolgozott változat).

(77)    A Reitox a Kábítószerek és a Kábítószer-függőség Európai Információs Hálózatának rövidítése.

(78)    Például a kábítószerekről szóló uniós szintű jelentést – az EU kábítószerpiaci jelentését – az EMCDDA és az Europol közösen adja ki. Egy másik példa az érintett bel- és igazságügyi ügynökségekkel való együttműködés a kábítószerekkel kapcsolatos bűnüldözési és igazságügyi döntéshozók képzése terén, illetve az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó kockázatértékelési eljárás keretében.

(79)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx

(80)    A Bizottság szolgálatainak munkadokumentuma a decentralizált ügynökségekről és az Európai Ügyészségről, 2020. június 8.

(81)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2101 rendelete (2017. november 15.) az 1920/2006/EK rendeletnek az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó információcsere, riasztási rendszer és kockázatértékelési eljárás tekintetében történő módosításáról. A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontját a 302/93/EGK tanácsi rendelet hozta létre. Ezt az alapító jogi aktust 2006-ban átdolgozták az 1920/2006/EK rendelettel, amelyet az (EU) 2017/2101 rendelet módosított az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó információcserére, korai jelzőrendszerre és kockázatértékelési eljárásra irányuló szabályok beillesztésével.

(82)    A Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) költségvetési rendelete – https://www.emcdda.europa.eu/system/files/publications/1013/financial-regulation-emcdda-Jun2019.pdf  

(83)     https://europa.eu/european-union/sites/europaeu/files/docs/body/joint_statement_and_common_approach_2012_en.pdf  

(84)    Az EMCDDA pénzügyi szabályzatának „A költségvetés végrehajtásának belső kontrollja” című 30. cikkével összhangban.

(85)    Diff. = Differenciált előirányzatok/Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(86)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(87)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(88)    A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (például: a finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(89)    A 2022. évi költségvetési tervezetben jelzett létszám, feltételezve, hogy a személyzet 2024-ig stabil marad, a munkaerő-felmérés esetében alkalmazandó átlagos egységköltségek alapján számítva, a Portugáliára vonatkozó korrekciós együtthatóval (91,1 %) indexálva.

(90)    Ebben a szakaszban nem lehetséges részletesen megadni az ideiglenes alkalmazottak – AD és ideiglenes alkalmazottak – AST közötti elosztást. A személyzetre vonatkozó költségbecslések az ideiglenes alkalmazottak átlagos költségei alapján készültek, a Portugáliára vonatkozó korrekciós együtthatóval (91,1 %) indexálva.

(91)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(92)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(93)    Elsősorban az uniós kohéziós politikai alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) esetében.

(94)    Lásd a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelet (2020. december 17.) 12. és 13. cikkét.

(95)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.1.12.

COM(2022) 18 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat

Az Európai Parlament és a Tanács rendelete

az Európai Unió Kábítószerügyi Ügynökségéről

{SEC(2022) 45 final} - {SWD(2022) 8 final} - {SWD(2022) 9 final}

MELLÉKLET

Megfelelési táblázat