EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.5.11.

COM(2022) 212 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Digitális évtized a gyermekek és az ifjúság számára:
a gyermekbarát internetre (BIK+) vonatkozó új európai stratégia

1.Bevezetés

2012-ben jelent meg a gyermekbarát internetre vonatkozó első európai stratégia (BIK). A gyermekbarát internetre vonatkozó, e közleményben ismertetett aktualizált stratégia (BIK+) azt hivatott biztosítani, hogy a gyermekek az új digitális évtizedben is védelemben részesüljenek, tiszteletet élvezzenek és szerepet vállaljanak az interneten.

Az emberi jogok, köztük a gyermekek jogainak tiszteletben tartása az Európai Unió alapját alkotó értékek 1 szerves része. E jogokat mind online, mind offline tiszteletben kell tartani 2 . A digitális évtizedben minden európai gyermek megérdemli, hogy biztonságos és önállóságra buzdító digitális környezetben fejlődjön, valamint részt vegyen a globális digitális átállásban.

A gyermekek egyre fiatalabb kortól hoznak létre tartalmakat, játszanak és kommunikálnak egymással online, és digitális technológiákat vesznek igénybe az oktatás, a szórakozás, a társadalmi kapcsolatok építése és a társadalmi részvétel céljára. Ennek során gyakran szembesülnek olyan digitális tartalmakkal és szolgáltatásokkal, amelyeket nem gyermekek részére terveztek.

A gyermekek és a fiatalok 3 nem alkotnak egyöntetű, homogén csoportot, különböznek egymástól életkoruk, nemük, képességeik fejlettsége, társadalmi és gazdasági hátterük tekintetében. A kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekek, például a fogyatékossággal élő gyermekek, a faji vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek, a menekült gyermekek, a gondozásban lévő gyermekek, az LMBTQI+-gyermekek és a hátrányos társadalmi-gazdasági háttérű gyermekek további kihívásokkal szembesülhetnek a digitális környezetben.

A Covid19-világjárvány rávilágított a digitális technológia előnyeire, ugyanakkor arra is, hogy minden gyermek számára egyenlő hozzáférést kell biztosítani a technológiához (eszközökhöz és hálózathoz), a digitális készségekhez és kompetenciákhoz, beleértve a médiatudatosságot is. 4 Azok a gyermekek, akik nem férnek hozzá az internethez, nem érnek el olyan erőforrásokat, amelyek segíthetik őket a tanulásban és a fejlődésben. Az egyenlőtlenségek növelhetik a gyengébb iskolai eredmények, a rossz mentális egészség és a hosszú távú kilátások hiányának kockázatát. 5

Ezt szem előtt tartva, valamint az egyre inkább digitalizálódó társadalom – gyermekeket is fenyegető – kockázatainak és ártalmainak kezelése érdekében a Bizottság 2020 decemberében javaslatot tett a meglévő szabályozás ambiciózus reformjára, és egy olyan, biztonságosabb digitális tér létrehozására, ahol védelemben részesülnek a digitális szolgáltatásokat igénybe vevő valamennyi felhasználó alapvető jogai. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály tárgyában nemrégiben megszületett politikai megállapodás szerint a kiskorúak védelme az új szabályok egyik sarokköve, és ez arra kötelezi a vállalatokat, hogy a gyermekek érdekeit megfontolásaik középpontjába helyezzék. 6

Ezen túlmenően, Európa 2030-ig történő digitális transzformációjával kapcsolatos jövőképének 7 részeként a Bizottság előterjesztette a digitális évtizedben érvényre juttatandó digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozatot 8 , amely olyan uniós értékeket tükröz, mint a gyermekek védelme és szerepvállalásuk ösztönzése.

A gyermekbarát internetre vonatkozó, 2012. évi európai stratégia 9 (BIK-stratégia) globális teljesítménymérő referenciaértékeket határozott meg, irányt mutatva az uniós tagállamok nemzeti politikáinak és alakítva azokat. A BIK-stratégia elemeit valamennyi tagállam beépítette szakpolitikájába. A Bizottság 2021 márciusában elfogadta első átfogó uniós gyermekjogi stratégiáját, amelynek keretében bejelentette a BIK-stratégia 10 aktualizálását.

Az aktualizált BIK+ stratégia a gyermekjogi stratégia digitális ága, és tükrözi azt a nemrégiben javasolt digitális elvet, amely szerint a gyermekeknek és a fiataloknak lehetővé kell tenni az online védelmet és önrendelkezést 11 . Figyelembe veszi a gyermekek jogairól szóló európai parlamenti állásfoglalást 12 , a médiatudatosságról szóló tanácsi következtetéseket 13 és az európai gyermekgarancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlást 14 .

Ezt az új stratégiát egy gyermekekkel folytatott széles körű konzultációs folyamat alapozta meg, amelyet a szülőkkel, a tanárokkal, a tagállamokkal, az IKT- és médiaágazattal, a civil társadalommal, a tudományos szakemberekkel és a nemzetközi szervezetekkel folytatott célzott konzultációk egészítettek ki. 15

A BIK+ célja tehát az, hogy kiegészítse és támogassa a gyermekek online védelmére és készségeik fejlesztésére irányuló meglévő intézkedések gyakorlati végrehajtását, csakúgy mint azon intézkedésekét, amelyek lehetővé teszik, hogy a gyermekek biztonságban élvezhessék és alakíthassák online jelenlétüket.

2.Mit tett eddig az EU?

2012 óta a BIK-stratégia döntő szerepet játszik a gyermekek online védelmének és szerepvállalásának európai, nemzeti és nemzetközi szintű befolyásolásában. A biztonságosabb internettel foglalkozó szakértői csoport 16 lehetővé teszi a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét, emellett a Bizottság a gyermekek jobb online védelmét szolgáló szövetségen 17 keresztül ösztönözte a civil társadalommal és a fiatalokkal folytatott ágazati együttműködést.

A 2012-es BIK-stratégia létrehozta a biztonságosabb internetközpontok uniós társfinanszírozásban részesülő hálózatát 18 és az uniós finanszírozású betterinternetforkids.eu portált, amely tulajdonképpen a gyermekek online biztonságával foglalkozó központ. A biztonságosabb internetközpontok évente 30 millió embert támogatnak. 19  Helyi figyelemfelkeltő tevékenységeket folytatnak, és a tagállamokban tájékoztatást nyújtanak a gyermekek online biztonságának valamennyi szempontjáról; segélyvonalakat működtetnek és azonosítják az újonnan felmerülő fenyegetéseket; valamint a 46 országban működő INHOPE forróvonalakon 20 keresztül segítséget nyújtanak a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló online anyagok eltávolításában. A biztonságosabb internetközpontok együttműködnek a BIK ifjúsági nagyköveteinek és a BIK ifjúsági paneljeinek hálózatával 21 , amelyek – például a gyermekbarát kommunikációra vonatkozó BIK ifjúsági vállalás 22 keretében – tanácsot és tájékoztatást adnak a politikai döntéshozóknak és szakembereknek. A „biztonságosabb internet napja” elnevezésű uniós kezdeményezést 23 világszerte ünneplik.

A Bizottság emellett nemzetközi szervezetekkel, nem kormányzati szervezetekkel, a gyermekek digitális jogaival foglalkozó tudományos szakemberekkel és a magánszektorral is együttműködik.

2012 óta jelentős mértékben fejlődött a vonatkozó uniós jogi és szakpolitikai keret, amely így még hatékonyabban garantálja a gyermekek online biztonságát. 24 Például az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló felülvizsgált irányelv 25 értelmében a kiskorúaknak a fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődésükre káros tartalmakkal és a jogellenes tartalmakkal 26 szembeni védelmére vonatkozó kötelezettségek immár a videomegosztó platformokra is kiterjednek. Az általános adatvédelmi rendelet a gyermekek személyes adatait különleges védelmet igénylő adatoknak minősíti, így egy bizonyos életkorig (tagállamtól függően 13 és 16 év között) szülői hozzájárulásra van szükség 27 . 28 A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv 29 védi a gyermekeket mint kiszolgáltatott fogyasztókat, és tiltja a vásárlásra való közvetlen felszólításokat.

Végül, de nem utolsósorban a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály minden online platformot arra fog kötelezni, hogy rendszereiket a gyermekfelhasználók jogainak figyelembevételével alakítsák ki. Különösen fontos, hogy a gyermekek könnyen megérthessék az általuk igénybe vett szolgáltatás szerződési feltételeit. Ez azonban csak a kezdet. Az új szabályok értelmében az Unióban gyermekeknek szolgáltatásokat kínáló valamennyi online platform, például a közösségi média vagy az interaktív játékplatformok kötelesek lesznek megfelelő és arányos intézkedéseket hozni annak érdekében, hogy a szolgáltatások során garantálják a gyermekek magánéletének védelmét csakúgy, mint a gyermekek biztonságát és védelmét. Emellett az online platformok számára tilos lesz profilalkotáson alapuló hirdetések megjelenítése gyermekek számára. Végezetül az online óriásplatformoknak és keresőmotoroknak meg kell vizsgálniuk a szolgáltatásaikkal összefüggő rendszerszintű kockázatokat, ideértve a gyermekek védelmével kapcsolatos tényleges vagy előre látható negatív hatásokat is.

A mesterséges intelligenciáról szóló, javasolt jogszabály 30 az Unióban egységesen alkalmazandó szabályokat állapít meg a mesterséges intelligenciára vonatkozóan, és arra törekszik, hogy egységes piacot hozzon létre olyan, megbízható mesterségesintelligencia-alkalmazások számára, amelyeket az alapvető jogok, köztük a gyermekek jogainak maradéktalan tiszteletben tartása mellett lehet használni. Az európai digitális személyazonossági keretre (eID) irányuló javaslat 31 lehetővé teszi a kiskorúak számára, hogy a nemzeti jogszabályok szerint használják a digitális személyiadat-tárcát, például életkorukat más személyes adatok közzététele nélkül bizonyítsák.

A gyermekek szexuális zaklatásának megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről szóló, a BIK+ stratégiával egyidejűleg előterjesztett új rendeletjavaslat 32 bizonyos kötelezettségeket állapít meg a tárhelyszolgáltatók vagy személyközi kommunikációs szolgáltatók számára a gyermekek online szexuális zaklatásának felderítésére, bejelentésére és eltávolítására vonatkozóan. A javaslat a gyermekek szexuális zaklatásának megelőzésére és leküzdésére szolgáló új európai központ létrehozásáról is rendelkezik, amely megkönnyítené a gyermekek online szexuális zaklatásának felderítését, bejelentését és megszüntetését, támogatást nyújtana az áldozatoknak, és egyfajta központként összefogná a gyermekek online szexuális zaklatásának megelőzésével és az ellene folytatott küzdelemmel kapcsolatos ismereteket, szakértelemet és kutatást.

Az emberkereskedelem elleni küzdelemre vonatkozó uniós stratégia elismeri, hogy a gyermekek különösen ki vannak téve annak a veszélynek, hogy az interneten keresztül válnak emberkereskedők áldozataivá. 33 Az áldozatok jogaira vonatkozó uniós stratégia 34 különös figyelmet fordít a kiskorú áldozatokra.

Az uniós nemi esélyegyenlőségi stratégia 35 kiemeli, hogy a lányok nemi alapú erőszak áldozatává válhatnak. Ez tulajdonképpen olyan erőszak, amelyet nők vagy lányok női mivoltuk miatt szenvednek el, vagy amely aránytalanul érinti őket. A nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről szóló irányelvre irányuló javaslat 36 többek között bűncselekménnyé nyilvánítja a nemi alapú online erőszakot, valamint intézkedéseket ír elő az ilyen erőszak áldozatainak életkoruktól független online és offline védelmére és támogatására.

A migráns gyermekek védelméről szóló közlemény 37 a migráns gyermekek védelmét tűzi zászlajára, és többek között kitér az új technológiákhoz való biztonságos hozzáférés kérdésére.

A 2021–2027-es időszakra szóló digitális oktatási cselekvési terv 38 a Covid19-világjárvány által súlyosbított oktatási és képzési kihívásokkal foglalkozik, és az oktatásban biztosítja a fenntartható digitális transzformációt egy jól teljesítő digitális oktatási ökoszisztéma létrehozása, valamint a gyermekek, a tanárok és az oktatók digitális készségeinek és kompetenciáinak fejlesztése révén.

A 2019–2027-es időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia 39 előmozdítja a fiatalok demokratikus életben való részvételét, valamint támogatja társadalmi és polgári szerepvállalásukat.

A BIK+ stratégia ezekre az eredményekre fog építeni, és szinergiákat fog teremteni a releváns kezdeményezésekkel a gyermekek digitális évtizeddel kapcsolatos aggályainak és szükségleteinek kezelése érdekében.

3.Mi változott – miért van szükség új stratégiára?

A gyermekek mint a digitális technológiák felhasználói

2012 óta drámai változás állt be a digitális technológiák gyermekek általi használatában. A korszerű eszközök lehetővé teszik a gyermekfelhasználók számára, hogy interakciót folytassanak, kapcsolatba lépjenek, játsszanak és fájlokat osszanak meg másokkal, gyakran szülői felügyelet nélkül. Az „EU Kids online” című, 2020. évi felmérés megállapításai 40 szerint a gyermekek többsége arról számolt be, hogy okostelefonját „naponta” vagy „szinte állandóan” használja, és az online eltöltött idő sok országban csaknem megkétszereződött 2010-hez képest. A gyermekek egyre fiatalabb korban kezdik el használni a digitális eszközöket.

Az internethasználat ilyen mértékű növekedése ülő életmódhoz vezethet, amely egészségügyi következményekkel járhat. Számos pszichológus aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a gyermekeknél figyelemzavarok alakulnak ki, és hogy nehézséget okoz számukra a lecsatlakozás.

Bár ösztönözni kell az egészséges online/offline egyensúlyt, a digitális absztinencia nem járható út a mai gyermekek számára, mivel az információk, az iskolarendszerű oktatás egyes elemei, a társadalmi kapcsolatok és a szórakozás egyre inkább az online érhetők el.

A technológia továbbra is gyorsan fejlődik, új lehetőségeket és kockázatokat teremtve. A közeljövőben a mesterséges intelligencia (MI), a virtuális, kibővített és kiterjesztett valóság, a dolgok internete, a kriptovaluták és más, gyermekekre hatást gyakorló technológiai változások új társadalmi és etikai kihívásokat fognak felvetni (pl. elfogultság, a méltányosság hiánya, az MI-használat átláthatóságának hiánya, valamint a mélykamu [deepfake] felvételekkel, avatárokkal és robotokkal való interakció).

Ezek a kérdések az Európa jövőjéről szóló konferencián is kiemelt figyelmet kaptak, ahol az értékekkel és jogokkal foglalkozó európai polgári vitacsoport a kiskorúak online védelmének fokozására szólított fel. Ezt a konferencia plenáris ülése is támogatta, és a téma szerepel az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság elnökei elé terjesztett javaslatban 41 .

A gyermekek és az online ártalmak

A gyermekek online gyakran szembesülnek káros és illegális tartalmakkal, magatartással, kapcsolatfelvétellel és fogyasztói kockázatokkal. A digitális szolgáltatások – a közösségi médiától az interaktív játékokig – kockázatoknak tehetik ki a gyermekeket, ilyenek például a nem megfelelő tartalmak, a megfélemlítés, a gyermekcsábítás 42 , a gyermekek szexuális zaklatása vagy a radikalizálódás.

A Bizottság konzultációja keretében a gyermekek által felvetett aggályok között szerepelt az olyan, káros tartalmak megtekintése, amelyek dicsőíthetik, illetve elősegíthetik az önkárosítást, az öngyilkosságot, az erőszakot, a gyűlöletbeszédet, a szexuális zaklatást, a kábítószer-fogyasztást, a kockázatos online kihívásokat, az étkezési zavarokat és a veszélyes táplálkozási gyakorlatokat. Az ilyen erőszakos, ijesztő vagy az életkornak nem megfelelő tartalmak könnyen elérhetők. A gyermekek arról számolnak be, hogy korai életkorban szembesülnek pornográf anyagokkal 43 , ami befolyásolja az egészséges kapcsolatokról alkotott nézeteiket.

A hatályos uniós jogszabályok (az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv és az általános adatvédelmi rendelet) ellenére az életkor-ellenőrzési mechanizmusok és a szülői hozzájárulást megadó eszközök sok esetben még mindig hatástalanok, a felhasználóknak regisztrációkor gyakran csak születési idejüket kell megadniuk. 44

Amint azonban a fenti 2. szakaszban vázoltuk, a digitális szolgáltatásokról szóló, nemrégiben jóváhagyott jogszabály várhatóan jelentősen javítani fogja valamennyi felhasználó biztonságát, beleértve a gyermekeket is, és képessé teszi őket arra, hogy internetezés közben megalapozott döntéseket hozzanak.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály kockázatkezelési keretének részeként különös figyelmet kell fordítani a kiskorúakkal kapcsolatos rendszerszintű kockázatokra. Az online óriásplatformoknak mérlegelniük kell majd, hogy mennyire könnyű a gyermekek számára megérteni szolgáltatásuk kialakítását és működését, valamint azt, hogy a gyermekek miként lehetnek kitéve olyan tartalmaknak, amelyek károsíthatják testi és mentális egészségüket és erkölcsi fejlődésüket. Ilyen kockázatok merülhetnek fel például olyan online interfészek kialakítása során, amelyek szándékosan vagy szándékolatlanul kihasználják a gyermekek tapasztalatlanságát, vagy amelyek függőséget okozó magatartást idézhetnek elő. E tekintetben az online óriásplatformoknak célzott intézkedéseket kell elfogadniuk a gyermekek jogainak védelme érdekében, ideértve az életkor ellenőrzésére és a szülői felügyeleti eszközökre, illetve a gyermekek zaklatásának jelzésére vagy segítségkérésre szolgáló eszközöket. A kibertérben elkövetett erőszak – ideértve az intim tartalmak beleegyezés nélküli megosztását is – például olyan tartalom, amelyet gyorsan fel kell dolgozni, ha azt a felhasználók, köztük gyermekek káros tartalomként jelölik meg, valamint elengedhetetlenné teszi a tartalommoderálási gyakorlatok megfelelő kiigazítását.

A forróvonalakból álló uniós hálózat, az INHOPE jelezte, hogy 2017 és 2019 között csaknem megkétszereződött a világszerte feldolgozott, feltételezhetően gyermekek szexuális zaklatását bemutató online képek száma. A Covid19-világjárvány során tovább súlyosbodott a probléma, különösen a bántalmazóikkal együtt élő gyermekek esetében. 45 A gyermekek szexuális zaklatás vagy emberkereskedelem céljából online elcsábíthatók 46 , és fennáll a veszélye annak, hogy a hozzájárulásuk nélkül szexuális tartalommal bíró képeket és videókat osztanak meg és terjesztenek tovább róluk, függetlenül attól, hogy azok a társaikkal való konszenzusos kapcsolat keretében, vagy kényszer alatt készültek.

Világviszonylatban a fiatalok több mint egyharmada számolt be arról, hogy internetes megfélemlítés 47 áldozatává vált. A gyermekek veszélyes, agresszív, diszruptív vagy függőséget okozó magatartásnak lehetnek kitéve, illetve ilyen magatartásban vehetnek részt 48 , vagy helytelen, szexista vagy rasszista tartalmak célpontjaivá válhatnak. Ez viszont gátolhatja az online tevékenységekben való részvételt (pl. a lányok részvételét), és hatással lehet a gyermekek jogaira 49 .

Egyre fokozódik a radikalizálódáshoz vezető online rasszizmus, idegengyűlölet, antiszemitizmus, dezinformáció és politikai szélsőségesség. A Bizottság 2016-ban a jogellenes gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó magatartási kódexet 50 hozott létre, hogy fokozza az online gyűlöletbeszéd elleni fellépést. A radikalizálódással foglalkozó uniós információs hálózattal együttműködve a Bizottság felhívja a webes alkotók és játéktervezők figyelmét a gyermekek radikalizálódásának online kockázataira. Folyamatban van a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex 51 felülvizsgálata az e területen tett kötelezettségvállalások megerősítése érdekében.

A gyermekek mint aktív digitális fogyasztók

A gyermekek ma már aktívabb és függetlenebb digitális fogyasztók, mint 10 évvel ezelőtt, és gyakran vesznek igénybe felnőtteknek szánt digitális termékeket és szolgáltatásokat. Számos online marketingtechnikának vannak kitéve, vagy azok célpontjai. A fiatal felhasználók a közösségi médián alapuló ajánlórendszereken és más algoritmusokon, célzott hirdetéseken, véleményvezéri marketingen és a marketing játékosításán 52 keresztül káros vagy nem helyénvaló tartalmakkal szembesülnek, mivel a tartalomszolgáltatók kihasználják a fiatalok tapasztalatlanságát és gyenge önkontrollját 53 . A magas zsír-, cukor- vagy sótartalmú termékek gyermekek körében történő reklámozása 54 például súlyosbíthatja a nem megfelelő étkezési magatartást. Hasonlóképpen, súlyos pénzügyi következményekkel járhat, ha a gyermekeket célzó agresszív reklámok kockázatos ráfordításokat biztonságos választásként tüntetnek fel. A gyermekeket érintő kockázatok és ártalmak kezelése érdekében a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály számos kötelezettséget ír elő. Ezek közé tartozik az online platformokra vonatkozó azon tilalom, hogy kiskorúaknak profilalkotáson alapuló hirdetéseket mutassanak be, valamint az online platformok kötelezése arra, hogy gondoskodjanak ajánlórendszereik átláthatóságáról, továbbá hogy e platformok lehetőségeket biztosítsanak a felhasználók számára az ajánlórendszerekben használt fő paraméterek módosítására vagy befolyásolására.

A digitális szolgáltatások ma már folyamatosan gyűjtik és megosztják a gyermekekre vonatkozó adatokat, és az „adatosítás” 55 már a születés előtt megkezdődik. Míg az aggregált nagy adathalmazok páratlan betekintést nyújtanak például a gyermekek egészségébe és oktatásába, a gyermekkor „adatosítása” az egész életen át tartó káros hatást gyakorolhat a gyermekek jóllétére és fejlődésére. Sem a gyermekek, sem a szülők nincsenek tisztában azzal, hogy a digitális – különösen a nem fizetős 56 – szolgáltatások igénybevétele nyomán milyen hatalmas mértéket ölthet a személyes adatok megosztása. Bár az iparág sok-sok adatot gyűjt a digitális szolgáltatások gyermekek általi használatáról és a kapcsolódó kockázatokról, a tudományos szakemberek egyáltalán nem, vagy csak rendkívül korlátozott mértékben férnek hozzá ezekhez a fontos adatkészletekhez.

A gyermekek jelenleg rendszeresen ki vannak téve a nem helyénvaló tartalmaknak és kereskedelmi gyakorlatoknak. Továbbra is szükség van a kereskedelmi célokra használt módszerek – például a meggyőző tervezés (persuasive design), illetve a szerencsejáték-alapú mechanizmusok, többek között „loot boxok” 57 (zsákmánydobozok) – által a gyermekekre gyakorolt hosszú távú neurológiai hatások kutatására.

Az online játékok ma már a gyermekek egyik fő online tevékenységét képezik: az EU-ban a 6–10 éves gyermekek 73 %-a, a 11–14 éves gyermekek 84 %-a és a 15–24 éves fiatalok 74 %-a játszik videojátékokkal. Az életkornak megfelelő online játékok támogathatják a konstruktív online oktatási és részvételi tevékenységeket, fejleszthetik a digitális készségeket és kompetenciákat, és más társadalmi előnyökkel is járhatnak (pl. terápia és kultúra). Az iparági erőfeszítések fontos szerepet játszanak a gyermekek védelmét szolgáló biztonságos játékkörnyezetet biztosításában, egyúttal pedig az egészséges játékszokások népszerűsítésben. Ennek arra is ki kell terjednie, hogy a kiskorúakat célzó digitális termékek és szolgáltatások fejlesztésében meg kell honosítani a „biztonságos tervezés” szemléletét.

A készségek hiánya

A Bizottság gyermekekkel folytatott konzultációi során gyakran elhangzó üzenet, hogy javítani kell a gyermekek médiatudatosságát és az online biztonsággal kapcsolatos iskolai oktatását. A digitális készségek és kompetenciák – ideértve a digitális jártasságot és a személyes adatok felhasználási módjának tudatosítását – alapvető fontosságúak a mai gyermekek számára, hiszen lehetővé teszik számukra, hogy tanuljanak, kapcsolatba lépjenek egymással, valamint tevékenyen és tájékozott módon hozzájáruljanak a világ alakításához.

A gyermekekért felelős felnőtteknek (szülők, gondozók, tanárok, klub- és sportvezetők, vallási vezetők, szociális gondozók, egészségügyi szakemberek, ifjúságsegítők stb.) készségekre van szükségük ahhoz, hogy a támogatást és tanácsot nyújthassanak a gyermekeknek, valamint hogy irányt mutathassanak számukra. Konzultációink eredményei szerint ezek a készségek gyakran hiányoznak.

A digitális szakadék

Nem minden gyermek fér hozzá egyenlő, hatékony, biztonságos és inkluzív módon a digitális technológiához.

A kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekek, a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett gyermekek, valamint a nem megfelelő széles sávú infrastruktúrával rendelkező vidéki és távoli területeken élő gyermekek számára egyenlő hozzáférést kell biztosítani mind a digitális eszközökhöz, mind a digitális készségekhez, valamint egyenlő esélyeket kell biztosítani számukra a digitális évtized kínálta lehetőségek kiaknázására.

A digitális nélkülözésről szóló közelmúltbeli tanulmányok 58 azt mutatják, hogy egyes európai országokban a gyermekek mintegy 20 %-a olyan családokban él, amelyek nem engedhetnek meg maguknak otthoni számítógépet vagy internetkapcsolatot. A vidéki háztartások 40 %-a nem rendelkezik gyors, széles sávú internethozzáféréssel. Egyes területeken a 15 éves fiatalok több mint 15 %-a érzi magát digitálisan lemaradónak, és Európa-szerte e korcsoport 8 %-a nem rendelkezik digitális önbizalommal.

Globális szinten a helyzet még rosszabb: becslések szerint 1,3 milliárd 3–17 éves gyermek nem rendelkezik internetkapcsolattal otthonában. 59 A gyermekkori digitális nélkülözés a digitális készségek és felnőtt korban a digitális bizalom hiányához vezethet, ez pedig mélyítheti a digitális szakadékot.

Az aktív részvétel hiánya

A gyermekek már nem a technológia passzív fogyasztói, hanem tevékenyen fel tudják használni a technológiát arra, hogy kifejezzék magukat és befolyásolják az őket körülvevő világot. A gyermekeket jobban meg kell hallgatni, és be kell őket vonni a digitális termékek, szolgáltatások és politikák fejlesztésébe és értékelésébe.

4.A digitális évtized jövőképe a gyermekek és a fiatalok számára 

A BIK+, az ifjúság 2022-es európai évének egyik kiemelt kezdeményezése három pillér köré kívánja szervezni az intézkedéseket:

1.biztonságos digitális tapasztalatok, amelyek biztosítják a gyermekek védelmét a káros és illegális online tartalomtól, magatartástól, kapcsolatfelvételtől és fogyasztói kockázatoktól, valamint online jólléte javítását a biztonságos, életkornak megfelelő digitális környezet megteremtése révén – a gyermekek mindenek felett álló érdekének tiszteletben tartásával;

2.a digitális szerepvállalásra való felkészítés, amely révén a gyermekek megszerezhetik az ahhoz szükséges készségeket és kompetenciákat, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak, valamint biztonságos módon és felelősségteljesen fejezhessék ki magukat az online környezetben;

3.aktív részvétel és a gyermekek tiszteletben tartása azáltal, hogy beleszólást kapnak a digitális környezet alakításába, valamint több gyermekvezérelt tevékenység szervezése az innovatív és kreatív, biztonságos digitális élmények előmozdítása érdekében.

A BIK+ végrehajtásához tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalra, valamint európai és nemzetközi szintű együttműködésre és koordinációra van szükség. Az elmúlt években az ENSZ, az UNICEF, az OECD és az Európa Tanács, valamint a gyermekjogok területén tevékenykedő nem kormányzati szervezetek egyaránt foglalkoztak a gyermekek digitális környezetben érvényesítendő jogaival 60 .

5.A megvalósítás módja: pillérek és intézkedések

Az alábbiakban felsorolt új intézkedések a Bizottság meglévő, a fentiekben ismertetett BIK-infrastruktúrájára épülnek, illetve azt erősítik.

5.1.Biztonságos digitális tapasztalatok (Hogyan védjük jobban a gyermekeket az online környezetben?)

„Mindannyian tudjuk, hogy a fiatalok használják ezeket a platformokat, sokszor szülői engedély nélkül. Ha én tudom, akkor a platformok és a vállalatok is tudják” – egy spanyol tanár. 61

A Bizottság a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban rögzített új szabályokra építve, valamint az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvvel és az általános adatvédelmi rendelettel összhangban elő fogja segíteni az életkornak megfelelő tervezéssel foglalkozó átfogó uniós magatartási kódex kidolgozását. A kódexnek az a célja, hogy a digitális termékek és szolgáltatások használata során garantálja a gyermekek magánéletének tiszteletben tartását, valamint a gyermekek biztonságát és védelmét. Ebbe a folyamatba be kell majd vonni az ipart, a politikai döntéshozókat, a civil társadalmat és a gyermekeket.

Egy ilyen kódex hozzáadott értéke annak társszabályozási jellege lenne. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály értelmében a Bizottság felkérheti az online óriásplatform-szolgáltatókat, hogy magukra nézve kötelezőnek fogadjanak el magatartási kódexeket, valamint felkérheti őket arra, hogy – az azonosított kockázatok vagy károk kezelése érdekében – egy adott magatartási kódex betartása révén kötelezzék el magukat konkrét kockázatcsökkentő intézkedések meghozatala mellett. Bár az ilyen magatartási kódexek alkalmazása továbbra is önkéntes alapú, az online óriásplatform-szolgáltatók által tett kötelezettségvállalásokat független ellenőrzéseknek kell alávetni.

Az ipar nagy felelősséggel bír. Az ipar rendelkezik az olyan termékek létrehozásához szükséges eszközökkel, amelyek alapértelmezés szerint és kialakításuknál fogva könnyen használhatók, biztonságosak és magánjellegűek. Ezért minden olyan digitális terméknek és szolgáltatásnak, amelyet valószínűleg gyermekek fognak használni, tiszteletben kell tartania a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban rögzített, európai értékeket tükröző méltányos és alapvető tervezési jellemzőket. Például az életkornak megfelelő, könnyen érthető és hozzáférhető tájékoztatásnak, például szerződési feltételeknek, útmutatóknak és figyelmeztetéseknek, valamint a káros következmények bejelentésére szolgáló egyszerű mechanizmusoknak kell kísérniük minden olyan terméket és szolgáltatást, amelyet valószínűleg igénybe vesznek gyermekek. A digitális tervezésben részt vevő valamennyi félnek tisztában kell lennie egyes tervezési és fejlesztési döntések 62 gyermekekre gyakorolt potenciálisan káros hatásával, valamint azzal, hogy a különböző digitális szolgáltatások használatából eredően a gyermekek potenciális kockázatoknak és ártalmaknak vannak kitéve, mint amilyen a gyermekek elcsábítása.

A folyamatban lévő munkára 63 építve, és figyelembe véve a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály online platformokra vonatkozó új szabályait, a Bizottság támogatni fogja az életkornak a magánélet védelmét szem előtt tartó és biztonságos módon történő bizonyítására szolgáló módszereket, amelyeket EU-szerte el kell ismerni. A Bizottság együtt fog működni a tagállamokkal 64 (amelyek a nemzeti jogszabályokkal összhangban dönthetnek úgy, hogy az európai digitális személyazonosságról szóló közelmúltbeli javaslat értelmében elektronikus személyazonosító igazolványokat bocsátanak ki a 18 év alattiak számára), az érdekelt felekkel és az európai szabványügyi szervezetekkel annak érdekében, hogy prioritásként megerősítsék az életkor ellenőrzésére szolgáló hatékony módszereket. Ez a munka a tanúsítás és az interoperabilitás szilárd keretrendszere révén ösztönözni fogja a piaci megoldásokat.

Az egyes online tartalmakhoz való hozzáféréshez szükséges életkor ellenőrzésén túlmenően a Bizottság a 2020–2025-ös időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégia keretében létrehozandó, az online szolgáltatókra vonatkozó magatartási kódexbe belefoglal egy kizárólag a felnőtt tartalmakra vonatkozó szakaszt is, főképpen azzal a céllal, hogy felvegye a küzdelmet az – akár eredeti, akár manipulált – intim képek beleegyezés nélküli megosztása ellen (e képeken nem kizárólagos jelleggel akár gyermekek is szerepelhetnek). 

A jelenlegi intézkedések ellenére a biztonságosabb internetközpontok segélyvonalain az elmúlt évtizedben leggyakrabban bejelentett témakör továbbra is az internetes megfélemlítéssel kapcsolatos. A meglévő 116 111-es szám kifejezetten az EU-ban működő gyermeksegélyvonalak számára van fenntartva. Az internetes megfélemlítés eseteivel és az egyéb online problémákkal ezen a számon, vagy közvetlenül a biztonságosabb internetközpontok segélyvonalain foglalkoznak. A stratégia a 116 111 szám köré szerveződő megerősített együttműködés és a kapcsolódó online szolgáltatások (pl. segélyvonal-alkalmazások) révén láthatóbbá fogja tenni a biztonságosabb internetközpontok által nyújtott támogatást, amelynek a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekek számára is hozzáférhetőnek kell lennie. Emellett egy ad hoc szakértői csoport szakpolitikai ajánlásokat fog megfogalmazni az iskolai (kiber-)zaklatással és az iskolai jóléttel kapcsolatban. 65

Az EU által társfinanszírozott biztonságosabb internetes segélyvonalak 66 és forróvonalak továbbra is segítséget nyújtanak a nyilvánosságnak és különösen a gyermekeknek, ha káros és illegális tartalmakkal szembesülnek. Ha a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály feltételei szerint megkapják a „megbízható bejelentő” státuszt, hozzá tudnak járulni a bejelentések nyomán a jogellenes online tartalom gyorsabb értékeléséhez és a gyorsabb fellépéshez. A jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó magatartási kódexben foglaltak szerint ilyen tartalmak például a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló anyagok, valamint a rasszista és idegengyűlölő jellegű gyűlöletbeszéd, ideértve az antiszemitizmus elleni küzdelemre és a zsidó élet előmozdítására irányuló uniós stratégia 67 meghatározása szerinti antiszemita gyűlöletbeszédet is.

A Bizottság emellett a gyermekekkel kapcsolatos fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásával összefüggésben koordinálja és előmozdítja a bevált gyakorlatok cseréjét az uniós hatóságok és a tagállamok között. A Bizottság ezenkívül feltérképezi a neuromarketing gyermekekre gyakorolt hatásával kapcsolatos kutatásokat is abból a célból, hogy segítse a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságokat annak jobb felmérésében, hogy a kereskedelmi befolyásolási technikák mennyire tisztességtelenek a gyermekekkel szemben.Ezek az ismeretek a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet 68 alapján végrehajtandó összehangolt végrehajtási tevékenységek céljára kerülnek majd felhasználásra.

A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy:

·az elektronikus azonosításra vonatkozó javaslattal összhangban támogassák a hatékony életkor-ellenőrzési módszereket;

·támogassák – többek között képzett személyzet biztosításával – a 116 111-es harmonizált számot annak érdekében, hogy az adott számon az internetes megfélemlítés esetei is bejelenthetők legyenek.

A Bizottság felkéri az ipart, hogy:

·következetesen értékelje és kezelje a termékei és szolgáltatásai használatából eredő, kifejezetten a gyermekeket érintő kockázatokat, beleértve a biztonsági kockázatokat és a releváns marketinggyakorlatokat;

·járuljon hozzá az életkornak megfelelő tervezésre vonatkozó átfogó uniós magatartási kódexnek és a 2020–2025-ös időszakra szóló, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó stratégia keretében létrehozandó magatartási kódex kizárólag felnőtt tartalmakkal kapcsolatos szakaszának létrehozásához, és kötelezze el magát ezek mellett;

·a nemzeti és európai szabályokkal összhangban hatékonyan hajtsa végre a korhatáros tartalmakhoz – többek között a felnőtt tartalmakat népszerűsítő weboldalakhoz és a 18 év felettieknek szóló játékokhoz – való hozzáférésre vonatkozó intézkedéseket;

·működjön együtt a megbízható bejelentőkkel a jogellenes tartalom gyors értékelése és eltávolítása érdekében, valamint lépjen fel a káros tartalmakkal kapcsolatos bejelentések nyomán;

·tegye lehetővé a tudományos kutatók számára, hogy az adatvédelmi szabályokkal teljes összhangban hozzáférjenek a gyermekeket érintő lehetőségekkel és kockázatokkal kapcsolatos releváns adatokhoz és információkhoz.

5.2.A digitális szerepvállalásra való felkészítés (Hogyan lehet jobban felkészíteni a gyermekeket arra, hogy megalapozott döntéseket hozzanak az interneten?)

„A gyermekek egy bonyolult eszközt kaptak, amelyhez nincs használati utasítás” 69  – egy portugál gyermek nyilatkozata

A Bizottság digitális évtizede ambiciózus célokat tűz ki arra vonatkozóan, hogy 2030-ra a felnőtt lakosság 80 %-a rendelkezzen alapvető digitális készségekkel és 20 millió foglalkoztatott IKT-szakember legyen 70 . Ezért a gyermekeknek már korai életkortól kezdve el kell sajátítaniuk a digitális készségeket. Az Európai Programozási Hét 71 például segít a gyermekeknek abban, hogy megértsék, miként működnek az algoritmusok és a digitális világ.

Míg a legtöbb uniós tagállam stratégiákat dolgozott ki a digitális készségek fejlesztésére (akár tanterveken átívelő, akár különálló témaként), kevés tagállam végez rendszeres nyomon követést és értékelést e stratégiák hatásának értékelésére és felülvizsgálatára. A Bizottság most dolgozik az oktatásban és a képzésben a digitális készségek biztosításának javításáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslaton 72 , amelynek célja előmozdítani az egységes értelmezést, mozgósítania a határokon átívelő politikai szerepvállalást, népszerűsíteni a társaktól való tanulást és a kölcsönös cserét, valamint ösztönözni a beruházásokat.

A naprakész tudásbázis fenntartása és a digitális transzformáció gyermekek jóllétére gyakorolt hatásának nyomon követése alapvető fontosságú az EU-ban élő gyermekek mostani és jövőbeli nemzedékei számára.

A digitális jártasság (vagy annak hiánya) az élet korai szakaszában kezdődik. A médiatudatossággal 73 kapcsolatos készségek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a gyermekek megértsék és megfelelően kezeljék az online elérhető információkat, azonosítsák az online kockázatokat, például a félretájékoztatást/dezinformációt, a visszaéléseket és a csalásokat, a rejtett hirdetéseket, valamint hogy tevékenyen és felelősségteljesen vegyenek részt a digitális gazdaságban, a társadalomban és a demokratikus folyamatokban.

A Bizottság által végzett konzultációk során a tanároktól kapott visszajelzések rámutattak arra, hogy nem könnyű a kollégákat a kapcsolódó tevékenységekbe bevonni. Ennek okai egyebek mellett a következők: hiányzik a kellő tudatosság, sok tanár nem rendelkezik a szükséges ismeretekkel, készségekkel és magabiztossággal, valamint nehéz lépést tartani a folyamatos technológiai fejlődéssel. Tanárképzésre, megbízható erőforrások népszerűsítésére és még több, szülőket és gondozókat megcélzó kampányra van szükség. E kezdeményezésekbe a gyermekek online jogairól szóló képzést is be kell építeni, így a lakosságban jobban tudatosulni fog, hogy a gyermekek online jogai megegyeznek az offline gyermekjogokkal, amint azt az ENSZ 25. sz. általános észrevétele is rögzíti.

A BIK+ a betternetforkids.eu platformon (BIK-portál) és a biztonságosabb internetközpontokon keresztül támogathatja a különböző korcsoportoknak szóló tanári modulok (pl. virtuális szabadegyetem, Massive Open Online Course, MOOC) fejlesztését, amelyek keretében előadások követhetők a médiatudatosságról, az online biztonságról, az online fogyasztói kockázatokról, a személyes adatokról, az internetes megfélemlítésről, a mentális jóllétről, a káros sztereotípusokról, a szexnek a pornográfiában való hamis ábrázolásáról, a digitális beleegyezésről és a tiszteletről, valamint az oktatásban 74 használt játékosításról 75 .

A bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét a digitális oktatásról és készségekről szóló strukturált párbeszéd 76 és az érintett szakértői csoportok keretében fogják koordinálni és előmozdítani.

A BIK+ a gyermekek, családok és tanárok megszólítása érdekében nagyszabású médiatudatossági kampányokat fog támogatni, kihasználva a meglévő nemzeti és európai multiplikátorokban – például iskolákban, civil társadalmi szervezetekben és az iparban – rejlő lehetőségeket. E kampányokba be kell vonni a gyermekeket, és adott esetben a szülőket és a tanárokat, hogy a megközelítések jobban igazodjanak az életkorhoz, és lehetővé váljon a nemzedékek közötti eszmecsere a digitális technológiák kreatív és felelősségteljes használatáról, a gyermekek mint fiatal fogyasztók kockázattudatosságának fokozásáról, valamint a személyes adatok felhasználásáról.

Ezen túlmenően a Bizottság együttműködik az OECD-vel a gyermekekre vonatkozó pénzügyi kompetenciakeret 77 kidolgozásán, amelyet 2022 végéig kell közzétenni, és amely lefedi azokat az alapvető pénzügyi készségeket, amelyekre a gyermekeknek a digitális világban szükségük van.

A BIK+ stratégia kiegészíti a digitális oktatási cselekvési tervet, és azzal szinergiában fog működni, például azáltal, hogy a tagállami biztonságosabb internetközpontokat olyan egyablakos rendszerré alakítja, amely a formális és informális oktatás keretében a nemzeti igényekhez igazított, megbízható és életkornak megfelelő tájékoztatást és támogatást biztosít. A Bizottság továbbra is megosztja és népszerűsíti a BIK-portálon keresztül a nagyközönség számára rendelkezésre álló forrásokat, valamint ösztönzi a biztonságosabb internetközpontok és más szereplők tájékoztatási munkáját annak érdekében, hogy a gyermekek a sportkluboktól az iskolákig sokféle környezetben tanulhassanak arról, hogy miként kell tiszteletteljesen viselkedni a digitális környezetben.

A társaktól való tanulást, a közös alkotást, valamint a BIK ifjúsági nagyköveteinek és a BIK ifjúsági paneljeinek példáját az oktatási megközelítések egyik bevált gyakorlatként népszerűsítik majd az EU-n belül és azon kívül.

Annak érdekében, hogy minden gyermek támogatást kapjon, a digitális környezetnek sokszínűnek, inkluzívnak, megkülönböztetésmentesnek és sztereotípiáktól mentesnek kell lennie. A gyermekek számára objektív, életkornak megfelelő online tájékoztatást kell biztosítani a nemiséggel és a társadalmi nemekkel kapcsolatban. Az IKT-szakemberek körében támogatni kell a sokszínűséget és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos tudatosságot, hogy a fejlesztők jobban megértsék a lányok, a fogyatékossággal élő fiatal felhasználók és az egyéb kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekek sajátos szükségleteit. Ösztönözni kell, hogy az IKT ágazatban alulreprezentált lányok pozitív példaképeket lássanak, és egyenlő esélyeket kell biztosítani a fiúk és lányok számára. Az iparnak mindenki számára befogadó környezetet kell biztosítania, a fogyatékossággal élő gyermekek számára pedig lehetővé kell tenni az online játékot, tanulást és interakciót.

A digitális lehetőségek kihasználása érdekében a gyermekeknek megbízható és megfizethető internetkapcsolatra, valamint megfelelő digitális eszközökre van szükségük. A digitális évtized összeköttetési célkitűzései és a digitális elvek, valamint jelentős uniós beruházások és finanszírozás foglalkoznak az otthonok és iskolák összeköttetésének kérdésével; az elektronikus hírközlési kódex egyetemes szolgáltatási rendelkezései megkövetelik, hogy az összekapcsolási szolgáltatások megfizethetők 78 legyenek. A szociális jogok európai pillérének 20. pillére keretébe tartozó tagállami intézkedések foglalkoznak az „alapvető szolgáltatások”, többek között az elektronikus hírközlés megfizethetőségének kérdésével. Az európai gyermekgarancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlás azt javasolja, hogy a tagállamok „bocsássák rendelkezésre [...] a távoktatáshoz szükséges [...] megfelelő eszközöket, és tegyenek meg minden szükséges beruházást a digitális szakadék valamennyi formájának felszámolása érdekében”.

Annak érdekében, hogy minden gyermeket meg tudjon szólítani, a Bizottság különös figyelmet fog fordítani a különleges vagy sajátos igényű, illetve a hátrányos és kiszolgáltatott helyzetű gyermekekre. Például a migránsoknak és a migráns hátterű uniós polgároknak gyakran nehézséget okoz a digitális tanfolyamok és szolgáltatások elérése, többek között az e szolgáltatások igénybevételéhez szükséges digitális készségek hiánya miatt 79 80 . A szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett gyermekek, a migráns vagy roma hátterű gyermekek és a hátrányos megkülönböztetésnek és szegregációnak különösen kitett egyéb gyermekek 81 , az olyan gyermekek, akik szülei nem rendelkeznek alapvető digitális készségekkel, a fogyatékossággal élő gyermekek és a gondozásba vett gyermekek mind-mind sajátos szükségletekkel rendelkeznek. A kezdeményezéseknek nagy figyelmet kell fordítaniuk a nemek közötti egyensúlyra, hogy mind a lányok, mind a fiúk korai életkorban megkezdjék a digitális készségek elsajátítását. A hatékonyságot mérni kell, és meg kell határozni a bevált gyakorlatokat.

A BIK+ mindehhez úgy fog hozzájárulni, hogy a digitális szakadék megszüntetése érdekében bővíti a biztonságosabb internetközpontok tevékenységi körét, különösen a kiszolgáltatott csoportok digitális készségekkel való felvértezését illetően. A biztonságosabb internetközpontok nemzeti és uniós szinten is támogathatják a megfelelő programokat.

A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy:

·kövessék nyomon a digitális transzformáció gyermekek jóllétére gyakorolt hatását;

·a digitális oktatásról és készségekről folytatott strukturált párbeszéd és az érintett szakértői csoportok keretében osszák meg egymással a bevált gyakorlatokat;

·népszerűsítsék a biztonságosabb internetközpontokat mint olyan egyablakos ügyintézési rendszert, amelyen keresztül megbízható információk szerezhetők be a médiatudatossággal, valamint a gyermekek, családjaik és tanáraik online biztonságával kapcsolatban;

·az európai gyermekgaranciával összhangban valósítsák meg a digitális szakadék valamennyi formájának megszüntetéséhez szükséges beruházásokat, többek között az európai alapok és különösen az Európai Regionális és Fejlesztési Alap (ERFA) támogatásával.

A Bizottság felkéri az ipart, hogy:

·kövesse nyomon a digitális transzformáció gyermekek jóllétére gyakorolt hatását;

·ruházzon be a gyermekek eltérő szükségleteivel kapcsolatos tudatosság növeléséhez, a sztereotípiák elleni küzdelemhez és a termékfejlesztésben a digitális hozzáférhetőség szempontjának biztosításához szükséges készségekbe.

5.3.Aktív részvétel (Hogyan tartsuk tiszteletben a gyermekek véleményét?)

„Támogatom, hogy a fiatalok 2030-ra nagyobb beleszólását kapjanak. A mi nemzedékünk az online világban nőtt fel” – a BIK osztrák ifjúsági nagykövete.

A gyermekek tevékeny polgárok. A változás hajtóerőiként egyre fokozottabban használják a közösségi médiát, például az „iskolai sztrájk az éghajlatért” mozgalom keretében arra, hogy szerveződjenek és küzdjenek céljaik eléréséért. A BIK+ stratégia üdvözli ezt a fejleményt, és elismeri, hogy a gyermekek véleményét tisztelni kell és figyelembe kell venni a digitális évtized kialakítása során. A gyermekeket támogatni kell abban, hogy a közpolitikában és a politikai viták során fejlesszék és gyakorolják a polgári szerepvállalással kapcsolatos készségeket, valamint hogy az online közösségi platformok igyénybevételével éljenek gyülekezési és egyesülési jogukkal. A kutatások ugyanakkor azt mutatják, hogy van lehetőség a kreativitáshoz és a digitális polgársághoz kapcsolódó online tevékenységek fokozására 83 . E kutatások következtetései szerint fennáll annak a veszélye, hogy a mai gyermekek alulreprezentálttá válnak a politikai döntéshozatali folyamatokban, ami teljesítetlen szükségletekhez és kielégítetlen elvárásokhoz 84 vezet.

A BIK+ ezért elismeri, hogy fontos tevékenyen bevonni különböző gyermekeket a digitális környezet alakításába, mivel a 18 év alattiak egyedülálló rálátással rendelkeznek a digitális korszakban megélt gyermekkorra.

A gyermekjogi stratégia keretében a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy egy új uniós gyermekrészvételi platform létrehozásával fokozza a gyermekek részvételét 85 . E platformmal szinergiában a BIK+ ösztönözni fogja a gyermekek által irányított tevékenységeket, hogy a gyermekek pozitív hozzáállással és kritikusan vegyenek részt a digitális környezetben olyan, a fiatal generáció számára releváns témák feldolgozásában, mint például a kiberbiztonság, az etika és a fenntartható fejlődés.

A BIK+ program keretében nagyobb hangsúlyt fog kapni a gyermekek digitális kérdésekkel kapcsolatos véleménye, különösen az iparral való viszonyban. Az olyan meglévő kezdeményezésekre építve, mint a BIK ifjúsági nagykövetei, a BIK ifjúsági panelek és a BIK-nek a gyermekbarát internetre irányuló ifjúsági vállalása, a Bizottság fokozni fogja a gyermekek által irányított tevékenységeket.

A BIK+ még inkább ösztönözni fogja a fiatalok részvételét, a tagállamokon belül is. A helyi programok például elismerhetnek a társoktatókat.

A gyermekjogi stratégia 86 keretében kidolgozott iránymutatásoknak megfelelően rendelkezésre fog állni a BIK+ stratégia gyermekbarát változata.

A Bizottság gyermekeket is be fog vonni a BIK+ végrehajtásának nyomon követésébe.

A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy:

·támogassák az egymástól való tanulást és a gyermekek által felnőttek részére tartott digitális oktatást;

·az ifjúsági nagykövetek széles körét vonják be, hogy helyi, regionális és nemzeti szinten hozzájáruljanak a digitális szakpolitikákhoz.

A Bizottság felkéri az ipart, hogy:

·rendszeresen konzultáljon a gyermekekkel és tevékenyen vonja be őket az ágazat digitális termékeinek és szolgáltatásainak fejlesztésébe és bevezetésébe;

·különböző korú és hátterű gyermekekkel közösen alakítson ki gyermekbarát kommunikációt az ágazat digitális termékeiről és szolgáltatásairól, beleértve a szerződési feltételeket is;

·fejlesszen ki olyan inkluzív 87 termékeket és szolgáltatásokat, amelyek előmozdítják a gyermekek önkifejezéshez való jogát, és megkönnyítik a közéletben való részvételüket.

6.Nemzetközi vonatkozások és együttműködés

Az online védelem és a digitális szerepvállalás olyan globális kihívások, amelyek túlmutatnak a nemzeti határokon és joghatóságokon. 25. sz. általános észrevételében az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága 2021 tavaszán iránymutatást adott ki a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény és annak fakultatív jegyzőkönyvei hatékony végrehajtásának módjáról kifejezetten a gyermekek a digitális környezetben érvényesítendő jogaival kapcsolatban.

A „Global Gateway” stratégia 88 révén az EU el fogja mélyíteni az Európa és a világ többi része közötti kapcsolatokat, valamint segíteni fogja a partnerországokat a digitális szakadék felszámolásában és a globális digitális ökoszisztémába való további integrációban.

Az összefogás lehetővé teszi számunkra, hogy hatékonyan és eredményesen kezeljük ezeket a globális kérdéseket, valamint hogy szigorú biztonsági előírások meghatározásával, illetve a gyermekek szerepvállalásának és a digitális évtizedben való aktív részvételének világszerte történő fokozásával előmozdítsuk az európai értékeket, mindeközben hozzájárulva a fenntartható fejlesztési célok eléréséhez.

Erre kiváló példa a gyermekek szexuális zaklatása elleni küzdelem. A gyermekek szexuális zaklatása elleni hatékonyabb küzdelemre irányuló uniós stratégiával összhangban a Bizottság az uniós internetfórum 89 égisze alatt szorosan együttműködik a technológiai vállalatokkal, és a gyermekek online szexuális kizsákmányolásának felszámolására létrehozott globális WeProtect szövetségen keresztül együttműködik a civil társadalmi szervezetekkel, valamint a nemzetközi és regionális szervezetekkel. A Bizottság a 46 országban működő forródrót-szolgálatok INHOPE-hálózatának finanszírozása révén a világszintű erőfeszítéseket is évek óta támogatja. Ez a munka a jelenlegi stratégiában javasolt jogszabályok értelmében folytatódik és várhatóan felgyorsul.

A Bizottság a jövőben is megosztja tapasztalatait, szakértelmét és értékeit a nemzetközi szervezetekkel és partnerekkel, és egyetlen közös megközelítés alkalmazását támogatja a világszerte élő gyermekek digitális jogaival kapcsolatban, például a vonatkozó műszaki szabványok, mérőszámok, fogalommeghatározások és megközelítések kidolgozásának ösztönzése révén.

Az évente megrendezésre kerülő Biztonságosabb Internet Fórum 90 áttekinti a nemzetközi fejleményeket, és lehetővé teszi, hogy a résztvevők megosszák egymással a bevált gyakorlatokat. A biztonságosabb internetközpontok révén megerősödnek majd az EU-n kívüli létező mentorálási és csereprogramok, és folytatódni fognak a biztonságosabb internet napját ünneplő nemzetközi rendezvények.

Az Unió külső fellépése keretében készülő ifjúsági cselekvési terv meg fogja szilárdítani a fiataloknak a digitális átállásban betöltött kulcsfontosságú szerepét, és támogatni fogja az olyan, biztonságos digitális környezetek létrehozását, amelyek előmozdítják a gyermekek és a fiatalok részvételét és szerepvállalását.

A Bizottság más nemzetközi szervezetekkel és partnerországokkal fenntartott kapcsolataiban elő fogja mozdítani a BIK+ stratégiát azzal a céllal, hogy a nemzetközi partnereket olyan digitális transzformáció felé terelje, amely figyelemmel van a gyermekek jogaira.

7.Következtetések

„Uniónk megerősödik, ha olyan lesz, mint a következő nemzedék: megfontolt, elszánt és gondoskodó. Értékelvű és bátran cselekvő.” 91

Az ifjúság európai évének bejelentésekor Ursula von der Leyen elnök arra ösztönözte a fiatalokat, hogy a változás szószólóivá váljanak. A BIK+ stratégia lehetővé teszi számukra, hogy hallathassák hangjukat a digitális világban, valamint megerősíti a digitális jóllétük, készségeik fejlesztése és biztonságuk érdekében hozott intézkedéseket.

A biztonságos, védett és megbízható digitális környezet az EU egyik sarokköve. A Bizottság maradéktalanul elkötelezett amellett, hogy a digitális transzformáció során támogassa a gyermekek védelmét, szerepvállalását és tiszteletét.

A 2012. évi stratégia alapjaira építve a BIK+ stratégia különös figyelmet fordít a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekek online lehetőségeire és az őket fenyegető kockázatokra. Minden gyermek jobban fel lesz készülve arra, hogy kibontakozzon az online világban, és az életkorának jobban megfelelő tapasztalatokkal gazdagodjon.

Ez a BIK+ stratégia a vélemények széles körét tükrözi, elsősorban a gyermekekét. A gyermekek részt fognak venni a stratégia végrehajtásában és nyomon követésében is. Sikere a Bizottság, a tagállamok és a kulcsfontosságú partnerek, például az ipar, a civil társadalom és a nemzetközi szervezetek közötti együttműködésen múlik, célja pedig az, hogy konkrét megoldásokat kínáljon az internet gyermekek és fiatalok általi jobb és egészségesebb használatához.

A Bizottság – gyermekek bevonásával is – kétévente áttekinti majd a stratégiát, és online jelentést tesz közzé 92 .

A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy hagyják jóvá a stratégiát, és működjenek együtt annak végrehajtása érdekében. A Bizottság felkéri a Régiók Bizottságát és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot, hogy mozdítsák elő a helyi és regionális önkormányzatokkal, a gazdasági és társadalmi szereplőkkel, valamint a civil társadalommal folytatott párbeszédet.

Mindannyian felelősséggel tartozunk azért, hogy meghallgassuk a gyermekeket, és cselekedjünk, méghozzá most. Amint azt Jevgenyij, Lili és João a #DigitalDecade4YOUth ifjúsági tanácsadó csoport részéről kijelentette: „Most a politikai döntéshozók és más érdekelt felek feladata megbirkózni a kihívással..., [hogy] gyermekként és fiatalként mi úgy érezhessük, mindannyian együtt dolgozunk azon, hogy a digitális világ jobb és biztonságosabb legyen.”

(1)

  Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke és Az Európai Unió Alapjogi Chartája , különösen annak 24. cikke.

(2)

  A gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (amelynek valamennyi uniós tagállam részes fele) 25. sz. általános megjegyzése kifejezetten foglalkozik a gyermekek digitális környezetben érvényesítendő jogaival .

(3)

A 18. életévüket be nem töltött személyek, összhangban a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel . A BIK+ stratégia szerint az „ifjúság” az 18 év alatti gyermekeket is jelenti. A jogszabályokban a „kiskorúak” kifejezés használatos.

(4)

JRC, How children (10-18) experienced online risks during the Covid-19 lockdown (Miként élték meg a gyermekek (10–18 éves korosztály) az online kockázatokat a Covid19 miatti 2020 tavaszi lezárások során)

JRC, Emergency remote schooling during COVID-19 (Szükséghelyzeti távoktatás a Covid19 idején).

(5)

 JRC,  How families handled emergency remote schooling during the time of Covid lockdown in spring 2020 (Hogyan kezelték a családok a szükséghelyzeti távoktatást 2020 tavaszán a Covid19 miatti lezárás során) .

T20-Olaszország, Digital learning for every child: closing the gaps for an inclusive and prosperous future (Digitális tanulás minden gyermek számára: az egyenlőtlenségek megszüntetése az inkluzív és virágzó jövő érdekében.) .

(6)

  A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomag: a Bizottság üdvözli a politikai megállapodást

(7)

  Digitális iránytű: a digitális évtized megvalósításának európai módja , COM(2021) 118 final.

(8)

  Európai nyilatkozat a digitális évtizedben érvényre juttatandó digitális jogokról és elvekről , COM(2022) 27 final.

(9)

  A gyermekbarát internet európai stratégiája , COM(2012) 0196. Röviden: „Gyermekbarát internet” (BIK).

(10)

  Az EU gyermekjogi stratégiája , COM(2021) 142 final.

(11)

  Nyilatkozat az európai digitális jogokról és elvekről .

(12)

  Az Európai Parlament 2019. november 26-i 2019/2876 állásfoglalása , 19. pont.

(13)

  A Tanács következtetései a médiatudatosságról a folyamatosan változó világban , 2020/C 193/06.

(14)

  A Tanács ajánlása az európai gyermekgarancia létrehozásáról , ST 9106 2021 INIT.

(15)

  How to make Europe’s Digital Decade fit for children and young people?

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk összefoglalása . A gyermekek jogairól szóló nyilvános konzultáció válaszadóinak több mint 60 %-a elismerte, hogy szükség van egy új BIK-stratégiára (BIK+). A válaszadók közel 80 %-a egyetértett azzal, hogy az informatikai vállalatoknak nagyobb szerepet kellene játszaniuk ezen a területen.

(16)

  A szakértői csoport weboldala .

(17)

  A szövetség weboldala .

(18)

  A biztonságosabb internetközpontok weboldala .

(19)

  A BIK 2021. évi felülvizsgálata .

(20)

  Az INHOPE honlapja .

(21)

  A BIK ifjúsági honlapja .

(22)

  A gyermekbarát internetre irányuló ifjúsági vállalás honlapja .

(23)

  A „Biztonságosabb internet napja” uniós kezdeményezés honlapja .

(24)

 Lásd a gyermekek digitális világban elfoglalt helyéről szóló hivatalos uniós szövegek gyűjteményét .

(25)

  Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló (EU) 2018/1808 irányelv .

(26)

Minden felhasználó számára jogellenesek az idegengyűlölő, a terrorista vagy a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló anyagok.

(27)

  Az (EU) 2016/679 általános adatvédelmi rendelet .

(28)

Az Európai Adatvédelmi Testület 2022-ben iránymutatásokat tesz közzé a gyermekek személyes adatainak kezeléséről és a gyermekeket az általános adatvédelmi rendelet érintettjeiként megillető jogokról.

(29)

  A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelv .

(30)

  Javaslat – Rendelet a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály) megállapításáról és egyes uniós jogalkotási aktusok módosításáról, COM(2021) 206 final.

(31)

  Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a 910/2014/EU rendeletnek az európai digitális személyazonosság keretének létrehozása tekintetében történő módosításáról , COM(2021) 281 final.

(32)

Javaslat – Rendelet a gyermekek szexuális zaklatásának megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, COM(2022) 209.

(33)

  A 2021–2025-ös időszakra szóló, az emberkereskedelem elleni küzdelemre irányuló uniós stratégia , COM(2021) 171 final.

(34)

  Az áldozatok jogairól szóló uniós stratégia (2020–2025), COM(2020) 258 final .

(35)

  Egyenlőségközpontú Unió: a 2020–2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégia , COM(2020) 152 final.

(36)

  A nők elleni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről szóló irányelvre irányuló javaslat, COM(2022) 105 final.

(37)

  Közlemény – A migráns gyermekek védelme , COM(2017) 0211 final.

(38)

  Digitális oktatási cselekvési terv 2021–2027: Az oktatás és a képzés átalakítása a digitális kornak megfelelően , COM(2020) 624 final.

(39)

  A 2019 és 2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia , ST/14944/2018/INIT.

(40)

  EU Kids online 2020 .

(41)

Például a 2. európai polgári vitacsoport ülése: „Európai demokrácia/ Értékek és jogok, jogállamiság, biztonság” , 2021. december.

(42)

 Gyermekkel való, szexuális céllal történő kapcsolatfelvétel.

(43)

  EU Kids Online 2020 , 89–99. o., 82., 83., 84. ábra.

(44)

Study on the implementation of the new provisions in the revised Audiovisual Media SMART 2018/0066.

(45)

EUROPOL, Exploiting Isolation: Offenders and victims of online child sexual abuse during the COVID-19 pandemic (Az elszigeteltség kihasználása: a gyermekek online szexuális zaklatásának elkövetői és áldozatai a Covid19-járvány idején)

JRC, How children (10-18) experienced online risks during the Covid-19 lockdown (Miként élték meg a gyermekek (10–18 éves korosztály) az online kockázatokat a Covid19 miatti 2020 tavaszi lezárások során)

UNICEF, COVID-19 and its implications for protecting children online (Covid19 és annak hatásai a gyermekek online védelmére)

IWF, 2020-as éves jelentés .

(46)

Az NCMEC gyermekcsábításra vonatkozó bejelentései 2019-ről 2020-ra megkétszereződtek .

(47)

  UNICEF-felmérés, 2019 .

(48)

  COST-fellépés: European Network for Problematic Usage of the internet .

(49)

UNICEF, Recommendations for The Online Gaming Industry on Assessing Impact on Children (15 oldal) (2020).

(50)

  A jogellenes online gyűlöletbeszéddel szembeni fellépést szolgáló magatartási kódex .

(51)

  A dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex .

(52)

A játékosítás „a tevékenységek játékszerűbbé tételének folyamata”, Kevin Werbach (2014) . A játékosítást egyre gyakrabban alkalmazzák a közösségi marketingben olyan technikák alkalmazásával, mint például a pontozás, az ösztönzés és a verseny, és lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy szórakoztató módon vonzzák és vonják be a fogyasztókat, valamint adatokat gyűjtsenek.

(53)

EP, Loot boxes in online games and their effect on consumers, in particular young consumers 27–29. o.

(54)

EP, Study on the exposure of children to linear, non-linear and online marketing of foods high in fat, salt or sugar. 6. országjelentés, Hollandia.

WHO, Spotlight on adolescent health and well-being .

(55)

Az adatosítás egy technológiai tendencia, amely életünk számos aspektusát olyan adatokká alakítja át, amelyeket később új értékformát öltő információkká alakítanak át.

(56)

Lásd például az olasz fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti hatóság által 2021-ben kirótt bírságokat (olasz nyelven).

(57)

A loot boxok (zsákmánydobozok) a videojátékokban található olyan elemek, amelyek általában a játékmeneten keresztül érhetők el, vagy amelyek opcionálisan valós pénzért is megvásárolhatók – EP, Loot boxes in online games and their effect on consumers, in particular young consumers 14. o.

(58)

  A DigiGen honlapja .

(59)

  UNICEF and ITU (2020) How Many Children and Youth Have internet Access at Home?

(60)

  Az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának 25. sz. általános észrevétele .

Az ENSZ fenntartható fejlődési céljai .

UNICEF, manifesto on children’s data governance .

OECD, Recommendation of the Council on Children in the Digital Environment .

Európa Tanács: Recommendation on Guidelines to Respect, Protect and Fulfil the Rights of the Child in the Digital Environment , CM/Rec(2018)7.

(61)

A How to make Europe’s Digital Decade fit for children and young people? konzultáció résztvevője:

(62)

A mesterséges intelligenciáról szóló javasolt jogszabály például arra kötelezi a magas kockázatú MI-alkalmazások szolgáltatóit, hogy rendszerük forgalomba hozatala előtt értékeljék és mérsékeljék a kockázatokat, különös tekintettel arra, hogy a rendszerhez vélhetően hozzáférnek-e gyermekek, vagy a rendszer hatást gyakorol-e rájuk (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 9. cikkének (8) bekezdése).

(63)

Az euCONSENT egy uniós finanszírozású kísérleti projekt, amelynek célja egy, az életkor ellenőrzésére és a szülői hozzájárulás megadására szolgáló interoperábilis megoldás kidolgozása és tesztelése.

(64)

Elsősorban a gyermekek szempontjából biztonságosabb internet kérdésével foglalkozó szakértői csoport révén.

(65)

  Közlemény az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításáról , COM(2020) 625 final.

(66)

  Digitális Európa – 2021–2022-es munkaprogram .

(67)

  Az antiszemitizmus elleni küzdelemre és a zsidó élet előmozdítására vonatkozó európai uniós stratégia (2021–2030) , COM(2021) 615 final.

(68)

(EU) 2017/2394 rendelet a fogyasztóvédelmi együttműködésről.

(69)

A How to make Europe’s Digital Decade fit for children and young people? című konzultáció során megkérdezett gyermek.

(70)

  Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja , COM(2021) 118 final; a szociális jogok európai pillére alapján.

(71)

  Az európai programozási hét alulról építkező, szórakoztató és interaktív kezdeményezés, amelynek célja, hogy a programozás és a digitális jártasság mindenki számára elérhető legyen.

(72)

  Digitális oktatási cselekvési terv – 10. intézkedés .

(73)

Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv (59) preambulumbekezdése szerint: „A médiatudatosság olyan készségeket, ismereteket és értelmezési képességeket jelent, amelyeknek köszönhetően a polgárok hatékonyan és biztonságosan tudják használni a médiát. […] A médiatudatosságot nem helyénvaló az eszközökkel és technológiákkal kapcsolatos ismeretszerzésre korlátozni, hanem segítségével fel kell vértezni a polgárokat a megfelelő döntések meghozatalához, az összetett helyzetek elemzéséhez, valamint a vélemény és a tény közötti különbség felismeréséhez szükséges kritikai gondolkodás képességével.”

(74)

 A releváns modulok összhangban lesznek a digitális oktatási cselekvési terv keretében kidolgozott, a dezinformáció elleni küzdelemre és a digitális jártasság előmozdítására vonatkozó, tanároknak és oktatóknak szóló közös iránymutatásokkal.

(75)

Lásd egy Happy Online játék példáját.

(76)

  Bizottsági sajtósarok .

(77)

  Pénzügyi jártasság

(78)

  (EU) 2018/1972 irányelv az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról;

(79)

  Cselekvési terv az integrációról és a befogadásról a 2021–2027-es időszakra , COM(2020) 758 final.

(80)

Az EU-n kívül születettek 8,1 %-a számolt be arról, hogy nem engedhet meg magának számítógépet, míg a tagállamokban születettek körében ez az arány 3,1 % (Eurostat, EU-SILC, 2018-as adatok). A migráns háztartásokban a szülők jellemzően kevésbé tudják segíteni gyermekeiket a távoktatásban, ha nem beszélik jól az iskola nyelvét.

(81)

Egyenlőségközpontú Unió: a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keretrendszer , COM(2020) 620 final.

(82)

A strukturális párbeszéd eredményeitől függően.

(83)

  Eukids Online 2020 .

(84)

  Is there a ladder of children’s online participation? Findings from three Global Kids Online countries , Innocenti Research Briefs No. 2019-02.

(85)

  Az EU gyermekjogi stratégiája , COM(2021) 142 final.

(86)

  Guide on creating child-friendly versions of written documents (Útmutató az írásos dokumentumok gyermekbarát változatainak létrehozásához).

(87)

Például: a fogyatékossággal élő gyermekek számára is hozzáférhető különböző példaképek, termékek és szolgáltatások.

(88)

  Közös közlemény: A „Global Gateway” , JOIN(2021) 30 final

(89)

Az Európai Bizottság által 2015-ben elindított uniós internetfórum a technológiai vállalatok, az uniós tagállamok és a Bizottság képviselőit azzal a céllal tömöríti, hogy fellépjenek az internet terrorista célokra való felhasználása ellen, és fokozzák a gyermekek szexuális zaklatása elleni küzdelmet.

(90)

  A Biztonságosabb Internet Fórumweboldala.

(91)

  Az Unió helyzetét értékelő beszéd, 2021

(92)

A gyermekbarát internetre vonatkozó stratégia végrehajtását bemutató szakpolitikai térképet (a BIK térkép-eszközt) hozzá kell igazítani a BIK+ stratégiához.