EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.7.20.

SWD(2021) 716 final

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM

2021. évi jogállamisági jelentés




Országfejezet – A jogállamiság helyzete Olaszországban

amely a következő dokumentumot kíséri:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

2021. évi jogállamisági jelentés

A jogállamiság helyzete az Európai Unióban

{COM(2021) 700 final} - {SWD(2021) 701 final} - {SWD(2021) 702 final} - {SWD(2021) 703 final} - {SWD(2021) 704 final} - {SWD(2021) 705 final} - {SWD(2021) 706 final} - {SWD(2021) 707 final} - {SWD(2021) 708 final} - {SWD(2021) 709 final} - {SWD(2021) 710 final} - {SWD(2021) 711 final} - {SWD(2021) 712 final} - {SWD(2021) 713 final} - {SWD(2021) 714 final} - {SWD(2021) 715 final} - {SWD(2021) 717 final} - {SWD(2021) 718 final} - {SWD(2021) 719 final} - {SWD(2021) 720 final} - {SWD(2021) 721 final} - {SWD(2021) 722 final} - {SWD(2021) 723 final} - {SWD(2021) 724 final} - {SWD(2021) 725 final} - {SWD(2021) 726 final} - {SWD(2021) 727 final}

I.Igazságszolgáltatási rendszer

Az igazságszolgáltatási rendszer felépítése 1 az alkotmányon alapul, amely rögzíti annak függetlenségét és autonómiáját 2 . Az Alkotmánybíróság dönt a törvények alkotmányosságával kapcsolatos jogvitákban 3 . A rendes bíróságok polgári és büntetőügyekben járnak el, és háromszintű rendszerbe szerveződtek. Első fokon békebírók, rendes bíróságok és fiatalkorúak bíróságai működnek. A második és a harmadik szint a fellebbviteli bíróságokból, illetve a Legfelsőbb Semmítőszékből áll. A közigazgatási bírósági rendszer elsőfokú bíróságokból és másodfokú bíróságokból áll. Számviteli ügyekben a Számvevőszék ítélkezik (regionális és központi kamarákkal). A pénzügyi témák az első- és másodfokú pénzügyi bíróságokhoz, a legmagasabb szinten pedig a Legfelsőbb Semmítőszékhez tartoznak. Az ügyészi szervezetrendszer 4 a fent említett bírósági rendszert tükrözi. Olaszország részt vesz az Európai Ügyészség munkájában. Az igazságszolgáltatási rendszer egységessége elvének megfelelően a rendes bírák és az ügyészek mindannyian igazságszolgáltatási tisztviselők, karrierútjuk azonosan szerveződik, és az Igazságügyi Főtanács (Consiglio Superiore della Magistratura – CSM) irányítása alá tartoznak. A közigazgatási, számviteli és pénzügyi bíráknak megvannak a saját önszabályozó testületeik. A Nemzeti Ügyvédi Kamara jogszabály alapján létrejött független önszabályozó testület.

Függetlenség

Olaszországban a bírói függetlenség érzékelt szintje továbbra is alacsony. A tavalyi évhez képest tapasztalt kis mértékű növekedés ellenére a lakosság mindössze 34%-a véli úgy, hogy a bírói függetlenség „elég jó vagy nagyon jó”. A vállalkozások körében új csökkenés figyelhető meg, ami megerősíti az elmúlt 2 év csökkenő tendenciáját, és jelenleg csak 29%-uk véli úgy, hogy a bírói függetlenség „elég jó vagy nagyon jó” 5 . Az elmúlt öt évben a bírói függetlenség érzékelt szintje folyamatosan alacsony maradt.

A Parlament még tárgyalja az Igazságügyi Főtanács előtt álló kihívások kezeléséről szóló törvénytervezetet, beleértve a tanácsi tagok megválasztásának módját. Az Igazságügyi Főtanácsnak számos kihívással kellett szembenéznie a tagjai reprezentativitása és a magas szintű bírói tisztségekre vonatkozó kinevezési eljárásának átláthatósága tekintetében 6 . A kormány által 2020 augusztusában javasolt törvénytervezet biztosítani kívánja az Igazságügyi Főtanács tagjainak függetlenségét 7 a szakmai szervezetekkel szemben, többek között a tagok megválasztására vonatkozó szabályok módosításával, valamint a Tanács tagjai tekintetében a területi sokszínűség és a nemek közötti egyenlőség fokozásával. A törvénytervezet továbbá arra irányul, hogy szigorúbb határvonalat húzzon az igazságszolgáltatási és a politikai funkciók között 8 . 2021 áprilisában az Igazságügyi Főtanács számos véleményt 9 adott ki a törvénytervezetről, amelyekben kiemelte a pozitív elemeket (ilyenek például az igazságügyi hivatalok 10 , köztük az ügyészség szervezete, a magas beosztású pozíciók esetében a kinevezési eljárás nagyobb átláthatósága 11 , valamint a bírákra vonatkozó szakmai értékelési eljárásra vonatkozó egyes szabályok 12 ). Néhány aggályt is felvetett, mindenekelőtt a választási rendszert illetően, amellyel kapcsolatban az Igazságügyi Főtanács hangsúlyozta a kisebbségek marginalizálódásának kockázatát, az Igazságügyi Minisztérium azzal kapcsolatos mérlegelési jogkörét, hogy a választásokat megelőzően elektori kollégiumokat hozhat létre, valamint a bírói kar pluralizmusának esetleges csökkenését 13 . A fegyelmi rendszert illetően az Igazságügyi Főtanács megállapította, hogy fennáll annak kockázata, hogy az új fegyelmi vétségek nem egyértelműek 14 . A GRECO 15 2021. március 26-án elfogadta második megfelelési jelentését, amelyben kitért a bírák politikai életben való közvetlen részvételére. A törvénytervezet által elért eredmények ellenére az ajánlás csak részben valósult meg, mivel még nem került sor a törvénytervezet elfogadására 16 . 2021 márciusában az igazságügyi miniszter ismertette a Parlamentben az igazságügyre vonatkozó új szakpolitikai irányvonalakat 17 , 18 . Fontos, hogy ezek a reformok figyelembe vegyék az Európa Tanácsnak az Igazságszolgáltatási Tanácsra vonatkozó ajánlásait, beleértve a tagjai kiválasztását 19 , valamint a bírák jogállásával, karrierjével, felelősségével és fegyelmi rendszerével kapcsolatos ajánlásokat 20 . Olaszország e tekintetben együttműködik az Európa Tanáccsal.

További intézkedésekre került sor a feddhetetlenséggel kapcsolatos kihívások kezelése érdekében 21 . Az Igazságügyi Főtanács további olyan szabályokat vezetett be, amelyek célja az átláthatóság és az érdemeken alapuló kinevezések előmozdítása a magas beosztásokban 22 . Emellett a bírói függetlenség további megerősítése érdekében az Igazságügyi Főtanács intézkedéseket hozott, hogy részletes rendelkezéseket állapítson meg a bírák vagyonnyilatkozatára és rendszeres ellenőrzésére vonatkozóan, amit a GRECO üdvözölt 23 . Az Igazságügyi Főtanács emellett több fegyelmi eljárást indított 24 , továbbá a jövőbeli szakmai értékelések és a vezetői pozíciókba való kinevezések 25 tekintetében figyelembe veszi a 2020-ban az Igazságügyi Főtanács öt tagjának lemondását eredményező bűnügyi nyomozás során feltárt feddhetetlenségi problémákat 26 . Ezen túlmenően a Bírák Nemzeti Szövetsége fegyelmi szankciókat kezdett alkalmazni a tagjaival szemben a bírák etikai kódexének megsértése esetén 27 .

Minőség

A humánerőforrások növelése folyamatban van, és tervben van további igazságügyi és adminisztratív személyzet felvétele. Az Igazságügyi Főtanács véleménye 28 nyomán az Igazságügyi Minisztérium 29 2020 szeptemberében további 600 bírói álláshelyet osztott szét a legmagasabb szintű bíróságok és az ügyészség (70 darab), az elsőfokú és másodfokú bíróságok (422 darab) és a rugalmas rendszerű munkacsoport 30 (176 darab) között, és 2021 márciusában új alkalmazottak (285 bíró) kezdték meg szakmai gyakorlatukat. A Covid19-világjárvány miatti kezdeti felfüggesztést követően újra megkezdődtek a versenyvizsgák 31 . 2020-ban és 2021-ben digitalizált eljárások keretében több mint 2000 adminisztratív munkatárs felvételére került sor 32 . A 2020. évi jogállamisági jelentés nyomán, amely szerint Olaszország esetében a humánerőforrások különös kihívást jelentenek és hatást gyakorolnak az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságára, a kormány rendkívüli intézkedéseket 33 tervezett az Eljárási Hivatal 34 megerősítésére, amelynek keretében a közigazgatási és az igazságügyi személyzet a felülvizsgált szervezeti modulok révén szinergiában fog együttműködni 35 . Ezek az intézkedések mintegy 16 500 jogi, közgazdasági, vállalkozás- vagy politikatudományi diplomával rendelkező személy határozott idejű, hároméves szerződéssel történő felvételét 36 tervezik a bíráknak nyújtandó technikai támogatás 37 érdekében, valamint 1600 fiatal diplomás, 750 szakközépiskolai és 3000 általános középfokú végzettséggel rendelkező személy felvételét a bírói kar támogatására és az Igazságügyi Minisztérium által irányított projektek – például az eljárások digitalizálása és a reformok – nyomon követésére. Az újonnan felvett alkalmazottak egy részét a Legfelsőbb Semmítőszékhez rendelik, hogy átszervezzék a polgári tanácsokat, beleértve az adójogi ügyekkel foglalkozókat is. Ami a közigazgatási bíráskodást illeti, még mindig jelentős számú betöltetlen álláshely van, különösen az elsőfokon eljáró bírák esetében. 2021 februárjában azonban meghirdettek egy 40 (majd ezt a számot növelve 60) bíró felvételére irányuló új eljárást, és emellett 130 új közigazgatási pozíciót terveznek 38 . Emellett a közigazgatási bíróságokon a tervek szerint 39 az igazságügyi hivatalok megerősítése, a digitalizáció fokozása és a projekttevékenységek nyomon követése céljából is vesznek fel új munkatársakat. Az ügyhátralék és az eljárások hosszának csökkentésére irányuló új intézkedések 40 célja az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságára vonatkozó, régóta fennálló országspecifikus ajánlás végrehajtása 41 .

Az igazságszolgáltatási rendszer digitalizációja tovább javul a polgári és a közigazgatási bíróságokon, a büntető igazságszolgáltatás azonban továbbra is kihívásokkal néz szembe 42 . Az elsőfokú és másodfokú polgári bíróságok eljárásainak digitalizálása befejeződött 43 , és megkezdődött a Semmítőszék (polgári tagozat) 44 és a békebírók 45 eljárásainak digitalizálása. A büntetőeljárások esetében azonban lassabb a folyamat 46 , és várhatóan 2021. május végére kezdődik meg a digitalizálás. Az első lépés a tervek szerint a lehallgatási eljáráshoz használt nyilvántartás digitalizálása. Ami a közigazgatási bíráskodást illeti, a Covid19-világjárvány során további előrelépés történt a távoli meghallgatásokkal járó közigazgatási eljárások digitalizálása terén 47 . A Felsőbíróság polgári és büntetőjogi határozatai 48 mellett az első- és másodfokú határozatokhoz való online hozzáférés biztosítása is lassan halad, és a tervek szerint csak a polgári határozatok esetében fejeződik be 2023-ra 49 . További digitális fejlesztések zajlanak annak érdekében, hogy az e-szolgáltatások, a PEC-nyilvántartások és az e-fizetés portáljának frissítésével bővüljenek az igazságügyi hivatalok által nyújtott online szolgáltatások, valamint javuljon a hozzáférés egyes szolgáltatásokhoz esetében a SPID, a nemzeti szolgálati kártya és az elektronikus személyazonosító igazolvány révén. A Covid19-világjárvány alatt a távoli helyről történő munkavégzés egyes nyilvántartások (polgári peres ügyek, peren kívüli eljárások és munkaügyi viták, első és másodfokon 50 ) esetében felgyorsította a távoli hozzáférés biztosítását. Emellett megfelelő mértékű képzést irányoztak elő a vezetők, valamint a digitalizáció támogatása és az ügyhátralék kezelése céljából felvett állandó és ideiglenes alkalmazottak informatikai készségeinek fejlesztésére 51 . Ami a polgári perrendtartásról szóló törvénytervezetet illeti, a kormány módosításokat készített a szövegtervezethez, hogy többek között az igazságszolgáltatási rendszerek digitalizálási szintjének növelésével 52 leküzdje a hatékonysági kihívásokat, és a véglegesítést követően továbbítja a tervezetet a Parlamentnek.

Az adóügyi bíróságok reformja még folyamatban van. Az Igazságügyi Minisztérium, valamint a Gazdasági és Pénzügyminisztérium által létrehozott szakértői bizottságnak 2021. június 30-ig kell befejeznie az elsőfokú és másodfokú adóügyi bíróságok reformjának előkészítésére irányuló munkáját 53 . A reformnak az is célja, hogy csökkentse a Felsőbírósághoz beérkező ügyek nagy számát 54 . Ezen túlmenően a Pénzügyi Bíróságok Elnöki Tanácsa számos megelőző, felügyeleti és végrehajtási intézkedést hozott annak érdekében, hogy fokozza a pénzügyi bíróságok tagjainak professzionalizmusát és feddhetetlenségét, valamint a képzést és a további digitalizációt a GRECO ajánlásának megfelelően 55 .

A bírósági határozatok minőségének javítását célzó meglévő standardokat a tervek szerint beépítik a jogszabályokba. Ahogy az a 2020. évi jogállamisági jelentésben 56 szerepel, ezeket a standardokat jelenleg az Igazságügyi Főtanács és az Országos Ügyvédi Kamara közötti egyetértési megállapodás rögzíti, és céljuk a bírósági határozatok egyértelműségének és tömörségének javítása. A kormány módosításokat készített annak érdekében, hogy ezek a standardok bekerüljenek a polgári eljárásjogi törvénytervezetekbe 57 .

A könnyebben megközelíthető (közelebbi) irodákban a digitalizált szolgáltatások tervezett növelése tovább javíthatja az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést. Amint az a 2020. évi jogállamisági jelentésben is szerepel, az Igazságügyi Minisztérium könnyebben megközelíthető (közelebbi) irodákra vonatkozó projektet valósít meg, amelynek célja a bíróságokhoz való fordulás javítása a polgárokhoz közelebb elérhető igazságszolgáltatási szolgáltatás javításával. A 20 tartományból már 14-ben léteznek könnyebben megközelíthető (közelebbi) irodák 58 , és a helyi hatóságok fokozott bevonásával, illetve a digitalizált eszközök használatával 59 (például elektronikus dokumentumok igazságügyi hivatalokba történő küldésével és egy digitális platformon keresztül a folyamatban lévő eljárásokkal kapcsolatos információkhoz való hozzáféréssel) elsősorban a kiszolgáltatott csoportoknak nyújtanak homogén szolgáltatásokat.

Hatékonyság

Az eljárások hossza továbbra is komoly kihívást jelent 60 . Bár polgári ügyekben nőtt a lezárási arány, és már 100% feletti 61 , a polgári és kereskedelmi peres ügyek rendezéséhez szükséges becsült időtartam továbbra is nagyon magas 62 . Az első- és másodfokú eljárások esetében 2019-ben csökkent az ügyintézési idő 63 , a Legfelsőbb Semmítőszéken azonban nőtt, főként az adóügyi és nemzetközi védelemmel kapcsolatos ügyek miatt 64 . A Felsőbíróságon 2020-ban jelentősen csökkent a nemzetközi védelem területén beérkező ügyek száma, ugyanakkor továbbra is komoly kihívást jelent az érvénytelenítéssel járó 65 adóügyi bírósági ügyek száma 66 . Az elfogadhatatlansági arány továbbra is magas 67 . 2020-ban a közigazgatási bíróságok minden fokon tovább csökkentették az ügyintézési időt, bár az továbbra is átlag felett van 68 . A közbeszerzés területén továbbra is pozitív eredmények születtek 69 . Olaszország továbbra is az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának fokozott felügyelete alatt áll a közigazgatási ügyekben való eljárások hosszát illetően 70 . A büntetőeljárások során a Felsőbíróság arról számolt be, hogy 2020-ban – különösen a legmagasabb szinten – általában véve nőtt a folyamatban lévő ügyek száma 71 . Ez megerősíti azt, hogy sürgősen szükség van a hatékonyság növelésére irányuló intézkedésekre, különösen fellebbviteli szinten 72 . Emellett a jelentések szerint az elsőfokú bíróságok rendes eljárásaiban a tárgyalások fele felmentő ítélettel végződik 73 . Olaszország továbbra is az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának fokozott felügyelete alatt áll a büntetőeljárások hosszát illetően 74 .

A hatékonysággal kapcsolatos kihívások kezelését célzó törvénytervezetekről még folynak a viták a Parlamentben 75 . A kormány a polgári eljárások hatékonyságának növelése érdekében módosításokat nyújtott be a törvénytervezethez 76 . E módosítások közé tartozik többek között az alternatív vitarendezés fokozott alkalmazása 77 , a választottbírósági eljárás, a támogatott tárgyalás, az eljárások előkészítő és bevezető szakaszára való nagyobb összpontosítás, a távmeghallgatások révén megvalósuló fokozott digitalizáció, az elfogadhatósági szűrők felülvizsgálata a fellebbezés szintjén, a fellebbezési eljárás egyszerűsítése és az eljárási hivatal átszervezése. A büntető igazságszolgáltatás terén a tervezett intézkedések 78 közé tartozhat többek között az értesítési rendszer javítása, a különleges eljárásokhoz (például a vádalkuhoz) való szélesebb körű hozzáférés, a bíró szélesebb körű beavatkozása az előzetes vizsgálati szakaszban, a fellebbezési eljárásokhoz való szelektív hozzáférés, a büntetőjogi szankciók terén a túlzott büntetés és az újdonságok csökkentése, valamint az áldozatokra összpontosító helyreállító igazságszolgáltatás 79 . Ezen túlmenően a kormány a hatékonyság növelése érdekében konkrét módosításokat vezethet be az Eljárási Hivatal tekintetében. Az Igazságügyi Főtanácsra és az igazságszolgáltatási rendszer egyéb szempontjaira vonatkozó reformtervezet valószínűleg további rendelkezéseket tartalmaz majd a hatékonyságnövelés támogatására és elősegítésére (például a vezetői tisztséget betöltő bírák kötelezése arra, hogy a hivatal megfelelő tervezésének biztosítása érdekében bizonyos időtartamig szolgáljanak) 80 .

II.Korrupcióellenes keret

A Nemzeti Korrupcióellenes Hatóság a közigazgatásban jelentkező korrupció megelőzéséért felelős legfőbb szerv, és felügyeli a hároméves helyi korrupcióellenes tervek elfogadását. A pénzügyőrség korrupcióellenes egysége szakosított bűnüldöző szervként felel a korrupcióval kapcsolatos nyomozásokért és a korrupció megelőzéséért. Az olasz pénzügyi hírszerző egység az Olasz Nemzeti Bank független szervezete, amely támogatja az illetékes ügyészi hivatal munkáját, és a gyanús pénzügyi tranzakciókra vonatkozó bejelentéseket fogadó illetékes szervként együttműködik a pénzügyőrséggel.

A szakértők és a vállalatvezetők megítélése szerint a közszektorban továbbra is viszonylag magas a korrupció szintje. A Transparency International 2020. évi korrupcióérzékelési indexe szerint Olaszország 100 pontból 53 pontot ért el, és ezzel az Európai Unió tagállamai között a 15., világviszonylatban pedig az 52. helyet foglalta el 81 . A korrupciós helyzet megítélése jelentősen javult 82 az elmúlt öt évben 83 .

Olaszország 2019–2021-re vonatkozóan nemzeti korrupcióellenes tervvel rendelkezik. A terv 84 központi koordináló szerve a Nemzeti Korrupcióellenes Hatóság. A terv, amely egy átfogó stratégiát rögzít a közigazgatásban a korrupció megelőzése érdekében, meghatározza a korrupció megelőzésére irányuló, évente aktualizált fő politikai célkitűzéseket. A terv 2021. évi aktualizálásának központi eleme a közbeszerzés, valamint a valamennyi helyi közigazgatási szervnél jelen lévő, kapcsolattartó pontként működő helyi korrupcióellenes tisztviselők szerepe és feladata 85 . A Korrupcióellenes Hatóság szerint ez a két kérdés lesz a 2021 utáni időszakra vonatkozó következő hároméves terv fő témája is 86 . A nemzeti korrupcióellenes terv támogatást nyújt a közigazgatási szerveknek az intézményspecifikus hároméves cselekvési tervük 87 kidolgozásához és végrehajtásához, és ezek a tervek jelenleg a közbeszerzésre és a korrupciós kockázatok csökkentésére összpontosítanak. Létezik nyomonkövetési rendszer, és a főbb érdekelt felek úgy vélik, hogy jól működik 88 . 2020 novemberében a Korrupcióellenes Hatóság értékelést végzett annak felmérésére, hogy milyen mértékben hajtják végre a közigazgatási szervek által elfogadott helyi terveket 89 .

Hatályba léptek a korrupció és a korrupcióhoz kapcsolódó bűncselekmények következetesebb visszaszorítását célzó jogszabály-módosítások. Nevezetesen a büntető törvénykönyv módosításai 90 szigorúbb szankciókat vezettek be csalás esetén 91 , és kiterjesztették a személyi hatályt a nemzetközi korrupcióra 92 . Ezenkívül a hivatallal való visszaélésről szóló jogszabályt a rendelet úgy módosította, hogy az kizárólag a törvény (vagy a törvényerejű jogi aktusok) által előírt magatartási szabályok megsértésére terjedjen ki annak érdekében, hogy szűkítse a korábban biztosított mérlegelési jogkört 93 .

A korrupció elleni küzdelemmel foglalkozó intézmények közötti együttműködés jó, különösen a szervezett bűnözés összefüggésében. A pénzügyőrség, a pénzügyi hírszerző egység, a Számvevőszék ügyészsége, a Nemzeti Maffiaellenes Igazgatóság és a Korrupcióellenes Hatóság közötti, a gyanús tevékenységek megjelölésével kapcsolatos együttműködés hatékonynak bizonyult, különös tekintettel a közbeszerzési eljárások során jelentkező korrupcióra és a közigazgatásban elkövetett jogellenes cselekedetekre 94 . Hasonlóképpen, a vám- és monopóliumhatóságokkal való együttműködés is hasznosnak tekinthető a korrupció feltárása szempontjából a gazdaságba és a közigazgatásba beszivárgó szervezett bűnözés tágabb összefüggésében 95 . A pénzügyőrség és az ügyészek szerint a nyomozók és ügyészek erőforrásai és szakosodási szintje, valamint a vonatkozó nyilvántartásokban és adatbázisokban található információkhoz való hozzáférése általában elegendőek a korrupció visszaszorításával kapcsolatos feladataik ellátásához. A jogi keret közelmúltbeli fontos jogszabályi változásai 96 ellenére az erőforrások hiánya, valamint a korlátozott tapasztalat és jogi szakértelem hatással van a bűnüldöző hatóságok azon képességére, hogy hatékonyan lépjenek fel a külföldi hivatalos személyek megvesztegetésével szemben, és hatékonyan indítsanak büntetőeljárást ilyen ügyekben 97 . Olaszország jelentős exportőrként a közelmúltban mérsékelte a külföldi hivatalos személyek megvesztegetésével kapcsolatos aktív jogérvényesítést 98 , bár a tíz évvel ezelőttihez képest jóval nagyobb figyelmet kap ez a fajta bűncselekmény 99 .

A korrupció elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseket továbbra is hátráltatja a túlzottan hosszú ügyintézési idő, különösen a fellebbezés szintjén. A képviselőházban folytatódik a büntetőeljárások hatékonyságának javításáról és a fellebbviteli bíróságok eljárásainak felgyorsításáról szóló, 2020. márciusi törvénytervezet vizsgálata 100 . Az elsőfokú bíróságok és a Semmítőszék korábban pozitív eredményeket értek el a tárgyalások hosszának korlátozása terén 101 . A rendőrség korrupciós nyomozásaira, valamint a bíróságok által lefolytatott büntetőeljárásokra és a bírósági ítéletekre vonatkozó naprakész statisztikák 2020 vonatkozásában nem állnak rendelkezésre, és várhatóan 2021 folyamán kerülnek közzétételre 102 .

A visszaélést bejelentő személyekre vonatkozó önálló törvény módosításai a végső jogalkotási szakaszban vannak. Ennek elfogadásáig 103 a visszaélést bejelentő személyek védelme a magánszektorban továbbra is korlátozott, mivel olyan önkéntes megfelelési programokon alapul, amelyeket nem minden vállalkozás hozott létre 104 . A gyakorlatban a Korrupcióellenes Hatóságnak nincs felhatalmazása arra, hogy a magánszektorbeli alkalmazottaktól visszaélésre vonatkozó bejelentéseket fogadjon vagy szankciókat szabjon ki 105 . Az alkalmazási kör minden 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalkozásra történő kiterjesztése ezért fontos új védelmi szintet jelent a visszaélést bejelentő magánszektorbeli személyek számára. 2021 júniusában a Korrupcióellenes Hatóság új iránymutatásokat adott ki a visszaélések bejelentésére vonatkozóan 106 .

A Parlament még mindig tárgyalja a parlamenti képviselők összeférhetetlenségére vonatkozó jogalkotási javaslatot. A 2019 májusában előterjesztett törvénytervezet 107 szinte teljes egészében módosítaná és felváltaná az összeférhetetlenségről szóló 215/2004. sz. törvény rendelkezéseit 108 . A tervezetet a Képviselőház alkotmányügyi bizottsága 2020 októberében hagyta jóvá azzal, hogy a tervek szerint 2021. július 1-jén lép hatályba 109 . A javaslat szigorúbb intézkedéseket tartalmaz a nemzeti, a regionális és a helyi önkormányzati hivatalok tagjai esetében 110 . A hivatalos etikai magatartási kódex elfogadására még mindig nem került sor 111 . Az új törvény hatálybalépéséig az összeférhetetlenségre vonatkozó jogszabályok továbbra is összehangolatlanok 112 . Hasonlóképpen, a Képviselőház és a Szenátus tagjai által készített vagyonnyilatkozatok közzététele továbbra is hiányos és átláthatatlan 113 .

A kormány tagjait érintő lobbitevékenység nincs törvényi szinten szabályozva, de már több törvénytervezetet is terjesztettek a Parlament elé. A törvénytervezetek 114 a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium átláthatósági nyilvántartásaival kapcsolatos tapasztalatok alapján határozzák meg az érdekképviselőkkel való kapcsolattartás általános keretét 115 . Nincs külön utalás a „jogalkotási lábnyom” bevezetésére, de a kormány a nyílt kormányzásra vonatkozó negyedik nemzeti cselekvési tervben vállalta, hogy munkacsoportot hoz létre egy olyan egységes nemzeti átláthatósági nyilvántartás kidolgozására, amely magában foglalja az összes döntéshozó nyilvános napirendjét és a lobbistákkal való találkozásaikat is 116 . Amíg nem áll rendelkezésre működő, a jogalkotási lábnyomot is magában foglaló lobbinyilvántartás, a kormánnyal szembeni lobbitevékenység szabályozása továbbra is összehangolatlan marad 117 .

Az összeférhetetlenségről szóló, 2020-ban előterjesztett jogalkotási javaslat felülvizsgált szabályokat tartalmaz a munkaviszony megszűnése utáni időszakra vonatkozóan („forgóajtó-jelenség”). A hatály tekintetében a javaslat 118 kiterjed a parlamenti képviselőkre és a vezető tisztségviselőkre, de nem terjed ki a miniszterekkel közvetlenül kapcsolatban álló köztisztviselőkre, például a kabinetfőnökökre. A javasolt egyéves várakozási időszak hossza jelenleg is vita tárgyát képezi 119 .

Olaszország tiltja a politikai pártok közvetlen állami finanszírozását, beleértve a politikai kampányokat is. Következésképpen a politikai pártoknak szinte kizárólag egyéni adományozóktól vagy jogi személyektől származó magánadományokból kell finanszírozniuk magukat 120 . A parlamenti képviselőknek ezért nagymértékben arra kell hagyatkozniuk, hogy a politikai kampányokat a saját forrásaikból finanszírozzák, aminek következtében a politikai szereplők jobban függnek a magánadományoktól, és kiszolgáltatottabbak a jogtalan befolyással szemben 121 . A magánadományok felső határa viszonylag magas, évi 100 000 EUR. A politikai szervezeteknek nyújtott finanszírozás átláthatóságára vonatkozó, 2019 óta hatályos szabályok értelmében azonban a pártoknak közzé kell tenniük az adományokra vonatkozó adatokat 122 . Az 500 EUR nagyságú összeget meghaladó, pénzben vagy természetben kapott adományokat az adományozó személyazonosságával együtt az adományozás időpontjától számított egy hónapon belül közzé kell tenni. A közzétételi kötelezettség be nem tartása a be nem jelentett adomány értékének három-ötszörösét kitevő közigazgatási bírsággal büntetendő. A külföldi adományok tilosak. Aggályok merültek fel a felügyeleti szervek kapacitásaival és erőforrásaival kapcsolatban 123 . Az a gyakorlat, hogy az adományokat politikai alapítványokon és egyesületeken keresztül juttatják el a politikai pártokhoz, akadályt jelenthet a nyilvános elszámoltathatóság szempontjából, mivel az ilyen tranzakciókat nehéz nyomon követni és ellenőrizni 124 .

A Covid19-világjárvány jelentősen növelte annak kockázatát, hogy a korrupció és a korrupcióval kapcsolatos bűncselekmények tovább veszélyeztessék Olaszország legális gazdaságát. A rendőrség szerint a bűnözők különösen a kisvállalkozások, például a Covid19-világjárvány miatt gazdasági nehézségekkel küzdő éttermek, valamint a higiéniai termékek, többek között szájmaszkok, egyéni védőfelszerelések és orvosi készülékek adásvételéből profitáltak, ami a korrupcióval kapcsolatos egyéb bűncselekményeket, például a pénzmosást is elősegítheti 125 . Ezen túlmenően a 2020 júliusában elfogadott, a közigazgatás egyszerűsítésére és digitalizálására irányuló intézkedésekről szóló törvényerejű rendelet a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozóan is különleges rendszert vezetett be 126 . Az intézkedések a gyors eljárásokra és a hivatalos verseny nélküli közvetlen odaítélésekre 127 , az egyszerűsített odaítélési eljárásokra, valamint az azok elleni szankciókra összpontosítanak, akik felfüggesztik vagy lelassítják az építési beruházások odaítélését és kivitelezését, ami mind a korrupció elősegítésének kockázatával jár 128 . A Korrupcióellenes Hatóság 2020 szeptemberében frissítette a közbeszerzési szerződések adatbázisát, és 2020 decemberében új korrupciós kockázati mutatókat dolgozott ki a közbeszerzési ágazatban 129 .

III.Médiapluralizmus és médiaszabadság

A véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, a sajtószabadságot, valamint a médiafinanszírozás átláthatóságának elvét az olasz alkotmány rögzíti 130 . A másodlagos jog szilárd kereteket teremt az olasz média sokszínűségének biztosításához, a független szabályozóként működő, a kommunikációt felügyelő hatóság (AGCOM) pedig jogszabály alapján jött létre. A rágalmazás egy évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható; ez a szabályozás jelenleg jogalkotói felülvizsgálat alatt áll, amíg függőben van az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv átültetéséről szóló jogszabály. Az újságíróknak fel kell vetetniük magukat az újságírók rendjébe, amely a szakma önszabályozását látja el.

Az audiovizuális médiaszolgáltatások szabályozó hatósága, az AGCOM továbbra is függetlenül és hatékonyan működik. 2020 novemberében az AGCOM újságírói megfigyelőközpontja jelentést tett közzé többek között az újságírói szakma Covid19-világjárvány alatti helyzetéről 131 , valamint az újságírók által a világjárvány előtt és alatt tapasztalt számos kihívásról. Ez a jelentés dokumentálja a romló munkakörülményeket, a szabadúszó és egyéb bizonytalan foglalkoztatási formák terjedését, valamint az újságírók szaktudásának hiányát, nem utolsósorban a Covid19-hez kapcsolódó témákban 132 .

A kormány pénzügyi támogatást nyújtott a médiaágazatnak a Covid19-világjárvány hatásainak enyhítése érdekében. 2021-ben az olasz kormány a Covid19-világjárvány hatásainak enyhítésére számos gazdasági intézkedést vezetett be, amelyek médiaspecifikus intézkedéseket is tartalmaztak, nevezetesen a reklámkiadásokra vonatkozó adójóváírást, a kioszkokra vonatkozó adójóváírást, valamint a digitális médiába történő technológiai beruházásokra és a papíralapú vásárlásokra vonatkozó adójóváírást 133 . A Parlament jóváhagyta továbbá a tájékoztatási pluralizmust támogató alap költségvetésére vonatkozóan tervezett csökkentés elhalasztását 134 . Az alaphoz való hozzáférés számos objektív kritériumon alapul, azaz csak az újságírói szövetkezetek által szerkesztett újságok, a nonprofit kiadványok és a nyelvi kisebbségeket segítő kiadványok jogosultak állami támogatásra. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy egy ilyen alapvető területen átlátható szabályozási keretre van szükség, a források elosztásának pedig egyértelmű és objektív kritériumokon kell alapulnia 135 .

Az összeférhetetlenséget szabályozó hatékony törvény hiányában az olasz média politikai függetlensége továbbra is aggodalomra ad okot. A Parlament annak ellenére még mindig tárgyalja a reformtervezeteket, hogy a probléma továbbra is kulcsfontosságú politikai kérdés az országban 136 . Olaszország vezető újságjainak közvetlen vagy közvetett tulajdonosai nem politikusok vagy politikai pártok, de a szerkesztői vonalak az olasz politikai színtér erős polarizációját tükrözik. A 2021. évi Médiapluralizmus Mutató ezért úgy véli, hogy általában véve a politikai függetlenség, illetve különösen a szerkesztői autonómia közepes kockázatnak van kitéve 137 . Olaszországban a hírmédia valamennyi alágazatában magas koncentráció figyelhető meg 138 .

Az információkhoz való hatékony hozzáférést akadályozó problémákról érkeztek jelentések. Az információszabadságról szóló törvény (FOIA) 139 szabályozza a közigazgatási szervezetek birtokában lévő adatokhoz és dokumentumokhoz való „polgári hozzáférést”. A 2021. évi Médiapluralizmus Monitor olyan független jelentésekre hivatkozik, amelyek rámutatnak arra, hogy a hatóságok által az információkhoz való hozzáférés megtagadásával kapcsolatos indokolás alkalmanként homályos, és nem egyértelműen a törvényben biztosított mentességeken alapul. A Covid19-világjárvány alatt a FOIA-rendszer 2020. február 28. és április 15. közötti felfüggesztését nem közegészségügyi, hanem operatív okok indokolták 140 .

A rágalmazásról szóló jogszabályok módosítása nem történt meg, és azok továbbra is parlamenti vizsgálat tárgyát képezik. Az Alkotmánybíróságnak a 2020. évi jogállamisági jelentésben 141 részletesen ismertetett és a sajtószabadsággal foglalkozó szervezetek által üdvözölt kijelentéseire 142 való tekintettel azonban a 2021. évi Médiapluralizmus Mutató e konkrét mutató tekintetében csökkentette a kockázati szintet 143 . Az Alkotmánybíróság 2021. június 22-én alkotmányellenesnek és az emberi jogok európai egyezménye 10. cikkével összeegyeztethetetlennek találta a sajtótörvény 13. cikkét, amely a sajtó útján elkövetett rágalmazás esetében szabadságvesztést ír elő 144 . 

Az újságírók ellen elkövetett fizikai támadások, a halálos fenyegetések, valamint a megfélemlítés egyéb formái továbbra is aggodalomra adnak okot. A jogállamiságról szóló legutóbbi jelentés óta Az Európa Tanácson belül működő, az újságírás védelmének és az újságírók biztonságának előmozdítását célzó platformja nyolc Olaszországra vonatkozó figyelmeztetést regisztrált 145 . Ezek gyújtogatásokra, fizikai támadásokra, a súlyos megfélemlítés eseteire és az Olasz Sajtószövetség elnökének küldött online fenyegetésekre vonatkoztak. Az egyik, 2021. áprilisi figyelmeztetés a nem kormányzati szervezetek és az emberkereskedők közötti kapcsolatokra vonatkozó ügyészi vizsgálat részeként legalább 15, migrációs kérdésekkel foglalkozó újságíró állítólagos lehallgatására vonatkozik. Az újságírókat képviselő európai és olasz szövetségek ezt nagyon súlyos esetnek és „az újságírói forrásokra vonatkozó titoktartás súlyos megsértésének” minősítették 146 . Az olasz sajtószövetség többszöri kérése ellenére az újságírói források védelme és az újságírók szakmai titoktartásáról szóló kerettörvény továbbra sem megfelelő 147 . A fentiek miatt a Médiapluralizmus Mutató közepes kockázatúként értékelte az újságírói szakmára, a standardokra és védelemre vonatkozó mutatót. A 2021. évi Médiapluralizmus Mutató és több érdekelt fél 148 is komoly aggodalomra okot adó problémaként jelölte meg az újságírók munkakörülményeinek romlását, amelyet a foglalkoztatott újságírók és szabadúszók közötti növekvő szakadék és a hírszobai személyzet számának általános csökkenése jellemez 149 . Az újságírókkal szembeni fellépésekkel foglalkozó, 2017-ben létrehozott és uniós szinten bevált gyakorlatnak tekintett olasz koordinációs központ jelentős számú megfélemlítési cselekményt regisztrált: 2020-ban 163 150 , 2021 januárja és márciusa között pedig 63 ilyen cselekményt 151 vett nyilvántartásba.

IV.A fékekkel és ellensúlyokkal kapcsolatos egyéb intézményi kérdések

Olaszország unitárius parlamenti köztársaság, közvetetten választott elnökkel 152 . A Parlament kétkamarás: a Képviselőházból és a Szenátusból áll, amelyek azonos jogkörökkel bírnak. Jogalkotást kezdeményezhet a kormány, bármely parlamenti képviselő, 50 000 állampolgár, a Nemzeti Gazdasági és Munkaügyi Tanács 153 , valamint a Regionális Tanács. Számos regionális ombudsman felel az egyének jogainak és szabadságainak megóvásáért 154 . A Minisztériumközi Emberi Jogi Bizottság (CIDU) a civil társadalommal, az egyetemekkel és valamennyi releváns érdekelt féllel együttműködve dolgozik az emberi jogok előmozdításán és védelmén.

Az előzetes szabályozási hatásvizsgálatok alkalmazására rendszeresen sor kerül, a nyilvános konzultációk és az utólagos szabályozási hatásvizsgálatok azonban még mindig korlátozottak 155 . A Miniszterek Tanácsa elnökének 169/2017. sz. rendelete előírja valamennyi közigazgatási szerv számára, hogy minden egyes szabályozási kezdeményezésre vonatkozóan hat hónappal korábban előzetes tájékoztatást tegyen közzé. Az érdekelt felek elemzésére vonatkozó szabványosított eljárások bevezetésére azonban még nem került sor 156 . A digitális eszközök nyilvános konzultációk során történő fokozott használata némileg javította a folyamat hatékonyságát. Különösen a felhasználók nagyobb mértékű részvételét 157 lehetővé tevő innovatív és interaktív eszközök alkalmazására került sor a platformok használata során 158 . Néhány esetben a felhasználók a közigazgatási szervek visszajelzéseit is megkapják 159 . A konzultációkra azonban főként hagyományos technikák alkalmazásával kerül sor 160 . Az előzetes hatásvizsgálatokat rendszeresen alkalmazzák, és megkezdődött az utólagos értékelések alkalmazása. 2020-ban különösen a 2019. évi kétéves tervekben azonosított jogi aktusok utólagos értékelésére került sor 161 .

A Covid19-világjárványhoz kapcsolódóan bevezetett szükséghelyzeti rendszer még mindig érvényben van, és új parlamenti bizottságot kell felállítani, hogy szükséghelyzetekben megerősítse a Parlament szerepét. 2021 áprilisában a kormány 2021. július 31-ig meghosszabbította a szükséghelyzetet, ugyanakkor intézkedéseket fogadott el a korlátozások fokozatos csökkentésére 162 . A járványügyi helyzet kezelésére irányuló intézkedéseket a kormány továbbra is törvényerejű rendeletekkel fogadta el 163 , amelyek azonnal hatályba lépnek, majd a Parlament törvénnyé alakítja őket 164 . A Miniszterek Tanácsának elnöke közvetlenül is elfogadhat szükséghelyzeti intézkedéseket, amelyek a Miniszterek Tanácsának elnöke által kiadott rendelet formáját öltik. Ezekben az esetekben a kormánynak az elfogadás előtt be kell mutatnia a Parlamentnek a rendelet tartalmát és fő célkitűzéseit. Amennyiben ez sürgős okokból nem lehetséges, általában 15 naponként további tájékoztatást kell küldeni a Képviselőháznak és a Szenátusnak 165 . A Covid19-világjárvány miatt a szükséghelyzet első hónapjaiban a Parlament úgy határozott, hogy csak sürgős jogi aktusokkal és az egészségügyi szükséghelyzethez kapcsolódó témákkal foglalkozik. A szokásos ügymenet 2020 májusában folytatódott. Annak érdekében, hogy a Parlament központi szerepet töltsön be a Covid19-világjárvány idején és általában véve a szükséghelyzetekben, a Szenátus javaslatot tett egy különleges kétkamarás bizottság 166 létrehozására, amellyel konzultálni kell a kormány bármely olyan jogi aktusáról, amely a világjárvány által okozott szükséghelyzettel kapcsolatos. Ez a még nem létező bizottság konzultatív szerepet töltene be, és kapcsolatot tartana a helyi szervekkel 167 . A Miniszterek Tanácsa elnökének rendeletével elfogadott egyes intézkedéseket megtámadtak a közigazgatási bíróságok előtt, amelyeknek meg kellett vizsgálniuk, hogy ezek mennyire voltak arányosak az alapvető jogok korlátozása tekintetében 168 . Az elévülési idő nyugvására vonatkozó rendelkezést megtámadták az Alkotmánybíróság előtt 169 , amely nem állapította meg a jogalkotói hatalommal való visszaélés kockázatát 170 .

Nem történt előrelépés egy független emberi jogi intézmény létrehozása terén 171 . A független nemzeti emberi jogi intézmény létrehozása továbbra is vita tárgyát képezi 172 . 2020 októberében a Parlament egyetlen javaslatba foglalta a nemzeti emberi jogi intézmény létrehozására irányuló, 2018-ban előterjesztett két eredeti javaslattervezetet. A Képviselőház alapvető jogainak előmozdításával és védelmével foglalkozó bizottság jelenleg vitatja meg az új szöveget 173 . A javaslat a párizsi elvekkel és az ENSZ ajánlásaival összhangban létrehozna egy nemzeti emberi jogi intézményt.

A civil mozgástér továbbra is kihívásokkal néz szembe, de a migránsokkal foglalkozó civil társadalmi szervezetekre vonatkozó jogszabályok bizonyos vonatkozásai javultak. 2020 októberében javultak a migránsokkal foglalkozó civil társadalmi szervezetekre vonatkozó jogszabályok 174 , különösen a tengeren kutatási-mentési műveleteket végző civil társadalmi szervezetek tevékenységeit szabályozó rendelkezések 175 , 176 . A világjárvány ellenére megerősödött az együttműködés a civil társadalmi szervezetekkel 177 . Ugyanakkor továbbra is fennállnak az aggályok a nem kormányzati szervezetek nyilvántartásba vételi folyamatának bonyolultsága és a nonprofit szektorra vonatkozó szabályokat harmonizáló jogszabály késedelmes bevezetése miatt 178 . Annak ellenére, hogy a közelmúltban pozitív fejlemények történtek, amikor a bíróság elutasított egy, a migráció és a menekültügy területén tevékenykedő emberi jogi jogvédő ellen indított keresetet 179 , továbbra is aggodalmak merülnek fel ezen a téren 180 . Emellett a civil mozgástér továbbra is leszűkítettnek tekinthető 181 .

I. melléklet: Források betűrend szerinti jegyzéke*

* A 2021. évi jogállamisági jelentéshez kapcsolódó konzultáció keretében beérkezett észrevételek jegyzéke megtalálható a https://ec.europa.eu/info/policies/justice-and-fundamental-rights/upholding-rule-law/rule-law/rule-law-mechanism/2021-rule-law-report-targeted-stakeholder-consultation  weboldalon.

A Jogi és Jogalkotási Ügyek Főosztálya és a Parlamenttel Való Kapcsolattartásért Felelős Főosztály (2021), A Jogi és Jogalkotási Főosztály és a Parlamenttel Való Kapcsolattartásért Felelős Főosztály hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez.

A Miniszterek Tanácsának olasz elnöksége, Tájékoztatási és Közzétételi Főosztály, Fondo per il pluralismo e l'innovazione dell'informazione ( https://informazioneeditoria.gov.it/it/approfondimenti-e-normativa/fondo-per-il-pluralismo-e-linnovazione-dellinformazione/ ).

A toszkániai ombudsman honlapja ( http://www.difensorecivicotoscana.it ).

Alapjogi Ügynökség (2021), Az Alapjogi Ügynökség hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez.

Államtanács (2021), Az Államtanács hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez.

Autorità per le Garanzie nelle Comunicazioni (AGCOM), Osservatorio sul Giornalismo III edizione - La professione alla prova dell'emergenza Covid-19 - documento di consultazione pubblica ( https://www.agcom.it/documents/10179/20594109/Comunicazione+23-11-2020/b6623771-dbaa-4ccb-baab-9520f87afbc8?version=1.0 ).

Az Európai Unió Tanácsa (2019), A Tanács ajánlása (2019. július 9.) Olaszország 2019. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Olaszország 2019. évi stabilitási programját ( https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32019H0905(12)&from=EN ).

Belügyminisztérium, Közbiztonsági Főosztály, A Bűnügyi Rendőrség Központi Irányítása, (2020), Intimidatory Acts Perpetrated against journalists (Az újságírókkal szemben alkalmazott megfélemlítő cselekmények) (https://www.interno.gov.it/sites/default/files/2021-03/report_intimidazioni_giornalisti_febbraio_2021.pdf).

Centre for Media Pluralism and Media Freedom (2021), Media pluralism monitor 2021 – Report on Italy (2021. évi Médiapluralizmus Monitor – Jelentés Olaszországról) (hivatkozás helye).

CEPEJ (2020), Study on the functioning of the judicial systems in the EU Member States.

Civicus, Monitor tracking civic space – Italy ( https://monitor.civicus.org/country/italy/ ).

Európa Tanács, Az újságírás védelmét és az újságírók biztonságát elősegítő platform, Olaszország ( https://www.coe.int/en/web/media-freedom/italy ).

Európa Tanács: Miniszterek Bizottsága (2010), A Miniszteri Bizottság CM/Rec(2010)12. számú, a tagállamoknak szóló ajánlása a bírák függetlenségéről, hatékonyságáról és szerepéről.

Európa Tanács: Nemzetközi Nem-kormányzati Szervek Konferenciája (2019), Civil participation in the decision-making process, Fact Finding Mission to Italy (A civil társadalom részvétele a döntéshozatali eljárásban, Olaszországi tényfeltáró misszió) ( https://rm.coe.int/report-visit-of-the-conference-of-ingos-to-italy-2019/1680981493 ).

Európai Bírák Konzultatív Tanácsa (2020), 23. sz. vélemény, The role of associations of judges in supporting judicial independence (A bírói szövetségek szerepe a bírói függetlenség támogatásában).

Európai Bizottság (2020), 2020. évi jogállamisági jelentés – A jogállamiság helyzete az Európai Unióban.

Európai Bizottság (2020), Ajánlás – A Tanács ajánlása Olaszország 2020. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Olaszország 2020. évi stabilitási programját ( https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1591720698631&uri=CELEX:52020DC0512 ).

Európai Bizottság (2021), Uniós igazságügyi eredménytábla.

G20 (2015), Anti-Corruption Open Data Principles (A korrupció elleni küzdelem érdekében a nyílt hozzáférésű adatokra vonatkozó elvek) ( http://www.g20.utoronto.ca/2015/G20-Anti-Corruption-Open-Data-Principles.pdf ).

GRECO (2019), Harmadik értékelési kör. Második kiegészítés az Olaszországról szóló második megfelelési jelentéshez. A pártfinanszírozással kapcsolatos meggyanúsítás és átláthatóság.

GRECO (2021), Negyedik értékelési kör. Második megfelelési jelentés. A parlamenti képviselőket, bírákat és ügyészeket érintő korrupció megelőzése. Olaszország.

Igazságügyi Minisztérium (2021), Az Igazságügyi Minisztérium hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez.

Kommunikációs Főigazgatóság (2019), 482. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés: A vállalkozások korrupcióhoz való hozzáállása az EU-ban.

Kommunikációs Főigazgatóság (2020), 502. sz. Eurobarométer tematikus felmérés: Korrupció.

La Repubblica (2020), I Soldi di Change al Governantore: indagine sulla Fondazione di Toti ( https://genova.repubblica.it/cronaca/2020/01/22/news/i_soldi_di_change_al_governatore_indagine_sulla_fondazione_di_toti-246332702/ ).

Nemzeti Korrupcióellenes Hatóság (2020), Analysis of the articles of the Law Decree 16 July 2020 (A 2020. július 16-i törvényerejű rendelet cikkeinek elemzése) ( https://www.anticorruzione.it/portal/rest/jcr/repository/collaboration/Digital Assets/anacdocs/Attivita/Pubblicazioni/RapportiStudi/ContrattiPubblici/Anac.DL76.2020.pdf ).

Nemzeti Korrupcióellenes Hatóság (2020), Corruption prevention and transparency (Korrupciómegelőzés és átláthatóság) ( http://www.anticorruzione.it/portal/public/classic/Comunicazione/News/_news?id=8e7b24b70a77804261ad277e20798ed6 ).

Nemzeti Korrupcióellenes Hatóság (2020), Data analysis and construction of corruption risk indicators for the National Database of Public Contract, Working paper n. 5 (Adatelemzés és korrupciós kockázati mutatók kidolgozása a közbeszerzési szerződések nemzeti adatbázisához, 5. sz. munkadokumentum) ( http://www.anticorruzione.it/portal/rest/jcr/repository/collaboration/Digital%20Assets/anacdocs/Attivita/Pubblicazioni/Collana%20scientifica%20Autorita/Collana%20scientifica%20Anac%20-%20Matteo%20Tro%C3%83%C2%ACa%20WP%20n.5.pdf ).

Nemzeti Korrupcióellenes Hatóság, A közbeszerzési szerződések adatbázisa (https://dati.anticorruzione.it/superset/dashboard/appalti/) (adatelemzések), (https://dati.anticorruzione.it/opendata/) (a nyílt hozzáférésű adatok platformja).

OECD (2017), Statement of the OECD Working Group on Bribery on Italy’s implementation of the Anti-Bribery Convention (Az OECD vesztegetéssel foglalkozó munkacsoportjának nyilatkozata a megvesztegetés elleni egyezmény Olaszország általi végrehajtásáról) ( https://www.oecd.org/corruption/statement-of-the-oecd-working-group-on-bribery-on-italy-implementation-of-the-anti-bribery-convention.htm ).

Olaszország kormánya (2019–2021), 4th National Action Plan for Open Government ( https://www.opengovpartnership.org/wp-content/uploads/2019/07/Italy-Action-Plan-2019-2021-English.pdf ).

Olaszország kormánya (2021), Olaszország hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez.

Olaszország kormánya, A nyilvános konzultációkra szolgáló Consultazione platform ( http://www.consultazione.gov.it/it/ ).

Olaszország kormánya, A nyilvános konzultációkra szolgáló Partecipa platform ( https://partecipa.gov.it/?locale=en ).

Riporterek Határok Nélkül (2021), Sajtószabadság-index.

Transparency International (2020), Debugging Democracy, Open data for political integrity in Europe.

Transparency International (2020), Soldi e politica: cosa ci dicono i dati, ( https://www.transparency.it/informati/blog/soldi-e-politica-cosa-ci-dicono-i-dati ).

Transparency International (2021), Corruption Perceptions Index 2020 (2020. évi korrupcióérzékelési index) ( https://www.transparency.org/en/cpi/2020/index/nzl ).

II. melléklet: Országlátogatás Olaszországban

A Bizottság szolgálatai 2021 áprilisában virtuális találkozókat tartottak az alábbiakkal:

·21. cikk

·A jó lobbi

·A Legfelsőbb Semmítőszék ügyészsége 

·A Minisztertanács Elnöksége

·A pénzügyőrség korrupcióellenes egysége

·AGCOM (médiahatóság) 

·Államtanács

·Antigone

·Európai Újságírók Szövetsége 

·Igazságszolgáltatási Tanács 

·Igazságügyi Minisztérium

·Infonodes 

·Korrupcióellenes Hatóság (ANAC)

·Legfelsőbb Semmítőszék 

·Libera

·Nemzeti Bírói Szövetség (ANM)

·Nemzeti Maffiaellenes és Terrorizmusellenes Igazgatóság (DNAA) 

·Nemzeti Ügyvédi Kamara 

·Olasz Sajtószövetség

·Ossigeno per l’informazione

·Parlament

·Számvevőszék és a Számvevőszék ügyészsége 

·Transparency International

* A Bizottság ezenkívül az alábbi szervezetekkel is találkozott számos horizontális megbeszélés során:

·A sajtó- és médiaszabadság európai központja

·Amnesty International

·Center for Reproductive Rights

·CIVICUS

·Civil Society Europe

·EuroCommerce

·Európai Civil Fórum

·Európai Egyházak Konferenciája

·Európai Ifjúsági Fórum

·Európai Nonprofit Jogi Központ

·Európai Szövetség a Szabadságjogokért

·Európai Újságíró Szövetség

·European Partnership for Democracy

·Front Line Defenders

·Holland Helsinki Bizottság

·Human Rights House Foundation

·Human Rights Watch

·ILGA-Europe

·International Planned Parenthood Federation European Network (IPPF EN)

·Nemzetközi Emberi Jogi Föderáció

·Nemzetközi Jogászbizottság

·Nemzetközi Sajtóintézet

·Nyílt Társadalom Európai Politikai Intézet

·Philanthropy Advocacy

·Protection International

·Riporterek Határok Nélkül

·Transparency International EU

(1)      2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Olaszországban, 2. o.

(2)      Az olasz alkotmány 104. és 107. cikke. A bírák és ügyészek – a bírói kar tagjaiként – függetlenek a többi hatalmi ágtól.

(3)      Az Alkotmánybíróság az állami hatáskörök megosztásából, valamint az állam és a régiók, illetve a régiók közötti hatáskörmegosztásból eredő konfliktusokról, illetve a köztársasági elnök ellen emelt vádakról is határoz.

(4)      A szervezett bűnözés és más súlyos bűncselekmények esetében a bűnüldöző funkciót a Körzeti Maffiaellenes Igazgatóság látja el.

(5)      2021. évi uniós igazságügyi eredménytábla, 48. és 50. ábra. A bírói függetlenség megítélésének kategóriái a következők: nagyon alacsony (a válaszadók kevesebb mint 30%-a érzékeli úgy, hogy a bírói függetlenség meglehetősen jó vagy nagyon jó); alacsony (30–39%), átlagos (40–59%), magas (60–75%) és nagyon magas (75% felett).

(6)      2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Olaszországban, 3. és 4. o. A Miniszterek Tanácsa által 2020. augusztus 7-én jóváhagyott AC 2681. sz. törvénytervezet. A média a közelmúltban további feddhetetlenségi problémákról számolt be, amelyeket jelenleg több ügyészség is vizsgál.

(7)      2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Olaszországban (3. o.), amely ismerteti a feddhetetlenségi problémákat. A média a közelmúltban további feddhetetlenségi problémákról számolt be, amelyeket jelenleg több ügyészség is vizsgál.

(8)      A törvénytervezet célja az összeférhetetlenség elkerülése és a bírói függetlenség fokozása a bírák politikai tevékenységekben való részvételének korlátozásával. Lásd GRECO, Negyedik értékelési kör. Második megfelelési jelentés, x. ajánlás.

(9)      Az Igazságügyi Főtanács által az 1958. március 24-i 195. sz. törvény 10. cikkének megfelelően az Igazságügyi Minisztérium kérésére 2021. április 21–29. között kiadott hat vélemény.

(10)      Az Igazságügyi Főtanács 2021. április 21-i véleménye (az igazságügyi hivatalokról).

(11)      Az Igazságügyi Főtanács 2021. április 29-i véleménye (a felső- és középvezetői pozíciókról).

(12)      Az Igazságügyi Főtanács 2021. április 29-i véleménye (a Főtanács tagjai megválasztásának módjáról).

(13)      A kisebbségek marginalizálódása mindenekelőtt összefügg a többségi rendszerekkel; az igazságügyi miniszter a választás előtt három hónappal döntene arról, hogyan hozza létre a területi kollégiumokat, ami veszélyeztetheti a bírói függetlenséget; ami a pluralizmust illeti, az Alkotmány 104. cikke kimondja, hogy a Tanács tagjait az összes kategóriába tartozó bírák választják meg, a törvénytervezet viszont korlátozná ezt a lehetőséget.

(14)      Az Igazságügyi Főtanács 2021. április 21-i véleménye (a fegyelmi vétségekről és az Igazságügyi Főtanács működéséről).

(15)      GRECO, Negyedik értékelési kör. Második megfelelési jelentés, x. ajánlás. Lásd még az Igazságügyi Főtanács 2021. április 21-i véleményét.

(16)    A fent említett jelentés, miközben megjegyzi, hogy a bírák politikai életben való részvételének korlátozására irányuló, szigorúbb szabályozást előíró jogszabálytervezet készült, azt is megemlíti, hogy régóta várt reformról van szó, amely Olaszországban különösen érzékeny kérdést érint, és ezért határozottabb fellépést igényel.

(17)      Ezeket az irányvonalakat az új igazságügyi miniszter adta ki, és 2021. március 15-én és 18-án ismertette őket a Parlamentben.

(18)      Ami az Igazságügyi Tanács reformját illeti, a választási rendszer mellett tervben van a laikus és bírói tagok felének kétéves megújítása. Az Igazságügyi Főtanács az Igazságügyi Minisztériumnak adott véleményében pozitívan értékelte ezt a javaslatot. Az igazságügyi miniszter a 2021. március 26-i miniszteri rendelettel létrehozta „az igazságszolgáltatás reformjára, valamint az Igazságügyi Főtanács létrehozásának és működésének szabályozására irányuló cselekvési javaslatok előkészítésével foglalkozó bizottságot”. Ez a bizottság 2021. május 31-én fejezte be munkáját, és most készíti jelentését. A jelentést figyelembe fogják venni a Parlamentben megvitatott törvénytervezet esetleges módosításai tekintetében.

(19)      Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága CM/Rec(2010)12 ajánlásának 25., 26. és 27. pontja. Lásd még az Európai Bírák Konzultatív Tanácsa 23(2020) sz. véleményének (A bírói szövetségek szerepe) 31. és 32. pontját: „Több tagállamban a bírói szövetségek bizonyos mértékben befolyásolják az Igazságügyi Tanács tagjainak kiválasztását. Amennyiben ez nem sérti az Igazságügyi Tanács munkájának függetlenségét, a tagok kiválasztásában való részvétel üdvözlendő. Ügyelni kell azonban arra, hogy egy ilyen rendszer ne vezessen a választások és a Tanács jövőbeli munkájának politizálódásához. Semmi esetre sem szabad hátrányos megkülönböztetést alkalmazni, és a bírói szövetségek tagjai számára lehetővé kell tenni, hogy a bírói függetlenség támogatása érdekében az Igazságügyi Tanács tagjává váljanak.”

(20)      Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága CM/Rec(2010)12 ajánlásának 50., 52., 58. és 69. pontja. A bírákkal szembeni fegyelmi eljárások tekintetében lásd még: a Bíróság C-216/18. sz. LM-ügyben 2019. november 19-én hozott ítéletének 67. pontja; a bírák felelősségét illetően lásd még a Bíróság C-83/19., C-127/19., C-195/19., C-291/19., C-355/19. és C-397/19. sz. egyesített ügyekben 2021. május 18-án hozott ítéletének 228–239. pontját.

(21)    2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Olaszországban, 3–4. o.

(22)    Az Igazságügyi Főtanács határozata (2020. szeptember 9.) a 2015. július 24-i 13778. sz. határozat módosításáról.

(23)    GRECO, Negyedik értékelési kör. Második megfelelési jelentés, xi. ajánlás.

(24)    Huszonhárom fegyelmi eljárás van folyamatban az Igazságügyi Főtanács előtt, egy pedig a legsúlyosabb fegyelmi szankcióval, a bírói karban betöltött állandó pozíció elvesztésével zárult (az országlátogatás keretében kapott tájékoztatás). Az Igazságügyi Főtanács emellett a kötelező áthelyezéseket is értékeli abban az esetben, ha már nem állnak fenn azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik, hogy egy bíró egy adott hivatalban függetlenül és pártatlanul járjon el.

(25)    A legsúlyosabb fegyelmi szankciók megakadályozzák az egyes magas szintű bírói tisztségekre való kinevezést.

(26)    2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Olaszországban, 3–4. o.

(27)    A Bírák Nemzeti Szövetségének hozzájárulása és az Olaszországban tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás.

(28)    Olaszország hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez, 14. o.

(29)    Az Olaszországban tett országlátogatás keretében az Igazságügyi Minisztériumtól kapott írásbeli hozzájárulás.

(30)    Más európai jogrendszerekben (például Franciaországban és Spanyolországban) szerzett hasonló tapasztalatok alapján rugalmas eszközt hoztak létre az átmeneti nehéz helyzetek kezelésére és a bíróságok teljesítményének egységesítésére. 2020 októberében a rugalmas rendszerű vonatkozó magyarázó technikai jelentést véleményezés céljából megküldték az Igazságügyi Főtanácsnak.

(31)    A 2021. április 1-i 44. törvényerejű rendelet 11. cikke.

(32)    Az Olaszországban tett országlátogatás keretében az Igazságügyi Minisztériumtól kapott írásbeli hozzájárulás (2020-ban 1187 egység, 2021. április 13-ig pedig 1056 egység).

(33)    Ennek bejelentésére a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervben került sor.

(34)    Az Eljárási Hivatal (a 114/2014. sz. törvénnyé alakított, 2014. évi 90. sz. törvényerejű rendelet 50. cikkével) 2014-ben jött létre azzal a céllal, hogy titkári, gyakornoki és egyéb személyzetből álló csapattal támogassa a bírákat a meghallgatások előkészítésében.

(35)    Ennek bejelentésére a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervben került sor.

(36)    Uo.; a felvétel a tervek szerint 2022 végére zárul le.

(37)    Kutatás, tanulmány, nyomon követés, feladatkör-menedzsment, intézkedéstervezetek előkészítése.

(38)    Az Államtanács hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez. Az Olaszországban tett országlátogatás keretében az Államtanácstól kapott írásbeli hozzájárulás.

(39)    Uo.; a tervek szerint 250, határozott idejű szerződéssel rendelkező tisztviselő és 90 technikai asszisztens felvételére kerül sor.

(40)    A bejelentésre a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv Mérföldkövek és célok szakaszának összefüggésében került sor: 2026 második negyedévére az első- és másodfokú polgári bíróságok ügyhátralékának 90%-os, a közigazgatási bíróságok esetében pedig 70%-os csökkentése; a polgári és kereskedelmi peres ügyek (valamennyi fokon) esetében az ügyintézési idő 40%-os csökkentése, valamint a büntetőügyek (valamennyi fokon) esetében az ügyintézési idő 25%-os csökkentése.

(41)    2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Olaszországban, 8. o., 72. lábjegyzet.

(42)    2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Olaszországban, 5. o.

(43)    2021. évi uniós igazságügyi eredménytábla, 40. és 44. ábra.

(44)    2020. október 15-én az Igazságügyi Minisztérium, a Semmítőszék, a főügyész, a Nemzeti Ügyvédi Kamara és az Ügyvédi Kongresszusi Testület jegyzőkönyvet írt alá arról, hogy 2021. október 26-tól egy kísérleti jellegű új irányítási modulon keresztül bevezetik az elektronikus úton történő iratbenyújtást. Ezenkívül a Felsőbíróság bírái számára a Semmítőszék bírájának irodája lehetővé teszi az eljárások irataiba való betekintést, a határozatok megszövegezését és az elektronikus iratbenyújtást. Ugyanezt a modult a tervek szerint kiterjesztik a Felsőbíróság polgári szektorral foglalkozó ügyészségére is.

(45)    Olaszország hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez (18. o.): több mint kétszáz békebírói hivatal kezdte meg kísérleti jelleggel az elektronikus iratkézbesítést, és tett további lépéseket az eljárás teljes körű digitalizálása érdekében. 145 békebírói hivatal lezárta a vonatkozó igazgatási eljárást, és jelenleg is működik.

(46)    Olaszország hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez, 18. o. Az Olaszországban tett országlátogatás keretében az Igazságügyi Minisztériumtól kapott tájékoztatás.

(47)    2021. évi uniós igazságügyi eredménytábla, 2. ábra. Lásd még az Olaszországban tett országlátogatás keretében az Államtanácstól kapott írásbeli hozzájárulást: a szükséghelyzet alatt digitalizált közigazgatási eljárások ellenére nincs olyan rendelkezés, amely lehetővé tenné a távmeghallgatást a szükséghelyzet elmúltával; az Államtanács hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez: a közigazgatási bírák távolról is betekinthetnek az aktákba, ítéleteket hozhatnak és elektronikus aláírást használhatnak.

(48)      2021. évi uniós igazságügyi eredménytábla, 46. ábra.

(49)      Ennek bejelentésére a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervben került sor.

(50)      Olaszország hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez, 17–18. o.

(51)      Ennek bejelentésére a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervben került sor.

(52)      Az Olaszországban tett országlátogatás keretében az Igazságügyi Minisztériumtól kapott tájékoztatás.

(53)      2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Olaszországban, 6. o. Lásd még: GRECO, Negyedik értékelési kör. Második megfelelési jelentés, vii. ajánlás, 54. pont.

(54)      Ennek bejelentésére a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervben került sor.

(55)      GRECO, Negyedik értékelési kör. Második megfelelési jelentés, vii. ajánlás.

(56)      2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Olaszországban, 6. o.

(57)      Az Olaszországban tett országlátogatás keretében az Igazságügyi Minisztériumtól kapott tájékoztatás.

(58)      2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Olaszországban, 7. o.

(59)      Az Olaszországban tett országlátogatás keretében az Igazságügyi Minisztériumtól kapott írásbeli hozzájárulás.

(60)      2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Olaszországban, 7–8. o.

(61)      Az EU 2021. évi igazságügyi eredménytáblájának 12. ábrája, amely szerint az igazságszolgáltatási rendszer összességében képes eredményesen kezelni a bejövő ügyszámot. Lásd még: CEPEJ (2021), Study on the functioning of the judicial systems in the EU Member States (Tanulmány az uniós tagállamok igazságszolgáltatási rendszereinek működéséről): a polgári és kereskedelmi peres ügyek lezárási aránya 2019-ben 104,5% volt (2018-ban 102,9%).

(62)      2021. évi uniós igazságügyi eredménytábla, 8. és 9. ábra.

(63)      Összhangban az eljárások hosszának csökkentésére irányuló, régóta fennálló tanácsi ajánlással. Lásd: 2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Olaszországban, 8. o.

(64)      Az Olaszországban tett országlátogatás keretében az Igazságügyi Minisztériumtól kapott írásbeli hozzájárulás. A minisztérium hangsúlyozta, hogy a 2020. évi ügyintézési idő nem feltétlenül pontos mutató, mivel a Covid19-világjárvány miatt az adatsorok folytonossága határozottan megszakadt. Ezért nem szolgáltatnak adatokat 2020-ra vonatkozóan. CEPEJ (2021), Study on the functioning of the judicial systems in the EU Member States (Tanulmány az igazságszolgáltatási rendszerek működéséről az uniós tagállamokban), az ügyintézési időre vonatkozó legfrissebb adatok (2019) az elsőfokú eljárásban enyhe növekedést mutatnak (a polgári szektorban 532 nap első fokon, 791 nap másodfokon és 1302 nap a Legfelsőbb Semmítőszéken).

(65)      A Legfelsőbb Semmítőszék első elnökének 2021. évi jelentése: 2020-ban a Felsőbíróság elé utalt adóügyi bírósági határozatok 45,6%-a vezetett megsemmisítéshez, míg a Felsőbíróság elé utalt összes határozat esetében 17,2% a megsemmisítési arány.

(66)      A Legfelsőbb Semmítőszék első elnökének 2021. évi jelentése: 2020 végén összesen 120 473 polgári ügy, köztük 53 482 adóügyi ügy volt folyamatban a Legfelsőbb Semmítőszéken.

(67)      A Legfelsőbb Semmítőszék első elnökének 2021. évi jelentése: 2020-ban a Felsőbírósághoz polgári ügyekben benyújtott összes fellebbezés 24,7%-a volt elfogadhatatlan, míg 2019-ben ez az arány 18,7%-os volt (a Semmítőszék 2020. és 2019. évi statisztikai évkönyve).

(68)    2021. évi uniós igazságügyi eredménytábla, 9. és 10. ábra. Lásd még: CEPEJ (2021), Study on the functioning of the judicial systems in the EU Member States (Tanulmány az igazságszolgáltatási rendszerek működéséről az uniós tagállamokban), amely arról számolt be, hogy 2019-ben az ügyintézési idő első fokon 7,7%-kal, legmagasabb fokon pedig 12,3%-kal csökkent. A 2020. évi adatok vonatkozásában: az Államtanács hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez (2020-ban 667 nap első fokon, szemben a 2019. évi 820 nappal; 2020-ban 862 nap volt a legmagasabb fokon, szemben a 2019. évi 821 nappal).

(69)      Az Államtanács hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez, valamint az Olaszországban tett országlátogatás keretében az Államtanácstól kapott tájékoztatás (2020-ban 113 nap első fokon és 182 nap a legmagasabb fokon). Ugyanez vonatkozik a választási eljárásokra is (2020-ban 3–211 nap első fokon és 3–201 nap másodfokon).

(70)      2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Olaszországban, 8. o., 63. lábjegyzet. Az Abenavoli csoport esetében a Miniszteri Bizottság még az év vége előtt vizsgálatot folytat.

(71)      A Legfelsőbb Semmítőszék első elnökének 2021. évi jelentése, 25. o.

(72)      2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Olaszországban, 7. o.

(73)      A Legfelsőbb Semmítőszék első elnökének 2021. évi jelentése: az elsőfokú rendes eljárások 50,5%-a és az elmarasztaló ítéletek elleni fellebbezések 69,7%-a felmentéssel végződik.

(74)      2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Olaszországban, 8. o., 68. lábjegyzet. Lásd még: Európa Tanács, Az Európai Bíróság által hozott ítéletek végrehajtásának felügyelete, A Miniszteri Bizottság 2021. június 9-i CM/Del/Dec(2021)1406/H46-15 határozata és a CM/Notes/1406/H46-15.

(75)      2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Olaszországban, 8. o.

(76)      A polgári perrendtartásról szóló törvénytervezet módosításai, amelyeket 2021. június 16-án nyújtottak be a Parlamentnek. E módosítások bejelentésére a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervben került sor. Az Olaszországban tett országlátogatás keretében az Igazságügyi Minisztériumtól kapott tájékoztatás.

(77)      Az egyik módosítás a kötelező peren kívüli egyezség bevezetésére irányul. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az alternatív vitarendezésnek a bírósághoz fordulás előtti kötelező használatára vonatkozó követelmények aggályokat vethetnek fel azzal kapcsolatban, hogy ezek összeegyeztethetők-e az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített, a valamely igazságszolgáltatási fórum előtti hatékony jogorvoslathoz való joggal; a Bíróság 2010. március 18-i ítélete, Rosalba Alassini kontra Telecom Italia SpA, C-317/08, ECLI:EU:C:2010:146.

(78)      Ennek bejelentésére a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervben került sor. Ezenkívül az Igazságügyi Minisztérium által 2021. március 16-án a büntetőeljárásról szóló törvénytervezet értékelése céljából létrehozott technikai bizottság 2021. május 24-én benyújtotta jelentését.

(79)      A Miniszterek Tanácsa 2021. július 8-án jóváhagyta a reform Parlament elé terjesztendő szövegét, beleértve az elévülési időre vonatkozó új javaslatot is.

(80)      Miniszteri rendelet (2021. március 26.) az igazságszolgáltatás reformjára, valamint az Igazságügyi Főtanács létrehozására és működésére irányuló módosítások előkészítésével foglalkozó technikai bizottság létrehozásáról.

(81)      A Transparency International 2020. évi korrupcióérzékelési indexe, 2021, 2–3. o. A korrupció érzékelt szintjének kategóriái a következők: alacsony (a szakértők és a vállalatvezetők körében a közszektorbeli korrupció megítélése 79 feletti pontszámot ért el); viszonylag alacsony (79 és 60 közötti pontszám), viszonylag magas (59 és 50 közötti pontszám), magas (50 alatti pontszám).

(82)      2015-ben ez a pontszám 44 volt, 2020-ben pedig 53. A pontszám öt év alatt jelentősen nő/csökken, ha több mint öt ponttal változik; javul/romlik, ha a változás mértéke 4 vagy 5 pont; és viszonylag stabil, ha a változás mértéke 1 és 3 pont között van.

(83)      A tavaly bemutatott, a polgárok és a vállalkozások korrupcióérzékelésére és a korrupcióval kapcsolatos tapasztalataira vonatkozó Eurobarométer-adatok kétévente frissülnek. A legfrissebb adatok az 502. sz. Eurobarométer tematikus felmérésből (2020) és a 482. sz. Eurobarométer gyorsfelmérésből (2019) származnak.

(84)      Olaszországban a legfőbb korrupcióellenes jogszabály a nemzeti korrupcióellenes terv, amelyet a 2012. november 6-i 190. sz. törvény (az Olasz Köztársaság Hivatalos Közlönye, 265. sz. általános sorozat, 2012. november 13., A korrupció megelőzése és visszaszorítása a közigazgatásban) hozott létre. A legutóbbi terv a 2019 és 2021 közötti időszakra vonatkozik. Olasz Korrupcióellenes Hatóság, Nemzeti korrupcióellenes terv, 1064. sz. határozat, 2019. november 13.

(85)      A korrupcióellenes tisztviselők feladata, hogy három év alatt megtervezzék és nyomon kövessék a helyi korrupcióellenes terveket. Az Olaszországban tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás.

(86)      Az Olaszországban tett országlátogatás keretében a Nemzeti Korrupcióellenes Hatóságtól kapott tájékoztatás.

(87)      Minden minisztérium és minden helyi önkormányzat és település vagy intézmény megtervezi és végrehajtja saját helyi terveit. Egy ilyen terv többek között segíti az említett intézményeket abban, hogy a korrupció megelőzéséért felelős személy kinevezésére vonatkozó szabályokat állapítsanak meg az érintett érdekelt közigazgatási intézményekben, illetve meghatározzák a közigazgatási intézmények szerepét a korrupciós kockázatok értékelésében és kezelésében, a közigazgatás átláthatóságának növelésében, a visszaélést bejelentő személyek támogatásában és a privatizációs eljárások nyomon követésében. A terv emellett szabályokat állapít meg a korrupciónak leginkább kitett területek, például az egészségügy vonatkozásában a hároméves korrupcióellenes tervek kidolgozására vonatkozóan.

(88)      Az Olaszországban tett országlátogatás keretében a Transparency Internationaltől kapott tájékoztatás.

(89)      A Nemzeti Korrupcióellenes Hatóság elektronikus platformot dolgozott ki és vezetett be a közigazgatási szervek számára, hogy elküldhessék a Nemzeti Korrupcióellenes Hatóságnak az adatokat, valamint a korrupció megelőzéséért és az adott szerv átláthatóságáért felelős szerv éves jelentését. Az előző értékeléshez 536 közigazgatási szervből álló minta értékelésére került sor a 2016. évi nemzeti korrupcióellenes tervben meghatározott hároméves helyi tervek végrehajtása általános szintjének felmérésére. A legtöbb közigazgatási szerv (körülbelül 87%-uk) nem végzett megfelelő elemzéseket a szervezetén belüli korrupció kockázatának felmérésére. A közigazgatási szervek 27,1%-a hagyta figyelmen kívül a társadalmi-gazdasági összefüggések elemzését. A korábbi értékelésekhez képest azonban országszerte nőtt a kockázatértékelésekre vonatkozó általános kapacitás.

(90)      A 2020. július 30-án hatályba lépett, 2000. július 14-i 75. sz. törvényerejű rendelet számos hatályos jogszabályt módosított, többek között a Büntető Törvénykönyvet, az adóbűncselekményekről szóló 74/2000. sz. törvényerejű rendeletet, a 43/1973. sz. elnöki rendeletet, a vámügyekről szóló 8/2016. sz. törvényerejű rendeletet, valamint a bűncselekményekből eredő szabálysértésekért való felelősségről szóló, 231/2001. sz. törvényerejű rendeletet.

(91)      A Büntető Törvénykönyvet érintő módosítások a következőket foglalják magukban: egy másik személy hibájának kihasználásával megvalósuló sikkasztás súlyosbított esete (316. cikk); pénzeszközök jogosulatlan átvétele az állam kárára (316-ter. cikk); indokolatlan ösztönzés előnyök nyújtására vagy ígéretére (319. cikk-quarter C.C.), amennyiben a cselekmény sérti az Európai Unió pénzügyi érdekeit, és a kár vagy nyereség meghaladja a 100 000 EUR nagyságú összeget. A fent említett bűncselekmények esetében (a korábbi három év helyett) legfeljebb négy év szabadságvesztés róható ki. Olaszország hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez, 35. o.

(92)      A Büntető Törvénykönyv 322-bis. cikke módosult annak érdekében, hogy a nemzetközi korrupció miatt büntetendő személyek körébe olyan személyek is beletartozzanak, akik a nem uniós tagállamokban köztisztviselőknek és közszolgálatot ellátó személyeknek megfelelő feladatokat vagy tevékenységeket végeznek, amennyiben a cselekmény sértette az Európai Unió pénzügyi érdekeit.

(93)      Olaszország hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez, 36. o.

(94)      Az Olaszországban tett országlátogatás keretében a pénzügyőrségtől, a Számvevőszék ügyészségétől, a Nemzeti Maffiaellenes Igazgatóságtól és a Korrupcióellenes Hatóságtól kapott tájékoztatás.

(95)      Lásd fent, az Olaszországban tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás.

(96)      2019-ben az új jogszabályok meghosszabbították a vesztegetés elévülési idejét, és szigorították a vonatkozó szankciókat. Vö. még: OECD, Statement of the OECD Working Group on Bribery on Italy’s implementation of the Anti-Bribery Convention (Az OECD vesztegetéssel foglalkozó munkacsoportjának nyilatkozata a megvesztegetés elleni egyezmény Olaszország általi végrehajtásáról) (2017).

(97)      Az Olaszországban tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás.

(98)      A 2016 és 2019 közötti időszakban Olaszország 23 vizsgálatot és kilenc eljárást indított, és négy, külföldi hivatalos személy megvesztegetésével kapcsolatos ügyet zárt le szankciókkal. Transparency International, Exporting Corruption (2020), 73. o.

(99)      Az Olaszországban tett országlátogatás keretében a Felsőbíróság ügyészségétől kapott tájékoztatás.

(100)      2435. sz. törvénytervezet, Felhatalmazás a kormány részére a büntetőeljárás hatékonysága és a fellebbviteli bíróságok előtt folyamatban lévő bírósági eljárások felgyorsítására vonatkozó rendelkezések tekintetében. Az igazságügyi reform Olaszország nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervének részét képezi, és ez a terv az európai szemeszter ciklusa során tett ajánlásokra reagál; lásd a Tanács 2019. július 9-i ajánlását Olaszország 2019. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Olaszország 2019. évi stabilitási programját (4. országspecifikus ajánlás, 11. o.), valamint a Tanács ajánlását Olaszország 2020. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Olaszország 2020. évi stabilitási programját ((27) preambulumbekezdés); Lásd még az I. szakaszt: Igazságszolgáltatási rendszer.

(101)      Az Olaszországban tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás. Vö.: 2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Olaszországban, 8. o. Ebben az összefüggésben meg kell említeni azt a 2020-tól hatályos reformot is, amely az elévülési időknek az elsőfokú ítélet meghozatalát követő megszakítását írja elő, összhangban az európai szemeszter régóta fennálló országspecifikus ajánlásával. Az ügyintézési idővel kapcsolatban lásd még: I. fejezet Igazságszolgáltatási rendszer, 6–7. o.

(102)      Az Olaszországban tett országlátogatás keretében a pénzügyőrségtől kapott tájékoztatás.

(103)      A módosításokat második olvasatban 2021. március 31-én hagyták jóvá, és végleges jóváhagyásra megküldték a szenátusnak.

(104)      A 179/2017. sz. törvény elfogadásával a visszaélések bejelentéséről szóló rendelet, amely általánosan alkalmazandó a magánszektorra, 2018 decemberében lépett hatályba. A törvény által biztosított, a visszaélést bejelentő személyekre vonatkozó védelmi rendszer önkéntes, és csak azokra a vállalkozásokra alkalmazható, amelyek esetében a munkáltató a vállalati büntetőjogi felelősségről szóló 231/2001. sz. rendeletnek megfelelően bűnmegelőzési szervezeti modellt fogadott el. A törvény csak a 231. sz. rendelet szerinti modellel rendelkező vállalkozások számára írja elő a visszaélést bejelentő személyek védelmét szolgáló bejelentési rendszer létrehozását.

(105)      A jogállamiságról szóló tavalyi, 2020. évi jelentés (Országfejezet – A jogállamiság helyzete Olaszországban, 11. o.) szerint pedig a jogi keret 2017. évi felülvizsgálatát követően jelentősen nőtt a közszféra által a Korrupcióellenes Hatósághoz benyújtott jelentések száma.

(106)      Az olasz hatóságok szerint ez az iránymutatás figyelembe veszi az (EU) 2019/1937 irányelv elveit.

(107)      Vö. 1461. sz. jogalkotási javaslat, Macina és mások, jogalkotási javaslat az összeférhetetlenségről (2018).

(108)      Olaszország hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez, 30. o.

(109)      Az Olaszországban tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás.

(110)      A javaslat a szenátorhelyettesi, a szenátori és a regionális tanácsosi tisztségre való választhatóság szünetelésének további eseteiről is rendelkezik. Új szabályokat tartalmaz a bírák passzív választójogának korlátozását, valamint a választásokon jelölt bírákra alkalmazandó szabályozási rendszert illetően. Felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy szigorúbb szabályokat határozzon meg a közigazgatásban előforduló összeférhetetlenségi esetek megelőzése érdekében, és konkrét beavatkozási és szankcionálási hatáskörrel ruházza fel a Korrupcióellenes Hatóságot, illetve nagyobb átláthatóságot biztosít a jelenlegi szabályozási keret tekintetében. A javaslat kibővíti a hivatalok átruházásának tilalmára vonatkozó rendelkezéseket (ezt a tilalmat jelenleg a 39/2013. sz. törvényerejű rendelet szabályozza), és korlátozza az állami irányítás alatt álló vállalatok igazgatási és ellenőrző szerveiben betöltött tisztségek halmozhatóságát, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok személyi hatályának kiterjesztését. Vö. GRECO, Negyedik értékelési kör. Második megfelelési jelentés. Olaszország, 15–19. pont.

(111)      Vö. GRECO, Negyedik értékelési kör. Második megfelelési jelentés. Olaszország (10–11. pont), amely az etikátlan magatartásra vonatkozó nem büntetőjogi szankciók körének továbbfejlesztését is javasolja.

(112)      A tavalyi, 2020. évi jogállamisági jelentés szerint (Országfejezet – A jogállamiság helyzete Olaszországban, 12. o.).

(113)      Ez a kormány tagjaira és a vezető köztisztviselőkre is vonatkozik, bővebben lásd a 2020. évi jogállamisági jelentésben (Országfejezet – A jogállamiság helyzete Olaszországban, 12. o.). Ez annak ellenére így van, hogy Olaszország a G20-ak összefüggésében elkötelezte magát az adatok nyilvánossága mellett, vö. G20, Anti-Corruption Open Data Principles (A korrupció elleni küzdelemmel összefüggő adatok nyilvánosságának elvei, 2015).

(114)      A kormánytól kapott tájékoztatás szerint kilenc törvénytervezetet terjesztettek a Képviselőház és a Szenátus elé. Ezek közül hármat megküldtek az Alkotmányügyi Bizottságnak. A törvénytervezeteket 2018-ban és 2019-ben terjesztették a Szenátus elé.

(115)      Az Olaszországban tett országlátogatás keretében az Elnöki Hivatal Kancelláriájától kapott tájékoztatás. Az olasz kormány által a harmadik nyílt kormányzati cselekvési terv keretében tett kötelezettségvállalások részeként a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium 2018 szeptemberében átláthatósági nyilvántartást és magatartási kódexet fogadott el.

(116)      Olaszország kormánya, Negyedik nyílt kormányzati cselekvési terv (2019–2021), 19. o.

(117)      A 208/2017. sz. határozat csak a Képviselőház tevékenységeit szabályozza, a Szenátus tevékenységeit nem. Az ország területére továbbra is széttöredezettség jellemző, és a kormány nem rendelkezik nemzeti nyilvántartással. Egyes régiók és települések előremutató lépéseket tettek, és végrehajtották a szabályozást (például Milánó és Róma online közzéteszi az érdekelt felek és az állami döntéshozók közötti találkozókat egyes szervezeti egységei esetében), de nem létezik következetes vagy sztenderd megközelítés. Vö. GRECO, Negyedik értékelési kör, Második megfelelési jelentés, 30–37. pont.

(118)      Képviselőház, 2020. október 6., A Parlamenti Alkotmányjogi, Miniszterelnöki és Belügyi Bizottságok Értesítője, Az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezések. C. 702 Fiano, C. 1461 Macina és C. 1843 Boccia.

(119)      Az Olaszországban tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás. Vö. GRECO, Negyedik értékelési kör, Második megfelelési jelentés, 28. pont. Nevezetesen a jogsértések kivizsgálásával és a szankciók kiszabásával megbízott Nemzeti Korrupcióellenes Hatóság felszólította a kormányt, hogy javítsa a „forgóajtó-jelenség” szabályozását, vö. Nemzeti Korrupcióellenes Hatóság (2020), 6. sz. jelentés a forgóajtó-jelenségről, 2020. május 27. A „forgóajtó-jelenség” eseteire vonatkozóan még nem állnak rendelkezésre adatok, mivel az Olaszországban tett országlátogatás keretében a Korrupcióellenes Hatóságtól kapott tájékoztatás szerint a Korrupcióellenes Hatóság még az értékelés korai szakaszában jár.

(120)      Az 1993-as népszavazást és az ennek nyomán 1993 és 2013 között elfogadott intézkedéseket követően megtiltották a politikai pártok közvetlen állami finanszírozását. 

(121)      A 2019. február és november közötti időszakban tett adományokat megvizsgáló Képviselőház által közzétett adatok azt mutatják, hogy az olasz pártoknak juttatott pénzeszközök 72,7%-a parlamenti képviselőktől, 22,9%-a természetes személyektől, 4,9%-a pedig magánvállalkozásoktól származott. Lásd még: Transparency International, Soldi e politica: cosa ci dicono i dati? (2020. november).

(122)      A 3/2019. sz. törvény. Központi, géppel olvasható nyilvántartás nem létezik. Vö. GRECO, Harmadik értékelési kör. Második kiegészítés a második megfelelési jelentéshez (37. pont), amely összehangolt megközelítés bevezetését javasolja a politikai pártok és választási kampányok finanszírozására vonatkozó információk közzététele tekintetében, valamint javasolja annak biztosítását, hogy ezek az információk koherens, érthető és időszerű módon álljanak rendelkezésre.

(123)      A felügyeleti szervek közé tartozik a pártok és politikai mozgalmak pénzügyi kimutatásainak átláthatóságával és ellenőrzésével foglalkozó bizottság, a Számvevőszék és a regionális választási garanciabizottság.

(124)      A jelentések szerint ez a gyakorlat 2020 elején felkeltette a nyomozók és ügyészek figyelmét. A harmadik fél szövetségeknek nyújtott adományok közel 10 millió EUR nagyságú összeget tettek ki, ami a 2019. évi teljes politikai finanszírozás 37%-a. Vö. Transparency International, Debugging Democracy, Open data for political integrity in Europe (2020), 4. és 19–20. o.

(125)      Az Olaszországban tett országlátogatás keretében a pénzügyőrségtől kapott tájékoztatás. Az Olaszországban tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás.

(126)      A 76/2020. sz. törvényerejű rendelet.

(127)      Az intézkedések 40 000 EUR-ról 150 000 EUR-ra emelik a közvetlen odaítélésre vonatkozó felső határértéket az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárások egyszerűsítése érdekében, a szolgáltatásokhoz és árukhoz kapcsolódó szerződések esetében pedig 40 000 EUR-ról 75 000 EUR-ra nő ez a határérték.

(128)      A Korrupcióellenes Hatóság hangsúlyozta, hogy a „büntetőjogon kívüli bármely egyéb jogi rendelkezéstől” való eltérés aránytalannak tűnik az állami beruházások ösztönzésére és a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos negatív gazdasági következmények kezelésére vonatkozó célkitűzése tekintetében, lásd: Nemzeti Korrupcióellenes Hatóság, A 2020. július 16-i törvényerejű rendelet cikkeinek elemzése (Esame e commento degli articoli del decreto-legge 16 luglio 2020, n. 76 «Misure urgenti per la semplificazione e l’innovazione digitale» in tema di contratti pubblici, trasparenza e anticorruzione) (2020). Emellett a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos szükséghelyzet kezelése érdekében az olasz Nemzeti Korrupcióellenes Hatóság 2020 áprilisában kézikönyvet adott ki, amely módszeres áttekintést nyújt a vonatkozó nemzeti jogi rendelkezésekről a közbeszerzési eljárások felgyorsítása és egyszerűsítése érdekében.

(129)      Az adatbázis 51,9 millió közbeszerzési eljárásról, 38 500 ajánlatkérő szervről és 234 000 ajánlattevőről tartalmaz információkat. Vö. a Korrupcióellenes Hatóság honlapján közzétett adatokkal. Azokat az adatokat, amelyek korábban kevésbé voltak hozzáférhetők vagy ad hoc kivonatokat igényeltek – például az alvállalkozói szerződésekkel, az építési munkák kivitelezésének változásaival vagy a bizonyos típusú munkák elvégzésére jogosult vállalkozások jegyzékével kapcsolatban –, rendszeresen elérhetők a Hatóság honlapján, most már leíró statisztikákkal együtt. A Hatóság munkadokumentuma olyan új korrupciós kockázati mutatót mutat be, amely a közbeszerzési szerződések nemzeti adatbázisának adatain alapuló mutatókat tartalmaz a korrupciós kockázatok helyi szintű mérése és a közbeszerzések átláthatóságának előmozdítása érdekében. Lásd: Korrupcióellenes Hatóság, Data analysis and construct of corruption risk indicators for the National Database of Public Contracts, Working paper n. 5 (Adatelemzés és korrupciós kockázati mutatók kidolgozása a közbeszerzési szerződések nemzeti adatbázisához, 5. sz. munkadokumentum) (2020), http://www.anticorruzione.it/portal/rest/jcr/repository/collaboration/Digital%20Assets/anacdocs/Attivita/Pubblicazioni/Collana%20scientifica%20Autorita/Collana%20scientifica%20Anac%20-%20Matteo%20Tro%C3%83%C2%ACa%20WP%20n.5.pdf

(130)      Az Olasz Köztársaság alkotmánya, 21. cikk. Olaszország továbbra is viszonylag alacsony helyen, világviszonylatban a 41. helyen áll a Riporterek Határok Nélkül 2021. évi sajtószabadság-indexében (az EU-ban a 20. helyen áll) a rendőri védelem alatt élő újságírók jelentős száma miatt.

(131)      Autorità per le Garanzie nelle Comunicazioni (AGCOM), Osservatorio sul Giornalismo III edizione - La professione alla prova dell'emergenza Covid-19 - documento di consultazione pubblica, 2020. november.

(132)      Az országlátogatás során megkérdezett nem kormányzati szervezetek megerősítették, hogy a bizonytalan foglalkoztatás valódi problémává vált, ami hatással van a szakmára, és az ágazat gazdasági kilátásai a Covid19-világjárványt megelőzően jelentősen romlottak.

(133)      A 27/2020. sz. törvény és a 178/2020. sz. költségvetési törvény.

(134)      Tájékoztatási és Közzétételi Főosztály, Fondo per il pluralismo e l'innovazione dell'informazione.

(135)      Az Alkotmánybíróság 206/2019. sz. határozata (ECLI:IT:COST:2019:206).

(136)      A „Legge Frattini” néven ismert 215/2004. sz. törvény módosításai.

(137)      2021. évi Médiapluralizmus Monitor, 15–16. o.

(138) Lásd a 2021. évi Médiapluralizmus Monitor 12. oldalát a különböző hírmédia-alszektorok vezető szereplőinek piaci részesedését illetően. Az olasz jogszabályok minden egyes médiapiacra (technikai korlát) és a teljes médiapiacra (gazdasági korlát) vonatkozóan korlátozzák a piaci részesedést. Az AGCOM eddig nem állapította meg a technikai határérték megsértését (2021. évi Médiapluralizmus Monitor, 13. o.). Problémát jelent a digitális média közönségére vonatkozó szabványosított és összehasonlítható adatok és mérőszámok hiánya (2021. évi Médiapluralizmus Monitor, 21. o.).

(139)      A 97/2016. számú törvényerejű rendelet.

(140)      2021. évi Médiapluralizmus Monitor, 10. o.

(141)      2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Olaszországban, 15. o.

(142)      Az Alkotmánybíróság 132/2020. sz. rendelete.

(143)      2021. évi Médiapluralizmus Monitor, 9–11. oldal.

(144)      Az olasz Alkotmánybíróság 2021. június 22-i hivatalos sajtóközleménye, közzétéve az olasz Alkotmánybíróság honlapján.

(145)      Európa Tanács, Az újságírás védelmének és az újságírók biztonságának előmozdítását célzó platform, Olaszország. Olaszország e figyelmeztetések közül hatra reagált.

(146)      Európa Tanács, Az újságírás védelmének és az újságírók biztonságának előmozdítását célzó platform.

(147)      Az Olasz Sajtószövetség hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez, valamint az Olaszországba tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás.

(148)      Az Ossigeno per l’informazione hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez.

(149)      2021. évi Médiapluralizmus Monitor (10–11. o.), valamint az érdekelt feleknek a 145. és a 146. lábjegyzetben említett hozzájárulásai.

(150)    Ez 2019 folyamán 87%-os növekedést jelent.

(151)      Belügyminisztérium, Közbiztonsági Főosztály, A Bűnügyi Rendőrség Központi Irányítása, Az újságírókkal szemben alkalmazott megfélemlítő cselekmények, 2020.

(152)      Elnökét a Parlament választja az 58 regionális küldött részvételével közösen tartott ülésen.

(153)      A Nemzeti Gazdasági és Munkaügyi Tanács gazdasági és szociális területen szintén nyújthat be jogalkotási javaslatokat.

(154)      További információkért lásd Toszkána ombudsmanjának honlapját: http://www.difensorecivicotoscana.it  

(155)      2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Olaszországban, 17. o.

(156)      A Közigazgatási Főosztály és az Intézményi Reformokkal Foglalkozó Főosztály hozzájárulása a jogállamiságról szóló 2021. évi jelentéshez.

(157)      A felhasználók észrevételeket tehetnek a dokumentumtervezettel kapcsolatban, és megjeleníthetik más résztvevők válaszait.

(158)      A külön erre a célra létrehozott honlapokhoz képest a digitális platformok széles körben bővítik a felhasználók egyidejű és interaktív részvételét egyrészt a pályázati felhívásokban és az ötletek megosztásában, másrészt a szöveggel kapcsolatos hozzászólásokban.

(159)      Például, különös tekintettel a „Partecipa” platformon folytatott konzultációkra, 5 esetben sor került a konzultációs folyamatról szóló végleges jelentések közzétételére. A végleges jelentések tájékoztatást nyújtanak a kezdeményezések eredményeiről (például a válaszadók számáról, beadványaik tartalmáról, valamint egyes esetekben a közigazgatási szervek által az elfogadásuk vonatkozásában adott visszajelzésekről).

(160)      Például értesítés és hozzászólás e-mailben vagy űrlapokon keresztül (körülbelül 60%) vagy online kérdőívek révén (körülbelül 20%). Ritkábban kerül sor innovatívabb technikák, például online fórumok (körülbelül 15%) és online hozzászólási eszközök (kb. 5%) használatára. Lásd még a Consultazione nyilvános konzultációs platformot.

(161)    Eddig 4 utólagos értékelés készült, ebből 2020-ban 1, 2021 első negyedévében pedig 3.

(162)      A 2021. május 18-i 65. sz. törvényerejű rendelet.

(163)      2020. február 25. és 2021. március 31. között 49 törvényerejű rendelet elfogadására került sor.

(164)      2020. február 25. és 2021. március 31. között 69 törvény és 51 törvényerejű rendelet elfogadására került sor. A törvényerejű rendelet a kormány törvénnyel egyenértékű, sürgős esetben elfogadott jogi aktusa, amelyet a Parlamentnek 60 napon belül törvénnyé kell alakítania, ennek hiányában hatályát veszti.

(165)      Az Egészségügyi Minisztérium hetente tájékoztatja a Parlamentet a járványügyi adatok nyomon követésének eredményeiről. A Miniszterek Tanácsának elnöke által elfogadott rendeleteket a 2020. évi 19. sz. törvényerejű rendelet 2. cikke értelmében a kihirdetésüket követő napon közölni kell a kamarákkal.

(166)      A Covid19 által előidézett járványügyi szükséghelyzettel foglalkozó parlamenti bizottság a Szenátus és a Képviselőház 10-10 tagjából áll.

(167)      Senato della Repubblica, XVIII Legislatura, Il 'Governo in Parlamento' in tempo di pandemia, Una proposta della Commissione Affari costituzionali del Senato, 2021. április.

(168)      Egy részük például az iskolai maszkhasználathoz és az elegendő oxigénszintre vonatkozó tudományos adatokhoz kapcsolódott (az Államtanács 2021. április 2-i 1804. sz. rendelete). Mások a távoktatáshoz kapcsolódtak (Államtanács, III. tagozat, 1832. sz. rendelet, 2021. április 7., Frattini elnök).

(169)      Lásd még: 2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Olaszországban, 16. o.

(170)      Az Alkotmánybíróság a 278/2020. sz. határozatában megállapította, hogy a rövid időtartam összeegyeztethető a tárgyalás észszerű időtartamával, és az intézkedést a közegészség védelmének célja indokolja.

(171)      2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Olaszországban, 17. o.

(172)      Például 2021. január 25-én a Bocconi Egyetem az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével és az Olasz Emberi Jogi Minisztériumközi Bizottsággal (CIDU) együtt webináriumot tartott a kérdésről.

(173)      Képviselőház, A nemzeti emberi jogi intézmény létrehozására irányuló javaslattervezet előkészítő munkálatai, https://www.camera.it/leg18/126?tab=4&leg=18&idDocumento=1323&sede=&tipo

(174)      Az alábbit követően: Az Európa Tanács Nemzetközi Nem-kormányzati Szervek Konferenciája, Civil participation in the decision-making process, Fact Finding Mission to Italy (A civil társadalom részvétele az állami döntéshozatali eljárásban, Olaszországi tényfeltáró misszió), 2019. május.

(175)      A 2020. október 21-i 130. sz. törvényerejű rendelet.

(176)      Az olasz kikötőkben történő partra szállítás megakadályozásának lehetőségét jelenleg csak megalapozott közbiztonsági okokra vagy az emberkereskedelem elleni jogszabályok megsértésére korlátozza. Ez a törvény már nem teszi lehetővé a hajó elkobzását abban az esetben, ha a hajó figyelmen kívül hagyja a kiszállás hivatalos megtagadását. Az Olaszországban tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás.

(177)      Az Emberi Jogok Minisztériumközi Bizottsága (CIDU) bevonta a civil társadalmat mind az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó első nemzeti cselekvési terv, mind a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló harmadik és negyedik nemzeti cselekvési terv kidolgozásába, és ennek keretében létrehoztak egy nyitott, az 1325. sz. ENSZ BT-határozat szerinti munkacsoportot; Olaszország hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez; a Nyílt Kormányzati Fórum 2021 áprilisában folytatja munkáját, hogy elősegítse a párbeszédet és a felelősségvállalást a tagállamok kormányai és polgárok körében. Az Olaszországban tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás.

(178)      2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Olaszországban, 18. o.

(179)      Az előzetes vizsgálat bírája 2021. május 19-én elutasította a keresetet.

(180)      Lásd a III. pillérben (16. o.) az Európa Tanácson belül működő, az újságírás védelmének és az újságírók biztonságának előmozdítását célzó platform által regisztrált 2021. áprilisi figyelmeztetéssel kapcsolatban, valamint a Trapani ügyészsége által 2016-ban végzett bűnügyi nyomozással kapcsolatban, amelynek eredményeit 2021-ben tettek közzé, és amelynek során újságírókat és civil társadalmi szervezeteket hallgattak le. Az Igazságügyi Minisztérium 2021 áprilisában megkezdte az ügyészség tevékenységének hivatalos ellenőrzését.

(181)      A Civicus minősítési rendszere szerint (Olaszország).