EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.6.30.

SWD(2021) 167 final

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM

KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL – ÖSSZEGZŐ JELENTÉS

amely a következő dokumentumot kíséri

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának

Hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára – Az erősebb, összekapcsolt, reziliens és virágzó vidéki területek 2040-ig történő megvalósítása felé

{COM(2021) 345 final} - {SWD(2021) 166 final}

1. BEVEZETÉS: CÉLKITŰZÉSEK ÉS ÉRDEKELT FELEK 

Ez a jelentés a „Hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára – Az erősebb, összekapcsolt, reziliens és virágzó vidéki területek 2040-ig történő megvalósítása felé” című közlemény támogatása érdekében folytatott különböző konzultációs ágak eredményeit mutatja be. A vidéki térségek hosszú távú jövőképének kialakítása iránti igény von der Leyen elnök asszony politikai iránymutatásában, valamint Šuica alelnök (demokrácia és demográfia), Wojciechowski biztos (mezőgazdaság) és Ferreira biztos (kohézió és reformok) megbízólevelében is kiemelt fontossággal szerepel.

A von der Leyen-bizottság „Új lendület az európai demokrácia számára” prioritásának szerves részeként a nyilvános konzultáció a polgárok és az érdekelt felek erőteljes bevonását célozta i. a mai vidéki térségek és ii. a jövőbeli vidéki térségek prioritásainak felmérése érdekében.

1 A konzultációs stratégia célja az volt, hogy különös figyelmet fordítson a vidéki területeken élőkre, valamint a helyi és regionális hatóságokra, amint azt Dubravka Šuica, a demokráciáért és a demográfiáért felelős alelnök megbízólevele is körvonalazta. A konzultációs folyamat csúcsát a 2021. március 22. és 26. között online megszervezett jelentette.

A folyamat az alábbi konzultációs elemeket foglalta magában:

1. ábra Az EU vidéki térségeinek hosszú távú jövőjével kapcsolatos konzultáció ágai

E konzultációs lépéseket annak érdekében tervezték, hogy eljussanak a konzultációs stratégia keretében végzett feltérképezés során azonosított érdekelt felek alábbi csoportjaihoz:

·Mezőgazdasági termelők és szervezeteik (uniós, nemzeti és helyi szinten)

·Fogyasztók és szervezeteik (uniós, nemzeti és helyi szinten)

·Magánszektor – termelés/értékesítés (élelmiszerlánc, forgalmazás stb.), vidéki vállalkozások (uniós, nemzeti és helyi szinten)

·Tagállami hatóságok (kormányok, parlamentek, közigazgatási szervek)

·Regionális/helyi hatóságok

·Környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek (uniós, nemzeti és helyi szinten)

·Egyéb társulások, nem kormányzati szervezetek és civil szervezetek (uniós, nemzeti és helyi szinten)

·Vidéki hálózatok (uniós, nemzeti és helyi szinten)

·Tudományos körök, szakértők

·Egyéb érdekcsoportok és magánszemélyek

2 A konzultációra a Covid19-világjárvány közepette került sor. A vidéki hálózatok által szervezett korlátozott számú helyi rendezvény kivételével a legtöbb eszmecsere és konzultáció virtuálisan zajlott. A különböző konzultációs tevékenységek során az összes azonosított érdekképviseleti csoportot sikerült elérni.

2. MÓDSZERTAN ÉS ESZKÖZÖK 

A Bizottság online kérdőívek útján gyűjtött visszajelzéseket mind az ütemtervről, mind a nyilvános online konzultációról. Az ütemtervre vonatkozó visszajelzéseket mennyiségi és minőségi szempontból elemezték a kihívások, a lehetőségek és a cselekvési prioritások azonosítása érdekében. A nyilvános online konzultáció feleletválasztós kérdések (ahol a válaszadók előre megadott válaszok közül választottak) és kifejtendő kérdések (ahol a válaszadók válaszonként legfeljebb ezer karakter terjedelemben bármit felelhettek) keverékéből állt. A nyilvános online konzultáció kérdőíve három fő szempontra összpontosított: i. a vidéki térségek ma, ii. a vidéki térségek a jövőben és iii. a vidéki térségek irányítása.

3 4 Az Eurobarometer 504. sz. tematikus felmérése a vidéki térségek helyzetével, a 2009 és 2020 közötti változásokkal, valamint a vidékfejlesztés célkitűzéseivel foglalkozott a közös agrárpolitika (KAP) második pillérében. A felmérést 2020. augusztus 3. és szeptember 15. között végezték az EU 27 tagállamában. Összesen 27 237, különböző társadalmi és demográfiai kategóriába tartozó uniós polgárt kérdeztek meg, legtöbbször az anyanyelvükön folytatott személyes beszélgetés keretében. Tekintettel a Covid19 hatására és az abból következő egészségügyi és biztonsági intézkedésekre, egyes országokban nem vagy csak korlátozottan lehetett személyes beszélgetést folytatni, és azt online interjúk váltották fel. Az EU 27 tagállamában 2021. április 9. és 18. között az Eurobarometer külön erre a célra létrehozott 491. sz. gyorsfelmérését is elvégezték, amelyben a vidéki térségek hosszú távú jövője szempontjából legfontosabb területeket keresték. Ennek során összesen 25 841 uniós polgárt kérdeztek meg telefonon. A felmérés a következő témákra terjedt ki: 1. Uniós beruházások a vidéki térségekben, 2. közlekedés és a vidéki térségek összeköttetései, 3. a Covid19-világjárvány következményei, 4. a vidéki térségek környezetvédelmi problémái, 5. a vidéki lakosok részvétele.

A hosszú távú jövőképre irányuló kezdeményezést Unió-szerte számos rendezvényen is bemutatták, hogy megismerjék a vidéki érdekelt felek, valamint a regionális és helyi hatóságok véleményét. A Bizottság képviselői minden egyes rendezvény esetében azonosították a kiemelt főbb kérdéseket. Célzott konzultációkra is sor került a vidékfejlesztést végző nemzeti hatóságokkal a vidékfejlesztési irányítóbizottságon keresztül, illetve a vidékfejlesztési érdekelt felekkel a vidékfejlesztési civil párbeszéd csoporton keresztül, valamint az uniós vidéki hálózatok irányítási ülésein. A jövőkép kialakítását célzó, a Közös Kutatóközpont által vezetett, részvételen alapuló előrejelzési gyakorlatot az Európai Vidékfejlesztési Hálózat (EVH) keretében létrehozott, hosszú távú vidéki jövőképpel foglalkozó tematikus csoport ülésein végezték.

5 6 Emellett a Bizottság az EVH támogatásával elkészítette a 22 uniós nyelven és online elérhető „Welcome to our rural” műhelytalálkozó-csomagot, ahonnan a nemzeti vidékfejlesztési hálózatok és más vidéki érdekelt felek anyagokat tölthetnek le, hogy olyan részvételen alapuló helyi rendezvényeket szervezzenek, amelyek a saját helyi térségükre, valamint annak 2040-ig várható és kívánatos fejlesztéseire összpontosítanak. A műhelytalálkozó-megbeszélések eredményeiről összegző „lapokon számoltak be a Bizottságnak. A nemzeti vidékfejlesztési hálózatok saját helyi viszonyaikhoz és a rendelkezésükre álló időhöz és erőforrásokhoz igazították az anyagot. Egyes csoportok szorosan követték a sablonokat; mások lazábban alkalmazták azokat; ismét mások pedig további kreatív módokon gyűjtöttek véleményeket a 2040. évi vidéki Európával kapcsolatos elképzelésekről. A Covid19-világjárvány miatt csaknem valamennyi műhelytalálkozó virtuálisan és nem személyesen zajlott. Az eredmények további részletei az EVH jelentésben találhatók, lásd: „A vidék hangjai: a vidéki térségek hosszú távú jövőképével foglalkozó érdekelt fél műhelytalálkozók eredményeinek minőségi elemzése”.  

7 Végezetül az EVH által a Bizottsággal szoros együttműködésben szervezett, „Vidéki Jövőkép Hét: elképzelések az európai vidéki térségek jövőjéről” címmel 2021. március 22. és 26. között zajlott nagyszabású, részvételen alapuló online konferencia keretében megtörtént a különböző konzultációs ágak eredményeinek ismertetése, érdekelt felekkel való megvitatása és továbbfejlesztése. A kiemelt témákról célirányos műhelytalálkozókat is szerveztek (köztük 8 részvételen alapuló műhelytalálkozót, plenáris üléseket, 11 kísérő rendezvényt, az EVH Rural Inspiration Awards ünnepséget és egy olyan piacteret, ahol különböző érdekelt felek és hálózatok ismertették a jövőképhez kapcsolódó tevékenységeiket és kezdeményezéseiket). A cél az volt, hogy maximális lehetőséget biztosítsanak a résztvevők közötti eszmecserére és közös álláspontot alakítsanak ki az érdekelt feleknek a vidék jövőjére vonatkozó elképzeléseiről. A rendezvény összes előadása és egyéb információja elérhető az EVH honlapján.

3. KONZULTÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK

a. Konzultáció a Bizottság ütemtervéről

A jövőképre vonatkozó ütemterv konzultáció 2020. július 22. és szeptember 9. között volt elérhető. Összesen 198 érdekelt fél válaszolt, köztük regionális érdekképviseletek, tematikus hálózatok, nemzetközi szervezetek, állami (nemzeti, regionális és helyi) hatóságok, polgári szervezetek, tudományos körök és magánszemélyek.

8 A benyújtott állásfoglalások döntő többsége a kezdeményezés tartalmára, nem pedig magára az ütemtervre vonatkozott (amely a folyamatra fókuszált). Mindenesetre az érdekelt felek e feladattal kapcsolatos hozzászólásait is figyelembe vették a nyilvános online konzultáció eredményeinek elemzése során.

b. Nyilvános online konzultáció

A 2020. szeptember 7. és november 30. között elérhető nyilvános online konzultációra a 27 tagállamból összesen 2 326 válasz, a különböző érdekelt felektől pedig 87 állásfoglalás érkezett.

2. ábra A nyilvános konzultációra válaszolók száma származási ország szerint

A válaszadó érdekelt felek kategóriái a következők voltak: 62% polgár (közülük 52% vallotta magát vidéki és 9% városi térségben élőnek), 9% vállalkozás és egyesület, 5% tudományos és kutatási intézmény, 9% közigazgatási szerv, 7% nem kormányzati szervezet, 5% vidékfejlesztési hálózat és 2% egyéb.

2021 áprilisában Eurobarométer gyorsfelmérést végeztek, hogy a nyilvános online konzultáció eredményeit az uniós népesség reprezentatív mintájával egészítsék ki.

9 A nyilvános online konzultáció eredményeit „A vidéki térségek hosszú távú jövőképéről szóló nyilvános konzultáció tényszerű összegzése” és „A vidéki térségek hosszú távú jövőképéről szóló nyilvános online konzultáció összefoglalása” tartalmazza.

c. Eurobarométerek

Az Eurobarométer 504. sz. tematikus felmérésének csaknem összes válaszadója (95% + 3 százalékpont 2017 óta) úgy véli, hogy a mezőgazdaság és a vidéki térségek fontosak a jövő szempontjából. A hosszabb távú trendek vizsgálata szerint az arány öt százalékponttal nőtt 2009 óta.

A válaszadóktól azt kérdezték, hogy az elmúlt tíz év során javultak, romlottak vagy változatlanok maradtak országuk vidéki térségeiben a körülmények. A válaszadók nagyobb része úgy véli, hogy a nagy sebességű internet elérhetősége és a városokkal összekötő közlekedési infrastruktúra terén javultak a körülmények. Ezzel szemben a relatív többség azt válaszolta, hogy a munkalehetőségek és az egészségügyi szolgáltatások terén romlottak a körülmények (3. ábra).

3. ábra Eurobarométer 504. sz. tematikus felmérés, 19. kérdés+válasz a vidéki térségek elmúlt évtized alatti változásáról

10 Az Eurobarométer 491. sz. gyorsfelmérésének főbb megállapításai a következőképpen foglalhatók össze; az uniós polgárok többsége (79%) támogatja, hogy az EU a közkiadásokkal kapcsolatos döntéseknél figyelembe vegye a vidéki térségeket. Emellett az uniós polgárok 65%-a úgy véli, hogy a helyi térségnek vagy megyének kell döntenie a vidéki uniós beruházások felhasználási módjáról. A vidéki térségek leginkább említett alapszükségletét (44%) a közlekedési infrastruktúra és kapcsolatok jelentik. A közlekedési kapcsolatokat illetően a távoli vidéki térségek válaszadói szerint térségükben nehéz vagy lehetetlen elérni egyes szolgáltatásokat közösségi közlekedéssel (szolgáltatástól függően 52% és 59% között). A vidéki térségek válaszadói több helyi autóbuszjáratot szeretnének. A nagyobb települések és a városok lakói (61%) nagyobb valószínűséggel látogatnak el vidéki területekre, mint a Covid19-világjárvány előtt. A környezet terén a válaszadók többsége úgy véli, hogy a környezeti problémák a vidéki térségek számára közvetlen problémát jelentenek (környezeti problémától függően 52% és 65% között). Míg az uniós polgárok megosztottak abban a kérdésben, hogy képesek-e befolyásolni a helyi térségüket érintő döntéseket, minden válaszadó nagyobb mértékű részvételre vágyik a polgárokkal folytatott konzultációkban (63%), a helyi térségben szervezett találkozókon vagy rendezvényeken, illetve a közösségi vezetésű projektekben (56%) és a közösségi média hírcsatornáin keresztül (42%). 

d. Találkozókon, konferenciákon és rendezvényeken keresztüli célzott konzultációk

A Bizottság a kérdések mélyebb és részletesebb feltárására használta ezt a szakaszt. Az érdekelt felekkel folytatott célzott konzultációk kvalitatív jellege ellenére nézeteiket tekintve a csoportok meglepő szintű következetességet mutattak. A kiemelt kulcskérdések között szerepelt az elnéptelenedés és a generációs megújulás jelentette kihívás, az infrastruktúrákhoz és a szolgáltatásokhoz – különösen a mobilitáshoz és a konnektivitáshoz – való hozzáférés biztosítására vonatkozó igény és a munkalehetőségek hiánya.

A találkozók, konferenciák és rendezvények, illetve a kulcskérdések részletes listája az 1. mellékletben látható.

e. Műhelytalálkozó-csomag

A 2. szakaszban jelzettek szerint az Európai Bizottság – az EVH támogatásával – anyagokat biztosított a vidéki érdekelt felekkel tartandó, részvételen alapuló műhelytalálkozók szervezéséhez. E konzultációs fórumon a nemzeti vidékfejlesztési hálózatok, a helyi akciócsoportok, a Europe Direct központok, a helyi hatóságok, a polgárok és a közösségi csoportok járultak hozzá a vidéki térségek hosszú távú jövőképének Bizottság általi kialakításához.

A csomag 2020 novemberétől volt elérhető, és a jogszabályi menetrend teljesítéséhez 2021. február első hetéig le kellett bonyolítani a műhelytalálkozókat. E nagyon rövid időkeret ellenére a helyi érdekelt felek figyelemreméltó módon reagáltak: 19 tagállamban került sor műhelytalálkozók szervezésére és 170 hozzászólás érkezett, több mint 3 000 vidéki polgár aktív részvétele mellett.

A vidék jövőjére vonatkozóan az érdekelt felekkel folytatott műhelytalálkozók fő üzeneteirőlaz EVH áttekintést készített, amely a 2. mellékletben olvasható.

f. Vidéki Jövőkép Hét

A „Vidéki Jövőkép Hét: elképzelések az európai vidéki térségek jövőjéről” címmel (az EVH által az Európai Bizottsággal szoros együttműködésben) szervezett egyhetes online konferenciára 2021. március 22. és 26. között került sor. 

A rendezvény során folytatott, részvételen alapuló megbeszélések két fő kérdés köré szerveződtek:

a)Melyek a jövőképben szerepeltetendő főbb ötletek; és

b)A mai állapothoz képest milyen változások/feltételek szükségesek a jövőkép eléréséhez.

A Vidéki Jövőkép Hét komoly szintű érdeklődést váltott ki, hiszen összesen 1 365 regisztrációja és 600 különböző „élő” résztvevője volt. A résztvevők a 27 tagállamból és 8 nem uniós országból érkeztek. A rendezvényt több mint 60 előadó, a piactér 3 000-nél több felkeresése és a hivatalos honlap 6 000 feletti számú megtekintése fémjelezte. A Facebookon keresztül kapcsolódó több mint 13 000 embernek köszönhetően a rendezvény komoly visszhangot kapott a közösségi médiában. A rendezvény sikerét a Rural Innovation Awards is jól szemlélteti: keretében a jövőképhez kapcsolódó „Our Rural Future” egyes tematikus területeit érintő, EMVA támogatású projektek a népszavazás során 10 000-nél több szavazatot kaptak.

11 A Vidéki Jövőkép Hét előadásai, plenáris üléseinek felvételei és fő üzenetei online elérhetők az EVH honlapján.

g. Kapcsolat az Európai Parlamenttel

12 2021. január 29-én Norbert Lins európai parlamenti képviselő és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság elnöke a vidéki térségek hosszú távú jövőképére vonatkozóan szóbeli választ igénylő kérdést nyújtott be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nevében a Bizottsághoz. A szóbeli választ igénylő kérdésben felvetett főbb kérdések az érintett különböző uniós politikák összehangolása; a regionális és helyi vidéki hatóságok bevonása; a KAP stratégiai tervek harmonizálása a jövőképpel és a KAP eszközök hozzáigazítása a jövőképhez; valamint a KAP és a kohéziós politika keretében a vidéki térségek számára nyújtott finanszírozás. A Bizottság nevében Wojciechowski biztos válaszolt.

2021. február 4-én került megrendezésre „A Régiók Bizottsága, a NAT szakbizottság és az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának a vidéki térségek hosszú távú jövőképére vonatkozó közös ülése”. A két intézmény tagjai megvitatták, hogy miként lehetne felgyorsítani a fellendülést Európa vidéki területein, és lehetővé tenni, hogy a régiók továbbra is betölthessék szerepüket a jövőbeli KAP előkészítésében és irányításában. Az európai parlamenti képviselők és a helyi vezetők egyetértettek abban, hogy az EU jövőbeli vidékfejlesztési politikája legyen ambiciózusabb, és tartalmazzon konkrét szakpolitikai keretet a későbbi nyomon követéshez és értékeléshez.

h. Kapcsolat a Régiók Bizottságával (RB) és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal (EGSZB)

2020 szeptemberében az EGSZB elfogadta “Az EU vidéki térségeinek integrált megközelítése, különös tekintettel a sérülékeny régiókra” című véleményt. 2020 decemberében a Régiók Bizottsága is elfogadta az „Uniós stratégia a vidék újjáélesztésére” című, a vidéki térségekben szükséges intézkedésről szóló véleményt. Az Európai Bizottság a vidéki térségek jó néhány kérése megvalósításának egyik eszközeként a vidéki térségek hosszú távú jövőképét említette. A Bizottság emellett több alkalommal is kapcsolatba lépett mindkét bizottsággal a vidéki térségek sajátos igényeit és a szükséges szakpolitikai választ illetően.

i. Šuica alelnök és Wojciechowski biztos találkozói a legfontosabb érdekelt felekkel

A hosszú távú jövőképpel kapcsolatban Šuica alelnök és Wojciechowski biztos 2020 szeptemberében kezdte meg találkozóit a legfontosabb érdekelt felekkel. Az érdekelt felek álláspontjai egybeestek a korábban említettekkel.

4. ÖSSZEFÜGGÉSEK ÉS EGYBEESÉSEK AZ ÉRDEKELT FELEK HOZZÁJÁRULÁSAIBAN

A különböző csoportokhoz tartozó érdekelt felek hozzájárulásai és az egyes konzultációs ágakban kialakult megállapítások között nagy fokú következetesség tapasztalható. Az érdekképviseleti csoportok fő aggályainak felsorolása alább olvasható.

I.A vidéki térségek sürgős szükségletei és kihívásai:

-Infrastruktúra; közlekedési infrastruktúra és konnektivitási infrastruktúra.

-Az alapvető szolgáltatások és komfort hiánya; gyenge minőségű közszolgáltatások (iskolák, egészségügyi és szociális ellátás, kollektív közlekedés), minőségi oktatási és képzési lehetőségek, minőségi konnektivitás, bankok, postahivatalok és vízgazdálkodási problémák.

-A minőségi munkahelyek és a minőségi munkalehetőségek hiánya.

-Alacsony jövedelmi szintek.

-Korlátozott generációs megújulás a mezőgazdaságban.

-A népesség elöregedése és különösen a drámai népességcsökkenés egyes vidéki térségekben.

-Egyes tagállamokban elégtelen és nem megfelelő lakhatási körülmények.

-A környezetet fenyegető veszélyek.

-Kapacitásépítés: a közösségi irányítás fejlesztése és a közösségi tevékenységek és a hálózatépítés támogatása iránti igény.

-A döntéshozatalban való részvétel hiánya: a befogadás és a szerepvállalás előmozdítása, vertikális és horizontális kapcsolatokat egyaránt magában foglaló világos irányítási keret.

II.A vidéki térségek lehetőségei:

Gazdasági lehetőségek:

-Az innováció megvalósítása és integrálása (gazdasági innováció és társadalmi innováció, beleértve a méretnövelést célzó hálózatépítést).

-A zöld átállás és a zöld gazdaság (beleértve a fenntartható mezőgazdaságot, a megújuló energiát és az ökoszisztéma-szolgáltatások értékét).

Vonzerő:

-Jobb életminőség (természetközeliség).

-Az összetartozás érzése. 

-Befogadás és szerepvállalás.

5. A KONZULTÁCIÓS FOLYAMAT FŐ ÜZENETEI

A konzultációs folyamat fent felsorolt eredményeinek elemzését követően a hozzászólások négy kategóriába rendezhetők: i. a vidéki térségek sürgős szükségletei és kihívásai, ii. a vidéki térségek lehetőségei, iii. a stratégia kidolgozásának kulcselemei és iv. a javasolt egyedi intézkedések.

I.A vidéki térségek sürgős szükségletei és kihívásai:

Az érdekelt felek nagy mértékben egyetértenek a vidéki térségek infrastruktúrája kapcsán. Az általános vélekedés szerint több vidéki térség esetében hiányzik a jó minőségű infrastruktúra; közlekedési infrastruktúra és konnektivitási infrastruktúra.

A konnektivitás kapcsán kiemelték, hogy egyes vidéki térségekben elégtelen és alkalmanként nagyon gyenge a digitális infrastruktúrához való hozzáférés. Az érdekelt felek jelezték továbbá a vidéki lakosság gyenge digitális készségeit és a vidéki kkv-k alacsony szintű digitális innovációját. E három elem kedvezőtlenül befolyásolja a digitális átállásnak való megfelelést a vidéki térségekben.

Az alapvető szolgáltatások és komfort hiánya. Több vidéki régiót érinta kulcsfontosságú közszolgáltatások gyenge minősége, például a kollektív közlekedés, a minőségi oktatási és képzési lehetőségek, a bankok és a postahivatalok hiánya, valamint gyakoriak a vízgazdálkodási problémák. A legtöbb konzultációs ág rávilágított a gyenge minőségű közszolgáltatások, iskolák, egészségügyi és szociális ellátás problémájára, amely problémák annál nagyobbak, minél távolabbi vidéki területről van szó.

Egyes tagállamokban az érdekelt felek a jelenlegi igények kielégítéséhez a vidéki térségekben elégtelen és nem megfelelő lakhatási körülményeket is megemlítették. Gondot jelent például a megfizethető bérlakások hiánya és az eladó ingatlanok kis száma.

A környezetet fenyegető veszélyeket az uniós polgárok a vidéki térségekben a kezelendő szükségletek közé sorolják. A leggyakrabban említett probléma a biológiai sokféleségre, a vízminőségre és az éghajlatváltozásra gyakorolt emberi hatás.

Az érdekelt felek következetesen kifejezésre juttatták, hogy kapacitásépítésre van szükség a közösségi irányítás fejlesztése és a közösségi szervezetek és tevékenységek támogatása érdekében. A kölcsönös szociális támogatáshoz számos kapacitás érhető el, de fejlesztésük támogatást igényel, különösen a népességcsökkenést mutató területeken.

A vidéki közösségeknek nagyobb mértékben részt kell venniük az őket érintő döntésekben. Ehhez aktív intézkedésekre és a közösség valamennyi tagjának – köztük a fiataloknak és a közelmúltban érkezetteknek – a bevonására, valamint megfelelő irányítási keretre van szükség.

A gazdasági szükségletek és a gazdasági lehetőségek kulcsfontosságúak a vidéki területek lakosságának támogatásához. A vidéki térségekben élők hiányolják a minőségi munkahelyeket és a minőségi munkalehetőségeket. Egyes érdekelt felek kiemelték, hogy a vidéki térségekben korlátozott a regionális hozzáadott érték kiaknázása, többek között a turizmuson keresztül. Egyes vidéki térségekben a gazdasági diverzifikáció és a gazdasági tevékenység hiánya miatt kevesebb a munkalehetőség, ez pedig ördögi kört teremthet. Az alacsonyabb jövedelemszintek, például a mezőgazdasági ágazatban, nem kedveznek a lakosság vidéki letelepedésének, és ráadásul a potenciális vállalkozók beruházási kapacitásának hiányához is hozzájárulnak. A munkaerő és a nyereség exportálása helyett arra kell törekedni, hogy az üzleti döntéshozatal és a hozzáadott érték a vidéki térségekben maradjon.

A mezőgazdaság továbbra is az a szektor, amely biztosítja a vidéki térségek és a tágabb értelemben vett agrár-élelmiszeripari ágazat fenntarthatóságát. A mezőgazdaságra nézve azonban veszélyt jelent a generációs megújuláskorlátozott jellege és a kisüzemek megkérdőjelezhető életképessége. Elismert igény mutatkozik a mezőgazdaság fenntarthatóbbá tételére.

A vidéki területeket olyan demográfiai változások sújtják, mint a népesség elöregedése és különösen a drámai népességcsökkenés egyes vidéki térségekben. A veszélyeztetett régiók azonosítására és a területi egyensúly helyreállítását célzó intézkedések bevezetésére van szükség. Egyes érdekelt felek pozitív diszkriminációs intézkedéseket támogatnak az elnéptelenedéssel küzdő régiók esetében. A szolgáltatásnyújtás terén innovatív megközelítésekre van szükség, különösen ezeken a területeken.

 a távoli vidéki térségekben élő polgárok körében még ennél is magasabb az arány. A vidéki polgárok e felfogásának okai a következők: leromlott infrastruktúra és szolgáltatások; a gazdasági lehetőségek hiánya; a speciális szükségletek figyelmen kívül hagyása a politikai döntéshozatalban.

II.A vidéki térségek lehetőségei:

Gazdasági lehetőségek:

·A mezőgazdaságot  tekintik a munkahelyteremtésen, a megfizethető minőségi élelmiszerekhez való hozzáférésen és a vidéki tájak megőrzésén keresztül a fenntarthatóság biztosításának eszközeként. Bár a vidéki térségek a mezőgazdaságnál többet jelentenek, a mezőgazdaság továbbra is kulcsfontosságú a vidék szerkezetében. A fenntartható mezőgazdaság fontos szerepet játszik a zöld gazdaságra való átállásban és a vidéki térségek rezilienciájának biztosításában. A jövőben a mezőgazdaságnak fenntarthatóbbnak kell lennie, erősebb helyi kapcsolatokkal (rövid ellátási láncok) és sokszínű értékláncokkal kell rendelkeznie. Emellett folytatni kell a képzési beruházást a mezőgazdasági termelők és a „földrajzi árujelző” szakértők következő generációja esetében, akik képesek átvenni a tevékenységeket, mivel a generációs megújulás veszélyben van.

·Az innováció megvalósítása és integrálása minden (digitális, termelési, társadalmi, közösségirányítási) szempontból létfontosságú a vidéki térségek jövőjéhez. A – közösségi irányítású és közösségi alapú – társadalmi innovációk különösen fontosak a vidéki területek számára, és azokat a jövőre nézve meg kell erősíteni és elő kell mozdítani. A gazdasági lehetőségekhez való hozzáférést hosszú távon a vonzó területek egyik fő tényezőjének tekintik.

A zöld átállás:

·A zöld átállást előnyként és nem teherként kell kezelni. A vidéki térségek jó helyzetben vannak ahhoz, hogy természeti értékeikre építsenek, nagyobb hangsúlyt helyezve az éghajlatváltozás mérséklésére/az ahhoz való alkalmazkodásra. Ehhez jobban el kell ismerni az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, és a méltányos átállást támogató befogadó megközelítést kell alkalmazni.

Szolgáltatások és konnektivitás:

·A vidéki térségek vonzerejét több tényező határozza meg, különösen fontos közülük az (e-)szolgáltatások (egészségügy és oktatás) biztosítása, a jobb internetkapcsolat és a vidéki térségekben élők számának növelése. Az ápolási-gondozási létesítményekhez való hozzáférést hosszú távon a vonzó területek egyik fő tényezőjének tekintik.

·Az innovatív és alternatív mobilitási megközelítések csökkenthetik a költségeket és az éghajlati hatásokat, és javíthatják a hozzáférhetőséget.

Vonzerő:

·A vidéki térségekben maradás vagy letelepedés mögötti okok közé tartozik a jobb életminőség, a természetközeliség és az összetartozás érzése.

·Az összetartozás érzésének fontossága a vidéki területek vonzerejének kulcseleme. 2040-ben a vidéki térségeknek nyitottnak kell lenniük, etnikai csoporttól, nemtől, életkortól, fogyatékosságtól és származástól függetlenül mindenkit befogadva. Ehhez mind az újonnan érkezők, mind a jelenlegi lakosok igényeit figyelembe kell venni.

·Kiemelték a „vidék” jelleg megőrzésének fontosságát is („a vidék maradjon vidék”).

·A vidéki területeknek a világjárványt követő nagyra értékelése (kisebb zsúfoltság, kevesebb szennyezés; akár a teniszpálya mellől végezhető távmunka).

A kiemelt lehetőségek és szükségletek elemzésén túl a reziliencia fokozása a vidéki térségek egyik kulcseleme, ami azt jelenti, hogy a vidéki területeknek méltányos, zöld és befogadó átmenetre kell törekedniük. A reziliencia társadalmi, zöld és gazdasági elemekből épül fel. Az érdekelt felek úgy vélik, hogy az intelligens szakosodás hozzáadott értéket teremthet, a sokféleségre helyezett hangsúly ellenére. A diverzifikáció és az együttműködés a vidéki reziliencia fontos kulcselemei.

III.A stratégia kulcselemei:

A különböző konzultációs folyamatok hangsúlyozták a helyi közösségeket bevonó, alulról építkező folyamatok útján kidolgozott, megfelelő léptékű, hosszú távú, holisztikus stratégia iránti igényt: holisztikus, befogadó, rugalmas és helyi alapú megközelítéssel. A konzultációs folyamatok résztvevői azt jelezték, hogy a jövőképnek a következő elemeket kell kezelnie:

·Az infrastruktúrához és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása. Néhány érdekelt fél támogatta az infrastruktúra/ a szolgáltatások vidéki térségekben való elérhetőségére vonatkozó alapminimum (referenciaérték) kialakítását.

·Munkahelyteremtés, valamint a vidéki vállalkozások és innováció támogatása. Az innováció támogatása és az innováció megvalósítása és integrálása minden (digitális, termelési, társadalmi, közösségirányítási) szempontból létfontosságú. A – közösségi irányítású és közösségi alapú – társadalmi innovációk különösen fontosak a vidéki területek számára, és azokat a jövőre nézve meg kell erősíteni és elő kell mozdítani.

·A konnektivitás és a digitális megoldások javítása az intelligens falvak létrejöttének és fejlődésének támogatásához. A szélessávú infrastruktúra a vízzel és a villamos energiával egyenrangú alapinfrastruktúra. A digitalizáció kiaknázása érdekében digitális ökoszisztémákon keresztül kell kialakítani a vidéki igényekhez szabott készségeket és alkalmazásokat. Rendelkezésre álló, megfizethető és hozzáférhető infrastruktúrára, készségekre és alkalmazásokra van szükség. A digitális jártasság fejlesztéséhez elengedhetetlen a megfelelő képzés és támogatás.

·Az éghajlattal, az energiával és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célok elérése. A vidéki térségek természeti értékéire építve hozzá kell járulni a nemzeti célokhoz egy olyan megfelelő szakpolitikai és szabályozási kereten belül, amely megtartja a vidéki közösségek tulajdonjogát, ellenőrzését és értékét.

·A demográfiai kihívások kezelése, beleértve az elnéptelenedést, a generációs megújulást és a nemek közötti szakadékot.

A foglalkoztatás és az innováció, az infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint a digitális konnektivitás jelenti az EU hosszú távú jövőképének és vidéki cselekvési tervének fő prioritásait.

A különböző konzultációs folyamatok hangsúlyozták a vidéki térségek sokféleségének figyelembevételét és a vidéki közösségek bevonását biztosító alulról építkező megközelítés fontosságát. A jövőképnek elő kell mozdítania a különböző csoportok (fiatalok, migránsok, idősek, nők, kisebbségek stb.) teljes körének befogadását és szerepvállalását. A jövő lendületes térségeinek alapját a hídépítés, a bizalom, a sokféleség és a felelős szakpolitika képezi. Az alulról felfelé építkező megközelítések, a rugalmasság és a valóban felelős tevékenységek útján számos, mindenki számára előnyös lehetőség teremthető – ezek társadalmi, gazdasági és környezeti előnyökkel járnak a helyi közösség számára és azon túl is. Emellett minden szinten szükség van az együttműködésre; az eszmecsere, a közös munkavégzés és a kapcsolatok kialakítása (nyílt kommunikáció) minden szinten és minden tevékenységtípushoz (gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi) létfontosságú, mivel lehetővé teszi a tapasztalatszerzést, a támogatást és a közösség egyesítését. Mivel „a kicsik egyedül nem képesek megtenni”, ezért nagyon fontos a közös menetrendek kialakítása.

·Számos résztvevő hangsúlyozta a meglévő eszközök, nevezetesen a LEADER használatának potenciálját a jövőkép helyi szintű megtervezésének és megvalósításának segítésére. A résztvevők kimelték a helyi közösségek szerepvállalásának jelentőségét – a meglévő kezdeményezések, például a helyi akciócsoportok és a LEADER módszertan erősítésével – a vidékfejlesztési intézkedések tervezéséhez és az uniós szakpolitikai döntéshozatalhoz való aktív hozzájárulás ösztönzése érdekében.

·A részvételen alapuló megközelítésekkel biztosítható a vidéki emberek aktív és közvetlen hozzájárulása a döntéshozatali folyamatokhoz.

·Együttműködés és hálózatépítés helyi szinten összefogva, a hagyományos konszolidációs pálya alternatívájaként. A hálózatok távolról is működtethetők és nem igényelnek földrajzi közelséget.

·A vidék és a városok közötti kapcsolatok irányításához egyenlő versenyfeltételeket biztosító, kiegyensúlyozott partnerségekre van szükség. A vidék–vidék kapcsolatokat is elő kell mozdítani.

IV.Javasolt konkrét intézkedések:

A szereplők több konkrét intézkedést javasoltak a felvázolt kihívások kezelésére és a kiemelt lehetőségek maximális kiaknázására alkalmas módok és eszközök formájában. A vidékfejlesztés támogatásához az uniós politika és más kormányzati szintek a következőket tehetik:

·A vidéki szereplőknek nyújtott gazdasági és pénzügyi támogatáshoz való hozzáférés javítása, beleértve a helyi projektek támogatását és a finanszírozáshoz való hozzáférést uniós finanszírozás vagy magánberuházás formájában. Emellett több érdekelt fél is felhívta a figyelmet arra, hogy elő kell segíteni a különböző területfejlesztési eszközök kombinálását (pl. az ERFA vagy az ESZA+ és az EMVA közötti, több forrásból történő finanszírozás). A finanszírozás kapcsán az érdekelt felek megemlítették továbbá, hogy csökkenteni kell az alulról felfelé építkező pozitív kezdeményezések kidolgozását gyakran nehezítő bürokráciát – az ilyen akadályok megszüntetése felszabadítja a vidéki kezdeményezésekben rejlő lehetőségeket.

·A szakpolitikák helyi igényekre való összpontosítását tovább kell javítani. Rugalmas szakpolitikai vagy szabályozási keretekre van szükség a helyi fellépések lehetővé tétele és támogatása érdekében, erős politikai elkötelezettséggel és felelősséggel a nyomon követés minden – uniós, nemzeti, regionális és helyi – szintjén. A különböző szakpolitikák (köztük az állami támogatási és költségvetési politikák) vidéki vizsgálati mechanizmus útján, „vidéki szemüvegen” keresztül szűrhetők. Az érdekelt felek hangsúlyozták, hogy e mechanizmust azonnal el kell indítani és ki kell terjeszteni a finanszírozási programokra.

·Fontos a helyi közösségek szerepvállalásának biztosítása a meglévő kezdeményezések erősítésével (pl. helyi akciócsoportok és LEADER), és a döntéshozatalhoz való aktív hozzájárulásuk ösztönzése. Nagy szükség van a kapacitásépítés ösztönzésére és támogatására, a helyi szereplők bevonására, valamint az ismeretekhez és megoldásokhoz való hozzáférés könnyítésére az innovációs potenciál felszabadításához, amely a vidéki térségekben gyakran kollektív (társadalmi innováció). Ehhez a közösségi irányítás fejlesztése és a közösségi tevékenységek és hálózatépítés támogatása szükséges. A változás alapjainak megteremtéséhez helyi innovációs közvetítőkre/szervezőkre van szükség. A LEADER szerepet játszik ebben a tekintetben. Erősen hangsúlyozták a vidéki központokban rejlő lehetőséget.

·Adatokat kell keresni olyan gazdasági modellek létrehozásának támogatásához, amelyek nem a növekedésre, hanem az életminőségre/jólétre összpontosítanak. Fontos a vidéki térségek hozzájárulásának értékeléséhez és az intézkedések végrehajtásának nyomon követéséhez szükséges adatok létrehozása, közlése és megosztása/felhasználása. Elemzési modelleket és adatokat kell előkészíteni a jövőre nézve. Ezzel összefüggésben a vidéki megfigyelőközpont ötletét javasolták lehetséges mechanizmusként.

·Más javasolt intézkedések különböző társadalmi, kulturális, gazdasági és környezeti szempontokra vonatkoztak.

Összességében Unió-szerte nagyon erős támogatást élvez a vidéki térségek cselekvési terven alapuló hosszú távú jövőképe.

6. HOGYAN TÖRTÉNT A VISSZAJELZÉSEK FIGYELEMBEVÉTELE 

Az érdekelt felek jövőképre vonatkozó észrevételeit és az általuk szükségesnek ítélt intézkedéseket elemezték és a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vették. A hosszú távú jövőképről szóló közleményben tehát egy uniós vidékfejlesztési cselekvési terv szerepel, amely konkrét intézkedéseket tartalmaz a nyilvános konzultáció során kiemelt és fent ismertetett kihívások és lehetőségek kezelésére. A jövőkép az erősebb, összekapcsolt, reziliens és virágzó vidéki térségekre vonatkozó 4 blokkal foglalkozik. A Bizottság tudomásul vette a kormányzási kérdések kezelésére irányuló határozott felhívást, és a közleményben azt is javasolja, hogy a Régiók Bizottságához kapcsolódva és a helyi kormányzati szintek bevonásával indítsanak egy uniós részvételi folyamatot a jövőkép felé vezető út vizsgálatához.

A konzultáció során az érdekelt felek által javasolt jó néhány intézkedés a tagállamokat érinti vagy azok kizárólagos hatáskörbe tartozik. Ezen intézkedések végrehajtása tehát attól függ majd, hogy a tagállamok a javasolt vidékfejlesztési paktum keretében kötelezettséget vállalnak-e arra. E téren a Bizottság készen áll a tagállami intézkedések támogatására és kiegészítésére.

1. melléklet Az EU vidéki térségeinek hosszú távú jövőképéről szóló konzultációs tevékenységekhez kapcsolódó rendezvények.

2. melléklet – „A vidék hangjai”: a vidéki térségek hosszú távú jövőképével foglalkozó érdekelt fél műhelytalálkozók fő tematikus üzeneteinek áttekintése (forrás: EVH)

(1)

  https://ec.europa.eu/commission/commissioners/sites/comm-cwt2019/files/commissioner_mission_letters/mission-letter-dubravka-suica_en.pdf

(2)

Lásd az I. mellékletet és a nyilvános online konzultáció és az érdekelt fél csomag részletes jelentéseit.

(3)

  https://europa.eu/eurobarometer/surveys/detail/2229

(4)

  https://europa.eu/eurobarometer/surveys/detail/2278  

(5)

Elérési címe: https://enrd.ec.europa.eu/news-events/news/long-term-vision-rural-areas-workshop-package-nrns-and-other-rural-stakeholders_en

(6)

  https://enrd.ec.europa.eu/publications/rural-voices_en

(7)

  https://enrd.ec.europa.eu/news-events/events/rural2040-vision-week_en  

(8)

  https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/better-regulation-guidelines.pdf  

(9)

Elérési címe: https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/12525-Long-term-vision-for-rural-areas/public-consultation

(10)

Elemzési kategóriák: 1. távoli vidéki térség, 2. vidéki térség vagy falu, 3. kis és közepes méretű város és 4. nagyváros.

(11)

  https://enrd.ec.europa.eu/news-events/events/rural2040-vision-week_en  

(12)

  Szóbeli választ igénylő kérdés O-000005/2021