EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.12.10.
COM(2021) 776 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az 549/2013/EU rendelet módosításáról és 11, a nemzeti számlákra vonatkozó jogi aktus hatályon kívül helyezéséről
1. MELLÉKLET […]
Az 549/2013/EU rendelet A. melléklete a következőképpen módosul:
1.Az (1.51) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi szöveg lép:
„b) az eszközök általános fogalommeghatározásának megfelelő fegyverrendszerekre fordított kiadások folyó termelőfelhasználás helyett állóeszköz-felhalmozásként kerültek osztályozásra;”
2.Az (1.51) bekezdés h) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„h) az ESA 2010 tisztázza, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok által kifizetett szuperosztalékokat rendkívüli kifizetésnek kell tekinteni és sajáttőke-kivonásként kell kezelni;”
3.Az (1.118) bekezdésben foglalt ábra elnevezése:
„1.1 diagram – Számlasorok diagramja”
4.A (3.98) bekezdésben a következő szöveg „a kormányzat végső fogyasztási kiadásain (P.3) belül a háztartásokat segítő nonprofit intézményekhez hasonlóan, a kiadások két típusát kell elszámolni; ezek:” helyébe a következő szöveg lép:
„Az államháztartás végső fogyasztási kiadásain (P.3) belül a háztartásokat segítő nonprofit intézményekhez hasonlóan, a tranzakciók két típusát kell elszámolni; ezek:
5.A (3.105) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„Ennek alternatívájaként a kormányzat egyéni fogyasztási kiadásai az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozása (COICOP) 15. részének felelnek meg, amely a következő csoportokat foglalja magában:
15.1. Lakásszolgáltatás (a COFOG 10.6. csoportjának felel meg)
15.2. Egészségügy (a COFOG 7.1.–7.4. csoportjának felel meg)
15.3. Szabadidő és kultúra (a COFOG 8.1. és 8.2. csoportjának felel meg)
15.4. Oktatás (a COFOG 9.1.–9.6. csoportjának felel meg)
15.5. Szociális ellátás (a COFOG 10.1.–10.5. csoportjának, valamint 10.7. csoportjának felel meg).”
6.a (3.124) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„Fogalommeghatározás: a bruttó állóeszköz-felhalmozás (P.51g) az állóeszközök rezidens termelők általi, az adott időszakra vonatkozó beszerzésének és eladásának egyenlegéből áll, plusz a termelők vagy a szervezeti egységek termelőtevékenysége által realizált nem termelt eszközök értékének bizonyos növekményei. Az állóeszközök egy évnél hosszabb ideig a termelésben felhasznált termelt eszközök.”
7.A (3.132) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„c) a termelésben több mint egy éven keresztüli használatra szánt számítógépes szoftverek és adatbázisok;”
8.a (3.138) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„A tulajdonjog-átruházás költségei vonatkozhatnak mind a termelt eszközökre, beleértve az állóeszközöket is, mind a nem termelt eszközökre, mint amilyen a föld.
Ezek a költségek a termelt eszközök értékelésekor beleszámítanak a piaci beszerzési árakba. A föld és egyéb nem termelt eszközök esetében elkülönítve kezelendők maguktól a vételi és eladási áraktól, és a bruttó állóeszköz-felhalmozás kategóriáiban, külön tétel (P.512) alatt kerülnek elszámolásra.”
9.A (3.181) bekezdésben a „A használt javak transzferét az eladónál negatív kiadásként (értékesítésként), a vevőnél pedig pozitív kiadásként (beszerzésként) kell elszámolni” szöveg helyébe a következő szöveg lép:
„A használt javak transzferét az eladónál negatív kiadásként (értékesítésként), a vevőnél pedig pozitív kiadásként (beszerzésként) kell elszámolni.”
10.A (4.40) bekezdésben a következő szöveget el kell hagyni:
„Az egyéb termelési támogatások (D.39) az adott támogatásban részesülő ágazatok vagy szektorok „jövedelmek keletkezése” számláján a források között kerülnek elszámolásra.”
11.a (4.50) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
A kamat elszámolása eredményszemléletben történik, azaz a kamatot úgy kell elszámolni, ahogy az a hitelező által nyújtott hitel tőkeösszegén az idők során folyamatosan halmozódik fel. Az egyes elszámolási időszakok alatt felhalmozódó kamatot el kell számolni függetlenül attól, hogy azt ténylegesen kifizették-e, vagy pedig a fennálló tőkeösszeghez adták-e hozzá. Ha nem fizették ki, akkor a tőkeösszeg növekményét a pénzügyi számlában a hitelezőnél pénzügyi eszköz megszerzéseként, az adósnál pedig ezzel egyező összegben keletkező kötelezettségként kell elszámolni.”
12.A (4.82) bekezdésben a: „Néhány esetben a jövedelemadó-fizetési kötelezettséget csak a jövedelem keletkezésénél későbbi elszámolási időszakban lehet meghatározni. Bizonyos rugalmasságra van tehát szükség a fenti adók elszámolási időpontjának tekintetében. A kifizetés helyén levont jövedelemadók – pl. a munkáltatók által közvetlenül a fizetésből levont adók és a rendszeres jövedelemadó-előlegek – abban az időszakban számolhatók el, amelyben kifizetik azokat, és minden jogerős jövedelemadó-fizetési kötelezettséget abban az időszakban lehet rögzíteni, amelyben a kötelezettség meghatározásra került.” szöveg helyébe a következő szöveg lép:
„Néhány esetben a jövedelemadó-fizetési kötelezettséget csak a jövedelem keletkezésénél későbbi elszámolási időszakban lehet meghatározni. Bizonyos rugalmasságra van tehát szükség a fenti adók elszámolási időpontjának tekintetében. A kifizetés helyén levont jövedelemadók – pl. a munkáltatók által közvetlenül a fizetésből levont adók és a rendszeres jövedelemadó-előlegek – abban az időszakban számolhatók el, amelyben kifizetik azokat, és minden jogerős jövedelemadó-fizetési kötelezettséget abban az időszakban lehet rögzíteni, amelyben a kötelezettség meghatározásra került.”
13.A (4.93) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„a) társadalombiztosítási alapba való befizetésre jogszabályban nem kötelezett személyek társadalombiztosítási járulékai;”
14.Az (5.117) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„A kölcsönnel kapcsolatos tranzakciók (F.4) és a betétekkel kapcsolatos tranzakciók (F.22) között az a különbség, hogy a hitelező a kölcsön esetében szabványosított, nem átruházható szerződéseket kínál, a betét esetében azonban nem.”
15.Az (5.235) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
A felmerült, de még ki nem fizetett FISIM (a pénzközvetítői szolgáltatások közvetett módon mért díja) a megfelelő pénzügyi eszköznél, a biztosítási díjelőleg pedig a biztosítástechnikai tartalékoknál (F.61) szerepel; egyik esetben sem rögzítendő tétel a kereskedelmi hitelek és előlegek alkategóriában.”
16.Az (5.236) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„c) épületek idővel felhalmozódó bérlete; valamint”
17.A (7.88) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„A határidős ügyletek piaci értéke a pozitív (eszköz) és a negatív (kötelezettség) pozíciók között váltakozhat, a mögöttes termékek árváltozásainak függvényében, így ezek a határidős ügyletek eladója és jogosultja szempontjából egyszer eszközök, másszor kötelezettségek lehetnek. Egyes határidős ügyletek margin-számlával működnek, ahol a nyereséget és veszteséget naponta rendezik; ezekben az esetekben a mérleg szerinti érték nulla.”
18.A 8. fejezetben a 8.1. táblázat helyébe a következő szöveg lép:
„8.1. tábla – A számlák, az egyenlegező tételek és a fő aggregátumok áttekintő bemutatása
|
Számlák
|
Egyenlegező tételek
|
Főbb aggregátumok
|
|
A gazdasági szektorokra vonatkozó számlák teljes sorozata
|
|
Folyószámlák
|
I.
|
Termelési számla
|
I.
|
Termelési számla
|
|
|
|
|
B.1g
|
Bruttó hozzáadott érték
|
Bruttó hazai termék (GDP)
|
|
|
II.
|
Jövedelemelosztási és -felhasználási számlák
|
II.1
|
„Jövedelmek elsődleges elosztása” számla
|
II.1.1
|
„Jövedelmek keletkezése” számla
|
|
|
B.2g
B.3g
|
Bruttó működési eredmény
Bruttó vegyes jövedelem
|
|
|
|
|
|
|
|
II.1.2
|
„Elsődleges jövedelmek elosztása” számla
|
II.1.2.1
|
„Vállalkozói jövedelem” számla
|
B.4g
|
Bruttó vállalkozói jövedelem
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
II.1.2.2
|
„Egyéb elsődleges jövedelmek eloszlása” számla
|
B.5g
|
Elsődleges jövedelmek egyenlege, bruttó
|
Bruttó nemzeti jövedelem (GNI)
|
|
|
|
|
II.2
|
„Jövedelmek másodlagos elosztása” számla
|
|
|
|
|
B.6g
|
Bruttó rendelkezésre álló jövedelem
|
Bruttó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem
|
|
|
|
|
II.3
|
„Természetbeni jövedelmek újraelosztása” számla
|
|
|
|
|
B.7g
|
Bruttó korrigált rendelkezésre álló jövedelem
|
|
|
|
|
|
II.4
|
„Jövedelem felhasználása” számla
|
II.4.1
|
„Rendelkezésre álló jövedelem felhasználása” számla
|
|
|
B.8g
|
Bruttó megtakarítás
|
Bruttó nemzeti megtakarítás
|
|
|
|
|
|
|
II.4.2
|
„Korrigált rendelkezésre álló jövedelem felhasználása” számla
|
|
|
|
|
|
|
Felhalmozási számlák
|
III.
|
Felhalmozási számlák
|
III.1
|
Tőkeszámla
|
III.1.1
|
„Nettó vagyon változása megtakarítás és tőketranszferek miatt” számla
|
|
|
B.101
|
Nettó vagyon változása megtakarítás és tőketranszferek miatt
|
|
|
|
|
|
|
|
III.1.2
|
„Nem pénzügyi eszközök beszerzése” számla
|
|
|
B.9
|
Nettó hitelnyújtás/nettó hitelfelvétel
|
|
|
|
|
|
III.2
|
Pénzügyi számla
|
|
|
|
|
B.9F
|
Nettó hitelnyújtás/nettó hitelfelvétel
|
|
|
|
|
|
III.3
|
„Eszközök egyéb változása” számla
|
III.3.1
|
„Eszközök egyéb volumenváltozásai” számla
|
|
|
B.102
|
Nettó vagyon változása eszközök egyéb volumenváltozásai miatt
|
|
|
|
|
|
|
|
III.3.2
|
Átértékelési számlák
|
|
|
B.103
|
Nettó vagyon változása névleges eszköztartási nyereség/veszteség miatt
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III.3.2.1
|
„Semleges eszköztartási nyereség/veszteség” számla
|
B.1031
|
Nettó vagyon változása semleges eszköztartási nyereség/veszteség miatt
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III.3.2.2
|
„Reál eszköztartási nyereség/veszteség” számla
|
B.1032
|
Nettó vagyon változása reál eszköztartási nyereség/veszteség miatt
|
|
|
Vagyonmérlegek
|
IV.
|
Vagyonmérlegek
|
IV.1
|
Nyitómérleg
|
|
|
|
|
B.90
|
Nettó vagyon
|
Nemzeti vagyon
|
|
|
|
|
IV.2
|
Mérlegváltozások
|
|
|
|
|
B.10
|
Nettóvagyon-változás, összesen
|
Nemzetivagyon-változás
|
|
|
|
|
IV.3
|
Zárómérleg
|
|
|
|
|
B.90
|
Nettó vagyon
|
Nemzeti vagyon
|
|
Tranzakciós számlák
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0.
|
„Javak és szolgáltatások” számla
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Külföldi számla („külgazdasági tranzakciók” számla)
|
|
Folyó fizetési mérleg
|
V.
|
Teljes gazdaság összesen „Külföld” számla
|
V.I.
|
Javak és szolgáltatások „külföld” számlája
|
|
|
|
|
B.11
|
Termékek és szolgáltatások külkereskedelmi mérlege
|
Termékek és szolgáltatások külkereskedelmi mérlege
|
|
|
|
|
V.II.
|
Elsődleges jövedelmek és folyó transzferek „külföld” számlája
|
|
|
|
|
B.12
|
Folyó külső egyenleg
|
Folyó külső egyenleg
|
|
Felhalmozási számlák
|
|
|
V.III.
|
A „külföld” felhalmozási számlái
|
V.III.1
|
Tőkemérleg
|
V.III.1.1
|
Folyó külső egyenleg és tőketranszfer miatti „nettóvagyon-változás” számla
|
B.101
|
Nettó vagyon változása folyó külső egyenleg és tőketranszfer miatt
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
V.III.1.2
|
„Nem pénzügyi eszközök beszerzése” számla
|
B.9
|
Nettó hitelnyújtás/nettó hitelfelvétel
|
|
|
|
|
|
|
|
V.III.2
|
Pénzügyi számla
|
|
|
B.9F
|
Nettó hitelnyújtás/nettó hitelfelvétel
|
Nettó hitelnyújtás/nettó hitelfelvétel
|
|
|
|
|
|
|
V.III.3
|
Az „eszközök egyéb változásai” számla
|
V.III.3.1
|
„Eszközök egyéb volumenváltozásai” számla
|
B.102
|
Nettó vagyon változása eszközök egyéb volumenváltozásai miatt
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
V.III.3.2
|
Átértékelési számlák
|
B.103
|
Nettó vagyon változása névleges eszköztartási nyereség/ veszteség miatt
|
|
|
Vagyonmérlegek
|
|
|
V.IV
|
A külföld vagyonmérlege számla
|
V.IV.1
|
Nyitómérleg
|
|
|
B.90
|
Nettó vagyon
|
Külfölddel szembeni nettó pénzügyi helyzet
|
|
|
|
|
|
|
V.IV.2
|
Mérlegváltozások
|
|
|
B.10
|
A nettó vagyon változása
|
|
|
|
|
|
|
|
V.IV.3
|
Zárómérleg
|
|
|
B.90
|
Nettó vagyon
|
Külfölddel szembeni nettó pénzügyi helyzet
|
”
19.a (9.61) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„A termék x termék és az ágazat x ágazat típusú táblák elemzési tulajdonságai azonban nem térnek el jelentős mértékben egymástól. A termék x termék és az ágazat x ágazat típusú táblák közötti különbségeket az – általában korlátozott mennyiségű – másodlagos termelés okozza. A gyakorlatban az input-output táblák elemzésre történő felhasználásakor – közvetve – az ágazati technológiára vonatkozó feltételezéssel élnek, függetlenül attól, hogy a táblákat eredetileg hogyan állították össze. Ezenkívül a gyakorlatban bármely termék x termék tábla egyben egy manipulált ágazat x ágazat tábla is, mivel továbbra is tartalmazza a forrás- és felhasználástáblák összes, a szakosodott telephelyekkel és vállalatokkal összefüggő jellegzetességeit.”
20.a (10.27) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„A szolgáltatásokkal kapcsolatos gazdasági műveletek esetében gyakran nagyobb gondot jelent a fizikai egységeket meghatározó jellemzők megállapítása, és az alkalmazandó kritériumok tekintetében ütközhetnek a vélemények. Ez olyan fontos ágazatokat érinthet, mint a pénzügyi közvetítési szolgáltatások, a kis- és nagykereskedelem, a vállalatoknak nyújtott szolgáltatások, az oktatás, a kutatás és a fejlesztés, az egészségügy vagy a szórakoztatás. Az ilyen tevékenységekhez választott fizikai egységeket A nemzeti számlák rendszerében végzett ár- és volumenmérésekről szóló kézikönyv(20) mutatja be.”
A (10.27) bekezdés 20. lábjegyzete helyébe a következő szöveg lép:
„Eurostat, Handbook on prices and volume measures in national accounts (Kézikönyv a nemzeti számlák ár- és volumenméréseiről), 2016.”
21.A (10.56) bekezdés 22. lábjegyzete helyébe a következő szöveg lép:
„Eurostat – OECD, Az Eurostat – OECD módszertani kézikönyve a vásárlóerő-paritásról, 2012.”
22.A (14.06) bekezdésben a „A FISIM-számítások az S.122 és az S.125 alszektorra összpontosítanak; a megállapodás szerint a FISIM nem kerül kiszámításra a központi bank esetében (lásd a VI. részt).” szöveg helyébe a következő szöveg lép:
„A FISIM-számítások az S.122 és az S.125 alszektorra összpontosítanak; a megállapodás szerint a FISIM nem kerül kiszámításra a központi bank esetében (lásd a (14.16) bekezdést).”
23.A 15. fejezetben a 15.4. táblázat helyébe a következő szöveg lép:
„
|
Tranzakciótípus/egyéb gazdasági forgalom
|
Felhasználás-/vásárlástípus, eszköztípus és fizetéstípus
|
|
Folyó termelőfelhasználás
|
Termelt eszközök, például gépek és szellemi tulajdonjogok tartós bérlete
Vállalatok által teljesített rendszeres fizetés a vízszolgáltatásért
Pénzügyi lízinghez kapcsolódó pénzügyi közvetítési szolgáltatások közvetett módon mért díja
|
|
Állóeszköz-felhasználás
|
Csak termelt eszköz esetében, a gazdasági tulajdonos számára
|
|
Végső fogyasztási kiadás
|
Tartós fogyasztási cikkek tartós bérlete
Tartós fogyasztási cikkek vásárlása, a pénzügyi lízing keretében történő finanszírozás vagy a részletre vásárlás esetét beleértve
|
|
Nem pénzügyi eszközök vásárlása
|
|
|
Állóeszköz-felhalmozás
|
Termelt eszközök vásárlása (a pénzügyi lízing keretében történő finanszírozás esetét beleértve)
|
|
Természeti erőforrások beszerzése
|
Természeti erőforrások vásárlása, beleértve a kimerülésig történő használatra való jogot
Természeti erőforrás hosszabb ideig tartó használatára szóló jog, például halászati kvóta vásárlása
|
|
Egyéb nem termelt eszközök beszerzése
|
Időben megosztott használatra szóló, átruházható megállapodások
Harmadik félre átruházható szerződés vásárlása
Jövőbeli termelésre szóló szerződések, például labdarúgókkal vagy írókkal kötött szerződések
|
|
Tulajdonból származó jövedelemként teljesített kifizetés
|
Haszonbérlet, azaz természeti erőforrás rövid távú használatáért teljesített kifizetés
|
|
Haszonbérleti díj
|
Vízkitermelés jogáért teljesített rendszeres fizetések
Pénzügyi lízing, azaz nem pénzügyi eszköz egyidejűleg nyújtott hitelből finanszírozott megvásárlása
|
|
Jövedelemtranszfer
|
Meghatározott tevékenység végzésére a kormányzat által kiadott, megfelelési kritériumoktól nem függő, vagy az engedélyeztetés ügyviteli költségéhez képest aránytalan díjfizetéssel járó engedélyek
A kormányzat által az összes károsanyag-kibocsátás ellenőrzése érdekében kiadott kibocsátási engedélyek
|
|
Egyéb termelési adók
|
|
|
Pénzügyi tranzakció: hitel
|
Pénzügyi lízing, azaz nem pénzügyi eszköz egyidejűleg nyújtott hitelből finanszírozott megvásárlása
|
|
Eszközök egyéb volumenváltozása
|
A természeti erőforrás tulajdonos általi kimerítése
Illegális fakivágás, halászat vagy vadászat (művelés alatt álló eszközök vagy természeti erőforrások térítés nélküli lefoglalása)
|
|
Eszközök árváltozása
|
Szerződések, licencek és engedélyek lejárata
|
”
24.A (15.27) bekezdésben az: „Ezt az eszközt (AN.222 kategória) csak akkor jelenítik meg, ha értéke – az engedélyesnek az engedély kiadója számára kifizetett összeget meghaladó haszna – az eszköz átruházásával realizálható. Ezek az engedélyek először az eszközök gazdaságban való megjelenése révén figyelhetők meg (K.1 kategória, lásd a (6.06) bekezdés g) pontját). Ha az eszköz értéke nem realizálható, a lízing futamidejének végéhez közeledve nullához közelít.” szöveg helyébe a következő szöveg lép:
„Ezt az eszközt (AN.222 kategória) csak akkor jelenítik meg, ha értéke – az engedélyesnek az engedély kiadója számára kifizetett összeget meghaladó haszna – az eszköz átruházásával realizálható. Ezek az engedélyek először az eszközök gazdaságban való megjelenése révén figyelhetők meg (K.1 kategória, lásd a (6.06) bekezdés g) pontját). Ha az eszköz értéke nem realizálható, a lízing futamidejének végéhez közeledve nullához közelít.”
25.a (15.32) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
“Amikor a kormányzatok például engedélyek kiadásával korlátozzák a taxiként jogszerűen működtetett gépjárművek számát vagy a kaszinók számát, tulajdonképpen monopolnyereséget teremtenek az engedélyezett üzemeltetők számára, majd díj formájában szert tesznek a nyereség egy részére. Ezeket a díjakat egyéb termelési adóként kell elszámolni. Ez az elv vonatkozik minden olyan esetre, amelyben a kormányzat engedélyek kiadásával korlátozza az, egy adott területen működő egységek számát, amennyiben a felső határ nem csupán megfelelőségi kritériumoktól függ, hanem önkényesen szabják meg azt.”
26.a (15.35) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„A meghatározott tevékenység folytatására szóló engedély mint eszköz először az „eszközök egyéb volumenváltozásai” számlán jelenik meg. Az érték mindkét irányú változását a vásárló átértékelési számláján kell elszámolni.”
27.A 16. fejezetben a 16.1. táblázat helyébe a következő szöveg lép:
„
|
Felhasználás
|
Források
|
|
|
|
|
S.1
|
S.15
|
S.14
|
S.13
|
S.12
|
S.11
|
|
|
S.11
|
S.12
|
S.13
|
S.14
|
S.15
|
S.1
|
|
|
|
|
|
Az alábbi számlák megfelelő tételei
|
|
Az alábbi számlák megfelelő tételei
|
|
|
Összesen
|
„Javak és szolgáltatások” számla
|
„Külföld” számla
|
Teljes gazdaság
|
Háztartásokat segítő nonprofit intézmények
|
Háztartások
|
Államháztartás
|
Pénzügyi vállalatok
|
Nem pénzügyi vállalatok
|
|
Tranzakciók és egyenlegező tételek
|
Nem pénzügyi vállalatok
|
Pénzügyi vállalatok
|
Államháztartás
|
Háztartások
|
Háztartásokat segítő nonprofit intézmények
|
Teljes gazdaság
|
Külföld
|
„Javak és szolgáltatások” számla
|
Összesen
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Külföld számla
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0
|
|
0
|
|
|
|
|
|
|
P.62
|
Szolgáltatások exportja
|
|
|
|
|
|
|
|
0
|
0
|
|
0
|
0
|
|
|
|
|
|
|
|
P.72
|
Szolgáltatások importja
|
|
|
|
|
|
|
0
|
|
0
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Termelési számla
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6
|
6
|
|
|
|
|
|
|
|
P.1
|
Kibocsátás
|
|
6
|
|
|
|
6
|
|
|
6
|
|
4
|
|
0
|
4
|
0
|
3
|
0
|
0
|
1
|
P.2
|
Folyó termelőfelhasználás
|
|
|
|
|
|
|
|
4
|
4
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Elsődleges jövedelmek elosztása számla
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6
|
|
|
6
|
|
|
|
6
|
|
D.441
|
Biztosítottak tulajdonosi
|
5
|
0
|
0
|
1
|
0
|
6
|
0
|
|
6
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Jövedelmek másodlagos elosztása számla
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
44
|
|
1
|
43
|
0
|
31
|
4
|
0
|
8
|
D.711
|
Nettó nem-életbiztosítási díjak
|
|
44
|
|
|
|
44
|
|
|
44
|
|
45
|
|
0
|
45
|
|
|
|
45
|
|
D.721
|
Nem-életbiztosítási kárigények
|
6
|
0
|
1
|
35
|
0
|
42
|
3
|
|
45
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Rendelkezésre álló jövedelem felhasználása számla
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2
|
|
|
2
|
|
2
|
|
|
|
P.3
|
Végső fogyasztásra fordított kiadások
|
|
|
|
|
|
|
|
2
|
2
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Pénzügyi mérleg (nyitó)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
74
|
|
0
|
74
|
|
40
|
0
|
9
|
25
|
AF.61
|
Nem-életbiztosítástechnikai tartalékok
|
|
74
|
|
|
|
74
|
|
|
74
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Pénzügyi mérleg (záró)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
81
|
|
0
|
81
|
0
|
44
|
0
|
11
|
25
|
AF.61
|
Nem-életbiztosítástechnikai tartalékok
|
|
81
|
|
|
|
81
|
|
|
81
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Pénzügyi tranzakció
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
7
|
|
0
|
7
|
0
|
4
|
0
|
2
|
1
|
F.61
|
Nem-életbiztosítástechnikai tartalékok
|
|
7
|
|
|
|
7
|
|
|
7
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Átértékelési számla
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0
|
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
AF.61
|
Nem-életbiztosítástechnikai tartalékok
|
|
0
|
|
|
|
0
|
|
|
0
|
”
28.a (17.148) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„Ha a kormányzat explicit ügylet keretében átvállalja azt a felelősséget, hogy nyugdíjat biztosít egy nem kormányzati egység munkavállalói részére, akkor a nem kormányzati egység által teljesített minden fizetést társadalombiztosításijárulék-előlegként kell elszámolni (F.89). Ezt a konstrukciót bővebben a 20.273–20.275. pont tárgyalja.”
29.a (17.165) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„A jövőbeli nyugellátások becslése során alkalmazott diszkontráta az adott időpontig felhalmozott jogosultságok esetében az egyik legfontosabb feltevés a nyugdíjrendszerek modellezése során, mivel halmozott hatása az évtizedek során igen jelentős lehet. Bármely adott megközelítéssel számított diszkontráta idővel változhat, ami a számlák átértékelését eredményezheti.”
30.A (18.26) bekezdés 29. lábjegyzetének helyébe a következő szöveg lép:
„Az Egyesült Nemzetek nemzetközi árukereskedelmi statisztikája: Fogalmak és fogalommeghatározások, 2010.”
31.A (20.57), (20.63) és (20.65) bekezdésben a „(a társadalombiztosítás kivételével)” szöveg helyébe a következő szöveg lép:
„(a társadalombiztosítási alapok kivételével)”
32.a (20,76) bekezdés táblázata helyébe a következő táblázat lép:
„
|
Bevétel összesen
|
=
|
|
adók összesen
|
D.2+D.5+D.91
|
|
|
|
+
|
nettó társadalombiztosítási járulékok
|
D.61
|
|
|
|
+
|
javak és szolgáltatások árbevétele összesen
|
P.11+P.12+P.131
|
|
|
|
+
|
egyéb folyó bevétel
|
D.39+D.4+D.7
|
|
|
|
+
|
egyéb tőkejövedelmek
|
D.92+D.99
|
”
33.a (20.77) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„Az »Adók összesen« tételbe tartoznak a termelési és importadók (D.2), a folyó jövedelem- és vagyonadók stb. (D.5) és a tőkeadók (D.91). A »Nettó társadalombiztosítási hozzájárulások» tételbe tartoznak a tényleges társadalombiztosítási hozzájárulások (munkaadók tényleges társadalombiztosítási hozzájárulásai, D.611 és a háztartások tényleges társadalombiztosítási hozzájárulásai, D.613), (a munkaadók imputált társadalombiztosítási hozzájárulásai (D.612) és a háztartások kiegészítő társadalombiztosítási járulékai (D.614) mínusz a társadalombiztosítási rendszerek szolgáltatási díjai (D.61SC).”
34.a (20.84) bekezdés 20.1. táblázata helyébe a következő táblázat lép:
„
|
ESA források
|
ESA GFS bevétel
|
|
P.1
|
Kibocsátás, ebből:
|
|
|
|
Piaci kibocsátás (P.11)
|
Javak és szolgáltatások árbevétele
|
|
|
Saját végső felhasználási célú kibocsátás (P.12)
|
Javak és szolgáltatások árbevétele
|
|
|
Nem piaci kibocsátás (P.13), ebből:
|
|
|
|
– Nem piaci kibocsátásért teljesített kifizetések (P.131)
|
Javak és szolgáltatások árbevétele
|
|
|
– Nem piaci kibocsátás, egyéb (P.132)
|
Az összbevétel nem tartalmazza
|
|
D.2
|
Termelési és importadók (követelés)
|
Adók összesen
|
|
D.3
|
Támogatások (követelés)
|
Egyéb folyó bevétel
|
|
D.4
|
Tulajdonosi jövedelem
|
Egyéb folyó bevétel
|
|
D.5
|
Folyó jövedelem- és vagyonadók
|
Adók összesen
|
|
D.61
|
Társadalombiztosítási járulékok
|
Nettó társadalombiztosítási járulékok
|
|
D.7
|
Egyéb folyó transzferek
|
Egyéb folyó bevétel
|
|
D.91r
|
Tőkeadók (követelés)
|
Adók összesen
|
|
D.92r
|
Beruházási támogatások (követelés)
|
Egyéb tőkejövedelem
|
|
D.99r
|
Egyéb tőketranszferek (követelés)
|
Egyéb tőkejövedelem
|
|
|
|
|
|
ESA felhasználások és tőketranzakciók
|
ESA GFS kiadás
|
|
P.2
|
Folyó termelőfelhasználás
|
Folyó termelőfelhasználás
|
|
D.1
|
Munkavállalók díjazása
|
Munkavállalók díjazása
|
|
D.2
|
Termelési és importadók (tartozás)
|
Egyéb folyó kiadás
|
|
D.3
|
Támogatások (tartozás)
|
Támogatások
|
|
D.41
|
Kamat
|
Kamat
|
|
D.4
|
Tulajdonból származó jövedelem (D.41 kivételével)
|
Egyéb folyó kiadás
|
|
D.5
|
Folyó jövedelemadók
|
Egyéb folyó kiadás
|
|
D.62
|
Természetbeni társadalmi transzfereken kívüli társadalmi juttatások
|
Természetbeni társadalmi transzfereken kívüli társadalmi juttatások
|
|
D.632
|
Természetbeni társadalmi transzferek piaci termelőkön keresztül
|
Természetbeni társadalmi transzferek piaci termelőkön keresztül
|
|
D.7
|
Egyéb folyó transzferek
|
Egyéb folyó kiadás
|
|
D.8
|
Nyugdíjjogosultságok változása miatti korrekció
|
Egyéb folyó kiadás
|
|
P.31
|
Az egyéni fogyasztási kiadás piaci kibocsátású része
|
Természetbeni társadalmi transzferek piaci termelőkön keresztül
|
|
P.31
|
Az egyéni fogyasztási kiadás nem piaci kibocsátású része
|
Az összkiadás nem tartalmazza
|
|
P.32
|
Közösségi fogyasztási kiadás
|
Az összkiadás nem tartalmazza
|
|
P.5
|
Bruttó felhalmozás
|
Tőkekiadások
|
|
Nem termelt eszközök
|
Nem termelt eszközök beszerzésének és eladásának egyenlege
|
Tőkekiadások
|
|
D.92p
|
Beruházási támogatás (tartozás)
|
Tőkekiadások
|
|
D.99p
|
Egyéb tőketranszferek (tartozás)
|
Tőkekiadások
|
|
|
|
|
|
|
Az ESA központi keretben a nettó hitelnyújtás/nettó hitelfelvétel (B.9) jelenti a tőkeszámla egyenlegező tételét. Az ESA-GFS-rendszerben a kormányzat egyenlegező tétele megegyezik a nettó hitelnyújtással/nettó hitelfelvétellel (B.9). Ennek magyarázatát ez a keretes rész tartalmazza.
|
|
|
|
|
|
|
|
Az ESA központi keretrendszer
|
|
|
|
|
|
|
|
Az első számla a termelési számla, ezért az ESA valamely gazdasági szektorának első forrását saját kibocsátása jelenti. Mivel a kormányzat által nyújtott szolgáltatások többségét nem gazdaságilag jelentős áron értékesítik – és így nem piacinak minősül –, a kormányzat kibocsátását egyezményesen a termelési költségek összegeként mérik.
|
|
|
|
|
|
|
|
Ehhez hasonlóan a közösségi végső fogyasztási kiadást, amely a kormányzat által a közösségnek nyújtott szolgáltatásokból – mint például az általános szolgáltatások, a honvédelem, a közbiztonság és közrend – áll, a termelési költségek összegeként mérik. Szintén megegyezés szerint a közösségi fogyasztási kiadás (P.32) egyenlő a kormányzat tényleges végső fogyasztásával (P.4).
|
|
|
|
|
|
|
|
A háztartások végső egyéni fogyasztási kiadását – amelyet nem piaci alapon közvetlenül a kormányzat biztosít – szintén a termelési költségek alapján kell figyelembe venni.
|
|
|
|
|
|
|
|
Ennek eredményeként a kormányzati ESA számláknál kétféle tranzakció tekinthető „imputáltnak”:
|
|
|
|
|
|
|
|
(1)A források oldalán a termelési számlán nyilvántartott nem piaci kibocsátás, egyéb (P.132);
|
|
|
|
|
|
|
|
(2)A felhasználások oldalán a tényleges végső fogyasztás (P.4) és a természetbeni társadalmi transzferek -termelt nem piaci javak és szolgáltatások (D.631). Ezek nyilvántartása a „természetbeni jövedelmek újraelosztása” számlán és a „korrigált rendelkezésre álló jövedelem” számla felhasználási oldalán történik.
|
|
|
|
|
|
|
|
Minden egyes imputált tranzakció egyenlő a tényleges tranzakciók összegével, vagyis a termelési költségekkel. Az imputált tranzakciók e két típusa – a források oldalán és a felhasználások oldalán – kiegyenlíti egymást az ESA számlasorozatban.
|
|
|
|
|
|
|
|
Az ESA GFS statisztika
|
|
|
|
|
|
|
|
Az ESA GFS statisztikában ugyanazok az alapvető tranzakció-kategóriák szerepelnek, de rendszerint a tényleges, pénzben kifejezett tranzakciókra alapozva a kormányzat összbevételének és összkiadásának meghatározása érdekében. Az imputált tranzakciók közül csak néhányat kell figyelembe venni: az imputált társadalombiztosítási hozzájárulásokat és a természetbeni tőketranszfereket.
|
|
|
|
|
|
|
|
Ha az összbevétel kiszámítása érdekében a források oldaláról a nem piaci kibocsátást (P.132), az összkiadás kiszámítása érdekében pedig a felhasználások oldaláról a tényleges végső fogyasztást (P.4 = P.32) és a természetbeni társadalmi transzferek - termelt nem piaci javak és szolgáltatások (D.631) nem vesszük figyelembe, akkor ugyanazt az egyenlegező tételt kapjuk: nettó hitelnyújtás/nettó hitelfelvétel (B.9).
|
|
|
|
|
|
|
|
A kormányzati GFS összes kiadásánál egyedül figyelembe vett természetbeni társadalmi juttatásokat a háztartásoknak piaci termelőkön keresztül juttatott természetbeni társadalmi transzferek (D.632) jelentik, mert ezek a kormányzati egységek valós kifizetései alá tartoznak. Az államháztartás végső fogyasztási kiadásának meghatározásához ezeket a tranzakciókat is hozzá kell adni a termelési költségek összegéhez (amely megegyezik a nem piaci kibocsátás, egyéb számla értékével (P.132)).
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
P.3 = P.132 + D.632
|
|
|
|
|
|
|
”
35.a (20.90) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„A kormányzati egységek által kapott támogatások csak az egyéb termelési támogatásokból állnak. Ha a terméktámogatásokat a kormányzathoz tartozó termelő egységek kapják, akkor a terméktámogatásokat szerepeltetni kell az alapáras kibocsátásban és árbevételben.”
36.a (20.130) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„Ha egy egység visszavásárolja kötelezettségét, akkor annak elszámolása nem eszközbeszerzésnek, hanem kötelezettség teljesítésének tekinthető. Ehhez hasonlóan – alszektor vagy szektor szinten – ha egy kormányzati egység egy az adott alszektorhoz tartozó másik egység által kibocsátott kötelezettséget vásárol meg, akkor az a konszolidált nyilvántartásban az adott alszektor vagy szektor általi kötelezettségteljesítésként szerepel.”
37.a (20.158) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„Az egyik kormányzati vagy gazdálkodó egység által egy másiknak fizetett adókat vagy támogatásokat nem kell konszolidálni. A termékadók vagy terméktámogatások azért nem konszolidálhatók a rendszerben, mert ezekhez a tranzakciókhoz az ESA-ban nincs ellentételező szektor: a vonatkozó összegek nem tekinthetők külön kiadásnak, illetve bevételnek, ehelyett hozzáadódnak vagy levonódnak a folyó termelőfelhasználás vagy az árbevétel értékéhez/értékéből.”
38.a (21.22) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„Az eszközök valós értéken történő értékelése nemcsak reálisabb képet nyújt a vagyonmérlegről, mint a bekerülési értéken történő értékelés, de ez egyúttal több adatot generál az eszköztartási nyereséggel/veszteséggel kapcsolatban is.”
39.a (22.13) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„A Coicopban tizenöt főbb kategória különböztethető meg:
a) élelmiszerek és alkoholmentes italok;
b) szeszes italok, dohányáruk és kábítószerek;
c) ruházat és lábbeli;
d) lakásszolgáltatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb üzemanyagok;
e) lakberendezés, lakásfelszerelés és rendszeres lakáskarbantartás;
f) egészségügy;
g) közlekedés és szállítás;
h) tájékoztatás és kommunikáció;
i) szabadidős, sport- és kulturális tevékenységek;
j) oktatási szolgáltatások;
k) vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás;
l) biztosítási és pénzügyi szolgáltatások;
m) testápolás, szociális védelem, valamint különféle áruk és szolgáltatások;
n) a háztartásokat segítő nonprofit intézmények egyéni fogyasztási kiadásai; valamint
o) az államháztartás egyéni fogyasztási kiadásai.
Az első tizenhárom kategória összege a háztartások összes egyéni fogyasztási kiadásának felel meg. Az utolsó két kategória a háztartásokat segítő nonprofit intézmények (NPISH), illetve az államháztartási szektor egyéni fogyasztási kiadásait, tehát azok természetbeni társadalmi transzfereit határozza meg. A tizenöt tétel összesen a háztartások tényleges végső fogyasztását tükrözi.”
40.a (22.14) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„A háztartásokat segítő nonprofit intézmények és a kormányzat egyéni fogyasztási kiadásai öt közös alkategóriára bontva szerepelnek, amelyek jelentős szakpolitikai területeknek felelnek meg, ezek a lakásszolgáltatás, az egészségügy, a szabadidő és kultúra, az oktatás és a szociális védelem. Ezek megegyeznek a Coicopban szereplő, a háztartások egyéni fogyasztási kiadásaira vonatkozó funkciókkal; a szociális védelem alkategória pedig a 13. kategória – Testápolás, szociális védelem és különféle áruk és szolgáltatások – alkategóriája. Ebből az következik, hogy a Coicop mind az öt közös alkategóriára vonatkozóan bemutatja a magánháztartások, a kormányzat és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények szerepét is. Rávilágíthat például arra, milyen szerepet játszik a kormányzat a lakhatás, az egészségügyi ellátás és oktatás biztosítása terén.”
41.a (22.16) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„A kormányzati kiadások funkció szerinti osztályozása (COFOG) a kormányzati pénzügyek leírásának és elemzésének meghatározó eszköze. Ezen belül tíz főbb kategóriát lehet megkülönböztetni:
a) általános közszolgáltatások;
b) védelem;
c) közrend és közbiztonság;
d) gazdasági ügyek;
e) a környezetvédelem;
f) lakás- és közműellátás;
g) egészségügy;
h) szabadidő, kultúra és vallás;
i) oktatás; valamint
j) szociális védelem.
Az osztályozás célja a kormányzat egyéni és közösségi fogyasztási kiadásainak csoportosítása. Ugyanakkor más olyan kiadástípusok szerepének szemléltetésére is szolgál, mint például a szakpolitikai célok megvalósítása érdekében nyújtott támogatások, beruházási támogatások és társadalmi juttatások.”
42.a (23.05) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„A funkcionális osztályozások közé nem csupán a COFOG és Coicop tartozik, hanem a COPNI (Classification of the Purposes of Non-Profit Institutions Serving Households – A háztartásokat segítő nonprofit intézmények rendeltetés szerinti osztályozása) és a COPP (Classification of the Outlays of Producers According to Purpose – A termelők kiadásainak rendeltetés szerinti osztályozása) is. Ezeket az osztályozásokat a vállalatok, a kormányzat, a háztartások, a háztartásokat segítő nonprofit intézmények kiadásainak funkcionális elemzéséhez és a funkcionális szatellitszámlákhoz lehet használni.”
43.A 23. fejezetben a „Termékekkel kapcsolatos tranzakciók (P)” címsor alatti táblázat helyébe a következő táblázat lép:
„
|
P.1
|
Kibocsátás
|
|
P.11
|
Piaci kibocsátás
|
|
P.119
|
Pénzügyi közvetítési szolgáltatások közvetett módon mért díja (FISIM)
|
|
P.12
|
Saját végső felhasználási célú kibocsátás
|
|
P.13
|
Nem piaci kibocsátás
|
|
P.131
|
Nem piaci kibocsátásért fizetett összegek
|
|
P.132
|
Egyéb nem piaci kibocsátás
|
|
P.2
|
Folyó termelőfelhasználás
|
|
P.3
|
Végső fogyasztási kiadás
|
|
P.31
|
Egyéni fogyasztási kiadás
|
|
P.32
|
Közösségi fogyasztási kiadás
|
|
P.4
|
Tényleges végső fogyasztás
|
|
P.41
|
Tényleges egyéni fogyasztás
|
|
P.42
|
Tényleges közösségi fogyasztás
|
|
P.5
|
Bruttó felhalmozás / P.5n nettó felhalmozás
|
|
P.51g
|
Bruttó állóeszköz-felhalmozás
|
|
P.511
|
Állóeszközök beszerzésének és eladásának egyenlege
|
|
P.5111
|
Új állóeszközök beszerzése
|
|
P.5112
|
Használt állóeszközök beszerzése
|
|
P.5113
|
Használt állóeszközök eladása
|
|
P.512
|
Nem termelt eszközök tulajdonjog-átruházásának költsége
|
|
P.51c
|
Állóeszköz-felhasználás (-)
|
|
P.51c1
|
Állóeszköz-felhasználás a bruttó működési eredményből (–)
|
|
P.51c2
|
Állóeszköz-felhasználás a bruttó vegyes jövedelemből (–)
|
|
P.51n
|
Nettó állóeszköz-felhalmozás
|
|
P.52
|
Készletváltozások
|
|
P.53
|
Értéktárgyak beszerzésének és eladásának egyenlege
|
|
P.6
|
Termékek és szolgáltatások exportja
|
|
P.61
|
Termékexport
|
|
P.62
|
Szolgáltatásexport
|
|
P.7
|
Termékek és szolgáltatások importja
|
|
P.71
|
Termékimport
|
|
P.72
|
Szolgáltatásimport
|
”
44.A 23. fejezetben a „Tartós fogyasztási cikkek” cím alatti szöveg és táblázat helyébe a következő szöveg lép:
„A tartós fogyasztási cikkek kódolása: X előtag + DHHCE kód (durable household consumption expenditure, háztartási tartós fogyasztási kiadás) + alcsoportnál egyszámjegyű, tételnél pedig kétszámjegyű utótag.
|
SNA-kódok
|
|
|
XDHHCE1
|
Bútorok és lakberendezési cikkek
|
|
XDHHCE11
|
Bútor és lakberendezési cikk
|
|
XDHHCE12
|
Szőnyegek és más padlóburkoló anyagok
|
|
XDHHCE13
|
Elektromos és nem elektromos tartós háztartási gépek és készülékek
|
|
XDHHCE14
|
Nagyobb barkács- és kerti szerszámok, eszközök
|
|
XDHHCE2
|
Személyszállító járművek
|
|
XDHHCE21
|
Személygépkocsik
|
|
XDHHCE22
|
Motorkerékpárok
|
|
XDHHCE23
|
Kerékpár
|
|
XDHHCE24
|
Állati erővel vontatott járművek
|
|
XDHHCE3
|
Kulturális tevékenységet szolgáló tartós javak
|
|
XDHHCE31
|
Telefon- és telefax berendezések
|
|
XDHHCE32
|
Hang és kép felvételére, rögzítésére és visszajátszására alkalmas készülékek
|
|
XDHHCE33
|
Fényképészeti és filmfelvevő berendezések, optikai eszközök
|
|
XDHHCE34
|
Információfeldolgozó berendezések
|
|
XDHHCE35
|
Házon kívüli szabadidős tevékenységet szolgáló tartós javak
|
|
XDHHCE36
|
Hangszerek és más beltéri szabadidős tevékenységet szolgáló tartós javak
|
|
XDHHCE4
|
Egyéb tartós javak
|
|
XDHHCE41
|
Óra, ékszer
|
|
XDHHCE42
|
Gyógyászati segédeszközök és készülékek
|
”
45.A 23. fejezetben az „EGYÉNI FOGYASZTÁS RENDELTETÉS SZERINTI OSZTÁLYOZÁSA (Coicop)” címsor alatti táblázat helyébe a következő táblázat lép:
„
|
01
|
Élelmiszerek és alkoholmentes italok
|
|
01.1
|
Élelmiszerek
|
|
01.2
|
Alkoholmentes italok
|
|
01.3
|
Élelmiszerek és alkoholmentes italok elsődleges áruinak feldolgozásával kapcsolatos szolgáltatások
|
|
02
|
Szeszes italok, dohányáruk és kábítószerek
|
|
02.1
|
Szeszes italok
|
|
02.2
|
Alkoholgyártási szolgáltatások
|
|
02.3
|
Dohányáruk
|
|
02.4
|
Kábítószerek
|
|
03
|
Ruházat és lábbeli
|
|
03.1
|
Ruházat
|
|
03.2
|
Lábbeli
|
|
04
|
Lakásszolgáltatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok
|
|
04.1
|
Tényleges lakbér
|
|
04.2
|
Imputált lakbér
|
|
04.3
|
Lakáskarbantartás, -javítás és -biztonság
|
|
04.4
|
Vízellátás és egyéb lakásszolgáltatások
|
|
04.5
|
Villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok
|
|
05
|
Lakberendezés, lakásfelszerelés és rendszeres lakás-karbantartás
|
|
05.1
|
Bútorok, lakberendezési cikkek és darabáru szőnyegek
|
|
05.2
|
Lakástextíliák
|
|
05.3
|
Háztartási gépek és készülékek
|
|
05.4
|
Háztartási üvegáruk, edények és konyhafelszerelés
|
|
05.5
|
Barkács- és kerti szerszámok, eszközök
|
|
05.6
|
Rendszeres lakáskarbantartáshoz igénybe vett termék és szolgáltatás
|
|
06
|
Egészségügy
|
|
06.1
|
Gyógyszerek és egészségügyi termékek
|
|
06.2
|
Ambuláns betegek ellátásával kapcsolatos szolgáltatások
|
|
06.3
|
Fekvőbetegek ellátásával kapcsolatos szolgáltatások
|
|
06.4
|
Egyéb egészségügyi szolgáltatások
|
|
07
|
Közlekedés
|
|
07.1
|
Járművásárlás
|
|
07.2
|
Személyszállító járművek üzemeltetése
|
|
07.3
|
Személyszállítási szolgáltatások
|
|
07.4
|
Áruszállítási szolgáltatások
|
|
08
|
Információ és kommunikáció
|
|
08.1
|
Információs és kommunikációs berendezések
|
|
08.2
|
Szoftverek, a játékok kivételével
|
|
08.3
|
Információs és kommunikációs szolgáltatások
|
|
09
|
Szabadidő, sport és kultúra
|
|
09.1
|
Rekreációs célú tartós fogyasztási cikkek
|
|
09.2
|
Egyéb szabadidős termékek
|
|
09.3
|
Kertészeti termékek és kedvtelésből tartott állatok
|
|
09.4
|
Szabadidős szolgáltatások
|
|
09.5
|
Kulturális javak
|
|
09.6
|
Kulturális szolgáltatások
|
|
09.7
|
Újság, könyv, papír és írószer
|
|
09.8
|
Szervezett társasutazás
|
|
10
|
Oktatási szolgáltatások
|
|
10.1
|
Kisgyermekkori nevelés és az alapfokú oktatás
|
|
10.2
|
Középfokú oktatás
|
|
10.3
|
Középfokút követő, nem felsőfokú oktatás
|
|
10.4
|
Felsőoktatás
|
|
10.5
|
Szint alapján nem meghatározható oktatási szolgáltatások
|
|
11
|
Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás
|
|
11.1
|
Vendéglátás (catering szolgáltatás)
|
|
11.2
|
Szálláshely-szolgáltatás
|
|
12
|
Biztosítási és pénzügyi szolgáltatások
|
|
12.1
|
Biztosítás
|
|
12.2
|
Pénzügyi szolgáltatások
|
|
13
|
Testápolás, szociális védelem és különféle áruk és szolgáltatások
|
|
13.1
|
Testápolás
|
|
13.2
|
Egyéb személyes tárgyak
|
|
13.3
|
Szociális ellátás
|
|
13.9
|
Egyéb szolgáltatások
|
|
14
|
Háztartásokat segítő nonprofit intézmények egyéni fogyasztási kiadásai
|
|
14.1
|
Lakhatás
|
|
14.2
|
Egészségügy
|
|
14.3
|
Szabadidő és kultúra
|
|
14.4
|
Oktatás
|
|
14.5
|
Szociális ellátás
|
|
14.6
|
Egyéb szolgáltatások
|
|
15
|
A kormányzat egyéni fogyasztási kiadásai
|
|
15.1
|
Lakhatás
|
|
15.2
|
Egészségügy
|
|
15.3
|
Szabadidő és kultúra
|
|
15.4
|
Oktatás
|
|
15.5
|
Szociális ellátás
|
”