EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.11.25.

COM(2021) 731 final

2021/0381(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a politikai reklám átláthatóságáról és targetálásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SEC(2021) 575 final} - {SWD(2021) 355 final} - {SWD(2021) 356 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az egységesség hiánya nőni fog, mivel a tagállamok új szabályokat dolgoznak ki a politikai reklámok átláthatósága – különösen a technológiai fejlődéssel összefüggésben történő –biztosításának szükségességére reagálva. Az új ad hoc nemzeti szabályok valószínűleg növelni fogják az egységesség hiányát az alapvető átláthatósági elemek – mint például a közzétenni kívánt információk és azok formátuma, valamint e követelmények alkalmazási köre – tekintetében. Ez egyben valószínűleg tovább csökkenti a jogbiztonságot mind a politikaireklám-szolgáltatók, mind a reklámok szponzorai számára.

Az átláthatósági követelmények egységességének hiánya akadályokat támaszt a szolgáltatások nyújtása előtt. Konkrét megfelelési költségekkel jár azon szolgáltatók számára, amelyeknek be kell fektetniük az alkalmazandó előírások meghatározásába és a reklámok különböző joghatóságokhoz való hozzáigazításába, miközben jogbizonytalanságot keltenek a politikai reklámokra vonatkozó átláthatósági követelmények tekintetében. Az egységesség hiánya egyben korlátozza azon szolgáltatók más tagállamok piacára való belépési vagy új szolgáltatások kidolgozására vonatkozó lehetőségeit, amelyek politikai reklámokkal kapcsolatos szolgáltatásaikat különböző tagállamokban kínálhatnák. Ezért ez a belső piacon korlátozza a szolgáltatások igénybe vevőinek lehetőségeit és behatárolja a határokon átnyúló kampányok lehetőségeit és választékát. Különösen a kis- és középvállalkozások („kkv-k”) nem feltétlenül rendelkeznek kapacitással a különféle nemzeti követelmények és eljárások meghatározására és az azokhoz való igazodásra. Ezekkel az akadályokkal kapcsolatban a politikaireklám-szolgáltatók a javaslat előkészítése során folytatott konzultáció során aggályaiknak adtak hangot.

Mindez hatást fejt ki a polgárokra és az illetékes hatóságokra is, mivel a politikai reklámok közzétevői és a kapcsolódó szolgáltatók lehetnek más tagállamban is, mint amelyikben a polgárok a politikai reklámmal találkoznak, ami sajátos felügyeleti kérdéseket vet fel.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Az európai demokráciáról szóló cselekvési terv számos kezdeményezést tartalmaz a választások integritásának védelmére és a demokratikus részvétel előmozdítására. Többek között a Bizottság 2018. évi választási csomagjának 8 végrehajtásával összefüggésben összegyűlt tapasztalatokra, valamint az Európai Választási Együttműködési Hálózat munkájára épít.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Figyelembe továbbá arra, hogy ez a javaslat a személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelmére vonatkozóan bizonyos konkrét szabályokat tartalmaz, nevezetesen korlátozásokat a jogokat hátrányosan befolyásolónak tekintett targetálási technikák politikai reklámmal összefüggésben történő használata vonatkozásában, helyénvaló e rendeletet – az említett különös szabályokat illetően – az EUMSZ 16. cikkére alapozni.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A politikai reklámokra és a kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó közös, magas uniós átláthatósági előírások nagyobb jogbiztonságot hoznának, különösen a szolgáltatók számára. Megszűnnének a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás többletköltségei, és csökkenne a jogszabályoknak való meg nem felelés kockázata. Ez viszont kioltaná a politikaireklám-szolgáltatók belső piac felosztására való ösztönzőit, új ösztönzést adna határokon átnyúló szolgáltatások nyújtásához és újak kifejlesztéséhez.

Ezzel szemben a nemzeti jog alapján meghozott bármely intézkedés hatása egyetlen tagállamra korlátozódna, és fennállna annak a veszélye, hogy az más tagállamból származó szolgáltatók esetében kijátszható vagy nehezen felügyelhető, és ütközhet a belső piacon belüli szabad mozgással. Ez nem rendezné az egész EU-ra kiterjedő, azonosított problémákat sem, és súlyosbíthatja az egységesség hiányának hatásait. Egy uniós eszközrendszer emellett segítené az illetékes hatóságokat felvigyázási feladataik ellátásában, a többi érdekelt felet pedig a demokratikus folyamatban szerepük betöltésében, és növelné az EU általános rezilienciáját az információk manipulálásával és a választási folyamatokba való jogosulatlan beavatkozással szemben, beleértve a dezinformációt is.

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció

A 2021. január 26-án közzétett bevezető hatásvizsgálatról folytatott konzultáció információkat nyújtott a probléma meghatározásának és a szakpolitikai lehetőségeknek a kidolgozásához. Nyilvános konzultációra 2021. január 22. és április 2. között került sor. A nyilvános konzultációt a Bizottság honlapján, valamint konkrét hálózatokon keresztül népszerűsítették.

A Bizottság találkozókat szervezett a legfontosabb érdekelt felekkel, hogy további bizonyítékokat és adatokat gyűjtsön a kezdeményezéssel kezelt konkrét problémákról, valamint a szakpolitikai megközelítésről és annak hatásáról. Célzott kétoldalú egyeztetéseket is folytatott, valamint számos, különösen a kezdeményezés előkészítése kapcsán beérkezett álláspontot és elemző dokumentumot elemzett. A kezdeményezést alátámasztó hatásvizsgálat elkészítését egy külső tanulmány támogatta. A vállalkozó egy sor egyéni konzultációt folytatott le a legfontosabb érdekelt felekkel.

Általánosságban elmondható, hogy az érdekelt felek között általános az egyetértés az uniós szintű fellépés szükségességével kapcsolatban. Az érdekelt felek nagy többsége egyetért azzal, hogy joghézagok léteznek vagy új jogszabályokra van szükség. Néhányuk aggodalmának adott hangot, és a választási ügyeket nemzeti előjogként említette.

A nyilvános konzultáció azt mutatja, hogy a legtöbb polgár úgy gondolja, hogy a politikai reklámok közzétevőinek meg kell őrizniük bizonyos alapvető adatokat az ilyen reklámokat közzétevőiről.

A politikaireklám-szolgáltatók különösen olyan közös uniós fogalommeghatározást kértek, amely lehetővé teszi számukra annak meghatározását, hogy mely reklámok minősülnek politikai reklámoknak, valamint közös megközelítést a szponzorált politikai reklámok címkézésére – beleértve a reklám szponzora személyazonosságának feltüntetésére – vonatkozó arányos követelmények előírására. A szolgáltatók rámutattak a politikaireklám-szolgáltatások határokon átnyúlóan vagy több tagállamban történő kínálásakor a vonatkozó átláthatósági kötelezettségek azonosításával és betartásával kapcsolatos bizonytalanságra és költségekre.

A civil társadalmi szervezetek támogatták a politikai reklámokat övező különösen magas átláthatóságot, beleértve azt is, hogy mely reklámokat kinek és miért mutatnak, és azokért ki fizetett. Úgy vélték, hogy a puha intézkedések ebben a megközelítésben nem elégségesek. Azt is kérték, hogy a targetálás kérdésével az átláthatóságon túlmenően is foglalkozzanak.

A tagállamok üdvözölték a kezdeményezést, és egyetértettek a politikai reklám uniós szintű szabályozásának szükségességével. A tagállamok olyan intézkedéseket is támogattak, amelyek javítják a kutatók a politikai reklámokkal kapcsolatos több adathoz való hozzáférését. A tagállamok kiemelték, hogy szabályozási és végrehajtási hiányosságok vannak a politikaireklám-szolgáltatások határokon átnyúló nyújtását illetően.

Az európai politikai pártok rámutattak arra, hogy az európai demokrácia megerősítéséhez hozzá fognak járulni az olyan címkézési intézkedések, amelyek segítik a polgárokat annak azonosításában, ha politikai reklámnak vannak kitéve. Különösen aggódtak amiatt, hogy az előző európai parlamenti választások során néhány online óriásplatform által bevezetett szabályzat milyen negatív hatással volt az uniós/határokon átnyúló szintű tevékenységeikre.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A Tanácsban (beleértve az illetékes munkacsoportokat) és az Európai Parlamentben (beleértve az alkotmányügyi és jogi, az állampolgári jogi, a belső piaci és fogyasztóvédelmi, a bel- és igazságügyi területért felelős bizottságok, valamint az EU demokratikus folyamataiba történő külföldi beavatkozással foglalkozó különbizottság keretében) folytatott releváns munka jelentős hozzájárulást nyújtott ehhez a folyamathoz.

A fent ismertetett nyilvános konzultáción kívül a Bizottság az érdekelt felek több találkozóján is részt vett, és az egyes kategóriákra szabott kérdéseket vetett fel.

2021. március 18-án a Bizottság megvitatta a kezdeményezést a tagállamok szakértőivel az Európai Uniós Gyors Tájékoztatási Rendszerről tartott külön ülésen. Jelen voltak a tagállamok és az audiovizuális médiaszolgáltatások európai szabályozói csoportjának képviselői. Az Európai Választási Együttműködési Hálózat keretében 2021. március 25-én a tagállamok szakértőivel is konzultáltak. A hálózat 2019 óta zajló korábbi ülésein – többek között a vonatkozó nemzeti jogszabályok és eljárások kiterjedt feltérképezésének előkészítése során – a tagállamok hozzászólásaiból is nyertek információkat.

Végül, a hatásvizsgálatot alátámasztó tanulmány egy szakirodalmi áttekintést is tartalmaz, amely azt mutatja, hogy a tudományos életben kialakulóban van a konszenzus a politikai reklámok konkrét átláthatóságának szükségességéről és a személyes adatok politikai reklámok szponzorai általi (különösen online történő) felhasználásának ellenőrzéséről.

A nemzetközi normaalkotó testületek – például az Európa Tanács – iránymutatásai szintén a politikai reklámok konkrét átláthatóságára szólítanak fel, különösen a szponzorok és a finanszírozás vonatkozásában, illetve online környezetben a továbbítási mechanizmusok (pl. algoritmusok, adatok) tekintetében.

•Hatásvizsgálat

·1. lehetőség: korlátozott intézkedések az átláthatóság előmozdítására és a targetálási problémák rendezésére;

·2. lehetőség: intézkedések az átláthatóság harmonizálására és a targetálási problémák rendezésére. Ez az opció két alopciót tartalmazott a targetálásra vonatkozóan.

A 2. alopció a targetálás feltételes tilalmát fontolgatta, de az elképzelések szerint az alopciók kombinálására is van lehetőség. A személyes adatok különleges kategóriái alapján történő targetálás feltétel nélküli tilalmát hatékonyabbnak tekintették, ezért bekerült ebbe a javaslatba. A személyes adatok különleges kategóriái alapján történő targetálás tilalma a hatásvizsgálat elkészítése során megkérdezett érintettek támogatásával is számol.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A politikai reklám átláthatóságára vonatkozó szabályok harmonizálásának az az előnye, hogy az egész Unióra kiterjedő jogbiztonságot teremt, megszünteti a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás többletköltségeit, és csökkenti a jogszabályi meg nem felelés kockázatát. Minden, közös politikaireklám-keretben politikaireklám-szolgáltatást kínáló szolgáltatótól elvárás a költséghatékonyság elérése.

•Alapvető jogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•A javaslat konkrét rendelkezéseinek részletes magyarázata (ellenőrizze a kereszthivatkozásokat)

2021/0381 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a politikai reklám átláthatóságáról és targetálásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 16. és 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 9 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 10 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A politikai reklámok kínálata és kereslete növekszik, és az egyre inkább határokon átnyúló jellegű. Nagy, szerteágazó és egyre növekvő számú szolgáltatás kapcsolódik ehhez a tevékenységhez, mint például politikai tanácsadók, reklámügynökségek, „ad-tech” platformok, PR-cégek, véleményvezérek és különféle adatelemző és ügynöki szolgáltatók. A politikai reklám sokféle formát ölthet, beleértve a fizetett tartalmat, a szponzorált keresési eredményeket, a fizetett célzott üzeneteket, a rangsorolással történő promóciót, dolog vagy személy tartalomba integrált népszerűsítését, például termékelhelyezést, véleményvezéreket és egyéb ajánlásokat. A kapcsolódó tevékenységek közé tartozhat például egy szponzor kérésére politikai reklámok terjesztése vagy tartalom fizetés ellenében történő közzététele.

(2)A politikai reklámokat különféle eszközökön és médián keresztül határokon átnyúlóan lehet terjeszteni vagy közzétenni. Terjeszthetők vagy publikálhatók hagyományos offline médián, például újságokon, televízión és rádión, valamint egyre inkább online platformokon, weboldalakon, mobilalkalmazásokon, számítógépes játékokon és egyéb digitális felületeken keresztül. Ez utóbbiak nemcsak különösen alkalmasak a határokon átnyúló felkínálásra, hanem felvetnek újszerű és nehéz szabályozási és végrehajtási kihívásokat is. Az online politikai reklámok használata erőteljesen növekszik, és a politikai reklám bizonyos lineáris offline formáit, például a rádiót és a televíziót online is kínálják, lekérhető szolgáltatásként. A politikai reklámkampányokat általában a médiumok és formák széles skálájának felhasználásával szervezik.

(3)Mivel a reklámot – beleértve a politikai reklámot is – rendszerint díjazás ellenében nyújtják, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 57. cikke értelmében az szolgáltatási tevékenységnek minősül. Az Amszterdami Szerződéshez csatolt, a fogyatékos személyekről szóló 22. nyilatkozatban a tagállamok kormányai képviselőinek konferenciája megállapodott abban, hogy az EUMSZ 114. cikke alapján meghozandó intézkedések kidolgozásakor az Unió intézményei figyelembe veszik a fogyatékos személyek szükségleteit.

(4)Az átláthatóság biztosításának szükségessége legitim közcél, az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikke értelmében az EU és tagállamai által osztott közös értékekkel összhangban. A polgárok számára nem mindig egyszerű a politikai reklámok felismerése és demokratikus jogaik tájékozott gyakorlása. Magas szintű átláthatóságra van szükség többek között a nyílt és tisztességes politikai vita, valamint a szabad és tisztességes választások vagy népszavazások támogatásához, valamint a dezinformáció és a – többek között külföldről érkező – jogellenes beavatkozások elleni küzdelemhez. A politikai reklám a dezinformáció hordozója lehet, különösen akkor, ha a reklám nem fedi fel politikai jellegét, és amennyiben az célzott. A politikai reklámok átláthatósága hozzájárul ahhoz, hogy a választók jobban megérthessék, mikor mutatnak nekik politikai reklámot és kinek a nevében készül a reklám, és miként választja ki őket célként egy reklámszolgáltató, így a választók jobb helyzetbe kerülhetnek a tájékozott döntéshez.

(5)A politikai reklámokkal összefüggésben gyakran alkalmaznak targetálási technikákat. Targetálási vagy felerősítési technikák alatt olyan technikákat kell érteni, amelyeket arra használnak, hogy egy személyre szabott politikai reklám csak egy meghatározott személynek vagy személyek csoportjának szóljon, vagy hogy növeljék egy politikai reklám terjedését, elérési körét vagy láthatóságát. Tekintettel a targetálás erejére és a személyes adatokkal való visszaélés lehetőségére, a mikrotargetálás és más fejlett technikák révén is, az említett technikák különös veszélyt jelenthetnek a jogos közérdekekre, például a tisztességességre, az esélyegyenlőségre és a választási folyamat átláthatóságára, valamint az objektív, átlátható és pluralista tájékozódáshoz fűződő alapjogra.

(6)A politikai reklám tagállami szabályozása jelenleg heterogén, amely sok esetben a média hagyományos formáira összpontosít. Konkrét korlátozások léteznek, köztük a politikaireklám-szolgáltatások határokon átnyúló nyújtására vonatkozók is. Egyes tagállamok tiltják a más tagállamokban letelepedett uniós szolgáltatóknak, hogy választási időszakokban politikai jellegű vagy politikai célú szolgáltatásokat nyújtsanak. Ugyanakkor egyes tagállamokban valószínűleg hiányosságok és joghézagok vannak a nemzeti jogszabályokban, amelyek eredménye, hogy a politikai reklámokat olykor a vonatkozó nemzeti szabályok figyelmen kívül hagyásával terjesztik, ezzel kockáztatva a politikai reklámok átláthatósági szabályozása célkitűzésének csorbulását.

(7)A politikai reklámok átláthatóságának fokozása érdekében – a polgárok aggodalmai kezelésére is kiterjedően – egyes tagállamok már megvizsgáltak vagy mérlegelnek további intézkedéseket a politikai reklámok átláthatóságának rendezésére, valamint a tisztességes politikai vita, valamint a szabad és tisztességes választások vagy népszavazások támogatására. Ilyen nemzeti intézkedéseket különösen az online közzétett és terjesztett reklámok vonatkozásában mérlegelnek, és azokba további tilalmak is bekerülhetnek. Ezek az intézkedések a puha intézkedésektől a kötelező intézkedésekig terjednek, és az átláthatóság különböző elemeit foglalják magukban.

(8)Ez a helyzet a belső piac széttagoltságához vezet, csökkenti a politikai reklámokat előkészítő, elhelyező, közzétevő vagy terjesztő politikaireklám-szolgáltatók jogbiztonságát, akadályozza a kapcsolódó szolgáltatások szabad mozgását, torzítja a versenyt a belső piacon, az offline és az online szolgáltatók versenyére is kiterjedően, valamint összetett megfelelési erőfeszítéseket és többletköltségeket igényel az érintett szolgáltatóktól.

(9)Ebben az összefüggésben ez valószínűleg eltántorítja a politikaireklám-szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókat attól, hogy politikaireklám-szolgáltatásaikat határokon átnyúló helyzetekben. Ez különösen igaz a mikrovállalkozásokra és a kkv-kra, amelyek gyakran nem rendelkeznek elegendő forrással a politikai reklámok több tagállamban történő elkészítésével, elhelyezésével, közzétételével vagy terjesztésével kapcsolatos magas jogszabályi megfelelési költségek viseléséhez vagy áthárításához. Ez korlátozza a szolgáltatások elérhetőségét, és kedvezőtlenül befolyásolja a szolgáltatók innovációs lehetőségét, és hogy a belső piacon multimédiás és multinacionális kampányokat kínáljanak.

(10)Ezért a politikaireklám-szolgáltatások nyújtása során biztosítani kell a politikai reklámok egységes és magas szintű átláthatóságát az egész Unióban, ugyanakkor meg kell előzni a kapcsolódó szolgáltatások belső piacon belüli szabad mozgását akadályozó eltéréseket azzal, hogy egységes átláthatósági kötelezettségeket állapítanak meg a politikaireklám-szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók számára, az EUMSZ 114. cikke alapján a személyek jogainak egységes védelmét és felügyeletét az egész belső piacon garantálva.

(11)A tagállamok nem tarthatnak fenn és nem vezethetnek be nemzeti jogukba az ebben a rendeletben megállapított rendelkezésektől eltérő, különösen szigorúbb vagy kevésbé szigorú rendelkezéseket a politikai reklám eltérő átláthatóságának biztosítása céljából. A politikai reklámokhoz kapcsolódó átláthatósági követelmények teljes harmonizációja növeli a jogbiztonságot és csökkenti azon kötelezettségek széttagoltságát, amelyeket a szolgáltatóknak politikai reklámokkal összefüggésben teljesíteniük kell.

(12)Az átláthatósági követelmények teljes harmonizációja nem sértheti a politikaireklám-szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók azon szabadságát, hogy önkéntes alapon további tájékoztatást nyújtsanak a politikai reklámokkal kapcsolatban, az Alapjogi Charta 11. cikke értelmében védett véleménynyilvánítási szabadság részeként.

(13)Ez a rendelet nem érintheti a politikai reklámok érdemi tartalmát, sem a politikai reklámok megjelenítésére vonatkozó szabályokat, ideértve a választásokat vagy népszavazást megelőző úgynevezett kampánycsend időszakokat.

(14)A rendeletnek a politikai reklámot és kapcsolódó szolgáltatásokat (azaz a rendszerint ellenszolgáltatás fejében végzett tevékenységeket) nyújtó gazdasági szereplőkre harmonizált átláthatósági követelményt kell előírnia; ezek a szolgáltatások különösen a politikai reklámok elkészítéséből, elhelyezéséből, promóciójából, közzétételéből és terjesztéséből állnak. E rendeletnek a politikaireklám-szolgáltatások magas szintű átláthatóságát biztosító szabályai az EUMSZ 114. cikkén alapulnak. Ennek a rendeletnek foglalkoznia kell a targetálási és felerősítési technikák személyes adatok kezelésével járó politikai reklámok közzététele, terjesztése vagy promóciója összefüggésében történő alkalmazásával is. E rendeletnek a targetálás és a felerősítés alkalmazására vonatkozó szabályai az EUMSZ 16. cikkén alapulnak. A valamely tagállamban élő személyeknek szóló politikai reklámnak magában kell foglalnia a teljes egészében az Unión kívül letelepedett szolgáltatók által készített, elhelyezett vagy közzétett, de az Unióban élő személyek számára terjesztett reklámokat. Annak meghatározásához, hogy egy politikai reklám egy tagállamban élő személyeknek szól-e, figyelembe kell venni azokat a tényezőket, amelyek azt az adott tagállamhoz kapcsolják, ideértve a nyelvet, a szövegkörnyezetet, a reklám célját és terjesztésének módjait.

(15)A politikai reklámozásnak vagy a politikai reklámnak nincs létező uniós szintű meghatározása. Közös fogalommeghatározásra van szükség a harmonizált átláthatósági kötelezettségek alkalmazási köre, valamint a targetálásra és a felerősítésre vonatkozó szabályok meghatározásához. Ennek a fogalommeghatározásnak le kell fednie a politikai reklámozás sokféle lehetséges formáját, valamint az Unión belüli közzététel vagy terjesztés bármely eszközét és módját, függetlenül attól, hogy a forrás az Unión belül vagy harmadik országban található-e.

(16)A politikai reklám fogalommeghatározásába bele kell foglalni a közvetlenül vagy közvetve közzétett vagy terjesztett reklámokat, vagy egy politikai szereplő javára vagy nevében közvetlenül vagy közvetve közzétett vagy terjesztett reklámokat. Mivel a politikai szereplő által, javára vagy nevében megjelenő reklámok nem függetleníthetők annak politikai szereplői minőségében kifejtett tevékenységétől, feltehetően képesek a politikai vita befolyásolására, a tisztán magánjellegű vagy tisztán kereskedelmi jellegű üzenetek kivételével.

(17)Politikai reklámnak kell minősülnie annak is, ha más szereplők olyan üzenetet tesznek közzé vagy terjesztenek, amely befolyásolhatja a választás vagy népszavazás kimenetelét, a jogalkotási vagy szabályozási folyamatot vagy a szavazási magatartást. Annak meghatározásához, hogy egy üzenet közzététele vagy terjesztése befolyásolhatja-e valamely választás vagy népszavazás kimenetelét, a jogalkotási vagy szabályozási folyamatot vagy a szavazási magatartást, minden lényeges tényezőt figyelembe kell venni, mint például az üzenet tartalmát, az üzenet közvetítésére használt nyelvet, az üzenet közvetítésének szövegkörnyezetét, az üzenet célját és az üzenet közzétételének vagy terjesztésének módját. A társadalmi vagy ellentmondásos kérdésekről szóló üzenetek adott esetben befolyásolhatják egy választás vagy népszavazás kimenetelét, a jogalkotási vagy szabályozási folyamatot vagy a szavazási magatartást.

(18)A hivatalos forrásokból származó, a választásokon vagy népszavazásokon való részvétel megszervezésére és módozataira vonatkozó gyakorlati információk nem minősülhetnek politikai reklámnak.

(19)Az audiovizuális lineáris adások műsoraiban kifejezett vagy a nyomtatott sajtóban közvetlen fizetés vagy azzal egyenértékű díjazás nélkül közzétett politikai nézetek nem tartozhatnak e rendelet hatálya alá.

(20)E rendelet alkalmazásában választáson az európai parlamenti választásokat, valamint a tagállamokban nemzeti, regionális és helyi szinten szervezett valamennyi választást vagy népszavazást, valamint a politikai pártok vezetésének megalakítására irányuló választásokat kell érteni. Nem tartozhatnak az alkalmazási körbe a választások egyéb formái, például a zártkörűen szervezett szavazások.

(21)A politikai reklámot a politikai reklámozás egy eseteként kell meghatározni. A reklámok magukban foglalják a reklámüzenet közlésének eszközeit, ideértve a nyomtatott formában, a szórt médiában vagy egy online platformszolgáltatáson keresztül történő közlést.

(22)Az e rendelet értelmében vett politikai szereplőknek az uniós jogban, valamint a nemzeti jogban meghatározott koncepciókra kell hivatkozniuk, összhangban a nemzetközi jogi eszközökkel, például az Európa Tanács jogi eszközeivel. A politikai pártok koncepciójának magában kell foglalnia a jogi személyiséggel rendelkező vagy anélküli, támogatásuk vagy céljaik elérése – például a választók egy meghatározott csoportjával való kapcsolatfelvétel vagy egy meghatározott választási cél – érdekében létrehozott kapcsolt és leányszervezeteiket.

(23)A politikai szereplők koncepciójának magában kell foglalnia az európai, nemzeti, regionális vagy helyi szintű kormányzat nem választott tisztviselőit, választott tisztviselőit, jelöltjeit és tagjait. Ebbe a fogalommeghatározásba más politikai szervezeteket is fel kell venni.

(24)Reklámkampány alatt a politikai reklámra vonatkozó szerződés során közös előkészítés, szponzorálás és finanszírozás alapján kapcsolódó reklámok sorozatának elkészítését, közzétételét és terjesztését kell érteni. Ennek magában kell foglalnia egy reklám vagy egy reklám változatainak elkészítését, különböző médiumokban és ugyanazon választási cikluson belül különböző időpontokban történő elhelyezését, promócióját, közzétételét és terjesztését.

(25)A politikai reklám meghatározása nem érintheti nemzeti szinten a politikai pártok, a politikai célok vagy a kampányidőszakok nemzeti szintű meghatározását.

(26)A politikaireklám-szolgáltatásokhoz kapcsolódó, érintett szolgáltatók széles körének lefedése érdekében politikaireklám-szolgáltatók alatt a politikai reklámok előkészítésében, elhelyezésében, promóciójában, közzétételében és terjesztésében részt vevő szolgáltatókat kell érteni.

(27)A politikaireklám-szolgáltatások fogalmába nem tartozhatnak bele az egyének pusztán személyes minőségükben megosztott üzenetei. Az egyének nem tekinthetők személyes minőségben eljárónak, ha olyan üzeneteket tesznek közzé, amelyek terjesztését vagy közzétételét más fizeti.

(28)Ha egy reklámot politikai reklámhoz kapcsolódóként jelölnek, ezt egyértelműen jelezni kell a politikaireklám-szolgáltatásban részt vevő többi szolgáltató felé is. Ezenkívül, ha egy reklámot politikai reklámként azonosítanak, további terjesztésének továbbra is meg kell felelnie az átláthatósági követelményeknek. Ha például szponzorált tartalmat szervesen osztanak meg, a reklámot továbbra is politikai reklámként kell címkézni.

(29)Az e rendeletben meghatározott átláthatósági szabályok csak a politikaireklám-szolgáltatásokra vonatkozhatnak, azaz a rendszerint ellenszolgáltatás – amely természetbeni juttatást is tartalmazhat – fejében nyújtott politikai reklámra. Az átláthatósági követelmények nem vonatkozhatnak az online közvetítő szolgáltatás, például egy online platform felhasználója által feltöltött és az online közvetítő szolgáltatás által az adott üzenet elhelyezésének, közzétételének vagy terjesztésének mérlegelése nélkül terjesztett tartalomra, kivéve, ha a politikai reklámért a felhasználónak harmadik fél fizetett.

(30)Az átláthatósági követelmények nem vonatkozhatnak az elektronikus hírközlési szolgáltatásokon, például az elektronikus üzenetküldési szolgáltatásokon vagy a telefonhívásokon keresztül történő információmegosztásra sem, mindaddig, amíg annak politikaireklám-szolgáltatás nem része.

(31)Az Alapjogi Charta 11. cikke által védett véleménynyilvánítás szabadsága magában foglalja az egyén politikai véleménynyilvánításhoz, politikai információk fogadásához és terjesztéséhez, valamint politikai eszmék megosztásához való jogát. E szabadság minden korlátozásának meg kell felelnie az Alapjogi Charta 52. cikkének, és a szabadság modulációknak és korlátozásoknak is alávethető, ha azokat jogos közérdek igazolja, és megfelelnek az uniós jog általános elveinek, mint pl. arányosság és jogbiztonság elvének. Többek között ez az eset áll fenn, ha a politikai elképzeléseket reklámszolgáltatókon keresztül kommunikálják.

(32)Ami az online közvetítőket illeti, az (EU) 2021/XX rendelet [digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] vonatkozik az online közvetítők által közzétett vagy terjesztett politikai reklámokra, az online reklámok minden típusára – ideértve a kereskedelmi és politikai reklámokat is – alkalmazandó horizontális szabályokon keresztül. A politikai reklám e rendeletben létrehozott fogalommeghatározása alapján helyénvaló a reklámok (EU) 2021/XX rendelet [digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] hatálya alá tartozó közzétevőire, nevezetesen az online óriásplatformokra vonatkozó átláthatósági követelmények további részletezése. Ez különösen a politikai reklámok finanszírozásával kapcsolatos információkra vonatkozik. E rendelet követelményei nem érintik a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály rendelkezéseit, beleértve az online óriásplatformok reklámrendszerei tekintetében fennálló kockázatértékelési és -mérséklési kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket.

(33)A politikai reklámok elkészítése, elhelyezése, népszerűsítése, közzététele és terjesztése szolgáltatók összetett láncát érintheti. Ez a helyzet különösen akkor, ha esetleg különböző szolgáltatók irányítják a reklámtartalom kiválasztását, a targetálási kritériumok megválasztását, a reklám targetálásához felhasznált adatok szolgáltatását, a targetálási technikák rendelkezéseit, a reklám elkészítését és terjesztését. Az automatizált szolgáltatások például támogathatják egy felület felhasználója profiljának és a reklámtartalomnak a megfeleltetését, felhasználva a közvetlenül a szolgáltatás igénybe vevőjétől és a felhasználók online magatartásából gyűjtött személyes adatokat, valamint a kikövetkeztetett adatokat.

(34)Figyelemmel különösen az átláthatósági követelmények eredményessége – beleértve a felvigyázásuk megkönnyítése céljából történő – biztosításának jelentőségére, a politikaireklám-szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltatásaik nyújtása során gyűjtött releváns adatokat átadják a politikai reklám azt nyilvánosságra hozó közzétevője részére, ideértve annak jelzését, hogy valamely reklám politikai jellegű. E követelmény hatékony végrehajtásának, valamint ezen információk időben történő és pontos rendelkezésre bocsátásának támogatása érdekében a politikaireklám-szolgáltatóknak mérlegelniük és támogatniuk kell a politikaireklám-szolgáltatók közötti információtovábbítás automatizálását.

(35)Ha egy mesterséges kereskedelmi vagy szerződéses konstrukció esetében fennáll a rendeletben megállapított átláthatósági kötelezettségek hatékonysága kijátszásának kockázata, ezeket a kötelezettségeket arra az egy vagy több szervezetre kell alkalmazni, amely a reklámszolgáltatás érdemét nyújtja.

(36)Az intézkedések közé tartozhat az egyének számára hatékony mechanizmus biztosítása annak jelzésére, hogy egy politikai reklám politikai jellegű, valamint az ilyen jelzésekre válaszul hathatós lépéseket megtétele.

(37)Noha e rendelet konkrét követelményeket ír elő, az abban megállapított kötelezettségek egyike sem értelmezhető a közvetítő szolgáltatókra a természetes vagy jogi személyek által megosztott politikai tartalom tekintetében általános nyomonkövetési kötelezettség előírásaként, vagy a közvetítő szolgáltatók számára arra vonatkozó általános kötelezettség előírásaként, hogy proaktív intézkedéseket kell hozniuk az általuk továbbított vagy tárolt illegális tartalmakkal vagy tevékenységekkel kapcsolatban.

(38)A politikai reklámok átláthatóságának lehetővé kell tennie a polgárok számára annak megértését, hogy politikai reklámmal kerültek szembe. A politikai reklámok közzétevőinek gondoskodniuk kell arról, hogy minden politikai reklámhoz kapcsolódóan egyértelmű nyilatkozatot tegyenek közzé arról, hogy politikai reklámról van szó, valamint a szponzor személyazonosságáról. Adott esetben a szponzor neve politikai logót is tartalmazhat. A politikai reklámok közzétevőinek hatásos címkézést kell használniuk, figyelembe véve a vonatkozó tudományos kutatás fejleményeit és az átláthatóság reklámok címkézésén keresztül történő biztosításával kapcsolatos bevált gyakorlatokat. Biztosítaniuk kell továbbá minden politikai reklámhoz kapcsolódóan a politikai reklám tágabb kontextusának és céljainak megértését lehetővé tevő információk közzétételét, amelyek szerepelhetnek akár magában a reklámban, akár a közzétevő a honlapján, elérhetőek lehetnek a reklámban szereplő linken vagy azzal egyenértékű, egyértelmű és felhasználóbarát útmutatáson keresztül.

(39)Ezeket az információkat egy átláthatósági közleményben kell megadni, amelynek a politikai folyamatban való elszámoltathatóság támogatása érdekében tartalmaznia kell a szponzor személyazonosságát is. Egyértelműen fel kell tüntetni a megbízó letelepedésének helyét és azt, hogy a megbízó természetes vagy jogi személy-e. Az átláthatósági közleményben nem szabad megadni a politikai reklámban részt vevő, a szponzorhoz vagy más érintett politikai szereplőhöz nem kapcsolódó személyekre vonatkozó személyes adatokat. Az átláthatósági közleménynek tartalmaznia kell továbbá a terjesztési időszakra, az esetleges kapcsolódó választásokra, az adott reklámra, valamint a teljes reklámkampányra vonatkozóan elköltött összegre és a részben vagy teljes egészében cserébe kapott egyéb juttatások értékére, a felhasznált pénzeszközök forrására vonatkozó, és a politikai reklám terjesztésének tisztességessége biztosítását célzó egyéb információkat. A felhasznált pénzeszközök forrására vonatkozó információ vonatkozhat például arra, hogy köz- vagy magánforrásról van-e szó, arra a tényre, hogy azok az Európai Unión belülről vagy kívülről származnak-e. A kapcsolódó választásokkal vagy népszavazásokkal kapcsolatos információknak lehetőség szerint tartalmazniuk kell az említett választásokon vagy népszavazásokon való részvétel megszervezésére és módozataira vagy a részvétel előmozdítására vonatkozóan a hivatalos forrásokból származó tájékoztatásra mutató hivatkozást. Az átláthatósági közleménynek tájékoztatást kell tartalmaznia továbbá a politikai reklámok e rendeletben megállapított eljárással összhangban történő megjelölésének módjáról. Ez a követelmény nem sértheti az (EU) 2021/XXX rendelet [digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] 14., 15. és 19. cikke szerinti értesítésre vonatkozó rendelkezéseket.

(40)‎Az átláthatósági közleményben feltüntetendő információkat magában a reklámban kell megadni, vagy azoknak reklámban szereplő jelzés alapján könnyen visszakereshetőnek kell lenniük. Annak a követelménynek, amely szerint az átláthatósági közleményre vonatkozó információknak – többek között – jól láthatónak kell lenniük, azzal kell járnia, hogy az információt feltűnően kell a reklámban vagy azzal együtt megjeleníteni. Annak a követelménynek, hogy az átláthatósági közleményben közzétett információknak könnyen hozzáférhetőnek, a műszaki lehetőségekhez képest géppel olvashatónak, és felhasználóbarátnak kell lenniük, azzal kell járnia, hogy a fogyatékkal élők szükségleteinek is meg kell felelniük. Az (EU) 2019/882 irányelv (az európai akadálymentesítési irányelv) I. melléklete tartalmazza az információkra vonatkozó akadálymentességi követelményeket – a digitális információkra is kiterjedően –, amelyeket a politikai információk fogyatékkal élők számára hozzáférhetővé tételére használni kell.

(41)Az átláthatósági közleményeket úgy kell kialakítani, hogy felhívják a felhasználók figyelmét és segítsék a politikai reklám egyértelmű felismerését. Azokat úgy kell kialakítani, hogy akkor is a helyükön és elérhetőek maradjanak, ha valamely politikai reklámot tovább terjesztenek, például egy másik platformra feltesznek vagy egyének egymás között továbbítanak. Az átláthatósági közleményben szereplő információkat a politikai reklámok közzétételének megkezdésekor közzé kell tenni, és az utolsó közzétételtől számított egy évig meg kell őrizni. A megőrzött információknak tartalmazniuk kell a közzétevő által beszüntetett vagy eltávolított politikai reklámokra vonatkozó adatokat is.

(42)Mivel a politikai reklámok közzétevői a politikai reklámokat a nyilvánosság számára teszik hozzáférhetővé, ezeket az információkat a politikai reklám közzétételével vagy terjesztésével együtt kell a nyilvánosság számára közzétenniük vagy terjeszteniük. A politikai reklámok közzétevői nem tehetnek a nyilvánosság számára elférhetővé olyan politikai reklámokat, amelyek nem felelnek meg az e rendelet szerinti átláthatósági követelményeknek. Ezen túlmenően politikai reklámok (EU) 2021/XXX rendelet [digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] értelmében online óriásplatformnak minősülő közzétevőinek az átláthatósági közleményben foglalt információkat a rendelet [digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] 30. cikke szerinti reklámtárakon keresztül kell közzétenniük. Ez megkönnyíti az érdekelt szereplők, köztük a kutatók szabad és tisztességes választások vagy népszavazások és tisztességes választási kampányok támogatását célzó szerepkörben végzett munkáját, többek között a politikai reklámok szponzorainak ellenőrzésén és a politikai reklámkörnyezet elemzésén keresztül.

(43)Ha a politikai reklám tartalmának tárhelyet biztosító vagy azt más módon tároló és nyújtó politikaireklám-szolgáltató elkülönül a politikai reklámot esetleg megjelenítő weboldalt vagy egyéb felületet irányító politikaireklám-szolgáltatótól, ezeket együtt kell a reklám közzétevőjének tekinteni, saját felelősséggel az általuk nyújtott konkrét szolgáltatás tekintetében a címkézésért, valamint az átláthatósági közlemény és a vonatkozó információk elérhetőségének biztosításáért. Szerződéses megállapodásaikban szerepelnie kell az e rendeletnek való megfelelés megszervezési módjának.

(44)A politikaireklám-szolgáltatásokra elköltött összegekre, illetve részben vagy egészben cserébe azokért kapott egyéb juttatások értékére vonatkozó információk hasznos hozzájárulást jelenthetnek a politikai vitához. Gondoskodni kell arról, hogy a politikai reklámtevékenységről megfelelő áttekintést lehessen nyerni az érintett politikaireklám-közzétevők által készített éves jelentésekből. A felügyelet és az elszámoltathatóság támogatása érdekében az említett jelentéseknek az adott időszakban, kampányonként vagy jelöltenként összesítve kell tartalmazniuk a politikai reklámok targetálására fordított kiadásokra vonatkozó információkat. Az aránytalan terhek elkerülése érdekében ezek az átláthatósági jelentési kötelezettségek nem vonatkoznak a 2013/34/EU irányelv 3. cikkének (3) bekezdése szerinti vállalkozásokra.

(45)A politikaireklám-szolgáltatásokat nyújtó politikaireklám-közzétevőknek olyan mechanizmusokat kell bevezetniük, amelyek lehetővé teszik az egyének számára annak bejelentését, hogy egy általuk közzétett politikai reklám nem felel meg ennek a rendeletnek. Az ilyen reklámok bejelentésére szolgáló mechanizmusoknak könnyen hozzáférhetőnek és használhatónak kell lenniük, és igazodniuk kell a reklám közzétevője által terjesztett reklám formájához. Ezeknek a mechanizmusoknak lehetőség szerint magából a reklámból, például a reklám közzétevőjének webhelyén elérhetőnek kell lenniük. A politikai reklámok közzétevőinek adott esetben a meglévő mechanizmusokra kell hagyatkozniuk. Amennyiben a politikai reklámok közzétevői a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály értelmében vett online tárhelyszolgáltatók, a szolgáltatásaik címzettjeinek kérésére tárolt politikai reklámok tekintetében az említett reklámok e rendeletnek való meg nem felelésére vonatkozó értesítésekre továbbra is a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály 14. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(46)Annak érdekében, hogy bizonyos szervezetek betölthessék szerepüket a demokráciákban, helyénvaló szabályokat megállapítani a politikai reklámmal együtt közzétett vagy az átláthatósági közleményben foglalt információknak az érdekelt szereplők, például ellenőrzött kutatók, újságírók, civil társadalmi szervezetek és akkreditált választási megfigyelők számára történő továbbítására, a demokratikus folyamatban betöltött szerepük ellátásának támogatása érdekében. A politikaireklám-szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók nem kötelesek válaszolni a nyilvánvalóan megalapozatlan vagy eltúlzott megkeresésekre. Ezenkívül az érintett szolgáltató számára lehetővé kell tenni, hogy ismétlődő és költséges megkeresések esetén észszerű díjat számítson fel, figyelembe véve az információszolgáltatás adminisztratív költségeit.

(47)Egyre gyakrabban használnak egyénektől közvetlenül gyűjtött vagy a feltételezett érdeklődési körük szerinti csoportosításkor vagy online tevékenységeikből, viselkedési profilalkotásukból és egyéb elemzési technikákból levezetett személyes adatokat politikai üzenetek csoportoknak, egyéni szavazóknak vagy egyéneknek célzott eljuttatására, és ezek hatásának felerősítésére. A személyes adatok, különösen az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11 és az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12 értelmében különlegesnek minősülő adatok kezelése alapján a választók vagy egyének különböző csoportjai szegmentálhatók, és jellemzőik vagy sebezhetőségeik kihasználhatók például a reklámok meghatározott pillanatokban és helyeken történő terjesztésével, azon alkalmak kiaknázása céljából, amikor különlegesen fogékonyak lehetnek egy bizonyos típusú információra/üzenetre. Ez sajátos és káros hatással van a polgárok személyes adataik kezelésével, valamint az objektív tájékozódáshoz, a véleményalkotáshoz, a politikai döntéshozatalhoz és a szavazati joguk gyakorlásához fűződő jogukkal kapcsolatos alapjogaira és szabadságaira. Ez negatívan befolyásolja a demokratikus folyamatot. Az (EU) 2016/679 rendelethez és az (EU) 2018/1725 rendelethez képest további korlátozásokról és feltételekről kell rendelkezni. Az e rendeletben a személyes adatok politikai reklámokkal összefüggésben történő feldolgozását magában foglaló targetálási és felerősítési technikák alkalmazására vonatkozóan meghatározott feltételeknek az EUMSZ 16. cikkén kell alapulniuk.

(48)Ezért a politikai reklámokkal összefüggésben be kell tiltani az (EU) 2016/679 rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében és az (EU) 2018/1725 rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében említett adatok kezelésével járó targetálási és felerősítési technikákat. Az említett technikák használata csak akkor megengedhető, ha az adatkezelő vagy megbízásából más személy az érintett kifejezett hozzájárulása alapján végzi, vagy az valamely politikai, világnézeti, vallási vagy szakszervezeti célú alapítvány, egyesület vagy bármely más nonprofit szervezet megfelelő garanciák mellett végzett jogszerű tevékenysége keretében történik, azzal a feltétellel, hogy az adatkezelés kizárólag az ilyen szerv jelenlegi vagy volt tagjaira, vagy olyan személyekre vonatkozik, akik a szervezettel rendszeres kapcsolatban állnak a szervezet céljaihoz kapcsolódóan, és hogy a személyes adatokat az érintettek hozzájárulása nélkül nem teszik hozzáférhetővé a szervezeten kívül. Ezt konkrét biztosítékoknak kell kísérniük. Hozzájárulás alatt az (EU) 2016/679 rendelet és az (EU) 2018/1725 rendelet értelmében vett hozzájárulást kell érteni. Ezért nem lehet hivatkozni az (EU) 2016/679 rendelet 9. cikke (2) bekezdésének b), c), e), f), g), h), i) és j) pontjában, valamint az (EU) 2018/725 rendelet 10. cikke (2) bekezdésének b), c), e), f), g), h), i) és j) pontjában megállapított kivételekre a targetálási és felerősítési technikák (EU) 2016/679 rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében és az (EU) 2018/1725 rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében említett személyes adatok kezelésével járó politikai reklámok közzétételére, népszerűsítésére vagy terjesztésére vonatkozóan.

(49)A fokozott átláthatóság és elszámoltathatóság érdekében az adatkezelőknek további biztosítékokat kell alkalmazniuk a személyes adatok kezelésével járó politikai reklámokkal összefüggésben targetálási és felerősítési technikák alkalmazásakor. Olyan szabályzatot kell elfogadniuk és végrehajtaniuk, amely ismerteti az említett technikák egyének targetálására vagy a tartalom felerősítésére történő felhasználását, és nyilvántartást kell vezetniük a vonatkozó tevékenységeikről. A targetálási és felerősítési technikákat alkalmazó politikai reklám közzététele, népszerűsítése vagy terjesztése során az adatkezelőknek a politikai reklámmal együtt meg kell adniuk azokat az érdemi információkat, amelyek lehetővé teszik az érintett egyén számára, hogy megértse az alkalmazott targetálás logikáját és fő paramétereit, valamint a harmadik féltől származó adatok és további elemzési technikák felhasználását, beleértve azt is, hogy a reklám targetálását az eljuttatás során tovább optimalizálták-e.

(50)A targetálási vagy felerősítési technikákat alkalmazó politikai reklámok közzétevői kötelesek átláthatósági közleményükbe felvenni az ahhoz szükséges információkat, hogy az érintett személy megértse az alkalmazott technika logikáját és főbb paramétereit, valamint a harmadik felektől származó adatok és a felhasznált további elemzési technikák használatát, valamint az adatkezelő vonatkozó szabályzatára mutató hivatkozást. Abban az esetben, ha az adatkezelő különbözik a reklám közzétevőjétől, az adatkezelőnek továbbítania kell a politikai reklám közzétevőjének a belső szabályzatot vagy az arra való hivatkozást. A reklámszolgáltatóknak szükség szerint továbbítaniuk kell a politikai reklámok közzétevőjének az e rendelet szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges információkat. Az említett információk szolgáltatása automatizálható és szabványok alapján a szokásos üzleti folyamatokba integrálható.

(51)Az egyének adatvédelmi jogaik gyakorlására való további felhatalmazása érdekében a politikai reklámok közzétevőinek további információkat és hatékony eszközöket kell biztosítaniuk az adott érintett számára az uniós adatvédelmi jogi keret szerinti jogai gyakorlásának támogatása céljából, ideértve az adatkezelés elleni tiltakozást vagy a hozzájárulás visszavonását, amikor politikai reklám céljaként kiválasztják. Ezeknek az információknak közvetlenül az átláthatósági közleményből is könnyen elérhetőnek kell lenniük. Az egyének rendelkezésére bocsátott, jogaik gyakorlását segítő eszközöknek hatékonynak kell lenniük annak megelőzésére, hogy egy egyént politikai reklámok céljaként kiválasszanak, valamint az egy vagy több konkrét adatkezelő által meghatározott kritériumok alapján történő targetálás megelőzésére.

(52)A Bizottságnak ösztönöznie kell az (EU) 2016/679 rendelet 40. cikkében említett magatartási kódexek kidolgozását az érintettek ebben az összefüggésben fennálló jogainak gyakorlásának támogatása érdekében.

(53)Az e rendelet szerinti targetálási és felerősítési technikák használatára vonatkozó összes követelménynek megfelelően nyújtandó információkat könnyen hozzáférhető, jól látható és felhasználóbarát formátumban kell megadni, beleértve az egyszerű megfogalmazást is.

(54)Helyénvaló szabályokat megállapítani a targetálásra vonatkozó információk más érdekelt szervezetek számára történő továbbítására vonatkozóan. Az alkalmazandó rendszernek összhangban kell állnia az átláthatósági követelményekhez kapcsolódó információk továbbítására vonatkozó rendszerrel.

(55)A harmadik országban székhellyel rendelkező, az Unióban szolgáltatásokat kínáló közvetítő szolgáltatóknak felhatalmazott jogi képviselőt kell kijelölniük az Unióban, hogy lehetővé tegyék a hatékony felülvigyázást és szükség esetén a rendelet érvényre juttatását az ilyen szolgáltatók vonatkozásában. A jogi képviselő lehet az (EU) 2016/679 rendelet 27. cikke alapján kijelölt képviselő, vagy az (EU) 2021/xxx rendelet [a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] 11. cikke alapján kijelölt képviselő.

(56)E rendelet hatékony felügyelete érdekében az illetékes felügyeleti hatóságokat kell felhatalmazni a vonatkozó szabályok ellenőrzésére és végrehajtására. Az egyes tagállamok jogrendszerétől függően, valamint a létező uniós jogszabályoknak – beleértve az (EU) 2016/679 rendeletet és az (EU) 2021/xxx rendeletet [a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] – megfelelően erre a célra különböző nemzeti igazságügyi vagy közigazgatási hatóságokat lehet kijelölni.

(57)Az online közvetítő szolgáltatások e rendelet szerinti felügyelete tekintetében a tagállamoknak illetékes hatóságokat kell kijelölniük, és biztosítaniuk kell, hogy az említett felügyelet összhangban álljon az (EU) [digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] rendelet 38. cikke alapján kijelölt illetékes hatóságokkal. A digitális szolgáltatásokról szóló (EU) rendelet értelmében minden tagállamban a digitális szolgáltatási koordinátorok feladata a nemzeti szintű koordináció biztosítása ezekben az ügyekben, és szükség esetén határokon átnyúló együttműködést kell folytatniuk más digitális szolgáltatási koordinátorokkal a [digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] (EU) rendeletben meghatározott mechanizmusokat követve. E rendelet alkalmazásának keretében ennek a mechanizmusnak a digitális szolgáltatások koordinátorai közötti nemzeti együttműködésre kell korlátozódnia és annak nem lehet része a [digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] (EU) rendeletben előírt, uniós szintre való eszkaláció.

(58)A tagállamoknak ki kell jelölniük illetékes hatóságokat az e rendeletnek az (EU) 2016/679 rendelet és az (EU) 2018/725 rendelet értelmében a felügyeleti hatóságok hatáskörébe nem tartozó szempontjainak felügyeletére. Az alapvető jogok és szabadságok, a jogállamiság, a demokratikus elvek és a politikai reklámok felügyeletébe vetett közbizalom fenntartásának támogatása érdekében szükséges, hogy ezek a hatóságok külső beavatkozástól vagy politikai nyomástól felépítésükből adódóan függetlenek legyenek, és megfelelő felhatalmazással rendelkezzenek a hatékony nyomon követésre és az e rendeletnek, különösen a 7. cikkben megállapított kötelezettségeknek való megfelelés biztosításához szükséges intézkedések meghozatalára. A tagállamok kijelölhetik különösen a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 13 30. cikke szerinti nemzeti szabályozó hatóságokat vagy szerveket.

(59)Amennyiben az uniós jogban már léteznek szabályok az illetékes hatóságok tájékoztatására, valamint az e hatóságokkal és a hatóságok közötti együttműködésre vonatkozóan, például az (EU) 2021/xxx rendelet [a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] 9. cikke, vagy az (EU) 2016/679 rendeletben foglaltak, ezeket a szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell e rendelet vonatkozó rendelkezéseire is.

(60)Az e rendelet felügyeletére illetékes hatóságoknak nemzeti és uniós szinten is együtt kell működniük egymással, a lehető legjobban kihasználva a meglévő struktúrákat, beleértve a nemzeti együttműködési hálózatokat, a C(2018) 5949 final ajánlásban említett Európai Választási Együttműködési Hálózatot, és az audiovizuális médiaszolgáltatások 2010/13/EU irányelv alapján létrehozott európai szabályozói csoportját. Az említett együttműködésnek elő kell segítenie a gyors és biztonságos információcserét az e rendelet szerinti felügyeleti és végrehajtási feladataik gyakorlásával kapcsolatos kérdésekről, ideértve a jogsértések közös azonosítását, a megállapítások és a szakértelem megosztását, valamint a vonatkozó szabályok alkalmazásával és végrehajtásával kapcsolatos kapcsolattartást.

(61)A rendeletben foglalt kötelezettségek eredményes végrehajtásának elősegítése érdekében fel kell hatalmazni a nemzeti hatóságokat arra, hogy a szolgáltatóktól bekérjenek a politikai reklámok átláthatóságára vonatkozó információkat. Az illetékes hatóságoknak továbbítandó információk vonatkozhatnak egy reklámkampányra, lehetnek évenként összesítettek vagy vonatkozhatnak konkrét reklámokra. Annak érdekében, hogy az említett tájékoztatás iránti megkereséseket eredményesen és hatékonyan lehessen teljesíteni, és egyúttal a politikaireklám-szolgáltatókat ne sújtsák aránytalan terhek, rögzíteni kell bizonyos feltételeket, amelyeknek e kéréseknek meg kell felelniük. A politikaireklám-szolgáltatóknak – különösen a választási folyamat időbeni felügyelete érdekében – gyorsan, de az intézkedés kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül minden esetben válaszolniuk kell az illetékes hatóságok megkereséseire. A jogbiztonság érdekében és a védelemhez való jog tiszteletben tartása érdekében az illetékes hatóságtól származó információszolgáltatási megkereséseknek megfelelő indokolást és tájékoztatást kell tartalmazniuk a rendelkezésre álló jogorvoslatról. A politikaireklám-szolgáltatóknak kapcsolattartó pontokat kell kijelölniük az illetékes hatóságokkal való kapcsolattartásra. Ezek a kapcsolattartó pontok lehetnek elektronikus kapcsolattartók.

(62)A tagállamoknak e rendelet alkalmazásában uniós szintű kapcsolattartó pontot kell kijelölniük. A kapcsolattartó pontnak lehetőség szerint az Európai Választási Együttműködési Hálózat tagjának kell lennie. A kapcsolattartó pontnak meg kell könnyítenie a tagállamok közötti, az illetékes hatóságok felügyeleti és végrehajtási feladatai során folyó együttműködést, különösen azzal, hogy közvetít a többi tagállam kapcsolattartó pontjai és saját illetékes hatóságai között.

(63)A tagállami hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az e rendeletben megállapított kötelezettségek megsértését közigazgatási bírsággal vagy pénzbírsággal sújtsák. Ennek során figyelembe kell venniük a jogsértés jellegét, súlyát, ismétlődését és időtartamát, figyelemmel a szóban forgó közérdekre, a végzett tevékenységek körére és fajtájára, valamint a jogsértő gazdasági kapacitására. Ebben az összefüggésben figyelembe kell venni a 7. cikkben megállapított kötelezettségeknek az e rendelet céljai eredményes elérésében betöltött döntő szerepét. A szankcióknak mindenekelőtt figyelembe kell venniük, hogy az érintett közvetítő szolgáltató következetesen vagy ismétlődően nem teljesíti-e az ebből a rendeletből származó kötelezettségeit – beleértve adott esetben az érdekelt szervezeteknek történő információszolgáltatást, illetve adott esetben azt is, hogy a politikaireklám-szolgáltató több tagállamban aktív-e. A pénzügyi szankcióknak és közigazgatási bírságoknak minden egyes esetben hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, kellő tekintettel az elegendő és hozzáférhető eljárási biztosítékok, és különösen annak biztosítására, hogy a politikai vita továbbra is nyitott és hozzáférhető maradjon.

(64)A felügyeleti hatóság az e rendelet szerinti hatásköreit megfelelő, az uniós és a tagállami joggal összhangban álló eljárási garanciák – ideértve a hatékony jogorvoslatot és a jogszerű eljárást – biztosításával gyakorolja.

(65)A tagállamoknak jóval a választási naptár kezdete előtt közzé kell tenniük választási időszakaik pontos időtartamát, a választási hagyományaik szerint megállapítottak szerint.

(66)E rendelet céljainak elérése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a 7. cikk (7) bekezdése tekintetében annak érdekében, hogy pontosabban meghatározza az említett cikk szerinti átláthatósági közleményekben szereplő információk szolgáltatásának formáját; a 12. cikk (8) bekezdése tekintetében pedig pontosabban meghatározza a targetálásra vonatkozó információk szolgáltatási követelményeinek formáját. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(67)A Bizottságnak minden európai parlamenti választást követő két éven belül nyilvános jelentést kell benyújtania e rendelet értékeléséről és felülvizsgálatáról. A jelentés elkészítésekor a Bizottságnak figyelembe kell vennie e rendelet Unióban zajló egyéb választások és népszavazások összefüggésében történő végrehajtását is. A jelentésnek többek között felül kell vizsgálnia az e rendelet mellékleteiben foglalt rendelkezések megfelelőségét, és mérlegelnie kell azok felülvizsgálatának szükségességét.

(68)A politikai reklámok európai politikai pártok általi használatára vonatkozó kiegészítő kötelezettségeket az európai politikai pártok és alapítványok statútumáról és finanszírozásáról szóló 1141/2014/EU rendelet írja elő.

(69)Mivel e rendelet céljait – nevezetesen a politikai reklámok és a kapcsolódó szolgáltatások belső piacának megfelelő működéséhez való hozzájárulást, valamint a politikai reklámok közzététele és terjesztése során a targetálás használatára vonatkozó szabályok megállapítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok uniós szinten jobban elérhetők, az Unió az EUSZ 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban elfogadhatja ezt a rendeletet. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(70)Ez a rendelet nem sérti a különösen a 2000/31/EK irányelvben – beleértve az (EU) 2021/xxx rendelettel [a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] módosított említett irányelv 12–15. cikkében a közvetítő szolgáltatókra vonatkozó felelősségi szabályokat –, az (EU) 2021/xxx rendeletben [a digitális ágazat vonatkozásában a megtámadható és méltányos piacokról szóló rendelet], a 2002/58/EK irányelvben és az (EU) XXX rendeletben [az elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet], az 2010/13/EU irányelvben, a 2000/31/EK irányelvben, a 2002/58/EK irányelvben, a 2005/29/EK irányelvben, a 2011/83/EU irányelvben, a 2006/114/EK irányelvben, a 2006/123/EK irányelvben és (EU) 2019/1150 rendeletben megállapított szabályokat.

(71)Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2022. XX XX-án/én véleményt nyilvánított,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)Ez a rendelet meghatározza az alábbiakat:

a)harmonizált átláthatósági kötelezettségek a politikai reklámokat és kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtók számára az ilyen szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos információk megőrzésére, közlésére és közzétételére vonatkozóan;

b)a targetálási és felerősítési technikák alkalmazására vonatkozó harmonizált szabályok a személyes adatok felhasználását magában foglaló politikai reklámok közzététele, terjesztése vagy promóciója összefüggésében.

(2)Ezt a rendeletet az Unióban készített, elhelyezett, közzétett promotált vagy terjesztett, vagy az egy vagy több tagállamban magánszemélyeket célzó politikai reklámokra kell alkalmazni, függetlenül a reklámszolgáltató letelepedési helyétől és az alkalmazott eszközöktől.

(3)A rendelet céljai a következők:

a)hozzájárulás a politikai reklám és a kapcsolódó szolgáltatások belső piacának megfelelő működéséhez;

b)a természetes személyek védelme a személyes adatok kezelése tekintetében.

(4)Ez a rendelet nem érinti az alábbi jogszabályokban lefektetett szabályokat:

a)a 2000/31/EK irányelv;

b)a 2002/58/EK irányelv és az (EU) XXX rendelet [elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet];

c)a 2005/29/EK irányelv;

d)a 2006/114/EK irányelv;

e)a 2006/123/EK irányelv;

f)a 2010/13/EU irányelv;

g)a 2011/83/EU irányelv;

h)az (EU) 2019/1150 rendelet;

i)az (EU) 2021/xxx rendelet [a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály].

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(1)„szolgáltatás”: az EUMSZ 57. cikkében említett, rendszerint díjazás ellenében nyújtott bármely önálló gazdasági tevékenység;

(2)„politikai reklámtevékenység”: egy üzenet bármilyen módon történő elkészítése, elhelyezése, promóciója, közzététele vagy terjesztése:

a)politikai szereplő javára vagy nevében, kivéve, ha az tisztán magánjellegű vagy tisztán kereskedelmi jellegű; vagy

b)amely befolyásolhatja egy választás vagy népszavazás kimenetelét, egy jogalkotási vagy szabályozási folyamatot vagy a szavazási magatartást.

(3)„politikai reklám”: a politikai reklámtevékenység egy konkrét esete;

(4)„politikai szereplő”: a következők bármelyike:

a)az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 2. cikkének 1. pontja értelmében vett politikai párt vagy az ilyen politikai párt tevékenységi köréhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó jogalany;

b)az 1141/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet 2. cikke 2. pontjának értelmében vett politikai szövetség;

c)az 1141/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet 2. cikke 3. pontjának értelmében vett európai politikai párt;

d)bármely európai, nemzeti, regionális és helyi szintű választott tisztség betöltésére, vagy valamely politikai párton belüli vezetői tisztségre jelölt személy;

e)európai, nemzeti, regionális vagy helyi szintű közintézmény választott tisztviselője;

f)európai, nemzeti, regionális vagy helyi szintű kormányzat nem választott tagja;

g)választás vagy népszavazás meghatározott eredményének elérése érdekében létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező politikai kampányszervezet;

h)bármely természetes vagy jogi személy, aki az a)–g) pontban felsorolt személyek vagy szervezetek bármelyikét képviseli vagy annak nevében eljár, elősegítve ezek bármelyikének politikai céljait.

(5)„politikaireklám-szolgáltatás”: politikai reklámtevékenységből álló szolgáltatás, az (EU) 2021/XXX rendelet [a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] 2. cikkének f) pontja értelmében vett online közvetítő szolgáltatás kivételével, amelyet az adott üzenethez az elhelyezés, a közzététel vagy a terjesztés vonatkozásában ellenérték nélkül nyújtanak;

(6)„politikai reklámkampány”: a politikai reklámtevékenységre vonatkozó szerződés időtartama során kapcsolódó reklámok sorozatának elkészítése, elhelyezése, promóciója, közzététele vagy terjesztése közös elkészítés, szponzorálás vagy finanszírozás alapján;

(7)„szponzor”: az a természetes vagy jogi személy, akinek/amelynek nevében politikai reklámot készítenek, helyeznek el, tesznek közzé vagy terjesztenek;

(8)„targetálási vagy felerősítési technikák”: olyan technikák, amelyeket arra használnak, hogy egy személyre szabott politikai reklám csak egy meghatározott személynek vagy személyek csoportjának szóljon, vagy hogy növeljék egy politikai reklám terjedését, elérési körét vagy láthatóságát;

(9)„választási időszak”: egy tagállamban egy választást vagy népszavazást megelőző, választás alatti vagy közvetlenül azt követő időszak, amelynek során a kampánytevékenységekre különleges szabályok vonatkoznak;

(10)„érintett választópolgárok”: azon személyek összessége – akár egy tagállam választóinak teljes köre –, akik szavazati joggal rendelkeznek az abban a tagállamban zajló aktuális választáson vagy népszavazáson, ahol a politikai reklámot terjesztik lehet;

(11) „politikai reklámok közzétevője”: az a természetes vagy jogi személy, aki bármilyen médiumon keresztül politikai reklámot szolgáltat, elérhetővé tesz vagy más módon közzétesz;

(12)„adatkezelő”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 7. pontja vagy adott esetben az (EU) 2018/1725 rendelet 3. cikkének 8. pontja szerinti adatkezelő.

Az első bekezdés 2. pontja alkalmazásában nem minősülnek politikai reklámtevékenységnek a hivatalos forrásból származó, a választásokon vagy népszavazáson való részvétel megszervezésére és módozataira, illetve a választásokon vagy népszavazáson való részvétel népszerűsítésére vonatkozó üzenetek.

3. cikk

A harmonizáció szintje

(1)A tagállamok az átláthatósággal kapcsolatos okokból nem tarthatnak fenn vagy vezethetnek be az e rendeletben meghatározottaktól eltérő rendelkezéseket vagy intézkedéseket.

(2)E rendelet követelményeinek betartása esetén a politikaireklám-szolgáltatás nyújtása átláthatósággal kapcsolatos okokból nem tiltható és nem korlátozható.

II. FEJEZET – A POLITIKAIREKLÁM-SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ ÁTLÁTHATÓSÁGI KÖTELEZETTSÉGEK

4. cikk

Átláthatóság

A politikaireklám-szolgáltatásokat átlátható módon, az e rendelet 5–11. és 14. cikkében megállapított kötelezettségekkel összhangban kell nyújtani.

5. cikk

A politikaireklám-szolgáltatások azonosítása

(1)A reklámszolgáltatók a szponzorokat és a szponzorok nevében eljáró reklámszolgáltatókat kötelesek nyilatkoztatni arról, hogy az általuk a szolgáltatótól kért reklámszolgáltatás a 2. cikk 5. pontja értelmében politikaireklám-szolgáltatásnak minősül-e. A szponzorok és a szponzorok nevében eljáró reklámszolgáltatók kötelesek ilyen nyilatkozatot tenni.

(2)A politikaireklám-szolgáltatók kötelesek gondoskodni arról, hogy a politikaireklám-szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződéses megállapodások rögzítsék e rendelet vonatkozó rendelkezései betartásának módját.

6. cikk

Nyilvántartás és információtovábbítás

(1)A politikaireklám-szolgáltatók kötelesek megőrizni a szolgáltatásaik során a következőkről gyűjtött információkat:

a)az a politikai reklám vagy politikai reklámkampány, amelyhez a szolgáltatás vagy szolgáltatások kapcsolódnak;

b)a politikai reklámtevékenységgel kapcsolatban nyújtott konkrét szolgáltatás vagy szolgáltatások;

c)a nyújtott szolgáltatásért vagy szolgáltatásokért általuk kiszámlázott összegek, valamint a részben vagy teljes egészében a nyújtott szolgáltatásért vagy szolgáltatásokértcserébe kapott egyéb előnyök értéke; valamint

d) adott esetben a szponzor személyazonossága és elérhetőségei.

(2)Az (1) bekezdésben említett információkat írásban kell megőrizni, de ez megtehető elektronikus formában is. Az ilyen információkat az esettől függően az utolsó elkészítés, elhelyezés, közzététel vagy terjesztés időpontjától számított öt évig meg kell őrizni.

(3)A politikaireklám-szolgáltatók gondoskodnak arról, hogy az (1) bekezdésben említett információkat közöljék a politikai reklámot terjesztő közzétevővel, hogy a politikai reklámok közzétevői eleget tudjanak tenni az e rendeletből eredő kötelezettségeiknek. Ezeket az információkat kellő időben és pontosan kell továbbítani a bevált gyakorlatnak és az iparági szabványoknak megfelelően, amennyiben ez műszakilag lehetséges, szabványosított automatizált folyamat segítségével.

7. cikk

Az egyes politikai reklámokra vonatkozó átláthatósági követelmények

(1)A politikaireklám-szolgáltatások nyújtásával összefüggésben minden egyes politikai reklámot az alábbi információk világos, szembetűnő és egyértelmű feltüntetésével kell elérhetővé tenni:

a)nyilatkozat arról, hogy politikai reklámról van szó;

b)a politikai reklám szponzorának és a szponzort végső soron ellenőrző jogalanynak a személyazonossága;

c)átláthatósági közlemény, amely lehetővé teszi a politikai reklám tágabb kontextusának és céljainak megértését, vagy annak egyértelmű megjelölése, hogy azt hol lehet könnyen visszakeresni.

E tekintetben a politikai reklámok közzétevői olyan hatékony és jól látható jelölési és címkézési technikákat alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik a politikai reklám egyszerű azonosítását, és gondoskodnak arról, hogy a jelölés vagy címkézés a helyén maradjon a politikai reklám további terjesztése esetén is.

(2)Az átláthatósági közleményt minden egyes politikai reklámnak tartalmaznia kell, vagy abból könnyen visszakereshetőnek kell lennie, és a következő információkat kell tartalmaznia:

a)a szponzor személyazonossága és elérhetőségei;

b)a politikai reklám tervezett közzétételének és terjesztésének időtartama;

c)többek között a 6. cikk (3) bekezdésével összhangban kapott információk alapján a vonatkozó reklám – adott esetben politikai reklámkampányok – elkészítésére, elhelyezésére, promóciójára, közzétételére és terjesztésére, valamint a politikai reklámok elkészítésére, elhelyezésére, promóciójára, közzétételére és terjesztésére elköltött összesített összegekre vagy részben vagy egészben azokért cserébe kapott egyéb juttatásokra és azok forrásaira vonatkozó információk;

d)adott esetben azon választások vagy népszavazások megjelölése, amelyekhez a reklám kapcsolódik;

e)adott esetben a reklámok online adattáraira mutató hivatkozások;

f)a 9. cikk (1) bekezdésében előírt mechanizmusok használatának módjára vonatkozó információk.

g)Az átláthatósági közleményben feltüntetendő információkat az I. mellékletben meghatározott speciális adatmezők használatával kell megadni.

(3)A politikai reklámok közzétevői minden észszerű erőfeszítést megtesznek annak biztosítására, hogy az (1) és (2) bekezdésben említett információk teljes körűek legyenek, és ha úgy találják, hogy ez nem így van, a politikai reklámot nem tehetik elérhetővé.

(4)Az átláthatósági közleményeket naprakészen kell tartani, és könnyen hozzáférhető, és amennyiben műszakilag lehetséges, géppel olvasható, jól látható és felhasználóbarát formátumban kell megjeleníteni, beleértve az egyszerű nyelvhasználatot is. A tájékoztatást a politikai reklám közzétevője a politikai reklámmal együtt annak első megjelenésétől az utolsó megjelenést követő egy évig teszi közzé.

(5)A politikai reklámokat közzétevők a (4) bekezdésben említett időszak végét követő öt évig megőrzik átláthatósági közleményeiket, az esetleges módosításokkal együtt.

(6)Azok a politikai reklámokat közzétevők, amelyek az (EU) 2021/xxx rendelet [a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] 25. cikke értelmében vett online óriásplatformok, gondoskodnak arról, hogy az általuk az említett rendelet [a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] 30. cikke alapján elérhetővé tett adattárak elérhetővé tegyék a (2) bekezdésben említett információkat az adattárban található minden egyes politikai reklámra vonatkozóan.

(7)A tagállamok, ideértve a felügyeleti hatóságokat, és a Bizottság ösztönzi olyan magatartási kódexek kidolgozását, amelyek célja – az érintett szolgáltatók egyedi jellemzőinek, valamint a 2013/34/EU irányelv 3. cikke értelmében vett mikro-, kis- és középvállalkozások sajátos igényeinek figyelembevételével – e cikk helyes alkalmazásának támogatása.

(8)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletben a (2) bekezdés szerint szolgáltatandó információk listájának elemekkel történő kiegészítésével, azok módosításával vagy eltávolításával történő módosítására, amennyiben a technológiai fejlődésre tekintettel ilyen módosításra szükség van a politikai reklám tágabb kontextusának és céljainak érthetőségéhez.

8. cikk

Időszakos jelentés a politikaireklám-szolgáltatásokról

(1)A reklámközzétevőknek – amennyiben politikaireklám-szolgáltatásokat nyújtanak – tájékoztatást kell adniuk a részben vagy teljes egészében e szolgáltatásokért cserébe kapott egyéb előnyök összegéről vagy értékéről, ideértve a targetálási és felerősítési technikák alkalmazását, kampányonként összesítve, éves pénzügyi kimutatásaikban a vezetés 2013/34/EU irányelv 19. cikke értelmében vett beszámolója részeként.

(2)Az (1) bekezdés nem vonatkozik a 2013/34/EU irányelv 3. cikkének (3) bekezdése szerinti vállalkozásokra.

9. cikk

Esetlegesen jogsértő politikai reklámok jelzése

(1)A reklámközzétevők – amennyiben politikaireklám-szolgáltatásokat nyújtanak – olyan mechanizmusokat vezetnek be, amelyek lehetővé teszik az egyének számára, hogy ingyenesen értesíthessék őket arról, hogy egy általuk közzétett reklám nem felel meg ennek a rendeletnek.

(2)Az (1) bekezdésben említett, a politikai reklámokkal kapcsolatosbejelentések módjára vonatkozó információknak felhasználóbarátnak és többek között az átláthatósági közleményből is könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük.

(3)A politikai reklámok közzétevői lehetővé teszik az (1) bekezdésben említett információk elektronikus úton történő benyújtását. A politikai reklámok közzétevője tájékoztatja az egyéneket az (1) bekezdésben említett értesítés nyomon követéséről.

(4)Az (1) bekezdés szerinti, ugyanazon reklámra vagy reklámkampányra vonatkozó ismétlődő értesítésekre lehet együttesen válaszolni, ideértve az érintett politikai reklámok közzétevőjének honlapján tett hirdetményre való hivatkozást is.

10. cikk

Adatok továbbítása az illetékes hatóságoknak

(1)Az illetékes nemzeti hatóságok jogosultak kérni a politikaireklám-szolgáltatóktól a 6., 7. és 8. cikkben említett információk továbbítását. A továbbított információknak teljesnek, pontosnak és megbízhatónak kell lenniük, valamint azokat világos, következetes, összevont és érthető formátumban kell rendelkezésre bocsátani. Amennyiben műszakilag lehetséges, az információkat géppel olvasható formátumban kell továbbítani.

A megkeresésnek a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)indokolás, amely kifejti, hogy milyen célból kérik az információt, és miért szükséges és arányos a megkeresés, kivéve, ha a megkeresés bűncselekmények megelőzésének, kivizsgálásának, felderítésének és üldözésének célját szolgálja, és annyiban, amennyiben a megkeresés indokolása veszélyeztetné ezt a célt;

b)tájékoztatást az érintett szolgáltató és a politikaireklám-szolgáltatás szponzora rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről.

(2)Az (1) bekezdés szerinti megkeresés kézhezvételét követően a politikaireklám-szolgáltatók két munkanapon belül visszaigazolják a megkeresés kézhezvételét, és tájékoztatják a hatóságot az annak teljesítése érdekében tett lépésekről. Az érintett szolgáltató tíz munkanapon belül megadja a kért tájékoztatást.

(3)A politikaireklám-szolgáltatók kapcsolattartó pontot jelölnek ki az illetékes nemzeti hatóságokkal való kapcsolattartásra. A 2013/34/EU irányelv 3. cikke értelmében kkv-nak minősülő politikaireklám-szolgáltatók külső természetes személyt nevezhetnek ki kapcsolattartó pontként.

11. cikk

Információk továbbítása más érdekelt szervezeteknek

(1)A politikaireklám-szolgáltatók megteszik a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a 6. cikkben említett információkat kérésre és költségmentesen továbbítsák az érdekelt szervezeteknek.

Ha a politikai reklám közzétevője politikaireklám-szolgáltatásokat nyújt, megteszi a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a 7. cikkben említett információkat kérésre és költségmentesen továbbítsa az érdekelt szervezeteknek.

(2)Az (1) bekezdés szerint információtovábbítást kérő érdekelt szervezeteknek függetlennek kell lenniük kereskedelmi érdekektől, és az alábbi egy vagy több kategóriába kell tartozniuk:

a)ellenőrzött kutatók az (EU) 2021/xxx rendelet [a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] 31. cikkével összhangban;

b)nemzeti vagy uniós jog által engedélyezett olyan civil társadalmi szervezet tagjai, amelynek alapszabályi célja a közérdek védelme és előmozdítása;

c)a nemzeti jog által felhatalmazott politikai szereplők; vagy

d)valamely tagállamba akkreditált nemzeti vagy nemzetközi választási megfigyelők.

Az ilyen érdekelt szervezetek közé tartoznak a nemzeti, európai vagy nemzetközi szervek által valamely tagállamba akkreditált újságírók is.

(3)Az érdekelt szervezet kérésére a szolgáltató mindent megtesz annak érdekében, hogy a kért információt vagy az (5) bekezdés szerinti indokolással ellátott választ egy hónapon belül megadja.

(4)Az (1) bekezdés szerint nyújtandó tájékoztatás elkészítésekor a szolgáltató a vonatkozó összegeket összesítheti vagy tartományként is megadhatja, amennyiben ez kereskedelmi jogos érdekeinek védelméhez szükséges.

(5)Ha az (1) bekezdés szerinti megkeresések nyilvánvalóan megalapozatlanok, nem egyértelműek vagy túlzóak, különösen az egyértelműség hiánya miatt, a szolgáltató megtagadhatja a válaszadást. Ebben az esetben az érintett szolgáltató indokolással ellátott választ küld a megkereső érdekelt szervezetnek.

(6)Amennyiben az (1) bekezdés szerinti megkeresések ismétlődőek, és feldolgozásuk jelentős költségekkel jár, a szolgáltató észszerű és arányos díjat számíthat fel, amely semmi esetre sem haladhatja meg a kért információk nyújtásának adminisztratív költségeit.

(7)A szolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a megkeresés nyilvánvalóan megalapozatlan, nem egyértelmű vagy túlzó, vagy hogy a megkeresések ismétlődőek és jelentős feldolgozási költségekkel járnak.

III. FEJEZET – A POLITIKAI REKLÁMTEVÉKENYSÉG TARGETÁLÁSA ÉS FELERŐSÍTÉSE

12. cikk

A targetálással és felerősítéssel kapcsolatos külön követelmények

(1)Politikai reklámmal összefüggésben tiltottak az (EU) 2016/679 rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében és az (EU) 2018/1725 rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében említett személyes adatok kezelésével járó targetálási és felerősítési technikák.

(2)Az első mondatban megállapított tilalom nem vonatkozik az (EU) 2016/679 rendelet 9. cikke (2) bekezdésének a) és d) pontjában, valamint az (EU) 2018/1725 rendelet 10. cikke (2) bekezdésének a) és d) pontjában említett helyzetekre.

(3)A személyes adatok kezelésével járó targetálási és felerősítési technikák politikai reklámtevékenység során történő alkalmazásakor az adatkezelők az (EU) 2016/679 rendeletben, és adott esetben az (EU) 2018/1725 rendeletben meghatározott követelményeken túlmenően betartják a következő követelményeket:

a)olyan belső szabályzatot fogadnak el és hajtanak végre, amely világosan és közérthető nyelven ismerteti különösen az ilyen technikák egyének targetálására vagy a tartalom felerősítésére történő felhasználását, és ezt a szabályzatot öt évig megőrzik;

b)nyilvántartást vezetnek a targetálás vagy a felerősítés felhasználásáról, az alkalmazott vonatkozó mechanizmusokról, technikákról és paraméterekről, valamint a felhasznált személyes adatok forrásáról (forrásairól);

c)a politikai reklámmal együtt olyan kiegészítő információkat nyújtanak, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az érintett egyén megértse az alkalmazott technika logikáját és főbb paramétereit, valamint a harmadik felektől származó adatok és további elemzési technikák használatát. Ezeknek az információknak a II. mellékletben megadott elemeket kell tartalmazniuk.

(4)A targetálási és felerősítési technikákat alkalmazó politikai reklámok közzétevői a 7. cikkben előírt átláthatósági közleményben feltüntetik a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott információkat és a (3) bekezdés a) pontjában említett szabályzatra mutató hivatkozást. Abban az esetben, ha az adatkezelő különbözik a reklám közzétevőjétől, az adatkezelő a belső szabályzatot vagy az arra való hivatkozást továbbítja a politikai reklám közzétevőjének.

(5)A politikai reklámok (3) bekezdésben említett targetálási vagy felerősítési technikákat alkalmazó közzétevőinek a reklámban vagy a 7. cikkben előírt átláthatósági közleményben hivatkozást kell feltüntetniük az egyének (EU) 2016/679 rendelet szerinti jogai gyakorlását támogató hatékony eszközökre.

(6)Az e rendelkezéssel összhangban nyújtandó információkat könnyen hozzáférhető, és amennyiben műszakilag megvalósítható, géppel olvasható, jól látható és felhasználóbarát formátumban kell közölni, beleértve az egyszerű nyelvhasználatot is.

(7)A reklámszolgáltatók szükség szerint továbbítják az adatkezelőnek a (3) bekezdésben foglaltak teljesítéséhez szükséges információkat.

(8)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletben az e cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján nyújtandó információk listája elemeinek módosításával vagy törlésével történő módosítása érdekében, figyelemmel a vonatkozó tudományos kutatás technológiai fejleményeire, valamint az illetékes hatóságok által végzett felügyelet fejleményeire és az illetékes szervek által kiadott vonatkozó iránymutatásokra.

13. cikk

Targetálásra vagy felerősítésre vonatkozó információk továbbítása más érdekelt szervezeteknek

(1)A 12. cikkben említett adatkezelő megteszi a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy az érdekelt szervezetek 11. cikk (1) bekezdésével összhangban álló megkeresésére továbbítsa a 12. cikkben említett információkat.

(2)A 11. cikk (2)–(7) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

IV. FEJEZET – FELÜGYELET ÉS VÉGREHAJTÁS

14. cikk

Jogi képviselő

(1)Az Unióban politikaireklám-szolgáltatásokat nyújtó, de nem letelepedett szolgáltatók írásban kijelölnek egy természetes vagy jogi személyt jogi képviselőjükként azon tagállamok egyikében, amelyben a szolgáltató a szolgáltatásait kínálja.

(2)A jogi képviselő felelős a képviselt szolgáltató e rendelet szerinti kötelezettségeinek betartásának biztosításáért, és az érintett szolgáltatóval folytatott, e rendeletben előírt valamennyi közlést részére kell címezni. A jogi képviselőhöz intézett minden közlés a képviselt szolgáltatóhoz intézett közlésnek minősül.

15. cikk

Illetékes hatóságok és kapcsolattartó pontok

(1)Az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkében vagy az (EU) 2018/1725 rendelet 52. cikkében említett felügyeleti hatóságok illetékesek saját hatáskörükön belül e rendelet 12. cikkének alkalmazásának nyomon követésére. Az (EU) 2016/679 rendelet 58. cikkét és az (EU) 2018/1725 rendelet 58. cikkét értelemszerűen alkalmazni kell. Az e rendelet 12. cikke hatálya alá tartozó tevékenységekre az (EU) 2016/679 rendelet VII. fejezetét kell alkalmazni.

(2)A tagállamok illetékes hatóságokat jelölnek ki annak nyomon követésére, hogy az (EU) 2021/xxx [a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] rendelet értelmében vett közvetítő szolgáltatók megfelelnek-e az e rendelet 5–11. cikkében és adott esetben 14. cikkében megállapított kötelezettségeknek. Az (EU) 2021/xxx rendelet [a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] alapján kijelölt illetékes hatóságok egyben lehetnek az arra kijelölt illetékes hatóságok is, hogy nyomon kövessék az online közvetítők e rendelet 5–11. és 14. cikkében meghatározott kötelezettségeknek való megfelelését. Az (EU) 2021/xxx rendelet 38. cikkében említett digitális szolgáltatási koordinátor minden tagállamban felel a nemzeti szintű koordináció biztosításáért az (EU) 2021/xxx rendeletben [a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] meghatározott közvetítő szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók tekintetében. Az e rendelet közvetítő szolgáltatók tekintetében történő alkalmazásával kapcsolatos kérdésekben az (EU) 2021/xxx rendelet [a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] 45. cikkének (1)–(4) bekezdése és 46. cikkének (1) bekezdése az irányadó.

(3)A tagállamok kijelölnek egy vagy több, e rendelet (1) és (2) bekezdésben nem említett vonatkozásainak alkalmazásáért és végrehajtásáért felelős illetékes hatóságot. Az e bekezdés alapján kijelölt mindegyik illetékes hatóság felépítéséből adódóan teljes függetlenséget élvez mind az ágazattól, mind pedig minden külső beavatkozástól vagy politikai nyomástól. Teljes függetlenséggel ténylegesen felügyeli és megteszi az e rendeletnek való megfelelés biztosításához szükséges és arányos intézkedéseket.

(4)A (3) bekezdésben említett illetékes hatóságok az e rendelettel kapcsolatos felügyeleti feladataik gyakorlása során jogosultak adatokba, dokumentumokba vagy bármely szükséges információba való betekintést kérni a politikaireklám-szolgáltatóktól felügyeleti feladataik ellátásához.

(5)A (3) bekezdésben említett illetékes hatóságok az e rendelettel kapcsolatos végrehajtási jogkörük gyakorlása során jogosultak a következőkre:

a)figyelmeztetés kiadása a politikaireklám-szolgáltatóknak az e rendelet szerinti kötelezettségeik be nem tartása miatt;

b)nyilatkozat közzététele, amely meghatározza az ebben a rendeletben meghatározott kötelezettségek megsértéséért felelős jogi és természetes személy(eke)t, valamint a jogsértés jellegét;

c)közigazgatási bírság és pénzbírság kiszabása.

(6)A tagállamok biztosítják az illetékes hatóságok közötti együttműködést, különösen a nemzeti választási hálózatok keretében, az e rendelet szerinti felügyeleti és végrehajtási feladataik gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben a gyors és biztonságos információcsere elősegítésére, beleértve a jogsértések közös azonosítását is, a megállapítások és a szakértelem megosztását, valamint a kapcsolattartást a vonatkozó szabályok alkalmazásával és végrehajtásával kapcsolatban.

(7)Mindegyik tagállam egy illetékes hatóságot jelöl ki e rendelet alkalmazásában uniós szintű kapcsolattartó pontként.

(8)Ha egy politikaireklám-szolgáltató több tagállamban nyújt szolgáltatásokat, vagy ha üzleti tevékenységének fő helye vagy képviselője egy tagállamban van, de fő tevékenységeit másik tagállamban nyújtja, az üzleti tevékenység fő helye vagy más telephely vagy a képviselője tagállamának illetékes hatósága, valamint e többi tagállam illetékes hatóságai szükség szerint együttműködnek és segítik egymást. Amennyiben az uniós jog még nem szabályozza, ennek az együttműködésnek legalább a következőkre kell kiterjednie:

a)az egyik tagállamban felügyeleti vagy végrehajtási intézkedéseket alkalmazó illetékes hatóságok a (7) bekezdésben említett kapcsolattartó ponton keresztül tájékoztatják a többi érintett tagállam illetékes hatóságait és konzultálnak azokkal a megtett felügyeleti és végrehajtási intézkedésekről és azok nyomon követéséről;

b)az illetékes hatóság a (7) bekezdésben említett kapcsolattartó ponton keresztül alátámasztott, indokolt és arányos módon felkérheti egy másik, jobb helyzetben levő illetékes hatóságot arra, hogy tegye meg a (4) és (5) bekezdésben említett felügyeleti vagy végrehajtási intézkedéseket; valamint

c)az illetékes hatóság egy másik illetékes hatóságtól származó indokolt megkeresés kézhezvétele után segítséget nyújt a másik illetékes hatóságnak annak érdekében, hogy a (4) és (5) bekezdésben említett felügyeleti vagy végrehajtási intézkedéseket eredményesen, hatékonyan és következetesen lehessen végrehajtani. Az így megkeresett érintett illetékes hatóság a (7) bekezdésben említett kapcsolattartó pontokon keresztül és a megkeresés sürgősségével arányos határidőn belül választ ad, amelyben közli a kért információkat, vagy tájékoztatja arról, hogy úgy véli, hogy a segítségnyújtás e rendelet szerinti kérésének feltételei nem teljesülnek. Az e cikk alapján kért és nyújtott segítség összefüggésében kicserélt bármely információ csak arra az ügyre vonatkozóan használható fel, amelyre vonatkozóan azt kérték.

(9)A kapcsolattartó pontok uniós szinten rendszeresen üléseznek az Európai Választási Együttműködési Hálózat keretében, hogy elősegítsék a gyors és biztonságos információcserét az e rendelet szerinti felügyeleti és végrehajtási feladataik gyakorlásával kapcsolatos kérdésekről.

16. cikk

Szankciók

(1)Az 5–11., a 13. és a 14. cikkel kapcsolatban a tagállamok szabályokat állapítanak meg a joghatóságuk alá tartozó politikaireklám-szolgáltatókra e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozóan, beleértve a közigazgatási bírságokat és pénzbírságokat, amelyeknek minden egyes esetben hathatósnak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(2)A tagállamok a rendelet hatálybalépését követő tizenkét hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot ezekről a szabályokról, és haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az ezeket érintő bármely módosításról.

(3)A szankciók típusának és mértékének meghatározásakor minden egyes esetben figyelembe kell venni többek között a következőket:

a)a jogsértés jellege, súlyossága és időtartama;

b)a jogsértés szándékos vagy gondatlan minősítése;

c)a kárenyhítésre tett minden intézkedés;

d)az eset körülményeire alkalmazható minden egyéb súlyosbító vagy enyhítő tényező; valamint

e)az illetékes hatósággal való együttműködés mértéke.

(4)A 7. cikk megsértését különösen súlyosnak kell tekinteni, ha az a választási időszakban közzétett vagy terjesztett politikai reklámra vonatkozik, és annak a tagállamnak a polgáraihoz szól, amelyben a vonatkozó választást szervezik.

(5)Ha a szolgáltató szándékosan vagy gondatlanul megsérti e rendeletben rendelkezéseit, azonos vagy kapcsolódó politikai reklám vonatkozásában a közigazgatási bírság összesített összegét valamennyi releváns tényező figyelembevétele érdekében kellő mértékben módosítani kell; a rendelet több vonatkozásban történő megsértése tényének az arányosság elvének megfelelően a teljes bírság összegében kell tükröződnie.

(6)A 12. cikkben meghatározott kötelezettségek megsértése esetén az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkében említett felügyeleti hatóságok hatáskörükön belül az (EU) 2016/679 rendelet 83. cikkével összhangban és az említett rendelet 83. cikkének (5) bekezdésében említett összeghatárig közigazgatási bírságot szabhatnak ki.

(7)A 12. cikkben meghatározott kötelezettségek megsértése esetén az (EU) 2018/1725 rendelet 52. cikkében említett felügyeleti hatóság saját hatáskörén belül az (EU) 2018/1725 rendelet 66. cikkének megfelelően az említett rendelet 66. cikkének (3) bekezdésében említett összeghatárig közigazgatási bírságot szabhat ki.

17. cikk

A választási időszakok közzététele

A tagállamok egyszerűen hozzáférhető helyen közzéteszik nemzeti választási időszakaik időpontját, az e rendeletre történő megfelelő hivatkozással együtt.

V. FEJEZET – ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

A Bizottság minden európai parlamenti választást követő két éven belül, első alkalommal legkésőbb 2026. december 31-ig jelentést nyújt be e rendelet értékeléséről és felülvizsgálatáról. Ez a jelentés értékeli e rendelet módosításának szükségességét. A jelentést közzé kell tenni.

19. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 7. cikk (8) bekezdésében és a 12. cikk (8) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása [e rendelet alkalmazásának értékeléséig, a következő európai parlamenti választást követő kettő évvel] időtartamra szól.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7. cikk (8) bekezdésében és a 12. cikk (8) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)A 7. cikk (8) bekezdése és a 12. cikk (8) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve, ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

20. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1)Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)A rendeletet 2023. április 1-jétől kell alkalmazni.

(3)Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről    a Tanács részéről

az elnök    az elnök

(1)     https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52020DC0790&from=EN  

(2)     https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/12418-Digital-Services-Act-package-ex-ante-regulatory-instrument-of-very-large-online-platforms-acting-as-gatekeepers és https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/12417-Digital-Services-Act-deepening-the-Internal-Market-and-clarifying-responsibilities-for-digital-services  

(3)    Ide tartoznak nem kötelező erejű eszközök: https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/commission-recommendation-measures-effectively-tackle-illegal-content-online ; valamint önkéntes vállalások: https://ec.europa.eu/newsroom/just/document.cfm?doc_id=42985

(4)    https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/soteu2018-cybersecurity-elections-recommendation-5949_en.pdf

(5)     https://edpb.europa.eu/system/files/2021-04/edpb_guidelines_082020_on_the_targeting_of_social_media_users_en.pdf

(6)    Az Európai Bizottság iránymutatása a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex megerősítéséről (COM(2021) 262 final) https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/library/guidance-strengthening-code-practice-disinformation  

(7)     https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/2021_commission_work_programme_annexes_en.pdf  

(8)    Lásd: https://ec.europa.eu/info/policies/justice-and-fundamental-rights/eu-citizenship/electoral-rights_en  

(9)    HL C , , . o.

(10)    HL C , , . o.

(11)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(12)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(13)    Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.11.25.

COM(2021) 731 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a politikai reklám átláthatóságáról és targetálásáról

{SEC(2021) 575 final} - {SWD(2021) 355 final} - {SWD(2021) 356 final}

I. MELLÉKLET

A 7. cikk (2) bekezdése értelmében megadandó információk

a)amennyiben a közlemény nem magában a reklámban található, a politikai reklám példája/ábrázolása vagy az arra mutató hivatkozás;

b)azon szponzor személyazonossága és letelepedésének helye, akinek nevében a reklámot terjesztik, beleértve a nevét, címét, telefonszámát és elektronikus levelezési címét, valamint azt, hogy természetes vagy jogi személy-e;

c)a politikai reklám terjesztésének időtartama, valamint adott esetben és amennyiben a közzétevő számára ismert, annak feltüntetése, hogy ugyanazt a reklámot a múltban terjesztették-e;

d)adott esetben minden olyan választás, amelyhez a reklám kapcsolódik;

e)az adott reklámra, illetve adott esetben az adott reklámkampányra, annak részeként a politikai reklámok elkészítésére, elhelyezésére, promóciójára, közzétételére és terjesztésére fordított előzetes összesített összeg és a részben vagy teljes egészében azért cserébe adott egyéb előnyök értéke, valamint az ismertté válást követően az összesített tényleges elköltött összeg és egyéb juttatások értéke;

f)az adott reklámkampányhoz, annak részeként a politikai reklámok elkészítéséhez, elhelyezéséhez, promóciójához, közzétételéhez és terjesztéséhez felhasznált pénzeszközök forrásai;

g)érdemi információk az e) pontban említett összegek és értékek kiszámításához használt módszertanról;

h)amennyiben a közzétevő egy online óriásplatform, a közzétevő reklámtárában a reklám helyére mutató hivatkozás;

i)amennyiben a reklám konkrét választásokhoz vagy népszavazásokhoz kapcsolódik, az érintett választáson vagy népszavazáson való részvétel módozataira vonatkozó hivatalos információkra mutató hivatkozások;

j)a 9. cikk alapján létrehozott mechanizmussal kapcsolatos információk.

II. MELLÉKLET

A 12. cikk (3) bekezdése értelmében megadandó információk

a)a megcélzott címzettek konkrét csoportjai, beleértve az azon címzettek meghatározásához használt paramétereket, akiknek a reklámot terjesztik, ugyanolyan részletességgel, mint a targetálás esetében, a targetáláshoz és a felerősítéshez használt személyes adatok kategóriái, a targetálás és a felerősítés céljai, mechanizmusai és logikája, beleértve a felvételi és kizárási paramétereket, valamint ezen paraméterek kiválasztásának indokait;

b)a terjesztés időtartama, azon személyek száma, akiknek a reklámot terjesztik és a megcélzott közönség nagysága az érintett választók körében;

c)az a) pontban említett személyes adatok forrása, beleértve adott esetben azt az információt is, hogy a személyes adat harmadik féltől ered, származik vagy tőle szerezték be, és hogy mi a harmadik személy személyazonossága, valamint a szóban forgó adatkezelés tekintetében az adott harmadik fél adatvédelmi közleményére mutató hivatkozás;

d)a politikai reklám egyének személyes adatai alapján történő targetálásával és felerősítésével összefüggésben az egyének (EU) 2016/679 vagy az (EU) 2018/1725 rendelet szerinti jogai gyakorlását támogató hatékony eszközökre mutató hivatkozás.