EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.6.18.

COM(2021) 332 final

2021/0160(NLE)

Javaslat

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Luxemburg helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról

{SWD(2021) 159 final}

2021/0160 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Luxemburg helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 20. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)A Covid19-járvány rendkívül káros hatást gyakorolt Luxemburg gazdaságára. Luxemburg egy főre jutó bruttó hazai terméke (GDP) 2019-ben az uniós átlag 328 %-ának felelt meg. A Bizottság 2021. tavaszi előrejelzése szerint Luxemburg reál-GDP-je 2020-ban 1,3 %-kal volt kisebb az előző évinél, és 2020-ban és 2021-ben együttvéve várhatóan 3,1 %-kal fog nőni. A középtávú gazdasági teljesítményt régebb óta befolyásoló kérdések közé tartozik a főként az idősebb munkavállalók körében tapasztalható viszonylag alacsony aktivitási ráta és a szakemberhiány, ugyanakkor a helyzetet rontják a zöld és digitális átállásból a gazdaság diverzifikálása tekintetében adódó lehetőségek teljes körű kihasználásában a vállalkozásokat akadályozó növekvő ingatlanárak is.

(2)A Tanács 2019. július 9-én és 2020. július 20-án az európai szemeszter keretében ajánlásokat intézett Luxemburghoz. Konkrétan a Tanács azt ajánlotta Luxemburgnak, hogy i. tegyen meg minden szükséges intézkedést a világjárvány hatékony kezelése, valamint a gazdaság működőképességének fenntartása és az elkövetkező helyreállítás támogatása érdekében, továbbá amint a gazdasági feltételek lehetővé teszik, folytasson a prudens középtávú költségvetési pozíció elérésére és az adósság fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikát, egyúttal fokozza a beruházásokat; erősítse meg az egészségügyi rendszer rezilienciáját az egészségügyi dolgozók megfelelő rendelkezésre állásának biztosításával, és gyorsítsa fel az egészségügyi rendszer irányításának javítását és az e-egészségügy fejlesztését célzó reformokat; ii. enyhítse a válság foglalkoztatásra gyakorolt hatását, különös tekintettel a nehéz munkaerőpiaci helyzetben lévőkre; iii. biztosítsa a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások és az önfoglalkoztatók likviditását támogató intézkedések hatékony végrehajtását, a gazdaság helyreállításának elősegítése érdekében ütemezze előre a kiforrott közberuházási projekteket és mozdítsa elő a magánberuházásokat; helyezze a beruházások középpontjába a zöld és digitális átállást, mindenekelőtt a fenntartható közlekedést és épületeket, a tiszta és hatékony energiatermelést és energiafelhasználást, hozzájárulva ezzel a gazdaság fokozatos dekarbonizációjához, továbbá – különösen az üzleti szektorban – mozdítsa elő az innovációt és a digitalizációt; iv. biztosítsa a pénzmosás elleni keret hatékony felügyeletét és végrehajtását a bizalmi vagyonkezelési és vállalati szolgáltatásokat, valamint a befektetési szolgáltatásokat nyújtó szakemberek tekintetében, és fokozza a fellépést az adórendszer azon jellemzőivel szemben, amelyek – különösen a kifelé irányuló kifizetéseken keresztül – elősegítik az agresszív adótervezést. Az országspecifikus ajánlások végrehajtása terén a helyreállítási és rezilienciaépítési terv benyújtásáig elért eredmények vizsgálata alapján a Bizottság megállapítja, hogy Luxemburg maradéktalanul végrehajtotta azt az ajánlást, hogy az átalános mentesítési rendelkezéssel összhangban tegyen meg minden szükséges intézkedést a világjárvány hatékony kezelése, a gazdaság működőképességének fenntartása és az elkövetkező helyreállítás támogatása érdekében. Emellett jelentős előlépés történt a vállalkozások likviditásának támogatására és a kiforrott közberuházási projektekeknek a gazdaság helyreállításának elősegítése érdekében történő előreütemezésére vonatkozó ajánlás végrehajtásában.

(3)[Az euróövezethez tartozó tagállamok gazdaságpolitikájára vonatkozó ajánlásában 2 a Tanács egyebek mellett azt ajánlotta az euróövezeti tagállamoknak, hogy – többek között helyreállítási és rezilienciaépítési terveik révén – biztosítsanak a gazdaság helyreállítását támogató szakpolitikai irányvonalat, és javítsák tovább a konvergenciát, a rezilienciát, valamint a fenntartható és inkluzív növekedést. A tanácsi ajánlás javasolta továbbá, hogy erősítsék meg a nemzeti intézményi kereteket, biztosítsák a makroszintű pénzügyi stabilitást, valamint teljesítsék ki a gazdasági és monetáris uniót és erősítsék meg az euró nemzetközi szerepét.] [If the Council recommendation is not adopted by the time of the CID adoption, please remove the recital].

(4)Luxemburg 2021. április 30-án az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikke (1) bekezdésének megfelelően benyújtotta a Bizottságnak nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét. A terv benyújtását a helyi és regionális önkormányzatok, a szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek, az ifjúsági szervezetek és más érdekelt felek bevonásával a nemzeti jogi kerettel összhangban lefolytatott konzultációs folyamat előzte meg. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervekkel kapcsolatos nemzeti felelősségvállalás alátámasztja azok sikeres végrehajtását, tartós nemzeti szintű hatását és európai szintű hitelességét. Az említett rendelet 19. cikkének megfelelően a Bizottság a rendelet V. mellékletében foglalt értékelési iránymutatásokkal összhangban értékelte a helyreállítási és rezilienciaépítési terv relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát és következetességét.

(5)A helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek az (EU) 2021/241 rendelettel létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, valamint az (EU) 2020/2094 tanácsi rendelettel létrehozott Európai Uniós Helyreállítási Eszköz általános célkitűzéseit kell követniük a Covid19-válságot követő helyreállítás támogatása érdekében. Elő kell mozdítaniuk az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohézióját azáltal, hogy hozzájárulnak az (EU) 2021/241 rendelet 3. cikkében említett hat pillérhez.

(6)A tagállami helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása Unió-szerte összehangolt beruházási és reformtörekvéseket jelent majd. E reformok és beruházások összehangolt és egyidejű végrehajtása, valamint a határokon átnyúló projektek végrehajtása révén ezek a reformok és beruházások kölcsönösen erősítik egymást, és pozitív továbbgyűrűző hatásokat eredményeznek az egész Unióban. Ennek megfelelően az eszköznek az egyes tagállamokon belüli növekedésre és foglalkoztatásra gyakorolt hatásán belül körülbelül egyharmadnyi rész lesz betudható a más tagállamokból érkező tovagyűrűző hatásoknak.

A hat pillérhez hozzájáruló kiegyensúlyozott válasz

(7)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének a) pontjával és V. mellékletének 2.1. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nagymértékben („A” minősítés) átfogó és kellően kiegyensúlyozott választ jelent a gazdasági és társadalmi helyzetre, ezáltal megfelelően hozzájárul az (EU) 2021/241 rendelet 3. cikkében említett hat pillér mindegyikéhez, és figyelembe veszi a konkrét kihívásokat és az érintett tagállam pénzügyi allokációját.

(8)Luxemburg helyreállítási és rezilienciaépítési terve széles körben irányoz elő beruházásokat és reformokat. Luxemburg azt tervezi, hogy az (EU) 2021/241 rendelet alapján nyújtott támogatást a tervben foglalt beruházások és reformok végrehajtása érdekében nemzeti forrásokkal is kiegészíti. Ez a kiegészítő nemzeti forrásokat is mozgósító eljárás lehetővé teszi Luxemburg számára, hogy tervezett intézkedései a korlátozott maximális pénzügyi hozzájárulás ellenére a rendelet 3. cikkében meghatározott hat pillér mindegyikéhez észszerű mértékben hozzájáruljanak.

(9)A Luxemburg által kiválasztott intézkedések nagy hangsúlyt helyeznek a zöld és digitális átállásra: a terv az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésre 60,9 %-ot, a digitális átállásra 31,6 %-ot irányoz elő, ami jóval felette van a 37 %-os, illetve 20 %-os minimális allokációnak. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv zöld komponensei alapvetően Luxemburg nemzeti energia- és klímatervével is összhangban vannak, miközben a tervben javasolt projektek egy része átfogóbb stratégiákhoz, például a tudásalapú gazdaság létrehozásához is kapcsolódik. Mindemellett a helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek viszonylag erős szociális dimenziója is van (készségek, egészségügy, lakhatás), tehát a gazdasági, a szociális és a területi kohéziót is erősíti.

Az országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének kezelése

(10)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének b) pontjával és V. mellékletének 2.2. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan hozzájárul a Luxemburgnak címzett, releváns országspecifikus ajánlásokban, illetve a Bizottság által az európai szemeszter keretében hivatalosan elfogadott más releváns dokumentumokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének eredményes kezeléséhez („A” minősítés), beleértve azok költségvetési vonatkozásait is.

(11)Megállapítható, hogy a világjárványra adott azonnali költségvetés-politikai válasszal kapcsolatos ajánlásokkal Luxemburg helyreállítási és rezilienciaépítési terve nem foglalkozik, mindazonáltal Luxemburg az általános mentesítési rendelkezéssel összhangban 2020-ban és 2021-ben megfelelő és kielégítő intézkedéseket hozott a gazdaság költségvetési eszközökkel történő azonnali támogatása érdekében.

(12)A terv nagyszámú egymást erősítő reformot és beruházást tartalmaz, és az előirányzott intézkedések elősegítik a Tanács által az európai szemeszter keretében 2019-ben és 2020-ban Luxemburg számára i. a munkaerőpiaci politikákkal (a strukturális munkaerőhiány kezelése, az idősebb munkavállalók foglalkoztathatóságának javítása), ii. az egészségügyi rendszer rezilienciájával, iii. a rendelkezésre álló lakások számának növelésével, iv. a zöld átállással (a megújuló energiaforrásokból folytatott energiatermelésre, a fenntartható közlekedésre, a természeti környezetre és a biológiai sokféleségre irányuló beruházások), v. a digitális átállással (a lakosság digitális kapcsolódási lehetőségeinek javítása és digitális készségeinek fejlesztése, a vállalkozások és a közigazgatás digitalizációjának támogatása), valamint vi. a pénzmosás elleni keret hatékony felügyeletével és végrehajtásával kapcsolatban megfogalmazott országspecifikus ajánlásokban azonosított gazdasági és társadalmi kihívások összességének vagy egy jelentős részének eredményes kezelését.

(13)A készségfejlesztés területén fontos hozzájárulást képeznek az álláskeresőknek, illetve a csökkentett munkaidőben foglalkoztatottaknak kínált szakképzési programokra irányuló beruházások. Ezek a szakképzési programok egyben a válságnak a foglalkoztatásra gyakorolt hatását is mérsékelni fogják. A tervben foglalt egyik kiegészítő reform keretében új szakképzési programokat hoznak létre a legígéretesebb munkaköri profilokban.

(14)A luxemburgi egészségügyi ágazat strukturális problémáinak egy részét, nevezetesen a szakemberhiányt és a hatékonyságnövelés szükségességét kezelni hivatott reformok és beruházások – főként a digitalizációnak köszönhetően – várhatóan megerősítik az egészségügyi rendszer rezilienciáját és irányítását. Az a reform, amelynek keretében újraszabályozzák több egészségügyi szakma kompetenciaigényét, a várakozások szerint növelni fogja az egészségügyi szakmák vonzerejét, és ezáltal csökkenti az ápolás-gondozás területén részben a kereslet folyamatos növekedése miatt tapasztalható szakemberhiányt. A beruházások várhatóan az egészségügyi ágazat digitalizációját és műszaki átjárhatóságát is megerősítik. Az egészségügyi szakmák egységes digitális nyilvántartásának köszönhetően javul a luxemburgi egészségügyi szakemberek adatainak kezelése, lehetővé válik a rövid- és a középtávú demográfiai előrejelzések készítése, és jobban azonosítható lesz, hogy egy-egy földrajzi területen milyen szakmai hátterű orvosokra van szükség. Ez lehetőséget ad a szakemberhiányra való felkészülésre. A távkonzultáció továbbfejlesztésével emellett mérsékelhető az egészségügyi szakemberekre nehezedő nyomás, miközben a Covid19-világjárvány közepette a tényleges utazási szükségletek is csökkennek.

(15)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv a várakozások szerint javítani fogja a közlekedés fenntarthatóságát. Az előirányzott reformok egyike előmozdítja a közszektorban a kibocsátásmentes és a kis kibocsátású járművek beszerzését, egy másik pedig az elektromos járművek által igénybe vehető töltőállomások országos hálózatának bővítését célozza.

(16)A természeti környezet védelme és a biológiai sokféleség területén tervezett intézkedések olyan beruházásokra ösztönzik a településeket, amelyek javítják városi, nyílt, vízi és erdőövezeteik természeti környezetét és biológiai sokféleségét.

(17)A lakáskínálat növelését több beruházás és reform is támogatja, amelyek elsősorban az építést ösztönzik, illetve az annak útjában álló akadályokat igyekeznek megszüntetni. A lakástörvény tervezett átdolgozása a várakozások szerint ösztönözni fogja a településeket a megfizethető lakások építésére. A „Neischmelz” beruházási projekt és az annak kapcsán tervezett megújulóenergia-termelés egyszerre hoz létre új lakóövezetet és járul hozzá a tiszta energiatermelés ügyéhez.

(18)A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben előirányzott beruházások egy része a digitalizációra és az innovációra irányul, és a digitális átállást támogatja. A „FutureSkills” és a „Digital Skills” képzési program a digitális készségek fejlesztésére összpontosít. Az egészségügyi szakemberek műszakilag átjárható digitális nyilvántartására és a távorvoslásra irányuló beruházások az egészségügyi ellátás digitalizációját támogatják. Az adatalapú gazdaság ügyének előmozdítására irányuló intézkedések és az azok keretében tervezett, rendkívüli mértékben innovatív és biztonságos kvantumkommunikációs megoldások a személyes adatok védelmét erősítik meg. A tervezett digitalizációval és a műszaki átjárhatóság javításával emellett a közigazgatás és az általa nyújtott szolgáltatások hatékonyságát és eredményességét is fokozni kívánják.

(19)A terv több reformot is tartalmaz annak az országspecifikus ajánlásnak a végrehajtása érdekében, amelyben a Tanács arra szólítja fel Luxemburgot, hogy biztosítsa a pénzmosás elleni keret hatékony felügyeletét és végrehajtását a bizalmi vagyonkezelési és vállalati szolgáltatásokat, valamint a befektetési szolgáltatásokat nyújtó szakemberek tekintetében. Ezek a reformok a pénzmosás elleni keret és annak érvényesítése megerősítését, a jogi személyek nyilvántartott adatainak jobb felhasználását, a pénzmosással és a terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos kockázatok jobb megértését és ennek alapján célzott enyhítő intézkedések meghatározását, valamint a kiszabható szankciók egyértelműségét célozzák. Emellett az irányadó szabályozás módosításával megújul a bizalmi vagyonkezelési és vállalati szolgáltatásokat nyújtó szakemberekre alkalmazandó jogi keret.

(20)A tervben előirányzott egyik, 2021. március 1. óta már hatályos jogalkotási intézkedés megszünteti az adózási szempontból nem együttműködő országokba és területekre irányuló jogdíj- és kamatkifizetések levonhatóságát. Ez az intézkedés azonban egy olyan, az EU Tanácsa keretében 2019 decemberében elért megállapodás végrehajtását jelenti, amely minden tagállamra nézve kötelező, függetlenül attól, hogy az adott tagállam az európai szemeszter keretében kapott-e országspecifikus ajánlást az agresszív adótervezés elleni fellépéssel kapcsolatban.

A növekedési potenciálhoz, a munkahelyteremtéshez, valamint a gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciához való hozzájárulás

(21)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének c) pontjával és V. mellékletének 2.3. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan jelentős hatást gyakorol („A” minősítés) a növekedési potenciál megerősítésére, a munkahelyteremtésre, valamint Luxemburg gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciájára, amelyek szempontjából kulcsfontosságú a jól működő belső piac, hozzájárulva a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához, többek között a gyermekekre és fiatalokra vonatkozó szakpolitikák előmozdítása révén, valamint a Covid19-válság gazdasági és társadalmi hatásának enyhítéséhez, ezáltal fokozva az Unión belüli gazdasági, társadalmi és területi kohéziót és konvergenciát.

(22)A Bizottság szolgálatai által készített szimulációkból kiderül, hogy a terv alkalmas arra, hogy Luxemburg GDP-jét 2026-ig 0,5 % és 0,8 % közötti mértékben növelje. 3 A helyreállítási és rezilienciaépítési terv jelentős számban tartalmaz olyan reformokat és beruházásokat, amelyek a válság hatásait orvosolják, illetőleg amelyek megerősítik Luxemburg növekedési potenciálját és gazdasági, szociális és intézményi rezilienciáját. A tervben előirányzott beruházások és reformok várhatóan biztosítani fogják a gazdasági helyreállítás összhangját a zöld és digitális átállással. További várakozás velük szemben, hogy – különösen az információs és kommunikációs technológiák, valamint az egészségügy területén – segítsenek megoldani a szakképzett munkaerő tartós hiányát, amely jelenleg visszafogja a növekedést és a beruházásokat. Ennek jegyében a terv több intézkedést is előirányoz annak érdekében, hogy az átalakított Munkaerő-fejlesztési Ügynökség (ADEM) által a foglalkoztatási lehetőségek bővítése érdekében kidolgozott online továbbképző programok segítségével az álláskeresők szert tehessenek digitális és más jövőorientált készségekre. A tágabb értelemben vett digitális kormányzási stratégia keretében tervezett további intézkedések a várakozások szerint a felhasználói élmény középpontba helyezésével elő fogják mozdítani a magánszektor digitális integrációját. A tervben meghatározott intézkedések emellett a lakáshoz jutás javítását, a közlekedési rendszerek tisztábbá és hatékonyabbá tételét, valamint az egészségügyi rendszer hozzáférhetőségének és minőségének fokozását is célozzák.

(23)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv jelentős összegű beruházásokkal kívánja kezelni a szociális kihívásokat, valamint javítani a társadalmi kohéziót és a kiszolgáltatott helyzetű csoportok integrációját. Ezen a területen a tervben foglalt intézkedések egyike célszámot határoz meg az idősebb munkavállalók munkaerőpiaci részvételének növelése, valamint a korszerű digitális készségekkel jellemzően nem rendelkező népességcsoportok munkaerőpiaci integrációjának elősegítése tekintetében. A terv célul tűzi ki a szociális jogok európai pillérével összefüggésben elfogadott cselekvési terv egyik, az EU által 2030-ig teljesítendő kiemelt céljának elérését, nevezetesen hogy 2030-ig a teljes felnőtt lakosság legalább 60 %-a minden évben részt vegyen valamilyen képzésen. Emellett a tervben előirányzott, az egészségügyi rendszer megerősítésére irányuló beruházások a várakozások szerint a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévőkön is segítenek. Ez a nem eléggé ellátott területeken nyújtott egészségügyi szolgáltatások bővítésén keresztül egyben a szociális jogok európai pillérének végrehajtását és a társadalmi kohéziót is támogatni fogja.

A jelentős károkozás elkerülése

(24)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének d) pontjával és V. mellékletének 2.4. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan biztosítja, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt reformok és beruházási projektek végrehajtására irányuló egyetlen intézkedés se okozzon jelentős kárt a környezeti célkitűzések tekintetében („A” minősítés) az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4 17. cikke értelmében (a jelentős károkozás elkerülésének elve).

(25)Luxemburg helyreállítási és rezilienciaépítési terve minden intézkedést szisztematikusan értékel abból a szempontból, hogy teljesíti-e a jelentős károkozás elkerülésének elvét. A rendelkezésre bocsátott információk alapján megállapítható, hogy az intézkedések például annak indokolásán keresztül teljesítik a szóban forgó elvet, hogy a hatályos uniós és luxemburgi jogszabályi keret alkalmazásának módja mennyiben segíti a jelentős károkozás elkerülését.

A zöld átálláshoz, többek között a biológiai sokféleség előmozdításához való hozzájárulás

(26)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének e) pontjával és V. mellékletének 2.5. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek nagymértékben („A” minősítés) hozzájárulnak a biológiai sokféleségre is kiterjedő zöld átálláshoz vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez. Az intézkedések az (EU) 2021/241 rendelet VI. mellékletében foglalt módszertannak megfelelő számítás szerint a terv teljes allokációjának 60,9 %-át kitevő összegben támogatnak éghajlat-politikai célkitűzéseket. Az (EU) 2021/241 rendelet 17. cikkének megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési terv összhangban van a 2021 és 2030 közötti időszakra szóló nemzeti energia- és klímatervben foglalt információkkal.

(27)Luxemburg helyreállítási és rezilienciaépítési terve nagy hangsúlyt helyez a zöld átállásra. A tervezett beruházások jelentős része irányul az ezen a területen megvalósuló projektekre. A tervben foglalt egyik intézkedés innovatív módon hoz létre megújulóenergia-termelő kapacitást egy konkrét helyen. Luxemburg támogatási programot indít az elektromos járművek által igénybe vehető töltőállomások kiépítéséhez. Szintén támogatja a biológiai sokféleség megőrzésére és helyreállítására irányuló, a kormány és a települések együttes fellépésén alapuló erőfeszítéseket. Más kihívások, például az épületek energetikai korszerűsítése nem jelennek meg kiemelten a beruházási intézkedések között, amit a terv javarészt az alacsony maximális pénzügyi hozzájárulással magyaráz. Ugyanez a helyzet a közösségi közlekedési infrastruktúra fejlesztését illetően is, amelyet mindazonáltal Luxemburg az (EU) 2021/241 rendelet alapján nyújtott támogatástól függetlenül el fog végezni.

(28)Összességében elmondható, hogy a tervben bemutatott intézkedések várhatóan tartós hatást fejtenek ki a zöld átállásra. Arra lehet számítani, hogy a szóban forgó intézkedések jelentős mértékben hozzájárulnak a Luxemburg nemzeti energia- és klímatervében meghatározott nemzeti energia- és éghajlat-politikai célok teljesítéséhez, ez azonban további intézkedéseket is igényel majd. Az intézkedések egyben az Unió 2030-as energia- és éghajlat-politikai céljainak teljesítését is segítik, és hozzájárulnak ahhoz, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon.

A digitális átálláshoz való hozzájárulás

(29)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének f) pontjával és V. mellékletének 2.6. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek nagymértékben („A” minősítés) hozzájárulnak a digitális átálláshoz vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez. Az intézkedések az (EU) 2021/241 rendelet VII. mellékletében foglalt módszertannak megfelelő számítás szerint a terv teljes allokációjának 31,6 %-át kitevő összegben támogatnak digitális célkitűzéseket.

(30)A Luxemburg helyreállítási és rezilienciaépítési tervében foglalt intézkedések egy része hozzájárul a digitális átálláshoz. Több beruházásnak célja a közigazgatás és az általa nyújtott szolgáltatások, valamint az egészségügyi rendszer digitalizálása, ezáltal pedig működésük hatékonyabbá, eredményesebbé és műszakilag átjárhatóbbá tétele. A tervben olyan beruházások is találhatók, amelyek az alap- és a magasabb szintű digitális készségek fejlesztésére irányulnak. Ez várhatóan elősegíti a digitalizációt és az innovációt, és hozzájárul a munkaerőpiac igényeinek kielégítéséhez.

(31)A Luxemburg helyreállítási és rezilienciaépítési tervében foglalt intézkedések egy része a digitális átállásból fakadó kihívásokat hivatott kezelni. A tervben előirányzott egyik beruházás egy rendkívüli mértékben biztonságos, a kvantumtechnológián alapuló kommunikációs infrastruktúra létrehozására irányul, amely a várakozások szerint segíteni fogja az átállással összefüggő egyik legnagyobb kihívás kezelését, a személyes adatok biztonságának garantálását. A terv emellett a Munkaerő-fejlesztési Ügynökség (ADEM) digitalizálását is előirányozza annak érdekében, hogy hatékonyabbá tegye a hatóságoknak a munkaerőpiaci igények kielégítésére irányuló erőfeszítéseit.

Tartós hatás

(32)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének g) pontjával és V. mellékletének 2.7. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan nagymértékben tartós hatást gyakorol Luxemburgra („A” minősítés).

(33)A Luxemburg tervében előirányzott beruházások és reformok végrehajtása támogatja az ország hosszú távú céljainak elérését. A tervben bemutatott intézkedések a jelentős hasznosítási potenciállal rendelkező, innovatív és fenntartható gazdasági tevékenységekre összpontosítanak. A tervezett nagyszámú innovatív projekt segítségével Luxemburg diverzifikálja gazdaságát, új beruházási lehetőségeket teremt, és reziliensebbé teszi növekedési pályáját. Emellett a helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek az is célja, hogy megfelelő választ adjon a jelenlegi egészségügyi válságra, amely várhatóan tovább súlyosbítja a meglévő egyenlőtlenségeket. A terv tartós hatása a terv és más – részint a kohéziós politikai alapokból finanszírozott – programok közötti szinergiák révén is fokozható.

(34)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv mindhárom pillére strukturális változásokat irányoz elő a megcélzott szakpolitikai területeken. A digitális készségek fejlesztését célzó kezdeményezések az álláskeresők és a csökkentett munkaidőben foglalkoztatottak szakmai készségeit hivatottak megerősíteni és diverzifikálni, hangsúlyosan a digitális készségek fejlesztésével. Hosszabb távon a tervben előirányzott, az egész életen át tartó tanulás előmozdítását és a képzési programoknak a munkaerőpiac igényeihez való hozzáigazítását célzó reformok reziliensebbé teszik a munkaerőpiacot. A tervben foglalt intézkedések az egészségügyi ágazat rezilienciájának és teljesítményének javítása érdekében kezelik a szakemberek rendelkezésre állása és a készségek területén fennálló hiányosságokat, továbbá – egyebek mellett a távorvoslás területén – elősegítik az egészségügyi ágazat jobb irányítását és digitalizációját. A közlekedés dekarbonizációját felgyorsító intézkedések a várakozások szerint a megújuló energiaforrások hasznosításának ösztönzésével és új „zöld” munkahelyek létrehozásával pozitív hatást gyakorolnak a zöld átállásra. Emellett a tervben előirányzott intézkedések a gazdaság átláthatóbbá és méltányosabbá tétele érdekében megerősítik a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem jogi felügyeleti keretét. Összességében elmondható, hogy a tervezett reformok és intézkedések várhatóan tartós strukturális változást indukálnak az érintett szakpolitikai területeken.

Nyomon követés és végrehajtás

(35)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének h) pontjával és V. mellékletének 2.8. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben javasolt intézkedések várhatóan megfelelő módon („A” minősítés) biztosítják a terv eredményes nyomon követését és végrehajtását, a tervezett ütemtervre, mérföldkövekre és célokra, valamint a kapcsolódó mutatókra is kiterjedően.

(36)Luxemburg egyértelmű intézményi struktúrára, feladatmegosztásra és beszámolási mechanizmusokra épülő, megalapozott ellenőrzési és kontrolltervet készített, amely minden bizonnyal biztosítani fogja a mérföldkövek és a célok teljesítésének alapos nyomon követését. A tervvel kapcsolatos általános feladatokat a Pénzügyminisztériumon belül működő Gazdasági és Költségvetési Igazgatóság látja el, miközben ugyanez a szervezet szolgál kapcsolattartó pontként is a Bizottság felé. Ez az igazgatási szervként eljáró szervezet emellett a kifizetési kérelmek és a vezetői nyilatkozatok elkészítéséért, valamint a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásának koordinálásáért és nyomon követéséért is felelős. Az igazgatási szerv végzi továbbá a mutatókkal kapcsolatos információk összesítését, konzisztenciájának ellenőrzését és általános minőség-ellenőrzését. Luxemburg jelezte, hogy a tervben ismertetett egyedi irányítási és jelentéstételi követelmények teljesítése érdekében folyamatban van a mérföldkövekkel és a célokkal kapcsolatos irányítás és jelentéstétel informatikai hátterének kialakítása. Az (EU) 2021/241 rendelet 20. cikke (5) bekezdésének e) pontjával összhangban Luxemburgnak a rendelet 22. cikkének való megfelelés érdekében ezt az intézkedést úgy kell végrehajtania, hogy az első kifizetési kérelem előtt megerősíti a végrehajtás státuszát. A rendszerrel kapcsolatban célzott ellenőrzést kell végezni. A jelentésnek elemeznie kell a kapcsolódó, feltárt hiányosságokat és a meghozott vagy tervezett korrekciós intézkedéseket. Ez biztosítani fogja különösen, hogy Luxemburg rendelkezzék az irányadó követelményeket teljesítő rendszerrel. Ennek megfelelően meghatároztak egy mérföldkövet annak érdekében, hogy a rendszer az első kifizetési kérelem benyújtása előtt megkezdje működését.

(37)A terv végrehajtásával összefüggésben az ellenőrző hatóság feladatait a Pénzügyi Főfelügyelet (Inspection Générale des Finances) látja el, ugyanaz a szerv, amely a megosztott irányítás alá tartozó alapok tekintetében is eljár ellenőrző hatóságként. Mivel Luxemburg úgy döntött, hogy évente egy kifizetési kérelmet nyújt be, az ellenőrző hatóságnak évente kell működési és rendszerellenőrzést végeznie, illetőleg ellenőrzési jelentést készítenie. Ebben a jelentésben értékelnie kell az irányítási és kontrollrendszer működésének eredményességét, és ezáltal megalapozott bizonyosságot kell adnia a Bizottságnak benyújtott kifizetési kérelmekben megjelölt mérföldkövek és célok helytállóságáról. Az ellenőrző hatóság független az igazgatási szervtől, ami biztosítéka annak, hogy a funkciók megfelelő módon elkülönülnek egymástól.

(38)A mérföldkövek és célok a rendelet 17. cikkének (2) bekezdése szerint támogatásra jogosult, már befejezett intézkedésekre is vonatkoznak. E mérföldkövek és célok tartósan kielégítő teljesítése szükséges a folyósítási kérelem indoklásához.

(39)A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az eszköz keretében nyújtott pénzügyi támogatást az (EU) 2021/241 rendelet 34. cikkével összhangban közöljék és elismerjék. A technikai támogatási eszköz keretében a tagállamok technikai támogatást kérhetnek tervük végrehajtásához.

Költségszámítás

(40)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének i) pontjával és V. mellékletének 2.9. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltségére vonatkozó, a tervben közölt indokolás közepes mértékben („B” minősítés) megfelel a következőknek: észszerű és valószerű, összhangban van a költséghatékonyság elvével és arányos a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt várható hatással.

(41)Luxemburg a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt minden egyes reform és beruházás tekintetében megmagyarázta és dokumentálta a költségbecsléseket. A rendelkezésre bocsátott információk általában véve teljesek és érthetőek, bár az „A” minősítés eléréséhez egyes intézkedések esetében további adatokkal is lehetett volna szolgálni, illetve jobban is be lehetett volna mutatni a mögöttes feltételezéseket. A költségbecslések észszerűségének és valószerűségének biztosítása érdekében a Pénzügyi Főfelügyelet a helyreállítási és rezilienciaépítési terv valamennyi intézkedését ellenőrizte. Erről az ellenőrzésről azonban nem nyújtottak be dokumentumokat. A kapott információk alapján a költségbecslések a reformok és a beruházások túlnyomó többsége esetében közepes mértékben „észszerűek”. Luxemburg összességében korlátozott mértékben szolgáltatott korábbi, illetve összehasonlító költséginformációkat a költségbecslések valószerűségének értékeléséhez. A 2020. február 1. óta megkezdett intézkedések tekintetében Luxemburg benyújtotta a tervezett beruházásokra vonatkozó számlákat, ajánlattételi dokumentumokat és projektterveket. Ennek megfelelően a költségbecslések a reformok és a beruházások túlnyomó többsége esetében közepes mértékben „valószerűek”. Végezetül a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége összhangban van a költséghatékonyság elvével, és arányos a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt várható hatással.

(42)Luxemburg elegendő információt és bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt reformoknak és beruházásoknak az (EU) 2021/241 rendelet alapján finanszírozandó becsült költségére nem nyújt fedezetet meglévő vagy tervezett uniós finanszírozás.

A pénzügyi érdekek védelme

(43)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének j) pontjával és V. mellékletének 2.10. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben javasolt intézkedések és az ebben a határozatban foglalt kiegészítő intézkedések megfelelőek („A” minősítés) ahhoz, hogy megelőzzék, feltárják és korrigálják a korrupciót, a csalást és az összeférhetetlenséget az említett rendelet alapján biztosított források felhasználása során, és az intézkedések várhatóan eredményesen biztosítják az említett rendelet alapján nyújtott és más uniós programokból származó finanszírozás kettősségének elkerülését. Ez nem érinti az uniós jognak való megfelelés előmozdítására és érvényesítésére szolgáló egyéb instrumentumok és eszközök alkalmazását, többek között a korrupció, a csalás és az összeférhetetlenségek megelőzése, feltárása és korrekciója, valamint az Unió pénzügyeinek az (EU) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban történő védelme tekintetében.

(44)A súlyos szabálytalanságok megelőzését, feltárását és korrekcióját illetően a terv bemutatja azt a nemzeti szervezeti struktúrát, amely biztosítja az elvégzendő feladatoknak a kockázatok feltérképezése alapján történő elosztását, a felelősségi köröket, valamint azt, hogy ez a struktúra hogyan biztosítja mindenre kiterjedően a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség eseteinek megelőzését, feltárását és korrekcióját. Erre a célra a Bizottság által rendelkezésre bocsátandó egységes adatbányászati és kockázatértékelő eszközt fogják alkalmazni. Az elvégzett kontrollok eredményeit a kiadásokra vonatkozó kontroll során készítendő jelentésben kell összefoglalni. Ugyanakkor a tervben bemutatott, az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló eljárások egy részét még nem állapították meg, ezen eljárások létrehozása 2021 negyedik negyedévére várható. Az (EU) 2021/241 rendelet 20. cikke (5) bekezdésének e) pontjával összhangban Luxemburgnak a rendelet 22. cikkének való megfelelés érdekében az első kifizetési kérelem benyújtása előtt meg kell erősítenie az eljárás bevezetését. Ez biztosítani fogja különösen, hogy Luxemburg rendelkezzék az irányadó követelményeket teljesítő rendszerrel. Ennek megfelelően meghatároztak egy mérföldkövet annak érdekében, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatban az első kifizetési kérelem benyújtása előtt bizonyosságot adjanak.

(45)Egyedi intézkedéseket hajtanak végre a közbeszerzésekre, a korrupció megelőzésére és a pénzügyi érdekek védelmére vonatkozó szabályoknak való megfelelés ellenőrzése érdekében. A Pénzügyi Főfelügyelet ellenőrzési folyamatainak évente végrehajtott, a mérföldkövekkel és a célokkal kapcsolatos beszámolás céljából létrehozott rendszerre, valamint a csalás, az összeférhetetlenség, a korrupció és a többszörös finanszírozás eseteinek megelőzését, feltárását és korrekcióját biztosító belső kontrollrendszerre kiterjedő rendszerellenőrzéseken, valamint megfelelő mintán végzett éves működési ellenőrzéseken kell alapulniuk.

A terv koherenciája

(46)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének k) pontjával és V. mellékletének 2.11. pontjával összhangban a terv nagymértékben („A” minősítés) olyan intézkedéseket tartalmaz a reformok és a közberuházási projektek végrehajtására vonatkozóan, amelyek koherens intézkedéseket jelentenek.

(47)Luxemburg helyreállítási és rezilienciaépítési terve nyolc komponensből áll, amelyek kiegyensúlyozott módon tartalmaznak beruházásokat és reformokat. Mindegyik komponenst koherens, a terv többi részével szinergiában álló intézkedések alkotják. Ennek megfelelően a tervben előirányzott beruházások és reformok – mind egy-egy komponensen belül, mind komponenseken átívelő módon – megerősítik és kiegészítik egymást, és egyetlen intézkedés sincs ellentmondásban a többivel vagy rontja a többi eredményességét.

Egyenlőség

(48)Az esélyegyenlőség – a közigazgatási eljárások és a képzések mindenki számára egyenlő hozzáférhetősége formájában –, valamint a digitális társadalmi befogadás elsősorban az 1.A („Készségfejlesztés, átképzés és továbbképzés”) és a 3.B („A közigazgatás korszerűsítése”) komponensben van jelen. Az e komponensek keretében tervezett intézkedések különös figyelmet fordítanak a digitális készségekkel kevésbé rendelkező személyekre, az idősebbekre és az okostelefonnal nem rendelkezőkre. Emellett az 1.B komponens („Az egészségügyi rendszer rezilienciájának növelése”) keretében tervezett távorvoslás-fejlesztési beruházás a digitális készségekkel kevésbé rendelkező személyek és az idősebbek érdekeinek érvényesítése céljából biztosítja, hogy a szolgáltatás telefonon és e-mailben is igénybe vehető legyen. Végezetül az 1.C komponens („A megfizethető és fenntartható magánlakások kínálatának növelése”) keretében tervezett „Lakástörvény 2.0” elnevezésű reform azon alacsony jövedelmű háztartások számára nyújt segítséget a lakáshoz jutásban, amelyek a magánpiacon nehezen tudnak lakást venni vagy bérelni maguknak.

Biztonsági önértékelés

(49)Luxemburg az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikke (4) bekezdésének g) pontjával összhangban nem végzett biztonsági önértékelést, mert szükségtelennek tartotta azt.

Határokon átnyúló és több országot átfogó projektek

(50)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv jelentős összeget szán egy kvantumkommunikációs infrastruktúrára irányuló beruházásra, amelyet az európai kvantumkommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos kezdeményezés (EuroQCI) keretei között terveznek létrehozni. Ez a célzott finanszírozás és beruházás az aktualizált európai iparstratégiában azonosított stratégiai területek egyikére irányul, és a reziliencia növeléséhez szükséges kapacitásépítő és terep-előkészítő munkát segíti elő. Ennek köszönhetően olyan új ökoszisztéma jön létre Luxemburgban, amely magas szintű szakértelmet alakít ki és minőségi munkahelyeket hoz létre egy korszerűnek számító digitális területen. A kezdeményezés keretében kiépítik és üzembe helyezik a szomszédos nemzeti kvantumkommunikációs hálózatok közötti, országhatárokat átívelő összeköttetéseket is.

Konzultációs folyamat

(51)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv tervezetét bemutatták a nemzeti parlament pénzügyi és költségvetési bizottságának, és a bizottság visszajelzéseit figyelembe vették a terv véglegesítésekor. A kormány általi elfogadását követően a tervet bemutatták az érintett parlamenti bizottságoknak, valamint a parlament plenáris ülésén. A terv hivatalos benyújtása előtt így a parlament tagjai is kifejthették véleményüket. A szociális partnerek szintén kézhez kapták a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tervezetét, és ismertethették elképzeléseiket a terv majdani prioritásairól. A kormány általi elfogadását követően a tervet ismét bemutatták a szociális partnereknek. A releváns szereplők felelősségvállalásának biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy az érintett helyi hatóságokat és érdekelt feleket, köztük a szociális partnereket, bevonják a tervben foglalt beruházások és reformok végrehajtásába.

Pozitív értékelés

(52)Miután a Bizottság pozitív értékelést adott Luxemburg helyreállítási és rezilienciaépítési tervéről, amelyben megállapította, hogy a terv kielégítő mértékben megfelel az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározott értékelési kritériumoknak, az említett rendelet 20. cikkének (2) bekezdésével összhangban ebben a határozatban meg kell határozni a terv végrehajtásához szükséges reformokat és beruházási projekteket, a releváns mérföldköveket, célokat és mutatókat, valamint az Unió által a terv végrehajtásához vissza nem térítendő pénzügyi támogatás formájában rendelkezésre bocsátott összeget.

Pénzügyi hozzájárulás

(53)Luxemburg helyreállítási és rezilienciaépítési tervének becsült összköltsége 93 354 077 EUR. Mivel a helyreállítási és rezilienciaépítési terv kielégítő módon megfelel az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározott értékelési kritériumoknak, továbbá mivel a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége alacsonyabb a Luxemburg számára rendelkezésre álló maximális pénzügyi hozzájárulásnál, a Luxemburg helyreállítási és rezilienciaépítési tervéhez allokált pénzügyi hozzájárulásnak a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltségével kell egyenlőnek lennie.

(54)Az (EU) 2021/241 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Luxemburgra vonatkozó maximális pénzügyi hozzájárulás kiszámítását 2022. június 30-ig aktualizálni kell. Ezért az említett rendelet 23. cikkének (1) bekezdésével összhangban Luxemburg számára most rendelkezésre kell bocsátani egy összeget, amely 2022. december 31-ig jogi kötelezettségvállalással terhelhető. Amennyiben a maximális pénzügyi hozzájárulás aktualizálása nyomán szükséges, a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján indokolatlan késedelem nélkül módosítania kell ezt a határozatot az aktualizált maximális pénzügyi hozzájárulás beillesztése érdekében.

(55)A nyújtandó támogatást a Bizottság által az (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozat 5 5. cikke alapján az Unió nevében felvett kölcsönből kell finanszírozni. A támogatást részletekben kell kifizetni, mihelyt Luxemburg kielégítő módon teljesítette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásához kapcsolódóan azonosított releváns mérföldköveket és célokat.

(56)Luxemburg a pénzügyi hozzájárulás 13 %-ának előfinanszírozását kérte. Ezt az összeget az (EU) 2021/241 rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében előírt finanszírozási megállapodás hatálybalépésétől függően és azzal összhangban kell Luxemburg rendelkezésére bocsátani.

(57)Ez a határozat nem érinti az uniós forrásoknak az (EU) 2021/241 rendelettől eltérő bármely más uniós program keretében történő odaítélésével kapcsolatos eljárások kimenetelét, sem pedig a belső piac működésének torzulásával kapcsolatos, különösen a Szerződés 107. és 108. cikke alapján lefolytatandó eljárások eredményét. E határozat nem szünteti meg a tagállamokkal szembeni azon követelményt, hogy a Szerződés 108. cikkével összhangban értesítsék a Bizottságot az állami támogatások lehetséges eseteiről,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk
A helyreállítási és rezilienciaépítési terv értékelésének jóváhagyása

Luxemburg helyreállítási és rezilienciaépítési tervének az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében előírt kritériumok szerinti értékelését a Tanács jóváhagyja. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti reformokat és beruházási projekteket, a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó intézkedéseket és ütemtervet – beleértve a releváns mérföldköveket és célokat, a tervezett mérföldkövek és célok teljesítéséhez kapcsolódó releváns mutatókat, valamint a Bizottság számára az alapul szolgáló releváns adatokhoz való teljes körű hozzáférést biztosító szabályokat is – e határozat melléklete tartalmazza.

2. cikk
Pénzügyi hozzájárulás

(1)Az Unió vissza nem térítendő támogatás formájában 93 354 077 EUR összegű pénzügyi hozzájárulást bocsát Luxemburg rendelkezésére. 76 625 886 EUR összeg 2022. december 31-ig áll rendelkezésre jogi kötelezettségvállalás céljából. 6 Amennyiben az (EU) 2021/241 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírt aktualizálás Luxemburgra vonatkozóan ezzel az összeggel egyenlő vagy annál nagyobb összeget állapít meg, további 16 728 191 EUR összeget kell rendelkezésre bocsátani, amely jogi kötelezettségvállalással 2023. január 1-jétől 2023. december 31-ig terhelhető.

(2)A Bizottság az uniós pénzügyi hozzájárulást a melléklettel összhangban részletekben bocsátja Luxemburg rendelkezésére. A pénzügyi hozzájárulás 13 százalékának megfelelő összeget, azaz 12 136 030 EUR-t előfinanszírozási kifizetésként kell rendelkezésre bocsátani. Az előfinanszírozást és a részleteket a Bizottság egy vagy több részösszegben folyósíthatja. A részösszegek nagysága a finanszírozási források rendelkezésre állásától függ.

(3)Az előfinanszírozást az (EU) 2021/241 rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében előírt finanszírozási megállapodás hatálybalépésétől függően és azzal összhangban kell rendelkezésre bocsátani. Az előfinanszírozást a részletek kifizetéseit terhelő arányos levonással kell elszámolni.

(4)A részleteknek a finanszírozási megállapodással összhangban történő rendelkezésre bocsátása a rendelkezésre álló finanszírozási forrásoktól és az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkével összhangban hozott azon bizottsági határozattól függ, amely szerint Luxemburg kielégítően teljesítette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásával kapcsolatban meghatározott releváns mérföldköveket és célokat. Az (1) bekezdésben említett jogi kötelezettségvállalások hatálybalépésétől függően a kifizetésre való jogosultság érdekében a mérföldköveket és célokat legkésőbb 2026. augusztus 31-ig teljesíteni kell.

3. cikk
Címzett

Ennek a határozatnak a Luxemburgi Nagyhercegség a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    HL L 57., 2021.2.18., 17–75. o.

(2)    Az Európai Tanács általi jóváhagyást követően a Tanács általi végleges elfogadásra vár. Az eurócsoport által 2020. december 16-án elfogadott szöveg elérhető az alábbi linken: https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-14356-2020-INIT/hu/pdf

(3)    Ezek a szimulációk az NGEU általános hatását tükrözik, amely magában foglalja a REACT-EU vonatkozó finanszírozását, valamint a Horizont, az InvestEU, az Igazságos Átmenet Alap, a vidékfejlesztés és a RescEU megnövelt finanszírozását is. Nem tartalmazzák ugyanakkor a strukturális reformok lehetséges pozitív hatását, amely jelentős lehet.

(4)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

(5)    HL L 424., 2020.12.15., 1. o.

(6)    Ez az összeg az (EU) 2021/241 rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerinti kiadások Luxemburgra jutó arányos részének levonása utáni, 2022 december 31-ig jogi kötelezettségvállalással terhelhető összegnek felel meg, amelynek számítása az említett rendelet 11. cikkében foglalt módszertannak megfelelően történt.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.6.18.

COM(2021) 332 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat: A Tanács végrehajtási határozata

Luxemburg helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról

{SWD(2021) 159 final}

MELLÉKLET

1. SZAKASZ: A HELYREÁLLÍTÁSI ÉS REZILIENCIAÉPÍTÉSI TERVBEN FOGLALT REFORMOK ÉS BERUHÁZÁSOK

1.A reformok és beruházások ismertetése

A. 1A. KOMPONENS: Készségfejlesztés, átképzés és továbbképzés

Luxemburg helyreállítási és rezilienciaépítési tervének „Készségfejlesztés, átképzés és továbbképzés” komponense egyúttal választ ad a munkanélküliség válság által kiváltott növekedésére, a munkaerőpiacon tapasztalható szakemberhiány régóta fennálló kihívására, valamint a távmunka egyre elterjedtebb igénybevételére, ami szervezeti változásokat és főként a digitális készségek iránti nagyobb keresletet von maga után. Két képzési program az álláskeresőket és a csökkentett munkaidőben foglalkoztatott munkavállalókat célozza meg. Egy kiegészítő reform keretében képzési cselekvési tervet kell kidolgozni, amely meghatározza a szakképzések („Skillsbridges”) pályáját, amelyek célja, hogy a jövőben a leginkább szükséges készségeket biztosítsák.

A komponens hozzájárul az idősebb munkavállalók foglalkoztathatóságának javítását célzó 2019. évi 1. országspecifikus ajánlás, a készségfejlesztés ösztönzését célzó 2019. évi 3. országspecifikus ajánlás , valamint a válság foglalkoztatásra gyakorolt hatásának enyhítésére irányuló 2020. évi 2. országspecifikus ajánlás megvalósításához, különös tekintettel a nehéz munkaerőpiaci helyzetben lévőkre.

A DNSH technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és tervben foglalt mérséklési lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

A.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform: Skillsdësch

Egy szélesebb körű kezdeményezés keretében, amelynek célja egy készségstratégia kidolgozása, valamint a folyamatos szakképzés előmozdítása, az összes érdekelt fél által vezetett, a készségekről szóló kerekasztal-beszélgetéseket („Skillsdësch”) magában foglaló együttműködési eljárás lefolytatására került sor a készségek iránti igény elemzése és a legígéretesebb munkaköri profilok meghatározása céljából. Az ennek eredményeként kidolgozott cselekvési terv „skillsbridges” elnevezésű célzott képzési útvonalakat határoz meg, amelyek segítik a munkavállalókat és az álláskeresőket foglalkoztathatóságuk javításában a zöld és digitális átállás során. Az így kialakított szakképzéseket 2022 második negyedévében kell elindítani.

1. beruházás: Jövőbeli készségek

Ugyanebben az összefüggésben a Jövőbeli készségek program keresett humán, digitális és vezetői készségeket biztosít a kiválasztott és motivált álláskeresőknek, hogy megkönnyítse rövid távú munkaerőpiaci visszailleszkedésüket és mobilitásukat. A program külön célt tűz ki a 45 éves vagy annál idősebb álláskeresők számára, hogy hozzájáruljon a széles körben elterjedt korai nyugdíjba vonulás csökkentéséhez és a készségek fejlesztéséhez. A program által generált tartalmat hosszabb távon álláskeresők nagyobb körének rendelkezésére kell bocsátani.

2. beruházás: Digitális készségek

A Digitális Készségek Program keretében 2021 januárja és márciusa között csökkentett munkaidőben foglalkoztatott valamennyi munkavállaló hozzáférhet digitális készségekkel kapcsolatos e-tanfolyamokhoz. 500 euróig terjedő utalványok használatával választhatnak az alap- és a közvetítői tanfolyamok között. Mivel nincs szükség saját informatikai eszközökre, a program megkönnyíti az alacsonyabb digitális készségekkel rendelkező személyek helyzetét.

A.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

B. 1B. KOMPONENS: Az egészségügyi rendszer rezilienciájának növelése

Luxemburg helyreállítási és rezilienciaépítési tervének ez a komponense két reformot és két beruházást foglal magában, amelyek célja a luxemburgi egészségügyi ágazat egyes strukturális problémáinak, így az egészségügyi szakemberek hiányának és az egészségügyi rendszer hatékonyságának kezelése, különösen annak digitalizálása révén. Az első reform az egészségügyi rendszer irányításával foglalkozik, és felvázolja az érdekelt felekkel folytatott konzultációs folyamatot és a munkaprogram módszerét számos előre meghatározott kihívás kezelése érdekében. A második reform célja a különböző szakemberek hatásköreinek újradefiniálása és bővítése. A beruházásoknak hozzá kell járulniuk az egészségügyi ágazat digitalizálásához i. az egészségügyi szakmák digitális nyilvántartásának létrehozásával az egészségügyi lefedettség és az egészségügyi szakemberek iránti igény jobb kezelése és előrejelzése érdekében, valamint ii. a távorvoslási megoldások kifejlesztésével.

Ez a komponens az egészségügyi rendszer rezilienciájának javításáról szóló 2020. évi országspecifikus ajánlásra adott válasz, amely a rendelkezésre álló egészségügyi dolgozók megfelelő mozgósításának biztosítására irányul a rendszer irányításának javítása és az e-egészségügy révén.

A DNSH technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a mérséklési lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

B.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. reform: Gesondheetsdësch

Luxemburg konzultációs folyamatot („Gesondheetsdësch”) indított a minisztériumok, az egészségbiztosítási menedzserek, az orvosok és az egészségügyi szakemberek képviselői részvételével, hogy korszerűsítse az egészségügyi ágazat irányítását, és választ adjon számos előre meghatározott kihívásra hat tematikus munkaterületen. A Luxemburg helyreállítási és rezilienciaépítési tervében bemutatott reformok és beruházások – az egészségügyi szakemberek kompetenciáinak reformja, az egészségügyi szakmák digitális nyilvántartásának létrehozása és a távorvoslási megoldások fejlesztése – e konzultáció eredményein alapulnak. E folyamat egyéb munkafolyamatai az egészségügyi rendszer rezilienciájához kapcsolódó nagyon fontos területekre is kiterjednek (különösen az alapellátás javítása, az integrált ellátás, az egészségfejlesztés, az egészségügyi ellátás fenntartható finanszírozása), de nem jelentenek kötelezettségvállalásokat a tervben, kivéve a Gesondheetsdësch-folyamat eredményeinek végrehajtására vonatkozó munkaprogram közzétételét.

2. reform: Az egészségügyi szakemberek kompetenciáira vonatkozó szabályozás reformja

A reform célja az egészségügyi szakemberek kompetenciáinak átdolgozása az egészségügyi szakmák vonzerejének növelése, a feladatváltás feltételeinek megteremtése, valamint a gondozás iránti növekvő igény összefüggésében az egészségügyi szakemberek hiányának kezelése érdekében. Új szakmai kategóriákat kell létrehozni az egészségügyi szakemberek (például a magas szintű ápolók és a szakápolók) között, valamint az ápolók és az ápolási-gondozási asszisztensek közötti köztes szintet is létre kell hozni.

A kompetenciák újradefiniálásának első célcsoportját az ápolónők és az ápolási asszisztensek jelentik. Az e tekintetben elfogadott jogszabályok 2025. szeptember 30-ig lépnek hatályba. Ugyanezt a folyamatot kell lefolytatni a többi egészségügyi szakma (köztük szakápolók, terapeuták, szülésznők, szociális munkások és dietetikusok) esetében is, amelyek szükségleteit a legkésőbb 2024. június 30-ig közzéteendő ütemtervben meg kell határozni. Az e tekintetben elfogadott jogszabályok 2025. december 31-ig lépnek hatályba.

1. beruházás: Az egészségügyi szakmák egységes digitális nyilvántartása

E beruházás célja az egészségügyi szakmák egységes digitális nyilvántartásának létrehozása, adminisztratív és szakmai adatok gyűjtése az egészségügyi szakemberekre vonatkozó adatok (orvosok száma, szakterületeik, életkoruk eloszlása, területi megoszlásuk stb.) kezelése, a szükséges szakmák és készségek előrejelzése (szakterületek és földrajzi területek rövid- és középtávú demográfiai előrejelzései), valamint a személyzet válság idején történő mozgósítása érdekében. Ez az eszköz a szakmai engedélyek kezelését is lehetővé teszi, és eleget tesz a szakmai adatok naprakészen tartására vonatkozó jogi kötelezettségnek. A projektet 2023. március 31-ig be kell fejezni.

2. beruházás: Távorvoslási megoldás a betegek távfelügyeletére

Ez a beruházás a távorvoslás 2022. március 31-ig történő fejlesztésére irányul. A programnak a Covid19-világjárvány során az e-egészségügyi ügynökség által 2020 márciusában végrehajtott távkonzultációs rendszerre kell épülnie („Maela”, amely lehetővé teszi, hogy az orvosok, fogorvosok vagy szülésznők ellássák a betegek távfelügyeletét), és fejlettebb megoldást („IdeoPHM”) foglal magában. Az új rendszert integrálni kell a nemzeti e-egészségügyi platformon telepített e-egészségügyi szolgáltatásokba. Az alacsony digitális készségekkel rendelkezők és az idősek digitális integrációja érdekében az Egészségügyi Minisztérium ügyfélszolgálatot hozott létre, amely e-mailben vagy telefonon keresztül érhető el. Javítania kell az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést és korlátoznia kell az egészségügyi szakemberekre nehezedő nyomást, ugyanakkor csökkentenie kell a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben a fizikai utazás iránti igényt.

B.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

C. 1C. KOMPONENS – A megfizethető és fenntartható magánlakások kínálatának növelése

Luxemburg helyreállítási és rezilienciaépítési tervének ezen komponense a lakhatás fejlesztését, valamint a megfizethető és fenntartható lakáskínálat növelését célozza Luxemburgban. 

Ennek a komponensnek a részeként a Lakástörvény 2.0 reformja új referenciakeretet jelent az önkormányzatoknak új lakásprojektek – új épületek építése vagy a meglévő épületállomány felújítása révén történő – megvalósításához nyújtott kormányzati támogatás számára. Ez a komponens tartalmaz egy beruházási intézkedést is, amely a „Neischmelz” projekt részeként Dudelange településen a megújulóenergia-termelés támogatására összpontosít (egy szélesebb projekt, amely magában foglalja egy korábbi ipari terület rehabilitációját egy új városnegyed létrehozása érdekében, ezáltal növelve a megfizethető és fenntartható lakások kínálatát).

A Lakástörvény 2.0 intézkedése révén ez a komponens hozzájárul a Luxemburgnak címzett, a lakáskínálat növelésére irányuló beruházásokhoz kapcsolódó gazdaságpolitika előmozdítására, többek között az ösztönzők növelésére és az építési akadályok felszámolására vonatkozó országspecifikus ajánlás megvalósításához (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás ). A „Neischmelz” projekten és az épületek felújításával kapcsolatos szempontokon keresztül a Lakástörvény 2.0 is hozzájárul a zöld átálláshoz, valamint a 2020. évi 3. országspecifikus ajánlás megvalósításához is, amely arra irányul, hogy a beruházásokat a zöld (...) átállásra összpontosítsák, különös tekintettel a fenntartható (...) épületekre, a tiszta és hatékony energiatermelésre és -felhasználásra, hozzájárulva ezzel a gazdaság fokozatos dekarbonizációjához”.

A DNSH technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a mérséklési lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

C.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform: Lakástörvény 2.0

Luxemburgban a magántulajdonok jelentős hányada és a földterületek fejlesztésre bocsátására irányuló ösztönzők hiánya korlátozza a hatóságok azon képességét, hogy kezeljék a lakáspiaci alulkínálatot, amely az erős népességnövekedés mellett továbbra is növeli az árakat. Eközben a háztartások eladósodottsága 2018-ban tovább növekszik, és a GNI 170 %-át teszi ki (amelynek legnagyobb része jelzáloghitel-adósság és egyenlőtlenül oszlik meg, ami viszonylag sebezhetőbbé teszi a szegényebb háztartásokat).

Ennek fényében ennek a reformnak létre kell hoznia egy „Lakástörvény 2.0” referenciakeretet, amely arra ösztönzi az önkormányzatokat, hogy a megfizethető lakások hiányának kezelése érdekében földterületeket használjanak fel építkezésre vagy újítsanak fel épületeket a szociális lakhatás bővítése céljából, valamint a növekvő népesség miatt iskolák és óvodák építését ösztönözzék. Ez a program a 2008 óta hatályban lévő Lakástörvény 1.0 tanulságaira épül.

A Lakástörvény 2.0 értelmében minden település „alapegyezményt” írhat alá az állammal, amely lehetővé teszi, hogy az önkormányzatot „lakástanácsos” segítse. Amennyiben így jár el, az önkormányzat kialakítja és elfogadja saját településfejlesztési stratégiáját („Programme d’action local logement” vagy PAL). Az önkormányzatok ezt követően „végrehajtási egyezményt” írnak alá az állammal, amely kötelezi az önkormányzatot arra, hogy a PAL-ban részletezett fejlesztési projekteket – az előző évben a bérleti piacon forgalomba hozott megfizethető lakások alapján – állami pénzügyi támogatással hajtsa végre.

A Lakástörvény 2.0-nak figyelembe kell vennie az ágazati tervekben és az új nemzeti területrendezési mesterprogramban (PDAT) meghatározott fejlesztési prioritásokat, és amennyiben az aláíró települések száma ezt lehetővé teszi, a lakáskínálat fenntartható növelése érdekében nemzeti szinten hozzá kell járulnia a koherens földhasználat-fejlesztéshez. A reform célja, hogy 2025-ig legalább 1200 lakóegységet hozzon forgalomba.

Bár a legtöbb önkormányzat megállapodást írt alá a Lakástörvény 1.0 alapján, ez nem eredményezte a szociális lakások kínálatának észrevehető növekedését. Az előző törvényt követően a Lakástörvény 2.0 előírja, hogy az önkormányzatoknak biztosítandó állami transzferek céljára rendelkezésre álló pénzügyi keretösszeget a területükön található megfizethető, az előző évben (lakásépítést, -vásárlást vagy felújítást követően) a bérleti piacra kerülő lakások száma alapján kell kiszámítani. Ezenkívül az önkormányzatoknak nyújtott pénzügyi hozzájárulásokat a Lakástörvény 2.0 keretében jóváhagyott és a megállapodás célkitűzéseinek elérésére irányuló projektek végrehajtása alapján kell kifizetni. Az állam és az önkormányzatok közötti szorosabb együttműködés a reform egyik fő célkitűzése, amelynek célja az állami szektor kapacitásának megerősítése az állami lakásállomány érdemi növelése, valamint a megfizethető és fenntartható bérlakások állományának növelése érdekében. Ebben az értelemben a Lakástörvény 2.0 tervezete úgy rendelkezik, hogy minden egyes fejlesztési projekt 10–30 %-át a bérleti piacon forgalomba hozott megfizethető lakhatásra kell fordítani. A reform lehetőséget kínál arra, hogy érdemben kezeljék a lakásárak inflációjának tendenciáját, amely egyben a beruházások és a növekedés egyik fő akadálya is.

Beruházások: „Neischmelz” projekt Dudelange-ban – megújuló energia

Ez az intézkedés a Dudelange településen található korábbi „Neischmelz” ipari telephely új városnegyed kialakítása céljából történő átalakítására irányuló nagy horderejű projekt alprojektjeinek támogatására irányul, hozzájárulva ezáltal Luxemburgban a megfizethető lakások hiányának kezeléséhez. Az e program keretében létrehozott lakások több mint fele a tervek szerint a megfizethető lakásbérlést célozza. Az átfogó program várhatóan 2035-re fejeződik be.

Ebben az összefüggésben a villamos energiát a rehabilitált régi épületek nagy tetőfelületén elhelyezett fotovoltaikus panelekből kell előállítani. A hőt vagy egy innovatív, mély geotermikus energiarendszeren vagy naphőpaneleken keresztül kell előállítani, attól függően, hogy a geotermikus rendszer megvalósítható-e további vizsgálatokat követően.

Az energiarendszerekkel kapcsolatos munkálatok nem függnek a szennyezett terület rehabilitációjára irányuló műveletek előrehaladásától. A geotermikus energián keresztül történő hőtermelés tekintetében 2022. december 31-ig építési beruházásra irányuló szerződést kell odaítélni az új próbafúrás elindítására, a 2018-ban elvégzett első próbafúrás ígéretes eredményeinek megerősítésére, és 2023. szeptember 30-ig végleges döntést kell hozni a geotermikus energiarendszer fejlesztésének megerősítésére vagy egy naphőelemes erőmű helyreállítására. A hőhálózatokon végzett munkát mindkét esetben 2024. szeptember 30-ig meg kell kezdeni. 2025. december 31-ig, amennyiben a megvalósíthatóság megerősítést nyer, a geotermikus energiarendszer két végleges fúrását be kell fejezni; ellenkező esetben a termikus napelem alapú fűtőerőműnek működőképesnek kell lennie. A villamosenergia-termelés tekintetében 2025. december 31-ig legalább 8000 m² fotovoltaikus napelemet kell befejezni.

C.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

D. 2A. KOMPONENS: A közlekedés dekarbonizációja

Luxemburg helyreállítási és rezilienciaépítési tervének ezen komponense hozzá kíván járulni a közúti közlekedési ágazat szén-dioxid-mentesítéséhez (amely 2018-ban a luxemburgi kibocsátás 50 %-át tette ki, ami a 21 %-os 1 uniós átlag több mint kétszeresét jelenti részben a tranzitszállítás miatt), különösen a közlekedés fokozott villamosításának előmozdítása révén.

Ez egy olyan reformból áll, amelynek célja, hogy előmozdítsa a kibocsátásmentes vagy alacsony kibocsátású járművek beszerzését a beszerző hatóságoktól és szervektől, valamint az elektromos járművek töltőállomásai hálózatának további kiépítésére irányuló beruházást az egész országban.

Ez a komponens hozzájárul a Luxemburgnak címzett országspecifikus ajánlás (a 2019. évi 3. országspecifikus ajánlás és a 2020. évi 3. országspecifikus ajánlás ) megvalósításához, amely arra irányul, hogy a beruházásokat a zöld (...) átállásra összpontosítsák, különös tekintettel a fenntartható közlekedésre.

A DNSH technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a mérséklési lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

D.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform: Az ajánlatkérő szervek és ajánlatkérők gépjárműflottájának, valamint a tömegközlekedésnek az villamosítása

A tiszta üzemű járművekről szóló irányelv 2 előírja, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a könnyű haszongépjárművek és a nehézgépjárművek ajánlatkérő szervek és közszolgáltató ajánlatkérők általi beszerzése ötéves referencia-időszakok során megfeleljen a tiszta járművekre vonatkozó minimális nemzeti beszerzési célértékeknek (a 2021-2025-ös időszakban a könnyű haszongépjárművek legalább 38,5 %-a, a tiszta buszok 45 %-a és a nehézgépjárművek 10 %-a).

A reform e kötelezettségen túlmegy azáltal, hogy nemcsak azt írja elő, hogy a minimális célértékeket minden beszerzett jármű esetében nemzeti átlagban kell elérni, hanem azt is, hogy az egyes ajánlatkérő szerveknek és ajánlatkérőknek egyénileg kell elérniük azokat.

Emellett a luxemburgi állam mint ajánlatkérő magasabb belső célokat tűzött ki maga számára, és azt tervezi, hogy 2030-ra teljes mértékben villamosítja az RGTR tömegközlekedési szolgáltató által üzemeltetett autóbuszflottát.

Beruházások: A töltőállomások támogatási rendszere

E beruházás célja az elektromos járművekhez használható töltőállomások sűrű, hozzáférhető hálózatának kiépítése Luxemburg egész területén egy olyan új rendszer létrehozásával, amely pénzügyileg támogatja a vállalkozások új töltőállomások kialakítására irányuló kezdeményezéseit. E rendszer célja, hogy kiegészítse a töltőállomások támogatására szolgáló, 2020 júliusa óta működő jelenlegi rendszert, amely magánszemélyek kezdeményezéseire irányul. Az új rendszer támogatja mind a nyilvánosan hozzáférhető töltőállomásokat, mind a nyilvánosság számára nem hozzáférhető pontokat (az elektromos járművek flottáinak töltésére szolgáló infrastruktúra, valamint a munkavállalók számára biztosított munkahelyi töltőpontok).

Egy előzetes tanulmány alapján Luxemburg 2022. március 31-ig törvényt fogad el a rendszer létrehozásáról. A projektpályázatok feldolgozása 2022 első negyedévétől várható, és a programot 2025-ig kell végrehajtani.

D.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

E. 2B. KOMPONENS: A környezet és a biológiai sokféleség védelme

Luxemburg helyreállítási és rezilienciaépítési tervének ezen komponense a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmének és megőrzésének előmozdítására irányul Luxemburgban, a reziliencia megerősítésének egyik módjaként, szem előtt tartva különösen az emberi egészség és az ökoszisztémák épsége közötti kapcsolatokat. A célkitűzések közé tartozik az élőhelyek helyreállítása, az ökológiai folytonosság növelése, az ökoszisztémák rezilienciája és helyreállítása, valamint a folyamatos figyelemfelkeltés és tudásmegosztás.

A komponens egy olyan intézkedésből áll, amely reform- és beruházáselemeket is tartalmaz, hogy támogassa az önkormányzatoknak a természeti környezet és a biológiai sokféleség megőrzésére irányuló erőfeszítéseit. Az intézkedés olyan cselekvési tervet javasol, amely felkészíti a településeket a biológiai sokféleség csökkenésével és az ökoszisztémák pusztulásával kapcsolatos kihívások kezelésére.

Míg a Luxemburgnak címzett országspecifikus ajánlások nem említik a természeti környezetet és a biológiai sokféleséget mint konkrét kihívást az ország számára, ez a komponens általánosságban hozzájárul a „beruházások zöld (...) átállásra való összpontosításáról” szóló, 2020. évi 3. országspecifikus ajánláshoz .

A DNSH technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a mérséklési lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

E.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform és beruházás: „Naturpakt”

A javasolt intézkedés célja egy olyan nemzeti referenciakeret és támogatási rendszer létrehozása, amely arra ösztönzi az önkormányzatokat, hogy fokozottan vegyenek részt a természeti környezet és a biológiai sokféleség védelmével kapcsolatos intézkedésekben. Ennek érdekében az intézkedés egy úgynevezett "Naturpakt „ létrehozását jelenti, amely jogi, pénzügyi, technikai és konzultatív referenciakeretet biztosít az önkormányzatok számára. A „Naturpakt” esetében inspirációt jelent a Luxemburgban már hatályban lévő „éghajlati paktum”, amelynek célja, hogy előmozdítsa az önkormányzatok üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentésére irányuló intézkedéseket.

A Naturpakt „lehetővé teszi az állam számára, hogy pénzügyileg támogassa az önkormányzatok erőfeszítéseit. A kötelezettséget vállalni szándékozó önkormányzatoknak először Naturpakt szerződést kell aláírniuk az állammal, amelyben kötelezettséget vállalnak arra, hogy a 2030-ig tartó időszakban intézkedéseket hajtanak végre területükön. Maguk az intézkedések és fellépések lehetséges kategóriáit az állam által közzétett „katalógus” sorolja fel – ezek a természeti környezet védelmére és megőrzésére irányuló nemzeti stratégiákból erednek, többek között a természetvédelemmel, a vízrajzi körzetek kezelésével és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatban. A „jelentős károkozás elkerülésének” elvét tiszteletben tartó katalógus közzététele jelenti az első mérföldkövet. A Naturpakt szerződést „aláíró települések aNaturpakt program keretében finanszírozott tanácsadó segítségét vehetik igénybe, és éves részvételi támogatásban részesülnek. Ezenkívül az állam fedezi a Naturpakt végrehajtásával kapcsolatos további költségeket, mint például a technikai segítségnyújtás és az ellenőrzések költségeit.

A Naturpakt szerződés aláírását követő első évben, majd azt követően legalább háromévente az önkormányzatokat ellenőrzik, hogy meghatározzák teljesítményüket a katalógusban felsorolt tevékenységek alapján. Azok a települések, amelyek teljesítménye meghalad egy bizonyos küszöbértéket (a katalógusban felsorolt összes tevékenység 40 %-a) tanúsítványt kapnak (a továbbiakban: Naturpakt Gemeng), valamint pénzügyi támogatásban részesülnek, amelyet a teljesítmény (amelyet a tanúsítást követően növelnie kell), a település területének és a tanúsítás évének figyelembevételével számítanak ki.

Az Eszköz várhatóan támogatni fogja ezen intézkedés elindítását azáltal, hogy a 2021–2025-ös végrehajtási időszakban támogatja a Naturpakt szerződést aláíró első 30 települést, valamint az első 15 önkormányzatot, amelyek megkapták a tanúsítványt.

E.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

F. 3A. KOMPONENS: Az adatalapú gazdaság előmozdítása

A személyes adatok biztonsága komoly kihívást jelent a társadalom számára, mivel a gazdasági és társadalmi szereplők egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a digitális kommunikációra. Luxemburg helyreállítási és rezilienciaépítési tervének „Az adatalapú gazdaság előmozdítása” elnevezésű komponense e kihívás kezelésére szolgál. Célja egy kvantumtechnológián alapuló, rendkívül biztonságos kommunikációs infrastruktúra kialakítása az érzékeny adatkommunikáció biztonságának fokozása céljából. Ennek a komponensnek az is célja, hogy új technológiai ökoszisztémát hozzon létre Luxemburgban, amelynek célja a munkahelyteremtés és a terület tudományos szakértőinek bevonása. 

Ebben az összefüggésben a kiépített kvantumkommunikációs infrastruktúrának (QCI) egy földfelszíni részből kell állnia, amely képes összekötni két, legfeljebb 100 km távolságú pontot, valamint egy műholdas részből, amely képes összekötni két pontot, ha azok egymástól több mint 100 km távolságra helyezkednek el.   

A komponens célja, hogy hozzájáruljon a Luxemburg által 2019-ben és 2020-ban kapott országspecifikus ajánlások megvalósításához, amelyek a digitalizáció és az innováció ösztönzése érdekében a beruházásokkal kapcsolatos gazdaságpolitika irányítását ajánlják. A komponens a digitális átálláshoz is hozzájárul.

A DNSH technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a mérséklési lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

F.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. reform: Új technológiai ökoszisztéma létrehozásának előmozdítása Luxemburgban

A kvantumkommunikációs technológia fejlesztése és alkalmazása még kísérleti szakaszban van. A javasolt reform célja, hogy ösztönözze egy új luxemburgi ökoszisztéma kifejlesztését ezen új technológiával kapcsolatban, ösztönözve a magánvállalatok és kutatók részvételét. Ez az intézkedés támogatja a kvantumkommunikáció innovációját azzal a céllal, hogy megreformálja a meglévő kommunikációs technológiákat és integrálja a nemzeti infrastruktúrát az EuroQCI projektbe. Az e technológia terén szerzett tapasztalatszerzésnek fel kell vérteznie Luxemburgot magasan képzett személyek képzésére és bevonására, valamint ösztönöznie kell az innovatív vállalatokat ezen a területen.

Emellett a kvantumkommunikációs infrastruktúra (QCI) lehetővé teszi a biztonságos információcserét, megakadályozva, hogy harmadik fél észrevétlenül lehallgassa az üzenetet. Ennek elő kell mozdítania a legmagasabb szintű adatvédelmet és a magánélet védelmét.   

1. beruházás: A tesztelési infrastruktúra és a szuperbiztonságos konnektivitási megoldások fejlesztése és bevezetése

Ez a beruházás a kvantumtechnológián alapuló kommunikációval kapcsolatos ismeretek és tapasztalatok megszerzéséhez szükséges kutatási infrastruktúra kifejlesztéséből és telepítéséből áll. Ennek érdekében a LuxQCI laboratóriumot az SnT Kutatóintézettel együttműködésben hozzák létre. E laboratórium létrehozása biztosítja a tudományos közösség és konzorciumi partnerek számára a kvantumkommunikációs infrastruktúra kifejlesztéséhez és működtetéséhez szükséges szakértelmet. A technológiával kapcsolatos tapasztalatszerzés érdekében két demonstrációt kell végrehajtani. A földfelszíni hálózaton keresztül történő első demonstrációra 2023. március 31-ig, míg a műholdon keresztül történő első demonstrációra 2024. szeptember 30-ig kerül sor. 

F.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

G. 3B. KOMPONENS: A közigazgatás korszerűsítése

A Covid19-világjárvány és a járvány megfékezésére irányuló intézkedések megmutatták, hogy sürgősen tovább kell fejleszteni a megfelelő interoperábilis digitális megoldásokat a közszolgáltatások és a közigazgatás számára. Ennek a komponensnek a célja e kihívás kezelése azáltal, hogy digitalizációjuk révén növeli a közigazgatások és szolgáltatásaik hatékonyságát és eredményességét, figyelembe véve a polgárok és a kormányzati tisztviselők jelenlegi kihívásait, szükségleteit és elvárásait.

Luxemburg helyreállítási és rezilienciaépítési tervének e komponense a 2019-ben és 2020-ban Luxemburgnak címzett országspecifikus ajánlásokra kíván reagálni, amelyek az innováció és a digitalizáció előmozdítását ajánlották, különösen az üzleti ágazatban, valamint azt, hogy a beruházással kapcsolatos gazdaságpolitika ösztönözze a digitalizációt és az innovációt. A komponens a digitális átálláshoz is hozzájárul.

A DNSH technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a mérséklési lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

G.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. beruházás: Elektronikus dokumentumkezelés, ügykezelés

Az 1. beruházás célja egy olyan központi platform létrehozása, amely rendelkezik a közigazgatási szervek dokumentumkezeléséhez, továbbá a közigazgatási szervek, valamint a polgárok és a vállalkozások közötti dokumentumcseréhez szükséges funkciókkal. Emellett adattárat is kínál az elektronikus dokumentumkezeléshez és ügykezeléshez. Ennek érdekében a Kormányzati Informatikai Központ (CTIE) működteti a „GED Factory” elnevezésű első alapplatformot. Minden olyan közigazgatási szerv, amely részt kíván venni a projektben, technikai támogatást kap a CTIE-től a sajátos igényeinek azonosítása érdekében.

2. beruházás: MyGuichet fejlesztése – 1/3. projekt – virtuális ügyintézési időpontok

E beruházás fő célja, hogy lehetővé tegye a közigazgatási szervek számára, hogy virtuális ügyintézési időpontokat biztosítsanak, és videokonferencia révén elérhetők legyenek a különböző funkciók. Ez időmegtakarítást jelent azáltal, hogy a polgároknak és a vállalkozások képviselőinek nem kell személyesen megjelenniük az ügyintézéshez, és megkönnyíti a csökkent mozgásképességű személyek adminisztratív eljárásait. A luxemburgi hatóságok videokonferencia útján kiépítik a közigazgatási eljárásokhoz szükséges infrastruktúrát.

2. beruházás: MyGuichet fejlesztése – 2/3. projekt – A kormány (C2G) és a vállalkozások közötti (B2G) eljárások sokfélesége

A 2. beruházás célja 12 új online szolgáltatás bevezetése – az egységes digitális kapuról szóló rendelet prioritásaival összhangban – a digitális kínálat kiterjesztése a polgárok és a vállalkozások számára, valamint a különböző adminisztratív eljárások egyszerűsítése. Például a Business to Government megközelítés bevezetése a munkavállalók adólevonással kapcsolatos ügyeinek intézését könnyíti meg azzal hogy a polgárok a MyGuichet-n keresztül férhetnek hozzá ezekhez az információkhoz. Egy másik szolgáltatás a Citizen to Government megközelítés bevezetése a vadászati engedélyek MyGuichet-n keresztüli kérelmezésének megkönnyítése érdekében.

2. beruházás: MyGuichet fejlesztése – 3/3 projekt – Mobile App MyGuichet.lu

E beruházás célja a MyGuichet.lu-n kínált funkciók mobilalkalmazásba történő átvitele. Ez a mobilalkalmazás elérhető lesz a nagyközönség számára, és célja az eljárások hatékonyságának javítása a polgárok és a vállalkozások számára. Az alkalmazásnak személyes mobiltelefonról hozzáférést kell biztosítania az asztali funkciókhoz, például a közigazgatás eljárásaihoz. Az alkalmazás egy másik funkciója a dokumentumok szkennelésének lehetősége. Így az okostelefonnak képesnek kell lennie a szkenner kiváltására.

3. beruházás: eADEM

A munkaerőpiac jelentős változásokon megy keresztül Luxemburgban. Ennek fényében a luxembourgi Foglalkoztatási Fejlesztési Ügynökségnek (ADEM) alkalmazkodnia kell ahhoz, hogy képes legyen hatékonyan reagálni a jelenlegi munkahely-átalakítási mintákra. E beruházás célja az ADEM digitalizálása informatikai erőforrásainak fejlesztése révén, ami növeli az ADEM hatékonyságát az ügyfeleivel és kedvezményezettjeivel való kapcsolattartás terén. Ennek érdekében külső tanácsadót kell megbízni, hogy azonosítsa az Ügynökség igényeit, és meghatározza azokat a funkciókat, amelyek az eADEM létrehozásához szükséges informatikai eszköz kifejlesztéséhez szükségesek.

Ez az új eszköz különböző eredményekkel fog járni:

·Elősegíti és felgyorsítja az ADEM személyzetének munkáját azáltal, hogy a Covid19-világjárvány miatt megnövekedett munkanélküliséggel összefüggésben növeli termelékenységét.

·A folyamat digitalizálása révén javítja továbbá az Ügynökség hatékonyságát a személyre szabott számlák megnyitása, a kedvezményezetteknek nyújtott pénzügyi támogatás irányítása, végrehajtása és ellenőrzése tekintetében. Az informatikai rendszernek olyan mechanizmusokat is digitalizálnia kell, amelyek felgyorsítják az álláskeresők és a vállalkozások kapcsolatfelvételét.

Az eADEM projektnek átláthatóbb, hatékonyabb és reziliensebb munkaerőpiachoz kell hozzájárulnia.

4. beruházás: A közvélemény-kutatások kezelésére szolgáló nemzeti platform

A 4. beruházás a nyilvános felmérési eljárások kezelésére szolgáló nemzeti platform fejlesztését támogatja, amely egy internetes portálból, egy háttérirodából és a MyGuichet.lu asszisztensből áll. E beruházás célja a nyilvános felmérések közzétételének központosítása, ami egyszerűsíti a felmérésekhez való hozzáférést és azok láthatóságát. Egyszerűsíti továbbá az észrevételek benyújtását, ami növeli a polgárok részvételét. A beruházás célja e folyamatok valamennyi lépésének digitalizálása, miközben a fizikai megoldásoknak továbbra is rendelkezésre kell állniuk.

G.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

H. 3C. KOMPONENS: Az átlátható és méltányos gazdaság előmozdítása

Luxemburg helyreállítási és rezilienciaépítési tervének ezen komponense tartalmaz egy, a társasági adózás korszerűsítésével kapcsolatos intézkedést, nevezetesen egy olyan törvényt, amely tiltja az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékében szereplő joghatóságokban letelepedett kapcsolt vállalkozásoknak fizetett kamatok és jogdíjak társasági adóból való levonását.

Ezen intézkedés kiegészítéseként e komponens keretében Luxemburg elvégzi a fent említett törvény hatásvizsgálatát, „annak érdekében, hogy tájékoztatást nyújtson az intézkedésnek az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékében nem szereplő harmadik országokra és területekre való kiterjesztéséről szóló megbeszélésekhez”.

A komponens szerint Luxemburg továbbra is konstruktív hozzáállást tanúsít a vállalatokra alkalmazandó uniós és nemzetközi adórendszer korszerűsítéséről szóló, folyamatban lévő és soron következő megbeszélések során, különösen az OECD inkluzív keretrendszerének részeként, „A 21. század társasági adózása” című bizottsági közleményben bejelentett kezdeményezésekkel összefüggésben.

Ez a komponens a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó intézkedéseket is tartalmaz, amelyek várhatóan hozzájárulnak a pénzmosás elleni keret hatékony felügyeletének és végrehajtásának biztosítására irányuló országspecifikus ajánláshoz a bizalmi és vállalati szolgáltatásokat, valamint befektetési szolgáltatásokat nyújtó szakemberek tekintetében.

A DNSH technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a mérséklési lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

H.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. reform: A társasági adózás korszerűsítése

Ez a reform egy olyan jogalkotási intézkedésből áll, amely tiltja az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékében szereplő joghatóságokban letelepedett kapcsolt vállalkozásoknak fizetett kamatok és jogdíjak társaságiadó-levonását. Ez a reform az EU Tanácsának 2019. decemberi ülésén elért megállapodást hajtja végre.

2. reform: A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem

Ez a reform négy, egymással összefüggő részintézkedésből áll, és két fő célkitűzést követ. Először is meg kell erősíteni a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem keretrendszerét, amely a bizalmi vagyonkezelési és vállalati szolgáltatásokat, valamint befektetési szolgáltatásokat nyújtó szakemberekre alkalmazandó. A második célkitűzés a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok jobb azonosítása, értékelése és megértése.

Az első részintézkedés a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó nemzeti rendelkezések megerősítését jelenti, amelyek a vállalatoknak és bizalmi vagyonkezelési konstrukcióknak szolgáltatásokat nyújtó szakemberekre, valamint a befektetési szolgáltatásokra alkalmazandók. Az ötödik pénzmosási irányelv 3 egyes rendelkezéseinek átültetése mellett a 2020. március 25-i törvény megerősíti és tovább harmonizálja a felügyeleti hatóságok, valamint a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás területén a bizalmi vagyonkezelési és társasági szolgáltatók, valamint a befektetési szolgáltatások felügyeletéért felelős önszabályozó testületek felügyeleti és szankcionálási hatásköreit. A kapcsolódó, 2020. augusztus 14-i nagyhercegi rendelet egyértelművé tesz bizonyos, a bizalmi vagyonkezelési szolgáltatókra és a vállalati szolgáltatókra alkalmazandó rendelkezéseket.

A második részintézkedés a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok azonosításának, értékelésének és megértésének elmélyítésére irányul, ideértve a vállalatoknak és bizalmi vagyonkezelőknek szolgáltatásokat nyújtó szakemberekkel, valamint a befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatos kockázatokat is. E célból a pénzmosásra és a terrorizmusfinanszírozásra vonatkozó, 2018-ban elvégzett nemzeti kockázatértékelést aktualizálták a megelőző és enyhítő intézkedések, valamint az állam, a felügyeleti hatóságok és az önszabályozó testületek által a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemhez rendelt források további kalibrálása érdekében. Emellett a terrorizmus finanszírozásának vertikális kockázatértékelését is elindították annak érdekében, hogy elmélyítsék az olyan joghatóságokkal kapcsolatos ismereteket, amelyekben a terrorizmus finanszírozása zajlik, miközben azokra az ágazatokra összpontosítanak, amelyek a terrorizmus finanszírozása szempontjából a legsebezhetőbbek. Végezetül a Pénzügyi Akció Munkacsoport ajánlásainak 24.2. kritériumában előírt, a jogi személyek és jogi megállapodások ágazati kockázatértékelésének lehetővé kell tennie az esetlegesen azonosított fennmaradó kockázatok csökkentésére irányuló új intézkedések kidolgozását.

Harmadik részintézkedésként a luxemburgi cégnyilvántartást mint a tényleges tulajdonosok nyilvántartását és a kereskedelmi és cégnyilvántartást kezelő testületet alaposan át kell alakítani annak érdekében, hogy kiterjesszék szankcionálási, ellenőrzési és végrehajtási hatáskörét, és megkönnyítsék adatai felhasználását a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok értékelésére. Az átalakítás a Luxemburgi Üzleti Nyilvántartás eljárásait, szervezeti felépítését és kapacitásait érinti, ideértve a digitális kapacitásokat is, annak érdekében, hogy valamennyi érintett felhasználó számára ez legyen a jogi személyekre vonatkozó alapvető adatok elsődleges forrása.

Végül a negyedik részintézkedéshez tartozik majd egy tanulmány, amely áttekinti a bizalmi vagyonkezelési szolgáltatókra és a vállalati szolgáltatókra alkalmazandó jelenlegi jogi szabályozást, valamint – e tanulmány alapján – egy olyan jogszabály előterjesztése, amely megerősíti ezt a keretet, és amely 2023 szeptemberéig lép hatályba. A törvénynek felül kell vizsgálnia a jelenlegi felügyeleti rendszert, javítania kell a szolgáltatók által végzett tevékenységekre vonatkozó adatok központosított gyűjtését, és tisztáznia kell az alkalmazandó szankcionálási mechanizmusokat.

H.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

I. ELLENŐRZÉS ÉS KONTROLL 

I.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásával kapcsolatos valamennyi releváns adat – a mérföldkövek és célok elérése, a végső kedvezményezettre, a vállalkozókra, az alvállalkozókra és a tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatok – rögzítésére és tárolására szolgáló adattárrendszernek az első kifizetési kérelem benyújtása előtt működésbe kell lépnie. Az első kifizetési kérelem benyújtása előtt Luxemburg külön ellenőrzési jelentést is benyújt, amelyben megerősíti az adattárolási rendszer minimális funkcióinak hatékonyságát.

Ezenkívül az első kifizetési kérelem benyújtása előtt Luxemburg véglegesíti az EU pénzügyi érdekeinek védelmére irányuló további eljárások végrehajtását a terv végrehajtásáról szóló 4. fejezet, az X. alfejezet és az ellenőrzésről és kontrollról szóló 6. fejezet xi. alfejezetében foglaltak szerint. A vezetői nyilatkozatnak és a kifizetési kérelmet kísérő ellenőrzési összefoglalónak meg kell erősítenie végrehajtásuk állapotát, és meg kell jelölniük a feltárt hiányosságokat, valamint a végrehajtott vagy tervezett korrekciós intézkedéseket.

I.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

2.A helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége

Luxemburg helyreállítási és rezilienciaépítési tervének becsült összköltsége 93 354 077 EUR.

2. SZAKASZ: PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

1.Pénzügyi hozzájárulás

1.1.Első részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

1.2.Második részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

1.3.Harmadik részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

1.4.Negyedik kifizetés (vissza nem térítendő támogatás):

1.5.Ötödik kifizetés (vissza nem térítendő támogatás):

3. SZAKASZ: KIEGÉSZÍTŐ INTÉZKEDÉSEK

1.A helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásához és nyomon követéséhez kapcsolódó intézkedések

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtása és nyomon követése céljából a Luxemburg által tett intézkedések a következők:

A Pénzügyminisztérium Gazdasági és Költségvetési Igazgatósága általános felelősséggel tartozik a terv végrehajtásáért, és irányító szervezeti egységként és a Bizottság egyetlen kapcsolattartójaként jár el. Ez a szolgálat felel továbbá a kifizetési kérelmek és a vezetői nyilatkozatok elkészítéséért, valamint koordinálja és nyomon követi a terv végrehajtását. Emellett összegyűjti a végső kedvezményezettek által benyújtott mutatókra vonatkozó adatokat, és elvégzi az irányítási ellenőrzéseket.

Az irányító szervezeti egység felel az azon mutatókkal kapcsolatos valamennyi információ összegyűjtéséért, amelyek esetében a következetességet és általában a minőségellenőrzést is elvégzi. Az irányító szervezeti egység felelős továbbá ezen ellenőrzési adatok közléséért és felhasználásáért, mind a koordinációs bizottságokban, mind az éves végrehajtási jelentésben.

Az irányító szervezeti egység a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő intézkedések irányításának valamennyi szakaszában elvégzi a műveletek adminisztratív, pénzügyi, technikai és fizikai vonatkozásainak ellenőrzését (beleértve a helyszíni ellenőrzéseket is). Ezeket az ellenőrzéseket a finanszírozási lapok vizsgálatakor, az intézkedések végrehajtása és nyomon követése során, a végső kedvezményezetteknek nyújtott támogatások visszatérítésére irányuló kérelmek benyújtásakor és a végső kedvezményezetteknek történő kifizetések során kell elvégezni.

Emellett egyedi intézkedéseket kell végrehajtani a közbeszerzési szabályoknak való megfelelés ellenőrzése, a korrupció megelőzése és az EU pénzügyi érdekeinek védelme érdekében.

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv ellenőrzési hatósága az Általános Pénzügyi Felügyelőség (IGF).

Az ellenőrző hatóság a következő elveken alapuló ellenőrzési megközelítést követ: éves rendszerellenőrzés (amely kiterjed a mérföldkövek és célok jelentésére szolgáló rendszerre, és kiterjed a csalás, az összeférhetetlenség, a korrupció és a kettős finanszírozás megelőzését, feltárását és korrekcióját szolgáló belső kontrollrendszerre is), valamint a műveletek éves ellenőrzése (megfelelő minta alapján).

A végső kedvezményezettekre vonatkozó adatokat a művelet megkezdésekor kell összegyűjteni, ami vagy közvetlenül az irányító szervezeti egység által történő adatbevitellel, vagy az adatok Excel-fájlon keresztüli importálásával történik. Az így gyűjtött adatokat vagy közvetlenül az információs rendszerbe kell bevinni, vagy fájlokon keresztül kell importálni.

2.A Bizottságnak az alapul szolgáló adatokhoz való teljes körű hozzáférését biztosító intézkedések

A terv átfogó koordinációjáért és nyomon követéséért a Pénzügyminisztérium Gazdasági és Költségvetési Igazgatósága, mint Luxemburg helyreállítási és rezilienciaépítési tervének és végrehajtásának központi koordináló szerve felel. Különösen a mérföldkövek és célok terén elért haladás nyomon követéséért és adott esetben az ellenőrzési tevékenységek végrehajtásáért felelős koordináló szervként, valamint a Bizottság egyedüli kapcsolattartójaként jár el. Ez a szervezet felel a kifizetési kérelmek és a vezetői nyilatkozatok elkészítéséért is. Összehangolja a mérföldkövekre és célokra, a releváns mutatókra, valamint a minőségi pénzügyi információkra és egyéb adatokra – például a végső kedvezményezettek által egy erre a célra létrehozott informatikai rendszeren keresztül a mutatókra vonatkozóan benyújtott adatokra – vonatkozó jelentéstételt, és elvégzi az irányítási ellenőrzéseket. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv ellenőrzési hatósága az Általános Pénzügyi Felügyelőség (IGF).

Az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (2) bekezdésével összhangban az e melléklet 2.1. szakaszában megállapított vonatkozó mérföldkövek és célok teljesítését követően Luxemburg kellően indokolt kérelmet nyújt be a Bizottsághoz a pénzügyi hozzájárulás kifizetésére vonatkozóan. Luxemburg biztosítja, hogy kérésre a Bizottság teljes körű hozzáféréssel rendelkezzen a kifizetési kérelem megfelelő indokolását alátámasztó, alapul szolgáló releváns adatokhoz mind a kifizetési kérelemnek az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (3) bekezdése szerinti értékelése, mind pedig ellenőrzési és kontrollcélokból.

(1) Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség, üvegházhatást okozó gázokra vonatkozó adatok megtekintése

(2)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1161 irányelve (2019. június 20.) a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló 2009/33/EK irányelv módosításáról. HL L 188., 2019.7.12., 116. o.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 irányelve (2018. május 30.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 43. o.).