EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.6.1.

COM(2021) 269 final

Ajánlás

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió és Japán közötti, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló megállapodás módosítására irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az Európai Unió és Japán közötti, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló megállapodás 1 célja, hogy hatékonyabb együttműködést alakítson ki az Európai Unió és Japán között ezen a területen. A megállapodás értelmében a megkeresett állam a megkereső állam megkeresése alapján jogsegélyt nyújt a nyomozásokkal, vádemelésekkel és egyéb büntetőeljárásokkal (a bírósági eljárásokat is beleértve) összefüggésben. A megállapodás hatálya kiterjed olyan korszerű együttműködési eszközökre, mint a videokonferencia és a banki információk cseréje. Ez az EU első ilyen „önálló” megállapodása egy másik országgal.‑ Egyetlen tagállam sem kötött korábban hasonló különálló megállapodást Japánnal.

A bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelv 2 2016. május 6-án lépett hatályba, és azt a tagállamoknak 2018. május 6-ig kellett átültetniük nemzeti jogukba (a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelv 63. cikkének (1) bekezdése). Az általa hatályon kívül helyezett és felváltott kerethatározathoz 3 képest a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelv sokkal átfogóbb és teljesebb horizontális adatvédelmi eszköz. Az irányelv alkalmazandó a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása – így többek között a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelem és e veszélyek megelőzése – céljából végzett belföldi és határokon átnyúló kezelése tekintetében (a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelv 1. cikkének (1) bekezdése).

A bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelv 62. cikkének (6) bekezdése előírja, hogy a Bizottságnak 2019. május 6-ig felül kell vizsgálnia a személyes adatok bűnüldözési célú kezelését szabályozó uniós jogi aktusokat annak érdekében, hogy megvizsgálja, hogy szükséges-e azokat az irányelvhez igazítani, és adott esetben módosításokat javasoljon a személyes adatok védelmére vonatkozó következetes megközelítés biztosítása érdekében.

A Bizottság e kötelezettségének 2020. június 24-én eleget tett azzal, hogy elfogadta „A korábbi harmadik pillérhez tartozó vívmányok adatvédelmi szabályokkal való összehangolásának további lépései” című közleményt 4 . A közlemény 10 olyan jogi aktust sorolt fel, amelyeket hozzá kell igazítani a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelvhez, és meghatározta az erre vonatkozó ütemtervet. A Bizottság a Japánnal kötött megállapodást azon jogi aktusok egyikeként határozta meg, amelyek célzott módosítást igényelnek a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelvvel való teljes összhang biztosítása érdekében, és jelezte, hogy 2021 első negyedévében ajánlást fog tenni a Tanácsnak. Ez az az ajánlás.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

E kezdeményezés célja, hogy a megállapodásban foglalt adatvédelmi szabályokat összehangolja a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelvben meghatározott elvekkel és szabályokkal annak érdekében, hogy a megállapodás alkalmazásában szilárd és következetes adatvédelmi keretet biztosítson.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 218. cikkének (3) és (4) bekezdése.

Az EUMSZ 218. cikkének (3) bekezdése értelmében a Bizottságnak ajánlásokat kell benyújtania a Tanácsnak, amely a tárgyalások megkezdéséről határozatot fogad el, és a tervezett megállapodás tárgyától függően kijelöli az Unió főtárgyalóját vagy az uniós tárgyalócsoport vezetőjét. Az EUMSZ 218. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy a Tanács irányelveket határozhat meg, és egy különbizottságot jelölhet ki, amellyel a tárgyalások folytatása során konzultálnia kell.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

Ez az ajánlás a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelv 62. cikkének (6) bekezdésén alapuló bizottsági felülvizsgálat eredményeire épül, amelyeket a Bizottság „A korábbi harmadik pillérhez tartozó vívmányok adatvédelmi szabályokkal való összehangolásának további lépései” című közleményben mutatott be. A közlemény felsorolja azokat a pontokat, ahol kiigazításra van szükség. Különösen azt állapítja meg, hogy javítani kell a megállapodásban foglalt adatvédelmi biztosítékokat.

A jelenlegi rendelkezések, különösen a 8. cikk (jogsegély iránti megkeresések) és a 13. cikk (titoktartás és a felhasználás korlátozása) értelmében:

a megkeresésnek tartalmaznia kell a kért jogsegély céljának leírását, valamint a nyomozás, vádemelés vagy egyéb eljárások (a bírósági eljárásokat is beleértve) tárgyával kapcsolatos tényeket; valamint

a megkereső állam a megkeresett állam előzetes hozzájárulása nélkül nem kezelhet személyes adatokat a megkeresésben megjelölttől eltérő célokból.

A felülvizsgálat több olyan területet is azonosított, ahol rendelkezéseket kell hozni. E területek közé tartoznak a következők:

·az adatminőségre és –biztonságra vonatkozó rendelkezések,

·az adatok megőrzésére és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályok,

·a személyes adatok különleges kategóriáinak kezelésére alkalmazandó biztosítékok,

·az újbóli adattovábbítás korlátozása, valamint

·a felügyeletre és az egyének rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó szabályok.

Ez az ajánlás a Tanács arra irányuló felhatalmazását kéri, hogy tárgyalásokat kezdjenek a megállapodás módosításáról olyan új rendelkezések elfogadása céljából, amelyek lehetővé teszik az Unió számára, hogy biztosítsa a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelv szerinti kötelezettségeinek teljesítését.

•Konzultáció az érdekelt felekkel

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

•Hatásvizsgálat

E javaslat hatása lényegében a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a 2002/465/IB tanácsi kerethatározattal 7 összefüggésben végzett kezelésére korlátozódik. A Bizottság a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelvre vonatkozó előkészítő munka keretében értékelte az irányelvből eredő új kötelezettségeket. Így felesleges e javaslatra vonatkozóan külön hatásvizsgálatot végezni.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Alapjogok

A személyes adatok védelméhez való jogot az Európai Unió Alapjogi Chartájának 8. cikke, az EUMSZ 16. cikke és az emberi jogok európai egyezményének 8. cikke rögzíti. Az adatvédelem szorosan kapcsolódik a Charta 7. cikke szerint védett magán- és családi élet tiszteletben tartásához is. Az uniós adatvédelmi jogszabályok célja a személyes adatok magas szintű védelmének biztosítása.

Ez az ajánlás felhatalmazást kér a Japánnal kötött megállapodás módosítására irányuló tárgyalások megkezdésére annak érdekében, hogy megfelelő biztosítékok álljanak rendelkezésre a tagállamoknak a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelv szerinti kötelezettségeinek való megfelelés biztosítására. Ez pozitív hatással lenne a magánélethez és az adatvédelemhez való alapjogokra.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Ajánlás

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió és Japán közötti, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló megállapodás módosítására irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 218. cikke (3) és (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

mivel:

(1)Tárgyalásokat kell kezdeni az Európai Unió és Japán közötti, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló megállapodás 8 módosítása céljából.

(2)A személyes adatok e megállapodás szerinti kezelésének meg kell felelnie az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak. Felül kell vizsgálni a megállapodás adatvédelmi rendelkezéseit, és új rendelkezéseket kell elfogadni, amelyek lehetővé teszik az Unió számára annak biztosítását, hogy az ilyen adatkezelés megfeleljen az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek 9 .

(3)Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 10 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság konzultált az európai adatvédelmi biztossal, aki …-án/-én véleményt nyilvánított 11 ,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)A Tanács felhatalmazza a Bizottságot, hogy tárgyalásokat kezdjen az Európai Unió és Japán közötti, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló megállapodás módosításáról.

2. cikk

A tárgyalási irányelveket a melléklet tartalmazza.

3. cikk

A tárgyalásokat a(z) [a Tanács által kijelölendő különbizottság]-val/-vel konzultálva kell lefolytatni.

4. cikk

Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    A 2009. november 30-án Brüsszelben és 2009. december 15-én Tokióban aláírt, az Európai Unió és Japán között a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló megállapodás (HL L 39., 2010.2.12., 20. o.). A megállapodás 2011. január 2-án lépett hatályba.

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

(3)    A Tanács 2008/977/IB kerethatározata (2008. november 27.) a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről (HL L 350., 2008.12.30., 60. o.).

(4)    COM(2020) 262 final.

(5)     https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/12804-EU-Japan-mutual-legal-assistance-on-criminal-matters  

(6)

   A projektet a Parlament kérte, a Bizottság irányította és egy, a Parlament által meghatározott kritériumok alapján a Bizottság által kiválasztott vállalkozó (független szakértői csoport) hajtotta végre. A projekt eredményei kizárólag a vállalkozó nézeteit és véleményét tükrözik, és a Bizottság nem tehető felelőssé az azokban foglalt információk esetleges felhasználásáért.    
http://www.fondazionebrodolini.it/en/projects/pilot-project-fundamental-rights-review-eu-data-collection-instruments-and-programmes

(7)

   A Tanács kerethatározata (2002. június 13.) a közös nyomozócsoportokról (HL L 162., 2002.6.20., 1. o.).

(8)    Megállapodás az Európai Unió és Japán között a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről (HL L 39., 2010.2.12., 20. o.). 

(9)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

(10)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(11)    HL C ….

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.6.1.

COM(2021) 269 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Ajánlás

A TANÁCS HATÁROZATA




















az Európai Unió és Japán közötti, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló megállapodás módosítására irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról

MELLÉKLET

Tárgyalási irányelvek az Európai Unió és Japán közötti, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló megállapodás módosítására vonatkozóan

A Bizottságnak a tárgyalások során az alábbiakban részletesen ismertetett célkitűzések megvalósítására kell törekednie:

(1)A módosítások általános célja, hogy a személyes adatok védelmére vonatkozó biztosítékok megerősítése révén támogassák és megerősítsék a tagállamok és Japán közötti együttműködést a kölcsönös bűnügyi jogsegély terén. A módosítások nem változtathatják meg a megállapodás szerinti együttműködés célját és formáit.

(2)A megállapodás, különösen a 8. cikk (jogsegély iránti megkeresések) és a 13. cikk (titoktartás és a felhasználás korlátozása) már előírja a következőket:

–a megkeresés tartalmazza a kért jogsegély céljának leírását, valamint a nyomozás, vádemelés vagy egyéb eljárások (a bírósági eljárásokat is beleértve) tárgyával kapcsolatos tényeket; valamint

–a megkereső állam a megkeresett állam előzetes hozzájárulása nélkül nem kezelhet személyes adatokat a megkeresésben megjelölttől eltérő célokból.

(3)Ez tiszteletben tartja a célmeghatározás és a célhoz kötöttség elvét.

(4)A módosításoknak biztosítaniuk kell, hogy a megállapodás az (EU) 2016/680 irányelv 1 értelmében megfelelő adatvédelmi biztosítékokat nyújtson a személyes adatok e megállapodás szerinti továbbításához, függetlenül az érintett személyek állampolgárságától vagy lakóhelyétől.

(5)A módosításoknak különösen a következő további biztosítékokat kell tartalmazniuk, amelyeket a megkeresésben leírt nyomozásban, vádemelésben vagy egyéb eljárásokban (a bírósági eljárásokat is beleértve) részt vevő valamennyi hatóságra alkalmazni kell:

a)az annak biztosítására vonatkozó követelmény, hogy a felek között továbbítandó személyes adatok szükségesek legyenek a megkeresés céljának a megállapodás célkitűzéseivel és hatályával összhangban történő eléréséhez, és hogy az adattovábbítás e cél szempontjából megfelelő és releváns legyen és ne legyen túlzott mértékű;

b)az annak biztosítására vonatkozó követelmény, hogy a személyes adatok pontosak és szükség esetén naprakészek legyenek; az e követelménynek nem megfelelő személyes adatokat töröljék vagy helyesbítsék; valamint a másik felet tájékoztassák arra utaló jelek esetén, hogy a személyes adatok pontatlanok vagy elavultak;

c)az annak biztosítására vonatkozó követelmény, hogy a személyes adatokat ne őrizzék meg annál hosszabb ideig, mint amely azon cél(ok)hoz szükséges(ek), amely(ek) érdekében a személyes adatokat továbbították;

d)az annak biztosítására vonatkozó követelmény, hogy a faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok kezelése csak akkor legyen megengedett, ha az ilyen továbbításra és további kezelésre az adatkezeléssel járó konkrét kockázatok kezelését célzó megfelelő biztosítékok alkalmazandók;

e)a megfelelés igazolására alkalmas, megfelelő technikai és szervezési intézkedések végrehajtására vonatkozó követelmény;

f)a személyes adatok biztonságának megfelelő technikai és szervezési intézkedések – többek között hozzáférési korlátozások – révén történő biztosítására, valamint adatvédelmi incidens esetén történő értesítésre vonatkozó követelmény;

g)az annak biztosítására vonatkozó mechanizmus, hogy az érintett személy(ek) – a szükséges és arányos korlátozások mellett – értesítést kapjon/kapjanak az adattovábbításról, és hogy az adatkezelésre vonatkozó alapvető információkat a rendelkezésükre bocsássák;

h)az annak biztosítására vonatkozó követelmény, hogy az érintett személy(ek) – a szükséges és arányos korlátozások mellett – érvényesíthető hozzáférési (ideértve az adatkezelésre vonatkozó alapvető információkat is), helyesbítési és törlési jogokkal rendelkezzen(ek), valamint hogy megfelelő biztosítékok álljanak rendelkezésre a kizárólag a továbbított személyes adatok automatizált kezelésén alapuló, őket hátrányosan érintő határozatok tekintetében;

i)amennyiben a megállapodás 13. cikkének (1) bekezdése értelmében előzetes hozzájárulásra van szükség, a megkeresett állam azon kötelezettsége, hogy értékeljen minden vonatkozó tényezőt, különösen a következőket:

–az adatkezelés eredeti célja;

–a további adatkezelés célja; valamint

–az átvevő hatóság a megosztott személyes adatok tekintetében a megállapodás által garantálttal egyenértékű adatvédelmi szintet biztosít-e;

j)az annak biztosítására vonatkozó követelmény, hogy a felek által közösen megállapított biztosítékoknak való megfelelést egy vagy több olyan független felügyeleti hatóság felügyelje, amelyek hatékony nyomozati és végrehajtási hatáskörrel rendelkeznek, különös tekintettel az egyének személyes adataik felhasználásával kapcsolatos panaszainak kezelésére, figyelembe véve az igazságszolgáltatási feladatkörükben eljáró bíróságok általi adatkezelés sajátos körülményeit; valamint

k)az annak biztosítására vonatkozó követelmény, hogy hatékony bírósági jogorvoslatot biztosítsanak az egyének számára a fenti biztosítékok megsértése esetén.

(6)A módosított megállapodásnak tartalmaznia kell a főbb fogalmak meghatározását, beleértve a „személyes adat” fogalmának az (EU) 2016/680 irányelv 3. cikke 1. pontjának megfelelő meghatározását.

(1)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).