EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.3.11.

COM(2021) 113 final

2021/0058(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Indiai-óceáni Tonhalbizottság (IOTC) illetékességi területén alkalmazandó állománygazdálkodási, állományvédelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról, valamint az 1936/2001/EK, az 1984/2003/EK és az 520/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az IOTC valamennyi szerződő fele az IOTC tagja. Az illetékessége alá tartozó halászati tevékenységek vonatkozásában az IOTC felhatalmazással rendelkezik a szerződő feleire nézve kötelező érvényű védelmi és végrehajtási intézkedések (a továbbiakban: határozatok) elfogadására.

Az Indiai-óceáni Tonhalbizottság létrehozásáról szóló megállapodás IX. cikkének (4) bekezdése értelmében a határozatok az IOTC által küldött értesítésben meghatározott időponttól számított 120 nap elteltével válnak a tagokra nézve kötelező érvényűvé. A Bizottság az EU nevében – tanácsi határozatban meghatározott ötéves megbízatás és tudományos szakvélemény alapján – tárgyalási iránymutatásokat dolgoz ki. Ezeket az iránymutatásokat a megbízatásnak megfelelően a Tanács munkacsoportja elé terjeszti, megvitatja és elfogadja azokat, majd az IOTC éves ülései alkalmával a tagállamokkal tartott koordinációs üléseken sor kerül azok további kiigazítására a valós idejű fejlemények figyelembevétele érdekében. Az EU IOTC-be delegált küldöttségének éves ülésein a Bizottság, a Tanács és az érdekelt felek képviselői vesznek részt.

Az IOTC-megállapodás IX. cikkének (5) bekezdése értelmében a szerződő felek kifogással élhetnek valamely IOTC-határozattal szemben az IOTC ügyvezető titkára által küldött értesítést követő 120 napon belül. Minden intézkedés kötelező érvényű, amennyiben nem emelnek ellene kifogást, illetve amennyiben a kifogásokat a későbbiekben visszavonják. A kifogásolási eljárás továbbá az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikke (9) bekezdésének a hatálya alá tartozik, mivel az IOTC állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedései joghatással bírnak (vagyis kötelező érvényű válnak a szerződő felekre nézve). Mielőtt valamely intézkedéssel szemben kifogást emelne, a Bizottság felkéri a Tanács illetékes szerveit, hogy hagyják jóvá a határozatot. Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy az Uniónak tiszteletben kell tartania a nemzetközi jogot; ez magában foglalja az IOTC állományvédelmi és végrehajtási intézkedéseinek betartását is.

Noha az IOTC-határozatok főként a szerződő felekre irányulnak, kötelezettségeket rónak az üzemeltetőkre (pl. hajóparancsnokokra) is.

Ez a javaslat az IOTC által 2008 óta elfogadott, az éves ülések alkalmával (bizonyos esetekben) módosított intézkedésekre terjed ki. Az EU köteles hatálybalépésüktől kezdve biztosítani ezen intézkedések nemzetközi kötelezettségként való betartását. E javaslat célja az IOTC-határozatok legfrissebb változatának átültetése, továbbá egy olyan mechanizmus létrehozása, amely azok jövőbeni átültetésére és végrehajtására szolgál.

A regionális halászati gazdálkodási szervezetek által elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések uniós jogba való átültetésének jogalkotási folyamata – a Bizottság első javaslattervezetétől a végleges jogi aktusnak a Tanács és az Európai Parlament általi elfogadásáig – átlagosan 18 hónapig tart. A felhatalmazáson alapuló hatáskörök biztosítják, hogy a társjogalkotótól származó irányelvekkel összhangban az Unió képes legyen az intézkedések gyors átültetésére, ami előnyére válik az uniós flottának, hozzájárul az egyenlő versenyfeltételek megteremtéséhez, és támogatja az állományok hosszú távon fenntartható kezelését. E javaslat az EUMSZ 290. cikke alapján felhatalmazáson alapuló hatásköröket biztosít a Bizottság részére az IOTC-intézkedések (várhatóan gyakori) módosításainak lehetővé tétele, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az EU halászhajói egyenlő helyzetben legyenek más szerződő felek halászhajóival. Ilyen intézkedések például a bizonyos halászeszközökkel kifogott tengeri teknősök védelmében hozott enyhítő intézkedések, a tonhalra és kardhalra halászó hajókra vonatkozó tájékoztatási követelmények, minimális megfigyelői és helyszíni mintavevői lefedettség bizonyos halászati tevékenységek tekintetében, a hajóbérlet feltételei, a kormányközi egyezményekre és a külföldi lobogó alatt közlekedő hajókra vonatkozó minimális tájékoztatás, valamint a jelentéstételi határidők.

Az ebben a javaslatban meghatározott jelentéstételi határidők megállapítására az IOTC-határozatokban foglalt határidők alapján került sor. A cél az, hogy lehetővé váljon az EU számára a jelentések megfelelő időben történő benyújtása az IOTC titkárságához.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

•Hatásvizsgálat

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetében)

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

2021/0058 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Indiai-óceáni Tonhalbizottság (IOTC) illetékességi területén alkalmazandó állománygazdálkodási, állományvédelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról, valamint az 1936/2001/EK, az 1984/2003/EK és az 520/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben 5 foglaltak szerint a közös halászati politika célja biztosítani, hogy a tengerek biológiai erőforrásainak kiaknázása környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi szempontból hosszú távon fenntartható módon történjen.

(2)A 98/392/EK tanácsi határozattal 6 az Unió jóváhagyta az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezményét. A 98/414/EK tanácsi határozattal az Unió jóváhagyta az említett egyezményben foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelmére és kezelésére vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról szóló megállapodást 7 , amely a tengerek biológiai erőforrásainak védelmére és kezelésére vonatkozó alapelveket és szabályokat tartalmazza. Szélesebb körű nemzetközi kötelezettségei keretében az Unió részt vesz a halállományok védelme érdekében a nemzetközi vizeken tett erőfeszítésekben.

(3)Az 1995. szeptember 18-i 95/399/EK tanácsi határozat 8 értelmében az Unió az Indiai-óceáni Tonhalbizottság (IOTC) létrehozásáról szóló megállapodás egyik szerződő fele.

(4)Az IOTC éves állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket fogad el az IOTC szerződő feleire és együttműködő nem szerződő feleire – köztük az Unióra – nézve kötelező érvényű határozatok útján. 2019 júniusában tartott legutóbbi éves ülésén az IOTC több új határozatot fogadott el. Ez a rendelet végrehajtja az IOTC 2000 és 2019 között elfogadott határozatait, azon intézkedések kivételével, amelyek már az uniós jog részét képezik.

(5)A közös halászati politika szabályainak betartása érdekében uniós jogszabályok kerültek elfogadásra egy olyan ellenőrzési, vizsgálati és jogérvényesítési rendszer létrehozására irányulóan, amely a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem szabályait is magában foglalja. Ezen belül az 1224/2009/EK tanácsi rendelet 9 a közös halászati politika valamennyi szabályának betartását biztosítandó globális és integrált szemléletű uniós ellenőrzési, vizsgálati és jogérvényesítési rendszert hoz létre. A 404/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet 10 megállapítja az 1224/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat. Az 1005/2008/EK tanácsi rendelet 11 létrehozza a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszert. Az említett rendeletek olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek már kiterjednek számos, az IOTC-határozatokban megállapított intézkedésre. Az említett rendelkezéseket ezért nem szükséges felvenni e rendeletbe.

(6)A regionális halászati gazdálkodási szervezetekben az Uniónak az 1380/2013/EU rendelet 29. cikkének (2) bekezdésével összhangban a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményekre kell alapoznia álláspontját, ezáltal gondoskodva arról, hogy a halászati erőforrásokkal folytatott gazdálkodás a közös halászati politika célkitűzéseivel összhangban történjen, kiváltképp a halállományok fokozatos helyreállítására és a maximális fenntartható hozamot (a továbbiakban: MFH) biztosítani képes biomasszaszint felett tartására irányuló célkitűzéssel, továbbá azzal a célkitűzéssel, amely szerint meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a halászati és a halfeldolgozó ipar, valamint a halászathoz kötődően a szárazföldön végzett tevékenységek gazdaságilag életképessé és versenyképessé váljanak.

(7)Az e rendeletben megállapított határozatokat módosító vagy kiegészítő jövőbeli IOTC-határozatoknak az uniós jogban való mihamarabbi végrehajtása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következőket érintő módosító rendelkezések tekintetében: hajónkénti információs jegyzék a tonhalra és kardhalra halászó aktív hajók tekintetében; a kisüzemi halászati tevékenységek megfigyelői lefedettségének és helyszíni mintavevői lefedettségének aránya; hajóbérleti feltételek; kikötői kirakodások ellenőrzéseinek aránya; jelentéstételi határidők; a rendelet 1–6. mellékletei, amelyek kiterjednek a fogások bejelentésére vonatkozó IOTC-követelményekre, a madarakkal kapcsolatos enyhítő intézkedésekre, az adatgyűjtésre, a halcsoportosulást előidéző eszközökre és a hajóbérletre vonatkozó követelményekre; valamint hivatkozások a következőkre: az IOTC átrakási nyilatkozatokra vonatkozó állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedései; a FAD-ok kialakítására és telepítésére vonatkozó elvek a belegabalyodás csökkentésére és a FAD-ok bejelentésére, továbbá biológiailag lebomló FAD-ok nem összefonódó kialakítására vonatkozóan; az IOTC kikötő-kijelölési eljárása; az ördögrájafélék kezelésére szolgáló eljárások; a bizonyos halászeszközökkel kifogott tengeri teknősökre vonatkozó kezelési iránymutatások és enyhítő intézkedések; a hajók jelölése és azonosítása; a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat bejelentésére szolgáló dokumentumok; a nagyszemű tonhalra vonatkozó dokumentációs program; a kikötő szerinti állam belépésről történő értesítése; a kikötő szerinti tagállam általi minimális szabványos ellenőrzési eljárások; a jogsértések bejelentésére szolgáló formanyomtatványok; valamint a fogások és a halászati intézkedések bejelentésére szolgáló sablonok.

(8)Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és a konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban 12 foglalt elvekkel összhangban kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(9)Tekintettel arra, hogy ez a rendelet új és átfogó szabályokról rendelkezik, az IOTC állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseit érintő, az 1936/2001/EK 13 , az 1984/2003/EK 14 és az 520/2007/EK 15 rendeletben foglalt rendelkezéseket el kell hagyni. Ezért az említett rendeleteket ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet
Általános rendelkezések

1. cikk
Tárgy

Ez a rendelet az Indiai-óceáni Tonhalbizottság (IOTC) létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos állománygazdálkodási, állományvédelmi és ellenőrzési intézkedések tekintetében állapít meg rendelkezéseket 16 .

2. cikk
Hatály

Ez a rendelet a következőkre alkalmazandó:

1.a területen tevékenységeket folytató uniós halászhajók;

2.uniós halászhajók az IOTC szabályozása alá eső fajok területen kívüli átrakása és kirakodása esetén;

3.valamint harmadik országbeli halászhajók, amelyek a tagállamok kikötőit használják, és amelyek az IOTC szabályozása alá eső fajokat vagy ilyen fajokból származó halászati termékeket szállítanak.

3. cikk
Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„megállapodás”: az Indiai-óceáni Tonhalbizottság létrehozásáról szóló megállapodás;

2.„terület”: az India-óceánnak a megállapodásban meghatározott részei (II. cikk és A. melléklet);

3.„uniós halászhajó”: a halászati erőforrások kereskedelmi kiaknázására használt, vagy ilyen célú felhasználásra szánt, valamely tagállam lobogója alatt közlekedő bármilyen méretű hajó, beleértve a segédhajókat, a halfeldolgozó hajókat, az átrakásban részt vevő hajókat, a halászati termékek szállítására szolgáló felszereléssel rendelkező halszállító hajókat, a konténerhajók kivételével;

4.„az IOTC szabályozása alá eső fajok”: a megállapodás B. mellékletében felsorolt tonhalak és makrahalalkatúak, valamint cápák, továbbá az e fajokkal együtt kifogott bármilyen más faj;

5.„szerződő fél”: a megállapodás szerződő fele, illetve együttműködő nem szerződő fél;

6.„állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések”: az IOTC által a megállapodás V. cikke (2) bekezdésének c) pontja és IX. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott, hatályban lévő, rendszeres időközönként módosított állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések 17 ;

7.„emberi fogyasztásra alkalmatlan”: olyan halak, amelyek erszényes kerítőhálóban fennakadtak vagy összezúzódtak, vagy amelyeket megcsonkított egy ragadozó, vagy amelyek a hálóban elpusztultak és megromlottak, mert az eszköz meghibásodása miatt nem volt lehetőség a háló és a kifogott mennyiség szabályszerű begyűjtésére, és meghiúsultak a halak élve történő visszaengedésére irányuló erőfeszítések. Az „emberi fogyasztásra alkalmatlan” fogalmába nem tartoznak bele azok a halak, amelyek méret, értékesíthetőség vagy fajösszetétel szempontjából nemkívánatosnak minősülnek; vagy megromlanak vagy beszennyeződnek az uniós halászhajó személyzetének cselekedete vagy mulasztása következményeként;

8.„halcsoportosulást előidéző eszköz” (FAD): állandó, félig állandó vagy ideiglenes, bármilyen anyagú, ember által készített vagy természetes tárgy, szerkezet vagy eszköz, amelyet a céltonhalfajok odavonzása majd azt követő kifogása céljából telepítenek és/vagy követnek nyomon;

9.„sodródó FAD”: olyan FAD, amely nincs rögzítve az óceán fenekéhez;

10.„lehorgonyzott FAD”: olyan FAD, amely az óceán fenekéhez van rögzítve;

11.„adatgyűjtő bója”: olyan sodródó vagy lehorgonyzott, vízen úszó eszköz, amelyet kormányzati vagy elismert tudományos szervezetek vagy jogalanyok környezeti adatok elektronikus gyűjtése és mérése, nem pedig a halászati tevékenységek céljából használnak;

12.„IOTC átrakási nyilatkozat”: a 19/06. számú állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedés III. mellékletében foglalt dokumentum;

13.„IMO hajóazonosító szám”: a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet felügyelete alá tartozó hajóhoz rendelt hétjegyű szám;

14.„hajóbérlet”: olyan megállapodás vagy egyezség, amelynek révén egy adott szerződő fél lobogója alatt közlekedő halászhajó egy másik szerződő fél gazdasági szereplőjével meghatározott időtartamra, lobogóváltás nélkül szerződik. A „bérbeadó szerződő fél” a kiosztott kvótával vagy halászati lehetőségekkel rendelkező szerződő fél, a „lobogó szerinti szerződő fél” pedig az a szerződő fél, amelynél a bérelt hajót nyilvántartásba vették;

15.„szállítóhajó”: olyan segédhajó, amely részt vesz az IOTC szabályozása alá eső fajok átrakásában, és azokat átveszi más hajóktól.

II. fejezet 
Állománygazdálkodás és -védelem

1. szakasz
Trópusi tonhalfélék

4. cikk
Visszadobási tilalom

(1)Az uniós erszényes kerítőhálós hajók a fedélzetükön tartják és kirakodják a trópusi tonhalfélék (nagyszemű tonhal, sárgaúszójú tonhal és bonitó) összes kifogott mennyiségét, kivéve, ha a hajóparancsnok megállapítja, hogy:

a)a halak emberi fogyasztásra alkalmatlanok, vagy

b)nem áll rendelkezésre elegendő tárolási kapacitás a hajóút utolsó szakaszában kifogott trópusi tonhalfélék és nem célfajok elhelyezésére.

(2)Az (1) bekezdés b) pontjában említett halak csak akkor dobhatók vissza, ha a hajóparancsnok és a személyzet kísérletet tesz a trópusi tonhalfélék és a nem célfajok mielőbbi, élve történő visszaengedésére, és a visszadobás után nem kerül sor további halászatra a hajó fedélzetén lévő trópusi tonhalfélék és nem célfajok kirakodásáig vagy átrakásáig.

(3)Az uniós halászhajó parancsnoka a megfelelő halászati naplóban rögzíti az (1) bekezdés a) és b) pontjában leírt kivételeket a visszadobott halak becsült tömegével és fajösszetételével együtt, valamint az adott készletből megtartott halak becsült, tonnában kifejezett mennyiségével és fajösszetételével együtt.

(4)E cikk alkalmazásában a nem célfajok magukban foglalják a nem célzott tonhalfajokat, valamint a szivárványmakrélát, a nagy aranymakrahalat, az íjhalféléket, a vitorláskardoshal-féléket, a wahoot és a barrakudát.

5. cikk
Az adatgyűjtő bóják közelében folytatott halászat tilalma

(1)Uniós halászhajók nem halászhatnak az adatgyűjtő bóják egy tengeri mérföldes körzetén belül, és nem kerülhetnek interakcióba a területen lévő adatgyűjtő bójákkal, különös tekintettel a következőkre:

a)az adatgyűjtő bója bekerítése halászeszközzel;

b)a hajónak vagy bármely halászeszköznek, illetve a hajó bármely részének vagy szakaszának az adatgyűjtő bójához vagy annak kikötőköteléhez való kikötése vagy rögzítése; vagy

c)az adatgyűjtő bója horgonykötelének elvágása.

(2)Az (1) bekezdéstől eltérve az IOTC-nek bejelentett tagállami tudományos kutatási programok üzemeltethetnek uniós halászhajókat az adatgyűjtő bója egy tengeri mérföldes körzetén belül, amennyiben nem kerülnek interakcióba az adatgyűjtő bójával.

(3)Az uniós halászhajók nem vihetnek fel adatgyűjtő bóját a fedélzetükre a területen, kivéve, ha annak tulajdonosa erre kifejezetten engedélyt adott számukra vagy felkérte őket.

(4)A területen tevékenységet folytató uniós halászhajók vigyáznak a kikötött adatgyűjtő bójákra a tengeren, és minden észszerű intézkedést meghoznak annak érdekében, hogy elkerüljék azoknak a halászezközökbe való belegabalyodását, illetve elkerüljenek bármilyen közvetlen interakciót az említett adatgyűjtő bójákkal. Amennyiben az uniós halászhajók eszközei összegabalyodnak egy adatgyűjtő bójával, eltávolítják az összegabalyodott halászeszközt olyan módon, hogy az adatgyűjtő bója a lehető legkisebb mértékben károsodjon.

(5)Az uniós halászhajók jelentést tesznek a lobogójuk szerinti tagállamnak minden olyan adatgyűjtő bójáról, amelyen sérülés nyomait figyeltek meg vagy amelyet egyéb módon működésképtelennek találtak, közölve a megfigyelési adatokat, a bója helyzetét, valamint a rajta látható bármilyen azonosító információt. A tagállamok az 51. cikk (5) bekezdésével összhangban továbbítják a Bizottságnak ezeket a jelentéseket, valamint az általuk a területen telepített adatgyűjtő bóják elhelyezkedésére vonatkozó információkat.

2. szakasz 
Vitorláskardoshal-félék

6. cikk
Állománygazdálkodási és állományvédelmi intézkedések

(1)Az uniós halászhajók nem tarthatják a fedélzetükön, nem rakhatják át és nem rakodhatják ki a sávos marlin, a fekete marlin, a kormos marlin vagy az amerikai vitorláskardoshal egyetlen olyan egyedét sem, amelynek az alsó állkapocstól a farok tövéig mért hossza kevesebb, mint 60 cm. Amennyiben kifognak ilyen halakat, haladéktalanul vissza kell engedniük őket a tengerbe.

(2)Azok az uniós halászhajók, amelyek sávos marlint, fekete marlint, kormos marlint vagy amerikai vitorláskardoshalat fognak ki, rögzítik a vonatkozó fogási és erőkifejtési adatokat e rendelet 1. mellékletével összhangban.

(3)A tagállamok adatgyűjtési programot hajtanak végre a sávos marlin, a fekete marlin, a kormos marlin és az amerikai vitorláskardoshal fogásaira vonatkozó pontos bejelentések biztosítása érdekében, összhangban az 51. cikk (1) bekezdésével.

(4)Nemzeti tudományos jelentéseikben a tagállamok az 51. cikk (6) bekezdésének megfelelően beszámolnak a fogások nyomon követése és a halászati tevékenységek irányítása érdekében hozott intézkedésekről a sávos marlin, a fekete marlin, a kormos marlin és az amerikai vitorláskardoshal állományainak fenntartható kiaknázása és védelme érdekében.

3. szakasz
Kékcápák

7. cikk
Kékcápák

(1)A kékcápa (Prionace glauca) uniós halászhajók általi fogásait az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkének megfelelően rögzíteni kell a halászati naplóban.

(2)A tagállamok adatgyűjtési programokat hajtanak végre a kékcápára vonatkozó fogási, erőkifejtési, méretre vonatkozó és visszadobási adatok hatékonyabb bejelentésének biztosítása érdekében. A tagállamok az 51. cikk (1) bekezdésének megfelelően adatokat szolgáltatnak a kékcápák fogásairól.

(3)Végrehajtási jelentésükben a tagállamok az 51. cikk (1) bekezdésével összhangban információt közölnek a kékcápák fogásainak nyomon követése érdekében hozott intézkedésekről.

(4)A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy tudományos kutatást végezzenek a kékcápával kapcsolatban, ami információkkal szolgálhat a legfontosabb biológiai, ökológiai, viselkedésbeli jellemzőkkel, az élettörténettel, a vándorlásokkal, a visszaengedés utáni túléléssel kapcsolatban, valamint iránymutatást nyújthat a biztonságos visszaengedéshez, a halbölcsőhelyek azonosításához, valamint a halászati gyakorlatok javításához. Ezeket az információkat bele kell foglalni a Bizottságnak az 51. cikk (6) bekezdésével összhangban elküldött jelentésekbe.

4. szakasz

Halászat légi járművek, FAD-ok és mesterséges fények igénybevételével

8. cikk
A légi járművek halfogáshoz való igénybevételének tilalma

(1)Az uniós halászhajók, segédhajók és ellátóhajók nem vehetnek igénybe légi járműveket vagy pilóta nélküli légi járműveket halászati segédeszközként. A területen légi jármű vagy pilóta nélküli légi jármű segítségével végzett bármely halászati műveletet haladéktalanul be kell jelenteni a lobogó szerinti tagállamnak és a Bizottságnak. A Bizottság erről késedelem nélkül tájékoztatja az IOTC titkárságát.

(2)Az (1) bekezdéstől eltérve légi járművek és pilóta nélküli légi járművek felhasználhatók tudományos, megfigyelési, ellenőrzési és felügyeleti célokra.

9. cikk
Halcsoportosulást előidéző eszközök (FAD-ok)

(1)Az uniós halászhajók a 2. mellékletben foglalt egyedi adatelemek felhasználásával külön-külön rögzítik a sodródó FAD-ok és a lehorgonyzott FAD-ok használatával végzett halászati tevékenységeket. Ezeket az információkat a tagállamok az 51. cikknek megfelelően továbbítják a Bizottságnak.

(2)A Bizottságnak az összes működő FAD-ról napi rendszerességgel információkat kell küldeni, amelyeknek tartalmazniuk kell a dátumot, valamint a műszeres bója azonosítására, a kijelölt hajóra és a napi pozícióra vonatkozó adatokat, amelyeket havi rendszerességgel össze kell foglalni, majd legalább 60, de legfeljebb 90 nappal később be kell nyújtani. A Bizottság ezeket az információkat elküldi az IOTC titkárságának.

(3)A tagállamok minden egyes erszényes kerítőhálós hajó esetében kezelési tervet készítenek a sodródó FAD-ok használatára vonatkozóan. A kezelési terveknek:

a)követniük kell legalább a 2. mellékletben foglalt iránymutatásokat;

b)a nagyszemű tonhal, a sárgaúszójú tonhal és a nem célfajok FAD-okkal ejtett fogásainak felderítésére és lehetőség szerinti csökkentésére irányuló kezdeményezéseket és felméréseket kell tartalmazniuk;

c)iránymutatásokat kell tartalmazniuk a FAD-ok elveszítésének vagy hátrahagyásának lehetőség szerinti megakadályozására vonatkozóan; és

d)a 19/02. számú állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedés V. mellékletében meghatározott elveken kell alapulniuk a cápák, tengeri teknősök és egyéb fajok begabalyodásának csökkentése érdekében.

(4)Legkésőbb 75 nappal az IOTC éves ülése előtt a tagállamok az 51. cikk (5) bekezdésének megfelelően jelentést küldenek a Bizottságnak a FAD-okra vonatkozó kezelési tervek előrehaladásáról, amelynek tartalmaznia kell az eredetileg benyújtott kezelési tervek felülvizsgálatát, valamint a 19/02. számú állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedés V. mellékletében foglalt elvek alkalmazásának a felülvizsgálatát. A Bizottság ezeket az információkat legkésőbb az IOTC éves ülése előtt 60 nappal továbbítja az IOTC titkárságának.

10. cikk
Nem összefonódó kialakítású és biológiailag lebomló FAD-ok

Az uniós halászhajók nem összefonódó kialakítású és anyagú eszközöket használnak a FAD-ok létrehozása során, összhangban a 19/02. számú állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedés V. mellékletében foglaltakkal.

11. cikk

Mesterséges fények halak odavonzására való használatának tilalma

(1)Az uniós halászhajók nem használhatnak, telepíthetnek vagy üzemeltethetnek felszíni vagy víz alatti mesterséges fényeket tonhalak és makrahalalkatúak csoportosulásának előidézése céljából.

(2)Tilos fények használata sodródó FAD-okon.

(3)Amennyiben az uniós halászhajók mesterséges fényekkel felszerelt sodródó FAD-okat észlelnek a területen, haladéktalanul eltávolítják és visszaviszik őket a kikötőbe.

(4)Az uniós halászhajók nem folytathatnak halászati tevékenységeket a területen olyan hajó vagy sodródó FAD körül vagy közelében, amelyet mesterséges fénnyel szereltek fel tonhalak és makrahalalkatúak odavonzása céljából.

(5)A navigációs fények, valamint a biztonságos munkafeltételek biztosításához szükséges fények nem tartoznak az (1) bekezdés hatálya alá.

5. szakasz
Kikötőben végzett átrakás

12. cikk
Átrakás

(1)Az IOTC szabályozása alá eső fajok tekintetében minden átrakási műveletre az 1005/2008/EK tanácsi rendelet 5. cikke, illetve a 16/11. számú állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedés 5. pontja szerint kijelölt kikötőkben kerül sor.

(2)Az IOTC szabályozása alá eső fajokra halászóuniós halászhajók nem rakhatják át fogásaikat más hajóra, kivéve, ha az 1224/2009/EK rendelet 60. cikkével összhangban sor került a fogások mérlegelésére.

13. cikk
Átrakási műveletek

(1)A kikötőben végzett átrakási műveletek kizárólag az alábbi eljárás szerint végezhetők:

a)az uniós halászhajó parancsnoka legalább 48 órával az átrakás előtt közli a kikötő szerinti állam hatóságaival a következő információkat:

–a halászhajó neve és az IOTC halászhajó-nyilvántartása szerinti száma,

–a szállítóhajó neve, valamint az átrakni szándékozott termék,

–az átrakni szándékozott termék mennyisége tonnában,

–az átrakás napja és helyszíne,

–a tonhalak és makrahalalkatúak, valamint a cápák fogásának helye szerinti fő halászterületek.

b)az uniós halászhajó parancsnoka az 1224/2009/EK rendelet 22. cikkének és a 404/2011/EU rendeletben foglalt eljárásoknak megfelelően rögzíti és továbbítja az elektronikus halászati naplóban az átrakási nyilatkozatot;

c)az érintett uniós halászhajó parancsnoka legkésőbb az átrakást követő 15 napon belül kiállítja az IOTC átrakási nyilatkozatot, majd továbbítja a lobogója szerinti tagállamnak a hajónak az IOTC halászhajó-nyilvántartása szerinti számával együtt.

(2)Az uniós szállítóhajó parancsnoka az 1224/2009/EK rendelet 22. cikkének és a 404/2011/EU rendeletben foglalt eljárásoknak megfelelően rögzíti és továbbítja az elektronikus halászati naplóban az átrakási nyilatkozatot. A hajóparancsnok továbbá 24 órán belül elkészíti az IOTC átrakási nyilatkozatot, majd továbbítja a kikötő szerinti állam illetékes hatóságainak.

14. cikk
Az átrakott fogások uniós szállítóhajók általi kirakodása

(1)Az 1224/2009/EK rendelet 17. cikkének (1) bekezdésétől eltérve az előzetes értesítést legalább 48 órával a kikötőbe érkezés becsült időpontja előtt kell megküldeni.

(2)Azok a tagállamok, amelyekben az átrakott mennyiségeket kirakodják, meghozzák a szükséges intézkedéseket a kapott információk pontosságának ellenőrzésére, és együttműködnek a szállítóhajó lobogója szerinti tagállammal annak érdekében, hogy a kirakodott mennyiségek megfeleljenek az egyes halászhajók vonatkozásában bejelentett fogásmennyiségnek. Ezt az ellenőrzést úgy kell elvégezni, hogy a szállítóhajót minél kevésbé akadályozzák és zavarják, valamint hogy a fogott hal minősége ne romoljon.

(3)A valamely harmadik országban kirakodó uniós szállítóhajó parancsnoka a kikötőbe való belépés előtt legalább 48 órával az (1) bekezdés szerinti előzetes értesítésen túlmenően előzetes értesítést küld azon harmadik ország nemzeti jogszabályaival összhangban, amelynek a kikötőjében a hajó ki kívánja rakodni az átrakott mennyiségeket. A hajóparancsnok továbbá elküldi az IOTC átrakási nyilatkozatot az átrakott mennyiségek tervezett kirakodásának helye szerinti állam illetékes hatóságainak, és nem rakodhat ki, amíg arra engedély nem kap.

(4)Amennyiben a kirakodásra valamely harmadik országban kerül sor, a szállítóhajó parancsnoka együttműködik a kikötő szerinti állam hatóságaival.

(5)Az uniós halászhajók lobogója szerinti tagállamok az 51. cikk (5) bekezdésével összhangban benyújtott jelentéseikben részletes információkat közölnek a hajóik által végzett átrakásokról.

III. fejezet

Egyes tengeri fajok védelme

1. szakasz
Cápák és ráják

15. cikk

A cápákra vonatkozó általános állományvédelmi intézkedések

(1)Az uniós halászhajók alkalmazzák az IOTC azonosítási útmutatóit és kezelési gyakorlatait.

(2)Az uniós halászhajók a kékcápák kivételével lehetőség szerint haladéktalanul visszaengedik a hajók fedélzetén lévő, élve kifogott, sértetlen és nem kívánt cápafajokat.

(3)Az ilyen fogásokat az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkében foglaltaknak megfelelően, a visszaengedéskori állapot feltüntetésével (elpusztult vagy élő) rögzíteni kell a halászati naplóban.

(4)A tagállamok az 51. cikk (1) bekezdésével összhangban benyújtott jelentéseikben minden cápafogásról adatokat szolgáltatnak a Bizottságnak, feltüntetve a halászhajóik által fogott cápákra vonatkozóan minden rendelkezésre álló múltbeli adatot, a visszadobásokkal és a visszaengedésekkel kapcsolatos becsléseket, a visszadobott és visszaengedett halak állapotát (elpusztult vagy élő), valamint a méretgyakorisági adatokat.

16. cikk

Fehérfoltú cápák

(1)Az uniós halászhajók számára tilos a fehérfoltú cápák egyedeit – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni, kirakodni, tárolni, értékesíteni vagy értékesítésre felkínálni.

(2)Az (1) bekezdéstől eltérve tudományos megfigyelők számára megengedett, hogy a területen biológiai mintákat gyűjtsenek a háló behúzásakor már elpusztult fehérfoltú cápákból, feltéve, hogy a minták az IOTC Tudományos Bizottsága vagy az IOTC ökoszisztémákkal és járulékos fogásokkal foglalkozó munkacsoportja által jóváhagyott kutatási program részét képezik.

(3)A tagállamok és a Bizottság lehetőség szerint törekszenek arra, hogy kutatást végezzenek a területen kihalászott fehérfoltú cápákkal kapcsolatban az esetleges halbölcsőhelyek azonosítása érdekében.

17. cikk

Rókacápák

(1)Az uniós halászhajók számára tilos az Alopiidae családba tartozó rókacápák bármelyik fajának egyedeit – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni, kirakodni, tárolni, értékesíteni vagy értékesítésre felkínálni.

(2)Az (1) bekezdéstől eltérve tudományos megfigyelők számára megengedett, hogy a területen biológiai mintákat gyűjtsenek a háló behúzásakor már elpusztult rókacápákból, feltéve, hogy a mintavétel az IOTC Tudományos Bizottsága vagy az IOTC ökoszisztémákkal és járulékos fogásokkal foglalkozó munkacsoportja által jóváhagyott kutatási program részét képezi.

(3)Rekreációs célú halászat és sporthorgászat során minden rókacápát élve vissza kell engedni. Azokat semmilyen körülmények között sem tarthatják a fedélzetükön, nem rakhatják át, nem rakodhatják ki, nem értékesíthetik és nem kínálhatják fel értékesítésre. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy azok a rekreációs célú halászattal és sporthorgászattal foglalkozó személyek, akik esetében fennáll annak a kockázata, hogy halászat során rókacápákat fognak ki, rendelkezzenek az állatok élve történő visszaengedésére alkalmas eszközökkel.

(4)A tagállamok és a Bizottság törekszenek arra, hogy kutatást végezzenek a területen kihalászott rókacápákkal kapcsolatban az esetleges halbölcsőhelyek azonosítása érdekében.

18. cikk

Ördögrájafélék

(1)Az uniós halászhajók nem vethetnek ki ördögrájafélére semmilyen típusú halászeszközt, ha az adott egyedet a hálókivetés előtt észlelik.

(2)Az uniós halászhajók számára tilos az ördögrájafélék egyedeit – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni, kirakodni, tárolni, értékesíteni vagy értékesítésre felkínálni.

(3)Az uniós halászhajók haladéktalanul, lehetőség szerint élve és sértetlenül visszaengedik a nem szándékosan kifogott ördögrájaféléket, amint észlelik őket a hálóban, a horgon vagy a fedélzeten, úgy, hogy a lehető legkisebb sérülést okozzák a kifogott ráják egyedeinek, és minden észszerű lépést megtesznek a 19/03. számú állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedés I. mellékletében foglalt kezelési eljárások alkalmazása érdekében, szem előtt tartva a személyzet biztonságát.

(4)A (3) bekezdéstől eltérve, amennyiben egy uniós erszényes kerítőhálós hajó műveletei végzése során nem szándékosan kifog és lefagyaszt valamilyen ördögrájafélét, köteles azt egészében átadni a felelős kormányzati hatóságoknak vagy más illetékes hatóságnak, vagy pedig visszadobni a kirakodási ponton. Az ilyen módon átadott ördögrájafélék nem értékesíthetők és barterkereskedelemben keretében sem cserélhetők el, viszont belföldi emberi fogyasztásra eladományozhatók.

(5)Az uniós halászhajók megfelelő enyhítő, azonosító, kezelési és visszaengedési technikákat alkalmaznak, és fedélzetükön tartják az ördögrájafélék visszaengedéséhez szükséges összes felszerelést.

19. cikk

Cetcápák

(1)Az uniós halászhajók számára tilos cetcápára erszényes kerítőhálót kivetni, ha az adott egyedet a hálókivetés előtt észlelik.

(2)Amennyiben egy cetcápát nem szándékosan bekerítenek, és az belegabalyodik a halászeszközbe, az uniós halászhajó:

a)megtesz minden észszerű lépést annak biztonságos visszaengedése érdekében az IOTC Tudományos Bizottságának a cetcápák biztonságos visszaengedésére és kezelésére vonatkozó legjobb gyakorlatok vonatkozásában rendelkezésre álló útmutatójával összhangban;

b)jelenti az esetet a hajó lobogója szerinti tagállamnak, az alábbi információk közlésével:

–az egyedek száma,

–a történtek rövid leírása, lehetőség szerint részletezve azt, hogy hogyan és miért történhetett meg az eset,

–a bekerítés helye,

–a biztonságos visszaengedés érdekében megtett lépések, és

–a cetcápa visszaengedéskori állapotának értékelése, közölve azt is, ha a cetcápa még élt, amikor visszaengedték, de később elpusztult.

2. szakasz
Egyéb fajok

20. cikk
Cetek

(1)Az uniós halászhajók nem vethetnek ki cetre erszényes kerítőhálót, ha az egyedet a hálókivetés előtt észlelik.

(2)Amennyiben egy cetet nem szándékosan kerítenek be erszényes kerítőhálóval, vagy más típusú halászeszközökkel kifognak tonhalak és makrahalalkatúak halászata során, az uniós halászhajó:

a)megtesz minden észszerű lépést a cet biztonságos visszaengedése érdekében, amelynek során követi az IOTC Tudományos Bizottságának a cetek biztonságos visszaengedésére és kezelésére vonatkozó legjobb gyakorlatok vonatkozásában rendelkezésre álló útmutatójában foglaltakat;

b)jelenti az esetet a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságának, az alábbi információk közlésével:

–a faj (ha ismert),

–az egyedek száma,

–a történtek rövid leírása, lehetőség szerint részletezve azt, hogy hogyan és miért történhetett meg az eset,

–a bekerítés helye,

–a biztonságos visszaengedés érdekében megtett lépések, és

–az állat visszaengedéskori állapotának értékelése, közölve azt is, ha a cetcápa még élt, amikor visszaengedték, de később elpusztult.

(3)A (2) bekezdés b) pontjában felsorolt információkat a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkével összhangban halászati naplók útján jelentik be, feltüntetve a visszaengedéskori állapotot (elpusztult vagy élő), illetve – amennyiben megfigyelő van a fedélzeten – megfigyelői programok útján, és aszóban forgó információkat az 51. cikk (1) és (5) bekezdésének megfelelően elküldik a Bizottságnak.

21. cikk
Tengeri teknősök

(1)Az uniós halászhajók a következő enyhítő intézkedéseket alkalmazzák:

a)a horogsoros hajók kötelesek a fedélzetükön zsinórvágókat és horogszabadítókat tartani, amelyek megkönnyítik a kifogott vagy az eszközbe gabalyodott tengeri teknősök megfelelő kezelését és mielőbbi visszaengedését, és megtesznek minden észszerű lépést a biztonságos visszaengedés és kezelés érdekében, követve az IOTC kezelésre vonatkozó iránymutatásait 18 .

b)az erszényes kerítőhálós hajók lehetőség szerint:

–elkerülik tengeri teknősök bekerítését, és ha bekerítenek egy tengeri teknőst vagy az belegabalyodik az eszközbe, akkor az IOTC kezelésre vonatkozó iránymutatásai szerint észszerű intézkedéseket hoznak a teknős biztonságos visszaengedése érdekében,

–visszaengednek minden olyan tengeri teknőst, amelyet halcsoportosulást előidéző eszközökben (FAD-ok) vagy más halászeszközökben találnak,

–ha egy tengeri teknős belegabalyodik a hálóba, azonnal abbahagyják a háló összegöngyölítését, amint a teknős előbukkan a vízből. Mielőtt a kezelő folytatja a háló összegöngyölítését, kiszabadítja a teknőst anélkül, hogy megsértené, és segíti a felépülésben, mielőtt visszaengedi a vízbe, és

–merítőhálókat tartanak a fedélzeten és – adott esetben – használnak tengeri teknősök kezeléséhez.

(2)Az uniós halászhajók lehetőség szerint minél előbb a fedélzetükre emelnek minden elfogott tengeri teknőst, amely eszméletlen vagy tehetetlen állapotban van, és segítik a felépülésüket, az újraélesztést is beleértve, mielőtt biztonságban visszaengedik őket a vízbe.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy az uniós halászhajók megfelelő enyhítő, azonosító, kezelési és horogeltávolítási technikákat alkalmazzanak, és a fedélzetükön tartsanak minden olyan felszerelést, amelyre szükség lehet a tengeri teknősök visszaengedéséhez, valamint megtegyenek minden észszerű lépést az (1) bekezdés a) pontjában említett, az IOTC által kidolgozott kezelési iránymutatásokban rendelkezésre bocsátott, tengeri teknősök azonosító kártyáin szereplő kezelési iránymutatásokkal összhangban.

(4)A tagállamok jelentést tesznek a tengeri teknősök halászati műveletek okozta mortalitásának csökkentéséről szóló FAO-iránymutatás 19 végrehajtásáról.

(5)A tagállamok az 51. cikk (1) bekezdésének megfelelően elküldik a Bizottságnak a hajóik tengeri teknősökkel való interakcióira vonatkozó összes adatot. Ezen adatoknak tartalmazniuk kell a halászati napló általi vagy a megfigyelői lefedettség szintjét, valamint a halászati tevékenységeik során járulékosan kifogott tengeri teknősök teljes mortalitására vonatkozó becslést.

(6)Az uniós halászhajók az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkének megfelelően rögzítenek a halászati naplókban minden, halászati műveleteik során előforduló, tengeri teknősöket érintő eseményt, feltüntetve a tengeri teknősök visszaengedéskori állapotát (elpusztult vagy élő). Az ilyen eseményeket bejelentik a lobogójuk szerinti tagállamnak, adott esetben a fajra, a fogás helyére, a körülményekre, a fedélzeten hozott intézkedésekre és a visszaengedés helyére vonatkozó információkkal együtt. A tagállamok ezeket az információkat az 51. cikk (1) bekezdésének megfelelően továbbítják a Bizottságnak.

22. cikk

Tengeri madarak

(1)Az uniós halászhajók enyhítő intézkedéseket alkalmaznak a tengeri madarak járulékos befogásának visszaszorítása érdekében minden halászterületen, halászati idényben és halászati tevékenység során:

a)a d. sz. 25°-tól délre eső területen minden horogsoros hajónak alkalmaznia kell a 4. mellékletben leírt három enyhítő intézkedés közül legalább kettőt, és meg kell felelnie az adott intézkedésekre vonatkozóan előírt minimális követelményeknek;

b)a madárriasztó zsinórok kialakításának és telepítésének meg kell felelnie a 5. mellékletben foglalt kiegészítő követelményeknek.

(2)Az uniós halászhajók fajok szerinti bontásban rögzítik a tengeri madarak járulékos befogására vonatkozó adatokat, különösen a 30. cikkben leírt regionális megfigyelői program keretében, és ezeket az adatokat az 51. cikk (1) bekezdésével összhangban benyújtják a Bizottságnak. A megfigyelők lehetőség szerint lefényképezik az uniós halászhajók által befogott tengeri madarakat, és a fényképeket elküldik nemzeti tengerimadár-szakértőknek vagy az IOTC titkárságának az azonosítás megerősítése érdekében.

(3)A tagállamok az 51. cikk (1) bekezdésének megfelelően tájékoztatják a Bizottságot a 30. cikk szerinti regionális megfigyelői program megvalósításának módjáról.

IV. fejezet

Ellenőrzési intézkedések

1. szakasz
Általános feltételek

23. cikk

Az uniós halászhajók fedélzetén tartanadó dokumentumok

(1)Az uniós halászhajók halászati naplókat vezetnek ezzel a rendelettel összhangban. A halászati naplókban szereplő eredeti bejegyzéseket legalább 12 hónapig a halászhajó fedélzetén kell tartani.

(2)Az uniós halászhajók a fedélzetükön tartják a lobogó szerinti tagállam illetékes hatósága által kiadott érvényes dokumentumokat, ideértve a következőket:

a)halászati jogosítvány, felhatalmazás vagy engedély, valamint a jogosítványban, felhatalmazásban vagy engedélyben foglalt feltételek;

b)a hajó neve;

c)a kikötő, ahol a hajót lajstromozták, és a lajstromszám(ok);

d)nemzetközi rádióhívójel;

e)a tulajdonos(ok) és – adott esetben – a hajóbérlő neve és címe;

f)teljes hosszúság; és

g)motorteljesítmény, adott esetben kW-ban/lóerőben megadva.

(3)A tagállamok rendszeresen, legalább évente ellenőrzik a halászhajók fedélzetén tartandó dokumentumok érvényességét.

(4)A tagállamok gondoskodnak a fedélzeten tartandó valamennyi dokumentum és azok bármely további módosításai illetékes hatóság általi kiadásáról és hitelesítéséről, valamint azok olyan módon történő megjelöléséről, hogy könnyen azonosíthatók legyenek olyan általánosan elfogadott előírásokkal összhangban, mint például a FAO halászhajók megjelölésére és azonosítására vonatkozó alapvető előírásai 20 .

2. szakasz
Hajók nyilvántartása

24. cikk

Engedéllyel rendelkező halászhajók nyilvántartása

(1)Az alábbi uniós halászhajókat be kell jegyezni a halászhajók IOTC-nyilvántartásába:

a)a legalább 24 méter teljes hosszúságú hajók;

b)24 méter teljes hosszúságot el nem érő hajók, ha az uniós halászhajók a kizárólagos gazdasági övezeten kívül folytatnak halászatot.

(2)Az (1) bekezdés szerinti IOTC-nyilvántartásban nem szereplő uniós halászhajók számára nem engedélyezett az IOTC szabályozása alá eső fajok halászata, fedélzeten tartása, átrakása vagy kirakodása, vagy bármilyen halászati tevékenység támogatása vagy sodródó FAD-ok kihelyezése a területen. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó azokra a 24 méter teljes hosszúságot el nem érő hajókra, amelyek valamely tagállam kizárólagos gazdasági övezetén belül folytatnak tevékenységet.

(3)A tagállamok benyújtják a Bizottságnak azoknak az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő hajóknak a jegyzékét, amelyek engedéllyel rendelkeznek arra, hogy a területen tevékenységet folytassanak. E jegyzéknek az egyes hajókra vonatkozóan tartalmaznia kell a következő információkat:

a)a hajó(k) neve és lajstromszáma;

b)IMO hajóazonosító szám;

c)korábbi név (nevek) (ha volt ilyen), vagy annak feltüntetése, ha nem áll rendelkezésre ilyen adat;

d)korábbi zászló(k) (ha volt ilyen), vagy annak feltüntetése, ha nem áll rendelkezésre ilyen adat;

e) más nyilvántartásokból való korábbi törlésre vonatkozó részletek (ha volt ilyen), vagy annak feltüntetése, ha nem áll rendelkezésre ilyen adat;

f)nemzetközi rádióhívójel(ek) (ha van ilyen), vagy annak feltüntetése, ha nem áll rendelkezésre ilyen adat;

g)lajstromozás szerinti kikötő;

h)a hajó(k) típusa, teljes hosszúsága (m) és bruttó tonnatartalma (BT);

i)a halraktár(ak) össztérfogata köbméterben;

j)a tulajdonos(ok) és üzemeltető(k) neve és címe;

k)a tényleges tulajdonos(ok) neve és címe, ha ismert és nem egyezik meg a hajótulajdonossal/-üzemeltetővel, vagy annak feltüntetése, ha nem áll rendelkezésre ilyen adat;

l)a hajót üzemeltető vállalat (ha van ilyen) neve, címe és nyilvántartási száma;

m)az alkalmazott halászeszköz(ök);

n)a halászatra és/vagy átrakásra engedélyezett időszak(ok);

o)színes fényképek a hajóról, amelyeken a következők láthatók:

–a hajó jobb és bal oldala, mindkét esetben a teljes szerkezet ábrázolásával,

–a hajóorr,

–legalább egy fénykép, amelyen tisztán látható az a) pontban meghatározott külső jelzések legalább egyike.

Azon hajók tekintetében, amelyek nem rendelkeznek engedéllyel arra, hogy az adott tagállam kizárólagos gazdasági övezetén kívül folytassanak tevékenységet, a (3) bekezdés o) pontjában foglalt követelmény 2022. január 1-jétől alkalmazandó.

(4)A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot az IOTC-nyilvántartás bármely kiegészítéséről, módosításáról, illetve az abból történő törlésről. A Bizottság ezeket az információkat haladéktalanul továbbítja az IOTC titkárságának.

(5)Az év során a Bizottság szükség esetén naprakész információkat nyújt az IOTC titkárságának az (1) bekezdés szerinti IOTC-nyilvántartásba bejegyzett uniós halászhajókról.

25. cikk 
Adatközlés

A tagállamok által a 24. cikkel összhangban a Bizottság felé teljesítendő adatszolgáltatást elektronikus formában kell lebonyolítani, az (EU) 2017/2403 rendelet 39. cikkében foglaltak szerint.

26. cikk

Halászhajók engedélyezése

(1)A tagállamok az (EU) 2017/2403 rendelet 21. cikkének megfelelően engedélyt állítanak ki a lobogójuk alatt közlekedő halászhajóknak az IOTC szabályozása alá eső fajok halászatára.

(2)A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják a nemzeti joghatóságukon kívül eső vizeken folytatott halászatra vonatkozó hivatalos engedély naprakésszé tett sablonját, és azt az adatokban bekövetkező változások esetén minden alkalommal frissítik. A Bizottság ezeket az információkat haladéktalanul továbbítja az IOTC titkárságának. A sablonnak tartalmaznia kell az alábbiakat:

a)az illetékes hatóság megnevezése;

b)az illetékes hatóság személyzetének neve és kapcsolattartási adatai;

c)az illetékes hatóság személyzetének aláírása; és

d)az illetékes hatóság hivatalos bélyegzője.

(3)A (2) bekezdésben említett sablon kizárólag megfigyelési, ellenőrzési és felügyeleti célokra használható, továbbá a sablon és a hajó fedélzetén található engedély között tapasztalható eltérés nem minősül jogsértésnek, de az eltérésnek arra kell sarkallnia az ellenőrzést végző államot, hogy a kérdést tisztázza a szóban forgó hajó lobogója szerinti állam azonosított illetékes hatóságával.

27. cikk

A halászati engedélyeket kiadó tagállamok kötelezettségei

(1)A tagállamok:

a)csak akkor engedélyezik hajóik számára, hogy tevékenységet folytassanak a területen, ha azok képesek teljesíteni az IOTC-megállapodásban, ebben a rendeletben és az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedésben meghatározott követelményeket és kötelezettségeket;

b)megteszik a szükséges intézkedéseket halászhajóik e rendeletnek és az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedésnek való megfelelésének biztosítása érdekében;

c)megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy kisegítő halászhajóik rendelkezzenek a fedélzetükön a lajstromozást igazoló érvényes bizonyítványokkal és érvényes halászati vagy átrakási engedélyekkel;

d)meggyőződnek arról, hogy engedéllyel rendelkező halászhajóik korábban nem folytattak jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot, illetve amennyiben egy adott hajó esetében előfordult ilyen, akkor megbizonyosodnak arról, hogy az új tulajdonos elégséges bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy:

–az előző tulajdonosok és üzemeltetők már nem rendelkeznek jogi, tényleges tulajdonosi vagy pénzügyi érdekeltséggel az adott hajó tekintetében, és nem gyakorolnak felette ellenőrzést,

–a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatban részt vevő felek hivatalosan rendezték az ügyet, és szankciók alkalmazására került sor,

–az összes vonatkozó tényre figyelemmel kisegítő halászhajóik nem vesznek részt jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatban, és nem is hozhatók azzal összefüggésbe,

e)a nemzeti jogszabályaikban biztosított lehetőségek szerinti mértékben meggyőződnek arról, hogy kisegítő halászhajóik tulajdonosai és üzemeltetői nem vesznek részt a 24. cikk (1) bekezdése szerinti IOTC-nyilvántartásban nem szereplő hajók által folytatott tonhalhalászati tevékenységekben, és nem is hozhatók ilyenekkel összefüggésbe;

f)meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a nemzeti jogszabályaikban biztosított lehetőségek szerinti mértékben megbizonyosodjanak arról, hogy a 24. cikk (1) bekezdése szerinti IOTC-nyilvántartásban szereplő kisegítő halászhajók tulajdonosai a lobogó szerinti tagállam állampolgárai vagy ott bejegyzett jogi személyek, és így szükség esetén bármilyen ellenőrzési vagy büntető intézkedésre sor kerülhet velük szemben.

(2)A tagállamok az 51. cikk (5) bekezdésével összhangban jelentést tesznek a Bizottságnak az (1) bekezdés alapján végrehajtott fellépések és intézkedések felülvizsgálatának eredményeiről.

(3)Azok a tagállamok, amelyek engedéllyel rendelkező halászhajóik számára jogosítványokat állítanak ki, e rendelet 51. cikkének megfelelően évente jelentést tesznek a Bizottságra a 05/07. számú állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedés I. melléklete értelmében meghozott intézkedésekről az ugyanezen intézkedés II. mellékletében foglalt formanyomtatvány használatával.

28. cikk

 Az IOTC hajónyilvántartásába nem bejegyzett hajókkal szembeni intézkedések

(1)A 24. cikk (1) bekezdése szerinti IOTC-nyilvántartásban nem szereplő uniós halászhajók a területen nem halászhatnak, nem tarthatnak a fedélzetükön, nem rakhatnak át és nem rakodhatnak ki az IOTC szabályozása alá eső fajokat.

(2)A statisztikai dokumentációs programokban szereplő fajok vonatkozásában e rendelet hatékonyságának biztosítása érdekében a tagállamok:

a)csak az IOTC-nyilvántartásban szereplő uniós hajókra vonatkozó statisztikai dokumentumokat hitelesítik;

b)előírják, hogy a statisztikai dokumentációs programok hatálya alá tartozó, a területen uniós halászhajók által kifogott fajoknak valamely szerződő fél területére való bevitele során a szóban forgó fajok rakományához mellékelni kell a statisztikai dokumentumokat; és

c)a statisztikai dokumentációs programok hatálya alá tartozó fajok fogásainak importálása során együttműködnek az ilyen fajokat kifogó hajók lobogója szerinti tagállamokkal annak biztosítása érdekében, hogy a statisztikai dokumentumokat nem hamisítsák meg és azok ne tartalmazzanak félrevezető információkat.

(3)A tagállamok értesítik a Bizottságot minden olyan, tényeken alapuló információról, amely alapján okkal feltételezhető, hogy az IOTC-nyilvántartásban nem szereplő hajók az IOTC szabályozása alá eső fajok halászatában vagy átrakásában vesznek részt a területen. A Bizottság erről haladéktalanul tájékoztatja az IOTC titkárságát.

29. cikk

Tonhalra és kardhalra halászó aktív hajók nyilvántartása

(1)A területen tonhalra és kardhalra halászó hajókkal rendelkező tagállamok minden év február 1-jéig benyújtják a Bizottságnak a lobogójuk alatt közlekedő, az előző évben a területen tevékenységet folytató halászhajók jegyzékét az IOTC megfelelő adatszolgáltatási sablonjának használatával, amelynek tartalmaznia kell a következőket:

a)a 24 méter teljes hosszúságot meghaladó hajók;

b)illetve a 24 méternél rövidebb hajók közül azok, amelyek a lobogó szerinti állam kizárólagos gazdasági övezetén kívüli vizeken folytattak tevékenységet.

(2)A Bizottság ezeket az információkat minden év február 15-ig továbbítja az IOTC titkárságának.

(3)Az (1) bekezdés szerinti hajók jegyzékének az egyes hajók vonatkozásában tartalmaznia kell a következő információkat:

a)IOTC nyilvántartási szám;

b)név és lajstromszám;

c)IMO hajóazonosító szám, ha van;

d)korábbi lobogó (ha volt ilyen);

e)nemzetközi rádiós hívójel (ha van);

f)a hajó típusa, hossza és bruttó tonnatartalma (BT);

g)a tulajdonos, bérlő vagy üzemeltető (adott esetben) neve;

h)főbb célfajok; és

i)engedélyezési időszak.

3. szakasz
Regionális megfigyelői program

30. cikk
Regionális megfigyelői program

(1)A legalább 24 méter teljes hosszúságú, valamint a 24 méternél rövidebb, a kizárólagos gazdasági övezetükön kívül halászó uniós halászhajók biztosítják, hogy a területen folytatott halászati tevékenységük során a halászeszközök minden egyes típusa tekintetében az összes végrehajtott művelet/kihelyezés legalább 5 %-ára a regionális megfigyelői program által jóváhagyott megfigyelők jelenlétében kerüljön sor.

(2)Ha egy erszényes kerítőhálós hajó fedélzetén az (1) bekezdés szerinti megfigyelő tartózkodik, ez a megfigyelő a kirakodás során ellenőrzi a fogásokat annak érdekében, hogy meghatározza a nagyszeműtonhal-fogások összetételét.

(3)A (2) bekezdésben foglalt követelmény nem alkalmazandó azon tagállamok esetében, amelyek már rendelkeznek olyan mintavételi programmal, amelynek kiterjedése kielégíti az (1) bekezdésben meghatározott követelményeket.

31. cikk

A megfigyelők kötelezettségei

(1)Az uniós halászhajók fedélzetén tartózkodó megfigyelők:

a)rögzítik és bejelentik halászati tevékenységeiket, és ellenőrzik a hajó földrajzi helyzetét;

b)lehetőség szerint megfigyelik a fogásokat és megbecsülik mennyiségüket a fogások összetételének meghatározása, valamint a visszadobások, a járulékos fogások és a méretgyakoriság nyomon követése érdekében;

c)feljegyzik az eszköz típusát, a hálószembőséget és a parancsnok által használt tartozékokat;

d)információkat gyűjtenek a halászati naplókban rögzített bejegyzések keresztellenőrzésének lehetővé tétele érdekében (fajösszetétel és mennyiségek, élő- és feldolgozott tömeg, valamint hely, adott esetben); és

e)tudományos munkát végeznek az IOTC Tudományos Bizottsága igényei szerint.

(2)A megfigyelő minden egyes halászati út végeztével 30 napon belül jelentést nyújt be a lobogó szerinti tagállamnak. A jelentést 1˚ széles és 1˚ hosszú területekre bontva kell megtenni. A tagállamok minden jelentést elküldenek a Bizottságnak a kézhezvételt követő 140 napon belül, de gondoskodnak arról, hogy a horogsoros flottával utazó megfigyelő által tett jelentések küldése egész évben folyamatos legyen. A Bizottság a jelentéseket 10 napon belül továbbítja az IOTC titkárságának.

32. cikk
Helyszíni mintavevők

(1)A helyszíni mintavevők figyelemmel kísérik az uniós kisüzemi halászhajók által a kirakodás helyén végzett kirakodások számát. A kisüzemi halászhajókat illetően a mintavevőknek le kell fedniük az ilyen hajók által megtett halászati utak összes számának vagy az aktív halászhajók összes számának legalább 5 %-át.

(2)A helyszíni mintavevők információkat gyűjtenek a szárazföldön a halászhajókról történő kirakodás során. A helyszíni mintavételi programok felhasználhatók a fogás és a megtartott járulékos fogás mennyiségének számszerű meghatározására, valamint a kifogott haljelek begyűjtésére.

(3)A helyszíni mintavevők ellenőrzik a fogásokat a kirakodás helyén a méret szerinti egyedszám hajótípus, eszköz és faj szerinti becslése érdekében, valamint tudományos munkát végeznek az IOTC Tudományos Bizottsága igényei szerint.

33. cikk

A tagállamok kötelezettségei

(1)A tagállamok képzett megfigyelőket alkalmaznak a lobogójuk alatt közlekedő hajók fedélzetén.

(2)A tagállamok:

a)megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a megfigyelők szakszerűen és biztonságosan láthassák el feladataikat;

b)biztosítják, hogy megbízatásaik során a megfigyelőket mindig más és más hajókra rendeljék ki;

c)gondoskodnak arról, hogy az a hajó, amelyen megfigyelőt helyeznek el, megfelelő – lehetőség szerint a tisztekével megegyező szintű – étkezést és szállást biztosítson a megfigyelő kiküldetése során;

d)biztosítják, hogy a hajó parancsnoka együttműködjön a megfigyelőkkel annak érdekében, hogy biztonságosan láthassák el feladataikat, ideértve a megtartott fogáshoz és a visszadobni kívánt fogáshoz való szükség szerinti hozzáférés biztosítását; és

e)viselik a megfigyelői program költségeit.

(3)A tagállamok az 51. cikk (6) bekezdésével összhangban jelentést tesznek Bizottságnak a megfigyelt hajók számáról és az egyes eszköztípusok tekintetében elért lefedettségről.

4. szakasz
Megfigyelés és felügyelet

34. cikk

Hajómegfigyelési rendszer

(1)A tagállamok legkésőbb két munkanappal az uniós halászhajó fedélzetén lévő hajómegfigyelési eszköz műszaki meghibásodásának vagy működésképtelenségének észlelését vagy bejelentését követően továbbítják a hajó földrajzi helyzetét az IOTC titkárságának, vagy gondoskodnak arról, hogy a hajó parancsnoka vagy tulajdonosa vagy azok képviselője továbbítsa a hajó földrajzi helyzetét az IOTC titkárságának.

(2)Ha egy tagállam úgy véli, hogy egy másik lobogó szerinti tagállam vagy valamely más szerződő fél hajója fedélzetén lévő egy vagy több fedélzeti hajómegfigyelési eszköz nem felel meg az előírt működési feltételeknek vagy bebizonyosodik róla, hogy manipulálták, erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot, amely az értesítést továbbítja az IOTC titkárságának és a hajó lobogója szerinti államnak.

35. cikk

Hajóbérlet

(1)A hajóbérlet feltételei a következők:

a)a lobogó szerinti szerződő fél írásban hozzájárult a hajóbérleti megállapodáshoz;

b)a hajóbérleti megállapodás keretében végzett halászati művelet összesített időtartama egyik naptári évben sem haladja meg a 12 hónapot;

c)a bérelhető halászhajókat nyilvántartásba veszi a felelős szerződő fél, amely kifejezetten vállalja, hogy eleget tesz az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseknek és végrehajtja azokat a hajóin. Valamennyi lobogó szerinti szerződő fél hatékony módon eleget tesz azon kötelezettségének, hogy ellenőrizze halászhajóit annak biztosítása érdekében, hogy azok betartsák az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket;

d)a bérelhető halászhajóknak szerepelniük kell a 24. cikk szerinti IOTC-nyilvántartásban, és engedéllyel kell rendelkezniük arra, hogy a területen tevékenységet folytassanak;

e)ha a bérbeadó szerződő fél engedélyezi a bérelt hajó számára, hogy tevékenységet folytasson a nyílt tengeren, a lobogó szerinti szerződő fél felel a nyílt tengeri halászat hajóbérleti megállapodással összhangban történő végzésének ellenőrzéséért;

f)a hajómegfigyelési rendszer (VMS) adatait és a fogási adatokat a bérelt hajók az 6. mellékletben részletezett hajóbérleti értesítési rendszerben meghatározottak szerint eljuttatják a bérbeadó szerződő félnek és a lobogó szerinti szerződő félnek, valamint az IOTC titkárságának;

g)a hajóbérleti megállapodás alapján ejtett valamennyi fogást – beleértve a járulékos fogásokat és a visszadobott halakat is – bele kell számítani a bérbeadó szerződő fél kvótájába vagy halászati lehetőségeibe. A megfigyelői lefedettség az ilyen bérelt hajók fedélzetén beleszámít a bérbeadó szerződő fél lefedettségi arányába a hajóbérleti szerződés keretében folytatott halászati tevékenységet illetően;

h)a bérbeadó szerződő fél jelentést tesz az IOTC-nek minden fogásról – beleértve a járulékos fogásokat és a visszadobott halakat is –, valamint az IOTC által előírt egyéb információkról;

i)a bérelt hajóknak megfelelő hajómegfigyelési rendszerrel kell rendelkezniük, és a halászeszközöket jelzéssel kell ellátni a halászati gazdálkodás hatékonyságának biztosítása érdekében;

j)a halászati erőkifejtés legalább 5 %-os megfigyelői lefedettsége;

k)a bérelt hajóknak rendelkezniük kell a bérbeadó szerződő fél által kibocsátott halászati jogosítvánnyal, és nem szerepelhetnek az IOTC IUU-hajókat tartalmazó listáján;

l)a bérelt hajók nem vehetik igénybe a lobogó szerinti szerződő fél kvótáját, és a hajó semmiképpen sem kaphat engedélyt arra, hogy egyszerre több hajóbérleti megállapodás keretében folytasson halászatot;

m)a kirakodásra a szerződő fél kikötőiben vagy a szerződő fél közvetlen felügyelete alatt kerül sor annak biztosítása érdekében, hogy a bérelt hajók tevékenységei ne csökkentsék az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések hatékonyságát.

36. cikk
Hajóbérleti értesítési rendszer

(1)A bérbeadó tagállam haladéktalanul, de legkésőbb 50 órával a hajóbérleti szerződés keretében folytatott halászati tevékenységek megkezdése előtt értesíti a Bizottságot az e cikk értelmében bérelt hajóként azonosítandó hajókról oly módon, hogy elektronikus úton minden egyes bérelt hajó vonatkozásában késedelem nélkül benyújtja a következő információkat:

a)a bérelt hajó neve (a lajstromozás eredeti nyelvén és a latin ábécé betűivel is leírva) és lajstromszáma, valamint IMO hajóazonosító szám:

b)a hajó tényleges tulajdonosának neve és kapcsolattartási adatai;

c)a hajó leírása, beleértve annak teljes hosszúságát, valamint a hajó típusa és a hajóbérlet keretében alkalmazni kívánt halászati módszer(ek) típusa;

d)a hajóbérleti megállapodás egy példánya, valamint az általa a hajó számára kiadott bármely halászati engedély vagy jogosítvány, ideértve a hajó számára kiosztott kvótát vagy halászati lehetőséget, valamint a hajóbérleti megállapodás időtartama;

e)a hajóbérleti megállapodáshoz való hozzájárulása; és

f)az e rendelkezések végrehajtása érdekében elfogadott intézkedések.

(2)A lobogó szerinti állam haladéktalanul, de legkésőbb 50 órával a hajóbérleti szerződés keretében folytatott halászati tevékenységek megkezdése előtt értesíti a Bizottságot az e cikk értelmében bérelt hajóként azonosítandó hajókról oly módon, hogy minden egyes bérelt hajó vonatkozásában késedelem nélkül benyújtja az (1) bekezdésben felsorolt információkat.

(3)Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott tagállamok által szolgáltatott információk beérkezésekor a Bizottság a következő információkat továbbítja az IOTC titkárságának:

(a)a hajóbérleti megállapodáshoz való hozzájárulása;

(b)az e rendelkezések végrehajtása érdekében elfogadott intézkedések; és

(c)beleegyezése abba, hogy eleget tesz az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseknek.

(4)Az (1) és a (2) bekezdésben említett tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot a hajóbérleti megállapodás keretében végzett halászati műveletek megkezdéséről, felfüggesztéséről, folytatásáról és befejezéséről.

(5)A halászhajókat bérlő tagállamok minden év február 10-ig jelentést tesznek a Bizottságnak az előző naptári évben kötött hajóbérleti megállapodások részleteiről, beleértve a bérelt hajók által ejtett fogásokat és alkalmazott halászati erőkifejtést, valamint a bérelt hajókon a 35. cikk (1) bekezdésének j) pontjával összhangban elért megfigyelői lefedettségi szintet. A Bizottság ezeket az információkat minden év február 28-ig továbbítja az IOTC titkárságának.

37. cikk
Honosság nélküli hajók

Amennyiben egy tagállam hajója vagy légi járműve olyan halászhajókat észlel, amelyek gyaníthatóan vagy bizonyítottan nem rendelkeznek honossággal, és feltételezhetően halászatot folytatnak a területhez tartozó nyílt tengeren, az adott tagállam jelentést tesz erről a megfigyelésről a Bizottságnak, amely az információt haladéktalanul továbbítja az IOTC titkárságának.

38. cikk

Olcsó lobogó alatt közlekedő hajók

A tagállamok az olcsó lobogó alatt közlekedő, tonhalra halászó, nagy méretű horogsoros hajók vonatkozásában:

a)megtagadják a kirakodást és az átrakást olyan, olcsó lobogó alatt közlekedő hajók számára, amelyek halászati tevékenységei csökkentik az ebben a rendeletben foglalt, illetve az IOTC által elfogadott intézkedések hatékonyságát;

b)minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy importőreiket, szállítmányozóikat és más érintett gazdasági szereplőket arra ösztönözzék, hogy ne vegyenek részt az olcsó lobogó alatt halászati tevékenységeket végző hajók által kifogott tonhalakkal és makrahalalkatúakkal kapcsolatos gazdasági műveletekben, illetve az ilyen halak átrakásában;

c)arra ösztönzik gyártóikat és más érintett üzletembereket, hogy ne engedjék, hogy hajóikat és felszereléseiket/eszközeiket felhasználják olcsó lobogó alatt végzett horogsoros halászati műveletekhez; és

d)nyomon követik az olcsó lobogó alatt közlekedő halászhajók tevékenységeit és információkat cserélnek róluk, ideértve az IOTC titkársága által végzett kikötői mintavételi tevékenységeket is.

V. fejezet

Fogási adatok és hozzáférési megállapodások

1. szakasz
A fogási adatok ellenőrzése

39. cikk
A fogási és erőkifejtési adatok nyilvántartása

(1)Az uniós halászhajók az adatrögzítés érdekében elektronikus halászati naplót vezetnek, amelynek minimumkövetelményként tartalmaznia kell az 1. mellékletben meghatározott információkat és adatokat.

(2)A halászati naplót a halászhajó parancsnoka vezeti, és azt be kell nyújtani a lobogó szerinti tagállamnak, valamint annak a parti államnak, amelynek a kizárólagos gazdasági övezetében az uniós halászhajó halászatot folytatott. A parti állam részére csak a halászati naplónak azt a részét kell benyújtani, amely a parti állam kizárólagos gazdasági övezetében végzett tevékenységre vonatkozik.

(3)A tagállamok az adott évre vonatkozó adatokat éves jelentéseikben összesítve a Bizottság rendelkezésére bocsátják, összhangban az 51. cikk (1) bekezdésében foglaltakkal.

40. cikk
Nagyszemű tonhalra vonatkozó fogási tanúsítvány

(1)Egy adott tagállamba importált nagyszemű tonhalakat minden esetben az IOTC nagyszemű tonhalakra vonatkozó, a 01/06. számú állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedés I. mellékletének 1. függelékében szerepelő statisztikai dokumentumának vagy pedig az IOTC nagyszemű tonhalak újrakivitelére vonatkozó, a 01/06. számú állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedés I. mellékletének 2. függelékében foglalt követelményeknek eleget tévő tanúsítványának kell kísérnie.

(2)Az (1) bekezdéstől eltérve ez a statisztikai követelmény nem vonatkozik az erszényes kerítőhálós hajóval vagy horgászbotos halászhajóval kifogott és elsősorban a területen található konzervgyáraknak szánt nagyszemű tonhalakra.

(3)Az (1) bekezdésben említett dokumentumokat a 01/06. számú állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedés I. mellékletének 4. függelékében meghatározott formátumnak megfelelően hitelesíteni kell a következők szerint:

a)az IOTC nagyszemű tonhalakra vonatkozó statisztikai dokumentumát a tonhalat kifogó hajó lobogója szerinti tagállam hitelesíti, ha pedig a hajó bérleti megállapodás keretében folytat tevékenységet, akkor a tonhalat exportáló állam; és

b)az IOTC nagyszemű tonhalak újrakivitelére vonatkozó tanúsítványát a tonhal újrakivitelét végző állam hitelesíti;

c)az uniós hajók által kifogott nagyszemű tonhalakra vonatkozó statisztikai dokumentumokat az a tagállam hitelesítheti, ahol a termékeket kirakodják, amennyiben a nagyszemű tonhal ennek megfelelő mennyiségeit a kirakodás helye szerinti tagállam területéről az Unión kívülre exportálják.

(4)Minden év március 15-ig (az előző év július 1-jétől december 31-ig tartó időszakára vonatkozóan) és szeptember 15-ig (a folyó év január 1-jétől június 30-ig tartó időszakára vonatkozóan) a nagyszemű tonhalat importáló tagállamok a 01/06. számú állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedés I. mellékletének 3. függelékében meghatározott formátumnak megfelelően eljuttatják a Bizottságnak a nagyszemű tonhalakra vonatkozó statisztikai dokumentációs program keretében gyűjtött adatokat. A Bizottság áttekinti az információkat, majd április 1-jéig, illetve október 1-jéig továbbítja őket az IOTC titkárságának.

(5)A nagyszemű tonhalat importáló tagállamok a (4) bekezdésben említett behozatali adatok kézhezvételét követően áttekintik a kiviteli adatokat, és az eredményekről az 51. cikk (5) bekezdésének megfelelően évente jelentést tesznek a Bizottságnak.

VI. fejezet 
A kikötő szerint államok intézkedései, ellenőrző vizsgálat, végrehajtás, valamint a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat

1. szakasz

A kikötő szerinti államok intézkedései

41. cikk

Kapcsolattartó pontok és kijelölt kikötők

(1)Az a tagállam, amely a kikötőibe olyan harmadik országbeli halászhajókat kíván beengedni, amelyek fedélzetükön a területen fogott és az IOTC szabályozása alá eső olyan fajokat vagy az IOTC szabályozása alá eső fajokból készült olyan halászati termékeket szállítanak, amelyeket korábban nem rakodtak ki vagy raktak át, az alábbiak szerint jár el:

a)az 1005/2008/EK rendelet 5. cikke alapján kijelöli azt a kikötőt, amelybe a harmadik országbeli halászhajók belépési engedélyt kérhetnek;

b)kijelöl egy kapcsolattartó pontot az 1005/2008/EK rendelet 6. cikke szerinti előzetes értesítés fogadása céljából;

c)kijelöl egy kapcsolattartó pontot az 1005/2008/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti ellenőrzési jelentés átvétele céljából.

(2)A tagállamok a kijelölt kapcsolattartó pontok és a kijelölt kikötők listáját érintő bárminemű változást annak érvénybelépése előtt legalább 30 nappal megküldik a Bizottságnak. A Bizottság ezeket az információkat a változás érvénybelépése előtt legalább 15 nappal továbbítja az IOTC titkárságának.

42. cikk

Előzetes értesítés

(1)Az 1005/2008/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésétől eltérve az előzetes értesítést legalább 48 órával a kikötőbe érkezés becsült időpontja előtt kell megküldeni.

(2)Az 1005/2008/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a harmadik országbeli halászhajók parancsnokai vagy azok képviselői által benyújtandó információk a 16/11. számú állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedés I. mellékletében előírt információk, amelyekhez csatolni kell az 1005/2008/EK rendelet III. fejezetével összhangban hitelesített fogási tanúsítványt, ha a harmadik országbeli halászhajó az IOTC által szabályozott halászati termékeket szállít a fedélzetén.

(3)Az 1005/2008/EK rendelet 6. cikkében említett előzetes értesítés, valamint az e cikk (2) bekezdésében előírt információk elektronikus úton továbbíthatók az e-PSM alkalmazáson keresztül 21 .

(4)A kikötő szerinti tagállamok további információkat is kérhetnek, hogy megállapíthassák, részt vettek-e az (1) bekezdésben említett halászhajók jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatban vagy kapcsolódó tevékenységekben.

43. cikk
Kikötőkbe való belépés, illetve kikötőkben történő kirakodás és átrakás engedélyezése

(1)Az e rendelet 42. cikke szerinti megfelelő információk kézhezvételét követően a kikötő szerinti tagállam dönt arról, hogy engedélyezi vagy megtagadja a harmadik országbeli halászhajó számára a kikötőibe való belépést és a kikötők használatát. Amennyiben egy harmadik országbeli halászhajó nem kap engedélyt a kikötőbe való belépésre, a kikötő szerinti tagállam tájékoztatja erről a hajó lobogója szerinti államot és a Bizottságot, amely haladéktalanul továbbítja az információt az IOTC titkárságának. A kikötő szerinti tagállamok az IOTC IUU-hajókat tartalmazó listáján szereplő halászhajók számára nem engedélyezik a kikötőbe való belépést.

(2)Amennyiben az e-PSM alkalmazás útján érkezik előzetes értesítés, a kikötő szerinti tagállam ugyanezen alkalmazás útján közli a kikötőbe való belépés engedélyezésére vagy megtagadására vonatkozó döntését.

(3)Az 1005/2008/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében szállítóhajók esetében a szükséges nyilatkozat az IOTC által előírt átrakási nyilatkozat, amelyet 48 órával a kirakodás tervezett időpontja előtt kell benyújtani. Azok a tagállamok, amelyekben az átrakott mennyiségeket ki akarják rakodni, meghozzák a szükséges intézkedéseket a kapott információk pontosságának ellenőrzésére, és együttműködnek a szállítóhajó lobogója szerinti tagállammal, minden kikötő szerinti tagállammal, amely részt vett a kirakodásra szánt átrakásokban, valamint a fogást ejtő érintett halászhajókkal annak biztosítása érdekében, hogy a kirakodott mennyiségek megfeleljenek az egyes, fogást ejtő halászhajók vonatkozásában bejelentett fogásmennyiségeknek. Ezt az ellenőrzést úgy kell elvégezni, hogy a szállítóhajót minél kevésbé akadályozzák és zavarják, valamint hogy a fogott hal minősége ne romoljon.

(4)Amennyiben a kikötő szerinti tagállam az 1005/2008/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban megkapja a kirakodási vagy átrakási nyilatkozatot a fogást ejtő halászhajótól, a kikötő szerinti tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket a kapott információk pontosságának ellenőrzésére, és együttműködik a szerződő fél lobogója szerinti állammal annak biztosítása érdekében, hogy a kirakodott és/vagy átrakott mennyiségek megfeleljenek az egyes, fogást ejtő halászhajók vonatkozásában bejelentett fogásmennyiségeknek.

(5)A kikötő szerinti tagállamok minden év június 15-ig benyújtják a Bizottságnak azon halászhajók listáját, amelyek nem a lobogójuk alatt közlekednek, és amelyek az előző naptári év során a területen fogott tonhalat vagy makrahalalkatúakat rakodtak ki a kikötőikben. Ezeket az információkat fel kell tüntetni az IOTC megfelelő adatszolgáltatási sablonján, és részletezni kell a fajösszetételt kirakodott tömeg és fajok szerinti bontásban. A Bizottság megvizsgálja ezeket a jelentéseket, majd minden év június 30-ig továbbítja őket az IOTC titkárságának.

2. szakasz

Ellenőrzés

44. cikk
Kikötői ellenőrzés

(1)A kikötő szerinti tagállamok a kijelölt kikötőikben minden évben ellenőrzik a nem a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók által az IOTC szabályozása alá eső fajok vonatkozásában végzett összes kirakodási és átrakási művelet legalább 5 %-át.

(2)Az ellenőrzésnek magában kell foglalnia a teljes kirakodási vagy átrakási művelet figyelemmel kísérését, valamint az előzetes értesítésben rögzített fajonkénti mennyiségek és a ténylegesen kirakodott vagy átrakott fajonkénti mennyiségek közötti keresztellenőrzéseket. Amikor a kirakodás vagy az átrakás befejeződik, az ellenőr megvizsgálja és feljegyzi a fedélzeten maradt (fajonkénti) halmennyiségeket.

45. cikk
Ellenőrzési eljárás

(1)E cikket az 1005/2008/EK rendelet 10. cikkében meghatározott ellenőrzési eljárásra vonatkozó szabályokon túlmenően kell alkalmazni.

(2)A kikötő szerinti tagállamok ellenőreinek megfelelő képesítéssel rendelkező, erre a célra felhatalmazott ellenőröknek kell lenniük, valamint érvényes személyazonosító okmánnyal kell rendelkezniük, amelyet be kell mutatniuk az ellenőrizendő hajó parancsnokának.

(3)Minimumszabályként a kikötő szerinti tagállamok biztosítják, hogy ellenőreik elvégezzék a 16/11. számú állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedés II. mellékletében előírt feladatokat. A kikötő szerinti tagállamok a kikötőikben végzett ellenőrzések során megkövetelik a hajóparancsnoktól, hogy az ellenőrök részére adjon meg minden szükséges segítséget és információt, valamint szükség esetén mutassa be a vonatkozó anyagokat és dokumentumokat vagy azok hitelesített másolatát.

(4)Az egyes ellenőrzések eredményeiről készített írásbeli jelentésben minden kikötő szerinti tagállam feltünteti legalább a 16/11. számú állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedés III. mellékletében meghatározott információkat. Az ellenőrzés befejezését követő 3 munkanapon belül a kikötő szerinti tagállam továbbítja az ellenőrzési jelentés másolatát, valamint – kérésre – annak egy eredeti példányát vagy hitelesített másolatát az ellenőrzött hajó parancsnokának, a lobogó szerinti államnak és a Bizottságnak, a Bizottság pedig továbbítja a jelentést az IOTC titkárságának.

(5)A kikötő szerinti tagállamok minden év június 15-ig benyújtják a Bizottságnak azon halászhajók listáját, amelyek nem a lobogójuk alatt közlekednek, és amelyek az előző naptári évben az IOTC illetékességi területén fogott tonhalat vagy makrahalalkatúakat rakodtak ki a kikötőikben. Ebben részletezni kell a fajösszetételt kirakodott tömeg és fajok szerinti bontásban. A Bizottság ezeket az információkat minden év július 1-jéig továbbítja az IOTC titkárságának.

3. szakasz

Végrehajtás

46. cikk
Az IOTC intézkedéseinek a kikötői ellenőrzések során igazolt megsértése esetén követendő eljárás

(1)Amennyiben az ellenőrzés során gyűjtött információk alapján bizonyított, hogy egy halászhajó megsértette az IOTC intézkedéseit, az 1005/2008/EK rendelet 11. cikkén túlmenően e cikket kell alkalmazni.

(2)A kikötő szerinti tagállam illetékes hatóságai az ellenőrzési jelentés egy példányát a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül eljuttatják a Bizottsághoz. A Bizottság a jelentést haladéktalanul továbbítja az IOTC titkárságának és a lobogó szerinti szerződő fél kapcsolattartó pontjának.

(3)Jogsértés esetén a kikötő szerinti tagállamok azonnal értesítik a lobogó szerinti szerződő fél illetékes hatóságát és a Bizottságot a megtett intézkedésről, a Bizottság pedig továbbítja ezt az információt az IOTC titkárságának.

47. cikk

A tagállamok által bejelentett feltételezett jogsértések

(1)A tagállamok a 18/03. számú állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedés I. mellékletében található jelentéstételi formanyomtatvány felhasználásával az IOTC éves ülése előtt legalább 40 nappal benyújtanak a Bizottságnak minden olyan dokumentált információt, amely rámutat olyan lehetséges esetekre, amikor valamely halászhajó az elmúlt két év során nem tartotta be a területen az IOTC állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseit. A Bizottság megvizsgálja ezeket az információkat, és amennyiben indokoltnak látja, az IOTC éves ülése előtt legalább 30 nappal továbbítja őket az IOTC titkárságának.

(2)Az (1) bekezdés szerinti dokumentált információkhoz csatolni kell a jegyzékben szereplő minden egyes hajó vonatkozásában a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenységre vonatkozó információkat, beleértve – de nem kizárólagosan – a következőket:

a)a hatályos állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket érintő, a feltételezett jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenységre vonatkozó jelentések;

b)a vonatkozó kereskedelmi statisztikákból – például statisztikai dokumentumokból és más ellenőrizhető nemzeti vagy nemzetközi statisztikákból – nyert kereskedelmi információk;

c)más forrásokból nyert vagy halászterületekről gyűjtött információk, mint például:

–a kikötőben vagy a tengeren végzett ellenőrzések során gyűjtött információk, vagy

–a parti államoktól származó információk, ideértve a hajómegfigyelési rendszer válaszjeladójától vagy az automatikus azonosító rendszerből (AIS) származó adatokat, valamint a műholdakról vagy légi vagy tengeri eszközökről származó ellenőrzési adatokat, vagy

–IOTC-programok, kivéve, ha egy ilyen program előírja, hogy a gyűjtött információt bizalmasan kell kezelni, vagy

–harmadik felek által gyűjtött információk és értesülések.

48. cikk
A szerződő felek és az IOTC titkársága által bejelentett feltételezett jogsértések

(1)Amennyiben a Bizottság valamely szerződ féltől vagy az IOTC titkárságától olyan információt kap, amely arra utal, hogy egy uniós halászhajó feltételezhetően jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenységet folytat, ezt az információt haladéktalanul továbbítja az érintett tagállamnak.

(2)Az érintett tagállam az IOTC éves ülése előtt legalább 45 nappal a Bizottság rendelkezésére bocsátja a lobogója alatt közlekedő halászhajók feltételezett meg nem felelésével összefüggésben elvégzett esetleges vizsgálatok eredményeit, és ismerteti a megfelelési problémák kezelése érdekében meghozott intézkedéseket. A Bizottság ezeket az információkat az éves ülés előtt legalább 15 nappal továbbítja az IOTC titkárságának.

49. cikk

Az IOTC IUU-hajókat tartalmazó listájának tervezete

(1)Amennyiben a Bizottság hivatalos értesítést kap az IOTC titkárságától arról, hogy egy uniós halászhajó felkerült az IOTC IUU-hajókat tartalmazó listájának tervezetére, ezt az értesítést az IOTC titkársága által rendelkezésre bocsátott alátámasztó bizonyítékokkal és minden egyéb dokumentált információval együtt továbbítja az érintett lobogó szerinti tagállamnak.

(2)Észrevételeit az érintett tagállam legkésőbb 30 nappal az IOTC Megfelelési Bizottságának éves ülése előtt nyújtja be. A Bizottság megvizsgálja az információkat, majd legalább 15 nappal az IOTC Megfelelési Bizottságának éves ülése előtt továbbítja őket az IOTC titkárságának.

(3)A Bizottság általi értesítést követően az érintett lobogó szerint tagállam hatóságai:

a)értesítik a halászhajó tulajdonosát és üzemeltetőit arról, hogy a halászhajó bekerült az IOTC IUU-hajókat tartalmazó listájának tervezetébe, valamint annak esetleges következményeiről, ha a lista tervezetébe történő felvétel megerősítésre kerül az IUU-hajók IOTC által elfogadott listáján; valamint

b)szorosan nyomon követik az IOTC IUU-hajókat tartalmazó listájának tervezetébe felvett hajókat tevékenységeik meghatározása, valamint az ilyen hajók nevét, lobogóját vagy bejegyzett tulajdonosát érintő esetleges változások megállapítása érdekében.

50. cikk

Az IOTC IUU-hajókat tartalmazó ideiglenes listája

(1)Annak megakadályozása érdekében, hogy az IUU-hajók listájának tervezetére a 49. cikkben foglaltak szerint felvett uniós halászhajó felkerüljön az IOTC IUU-hajókat tartalmazó ideiglenes listájára, a lobogó szerinti tagállam a Bizottság rendelkezésére bocsátja a következő információkat:

a)amelyek bizonyítják, hogy a hajó valamennyi érintett időpontban megfelelt az engedélyében foglalt feltételeknek, és:

–a hajó az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedésekkel összhangban folytatott halászatot,

–a hajó a parti állam joghatósága alá tartozó vizeken a parti állam jogszabályaival és előírásaival összhangban végzett halászati tevékenységeket, vagy

–a hajó kizárólag olyan fajokra halászott, amelyek nem tartoznak a megállapodás hatálya alá, vagy

b)amelyek bizonyítják, hogy a szóban forgó jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenységekre adott válaszul hatékony büntető intézkedésre került sor, beleértve a büntetőeljárás alá vonást, valamint olyan szankciók kiszabását, amelyek kellően szigorúak ahhoz, hogy hatékonyan biztosítsák a megfelelést és a további jogsértésektől való elrettentést.

(2)A Bizottság megvizsgálja ezeket az információkat, majd haladéktalanul továbbítja őket az IOTC titkárságának.

VII. fejezet
Záró rendelkezések

51. cikk

Adatszolgáltatás

(1)A tagállamok az előző naptári évre vonatkozóan minden év június 15-ig adatokat szolgáltatnak a Bizottságnak az alábbi elemek tekintetében, a 18/07. számú állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedés II. mellékletében foglalt táblázat felhasználásával:

a)az IOTC által folytatott állománygazdálkodás tárgyát képező összes faj tekintetében, valamint a cápák és ráják – a fogások és események nyilvántartása szerint – leggyakrabban kifogott fajai vonatkozásában a teljes kifogott mennyiségre vonatkozó becslések fajonként és eszközönként, lehetőség szerint negyedévente, amikor csak lehetséges elkülönítve az élőtömegben kifejezett megtartott fogások és az élőtömegben vagy egyedszámban kifejezett visszadobások szerint;

b)a cetek és a tengeri teknősök tekintetében a teljes kifogott mennyiségre vonatkozó adatok és a tengeri madarakra vonatkozó adatok a 20., a 21., illetve a 22. cikkben foglaltak szerint;

c)erszényes kerítőhálós és horgászbotos halászat esetén a fogási és erőkifejtési adatokat rétegezni kell a halászat módja szerint. Az adatokat extrapolálni kell a nemzeti szinten havonta kifogott teljes mennyiségre minden egyes eszközre vonatkozóan, és az extrapolációs eljárásokat leíró dokumentumokat is rendszeresen be kell nyújtani;

d)horogsoros halászat esetén a fogási adatokat fajonkénti bontásban, egyedszámban vagy tömegben kifejezve, valamint az erőkifejtési adatokat a kihelyezett horgok számában kifejezve, havonta 5°-os hálóban mért területekre kell megadni. Rendszeresen be kell nyújtani az extrapolációs eljárásokat leíró dokumentumokat is;

e)a legutóbbi sárgaúszójútonhal-fogások a 39. cikkben foglaltakkal összhangban;

f) a 18/07. számú állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedés II. mellékletében foglalt táblázat felhasználásával kell bejelenteni, ha nem történt fogás.

(2)Az (1) bekezdésben felsorolt információkat a tagállamok kiegészítik az ellátóhajókat és FAD-okat alkalmazó erszényes kerítőhálós flotta által szolgáltatott halászati erőkifejtési adatokkal a következők szerint:

a)a következő hajók száma és jellemzői: a lobogójuk alatt tevékenykedő erszényes kerítőhálós ellátóhajók, vagy a lobogójuk alatt tevékenykedő erszényes kerítőhálós hajók segítői, vagy a kizárólagos gazdasági övezetükben való tevékenykedésre jogosult hajók, amelyek a területen folytattak tevékenységet;

b)az erszényes kerítőhálós hajók és az erszényes kerítőhálós hajók ellátóhajóinak száma és az általuk tengeren töltött napok száma 1°-os hálóban mért területenként, havonta, amely adatokat az ellátóhajó lobogója szerinti tagállamnak kell bejelentenie;

c)a kihelyezések földrajzi helye, dátuma és időpontja, a FAD azonosítója és típusa, és az egyes FAD-ok tervezési jellemzői.

(3)Az (1) bekezdésben felsorolt információkat a hajók típusára vonatkozóan és az ideiglenes és a végleges adatok tekintetében a következő időpontokban kell benyújtani a Bizottságnak:

a)a nyílt tengeren tevékenykedő horogsoros flották esetében az előző évre vonatkozó ideiglenes adatokat minden évben legkésőbb június 15-ig kell benyújtani. A végleges adatokat minden évben legkésőbb december 15-ig kell benyújtani;

b)minden egyéb flotta esetében, beleértve az ellátóhajókat is, a végleges adatokat minden évben legkésőbb június 15-ig kell benyújtani.

(4)A Bizottság elemzi az információkat, majd a rendeletben meghatározott konkrét határidőkön belül elküldi őket az IOTC titkárságának.

(5)A tagállamok az IOTC éves ülése előtt 75 nappal benyújtják a Bizottságnak az előző naptári évre vonatkozó információkat, amelyeknek tartalmazniuk kell a jelentéstételi kötelezettségeik teljesítése érdekében hozott intézkedéseket az IOTC által szabályozott valamennyi halászati tevékenység – többek között az IOTC által szabályozott halászat keretében kifogott cápafajok – vonatkozásában, különös tekintettel a közvetlen és járulékos fogásokra vonatkozó adatgyűjtés javítása érdekében tett lépésekre. A Bizottság összefoglalja az adatokat egy uniós végrehajtási jelentésben, amelyet elküld az IOTC titkárságának.

(6)A lobogó szerinti tagállamok évente, legkésőbb 45 nappal az IOTC Tudományos Bizottságának a Bizottság által közölt időpontban megszervezett ülése előtt nemzeti tudományos jelentést küldenek a Bizottságnak, amelynek tartalmaznia kell a következő pontokat:

a)általános halászati statisztikák;

b)a bizottsági ajánlások végrehajtásáról szóló jelentés;

c)a 15. cikk (4) bekezdésében, a 16. cikk (3) bekezdésében, a 17. cikk (4) bekezdésében és a 18. cikk (5) bekezdésében említett kutatás során elért eredmények; és

d)az IOTC által folytatott állománygazdálkodás tárgyát képező fajokra irányuló halászati tevékenységekkel, valamint a cápákkal és más megtartott és járulékosan fogott fajokkal kapcsolatos egyéb releváns információk.

(7)A (6) bekezdésben említett jelentést az IOTC Tudományos Bizottsága által előírt sablon szerint kell elkészíteni. A Bizottság az előírt sablont elküldi a lobogó szerinti tagállamoknak. A Bizottság elemzi a jelentésben szereplő információkat, majd összefoglalja azokat egy uniós jelentésben, amelyet elküld az IOTC titkárságának.

52. cikk
Titoktartás

Az e rendelet keretében gyűjtött és kicserélt adatokat az 1224/2009/EK rendelet 112. és 113. cikkében megállapított, a bizalmas adatkezelés tekintetében alkalmazandó szabályoknak megfelelően kell kezelni.

53. cikk

Módosítási eljárás

(1)Amennyiben az a már meglévő IOTC-határozatokat érintő, az Unióra nézve kötelező erejűvé váló módosításoknak vagy kiegészítéseknek az uniós jogban történő végrehajtásához szükséges, és amennyiben az uniós jogot érintő módosítások nem lépnek túl az IOTC-határozatokban foglaltakon, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 54. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak módosítása céljából:

a)hajónkénti információk a tonhalra és kardhalra halászó aktív hajók tekintetében, a 24. cikk (3) bekezdése szerint;

b)megfigyelői lefedettség aránya a 30. cikk (1) bekezdése szerint;

c)a kisüzemi halászatok helyszíni mintavevői lefedettségének aránya a 32. cikk (1) bekezdése szerint;

d)hajóbérleti feltételek a 35. cikk (1) bekezdése szerint;

e)kikötői kirakodások ellenőrzéseinek aránya a 44. cikk (1) bekezdése szerint;

f)jelentéstételi határidők a 29. cikk (1) és (2) bekezdése, a 45. cikk (5) bekezdése és az 51. cikk szerint;

g)1–6. melléklet;

h)hivatkozások nemzetközi jogi aktusokra a 3. cikk (12) bekezdése, a 9. cikk (3) bekezdésének d) pontja, a 9. cikk (4) bekezdése, a 10. cikk, a 12. cikk (1) bekezdése, a 18. cikk (3) és (5) bekezdése, a 21. cikk (4) bekezdése, a 23. cikk (4) bekezdése, a 27. cikk (3) bekezdése, a 40. cikk (1), (3) és (4) bekezdése, a 42. cikk (2) és (3) bekezdése, a 45. cikk (3) és (4) bekezdése, a 47. cikk (1) bekezdése, az 51. cikk (1) bekezdése, valamint az 51. cikk (1) bekezdésének f) pontja szerint.

(2)Az (1) bekezdéssel összhangban elfogadott módosításoknak szigorúan az adott IOTC-határozatokat érintő módosítások és/vagy kiegészítések uniós jogban való végrehajtására kell korlátozódniuk.

54. cikk
A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottság 53. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól, [éééé.hh.nn]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 53. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásakor haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)Az 53. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

55. cikk
Az 1936/2001/EK, az 1984/2003/EK és az 520/2007/EK tanácsi rendelet módosításai

(1)Az 1936/2001/EK rendelet 2. cikkének b) pontját, 20. cikkét, 20a. cikkét, 20b. cikkét, 20c. cikkét, 20d. cikkét, 20e. cikkét, 21. cikkét és 21a. cikkét el kell hagyni.

(2)Az 1984/2003/EK rendelet 1. cikkének b) pontját, 8. cikkének b) pontját, valamint VII., XII., XIV. és XVIII. mellékletét el kell hagyni.

(3)Az 520/2007/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdését, 18. cikkét, 19. cikkét és 20. cikkét el kell hagyni.

56. cikk
Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    A Tanács 520/2007/EK rendelete (2007. május 7.) a hosszú távon vándorló fajok egyes állományainak védelmét célzó technikai intézkedések megállapításáról és a 973/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 123., 2007.5.12., 3. o.).

(2)    A Tanács (EU) 2020/123 rendelete (2020. január 27.) bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2020. évre történő meghatározásáról (HL L 25., 2020.1.30., 1. o.).

(3)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2403 rendelete (2017. december 12.) és külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről, valamint az 1006/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2017.12.28., 81. o.).

(4)    A Tanács 1005/2008/EK rendelete (2008. szeptember 29.) a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 286., 2008.10.29., 1. o.).

(5)    Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(6)    A Tanács 98/392/EK határozata (1998. március 23.) az Egyesült Nemzetek Szervezete 1982. december 10-i tengerjogi egyezményének és az egyezmény XI. részének végrehajtásáról szóló, 1994. július 28-i megállapodásnak az Európai Közösség általi megkötéséről (HL L 179., 1998.6.23., 1. o.).

(7)    A Tanács 98/414/EK határozata (1998. június 8.) az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i tengerjogi egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelmére és kezelésére vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség részéről való megerősítéséről (HL L 189., 1998.7.3., 14. o.).

(8)    A Tanács 95/399/EK határozata (1995. szeptember 18.) a Közösségnek az Indiai-óceáni Tonhal Bizottság létrehozásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról (HL L 236., 1995.10.5., 24. o.).

(9)    A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

(10)    A Bizottság 404/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. április 8.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 1224/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 112., 2011.4.30., 1. o.).

(11)    A Tanács 1005/2008/EK rendelete (2008. szeptember 29.) a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 286., 2008.10.29., 1. o.).

(12)    Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

(13)    A Tanács 1936/2001/EK rendelete (2001. szeptember 27.) a hosszú távon vándorló halfajok bizonyos állományainak halászatára vonatkozó ellenőrzési intézkedések megállapításáról (HL L 263., 2001.10.3., 1. o.).

(14)    A Tanács 1984/2003/EK rendelete (2003. április 8.) a kékúszójú tonhal, a kardhal, valamint a nagyszemű tonhal Közösségen belüli kereskedelmére vonatkozó statisztikai ellenőrzési rendszer bevezetéséről (HL L 295., 2003.11.13., 1. o.).

(15)    A Tanács 520/2007/EK rendelete (2007. május 7.) a hosszú távon vándorló fajok egyes állományainak védelmét célzó technikai intézkedések megállapításáról és a 973/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 123., 2007.5.12., 3. o.).

(16)    A Tanács 95/399/EK határozata (1995. szeptember 18.) a Közösségnek az Indiai-óceáni Tonhal Bizottság létrehozásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról (HL L 236., 1995.10.5., 24. o.).

(17)    https://www.iotc.org/cmms

(18)     https://www.iotc.org/sites/default/files/documents/2018/11/IOTC_turtles_for_web.pdf

(19)    http://www.fao.org/publications/card/en/c/525d1262-f0ae-5270-bd6e-ac4ab03bbaf9/

(20)    http://www.fao.org/3/a-i7783e.pdf

(21)     https://www.iotc.org/compliance/port-state-measures

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.3.11.

COM(2021) 113 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Indiai-óceáni Tonhalbizottság (IOTC) illetékességi területén alkalmazandó állománygazdálkodási, állományvédelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról, valamint az 1936/2001/EK, az 1984/2003/EK és az 520/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról

1. MELLÉKLET

Bejegyzés minden kihelyezés/kivetés/művelet alkalmával

Megjegyzés: az ebben a mellékletben foglalt valamennyi halászeszköz vonatkozásában az alábbi dátum- és időformátum alkalmazandó.

Dátum: a kihelyezés/kivetés/művelet dátumának rögzítése esetén: ÉÉÉÉ/HH/NN.

Időpont: 24 órás formátum alkalmazandó helyi idő, GMT vagy nemzeti idő szerint, egyértelműen feltüntetve, hogy melyik időzóna szerinti időt használják.

MŰVELET

Horogsor esetében:

Kihelyezés dátuma

Földrajzi szélességben és földrajzi hosszúságban megadott helyzet: használható a földrajzi helyzet délben, vagy a halászeszköz kiindulási helyzete, vagy a terület kódja, ahol a műveletre sor kerül (pl.: Seychelle-szigetek kizárólagos gazdasági övezete, nyílt tenger stb.)

A kihelyezés kezdetének, valamint – lehetőség szerint – a halászeszköz begyűjtésének időpontja

Horgok száma az úszók között: ha ugyanazon halászati művelet során eltérő számú horog van az úszók között, a legjellemzőbb (átlagos) számot kell lejegyezni

A halászati művelet során használt horgok száma összesen

A halászati művelet során használt világítórudak száma

A halászati művelet során használt csali típusa: pl.: hal, tintahal stb.

Opcionálisan a tengerfelszín hőmérséklete délben, egy tizedesjegy pontossággal (XX,X oC)

Erszényes kerítőháló esetében:

Kihelyezés dátuma

Esemény típusa: halászati művelet vagy új FAD telepítése

Földrajzi szélességben és földrajzi hosszúságban megadott helyzet az esemény időpontjában, vagy ha a nap során nincs esemény, akkor délben

Halászati művelet esetében: adja meg, hogy a művelet eredményes, eredménytelen, kielégítő volt-e; halraj típusa (szabadon úszó halraj vagy FAD-hoz kapcsolódó). Ha FAD-hoz kapcsolódó, adja meg annak típusát (pl.: farönk vagy más természetes tárgy, sodródó FAD, lehorgonyzott FAD stb.). Lásd a 18/08. sz. állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedést

A halcsoportosulást előidéző eszközök (FAD-ok) kezelési tervére vonatkozó eljárások, beleértve a FAD-ok számának korlátozását, az ilyen eszközökkel ejtett fogások bejelentésének részletes leírását, valamint a nem célfajok esetében az ilyen eszközökbe való belegabalyodás előfordulásának csökkentése érdekében ezen eszközök kialakításának fejlesztését (illetve bármely későbbi, ezt felváltó határozat).

Opcionálisan a tengerfelszín hőmérséklete délben, egy tizedesjegy pontossággal (XX,X oC)

Kopoltyúháló esetében:

Kihelyezés dátuma: minden egyes kihelyezés dátuma vagy tengeren töltött nap (kihelyezés nélküli napok esetében)

A háló teljes hossza (méterben): az egyes halászati műveletek során használt vontatókötél hossza méterben

Halászat kezdetének időpontja: az egyes halászati műveletek megkezdésének, valamint – adott esetben – az eszköz begyűjtésének az időpontja

Földrajzi szélességben és földrajzi hosszúságban megadott helyzet a művelet megkezdésekor és befejezésekor: az a kezdeti és végső földrajzi szélesség és hosszúság, amely azt a területet jelöli, amelyen belül az eszköz kihelyezésre került, illetve, amennyiben nem kerül sor kihelyezésre, a kihelyezés nélküli napokon a földrajzi szélességben és hosszúságban megadott helyzet délben

A háló kihelyezésének mélysége (méterben): az a megközelítő mélység, ahol a kopoltyúhálót kihelyezték

Horgászbot esetében:

Naponta rögzíteni kell a halászati naplókban a halászati erőkifejtésre vonatkozó adatokat. A fogási adatokat az adott halászati út vonatkozásában, illetve lehetőség szerint a halászati napok vonatkozásában kell rögzíteni a halászati naplókban.

Művelet dátuma: jegyezze fel a napot vagy a dátumot

Földrajzi szélességben és hosszúságban megadott helyzet délben

Az adott nap során használt horgászbotok száma

A halászat kezdetének időpontja (jegyezze fel az időpontot közvetlenül a csalihalászat befejezése után, amikor a hajó halászat céljából az óceán felé veszi az útját; több napos művelet esetében a keresés megkezdésének időpontját kell feljegyezni), valamint a halászat befejezésének időpontja (jegyezze fel az időpontot közvetlenül a halászat utolsó halrajnál történő befejezése után; több napos művelet esetében ez az az időpont, amikor a halászat véget ért az utolsó halrajnál). Több napos művelet esetében fel kell jegyezni a halászati napok számát.

Halraj típusa: FAD-hoz kapcsolódó és/vagy szabadon úszó halraj

FOGÁS

A fogás tömege (kg) vagy a fajonkénti egyedszám az egyes kihelyezések/kivetések/műveletek esetében az alábbi „Fajok” című szakaszban felsorolt minden egyes faj és feldolgozási forma vonatkozásában:

Horogsor esetében szám és tömeg szerint

Erszényes kerítőháló esetében tömeg szerint

Kopoltyúháló esetében tömeg szerint

Horgászbot esetében tömeg és szám szerint

FAJOK

Horogsor esetében:

Erszényes kerítőháló esetében:

Kopoltyúháló esetében:

Horgászbot esetében:

MEGJEGYZÉSEK

Tonhalak és makrahalalkatúak, valamint cápák visszadobását fajonként, tömegben (kg) vagy egyedszámban megadva, minden halászeszköz vonatkozásában rögzíteni kell a megjegyzésekben.

Cetcápákkal (Rhincodon typus), tengeri emlősökkel és tengeri madarakkal való bármilyen interakciót rögzíteni kell a megjegyzésekben.

Egyéb információkat is a megjegyzésekben kell feltüntetni.

Megjegyzés: a halászati naplókba bejegyzett fajok minimumkövetelménynek tekintendők. Opcionálisan más gyakran kifogott cápa- és/vagy halfajok feljegyzésére is szükség lehet a különböző területek és halászati tevékenységek sajátosságainak megfelelően.

2. MELLÉKLET

IRÁNYMUTATÁSOK A HALCSOPORTOSULÁST ELŐIDÉZŐ SODRÓDÓ ESZKÖZÖKRE (DFAD) VONATKOZÓ KEZELÉSI TERVEK KIDOLGOZÁSÁRA

Az IOTC illetékességi területén halászó flottákkal rendelkező tagállamok által a Bizottságnak benyújtandó, DFAD-okra vonatkozó kezelési tervvel (DFAD-MP) kapcsolatos kötelezettségek támogatása érdekében a DFAD-MP-nek tartalmaznia kell a következőket:

1. Célkitűzés

2. Alkalmazási kör

Az eszköz alkalmazásának ismertetése az alábbiak tekintetében:

hajótípusok, segéd- és kísérőhajók

A telepítendő DFAD-ok és DFAD-jeladók száma

a DFAD-telepítésre vonatkozó jelentéstételi eljárások

a járulékos fogások csökkentésére és hasznosítására vonatkozó elvek

más eszköztípusokkal való kölcsönhatás mérlegelése

az elveszített DFAD-ok nyomon követésére és kiemelésére vonatkozó tervek

a DFAD-ok tulajdonjogi viszonyaival kapcsolatos nyilatkozat vagy politika

3. A DFAD-kezelési tervek igazgatására vonatkozó intézményi intézkedések:

intézményi feladatok

a DFAD és/vagy DFAD-jeladók telepítési jóváhagyásának kérelmezési folyamatai

a hajótulajdonosoknak és -parancsnokoknak a DFAD és/vagy DFAD-jeladó telepítésével és használatával kapcsolatos kötelezettségei

a DFAD-ok és/vagy DFAD-jeladók pótlására vonatkozó elvek

jelentéstételi kötelezettségek

4. DFAD-építési jellemzők és követelmények

DFAD-tervezési jellemzők (leírás)

DFAD-jelölések és -azonosítók, beleértve a DFAD-jeladókat is

világítási követelmények

radarreflektorok

látható távolság

rádióbóják (sorozatszámokra vonatkozó előírás)

műholdas adóvevők (sorozatszámokra vonatkozó előírás)

5. Alkalmazandó területek:

az egyes tilalmi területekre vagy időszakokra vonatkozó részletek, például parti tengerek, hajózási útvonalak, a kisüzemi halászattal érintett területek közelsége stb.

6. A DFAD-MP alkalmazási időszaka.

7. A DFAD-MP végrehajtásának nyomon követésére és áttekintésére szolgáló eszközök.

8. DFAD naplósablon (a 3. mellékletben meghatározott adatok gyűjtendők).

3. MELLÉKLET

SODRÓDÓ FAD-OKRA VONATKOZÓ ADATGYŰJTÉS

a) Sodródó FAD-dal végzett tevékenység esetén – függetlenül attól, hogy azt követi-e halászati művelet vagy sem – minden halászhajó, segédhajó és ellátóhajó jelenti a következő információkat:
i. hajó (a halászhajó, segédhajó vagy ellátóhajó neve és lajstromszáma);
ii. helyzet (az esemény földrajzi helyzete – szélesség és hosszúság – fokban és percben megadva);
iii. dátum (év, hónap, nap, ÉÉÉÉ/HH/NN);
iv. sodródó FAD azonosítója (FAD vagy jeladó azonosítója);
v. sodródó FAD típusa (sodródó természetes FAD, sodródó mesterséges FAD);
vi. sodródó FAD tervezési jellemzői:
• a lebegő rész és a víz alatti felfüggesztő szerkezet méretei és anyaga.
vii. tevékenység típusa (szemle, telepítés, vontatás, begyűjtés, elveszítés, elektronikus berendezés karbantartása érdekében végzett beavatkozás).

b) Ha a szemlét halászati művelet követi, a művelet eredményei a fogások és a járulékos fogások tekintetében, akár megtartották a kifogott egyedeket, akár visszadobták őket élve vagy elpusztult állapotban. A szerződő felek ezeket az adatokat hajónként összesítve, 1˚ széles és 1˚ hosszú területekre bontva (adott esetben), havonta jelentik a titkárságnak.

LEHORGONYZOTT FAD-OKRA VONATKOZÓ ADATGYŰJTÉS

a) Lehorgonyzott FAD körül végzett bármilyen tevékenység.
b) Lehorgonyzott FAD-dal végzett minden egyes tevékenység (javítás, beavatkozás, megerősítés stb.) vonatkozásában, függetlenül attól, hogy azt követi-e halászati művelet vagy más halászati tevékenység:
i. helyzet (az esemény földrajzi helyzete – szélesség és hosszúság – fokban és percben megadva);
ii. dátum (év, hónap, nap, ÉÉÉÉ/HH/NN);
iii. lehorgonyzott FAD azonosítója (pl. FAD-jelzés vagy a jeladó azonosítója vagy a tulajdonos azonosítására alkalmas bármilyen információ).

c) Ha a szemlét halászati művelet vagy más halászati tevékenység követi, a művelet eredményei a fogások és a járulékos fogások tekintetében, akár megtartották a kifogott egyedeket, akár visszadobták őket élve vagy elpusztult állapotban.

4. MELLÉKLET

A horogsoros halászatban a tengeri madarakra vonatkozó enyhítő intézkedések

5. MELLÉKLET

A madárriasztó zsinórok kialakítására és telepítésére vonatkozó kiegészítő iránymutatások

Preambulum

A madárriasztó zsinórok telepítésére vonatkozó műszaki minimumelőírások e rendelet 4. mellékletében találhatók, ezért itt nem kell megismételni őket. Ezek a kiegészítő iránymutatások a horogsoros hajók által alkalmazandó madárriasztó zsinórokra vonatkozó szabályok kialakítását és végrehajtását hivatottak elősegíteni. Noha a dokumentum viszonylag részletes iránymutatással szolgál, a madárriasztó zsinórok hatékonyságának javítását célzó kísérletek bátorítandó kezdeményezések, feltéve, hogy teljesülnek a rendelet 4. mellékletében foglalt előírások. Az iránymutatás figyelembe vesz olyan környezeti és működési tényezőket is, mint az időjárási körülmények, a beállítási sebesség vagy a hajó mérete, hiszen ezek mind befolyásolják a csalikat védő madárriasztó zsinór hatékonyságát és kialakítását. A madárriasztó zsinór kialakítása és alkalmazása az említett tényezők függvényében eltérő lehet, feltéve, hogy hatékonysága ezáltal nem romlik. Mivel a madárriasztó zsinórok kialakítása folyamatos tökéletesítésre szorul, a jövőben ezt az iránymutatást felül kell vizsgálni.

A madárriasztó zsinór kialakítása (lásd az 1. ábrát)

1. A vízben lévő madárriasztó zsinór valamely szakaszán elhelyezett megfelelő vontatott eszköz fokozhatja az eszköz víz feletti kiterjedését.
2. A zsinór víz feletti része ne legyen túl feszes, hogy kiszámíthatatlan mozgásával távol tarthassa a madarakat, ugyanakkor ne legyen túl laza sem, nehogy a szél túlságosan kilengesse.
3. A zsinórt lehetőleg erős forgatószerkezettel kell a hajóhoz rögzíteni, hogy elkerülhető legyen az összegabalyodása.
4. A szélben kiszámíthatatlanul mozgó, feltűnő színű anyagból (például vörös poliuretánnal bevont, nagy szakítószilárdságú vékony zsinórból) készült szalagokat a madárriasztó zsinórhoz erősített erős háromágú forgatószerkezetről kell lelógatni (amely tovább csökkenti az összegabalyodás esélyét).
5. Minden egyes szalagnak két vagy több szálból kell állnia.
6. A szalagpárokat egy-egy kapocs segítségével le lehet választani a zsinórról, ami egyszerűbbé teszi a zsinór behúzását.

A madárriasztó zsinórok telepítése

1. A zsinórt a hajón rögzített póznára kell felfüggeszteni. A póznát olyan magasra kell állítani, hogy a zsinór a hajó mögött megfelelő távolságról védje a csalikat, és ne akadhasson bele a halászeszközökbe. Minél magasabb a pózna, annál hatékonyabban biztosítható a csalik védelme. Például 7 méter körüli víz feletti magasság esetén mintegy 100 méter hosszan védhetők a csalik.
2. Ha a hajók csak egy madárriasztó zsinórt használnak, azt a süllyedő csaliktól szélirányba kell elhelyezni. Ha a csalival ellátott horgokat a hajósodron kívül helyezik ki, a szalagok rögzítési pontjának a hajónak a csalik vízbe helyezése szerinti oldalától néhány méterre, a víz felett kell elhelyezkednie. Amennyiben a hajók két madárriasztó zsinórt használnak, a csalival ellátott horgokat a madárriasztó zsinórokkal határolt területen belül kell elhelyezni.
3. A csalik madarakkal szembeni hatékonyabb védelme érdekében érdemes egyszerre több madárriasztó zsinórt használni.
4. Tekintettel a zsinórok esetleges elszakadására vagy megrongálódására, gondoskodni kell tartalék zsinórokról, hogy a megrongálódott zsinórokat ki lehessen cserélni, és ezáltal a halászati tevékenységet megszakítás nélkül folytatni lehessen. A biztonsági és műveleti problémák minimalizálása érdekében a madárriasztó zsinórra felszerelhetők vágóeszközök arra az esetre, ha a horogsor úszója megtekeredne vagy összegabalyodna a szalag vízben lévő szakaszával.
5. Csalikivető berendezés alkalmazása esetén össze kell hangolni a zsinór és a gép használatát. E célból gondoskodni kell arról, hogy: i. a csalikivető berendezés a horgokat közvetlenül a zsinór által védett vízfelületre vesse ki; és ii. olyan csalikivető berendezés (vagy berendezések) alkalmazása esetén, amely képes a hajó mindkét oldalára csalit kivetni, két madárriasztó zsinórt kell használni.
6. A horogelőke kézzel történő kivetése során a halászoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a csalival ellátott horgok és a feltekert horogelőke-szakaszok kivetése a zsinór által védett vízfelületre történjék annak érdekében, hogy ezáltal elkerülhető legyen a hajócsavar okozta turbulencia, amely lassíthatja a csalik süllyedésének ütemét.
7. A madárriasztó zsinór kihelyezésének és visszahúzásának megkönnyítésére a halászok kézi, elektromos vagy hidraulikus csörlőt is használhatnak.

Horogsor (az eszköz kialakítása): Előkezsinór átlagos hossza (méterben): egyenes hosszúság méterben a rögzítés és a horog között.

Fordítás:

Úszó

Tengerszint

A tengerfelszín hőmérséklete

Az úszó zsinórjának hossza

A főzsinór anyaga

Az előkezsinórok közötti átlagos távolság

Az előkezsinór hossza

Fényrudak

Az előke típusa

Horog típusa

Csali típusa

Horgok az úszók között (kosarankénti horgok)

6. MELLÉKLET

A bérleti megállapodás általános rendelkezései

A hajóbérleti megállapodásnak tartalmaznia kell a következő feltételeket:

A lobogó szerinti szerződő fél írásban hozzájárult a hajóbérleti megállapodáshoz.

A hajóbérleti megállapodás keretében végzett halászati műveletek időtartama összesítésben egyik naptári évben sem haladja meg a 12 hónapot.

A bérelhető halászhajókat nyilvántartásba veszik a felelős szerződő felek és az együttműködő nem szerződő felek, amelyek kifejezetten vállalják, hogy alkalmazzák az IOTC állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseit, és azokat végrehajtják a hajóikon. Minden érintett, lobogó szerinti szerződő fél vagy együttműködő nem szerződő fél ténylegesen gyakorolja hatáskörét halászhajói ellenőrzésével kapcsolatban az IOTC állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedései betartásának biztosítása érdekében.

A bérelhető halászhajók szerepelniük kell az IOTC illetékességi területén tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező hajók IOTC-nyilvántartásában.

A bérbeadó szerződő fél kötelezettségeinek sérelme nélkül a lobogó szerinti szerződő fél biztosítja, hogy a bérelt hajók a nemzetközi jog szerinti jogaikkal, kötelezettségeikkel és joghatóságukkal összhangban megfeleljenek mind a bérlő szerződő fél, mind a lobogó szerinti szerződő fél jogszabályainak, valamint hogy betartsák az IOTC által meghatározott megfelelő állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket. Ha a bérbeadó szerződő fél engedélyezi a bérelt hajó számára, hogy halászatot folytasson a nyílt tengeren, a lobogó szerinti szerződő fél felel a nyílt tengeri halászat hajóbérleti megállapodással összhangban történő végzésének ellenőrzéséért. A bérelt hajó mindkét szerződő félnek és az IOTC titkárságának elküldi a hajómegfigyelési adatokat és a fogási adatokat.

A hajóbérleti megállapodás alapján ejtett valamennyi fogást (korábbi és jelenlegi/jövőbeni) – beleértve a járulékos fogásokat és a visszadobott halakat is – bele kell számítani a bérbeadó szerződő fél kvótájába vagy halászati lehetőségeibe. Az ilyen hajók fedélzetén elért megfigyelői lefedettséget (korábbi, jelenlegi/jövőbeni) szintén bele kell számítani a bérbeadó szerződő fél lefedettségi arányába azon időszak vonatkozásában, amelynek során a hajó a bérleti megállapodás keretében folytat halászatot.

A bérbeadó szerződő fél jelentést tesz az IOTC-nek minden fogásról – beleértve a járulékos fogásokat és a visszadobott halakat is – és az IOTC által előírt egyéb információkról, a 19/07. számú állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések IV. részében részletesen leírt, hajóbérleti értesítési rendszer szerint.

A hatékony halászati gazdálkodás érdekében hajómegfigyelési rendszereket (VMS), valamint – adott esetben – a halászati területek megkülönböztetésére szolgáló eszközöket, pl. haljeleket kell használni az IOTC vonatkozó állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseivel összhangban.

A halászati erőkifejtés legalább 5 %-a tekintetében megfigyelői jelenlét szükséges.

A bérelt hajók rendelkeznek a bérbeadó szerződő fél által kibocsátott halászati jogosítvánnyal, és nem szerepelhetnek az IOTC és/vagy más regionális halászati gazdálkodási szervezetek IUU-hajókat tartalmazó listáján.

A hajóbérleti megállapodás keretében történő tevékenységük végzése során a bérelt hajók lehetőség szerint nem kaphatnak engedélyt a lobogó szerinti szerződő fél vagy együttműködő nem szerződő fél kvótájának (ha van ilyen) vagy jogosultságának használatára. A hajók semmilyen esetben sem kaphatnak engedélyt arra, hogy egyidejűleg több bérleti megállapodás keretében folytassanak halászatot.

Kivéve, ha erről a bérleti megállapodás kifejezetten rendelkezik, a vonatkozó nemzeti jogszabályokkal és előírásokkal összhangban a bérelt hajók fogásai kizárólag a bérbeadó szerződő fél kikötőiben vagy annak közvetlen felügyelete alatt rakodhatók ki annak biztosítása érdekében, hogy a bérelt hajók tevékenységei ne csökkentsék az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések hatékonyságát.

A bérelt hajón mindig rendelkezésre kell állnia a bérleti megállapodás egy példányának.

(1)    Ha a szerződő fél teljeskörűen végrehajtja a megfigyelői programot, a tengeri madarakra vonatkozó adatok megadása nem kötelező.

(2)    Ha a szerződő fél teljeskörűen végrehajtja a megfigyelői programot, a tengeri madarakra vonatkozó adatok megadása nem kötelező.