EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.2.17.

JOIN(2021) 3 final

KÖZÖS KÖZLEMÉNY AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EMPTY

az EU szabályokon alapuló multilateralizmushoz való hozzájárulásának erősítéséről

I.Bevezetés

Világunk jelenleg az átmenet időszakában van, melyet jelentős geopolitikai és gazdasági erőviszony-átrendeződések jellemeznek. A feltörekvő szereplők új dinamikákat teremtenek. A nagyhatalmak közötti kapcsolatok egyre inkább konfrontatívvá és unilaterálissá válnak. Színre léptek a globális világrendet érintő, egymással versengő jövőképek és stratégiák, melyek kihívás elé állítják a kialakult multilaterális szabályokat és szervezeteket. A növekvő globális kihívások miatt azonban fokozottabban van szükség a multilaterális kormányzásra és a szabályokon alapuló nemzetközi együttműködésre.

A jelenlegi geopolitikai rivalizálások negatív hatással vannak a béke előmozdítására és a konfliktusok megelőzésére: akadályozzák a humanitárius segítségnyújtást, aláássák a bizalmat és megnehezítik a globális közjavak biztosítását. A nemzetközi jog, az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság alapelvei megkérdőjeleződnek. Az említett értékeket magukénak valló intézményeket túl gyakran megkerülik, illetve szűk nemzeti vagy ideológiai érdekek követésére használják őket. Az erős nem állami szereplők, így például a digitális platformok és a multinacionális vállalatok, immáron a hagyományos csatornákon kívül alakítják a nemzetközi normákat. A polgárok egyre inkább elszakadva érzik magukat a kormányzás minden szintjétől. Ennek eredményeként világunk egyre kiszámíthatatlanabbá és egyenlőtlenebbé válik.

A Covid19-válság azonban jól példázza a multilaterális megoldások szükségességét: a jelentős globális fenyegetés megteremtette az összehangolt, globális válságelhárításhoz oly szükséges lendületet. 2020 folyamán a nemzetközi fórumok és szervezetek irányították a globális reagálást, és kézzelfogható eredményeket mutattak fel, mint például a Covid19 elleni küzdelmet szolgáló eszközökhöz való méltányos globális hozzáférés (ACT-A) és annak COVAX-eszköze, vagy a G20-ak világjárványra való reagálásra irányuló cselekvési terve 1 .

A multilateralizmus természeténél fogva folyamatos alkalmazkodáson megy keresztül. A multilateralizmus egy komplex rendszer, ugyanakkor mindenki számára kézzelfogható előnyökkel jár. Fontos és tartós eredményei közé tartoznak a nemzetközi emberi jogi és nemzetközi humanitárius jogi eszközök, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend, a Párizsi Megállapodás, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés, valamint a nemzetközi kereskedelemre és beruházásokra irányadó szabályok. Az új amerikai kormány azon döntése, hogy újra csatlakozik a Párizsi Megállapodáshoz, és továbbra is az Egészségügyi Világszervezetben marad, üdvözlendő lépések, amelyek összességükben pozitív lendületet adnak ahhoz, hogy megvalósulhassanak az ambiciózus multilaterális célkitűzések az elkövetkező években.

Ez a multipoláris világ olyan komoly és sürgető kihívást jelent, amellyel szemben az EU két feltétel mellett lehet sikeres. Az EU-nak javítania kell érdekérvényesítő képességét a fokozottan tranzakciókra épülő globális rendszer jellegére tekintettel, továbbá hasonlóan gondolkodó partnerekből álló koalíciókat kell kiépítenie és megerősítenie a kulcsfontosságú prioritások tekintetében. A multilateralizmus változatlanul az EU alapelve és a globális kapcsolatok kölcsönösen előnyös irányításának leghatékonyabb eszköze. De nem lehetünk egyedül multilateralisták, és pusztán magáért a multilateralizmusért sem lehetünk azok. A multilateralizmusnak hatékonynak és méltányosnak kell lennie, és olyan eredményeket kell felmutatnia, amelyek az uniós és a globális érdekeket és értékeket egyaránt szolgálják. Ez azt jelenti, hogy az EU-nak határozottan ki kell állnia az elvei mellett, és agilisan kell fellépnie.

Ez a közös közlemény ezért:

·egyértelműbbé teszi az EU törekvéseit és elvárásait a multilaterális rendszerrel kapcsolatban,

·meghatározza, hogy hogyan érheti el ezt az EU azáltal, hogy hozzájárul a rendszer, és a rendszer teljesítőképességének megerősítéséhez, és

·ismerteti, hogy mit tehet az EU saját erejének hatékonyabb érvényesítése érdekében.

Az EU törekvései és elvárásai: Az EU elő kívánja mozdítani a globális békét és biztonságot, és védeni kívánja az alapvető jogokat, az egyetemes értékeket és a nemzetközi jogot, amelyek az országok és népek közötti együttműködési kapcsolatok alapját képezik. Továbbra is ezek fogják elsődlegesen meghatározni az emberiséget fenyegető, az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos egzisztenciális válságok leküzdésére adandó választ, és ezek fogják vezérelni a multilaterális rendszer tekintetében követett megközelítésünket is. Az EU ösztönözni kívánja az együttműködésen alapuló, az „építsük újra, de jobban” koncepcióra épülő megoldásokat – így a globális helyreállítás megerősítését, az egyenlőtlenségek elleni küzdelmet, a fenntartható fejlődés és a népegészségügy, továbbá a digitális és zöld átállás – így a tiszta energiára való átállás – előmozdítását, valamint az emberi jogok és a jogállamiság védelmét. Ezekhez az erőfeszítésekhez egy érdekközpontúbb megközelítés társul.

Hogyan érheti el ezt az EU? A multilaterális rendet újra meg kell erősíteni, hogy alkalmassá váljon céljai megvalósítására, és képes legyen kezelni a 21. század globális kihívásait és geopolitikáját. Ahhoz, hogy legitim maradjon, a multilaterális rendnek választ kell adnia a polgárok egyre növekvő elvárásaira az átláthatóság, a minőség, az inkluzivitás és az eredmények felmutatása terén. Az EU és tagállamai továbbra is elkötelezetten támogatják a szabályokon alapuló nemzetközi rendet, amelynek középpontjában az ENSZ áll. A világ azonban jelentősen átalakult az ENSZ 75 évvel ezelőtti alapítása óta. A 2020. szeptemberi „az ENSZ fennállásának 75. évfordulója” csúcstalálkozón elindított folyamat 2 lehetőséget kínál a multilateralizmus megújítására, hogy az hatékonyabban és inkluzívabban teljesítse céljait. Az EU-nak aktívan támogatnia kell az ENSZ főtitkára által e tekintetben kezdeményezett vitát („Közös programunk”). Az EU-nak elő kell mozdítania az olyan kulcsfontosságú intézmények ambiciózus korszerűsítését, mint a Kereskedelmi Világszervezet és az Egészségügyi Világszervezet, és élen kell járnia az új globális normák, nemzetközi standardok kidolgozásában és új együttműködési keretek létrehozásában az olyan területeken, mint a digitális technológia, ideértve a mesterséges intelligenciát és más új technológiákat is.

Mit tehet az EU? Az EU-nak szigorúbb és stratégiaibb megközelítést kell kidolgoznia a multilaterális szerepvállalására vonatkozóan, és hozzá kell járulnia a multilaterális intézmények eredményes reformjához. Ez a közös prioritások köré épülő, az EU és a tagállamai közötti hatékonyabb koordinációs mechanizmusokat tesz szükségessé, és határozottabb hajlandóságot az iránt, hogy az EU jobban érvényesítse kollektív erejét az értékeinek és prioritásainak külföldi közvetítésére. Az EU eredményesebben fogja érvényesíteni szabályozási erejét, kihasználni egyedülálló egységes piacát és szociális piacgazdaságát, a világ első számú kereskedelmi szuperhatalmaként betöltött szerepét, és az euró jelentőségét 3 . Az EU fokozni fogja vezető szerepét, és jobban ki fogja használni azt a képességét, hogy kezdeményezőként, becsületes közvetítőként és hídépítőként lépjen fel. Az EU demokratikus és szabályozási erősségei olyan eszközök, amelyek elősegítik egy jobb világ megteremtését, miközben a béke előmozdításában betöltött hiteles szerepe, valamint biztonsági és védelmi struktúrái segíthetik a békefenntartásra és a békeépítésre irányuló multilaterális erőfeszítéseket.

A sikeres globális szerepvállalás azt is jelenti, hogy az EU-nak el kell mélyítenie a partnerségeit és szövetségeit a harmadik országokkal, a multilaterális és regionális szervezetekkel, és más partnerekkel, különösen azok viszonylatában, amelyekkel közös demokratikus értékeket vallunk és prioritásokat követünk. Ugyanakkor az EU eseti alapon arra is fog törekedni, hogy más szereplőkkel is megtalálja a közös nevezőt – nem utolsósorban a globális közjavakkal kapcsolatos kérdésekben.

Az EU azon képességének növelése, hogy betölthesse globális szerepét, azt is jelenti, hogy biztosítani kell az összhangot az EU külső tevékenységei és belső politikái között. Szerepünk és befolyásunk maximalizálása érdekében alapvető fontosságú, hogy az EU egységesen és koherensen lépjen fel a globális fórumokon. Az EU-nak „egységesen kell fellépnie a közös siker érdekében”.

II.„A céljai megvalósítására alkalmas” multilaterális rendszer

Az EU multilaterális rendszerben követett stratégiai érdekei kettősek. Egyrészt egyértelműbbé kell tennie azokat a prioritásokat, amelyeket a multilaterális rendszerben követni kíván. Másrészt egy jól működő multilaterális rendszer önmagában véve is az EU stratégiai érdeke.

1.    Az EU multilaterális menetrendjének konkretizálása („Az EU törekvései és elvárásai”)

Az EU-nak egyértelműbb stratégiai prioritásokat és célkitűzéseket kell meghatároznia a multilaterális fellépései tekintetében. Ez tökéletesen összeegyeztethető a multilaterális irányvonallal, mivel az Unió alapelvei megegyeznek az Egyesült Nemzetek alapelveivel. Az EU határozottan támogatja az ENSZ-ben és a más szervezetek által meghatározott nemzetközi jogállamisági és egyetemes menetrendeket, például az emberi jogokat és a nemek közötti egyenlőséget, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendet és annak fenntartható fejlődési céljait, a biológiai sokféleségre vonatkozó globális keretet és az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodást. Ezek továbbra is iránymutatásul szolgálnak az EU fellépéseihez, az Unió területén belül és kívül egyaránt.

(I)A világ biztonságosabbá tétele

A fokozódó geopolitikai feszültségek, konfliktusok és a nemzetközi és regionális stabilitást fenyegető veszélyek jellemezte világban az EU-nak komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy fokozza a konfliktusok megelőzésére, a béke és a biztonság előmozdítására, az alapvető értékek tiszteletben tartására, továbbá a cselekvőképességének megerősítésére irányuló erőfeszítéseit, más partnerekkel együtt. Az EU-nak nagy szüksége van a globális stabilitásra és a jó kormányzásra, a fenntartható fejlődésre, az akadálytalan kereskedelmi forgalomra és ellátási láncokra, valamint az ötletek és a tudás szabad áramlására.

Politikai befolyásával, szakpolitikáival és pénzügyi eszközeivel – többek között a közös kül- és biztonságpolitika keretében – az EU hozzájárul a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához az ENSZ Alapokmányával összhangban. Az ENSZ erőfeszítéseivel összhangban az EU integrált megközelítést alkalmaz a konfliktusokra és válságokra, a konfliktusmegelőzéstől kezdve a válságkezelésen át egészen a békeépítésig 4 .

Az EU emellett szorosan együttműködik az ENSZ-szel és más partnerekkel a globális terrorizmus 5 , az erőszakos szélsőségesség, a transznacionális szervezett bűnözés és a kiberbűnözés 6 , a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemben. Ebben az összefüggésben az EU-nak fel kell használnia a biztonsági unióra vonatkozó uniós stratégiában meghatározott valamennyi releváns eszközét.

A régió békéjének és stabilitásának, valamint multilaterális rendjének megőrzése érdekében az EU-nak meg kell erősítenie partnerségeit az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel, az Európa Tanáccsal és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével (NATO), valamint más regionális szervezetekkel, például az Afrikai Unióval (AU), a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségével (CELAC) és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével (ASEAN).

Ugyanakkor az EU-nak vezető szerepet kell játszania az olyan konfliktusokra válaszul hozott ENSZ-fellépésekben, amelyek kárt okoznak a polgári lakosságnak, és veszélyeztetik a globális biztonságot és stabilitást. A 2022–2024 közötti időszak béketámogató műveleteire és a válságkezelésre vonatkozó következő EU–ENSZ prioritások meghatározásakor az EU számára kulcsfontosságú lesz a változó globális környezet következményeinek kezelése, valamint az olyan fenyegetésekkel kapcsolatos együttműködés fokozása, mint az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás.

A nemzetközi közösség minden tagja számára alapvető fontosságú a fegyverzet-ellenőrzésre, a leszerelésre és a nonproliferációra vonatkozó nemzetközi normák tiszteletben tartása és érvényre juttatásának javítása, és annak biztosítása, hogy e normák lépést tartsanak a technológiai fejlődéssel. E célból az EU aktív szerepet tölt be biztonsági érdekeinek védelmében, melyek multilaterális megállapodásokban gyökereznek. Az EU meg fogja szilárdítani a globális nonproliferációs rendszer egyik alappillérének számító iráni átfogó közös cselekvési terv eredményeit 7 .

Az EU természetes szövetségese az ENSZ-nek és a regionális szervezeteknek (például az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek) a demokrácia támogatása, az emberi jogok és az alapvető szabadságok 8 előmozdítása és védelme, az emberi méltóság – így a nemek közötti egyenlőség 9 –, a gyermekek jogainak 10 és az LMBTIQ személyek jogainak 11 tiszteletben tartása terén. Az EU megvédi és előmozdítja ezeket az elveket, és vissza fogja szorítani az aláásásukra irányuló kísérleteket. Az EU fel fog lépni minden olyan kísérlettel szemben, amely az emberi jogok egyetemes, oszthatatlan, egymástól kölcsönösen függő és egymással összefüggő volta ellen irányul. Az EU együtt fog működni mindazokkal, akik támogatják a demokráciát, az igazságszolgáltatáshoz való jogot, valamint az elszámoltatható és inkluzív intézményeket.

Az EU humanitárius politikája és tevékenysége az ENSZ vészhelyzetekben betöltött központi koordináló szerepét feltételezi. A humanitárius, a fejlesztési és a béketörekvések összekapcsolása az EU számára kiemelt jelentőséggel bír, összhangban az EU fejlesztési és humanitárius donorként és politikai döntéshozóként betöltött vezető szerepével 12 . Az EU a továbbiakban is határozottan fog fellépni a nemzetközi humanitárius jog védelmében, és törekedni fog annak biztosítására, hogy a rászorulók elérése ne ütközzön akadályokba, és arra, hogy a humanitárius segélyek célba juttatása alapelvek mentén történjen.

(II)Építsük újra, de jobban

A Covid19-világjárvány rámutatott a globális kihívások összefonódottságára. A globális egészségügyi rendszer csak annyira erős, mint a leggyengébb láncszeme. A globális szegénység, az egyenlőtlenség, az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás elleni küzdelem szerves részét képezi a jövőbeli világjárványok elkerülésének és a jobb felkészültség biztosításának.

Ahogy a világ kilábal a válságból, az EU hangsúlyozza az „építsük újra, de jobban” koncepció szükségességét, és következetesen támogatja azokat a multilaterális megoldásokat, amelyek fenntartható és reziliens rendszerek kiépítésére összpontosítanak akár az egészségügy, az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások vagy a globális ellátási láncok, illetve a megfizethető minőségi oktatásba való bejutás terén, továbbá kereteket nyújtanak a zöld és a digitális beruházásokhoz, és biztosítják a fenntartható, hosszú távú fejlesztésfinanszírozást. A globális szegénység és az egyenlőtlenség elleni küzdelem, valamint a humán fejlődés támogatása szintén szerves része a jövőben bekövetkező, bármilyen típusú válsággal szembeni reziliencia javításának.

A világjárványra adott válaszként az EU vezető szerepet töltött be a nemzetközi szolidaritási és együttműködési erőfeszítésekben azáltal, hogy fórumot biztosított a világ vezetőinek és a civil társadalom számára egy olyan donorkonferencia keretében, amelynek célja a Covid19 elleni oltóanyagokkal, a diagnosztikai eljárásokkal és a terápiás készítményekkel kapcsolatos kutatást szolgáló finanszírozás növelése, és az azokhoz való méltányos és egyenlő hozzáférés biztosítása volt. Az EU szorosan együttműködik az ACT akcelerátorral és a COVAX-eszközzel annak érdekében, hogy világszerte felgyorsuljon a biztonságos Covid19-oltóanyagok kifejlesztése, gyártása és méltányos elosztása, és fejlesztéstámogatási programjai révén segíteni fogja partnereit. E tekintetben kulcsfontosságú szerep hárul egyrészt az Egészségügyi Világszervezet reformjára és megerősítésére, ideértve a szervezet szerepét a globális egészségügyi fellépés koordinálásában, másrészt az „Egy egészség” megközelítés 13 végrehajtására.

A világjárvány okozta súlyos gazdasági válság kihat a fenntartható fejlődési célok megvalósítása felé tett előrelépésre. A globális helyreállításnak zöldnek, digitálisnak, inkluzívnak, igazságosnak és fenntarthatónak kell lennie. A helyreállítást a fenntartható fejlődési célokhoz, a Párizsi Megállapodás célkitűzéseihez, továbbá a biológiai sokféleség, a természetes környezet és az erőforrások megőrzéséhez, valamint a szennyezés elleni küzdelemhez kell igazítani. A Bizottság ezért javaslatot tett egy globális helyreállítási kezdeményezésre, mely összekapcsolja a beruházást és az adósságenyhítést a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrenddel, amely azt célozza, hogy a Covid19 után egy valóban átalakulást hozó pályára lépjünk. Az EU már dolgozik a fenntartható finanszírozás, valamint az adósságenyhítés előmozdítására irányuló multilaterális fellépéseken, összhangban a meglévő kezdeményezésekkel, többek között a G20-ak/Párizsi Klub adósságszolgálat-felfüggesztési kezdeményezésével (DSSI) és az adósságkezelésnek az adósságszolgálat-felfüggesztési kezdeményezésen (DSSI) túlmutató közös keretével.

A gazdasági helyreállítás együtt jár a társadalmi igazságossággal, a szociális védelemmel és a tisztességes munkával is. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által meghatározott nemzetközi munkaügyi normák bevált és megbízható alapot nyújtanak az inkluzív helyreállításhoz, azonban többet lehet tenni a fontos ILO-egyezmények világszerte történő megerősítésének előmozdítása érdekében 14 . Egy jól működő világgazdasághoz a 21. század realitásaihoz igazított multilaterális szabályokra is szükség van, melyek lehetővé teszik a nyitott, méltányos és szabályokon alapuló kereskedelmet, és egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak valamennyi gazdasági szereplő számára. A piacok nyitottságának fenntartása, a kereskedelmi konfliktusok eszkalálódásának elkerülése, valamint a kereskedelmi szabályok korszerűsítése elengedhetetlen a méltányos és fenntartható helyreállításhoz.

Az európai zöld megállapodás az EU növekedési stratégiája, mely meghatározza a „senkit nem hagyunk hátra” elvet szem előtt tartó, a fenntartható növekedést és a zöld globális helyreállítást szolgáló modellt. Az EU arra is törekedni fog, hogy más szereplőket is ösztönözzön éghajlat-politikai ambícióik növelésére, a Párizsi Megállapodásban és más környezetvédelmi megállapodásokban – például a Biológiai Sokféleség Egyezményben – foglalt célkitűzések teljesítésére, a klímasemlegességnek az évszázad közepére történő elérése, továbbá a biológiai sokféleség csökkenésének 2030-ig történő visszafordítása érdekében. 2021-ben e tekintetben kulcsfontosságú lesz az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye részes feleinek konferenciája (COP15) és az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye részes feleinek konferenciája (COP26), valamint az ENSZ élelmiszerrendszerekről szóló csúcstalálkozója.

Továbbá, az EU külső beruházási terve 15 és az új Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz 16 jelentős lendületet ad a fenntartható beruházásoknak, a növekedésnek és a munkahelyteremtésnek az EU partnerországaiban, a magánszektor teljes mértékű bevonása révén. A digitalizáció kulcsfontosságú tényezője a fenntartható fejlődésnek, egyben a stratégiai verseny színtere, azonban teret enged a nem megfelelő multilaterális kormányzásnak is. Az EU a „digitális évtizedébe” lépve kiemelten fogja kezelni a digitális transzformációt a nemzetközi együttműködésében és partnerségeiben. Az EU ezért továbbra is ambiciózusabb globális standardokra és szabályozási megközelítésekre fog törekedni a digitális gazdaságban (lásd még a 8. oldalt). E tekintetben az EU vezető szerepet tölt be az összes digitális szolgáltatásra vonatkozó, célravezető jogszabályok megalkotására irányuló globális erőfeszítésekben.

Végezetül, egy átfogó és jól irányított migrációs politika létrehozása döntő fontosságú egy igazságosabb világ megteremtéséhez, és hozzájárul a növekedéshez, az innovációhoz és a társadalmi dinamizmushoz. A Bizottság „új migrációs és menekültügyi paktuma” 17 szilárd alapot nyújt a menekültügy és a migráció kezelése terén adandó fenntartható és hosszú távú válaszhoz, mely teljes mértékben az európai értékekben, illetve a nemzetközi jogban gyökerezik, és végrehajtása a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel fennálló, megerősített és kölcsönösen előnyös partnerségek keretében történik. Erre átfogó módon, továbbá az EU és a partnerországok érdekeinek figyelembevételével kerül sor. Az EU világszinten vezető szerepet tölt be a nemzetközi védelemre szoruló személyek áttelepítésében, ezért továbbra is együtt fog működni az ENSZ-szel és a partnerországokkal az erre a területre irányuló globális erőfeszítések fokozása érdekében.

2.    A multilaterális rendszer megerősítése („Hogyan érheti el ezt az EU?”)

Egy jól működő multilaterális rendszer önmagában véve is az EU stratégiai érdeke. A multilaterális szervezeteknek továbbra is hatékonyan kell biztosítaniuk a globális közjavakat. Az EU-nak továbbra is támogatnia kell a multilaterális intézmények szükséges reformjait és korszerűsítését. A Tanács 2019 júniusában következtetéseket fogadott el, amelyekben a következőkre épülő stratégiai megközelítést határozott meg a szabályokon alapuló multilateralizmus és intézményei megerősítésének elősegítésére: a jól működő elemek megőrzése, a változtatásra szoruló elemek megreformálása, és a globális kormányzás kiterjesztése új területekre.

Az EU valóban inkluzív multilateralizmus kialakítására törekszik, amelyben a civil társadalom, a magánszektor, a szociális partnerek és más kulcsfontosságú érdekelt felek véleményét számításba veszik. Ez döntő fontosságú a multilaterális rendszer relevanciájának biztosítása és legitimitásának megőrzése tekintetében.

A nemzetközi normák és megállapodások megőrzése

Az EU támogatni fogja az összes olyan kulcsfontosságú nemzetközi keret végrehajtását, amelyek összhangban állnak prioritásaival, vagy amelyeknek részes fele.

Az EU-nak komoly érdeke fűződik annak biztosításához, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa betölthesse szerepét egy olyan környezetben, amelyet növekvő geopolitikai feszültségek és a munkáját bénító rivalizálások jellemeznek, akadályozva feladatainak ellátását. Az EU elismeri a Biztonsági Tanács tagjaival való együttműködés érdekében tett aktív és következetes erőfeszítések fontosságát. A nemzetközi jog valamennyi releváns elvének való teljes körű megfelelés biztosítása érdekében az EU fenntartja és végrehajtja az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elfogadott korlátozó intézkedéseket (szankciókat), és szükség esetén továbbra is saját autonóm szankciókat vet ki és rendszeresen jelentést tesz az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nemzetközi béke és biztonság terén folytatott széles körű EU–ENSZ együttműködésről. Az EU arra is törekedni fog, hogy fokozza az ENSZ Békeépítési Bizottságának tanácsadó szerepét, valamint az említett szerv viszonylatában betöltött saját szerepét.

Az EU törekedni fog annak biztosítására, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa hatékonyabban és hitelt érdemlően járjon el a releváns tematikus jogok és az országspecifikus helyzetek kezelése során, és hogy szinergiákat biztosítson más multilaterális emberi jogi fórumokkal. Az ENSZ emberi jogi mechanizmusai integritásának és függetlenségének megőrzése érdekében az EU ösztönözni fogja az Emberi Jogi Tanács tagságával járó feladatok nyilvános ellenőrzésének fokozását, valamint az ENSZ Közgyűlés keretében kötelező rendezvények szervezését, melyeken az Emberi Jogi Tanács jelöltjei felajánlásokat tesznek.

Az EU továbbra is támogatni fogja a szabályokon alapuló nemzetközi rendet alátámasztó nemzetközi igazságszolgáltatási, választottbíráskodási és jogérvényesítő szerveket – különösen a Nemzetközi Büntetőbíróságot, az Emberi Jogok Európai Bíróságát, az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó ENSZ-architektúrát –, azok joghatósága és eredményessége tekintetében egyaránt 18 .

Az EU határozottan fel fog lépni a nemzetközi jog aláásására irányuló kísérletek ellen – különös tekintettel az ENSZ és a nemzetközi humanitárius jog alapját képező egyetemes értékekre –, illetve a párhuzamos intézmények létrehozását célzó és az olyan kísérletek ellen, amelyek keretében meglévő intézményeket szándékoznak a közjóval ellentétes nemzeti vagy ideológiai érdekekre felhasználni. Az EU felszólítja az összes államot, hogy a becsült hozzájárulásaikat teljes mértékben és időben fizessék be a nemzetközi szervezeteknek. A nemzetközi jog és kötelezettségvállalások tiszteletben tartása szempontjából döntő fontosságú szervezeteket megfelelő finanszírozásban kell részesíteni.

A multilaterális szervezetek arra irányuló reformja, hogy azok alkalmassá váljanak céljaik megvalósítására.

A jelenlegi kontextusban a multilaterális rendszer hatékonysága és koherenciája kiemelkedő fontosságú annak érdekében, hogy azt hatékonyan és eredményesen irányítsák és fenntartható módon finanszírozzák, lehetővé téve az egyetemes értékek és a nemzetközi jog védelmét.

Az ENSZ fennállásának 75. évfordulója nyomán hozott intézkedések – így az évfordulóról való megemlékezésről szóló határozat végrehajtása – kiváló alkalmat kínálnak a valódi megújuláshoz. Az EU várakozással tekint az elé, hogy párbeszédet folytasson Antonio Guterres ENSZ-főtitkárral egy olyan széles körű és inkluzív konzultációs folyamat keretében, amelynek eredményeként a főtitkár jelentését 2021. szeptemberében elő lehet terjeszteni. Az ENSZ megerősített „Egységes fellépés” kezdeményezésének hatékonyan elő kell mozdítania a békét és biztonságot, az emberi jogokat és a fenntartható fejlődést, a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend végrehajtását, és eredményesen támogatnia kell és nyomon kell követnie a nemzetközi megállapodások végrehajtását. Az EU oly módon fogja strukturálni szerepvállalását, hogy segítse az ENSZ-intézményeket, -alapokat és -programokat az említett célok elérésében, többek között koherensebb belső intézkedésekkel, más segélyszereplők és nem kormányzati szervezetek, valamint a nemzetközi pénzügyi szervezetek bevonásával.

Az EU támogatja az ENSZ főtitkára által kezdeményezett reformfolyamatot, mely arra irányul, hogy az ENSZ-et a „céljai megvalósítására alkalmassá” tegye 19 . Az EU fontos szerepet játszott a Közgyűlés azon határozatainak elfogadásában, amelyek lehetővé tették az előrelépést a reform három ága – az irányítás, a béke- és biztonsági struktúra, valamint a fejlesztési rendszer – terén. Egy elszámoltathatóbb, átláthatóbb és hatékonyabb ENSZ-rendszer mindenki érdeke. Az EU ezért készen áll arra, hogy – többek között az ENSZ állandó koordinátorai révén – támogassa a még megoldandó kihívások leküzdését, a helyszínen történő megvalósítást és a helyszínen érezhető hatások kiváltását. A Közgyűlés revitalizációja, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának átfogó reformja döntő fontosságú lesz annak biztosításához, hogy az ENSZ valóban teljesíthesse az Alapokmányában meghatározott feladatait a 21. században.

A korszerűsítés és a reformok kulcsfontosságúak egyes ENSZ-intézmények és nemzetközi szervezetek esetében is. Az EU ezért vezető szerepet tölt be az Egészségügyi Világszervezet megerősítésének folyamatában, mely a nemzetközi felkészültségének és az egészségügyi szükséghelyzetekre való reagálási képességének erősítését célzó konkrét javaslat köré épül. Biztosítanunk kell, hogy a WHO erősebb és függetlenebb megbízatást kapjon, továbbá megfelelő és fenntartható forrásokkal rendelkezzen megbízatásának végrehajtásához. Továbbá, az EU vezető szerepet tölt be a Kereskedelmi Világszervezet valamennyi funkciójának reformjára és korszerűsítésére irányuló erőfeszítésekben 20 , melyek célja a stabilitás, a kiszámíthatóság és a méltányosság biztosítása a nemzetközi kereskedelmi rendszerben 21 . A Kereskedelmi Világszervezet reformja döntő szerepet fog játszani a világjárványt követő gazdasági helyreállítás előmozdításában, a fenntarthatósági célkitűzések teljesítésében, továbbá a napjaink digitális világához jobban illeszkedő kereskedelmi szabályok kidolgozásában.

A nemzetközi pénzügyi szervezetek, elsősorban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank hozzáigazítják irányítási struktúrájukat napjaink globális gazdaságához, növelik a fejlődő és feltörekvő tagok kvótáját és szavazati részesedését, munkájukat pedig az aktuális kihívásokra összpontosítják 22 . Az EU támogatja ezeket az intézményeket az átláthatóságuk és hatékonyságuk fokozását szolgáló modernizációs erőfeszítéseikben. Ugyanakkor az EU-nak hatékonyabban kellene kihasználnia tagállamainak együttes súlyát ezeken a fórumokon annak érdekében, hogy globális szinten elősegítse az „Építsük újra, de jobban” koncepcióhoz nyújtott hozzájárulásaikat az egységes fellépés és koherensebb külső képviseletre törekvés révén 23 . Az európai pénzügyi szervezetek, elsősorban az EBB és az EBRD – a jövőbeni európai fejlesztésfinanszírozási struktúra függvényében – is szorosan együttműködnek majd a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel.

A multilateralizmus új globális kérdésekre való kiterjesztése.

Az EU-nak érdeke a nemzetközi normák, standardok és a globális együttműködés kiterjesztése azokon a kiemelt területeken, ahol a globális kormányzás korlátozott vagy nem létezik, illetve ott, ahol szükség van azok érvényre juttatására, például a demokrácia, a jogállamiság, a nemzetközi adózás, a digitális együttműködés, a fogyasztóvédelem, a környezetkárosodás, az óceánok, a természeti erőforrások irányítása, a nyersanyag-ellátás biztonsága és fenntarthatósága, továbbá a zöld technológiák és a megújuló energiák terén.

E célból az EU továbbra is aktív szabályozási együttműködést fog folytatni – többek között a nemzetközi normaalkotó szervezetekben – azáltal, hogy pénzügyi és szabályozási erejét a globális normák és standardok alakításának elősegítésére használja fel. Az említett kezdeményezéseket jól példázza a mesterséges intelligenciával foglalkozó globális partnerség (GPAI) 24 , az Európa Tanács mesterséges intelligenciával foglalkozó ad hoc bizottsága (CAHAI), a fenntartható finanszírozással foglalkozó nemzetközi platform 25 , a G7 (2020. évi) Covid19-reagálási magas szintű személy- és áruszállítási elvei, a biológiai sokféleséggel foglalkozó ambiciózus koalíció, a nyílt tengerről szóló szerződéssel foglalkozó globális koalíció 26 , valamint a körforgásos gazdasággal foglalkozó globális szövetségek.

Az új digitális technológiák, így a mesterséges intelligencia hatásait globális szinten, az emberközpontú és inkluzív digitális transzformációval, az emberi jogokkal és a jogállamisággal teljes összhangban kell kezelni, ambiciózusabb globális standardok és szabályok révén. Az EU-ban hatályos korszerű adatvédelmi szabályok és a nemrégiben előterjesztett digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály és a digitális piacokról szóló jogszabály célja e tekintetben az, hogy biztonságos online környezetet alakításon ki a polgárok számára, valamint hogy előmozdítsa az innovációt, a növekedést és a versenyképességet az egységes piacon. A multilaterális fórumokon folytatott uniós fellépésnek meg kell teremtenie a törékeny egyensúlyt a technológiai szuverenitás iránti igény és az internet nyitottságának és az alapvető jogoknak a megőrzése között. E célból együtt kell működnie az összes nemzetközi partnerrel a digitális kormányzást érintő aktuális kihívások terén. Ez kiterjed a digitális gazdaság adóztatására, az adatvédelemre és a magánéletre, a dezinformáció elleni küzdelemre, az online illegális tartalmakra, az 5G-re, az internetirányításra, a kiberbiztonságra, a digitális pénzügyekre, például a pénzforgalomra és a kriptovalutákra, az e-kormányzásra, melyek olyan területek, ahol a jelenlegi szabályok nem elégségesek.

E célból az EU elő fogja mozdítani szakpolitikai és szabályozási megközelítéseinek kiterjesztését, ideértve a személyes adatok védelmét, a bizalmon alapuló adatáramlást, a hálózatsemlegességet, továbbá az etikai elvek előtérbe állítását az emberközpontú és megbízható mesterséges intelligencia összefüggésében 27 . Az EU a multilaterális fórumokon az olyan visszaélésekkel szemben is fel fog lépni, mint például a kormányok személyes adatokhoz való aránytalan hozzáférése 28 . Végezetül, az EU hozzá fog járulni ahhoz, hogy a meglévő fórumokon közös megoldások szülessenek, például az OECD-ben és a G20-ak szintjén folyamatban lévő munka keretében, melynek célja a digitális gazdaság adóztatásának kezelésére irányulóan egy globális, konszenzuson alapuló megoldás kialakítása.

A világűrhöz való hozzáférést és annak használatát szintén nemzetközi szabályoknak vagy standardoknak kell alakítaniuk, és egy olyan kormányzási rendszernek, amelynek célja a világűr hosszú távú, fenntartható, felelősségteljes és békés felhasználása.

III.A multilaterális rendszerrel együttműködő erősebb Európa („Mit tehet az EU?”)

A jövőre nézve az EU stratégiai célkitűzése az lesz, hogy jobban kiaknázza szerepét és hozzájárulásait a multilaterális rendszerben annak érdekében, hogy hatékonyabban érvényesíthesse érdekeit és védhesse értékeit.

Az EU és tagállamai a multilaterális rendszer kulcsfontosságú résztvevői és hozzájárulói. Az ENSZ rendes és békefenntartási költségvetésének közel egynegyede az EU tagállamaiból származik, mint ahogy az összes fejlesztési, békeépítési és humanitárius tevékenység (kötelező és önkéntes) finanszírozásának több mint 30 %-a is 29 . A Nemzetközi Valutaalapban az uniós tagállamok az ügyvezető igazgatóságban a szavazati jogok 26 %-át birtokolják, és hozzájárulásaik az IMF-források egyharmadát fedik le. Az EU és tagállamai nyújtják a Világbank-csoport különböző tagjai tőkéjének több mint 25 %-át, és az elkülönített alapokhoz való hozzájárulások több mint 30 %-át.

(I)Az uniós szintű koherencia és koordináció megerősítése

Az EU és tagállamai együttesen erőteljes befolyást gyakorolnak a multilaterális rendszerre, amikor az EU politikai célkitűzéseit, értékeit és nemzetközi standardalkotóként betöltött szerepét támogatva 27 tagú blokként hatékonyan használják a koordinációs mechanizmusokat, és aknázzák ki a képviseleti és finanszírozási kapacitást. Ez azonban nem mindig van így: az EU néhány esetben nem használja ki erejének megfelelő kollektív befolyását.

E kollektív befolyás maximalizálása érdekében az EU-nak erősítenie kell a koherenciáját, az egységét és szolidaritását a multilaterális fórumokon 30 . Az EU-nak és tagállamainak egyeztetniük kell álláspontjaikat, fellépéseiket és az általuk közvetített üzeneteket, és a Szerződésekkel összhangban egyként kell cselekedniük.

E célból az EU-nak és tagállamainak javítaniuk kell az információmegosztást, a konzultációt és a koordinációt, többek között a multilaterális intézmények igazgatótanácsaiban és testületeiben, amennyiben az Unió nem rendelkezik képviselettel azokban. Az EU-nak például arra kell törekednie, hogy koordinációs mechanizmusokat hozzon létre valamennyi nemzetközi pénzügyi szervezetben (IFI), hasonlóan a Nemzetközi Valutaalapnál már folyamatban lévő erőfeszítésekhez.

Mivel 2022-ben várhatóan kettőre csökken az ENSZ Biztonsági Tanácsában az uniós tagállamok száma (és ez a helyzet legalább 2025-ig fenn fog állni), prioritást jelent az ENSZ Biztonsági Tanácsához kapcsolodó kérdésekben folytatott hatékony uniós együttműködés biztosítása. Ennek a Biztonsági Tanácsban állandó vagy nem állandó tagsággal rendelkező uniós tagállamok közötti együttműködés folyamatos megerősítésére kell épülnie, és fórumot kell szolgáltatnia az EU említett szervben képviselt álláspontjának érvényesítéséhez.

A gazdasági, a politikai és a biztonsági területek gyakran egymástól függő jellege szükségessé teszi a szakpolitikák közötti koordináció javítását valamennyi szinten. Továbbá, az EU-nak ki kell használnia a kutatás és az innováció terén betöltött globális vezető szerepét annak biztosítása érdekében, hogy a multilaterális fellépés a lehető legjobb tudományos bizonyítékokon alapuljon 31 .

(II)Egységes fellépés

Kulcsfontosságú, hogy az EU képes legyen az aktív részvételre, a hatékony képviseletre és az egységes fellépésre. Az EU rendelkezik az összes ahhoz szükséges tulajdonsággal, hogy teljes jogú tag legyen a nemzetközi szervezetekben, vagy azokban megerősített megfigyelői státusszal rendelkezzen 32 . Annak biztosítása érdekében, hogy az EU egységesen lépjen fel a hatáskörébe tartozó kérdésekben, az EU nemzetközi szervezetekben való külső képviseletét az Európai Bizottság 33 , a közös kül- és biztonságpolitikai kérdésekben a főképviselő látja el, továbbá a nevükben eljáró uniós képviseletek.

A Bizottság és a főképviselő célirányosabban fogják felhasználni kezdeményezési jogkörüket a nemzetközi fórumokon képviselendő uniós álláspontok meghatározásának javítása érdekében, és nem utolsó sorban azért, hogy az uniós képviselők nagyobb mértékű taktikai rugalmassággal rendelkezzenek. Ezenkívül a gyorsabb és hatékonyabb döntéshozatal érdekében a Tanácsnak a Szerződés azon rendelkezéseit is alkalmaznia kell, amelyek lehetővé teszik a konstruktív tartózkodást és a határozatok minősített többségi szavazással történő elfogadását a közös kül- és biztonságpolitika terén 34 . Ez különösen fontos a nemzetközi jog – többek között az emberi jogok nemzetközi joga és a nemzetközi humanitárius jog – megsértésére való reagáláshoz. Ez a megközelítés azt is lehetővé tenné az EU számára, hogy uniós szankciók elfogadása révén gyorsabban és hatékonyabban reagáljon az említett jogsértésekre. Az EU globális emberi jogi szankciórendszerének 35 elfogadása fontos mérföldkő az e területen folytatott kollektív fellépésünk megerősítésében.

Számos esetben és különböző okokból az EU nem rendelkezik teljes körű tagsági jogokkal a nemzetközi szervezetekben. Ez nem képezte akadályát annak, hogy megfigyelőként való részvételt lehetővé tevő formális megállapodások, vagy akár eseti (ad hoc) megállapodások jöjjenek létre a tagállamokkal és/vagy az érintett szervezetekkel és azok tagjaival, lehetővé téve az EU és képviselői számára a formális státuszukon túlmutató hatékony beavatkozást és fellépést. Az EU elismerést élvez mint megbízható, konstruktív tárgyalópartner. Közelmúltbeli példa erre a 2020. májusi Egészségügyi Világközgyűlés, amelynek az EU ugyan nem tagja, mégis hajtóereje volt Covid19-re adandó válaszról szóló határozat elfogadásának. Más fontos esetekben azonban vagy nem léteznek ilyen megállapodások, vagy azok szükségtelenül nehézkesek, elavultak, illetve akadályozzák a Bizottságot és/vagy a főképviselőt abban, hogy eredményesen képviselje az EU-t az uniós hatáskörbe tartozó ügyekben. Jó példa erre az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet, ahol az EU hatékonyságát aláássák a tagállamokkal kötött, a Szerződéseknek már nem megfelelő, elavult megállapodások. Az EU-nak ezért sürgősen és eseti alapon meg kell vizsgálnia, hogy ki kell-e igazítani vagy kell-e aktualizálni a valamely nemzetközi szervezetben, alapban vagy programban betöltött státuszát az EU Szerződéseknek megfelelően, és meg kell tennie a kiigazításhoz vagy aktualizáláshoz szükséges lépéseket.

(III)A multilaterális rendszer finanszírozása

A multilaterális rendszer globális, regionális és országos szintű finanszírozását illetően az „Európa együtt” megközelítés 36 lehetővé teszi az EU és a tagállamok kollektív hozzájárulásainak hatékonyabb kihasználását az elfogadott szakpolitikai prioritások végrehajtásának támogatása, továbbá a koherencia erősítése érdekében a nemzetközi fórumokon. Az EU-nak továbbra is egyértelművé kell tennie, hogy mit vár el a partnereitől, és jobban ki kell használnia befolyásoló erejét. Ez azt jelenti, hogy szükség esetén az EU-nak képesnek kell lennie arra, hogy bizonyos multilaterális kezdeményezésekbe vagy szervezetekbe irányítsa forrásait, szem előtt tartva az említett szakpolitikai prioritások megvalósításának módját. Általánosságban biztosítani kell az uniós támogatás láthatóságát.

(IV)Az EU jelenléte a multilaterális intézményekben

A multilaterális szervezetekben betölthető vezetői pozíciókat illetően az EU-nak a legmagasabb szakmai, irányítási, etikai és politikai standardoknak megfelelő jelölteket kell támogatnia. Ugyanakkor sürgősen összehangoltabb és stratégiaibb megközelítésre, valamint jobb információcserére van szükség, többek között a harmadik országbeli partnerek viszonylatában. Ez vonatkozik az ENSZ-szervek, például az Emberi Jogi Tanács tagjainak megválasztására is. A Tanácsban intenzívebb konzultációkat kell folytatni. Hasonlóan, az EU-nak ki kell dolgoznia egy, a nemzetközi szervezetekre vonatkozó, valamennyi szintet átfogó alkalmazotti csere- és jelenléti politikát.

(V)Szövetségek, partnerségek és regionális együttműködés

 
Az egyre inkább multipolárissá váló és a kölcsönös függőség jellemezte környezetben az EU-t stabil és kiszámítható partnerként, valamint a szabályokon alapuló multilaterális rendszer határozottan fellépő védelmezőjeként és támogatójaként ismerik el.

A jelenlegi helyzetben világosabb és jobban megfogalmazott stratégiai megközelítésre van szükség a nemzetközi partnereinkkel való együttműködéshez. Az EU-nak nemcsak saját prioritásainak előmozdítása érdekében kell törekednie az említett partnerségekre, hanem azért is, hogy a partnerségek keretében tett közös erőfeszítések révén a jogállamiság elvén alapuló fenntartható – nem pedig a legerősebbek érdekeit követő – megoldásokat találjon a globális kihívásokra. Az EU-nak diverzifikálnia kell globális szerepvállalását azáltal, hogy kiaknázza a multilaterális fórumokon való együttműködésben rejlő lehetőségeket, a következő elvek alapján:

·Erősebb együttműködés a hasonló elveket valló partnerekkel az egyetemes elvek és szabályok védelme érdekében. Az EU jobban össze fogja hangolni erőfeszítéseit az összes érdekelt partnerrel a multilaterális vívmányok 37 védelme érdekében, különös tekintettel a demokráciára, az emberi jogokra és a jogállamiságra, ideértve azt is, hogy lehetőséget nyújt a harmadik országoknak az uniós nyilatkozatokhoz való csatlakozásra a nemzetközi szervezetekben és fórumokon. A demokratikus intézmények megerősítése, a korrupció, az önkényuralmi rendszer és az emberi jogi visszaélések ellen folytatott világszintű küzdelem, valamint a demokrácián, az emberi jogokon, az egyenlőségen és a jogállamiságon alapuló közös program előmozdítása érdekében sürgősen együtt fogunk működni az értékeinket és elveinket osztó partnerekkel. E tekintetben az Egyesült Államok új kormányának hivatalba lépése pozitív lendületet 38 teremt, és az EU-nak minden lehetőséget meg kell ragadnia az EU–USA kapcsolatok újjáépítésére, továbbá az erős kapcsolatok fenntartására, mint ahogy az Egyesült Királyság viszonylatában is. Végezetül, a nemzetközi pénzügyi szervezetek igazgatótanácsaiban az uniós tagállamok regionális csoportosulásokban való jelenlétét is fel fogjuk használni arra, hogy szisztematikusan közös célkitűzéseket dolgozzunk ki az érdekelt partnerekkel.

·Konkrét kérdésekre összpontosító együttműködés és közös kezdeményezések. Az EU ki fogja terjeszteni globális szerepvállalását az olyan transznacionális kihívások kezelésére, mint az egészségügy, a biztonsági fenyegetések, az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése, illetve az olyan közös érdekű területekre, mint az oktatás, az ifjúság, a tudomány, a technológia és az innováció 39 . Az ellátási láncban a világjárvány idején bekövetkezett zavar rámutatott a tengeri útvonalaknak a globális gazdaságban betöltött fontos szerepére. Az EU a partnerekkel együtt arra fog törekedni, hogy előmozdítsa a tengeri áthaladás alapelveinek tiszteletben tartását, a tengeri közlekedés biztonságát és védelmét, valamint az óceánok védelmét.

·A partnerségek diverzifikálása és a regionális szervezetekkel folytatott együttműködés. Az EU jobban és koherensebben, stratégiai szempontok alapján fogja kiaknázni a harmadik országokkal, valamint a regionális és szubregionális szervezetekkel folytatott együttműködését, különösen azokban az esetekben, amikor nemzetközi együttműködésre vonatkozó stratégiai keret vagy nemzetközi megállapodás van érvényben. Ez a helyzet áll fenn az Afrikai Unió esetében (többek között az ENSZ-szel közös trilaterális formációkban), de – csak egy példát említve – az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Szervezete (OACPS) tagjai esetében is, amelyekkel közös erőfeszítéseket teszünk a multilateralizmus erősítése érdekében. Minél több regionális és globális szervezet működik együtt, annál erősebb a kollektív fellépésünk, és annál szilárdabbá válik a multilaterális rendszer. Az EU továbbra is részt vesz a regionális együttműködés előmozdításában a releváns multilaterális regionális szervezetek és multilaterális platformok – például a keleti partnerség, az Unió a Mediterrán Térségért (UMT) és az Ázsia-Európa találkozó (ASEM) – révén.

·A standardok és a szabályozási megközelítések előmozdítását szolgáló szövetségek kiépítése. Az EU fejleszteni és javítani fogja a szövetségeket a nemzetközi standardalkotó szerveken 40 belül. A nemzetközi dimenzióval rendelkező új belső kezdeményezések mérlegelésekor vagy elfogadásakor a Bizottság ezzel párhuzamosan nemzetközi szinten is szerepet fog vállalni. Az EU törekedni fog például arra, hogy koalíciót alakítson ki hasonló gondolkodású országokkal a mesterséges intelligencián alapuló technológiák emberközpontú és szabályokon alapuló irányításának megvalósítása céljából. Az EU javaslatot fog tenni az érintett partnerekkel való korai együttműködésre az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmussal kapcsolatban.

 
Fel kell térképezni az olyan „nem hagyományos” koalíciókat és formációkat, amelyek az olyan folyamatokból levont tanulságokra épülnek, mint az éghajlatváltozás elleni fellépésről szóló, az EU, Kína és Kanada által közösen összehívott miniszteri találkozó, a Párizsi Békefórum, továbbá az „Egyesült pénzügyi ágazat” csúcstalálkozó. A kormányok, a magánszektor, a civil társadalom, a felsőoktatási intézmények és a tudományos közösség közötti, több érdekelt felet tömörítő partnerségek kulcsfontosságúak az inkluzív multilateralizmus alakításában és a reformok katalizátoraiként működnek. Az EU például együttműködött a járványügyi felkészüléssel kapcsolatos újításokkal foglalkozó koalícióval (CEPI) és a GAVI kezdeményezéssel a Covid19 elleni oltóanyag kifejlesztése és elosztása terén.

A szövetségépítés megkönnyítése érdekében az EU aktívabban fogja igénybe venni a 140 uniós küldöttségből álló hálózatát, együttműködve a tagállamok nagykövetségeivel a multilateralizmus ügyének előmozdítása és az uniós kezdeményezések támogatásának mobilizálása érdekében. Másként fogalmazva, az EU nagyobb összhangot fog biztosítani a multilaterális és bilaterális diplomáciája között: „multilateralizálja” a bilaterális szerepvállalását, és „bilaterizálja” a multilaterális megközelítést. A multilaterális dimenziót szisztematikusabban integrálni kell az EU harmadik országokkal folytatott valamennyi politikai párbeszédébe, a csúcstalálkozóktól kezdve egészen a munkaszintű kapcsolatokig. Az EU egyértelművé fogja tenni, hogy partnereitől elvárja a közös kötelezettségvállalások gyakorlatba való átültetését, és e célból felhasználja hálózatát és befolyását.

Végezetül, az EU tovább fogja erősíteni szerepét és befolyását az olyan informális multilaterális fórumokon, mint például a G20-ak és a G7-ek, azok teljesítőképességének fokozása érdekében, mivel ők alakítják és erősítik meg a multilaterális menetrendet, fontos szerepet töltenek be a válságelhárításban és konkrét megoldásokat nyújtanak a globális problémákra. E tekintetben az azonnali prioritást a fenntartható, inkluzív és reziliens helyreállítást elősegítő erős globális gazdaság- és egészségpolitikai koordináció biztosítása jelenti. 2021 fontos év lesz az említett fórumok számára, mivel Olaszország a G20-ak, az Egyesült Királyság pedig a G7-ek elnöki tisztét fogja betölteni, és e két ország lesz az ENSZ éghajlatváltozási konferenciájának (COP26) házigazdája. Az EU 2021 májusában Olaszországgal közösen fogja megrendezni a világjárványokra való felkészültség megerősítését célzó Globális Egészségügyi Csúcstalálkozót.

(VI)A multilaterális intézményekkel folytatott együttműködés

Az EU a multilaterális szervezetekkel való partnerségeinek meghatározása során szem előtt tartja e szervezeteknek az egyetemes menetrendekhez és az uniós érdekekhez való igazodását, és képességüket az utóbbiak megvalósítására. Az EU és számos multilaterális szervezet egymás természetes szövetségesei. Több sikertörténet és terület is példázza e partnerségeknek a globális kormányzás alakításához való hozzájárulását, és mindenekelőtt azt az előrelépést, amelyet a globális gazdasági és pénzügyi politika koordinációja, a fejlesztés, a humanitárius reagálás, az éghajlatváltozás, a környezetvédelem, továbbá a béke és a biztonság terén idéztek elő.

A multilaterális szereplők, elsősorban az ENSZ intézményei, kulcsfontosságú szerepet játszanak az uniós fejlesztési támogatás és a humanitárius segítségnyújtás megvalósításában. A multilaterális szereplők fontos normatív és standardalkotási mandátumokkal is rendelkezhetnek, például az ENSZ Környezetvédelmi Programja esetében a környezetvédelmi megállapodásokat, vagy a Nemzetközi Távközlési Egyesület esetében az internet interoperábilis és nyílt standardjainak meghatározását illetően. A multilaterális szereplők fontos szakpolitikai és stratégiai partnerek lehetnek, és hozzájárulhatnak a közös prioritások és strukturális kérdések kezeléséhez – például a Világbankkal folytatott rendszeres magas szintű párbeszédek révén. A békefenntartást és a békeépítést illetően az EU válságkezelési missziói és műveletei szorosan együttműködnek az ENSZ ugyanazon műveleti színtéren folytatott békefenntartó műveleteivel, és a két szervezet stratégiai, logisztikai, orvosi és biztonsági támogatást nyújt egymásnak.

Az említett partnerségek egyik kulcseleme a magas szintű politikai párbeszédek kialakítása lesz. Az EU például törekedni fog arra, hogy rendszeres vezetői találkozók („EU–ENSZ csúcstalálkozók”) révén erősítse a koordinációt az ENSZ-szel, hasonlóan a Bretton Woods-i intézmények vezetőivel folytatott, jól bevált magas szintű eszmecserékhez. Ezt a munkát kiegészíthetné az EU számára prioritást jelentő területek (például az éghajlat és a környezetvédelem, a digitális gazdaság, az emberi jogok és a fejlesztés) helyzetének politikai szinten történő rendszeresebb felmérése, a meglévő keretekre építve.

Az EU új pénzügyi ciklusának és innovatív eszközeinek, például a pénzügyi garanciáknak a hatályba lépése is lehetőségeket kínál a multilaterális reformok és a hatékonyság előmozdítására. Az új Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI) keretében zajló programozási folyamat során az EU jobban összpontosít majd arra, hogy mit lehet közösen tenni országos, regionális és multilaterális szinten egy szakpolitika-vezérelt megközelítés keretében. Az „Európa együtt” 41 megközelítés lehetővé teszi közös menetrend meghatározását, továbbá az EU és tagállamai finanszírozásának, normatív erejének és erős országjelenlétének kihasználását a partnerországokkal, a multilaterális szervezetekkel 42 és más partnerekkel folytatott, közös prioritások köré épülő, országos, regionális és multilaterális szintű együttműködés érdekében.

Külső tevékenységei hatékonyságának növelése érdekében az EU arra fog törekedni, hogy szorosabban összehangolja a multilaterális rendszernek nyújtott finanszírozását az elfogadott szakpolitikai prioritásaival, ideértve a fejlesztési együttműködési prioritásokat, tiszteletben tartva ugyanakkor a hivatalos fejlesztési támogatásra vonatkozó kritériumokat és a fejlesztési segélyek hatékonyságára vonatkozó elveket. Az EU továbbra is azon fog munkálkodni, hogy stratégiaibb megközelítés alakuljon ki a kulcsfontosságú ENSZ-alapok, -programok és szakosított intézményeinek, valamint más nemzetközi szervezetek minőségi önkéntes finanszírozásával kapcsolatban. Az EU rendszeresen és stratégiai szempontok alapján értékelni fogja a kulcsfontosságú multilaterális szervezeteknek, a nemzetközi pénzügyi szervezeteknek és az ENSZ-intézményeknek, -alapoknak és programoknak nyújtott finanszírozását, a prioritások szervezetenkénti azonosítása és aktualizálása, a végrehajtás nyomon követése, és láthatóságának növelése érdekében 43 .

IV.Következtetések

Az Európai Unió és polgárainak békéje és jóléte a világ többi részének békéjétől és jólététől, és bolygónk egészségétől is függ. Az említett célok eléréséhez elengedhetetlen egy jól működő, megbízható és hatékony multilaterális rendszer.

Az EU akkor tud a legjobban hozzájárulni a globalizáció előnyünkre fordításához, ha minden lehetséges esetben multilaterálisan lép fel, ám minden szükséges esetben autonóm módon cselekszik 44 . Erre összpontosítunk a nyitott stratégiai autonómiára való törekvésünk során.

A Bizottság és a főképviselő felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy hagyják jóvá az e közös közleményben ismertetett megközelítést, és működjenek együtt a közleményben foglalt intézkedések végrehajtása és felülvizsgálata érdekében.

(1)

 A 2020. május 4–28. között az EU által vezetett, a koronavírussal kapcsolatos globális válaszintézkedések keretében befolyt 15,9 milliárd EUR-ból 11,9 milliárd EUR-t ajánlottak fel a tagállamok, a Bizottság és az Európai Beruházási Bank. Az uniós költségvetés 1,4 milliárd EUR-val járult hozzá az ACT akcelerátorhoz. Az EU és tagállamai 853 millió EUR-val járultak hozzá a COVAX-eszközhöz.

(2)

 Nyilatkozat az ENSZ fennállásának 75. évfordulójáról való megemlékezésről: a Közgyűlés által elfogadott határozat, A/RES/75/1

(3)

 Az EU gazdasági és pénzügyi rendszere: a nyitottság, a stabilitás és az ellenálló képesség előmozdítása, COM(2021) 32.

(4)

 Az EU 17 közös biztonság- és védelempolitikai (KBVP) missziója és művelete közül 13 működik a Száhel-övezetben, a Közép-afrikai Köztársaságban, Líbiában és a Nyugat-Balkánon zajló ENSZ-missziók mellett, melyek az ENSZ-mandátumok végrehajtását támogatják, vagy közvetlenül hozzájárulnak azokhoz.

(5)

Az EU terrorizmus elleni programja: előrejelzés, megelőzés, védelem, reagálás, COM(2020) 795 final.

(6)

A biztonsági unióra vonatkozó uniós stratégia, COM (2020)605 final, 2020. július 24.

(7)

A Biztonsági Tanács 2231. sz. határozata (2015). Az EU továbbra is támogatni fogja az olyan ellenőrző szervezeteket, mint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) és a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW).

(8)

Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési terv 2020–2024, JOIN (2020) 5, 2020. március.25.

(9)

A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv (GAP), JOIN (2020)17 final, 2020. november 25.; lásd még a 2020–2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégiát.

(10)

A gyermekek szexuális bántalmazása elleni hatékonyabb küzdelmet célzó uniós stratégia, COM(2020)607 final, 2020. július 24.; lásd még az EU gyermekjogi stratégiáját (2021–2024).

(11)

Egyenlőségközpontú Unió: az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia (2020–2025), COM (2020) 698 final, 2020. november 12.

(12)

2019-ben az EU több mint EUR 75,2 milliárd EUR-t fordított hivatalos fejlesztési támogatásra, és mintegy 2 milliárd EUR-t mozgósított humanitárius segítségnyújtási műveletekre több mint 80 országban. Az EU éves humanitárius költségvetésének mintegy 60 %-át az ENSZ partnerei, valamint a Vöröskereszt és Vörös Félhold Mozgalom kapják.

(13)

Idetartozik az új betegségek, illetve a betegségek zoonózis-terjedése észlelésének és megfékezésének javítása az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO) és az Állategészségügyi Világszervezettel való együttműködésben.

(14)

Az ENSZ főtitkárának jelentése: „Közös felelősség, globális szolidaritás: válasz a Covid19 társadalmi-gazdasági hatásaira”.

(15)

COM(2018) 644 final, 2018. szeptember 12.

(16)

COM(2018) 460, 2018. június 14.

(17)

Elfogadva 2020. szeptember 23-án.

(18)

 Ehhez hasonlóan az EU továbbra is vezető szerepet fog betölteni a multilaterális beruházási bíróság létrehozásában az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságán belül.

(19)

 Az EU támogatni fogja például az ENSZ-főtitkárnak a globális digitális együttműködés javítására irányuló erőfeszítéseit. Lásd az ENSZ főtitkárának a digitális együttműködésre vonatkozó ütemtervét.

(20)

Lásd a Bizottság kereskedelempolitikáról szóló, 2021. február 17-i közleményét és „A WTO reformja: úton egy fenntartható és hatékony multilaterális kereskedelmi rendszer felé” című mellékletét.

(21)

 E tekintetben a Vámigazgatóságok Világszervezetének reformja is fontos lesz.

(22)

Például a Világbank csoport vagyonkezelői alapjainak 2. generációs átfogó programokba való csoportosítására irányuló (Umbrella 2.0) reform és az az elképzelés, amely szerint a vagyonkezelői alapokból és a pénzügyi közvetítői alapokból álló portfóliót kevesebb, de nagyobb méretű Umbrella 2.0 programok köré kell kialakítani.

(23)

 Közlemény az euróövezet nemzetközi fórumokon való egységesebb külső képviseletének megteremtésének menetrendjéről, COM(2015)602 final, 2015. október 21.

(24)

 Iránymutatást nyújt a mesterséges intelligenciának az emberi jogokon, az inkluzivitáson, a sokféleségen, az innováción és a növekedésen alapuló felelős fejlesztéséhez és használatához.

(25)

 Lehetővé teszi a politikai döntéshozók számára a szabványalkotás megvitatását, továbbá a beruházások zöld tevékenységbe irányítása terén bevált gyakorlatok meghatározását.

(26)

 Az EU sürgeti egy, az ENSZ Tengerjogi Egyezménye keretében a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségére vonatkozó nemzetközi megállapodás 2021-ben történő megkötését.

(27)

 Konkrét példaként a Bizottság az ENSZ Régióközi Bűnügyi és Igazságügyi Kutató Intézetével (UNICRI) közösen globális eszköztár kidolgozására irányuló projektet fog indítani, mely gyakorlati iránymutatást nyújt egy olyan etikai és minőségi mesterséges intelligencia létrehozásához, amely a gyakorlatban alkalmazza az etikát a bűnüldözés területén.

(28)

Európai adatstratégia, COM (2020) 66 final, 2020. február 19.

(29)

 Az EU 27 tagállamának hozzájárulásai a rendes ENSZ-költségvetés 23,94 %-át, a békeépítési költségvetés 23,8 %-át teszik ki a 2019–2021 közötti időszak három évében.

(30)

Ez az együttműködés az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdésében foglalt lojális együttműködési kötelezettségből, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése alapján elfogadott tanácsi határozatokból, illetve KKBP-kérdésekben az EUSZ 34. cikkéből eredő kötelezettség. A Szerződés arról is rendelkezik, hogy az uniós tagállamok a lojalitás és a kölcsönös szolidaritás jegyében járnak el, és tartózkodnak minden olyan cselekvéstől, amely ronthatja az Unió mint kohéziós erő eredményességét a nemzetközi kapcsolatokban (az EUSZ 24. cikkének (3) bekezdése).

(31)

Példák: az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület és a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platform, melyeket nagymértékben támogatott az EU kutatás-fejlesztési keretprogramja.

(32)

Az EU-nak az ENSZ munkájában való részvételéről szóló 2011. május 3-i 65/276 ENSZ-közgyűlési határozat az Unió nemzetközi szintű fellépésre való képességének legegyértelműbb nemzetközi elismerése.

(33)

Az EU például tagja a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferenciának, amelynek keretében a Bizottság az EU kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben szólal fel az EU képviseletében.

(34)

Az EUSZ 31. cikke. Lásd még a Bizottság 2018. szeptember 12-i közleményét: Erősebb globális szereplő: az EU közös kül- és biztonságpolitikájában alkalmazott döntéshozatal hatékonyabbá tétele (COM (2018) 647 final).

(35)

  A Tanács (EU) 2020/1998 rendelete (2020. december 7.) a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések elleni korlátozó intézkedésekről, és   , HL L410I., 2020.12.7.

(36)

Az „Európa együtt” megközelítéshez valamennyi uniós intézmény hozzájárulást nyújt, és az uniós tagállamok és a pénzügyi intézmények által mozgósított forrásokat kombinálja, egyidejűleg tiszteletben tartva a Szerződésekben meghatározott uniós hatásköröket és döntéshozatali eljárásokat.

(37)

Az említett politikai innovációt jól példázza a „Szövetség a multilateralizmusért”, valamint a „A körforgásos gazdasággal és az erőforrás-hatékonysággal foglalkozó globális szövetség” (C(2021)15 bizottsági határozat).

(38)

Lásd a globális változásra irányuló új EU–USA programról szóló közleményt; JOIN (2020)22 final, 2020. december 2.

(39)

 Az említett megközelítésre példa az EU Kínával folyatott együttműködése az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén, az Indiával folytatott együttműködése a napenergia terén, a körforgásos gazdasággal és az erőforrás-hatékonysággal foglalkozó globális szövetség, a természetért és az emberekért létrehozott ambiciózus koalíció, vagy a tiszta energiára irányuló „Innovációs küldetés” és az Összatlanti Óceánkutatási Szövetség.

(40)

Például a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság és a Nemzetközi Távközlési Egyesület.

(41)

Közlemény a Covid19-járványra való globális szintű reagálásról, JOIN (2020) 11 final, 2020. április 8.

(42)

A Bizottság számos multilaterális fórumon (például nemzetközi a Valutaalap, a Világbank, multilaterális fejlesztési bankok) jelentős pénzügyi támogatást nyújt annak ellenére, hogy nincs ezekben részesedése. Ezekben az esetekben az „Európa együtt” megközelítés fokozhatja az EU hatását és befolyását ezekben az intézményekben.

(43)

A finanszírozást nemcsak abszolút értelemben, hanem arányosan is értékelni kell. A regionális halászati gazdálkodási szervezetek például viszonylag szerény költségvetéssel működnek, a projektekhez az EU nyújtja a legnagyobb önkéntes hozzájárulást.

(44)

A Bizottság vitaanyaga a globalizáció előnyünkre fordításáról, (COM(2017) 240), 2017. május 10.