—

innovatív kereskedelmi tárgyalási stratégia (kereskedelmi megállapodások, gazdasági partnerségi megállapodások, beruházási megállapodások), amely képes garantálni a civil társadalmi szervezetek és a szociális partnerek valódi részvételét, és ezáltal biztosítani, hogy a kereskedelem előnyeit az EU-t és a partnerországokat képviselő valamennyi résztvevő élvezhesse,

—

a megállapodások nyomon követését, értékelését és végrehajtását szolgáló eszközök – a belső tanácsadó csoportok (Domestic Advisory Group – DAG) – megfelelő reformja.

i)

a gazdasági helyreállítás, valamint a zöld és digitális átállás támogatása;

ii)

a globális normák összehangolása a fenntarthatóbb és igazságosabb globalizációval;

iii)

az EU saját érdekeinek érvényesítését és jogainak megerősítését szolgáló képességének növelése.

—

innovatív kereskedelmi tárgyalási stratégia (kereskedelmi megállapodások, gazdasági partnerségi megállapodások, beruházási megállapodások), amely képes garantálni a civil társadalmi szervezetek és a szociális partnerek valódi részvételét, és ezáltal biztosítani, hogy a kereskedelem előnyeit az EU-t és a partnerországokat képviselő valamennyi résztvevő élvezhesse,

—

a megállapodások nyomon követését, értékelését és végrehajtását szolgáló eszközök – a belső tanácsadó csoportok (Domestic Advisory Group – DAG) – megfelelő reformja.

i)

a különböző tárgyalási szakaszok tiszteletben tartása;

ii)

és a civil társadalmi szervezetek és a szociális partnerek „megfigyelőként” történő bevonása – a különböző tárgyalási szakaszokban – egy, az érdekelt felekből álló, külön „konzultatív vegyes bizottságba (Joint Consultative Committee of stakeholders – JCCS)”.

i)

a tárgyalásokon a civil társadalom és a szociális partnerek nevében az „érdekelt felek konzultatív vegyes bizottságában” részt vevő „megfigyelők” jogai és kötelezettségei. A „magatartási kódexen” belül külön „titoktartási jegyzőkönyvet” kell kidolgozni, amely a titoktartás elvének tiszteletben tartására szólít fel, és amely magában foglalja azt a kötelezettséget, hogy a „bizalmas” tárgyalási szakaszban és a „korai előrejelzések” szakaszában megismert információkat nem szabad terjeszteni;

ii)

az „érdekelt felek konzultatív vegyes bizottságában” jelenlévő „megfigyelők” – átlátható módon, valamint a civil társadalom különböző entitásai, illetve a szociális partnerek valódi függetlenségét, reprezentativitását és képviseletük igazságos elosztását kellően szem előtt tartó – azonosítására vonatkozó elvek (lásd a 4.3.3. bekezdést);

iii)

a tárgyalási ütemtervben előírt különböző tárgyalási szakaszokra vonatkozó szabályok és eljárások.

1.

saját működőképességük;

2.

az információk megosztása;

3.

a megállapodások nyomon követése;

4.

politikai hatás.

a)

a belső tanácsadó csoport tagjainak kiválasztását alátámasztó feltételek, amelyek képesek biztosítani a reprezentativitást, az érdekeltek képviseletének igazságos elosztását és a függetlenséget (lásd a 4.3.3. bekezdést);

b)

kötelezettségvállalás a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)„külső megfigyelőként” való részvételének biztosítására a belső tanácsadó csoportokban, lehetővé téve ezzel a saját egyezményei végrehajtásának nyomon követését a szabadkereskedelmi megállapodásokkal összefüggésben, felhasználva a belső felügyeleti mechanizmust, és a tárgyaló felek rendelkezésére bocsátva a kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezet szociális normáinak végrehajtása során felmerülő kritikus pontok meghatározásáról szóló külön jelentést. Ezen túlmenően a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) részvétele lehetővé teszi, hogy a nemzeti kapcsolattartó pontokon és az érintett kormányokon keresztül nyomon kövessék a multinacionális vállalatokra vonatkozó iránymutatások végrehajtását, különösen az ellátási lánc alacsonyabb szakaszaiban. E testületek értékelései azonban nem lesznek kötelező érvényűek a belső tanácsadó csoporton belül;

c)

a belső tanácsadó csoport valóban aktív szerepet kap a vitarendezési eljárások lefolytatásában, a megállapodás minden olyan kérdésében, amelyet a belső tanácsadó csoportok a kereskedelmi jogérvényesítési főtisztviselő elé terjesztenek;

d)

a megállapodásban foglalt kötelezettségvállalások kötelező és végrehajtható ütemtervét felvázoló menetrend, a ratifikációjukra vonatkozó egyértelmű határidőkkel;

e)

a megállapodásban foglalt kötelezettségvállalások végrehajtására vonatkozó aktualizált útmutató, amely meghatározza azokat a minőségi és mennyiségi mutatókat, amelyeken a megállapodás belső nyomon követése és utólagos hatásvizsgálata alapul;

f)

az az időpont, ameddig a megállapodás független utólagos hatástanulmányát a megállapodásban részt vevő valamennyi fél (EU és partnerországok) esetében be kell nyújtani, amennyiben a felek helyénvalónak tartják az ötéves határidő előrehozását;

g)

az egyes belső tanácsadó csoportok által az év során a megállapodásban részt vevő felek (EU és partnerországok) számára tartandó ülések száma;

h)

az uniós és a partnerország belső tanácsadó csoportjai közötti évenkénti találkozó tartására vonatkozó kötelezettség;

i)

kötelezettségvállalás az uniós és a partnerországok belső tanácsadó csoportjainak Brüsszelben tartandó éves konferenciájának megrendezésére a belső tanácsadó csoportok összes tagjának aktív részvételével;

j)

kötelezettségvállalás egy webalapú platform létrehozására, ahol a belső tanácsadó csoportok tagjai megérthetik a „belső tanácsadó csoportok közötti tanulás fontosságát”, megoszthatják a szükséges információkat pl. konkrét témákról (munkajog, emberi jogok, a biogazdálkodás szabályainak kereskedelmi hatása stb.), megoszthatják egymással a bevált gyakorlatokat, és célzott online képzéseket szervezhetnek a belső tanácsadó csoportok tagjai számára;

k)

az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet és a Tanácsot a belső tanácsadó csoport munkájának alakulásáról tájékoztató ülésnaptár;

l)

a belső tanácsadó csoportok működéséhez szükséges pénzügyi források;

m)

kötelezettségvállalás arra, hogy éves jelentést készítenek az adott belső tanácsadó csoportok működéséről. Ebben a jelentésben a belső tanácsadó csoportok prioritásokat és ajánlásokat határozhatnak meg a kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezet végrehajtására vonatkozóan, és az Európai Bizottságnak ezeket a prioritásokat és ajánlásokat be kell építenie a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezet végrehajtására vonatkozó uniós prioritásokba, vagy mindenképpen indokolnia kell azok elutasítását;

n)

kötelezettségvállalás arra, hogy az EU részéről az EGSZB-t bízzák meg a belső tanácsadó csoport szervezési feladatainak ellátásával, valamint az európai és a partnerországokbeli belső tanácsadó csoportok transznacionális találkozójának technikai támogatásával. Ebben az összefüggésben az EGSZB titkársága technikai segítséget fog nyújtani a partnerországokban működő felek azonosításához (a kritériumokat lásd a 4.3.3. bekezdésben), a belső tanácsadó csoportok elnökségének segítséget nyújt a napirendek meghatározásához, az ülések lebonyolításához, a találkozókról szóló jelentések elkészítéséhez, az uniós intézmények és a civil társadalom számára történő jelentéstételhez és a szükséges információk biztosításával járó feladatok ellátásához.