EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.7.7.

COM(2020) 296 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a harmadik országoknak 2019-ben nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtásáról

{SWD(2020) 125 final}

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a harmadik országoknak 2019-ben nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtásáról

TARTALOMJEGYZÉK

1    Bevezetés    

2    Makroszintű pénzügyi támogatási programok 2019-ben    

2.1    Áttekintés    

2.2    A kedvezményezett országokban 2019-ben végrehajtott egyedi MFA-programok    

2.2.1    Tunézia    

2.2.2    Jordánia    

2.2.3    Moldova    

2.2.4    Grúzia    

2.2.5    Ukrajna    

3    Az MFA-források megfelelő felhasználásának biztosítása: működési értékelések, utólagos értékelések és ellenőrzések    

3.1    Működési értékelések    

3.2    Utólagos értékelések    

3.2.1    Tunézia – MFA I:    

3.2.2    Grúzia – MFA II:    

4    Az MFA-eszközhöz kapcsolódó általános fejlemények    

4.1    Az MFA-eszköz működése    

4.2    A jövőben várható fejlemények: Makroszintű pénzügyi támogatás a következő többéves pénzügyi keretben    

5    Új támogatás iránti kérelmek és a Bizottság készülő javaslatai– költségvetési helyzet    

5.1    Az MFA alkalmazása a bővítési és szomszédságpolitikai partnereknél a Covid19-válsággal összefüggésben    

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a harmadik országoknak 2019-ben nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtásáról 1  

1Bevezetés

A makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) egy uniós pénzügyi eszköz 2 , amelynek keretében az Unió pénzügyi támogatást nyújt a fizetésimérleg-válság által sújtott partnerországoknak. Az MFA erősíti a makrogazdasági és pénzügyi stabilitást az EU szomszédságában vagy az EU-hoz földrajzilag közel lévő országokban, közben pedig ösztönzi a strukturális reformok végrehajtását. Az MFA előfeltétele a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egyeztetett kifizetési, kiigazítási és reformprogram megléte, és annak kiegészítésére szolgál. A fizetésimérleg-problémák kezelése során jelentkező nyomás enyhítése érdekében a partnerország többek között növelheti fiskális mozgásterét, javíthatja államadósságának fenntarthatóságát, és segítséget kaphat abban, hogy a szükséges reformokra összpontosítsa a figyelmét. A makrogazdasági korrekciós pálya kisimításán keresztül az MFA-programok hozzájárulhatnak a társadalmi fejlődéshez, több időt és teret engedve az ország számára a válság kiváltó okainak kezelésére.

A makroszintű pénzügyi támogatás nyújtása történhet kölcsön formájában – amely esetben a Bizottság hitelt vesz fel a tőkepiacokon a szükséges források megszerzéséhez, majd azokat továbbkölcsönzi a kedvezményezett országnak –, vagy bizonyos esetekben az uniós költségvetés útján finanszírozott vissza nem térítendő támogatás formájában, illetve a kölcsönök és támogatások összekapcsolásával.

Az MFA-t részletekben fizetik ki, csak akkor, ha teljesülnek a strukturális reformmal kapcsolatos bizonyos kritériumok. Ez támogatja a határozott kiigazító és reformintézkedések végrehajtását, amelyek célja a kedvezményezett ország gazdaságának visszaállítását egy hosszú távon fenntartható pályára. A kedvezményezett ország részéről az igénybevétel további előfeltétele a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása és a hatékony demokratikus mechanizmusok megléte. A makroszintű pénzügyi támogatás ilyen módon kiegészíti az Unió által nyújtott szokásos együttműködési támogatást, valamint hozzájárul az Unió határain túli stabilitás megőrzésére és a jólét előmozdítására irányuló átfogó célkitűzéshez. Az EU szomszédságában folyamatosan fennálló makrogazdasági és politikai instabilitással összefüggésben az MFA széles körben elismert, hatékony válságkezelő eszköz, amely lehetővé teszi az EU számára a látható és rugalmas – jelentős szakpolitikai multiplikátorhatást eredményező – beavatkozást 3 . Ezt támasztják elő a befejezett MFA-programokról készült független utólagos értékelések megállapításai is 4 .

Más uniós külső finanszírozási eszközökkel ellentétben az MFA nem rendszeres, programozható alapon nyújt pénzügyi támogatást. Emiatt a 2021 és 2027 közötti többéves pénzügyi keretben az egyedi MFA-programokat továbbra is külön ad-hoc határozatok alapján fogják aktiválni. Ezekre a továbbiakban is a rendes jogalkotási eljárás lesz az irányadó, amely szerint az egyes programokra vonatkozóan az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyása szükséges.

Ez az éves jelentés az MFA-programokra vonatkozó különböző európai parlamenti és tanácsi határozatokban a Bizottságra vonatkozóan meghatározott tájékoztatási kötelezettséggel összhangban készült. A jelentéshez bizottsági szolgálati munkadokumentum kapcsolódik, amely részletesebb elemzést tartalmaz az egyes MFA-programok makrogazdasági hátteréről és végrehajtásáról.

2Makroszintű pénzügyi támogatási programok 2019-ben 5  

2.1Áttekintés 

2019-ben sikeresen lezárultak a jordániai és tunéziai MFA-programok, és a Bizottság az év során kifizette mindkét program utolsó részleteit. A Moldovában folyamatban lévő MFA-program végrehajtása – amely korábban jelentős késedelmeket szenvedett – szintén új lendületet vett, és előrelépés történt az ukrajnai MFA-programban, amelyet aztán 2020 májusában sikeresen lezártak. A Bizottság 2019. szeptemberben egy új nyomonkövetési MFA-programra tett javaslatot, amelyet aztán a társjogalkotók 2020 januárjában elfogadtak.

Az MFA-programok végrehajtásának a helyzete a következő:

-Tunézia – MFA II: 2016. július 6-án az EU további makroszintű pénzügyi támogatást (MFA II) hagyott jóvá Tunéziának legfeljebb 500 millió EUR összegben, amely kölcsönök formájában 6 , három részletben folyósítandó. Az egyetértési megállapodás és a kölcsönmegállapodás 2017 augusztusában lépett hatályba. Az MFA-II. program 200 millió EUR összegű első részletét 2017. október 25-én fizették ki. A 150 millió EUR összegű második részletet 2019. június 24-én bocsátották rendelkezésre, a harmadik és utolsó részletet pedig 150 millió EUR összegben 2019. október 30-án.

-Jordánia – MFA II: 2016. december 14-én a társjogalkotók határozatot 7 fogadtak el a Jordániának kizárólag kölcsönök formájában nyújtandó, legfeljebb 200 millió EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatásról (MFA II). Ez a művelet a 2015-ben lezárult, 180 millió EUR összegű program követte. Az EU és Jordánia közötti egyetértési megállapodást 2017. szeptember 19-én írták alá. A 100 millió EUR összegű első részletet 2017. október 17-én fizették ki, a második és utolsó kifizetést pedig 2019. július 3-án teljesítették.

-Moldova – MFA: 2017. szeptember 13-án a társjogalkotók határozatot fogadtak el a Moldovának nyújtandó, legfeljebb 100 millió EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatásról, amelyből legfeljebb 40 millió EUR vissza nem térítendő támogatás, legfeljebb 60 millió EUR pedig kölcsön formájában folyósítható. Az EU és Moldova közötti egyetértési megállapodás, kölcsönmegállapodás és vissza nem térítendő támogatásról szóló megállapodás 2018 januárjában lépett hatályba. 2018 júniusa és 2019 júniusa között azonban felfüggesztették az MFA-programot, mert nem teljesültek a politikai előfeltételek. Ezt követően a 2019. júniusi kormányváltás és a megújult reformtörekvések után az EU 2019. októberben rendelkezésre bocsátotta a 30 millió EUR összegű első részletet (20 millió EUR-t hitelként, 10 millió EUR-t vissza nem térítendő támogatásként). A második részlet 2020-ban következhet, ha minden feltételt teljesítenek. A program 2020. júliusban jár le.

-Grúzia – MFA III: 2018. április 18-án a társjogalkotók határozatot fogadtak el, hogy 45 millió EUR összegig további MFA-t nyújtanak Grúziának (MFA-III). Ebből 35 millió EUR-t hitelek, 10 millió EUR-t pedig vissza nem térítendő támogatások formájában bocsátanak rendelkezésre. A makroszintű pénzügyi támogatás 2018 novemberében lépett hatályba, miután a grúz parlament ratifikálta a vonatkozó jogi iratokat. Az első, 20 millió EUR összegű részletet 2018 decemberében folyósították, a második, 25 millió EUR összegű (20 millió EUR kölcsönből és 5 millió EUR vissza nem térítendő támogatásból álló) részlet folyósítását pedig 2020-ban tervezik, amennyiben a fennmaradó szakpolitikai feltételek teljesülnek, és az IMF-program a tervek szerint halad tovább.

-Ukrajna – MFA IV: A Bizottság 2018. március 9-én javaslatot terjesztett elő az Ukrajna részére 2018–2019-ben legfeljebb 1 milliárd EUR összegű, kölcsön formájában, két részletben folyósítandó makroszintű pénzügyi támogatásról. A társjogalkotók 2018. július 4-én fogadták el a vonatkozó határozatot, az MFA pedig azt követően lépett hatályba, hogy az ukrán parlament 2018 novemberében ratifikálta az egyetértési megállapodást és a kölcsönmegállapodást. Az 500 millió EUR összegű első részletet 2018-ban fizették ki, míg a második és utolsó kifizetést 2020. májusban teljesítették.

2019-ben összesen 430 millió EUR-t (420 millió EUR-t hitel formájában, 10 millió EUR-t pedig vissza nem térítendő támogatásként) fizettek ki. Az 1A. és 1B. melléklet részletesebben bemutatja a kifizetések 2019. végi állapotát országonkénti és régiónkénti bontásban.

2.2A kedvezményezett országokban 2019-ben végrehajtott egyedi MFA-programok 

2.2.1Tunézia

Tunézia az elmúlt nyolc évben tartós gazdasági visszaesést szenvedett el a 2011. évi forradalom és az azt követő rendszerváltás után végbement összetett politikai és gazdasági átmenet miatt. Az országot érintették a régiót jellemző instabilitás és konfliktusok (különösen a líbiai helyzet) hatásai is. A 2015-ben elkövetett terrortámadások átmenetileg megbénították az ország idegenforgalmi ágazatát.

2019-ben a gazdasági növekedés visszafogott maradt (a becslések szerint 1 %-on állt) a 2018-as enyhe javulás (2,7 %) és a 2015–2017-es időszak gyenge, 1,4 %-os átlagos éves bővülése után. A munkanélküliség tartósan magas szinten, 15 % körül maradt 2019 utolsó negyedévében (a nők és fiatalok körében jóval magasabb volt a ráta), az infláció pedig átlagosan 6,75 % volt 2019-ben, miután 2018 júniusában 7,8 %-os évtizedes rekordmagasságot ért el. A turizmus jó teljesítménye ellenére a folyó fizetési mérleg hiánya továbbra is nagyon magas (2019-ben 10,3 %-ra becsülték, noha a 2018-as 11,3 %-ról csökkent erre az értékre), ami a sérülékenység egyik fő forrása. A külső adósság növekedése folytatódott 2019-ben (2019 harmadik negyedévének végén a GDP 88,7 %-ára becsülték, szemben a 2018-as év ugyanezen időpontjában kimutatott 82,3 %-kal). Az adósságszolgálati terhek folyamatosan növekednek, és 2010 óta – dinárban kifejezett folyó áron – megháromszorozódtak. A nemzetközi tartalékok valamelyes helyreálltak 2019-ben, és 2019 végére 110 napi importfedezetre emelkedtek a 2018. szeptemberi rekordalacsony, 69 napi importfedezetről. A költségvetési hiány a GDP 4,9 %-a volt 2018-ban, és arra lehetett számítani, hogy az 2019 végére kis mértékben, 4,5 %-ra csökken. Az elmúlt években kimutatott erőteljes növekedés után az volt várható, hogy az államadósság stabilizálódik, és a GDP 77 %-a körüli értékre áll be.

Tunézia először 2013 júniusában kötött készenléti hitelmegállapodást az IMF-fel, 1,75 milliárd USD értékben. A megállapodás 2015 decemberében zárult le. 2016. május 20-án az IMF ügyvezető igazgatósága négyéves, összesen 2,9 milliárd USD (a kvótája 375 %-ának megfelelő) összegű kibővített finanszírozási eszközt hagyott jóvá Tunézia számára az ország gazdasági és pénzügyi reformprogramjának támogatása céljából. Eddig a program 2016. júniusi elfogadása óta 1,6 milliárd USD folyósítására került sor, ezenkívül lezajlott a program öt felülvizsgálata is (2017 júniusában, 2018 márciusában, júliusában és szeptemberében, valamint 2019 júniusában). Miközben a technikai információcsere folytatódott, a program korlátozott mértékben haladt előre az év utolsó hónapjaiban, részben az egymást követő választások (törvényhozási és elnöki választások) és az elhúzódó kormányalakítás miatt. A kibővített finanszírozási eszközt végül 2020 áprilisában törölték, amikor Tunézia a gyorsfinanszírozási eszközön keresztül új sürgősségi segélyt kért az IMF-től, hogy kezelni tudja a Covid19 világjárvány kitöréséből eredő szükségleteit.

Az Unió az első, 300 millió EUR összegű, kölcsönökből álló MFA-program (MFA I) 2014–2017 között hajtotta végre Tunézia javára. A második MFA-programot (MFA-II) 2015 augusztusában kérelmezték a tunéziai hatóságok, és azt az Európai Parlament és a Tanács 2016. júliusban hagyta jóvá. A program szakpolitikai feltételei főként Tunézia államháztartási gazdálkodásának és fiskális politikájának megerősítésére, a korrupció elleni küzdelemre, a szociális védelmi rendszerre, a pénzügyi szabályozásra és a munkaerőpiacra, valamint az üzleti környezet javítására vonatkoztak. Az első 200 millió EUR-t (az összesen 500 millió EUR-ból) 2017. októberben bocsátották rendelkezésre hitel formájában. Az idevágó szakpolitikai feltételek teljesítését követően 2019. júliusban és novemberben kifizették a második és harmadik részletet (egyenként 150 millió EUR), és ezzel sikeresen lezárták a programot.

2.2.2Jordánia

A regionális instabilitás továbbra fékezi Jordánia külső és költségvetési pozícióját. 2019 első három negyedéve során a reál GDP növekedése nagyrészt állandó volt, és az előző évhez képest 2 % körül mozgott. Ez nem volt elegendő a munkanélküliségi növekedésének megakadályozásához, ami 2019 harmadik negyedévében 19,1 %-ra ugrott 2018 ugyanezen negyedévének 18,6 %-os értékéhez képest. 2019 végén az infláció is jelentős mértékben visszaesett, 0,3 %-kal növelve a fogyasztói árindexet a 2018-as 4,5 %-hoz képest. A költségvetési konszolidáció nem haladt előre. 2019 első 11 hónapjában az általános költségvetési hiány – a külföldi támogatásokat is beleértve – a GDP 4,5 %-ára nőtt, szemben 2018 ugyanezen időszakával, amikor a hiány a GDP 3,5 %-a volt.

Jordánia bruttó államadóssága a GDP 96,9 %-ára emelkedett 2019. október végén, miközben 2018 végén a GDP 94,4 %-a volt. A külső államadósság a GDP 40,1 %-a volt 2019. október végén. Jordánia külső államadósságának mintegy 73 %-a amerikai dollárban volt denominálva, amellyel szemben a jordániai valuta árfolyama rögzítve van, míg Jordánia külső államadósságának közel fele a közszféra hitelezőinek kezében van.

Az export értéke 8,6 %-kal nőtt, miközben az import értéke 5,5 %-kal esett vissza 2019 első 10 hónapjában. Az utazási bevételek növekedésével együtt (9,9 %) ez hozzájárult ahhoz, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 3,4 %-ára (illetve ha a támogatásokat kizárjuk, a GPD 4,8 %-ára) szűkült 2019 első 9 hónapjában 2018 ugyanezen időszakához képest, amikor a GDP 9,3 %-át tette ki.

A külső finanszírozási feltételek kevésbé kedvezően alakultak. A közvetlen külföldi befektetések beáramlása a korábbi évekhez hasonlóan folyamatosan csökkent, és a nettó tőkebeáramlás 473,1 millió jordán dinárt ért el 2019 első három negyedévében, miközben 2018 ugyanezen időszakában a nettó tőkebeáramlás 542,5 millió jordán dinár volt. Ez a 2019 vonatkozásában a GDP mintegy 2 %-át kitevő nettó beáramlás valamivel alacsonyabb, mint Jordánia partnereinél (Egyiptom és Tunézia). Ez különböző tényezők együttes hatásának tudható be, mint amilyen a szíriai konfliktus, a regionális bizonytalanság, a növekvő államadósság, a gyenge üzleti környezet és a gazdaság alacsony versenyképessége.

2019. november végén az ország bruttó devizatartalékai (beleértve az aranyt és a különleges lehívási jogokat is) 13,7 milliárd USD-t tettek ki (ami az egyéves importból 7½ hónapnak felel meg), ami növekedést jelent a 2018 végi 12,5 milliárd USD-hez képest.

A Jordániának szóló második MFA-programot (200 millió EUR hitel formájában) 2017 októberében (100 millió EUR) és 2019 júliusában (100 millió EUR) folyósították. A program szakpolitikai feltételei Jordánia gazdaságát kívánták erősíteni az államháztartási gazdálkodás, az adópolitika, a szociális védőháló, az oktatási rendszer és a szakképzés területén, továbbá az ország munkaerőpiaci politikáinak támogatására irányultak, hogy javítsák mind a jordániai állampolgárok, mind pedig a Jordániában élő szír menekültek foglalkoztatási lehetőségeit.

A Jordánia hatóságai által az új MFA-programra benyújtott kérelmét követően a Bizottság 2019. szeptember 6-án javaslatot fogadott el egy harmadik MFA-programról, amely 500 millió EUR összegű, hitel formájában nyújtott támogatást tartalmazott. A javaslatot az Európai Parlament és a Tanács 2020. január 15-én fogadta el. A javaslat értelmében a 2020-ban 300 millió EUR-t folyósítanának, 2021-ben pedig – a program végrehajtásától függően – 200 millió EUR-t.

2020. január 30-án az IMF és Jordánia szakértői szintű egyetértést ért el egy új négyéves megállapodásról, amely a kibővített finanszírozási eszköz keretében mintegy 1,3 milliárd USD-t bocsát rendelkezésre. Az igazgatótanács 2020. március 25-én jóváhagyta ezt a megállapodást. 

2.2.3Moldova

Moldovában az elmúlt évek a viszonylagos gazdasági stabilitás időszakát jelentették, amelynek során az ország folytatta a kilábalást a 2014–2015 közötti bankválságból. 2019-ben a GDP a negyedik negyedévi jelentős lassulást követően reálértéken 3,6 %-kal nőtt.

Az infláció 2019 során gyorsult, és decemberben elérte a 7,5 %-ot (az előző évhez képest). 2020-ban azonban várhatóan vissza fog esni a Moldovai Nemzeti Bank 5 % ±1,5 %-os célértékére, mivel a 2019-ben az inflációt növelő tényezők, például az élelmiszerek és a szabályozott árak hatása el fog tűnni. A 2017–2018-as költségvetési stabilizációt követően 2019 első felében romlott a fiskális helyzet a választásokkal összefüggő reformok és a külső finanszírozás megszakadása miatt. Ugyanakkor a 2019 augusztusában elfogadott néhány korrekciós intézkedést követően a 2019-es költségvetési deficit a GDP 1,5 %-án állt meg.

A folyó fizetési mérleg hiánya jelentősen bővült 2018-ban és 2019-ben, és 2019 harmadik negyedévében elérte a GDP 11,5 %-át, szemben 2017-tel, amikor a GDP 5,8 %-át tette ki. A romlás a nem energetikai import erőteljes növekedését tükrözi, amit a növekvő fogyasztás által támasztott kereslet fűt. A kereskedelmi deficit részben ellentételezik a kivándorló hazautalásai, amelyek 2019-ben a GDP 15 %-át teszik ki. A közvetlen külföldi befektetések az elmúlt években alacsony szinten, a GDP kb. 2 %-ában álltak, 2019-ben viszont jelentősen megugrottak az egyik Cipruson bejegyzett nagy moldovai agrárvállalat által kibocsátott eurókötvények miatt. A tartalékok szintje jóval az IMF-programban előírt cél felett van, és 2019 végén, illetve decemberben elérte a 3,1 milliárd USD-t (ami 5 hónapnyi importnak felel meg).

A 2014-es válság kapcsán Moldova támogatást kért az IMF-től, az IMF pedig 2016 novemberében 183 millió USD összegű, hároméves keretet hagyott jóvá a kibővített hiteleszköz és a kibővített finanszírozási eszköz alapján. Az IMF 2019 szeptemberében a kibővített hiteleszköz és a kibővített finanszírozási eszköz alapján elvégezte a negyedik és ötödik felülvizsgálatot, és 24 millió különleges lehívási jogot (mintegy 33,8 millió USD) bocsátott rendelkezésre. A program utolsó, hatodik felülvizsgálatát 2020. márciusban zárták le.

2017 szeptemberében az Európai Parlament és a Tanács határozatot fogadott el a Moldovának nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról. A moldovai hatóságokkal 2017 novemberében Brüsszelben gazdaságpolitikai feltételeket rögzítő egyetértési megállapodás jött létre, amely 2018 januárjában lépett hatályba. Az egyetértési megállapodás 28 szakpolitikai feltételt tartalmaz a következő öt reformterületen: a közszektor irányítása; a pénzügyi szektor irányítása és felügyelete; a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem; az energiaágazat reformja és az üzleti környezet javítása; a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségek megvalósítása.

Az első részlet kifizetését 2018 júniusában felfüggesztették a kisinyovi polgármesteri választás nem átlátható érvénytelenítése miatt. A 2018. júniusi kormányváltást és a megújult reformtörekvéseket követően, ideértve az egyetértési megállapodás fennmaradó feltételeinek teljesítését is, 2019. októberében döntés született az első részlet felszabadításáról. A politikai előfeltételekhez kapcsolódó intézkedések teljesítésétől függően a második részlet folyósítására 2020-ban kerülhet sor, a harmadik részletet azonban nagy valószínűséggel nem fizetik ki, mivel a program 2020 júliusában lejár.

2.2.4Grúzia

2019-ben Grúzia becsült reál-GDP-növekedése a belföldi és a külső kereslet együttes hatásának köszönhetően 5,2 % volt. A gazdasági növekedés és a konszolidációs törekvések nyomán a GDP-arányos államháztartási hiány a 2018. évi 0,9 % alatti szinthez képest az előzetes adatok szerint 2019-ben 3 %-ra emelkedett. A GDP-arányos államadósság 2019-ben 41 % körül volt, azaz a kis mértékben emelkedett a 2018-as 40,4 %-ról. Grúzia fizetési mérlege jelentős mértékben javult 2019 során, főként az export növekedésének köszönhetően, aminek eredményeként a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP mintegy 3 %-ára szűkült 2019 első három negyedévében. Grúzia nemzetközi tartalékai ez elmúlt években nőttek, a teljes állomány 2019 végén 3,5 milliárd USD összeget tett ki (ez majdnem 4 havi importfedezetet jelent).

2017. áprilisban Grúzia és az IMF egy 290 millió USD összegű kibővített keretről állapodtak meg a kibővített finanszírozási eszköz alapján, amelynek érvényességét 2019 végén egy évvel, 2021 áprilisáig meghosszabbították. A kibővített finanszírozási program végrehajtása megfelelően halad. Öt program felülvizsgálatát az eredetileg tervezettek szerint nagyjából lezárták. 2019 decemberében az IMF és a grúz hatóságok személyzeti szintű megállapodást értek el az ötödik program felülvizsgálatáról, amely mintegy 41,4 millió USD-t bocsátott Grúzia rendelkezésére. 

2017 júniusában Grúzia kormánya további makroszintű pénzügyi támogatást kért az Uniótól 8 . Az Európai Parlament és a Tanács 2018. áprilisában határozatot fogadott el a 45 millió EUR maximális összegű új MFA-ról (10 millió EUR vissza nem térítendő támogatásként, 35 millió EUR pedig hitel formájában). Az egyetértési megállapodás és az ahhoz kapcsolódó megállapodások 2018. novemberi hatálybalépését követően 2018 decemberében folyósították az első 20 milliós részletet, amely 5 millió EUR vissza nem térítendő támogatásból és 15 millió EUR kölcsönből állt. Az MFA-program végrehajtásának következő lépése a második – egyben az utolsó –, 25 millió EUR összegű (5 millió EUR vissza nem térítendő támogatásból és 20 millió EUR kölcsönből álló) részlet folyósítása lesz, ha Grúzia teljesíti az összes idevágó politikai feltételt. A politikai előfeltételeken és az IMF-programmal összefüggésben elért jó haladáson túl a konkrét szakpolitikai ajánlások célja a grúz gazdaság erősítése az államháztartási gazdálkodás, a pénzügyi szektor, a szociális és munkaerőpiaci politikák és az üzleti környezet terén. E feltételek megvalósítása jól halad, de még nem fejeződött be teljesen.

2.2.5Ukrajna

A 2014-es és 2015-ös mély recessziót követően, amikor a GDP több mint 16 %-kal zsugorodott össze, Ukrajna gazdasága 2016-ban visszatért a pozitív növekedési pályára, és azóta is lendületben van. A reál GDP az előző évhez képest 4,1 %-kal nőtt 2019 harmadik negyedévében. Miközben a gazdasági fellendülést a kereslet fűtötte, a bruttó állóeszköz-felhalmozás történelmi mélyponton, a GDP 17 %-ának megfelelő szinten maradt, ami jóval elmarad az összehasonlító csoport 25 %-ot meghaladó, az ebben a fejlettségi szakaszban lévő országoktól elvárható szintjétől. A munkanélküliségi ráta a 2017 elején mért 10,1 %-os csúcsról 8,5 %-ra mérséklődött 2019 második negyedévében. Az előző évhez képest 2019 októberében elért 16,4 %-os növekedési rátának köszönhetően, ami mintegy 11 %-os reálnövekedést jelent, az átlagos nominálbérek kb. 430 USD-nek megfelelő szintet értek el. A fogyasztói árak inflációja jelentősen csökkent, és a 2018. januári 14,1 %-ról 2019 decemberében 4,1 %-ra esett vissza, ami lehetővé tette, hogy az Ukrán Nemzeti Bank 2019 végéig sikeresen elérje a 4–6 %-os középtávú inflációs célját. Az ukrán kormány az elmúlt 5 évben jelentős előrelépést tett államháztartásának konszolidálása terén is. A teljes költségvetési hiány a GDP 4,5 %-áról (2014) 2019-re 2,0 %-ra esett csökkent. Az államadósság a GDP 80,9 %-áról (2016) 2019-re a GDP 50,3 %-ára zsugorodott.

Ukrajna nagyon nyitott gazdaság maradt, még akkor is, ha 2015 óta csökkent az áruk és szolgáltatások importjának és exportjának összesített volumene. Az export visszaesése látványosabb volt az importénál, ami megmagyarázza, hogy az áruk és szolgáltatások negatív mérlege miért nőtt a GDP 2,6 %-áról 8,5 %-ra ugyanebben az időszakban. A folyó fizetési mérleg hiánya sokkal kisebb volt (2017-ben a GDP 1,9 %-a, 2018-ban a 3,3 %-a, 2019-ben pedig a becslések szerint 2,5 %-a) a jelentős és növekvő mértékű külföldi jövedelemáramlásoknak köszönhetően, amelyek forrása elsődlegesen a külföldről történő hazautalások. A közvetlen külföldi befektetések beáramlása viszonylag alacsony volt 2019-ben (2,8 milliárd USD vagy a GDP 2,0 %-a). Azonban a portfólió- és más befektetések – mind a magán-, mind az intézményi befektetők részéről – elég erősek voltak annak biztosításához, hogy a teljes mérleg a külföldön tartózkodókkal együtt pozitív legyen, és 2,7 USD-re vagy a GDP 1,9 %-ára emelkedjen 2019-ben. Ukrajna bruttó külső adósságát a GDP 129 %-áról (2015) 2019-re 79,5 %-ra csökkentette. A hivatalos tartalékok a 2018. júliusi 17,8 milliárd USD-ről 2019. decemberben 25,3 milliárd USD-re emelkedtek, ami 4 hónapnyi áru- és szolgáltatásimportnak felel meg. A külső likviditás nagymértékű beáramlása megnövelte a hrivnya iránti keresletet, ami 2019-ben 14,7 %-os felértékelődéshez vezetett az amerikai dollárral szemben. A felértékelődés mérséklése és a tartalékok támogatása érdekében a Nemzeti Bank beavatkozott a devizapiacon, és 2019-ben 7,9 milliárd USD-t vett a hazai bankoktól a 2018-as 1,4 milliárd USD-n túl.

Az EU 2014 és 2018 között négy egymást követő MFA-program keretében alacsony kamatozású hitelek formájában összesen 3,3 milliárd EUR-t folyósított Ukrajnának. A jelenlegi MFA-programot, amely 1 milliárd EUR-t bocsátott rendelkezésre hitelek formájában, 2018. júliusban hagyták jóvá. A program szakpolitikai feltételei elsősorban az államháztartási gazdálkodás javítására, a korrupció elleni küzdelemre, az állami tulajdonú vállalatok reformjaira és a szociálpolitikai intézkedésekre összpontosítottak. Az első, 500 millió EUR összegű részletet 2018 novemberében folyósították. A második és egyben utolsó részletet 2020 májusában fizették ki 500 millió EUR összegben, és ezzel sikeresen lezárták a programot.

Az IMF 2019 decemberében személyzeti szintű megállapodást ért el az új ukrajnai programról (három éves kibővített finanszírozási eszköz 5,5 milliárd USD összegben). Emellett 2019-ben a kormány 227,6 milliárd UAH értékben kötvényt bocsátott ki a hazai elsődleges piacon minden futamidőnél átlagos hozamok mellett, ami 2018-hoz képest 114 %-kal több (ez az érték a januári 19 %-ról a decemberi 11,6 %-ra csökkent). Ugyanebben az időszakban az amerikai dollárban és euróban történő finanszírozás költsége is 6,5 %-ról 3,7 %-ra, illetve 4,5 %-ról 2,2 %-ra csökkent.

3Az MFA-források megfelelő felhasználásának biztosítása: működési értékelések, utólagos értékelések és ellenőrzések

3.1Működési értékelések

Az uniós költségvetési rendelet követelményeinek megfelelően a Bizottság külső szakértők bevonásával működési értékeléseket végez annak érdekében, hogy kellő bizonyosságot szerezzen a kedvezményezett országokban az igazgatási eljárások és a pénzügyi folyamatok működéséről.

A működési értékelések a közpénz-gazdálkodási rendszerekre, mindenekelőtt a pénzügyminisztériumok és a központi bankok szervezeti felépítésére és az általuk végrehajtott folyamatokra, és konkrétan az uniós forrásokat fogadó számlák kezelésére összpontosítanak. Külön figyelmet szentelnek a külső ellenőrző intézmények működésének, függetlenségének, munkaprogramjainak és ellenőrzési tevékenységük hatékonyságának. Megvizsgálják továbbá a központi szintű közbeszerzési eljárásokat is.

2019-ben nem kezdeményeztek működési értékelést az új MFA-programokkal kapcsolatban. Az új Jordánia – MFA III. programmal kapcsolatban 2020 első félévében fogják elvégezni a működési értékelést.

3.2Utólagos értékelések 

Az uniós költségvetési rendeletnek és a kapcsolódó MFA-határozatoknak megfelelően a Bizottság az MFA-programok lezárását követően utólagos értékeléseket 9 végez a makroszintű pénzügyi támogatások hatásának vizsgálata céljából. Az értékelések fő célkitűzései a következők:

I.az MFA kedvezményezett országának gazdaságára, és különösen az érintett ország külső pozíciójának fenntarthatóságára gyakorolt hatás elemzése;

II.az uniós intézkedés hozzáadott értékének értékelése.

2019-ben elkészültek a Grúziára vonatkozó MFA-II. program és a Kirgiz Köztársaságra vonatkozó MFA-program utólagos értékeléséről szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumok, amelyeket 2019. decemberében tettek közzé. Ezen értékelések fő eredményeinek összefoglalását a 2018. évi MFA-ról szóló éves jelentés is bemutatta. 2019-ben a Bizottság külső szerződő felektől is kapott jelentést a Tunéziában folyó MFA-I. program utólagos értékeléséről. El fog készülni a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentuma, és azt 2020 első felében teszik közzé.

Végül pedig a Bizottság 2019-ben kezdeményezte az Ukrajnában folyó harmadik MFA-program utólagos értékelését. Az utólagos értékelésekről külső szerződő felek által készített jelentések, valamint az azokhoz kapcsolódó szolgálati munkadokumentumok véglegesítése és közzététele 2020 folyamán várható.

3.2.1Tunézia – MFA I: 

A (2014–2017-ben végrehajtott) tunéziai MFA-I. program utólagos értékelése azt a következtetést vonta le, hogy az EU MFA-programja releváns, koherens és eredményes volt, végrehajtása pedig hatékonyan történt.

Elfogadása időpontjában a Tunéziának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatási program abszolút értékben a harmadik legnagyobb MFA-program volt 2000 óta, és a GDP kb. 0,5 %-ának, illetve 0,3 %-ának felelt meg 2015-ben és 2017-ben. A megkérdezett legfontosabb érdekelt felek körében konszenzus volt arról, hogy helyénvaló döntés volt az MFA összegét az eredetileg javasolt 250 millió EUR-ról 300 millió EUR-ra emelni. Az MFA-t egy 300 millió EUR összegű hitel formájában nyújtották olyan rendkívül kedvezményes feltételek mellett, amelyeket a piacon nem lehetett volna elérni. Az MFA végrehajtása ugyan késedelmekbe ütközött, ezek azonban nem csorbították a relevanciáját az uralkodó makrogazdasági feltételek és a tunéziai államnak a 2015-ös terrortámadások és az adósságszolgálati kötelezettségek nyomán megnövekedett költségvetési igényei miatt.

Ennélfogva megállapították, hogy az MFA-I. program mérete, formája és időzítése releváns volt, és megfelelt Tunézia pénzügyi szükségleteinek. Az MFA pozitív – bár csekély – hatást gyakorolt az államadósság fenntarthatóságára, és megnövelte a tunéziai hatóságok fiskális mozgásterét. A program feltételei relevánsak voltak, összhangban álltak az ország prioritásaival, és kulcsszerepet játszottak abban, hogy a hatóságok figyelmét a reformokra irányítsák.

Az értékelés azt a következtetést vonja le, hogy a program egyértelmű uniós hozzáadott értéket teremtett azáltal, hogy enyhítette a fizetési mérlegre nehezedő nyomást, és növelte a közigazgatási szervek fiskális mozgásterét. Az MFA-hitel pénzpiacokhoz képest kedvezményes kamatozásának és hosszabb futamidejének köszönhetően pénzügyi megtakarítást is generált. A programot hatékonyan tervezték meg és hajtották végre, és szorosan egyeztettek a tunéziai hatóságokkal és a legfontosabb nemzetközi partnerekkel.

Végezetül pedig az értékelés megállapította, hogy az MFA-I. pozitív, de korlátozott társadalmi hatást fejtett ki, egyrészt a makrogazdasági környezet fenntartásán keresztül (segített kisimítani a korrekciókat, és támogatta a szociális kiadásokat), másrészt a feltételek közvetlen hatásai révén. Ezt a társadalmi hatást azonban valamelyest szűkítette a szociális kiadások nem teljes körű célmeghatározása, pedig ezzel foglalkoztak az MFA-II. program szakpolitikai feltételeinek részeként.

3.2.2Grúzia – MFA II: 

A (2015–2017-ben végrehajtott) grúziai MFA-II. program utólagos értékelése azt a következtetést vonta le, hogy az EU MFA-programja releváns, koherens és eredményes volt, végrehajtása pedig hatékonyan történt.

Az MFA-II. a Grúziának nyújtott átfogó uniós támogatási csomag koherens részét képezte, és szorosan egyeztette ezeket a beavatkozásokat. Az uniós hozzáadott érték leginkább a grúziai strukturális reformok ösztönzésében nyilvánult meg, hiszen felölelte az országban a reformok terén megmutatkozó kihívásokat. Az értékelés kimutatta, hogy az egészségügyi ellátásban és a bankszférában bevezetett néhány további szakpolitikai intézkedés is jelentős szerepet játszhatott, ezzel azonban szembe kell állítani azt, hogy fenn kell tartani a felsorolt MFA-feltételek célirányosságát. Az ezeken a területeken bevezetett intézkedéseket később szakpolitikai feltételként beépítették a Grúziára vonatkozó jelenlegi MFA-programba, amelyet 2018-ban hagytak jóvá.

Az értékelés azt a következtetést vonta le, hogy az MFA-programok – a makroszintű pénzügyi támogatás hosszabb futamidejének és alacsonyabb kamatainak köszönhetően – hozzájárultak Grúzia államadósságának fenntarthatóbbá tételéhez, és jelentős megtakarításokat eredményeztek. A programot hatékonyan tervezték meg és hajtották végre, és szorosan egyeztettek a grúz hatóságokkal, az IMF-fel és a Világbankkal. A késedelmes elfogadást a társjogalkotók eljárásjogi nézeteltérései okozták. Az értékeli azonban megállapította, hogy a programnak ez a kivételesen hosszadalmas jóváhagyása nem rontotta a hatékonyságot, mivel 2010 végétől 2014 júliusáig és 2015 közepétől 2017 áprilisáig Grúzia nem rendelkezett kifizető IMF-programmal (ami az MFA megadásának feltétele). Ez ugyanis megakadályozta volna az MFA folyósítását, még akkor is, ha a programot korábban jóváhagyták volna.

Végezetül pedig az értékelés rámutatott az MFA-II. program összességében kedvező társadalmi hatására. A program segítséget nyújtott az egészségügyi közszolgáltatások minőségének és hatékonyságának javításában, bár a fejlődés nem egyenletes ezen a területen; a 2018-ban jóváhagyott MFA-program szakpolitikai feltételeinek részeként foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Az MFA-program közreműködött a makrogazdasági kiigazítási pálya kisimításában, és ezen keresztül a szociális kiadások fenntartásában is.

4Az MFA-eszközhöz kapcsolódó általános fejlemények

4.1Az MFA-eszköz működése

Az Európai Parlament és a Tanács makroszintű pénzügyi támogatással kapcsolatos 2013. évi közös nyilatkozata 10 kiemeli a támogatás makrogazdasági és pénzügyi jellegét, és egyértelműen kimondja, hogy a támogatás „[c]élja, hogy segítséget nyújtson külső finanszírozási nehézségekkel küzdő, ilyen támogatásra jogosult országok és területek számára a fenntartható külső egyenleg helyreállításához. A támogatás alátámasztja a fizetési mérleg javítását célzó, erőteljes kiigazítási intézkedéseket és strukturális reformokat tartalmazó szakpolitikai programok végrehajtását, elsősorban a programozási időszak alatt, továbbá megerősíti az Unióval kötött megállapodások és az Unióval közösen kialakított programok végrehajtását.”

A közös nyilatkozat 6. a) alapelve értelmében „[a] makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásának előfeltétele, hogy az arra jogosult ország vagy terület tartsa tiszteletben a hatékonyan működő demokratikus mechanizmusokat, többek között a többpárti parlamentáris rendszert és a jogállamiságot, valamint garantálja az emberi jogok tiszteletben tartását.” Az MFA-program életciklusa során a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat figyelemmel kíséri e politikai előfeltételek teljesülését, és az egyes folyósítások ettől függően hajthatók végre.

2018-ban a grúziai MFA-III. és az ukrajnai MFA-IV. programra vonatkozó új javaslatok jogalkotási eljárása részeként az Európai Parlament Külügyi Bizottsága (AFET) több módosítást is benyújtott a Bizottság javaslatában foglalt politikai előfeltételekhez, amelyek a 2013. évi közös nyilatkozatban elfogadott mintát követték. Az Európai Számvevőszéknek a 2016-ban Tunézia számára nyújtott uniós támogatásról szóló különjelentése hangsúlyozta, hogy az elhúzódó döntéshozatali eljárás veszélyeztetheti az MFA fő célkitűzését, ami nem más, mint az, hogy fizetésimérleg-válság esetén gyors támogatást nyújtsanak.

2019-ben és 2020 elején, a jordániai MFA-III. programra vonatkozó új javaslat jogalkotási eljárása keretében az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a Bizottság javaslatát (2019. szeptember 6-án tették közzé), amely a 2013. évi közös nyilatkozatban elfogadott mintán alapult. A jogalkotási eljárás hatékony volt, és lehetővé tette a Bizottság számára, hogy már 2020 januárjában megkezdje a tárgyalásokat az egyetértési megállapodásról a jordániai hatóságokkal.

A Bizottság fontosnak tartja, hogy az MFA továbbra is megalapozott és széles körben elfogadott elveken és döntéshozatali eljárásokon alapuljon, amelyeket minden intézmény betart és magára nézve kötelezőnek érez, mivel az eszköznek nincsen minden programra érvényes formális jogalapja.

Ráadásul az EU határain túl kialakuló geopolitikai, biztonsági és gazdasági fejlemények rámutatnak arra, hogy egy erősebb, multilaterális Európára van szükség. E kihívásokra válaszul az új Bizottság a hat kiemelt törekvésének egyikeként azt jelölte meg, hogy erősíteni kell Európa szerepét a világban. E cél elérésében kiemelt jelentősége van annak, hogy az EU – akár az MFA eszközön keresztül is – képes-e gyorsan és hatékonyan reagálni.

Mindezen összefüggések miatt a Bizottság előrelátó módon 2020-ban el fogja végezni a 2010 és 2020 között végrehajtott MFA-programok metaértékelését. Az értékelés meg fogja vizsgálni az MFA eszközre irányadó elveket és sajátosságokat, és információkat kíván szolgáltatni arról, hogyan lehetne javítani az eszköz relevanciáját, hatékonyságát, eredményességét, hozzáadott értékét és az Unió külső fellépéseinek prioritásaira való reagálási képességét, valamint az MFA-beavatkozások mindennapi irányítását. A Bizottság vitát fog kezdeményezni az MFA eszköz alkalmazási köréről is, beleértve a földrajzi hatókörét és azt is, hogy milyen kölcsönhatásban van más uniós külső politikákkal.

4.2A jövőben várható fejlemények: Makroszintű pénzügyi támogatás a következő többéves pénzügyi keretben

Mivel az EU szomszédságában továbbra is geopolitikai és gazdasági instabilitás tapasztalható, amit 2020-ban tovább súlyosbítanak a koronavírus rohamos terjedése által kiváltott negatív humanitárius és gazdasági hatások, az EU-nak nagy valószínűséggel továbbra is biztosítania kell az MFA-t, és ez akár még bővülhet is az elkövetkező években. A Bizottság ezért a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keret félidős értékelése részeként javaslatot tett a makroszintű pénzügyi támogatás eszközének megerősítésére, és az MFA éves hitelezési kapacitását a jelenlegi 500 millió EUR-ról 2 000 millió EUR-ra növelte. Ez az Európai Parlament és a Tanács támogatását is elnyerte.

A Bizottság 2018. május 2-án elfogadta a 2021 és 2027 közötti többéves pénzügyi keretről szóló közleményt. Az Unió külső tevékenységét illetően a Bizottság a meglévő eszközök jelentős egyszerűsítését javasolta, amelyek célja az uniós tevékenység jobb kommunikációja, az átfedések elkerülése, a folyamatok kevésbé nehézkessé tétele, a hatékonyság és a komplementaritás javítása, valamint az uniós hozzáadott érték jobb alátámasztása. Javaslat született arra, hogy a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keret több eszközét az új Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI) részeként vonják össze. Az egyes MFA-programok aktiválása ugyanakkor továbbra is szükség szerint, külön ad-hoc határozatok alapján történik majd, mivel elismert igény, hogy az MFA-programokkal kapcsolatos döntéshozatali folyamatnak elkülöníthetőnek kell maradnia. A makroszintű pénzügyi támogatásra tehát a továbbiakban is a rendes jogalkotási eljárás lesz az irányadó, amely szerint az egyes programokhoz az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyása szükséges.

Az MFA-hiteleket a NDICI által létrehozandó külső fellépésekre vonatkozó új garancia (EAG) fedezi majd. Az EAG kiterjed a magánszektorban, az állami szinten és az alsóbb államszervezeti szinteken nyújtott garanciákra (EFFA+), az MFA-hitelekre és az Euratom külső hiteleire. Az EAG-t az új közös tartalékalap fedezi, amely magában foglalja a külső fellépésekre vonatkozó jelenlegi garanciaalapot, valamint az EU külső és belső fellépéseire vonatkozó egyéb garanciaalapokat. A Bizottság 2018. májusban javaslatot tett arra, hogy a külső tevékenységre vonatkozó garancia legfeljebb 60 milliárd EUR összegű műveletre nyújtson fedezetet, amelyből 14 milliárd EUR összeget a jelenlegi 9 %-os kamatszinten nyújtott MFA-kölcsön céljára kell elkülöníteni. Ez megfelel a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keret félidős értékelésében a makroszintű pénzügyi támogatások céljára jóváhagyott évi 2 milliárd EUR összegű hitelezési volumennek, egyúttal megerősíti a kiemelt uniós hozzáadott értéket, valamint az eszköz jelentős multiplikátorhatását. Ezenfelül a makroszintű pénzügyi támogatás keretében továbbra is vissza nem térítendő támogatásban részesülnek a jogosult, kivételesen sérülékeny országok.

2020. május 27-én a Bizottság bemutatta a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó új többéves pénzügyi keretről szóló felülvizsgált javaslatot, valamint a (2018-as árakon) 750 milliárd EUR összegű Európai Helyreállítási Eszközt („Next Generation EU”), hogy választ adjon a Covid19 világjárvány következményeire. A külső fellépések területén ez azt jelenti, hogy (folyó árakon) további 16,9 milliárd EUR-t bocsátanak rendelkezésre, amelyből 11,4 milliárd EUR-t az EAG-hoz, 5,5 milliárd EUR-t pedig a humanitárius segítségnyújtáshoz rendelnek. A javasolt növelés a korábban javasolt 60 milliárd EUR-ról 130 milliárd EUR-ra emelné az EAG felső határát, és ezzel több mint megkétszerezné az EFFA+ garanciák és az MFA-hitelek lehetséges kapacitását.

5Új támogatás iránti kérelmek és a Bizottság készülő javaslatai– költségvetési helyzet

2020-ban mindenekelőtt a folyamatban lévő MFA-programok végrehajtása lesz meghatározó a fent ismertetetteknek megfelelően. Idetartozik a grúziai MFA-III. utolsó részletének kifizetése, valamint a moldovai program fennmaradó részleteinek folyósítása, feltéve hogy teljesülnek a szükséges feltételek. Emellett – attól függően, hogy milyen gyorsan haladnak az egyetértési megállapodásról szóló tárgyalások – 2020 során megtörténhet a jordániai MFA-III. első két részletének kifizetése is.

5.1Az MFA alkalmazása a bővítési és szomszédságpolitikai partnereknél a Covid19-válsággal összefüggésben

A koronavírus-járványból világjárvány alakult ki, ami gyors és összehangolt globális válaszokat követel meg az emberek védelme, az életek megmentése és a gazdasági károk kezelése érdekében.

Mindezek miatt a Bizottság 2020. április 22-én egy 3 milliárd EUR összegű MFA-csomagra tett javaslatot 10 bővítési és szomszédságpolitikai partner számára, hogy segítséget nyújtson a koronavírus-világjárvány által okozott gazdasági károk korlátozásában. A javaslatot az EU erőteljes és célzott reagálási stratégiáját képező „Európa együtt” csomagon felül jelentették be, amely stratégia célja, hogy támogassa a partnerországoknak a koronavírus-világjárvány kezelése érdekében tett erőfeszítéseit. A határozatot az Európai Parlament és a Tanács 2020. május 25-én fogadta el.

E csomag részeként az EU megállapodott arról, hogy az MFA-hiteleket a következőképpen osztják fel: Albán Köztársaság (180 millió EUR), Bosznia-Hercegovina (250 millió EUR), Grúzia (150 millió EUR), Jordán Hásimita Királyság (200 millió EUR), Koszovó (100 millió EUR), Moldovai Köztársaság (100 millió EUR), Montenegró (60 millió EUR), Észak-macedón Köztársaság (160 millió EUR), Tunéziai Köztársaság (600 millió EUR) és Ukrajna (1,2 milliárd EUR).

Az MFA-csomag és annak az Európai Parlament és Tanács általi gyors elfogadása egy fontos jelzés a tekintetben, hogy az EU egy példa nélküli válság idején szolidaritást tanúsít a partnerországokkal szemben.

A 2. táblázat áttekintést ad az MFA-támogatások kötelezettségvállalásairól és kifizetéseiről, valamint az MFA-hitelek folyósításáról 2018-ra, 2019-re és (ideiglenesen) 2020-ra vonatkozóan. Az MFA-hitelek teljes kifizetései várhatóan 860 millió EUR-t fognak kitenni 2020-ban (illetve 3860 millió EUR-t, ha a 2020. május 25-i Covid19 MFA-határozat szerinti összeget teljes egészében kifizetik 2020-ban).

2. táblázat:

MFA vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalások és kifizetések, valamint MFA-kölcsönök folyósítása 2018-2020 között (EUR)

(1)

Ez a jelentés a 2020. májusig rendelkezésre álló információkon alapul.

(2)

A fejlődő országok közé nem tartozó, nem uniós országoknak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatás jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 212. és 213. cikke.

(3)

Az MFA emellett kiegészíti az Unió szomszédságra irányuló egyéb külső tevékenységeit és eszközeit, ideértve a költségvetés-támogatást is. A 2019. évi költségvetés-támogatási jelentés megtalálható a következő címen: https://www.euneighbours.eu/sites/default/files/publications/2019-10/budget_support._trends_and_results_2019.pdf  

(4)

Minden utólagos értékelés elérhető a Bizottság weboldalán:  https://ec.europa.eu/info/evaluation-reports-economic-and-financial-affairs-policies-and-spending-activities_en

(5)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1112 határozata (2016. július 6.) a Tunéziának nyújtandó további makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L 186., 2016.7.9., 1. o.).

(6)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2371 határozata (2016. december 14.) a Jordán Hásimita Királyságnak nyújtandó további makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L 352., 2016.12.23., 18. o.).

(7)

Az Unió az első és második grúziai MFA-programra a 2008 októberében Brüsszelben megrendezett nemzetközi donorkonferencián tett ígéretet. Az egyenként 46 millió EUR összegű programokat 2009–2010 között és 2015–2017 között hajtották végre.

(8)

Minden utólagos értékelés elérhető a Bizottság weboldalán:  https://ec.europa.eu/info/evaluation-reports-economic-and-financial-affairs-policies-and-spending-activities_en

(9)

Az Európai Parlament és a Tanács által a Grúziának nyújtandó további makroszintű pénzügyi támogatásról szóló 2013. augusztus 12-i 778/2013/EU határozattal egy időben elfogadott közös nyilatkozat. Elérhető a következő címen: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32013D0778&from=EN

(10)

Lehetséges kifizetési deficit, amelyet fedezni kell (rendszerint átcsoportosítással), ha a Moldova MFA-program két fennmaradó részletét (és annak támogatási elemét) kifizetnék.