EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2020.4.28.
COM(2020) 169 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
Bizottsági értelmező közlemény a számviteli és prudenciális kereteknek az uniós banki hitelezés megkönnyítése érdekében történő alkalmazásáról
A vállalkozások és háztartások támogatása a Covid19-járvány közepette
Bizottsági értelmező közlemény a számviteli és prudenciális kereteknek az uniós banki hitelezés megkönnyítése érdekében történő alkalmazásáról
A vállalkozások és háztartások támogatása a Covid19-járvány közepette
1.Bevezetés és háttér
A Covid19-világjárvány és a járvány megfékezésére irányuló rendkívüli intézkedések által okozott súlyos gazdasági sokk messzemenő hatással van a gazdaság keresleti és kínálati oldalára egyaránt. A vállalkozások az ellátási láncok zavaraival, ideiglenes bezárásokkal és a kereslet csökkenésével, míg a háztartások munkanélküliséggel és jövedelemcsökkenéssel szembesülnek.
A gazdasági visszaesés legsúlyosabb része az elkövetkező hónapokban lesz érezhető. Támogatni kell a háztartásokat és a fizetőképes vállalkozásokat, hogy képesek legyenek ellenállni a gazdasági aktivitás lassulásának és az általa okozott likviditási hiánynak.
1.1.A bankok szerepe a Covid19 gazdasági hatásának enyhítésében
A globális pénzügyi válsággal ellentétben a Covid19-járvány által okozott gazdasági sokk nem a bankszektorból vagy a szélesebb értelemben vett pénzügyi rendszerből ered. Az uniós bankok ma sokkal ellenállóbbak, mint 2008-ban. A tőkemegfelelési mutatók és a likviditási tartalékok jelentősen javultak, a bankok tőkeáttétele és a rövid távú finanszírozástól való függése pedig mérséklődött. Az Európai Bankhatóság (EBH) által koordinált stressztesztek megmutatták, hogy az uniós bankszektor a forgatókönyvek széles köre szerint elég rugalmas ahhoz, hogy ellenálljon egy súlyos recessziónak. Eközben a tágabb pénzügyi rendszer is jól megküzdött a Covid19-válsághoz kapcsolódó stresszhelyzetekkel.
Stabilitásuknak köszönhetően az uniós bankok várhatóan kulcsszerepet tudnak majd betölteni a Covid19 okozta gazdasági sokk kezelésében és a gyors fellendülésre való felkészülésben, ugyanakkor a bankokat elkerülhetetlenül hátrányosan fogják érinteni az ügyfeleik által tapasztalt nehézségek és a pénzügyi piacok fokozott volatilitása. A bankok ezt a szerepet a leginkább érintett ügyfeleik, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) felé irányuló hiteláramlás fenntartásával tölthetik be.
Az uniós, tagállami és nemzetközi szintű hatóságok és szervek gyors és határozott lépéseket tettek annak érdekében, hogy biztosítsák a bankok számára az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a pénzeszközöket hatékonyan juttathassák el a vállalkozásokhoz és a háztartásokhoz.
-A központi bankok fokozták a bankoknak nyújtott likviditási támogatásukat, hogy előmozdítsák a Covid19-válság által leginkább érintetteknek nyújtott banki hitelezést, és kiterjesztették eszközvásárlási programjaikat, hogy még kedvezőbb finanszírozási feltételeket biztosítsanak a gazdaság valamennyi ágazata számára.
-Az uniós bankfelügyeletek átmeneti tőke-, likviditási és működési könnyítéseket biztosítottak a bankoknak, hogy a kihívásokkal teli környezetben továbbra is betölthessék szerepüket a reálgazdaság finanszírozásában. Nemzetközi szinten a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (BCBS) is bejelentette, hogy a bankok és a felügyeletek működési kapacitásának felszabadítása érdekében a Bázel III standardok végrehajtásának nemzetközileg elfogadott határidejét egy évvel későbbre halasztja, és megállapodott arról, hogy a szabályozói tőkére gyakorolt hatás korlátozása érdekében nagyobb rugalmasságot biztosít a bankok számára a várható hitelezési veszteségek szabályozói kezelésének fokozatos bevezetésekor.
-Az Európai Bizottság a Covid19-válság gazdasági hatásának ellensúlyozására adott összehangolt uniós válasz részeként kihasználta az állami támogatási keret, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktum teljes rugalmasságát, hogy lehetővé tegye a tagállamok számára, hogy határozott és összehangolt költségvetési választ adjanak. Élve ezzel a rugalmassággal a tagállamok teherkönnyítési intézkedéseket hajtottak végre, nevezetesen államilag támogatott hitelgaranciák vagy fizetési halasztási rendszerek („moratóriumok”) formájában, amelyek arra ösztönzik a bankokat, hogy a jelenlegi bizonytalanság közepette folytassák a hitelezést, egyúttal enyhítik a vállalkozásokra és a háztartásokra nehezedő közvetlen pénzügyi nyomást.
Ezek az átfogó monetáris, szabályozási és költségvetési intézkedések biztosítják a bankok számára a szükséges forrásokat és rugalmasságot ahhoz, hogy a Covid19-válság idején támogatni tudják az EU gazdaságát. A bankoknak a felszabadított tőkét és likviditást most arra kell felhasználniuk, hogy a prudenciális korlátok keretein belül forrásokat juttassanak a gazdasági aktivitás hirtelen szűkülése által közvetlenül érintett vállalkozásokhoz és háztartásokhoz. Ily módon kordában lehet tartani az uniós gazdaságot ért kár mértékét, és a fellendülés korábban és erőteljesebben jelentkezhet.
A Bizottság elismeri és üdvözli a bankok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy segítsék a háztartásokat és a vállalkozásokat e példa nélküli válság átvészelésében. Tekintettel a válság mértékére, a bankszektorral és a tágabb értelemben vett pénzügyi rendszerrel szemben az az elvárás, hogy teljes mértékben részt vegyen a közpolitikai válaszintézkedések támogatásában. A Covid19-világjárvány okozta gazdasági kihívásokat csak a köz- és a magánszféra szereplői közötti szoros együttműködéssel lehet leküzdeni. Az Európai Parlament április 17-i állásfoglalásában ragaszkodott ahhoz, hogy a bankszektor proaktív szerepet töltsön be a válság kezelésében, míg az EU pénzügyminiszterei április 16-án elfogadott nyilatkozatukban felszólították a bankszektort, hogy az üzletmenet folytonosságának biztosítása érdekében támogassa a Covid19-járvány által érintett háztartásokat és vállalatokat.
1.2.A szabályozási kereten belüli rugalmasság a Covid19-válság közepette
A bankokra vonatkozó szabályozási keret bőséges mozgásteret biztosít a Covid19-válság által érintett ügyfeleknek nyújtott hitelezés folytonosságát – a prudenciális elvek fenntartása mellett – elősegítő állami és magánkezdeményezések számára. A Bizottság arra ösztönzi a bankokat, hogy az EU gazdaságának a Covid19-járvány kivételes körülményei közötti támogatása érdekében teljes mértékben használják ki a hatályos számviteli és prudenciális szabályok által biztosított rugalmasságot. A rövid távú likviditási szükségletek áthidalását célzó teherkönnyítő intézkedések alkalmazása önmagában nem vezethet automatikusan szigorúbb számviteli vagy prudenciális kezeléshez, ha a pénzügyi helyzet egyébként nem romlik.
Ugyanakkor alapvető fontosságú, hogy a bankok továbbra is pontos, következetes és átlátható módon mérjék a kockázatokat, mivel ez szükséges a Covid19-válság uniós gazdaságra gyakorolt hatásainak nyomon követéséhez, és biztosítja az ellenállóképes bankszektor alapjait. Ez azt jelenti, hogy a bankoknak továbbra is azonosítaniuk kell azokat a helyzeteket, amikor a hitelfelvevők olyan pénzügyi nehézségekkel szembesülhetnek, amelyek hosszú távon befolyásolhatják hitelkötelezettségeik visszafizetésére való képességüket. A bankoknak az uniós jogszabályoknak megfelelően továbbra is megbízható kockázatvállalási és ügyfél-ismereti standardokat kell alkalmazniuk.
1.3.Az összehangolt válasz szükségessége
A Covid19-járvány nyomán hozott koordinált gazdasági válaszintézkedésekről szóló közleményében a Bizottság felkérte a prudenciális és számviteli hatóságokat, hogy dolgozzák ki a meglévő szabályozási keret által biztosított rugalmasság legjobb kihasználását lehetővé tevő részletszabályokat. Az Európai Bankhatóság (EBH)
, az Európai Központi Bank (EKB)
, az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA)
és az Európai Könyvvizsgálat-felügyeleti Szervek Bizottsága (CEAOB) pontosította, hogy a hatályos számviteli és prudenciális keretek szerinti kiterjedt rugalmasság miként teszi lehetővé az erre a példa nélküli helyzetre hozott válaszintézkedésnek szánt kivételes intézkedések kellő súlyú, ugyanakkor a piac működését nem zavaró alkalmazását. A Bizottság üdvözli továbbá a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (BCBS) és a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB)
közelmúltbeli nyilatkozatait.
A legegyértelműbb iránymutatás és az egységes piacon belüli egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy a hatóságok továbbra is összehangoltan és következetesen járjanak el annak meghatározásakor, hogy az érintettek milyen módon éljenek a szabályokban foglalt rugalmasság lehetőségeivel. Az egységes szabálykönyv az EU valamennyi bankjára vonatkozik, és a világjárvány okozta sokk nem eredményezheti a szabályok tagállamonként eltérő alkalmazását. Ez azt jelenti például, hogy a Covid19-járvánnyal összefüggésben nyújtott, azonos jellemzőkkel rendelkező garanciákat vagy fizetési moratóriumokat a felügyeleteknek Unió-szerte azonos módon kell kezelniük. A szabályok következetes alkalmazásának biztosítása hozzájárul az egységes piac integritásának megőrzéséhez, ami elengedhetetlen a gyorsabb fellendüléshez. A Bizottság felkéri az EBH-t, vizsgálja meg, hogyan kell kezelni a Covid19-válságra reagálva nyújtott állami garanciákat kockázatcsökkentés szempontjából, és adott esetben nyújtson további iránymutatást.
Az EU és a nemzeti hatóságok által elfogadott számos teherkönnyítő intézkedés eredményesen használta ki a bankok hitelezési kapacitásának maximalizálása érdekében a szabályok által megengedett rugalmasságot. A felügyeleti hatóságok lehetővé tették a bankok számára, hogy átmenetileg likviditási és tőketartalékokat vegyenek igénybe, míg a kijelölt nemzeti hatóságok számos makroprudenciális tőkepuffer-követelményt enyhítettek, ezzel pedig jelentős összegű tőkét szabadítottak fel a szabályozási korlátozások alól. Ezek üdvözlendő tehercsökkentő intézkedések, amelyek tükrözik a prudenciális pufferek mögött meghúzódó indokokat, valamint annak fontosságát, hogy szükség esetén felszabadíthatók legyenek ezek a pufferek, ezáltal biztosítva azok felhasználhatóságát. A bankoknak a tőkepuffereket a reálgazdaságnak nyújtott hitelezés fenntartására kell fordítaniuk, és a jelenlegi körülmények között a piaci szereplőknek nem szabad negatívan megítélniük a pufferek felhasználását. A Bizottság arra bíztatja az ERKT-t, hogy összehangoltan dolgozza ki a makroprudenciális tartalékok válság- és élénkülési szakaszban történő felhasználására vonatkozó, az egész EU-ra kiterjedő megközelítést.
Annak érdekében, hogy a bankok be tudják tölteni meghatározó szerepüket az uniós gazdaság támogatásában a Covid19-válság idején, ez a közlemény a kérdést illetően a jelenlegi helyzetben a lehető legnagyobb mértékű bizonyosság biztosítására törekedve megerősíti az EBH, az EKB, az ESMA és a CEAOB, valamint a BCBS és az IASB által előtérbe helyezett rugalmasság jelentőségét. Ez a közlemény emlékeztet az említett hatóságok által kiadott iránymutatások fő jellemzőire azzal a céllal, hogy megerősítse az uniós szabályozási keretbe foglalt rugalmasság következetes és összehangolt alkalmazása iránti kollektív elkötelezettséget (2. és 3. szakasz). A közlemény hangsúlyozza továbbá, hogy az uniós bankszektor – az állami szektor mellett – várhatóan kulcsszerepet fog játszani a Covid19-válság gazdasági hatásának korlátozásában, valamint a válság utáni gyors fellendülés elősegítésében, és kiemeli azokat a területeket, ahol a bankokat felelősségteljes fellépésre kérik fel (4. szakasz). Végezetül a közlemény rávilágít arra, hogy a prudenciális keret egyes aspektusait célzottan módosítani kell annak érdekében, hogy a bankok a lehető legteljesebb mértékben fenn tudják tartani a vállalkozások és a háztartások hitelezését, és közben nyomon kell követni, hogy a bankok hogyan használják fel a felszabadított forrásokat a banki hitelkínálat növelésére (5. szakasz).
2.Az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standardba ágyazott rugalmasság
A Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) és a G20-ak kérésére az IASB az IFRS 9 nemzetközi pénzügyi beszámolási standardon (IFRS) keresztül előretekintőbb megközelítést vezetett be a hitelveszteségek fedezetére történő céltartalékképzésre vonatkozóan. Az IFRS 9 válasz a legutóbbi pénzügyi válság egyik tanulságára, amikor is sok bank túl kevés hitelveszteségre képzett céltartalékkal rendelkezett ahhoz, hogy a hitelfelvevők nemteljesítése esetén viselje a veszteségeket. Aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a várható hitelezési veszteségre (ECL) vonatkozó megközelítés IFRS 9 szerinti alkalmazása automatikusan a bankok hitelezési veszteségekre képzett céltartalékainak hirtelen és jelentős növekedését eredményezné, ami viszont csökkentené az ügyfelek felé történő hitelezés lehetőségeit.
A várható hitelezési veszteségre épülő, IFRS 9 szerinti megközelítés mérlegelés és rugalmasság alkalmazását követeli meg. Amint azt az IASB jelezte, a bankoktól (és más vállalatoktól) nem várható el, hogy mechanikusan alkalmazzák a várható hitelezési veszteségre épülő meglévő megközelítéseiket a céltartalékok összegének meghatározására olyan kivételes helyzetekben, mint a Covid19-válság. A Bizottság arra számít, hogy a bankok teljes mértékben kihasználják az IFRS 9 keretei szerinti mérlegelés és rugalmasság lehetőségeit a Covid19-válság által a bankok várható hitelezési veszteségek alapján képzett céltartalékára gyakorolt indokolatlan hatás enyhítése érdekében, anélkül, hogy aláásnák a befektetők bizalmát.
A hitelkockázat jelentős növekedésének értékelése
A hitelkockázat jelentős növekedésére vonatkozó banki értékelésnek az érintett pénzügyi eszközök hátralévő élettartamán kell alapulnia. A nemteljesítési valószínűség (PD) Covid19-válság miatti hirtelen, pontszerű megugrásai, amelyek várhatóan átmenetiek lesznek, nem vezethetnek az élettartamra vonatkozó nemteljesítési valószínűség jelentős növekedéséhez. Ezért a nemteljesítési valószínűség hirtelen növekedései észszerűen nem vezethetnek a hitelkockázat jelentős növekedéséhez a következő tizenkét hónapban várható PD-értékhez képest.
Annak értékelésekor, hogy sor került-e a hitelkockázat jelentős növekedésére, a bankoknak kellő súllyal kell figyelembe venniük a hosszú távú stabil makrogazdasági kilátásokon alapuló forgatókönyveket. Az IFRS 9 standard a hitelkockázat jelentős növekedése bekövetkeztének értékeléséhez adott időpontbeli referenciát, a beszámoló fordulónapját használja. Tekintettel a Covid19-válság egyedi jellegére, a bankok számára nehéz kellően észszerű és indokolható információkat szerezni ahhoz, hogy megbízható előretekintő forgatókönyveket készítsenek a hitelkockázat jelentős növekedésének meghatározására. A jelenlegi bizonytalanság elkövetkező évekre történő egyszerű kivetítése helyett a bankoknak kellő súllyal kell figyelembe venniük a hosszú távú stabil makrogazdasági kilátásokon alapuló forgatókönyveket, amint azt az EKB ajánlotta
. Az EKB a jelentős intézményeknek címzett levelében meghatározta, hogy hogyan kell felhasználniuk az EKB munkatársai által készített makrogazdasági előrejelzéseket a hitelkockázat jelentős növekedésének IFRS 9 szerinti értékeléséhez és a várható hitelezési veszteségre képzett céltartalék képzéséhez.
Moratóriumok alkalmazása, a módosítások meghatározása és a hitelkockázat jelentős növekedése
Nem valószínű, hogy a Covid19-válsággal összefüggő átmeneti teherkönnyítő intézkedések, mint például a magánkezdeményezésű vagy jogszabályi moratóriumok az IFRS 9 standard szerinti jelentős „módosításoknak” minősülnek. A bankoknak mennyiségi és minőségi mérlegelést kell alkalmazniuk, és figyelembe kell venniük a moratóriumok sajátos jellemzőit annak meghatározásához, hogy a moratóriumok az IFRS 9 standard szerinti „módosítást” eredményeznének-e, illetve, hogy a módosítás „jelentős”-e és ezért a hitel kivezetéséhez vezetne-e. A Bizottság egyetért az ESMA azon állásfoglalásával, hogy amennyiben a támogatási intézkedések átmenetiek és a Covid19-járványhoz kapcsolódnak, és amennyiben a hitel nettó gazdasági értéke számottevően nem változik, nem valószínű, hogy a módosítások jelentősnek minősülnének.
A hitelek nem tekinthetők automatikusan úgy, hogy hitelkockázatuk jelentősen megnőtt pusztán azért, mert magánkezdeményezésű vagy jogszabályi moratórium hatálya alá kerültek. A moratórium új időpontot határoz meg, amelyhez viszonyítva a hitelfelvevők „késedelmes napjait” számítani kell. A moratóriumok tehát hatással vannak a 30 napos késedelmes időszakra, amelyen túl a hitelkockázat jelentős növekedése megdönthetően vélelmezhető, valamint a hitelfelvevő nemteljesítésének megállapítására vonatkozó 90 napos késedelemre. Mindazonáltal azok a hitelek, amelyek a Covid19-válságot megelőzően jól teljesítettek, és amelyekre ideiglenes magánkezdeményezésű vagy jogszabályi moratórium vonatkozik, nem eredményeznék automatikusan az IFRS 9 szerinti várható hitelezési veszteségre képzett céltartalékok jelentős emelkedését.
Az EBH és az ESMA által március 25-én közzétett nyilatkozatok egyértelművé tették, hogy a támogatási intézkedések nem vezetnek automatikusan a hitelkockázat IFRS 9 szerinti jelentős növekedéséhez. Ezenkívül az IASB március 27-én kiadott egy dokumentumot az IFRS 9 standardnak a Covid19-válsággal összefüggésben történő alkalmazásáról, amely megerősítette az IFRS 9 rugalmasságát, és kifejezetten hivatkozott az EKB, az EBH és az ESMA nyilatkozataira. A Bizottság egyetért a hatóságok különböző nyilatkozataival, miszerint amennyiben a támogatási intézkedések ideiglenesek és a Covid19-válsághoz kapcsolódnak, nem valószínű, hogy a módosítások jelentősek lennének.
Hitelgaranciák és a várható hitelezési veszteségre képzett céltartalékok alkalmazása az IFRS 9 értelmében
A hitelgaranciák nem növelik, és nem is csökkentik a hitelfelvevő nemteljesítési kockázatát, de csökkentik a hitelezési veszteségek összegét, ha a hitelfelvevő nemteljesítése ténylegesen bekövetkezik. Ha egy kormány vagy más szervezet bankhitelekhez nyújt garanciát a hitelfelvevőknek, a bankoknak ezeket a hitelgaranciákat figyelembe kell venniük a várható hitelezési veszteség összegének kiszámításakor. Következésképpen a várható hitelezési veszteségek összege alacsonyabb lesz, mivel a veszteségek egy részét a garancia kompenzálja.
A bankoknak az IFRS 9 értelmében érdemi tájékoztatást kell nyújtaniuk a várható hitelezési veszteségek meghatározásáról, beleértve a kedvezőtlen forgatókönyvekre vonatkozó információkat is. A bankoknak emellett a megjegyzésekben közzé kell tenniük a Covid19-válság kapcsán elfogadott egyedi számviteli politikákat is. Ezek a közzétételek lehetővé teszik a piaci szereplők számára, hogy megalapozottan értékeljék a bankok hitelkockázati kitettségét.
A várakozások szerint a külső auditorok ellenőrző munkájuk során figyelembe veszik a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság, az EBH, az ESMA, az EKB és az IASB által kiadott, valamint az ebben a közleményben szereplő nyilatkozatokat. Ez azt jelenti, hogy ellenőri véleményük kialakítása során a várakozások szerint az említett útmutatásoknak megfelelően figyelembe veszik az IFRS 9 standardba ágyazott rugalmasság bankok általi megítélését és alkalmazását. A Covid19-válság által a pénzügyi kimutatások kötelező könyvvizsgálatára általánosságban gyakorolt további hatásokkal a CEAOB nyilatkozata foglalkozik.
Átmeneti intézkedések a tőkekövetelmény-rendeletben
A bankokat arra ösztönzik, hogy alkalmazzák az IFRS 9 standardra vonatkozó átmeneti intézkedéseket, amelyek csökkentik az IFRS 9 szerint a várható hitelezési veszteségekre képzett céltartalékoknak a bankok szavatolótőkéjére gyakorolt hatását
. A tőkekövetelmény-rendelet (CRR) olyan átmeneti intézkedéseket
tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a bankok számára, hogy a várható hitelezési veszteség IFRS 9 szerinti elszámolása miatt megnövekedett céltartalékot beszámítsák az elsődleges alapvető tőkéjükbe. 2018 második negyedévétől az uniós bankok csupán 56 %-a alkalmazta az átmeneti intézkedéseket
. Az euróövezetben mindössze az EKB közvetlen felügyelete alatt álló 34 bank élt ezzel a lehetőséggel. Azok a bankok, amelyek 2018-ban úgy döntöttek, hogy nem alkalmazzák az IFRS 9-re vonatkozó átmeneti intézkedéseket, az illetékes hatóságuk előzetes jóváhagyásával visszavonhatták e döntésüket.
Az illetékes hatóságoknak megfelelően figyelembe kell venniük a jelenlegi rendkívüli körülményeket, és időben fel kell dolgozniuk a bankok arra irányuló kérelmeit, hogy az IFRS 9-re vonatkozóan a CRR-ben előírt átmeneti intézkedések alkalmazása mellett döntsenek. A szabályozói tőke abból eredő esetleges volatilitásának korlátozása érdekében, hogy a Covid19-járvány okozta válság miatt jelentősen megnövekedhetnek a várható hitelezési veszteségek, a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság megállapodott a meglévő átmeneti intézkedések módosításáról. Ezek a módosítások lehetővé tennék az 5 éves átmeneti időszak újbóli meghatározását, továbbá a céltartalékok elsődleges alapvető tőkébe történő beszámítására vonatkozó szabályok kalibrálásának kiigazítását. A Bizottság ma jogalkotási javaslatot fogad el e módosítások uniós jogba való átültetése céljából.
3.A nemteljesítő hitelek besorolására vonatkozó prudenciális szabályokban foglalt rugalmasság
A nemteljesítő hitelek besorolására vonatkozó prudenciális szabályok lehetővé tesznek olyan teherkönnyítő intézkedéseket, mint a garanciák és a magánkezdeményezésű vagy jogszabályi moratóriumok. E tekintetben az EBH
és az EKB nyilatkozatokat és útmutatást adott ki azzal a céllal, hogy egyértelműséget biztosítson i. a nemteljesítő hitelek besorolásával és ii. az átstrukturált kitettségek azonosításával kapcsolatos szempontok következetes kezeléséhez.
Garanciák alkalmazása és a nemteljesítés fogalommeghatározása
A prudenciális szabályok nem írják elő a bankok számára, hogy automatikusan nemteljesítőnek tekintsenek egy kötelezettet, ha az garanciát hív le. Noha a CRR
előírja annak mérlegelését, hogy a kötelezett a garancia igénybevétele nélkül valószínűsíthetően nem tud-e fizetni, a garancia igénybevétele önmagában nem vonja maga után a nemteljesítőként való besorolást
. Ugyanakkor a garancia nem zárja ki, hogy a kötelezettet nemteljesítőként sorolják be. A banknak a garancia meglététől függetlenül véleményt kell alkotnia arról, hogy a kötelezett képes-e eleget tenni kötelezettségeinek.
A Covid19-válság jelenlegi szakaszában számos hitelfelvevő átmeneti problémákkal szembesül kötelezettségeinek teljesítése során. Amikor azt értékelik, hogy a hitelfelvevő képes-e kötelezettségei teljesítésére, a bankoknak figyelembe kell venniük a hitelfelvevő hosszú távú kilátásait, figyelmet fordítva az olyan helyzetekre, amelyekben az átmeneti problémák nagy valószínűséggel alakulnak át hosszabb távú nehézségekké, és vezetnek végül fizetésképtelenséghez.
Fizetési moratóriumok alkalmazása, valamint az átstrukturálás és a nemteljesítés fogalommeghatározása
A Covid19-válságra válaszul bevezetett állami és magánkezdeményezésű fizetési moratóriumprogramok nem vezetnek automatikusan a kitettség „átstrukturált”, „teljesítő” vagy „nemteljesítő átstrukturált” kitettségekhez való átsorolásához. Az átstrukturálás fogalma keretében a bankok jellemzően egyedi intézkedéseket kínálnak (például a hitel tőke- és/vagy kamattörlesztésének ideiglenes felfüggesztését), hogy segítsenek az egyes hitelfelvevőknek, akik visszafizetési kötelezettségeik kapcsán átmenetileg pénzügyi nehézségekkel szembesülnek, vagy valószínűleg szembesülni fognak. Ha az átstrukturálás következtében csökken a pénzügyi kötelezettség (úgynevezett „kényszerű átstrukturálás”), az azt jelzi, hogy a hitelfelvevő valószínűleg nem tudja visszafizetni kötelezettségét. A Covid19-válságra válaszul bevezetett állami és magánkezdeményezésű fizetési moratóriumprogramok azonban túlnyomórészt megelőző és általános jellegűek. Céljuk a rendszerszintű kockázatok kezelése és a tágabb uniós gazdaságban a jövőben esetleg előforduló potenciális kockázatok enyhítése. Nem hitelfelvevő-specifikusak, mivel a fizetési halasztás hossza minden hitelfelvevő számára rögzített, tekintet nélkül a hitelfelvevő egyedi pénzügyi körülményeire
. Ezen okokból úgy tekinthetők, hogy nem befolyásolják az érintett hitelek besorolását. Az állami és magánkezdeményezésű moratóriumokat hasonlóan kell kezelni, amennyiben ugyanaz a céljuk és hasonló jellemzőkkel bírnak.
A fizetési moratóriumokról szóló 2020. április 2-i EBH-iránymutatás
meghatározza, hogy az állami vagy magánkezdeményezésű fizetési moratóriumok milyen feltételek mellett nem eredményezik az átstrukturálásként való besorolást. Ha egy kötelezettség visszafizetését moratórium miatt felfüggesztik, a „késedelmes napok”
számítását is felfüggesztik, és a késedelmet a módosított törlesztési ütemezés alapján számítják
. Noha a bankoknak továbbra is eseti alapon kell értékelniük az ügyfelek nemfizetésének valószínűségét, ezt az értékelést a módosított törlesztési ütemezés alapján kell elvégezni, és amennyiben e tekintetben nem merülnek fel aggályok, a kitettség maradhat teljesítő státuszban.
Mindazonáltal az EBH fizetési moratóriumokra vonatkozó iránymutatásai egyértelműsítik, hogy a bankoknak továbbra is a nemfizetés valószínűségének értékelésére vonatkozó szokásos szabályzataikat kell kockázatalapú módon alkalmazniuk. A bankoktól elvárt, hogy a fizetési moratóriumban részesülő ügyfelek hitelkockázatának értékeléséhez kockázatalapú megközelítést alkalmazzanak. Akkor is, ha a fizetési moratóriumok nem minősülnek átstrukturálásnak, a bankoknak körültekintően értékelniük kell az ezen intézkedések hatálya alá tartozó kitettségeik hitelminőségét, és a nemteljesítés fogalmának
alkalmazásában azonosítaniuk kell azokat a helyzeteket, amelyekben az ügyfelek nemfizetése valószínű. Ez azt jelenti, hogy a bankoknak azokra az ügyfelekre kell különös figyelmet fordítaniuk és értékelésüket kiemelten kezelniük, akiknél nagy valószínűséggel fordulhat elő fizetési nehézség.
4.A bankszektor szerepe és felelőssége
Ahhoz, hogy a hatóságok által elfogadott gazdasági támogatási és teherkönnyítő intézkedések hatékonyak legyenek, transzmissziós csatornákra és a bankszektor teljes körű együttműködésére van szükség. A bankoknak ezért együtt kell működniük egymással és a hatóságokkal annak biztosítása érdekében, hogy megfelelő mértékű likviditás álljon rendelkezésre az egész Unióban a biztonságos hitelezéshez. A hatóságok támogatási intézkedései kiegészítő likviditást irányítottak az ágazatba, és felszabadították a bankok likviditási tartalékait, hogy erősebb kapacitással tudják szolgálni az egységes piacot. A bankok felelősek a likviditásáramlás fenntartásáért, és továbbra is vállalniuk kell a bankközi hitelezés megőrzésére vonatkozó kollektív kötelezettségüket. Ezért létfontosságú, hogy a bankok továbbra is nyújtsanak hitelt a háztartásoknak és a vállalkozásoknak az egész Unióban.
A bankoknak fel kell gyorsítaniuk vállalkozásaik digitális átállását, és ébernek kell maradniuk a csalások tekintetében. A hatóságok által bevezetett, személyek közötti távolságtartással összefüggésben a digitális banki szolgáltatások még több teret nyernek, hogy biztosítható legyen a banki szolgáltatások folytonossága.
A bankokat bizonyos tőke-, likviditási és működési követelmények alól ideiglenesen mentesítő különböző felügyeleti intézkedések jobb feltételeket teremtenek a bankszektor számára ahhoz, hogy hozzájáruljon a közös erőfeszítésekhez, és alapvető társadalmi és gazdasági szerepe révén biztosítsa az az állam által nyújtott támogatások transzmisszióját. A támogatási intézkedések megelőző jellegűek, és céljuk a Covid19-válság közvetlen hatásának, valamint a fellendülés valószínű ütemére vonatkozó előrejelzés nehézségeinek kezelése. Jóllehet a bankok jelentős mértékben feltőkésítettek, és sokkal felkészültebbek a kedvezőtlen forgatókönyvekre, mint a 2008–2009-es pénzügyi válság idején, mégis fel kell készülniük a romló gazdasági kilátásokra, amelyek elkerülhetetlenül növelik az őket érintő kockázatokat és a kapcsolódó költségeket. A bankoknak körültekintően kell eljárniuk annak biztosítása érdekében, hogy megőrizzék vagy megerősítsék tőkebázisukat és ezzel együtt a hitelnyújtás fenntartására való képességüket.
A jelenlegi rendkívüli helyzetben az osztalékok visszatartása a bankok osztalékfizetési politikájának prudens kiigazítását jelenti. A felügyeletek felszólították a bankokat, hogy a Covid19-válság során tartózkodjanak az osztalékfizetéstől és a részvény-visszavásárlástól. Dicséretes, hogy egyre növekszik azon bankok száma, amelyek az osztalékfizetés felfüggesztése mellett döntöttek, és az Unió összes bankja esetében fontos lenne, hogy a Covid19-válság időszakában tartózkodjanak a részvényesek javadalmazását célzó osztalékfizetéstől és részvény-visszavásárlástól. A bankszektor ezzel erőteljes jelet küldene arra vonatkozóan, hogy kollektíven elkötelezett a szükséghelyzet kezelésében betöltött szerepe mellett.
A jelenlegi körülmények között a bankokat arra is felkérik, hogy konzervatív megközelítést alkalmazzanak a változó javadalmazás kifizetésére. Az EBH és az EKB felügyeleti testületének elnöke arra ösztönözték a bankokat, hogy tanúsítsanak mérsékletet a bónuszok vonatkozásában, és számos nemzeti felügyelet már tett intézkedéseket e tekintetben. A jelenlegi helyzetben rendkívül fontos, hogy a bankok rendelkezésére álló valamennyi forrást, köztük a bónuszokra elkülönített forrásokat a lehető legnagyobb mértékben mozgósítsák a bankok stabilitásának, hitelezési kapacitásának megerősítésére, és így végső soron az ügyfelek támogatására. A bankok esetében a felső vezetésnek és a magas jövedelműeknek kifizetett bónuszok összegének csökkentése ezekben a kihívásokkal teli időkben szintén lehetővé tenné a Covid19-járvány kitörése által érintettek iránti szolidaritás kifejezését.
5.Ellenőrzés és nyomon követés
Az EU bizonyította, hogy képes gyorsan reagálni a válságra. Az EBH, az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok teherkönnyítő intézkedéseket fogadtak el a bankok működési forrásainak felszabadítása érdekében, továbbá útmutatást adtak a bankoknak a szabályozási keretben meglévő rugalmasság teljes körű kihasználásához.
A Bizottság üdvözli ezeket az intézkedéseket, és a bankokat a rugalmasság kihasználására ösztönzi. Az említett intézkedéseket a bankok támogatásának világos céljával hozták meg, hogy be tudják tölteni szerepüket a Covid19-válság kezelésében. A Bizottság az EKB-val, az EBH-val és a nemzeti hatóságokkal együtt nyomon fogja követni, hogy a bankok hogyan használják fel a rugalmasságot és a felszabadított tőkét, és értékelni fogja, hogy a teherkönnyítő intézkedések milyen mértékben járulnak hozzá a bankhitelkínálathoz. Ez magában foglalja majd a hitelnyújtás volumenének, valamint a hitelnyújtási standardoknak, például a bankok kockázatvállalási feltételeinek a nyomon követését annak értékelése céljából, hogy jelenlegi válság hatására szűkül-e a hitelkínálat.
Ezzel egyidejűleg a Bizottság továbbra is hozzájárul a G20-ak, a G7-ek és az FSB szintjén nemzetközileg összehangolt válaszhoz, többek között a nemzetközi standardalkotó testületekkel, például a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottsággal, az FSB-vel és az IASB-vel együtt. A 2008–2009-es pénzügyi válság nyomán hozott globális szabályozási intézkedéseknek köszönhetően a globális bankrendszer jelentősen nagyobb tőkével és likviditással rendelkezik ma, mint az akkori válság kezdetén. A bankok ezért megfelelőbb helyzetben vannak ahhoz, hogy elnyeljék a globális egészségügyi válság okozta sokkot, és biztosítsák a gazdaság folyamatos finanszírozását. Mivel a járvány globális kiterjedésű, a banki műveletek pedig gyakran a nemzeti határokon átívelőek, a szabályozási válaszintézkedéseket ismét globális szinten kell koordinálni. E tekintetben a G20-ak április 15-i miniszteri ülésükön kiadtak egy cselekvési tervet, amely a Covid19-válságra és annak gazdasági következményeire adott széles körű válaszintézkedéseket, többek között a pénzügyi szabályozás és felügyelet terén hozott intézkedéseket tartalmaz. A Bizottság globális szinten folytatott munkája kiterjed i. az EU által hozott intézkedésekre vonatkozó információk megosztására, ii. a globális szakpolitikai válaszintézkedésekhez való hozzájárulásra, és iii. a globálisan egyeztetett intézkedések unióbeli végrehajtásának elősegítésére. A Bizottság üdvözli a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság március 27-i, illetve április 3-i azon döntését, hogy egy évvel elhalasztja a Bázel III reform végső elemeinek végrehajtását, és kiterjeszti a várható hitelezési veszteség elszámolásával kapcsolatos szavatolótőke-követelményekre vonatkozó átmeneti intézkedéseket. A Bizottság üdvözli továbbá az FSB április 2-i bejelentését, miszerint átszervezi munkaprogramját annak érdekében, hogy munkája a lehető legnagyobb mértékben hozzájáruljon a Covid19-válságra adott válaszintézkedésekhez. A Bizottság azt tervezi, hogy elhalasztja a Bázel III keretrendszer végső elemeire vonatkozó jogalkotási javaslatának elfogadását, de még időben elfogadja ahhoz, hogy a fennmaradó Bázel III standardokat 2023 januárjában ténylegesen alkalmazni lehessen az EU-ban. A Bizottság a javaslatot kísérő hatásvizsgálatban figyelembe fogja venni a Covid19-válság által a bankok pénzügyi helyzetére gyakorolt hatást.
A szabályozási és felügyeleti intézkedések megmutatták, hogy a Covid19-válság által érintett ügyfeleknek történő hitelnyújtás folytatásának előmozdításához kellő rugalmasság áll rendelkezésre az uniós szabályozási keretben. Ebben a helyzetben nem tanácsos átfogó változtatásokat végrehajtani, mivel azok inkább növelnék a bankok működési terheit, hiszen igazodniuk kellene a változtatásokhoz. Ezen túlmenően az EU számviteli és prudenciális kereteinek válság közepette történő hirtelen változtatásai alááshatják a közvéleménynek az uniós bankokba vetett bizalmát.
Ugyanakkor a prudenciális keret egyes szempontjainak célzott módosítására szükség van annak érdekében, hogy a bankok képesek legyenek betölteni az emberek és a gazdaság támogatásában játszott kritikus szerepüket. A Bizottság ezért ezzel az értelmező közleménnyel együtt jogalkotási javaslatot fogad el a várható hitelezési veszteség elszámolására vonatkozó átmeneti intézkedések módosításának, valamint a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által előterjesztett, a tőkeáttételi mutatóra vonatkozó új pufferkövetelmény elhalasztásának, továbbá a CRR egyes elemei kismértékű módosításának végrehajtására vonatkozóan, hogy a bankok a lehető legnagyobb mértékben lépesek legyenek a Covid19-járványhoz kapcsolódó veszteségek elnyelésére, és a vállalkozásoknak és háztartásoknak nyújtott hitelezés fenntartására, biztosítva ugyanakkor folyamatos ellenálló képességüket.
Szükség lehet a fogyasztókat segítő intézkedések megerősítésére is, mivel a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének a munkahely elvesztéséhez vagy a gazdasági tevékenység visszaeséséhez kapcsolódó csökkenése valószínűleg növeli a túlzott eladósodottságot az EU-ban. Ezekkel a kérdésekkel a fogyasztóihitel-irányelv (2008/48/EK) és a jelzáloghitel-irányelv (2014/17/EU) 2021-re előirányzott felülvizsgálata fog foglalkozni.
A jövőben a Bizottság továbbra is együtt fog működni az európai pénzügyi ágazattal annak koronavírus elleni küzdelemben játszott szerepe és társadalmi-gazdasági hatásai, továbbá a fenntartható gazdasági fellendülés támogatása kapcsán. A válasznak európainak kell lennie, elkerülve a nemzeti határok mentén a széttöredezettséget és az összehangolatlan intézkedéseket.
E célból a Bizottság párbeszédet fog kezdeményezni az európai pénzügyi ágazattal és más érintett érdekelt felekkel (vállalkozások és a fogyasztói képviseletek) az azzal kapcsolatos ötletek feltárásáról, hogy a bevált gyakorlatok alapján az ágazatnak miként kellene részt vennie a polgárok és a vállalkozások támogatását célzó erőfeszítésekben a válság időszakában és azt követő fellendülés során, és a későbbiekben hogyan segítheti elő a zöld és digitális átálláson alapuló fenntartható gazdasági fellendülést a fenntartható finanszírozásra vonatkozó, elkövetkező megújult uniós stratégia összefüggésében. A Bizottság ennek érdekében szorosan együtt fog működni a pénzügyi ágazat valamennyi érintett érdekelt felével, hogy erősítse az európai vállalkozások és háztartások támogatásában betöltött szerepüket és elkötelezettségüket.