EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2019.7.10.

COM(2019) 327 final

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió által a Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottságban képviselendő álláspontról

(EGT-vonatkozású szöveg)

INDOKOLÁS

1.A javaslat tárgya

E javaslat tárgya az Unió által a Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottságban (CECAF) a nem kötelező erejű észrevételek és az élő tengeri erőforrások védelmére és kezelésére irányuló intézkedések tervezett elfogadásával kapcsolatban a szervezet 2019 és 2023 között tartandó ülésszakain képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozat.

2.A JAVASLAT HÁTTERE

2.1.Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete

A Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottságot (CECAF) az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Tanácsának 1/48. számú határozata hozta létre a FAO alapokmánya VI. cikkének (2) bekezdése alapján. A CECAF alapszabályát a FAO főtitkára 1967. szeptember 19-én hirdette ki, és legutóbb 2003-ban módosult különösen a CECAF célja, feladatai és felelősségi körei vonatkozásában.

A CECAF célja, hogy a halászat és a halászati műveletek megfelelő irányításával és fejlesztésével illetékességi területén előmozdítsa a tengeri élővilág fenntartható hasznosítását. A CECAF szabályozza az illetékességi területén – a Cap Sparteltől a Kongó torkolatáig terjedő területen – található valamennyi élő tengeri erőforrással folytatott gazdálkodást.

Az Európai Unió a CECAF 1 tagja, csakúgy mint Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Olaszország, Románia és Spanyolország.

2.2.A Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság

A CECAF a FAO alapokmánya VI. cikkének (2) bekezdése alapján létrehozott tanácsadó és regionális halászati szerv. A CECAF titkárságát a FAO kezeli és finanszírozza. Fő feladatai közé tartozik a tudományos kutatás, az irányítás és az illetékességi területén található élő tengeri erőforrások védelmével és kezelésével összefüggő tevékenységek előmozdítása, koordinálása és elősegítése. A CECAF ezenkívül tanácsot adhat tagjainak a halászati gazdálkodás, a nyomon követés, az ellenőrzés és a felügyelet témakörében. Emellett az is feladata, hogy tudományosan megalapozza a tengeri halászati erőforrások védelméhez és kezeléséhez szükséges szabályozási intézkedéseket, valamint hogy tanácsot adjon a tagországok kormányai által elfogadandó szabályozási intézkedésekkel kapcsolatban.

A CECAF ülésszakaira általában kétévente kerül sor. Tagként az Unió részvételi és szavazati joggal rendelkezik a szervezetben. Határozatait a CECAF a leadott szavazatok többségével hozza, kivéve ha az eljárási szabályzat másként rendelkezik.

2.3.A Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság által elfogadott határozatok

Módosított alapszabálya értelmében a CECAF tanácsot ad az állománygazdálkodási intézkedésekkel (a továbbiakban: intézkedések) kapcsolatban a tagországok kormányai és az illetékes regionális szervezetek számára. Tanácsadói státuszából adódóan a CECAF határozatai nem kötelező erejűek a CECAF tagjaira nézve.

3.Az Unió által képviselendő álláspont

A regionális halászati gazdálkodási szervezetekre alkalmazandó eljárásoknak megfelelően az Unió által a regionális halászati szervek (például a CECAF) éves ülésein képviselendő álláspontot kétszintű megközelítés alkalmazásával kell meghatározni. Az uniós álláspont alapelveit és irányvonalait több évre szólóan rögzíti egy tanácsi határozat. Ezt az álláspontot az egyes éves ülésekre a tanácsi munkacsoportban megvitatandó informális bizottsági dokumentumok révén aktualizálják.

E határozatjavaslat:

·általános elveket és iránymutatásokat tartalmaz, de a CECAF sajátos jellemzőit is a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi;

·a tagállamok által kifejezett kérésnek megfelelően egységes eljárást állapít meg az uniós álláspont évenkénti meghatározására vonatkozóan;

·tükrözi az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben 2 meghatározott új közös halászati politika alapelveit és irányvonalait, figyelembe véve a közös halászati politika külpolitikai vetületéről szóló bizottsági közleményben 3 megfogalmazott célkitűzéseket is;

·figyelembe veszi az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és a Bizottságnak a „Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend” című közös közleményét 4 és a hozzá kapcsolódó tanácsi következtetéseket 5 ; és

·figyelembe veszi „A műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közleményt 6 .

4. Jogalap

4.1.Eljárási jogalap

4.1.1.Általános elvek

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.

A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervet szabályozó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, melyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát” 7 .

4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás

A CECAF a FAO alapokmánya VI. cikkének (2) bekezdése alapján, az 1967. évi 1/48. számú FAO-határozattal létrehozott tanácsadó és regionális halászati szerv. Noha a CECAF határozatai (a továbbiakban: intézkedések) nem kötelezőek a tagjaira nézve, a CECAF által elfogadandó jogi aktusok olyan jogi aktusoknak minősülnek, amelyek meghatározó módon befolyásolhatják az uniós jogalkotó által elfogadott jogszabályok tartalmát.

A tervezett jogi aktus nem egészíti ki és nem módosítja a megállapodás intézményi keretét.

Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja a Szerződés 218. cikkének (9) bekezdése.

4.2.Anyagi jogalap

4.2.1.Általános elvek

A Szerződés 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik járulékos jellegű, a Szerződés 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.

4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás

A tervezett jogi aktus fő célja és tartalma a halászattal kapcsolatos. Az 1380/2013/EU rendelet az a jogalap, amely meghatározza az ebben az álláspontban érvényesítendő elveket.

Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja a Szerződés 43. cikkének (2) bekezdése.

4.3.Következtetés

A javasolt határozat jogalapja ezért a Szerződés 43. cikkének (2) bekezdése, összefüggésben 218. cikkének (9) bekezdésével.

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió által a Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottságban képviselendő álláspontról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (a továbbiakban: a Szerződés) és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)Az Európai Unió tagja a Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottságának (CECAF), amely az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) regionális halászati bizottsága, amelyet a FAO alapokmánya VI. cikkének (2) bekezdése alapján hoztak létre.

(2)Az Európai Unió tagja a FAO-nak 8 .

(3)Módosított alapszabályának értelmében a CECAF tanácsot ad az állománygazdálkodási intézkedésekkel kapcsolatban (a továbbiakban: intézkedések). Tanácsadói státuszából adódóan a CECAF határozatai nem kötelező erejűek a CECAF tagjaira nézve.

(4)Ülésszakai alatt a CECAF-nak tanácsot kell adnia az élő tengeri erőforrások védelmére és kezelésére irányuló intézkedésekkel kapcsolatban.

(5)Helyénvaló meghatározni az Unió által a CECAF 2019–2023-as időszakban tartandó ülésszakain képviselendő álláspontot, mivel a CECAF által elfogadandó jogi aktusok olyan jogi aktusoknak minősülnek, amelyek meghatározó módon befolyásolhatják az uniós jogalkotó által elfogadott jogszabályok tartalmát. Azon különféle regionális halászati gazdálkodási szervezetek esetében, amelyeknek az Unió szerződő fele, még az említett szervezetek 2024-es éves ülése előtt felül kell vizsgálni a legtöbb olyan tanácsi határozatot, amely meghatározza az említett szervezetekben képviselendő uniós álláspontot. Ezért az egyes regionális halászati gazdálkodási szervezetekben és a regionális halászati szervekben képviselendő uniós álláspontok jobb összehangolása és a felülvizsgálati folyamat észszerűsítése érdekében ezt a tanácsi határozatot legkésőbb a CECAF bármely, 2024-ben tartandó ülésszaka előtt felül kell vizsgálni.

(6)Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Bizottság által kibocsátott, a „Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend” című közös közleménye 9 és a hozzá kapcsolódó tanácsi következtetések 10  leszögezik, hogy a regionális halászati gazdálkodási szervezetek hatékonyságának támogatása és fokozása, valamint – adott esetben – az említett szervezetek irányításának javítása és a kulcsfontosságú óceáni területek vonatkozásában folytatott együttműködésnek a regionális irányítási hiányosságok pótlása céljából történő megerősítése az e fórumok munkájában való uniós szerepvállalás központi elemét képezi.

(7)Amint az „A műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közleményben 11 is szerepel, konkrét intézkedéseket kell hozni a műanyagok mennyiségének és a tengerszennyezésnek a csökkentésére, valamint a tengeren elveszített vagy szándékosan hátrahagyott halászeszközök számának mérséklésére.

(8)Tekintettel a CECAF illetékességi területén található halászati erőforrások folyamatosan változó természetére, valamint arra, hogy ezzel összefüggésben az uniós álláspont kialakításánál figyelembe kell venni az új fejleményeket – ideértve a CECAF ülésszakai előtt vagy alatt előterjesztett új tudományos és egyéb releváns információkat –, az uniós intézmények közötti jóhiszemű együttműködésnek a Szerződés 13. cikke (2) bekezdésében meghatározott elvével összhangban a 2019–2023-as időszakra vonatkozóan helyénvaló megállapítani az Unió álláspontjának évenkénti kialakítását szolgáló eljárást,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság (CECAF) ülésszakain az Unió által képviselendő álláspontot az I. melléklet tartalmazza.

2. cikk

A CECAF ülésszakain képviselendő uniós álláspont évenkénti meghatározását a II. melléklettel összhangban kell elvégezni.

3. cikk

Az I. mellékletben foglalt uniós álláspontot a Tanács legkésőbb a CECAF bármely, 2024-ben tartandó ülésszakáig értékeli és – adott esetben – a Bizottság javaslata alapján felülvizsgálja.

4. cikk

Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    A Tanács 1991. november 25-i határozata az Európai Gazdasági Közösségnek az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetéhez (FAO) való csatlakozásáról.

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(3)    COM(2011) 424, 2011.7.13.

(4)    JOIN(2016) 49 final, 2016.11.10.

(5)    7348/1/17 REV 1, 2017.3.24.

(6)    COM(2018) 28 final, 2018.1.16.

(7)    A Bíróság 2014. október 7-i ítélete, Németország kontra Tanács, C-399/12, ECLI:EU:C:2014:2258, 61–64. pont.

(8)    A Tanács 1991. november 25-i határozata az Európai Gazdasági Közösségnek az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetéhez (FAO) való csatlakozásáról.

(9)    JOIN(2016) 49 final, 2016.11.10.

(10)    7348/1/17 REV 1, 2017.3.24.

(11)    COM(2018) 28 final, 2018.1.16.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2019.7.10.

COM(2019) 327 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió által a Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottságban képviselendő álláspontról

I. MELLÉKLET

Az Európai Unió által a Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottságban (CECAF) képviselendő álláspont

1.ELVEK

A CECAF keretében az Unió:

a) azoknak a célkitűzéseknek és elveknek megfelelően jár el, amelyeket az Unió a közös halászati politika keretében követ, elsősorban az elővigyázatossági megközelítés és az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti, a maximális fenntartható hozamhoz kapcsolódó célkitűzések útján, a következők érdekében: a halászati gazdálkodás ökoszisztéma-alapú megközelítésének előmozdítása, a nem szándékos fogások lehető legnagyobb mértékű elkerülése és csökkentése, a visszadobás gyakorlatának fokozatos felszámolása, a halászat által a tengeri ökoszisztémákra és azok élőhelyeire gyakorolt hatások minimalizálása, valamint – a gazdaságilag életképes és versenyképes uniós halászat támogatása révén – a halászatból élők megfelelő életszínvonalának biztosítása és a fogyasztók érdekeinek figyelembevétele;

b) elősegíti, hogy az érdekelt felek kellőképpen részt vegyenek a CECAF által a saját módosított alapszabályával összhangban elfogadandó intézkedések előkészítésében;

c) gondoskodik arról, hogy a CECAF által elfogadott intézkedések összhangban legyenek a nemzetközi joggal, különösen az ENSZ 1982. évi Tengerjogi Egyezményével, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló 1995. évi ENSZ-megállapodással, a nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának előmozdításáról szóló 1993. évi megállapodással, valamint a kikötő szerinti államok intézkedéseiről szóló 2009. évi FAO-megállapodással;

d)olyan álláspontokat képvisel, amelyek összhangban állnak más regionális halászati gazdálkodási szervezetek és regionális halászati szervek adott területen már bevált módszereivel, valamint előmozdítja a regionális halászati gazdálkodási szervezetek és az érintett szervezetek, például a szubregionális halászati szervezetek és a regionális tengeri egyezmények közötti koordinációt, valamint adott esetben ezeknek – megbízatásuk keretein belül – a globális szervezetekkel folytatott együttműködését, ideértve a tonhaltól eltérő fajokkal foglalkozó regionális halászati gazdálkodási szervezetek közötti együttműködési mechanizmusok előmozdítását a tonhallal foglalkozó regionális halászati gazdálkodási szervezetek ún. kobei folyamatának mintájára;

e) következetességre és szinergiára törekszik a harmadik országokkal fenntartott kétoldalú halászati kapcsolatok keretében követett politikájával, és biztosítja az összhangot az egyéb uniós politikákkal, elsősorban a külkapcsolatok, a foglalkoztatás, a környezetvédelem, a kereskedelem, a fejlesztés, a kutatás és az innováció területén;

f)gondoskodik arról, hogy eleget tegyen nemzetközi kötelezettségvállalásainak;

g) a közös halászati politika külpolitikai vetületéről szóló bizottsági közleményről szóló, 2012. március 19-i tanácsi következtetésekkel 1 összhangban végzi tevékenységét;

h) arra törekszik, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsen az uniós flotta számára a CECAF illetékességi területén, az uniós jog szerint alkalmazandóakkal megegyező elvek és normák alapján, valamint törekszik ezen elvek és normák egységes végrehajtásának az előmozdítására;

i) összhangban jár el az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az Európai Bizottságnak a „Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend” című közös közleményével 2 és a hozzá kapcsolódó tanácsi következtetésekkel 3 , továbbá előmozdítja a CECAF hatékonyságának támogatását és fokozását, valamint – adott esetben – a szóban forgó szervezet irányításának és teljesítőképességének javítását szolgáló intézkedéseket, különösen azáltal, hogy támogatja a CECAF teljes értékű regionális halászati gazdálkodási szervezetté válására irányuló reformot, ily módon hozzájárulva az óceánok minden szempontból fenntartható kezeléséhez.

2.IRÁNYVONALAK

Az Unió – adott esetben – törekszik annak támogatására, hogy a CECAF elfogadja az alábbi intézkedéseket:

a) a CECAF illetékességi területe vonatkozásában a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken alapuló, az élő tengeri erőforrások védelmére és kezelésére irányuló intézkedések;

b) a CECAF illetékességi területére vonatkozó nyomonkövetési, ellenőrzési és felügyeleti intézkedések, a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenységek megelőzését, megakadályozását és felszámolását is beleértve;

c) a halászati tevékenységek és akvakultúra tengeri biodiverzitásra, valamint tengeri ökoszisztémákra és azok élőhelyeire gyakorolt negatív hatásainak minimalizálását célzó intézkedések, beleértve a tengerszennyezés csökkentésére és a műanyagok tengerbe ürítésének megakadályozására, illetve a már tengerbe került műanyagok tengeri biodiverzitásra és ökoszisztémákra gyakorolt hatásának csökkentésére irányuló intézkedéseket, a nyílt tengeren folytatott mélytengeri halászat kezelésére vonatkozó nemzetközi FAO-iránymutatásokkal összhangban a CECAF illetékességi területén található veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák védelmét szolgáló intézkedéseket, valamint a nem szándékos fogások, köztük különösen a veszélyeztetett tengeri fajok nem szándékos fogásainak lehető legnagyobb mértékű elkerülésére és csökkentésére, valamint a visszadobás gyakorlatának fokozatos felszámolására irányuló intézkedéseket;

d)hátrahagyott, elveszített vagy más módon az óceánba juttatott halászeszközök hatását csökkentő és az ilyen eszközök azonosítását és begyűjtését megkönnyítő intézkedések;

e)adott esetben közös megközelítések kidolgozása más regionális halászati szervekkel és regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel, különösen azokkal, amelyek ugyanabban a térségben folytatnak halászati gazdálkodást;

f)adott esetben és a vonatkozó alapító okmányok által megengedett keretek között a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) halászati munkaügyi egyezményének végrehajtását ösztönző ajánlások;

g) kiegészítő technikai intézkedések a CECAF kisegítő testületeinek és munkacsoportjainak tanácsai alapján alapján.

II. MELLÉKLET

A Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság ülésein képviselendő uniós álláspont évenkénti meghatározása

A CECAF minden olyan ülésszaka előtt, ahol e szervnek az uniós jogalkotó által elfogadott szabályozás tartalmát meghatározó módon befolyásoló határozatokat kell elfogadnia, gondoskodni kell arról, hogy az Unió által képviselendő álláspont az I. mellékletben meghatározott alapelvek és irányvonalak tiszteletben tartása mellett figyelembe vegye a Bizottsághoz eljuttatott legújabb tudományos és egyéb releváns információkat.

Ennek érdekében a Bizottság a CECAF minden ülésszaka előtt kellő időben eljuttatja a Tanácshoz vagy annak előkészítő szerveihez az említett információk figyelembevételével javasolható uniós álláspont részletes írásos ismertetését, amelyet a Tanács megvitat, majd elfogadja az Unió által képviselendő álláspont részleteit.

Amennyiben a CECAF ülésszakán nem sikerül – akár már a helyszínen – megállapodásra jutni, akkor az új elemeket is figyelembe vevő uniós álláspont kialakítása érdekében a kérdést vissza kell utalni a Tanács vagy előkészítői szervei elé.

(1)    7087/12 REV 1 ADD 1 COR 1.

(2)    JOIN(2016) 49 final, 2016.11.10.

(3)    7348/1/17 REV 1, 2017.3.24.