EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2019.10.22.

COM(2019) 498 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A Bulgária által az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében elért haladásról

{SWD(2019) 392 final}

1.BEVEZETÉS

Az együttműködési és ellenőrzési mechanizmust Bulgária Európai Unióhoz történő csatlakozásakor, 2007-ben átmeneti intézkedésként hozták létre, hogy elősegítsék Bulgária folyamatos erőfeszítéseit az igazságügyi reform, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén 1 . Az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus a bolgár állam és az Unió azon közös kötelezettségvállalását jeleníti meg, amely a csatlakozás idején azonosított fennmaradó hiányosságok korrigálására irányul. A mechanizmust addig tartják fenn, amíg a Bizottság meg nem állapítja, hogy a meghatározott értékelési kritériumok kielégítően teljesültek.

Az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus 2007 óta tartó működésének az a célja, hogy ösztönözze és figyelemmel kísérje az e problémákkal kapcsolatos reformfolyamatokat. 2017 januárjában a Bizottság átfogó értékelést készített a Bulgária által az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus létrehozása óta eltelt tíz év során elért eredményekről 2 . Ebből kiindulva a jelentés tizenhét kulcsfontosságú ajánlásra alapozva egyértelműen meghatározta az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus lezárásához vezető utat. Az elért eredmények alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy e tizenhét ajánlás Bulgária általi nyomon követése elengedő az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus lezárásához, kivéve, ha a fejlemények időközben egyértelműen visszafordítják az előrehaladást. Az ajánlások jelentős része az eredmények visszafordíthatatlanságának biztosítását szolgáló olyan belső biztosítékok kiépítésére összpontosított, amelyek az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus nélkül is garantálják a folyamatban lévő projektek folytatását és az elért eredmények megszilárdítását.

A Bizottság azóta két értékelést végzett a végleges fő ajánlások végrehajtásának előrehaladásáról. A 2017. novemberi jelentésben 3 a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Bulgária jelentős haladást tett. Bár a Bizottság még nem tudott meggyőződni arról, hogy kielégítően teljesültek-e az értékelési kritériumok, egyértelműen úgy ítélte meg, hogy folyamatos politikai irányítással és a reform határozott előre vitele révén Bulgária a közeljövőben képes lesz teljesíteni az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében meghatározott, még teljesítendő ajánlásokat. A Tanács üdvözölte a megtett jelentős pozitív lépéseket, megjegyezve azonban, hogy még sok a tennivaló 4 . 

2018 novemberében 5 a Bizottság üdvözölte az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus gyors lezárása felé megtett lépéseket, és megállapította, hogy az első, a második és a hatodik értékelési kritérium ideiglenesen lezártnak tekinthető. Az igazságszolgáltatási reform folytatásával és a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos három fennmaradó értékelési kritérium tekintetében további erőfeszítésekre van szükség a 2017. januári ajánlások teljes körű végrehajtásához. A Tanács nyugtázta a Bizottság következtetéseit, és arra ösztönözte Bulgáriát, hogy az előrehaladás pozitív lendületére építve szilárdítsa meg meggyőző és visszafordíthatatlan módon az eredményeket 6 .  

Ez a jelentés ismerteti a Bizottság értékelését a Bulgária által az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében 2018 novembere óta elért eredményekről. A jelentés a korábbi évekhez hasonlóan a Bizottság alapos elemzésének eredménye, amely a bolgár hatóságokkal való szoros együttműködésre, valamint a civil társadalom és más érdekelt felek és megfigyelők észrevételeire épül. Figyelembe veszi továbbá azt is, hogy az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus létrehozása óta milyen fejlemények történtek az uniós szakpolitikákban és ítélkezési gyakorlatban a mechanizmus tekintetében releváns területeken.

2.    ÁLTALÁNOS HELYZET

A korábbi jelentések megállapították, hogy időnként kedvezőtlen hatással lehetnek a reformok előrehaladására bizonyos kontextuális tényezők, amelyek ugyan kívül esnek az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus hatáskörén, ám a jogállamiság tekintetében átfogóbb jelentőséggel bírnak. Ilyen tényező például az általános politikai instabilitás, a nem kiszámítható jogalkotási folyamat, valamint a súlyos aggodalomra okot adó médiakörnyezet. Bulgáriában a 2018. novemberi jelentés óta eltelt időszakot viszonylagos politikai stabilitás jellemezte, bár vita alakult ki bizonyos állítások kapcsán, amelyek magas rangú tisztviselők és politikusok a piacinál alacsonyabb árakon való ingatlanszerzéseire vonatkoztak 7 . 

A 2017. novemberi jelentés a jogalkotási folyamattal kapcsolatos kérdésekre is felhívta a figyelmet, az igazságügyi rendszerről szóló törvényre vonatkozó módosítások 2017 nyarán történő elfogadásának példájára hivatkozva, mely eset aggályokat vetett fel az érdekelt felek körében, és a bolgár Alkotmánybíróságon benyújtott panaszokhoz vezetett 8 . A jelentés kiemelte, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő hatásokkal kapcsolatban éberségre van szükség.

A független és pluralisztikus média kulcsfontosságú a demokratikus viták szempontjából, és lehetővé kell tenni a gazdasági és politikai érdekek indokolatlan nyomásgyakorlásától mentes, szabad működését 9 . Bár az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus értékelési kritériumai nem terjednek ki a médiakörnyezetre 10 , annak hiányosságai továbbra is hatással vannak az igazságszolgáltatási rendszerre. A véleménynyilvánítás szabadságának, valamint a hatóságok elszámoltatása és a nyilvánosság tájékoztatása terén a média nélkülözhetetlen szerepének maradéktalan tiszteletben tartása mellett a Legfelsőbb Bírói Tanács komoly felelősséggel tartozik kiállni a bírói függetlenség elvének védelmében. A tavaly elfogadott határozottabb politikának további intézkedésekhez kell vezetnie annak érdekében, hogy fellépjenek a média félrevezető tudósításaival és a politikusok olyan nyilatkozataival szemben, amelyek kihatnak az igazságszolgáltatási rendszer egészének jó hírnevére és hitelességére. Ide tartoznak azok az esetek is, amikor a bírákkal szemben a határozataik tartalma alapján alkalmazott célzott bírálat jelensége volt tapasztalható, ami veszélyeztetheti a bírósági eljárás függetlenségét és pártatlanságát 11 . 

A jogállamiság fenntarthatóságát támogató mechanizmusok

Az alapvető környezet másik fontos eleme a tágabb jogállamisági infrastruktúra uniós és nemzeti szintű fejlődése. E fejlődés révén olyan új eszközök állnak rendelkezésre, amelyek lendületet adnak a jogállamiság megszilárdításának – az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus hatálya alá tartozó kérdések tekintetében is. Uniós szinten a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek vizsgálatát szolgálja már évek óta az uniós igazságügyi eredménytábla 12 , valamint – a korrupcióellenes keretekkel együtt – a gazdaságpolitikai koordináció és strukturális reform európai szemesztere 13 . E rendszert fejleszti majd tovább a Bizottság 2019. júliusi közleménye 14 olyan konkrét intézkedésekkel, amelyek célja a jogállamiság előmozdítására és fenntartására irányuló uniós kapacitás erősítése, a közös jogállamisági kultúra kialakítása, a tagállami fejlemények figyelemmel kísérésére szolgáló jogállamisági felülvizsgálati ciklus létrehozása, valamint a hatékony reagálás révén. A hivatalba lépő következő Bizottság számára adott politikai iránymutatás folytonosságot garantál e tekintetben, mivel rögzíti az egész Unióra kiterjedő és minden tagállamról tárgyilagosan beszámoló, átfogó jogállamisági mechanizmus létrehozására irányuló szándékot 15 . Az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus értékelési kritériumain túlmenően az EUSZ 19. cikkének (1) bekezdése is előírja a jogállamiság értékének konkrét kifejezéseként a független bíróságok általi hatékony jogvédelmet, amint azt az Európai Unió Bíróságának közelmúltbeli ítélkezési gyakorlata is megerősítette. A jogállamisági helyzetet és ezen belül a korrupcióellenes kereteket, valamint ezek várható jövőbeni alakulását az összes tagállamra kiterjedően figyelemmel kísérő horizontális eljárások fennállása rávilágít az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus azon sajátos jellegére, hogy e mechanizmus mind az érintett tagállamok, mind pedig a vizsgált kérdések tekintetében korlátozott jellegű nyomonkövetési folyamat.

A reformmechanizmusok nemzeti szintű kialakítása szintén központi szerepet kapott a 2017. januári ajánlásokban. Az ajánlások kiemelték annak jelentőségét, hogy a nyomon követés nemzeti szintű internalizálását lehetővé tevő mechanizmusokat kell kialakítani, amelyeket olyan hazai eljárásokba építenek be, amelyekben nemcsak a hatóságok jutnak szerephez, hanem a civil társadalom is. E megközelítéssel összhangban a 2018. novemberi jelentés hangsúlyozta, hogy Bulgáriának további konkrét eredményeket kell felmutatnia mind az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus ideje alatt, mind pedig a jövőben, és a bolgár hatóságok által folyamatosan végzett nyomon követés a mechanizmus lezárása után is fontos szerepet kap ebben. A jelentés kiemelte különösen annak jelentőségét, hogy átlátható jelentéstételre és nyilvános ellenőrzésre van szükség azért, hogy a hazai nyomon követés a haladás és a reform útját fenntartó biztosítékká váljon.

Bulgária e hazai nyomon követés és az érintett felekkel való konzultáció több fontos elemét már létrehozta, többek között speciális tanácsadó testületeket alakítva ki az igazságszolgáltatási reform és a korrupció elleni küzdelem területén 16 . Emellett a bolgár kormány nemrég úgy határozott, hogy további, átfogóbb jellegű mechanizmust hoz létre a hazai utólagos nyomon követés céljára, amelynek központi elemeként létrehozott egy koordinációs és együttműködési testületet (a továbbiakban: az utólagos nyomon követéssel foglalkozó testület) 17 . Az utólagos nyomon követéssel foglalkozó új testület az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus lezárását követően kezdi meg működését, és legalább három havonta összeül 18 . Társelnöki posztjait az igazságügyi reformért felelős miniszterelnök-helyettes és a Legfelsőbb Bírói Tanács képviselője töltené be 19 . A testület felelősségi körébe tartozik majd a reformok továbbvitelének felügyelete, és minden ülése után nyilvános jelentést fog kiadni, valamint éves jelentést nyújt be a kormánynak és a Legfelsőbb Bírói Tanácsnak. A testület az érintett intézmények széles körétől tájékoztatást fog kapni, és részét képezi majd egy civil tanács is, amelyben a civil társadalom és a bírák szakmai szövetségei képviseltetik magukat 20 . 

Az utólagos nyomon követéssel foglalkozó testület nyomon követi és összehangolja az igazságügyi reformmal, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos területekre irányuló szakpolitikákat. Így minden bizonnyal fontos átfogó keretet biztosít majd a hatóságok és az érdekelt felek számára az előrelépések átlátható módon való értékeléséhez és a fennmaradó kihívásokra való összpontosításhoz. Emellett hozzájárulhat ahhoz, hogy amennyiben ez szükséges és helyénvaló, elszámoltathassák az érintett hatóságokat 21 . A bolgár hatóságok miniszterelnöki szinten kötelezettséget vállaltak arra, hogy a testületet olyan sajátos szereppel ruházzák fel, hogy az hatékony eszközként szolgálja a reformok végrehajtásának, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem eredményei alakulásának nyomon követését, illetve a jövőbeli szakpolitikai koordinációt.

A Bizottság üdvözli a bolgár hatóságok e kötelezettségvállalását, amelynek célja a reform lendületének fenntartása az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus lezárása után, teljes átláthatóság mellett és a civil társadalom részvételének biztosításával. Az utólagos nyomon követéssel foglalkozó testületnek olyan jelentős kapcsolattartóként kell működnie, amely képes hozzájárulni a jogállamiságról uniós szinten kialakuló párbeszédhez és a jövőbeli átfogó jogállamisági mechanizmushoz.

3.    AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS ELLENŐRZÉSI MECHANIZMUS ÉRTÉKELÉSI KRITÉRIUMAINAK TELJESÍTÉSE TERÉN ELÉRT HALADÁS ÉRTÉKELÉSE AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS ELLENŐRZÉSI MECHANIZMUS KERETÉBEN KÉSZÜLT 2017. JANUÁRI JELENTÉSBEN MEGHATÁROZOTT AJÁNLÁSOK ALAPJÁN

3.1    A 2018. novemberi jelentésben ideiglenesen lezárt kritériumok (első, második és hatodik kritérium)

Ez a szakasz a 2018 novemberében ideiglenesen lezárt három értékelési kritériummal foglalkozik. E kritériumok az alkotmányos és jogszabályi keret reformját és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet érintik, és céljuk választ adni a Bulgáriára az Európai Unióhoz való csatlakozás idején jellemző sajátos problémákra. Az ideiglenes lezárás azt jelentette, hogy a Bizottság véleménye szerint a strukturális és jogszabályi változások kielégítően eleget tettek az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus követelményeinek, ugyanakkor a végrehajtás nyomon követése folytatódott.

A korábbi jelentések elismerték a Bulgária által a csatlakozás óta alkotmányos és jogszabályi keretének módosítása terén elért eredményeket, amelyek az igazságszolgáltatási függetlenség biztosítékainak, valamint a bírósági eljárás átláthatóságának és hatékonyságának javítását célozták. Az elmúlt időszak előrelépései közé tartozik a 2015-ös alkotmánymódosítás, amelynek köszönhetően megvalósult a Legfelsőbb Bírói Tanács reformja és megerősödött az igazságügyi felügyelőség. E módosítások már több éve hatályban vannak, és átláthatóbb, elszámoltathatóbb eljárást eredményeztek a bírói kinevezések és feddhetetlenség tekintetében 22 . Így a 2018. novemberi jelentés ara a következtetésre jutott, hogy az alkotmányos és jogi kerethez kapcsolódó két értékelési kritériumot ideiglenesen le lehet zárni. Folyamatos nyomon követést igénylő területként azonosították a bírói kinevezéseket és az igazságügyi felügyelőség működését, továbbá úgy ítélték meg, hogy a jogi környezet bizonyos vonatkozásai szintén további mérlegelés tárgyát képezhetik más értékelési kritériumokkal összefüggésben 23 . 

A Legfelsőbb Bírói Tanács 2018. november óta folytatja a bírói kinevezésekkel kapcsolatos feladatainak ellátását. Jelentkeztek bizonyos késések amiatt, hogy a Legfelsőbb Bírói Tanácsnak nem sikerült konszenzusra jutnia, például az ügyészségen belüli egyes kulcsfontoságú álláshelyekre való kinevezések esetében. Továbbra is elengedhetetlen, hogy e kinevezésekre átlátható és érdemeken alapuló módon kerüljön sor, és ösztönözzék a lehetséges kvalifikált jelölteket a pályázásra, biztosítva azt, hogy a pályázókat minden esetben kizárólag érdemeik alapján értékelik.

A következő fontos kinevezés a legfőbb ügyész tisztségét érinti, mivel a jelenlegi legfőbb ügyész hivatali ideje 2020 januárjában lejár. A Legfelsőbb Bírói Tanács júniusban indította meg az eljárást, és várhatóan 2019. október 24-én jelöli ki az utódját, akinek a kinevezéséhez a köztársasági elnök megerősítése szüksége 24 . 2019 júliusában a Legfelsőbb Bírói Tanács ügyészi kamarájának tagjai egyhangúan egyetlen jelöltet támogatott 25 . A jelölt előterjesztette a következő hétéves hivatali időre vonatkozóan írásban rögzített prioritásait. Az eljárás értelmében a jelölést meghallgatás előzi meg, amelyen a civil társadalom és más érdekelt felek megfogalmazhatják kérdéseiket és aggodalmaikat. Az elmúlt hetekben széles körű vitára került sor a médiában, amelynek során egyes érdekelt felek az eljárással és a jelölttel kapcsolatos aggodalmaiknak adtak hangot 26 . A Legfelsőbb Bírói Tanács felelősségi körébe tartozik, hogy biztosítsa az eljárás átláthatóságát, valamint bizonyítsa, hogy a felmerült aggályokra választ adtak és azokat döntésekor figyelembe vette.

A Legfelsőbb Bírói Tanács reformja mellett a 2015-ös alkotmánymódosítás másik fő eleme az volt, hogy megerősítette az igazságügyi felügyelőség szerepét a bírák és ügyészek feddhetetlensége tekintetében. A 2017. januári jelentés ajánlását követve a bolgár hatóságok a Bizottság Strukturálisreform-támogató Szolgálatának segítségét kérték, és hivatalosan 2019 júliusában elindult egy projekt az Európa Tanács és nemzetközi szakértők bevonásával. A projekt célja, hogy felülvizsgálja az igazságügyi felügyelőség munkamódszereit, és segítséget nyújtson számára ahhoz, hogy hasznosítsa más tagállamok bevált gyakorlatait. A projekt várhatóan 2020 tavaszán zárul le.

Az elmúlt évek során több reform is érintette a tágabb jogszabályi keretet. Az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus előző jelentései különösen az igazságügyi rendszerről szóló törvény 2016-os, illetve a büntető eljárásjogi törvény 2017-es módosításainak kedvező hatásait emelték ki. A 2018. novemberi jelentés megállapította, hogy a jogszabályi keret egyes fontos vonatkozásait még mérlegelik. Ezek különösen a hatékony nyomozásokkal kapcsolatos kérdésekre vonatkoztak, ideértve a hivatalban levő legfőbb ügyész elleni nyomozás esetét is. E kérdések szorosan kapcsolódnak a harmadik és a negyedik értékelési kritériumra vonatkozó ajánlások nyomon követéséhez (lásd alább) 27 . 

Ettől független fejleményként az Alkotmánybíróság 2019 februárjában úgy döntött, hogy nem egyeztethetők össze a bolgár alkotmánnyal az igazságügyi rendszerről szóló törvény 230. cikkét 2017-ben kiegészítő azon rendelkezések, amelyek értelmében a bírákat és ügyészeket automatikusan felfüggesztik, ha nyomozás indul velük szemben 28 . 2019. szeptember 20-án a kormány módosítástervezeteket nyújtott be, hogy e rendelkezések hatályon kívül helyezésével összhangba hozza a törvényt az alkotmánnyal, és vállalta, hogy a módosítás gyors elfogadására törekszik a Nemzetgyűlésben 29 . 

Végül a 2018. novemberi jelentés ideiglenesen lezárta a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos hatodik értékelési kritériumot is, tekintettel arra, hogy a kihívásokkal teli körülmények ellenére az intézményi környezet és az elért eredmények kedvezően alakultak az évek során. A 2018 novembere óta bekövetkezett fejlemények nem vetettek fel újabb jelentős kérdéseket.

Az elmúlt év során elért eredmények elemzése megerősítette a 2018. novemberi következtetéseket, amelyek a fenti értékelési kritériumok ideiglenes lezárásához vezettek. Bár kétségtelenül vannak olyan releváns, folyamatban lévő ügyek, amelyekre továbbra is figyelmet kell fordítaniuk a bolgár hatóságoknak, a 2017 januárjában tett ajánlásoknak megfelelően eleget tettek.

3.2.    A harmadik értékelési kritérium: Az igazságügyi reform folytatása

A 2018. novemberi jelentés megállapította, hogy jelentős előrelépések történtek az igazságügyi reform folytatásával kapcsolatos négy ajánlás tekintetében. Mindazonáltal bizonyos fontos fejlemények még folyamatban voltak, illetve a nyomon követésük folytatására volt szükség az eredmények értékelésének megerősítéséhez.

2017 óta a kormány kialakította az igazságügyi reformstratégia végrehajtása terén elért eredmények rendes nyomonkövetési és jelentési ciklusát. Ebben fontos szerepet kap az igazságügyi reform folytatásával foglalkozó tanácsadó testület, amelyet az igazságügyi minisztérium égisze alatt hoztak létre 2016-ban. Ezek az eljárások keretet biztosítanak az érintettekkel a folyamatban lévő jogalkotási javaslatokról folytatott együttműködéshez, továbbá az igazságügyi reformstratégia jövőbeli korszerűsítésének előkészítéséhez is felhasználhatók. Az utólagos nyomon követéssel foglalkozó jövőbeli testület szintén fontos szerepet játszhat az eredményeknek az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus lezárását követő nyomon követésében.  30  

A következő években folyamatos erőfeszítést igénylő fontos kihívások egyike az, hogy javítani kell az igazságszolgáltatás hatékonyságát és elérhetőségét az e-igazságügy bevezetésével, valamint a bíróságok munkaterhének kiegyensúlyozott kezelésével. Bár az évek során az átfogó reform tekintetében számos késedelem jelentkezett, 2017 óta a Legfelsőbb Bírói Tanács széles körű intézkedésekkel fontos lépéseket tett e kihívások kezelésére, és további erőfeszítések vannak folyamatban.

Szintén folyamatos figyelmet érdemlő, fontos kihívás a magas szinten elkövetett korrupcióra vonatkozó nyomozás és büntetőeljárás alá vonás átfogó rendszerének működése. Az évek során fontos előrelépések történtek. Nemrég ezeket az erőfeszítéseket alátámasztotta egy olyan független elemzés, amelyet 2016-ban végeztek az ügyészség működéséről 31 , valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezési gyakorlatának elemzése, amely során az EJEB 2016-ban rendszerszintű problémaként azonosította a Bulgáriában lefolytatott nyomozások eredménytelenségét. Ez számos fontos lépést eredményezett, amelyeket az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus korábbi jelentései ismertettek. A még megfontolás tárgyát képező főbb pontok közé tartozik a nyomozás kezdeményezésének eljárása, ideértve az előzetes vizsgálatok 32 szerepét is, valamint azt, hogy a nyomozások elrendelésének elutasítására vonatkozó ügyészségi határozatok esetében esetleg bírósági felülvizsgálatra van szükség.

Különösen érzékeny kérdés, hogy olyan eljárásokat kell kialakítani, amelyek biztosítják a függetlenséget a nyomozások valamennyi szakaszában, beleértve a hivatalban levő legfőbb ügyész által állítólagosan elkövetett, bűncselekménynek minősülő kötelességszegést érintő nyomozást is 33 . Júniusban az igazságügyi miniszter a büntető eljárásjogi törvényt és az igazságügyi rendszerről szóló törvényt érintő módosítástervezeteket terjesztett elő, amelyek alapul szolgáltak az érdekelt felekkel egy lehetséges kormányzati javaslatról folytatott nyilvános vitához. A javaslat mechanizmust határoz meg arra vonatkozóan, hogy hogyan indítható nyomozás a hivatalban lévő legfőbb ügyész ellen, valamint a Legfelsőbb Semmítőszék, illetve a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság elnöke ellen 34 . 

Ezeket a módosítástervezeteket a nyilvánosság – és ezen belül a civil társadalom és az igazságügyi érdekelt felek – részéről élénk figyelem kísérte, ami felvetett bizonyos aggályokat, ám fel is hívta a figyelmet arra, hogy fontos nyílt és átlátható konzultációt folytatni az ilyen kényes kérdésekről. A vita kérdéseket vetett fel azzal kapcsolatban, hogy a javasolt módosítások kellőképpen egyértelműek-e abban a tekintetben, hogy hogyan garantálnák a hivatalban lévő legfőbb ügyésszel szemben indított nyomozás függetlenségét 35 . Emellett a javasolt mechanizmus hatályának a Legfelsőbb Semmítőszék, illetve a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság elnökére való tervezett kiterjesztése új aggályokat vetett fel a bírói függetlenséget érintő esetleges kockázatot illetően 36 , különösen azt figyelembe véve, hogy az ügyészekre és a bírákra eltérő előírások vonatkoznak a függetlenség tekintetében 37 . 

Bár üdvözlendő, hogy a bolgár hatóságok konkrét javaslatokon alapuló nyilvános vitát indítottak erről az érzékeny témáról, a közvélemény bizalmának megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy a felvetett aggályokra megfelelő választ adjanak. A Bizottság véleménye szerint az ilyen esetekben igen hasznos az Európa Tanács és más független szakértők szakértelmére építeni. Annak érdekében, hogy a végül elfogadásra kerülő módosítás megfelelő biztosítékokat tartalmazzon a bírói függetlenségre vonatkozóan, a bolgár hatóságok kikérték a Jog a Demokráciáért Európai Bizottság (azaz a Velencei Bizottság) véleményét 38 . A kérelmet az igazságügyi miniszter 2019. szeptember 24-én küldte el a Velencei Bizottságnak, és az Európai Bizottsággal miniszterelnöki szinten folytatott párbeszéd során Bulgária kötelezettséget vállalt arra, hogy eleget tesz a Velencei Bizottság ajánlásainak, a bolgár alkotmányos rend paramétereinek tiszteletben tartása mellett. A Bizottság örömmel fogadja, hogy a bolgár hatóságok készek külső szakértelemre támaszkodni annak érdekében, hogy megfontolt és kiegyensúlyozott megoldást találjanak arra, hogy a jövőbeli eljárás megfelelően biztosítsa a bírói függetlenséget.

Míg az eddig előterjesztett javaslatok különösen a vezető bírákat és ügyészeket érintő hatékony nyomozások kérdését érintették, a bolgár hatóságoknak a hatékony nyomozások átfogóbb rendszerszintű problémáját is alaposan meg kell vizsgálniuk, kellőképpen figyelembe véve, hogy az érdekelt felekkel és a szakértőkkel folytatott széles körű konzultációra van szükség. A bolgár kormány elkötelezte magát amellett, hogy folytatja együttműködését az Európa Tanáccsal annak érdekében, hogy e problémákra működőképes megoldásokat találjanak, amelyeknek az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatával is összhangban kell lenniük 39 . 

A harmadik értékelési kritérium elemzése alapján Bulgária fontos lépéseket tett az 5., 6., 7. és 8. ajánlás megvalósítása érdekében, és ezek az ajánlások kielégítően teljesítettnek tekinthetők. A bolgár kormány emellett egy sor nyomonkövetési intézkedést is elindított, és a Bizottság üdvözli a bolgár kormány e tekintetben vállalt kötelezettségeit. E nyomon követés során elegendő időt kell biztosítani az érdekelt felekkel és szakértőkkel, ezen belül az Európa Tanács érintett testületeivel folytatandó széles körű konzultációhoz. E kérdést az utólagos nyomon követéssel foglalkozó testület is megvizsgálhatná, és ez a Bizottsággal a jövőben az átfogó jogállamisági mechanizmus keretében folytatandó párbeszédnek is részét képezhetné.

3.3    A negyedik értékelési kritérium: Magas szinten elkövetett korrupció

A 2018. novemberi jelentés megállapította, hogy Bulgária jelentős előrelépéseket tett a magas szinten elkövetett korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos négy ajánlás tekintetében. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy a magas szinten elkövetett korrupció eseteiben hozott jogerős ítéletek tekintetében még meggyőző eredményekre van szükség, és az új korrupcióellenes intézményi keret folyamatos nyomon követést igényel, tekintettel az elért haladás megszilárdításának szükségességére.

Az általános korrupcióellenes intézményi keretre vonatkozóan az elmúlt két évben végrehajtott átfogó reformok kezdik éreztetni hatásukat. Ez különösen igaz az új korrupcióellenes ügynökséget létrehozó, 2018. januári korrupcióellenes törvényre, a közigazgatásról szóló törvény 2017-es módosításaira, amelyek pontosították a belső felügyeleti szervek munkájára vonatkozó jogi keretet, valamint a büntető eljárásjogi törvény 2017-es módosításaira, amelyek bővítették a szervezett bűnözéssel foglalkozó szakosított bíróság és ügyészség hatáskörét a magas szinten elkövetett korrupció tekintetében.

A bolgár hatóságok beszámolói szerint ezek a reformok hozzájárultak ahhoz, hogy javuljanak a korrupciós ügyek megelőzésének, felderítésének, kivizsgálásának és büntetőeljárás alá vonásának általános feltételei. Az új korrupcióellenes ügynökség például több ezer tisztviselő összeférhetetlenségi nyilatkozatát vizsgálta meg, azonosítva azokat az eseteket, ahol nyomon követésre van szükség 40 . Természetes, hogy időt igényel, hogy a reformok hatása kiterjedjen a nyomozás, a büntetőeljárás alá vonás és az esetleges elítélés különböző szakaszaira, ugyanakkor a jövőben erőteljes hangsúlyt kell helyezni erre, hogy konkrét eredmények igazolják az előrelépéseket 41 . Az e területen Bulgária előtt álló kihívásokra még inkább felhívták a figyelmet azok a nagy nyilvánosságot kapott vádak, amelyek bizonyos magas rangú tisztviselőkkel és politikusokkal szemben merültek fel az utóbbi időszakban.

Bolgár viszonylatban külön kihívást jelent – az intézmények, így az új korrupcióellenes ügynökség és az ügyészség számára – az, hogy a korrupcióellenes intézményeknek el kell nyerniük a közbizalmat, és el kell érniük azt, hogy idővel elismerjék munkájuk függetlenségét és szakmaiságát. Mindenekelőtt arra van szükség, hogy a polgárok teljes mértékben bízhassanak abban, hogy ezek az intézmények pártatlanul, a jogszerű eljárást és az alapvető jogokat – ezen belül az ártatlanság vélelmét – teljes mértékben tiszteletben tartva járnak el 42 . A bizalom kialakításának egyik fontos eleme a szóban forgó intézmények vezetőinek kinevezési eljárásával kapcsolatos.

A korrupcióellenes ügynökség jelenleg állandó vezető nélkül folytatja működését. Amint ezt a 2018. novemberi jelentés kiemelte, a korrupcióellenes ügynökség vezetőségének megválasztására vonatkozó eljárás körül vita alakult ki, mivel a Nemzetgyűlésben a választás egyszerű többséggel történik, és ez aggályokat vet fel abban a tekintetben, hogy az ügynökség vezetőségének átpolitizáltságához vezethet. A korrupcióellenes ügynökség új vezetőjének közelgő kinevezése fontos próbája lesz annak, hogy a Nemzetgyűlés képes-e átlátható és érdemeken alapuló módon megszervezni az eljárást, eloszlatva ezáltal az említett aggályokat, és elősegítve, hogy helyreálljon a bizalom e fontos intézmény iránt.

A bizalomerősítés két másik fő területe azzal kapcsolatos, hogy a korrupcióellenes keret javításához releváns külső szakértelmet kell igénybe venni, továbbá be kell vonni az érdekelt feleket a korrupcióellenes stratégia megvalósításába, és párbeszédet kell velük folytatni erről. Mindkettő kulcsfontosságú szerepet fog játszani a haladás hitelt érdemlő lendületének fenntartásában. A bolgár kormány a Bizottsággal való párbeszéd során elkötelezte magát amellett, hogy folytatja erőfeszítéseit e területen, többek között felhasználva ehhez az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportjával (GRECO) való együttműködés tapasztalatait 43 . Az utólagos nyomon követéssel foglalkozó testület szintén fontos szerepet játszhat abban, hogy az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus lezárását követően is nyilvános figyelmet kapjanak e jelentős kihívások 44 . 

A negyedik értékelési kritérium elemzése alapján megállapítjuk, hogy a 9., 10., 11. és 12. ajánlásnak megfelelően a jogi és intézményi keret működése kezd megszilárdulni, és ezek az ajánlások kielégítően teljesítettnek tekinthetők. Bulgáriának időre van szüksége ahhoz, hogy kézzelfogható eredményekkel tudja ezt alátámasztani, mindenekelőtt a korrupcióellenes ügynökség új vezetésének tevékenységével. A Bizottság üdvözli a bolgár kormány amelletti elkötelezettségét, hogy erőfeszítéseit a nemzetközi tapasztalatokra támaszkodva, az átláthatóság és az elszámoltathatóság biztosítása mellett folytatja. E kérdést az utólagos nyomon követéssel foglalkozó testület is megvizsgálhatná, és ez a Bizottsággal a jövőben az átfogó jogállamisági mechanizmus keretében folytatandó párbeszédnek is részét képezi majd.

3.4    Az ötödik értékelési kritérium: Általánosabban értelmezett – különösen a helyi szinten és a határok mentén elkövetett – korrupció

A 2018. novemberi jelentés elismerte, hogy Bulgária jelentős előrelépést tett az 5. értékelési kritériumhoz tartozó három ajánlás tekintetében, ugyanakkor megállapította, hogy e kérdéseket a bolgár hatóságoknak hosszabb távon nyomon kell követniük a konkrét eredmények elérése érdekében. Az elmúlt év során Bulgária megerősítette az elért eredményeket és folytatta erőfeszítéseit e területen.

A közbeszerzés az összeférhetetlenség és a korrupció tekintetében jelentős kockázatot jelentő terület. Bulgária a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (Világbank) segítségére támaszkodva elvégezte közbeszerzési rendszerének átfogó felülvizsgálatát. Ezt a projekt 2019 tavaszának elején zárult le és számos, többek között a korrupció, az összeférhetetlenség és a csalás megelőzésére vonatkozó ajánlást eredményezett. A hatóságok beszámolója szerint elindultak az említett ajánlások nyomon követésének első lépései, és a teljes felülvizsgálat alapját képezi majd a jövőbeli átfogó közbeszerzési stratégia kialakításának. A közbeszerzés tágabban értelmezett területét az uniós jog szabályozza, és fontos lesz e munkát végigvinni, szükséges esetben egyes területeken további szakértelmet véve igénybe 45 . 

Bulgária folytatta államigazgatást érintő korrupció megakadályozásáról szóló speciális ágazati cselekvési tervek végrehajtását is. 2019 elején ágazati tervek újabb sorozatát fogadták el egy éves ciklus részeként, a korrupció elleni politikákkal foglalkozó nemzeti tanács felügyelete mellett. E tanács elnöke az egyik nemzeti korrupcióellenes koordinátor, aki a kormányban is magas pozíciót tölt be 46 . E munkára az összes kormányzati szerven és hivatalon belül folyamatos figyelmet kell fordítani. Az utólagos nyomon követéssel foglalkozó testület szintén fontos szerepet játszhat ezen erőfeszítések láthatóságának és támogatásának biztosításában. A korrupció elleni politikákkal foglalkozó nemzeti tanáccsal együtt ez az új testület szerepet kap majd a jelenlegi, 2015-ben kialakított korrupcióellenes stratégiának az aktuális fejleményeket és kihívásokat figyelembe vevő korszerűsítésében. Ennek fontos eleme lesz az érdekelt felek és a civil társadalom széles körű bevonása a jelenlegi stratégia értékelésébe, valamint a jövőre vonatkozó új prioritások meghatározásába 47 .

Az ötödik értékelési kritérium elemzése megerősíti a 2018. novemberi jelentésben a 13., 14. és 15. ajánlás tekintetében megállapított előrelépéseket, és ezek az ajánlások most kielégítően teljesítettnek tekinthetők. E kérdések közül sok további figyelmet igényel, és a jövőbeli munkához jó alapot teremtettek a kihívások elemzésére és a kihívások folyamatos kezeléséhez szükséges következetes keret kialakítására irányuló erőfeszítések. Egyes kérdések – így a közbeszerzés – nyomon követésére az uniós jog érvényesítésének rendes eljárásán belül is sor kerül. E fontos kérdéseket az utólagos nyomon követéssel foglalkozó testület is meg fogja vizsgálni, és a Bizottsággal a jövőben az átfogó jogállamisági mechanizmus keretében folytatandó párbeszédnek is részét képezi majd.

4.    KÖVETKEZTETÉSEK

Az együttműködési és ellenőrzési mechanizmust létrehozó határozatban a Bizottság, miközben elismerte a Bulgária által a tagságra való felkészülés befejezése érdekében tett jelentős erőfeszítéseket, megállapította, hogy még vannak nyitott kérdések, amelyekben további haladás szükséges ahhoz, hogy az igazságszolgáltatási rendszer és a bűnüldöző szervek képesek legyenek végrehajtani és alkalmazni a belső piac, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozása érdekében elfogadott intézkedéseket 48 . Ez magában foglalta e szervek elszámoltathatóságát és hatékonyságát is.

Ez határozta meg az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus folyamatát, amelyből következően a Bizottság 2017 januárjában tizenhét fő ajánlást tett. Bulgária következetesen dolgozott ezen ajánlások végrehajtásán, amint erről a 2017. novemberi és 2018. novemberi jelentés beszámol. E munka az elmúlt évben is folytatódott, és Bulgária további eredményeket ért el, a tavalyi értékelés után lezáratlanul maradt harmadik, negyedik és ötödik értékelési kritériumhoz kapcsolódó ajánlások tekintetében is.

Az elmúlt évben emellett megszilárdult a korábbi évek során létrehozott jogi és intézményi keret. Eltökélt munka és nyomon követés szükséges ahhoz, hogy e fejlemények hosszú távú eredményekkel szolgáljanak. E tekintetben elengedhetetlenül fontosak azok a lépések, amelyeket Bulgária az e folyamat nyomon követésére szolgáló rendszerek kialakítása terén tett.

A korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos reformok melletti elkötelezettségen kívül a Bizottság kiemeli különösen a bolgár kormány azon kötelezettségvállalását, hogy a legfőbb ügyész elszámoltathatóságára irányuló eljárásokat vezet be, ideértve azt is, hogy a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban garantálja a bírói függetlenséget. A bolgár kormány véleményt kért a Velencei Bizottságtól, és kötelezettséget vállalt arra, hogy a bolgár alkotmányos rend paramétereinek tiszteletben tartása mellett eleget tesz a Velencei Bizottság ajánlásainak.

A Bizottság tudomásul veszi továbbá a bolgár hatóságok arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy jogszabályt fogadnak el az igazságszolgáltatási rendszerről szóló törvény azon rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése érdekében, amelyek előírják a bírák és ügyészek automatikus felfüggesztését abban az esetben, ha nyomozás indul ellenük, valamint kötelezik őket a szakmai szervezetekben való tagság bejelentésére. A bolgár kormány már benyújtott egy jogalkotási javaslatot a Nemzetgyűlésnek.

Végül a Bizottság tudomásul veszi a bolgár kormány azon kötelezettségvállalását, amely az Európa Tanács testületeivel a bolgár korrupcióellenes keret és a nyomozások hatékonysága tekintetében még fennálló esetleges hiányosságok felszámolása érdekében folytatott együttműködés további biztosítására irányul.

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Bulgária által az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében elért eredmények elegendőek a Bulgária által az EU-hoz való csatlakozásakor tett kötelezettségvállalások teljesítéséhez. Bulgáriának továbbra is következetes munkát kell végeznie annak érdekében, hogy a jelentésben részletezett kötelezettségvállalások konkrét jogszabályokban testesüljenek meg, és folytatódjon a végrehajtás. A Bulgária által életbe léptetett reformok folyamatos végrehajtásának nyomon követését az utólagos nyomon követéssel foglalkozó testületnek kell biztosítania, és ez a Bizottsággal a jövőben az átfogó jogállamisági mechanizmus keretében folytatandó párbeszédnek is részét képezi majd. A végső döntés meghozatala előtt a Bizottság megfelelően figyelembe veszi a Tanács és az Európai Parlament észrevételeit is 49 .

(1)

     A Bizottság 2006/929/EK határozata (2006. december 13.) a Bulgáriában felállítandó együttműködési, valamint az igazságügyi reform, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén érvényes külön értékelési kritériumok teljesítése terén elért haladást ellenőrző mechanizmus létrehozásáról (C(2006) 6570.); lásd továbbá a Miniszterek Tanácsának 2006. október 17-i következtetéseit (13339/06 tanácsi dokumentum).

(2)

     Jelentés a Bulgária által az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében elért haladásról, COM(2017) 43 final.

(3)

     Jelentés a Bulgária által az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében elért haladásról,, COM(2017) 750 final.

(4)

     A Tanács következtetései (2017. december 12.) az együttműködési és ellenőrzési mechanizmusról (15587/17).

(5)

     Jelentés a Bulgária által az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében elért haladásról, COM(2018) 850 final.

(6)

     A Tanács következtetései (2018. december 11.) az együttműködési és ellenőrzési mechanizmusról (15187/18).

(7)

     A feltárt esetek következtében több magas rangú tisztviselő és politikus lemondott, köztük a volt igazságügyi miniszter, a korrupció elleni ügynökség vezetője, valamint a vezető kormánypárt parlamenti képviselőcsoportjának vezetője.

(8)

     Lásd az alábbi 3.1. szakaszt.

(9)

     A Riporterek Határok Nélkül megállapította, hogy a riporterekkel szembeni fenyegetések olyan mértékben fokozódtak, hogy az újságírói pálya veszélyesnek tekinthető Bulgáriában. A szervezet sajtószabadság-indexe 2019-ben 180 ország közül ismét a 111. helyre sorolta Bulgáriát, azaz Bulgária az Európai Unió országai között stabilan a legrosszabb helyen áll a 2013. évi jelentős visszaesés óta: https://rsf.org/en/bulgaria . Például 2019 szeptemberében az állami rádió egyik hírkommentátorának meglepetésszerű elbocsátása aggályokat vetett fel a rádió külső nyomásgyakorlással szembeni függetlensége tekintetében, és ez utcai tüntetésekhez és parlamenti vizsgálat követeléséhez vezetett. Szeptember 27-én a Nemzetgyűlés úgy határozott, hogy eseti vizsgálóbizottságot állít fel az ügy kivizsgálására.

(10)

     Az ilyen esetek a jövőbeli jogállamisági mechanizmus hatálya alá fognak tartozni.

(11)

     A szófiai fellebbviteli bíróság 2019 szeptemberében egy nagy médiavisszhangot kiváltó ügyben hozott, feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó határozatát kommentárok és az elnöklő bírákkal szemben tett lépések követték. Emiatt a bolgár bírák szövetsége kritikát fogalmazott meg abban a tekintetben, hogy a Legfelsőbb Bírói Tanács bíró tagjai nem reagáltak hatékonyan az ügyre.

(12)

      https://ec.europa.eu/info/policies/justice-and-fundamental-rights/upholding-rule-law/eu-justice-scoreboard_en  

(13)

      https://ec.europa.eu/info/business-economy-euro/economic-and-fiscal-policy-coordination/eu-economic-governance-monitoring-prevention-correction/european-semester_en

(14)

     Az Unión belüli jogállamiság megerősítése – Intézkedési terv, COM/2019/343 final. Ez kiegészíti majd a 2014. évi jogállamisági keretet

(15)

     Politikai iránymutatás a hivatalba lépő következő Európai Bizottság számára (2019–2024): Ambiciózusabb Unió. Programom Európa számára, 14–15. o., lásd: https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/political-guidelines-next-commission_hu.pdf .

(16)

     Lásd az alábbiakban a harmadik és az ötödik értékelési kritériumot.

(17)

     A végrehajtó hatalmi ágon kívüli intézmények részvétele önkéntes alapú lesz.

(18)

     Az új struktúrát a kormány szeptember 18-án hagyta jóvá, lásd a minisztertanács 2019. szeptember 24-i, 240. számú rendeletét a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, az igazságügyi reform és a jogállamiság nyomon követésére szolgáló nemzeti mechanizmus, valamint a koordinációs és együttműködési testület létrehozásáról.

(19)

     A testület elnökhelyettese az igazságügyi miniszter lesz, titkárságát az Igazságügyi Minisztérium biztosítja. A rendelet azt is kimondja, hogy amennyiben tájékoztatást kell küldeni az Európai Bizottságnak, ezt minden esetben a titkárság koordinálja.

(20)

     Tagjai megfigyelőként részt vesznek az utólagos nyomon követéssel foglalkozó testületben, továbbá véleményeket adhat ki és javaslatokat tehet.

(21)

     A rendelet kifejezetten rögzíti, hogy a testület működése során teljes mértékben tiszteletben tartja a hatalmi ágak szétválasztását és a bírói függetlenséget.

(22)

     2017-ben az új, átláthatóbb eljárások alapján új bírói tanácsot választottak, és az igazságügyi felügyelőség megkezdte új hatásköreinek gyakorlását a feddhetetlenség területén.

(23)

     Ez különösen az igazságügyi reform folytatásával kapcsolatos harmadik értékelési kritériumra és a magas szinten elkövetett korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos negyedik kritériumra vonatkozott, mivel ezek tekintetében az Európa Tanács által felvetett fő kérdések és a bolgár ügyészségről készült független szakértői elemzés nyomon követésével kapcsolatban még szükség volt jogalkotási intézkedésekre.

(24)

     Az elnök a jelöltet egy alkalommal elutasíthatja, ám nem akadályozhatja meg a kinevezést, ha a Legfelsőbb Bírói Tanács másodszor is előterjeszti.

(25)

     A bolgár jog szerint a jelöltek a bírói tanács ügyészi kamarája tagjainak vagy az igazságügyi miniszternek a kezdeményezésére javasolhatók. Az igazságügyi miniszter már jelezte, hogy nem kíván jelöltet javasolni.

(26)

     Ennek során civil társadalmi szervezetek utcai tüntetéseket is szerveztek.

(27)

     3.2. és 3.3. szakasz.

(28)

     Aggályok merültek fel, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének veszélyeztetésének kockázatával járhatnak azok a rendelkezések, amelyek értelmében a bírákat és ügyészeket automatikusan felfüggesztik pusztán a velük szembeni nyomozás elindítása miatt. Az Alkotmánybíróság ítélete szerint a Legfelsőbb Bírói Tanácsnak esetenként kell értékelnie a felfüggesztő intézkedés szükségességét és arányosságát.

(29)

     Egy másik fontos, 2017-ben elfogadott módosítás előírta a bírák, ügyészek és vizsgálóbírók számára, hogy jelentsék be a Legfelsőbb Bírói Tanácsnak a szakmai szervezetekben való tagságukat, és ez aggályokat vetett fel a bírák bulgáriai egyesülési szabadságát illetően. A szeptember 20-án előterjesztett módosítástervezetek ezt az előírást is hatályon kívül helyezik.

(30)

     Lásd a fenti 2. szakaszt.

(31)

     Az elemzéshez a Bizottság Strukturálisreform-támogató Szolgálata (SRSS) nyújtott segítséget, német, francia, holland és spanyol vezető ügyészek közreműködésével. A tanulmány ajánlásaira épült a bolgár hatóságok 2017-ben kidolgozott ütemterve.

(32)

     Az előzetes vizsgálatokra a tárgyalást megelőző hivatalos szakasz előtt kerül sor, és céljuk annak felmérése, hogy elegendő bizonyíték áll-e rendelkezésre a hivatalos nyomozás elindításához.

(33)

     Az Európa Tanács továbbra is nyomon követi, hogy milyen intézkedéseket tesz Bulgária e kérdésekben, amelyek közül többet az ügyészségre vonatkozó, fent említett független elemzés is tükröz. 2019 márciusában az Európa Tanács „felkérte a hatóságokat, hogy 2019 október 1-jéig nyújtsanak tájékoztatást a fenti három területre vonatkozó intézkedésekre irányuló konkrét javaslatokról, mivel e területek mindegyike alapvetően fontos a jogállamiság fenntartásához, és e tekintetben felkérte őket, hogy működjenek szorosan együtt a Titkársággal és vegyék igénybe az Európa Tanács révén elérhető szakértelmet”, továbbá utasította titkárságát, hogy készítse el egy átmeneti állásfoglalás tervezetét, amelyet 2019 decemberében vizsgálnak meg abban az esetben, ha nem valósulnak meg kézzelfogható eredmények. https://search.coe.int/cm/Pages/result_details.aspx?ObjectID=09000016809372d5  

(34)

     A módosítástervezeteket az igazságügyi minisztérium keretében működő munkacsoport ülésén terjesztették elő, amelyet rendkívüli módon az interneten is közvetítettek, és a szövegtervezeteket később nyilvánosságra hozták.

(35)

     A javasolt eljárás értelmében a Legfelsőbb Bírói Tanácsnak kellene engedélyeznie a vezető bírákkal és ügyészekkel szembeni nyomozások indítását, hasonlóképpen ahhoz az eljáráshoz, amely szerint a Nemzetgyűlés engedélye szükséges ahhoz, hogy egy parlamenti képviselővel szemben nyomozást indítsanak. Az erre vonatkozó határozatot a tanács plenáris ülése hozná meg a tanács érintett kamarájának (a legfőbb ügyész esetében az ügyészi kamara) három tagja vagy az igazságügyi miniszter által benyújtott indítványra. A határozat a hivatalból való automatikus felfüggesztéssel járna, és a nyomozást – az állítólagos bűncselekmény jellegétől függően – a szervezett bűnözéssel foglalkozó szakosított ügyészség ügyészei vagy a szófiai városi ügyészség folytatná le.

(36)

     A bírói függetlenséggel kapcsolatos aggályok különösen annak arányosságára vonatkoztak, hogy a tervezet szerint a nyomozást elrendelő határozat a hivatalból való automatikus felfüggesztéshez vezetne. Emellett az a vélemény is hangot kapott, hogy a bírósági elnökök esetében nincs szükség különleges eljárásra, mivel az ügyészség már a jelenlegi jogi kereten belül is képes független nyomozást folytatni.

(37)

     Erre a szempontra például a Velencei Bizottság is emlékeztetett a bolgár igazságszolgáltatási rendszerről szóló törvényről 2017 októberében kiadott véleményében (855/ 2016. sz. vélemény, 10. o.).

(38)

     A Jog a Demokráciáért Európai Bizottság (Velencei Bizottság) Európa Tanács égisze alatt működő tanácsadó testület, amely tanácsadást nyújt a tagállamoknak a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság területeit érintő alkotmányos kérdésekről és európai normákról.

(39)

     2019 júniusában kerekasztal-megbeszélésre került sor a hatóságok, az igazságügyi intézmények és az Európa Tanács szakértőinek részvételével.

(40)

     A 2018-as évre vonatkozó jelentés megállapítja, hogy több mint 9 000 személy magánvagyonról és az összeférhetetlenségről szóló nyilatkozatát ellenőrizték. Több mint 700 nyilatkozat esetében került sor helyesbítésre vagy speciális nyomon követésre.

(41)

     A korrupció továbbra is súlyos aggodalmakra ad okot Bulgáriában, amint ezt számos, független megfigyelők által végzett felmérés és tanulmány is jelzi.

(42)

     Ehhez a jogszabályoknak a tényleges gyakorlat során történő betartása mellett az is szükséges, hogy ezek az intézmények megfontolt, a nyilvánosság felé semlegességet és a szakmaiságot közvetítő módon kommunikáljanak.

(43)

     Az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) a korrupcióellenes szakpolitikáknak az Európa Tanács tagjai általi megvalósítását nyomon követő tanácsadó szerv – negyedik értékelési fordulójának keretében – jelenleg végzi a bolgár korrupcióellenes keret bizonyos aspektusainak elemzését, és várhatóan hamarosan megindítja az ötödik értékelési forduló körébe tartozó tevékenységeit. Emellett Bulgária a Bizottság strukturálisreform-támogató programjának keretében is segítséget vehet igénybe.

(44)

     Az utólagos nyomon követéssel foglalkozó testületről lásd a fenti 2. szakaszt.

(45)

     Ez magában foglalhatja az uniós közbeszerzési jog megfelelő végrehajtásához nyújtott támogatást is.

(46)

     Jelenleg az igazságügyi reformért felelős miniszterelnök-helyettes (a külügyminisztert szintén felruházták a nemzeti korrupcióellenes koordinátor szerepkörével).

(47)

     A korrupció elleni politikákkal foglalkozó nemzeti tanácsban és az utólagos nyomon követéssel foglalkozó új testületben egyaránt szerepet kap a civil társadalom bevonása, és e szervek összekötő pontként léphetnek fel a civil társadalommal való tágabb körű kapcsolatok terén.

(48)

     A Bizottság 2006. december 13-i határozata (C(2006) 6570).

(49)

     A Bulgáriára vonatkozó együttműködési és ellenőrzési mechanizmus lezárására a Bulgáriában felállítandó együttműködési, valamint az igazságügyi reform, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén érvényes külön értékelési kritériumok teljesítése terén elért haladást ellenőrző mechanizmus létrehozásáról szóló, 2006. december 13-i 2006/929/EK bizottsági határozat (C(2006) 6570.) visszavonásáról szóló bizottsági határozat formájában kerülne sor.