Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye –

Javaslat európai parlamenti és tanácsi határozatra az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó, „Európa innovációs tehetségének és kapacitásának fellendítése” című stratégiai innovációs tervéről

[COM(2019) 330 final – 2019/00152 (COD)]

és

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Innovációs és Technológiai Intézetről (átdolgozás)

[COM(2019) 331 final – 2019/00151 (COD)]

(2020/C 47/10)

Főelőadó: Antonello PEZZINI

Felkérés:	Európai Parlament, 2019.7.18. Tanács, 2019.7.26.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 173. cikkének (3) bekezdése és 304. cikke
Illetékes szekció:	„Egységes piac, termelés és fogyasztás”
Elnökségi határozat:	2019.9.24.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2019.10.31.
Plenáris ülés száma:	547.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	168/0/1

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) teljes mértékben támogatja a rendelet módosításában az EIT és az EU többéves kutatási és innovációs keretprogramja között javasolt szinergiákat, amelyek az Európai horizont” program – amely a kutatás és az innováció struktúráját is egyszerűsítené – útján bevezetett észszerűsítés keretében valósulnának meg.

1.2.

Az EGSZB meggyőződése szerint az Európai horizont program „nyílt innovációja” egyedüli kapcsolattartó pontként fog működni a nagy potenciállal rendelkező innovátorok számára az Európai Innovációs Tanács útján, és az EIT-vel fennálló szinergia révén fokozni fogja az ökoszisztémákkal és a szereplőkkel való együttműködést, elkerülve a tevékenységek megkettőzését és az átfedéseket, és biztosítva a tényleges kiegészítő jelleget, amint azt a Tanács jelezte az Európai horizont program végrehajtását szolgáló egyedi programra tett javaslattal kapcsolatban (1).

1.3.

Ebben az összefüggésben az EIT-nek minden célkitűzést illetően az innováció egyik fő mozgatórugójaként kell fellépnie, amely képes kezelni a következő területeken mutatkozó társadalmi kihívásokat: fenntartható innovációs ökoszisztémák; innováció és vállalkozói készségek az egész életen át tartó tanulás szempontjából; a felsőoktatási intézmények működésének bővítése; piacorientált új megoldások a globális kihívások leküzdése érdekében; szinergiák és hozzáadott érték az Európai horizont program egészében.

1.4.

Az EGSZB szerint az EIT-nek és tudományos és innovációs társulásainak (TIT-ek) határozottabb szerepet kell játszaniuk az uniós innovációs környezetben, nemzeti és regionális szinten egyaránt; fejleszteni kell képességeiket a különböző szinteken részt vevő szereplőkkel való fokozottabb és jobb koordináció érdekében; az EU vállalkozási kultúrájának megerősítése érdekében pedig bővíteni kell tevékenységüket minden vállalkozás tekintetében, azok méretétől függetlenül.

1.5.

Az EGSZB azt ajánlja, hogy az EIT őrizze meg és hangsúlyozza hozzáadott értékének egyediségét, az oktatásnak a vállalkozói tanulásban (learning by doing) magas szintű szaktudással rendelkező európai vezetőjeként, és határozzon meg és kísérletezzen ki új tanítási és tanulási módszereket. Az EIT-t mint védjegyet el kell ismernie a legfontosabb nemzetközi akkreditáló testületeknek, és a TIT-ek és partnereik körén kívül is alkalmazni kell, hogy ösztönözhessen egy egyre bővülő innovációs közösséget, az EU-n kívüli országokkal, különösen Ázsiával és az USA-val együttműködve.

1.6.

Az EGSZB véleménye szerint az EIT-nek – az ipari vonatkozású doktori programok mintájára – támogatnia kell az erőteljes kereskedelmi értékkel rendelkező olyan új termékek kifejlesztését, amelyek mögött széles körű oktatási tapasztalatok állnak, és amelyeket nemzetközi szinten terjesztenek. Ez kétségkívül elősegítené azt, hogy az új üzleti partnerek erőteljesebben és aktívabban bevonhatók legyenek a TIT-ek tevékenységébe.

1.7.

A kkv-k jobb bevonása érdekében a TIT-eknek új lehetőségeket kell feltárniuk a „szomszédsági hatás” kiaknázására és előmozdítására, különösen a területi központokkal együtt, amelyek a regionális és helyi szereplők számára a globális innovációs platformokhoz való hozzáférési pontokként kell, hogy működjenek.

1.8.

Az EIT-nek és a TIT-eknek ki kell dolgozniuk saját vállalkozás- és fejlesztésfinanszírozási stratégiáikat az innovatív vállalatok konszolidációs folyamatának támogatása érdekében. Meg kell erősíteni a közös hálózatokat a pénzügyi világgal és a kockázatitőke-alapokkal is.

1.9.

Az EGSZB azt ajánlja, hogy a TIT-ek földrajzi eloszlása során határozottabban vegyék figyelembe a geopolitikai egyensúlyt, és azok jobban fedjék le az EU területét, kezdve a „Kulturális és kreatív iparágak” TIT-tel. A TIT-eknek olyan területeken is jelen kellene lenniük, mint amilyen például az Adriai-tenger vidéke és a Balkán, valamint Kína.

1.10.

A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó stratégiai innovációs tervről szóló határozatra irányuló javaslat tekintetében az EGSZB úgy véli, hogy a folyamatot holisztikus megközelítés kell, hogy jellemezze, és annak minden típusú partnerségre (P2P, PPP, EIT-TIT, a jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák zászlóshajói) ki kell terjednie, hogy a tanácsi következtetésekben foglaltaknak megfelelően teljes áttekintést biztosítson a partnerségek révén elért eredményekről, és megvalósíthassa a politikai célokat.

1.11.

Az EGSZB általánosságban egyetért a határozatra irányuló javaslat mellékletében foglalt stratégiai innovációs tervvel, amennyiben a javasolt intézkedések teljes mértékben összhangban állnak az Európai horizont program stratégiai tervével, amint az az EP és a Tanács 9. keretprogramról szóló közös álláspontjában is szerepel (2).

1.12.

Az EGSZB üdvözli a bejelentett erőfeszítéseket, miszerint „a TIT-ek szükségtelen adminisztratív terheinek csökkentése érdekében az EIT folytatja az egyszerűsítésre irányuló erőfeszítéseit, ezáltal lehető téve éves üzleti tervük és többéves stratégiájuk gyors és hatékony végrehajtását”.

1.13.

Az EGSZB úgy véli, hogy az EIT-nek jelentést kell készítenie minden olyan sikeres innovatív termékről, amelyek az EIT évtizedes tapasztalata alapján piacra kerültek (value for money).

1.14.

Az EGSZB emellett fontosnak tartja a következőket: jelentéstételi és nyomonkövetési erőfeszítések, pontos hatásmutatókkal kísérve; a TIT-ek operatív teljesítményének értékelése; a tényleges eredmények; a célok elérését illetően megvalósított eredmények és előrelépések, összhangban az Európai horizont program keretrendszerével.

2.   Bevezetés

2.1.

Mivel Európa számára nem könnyű feladat a találmányok piacképes termékekké és szolgáltatásokká alakítása, az EU felülvizsgálta saját kutatási politikáját, hogy orvosolható legyen az a helyzet, hogy nem képes az alapkutatásban rejlő kiválóságot rögtön piacorientált innovációvá alakítani.

2.2.

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (EIT), amelyről az EGSZB korábban már állást foglalt (3), az Európai Unió 2008-ban hozta létre saját innovációs kapacitásának megerősítése céljából, és az EIT az európai kutatási és innovációs keretprogram szerves részét képezi.

2.3.

Jelenleg az EIT a legnagyobb integrált innovációs ökoszisztéma Európában. Üzleti partnereket, kutatási és oktatási intézményeket fog össze, és támogatja a TIT-eket. Ezek a közösségek széles körű európai partnerségeket képviselnek, amelyek képesek kezelni a konkrét globális kihívásokat és meg tudják erősíteni a fejlesztési ökoszisztémákat, támogatva az oktatást és a kutatást az innovációt elősegítő környezet létrehozása és az innovatív vállalkozások létrehozásának ösztönzése érdekében, az Európai Innovációs Tanáccsal (EIC) egymást szorosan kiegészítve.

2.4.

A jelenlegi, 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó „Horizont 2020” keretprogram kifejezetten olyan új, nyilvánosan bevezetett eszközökkel történő innovációt finanszíroz, amely célja az európai innováció fokozása és a vállalkozások innovációs tevékenységekben való további részvételének ösztönzése, ideértve a következőket: köz-magán társulások, például közös technológiai kezdeményezések; kölcsön- és garanciarendszerek, mint például az RSFF; és a kockázati tőke, például a GIF (4).

2.5.

Az EIT, amelynek költségvetése több mint 300 millió euro volt a 2008–2013 közötti időszakra, 2,7 milliárd euro a 2014–2020 közötti időszakra és 3,1 milliárd euro a 2021–2027 közötti időszakra, fontos szerepet kíván játszani az Európa 2020 stratégia keretében (5).

2.6.

Az EIT célja az innovációs folyamatok fejlesztése a képzésnek és a vállalkozói szellemnek a kutatásba és az innovációba történő integrálásával, kifejezett célja pedig az, hogy konkrétan a kézzelfogható eredményekre és a konkrét előnyökre összpontosítson (6).

2.7.

Az EIT a TIT-eken – azaz az oktatási, kutatási és vállalkozási szervezetek együttműködése révén egyedi társadalmi kihívások kezelésével foglalkozó széles körű európai partnerségeken – keresztül működik. Az EIT támogatást nyújt a TIT-ek számára, és nyomon kell, hogy kövesse azok tevékenységeit, az eredmények hatékony ellenőrzése és terjesztése mellett.

2.8.

Az EIT jelenleg az Európai horizont keretprogram szerves része, a keretprogram III. pillérének („Innovatív Európa”) egyik alkotóelemeként. Ugyanakkor kiegészítő jelleget és szinergiákat kellene létrehozni az EIT és a program más alkotóelemei között is (7). A TIT-ek az EIT szerves részeként „intézményesített európai partnerségeknek” minősülnek.

2.9.

Az EIT általános célkitűzései konkrétan annak az Európai horizont keretprogramban azonosított beavatkozási területein tükröződnek, amely a következőket is meghatározza: az európai partnerségek kiválasztási, végrehajtási, nyomonkövetési, értékelési és megszüntetési kritériumai, ideértve az EIT TIT-jeire vonatkozó feltételeket is.

2.9.1.

A beavatkozás fő területeit érdemes megemlíteni: — Európa-szerte a fenntartható innovációs ökoszisztémák megerősítése, — vállalkozói és innovációs készségek fejlesztésének előmozdítása az egész életen át tartó tanulás összefüggésében, — az uniós egyetemeknek a vállalkozói szellem előmozdítását célzó átalakítása, — új megoldások piaci forgalomba hozatala, a globális kihívások leküzdése érdekében.

2.10.

Az EIT decentralizált uniós szervként működik. Székhelye Budapesten van. Az EIT nem kutatási központ, és közvetlenül nem járul hozzá egyes projektek finanszírozásához, hanem támogatást biztosít a TIT-ek számára.

2.11.

A TIT-ek nyílt felhívás alapján kerülnek kiválasztásra, nagy társadalmi hatású kiemelt témák alapján. Az EIT jelenleg nyolc TIT-et támogat, amelyek határokon átnyúló partnerségek keretében egyesítenek vállalatokat, egyetemeket és kutatóközpontokat (8).

2.12.

Mindegyik TIT célja az innovációs kapacitások megerősítése, tevékenységeik pedig kiegyensúlyozott portfóliót alkotnak három ágazatban: — új termékek, szolgáltatások és innovatív megoldások támogatására és fejlesztésére irányuló, innovációt támogató projektek, — oktatás, innovatív oktatási és képzési programok, amelyeket az egyes TIT-ek posztgraduális programok (MSc/PhD) formájában kínálnak; vezetői/szakmai továbbképzési tanfolyamok; az egész életen át tartó tanulás moduljai; nyári egyetemek, EIT minőségi jelöléssel, — vállalkozások létrehozására és támogatására irányuló tevékenységek, induló innovatív vállalkozási programokkal, amelyek segítik a vállalkozókat és a potenciális vállalkozókat abban, hogy ötleteikből sikeres vállalkozásokat hozzanak létre, elsősorban a piacra jutásra, a finanszírozásra, a hálózatokra, a mentorálásra és a tanácsadásra (coaching) összpontosítva.

2.13.

Ezzel párhuzamosan, figyelemfelkeltő stratégiájának részeként, minden TIT elkötelezett amellett, hogy figyelemfelkeltő, kommunikációs és terjesztési tevékenységeket végezzen, ideértve a regionális innovációs program (RIS) kidolgozását is, az EIT-vel szoros szinergiát megvalósítva.

2.14.

Az EGSZB korábban már hangsúlyozta, hogy a „TIT-eknek garantálniuk kell a különböző európai országok képviseletét, mégpedig az innovációs központok helyszíne tekintetében”, valamint hogy a „vállalkozói készség tudományos pillér általi támogatását […] erősíteni kell” (9).

2.15.

Az EGSZB azt is megjegyezte, hogy „a TIT-ek viszonylag koncentrált területen helyezkednek el”, valamint reményét fejezte ki, hogy „külön erőfeszítéseket” tesznek „azért, hogy a lehető legtöbb tagállamban jöjjenek létre kapcsolatok a laboratóriumokkal, vállalatokkal és kutatási intézményekkel” (10).

2.16.

Az EP a maga részéről kérte az Európai Bizottságot, hogy tartsa meg a tudományos és innovációs társulásokat az EIT-ben, hangsúlyozva az átláthatóság és az érintettek széles körű bevonásának fontosságát, valamint hogy „elemezze, hogy az ETI és a tudományos és innovációs társulások (TIT) hogyan működhetnek együtt az EIC-vel” (11).

2.17.

Az EP a Számvevőszék jelentése alapján arra is rámutatott, hogy a TIT-ek nem használják ki teljes mértékben az Intézet által nyújtott támogatásokat, főként az üzleti tervek hiányos végrehajtása miatt (12). Ezenkívül az EU Számvevőszékének az EIT-ről szóló különjelentése arra hívta fel a figyelmet, hogy az Intézet összetett működési kerete és igazgatási problémái akadályozták annak általános hatékonyságát, és számos hiányosságot okoztak.

2.18.

A Tanács a maga részéről elismerte a stratégiai partnerségek és kezdeményezések, például az EIT és a Marie Skłodowska-Curie cselekvések bizonyított hozzáadott értékét (13), és a jövőbeli Európai horizont programról szóló megállapodásban a harmadik pillér (innovatív Európa) az élvonalbeli és áttörést jelentő innovációk megerősítésére fog összpontosítani, az Európai Innovációs Tanács létrehozásával. Ez utóbbi egyablakos ügyintézést kínál majd a nagy potenciállal rendelkező innovátorok számára (14).

3.   Az Európai Bizottság javaslatai

3.1.

A javaslatok célja a TIT-ek nagyobb nyitottsága és átláthatósága, valamint az EIT hozzáigazítása a következő uniós kutatási és innovációs programhoz (2021–2027), továbbá – különös tekintettel az európai partnerségekre – az Európai horizont programhoz, az EU innovációs potenciáljának további erősítése céljából.

3.2.

A javasolt 3 milliárd euro előirányzattal, amely 600 millió euróval (25 %-kal) magasabb, mint a jelenlegi stratégiai innovációs tervé (2014–2020), az EIT várhatóan hatékonyan tudja majd finanszírozni a meglévő tevékenységeket és az új TIT-eket, és támogathatja 750 felsőoktatási intézmény innovációs képességét.

3.3.

Az EIT olyan tevékenységeket kell, hogy végrehajtson, amelyek célja: — Európa-szerte a fenntartható innovációs ökoszisztémák megerősítése, — vállalkozói és innovációs készségek fejlesztésének előmozdítása az egész életen át tartó tanulás összefüggésében, valamint az uniós egyetemeknek a vállalkozói szellem előmozdítását célzó átalakítása, — új megoldások piaci forgalomba hozatala, a globális kihívások leküzdése érdekében.

3.4.

Az EIT-rendelet átdolgozására irányuló javaslat (15) célja, hogy egyértelműbb jogi helyzetet garantáljon, illetve nagyobb összhangot biztosítson az EU kutatási és innovációs keretprogramjával új jogalap nyújtásával; emellett egyszerűsített finanszírozási modellt vezet be az EIT számára a további állami és magánbefektetések megkönnyítése érdekében, megerősítve az EIT igazgatási struktúráját.

3.5.

A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó stratégiai innovációs tervről (ASI) szóló határozatjavaslatnak – amelynek összhangban kell állnia az Európai horizont kutatási és innovációs keretprogrammal – a következő célkitűzéseket kell követnie: — a TIT-ek regionális szintű hatásainak fokozása a megerősített EIT-hálózatoknak köszönhetően, több felsőoktatási intézményt, vállalkozást és kutatási szervezetet bevonva, a regionális intelligens szakosodási stratégiákkal összefüggésben, — a felsőoktatás innovációs kapacitásának támogatása, — új TIT-ek elindítása. Az EIT két új TIT-et hoz létre, amelyeket az Európai horizont programozott prioritásai szempontjából legmegfelelőbb ágazatokban választanak ki. Az első a kulturális és kreatív ágazatokra összpontosít, a második pedig egy későbbi szakaszban, 2025-ben kerül meghatározásra.

4.   Általános megjegyzések

4.1.

Az EGSZB üdvözli az EIT által az EU versenyképességének előmozdításában az innovációs ökoszisztéma támogatása révén játszott szerepet, amennyiben az intézet képes volt hozzájárulni az úgynevezett „tudásháromszög” fejlődéséhez.

4.2.

Az EGSZB-nek meggyőződése, hogy a „nyílt innováció” az Európai Innovációs Tanácson keresztül egyedüli kapcsolattartó pontként fog működni a nagy potenciállal rendelkező innovátorok számára, és hogy az EIT-vel szinergiát alkotva fokozni fogja az ökoszisztémákkal és az innovatív folyamatok szereplőivel való együttműködést.

4.3.

Ebben az összefüggésben az EIT-nek minden célkitűzés esetében az innováció egyik fő mozgatórugójává kell válnia, hogy kezelhesse a társadalom kihívásait a következő területeken: — fenntartható innovációs ökoszisztémák Európa-szerte, — vállalkozói innováció és készségek az egész életen át tartó tanulás összefüggésében, ideértve a felsőoktatási intézmények kapacitásfejlesztését, — új megoldások, amelyek célja a piac, a globális kihívások leküzdése érdekében, — szinergiák és hozzáadott érték az Európai horizont programon belül.

4.4.

Az EIT-nek és a TIT-eknek határozottabb szerepet kell játszaniuk az uniós innovációs környezetben nemzeti és regionális szinten, továbbá meg kell erősíteniük kapacitásukat a különböző szinteken részt vevő szereplőkkel való fokozottabb és megfelelőbb koordináció érdekében.

4.5.

Az EIT-nek az EU vállalkozási kultúrájának megerősítése érdekében fokoznia kell tevékenységét minden vállalkozás tekintetében, azok méretétől függetlenül, szinergiákat kell létrehoznia az Európai Innovációs Tanáccsal (EIC), és hozzáadott értéket kell biztosítania számos projekt számára az Európai horizont programon belül.

4.6.

Az EGSZB szerint az EIT-nek és a TIT-eknek prioritást kell élvezniük a TIT-ekben aktív nagy- és középvállalkozások közötti kapcsolatok szisztematikus megerősítése, valamint a TIT kezdeményezéseiben részt vevő új vállalkozások és az induló innovatív vállalkozások tekintetében egyaránt.

4.7.

Az EIT-nek és a TIT-eknek ki kell dolgozniuk saját stratégiáikat a vállalatok finanszírozására, az innovatív vállalatok megerősítésének támogatása céljából, a pénzügyi világgal és a kockázatitőke-alapokkal való megfelelő kapcsolatok révén.

4.8.

Az EGSZB úgy véli, hogy az EIT pénzügyi támogatását az ágazat méretének, típusának és érettségének megfelelően kell kiegyensúlyozni. A kis- és középvállalkozások számára a szabályozási terhek nagyobb nehézségeket jelentenek, ezért pénzügyi támogatást kell kapniuk.

4.9.

A kkv-k jobb bevonása érdekében a TIT-eknek fel kell tárniuk a „szomszédsági hatás” kiaknázására és előmozdítására szolgáló módszereket, bevonva különösen a területi központokat, amelyek a regionális és helyi szereplők számára a globális innovációs platformokhoz való hozzáférési pontokkként kell, hogy működjenek, és célzott struktúrákat és támogatást kell biztosítaniuk a kkv-k számára.

4.10.

Az EGSZB úgy véli, hogy a területi központok alapvető fontosságúak a TIT jövője szempontjából. A helyi innovációs rendszerekben történő integráció és a külső partnerekkel szembeni hatékony kapuőri funkció a TIT jövőbeni pénzügyi fenntarthatósága szempontjából egyaránt elengedhetetlen.

4.11.

Fokozni kell a TIT-ek nyitottságát és átláthatóságát. A TIT-ek partnereinek (teljes, társult stb.) kiválasztásra vonatkozó eljárásokat és kritériumokat nyilvánosságra kell hozni. A tevékenységek/projektek (például az innovációs javaslatok) kiválasztására vonatkozó szabályokat széles körben elérhetővé kell tenni és terjeszteni kell az egész EU-ban, emellett pedig megfelelő visszajelzési mechanizmusokat kell bevezetni, amelyeket független szervek követnének nyomon.

4.12.

Az EGSZB azt javasolja, hogy az EIT a felsőfokú oktatás európai vezetőjeként őrizze meg és hangsúlyozza az oktatás területén meglévő hozzáadott értékének egyediségét, és dolgozza ki a munkahelyi vállalkozói tanulás (learning by doing) sajátos kompetenciáit. Az EIT-t mint védjegyet el kell ismernie a legfontosabb nemzetközi akkreditáló testületeknek.

4.13.

Az EGSZB véleménye szerint az EIT-nek – az ipari vonatkozású doktori programok mintájára – támogatnia kell olyan új termékek kifejlesztését, amelyeket erős kereskedelmi érték jellemez, és amelyeket integráltak a nemzetközi szintű oktatási tapasztalatokba.

4.13.1.

Az EGSZB teljes mértékben támogatja a módosított rendeletben az EIT és az EU többéves kutatási és innovációs keretprogramja között az Európai horizont program, valamint a javasolt „európai partnerségek” keretében javasolt közelítést.

4.14.

Az EGSZB szerint egyszerűsíteni kell mind az EIT – amelynek irányítását meg kell erősíteni –, mind a TIT-ek működését, és ez utóbbiaknak ugyanazon szabályok alapján éves jelentéseket kell készíteniük, éves helyett pedig többéves üzleti terveket kell elfogadniuk.

4.15.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy hatékonyan orvosolni kell az Európai Számvevőszék megállapításaiban foglaltakat az EIT-modell olyan kulcsfontosságú elemeivel kapcsolatban, amelyeket nem megfelelően dolgoztak ki, hogy biztosítható legyen az EIT eredményes és innovatív nyilvános rendszerként való működése.

4.16.

A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó stratégiai innovációs tervről szóló határozatra irányuló javaslat tekintetében az EGSZB úgy véli, hogy a folyamatot holisztikus megközelítés kell, hogy jellemezze, és annak minden típusú jelenlegi partnerségre (P2P, PPP, EIT-TIT, a jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák zászlóshajói) ki kell terjednie, a tanácsi következtetésekben foglalt felhívásoknak megfelelően.

---

(1)  2018/0225 (COD) – 8550/19 sz. intézményközi dokumentum, 2019. április 15.

(2)  2018/0224 (COD) – 7942/19 sz. intézményközi dokumentum, 2019. március 27.

(3)  HL C 161., 2007.7.13., 28. o., HL C 181., 2012.6.21., 122. o., HL C 62., 2019.2.15., 33. o.

(4)  A közös technológiai kezdeményezéseket az ipar igényeinek jobb kielégítése érdekében vezették be egyes kutatási területeken. Ezek független uniós szervek, az iparág, bizonyos esetekben pedig a tagállamok részvételével. Az RSFF-et – kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus – a kutatók adósságfinanszírozáshoz jutásának javítása érdekében indították el, különösen a kutatás, technológiai fejlesztés és innováció ágazatában, a nagyobb kockázatot jelentő beruházások számára. A GIF egy a gyorsan növekvő és innovatív kkv-k támogatására létrehozott eszköz, amely a versenyképességi és innovációs program keretében kockázati tőkét biztosít az innovatív kkv-k és a nagy növekedési potenciállal rendelkező kkv-k számára.

(5)  Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozásáról szóló 294/2008/EK rendelet módosításáról szóló, 2013. december 11-i 1292/2013/EU rendelet 3. cikke (HL L 347., 2013.12.20., 174. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 1312/2013/EU határozata (2013. december 11.) az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT)stratégiai innovációs terve: az EIT hozzájárulása egy innovatívabb Európához (HL L 347., 2013.12.20., 892. o.).

(7)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(8)  EIT Climate-KIC: Drivers of climate innovation in Europe and beyond; EIT Digital: For a strong, digital Europe; EIT Food: EIT Food connects businesses, research centres, universities and consumers; EIT Health: Together for healthy lives in Europe; EIT InnoEnergy: Pioneering change in sustainable Energy; EIT Manufacturing: Strengthening and increasing the competiveness of Europe’s manufacturing; EIT RawMaterials: Developing raw materials into a major strength for Europe; EIT Urban Mobility: Smart, green and integrated transport.

(9)  HL C 62., 2019.2.15., 33. o.

(10)  HL C 181., 2012.6.21., 122. o.

(11)  Az Európai Parlament 2017. június 13-i állásfoglalása a Horizont 2020 keretprogram végrehajtásának értékeléséről a program időközi értékelése és a 9. keretprogramra irányuló javaslat tekintetében (HL C 331., 2018.9.18., 30. o.).

(12)  Az Európai Parlament (EU) 2019/1483 állásfoglalása (2019. március 26.) az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (HL L 249., 2019.9.27., 229. o.).

(13)  A Tanács következtetései az európai oktatási térség létrehozásának lépéseiről, 2018. május 23.

(14)  Az EU Tanácsa, sajtóközlemény, 2019. március 27.

(15)  Az (EU) 1292/2013 rendelet.