Vezetői összefoglaló

Hatásvizsgálat az európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezetre vonatkozó javaslathoz

A. A fellépés szükségessége

Miért? Milyen problémát kell megoldani?

Jelenleg a hajók által használandó nyilatkozattételi környezet a harmonizáció hiánya, a több belépési ponton kért nyilatkozattétel és a benyújtott adatok megosztásának alacsony szintje (a fuvarozóktól több hatóság is gyakorta kéri ugyanazoknak az adatoknak a benyújtását) miatt kifejezetten kis hatékonyságú. Összességében a nyilatkozattétel terhes feladattá vált a fuvarozók számára. Az Európai Unióban évente körülbelül 4,6 millió személyzeti óra telik a nyilatkozattétellel, és így széles körben van lehetőség az adminisztrációs terhek csökkentésére.

Mi a kezdeményezés várható eredménye?

A javaslat célja egy valóban harmonizált, egyszerűsített és átfogó nyilatkozattételi környezet létrehozása. Ez várhatóan erősíti az egységes piacot, javítja a tengeri szállítás versenyképességét, valamint hozzájárul a digitális multimodális szállítási lánchoz.

Milyen többletértéket képvisel az uniós szintű fellépés? 

A harmonizált nyilatkozattételi környezet sikeres kialakításához uniós szintű jogi fellépés szükséges. A nemzetközi vagy nemzeti szinten kidolgozott és megvalósított szakpolitikák nem valószínű, hogy a területen harmonizációt eredményeznek.

B. Megoldások

Milyen jogalkotási és nem jogalkotási szakpolitikai alternatívák merültek fel? Van-e előnyben részesített megoldás? Miért?

A mérlegelt lehetőségek:

A) Kötelezően alkalmazandó műszaki előírások a a nemzeti egyablakos rendszereket (NSW-k) kiszolgáló harmonizált nyilatkozattételi portálok (ügyféloldali felületek) kialakításához, vagy átfogó információs hatókörrel (A1 alternatíva), vagy korlátozott információs hatókörrel (A2 alternatíva);

B) Általános informatikai megoldás a nyilatkozattételi portál ügyféloldali eleme számára az összes NSW esetében, átfogó (B1 alternatíva) vagy korlátozott (B2 alternatíva) információs hatókörrel;

C) Egy uniós szinten létrehozott központi egyablakos tengerügyi nyilatkozattételi portál, átfogó (C1 alternatíva) vagy korlátozott (C2 alternatíva) információs hatókörrel.

Az érdekeltek általi elfogadás, valamint a hatékonyság, költséghatékonyság, kockázatok és koherencia alapján a javasolt, előnyben részesített alternatíva a B1.

Ki melyik alternatívát támogatja?

A kezdeményezést a fő érdekképviseleti csoportok erősen támogatják. A szállítási vállalatok és fuvarozók általánosságban véve a harmonizáció garanciáját egy átfogó hatókörben és a központosított megoldásban látják. A tagállamok többségében az átfogó hatókört és egy decentralizált megoldást (az NSW-k ügyféloldali harmonizálását) részesítenek előnyben.

C. Az előnyben részesített alternatíva hatásai

Melyek az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor a főbb lehetőségek) előnyei?

A fő előny a fuvarozók adminisztratív terheinek a számottevő csökkentése: 22–25 millió személyzeti óra megtakarítása a 2020. és 2030. közötti időszakban 625–720 millió EUR értékben. A csökkenő terhek és a javuló hatékonyság fokozza a tengeri szállítás versenyképességét, ami kedvező hatást gyakorol az álláshelyekre, a növekedésre és a CO2-kibocsátás csökkenésére. Egyéb várható előnyök a fokozott (multimodális) hatékonyság a kikötőkben az adatok jobb felhasználása révén; a munkahelyekkel való nagyobb elégedettség és a szakma vonzóbb jellege; a magasabb fokú biztonság.

Milyen költségekkel jár az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor milyen költségekkel járnak a főbb lehetőségek)?

A fő költségek a szoftver fejlesztésével és alkalmazásával; valamint az éves üzemeltetési költségekkel járnak, ideértve a szoftver rendszeres frissítését. A teljes becsült költség a 2020. és 2030. közötti időszakra 29,4 millió EUR(tagállamok + Bizottság).

Hogyan érinti a fellépés a vállalkozásokat, köztük a kis- és középvállalkozásokat és a mikrovállalkozásokat?

A csökkenő adminisztratív terhek és egyszerűsített nyilatkozattétel a személyzet terén erőforrásokat szabadít fel, ami különösen a kis- és középvállalkozások számára jelent hozzáadott értéket.

Lesz-e jelentős hatása az intézkedésnek a tagállamok költségvetésére és közigazgatására?

A tagállamonkénti becsült átlagos költség a 2020. és 2030. közötti időszakban 1,15 millió EUR. Ez kiterjed az egyszeri beruházásokra és az éves költségekre.

Lesznek-e egyéb jelentős hatások?

Nem.

D. További lépések

Mikor kerül sor a szakpolitikai fellépés felülvizsgálatára?

A hatások értékelését a végrehajtást követően 5 évvel kell kezdeményezni. A jogszabályi és műszaki fejleményekkel való összhang érdekében rendszeres frissítésekre fog sor kerülni.