This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52018PC0717
Proposal for a COUNCIL DECISION on the position to be taken on behalf of the European Union in the seventh Meeting of the Parties of the Agreement on the Conservation of African-Eurasian Migratory Waterbirds with regard to certain amendments to Annex 3 to the Agreement
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás részes feleinek hetedik találkozóján a megállapodás 3. mellékletének egyes módosításai tekintetében az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás részes feleinek hetedik találkozóján a megállapodás 3. mellékletének egyes módosításai tekintetében az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról
COM/2018/717 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.10.30.
COM(2018) 717 final
2018/0369(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás részes feleinek hetedik találkozóján a megállapodás 3. mellékletének egyes módosításai tekintetében az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról
INDOKOLÁS
1.A javaslat tárgya
Ez a javaslat az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás részes feleinek hetedik találkozóján a megállapodás 3. mellékletén végrehajtandó egyes módosítások tervezett elfogadásával kapcsolatban az Unió nevében képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozatra irányul.
2.A javaslat háttere
2.1.Az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás
Az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) célja a vándorló vízimadárfajok és élőhelyeik védelme Afrikában, Európában, a Közel-Keleten, Közép-Ázsiában, Grönlandon és a kanadai szigetvilágban. A megállapodás 1999. november 1-jén lépett hatályba.
A vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény keretében kidolgozott és az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) keretében kezelt megállapodás a részt vevő országokat és a tágabb nemzetközi természetvédelmi közösséget egyesíti a vándorló vízimadarak számára teljes elterjedési területükön biztosítandó összehangolt védelem és kezelés érdekében.
Az Európai Unió 2005. október 1-je óta szerződő fele e megállapodásnak 1 . A megállapodás jelenleg hetvenhét szerződő felet számlál, melyek közül negyvenegy (köztük az EU) területe Eurázsiában, harminchaté pedig Afrikában található.
25 tagállam a megállapodás részes fele 2 .
A megállapodásban foglalt vállalásokat az uniós jogban a vadon élő madarak védelméről szóló 2009/147/EK irányelv (a madárvédelmi irányelv) 3 hajtja végre. A madárvédelmi irányelv a tagállamoknak a Szerződés hatálya alá tartozó európai területén természetesen előforduló összes vadon élő madárfaj védelmére vonatkozik. Célja e fajok védelme, kezelése és ellenőrzése, továbbá szabályokat állapít meg hasznosításukkal kapcsolatban.
2.2.A felek találkozója
A felek találkozója a megállapodás fő döntéshozó testülete. Hatáskörrel rendelkezik arra, hogy felülvizsgálja a megállapodás mellékleteit, és háromévente ülésezik. Minden fél egy szavazattal rendelkezik, de a regionális gazdasági integrációs szervezetek — amilyen az Európai Unió is — annyi szavazattal rendelkeznek, ahány tagállamuk szerződő fele a megállapodásnak. Egy melléklet bármely módosítását a találkozón jelen lévő felek kétharmados többségével kell elfogadni.
A megállapodás részes feleinek hetedik találkozójára 2018. december 4. és 8. között kerül sor Dél-Afrikában.
2.3.A felek találkozóján elfogadandó tervezett jogi aktus
A felek találkozója 2018. december 4. és 8. közötti hetedik találkozóján várhatóan elfogadásra kerül a megállapodás mellékleteinek a 10. cikk (5) bekezdésével összhangban történő módosításáról szóló 7.3. határozat 4 (a továbbiakban: tervezett jogi aktus).
A tervezett jogi aktus célja a megállapodás 2., valamint 3. mellékletének (Cselekvési terv) módosítása. A 2. melléklet a megállapodás hatálya alá tartozó vándorló vízimadarak jegyzékét tartalmazza. A 3. melléklet azokat az intézkedéseket határozza meg, amelyeket a feleknek a legfontosabb fajok vonatkozásában kell meghozniuk. Az 1. táblázatban meghatározott kritériumok alapján legfontosabb fajokat a 3. melléklet 1. táblázata sorolja fel.
A megállapodás 2. cikke szerint: „A Felek koordinált intézkedéseket tesznek, hogy a vándorló vízimadárfajok kedvező védelmi helyzetét megőrizzék vagy helyreállítsák. E célból alkalmazzák – nemzeti jogszabályaik határain belül – a Megállapodás 3. cikkében leírt intézkedéseket, összhangban a 4. cikkben említett Cselekvési Tervben pontosan meghatározott tevékenységekkel.”
A tervezett jogi aktus valamennyi részes fél tekintetében a részes felek találkozója általi elfogadását követő kilencvenedik napon lép hatályba és válik kötelezővé, kivéve azokat a feleket, amelyek fenntartással éltek. A kilencvennapos időszak alatt bármely fél élhet fenntartással a mellékletek módosításával szemben a letéteményeshez intézett írásbeli értesítés útján.
3.Az Unió nevében képviselendő álláspont
Az Unió nevében képviselendő javasolt álláspont az, hogy a részes felek hetedik találkozóján támogatni kell a tervezett jogi aktus elfogadását.
A 2. melléklet javasolt módosításait az Európai Unió nyújtotta be. A 3. melléklet javasolt módosításait az Európai Unió és Uganda terjesztette elő.
Az Európai Unió által a 2. és 3. mellékletben javasolt módosítások a 10326/18. sz. tanácsi határozaton 5 alapulnak.
Az Európai Unió által a 2. melléklet tekintetében javasolt módosítás, hogy a megállapodás hatálya alá tartozó vízimadárfajok jegyzéke egészüljön ki az üstökös kárókatonával (Phalacrocorax aristotelis).
Az Európai Unió által a 3. melléklet 1. táblázata tekintetében javasolt módosítás, hogy a sarlós partfutó (Calidris ferruginea), a lunda (Fratercula arctica) és az alka (Alca torda) valamennyi populációját az 1. táblázat A. oszlopába kell áthelyezni a 4., 1b., illetve 4. csoportba, az üstökös kárókatona nem európai uniós (Barents-tengeri) populációját (Phalacrocorax aristotelis aristotelis) és európai uniós (keleti földközi-tengeri és horvát adriai) populációját (Phalacrocorax aristotelis desmarestii) pedig fel kell venni a 3. melléklet 1. táblázatának A. oszlopába, a 2., illetve 1c. csoportba.
A javasolt módosításokat az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás Európai Közösség részéről történő megkötéséről szóló, 2005. július 18-i 2006/871/EK tanácsi határozat 3. cikkének (1) és (3) bekezdése értelmében az Európai Unió nevében a Bizottság hagyja jóvá.
Az Uganda által a 3. melléklet 1. táblázata tekintetében javasolt módosítás, hogy a magyarázatokban az A. oszlop 3. csoport c) pontja és a B. oszlop 2. csoport c) pontja szövegéből töröljék a „jelentős” szót, és az A. oszlop 3. csoport, valamint a B. oszlop 2. csoport új, „hirtelen rövid távú csökkenést mutatnak” szövegű e) ponttal egészüljön ki, továbbá egyes fajok kerüljenek át egyik oszlopból vagy csoportból egy másikba a 7.3. határozat tervezetében foglaltaknak megfelelően.
Az Uganda által javasolt módosításokat az Európai Unió nevében jóvá kell hagyni, mivel ezek a szóban forgó madárállományok védelmi helyzetének változásait tükrözik, és hozzájárulnak a csökkenő állományú fajok védelmének javításához. Ezen belül:
(a)Az Uganda által a megállapodás 3. melléklete tekintetében javasolt és a 7.3. határozat tervezetében foglalt azon módosításokat, amelyek összhangban vannak a vonatkozó uniós joggal (a madárvédelmi irányelvvel), a Bizottságnak jóvá kell hagynia az Európai Unió nevében, összhangban az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás Európai Közösség részéről történő megkötéséről szóló, 2005. július 18-i 2006/871/EK tanácsi határozat 3. cikkének (1) és (3) bekezdésével.
(b)Az Uganda által a megállapodás 3. melléklete tekintetében javasolt és a 7.3. határozat tervezetében foglalt, az alábbi kilenc fajt érintő módosításokat: pehelyréce (Somateria mollissima), örvös bukó (Mergus serrator), barátréce (Aythia ferina), csigaforgató (Haematopus ostralegus), bíbic (Vanellus vanellus), kis goda (Limosa lapponica), nagy goda (Limosa limosa), sarki partfutó (Calidris canutus) és füstös cankó (Tringa erythropus), amelyek nincsenek összhangban a vonatkozó uniós joggal (a madárvédelmi irányelvvel), az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével összhangban kell jóváhagyni az Európai Unió nevében.
Azonban az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás Európai Közösség részéről történő megkötéséről szóló, 2005. július 18-i 2006/871/EK tanácsi határozat 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Bizottságnak a részes felek korábbi találkozóin a hasonló módosításoknál követetteknek megfelelően fenntartással kell élnie a fenti kilenc faj tekintetében javasolt módosításokkal szemben, mivel azok szükségessé teszik a madárvédelmi irányelv módosítását, ami a részes felek találkozója általi elfogadásuktól számított kilencven napon belül nem oldható meg.
Az Európai Unió fenntartásában két fajcsoportot kell megkülönböztetni:
Azon négy faj vonatkozásában (örvös bukó, barátréce, nagy goda és füstös cankó), amelyeket az A. oszlop 1b. (barátréce), illetve 3c. csoportjában (a 3 másik faj) javasolnak feltüntetni, a megállapodás értelmében tilos lenne a vadászat, pedig a madárvédelmi irányelv értelmében ezek most vadászható fajok és az irányelv II. mellékletének B. részében szerepelnek. Ezért a 2005. július 18-i 2006/871/EK tanácsi határozat 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Bizottságnak fenntartással kell élnie e módosításokkal szemben, hiszen a részes felek találkozója általi elfogadásuktól számított kilencven napon belül nem lehetséges a madárvédelmi irányelv módosítása.
A további öt faj (pehelyréce, csigaforgató, bíbic, kis goda és sarki partfutó) állományai tekintetében azoknak a megállapodás 3. melléklete A. oszlopának 4. csoportjában való feltüntetését javasolták. A 3. melléklet értelmében az ebbe a csoportba sorolt fajokat csak az adott fajra vonatkozó nemzetközi cselekvési terv rendelkezéseinek keretén belül és az adaptív terítékkezelés elvét követve szabad vadászni. Így az Európai Unió e fajokkal kapcsolatos fenntartása visszavonható, amint életbe lép egy nemzetközi szerv keretében egy a madárvédelmi irányelv 7. cikke követelményeinek megfelelő adaptív terítékkezelési mechanizmus.
4.Jogalap
4.1.Eljárási jogalap
4.1.1.Elvek
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.
A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a kérdéses szervre irányadó nemzetközi jog szabályainak alkalmazása révén joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, amelyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát” 6 .
4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A felek találkozója egy megállapodás, nevezetesen az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás által létrehozott szerv.
Az általa elfogadandó jogi aktus joghatással bíró jogi aktus. A nemzetközi jog szerint is kötelező erővel fog bírni, és meghatározó módon befolyásolja az európai uniós jog, nevezetesen a madárvédelmi irányelv tartalmát. Ez azért van így, mert a megállapodás 3. mellékletének 1. táblázatában felsorolt legfontosabb fajokkal kapcsolatos, a felek által meghozandó bizonyos intézkedések – elsősorban a vadászat tekintetében – nem minden esetben egyeztethetők össze a madárvédelmi irányelvben e fajok tekintetében szereplő előírásokkal. Ugyanis ha az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás megtiltja a madárvédelmi irányelv II. mellékletében szereplő valamely faj vadászatát, a madárvédelmi irányelv módosításra szorul.Az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás Európai Közösség részéről történő megkötéséről szóló, 2005. július 18-i 2006/871/EK tanácsi határozat 3. cikke értelmében a közösségi hatáskörbe tartozó kérdésekben a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a Közösség nevében jóváhagyja a megállapodás mellékleteinek a 10. cikk (5) bekezdésével összhangban elfogadott módosításait. Ez a felhatalmazás azonban azokra a módosításokra korlátozódik, amelyek összhangban vannak a vadon élő madarak és természetes élőhelyeik védelmével kapcsolatos közösségi vívmányokkal és nem módosítják azok tartalmát.
Mivel az Uganda által a megállapodás 3. mellékletének 1. táblázata tekintetében javasolt módosítások, melyek a következő kilenc fajt érintik: pehelyréce (Somateria mollissima), örvös bukó (Mergus serrator), barátréce (Aythia ferina), csigaforgató (Haematopus ostralegus), bíbic (Vanellus vanellus), kis goda (Limosa lapponica), nagy goda (Limosa limosa), sarki partfutó (Calidris canutus) és füstös cankó (Tringa erythropus), a madárvédelmi irányelv módosítását vonnák maguk után, a megállapodásban részes felek hetedik találkozóján az ezek tekintetében képviselendő európai uniós álláspontot tanácsi határozatban kell megállapítani 7 .
A tervezett jogi aktus nem egészíti ki és nem is módosítja a megállapodás intézményi kereteit.
Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.
4.2.Anyagi jogalap
4.2.1.Elvek
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió nevében képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.
4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A tervezett jogi aktus fő célja és tartalma a környezettel kapcsolatos.
Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 192. cikkének (1) bekezdése.
4.3.Következtetés
A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 192. cikkének (1) bekezdése, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.
5.A tervezett jogi aktus közzététele
Mivel az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás keretében tervezett jogi aktus a megállapodás 2. és 3. mellékletét módosítja, helyénvaló azt elfogadása után közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
2018/0369 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás részes feleinek hetedik találkozóján a megállapodás 3. mellékletének egyes módosításai tekintetében az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)Az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) 1999. november 1-jén lépett hatályba, és az Európai Közösség nevében a 2006/871/EK tanácsi határozat 8 hagyta jóvá.
(2)A megállapodás 10. cikkének (5) bekezdése értelmében a felek találkozója fogadhatja el a megállapodás mellékleteinek módosításait.
(3)A megállapodás részes feleinek 2018. december 4–8-i hetedik találkozója várhatóan határozatot fogad el a megállapodás 2. és 3. mellékletének módosításáról.
(4)Mivel az elfogadandó határozat kötelező érvényű lesz az Unióra nézve és meghatározó módon befolyásolja uniós szabályozás, nevezetesen a madárvédelmi irányelv tartalmát, helyénvaló meghatározni az Unió nevében a felek találkozóján képviselendő álláspontot.
(5)Az Uganda által a megállapodás 3. melléklete tekintetében javasolt és a 7.3. határozat tervezetében foglalt, az alábbi kilenc fajt érintő módosításokat: pehelyréce (Somateria mollissima), örvös bukó (Mergus serrator), barátréce (Aythia ferina), csigaforgató (Haematopus ostralegus), bíbic (Vanellus vanellus), kis goda (Limosa lapponica), nagy goda (Limosa limosa), sarki partfutó (Calidris canutus) és füstös cankó (Tringa erythropus), amelyek nincsenek összhangban a vonatkozó uniós joggal (a madárvédelmi irányelvvel), jóvá kell hagyni az Európai Unió nevében, mivel hozzájárulnak e fajok csökkenő állományai védelmének javításához. Azonban az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás Európai Közösség részéről történő megkötéséről szóló, 2005. július 18-i 2006/871/EK tanácsi határozat 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Bizottságnak fenntartással kell élnie az említett kilenc faj tekintetében javasolt módosításokkal szemben, mivel azok szükségessé teszik a madárvédelmi irányelv módosítását, ami a részes felek találkozója általi elfogadásuktól számított kilencven napon belül nem oldható meg,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A megállapodás részes feleinek hetedik találkozóján az Unió nevében képviselendő álláspont a következő:
Az Uganda által a megállapodás 3. melléklete tekintetében javasolt és a megállapodás részes feleinek hetedik találkozója 7.3. határozatának tervezetében foglalt, az alábbi kilenc fajt érintő módosításokat: pehelyréce (Somateria mollissima), örvös bukó (Mergus serrator), barátréce (Aythia ferina), csigaforgató (Haematopus ostralegus), bíbic (Vanellus vanellus), kis goda (Limosa lapponica), nagy goda (Limosa limosa), sarki partfutó (Calidris canutus) és füstös cankó (Tringa erythropus) a megállapodásban részes felek hetedik találkozója alkalmával jóvá kell hagyni az Európai Unió nevében.
2. cikk
Ennek a határozatnak a Bizottság címzettje.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
