EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.4.18.

COM(2018) 196 final

2018/0093(NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió és a Szingapúri Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A dinamikusan növekedő délkelet-ázsiai gazdaságok, több mint 600 millió fogyasztójuk és gyorsan bővülő középosztályuk kulcsfontosságú piacot jelentenek az Európai Unió exportőrei és beruházói számára. Összesen 208 milliárd EUR értékű árukereskedelmével és 77 milliárd EUR értékű szolgáltatáskereskedelmével (2016) a teljes Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (a továbbiakban: ASEAN) az USA és Kína után az EU harmadik legnagyobb Európán kívüli kereskedelmi partnere. Ezzel egyidejűleg összesen 263 milliárd EUR értékű külföldi közvetlen befektetési állományával (2016) az EU az első számú közvetlen külföldi befektető az ASEAN-ban, az ASEAN egésze pedig a második legnagyobb ázsiai külföldi közvetlen befektető az EU-ban – összesen 116 milliárd EUR értékű külföldi közvetlen befektetési állománnyal (2016).

–Javaslat – A Tanács határozata az Európai Unió és a Szingapúri Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról;

–Javaslat – A Tanács határozata az Európai Unió és a Szingapúri Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről;

–Javaslat – A Tanács határozata az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság között létrejött beruházásvédelmi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról;

–Javaslat – A Tanács határozata az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság között létrejött beruházásvédelmi megállapodás megkötéséről;

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A Bíróság véleményére tekintettel, valamint a megállapodás szerkezetéről a Tanáccsal és az Európai Parlamenttel folytatott széleskörű egyeztetések fényében a véleményt követően az eredetileg megtárgyalt szöveget kiigazították, és két önálló megállapodássá alakították: a szabadkereskedelmi megállapodássá és a beruházásvédelmi megállapodássá.

A 2/15. sz. vélemény szerint az EU–Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodás által felölelt valamennyi terület az EU hatáskörébe, konkrétabban pedig az EUMSZ 91. cikkének, 100. cikke (2) bekezdésének és 207. cikkének hatálya alá tartozik. A beruházásvédelmi megállapodás valamennyi beruházásvédelemről szóló lényegi rendelkezése – amennyiben azok közvetlen külföldi befektetésekre alkalmazandók – az EUMSZ 207. cikkének hatálya alá tartozik.

Az EU–Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodást az Uniónak kell aláírnia az EUMSZ 218. cikkének (5) bekezdésén alapuló tanácsi határozatnak megfelelően, és az Európai Parlament egyetértését követően az Uniónak kell megkötnie az EUMSZ 218. cikkének (6) bekezdésén alapuló tanácsi határozat szerint.

Ezenkívül az EUMSZ 218. cikkének (7) bekezdése is a jogalap része lett, mivel helyénvaló, hogy a Tanács engedélyezze a Bizottság számára az Unió által a szabadkereskedelmi megállapodás bizonyos módosításai tekintetében képviselendő álláspont jóváhagyását, mivel a szabadkereskedelmi megállapodás gyorsított és/vagy egyszerűsített eljárásról rendelkezik az ilyen módosítások jóváhagyását illetően. Ezért a Bizottságot fel kell hatalmazni a kereskedelmi bizottság által a 9.18. cikk (Az alkalmazási kör módosítása és kiigazítása) alapján a 9-A.–9-I. melléklet tekintetében, illetve a 10.17. cikk (A földrajzi árujelzők védelmének rendszere) és a 10.18. cikk (A földrajzi árujelzők jegyzékének módosítása) alapján a szabadkereskedelmi megállapodás 10-A. és 10-B. melléklete tekintetében elfogadandó módosítások vagy helyreigazítások jóváhagyására.

Az EU–Szingapúr beruházásvédelmi megállapodást az Uniónak kell aláírnia az EUMSZ 218. cikkének (5) bekezdésén alapuló tanácsi határozatnak megfelelően, és az Európai Parlament egyetértését és a tagállamok saját belső eljárásaiknak megfelelő megerősítését követően az Uniónak kell megkötnie az EUMSZ 218. cikkének (6) bekezdésén alapuló tanácsi határozat szerint.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Ahogy azt a 2/15. sz. vélemény is megerősítette, a Tanácsnak benyújtott EU–Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodás nem terjed ki egy olyan kérdésre sem, amely nem az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A beruházásvédelmi megállapodás tekintetében a Bíróság megerősítette, hogy az EUMSZ 207. cikke alapján az EU kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a beruházásvédelemre vonatkozó valamennyi lényegi rendelkezés tekintetében, amennyiben azok közvetlen külföldi befektetésekre alkalmazandók. A Bíróság továbbá megerősítette az EU kizárólagos hatáskörét a beruházásvédelemmel kapcsolatos államok közötti vitarendezési mechanizmus tekintetében. Végezetül a Bíróság megállapította, hogy az EU megosztott hatáskörrel rendelkezik a nem közvetlen befektetések és a beruházó és állam közötti vitarendezés tekintetében (mely utóbbi helyébe a beruházásvédelmi megállapodásban később a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer lépett) azokban az esetekben, amikor a tagállamok az alperesek 2 . Ezeket az elemeket nem lehet koherens módon elválasztani a lényegi rendelkezésektől vagy az államok közötti vitarendezéstől, ezért ezeket uniós szintű megállapodásokba kell foglalni.

•Arányosság

Ez a javaslat összhangban áll az Európa 2020 stratégia jövőképével, és hozzájárul az EU kereskedelmi és fejlesztési célkitűzéseihez.

•A jogi aktus típusának megválasztása

Ez a javaslat összhangban áll az EUMSZ 218. cikkével, amely szerint a nemzetközi megállapodásokról szóló határozatokat a Tanács fogadja el. Nincs más olyan jogi eszköz, amely útján elérhetőek lennének e javaslat célkitűzései.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

Miután a Szingapúrral folytatott tárgyalások nagyrészt lezárultak, a Kereskedelmi Főigazgatóság vezető közgazdásza által vezetett belső csapat tanulmányt készített a megállapodás várható gazdasági hasznáról. A tanulmány szerint az EU Szingapúrba irányuló exportja tíz év alatt mintegy 1,4 milliárd EUR-val, Szingapúr EU-ba irányuló exportja pedig 3,5 milliárd EUR-val növekedhet – ez utóbbi szám magában foglalja számos uniós vállalkozás szingapúri leányvállalata által az EU-ba visszaküldött szállítmányokat is.

Mivel a két gazdaság mérete között jelentős a különbség, valamint a szingapúri gazdaság viszonylag nyitott, elkerülhetetlen, hogy a megállapodás eltérő haszonnal jár majd a partnerek számára. Az elemzés előrejelzése szerint az EU reál GDP-je tíz év alatt mintegy 550 millió EUR-val, Szingapúr gazdasága pedig akár 2,7 milliárd EUR-val is növekedhet ugyanebben az időszakban.

Ezek a lehetséges gazdasági hatásra vonatkozó becslések óvatosnak tekinthetők, mivel nehéz pontosan számszerűsíteni a megállapodás egyik kulcsfontosságú elemének számító nem vámjellegű akadályok lebontásának hatásait.

Tekintve, hogy Szingapúr csomópont szerepet tölt be az Európa és Délkelet-Ázsia közötti áru- és szolgáltatáskereskedelemben, az is valószínű, hogy a megállapodás előnyei tovább nőnének, ha és amikor az EU megállapodásokat kötne a többi ASEAN-tagállammal.

Ezenkívül a gazdasági modellezésen alapuló becslések nem számszerűsíthetik az EU–Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodás és beruházásvédelmi megállapodás stratégiai értékét az EU számára – ugyanakkor ezek a megállapodások rendkívül fontosak az EU-nak az ASEAN-térséggel, sőt egész Ázsiával kapcsolatos tervei szempontjából. Az EU–Korea szabadkereskedelmi megállapodás után az EU–Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodás lesz az EU ázsiai partnerrel kötött második nagyszabású kereskedelmi megállapodása, míg az EU–Szingapúr beruházásvédelmi megállapodás lesz az EU és egy ázsiai partnere közötti első beruházásvédelmi megállapodás.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A Szingapúrral folytatott kétoldalú tárgyalások megkezdését megelőzően egy külső vállalkozó az EU és az ASEAN közötti szabadkereskedelmi megállapodásra vonatkozó kereskedelmi fenntarthatósági hatásvizsgálatot 3 végzett, hogy tanulmányozza a két térség közötti szorosabb gazdasági partnerség lehetséges gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait.

A kereskedelmi fenntarthatósági hatásvizsgálat elkészítésének keretében a vállalkozó konzultációt folytatott belső és külső szakértőkkel, nyilvános konzultációkat szervezett Brüsszelben és Bangkokban, valamint kétoldalú találkozókat tartott és interjúkat készített az EU és az ASEAN civil társadalmának képviselőivel. A kereskedelmi fenntarthatósági hatásvizsgálat keretében folytatott konzultációk alapot biztosítottak ahhoz, hogy a legfontosabb érdekelteket és a civil társadalmat bevonják a Délkelet-Ázsiára vonatkozó kereskedelempolitikai párbeszédbe.

A kereskedelmi fenntarthatósági hatásvizsgálatról szóló jelentés és az annak elkészítése közben tartott konzultációk egyaránt értékes információkkal szolgáltak a Bizottság számára, amelyeket felhasznált az egyes ASEAN-tagállamokkal azóta indított kétoldalú kereskedelmi és beruházási tárgyalások során.

Ezenkívül a Szingapúrral folytatott kétoldalú tárgyalások megkezdését megelőzően a Bizottság nyilvános konzultációt folytatott a jövőbeli megállapodásról, melynek keretében az érintett felektől származó információkat gyűjtő kérdőív készült; ezek az információk később segítették a Bizottságot abban, hogy a tárgyalási folyamat során prioritásokat határozzon meg és döntéseket hozzon. A konzultáció eredményének összefoglalóját közzétették 4 .

Továbbá a tárgyalások előtt és alatt a Tanács Kereskedelempolitikai Bizottsága útján rendszeresen tájékoztatták a tagállamokat a tárgyalás különböző vonatkozásairól, és szóban és írásban kikérték a véleményüket azokról. A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, és különösen annak az EU–Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodással foglalkozó csoportja keretében az Európai Parlamentet is rendszeresen tájékoztatták, és konzultációt folytattak az intézménnyel. A tárgyalások nyomán több lépésben kialakult szövegeket az egész folyamat során megküldték mindkét intézménynek.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

Az EU és az ASEAN közötti szabadkereskedelmi megállapodás kereskedelmi fenntarthatósági hatásvizsgálatát az „Ecorys” nevű külső vállalkozó végezte el.

•Hatásvizsgálat

A külső vállalkozó által végzett és 2009-ben véglegesített kereskedelmi fenntarthatósági hatásvizsgálat megállapította, hogy az ambiciózus EU–ASEAN szabadkereskedelmi megállapodás az EU-ra és Szingapúrra egyaránt fontos pozitív hatást gyakorolna (a bruttó hazai termék, a jövedelem, a kereskedelem és a foglalkoztatás tekintetében). A nemzeti jövedelemre gyakorolt hatásokat az EU tekintetében 13 milliárd EUR-ra, Szingapúr számára pedig 7,5 milliárd EUR-ra becsülik. Ezek az adatok lehetséges, hogy alulbecsülik a hatást, mivel 2007. évi kereskedelmi mintákon alapulnak, és azóta jelentősen (+32 %-kal) nőtt a kereskedelem.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Az EU–Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodás és beruházásvédelmi megállapodás nem tartozik a REFIT-eljárások hatálya alá. Mindazonáltal számos olyan rendelkezést tartalmaznak, amelyek egyszerűsítik a kereskedelemi és beruházási eljárásokat, csökkentik az exporttal és a beruházásokkal kapcsolatos költségeket, és így lehetővé teszik, hogy több kisebb cég folytasson üzleti tevékenységet mindkét piacon. A várt előnyök közé tartoznak a következők: kevésbé megterhelő technikai szabályok, megfelelőségi követelmények, vámeljárások és származási szabályok, a szellemitulajdon-jogok védelme, vagy a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszerben a vizsgálatok költségeinek csökkentése a kkv felperesek számára.

•Alapjogok

A javaslat nem érinti az alapvető jogok védelmét az Unióban.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Az EU–Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodás a bevételi oldalon pénzügyi hatást gyakorol az EU költségvetésére. A becslések szerint a nem beszedett vámok összege elérheti a 248,8 millió EUR-t a megállapodás teljes körű végrehajtásáig. A becslés a megállapodás hiányában 2025-re tervezett átlagos behozatalon alapul, és a Szingapúrból származó behozatalra kivetett uniós vámok eltörléséből eredő éves bevételkiesést tükrözi.

Az EU–Szingapúr beruházásvédelmi megállapodás a kiadási oldalon várhatóan nem gyakorol pénzügyi hatást az EU költségvetésére. Ez a megállapodás lesz (az EU–Kanada átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás után) az EU második olyan megállapodása, amely a beruházó és állam közötti vitarendezés céljából magában foglalja a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszert. (A megállapodás hatálybalépése esetén) 2018-tól kezdve évente további 200 000 EUR kiadás várható az Elsőfokú és a Fellebbviteli Bíróság állandó struktúrájának finanszírozásával kapcsolatban. Ugyanakkor a megállapodáshoz az XX 01 01 01 (Az intézménynél foglalkoztatott tisztviselőkkel és ideiglenes alkalmazottakkal kapcsolatos kiadások) költségvetési sor igazgatási erőforrásainak felhasználására lesz szükség, figyelembe véve, hogy a tervek szerint egy adminisztrátort (teljes munkaidős egyenérték) fognak kijelölni a megállapodás kapcsán felmerülő feladatok elvégzésére. Ezt feltüntették a pénzügyi kimutatásban, és a kiadás az abban foglalt feltételek teljesülése esetén lép életbe.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Az EU–Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodás és beruházásvédelmi megállapodás olyan intézményi rendelkezéseket tartalmaz, amelyek meghatározzák a végrehajtási szervek struktúráját abból a célból, hogy azok folyamatosan figyelemmel kísérjék a megállapodások végrehajtását, működését és hatását. Mivel a megállapodások az EU és Szingapúr közötti, a partnerségi és együttműködési megállapodás által szabályozott általános kétoldalú kapcsolatok szerves részét képezik, az említett struktúrák a partnerségi és együttműködési megállapodással közös intézményi keret részét képezik majd.

A szabadkereskedelmi megállapodás intézményi fejezete létrehozza a kereskedelmi bizottságot, amelynek fő feladata a megállapodás végrehajtásának és alkalmazásának felügyelete és megkönnyítése. A kereskedelmi bizottság az EU és Szingapúr képviselőiből áll, akik kétévente vagy az egyik fél kérésére üléseznek. A kereskedelmi bizottság felel majd a megállapodás alapján létrehozott valamennyi szakbizottság működésének felügyeletéért (árukereskedelmi bizottság; állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó bizottság; vámügyi bizottság; valamint a szolgáltatáskereskedelemmel, beruházásokkal és kormányzati beszerzésekkel foglalkozó bizottság).

A kereskedelmi bizottság feladata az összes érdekelt féllel – többek között a magánszektorral és a civil társadalommal – való kommunikáció is, a megállapodás működésével és végrehajtásával kapcsolatban. A megállapodásban mindkét Fél elismeri az átláthatóság és a nyitottság fontosságát, és vállalja, hogy figyelembe veszi a közvéleményt annak érdekében, hogy e megállapodás végrehajtásába a szempontok széles körét bevonják.

A beruházásvédelmi megállapodás intézményi fejezete létrehoz egy bizottságot, amelynek fő feladata a megállapodás végrehajtásának és alkalmazásának felügyelete és megkönnyítése. Egyéb feladatai mellett a bizottság – feltételezve a két Fél vonatkozó jogi előírásainak és eljárásainak lezárását – határozhat a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer igazságszolgáltatási fórumai tagjainak kinevezéséről, megállapíthatja havi rendelkezésre állási díjazásukat és elfogadhatja a megállapodás kötelező erejű értelmezéseit.

Amint a mindenki számára előnyös kereskedelemről szóló közleményben hangsúlyoztuk, a Bizottság egyre több erőforrást fordít a kereskedelmi és beruházási megállapodások hatékony végrehajtására és érvényesítésére. A Bizottság 2017-ben közzétette a szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásáról szóló első éves jelentést. A jelentés fő célja, hogy objektív képet közvetítsen az EU szabadkereskedelmi megállapodásainak végrehajtásáról, kiemelve az elért eredményeket és a megszüntetendő hiányosságokat. Az a cél, hogy a jelentés alapul szolgáljon ahhoz, hogy nyílt vitát és eszmecserét folytassunk a tagállamokkal, az Európai Parlamenttel és a civil társadalom egészével a szabadkereskedelmi megállapodások működéséről és azok végrehajtásáról. Mivel évente sor kerül a jelentés közzétételére, ez lehetővé teszi a fejlemények rendszeres figyelemmel kísérését, és annak nyilvántartását, hogy milyen módon kezelték a feltárt kiemelt problémákat. Hatálybalépésétől kezdve az EU–Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodás is a jelentés hatálya alá tartozik majd.

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

Tárgytalan.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Az EU–Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodás megteremti a feltételeket az uniós gazdasági szereplők számára ahhoz, hogy teljes mértékben kihasználják a Szingapúr által Délkelet-Ázsia üzleti és közlekedési csomópontjaként nyújtott előnyöket és lehetőségeket.

E megállapodás megtárgyalása során a Bizottság két fő célkitűzést követett: egyrészt megteremteni az EU gazdasági szereplői számára a lehető legjobb szingapúri piacra jutási lehetőségeket; és másrészt értékes hivatkozási pontot kialakítani az EU számára a térségben folytatott többi tárgyaláshoz.

Ez a két célkitűzés maradéktalanul teljesült: a megállapodás számos területen túllép a meglévő WTO-kötelezettségvállalásokon, például a szolgáltatások, a beszerzések, a nem tarifális akadályok és a szellemi tulajdon, így a földrajzi árujelzők védelme terén. E területek mindegyikén Szingapúr olyan új kötelezettségeket is vállalt, amelyek jelentősen túlmutatnak azokon, amelyeket Szingapúr ez idáig hajlandó volt megtenni, az Amerikai Egyesült Államokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodásához képest is.

A megállapodás teljesíti a GATT XXIV. cikkének (a vámoknak és egyéb korlátozó kereskedelmi szabályozásoknak a felek közötti lényegében teljes kereskedelem tekintetében való eltörlése) és a GATS V. cikkének kritériumait, amely hasonló vizsgálatot ír elő a szolgáltatások tekintetében.

A tárgyalási irányelvekben rögzített célkitűzéseknek megfelelően a Bizottság az alábbiakat biztosította:

1.a szolgáltatási és beruházási piacok átfogó liberalizációja, ideértve az engedélyezésre és a bizonyítványok kölcsönös elismerésére vonatkozó horizontális szabályokat, valamint az uniós vállalkozások egyenlő versenyfeltételeinek biztosítása céljából kialakított ágazatspecifikus szabályokat;

2.új közbeszerzési lehetőségek az uniós ajánlattevők számára, különösen a közüzemek piacán, ahol számos uniós beszállító vezető szerepet játszik;

3.az árukereskedelem előtti technikai és szabályozási kereskedelmi akadályok, mint például a párhuzamos tesztelés megszüntetése a gépjárművek, az elektronika, a gyógyszerek és az orvostechnikai eszközök, valamint a környezetbarát technológiák európai ágazataiban alkalmazottakhoz hasonló műszaki és szabályozási standardok előmozdításával;

4.nemzetközi szabványokra alapozva a kereskedelmi eljárásokat jobban egyszerűsítő rendszer a Szingapúrba irányuló uniós húsexport jóváhagyására;

5.Szingapúr kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy nem emeli a vámokat (amelyeket jelenleg többnyire önkéntes alapon nem alkalmaznak) az EU-ból származó behozatal tekintetében, valamint a Szingapúrban előállított termékekhez való olcsóbb hozzáférés az európai vállalkozások és fogyasztók számára;

6.a szellemitulajdon-jogok magas szintű védelme, amely e jogok érvényesítésére is kiterjed, többek között a határon is;

7.TRIPS+-szintű védelem a szingapúri nyilvántartásba vett uniós földrajzi árujelzők részére, miután Szingapúr létrehozta a földrajzi árujelzők nyilvántartását (amire az Európai Parlamentnek a szabadkereskedelmi megállapodás jóváhagyását követően kötelezettséget vállalt);

8.a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó átfogó fejezet, amelynek célja annak biztosítása, hogy a kereskedelem támogatást nyújtson a környezetvédelemhez és a társadalmi fejlődéshez, valamint elősegítse a fenntartható erdő- és halászati gazdálkodást. A fejezet azt is meghatározza, miként vonják be a szociális partnereket és a civil társadalmat annak végrehajtásába és ellenőrzésébe;

9.gyors vitarendezési mechanizmusok választottbírósági eljárás útján vagy közvetítő segítségével; valamint

10.egy átfogó és új fejezet a „zöld növekedés ágazatában” rejlő új lehetőségek előmozdítására, az Európa 2020 stratégiával összhangban.

Az EU–Szingapúr beruházásvédelmi megállapodás biztosítani fogja a beruházások védelmének magas szintjét, ezzel egy időben védi az EU és Szingapúr szabályozáshoz való és arra vonatkozó jogát, hogy olyan legitim közpolitikai célkitűzéseket kövessen, mint például a közegészség, a biztonság és a környezet védelme.

A megállapodás tartalmazza az EU beruházásvédelemre vonatkozó új megközelítésének valamennyi újítását és annak végrehajtási mechanizmusát, amelyeket nem tartalmaz a Szingapúr és az EU tagállamai között meglévő 12 kétoldalú beruházási szerződés. A beruházásvédelmi megállapodás nagyon fontos jellemzője, hogy a 12 meglévő kétoldalú beruházási szerződés helyébe lép, és ily módon javítja azokat.

A tárgyalási irányelvekben meghatározott célkitűzésekkel összhangban a Bizottság biztosította, hogy az uniós beruházók és szingapúri beruházásaik tisztességes és méltányos elbánásban részesüljenek, és ne érje őket hátrányos megkülönböztetés a hasonló helyzetben lévő szingapúri beruházásokkal szemben. Ugyanakkor a beruházásvédelmi megállapodás védi az uniós beruházókat és beruházásaikat a kisajátítás ellen, kivéve, ha az közcélokból szükséges, jogszerű eljárásnak megfelelően, megkülönböztetésmentes módon és azonnali, megfelelő és hatékony, a kisajátított beruházás tisztességes piaci értékének megfelelő kártalanítás megfizetése ellenében.

Szintén a tárgyalási irányelvekkel összhangban a Bizottság által megtárgyalt beruházásvédelmi megállapodás a beruházók számára egy korszerű és megreformált vitarendezési mechanizmus lehetőségét kínálja. Ez a rendszer biztosítja a beruházásvédelmi szabályok betartását, és arra törekszik, hogy egyensúlyt teremtsen a beruházók átlátható módon történő védelme és az állam azon jogának biztosítása között, hogy közpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében szabályozzon. A megállapodás egy állandó nemzetközi és teljes mértékben független vitarendezési rendszert hoz létre, amely állandó Elsőfokú Bíróságból és Fellebbviteli Bíróságból áll, amely a vitarendezési eljárások során átlátható és pártatlan módon jár el.

A Bizottság tudatában van annak, hogy meg kell teremteni az egyensúlyt a megreformált uniós beruházási politika előrevitele és a tagállamoknak a fenti kérdésekben a megosztott hatáskör lehetséges gyakorlása tekintetében tapasztalható érzékenysége között. A Bizottság ezért nem tett javaslatot a beruházási megállapodás ideiglenes alkalmazására. Mindamellett amennyiben a tagállamok szeretnék, hogy javaslat szülessen a beruházásvédelmi megállapodás ideiglenes alkalmazásáról, a Bizottság készen áll egy ilyen javaslat benyújtására.

2018/0093 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió és a Szingapúri Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 91. cikkére, 100. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkére, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának v. alpontjával és 218. cikke (7) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,

mivel:

(1)A [XX] tanácsi határozattal összhangban az Európai Unió és a Szingapúri Köztársaság (a továbbiakban: Szingapúr) közötti szabadkereskedelmi megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás) [2018. XXX XX]-án/-én aláírták.

(2)Az EUMSZ 218. cikkének (7) bekezdése értelmében helyénvaló, hogy a Tanács felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy az Unió nevében jóváhagyja a kereskedelmi bizottságban a megállapodásban bizonyos, egyszerűsített eljárással elfogadandó módosításaival kapcsolatos álláspontot. A Bizottságot fel kell hatalmazni a kereskedelmi bizottság által a 9.18. cikk (Az alkalmazási kör módosítása és kiigazítása) alapján a megállapodás 9-A.–9-I. melléklete tekintetében, illetve a 10.17. cikk (A földrajzi árujelzők védelmének rendszere) és a 10.18. cikk (A földrajzi árujelzők jegyzékének módosítása) alapján a 10-A. és 10-B. melléklete tekintetében elfogadandó módosítások jóváhagyására.

(3)A megállapodást az Európai Unió nevében jóvá kell hagyni.

(4)A megállapodás 16.16. cikkével (A közvetlen hatás hiánya) összhangban a megállapodás nem ruház jogokat vagy kötelezettségeket a Felek között a nemzetközi közjog alapján létrehozott személyektől eltérő személyekre,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Felek ezennel megkötik az Európai Unió és a Szingapúri Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodást.

2. cikk

A 9.18. cikk (Az alkalmazási kör módosítása és kiigazítása) alkalmazásában a Bizottság jóváhagyja az Unió álláspontját a megállapodás 9-A.–9-I. mellékletének módosításai és kiigazításai tekintetében.

3. cikk

A megállapodás 10.17. cikke (A földrajzi árujelzők védelmének rendszere) és 10.18. cikke (A földrajzi árujelzők jegyzékének módosítása) alkalmazásában a Bizottság hagyja jóvá a megállapodás 10-A. és 10-B. mellékleteinek módosítására vonatkozó uniós álláspontot.

4. cikk

A Tanács elnöke kijelöli azt a személyt, aki jogosult az Unió nevében eljárva megküldeni a megállapodás 16.13. cikkének (2) bekezdése szerinti értesítést, melyben az Európai Unió egyetértését fejezi ki arra nézve, hogy a megállapodást magára nézve kötelezőnek ismeri el 5 .

5. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)     http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2013/september/tradoc_151779.pdf  

(2)    Lásd az Európai Unió Bíróságának a C-600/14. sz., Németország kontra Tanács ügyben hozott ítélete (2017. december 5-i ítélet) 69. pontjában szereplő pontosítást.

(3)     http://trade.ec.europa.eu/doclib/html/145989.htm

(4)     http://trade.ec.europa.eu/doclib/html/153666.htm

(5)    A megállapodás hatálybalépésének napját a Tanács Főtitkársága az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszi közzé.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.4.18.

COM(2018) 196 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió és a Szingapúri Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről

SZABADKERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁS

AZ EURÓPAI UNIÓ

ÉS A SZINGAPÚRI KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT

Az Európai Unió, a továbbiakban: az Unió,

és

a Szingapúri Köztársaság, a továbbiakban: Szingapúr,

ELISMERVE tartós és erős partnerségüket, amely a partnerségi és együttműködési megállapodásban megfogalmazott közös elveken és értékeken, valamint fontos gazdasági, kereskedelmi és beruházási kapcsolatukon alapul;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy tovább erősítsék kapcsolatukat, amely része átfogó kapcsolataiknak és azzal összhangban áll, és meggyőződve arról, hogy ez a megállapodás új környezetet biztosít majd a Felek közötti kereskedelem és befektetés fejlesztéséhez;

ELISMERVE, hogy e megállapodás kiegészíti és előmozdítja majd a regionális gazdasági integráció érdekében tett erőfeszítéseket;

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy a fenntartható fejlődés célkitűzésével összhangban – annak gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi dimenziójában – erősítsék a gazdasági, kereskedelmi és a befektetések terén létesült kapcsolataikat és oly módon mozdítsák elő a kereskedelmet és a befektetéseket, hogy figyelembe veszik a környezetvédelem és a munkaügyi védelem magas szintjét, valamint a kapcsolódó nemzetközileg elismert normákat és azon megállapodásokat, amelyeknek részes Felei.

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a kereskedelem és a befektetések liberalizálásának ösztönzése iránti kötelezettségvállalásaik ismételt megerősítése révén növeljék az életszínvonalat, előmozdítsák a gazdasági növekedést és a stabilitást, új foglalkoztatási lehetőségeket teremtsenek, és fokozzák az általános jólétet;

MEGGYŐZŐDVE arról, hogy ez a megállapodás áruk és szolgáltatások szélesebb körű és biztos piacát hozza majd létre, és így elősegíti a Felek vállalatai versenyképességének növekedését a világpiacokon;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE az egyes Feleknek a legitim szakpolitikai célkitűzések, köztük a társadalmi, környezetvédelmi, biztonsági, közegészségügyi és -biztonsági, valamint a kulturális sokszínűség ösztönzésére és védelmére irányuló célkitűzések megvalósításához szükséges intézkedések elfogadására és végrehajtására vonatkozó jogát;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket az Egyesült Nemzetek Alapokmánya iránt, amelyet 1945. június 26-án San Franciscóban írtak alá, továbbá az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában kifejtett alapelvekre figyelemmel, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése 1948. december 10-én fogadott el;

ELISMERVE a nemzetközi kereskedelem átláthatóságának fontosságát valamennyi érdekelt fél szempontjából;

ARRA TÖREKEDVE, hogy kereskedelmük és befektetéseik szabályozására egyértelmű és kölcsönösen előnyös szabályokat alkossanak, valamint hogy csökkentsék vagy felszámolják a kölcsönös kereskedelem és befektetések akadályait;

AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy a kereskedelem akadályait ezzel a megállapodással felszámolva hozzájáruljanak a nemzetközi kereskedelem harmonikus fejlődéséhez és bővüléséhez, és elkerüljék a Felek közötti kereskedelmet vagy befektetéseket akadályozó olyan újabb korlátok létrehozását, amelyek korlátozhatnák az ebből a megállapodásból származó előnyöket;

ÉPÍTVE azon vonatkozó jogaikra és kötelezettségeikre, amelyek a WTO-egyezmény, valamint egyéb többoldalú, regionális és kétoldalú megállapodások és intézkedések alapján állnak fenn, amelyeknek részes felei;

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

ELSŐ FEJEZET

CÉLKITŰZÉSEK ÉS ÁLTALÁNOS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1.1. CIKK

Szabadkereskedelmi térség létrehozása

E megállapodás Felei az 1994. évi GATT XXIV. cikkével és a GATS V. cikkével összhangban szabadkereskedelmi térséget hoznak létre.

1.2. CIKK

Célkitűzések

E megállapodás célja, hogy e megállapodás rendelkezései szerint liberalizálja és előmozdítsa a Felek közötti kereskedelmet és beruházásokat.

1.3. CIKK

Általánosan alkalmazandó fogalommeghatározások

Eltérő rendelkezés hiányában e megállapodás alkalmazásában:

„mezőgazdasági megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található mezőgazdasági megállapodás;

„közbeszerzésekről szóló megállapodás”: a WTO-egyezmény 4. mellékletében található közbeszerzésekről szóló megállapodás;

„szállítás előtti áruvizsgálatról szóló megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található szállítás előtti áruvizsgálatról szóló megállapodás;

„dömpingellenes megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény VI. cikkének végrehajtására vonatkozó 1994. évi megállapodás;

„vámérték-megállapítási megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található, az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény VII. cikkének végrehajtására vonatkozó 1994. évi megállapodás;

„nap”: naptári nap;

„A WTO vitarendezési szabályokról és eljárásokról szóló egyetértési megállapodás (DSU): a WTO-egyezmény 2. mellékletében található;

„GATS”: a WTO-egyezmény 1B. mellékletében található a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény;

„1994. évi GATT”: a WTO-egyezmény 1 A. mellékletében található az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény;

„harmonizált rendszer”: a Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszer (a továbbiakban: HR), amely tartalmazza annak valamennyi jogi megjegyzéseit és módosításait is;

„IMF”: a Nemzetközi Valutaalap;

„importengedélyezési megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található importengedélyezési eljárásokról szóló megállapodás;

„intézkedés”: bármely törvény, rendelet, eljárás, előírás vagy gyakorlat;

„egy Fél természetes személye”: szingapúri állampolgár vagy az Unió valamely tagállamának állampolgára az állama vonatkozó jogszabályai alapján;

„partnerségi és együttműködési megállapodás”: az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság között [...]-án/-én kötött partnerségi és együttműködési megállapodás;

„személy”: természetes vagy jogi személy;

„védintézkedésekről szóló megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található, a védintézkedésekről szóló megállapodás;

„SCM-megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található, a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás;

„SPS-megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében foglalt, az állat- és növényegészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló megállapodás;

„TBT-megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található, a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodás;

„TRIPS-megállapodás”: a WTO-egyezmény 1C. mellékletében foglalt, a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás;

„WIPO”: a Szellemi Tulajdon Világszervezete;

„WTO-egyezmény”: a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó, 1994. április 15-én Marrakeshben elfogadott egyezmény.

„WTO”: Kereskedelmi Világszervezet.

MÁSODIK FEJEZET

NEMZETI ELBÁNÁS ÉS AZ ÁRUK PIACRA JUTÁSA

A. SZAKASZ

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

2.1. CIKK

Célkitűzés

A Felek az e megállapodás hatálybalépésével kezdődő átmeneti időszak során fokozatosan és kölcsönösen liberalizálják árukereskedelmüket, ezzel a megállapodással összhangban és az 1994. évi GATT XXIV. cikkének megfelelően.

2.2. CIKK

Hatály

E fejezetet a Felek közötti árukereskedelemre kell alkalmazni.

2.3. CIKK

Nemzeti elbánás

A Felek nemzeti elbánásban részesítik a másik Fél termékeit, összhangban az 1994. évi GATT III. cikkével, és a hozzá fűzött megjegyzésekkel és kiegészítő rendelkezésekkel. E célból az 1994. évi GATT III. cikkében foglalt kötelezettségek, beleértve az ahhoz fűzött megjegyzéseket és kiegészítő rendelkezéseket is, belefoglalták e megállapodásba, és értelemszerűen annak részét képezik.

2.4. CIKK

Vám

E fejezet alkalmazásában a „vám” mindenféle olyan illetéket és díjat tartalmaz, amelyet egy áru kivitelére vagy behozatalára, vagy ez utóbbiakkal kapcsolatosan vetnek ki, beleértve a kivitellel vagy behozatallal kapcsolatosan alkalmazott minden adótöbbletet és felárat is.

A „vám” nem tartalmaz semmiféle:

(a)    a 2.3. cikkel (Nemzeti elbánás) összhangban kivetett belső adóval egyenértékű díjat;

(b)    a Harmadik fejezettel (Piacvédelmi eszközök) összhangban kivetett vámot;

(c)    az 1994. évi GATT VI., XVI. és XIX. cikkével, a dömpingellenes megállapodással, az SCM-megállapodással, a mezőgazdasági megállapodás 5. cikkével és a vitarendezési szabályokról és eljárásokról szóló WTO egyetértési megállapodással összhangban alkalmazott vámokat;

(d)    a 2.10. cikkel (A behozatallal és kivitellel kapcsolatos díjak és vámalakiságok) összhangban kivetett díjat vagy egyéb terhet.

2.5. CIKK

Az áruk osztályozása

A Felek közötti árukereskedelemben az áruk osztályozása a Felek vámtarifái szerint zajlik, összhangban a harmonizált rendszerrel és annak módosításaival.

B. SZAKASZ

A VÁMOK CSÖKKENTÉSE ÉS/VAGY ELTÖRLÉSE

2.6. CIKK

A behozatali vámok csökkentése és/vagy eltörlése

1.    Valamennyi Fél csökkenti és/vagy eltörli a másik Fél országából származó importárukra kivetett vámokat a 2-A. mellékletben foglalt jegyzékeknek megfelelően. E fejezet alkalmazásában a „származó” jelentése az 1. jegyzőkönyvben meghatározott származási szabályokkal összhangban értendő.

2.    A behozatali vám alapértéke, amelyre az (1) bekezdés szerinti folyamatos csökkentéseket alkalmazni kell, a 2-A. mellékletben található jegyzékekben meghatározott mérték.

3.    Ha e megállapodás hatálybalépésének időpontját követően egy Fél bármikor csökkenti a legnagyobb kedvezményes behozatali vámtételét, akkor az említett vámtételt kell alkalmazni, feltéve, hogy – és addig, ameddig – az alacsonyabb, mint a 2-A. mellékletben található jegyzék szerint számított behozatali vámtétel.

4.    Az e megállapodás hatálybalépését követő három év elteltével a Felek – valamelyik Fél kérésére – konzultációt kezdenek annak érdekében, hogy felgyorsítsák és szélesebb körben alkalmazzák a közöttük alkalmazott behozatali vámok csökkentését és eltörlését. A Felek által a Kereskedelmi Bizottságban elfogadott, arra vonatkozó döntés, hogy egy áru esetében felgyorsítják vagy szélesebb körben alkalmazzák a vám eltörlését, minden olyan vámtétel vagy szakaszolási kategória helyébe lép, amelyet az adott áru vonatkozásában a kapcsolódó jegyzékek szerint határoztak meg.

2.7. CIKK

Az exportra vonatkozó vámok és adók eltörlése

Egyik Fél sem tarthat fenn és nem vezethet be vámot vagy adót a másik Fél részére történő áruexportra vagy azzal összefüggésben, illetve belső adót a másik Fél részére exportált árukra, amennyiben annak mértéke meghaladná a belföldi értékesítésre szánt hasonló árukra kivetett terhek mértékét.

2.8. CIKK

A fennálló helyzet fenntartása

E megállapodás hatálybalépését követően egyik Fél sem emelhet fel bármely fennálló vámot és nem vezethet be új vámot a másik Fél származó termékének behozatala tekintetében. Ez azonban nem akadályozza meg azt, hogy a vámot egyoldalú csökkentést követően bármelyik Fél olyan szintre emelje, amely megfelel a 2-A. mellékletben található jegyzékében foglalt szintnek.

C. SZAKASZ

NEM TARIFÁLIS INTÉZKEDÉSEK

2.9. CIKK

Import- és exportkorlátozások

1.    Egyik Fél sem fogadhat el és tarthat fenn tilalmat vagy korlátozást az 1994. évi GATT XI. cikkével, annak megjegyzéseivel és kiegészítő rendelkezéseivel összhangban a másik Fél bármely árujának behozatala vagy bármely árunak a másik Fél területére irányuló kivitele vagy exportra történő értékesítése esetén. E célból az 1994. évi GATT XI. cikkét, a hozzá fűzött megjegyzéseket és kiegészítő rendelkezéseket belefoglalták e megállapodásba, és értelemszerűen annak részét képezik.

2.    A Felek tudomásul veszik, hogy az 1994. évi GATT XI. cikke (2) bekezdésének a) és c) pontjaiban foglalt intézkedések megtétele előtt az intézkedést tenni kívánó Fél köteles a másik Fél részére minden fontos információt megadni a Felek által elfogadható megoldás megtalálása érdekében. A Felek bármely olyan eszközben megállapodhatnak, amely a nehézségek leküzdése érdekében szükséges. Ha az ilyen információ megadását követő harminc napon belül nem születik megállapodás, az adott Fél az érintett áru kivitele tekintetében alkalmazhatja az e cikk szerinti intézkedéseket. Ha az azonnal cselekvést követelő kivételes és kritikus körülmények az előzetes tájékoztatást vagy vizsgálatot lehetetlenné teszik, az intézkedést tenni kívánó Fél haladéktalanul alkalmazhatja a helyzet megoldása által megkívánt óvintézkedéseket, és azokról köteles azonnal tájékoztatni a másik Felet.

2.10. CIKK

A behozatallal és kivitellel kapcsolatos díjak és vámalakiságok

1.    Valamennyi Fél gondoskodik arról, hogy az 1994. évi GATT VIII. cikkével összhangban, ideértve a megjegyzéseket és kiegészítő rendelkezéseket is, minden díj és bármilyen jellegű teher (a vámok és a 2.4. cikk [Vám]) a), b) és c) pontjában felsorolt intézkedések kivételével), amelyet az áruimportra vagy -exportra, illetve azzal összefüggésben vetnek ki, összegében a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségére korlátozódjon, és annak kiszámítása ne ad valorem alapon történjen, továbbá az ne jelentsen közvetett védelmet a belföldi áruknak, illetve ne minősüljön az import vagy export fiskális célú megadóztatásának.

2.    Valamennyi Fél egy hivatalosan kijelölt médium útján – ideértve az internetet – rendelkezésre bocsátja az importtal vagy exporttal összefüggésben általa kivetett díjakat és terheket.

3.    Egyik Fél sem ír elő konzuli intézkedéseket 1 , beleértve a kapcsolódó díjakat és terheket is, a másik Fél áruinak importjával összefüggésben.

2.11. CIKK

Import- és exportengedélyezési eljárások

1.    A Felek megerősítik az importengedélyezési megállapodás alapján fennálló jogaikat és kötelezettségeiket.

2.    A Felek bevezetik és kezelik az import- és exportengedélyezési eljárásokat 2 az alábbiakkal összhangban:

(a)    a WTO importengedélyezési eljárásokról szóló megállapodásának 1. cikke (1)–(9) bekezdése;

(b)    a WTO importengedélyezési eljárásokról szóló megállapodásának 2. cikke;

(c)    a WTO importengedélyezési eljárásokról szóló megállapodásának 3. cikke.

E célból az e bekezdés a), b) és c) pontjában említett rendelkezéseket belefoglalták e megállapodásba, és annak részét képezik. A Felek értelemszerűen bármilyen exportengedélyezési eljárásra alkalmazzák a szóban forgó rendelkezéseket.

3.    A Felek biztosítják, hogy valamennyi exportengedélyezési eljárás alkalmazása semleges, és az ügyvitel tisztességes, méltányos, átlátható és megkülönböztetésmentes módon történik.

4.    A Felek csak akkor fogadnak el vagy tartanak fenn engedélyezési eljárásokat a területükre történő behozatal vagy a területükről a másik Félnek történő kivitel feltételeként, amikor egy közigazgatási cél elérésére irányuló egyéb megfelelő eljárások nem állnak rendelkezésre.

5.    A Felek nem fogadnak el vagy tartanak fenn nem automatikus import- vagy exportengedélyezési eljárásokat, kivéve ha olyan intézkedést kell végrehajtani, amely összhangban van e megállapodással. Nem automatikus engedélyezési eljárásokat elfogadó valamely Fél egyértelműen megjelöli a szóban forgó engedélyezési eljárás révén végrehajtott intézkedést.

6.    Az exportengedélyezési eljárásokat vagy azokban változásokat bevezető bármely Fél ezen eljárások közzétételét megelőző hatvan napon belül értesíti arról az Árukereskedelmi Bizottságot. Ez az értesítés az importengedélyezési megállapodás 5. cikke szerint kért információkat tartalmazza.

7.    A Felek hatvan napon belül választ adnak a másik Féltől érkező tájékoztatás iránti kérelmekre azon engedélyezési eljárásokra vonatkozóan, amelyeket a kérelem címzettjeként ismert Fél el kíván fogadni vagy már elfogadott, illetve fenntartott, valamint az import- vagy exportengedélyek biztosításával és/vagy elosztásával kapcsolatos kritériumokra vonatkozóan.

2.12. cikk

Állami kereskedelmi vállalkozások

1.    A Felek megerősítik az 1994. évi GATT XVII. cikke, annak megjegyzései és kiegészítő rendelkezései, valamint a WTO-megállapodás 1A. mellékletében található, az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény XVII. cikke értelmezéséről szóló egyetértés – amelyeket ebbe a megállapodásba foglalnak és amelyek értelemszerűen ennek részét képezik – alapján fennálló jogaikat és kötelezettségeiket.

2.    A Felek az 1994. évi GATT XVII. cikke (4) bekezdésének c) és d) pontjában foglaltak szerint kétoldalú tájékoztatást kérhetnek a másik Féltől.

2.13. CIKK

Ágazati nem tarifális intézkedések eltörlése

1.    A Felek további kötelezettségvállalásokat tehetnek az árukra vonatkozó ágazatspecifikus nem tarifális intézkedésekkel kapcsolatban a 2-B. és 2-C. mellékletben (a továbbiakban: ágazati mellékletek) foglaltak szerint. E célból a Felek az Árukereskedelmi Bizottság döntésével módosíthatják az ágazati mellékleteket.

2.    A Felek bármely Fél kérésére tárgyalásokat kezdenek az árukra vonatkozó ágazatspecifikus nem tarifális intézkedésekkel kapcsolatos kötelezettségvállalásaik alkalmazási körének kibővítése céljából.

D. SZAKASZ

ÁRUKKAL KAPCSOLATOS EGYEDI KIVÉTELEK

2.14. CIKK

Általános kivételek

1.    E fejezet nem gördít akadályt az 1994. évi GATT XX. cikkével, az ahhoz fűzött megjegyzésekkel és kiegészítő rendelkezésekkel összhangban történő intézkedéshozatal elé, amelyeket belefoglaltak e megállapodásba, és azok értelemszerűen annak részét képezik.

2.    A Felek tudomásul veszik, hogy az 1994. évi GATT XX. cikkének i) és j) pontjaiban foglalt intézkedések megtétele előtt az intézkedést tenni kívánó Fél köteles a másik Fél részére minden fontos információt megadni a Felek által elfogadható megoldás megtalálása érdekében. A Felek bármely olyan eszközben megállapodhatnak, amely a nehézségek leküzdése érdekében szükséges. Amennyiben harminc nap alatt nem születik megállapodás, az exportáló Fél alkalmazhatja az e cikk szerinti intézkedéseket az érintett termék exportjára. Ha az azonnal cselekvést követelő kivételes és kritikus körülmények az előzetes tájékoztatást vagy vizsgálatot lehetetlenné teszik, az intézkedést tenni kívánó Fél haladéktalanul alkalmazhatja a helyzet megoldása által megkívánt óvintézkedéseket, és azokról köteles azonnal tájékoztatni a másik Felet.

E. SZAKASZ

INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK

2.15. CIKK

Árukereskedelmi Bizottság

1.    A szakbizottságokról szóló 16.2. cikk alapján létrehozott Árukereskedelmi Bizottság egy Fél vagy a Kereskedelmi Bizottság kérelmére ülésezik az ezzel a fejezettel kapcsolatosan felmerülő ügyek megvitatása céljából, és a bizottság a Felek képviselőiből áll.

2.    A bizottság feladatai a következők:

(a)    e fejezet és a 2-A., 2-B. és a 2-C. melléklet alkalmazásának nyomon követése;

(b)    a Felek közötti árukereskedelem előmozdítása, többek között a vámok eltörlésének felgyorsítására és körének szélesítésére, valamint az e megállapodás hatálya alá tartozó nem tarifális intézkedésekre vonatkozó kötelezettségvállalások körének szélesítésére, továbbá más megfelelő kérdésekre vonatkozó konzultációk útján. E konzultációk eredményeképp a bizottság határozat révén módosíthatja és bővítheti a kívánt módon a 2-A., 2-B. és a 2-C. mellékletet; és

(c)    a Felek közötti árukereskedelemre vonatkozó tarifális és nem tarifális intézkedések tárgyalása és adott esetben az ilyen kérdéseknek a Kereskedelmi Bizottság elé történő utalása.

HARMADIK FEJEZET

PIACVÉDELMI ESZKÖZÖK

A. SZAKASZ

DÖMPINGELLENES ÉS KIEGYENLÍTŐ INTÉZKEDÉSEK

3.1. CIKK

Általános rendelkezések

1.    A Felek megerősítik az 1994. évi GATT VI. cikkéből, a dömpingellenes megállapodásból és az SCM-megállapodásból eredő jogaikat és kötelezettségeiket, valamint e fejezet rendelkezéseivel összhangban dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedéseket alkalmaznak.

2.    A Felek – felismerve, hogy a dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedésekkel úgy is vissza lehet élni, hogy akadályozzák a kereskedelmet – megállapodnak arról, hogy:

(a)    ezen intézkedéseket a vonatkozó WTO-követelményekkel teljes összhangban kell alkalmazni, és azoknak tisztességes és átlátható rendszeren kell alapulniuk; és

(b)    kellő figyelmet kell fordítani a Fél azon érdekeire, amellyel szemben egy ilyen intézkedés foganatosítandó.

3.    E cikk alkalmazásában a származást a Felek nem preferenciális származási szabályaival összhangban állapítják meg.

3.2. CIKK

Átláthatóság és információcsere

1.    Miután a Fél illetékes hatóságai kézhez veszik a másik Féltől származó importtal kapcsolatos megfelelően dokumentált dömpingellenes kérelmet, a Fél – a vizsgálat kezdeményezését legalább tizenöt nappal megelőzően – írásban értesíti a másik Felet a kérelem kézhezvételéről.

2.    Miután a Fél illetékes hatóságai kézhez veszik a másik Féltől származó importtal kapcsolatos megfelelően dokumentált kiegyenlítő vámra vonatkozó kérelmet, a Fél – legfeljebb tizenöt nappal a vizsgálat kezdeményezését megelőzően – írásban értesíti a másik Felet a kérelem kézhezvételéről, továbbá a másik Fél részére lehetőséget biztosít arra, hogy konzultációt folytasson az illetékes hatóságaival a kérelemről abból a célból, hogy egyértelművé tegye a tényszerű helyzetet és kölcsönösen elfogadott megoldást találjon. A Felek igyekeznek a lehető leghamarabb megtartani a konzultációkat.

3.    A Felek gondoskodnak arról, hogy az ideiglenes intézkedések elrendelését követően haladéktalanul, és minden esetben a végleges döntést megelőzően teljes körűen és érdemben nyilvánosságra hozzanak minden alapvető tényt és indokot, amelynek alapján elrendelik az intézkedések alkalmazását. Ez nem sérti a dömpingellenes megállapodás 6.5. cikkét és az SCM-megállapodás 12.4. cikkét. A nyilvánosságra hozatalnak írásban kell megtörténnie, és az érdekelt felek számára kellő időt kell biztosítani az észrevételeik megtételére.

4.    Valamennyi érdekelt Fél számára lehetőséget biztosítanak, hogy kifejthessék álláspontjukat a piacvédelmi eszközökkel kapcsolatos vizsgálat során.

3.3. CIKK

Az alacsonyabb vám szabálya

Amennyiben a Fél úgy dönt, hogy dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámot vet ki, az ilyen vám összege nem haladhatja meg a dömpingkülönbözet vagy a kiegyenlíthető támogatások különbözetét, és a különbözetnél alacsonyabbnak kell lennie, amennyiben ez az alacsonyabb vám elegendőnek bizonyul a belföldi iparágnak okozott kár orvoslására.

3.4. CIKK

A közérdek figyelembevétele

A dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedéseket egyik Fél sem alkalmazhatja, ha a vizsgálat során rendelkezésre álló információk alapján egyértelműen megállapítható, hogy az ilyen intézkedések alkalmazása nem áll összhangban a közérdekkel. A közérdeknek figyelembe kell vennie a belföldi ipar helyzetét, az importőröket és képviseleti szerveiket, a felhasználói és fogyasztói képviseleti szerveket, amennyiben biztosították a vizsgálatot végző hatóságok részére a vonatkozó információkat.

3.5. CIKK

A kétoldalú vitarendezési és közvetítői eljárás kizárása

E fejezet rendelkezéseit nem érinti a Tizennegyedik fejezet (Vitarendezés) és a Tizenötödik fejezet (Közvetítő mechanizmus).

B. SZAKASZ

GLOBÁLIS VÉDINTÉZKEDÉSEK

3.6. CIKK

Általános rendelkezések

1.    Az egyes Felek fenntartják az 1994. évi GATT XIX. cikke, a védintézkedésekről szóló megállapodás és a mezőgazdasági megállapodás 5. cikke alapján fennálló jogaikat és kötelezettségeiket. Ha ez a szakasz másként nem rendelkezik, ez a megállapodás nem biztosít további jogokat vagy kötelezettségeket a Felek részére az 1994. évi GATT XIX. cikke és a védintézkedésekről szóló megállapodás alapján tett intézkedések vonatkozásában.

2.    Egyik Fél sem alkalmazhat ugyanazon termék tekintetében, egyazon időben:

(a)    kétoldalú védintézkedést; és

(b)    az 1994. évi GATT XIX. cikke, illetve a védintézkedésekről szóló megállapodás szerinti intézkedést.

3.    E cikk alkalmazásában a származást a Felek nem preferenciális származási szabályaival összhangban állapítják meg.

3.7. CIKK

Átláthatóság

1.    A 3.6. cikk (Általános rendelkezések) ellenére a másik Fél kérésére – és amennyiben az lényeges érdekeltséggel rendelkezik – védintézkedéssel kapcsolatos vizsgálat kezdeményezésekor vagy a védintézkedések elrendelésének szándékával a védintézkedéseket elrendelni kívánó Fél haladéktalanul és e kezdeményezést megelőzően legalább hét nappal köteles írásban ad hoc tájékoztatást adni a védintézkedéssel kapcsolatos vizsgálat kezdeményezését vagy a védintézkedések elrendelését érintő minden vonatkozó információról, az ideiglenes megállapításokról és adott esetben a vizsgálat végleges megállapításairól. Ez nem sérti a védintézkedésekről szóló megállapodás 3.2. cikkét.

2.    Védintézkedések alkalmazásakor a Felek törekednek arra, hogy ezeket az intézkedéseket oly módon alkalmazzák, hogy azok a kétoldalú kereskedelmet a lehető legkevésbé befolyásolják.

3.    A (2) bekezdés alkalmazásában amennyiben egy Fél úgy véli, hogy teljesülnek a végleges védintézkedések alkalmazására vonatkozó követelmények, akkor az adott intézkedéseket alkalmazni kívánó Fél értesíti a másik Felet, és lehetőséget biztosít számára kétoldalú konzultációk folytatására. Amennyiben az értesítést követő harminc napon belül nem sikerült kielégítő megoldásra jutni, az importáló Fél elfogadhatja a végleges védintézkedéseket. A másik Fél számára biztosítani kell a konzultáció lehetőségét, hogy az (1) bekezdésben említett információkról kifejthesse álláspontját.

3.8. CIKK

A kétoldalú vitarendezési és közvetítői eljárás kizárása

E fejezet rendelkezéseit nem érinti a Tizennegyedik fejezet (Vitarendezés) és a Tizenötödik fejezet (Közvetítő mechanizmus).

C. SZAKASZ

KÉTOLDALÚ VÉDINTÉZKEDÉSI ZÁRADÉK

3.9. CIKK

Fogalommeghatározások

E szakasz alkalmazásában:

(a)    a „súlyos kárt” és „fenyegető súlyos kárt” a védintézkedésekről szóló megállapodás 4.1. cikkének a) és b) pontjával összhangban kell értelmezni. Ebből a célból a védintézkedésekről szóló megállapodás 4.1. cikkének a) és b) pontjait értelemszerűen ebbe a megállapodásba foglalják és azok ennek részét képezik; és

(b)    az „átmeneti időszak” az e megállapodás hatálybalépésének időpontjától számított tíz évig terjedő időtartamot jelent.

3.10. CIKK

A kétoldalú védintézkedés alkalmazása

1.    Ha egy vámnak az e megállapodás szerinti csökkentése vagy eltörlése következtében az egyik Fél származó áruját a másik Fél területére abszolút értékben vagy a belföldi termeléshez képest olyan megnövekedett mennyiségben és olyan feltételek mellett importálják, hogy az a hasonló vagy közvetlenül versenyző árukat előállító belföldi iparágnak súlyos kárt okoz, vagy ezzel fenyeget, akkor az importáló Fél kizárólag az átmeneti időszak során fogadhat el a (2) bekezdésben meghatározott intézkedéseket az ebben a szakaszban meghatározott feltételekkel és eljárásokkal összhangban.

2.    Az importáló Fél olyan kétoldalú védintézkedéseket alkalmazhat, amelyek:

(a)    felfüggesztik az érintett árura vonatkozó vámtételnek az 2-A. melléklet szerinti további csökkentését; vagy

(b)    az érintett áru vámtételét olyan szintre emelik, amely nem haladja meg a következők közül az alacsonyabbat:

(i)    az intézkedés meghozatalakor az árura alkalmazott legnagyobb kedvezményes vám; vagy

(ii)    a 2-A. mellékletben található jegyzékekben meghatározott vám alapértéke, a 2.6. cikk (A behozatali vámok csökkentése és/vagy eltörlése) (2) bekezdése szerint.

3.11. CIKK

Feltételek és korlátok

1.    A (2) bekezdésben meghatározott vizsgálat kezdeményezéséről a Fél köteles a másik Felet írásban tájékoztatni, és köteles a másik Féllel a kétoldalú védintézkedés alkalmazása előtt a lehető legkorábban konzultálni az alábbiak céljából:

(a)    a vizsgálatból származó információk áttekintése és annak vizsgálata, hogy teljesülnek-e az e cikkben meghatározott feltételek;

(b)    az intézkedéssel kapcsolatos eszmecsere és annak helyénvalósága e szakasz azon célkitűzéseinek fényében, hogy meg kell szüntetni a belföldi iparágnak a 3.10. cikk (A kétoldalú védintézkedés alkalmazása) (1) bekezdésében foglaltak szerinti importnövekedés által okozott súlyos kárt vagy annak veszélyét; és

(c)    a kártalanításra vonatkozó előzetes eszmecsere a 3.13. cikk szerint (Kompenzáció).

2.    A Felek csak azt követően alkalmazhatnak kétoldalú védintézkedést, ha az illetékes hatóságaik a védintézkedésekről szóló megállapodás 3. cikkének és 4.2. cikke a) és c) pontjának megfelelően vizsgálatot folytattak, és ebből a célból a védintézkedésekről szóló megállapodás 3. cikkét és 4.2. cikke a) és c) pontját ebbe a megállapodásba foglalják, és az értelemszerűen ennek részét képezi.

3.    A 3.10. cikkben (A kétoldalú védintézkedés alkalmazása) említett meghatározás nem valósul meg, kivéve, ha a vizsgálat objektív bizonyítékok alapján bizonyítja, hogy fennáll az exportáló Fél terméke importjának megnövekedése és a súlyos kár vagy fenyegető súlyos kár közötti ok-okozati összefüggés. E tekintetben egyéb tényezőket is kellőképp mérlegelni kell, ideértve a más országból származó ugyanazon termék behozatalát is.

4.    Valamennyi Fél gondoskodik arról, hogy illetékes hatóságai a kezdeményezéstől számított egy éven belül befejezzék az ilyen vizsgálatot.

5.    Egyik Fél sem alkalmazhat kétoldalú védintézkedést a 3.10. cikk (A kétoldalú védintézkedés alkalmazása) (1) bekezdésében foglaltak szerint:

(a)    olyan alkalmazási kört és időtartamot meghaladóan, amely a súlyos sérelem megelőzése vagy orvoslása és a kiigazítás előmozdítása érdekében szükséges lehet;

(b)    két évnél hosszabb ideig, figyelemmel arra, hogy az időszak legfeljebb két évvel meghosszabbítható, ha az importáló Fél illetékes hatóságai az ebben a cikkben meghatározott eljárásokkal összhangban úgy döntenek, hogy az intézkedés a súlyos kár megelőzése vagy orvoslása és a kiigazítás előmozdítása érdekében továbbra is szükséges, és hogy bizonyított az iparág alkalmazkodása, feltéve hogy a védintézkedés teljes időszaka – az eredeti alkalmazással és a meghosszabbítással együtt – nem haladja meg a négy évet; vagy

(b)    az átmeneti időszak lejártát követően, kivéve ha ehhez a másik Fél hozzájárul.

6.    A Felek az átmeneti időszak során nem hozhatnak intézkedést ugyanazon áru behozatalára vonatkozóan, kivéve, ha már eltelt a védintézkedés alkalmazása korábbi időtartamának felével megegyező időtartam. Ebben az esetben a 3.13. cikk (Kompenzáció) (3) bekezdése nem alkalmazandó.

7.    Ha egy Fél megszüntet egy kétoldalú védintézkedést, a vámtétel az a vámtétel lesz, amely a 2-A. mellékletben található jegyzéke szerint az intézkedés hiányában hatályban lett volna.

3.12. CIKK

Ideiglenes intézkedések

1.    Kritikus körülmények esetén, amikor a késedelem nehezen orvosolható kárt okozna, a Fél ideiglenes kétoldalú védintézkedést alkalmazhat, ha egyértelmű bizonyítékok alapján előzetesen megállapítja, hogy a másik Féltől származó áruk behozatala a vámok e megállapodás szerinti csökkentése vagy eltörlése következtében növekedett meg, és ez az import a belföldi iparágnak súlyos kárt okoz vagy azzal fenyeget. Az átmeneti intézkedés tartama nem haladhatja meg a 200 napot, és a Fél ez alatt köteles megfelelni a 3.11. cikk (Feltételek és korlátok) (2) és (3) bekezdésében meghatározott előírásoknak. A Fél köteles haladéktalanul visszatéríteni minden olyan vámnövekedést, amelyről a 3.11. cikk (Feltételek és korlátok) (2) bekezdésében meghatározott vizsgálat nem állapítja meg, hogy az megfelel a 3.10. cikk (A kétoldalú védintézkedés alkalmazása) követelményeinek. Bármely ideiglenes intézkedés időtartama beleszámít a 3.11. cikk (Feltételek és korlátok) (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott időtartamba.

2.    Amennyiben egy Fél e cikk szerint ideiglenes intézkedést kíván hozni, a Fél az intézkedéshozatal előtt írásban értesíti arról a másik Felet és ezen intézkedéshozatalt követően haladéktalanul konzultációt kezdeményez a másik Féllel.

3.13. CIKK

Kompenzáció

1.    A kétoldalú védintézkedést alkalmazó Fél köteles a másik Féllel konzultációt folytatni annak érdekében, hogy kölcsönösen megegyezzenek a megfelelő kereskedelmi liberalizációs kompenzációról olyan koncessziók formájában, amelyek lényegileg egyenértékű kereskedelmi hatásokkal járnak, vagy a védintézkedéstől várt kiegészítő vámtételek értékével megegyező értékűek. A Fél legkésőbb a kétoldalú védintézkedés alkalmazását követő harminc napon belül lehetőséget biztosít ilyen konzultációkra.

2.    Ha az (1) bekezdés szerinti konzultációk eredményeként a konzultációk megkezdését követő harminc napon belül nem születik megállapodás a kereskedelmi liberalizációs kompenzációról, akkor az a Fél, amelynek az árui a védintézkedés hatálya alá esnek, felfüggesztheti a lényegileg egyenértékű koncessziók alkalmazását a védintézkedést alkalmazó Féllel szemben. Az exportáló Fél az e bekezdés szerinti koncessziók alkalmazásának felfüggesztése előtt legalább harminc nappal írásban értesíti a másik Felet.

3.    A (2) bekezdésben említett felfüggesztési jog nem gyakorolható a kétoldalú védintézkedés hatályban állásának első huszonnégy hónapja alatt, ha a védintézkedés megfelel e megállapodás rendelkezéseinek.

NEGYEDIK FEJEZET

A KERESKEDELEM TECHNIKAI AKADÁLYAI

4.1. CIKK

Célkitűzések

E fejezet célja a Felek közötti árukereskedelem előmozdítása és fokozása, a kereskedelemben kialakult felesleges akadályok felismerésére, megelőzésükre és megszüntetésükre vonatkozó keret biztosítása a TBT-megállapodáson belül.

4.2. CIKK

Hatály és fogalommeghatározások

1.    Ez a fejezet a TBT-megállapodás 1. mellékletében meghatározott olyan szabványok, műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások előkészítésére, elfogadására és alkalmazására vonatkozik, amelyek érinthetik a Felek közötti árukereskedelmet, a szóban forgó áruk származásától függetlenül.

2.    Az (1) bekezdéstől eltérve, ez a fejezet nem vonatkozik a következőkre:

(a)    kormányzati szervek által e szervek termelési és fogyasztási szükségletei vonatkozásában készített beszerzési műszaki előírásokra; vagy

(b)    az SPS-megállapodás A. mellékletében meghatározott állat- és növényegészségügyi intézkedésekre, amelyekkel e megállapodás Ötödik fejezete foglalkozik.

3.    E fejezet alkalmazásában a TBT-megállapodás 1. mellékletében található fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

4.3. CIKK

A TBT-megállapodás megerősítése

A Felek megerősítik a TBT-megállapodásban meghatározott, egymással szemben fennálló jogaikat és kötelezettségeiket, amelyeket ebbe a megállapodásba foglalnak, és amelyek értelemszerűen ennek részét képezik.

4.4. CIKK

Közös együttműködés

1.    A Felek erősítik együttműködésüket a szabványok, műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások terén annak érdekében, hogy fokozzák egymás rendszereinek kölcsönös megértését, és elősegítsék az egymás piacaira való belépést.

2.    A Felek arra törekednek, hogy azonosítsák és fejlesszék az adott kérdések vagy ágazatok számára megfelelő szabályozási együttműködési kezdeményezéseket, amelyek az alábbiakat tartalmazzák, de nem azokra korlátozódnak:

(a)    információ- és tapasztalatcsere a műszaki előírásaik előkészítése és alkalmazása, valamint a jó szabályozási gyakorlatok használata vonatkozásában;

(b)    a műszaki előírások, szabványok és megfelelőségértékelési eljárások lehetőség szerinti egyszerűsítése;

(c)    a szükségtelen eltérés elkerülése a műszaki szabályzatok és a megfelelőségértékelési eljárások megközelítése terén, valamint együttműködés a műszaki szabályzatok lehetséges konvergenciája vagy összehangolása érdekében;

(d)    a mérésüggyel, szabványosítással, teszteléssel, tanúsítással és akkreditációval foglalkozó illetékes köz- vagy magántestületek közötti együttműködés ösztönzése;

(e)    a szabályozó hatóságok közötti eredményes interakció biztosítása nemzeti, regionális és nemzetközi szinten, például az egyik Féltől érkező kérelmek    megfelelő hatóságokhoz történő utalása révén; és

(f)    a fejlesztésekről a szabványokkal, műszaki előírásokkal és megfelelőségértékelési eljárásokkal kapcsolatos regionális és többoldalú fórumokon történő információcsere.

3.    Kérésre a Fél kellő figyelmet fordít a másik Fél által a jelen fejezet alapján zajló együttműködés kapcsán előterjesztett javaslatokra.

4.5. CIKK

Szabványok

1.    A Felek megerősítik a TBT-megállapodás 4.1. cikke szerinti kötelezettségeiket annak biztosítása érdekében, hogy szabványügyi testületeik elfogadják a TBT-megállapodás 3. mellékletében található, a szabványok elkészítésére, elfogadására és alkalmazására vonatkozó helyes gyakorlat kódexét, és megfeleljenek annak.

2.    A szabványok a lehető legszélesebb körben történő összehangolása céljából a Felek arra ösztönzik szabványügyi testületeiket és a regionális szabványügyi testületeket, amelyek tagjai, illetve amelyeknek szabványügyi testületeik a tagjai, hogy működjenek együtt a másik Fél kapcsolódó szabványügyi testületeivel a nemzetközi szabványosítási tevékenységek tekintetében.

3.    A Felek vállalják, hogy információt cserélnek a következőkről:

(a)    a szabványok alkalmazása a műszaki előírások támogatása érdekében;

(b)    egymás szabványosítási folyamatai és nemzeti szabványaik alapjaként a nemzetközi szabványok, illetve regionális szabványok alkalmazásának mértéke; és

(c)    szabványosítási ügyekben valamely Fél által végrehajtott együttműködési megállapodások, feltéve, ha az információk nyilvánosságra hozhatók.

4.6. CIKK

Műszaki előírások

A Felek megállapodnak abban, hogy a TBT-megállapodásban foglalt, a műszaki előírások előkészítésére, elfogadására és alkalmazására vonatkozó jó szabályozási gyakorlatokat a lehető legjobban kihasználják, ideértve az alábbiakat:

(a)    a műszaki előírás fejlesztési folyamata során mérlegelni kell többek között az előirányzott műszaki előírás hatását és a javasolt műszaki előírás rendelkezésre álló szabályozási és nem szabályozási alternatíváit, amelyek eleget tesznek a Fél jogszerű célkitűzéseinek;

(b)    a TBT-megállapodás 2.4. cikkével összhangban a műszaki előírások alapjaként a lehető legnagyobb mértékben a releváns nemzetközi szabványokat használják, kivéve, ha ezek a nemzetközi szabványok a kívánatos jogszerű célok elérésére nézve nem hatékony vagy nem megfelelő eszköznek minősülnek; ha nem a nemzetközi szabványokat használták alapként, a másik Fél kérésére válaszolva magyarázatot adnak arra, hogy ezeket a szabványokat miért tekintették a célok elérésére nézve nem hatékony vagy nem megfelelő eszköznek; és

(c)    a TBT-megállapodás 2.8. cikkével összhangban szükség esetén inkább a teljesítményre, mintsem a tervezésre vagy a leíró jellemzőkre vonatkozó termékkövetelményekre alapuló műszaki előírások meghatározása.

4.7. CIKK

Megfelelőségértékelési eljárások

1.    A Felek tudomásul veszik, hogy a megfelelőségértékelési eljárásokat követő eredmények elfogadásának elősegítésére számos mechanizmus áll rendelkezésre, ideértve a következőket:

(a)    a szállító megfelelőségi nyilatkozatának az importáló Fél általi elfogadása;

(b)    a másik Fél területén található testületek által végzett, egyedi műszaki előírásokra vonatkozó megfelelőségértékelési eljárások eredményeinek kölcsönös elfogadásáról szóló megállapodások;

(c)    megfelelőségértékelési testületek minősítésére vonatkozó akkreditációs eljárások alkalmazása;

(d)    megfelelőségértékelési testületek kormányzati kijelölése, ideértve a másik Fél területén található testületeket;

(e)    valamely Fél által a másik Fél területén lefolytatott megfelelőségértékelési eljárások eredményeinek egyoldalú elismerése;

(f)    önkéntes megegyezések az egyes Felek területein működő megfelelőségértékelési testületek között; és

(g)    regionális és nemzetközi többoldalú elismerési megállapodások és intézkedések, amelyeknek a Felek részes felei.

2.    Különös tekintettel a fenti szempontokra, a Felek vállalják a következőket:

(a)    fokozzák az információcserét az ilyen és egyéb mechanizmusokról annak érdekében, hogy ösztönözzék a megfelelőségértékelési eredmények elfogadását;

(b)    információt cserélnek az egyes termékekre vonatkozó megfelelő megfelelőségértékelési eljárások kiválasztásához alkalmazott feltételekről, és a TBT-megállapodás 5.1.2. cikkével összhangban megkövetelik, hogy a megfelelőségértékelési eljárások, illetve azok alkalmazása ne legyen a szükségesnél szigorúbb, hogy kellőképp biztosítsák az importáló Felet arról, hogy a termékek megfelelnek az alkalmazandó technikai szabályzatnak vagy szabványoknak, figyelembe véve azt a kockázatot, amelyet a szabályok be nem tartása idézne elő;

(c)    információt cserélnek az akkreditációs politikáról és megvizsgálják, hogyan használhatók fel legjobban a nemzetközi akkreditációs szabványok és a Felek akkreditációs testületeinek részvételével kötött nemzetközi megállapodások, például a Nemzetközi Laboratóriumakkreditálási Együttműködés és a Nemzetközi Akkreditálási Fórum mechanizmusai útján; és

(d)    biztosítják, hogy amennyiben egy Fél két vagy több megfelelőségértékelési testületet hatalmaz fel a termék forgalomba hozatalához szükséges megfelelőségértékelési eljárások folytatására, úgy a gazdasági szereplők választhatnak közülük.

3.    A Felek ismételten megerősítik a TBT-megállapodás 5.2.5. cikke szerinti azon kötelezettségeiket, hogy az importált termékek kötelező megfelelőségértékelésére bevezetett díjak méltányosak lesznek – figyelemmel a hasonló nemzeti származású vagy más országokból származó termékek megfelelőségértékelésére felszámítható díjakra –, tekintetbe véve a kérelmező és a megfelelőségértékelő testület létesítményei elhelyezkedési különbségeiből eredő kommunikációs, szállítási és egyéb költségeket, és vállalják, hogy ezt az elvet az e fejezet hatálya alá tartozó területeken alkalmazzák.

4.    Valamely Fél kérésére a Felek határozhatnak úgy, hogy konzultációt tartanak abból a célból, hogy meghatározzák a megfelelőségértékelési eljárások használatára vonatkozó ágazati kezdeményezéseket, illetve megkönnyítsék a megfelelőségértékelési eljárások azon eredményeinek elfogadását, amelyek megfelelnek a vonatkozó ágazatok szempontjából. A kérelmező Félnek kérelmét alá kell támasztania az arra vonatkozó információkkal, hogy ezen ágazati kezdeményezés miként segítené elő a Felek közötti kereskedelmet. E konzultációk során az (1) bekezdésben leírt valamennyi mechanizmus figyelembe vehető. Amennyiben az egyik Fél elutasítja a másik Fél kérelmét, kérésre meg kell indokolnia annak okait.

4.8. CIKK

Átláthatóság

A Felek ismételten megerősítik a TBT-megállapodás szerinti, átláthatóságra vonatkozó kötelezettségeiket szabványok, műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások előkészítésére, elfogadására és alkalmazására vonatkozóan és megállapodnak arról, hogy:

(a)    amennyiben a műszaki előírás fejlesztési folyamatának egy része nyilvános konzultáció tárgyát képezi, figyelembe veszik a másik Fél véleményét, és megkülönböztetés nélkül észszerű lehetőségeket biztosítanak a másik Fél és az érdekelt személyek számára észrevételeik megtételére;

(b)    a TBT-megállapodás 2.9. cikkével összhangban tett értesítések során az értesítést követően legalább hatvan napot biztosítanak a másik Fél részére abból a célból, hogy a javaslatra írásbeli megjegyzéseket tegyen és lehetőség szerint megfelelő módon megvizsgálják a véleményezési időszak meghosszabbítására irányuló indokolt kérelmeket;

(c)    elegendő időt biztosítanak a műszaki előírások közzététele és azok hatálybalépése között a másik Fél gazdasági szereplői számára az alkalmazkodáshoz, kivéve, ha sürgős biztonsági, egészségügyi, környezetvédelmi vagy nemzetbiztonsági problémák merülnek fel, vagy ez fenyeget; és

(d)    a másik Fél vagy gazdasági szereplői rendelkezésére bocsátják a hatályos műszaki előírásokra, szabványokra és megfelelőségértékelési eljárásokra vonatkozó információkat (például nyilvánosan elérhető honlap útján), továbbá – adott esetben és amennyiben hozzáférhető – kérés esetén indokolatlan késedelem nélküli írott iránymutatást nyújtanak a saját műszaki előírásaiknak való megfelelésről.

4.9. CIKK

Piacfelügyelet

A Felek vállalják, hogy megosztják egymással a piacfelügyelettel és a végrehajtási tevékenységekkel kapcsolatos információkat.

4.10. CIKK

Jelölés és címkézés

1.    A Felek tudomásul veszik, hogy a TBT-megállapodás 1. mellékletének (1) bekezdése szerint a műszaki előírás tartalmazhat, vagy kizárólag foglalkozhat a jelölésre vagy a címkézésre vonatkozó követelményekkel, és megállapodnak, hogy ha műszaki előírásaik kötelező jelölést vagy címkézést tartalmaznak, akkor biztosítják, hogy a TBT-megállapodás 2.2. cikkében foglaltak szerint a műszaki előírások készítése nem célozhatja azt, illetve nem járhat olyan eredménnyel, hogy szükségtelenül akadályozza a nemzetközi kereskedelmet, és jogos cél elérése érdekében nem korlátozhatják a szükségesnél nagyobb mértékben a kereskedelmet.

2.    A Felek megállapodnak abban, hogy ha egy Fél a termékek kötelező jelölését vagy címkézését írja elő,

(a)    úgy a Fél igyekszik követelményeit a termék fogyasztóihoz vagy felhasználóihoz kapcsolódó követelményekre korlátozni, illetve megjelölni, hogy a termék megfelel-e a kötelező követelményeknek;

(b)    úgy a Fél meghatározhatja a címkén feltüntetendő információt és előírhatja az egyes, a címke felragasztására vonatkozó szabályozási követelményeknek való megfelelést, de nem írhatja elő, hogy a termékek piacain történő értékesítésének feltétele a címkék vagy jelölések előzetes jóváhagyása vagy tanúsítása, kivéve, ha az az emberi, állati vagy növényi egészségre, illetve életre jelentett kockázat miatt szükséges;

(c)    ha a Fél a gazdasági szereplők számára egyedi azonosítószám használatát írja elő, akkor a Fél biztosítja, hogy e számot az érintett gazdasági szereplők részére indokolatlan késedelem nélkül, megkülönböztetésmentes módon kiadják;

(d)    amennyiben az nem megtévesztő, ellentmondásos vagy zavaró az árukat importáló Fél által előírt információkkal összefüggésben, a Felek engedélyezik a következőket:

(i)    az árukat importáló Fél nyelve mellett más nyelven is feltüntetett információk;

(ii)    nemzetközileg elfogadott nómenklatúra, piktogramok, szimbólumok és grafikai ábrázolások;

(iii)    az árukat importáló Fél által kért információkon felüli további tájékoztatás;

(e)    a Fél elfogadja, hogy adott esetben a termék forgalmazását és értékesítését megelőzően címkézésre, egyebek mellett újracímkézésre és a címkézés kijavítására kerül sor az importáló Fél engedéllyel rendelkező helyiségeiben (például a behozatal helyén található vámraktárakban) a származási helyen végzett címkézés alternatívájaként, kivéve, ha e címkézést a közegészség vagy közbiztonság érdekében nem a származási helyen kell elvégezni; és

(f)    azokban az esetekben, ha a Fél úgy ítéli meg, hogy a TBT-megállapodás szerinti jogszerű célokat ezzel nem veszélyezteti, arra törekszik, hogy a termékhez fizikailag kapcsolódók helyett elfogadja a nem állandó, illetve a leválasztható címkéket, vagy a kísérő dokumentációban található jelölést, illetve címkézést.

3.    A Felek WTO-egyezményből fakadó jogainak és kötelezettségeinek sérelme nélkül, a (2) bekezdés a mezőgazdasági termékekre, az ipari termékekre és a feldolgozott élelmiszertermékekre alkalmazandó, ideértve az italokat és az alkoholtartalmú folyadékokat is.

4.11. CIKK

Kapcsolattartó pontok

A kapcsolattartó pontoknak a 13.4. cikkel (Tájékoztatás és kapcsolattartó pontok) összhangban kijelölt funkciói az alábbiakat foglalják magukban:

(a)    e fejezet alkalmazásának és igazgatásának figyelemmel kísérése;

(b)    a másik Fél által felvetett, a szabványok, műszaki előírások vagy megfelelőségértékelési eljárások kialakításával, elfogadásával, alkalmazásával vagy végrehajtásával kapcsolatos kérdés haladéktalan kezelése;

(c)    az együttműködés fokozása a szabványok, műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások fejlesztése és javítása terén;

(d)    információcsere a szabványok, műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások területén;

(e)    szükség esetén az együttműködési tevékenységek előmozdítása a 4.4. cikk (Közös együttműködés) (2) bekezdésének megfelelően; és

(f)    a Felek közötti kereskedelemkönnyítés módjainak feltérképezése érdekében ad hoc munkacsoportok létrehozása valamely Fél kérésére.

4.12. CIKK

Záró rendelkezések

1.    A Felek a 16.2. cikk (Szakbizottságok) értelmében létrehozott Árukereskedelmi Bizottságban az e fejezetből eredő bármely végrehajtási intézkedést megvitathatnak. A Felek e célból végrehajtási intézkedéseket fogadhatnak el a bizottság határozata útján.

2.    A Felek további kötelezettségeket vállaltak az árukra vonatkozó ágazatspecifikus nem tarifális intézkedésekkel kapcsolatban a 4-A. mellékletben és az ahhoz kapcsolódó függelékekben meghatározottak szerint.

ÖTÖDIK FEJEZET

ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZKEDÉSEK

5.1. CIKK

Célkitűzések

E fejezet célja:

(a)    az emberi, állati vagy növényi élet és egészség védelme a Felek területén, egyúttal a Felek közötti kereskedelem megkönnyítése az állat- és növényegészségügyi intézkedések (a továbbiakban: SPS-intézkezdések) tekintetében;

(b)    az SPS-megállapodás további végrehajtása érdekében történő együttműködés; és

(c)    a Felek közötti kereskedelmet érintő SPS-intézkezdések végrehajtásával kapcsolatos kérdésekre vonatkozó kommunikáció, együttműködés és megoldás javítását szolgáló eszköz biztosítása.

5.2. CIKK

Hatály

1.    Ez a fejezet a Felek valamennyi olyan SPS-intézkedésére vonatkozik, amelyek közvetlenül vagy közvetve érintik a Felek közötti kereskedelmet.

2.    E fejezet vonatkozik továbbá a Felek kölcsönös érdekében álló állatjóléti ügyekkel kapcsolatos, a Felek közötti együttműködésre.

3.    E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy érintené a Felek TBT-megállapodás szerinti jogait a nem e fejezet hatálya alá tartozó intézkedések tekintetében.

5.3. CIKK

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

1.    Az SPS-megállapodás A. mellékletében foglalt fogalommeghatározások alkalmazandók.

2.    A Felek e fejezet alkalmazásában megállapodhatnak egyéb fogalommeghatározásokban is, figyelembe véve a megfelelő nemzetközi szervezetek, mint például a Codex Alimentarius Bizottság (a továbbiakban: Codex Alimentarius), az Állategészségügyi Világszervezet (a továbbiakban: OIE) és a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (a továbbiakban: IPPC) glosszáriumait és fogalommeghatározásait.

5.4. CIKK

Jogok és kötelezettségek

A Felek újólag megerősítik az SPS-megállapodás alapján fennálló jogaikat és kötelezettségeiket.

5.5. CIKK

Illetékes hatóságok

Az e fejezetben említett rendelkezések végrehajtásáért felelős Felek illetékes hatóságai az 5-A. mellékletben kerültek rögzítésre. A Felek ezen illetékes hatóságokkal kapcsolatos bármilyen változásról értesítik egymást.

5.6. CIKK

Általános elvek

E fejezet alkalmazása során a Felek:

(a)    biztosítják az SPS-intézkedéseknek az SPS-megállapodás 3. cikkével létrehozott elvekkel való összhangját;

(b)    nem alkalmaznak SPS-intézkedéseket oly módon, hogy azzal indokolatlan akadályokat állítsanak a kereskedelem elé.

(c)    biztosítják, hogy az e fejezettel létrehozott eljárásokat vállalják és indokolatlan késedelem nélkül lefolytatják, valamint ezeket az eljárásokat nem a másik Fél önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetését jelentő módon alkalmazzák, amennyiben azonos vagy hasonló feltételek állnak fenn; és

(d)    sem a c) pontban említett eljárásokat, sem a kiegészítő információkérést nem alkalmazhatják tudományos és technikai igazolás nélkül a piacaikhoz való hozzáférés késleltetése céljából.

5.7. CIKK

Importkövetelmények

1.    Egy Fél importkövetelményei a másik Fél teljes területére vonatkoznak.

2.    Az exportáló Fél biztosítja, hogy az importáló Fél területére exportált termékei megfelelnek az importáló Fél állat- és növényegészségügyi előírásainak.

3.    Az importáló Fél biztosítja, hogy importkövetelményei az exportáló Féltől behozott termékekre arányos és megkülönböztetésmentes módon kerülnek alkalmazásra.

4.    Az exportáló Féltől behozott termékekre vonatkozó eljárásokra kiszabott díjaknak összhangban kell lenniük a hasonló belföldi termékekre kiszabott díjakkal, és nem haladhatják meg a szolgáltatás tényleges költségét.

5.    Az SPS-intézkedések végrehajtása céljából az importáló Félnek jogában áll importellenőrzéseket végezni az exportáló Féltől importált termékekre vonatkozóan.

6.    Az exportáló Féltől importált termékekre vonatkozóan végrehajtott importellenőrzések a szóban forgó behozatalokkal összefüggő állat- és növényegészségügyi kockázaton alapulnak. Ezen ellenőrzéseket haladéktalanul és a Felek közötti kereskedelemre minimális hatást gyakorolva hajtják végre.

7.    Az importáló Fél az exportáló Fél kérésére annak rendelkezésére bocsátja az exportáló Féltől importált termékekre vonatkozóan végrehajtott importellenőrzések gyakoriságával kapcsolatos információkat. Az importáló Fél megváltoztathatja a termékszállítmányok fizikai ellenőrzésének gyakoriságát adott esetben i. ellenőrzések, ii. importellenőrzések, vagy iii. a Felek közötti kölcsönös megállapodás következményeként, egyebek mellett az e fejezetben előírt konzultációkat követően is.

8.    Abban az esetben, ha az importellenőrzések azt igazolják, hogy a termékek nem felelnek meg az importáló Fél vonatkozó behozatali követelményeinek, az importáló Fél által tett bármely intézkedésnek arányosnak kell lennie a követelményeknek meg nem felelő termék behozatalával összefüggő állat- és növényegészségügyi kockázattal.

5.8. CIKK

Ellenőrzések

1.    E fejezet rendelkezéseinek hatékony végrehajtása iránti bizalom megszerzése és fenntartása érdekében az importáló Fél jogosult bármikor ellenőrzéseket végezni, ideértve:

(a)    az exportáló Félnél tett ellenőrző látogatás révén az exportáló Fél illetékes hatóságának vizsgálati és tanúsítási rendszerének egészén vagy egy részén végrehajtott ellenőrzést is, a Codex Alimentarius, az OIE és az IPPC vonatkozó nemzetközi szabványaival, iránymutatásaival vagy ajánlásaival összhangban; és

(b)    az exportáló Féltől vizsgálati és tanúsítási rendszerére vonatkozó tájékoztatás kérése és a szóban forgó rendszer keretében végrehajtott ellenőrzések eredményeinek megszerzése révén.

2.    Az importáló Fél megosztja az exportáló Féllel az (1) bekezdés szerint végrehajtott ellenőrzések eredményeit és következtetéseit. Az importáló Fél a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi ezeket az eredményeket.

3.    Amennyiben az importáló Fél úgy határoz, hogy ellenőrző látogatást tesz az exportáló Félnél, erről a vizsgálat elvégzése előtt legalább hatvan naptári nappal értesíti az exportáló Felet, kivéve a sürgős eseteket, illetve, ha a Felek eltérően állapodnak meg. Az ilyen látogatást érintő minden módosítással kapcsolatban meg kell állapodniuk a Feleknek.

4.    Az ellenőrzésnek a másik Fél illetékes hatóságainak vizsgálati és tanúsítási rendszereinek egészén vagy részén történő végrehajtása és az egyéni létesítmények vizsgálata során felmerülő költségeket az importáló Fél viseli.

5.    Az importáló Fél hatvan naptári napon belül írásban megadja az exportáló Félnek az ellenőrzésről szóló tájékoztatást. Az exportáló Félnek negyvenöt naptári nap áll rendelkezésére, hogy észrevételeket tegyen a szóban forgó információkkal kapcsolatban. Az exportáló Fél megjegyzéseit csatolják a zárójelentéshez, és adott esetben bele is foglalják abba.

6.    Az 5) bekezdésben foglaltaktól eltérve, amennyiben azonban az ellenőrzés súlyos emberi, állat- vagy növényegészségügyi kockázatot tárt fel, úgy az importáló Fél a lehető leghamarabb, de minden esetben az ellenőrzés befejezését követő tíz naptári napon belül tájékoztatja az exportáló Felet.

5.9. CIKK

A kereskedelem megkönnyítése

1.    Azon esetekben, amelyekben az importáló Fél helyszíni ellenőrzést kíván egy adott állati eredetű termékkategória vagy termékkategóriák exportáló Féltől való behozatalának engedélyezése céljából, az alábbiak alkalmazandók:

(a)    az ellenőrzés értékeli az exportáló Fél vizsgálati és tanúsítási rendszerét az 5.8. cikknek (Ellenőrzések) megfelelően, és kérésre figyelembe veszi az exportáló Fél által nyújtott kapcsolódó írásbeli információkat; és

(b)    a vizsgálati és tanúsítási rendszer ellenőrzésének kielégítő eredménye esetében az importáló Fél írásban tájékoztatja az exportáló Felet az ellenőrzés pozitív eredményéről. Ebben az esetben a tájékoztatás azt is tartalmazhatja, hogy az importáló Fél engedélyezte vagy engedélyezni fogja bizonyos egyedi termékkategória vagy -kategóriák behozatalát; vagy

(c)    amennyiben a vizsgálati és tanúsítási rendszer ellenőrzésének eredménye nem kielégítő, az importáló Fél írásban tájékoztatja az exportáló Felet az ellenőrzés eredményéről. Ebben az esetben a tájékoztatás kiterjed az alábbiak egyikére:

(i)    azon feltételek, ideértve az exportáló Fél vizsgálati és tanúsítási rendszerével kapcsolatos feltételeket is, amelyeket az exportáló Félnek alkalmaznia kell, hogy lehetővé tegye az importáló Fél számára az állati eredetű egyedi termékkategória vagy -kategóriák behozatalának engedélyezését;

(ii)    hivatkozás arra a tényre, hogy az állati eredetű termékek meghatározott létesítményei az 5.7. cikk (Importkövetelmények) vonatkozó importkövetelményeinek való megfelelés esetén exportálhatók az importáló Fél részére; vagy

(iii)    nyilatkozat, miszerint az importáló Fél nem engedélyezte az egyedi termékkategória vagy -kategóriák exportáló Féltől történő behozatalát.

2.    Azon esetekben, amikor az importáló Fél engedélyezte az (1) bekezdés b) pontjában említett állati eredetű termékek egyedi kategóriájának vagy kategóriáinak behozatalát, az exportáló Fél tájékoztatja az importáló Felet az importáló Fél azon egyéni létesítményeinek jegyzékéről, amelyek megfelelnek a követelményeknek, különösen az 5.7. cikk (Importkövetelmények) és az 5.8. cikk (Ellenőrzések) követelményeinek. Ezen túlmenően:

(a)    az exportáló Fél kérésére az importáló Fél jóváhagyja az 5-B. melléklet (3) bekezdésében szereplő, az exportáló Fél területén található létesítményeket, az egyes létesítmények előzetes vizsgálata nélkül. Amennyiben az exportáló Fél az importáló Fél jóváhagyását kéri, az exportáló Fél a vonatkozó – ideértve az 5.7. cikkben (Importkövetelmények) foglalt – követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében megadja az importáló Fél által kért tájékoztatást. Az importáló Fél jóváhagyása összhangban áll az 5-B. mellékletben meghatározott feltételekkel és azon termékkategóriákra korlátozódik, amelyekre vonatkozóan importengedélyt adtak ki;

(b)    a (2) bekezdés a) pontjában említett egyes létesítmények jóváhagyása során az importáló Fél megteszi a szükséges jogalkotási és közigazgatási intézkedéseket az alkalmazandó jogi és közigazgatási eljárásainak megfelelően, hogy az exportáló Fél kérelmének és az importáló Fél által kért információk beérkezésétől számított negyven munkanapon belül lehetővé tegye a behozatalt annak érdekében, hogy biztosítsa a kapcsolódó, egyebek mellett az 5.7. cikkben (Importkövetelmények) foglalt követelményeknek való megfelelést; és

(c)    az importáló Fél értesíti az exportáló Felet a (2) bekezdés a) pontjában említett egyes létesítmények jóváhagyásáról és elutasításáról, valamint adott esetben az elutasítás indoklásáról.

5.10. CIKK

Az állat- és növényegészségüggyel kapcsolatos intézkedések

1.    A Felek elfogadják a kártevőktől vagy megbetegedésektől mentes és a kártevők vagy megbetegedések elterjedtségének alacsony szintjét felmutató térségek fogalmát, összhangban az SPS-megállapodással, valamint az OIE és az IPPC szabványaival, iránymutatásaival vagy ajánlásaival. Az 5.15. cikkben (állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó bizottság) említett SPS-bizottság további részleteket határozhat meg a szóban forgó területek elismerésére vonatkozó eljárást illetően, ideértve a betegség kitörése/elterjedése során e területek elismerésére vonatkozó eljárásokat is, figyelemmel az SPS-megállapodás, valamint az OIE és az IPPC kapcsolódó szabványaira, iránymutatásaira vagy ajánlásaira.

2.    A kártevőktől vagy megbetegedésektől mentes és a kártevők vagy megbetegedések elterjedtségének alacsony szintjét felmutató térségek meghatározása során a Felek figyelembe veszik az olyan tényezőket, mint amilyenek a földrajzi fekvés, az ökológiai rendszerek, a járványügyi felügyelet, valamint az ilyen területek egészségügyi vagy növényegészségügyi ellenőrzése.

3.    A Felek szoros együttműködést alakítanak ki a kártevőktől vagy megbetegedésektől mentes és a kártevők vagy megbetegedések elterjedtségének alacsony szintjét felmutató térségek meghatározása terén azzal a céllal, hogy a másik Fél által követett, az ilyen területek meghatározására irányuló eljárásokban bizalmuk kiépüljön. Az ilyen területek exportáló Fél által végzett meghatározásának elfogadása során az importáló Fél az exportáló Fél vagy annak bizonyos részei állat- vagy növényegészségügyi helyzetére vonatkozó saját megállapításait elvben az exportáló Fél által szolgáltatott információkra alapozza, összhangban az SPS-megállapodással, valamint az OIE és az IPPC szabványaival, iránymutatásaival és ajánlásaival.

4.    Amennyiben az importáló Fél nem fogadja el az exportáló Fél által tett meghatározást, ki kell fejtenie ennek indokait, és készen kell állnia konzultációk megkezdésére.

5.    Azon exportáló Felek, amelyek azt állítják, hogy területeiken belül egységes térségeik kártevőktől vagy megbetegedésektől mentesek, vagy a kártevők vagy a megbetegedések elterjedtségének szintje alacsony, ezt releváns bizonyítékokkal alátámasztják, abból a célból, hogy objektíven kimutatható legyen az importáló Fél számára, hogy ezen térségek kártevőktől vagy megbetegedésektől mentes térségek vagy a kártevők vagy megbetegedések elterjedtségének alacsony szintjét felmutató térségek, és felhasználásuktól függően valószínűleg azok is maradnak. Ennek érdekében az importáló Fél részére, kérése esetén, észszerű mértékű hozzáférést kell biztosítani vizsgálat, tesztelés és egyéb vonatkozó eljárások elvégzése céljából.

6.    A Felek elismerik az OIE által meghatározott területi egységekre osztás, valamint az IPPC által meghatározott kártevőktől mentes termelési hely vagy helyszín elvét. Az 5.15. cikkben (Állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó bizottság) említett SPS-bizottság értékeli majd az OIE és az IPPC ajánlásait, melyeket e tárgyban a jövőben közzétesznek majd, és ennek megfelelően az SPS-bizottság ajánlásokat bocsáthat ki.

5.11. CIKK

Átláthatóság és információcsere

1.    A Felek:

(a)    átláthatóságra törekednek a kereskedelemre vonatkozó SPS-intézkedések, és különösen a másik Fél importjaira alkalmazott 5.7. cikk (Importkövetelmények) szerinti követelmények terén;

(b)    fokozzák az egyes Felek SPS-intézkedéseinek és azok alkalmazásának kölcsönös megértését;

(c)    információt cserélnek az SPS-intézkedések fejlesztésével és alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről, beleértve a rendelkezésre álló új tudományos bizonyítékokkal kapcsolatos haladást is, amelyek érintik, vagy érinthetik a Felek közötti kereskedelmet, annak érdekében, hogy ezeknek a kereskedelemre gyakorolt negatív hatásait minimalizálják;

(d)    valamely Fél kérésére tizenöt naptári napon belül tájékoztatást adnak azon importkövetelményekről, amelyek egyes termékek behozatalára alkalmazandók; és

(e)    valamely Fél kérésére tizenöt naptári napon belül tájékoztatást adnak egyes termékek engedélyezésére vonatkozó kérelem ügyében elért előrehaladásról.

2.    Az (1) bekezdés szerint az információért felelős kapcsolattartó pontokat a Felek a 13.4. cikk (Tájékoztatás és kapcsolattartó pontok) (1) bekezdésének megfelelően jelölik ki. Az információk megküldhetők levélben, faxon vagy e-mailben. Az e-mailben küldött információ elektronikusan aláírható, és azt csak a kapcsolattartó pontok között továbbítják.

3.    Amennyiben az (1) bekezdés szerinti információkat a WTO-hoz a vonatkozó szabályokkal és eljárásokkal összhangban megküldött értesítés révén tették közzé, vagy a Felek hivatalos, nyilvánosan elérhető és ingyenes honlapján, az információcserét megtörténtnek kell tekinteni.

4.    Az e fejezet szerinti valamennyi értesítést a (2) bekezdésben említett kapcsolattartó pontoknak kell megküldeni.

5.12. CIKK

Konzultációk

1.    Minden Fél két naptári napon belül írásban értesíti a többi Felet minden súlyos vagy jelentős, az emberi, illetve az állati vagy növényi életet vagy egészséget fenyegető kockázatról, beleértve az élelmezési vészhelyzeteket is.

2.    Amennyiben a Félnek komoly aggályai vannak az emberi, állati vagy növényi életet vagy egészséget fenyegető, a kereskedelem által érintett árukat befolyásoló kockázattal kapcsolatban, a helyzetről kérésre a lehető leghamarabb konzultációt kell tartani. Ebben az esetben az egyes Felek törekednek arra, hogy a kereskedelem torzulásának elkerülése érdekében szükséges valamennyi információt átadják.

3.    Az e cikk (2) bekezdésében említett konzultációk megtarthatók e-mail, videó- vagy telefonkonferencia révén is. A konzultációt kérő Fél biztosítja a konzultáció jegyzőkönyveinek elkészítését.

5.13. CIKK

Szükséghelyzeti intézkedések

1.    Az emberi, állati vagy növényi életet vagy egészséget veszélyeztető súlyos kockázat esetén az importáló Fél előzetes értesítés nélkül meghozhatja az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelméhez szükséges intézkedéseket. A Felek között úton lévő szállítmányok esetében az importáló Fél mérlegeli a legmegfelelőbb és legarányosabb megoldást a szükségtelen kereskedelmi zavarok elkerülése érdekében.

2.    Az intézkedéseket meghozó Fél a lehető leghamarabb, legkésőbb az intézkedés elfogadását követő huszonnégy órán belül tájékoztatja a másik Felet. Bármelyik Fél kérhet információt az állat- és növényegészségügyi helyzettel, illetve bármely elfogadott intézkedéssel kapcsolatban. A másik Fél arra azonnal válaszol, mihelyt az információ rendelkezésre áll.

3.    Bármelyik Fél kérelmére és e fejezet 5.12. cikkének (Konzultációk) rendelkezései szerint a Felek az értesítéstől számított tizenöt naptári napon belül konzultációt tartanak a helyzettel kapcsolatban. A konzultációk célja a kereskedelem szükségtelen megzavarásának elkerülése. A Felek mérlegelhetik az intézkedések végrehajtását megkönnyítő lehetőségeket, illetve az intézkedések felváltását.

5.14. CIKK

Egyenértékűség

1.    A Felek elismerhetik a (4)–(7) bekezdésnek megfelelően az egy ágazatra vagy ágazat részére alkalmazandó egyéni intézkedés és/vagy intézkedéscsoport és/vagy rendszerek egyenértékűségét. Az egyenértékűség elismerése az állatok és állati termékek, valamint a növények és növényi termékek, vagy adott esetben a kapcsolódó áruk Felek közötti kereskedelmére vonatkozik.

2.    Amennyiben nem ismerik el az egyenértékűséget, a kereskedelmet az importáló fél által a megfelelő szintű egészségügyi védelemnek való megfelelés érdekében előírt feltételeknek megfelelően lehet folytatni.

3.    Az egyenértékűség elismerése a következők értékelését és elfogadását teszi szükségessé:

(a)    a jogszabályokban, szabványokban és eljárásokban meglévő SPS-intézkedések, ideértve a vizsgálati és tanúsítási rendszerekkel kapcsolatos ellenőrzéseket annak biztosítása érdekében, hogy az exportáló Fél és az importáló Fél SPS-intézkedéseit betartsák;

(b)    az illetékes hatóságok (írásban dokumentált) felépítése, hatásköre, intézményi hierarchiája, működési módja és a rendelkezésükre álló erőforrások; és

(c)    az illetékes hatóság teljesítménye az ellenőrzési programok és biztosítások vonatkozásában.

4.    Felméréseik során a Felek figyelembe veszik a korábbi tapasztalatokat.

5.    Az importáló Fél akkor fogadja el egyenértékűnek az exportáló Fél egy vagy több egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedését, ha az exportáló Fél objektív módon bemutatja, hogy intézkedése eléri az importáló Fél megfelelő szintű egészségügyi védelmét. Ennek érdekében az importáló Fél részére, kérése esetén, észszerű mértékű hozzáférést kell biztosítani vizsgálat, tesztelés és egyéb vonatkozó eljárások elvégzése céljából.

6.    A Felek figyelembe veszik a Codex Alimentarius, az OIE, az IPPC és a WTO SPS-bizottságának iránymutatását az egyenértékűség elismerése terén.

7.    Ezen túlmenően az egyenértékűség elismerése során a Felek megállapodhatnak az importra szánt állatok és állati termékek, növények és növényi termékek vagy egyéb kapcsolódó áruk szállításához szükséges hivatalos állat- és növényegészségügyi bizonyítványok egyszerűsített mintájáról.

5.15. CIKK

Állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó bizottság

1.    A 16.2. cikk (Szakbizottságok) alapján létrehozott állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó bizottság (a továbbiakban: SPS-bizottság) a Felek illetékes hatóságainak képviselőiből áll.

2.    Az SPS-bizottság az e megállapodás hatálybalépését követő első évben ül össze. Ezután évente legalább egyszer, illetve a Felek általi megállapodás szerint ül össze. Az SPS-bizottság eljárási szabályzatát az első ülésen fogadja el. Az üléseket személyesen, telefonon vagy videokonferencián keresztül, vagy a Felek általi megállapodás szerinti más módon is lebonyolíthatják.

3.    Az SPS-bizottság megállapodhat a Felek szakértőiből álló műszaki munkacsoportok létrehozásáról, amelyek azonosítják és megoldják az e fejezet alapján felmerülő műszaki és tudományos jellegű problémákat, valamint feltárják a közös érdekű SPS-kérdésekkel kapcsolatos további együttműködés lehetőségeit. Amennyiben további szakértelemre van szükség, e csoportok tagjai a Felek képviselőitől eltérő személyek is lehetnek.

4.    Az SPS-bizottság az e fejezet hatékony működésével összefüggő bármilyen kérdéssel foglalkozhat. Felelősségi köre és feladatai különösen a következők:

(a)    kialakítja az e fejezet végrehajtásához szükséges eljárásokat vagy intézkedéseket, ideértve a mellékleteit is;

(b)    e fejezet alkalmazásának figyelemmel kísérése; és

(c)    fórumot biztosít bizonyos SPS-intézkedések alkalmazásából eredő problémák megvitatására, a kölcsönösen elfogadható alternatívák elérése érdekében. Ebben az összefüggésben az SPS-bizottságot sürgősséggel kell összehívni a Fél kérésére a konzultációk lefolytatása céljából. E konzultációk nem sértik a Felek Tizennegyedik fejezet (Vitarendezés) és Tizenötödik fejezet (Közvetítő mechanizmus) szerinti jogait és kötelezettségeit.

5.    Az SPS-bizottság információt, szakértelmet és tapasztalatot cserél az állatjólét területén, hogy előmozdítsa a Felek közötti együttműködést állatjóléti ügyekben.

6.    A Felek az SPS-bizottság által hozott döntéssel ajánlásokat és határozatokat fogadhatnak el az importengedélyekkel, információcserével, átláthatósággal, a regionalizálás elismerésével, az egyenértékűséggel és alternatív intézkedésekkel, valamint a (4) és (5) bekezdésben említett egyéb kérdésekkel kapcsolatban.

5.16. CIKK

Technikai konzultációk

1.    Amennyiben az egyik Fél úgy véli, hogy a másik Fél intézkedése ellentétes vagy ellentétes lehet a jelen fejezet szerinti kötelezettségekkel, és indokolatlan kereskedelmi zavart okoz vagy okozhat, úgy kölcsönösen elfogadható megoldások elérése érdekében technikai konzultációt kérhet az SPS-bizottságban. Az 5-A. mellékletben meghatározott illetékes hatóságok elősegítik e konzultációkat.

2.    Az SPS-bizottságban folytatott technikai konzultációkat a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül lezártnak kell tekinteni, kivéve, ha a konzultáló Felek a konzultációk folytatásában állapodtak meg. A technikai konzultációk lefolytathatók telefonkonferencia, videokonferencia révén vagy egyéb, a Felek kölcsönös megállapodása szerinti módon.

HATODIK FEJEZET

VÁMÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS A KERESKEDELEM KÖNNYÍTÉSE

6.1. CIKK

Célkitűzések

1.    A Felek elismerik a vámügyi együttműködés és a kereskedelem könnyítésének jelentőségét a fejlődő globális kereskedelmi környezetben. A Felek megállapodnak abban, hogy megerősítik az együttműködést ezen a területen annak biztosítása érdekében, hogy a vonatkozó jogszabályok és eljárások, valamint a vonatkozó közigazgatási szervek igazgatási kapacitásai megfeleljenek a kereskedelemkönnyítési célkitűzéseknek, és biztosítsák a hatékony vámellenőrzést.

2.    E célból a Felek megállapodnak abban, hogy a jogszabályok megkülönböztetésmentesek, és hogy a vámeljárások a csalás elleni küzdelem és a jogszerű kereskedelem védelme érdekében modern módszerek alkalmazásán és hatékony ellenőrzésen alapulnak.

3.    A Felek elismerik, hogy a legitim közpolitikai célkitűzések, így a biztonsági, védelmi és a csalás megelőzésével kapcsolatos célkitűzések semmiképpen nem veszélyeztethetők.

6.2. CIKK

Alapelvek

1.    A Felek megállapodnak abban, hogy a vonatkozó vámügyi rendelkezéseik és eljárásaik a következőkön alapulnak:

(a)    a vámügyekben és kereskedelmi ügyekben alkalmazandó, az érintett Felek által elfogadott nemzetközi eszközök és szabványok, beleértve a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló felülvizsgált kiotói egyezmény legfontosabb elemeit, az összehangolt áruleíró és kódrendszerről szóló nemzetközi megállapodást és a Vámigazgatások Világszervezetének (a továbbiakban: WCO) a globális kereskedelem biztonságát és könnyítését szolgáló szabványkeretét (a továbbiakban: SAFE-keret);

(b)    a jogszerű kereskedelem védelme a vámjogi követelmények hatékony alkalmazásával ás betartásával;

(c)    olyan jogszabályok, amelyek elkerülik a gazdasági szereplőkre háruló szükségtelen és megkülönböztetéssel járó terheket, további könnyítést biztosítanak a jogszabályoknak való magas szintű megfelelést megvalósító gazdasági szereplők számára, és védintézkedéseket biztosítanak a csalás és a tiltott vagy káros tevékenységek ellen; és

(d)    az azt biztosító szabályok, hogy a vámszabályok és eljárási előírások kismértékű megsértéséért kiszabott szankciók arányosak és megkülönböztetésmentesek legyenek, valamint hogy alkalmazásuk ne késleltetesse indokolatlanul az áruk forgalomba bocsátását.

2.    A munkamódszerek javításának, illetve a műveletek hátrányos megkülönböztetés-mentességének, áttekinthetőségének, hatékonyságának, teljességének és számon kérhetőségének a biztosítása érdekében a Felek:

(a)    lehetőség szerint az előírásokat és az alaki követelményeket egyszerűsítik az áruk gyors kiadása és vámkezelése tekintetében; és

(b)    további lépéseket tesznek a vám- és egyéb hatóságok által kért adatok és a dokumentációs anyagok egyszerűsítése és szabványosítása érdekében.

6.3. CIKK

Vámügyi együttműködés

1.    A Felek megfelelő hatóságaik útján együttműködnek a vámügyek területén annak biztosítása érdekében, hogy a 6.1. cikkben (Célkitűzések) meghatározott célkitűzések teljesüljenek.

2.    A vámügyi együttműködés fokozása érdekében a Felek többek között:

(a)    információt cserélnek a vámjogszabályaikról, végrehajtásukról és a vámeljárásokról, különösen az alábbi területeken:

(i)    a vámeljárások egyszerűsítése és modernizálása;

(ii)    a szellemitulajdon-jogok határokon történő érvényesítése a vámhatóságok által;

(iii)    tranzit és átrakodás; és

(iv)    az üzleti közösséggel való kapcsolatok;

(b)    közös kezdeményezések kidolgozását mérlegelik az importra, exportra és egyéb vámeljárásra vonatkozóan, valamint az üzleti közösségnek nyújtott hatékony szolgáltatás biztosítását célzó munka érdekében;

(c)    a SAFE-keretmegállapodással összhangban együttműködnek a nemzetközi kereskedelmi ellátási lánc biztosításának és megkönnyítésének vámmal kapcsolatos szempontjait illetően;

(d)    adott esetben kölcsönösen elismerik a kockázatkezelési módszereket, a kockázati standardokat, a biztonsági ellenőrzéseket és a kereskedelmi partnerségi programokat, ideértve olyan szempontokat is, mint az adatátvitel és a kölcsönös megállapodás tárgyát képező előnyök; és

(e)    megerősítik a nemzetközi szervezeteken, mint a WTO-n és a WCO-n belüli együttműködésüket.

6.4. CIKK

Tranzit és átrakodás

1.    A Felek biztosítják a területeiken keresztül történő átrakodási tevékenységek és a tranzitforgalom elősegítését és hatékony ellenőrzését.

2.    A kereskedelem megkönnyítése érdekében a Felek előmozdítják és végrehajtják a regionális tranzit-megállapodásokat.

3.    A Felek a tranzitforgalom megkönnyítése érdekében biztosítják az együttműködést és a koordinációt valamennyi, a területükön található érintett hatóság és ügynökség között.

6.5. CIKK

Előzetes rendelkezések

Azt megelőzően, hogy az árukat a területére importálnák, írásbeli kérelemre valamennyi Fél köteles – jogszabályaival és eljárásaival összhangban – a tarifális besorolással, a származással vagy az adott Fél döntése szerinti más ilyen kérdésekkel kapcsolatos előzetes írásbeli rendelkezéseket kiadni vámhatóságai, illetve egyéb illetékes hatóságai útján.

6.6. CIKK

Egyszerűsített vámeljárás

1.    A Feleknek átlátható és hatékony egyszerűsített behozatali és kiviteli eljárásokat kell alkalmazniuk annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők, egyebek mellett a kis- és középvállalkozások esetében csökkenjenek a költségek és növekedjen a kiszámíthatóság mértéke. A vámeljárások egyszerűsítéséhez objektív és megkülönböztetésmentes feltételek szerint egyszerűbb hozzáférést kell biztosítani a meghatalmazott kereskedők számára.

2.    Az egységes vámnyilatkozatot vagy elektronikus megfelelőjét az áru vámeljárás alá vonásához szükséges vámalakiságok elvégzéséhez használják.

3.    A Felek az árubehozatal és -kiadás egyszerűsítése és megkönnyítése érdekében modern vámtechnikákat alkalmaznak, egyebek mellett kockázatértékelést és vámkezelés utáni ellenőrzési módszereket.

4.    A Felek az érintett kereskedőik, a vámhatóságok és egyéb kapcsolódó ügynökségek közötti elektronikus adatcsere megkönnyítése érdekében ösztönzik a rendszerek folyamatos fejlesztését és felhasználását, beleértve az információs technológián alapuló rendszereket is.

6.7. CIKK

Áruk kiadása

Valamennyi Fél gondoskodik arról, hogy vámhatóságai, határőrizeti szervei és más illetékes hatóságai olyan követelményeket és eljárásokat alkalmazzanak, amelyek:

(a)    olyan határidőn belül biztosítják az áruk gyors kiadását, amely nem hosszabb annál, mint ami annak biztosításához szükséges, hogy megfeleljenek a vám- és a kereskedelemmel összefüggő egyéb jogszabályaiknak és formalitásaiknak;

(b)    lehetőséget biztosítanak az információk érkezés előtti feldolgozására (az információk előzetes elektronikus benyújtására és végleges feldolgozására az áruk fizikai beérkezése előtt) annak érdekében, hogy az áruk a beérkezéskor kiadhatók legyenek; és

(c)    lehetőséget biztosítanak az áruk vám megfizetése nélkül történő kiadására, a Felek jogszabályai szerint – szükség esetén – a vám végső megfizetésének biztosítása érdekében garancianyújtáshoz kötve.

6.8. CIKK

Díjak és terhek

1.    Díjak és terhek csak a kérdéses importtal vagy exporttal kapcsolatosan nyújtott szolgáltatások vagy az ilyen import vagy export végzéséhez szükséges valamely formalitás után szabhatók ki. Azok nem haladhatják meg a szolgáltatás hozzávetőleges költségét és kiszámításuk nem történhet ad valorem alapon.

2.    A díjakra és terhekre vonatkozó információk közzététele hivatalosan kijelölt médium útján történik, ideértve az internetet is. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a nyújtott szolgáltatásért felszámított illeték vagy díj indokát, a felelős hatóságot, az alkalmazott illetékeket és díjakat, valamint azt, mikor és hogyan kell a fizetést teljesíteni.

3.    Új vagy módosított díjak és terhek nem vethetők ki mindaddig, amíg a (2) bekezdés szerinti információt nem tették közzé és az nem elérhető.

6.9. CIKK

Vámügynökök

A Felek megállapodnak abban, hogy a vonatkozó vámügyi rendelkezéseik és eljárásaik nem igénylik vámügynökök kötelező alkalmazását. A Felek átlátható, megkülönböztetéstől mentes és arányos szabályokat alkalmaznak, amennyiben vámügynökök segítségét veszik igénybe.

6.10. CIKK

Szállítás előtti ellenőrzés

A Felek megállapodnak arról, hogy megfelelő vámügyi rendelkezéseik és eljárásaik nem írják elő az előzetes áruvizsgálatról szóló megállapodásban meghatározott kötelező szállítás előtti áruvizsgálatot vagy egyéb, magánvállalatok által a vámvizsgálatot megelőzően a rendeltetési helyen folytatott vizsgálati tevékenységet.

6.11. CIKK

Vámérték-megállapítás

1.    A Felek a vámérték-megállapítási megállapodásnak megfelelően meghatározzák az áruk vámértékét.

2.    A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy a vámérték-megállapítással kapcsolatos kérdések tekintetében közös megoldást érjenek el.

6.12. CIKK

Kockázatkezelés

1.    A Felek a valamennyi importkövetelménynek való megfelelés érdekében az összes szállítmány átfogó vizsgálatának elvégzése helyett vizsgálataikat, kibocsátási elveiket és a belépést követő ellenőrzési eljárásaikat a kockázatértékelési elvekre és ellenőrzésekre alapozzák.

2.    A Felek megállapodnak abban, hogy olyan kockázatkezelési elvek alapján fogadják el és alkalmazzák a behozatalra, a kivitelre, a tranzitra és az átrakodásra vonatkozó ellenőrzési követelményeiket és eljárásaikat, amelyeket azért alkalmaznak hogy a megfelelési intézkedéseket a figyelmet érdemlő ügyletekre összpontosítsák.

6.13. CIKK

Egyablakos ügyintézés

A Felek törekednek arra, hogy az áruk kivitelére, behozatalára és vámtranzitjára vonatkozó vámügyi és egyéb jogszabályok által előírt információk elektronikus benyújtásának elősegítése érdekében egyablakos ügyintézési rendszert dolgozzanak ki és tartsanak fenn.

6.14. CIKK

Jogorvoslati eljárások

1.    A Felek biztosítják a behozatalt, a kivitelt és a tranzitárukat érintő vámigazgatási intézkedések, rendelkezések és határozatok elleni jogorvoslati jogot lehetővé tevő, hatékony, gyors, megkülönböztetésmentes és könnyen hozzáférhető eljárásokat.

2.    A jogorvoslati eljárások magukban foglalhatják a felügyeleti hatóság által végzett közigazgatási felülvizsgálatot és a Felek jogszabályai szerint közigazgatási szinten hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát.

6.15. CIKK

Átláthatóság

1.    A Felek kötelesek közzétenni vagy más módon – egyebek mellett elektronikus eszközök útján – rendelkezésre bocsátani a vámügyek és a kereskedelem könnyítésével összefüggő jogszabályaikat, szabályzataikat és igazgatási eljárásaikat, valamint az egyéb követelményeket.

2.    A Felek kötelesek kijelölni vagy fenntartani egy vagy több felvilágosító és tájékoztató pontot, amely(ek) az érintett feleknek a vámügyekkel és a kereskedelem könnyítésével összefüggő kérdésekkel foglalkozik (foglalkoznak).

6.16. CIKK

Kapcsolatok az üzleti közösséggel

A Felek megállapodnak a következőkről:

(a)    a kereskedelmi képviselőkkel kellő időben folytatott konzultációk fontossága a vámüggyel, a kereskedelem megkönnyítésével kapcsolatos kérdésekre vonatkozó jogalkotási javaslatok és általános eljárások kidolgozása során. E célból a konzultációkat a vámhatóságok és adott esetben az üzleti közösség között tartják;

(b)    a vámügyi és kereskedelem megkönnyítésével kapcsolatos kérdésekre vonatkozó új jogszabályok és általános eljárások kihirdetéséhez vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétele, valamint az ilyen jogszabályok és eljárások változásainak és értelmezéseinek a lehetőségek mértékéig a szóban forgó jogszabályok és eljárások alkalmazását megelőzően elektronikus eszközökön keresztül történő közzétételi eljárásai. Ezek az eszközök felhasználhatók adminisztratív jellegű közlemények közzétételének a céljaira is, beleértve a vámhivatalok követelményeit és beléptetési eljárásait, a vámhivatalok munkaidejét és operatív tevékenységeit kikötőkben és határátkelőhelyeken, valamint az információs szolgáltatások elérési pontjait;

(c)    észszerű időtartamot hagynak az új vagy módosított vámügyi jogszabályok és eljárások, továbbá vámok, díjak és illetékek kihirdetése és hatálybalépése között, a legitim közpolitikai célkitűzések sérelme nélkül (például a vámtételekben bekövetkezett változások); és

(d)    biztosítják, hogy vámügyi és egyéb kapcsolódó követelményeik és eljárásaik folyamatosan kielégítik a kereskedő közösség igényeit, a bevált módszereket alkalmazzák, és a kereskedelmet a lehető legkisebb mértékben korlátozzák.

6.17. CIKK

Vámügyi Bizottság

1.    A 16.2. cikk (Szakbizottságok) által létrehozott Vámügyi Bizottság a Felek vámügyi és egyéb illetékes hatóságainak képviselőiből állnak. A Vámügyi Bizottság biztosítja e fejezet, az 1. jegyzőkönyv és a kiegészítő vámmal kapcsolatos rendelkezéseinek, valamint a Felek közötti megállapodás tárgyát képező egyéb kiegészítő vámügyi rendelkezések alkalmazását. A Felek a Vámügyi Bizottságon belül megvizsgálhatják és határozatot hozhatnak a bizottságban felmerülő valamennyi kérdésről.

2.    A Felek a Vámügyi Bizottságon belül ajánlásokat fogadhatnak el vagy határozatot hozhatnak a kockázatkezelési technikák, a kockázati standardok, a biztonsági ellenőrzések és a kereskedelmi partnerségi programok kölcsönös elismerésére vonatkozóan, ideértve olyan szempontokat is, mint az adatátvitel és a kölcsönös megállapodás tárgyát képező előnyök, továbbá egyéb, az (1) bekezdés alá tartozó kérdések.

3.    A Felek megállapodhatnak abban, hogy ad hoc találkozókat tartanak bármely vámügyi kérdéssel, a származási szabályokkal vagy bármely, a Felek megállapodásának tárgyát képező vámmal kapcsolatos további rendelkezésekkel kapcsolatban. Adott esetben alcsoportokat hozhatnak létre konkrét kérdések megvitatására.

HETEDIK FEJEZET

MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKBÓL VALÓ ENERGIATERMELÉSRE VONATKOZÓ KERESKEDELMET VAGY BERUHÁZÁSOKAT AKADÁLYOZÓ NEM VÁMJELLEGŰ AKADÁLYOK

7.1. CIKK

Célkitűzések

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló globális erőfeszítésekkel összhangban a Felek közös célja, hogy – különösen a kereskedelem és a beruházások elősegítése révén – ösztönözzék, kifejlesszék és fokozzák a megújuló és fenntartható, nem fosszilis energiaforrásokból származó energiatermelést. E célból a Felek együttműködnek a vámok és a nem vámjellegű akadályok felszámolása, illetve visszaszorítása, valamint a regionális és nemzetközi szabványokkal való szabályozási konvergencia megerősítése érdekében.

7.2. CIKK

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

(a)    „helyi tartalmi követelmény”:

(i)    az áruk tekintetében belföldi származású vagy belföldi forrásból származó termékek valamely vállalkozás általi megvásárlására vagy felhasználására vonatkozó követelmény, függetlenül attól, hogy azt konkrét termékekben, termékek mennyiségében vagy értékében, vagy helyi termelés mennyiségének vagy értékének arányában határozták meg;

(ii)    a szolgáltatások tekintetében a másik Fél szolgáltatásaira vagy szolgáltatói számára hátrányt jelentő szolgáltató vagy a nyújtott szolgáltatás kiválasztásának korlátozására vonatkozó követelmény;

(b)    „intézkedés”: e fejezet alkalmazásában egy Fél által hozott bármilyen intézkedés, ami lehet törvény, rendelet, szabály, eljárás, határozat vagy igazgatási tevékenység, vagy megjelenhet bármilyen más formában;

(c)    „ellentételezés”: azok a feltételek, amelyek ösztönzik a helyi fejlesztéseket, például a technológia indokolatlan engedélyezése, beruházások, egy konkrét pénzügyi intézménnyel történő szerződéskötési kötelezettség, csereüzletek vagy hasonló követelmények;

(d)    „társulás”: olyan jogalany, mint a társaság, a tröszt, a társas vállalkozás, a közös vállalkozás vagy a társulás;

(e)    „szolgáltató”: a 8.2. cikk (Fogalommeghatározások) l) pontjában foglaltak szerint.

7.3. CIKK

Hatály

1.    E fejezet azon intézkedésekre alkalmazandó, amelyek hatást gyakorolnak a Felek közötti, a megújuló és fenntartható, nem fosszilis energiaforrásokból származó energiatermelésre vonatkozó kereskedelemre és beruházásokra, nevezetesen szél-, nap-, légtermikus, geotermikus, hidrotermikus, valamint az óceánból nyert energia, vízenergia, biomassza, hulladék-lerakóhelyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok és biogázok energiája, de nem azon termékekre vonatkozóan, amelyekből az energiát állítják elő.

2.    E fejezet nem vonatkozik a kutatás-fejlesztési projektekre és a nem kereskedelmi mértékű demonstrációs projektekre sem.

3.    E fejezet nem sérti e megállapodás egyéb kapcsolódó rendelkezéseinek alkalmazását, egyebek mellett az azokkal összefüggő kivételeket, fenntartásokat vagy korlátozásokat, és értelemszerűen az (1) bekezdésben említett intézkedéseket. Az egyértelműség kedvéért az e fejezet és e megállapodás egyéb rendelkezései közötti összeegyeztethetetlenség esetében az összeegyeztethetetlenség erejéig az e megállapodás egyéb rendelkezései élveznek elsőbbséget.

7.4. CIKK

Alapelvek

A Felek kötelesek:

(a)    tartózkodni a helyi tartalmi követelményeket vagy bármely, a másik Fél termékeit, szolgáltatóit, vállalkozásait vagy telephelyeit érintő ellentételezést előíró intézkedések elfogadásától.

(b)    tartózkodni a helyi vállalatokkal történő társulások kialakítását előíró intézkedések elfogadásától, kivéve, ha e társulásokat technikai okokból szükségesnek ítélik és a Fél e technikai okokat a másik Fél kérésére igazolni tudja;

(c)    biztosítani, hogy az alkalmazott tanúsítási és engedélyezési eljárásokra, különösen a berendezésekre, létesítményekre és a kapcsolódó szállítóhálózati infrastruktúrákra vonatkozó szabályok objektívak, átláthatóak, nem önkényesek, és a másik Fél kérelmezőivel szemben nem tesznek megkülönböztetést;

(d)    biztosítani, hogy az alábbiakra felszámolt vagy azokkal kapcsolatos adminisztratív díjak:

(i)    a másik Féltől származó áruk behozatalára és felhasználására, illetve a másik Fél szállítói által szállított árukra felszámolt vagy azokkal kapcsolatos adminisztratív díjak a 2.10. cikk hatálya alá tartoznak (A behozatallal és kivitellel kapcsolatos díjak és vámalakiságok);

(ii)    a másik Fél szolgáltatói általi szolgáltatásnyújtás a 8.18. cikk (Hatály és fogalommeghatározások), a 8.19. cikk (Az engedélyezés és minősítés feltételei) és a 8.20. cikk (Engedélyezési és minősítési eljárások) hatálya alá tartozik; és

(e)    biztosítani, hogy a villamosenergia-átviteli hálózatok összekapcsolásának és azokhoz való hozzáférésnek a feltételei és eljárásai átláthatóak, és a másik Fél szállítóival szemben nem tesznek megkülönböztetést.

7.5. CIKK

Szabványok, műszaki előírások és megfelelőségértékelés

1.    Amennyiben léteznek nemzetközi és regionális szabványok a megújuló és fenntartható, nem fosszilis energiaforrásokból származó energiatermelésre szolgáló termékekre vonatkozóan, a Felek e szabványokat vagy megfelelő részeiket alkalmazzák műszaki előírásaik alapjaként, kivéve azt az esetet, ha e nemzetközi szabványok vagy megfelelő részeik nem lennének hatékonyak vagy nem felelnének meg a jogszerű célkitűzések teljesítése szempontjából. E bekezdés alkalmazása céljából a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (a továbbiakban: ISO) és a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (a továbbiakban: IEC) tekintendő elsősorban megfelelő nemzetközi szabványkialakító testületnek.

2.    A Felek adott esetben a tervezési és leíró jellemzők helyett inkább a teljesítményre – ideértve a környezetvédelmi teljesítményt – vonatkozó termékkövetelmények tekintetében határozzák meg a műszaki előírásokat.

3.    A Harmonizált Rendszer 84. fejezetében felsorolt termékeket (a 8401 kivételével) és a HR 850231 és 854140 alá tartozó termékeit illetően:

(a)    az Unió ezen termékek forgalomba hozatala érdekében ugyanazon feltételek mellett – további követelmények nélkül – fogja elfogadni a szingapúri szállítók megfelelőségi nyilatkozatait, mint az uniós szállítókét; és

(b)    Szingapúr ezen termékek forgalomba hozatala érdekében további követelmények nélkül fogja elfogadni az uniós megfelelőségi nyilatkozatokat vagy vizsgálati jelentéseket. Szingapúr a 4-A. melléklet 5. (Védintézkedések) cikkében meghatározott feltételek szerint előírhat kötelező harmadik fél általi vizsgálatot vagy tanúsítást.

Az egyértelműség kedvéért e bekezdés nem sérti a Felek által alkalmazott, az e bekezdésben említett termékekhez nem kapcsolódó követelményeket, például a zónákra vonatkozó törvényeket vagy az építési szabályzatokat.

7.6. CIKK

Kivételek

1.    E fejezet alárendelt a 2.14. cikkben (Általános kivételek), a 8.62. cikkben (Általános kivételek), a 9.3. cikkben (Biztonság és általános kivételek) szereplő biztonsági és/vagy általános kivételeknek, valamint az egyértelműség kedvéért a Tizenhatodik fejezet (Intézményi, általános és záró rendelkezések) vonatkozó rendelkezéseinek.

2.    Az egyértelműség kedvéért, feltételezve, hogy ezeket az intézkedéseket nem az azonos feltételeket alkalmazó Felek önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetésének, illetve a Felek termékeinek értékesítői, szolgáltatói vagy beruházói közötti kereskedelem és beruházások leplezett korlátozásának eszközeként alkalmazzák, e fejezet egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az megakadályozza bármelyik Felet az érintett energiahálózatok biztonságos üzemeltetéséhez vagy az energiaellátás biztonságához szükséges intézkedések elfogadásában és végrehajtásában.

7.7. CIKK

Végrehajtás és együttműködés

1.    A 16.1. cikk (Kereskedelmi Bizottság) alapján létrehozott Kereskedelmi Bizottságban a Felek együttműködnek és információt cserélnek az e fejezet rendelkezéseinek végrehajtásához kapcsolódó kérdésekről. A Felek a Kereskedelmi Bizottság határozatával elfogadhatják a megfelelő végrehajtási intézkedéseket, és adott esetben naprakésszé teszik e fejezetet.

2.    Az együttműködés magában foglalhatja az alábbiakat:

(a)    információcsere, szabályozási tapasztalatok és bevált gyakorlatok az alábbi területeken:

(i)    a megújuló energiaforrásokból származó energia használatát előmozdító intézkedések tervezése és megkülönböztetésmentes végrehajtása;

(ii)    szén-dioxid-leválasztás és -tárolás;

(iii)    intelligens hálózatok;

(iv)    energiahatékonyság; vagy

(v)    műszaki előírások, szabványok és megfelelőségértékelési eljárások, például a hálózati kódra vonatkozó követelmények;

(b)    a megfelelő regionális fórumokon is, belföldi vagy regionális műszaki szabályaik, szabályozási koncepcióik, szabványaik, követelményeik és megfelelőségértékelési eljárásaik nemzetközi szabványokkal való konvergenciájának előmozdítása.

NYOLCADIK FEJEZET

SZOLGÁLTATÁSKERESKEDELEM, LETELEPEDÉS ÉS ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM

A. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

8.1. CIKK

Célkitűzés és hatály

1.    A Felek, ismételten megerősítve a WTO-egyezmény alapján fennálló vonatkozó kötelezettségvállalásaikat, megteszik a szükséges intézkedéseket a szolgáltatáskereskedelem, a letelepedés és az elektronikus kereskedelem fokozatos kölcsönös liberalizációja érdekében.

2.    Amennyiben ez a fejezet másként nem rendelkezik, e fejezet:

(a)    nem vonatkozik a Fél által nyújtott támogatásokra, ideértve az államilag támogatott hiteleket, garanciákat és biztosítást;

(b)    nem vonatkozik az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatásokra a Felek vonatkozó területein. E fejezet alkalmazásában az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatás alatt bármely szolgáltatás értendő, kivéve azt a szolgáltatást, amelyet kereskedelmi alapon vagy egy vagy több szolgáltatóval versenyezve nyújtanak;

(c)    nem kívánja az állami vállalkozások privatizációját; és/vagy

(d)    nem vonatkozik azokra a törvényekre, szabályokra és követelményekre, amelyek a kormányszervek által, kormányzati célokra vásárolt szolgáltatásokat érintik, amennyiben nincs szó ezek kereskedelmi viszonteladásáról, illetve kereskedelmi értékesítésre szánt szolgáltatások nyújtásáról.

3.    Valamennyi Fél fenntartja a szabályozáshoz való jogát és az arra vonatkozó jogát, hogy új szabályozásokat vezessen be a jogszerű politikai célok megvalósítása érdekében, e fejezettel összhangban álló módon.

4.    Ez a fejezet nem vonatkozik a Fél munkaerőpiacára történő belépést kereső természetes személyeket érintő intézkedésekre, illetve az állampolgárságot, a tartózkodást vagy az állandó munkavállalást érintő intézkedésekre. E fejezet egy rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az megakadályozza a Felet abban, hogy intézkedéseket alkalmazzon a másik Fél természetes személyeinek a területére való belépése vagy ideiglenes ott tartózkodása szabályozására, ideértve azokat az intézkedéseket, amelyek a természetes személyek testi épségének védelme és a határon át történő szabályozott mozgásának biztosítása érdekében szükségesek, feltéve, hogy az ilyen intézkedések alkalmazására nem olyan módon kerül sor, hogy az hatálytalanítsa vagy akadályozza a másik Fél által élvezett előnyöket 3 az ebben a fejezetben foglalt feltételek szerint.

8.2. CIKK

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

(a)    a „közvetlen adók” magukban foglalják az összjövedelemre, az össztőkére vagy a jövedelem, illetve a tőke egyes elemeire vonatkozó összes adót, a vagyon, az örökösödési és az ajándékozási adót, beleértve a tulajdon átruházásából adódó nyereségre kivetett adót, a bérek és fizetések teljes összegére kivetett, a vállalkozások által fizetendő adót és az értéknövekedési adót;

(b)    „jogi személy”: olyan jogalany, amely a hatályos jog szerint megfelelő formában került létrehozásra vagy más módon megszervezésre, függetlenül attól, hogy nyereségérdekelt-e vagy sem, illetve hogy magán- vagy állami tulajdonban van, ideértve a társasági és tröszti formát, valamint a társas vállalkozást, közös vállalkozást, az egyéni vállalkozást és a társulást;

(c)    „uniós jogi személy” vagy „szingapúri jogi személy”:

(i)    az Unió és/vagy az Unió valamely tagállama vagy Szingapúr jogszabályaival összhangban létrehozott jogi személy, amelynek a létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése 4 vagy gazdasági tevékenységének székhelye az Unió vagy Szingapúr területén található; vagy

(ii)    letelepedett vállalkozás esetében a 8.8. cikk (Fogalommeghatározások) d) pontjával összhangban olyan jogi személy, amely az Unió tagállamai vagy Szingapúr természetes személyeinek, illetve uniós vagy szingapúri jogi személyek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll.

Amennyiben a jogi személy csak bejegyzett székhelyét vagy központi igazgatását működteti az Unió vagy Szingapúr területén, akkor az ilyen jogi személy nem tekintendő az Unió vagy Szingapúr jogi személyének, kivéve, ha üzleti tevékenységeinek 5 lényeges részét az Unió vagy Szingapúr területén végzi.

Jogi személy:

(i)    az Unió és/vagy az Unió egy tagállama vagy Szingapúr természetes vagy jogi személyeinek „tulajdonát képezi”, amennyiben az alaptőkéjének több mint 50 %-a az Unió és/vagy az Unió valamely tagállama vagy Szingapúr személyeinek tulajdonában áll;

(ii)    „ellenőrzését” az Unió és/vagy az Unió tagállamai vagy Szingapúr természetes vagy jogi személyei végzik, ha ezek a személyek jogosultak az igazgatók többségét kinevezni vagy más módon jogilag irányítani tevékenységét;

(iii)    „kapcsolatban áll” egy másik személlyel, amennyiben ellenőrzi azt a személyt, vagy az a személy őt ellenőrzi, illetve amennyiben őt és a másik személyt is ugyanazon személy ellenőriz;

(d)    a c) ponttól eltérve, az Unió területén kívül letelepedett és az Unió valamely tagállamának állampolgárai által ellenőrzött hajózási társaságokra szintén vonatkozik ez a megállapodás, amennyiben hajóik az Unió adott tagállamának jogszabályai szerint kerültek bejegyzésre és az Unió tagállamának a lobogója alatt hajóznak;

(e)    „intézkedés”: egy Fél által hozott bármilyen intézkedés, ami lehet törvény, rendelet, szabály, eljárás, határozat vagy igazgatási tevékenység, vagy megjelenhet bármilyen más formában;

(f)    „a Fél által elfogadott vagy fenntartott intézkedés”: olyan intézkedés, amelynek az elfogadója:

(i)    központi kormány, regionális vagy helyi önkormányzatok, és hatóságok; vagy

(ii)    a központi kormány, regionális vagy helyi önkormányzatok vagy hatóságok által delegált jogosítványok alapján működő nem kormányzati testületek;

(g)    „a Fél által elfogadott vagy fenntartott, a szolgáltatások kereskedelmét érintő intézkedés”: intézkedések az alábbiak vonatkozásában:

(i)    szolgáltatás vásárlása, kifizetése vagy használata;

(ii)    hozzáférési és felhasználási lehetőség a szolgáltatásnyújtással összefüggő azon szolgáltatásokhoz, amelyeket valamely Fél igényel általános közösségi célokra; és

(iii)    valamely Fél állampolgárainak jelenléte, ideértve az üzleti jelenlétet is egy másik Fél területén szolgáltatás nyújtása céljából;

(h)    „egyedi kötelezettségvállalások jegyzéke” az Unió esetében a 8-A. mellékletre és annak függelékeire vonatkozik, Szingapúr esetében pedig a 8-B. mellékletre és annak függelékeire;

(i)    a „szolgáltatást fogyasztó”: bármely olyan személy, aki szolgáltatásban részesül vagy felhasználja azt;

(j)    „szolgáltatás nyújtása”: magában foglalja a szolgáltatással összefüggő előállítási, terjesztési, marketing, értékesítési és kiszállítási tevékenységeket;

(k)    „a másik Fél szolgáltatása”: olyan szolgáltatás, amelynek nyújtása:

(i)    a másik Fél területéről vagy területén, illetve tengeri szállítás esetében a másik Fél törvényei szerint nyilvántartásba vett hajóval vagy a másik Fél egy személye által történik, amely/aki a szolgáltatást hajó üzemeltetése és/vagy annak egészben vagy részben történő felhasználása révén nyújtja; vagy

(ii)    üzleti jelenléttel vagy természetes személyek jelenlétével történő szolgáltatásnyújtás esetében a másik Fél szolgáltatója révén történik;

(l)    „szolgáltató”: bármely olyan személy, aki szolgáltatást nyújt vagy kíván nyújtani, beleértve a vállalkozás létrehozása révén történő szolgáltatásnyújtást is;

(m)    „szolgáltatáskereskedelem”: olyan szolgáltatásnyújtás, amely:

(i)    az egyik Fél területéről a másik Fél területére irányul („határokon átnyúló”);

(ii)    szolgáltatásnyújtás az egyik Fél területén a másik Fél fogyasztójának („külföldi fogyasztás”);

(iii)    az egyik Fél szolgáltatója által, a másik Fél területén való kereskedelmi jelenléttel („kereskedelmi jelenlét”);

(iv)    az egyik Fél szolgáltatója által, e Félnek a másik Fél területén jelen lévő természetes személyein keresztül („természetes személyek jelenléte”).

B. SZAKASZ

HATÁROKON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS

8.3. CIKK

Hatály

Ez a szakasz a Feleknek a határokon átnyúló valamennyi szolgáltatási ágazatot érintő intézkedéseire vonatkozik, az alábbi kivételekkel:

(a)    audiovizuális szolgáltatások;

(b)    belföldi tengeri kabotázs 6 ; és

(c)    belföldi és nemzetközi menetrendszerű, illetve nem menetrendszerű légi szállítási szolgáltatások, valamint a forgalmi jogok gyakorlásához közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások, a következők kivételével:

(i)    repülőgép-karbantartási és -javítási szolgáltatások, amelyek során repülőgépet vonnak ki a szolgálatból;

(ii)    a légi közlekedési szolgáltatások értékesítése és marketingje; és

(iii)    a számítógépes helyfoglalási rendszerrel (CRS) összefüggő szolgáltatások.

8.4. CIKK

Fogalommeghatározások

E szakasz alkalmazásában a „határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás” alatt az alábbi szolgáltatásnyújtás értendő:

(a)    az egyik Fél területéről a másik Fél területére; és

(b)    az egyik Fél területén a másik Fél fogyasztójának.

8.5. CIKK

Piacra jutás

1.    Ami a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtáson keresztül megvalósuló piacra jutást illeti, valamennyi Fél legalább olyan kedvező elbánást biztosít a másik fél szolgáltatásainak és szolgáltatóinak, mint amelyet az egyedi kötelezettségvállalások jegyzékében szereplő és megállapodás tárgyát képező feltételek, korlátozások és kikötések alapján nyújtaniuk kell.

2.    A piacra jutással kapcsolatos kötelezettségvállalások által érintett ágazatokban azok az intézkedések, amelyeket a Fél sem regionális felosztás alapján, sem az adott terület egészét figyelembe véve nem foganatosít, illetve nem tart fenn, az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra, az egyedi kötelezettségvállalások jegyzékében meghatározottaktól eltérő rendelkezésének a hiányában:

(a)    a szolgáltatók számának korlátozása számbeli kvóták, monopóliumok, kizárólagos szolgáltatók vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára 7 irányuló követelmény útján;

(b)    a szolgáltatási ügyletek vagy a tőke összértékének korlátozása számbeli kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján; és

(c)    a szolgáltatási műveletek teljes számának vagy a szolgáltatás teljesítménye kijelölt számbeli egységekben kifejezett mennyiségének korlátozása kvóták vagy a gazdasági igényfelmérésre irányuló követelmény útján 8 .

8.6. CIKK

Nemzeti elbánás

1.    Mindkét Fél, a saját egyedi kötelezettségvállalások jegyzékén szereplő ágazatokban, és a jegyzéken megállapított feltételekre és korlátozásokra is figyelemmel, a határokon átnyúló szolgáltatásokat érintő valamennyi intézkedése tekintetében legalább olyan kedvező elbánásban részesíti a másik Fél szolgáltatásait és szolgáltatóit, mint amilyet saját hasonló szolgáltatásainak és szolgáltatóinak nyújt.

2.    A Fél teljesítheti az (1) bekezdésben foglalt követelményt azáltal, hogy egy másik Fél szolgáltatásainak és szolgáltatóinak a saját hasonló szolgáltatásainak és szolgáltatóinak nyújtott elbánással formálisan azonos, illetőleg attól formálisan eltérő elbánást biztosít.

3.    A formálisan azonos vagy a formálisan eltérő elbánás kevésbé kedvezőnek minősül, amennyiben a versenyfeltételeket a másik Fél hasonló szolgáltatásaival és szolgáltatóival szemben, a Fél saját szolgáltatásainak és szolgáltatóinak javára módosítja.

4.    Az ebben a cikkben vállalt egyedi kötelezettségek nem értelmezhetők oly módon, miszerint valamely Félnek kompenzációt kell nyújtani azokért az eleve fennálló versenyhátrányokért, amelyek az érintett szolgáltatás vagy szolgáltató külföldi jellegéből adódnak.

8.7. CIKK

Egyedi kötelezettségvállalások jegyzéke

1.    Az egyes Felek által e szakasz alapján liberalizált ágazatokat, valamint – fenntartások révén – az említett ágazatokban a másik Fél szolgáltatásaira és szolgáltatóira alkalmazandó, a piacra jutással és a nemzeti elbánással kapcsolatos korlátozások az egyedi kötelezettségvállalások jegyzékében kerülnek meghatározásra.

2.    Egyik Fél sem fogadhat el új vagy több hátrányos megkülönböztetést tartalmazó intézkedést a másik Fél szolgáltatásaival és szolgáltatóival kapcsolatban, az (1) bekezdéssel összhangban vállalt egyedi kötelezettségvállalások vonatkozásában.

C. SZAKASZ

LETELEPEDÉS

8.8. CIKK

Fogalommeghatározások

E szakasz alkalmazásában:

(a)    „egy jogi személy fióktelepe”: üzletviteli hely vagy külön jogi személyiséggel nem rendelkező jogi személy és egy anyavállalat kiterjesztése;

(b)    „gazdasági tevékenység”: magában foglal minden gazdasági jellegű tevékenységet, kivéve az államhatalom gyakorlása során végzett tevékenységeket, azaz a nem üzleti alapon, illetve a nem egy vagy több gazdasági szereplővel versengve végzett tevékenységeket;

(c)    „vállalkozó”: az egyik Fél bármely személye, aki vállalkozás létrehozása révén gazdasági tevékenységet folytat, vagy arra törekszik 9 ;

(d)    „letelepedés”:

(i)    jogi személy alapítása, megszerzése vagy fenntartása; vagy

(ii)    fiók vagy képviseleti iroda létrehozása vagy fenntartása,

a tartós gazdasági kapcsolatok létrehozása és fenntartása céljából, az egyik Fél területén gazdasági tevékenység végzése céljából, ideértve, de nem kizárólag a szolgáltatásnyújtást;

(e)    „egy Fél jogi személyének leányvállalata”: olyan jogi személy, amely ténylegesen az adott Fél egy másik jogi személyének ellenőrzése alatt áll, nemzeti jogával összhangban 10 .

8.9. CIKK

Hatály

E szakasz a Felek által elfogadott vagy fenntartott, a letelepedést érintő intézkedésekre vonatkozik valamennyi gazdasági tevékenység tekintetében, az alábbi kivételekkel:

(a)    nukleáris anyagok bányászata, gyártása és feldolgozása 11 ;

(b)    fegyver-, lőszer- és hadianyaggyártás, illetve -kereskedelem;

(c)    audiovizuális szolgáltatások;

(d)    belföldi tengeri kabotázs 12 ; és

(e)    belföldi és nemzetközi menetrendszerű, illetve nem menetrendszerű légi szállítási szolgáltatások, valamint a forgalmi jogok gyakorlásához közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások, a következők kivételével:

(i)    repülőgép-karbantartási és -javítási szolgáltatások, amelyek során repülőgépet vonnak ki a szolgálatból;

(ii)    a légi közlekedési szolgáltatások értékesítése és marketingje; és

(iii)    a számítógépes helyfoglalási rendszerrel (CRS) összefüggő szolgáltatások.

8.10. CIKK

Piacra jutás

1.    Ami a letelepedésen keresztül megvalósuló piacra jutást illeti, valamennyi Fél legalább olyan kedvező elbánást biztosít a másik Fél letelepedett vállalatai és vállalkozói részére, mint amelyet az egyedi kötelezettségvállalások jegyzékében meghatározott és megállapodás tárgyát képező feltételek, korlátozások és kikötések alapján nyújtaniuk kell.

2.    A piacra jutással kapcsolatos kötelezettségvállalások által érintett ágazatokban azok az intézkedések, amelyeket a Fél sem regionális felosztás alapján, sem az adott terület egészét figyelembe véve nem foganatosít, illetve nem tart fenn, az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra, az egyedi kötelezettségvállalások jegyzékében meghatározottaktól eltérő rendelkezésének a hiányában:

(a)    a letelepedett vállalatok számának korlátozása számbeli kvóták, monopóliumok, kizárólagos jogok vagy más letelepedési követelmények, például a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmények útján;

(b)    az ügyletek vagy a tőke összértékének korlátozása számbeli kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján;

(c)    a műveletek teljes számának vagy a kimenet kijelölt számbeli egységekben kifejezett mennyiségének korlátozása kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján 13 ;

(d)    a külföldi tőke részvételének korlátozása a külföldi tőkerészesedés legmagasabb százalékos arányának, illetve az egyéni vagy összesített külföldi beruházások összértékének megadásával;

(e)    egy adott gazdasági tevékenységnek a másik Fél vállalkozója általi végzéséhez meghatározott típusú jogi személy vagy közös vállalkozás létrehozását korlátozó vagy előíró intézkedések; és

(f)    a 8.13. cikkben (Hatály és fogalommeghatározások) 14 meghatározott kulcsfontosságú személyzetnek és felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokoknak nem minősülő, egy adott ágazatban foglalkoztatható, vagy egy vállalkozó által foglalkoztatható olyan természetes személyek összes létszámának számbeli kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján történő korlátozása, akik a gazdasági tevékenység ellátásához szükségesek, és ahhoz közvetlenül kapcsolódnak.

8.11. CIKK

Nemzeti elbánás

1.    Az egyedi kötelezettségvállalások jegyzékében meghatározott ágazatokban és az ott meghatározott feltételekre és minősítésekre is figyelemmel, a letelepedést érintő minden intézkedés tekintetében 15 , mindegyik Fél a másik Fél letelepedett vállalatait és vállalkozóit legalább olyan elbánásban részesíti, mint saját hasonló letelepedett vállalatait és vállalkozóit.

2.    A Fél azáltal is teljesítheti az (1) bekezdésben foglalt követelményt, hogy egy másik Fél letelepedett vállalkozásainak és vállalkozóinak a saját hasonló letelepedett vállalkozásainak és vállalkozóinak nyújtott elbánással formálisan azonos, illetőleg attól formálisan eltérő elbánást biztosít.

3.    A formálisan azonos vagy a formálisan eltérő elbánás kevésbé kedvezőnek minősül, amennyiben a versenyfeltételeket a másik Fél hasonló letelepedett vállalkozásaival és vállalkozóival szemben, a Fél letelepedett vállalkozásainak és vállalkozóinak javára módosítja.

4.    Az ebben a cikkben vállalt egyedi kötelezettségek nem értelmezhetők oly módon, miszerint valamely Félnek kompenzációt kellene nyújtani azokért az eleve meglévő versenyhátrányokért, amelyek az érintett letelepedett vállalat és vállalkozó külföldi jellegéből adódnak.

8.12. CIKK

Egyedi kötelezettségvállalások jegyzéke

1.    Az egyik Fél által e szakasz alapján liberalizált ágazatokat, valamint – fenntartások révén – az említett ágazatokban a másik Fél letelepedett vállalataira és vállalkozóira alkalmazandó, a piacra jutással és a nemzeti elbánással kapcsolatos korlátozásokat a korábban említett Fél egyedi kötelezettségvállalásainak jegyzéke határozza meg.

2.    Egyik Fél sem fogadhat el új vagy több hátrányos megkülönböztetést tartalmazó intézkedést a másik Fél letelepedett vállalataival és vállalkozóival kapcsolatban, az (1) bekezdéssel összhangban vállalt egyedi kötelezettségvállalások vonatkozásában.

D. SZAKASZ

TERMÉSZETES SZEMÉLYEK ÜZLETI CÉLÚ IDEIGLENES TARTÓZKODÁSA

8.13. CIKK

Hatály és fogalommeghatározások

1.    E szakasz a 8.1. cikk (Célkitűzés és hatály) (4) bekezdésének megfelelően a Felek által a kulcsfontosságú személyzet, a felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok és az üzleti szolgáltatások értékesítői belépésével és a területükön való ideiglenes tartózkodásával kapcsolatban hozott intézkedésekre vonatkozik.

2.    E szakasz alkalmazásában:

(a)    „kulcsfontosságú személyzet”: az egyik Fél területén letelepedett, nonprofit szervezettől eltérő jogi személynél alkalmazott természetes személyek, akik egy letelepedett vállalat megalapításáért vagy megfelelő ellenőrzéséért, igazgatásáért és működéséért felelősek.

A kulcsfontosságú személyzet magában foglalja a vállalat megalapításáért felelős üzleti célú látogatókat, akik a letelepedett vállalat létrehozásáért és a társaságon belüli áthelyezésekért felelősek:

(i)    „a vállalat megalapításáért felelős üzleti célú látogatók: vezető beosztásban dolgozó természetes személyek, akik a letelepedett vállalat létrehozásáért felelősek. Nem bonyolódnak közvetlen ügyletekbe a lakossággal, és nem kapnak díjazást a fogadó Fél területén található forrásból; és

(ii)    „társaságon belül áthelyezett személyek”: olyan természetes személyek, akik valamely Fél jogi személyének munkavállalói voltak, vagy üzleti szolgáltatásokat nyújtó szakemberek esetében legalább egy éven keresztül abban partnerek voltak, és akiket egy másik Fél területén letelepedett vállalkozáshoz (ideértve a leányvállalatot, fióktelepet, illetve anyavállalatot) ideiglenesen áthelyeznek. Az érintett természetes személynek a következő kategóriák valamelyikébe kell tartoznia:

(1)    Ügyvezetők:

adott jogi személy (vállalat) vezetését végző természetes személyek, akik a döntéshozatal széles körét gyakorolják, az igazgatótanács vagy a vállalat részvényesei vagy velük egyenrangú személyek általános felügyelete vagy irányítása mellett. Az ügyvezetők nem látnak el közvetlenül a tényleges szolgáltatásnyújtáshoz vagy a jogi személy szolgáltatásaihoz kapcsolódó feladatokat.

(2)    igazgatók:

valamely jogi személynél vezető beosztásban tevékenykedő személyek, akiknek elsődleges feladata a letelepedett vállalat vezetése, és akik felett az általános felügyeletet vagy irányítást elsődlegesen a magas szintű vezetők, a vállalkozás igazgatóságának tagjai vagy részvényesei, vagy ezekkel egyenrangú személyek látják el, ideértve az alábbiakat:

(aa)    akik a letelepedett vállalkozást vagy annak egy részlegét vagy alegységét igazgatják;

(bb)    akik más felügyeleti, szakmai irányító vagy vezető beosztást ellátó munkavállalók tevékenységeit felügyelik és ellenőrzik; és

(cc)    akik személyes hatáskörrel rendelkeznek személyzet felvételére vagy elbocsátására, illetve személyzet felvételével és elbocsátásával vagy egyéb személyzeti feladatok ellátásával kapcsolatos javaslattételre;

(3)    szakemberek:

egy jogi személyen belül tevékenykedő olyan természetes személyek, akik a letelepedett vállalat termeléséhez, kutatóberendezéseinek használatához, technikák alkalmazásához vagy irányításához szükséges lényeges, a szokásostól eltérő ismeretekkel vagy szakértelemmel rendelkeznek. Az ilyen ismeretek felmérése során nem csupán a letelepedés szempontjából jellemző ismereteket veszik figyelembe, hanem azt is, hogy adott esetben az adott személy rendelkezik-e magas szintű képzettséggel a végzett munka vagy különleges műszaki ismereteket megkövetelő szakterület jellegének megfelelően, ideértve az elismert szakmai szervezetben való tagságot is;

(b)    „felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornok”: olyan természetes személyek, akiket a Fél jogi személye legalább egy évig alkalmaz, egyetemi képesítéssel rendelkeznek, és akiket karrierfejlesztés, illetve az üzleti eljárásokkal vagy módszerekkel kapcsolatos képzés céljából ideiglenesen áthelyeztek a jogi személynek a másik Fél területén található letelepedett vállalatához 16 .

(c)    „üzleti szolgáltatások értékesítői”: természetes személyek, a Fél szolgáltatójának olyan képviselői, akik a másik Fél területére ideiglenesen szándékoznak belépni, hogy szolgáltatások értékesítéséről tárgyaljanak, vagy hogy megállapodásokat kössenek az érintett szolgáltató szolgáltatásainak értékesítése céljából. Nem vesznek részt a lakosság részére történő közvetlen értékesítésben, és nem kapnak díjazást a fogadó Fél területén található forrásból.

8.14. CIKK

Kulcsfontosságú személyzet és felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok

1.    A C. szakasznak (Letelepedés) megfelelően liberalizált minden ágazat tekintetében, és az egyedi kötelezettségvállalások jegyzékében felsorolt fenntartásokra is figyelemmel, valamennyi Fél engedélyezi a másik Fél vállalkozóinak, hogy a letelepedett vállalatukhoz természetes személyeket helyezzenek át, feltéve, hogy az ilyen alkalmazottak a 8.13. cikkben (Hatály és fogalommeghatározások) meghatározottak szerinti kulcsfontosságú személyzethez tartoznak vagy felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok. Belépésük és ideiglenes tartózkodásuk a társaságon belüli áthelyezések esetében legfeljebb három évig, az üzleti célú látogatók esetében tizenkét havonta kilencven napig, a felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok esetében pedig egy évig tart. A társaságon belüli áthelyezések esetében ez az időtartam további két évvel meghosszabbítható, a nemzeti jognak megfelelően 17 .

2.    A C. szakasznak (Letelepedés) megfelelően liberalizált minden ágazat tekintetében azon intézkedéseket, amelyek a Fél által nem foganatosíthatók, illetve tarthatók fenn – hacsak az egyedi kötelezettségvállalások jegyzéke másképp nem rendelkezik –, a vállalkozónként egy bizonyos ágazatban kulcsfontosságú személyzetként és felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokként áthelyezhető természetes személyek számának számbeli kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján történő korlátozásokként, valamint megkülönböztető korlátozásokként határozzák meg.

8.15. CIKK

Üzleti szolgáltatások értékesítői

A B. (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) vagy C. szakasznak (Letelepedés) megfelelően liberalizált valamennyi ágazat tekintetében, és az egyedi kötelezettségvállalások jegyzékében felsorolt fenntartásokra is figyelemmel, valamennyi Fél engedélyezi az üzleti szolgáltatások értékesítői számára, hogy ideiglenesen belépjenek a területükre és tizenkét havonta maximum kilencven napig ott tartózkodjanak 18 .

E. SZAKASZ

SZABÁLYOZÁSI KERET

1. ALSZAKASZ

ÁLTALÁNOSAN ALKALMAZANDÓ RENDELKEZÉSEK

8.16. CIKK

Szakmai képesítések kölcsönös elismerése

1.    E cikk alkalmazásában semmi sem akadályozza valamely Felet abban, hogy előírja, hogy a természetes személyeknek rendelkezniük kell a szolgáltatásnyújtás területén előírt szükséges képesítésekkel és/vagy szakmai tapasztalattal, az érintett tevékenységi ágazat tekintetében.

2.    A Felek saját területükön arra ösztönzik a vonatkozó szakmai szervezeteket, hogy dolgozzanak ki és hozzanak létre egy közös ajánlást a kölcsönös elismerésre vonatkozóan, többek között a 16.2. cikk (Szakbizottságok) értelmében létrehozott, a szolgáltatáskereskedelemmel, beruházásokkal és kormányzati beszerzésekkel foglalkozó bizottság számára. Ezen ajánlást megfelelő bizonyítékokkal támasztják alá az alábbi területeken:

(a)    a szakképesítések kölcsönös elismerésére vonatkozó tervezett megállapodás gazdasági értéke (a továbbiakban: kölcsönös elismerési megállapodás); és

(b)    a megfelelő rendszerek összeegyeztethetősége, azaz a vállalkozók és szolgáltatók jóváhagyása, engedélyezése, működése és tanúsítása tekintetében a Felek által alkalmazott kritériumok összeegyeztethetőségének mértéke.

3.    A közös ajánlás kézhezvételekor a szolgáltatáskereskedelemmel, beruházásokkal és kormányzati beszerzésekkel foglalkozó bizottság elfogadható időn belül áttekinti a közös ajánlást annak meghatározása érdekében, hogy az összhangban van-e ezzel a megállapodással.

4.    Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt információk alapján az ajánlás nem áll összhangban ezzel a megállapodással, úgy a Felek megteszik a szükséges lépéseket egy kölcsönös elismerési megállapodásnak az illetékes hatóságaikon vagy az egyik Fél által megbízott személyeken keresztül történő megtárgyalása érdekében.

8.17. CIKK

Átláthatóság

Mindkét Fél azonnal megválaszolja a másik Fél egyedi tájékoztatásra vonatkozó bármilyen kérését, amely ehhez a fejezethez tartozó vagy ezt a fejezetet érintő, általánosan alkalmazandó bármilyen intézkedésével vagy nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatos. A 13.4. cikk (Tájékoztatás és kapcsolattartó pontok) szerint mindkét Fél létrehoz egy vagy több információs pontot azzal a céllal, hogy kérésre a másik Fél szolgáltatói számára konkrét tájékoztatást nyújtson minden ilyen ügyben.

2. ALSZAKASZ

BELSŐ SZABÁLYOZÁS

8.18. CIKK

Hatály és fogalommeghatározások

1.    Ezen alszakasz a Feleknek az engedélyezési követelményekhez és eljárásokhoz vagy minősítési követelményekhez és eljárásokhoz kapcsolódó intézkedéseire vonatkozik, amelyek az alábbiakat érintik:

(a)    a 8.4. cikkben (Fogalommeghatározások) meghatározott határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás;

(b)    a 8.8. cikkben (Fogalommeghatározások) meghatározott természetes és jogi személyeknek a Felek területén való letelepedése;

(c)    a 8.13. cikkben (Hatály és fogalommeghatározások) meghatározott természetes személyeknek a Felek területén való ideiglenes tartózkodása.

2.    E területek csak azon ágazatokra alkalmazandók, amelyekre vonatkozóan egy Fél egyedi kötelezettségeket vállalt és csak olyan mértékben, ahogyan ezen egyedi kötelezettségek alkalmazandók.

3.    E területek annyiban nem vonatkoznak az intézkedésekre, hogy az intézkedések korlátozásokat jelentenek a 8.5. cikkben (Piacra jutás) és a 8.10. cikkben (Piacra jutás) és/vagy a 8.6. cikkben (Nemzeti elbánás) és a 8.11. cikkben (Nemzeti elbánás) foglaltak szerint.

4.    Ennek az alszakasznak az alkalmazásában:

(a)    „illetékes hatóságok”: olyan központi kormány, regionális vagy helyi önkormányzatok vagy hatóságok, illetve nem kormányzati szerv a központi, regionális vagy helyi kormányzat vagy hatóság által delegált hatáskör gyakorlása során, amely döntést hoz egy szolgáltatásnyújtás engedélyezésére vonatkozóan – ideértve a letelepedést is –, vagy a szolgáltatástól eltérő gazdasági tevékenység létrehozásának engedélyezésére vonatkozóan;

(b)    „engedélyezési eljárások”: olyan adminisztratív vagy eljárási szabályok, amelyeket egy szolgáltatásnyújtás vagy a szolgáltatástól eltérő gazdasági tevékenység létrehozásának engedélyezésére – ideértve az engedély módosítását vagy megújítását is –, törekvő természetes vagy jogi személynek be kell tartania az engedélyezési követelményeknek való megfelelés igazolása érdekében;

(c)    „engedélyezési követelmények”: olyan lényeges, a minősítési követelményektől eltérő követelmények, amelyeknek egy természetes vagy jogi személynek meg kell felelnie ahhoz, hogy egy szolgáltatásnyújtáshoz vagy a szolgáltatástól eltérő gazdasági tevékenység létrehozásához engedélyt szerezhessen, azt módosíthassa vagy megújíthassa;

(d)    „minősítési eljárások”: adminisztratív vagy eljárási szabályok, amelyeket egy természetes személynek be kell tartania, hogy bizonyítani tudja a minősítési követelményeknek való megfelelést egy szolgáltatásnyújtásra vonatkozó engedély megszerzése céljából;

(e)    „minősítési követelmények”: egy természetes személy szolgáltatásnyújtásra vonatkozó kompetenciájához kapcsolódó lényeges követelmények, amelyeket igazolni kell a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó engedély megszerzése céljából.

8.19. CIKK

Az engedélyezés és minősítés feltételei

1.    Valamennyi Fél biztosítja, hogy az engedélyezési követelményekhez és eljárásokhoz, valamint a minősítési követelményekhez és eljárásokhoz kapcsolódó intézkedések olyan feltételeken alapulnak, amelyek:

(a)    egyértelműek;

(b)    objektívak és átláthatóak; és

(c)    előre megállapítottak és hozzáférhetőek a nyilvánosság és az érdekelt személyek számára.

2.    A jóváhagyást vagy engedélyt a rendelkezésre állástól függően azonnal ki kell adni, amint megfelelő vizsgálattal megállapításra került, hogy az engedélyezés feltételei teljesültek.

3.    Valamennyi Fél köteles fenntartani vagy létrehozni olyan bírósági, választottbírósági vagy közigazgatási mechanizmust vagy eljárást, amely az érintett vállalkozó vagy szolgáltató kérése alapján rendelkezik a letelepedést, a határon átnyúló szolgáltatásnyújtást vagy természetes személyek üzleti céllal történő ideiglenes tartózkodását érintő adminisztratív döntések azonnali megvizsgálásáról, és ha jogos, a megfelelő jogorvoslatról. Amennyiben ezek az eljárások nem függetlenek az adott adminisztratív döntést hozó szervtől, a Feleknek rendelkezniük kell a tárgyilagos és elfogulatlan vizsgálatok biztosításáról.

E bekezdés nem értelmezhető oly módon, hogy az a Felektől alkotmányos rendjükkel és jogrendszerük természetével nem összeegyeztethető bíráskodás vagy eljárások létrehozását követelné meg.

8.20. CIKK

Engedélyezési és minősítési eljárások

1.    Valamennyi Fél biztosítja, hogy az engedélyezési és minősítési eljárások és a vámalakiságok a lehető legegyszerűbbek legyenek, és nem bonyolítják vagy késleltetik indokolatlanul a szolgáltatásnyújtást. Az engedélyezési illetékeknek 19 – amelyek a kérelemből adódóan a kérelmező számára felmerülhetnek – észszerűnek kell lenniük, és önmagukban nem korlátozhatják a szolgáltatásnyújtást.

2.    A Felek biztosítják, hogy az engedélyezési vagy jóváhagyási eljárás során az illetékes hatóság által alkalmazott eljárások és határozatok pártatlanok valamennyi kérelmező tekintetében. Az illetékes hatóság határozatát független módon hozza, és nem elszámoltatható azon szolgáltatások szolgáltatói által, amelyekre vonatkozóan az engedélyt vagy a jóváhagyást kérelmezik.

3.    Amennyiben meghatározott határidők kerültek megállapításra a kérelmeket illetően, a kérelmező számára megfelelő határidőt kell biztosítani a kérelem benyújtására. Az illetékes hatóság indokolatlan késedelem nélkül kezdeményezi a kérelem feldolgozását. A kérelmeket lehetőség szerint elektronikus formában kell elfogadni a hitelesség ugyanazon feltételei szerint, mint a papíron benyújtott pályázatok esetében.

4.    Valamennyi Fél biztosítja, hogy a kérelem feldolgozása – ideértve a végső határozat meghozatalát is – a teljes kérelem benyújtásának időpontjától számított észszerű időn belül befejeződik. Valamennyi Fél törekszik arra, hogy észszerű határidőt állapítson meg a kérelem feldolgozására.

5.    Az illetékes hatóság az általa hiányosnak ítélt kérelem beérkezését követő észszerű határidőn belül tájékoztatja a kérelmezőt, és amennyiben megvalósítható, azonosítja a kérelem befejezéséhez szükséges kiegészítő információkat, valamint lehetőséget teremt a hiányosságok javítására.

6.    A hiteles másolatok lehetőség szerint elfogadhatók az eredeti dokumentumok helyett.

7.    Amennyiben az illetékes hatóság elutasít egy kérelmet, arról írásban és indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a kérelmezőt. A kérelmezőt – kérésére – tájékoztatni kell a kérelem elutasításához vezető indokokról és a határozat elleni fellebbezésre rendelkezésre álló időről is. Adott esetben a kérelmező számára lehetővé kell tenni, hogy észszerű határidőn belül újból benyújtsa kérelmét.

8.    Valamennyi Fél biztosítja, hogy egy odaítélt engedély vagy jóváhagyás indokolatlan késedelem nélkül az abban meghatározott feltételekkel összhangban lép hatályba.

3. ALSZAKASZ

SZÁMÍTÁSTECHNIKAI SZOLGÁLTATÁSOK

8.21. CIKK

Számítástechnikai szolgáltatások

1.    A Felek a számítógépes szolgáltatások kereskedelmének a B. szakasz (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás), a C. szakasz (Letelepedés) és a D. szakasz (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) szerinti liberalizálása során csatlakoznak a következő bekezdésekben foglalt egyetértéshez.

2.    A Felek tudomásul veszik, hogy a CPC 20 84-et, a számítástechnikai és kapcsolódó szolgáltatások meghatározására használt ENSZ-kódot valamennyi számítástechnikai és kapcsolódó szolgáltatás nyújtása tekintetében alkalmazzák. A technológiai fejlesztések eredményeként ezeket a szolgáltatásokat egyre inkább egymáshoz kapcsolt szolgáltatások csomagjaként kínálják, amelyek ezen, a (3) bekezdésben felsorolt alapvető funkciók némelyikét vagy mindegyikét tartalmazhatják. Például a webes vagy domainhosting szolgáltatások, az adatbányászat (data mining) és a grid számítástechnika mindegyike alapvető számítástechnikai funkciók kombinációjából tevődik össze.

3.    A számítástechnikai és kapcsolódó szolgáltatások, függetlenül attól, hogy egy hálózaton, például az interneten keresztül biztosítják-e azokat, magukban foglalnak minden olyan szolgáltatást, amely az alábbiak bármelyikét vagy azok kombinációját nyújtja:

(a)    tanácsadás, adaptálás, stratégia, elemzés, tervezés, specifikáció, kialakítás, fejlesztés, telepítés, implementáció, integráció, tesztelés, hibaelhárítás, frissítés, támogatás, műszaki segítség vagy irányítás számítógépek vagy számítástechnikai rendszerek tekintetében vagy azok számára;

(b)    tanácsadás, stratégia, elemzés, tervezés, specifikáció, kialakítás, fejlesztés, telepítés, implementáció, integráció, tesztelés, hibaelhárítás, frissítés, adaptálás, karbantartás, támogatás, műszaki segítség, irányítás vagy felhasználás szoftverek tekintetében vagy azok számára 21 ;

(c)    adatfeldolgozás, adattárolás, tárhely vagy adatbázis szolgáltatások;

(d)    irodai gépek és berendezések, ideértve a számítógépeket, karbantartása és javítása; és

(e)    ügyfelek személyzete számára nyújtott, szoftverekhez, számítógépekhez, számítástechnikai rendszerekhez kapcsolódó képzési szolgáltatások, máshová be nem sorolt szolgáltatások.

4.    A Felek tudomásul veszik, hogy sok esetben a számítógépes és kapcsolódó szolgáltatások lehetővé teszik egyéb szolgáltatások 22 elektronikus és egyéb úton történő nyújtását. Ilyen esetekben azonban fontos megkülönböztetés áll fenn a számítógépes és kapcsolódó szolgáltatások (pl. web-hosting vagy alkalmazás-hosting) és a számítógépes és kapcsolódó szolgáltatások által lehetővé tett egyéb szolgáltatások 23 között. Az egyéb szolgáltatások nem tartoznak a CPC 84 alá, tekintet nélkül arra, hogy azokat a számítógépes és kapcsolódó szolgáltatások teszik lehetővé.

4. ALSZAKASZ

POSTAI SZOLGÁLTATÁSOK

8.22. CIKK

A versenyellenes gyakorlatok megakadályozása a postai szolgáltatások ágazatában 24

A Felek megfelelő intézkedéseket 25 vezetnek be vagy alkalmaznak annak megakadályozása érdekében, hogy azon szolgáltatók, akik – magukban vagy másokkal – a postai szolgáltatások kapcsolódó piacán vezető szolgáltatónak minősülnek, ne folytathassanak versenyellenes gyakorlatokat.

8.23. CIKK

A szabályozó szervek függetlensége

A szabályozó szervek elkülönülnek valamennyi postai szolgáltatótól, és általuk nem elszámoltathatók. A szabályozó szervezetek határozatai és az általuk alkalmazott eljárások minden piaci résztvevő tekintetében pártatlanok.

5. ALSZAKASZ

TÁVKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁSOK

8.24. CIKK

Hatály

1.    Ezen alszakasz a távközlési szolgáltatások kereskedelmét érintő intézkedésekre vonatkozik és meghatározza a B–D. szakasz értelmében liberalizált távközlési szolgáltatásokra alkalmazandó szabályozási keret elveit.

2.    Ezen alszakasz nem vonatkozik a televízió- és rádióprogramok kábeles vagy műsorszórás útján történő terjesztésével kapcsolatos, valamely Fél által elfogadott vagy fenntartott intézkedésre.

3.    Ezen alszakasz egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy:

(a)    az egyik Fél kötelezhetné a másik Fél szolgáltatóját az egyedi kötelezettségvállalások jegyzékében foglalt távközlési közvetítői hálózatoktól, illetve szolgáltatásoktól eltérő hálózatok, illetve szolgáltatások létrehozására, kiépítésére, beszerzésére, bérlésére, működtetésére vagy szolgáltatások nyújtására; vagy

(b)    az egyik Felet vagy egy szolgáltatót kötelezhetné a távközlési és közlekedési hálózatok, illetve szolgáltatások létrehozására, kiépítésére, beszerzésére, bérlésére, működtetésére vagy szolgáltatások nyújtására, amennyiben ilyen hálózatok, illetve szolgáltatások általában nem állnak a nyilvánosság rendelkezésére.

4.    Minden Fél a távközlési piacait szabályozó nemzeti jogával és belső eljárásaival összhangban álló módon előírja, fenntartja, módosítja vagy visszavonja a 8.26. cikkben (A nyilvános távközlési hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, illetve használatuk), a 8.28. cikkben (Összekapcsolás), a 8.29. cikkben (A vezető szolgáltatókkal való összekapcsolás), a 8.30. cikkben (A vezető szolgáltatók magatartása), a 8.32. cikkben (Függetlenített hálózati elemek), a 8.33. cikkben (Közös használat), a 8.34. cikkben (Viszonteladás), a 8.35. cikkben (Létesítmények megosztása), a 8.36. cikkben (A bérelt vonalakkal kapcsolatos szolgáltatások nyújtása) és a 8.38. cikkben (Tengeri kábelek szárazföldi csatlakozóállomásai) foglalt szolgáltatók jogait és kötelezettségeit. Az Unió számára ezen eljárások maguk után vonják a kapcsolódó uniós jogszabályokban előírt kapcsolódó termék és a szolgáltatási piacok uniós szabályozók általi elemzését, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató kinevezését és a szabályozóknak ezen elemzésen alapuló, az említett jogok és kötelezettségek előírására, fenntartására, módosítására vagy visszavonására vonatkozó döntését.

8.25. CIKK

Fogalommeghatározások

Ennek az alszakasznak az alkalmazásában:

(a)    „műsorszolgáltatás”: a hallható és/vagy vizuális programjelek fogadásához és/vagy feltüntetéséhez a nyilvánosság egésze vagy része számára szükséges vezetékes vagy vezeték nélküli megszakításmentes átviteli láncolat, függetlenül az eredeti átvitel helyétől, de nem terjed ki a műsorsugárzók közötti kapcsolatokra.

(b)    „végfelhasználó”: szolgáltatás fogyasztója vagy szolgáltató, akinek részére nyilvános távközlési hálózatot biztosítanak vagy szolgáltatást nyújtanak, kivéve a nyilvános távközlési hálózat további biztosítása vagy szolgáltatás nyújtása terén történő felhasználást;

(c)    „alapvető létesítmények”: nyilvános távközlési közvetítő hálózatok és szolgáltatások létesítményei, amelyeket:

(i)    kizárólagosan vagy főként egyetlen vagy korlátozott számú szolgáltató biztosít; és

(ii)    gazdaságilag vagy műszakilag szolgáltatásnyújtás céljából nem helyettesíthető;

(d)    „összekapcsolás”: nyilvános távközlési közvetítő hálózatokat üzemeltető vagy ilyen szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók összekapcsolása annak érdekében, hogy lehetővé váljon az egyik szolgáltató felhasználói számára a másik szolgáltató felhasználóival való kommunikáció, valamint a másik szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzáférés;

(e)    „vezető szolgáltató”: nyilvános távközlési hálózatokat üzemeltető vagy szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató, amely képes lényegesen befolyásolni a részvételi feltételeket (az ár és a szolgáltatásnyújtás tekintetében) a nyilvános távközlési hálózatok vagy szolgáltatások vonatkozó piacán az alábbiak miatt;

(i)    alapvető létesítmények feletti ellenőrzés; vagy

(ii)    piaci helyzetének kihasználása;

(f)    „megkülönböztetésmentes”: a hasonló nyilvános távközlési hálózatok vagy szolgáltatások bármely más használója részére hasonló körülmények között biztosított elbánásnál nem kedvezőtlenebb elbánás;

(g)    „számhordozhatóság”: a nyilvános távközlési hálózatok vagy szolgáltatások végfelhasználóinak azon képessége, hogy a minőség, a megbízhatóság vagy a kényelem csökkenése nélkül megtarthassák ugyanazon a helyen változatlanul meglévő telefonszámukat, ha a hasonló nyilvános távközlési hálózatok vagy szolgáltatók között váltanak;

(h)    „nyilvános távközlési hálózat”: olyan távközlési hálózat, amelytől a Felek kérhetik a meghatározott hálózati végpontok közötti nyilvános távközlést;

(i)    „nyilvános távközlési szolgáltatás”: bármely olyan távközlési szolgáltatás, amelynek nyilvánosság számára történő általános szolgáltatását a Fél kifejezetten vagy ténylegesen előírja;

(j)    „tengeri kábelek szárazföldi csatlakozóállomásai”: azon helyiségek és épületek, ahová a nemzetközi tenger alatti vezetékek befutnak és ahol végződnek, valamint felhordóhálózatokhoz kapcsolódnak;

(k)    „távközlés”: jelek elektromágneses eszközökkel történő továbbításából és vételéből álló szolgáltatás;

(l)    „távközlési szolgáltatások”: elektromágneses jelek továbbítását és vételét magában foglaló minden szolgáltatás, amelybe azonban nem tartozik bele a műsorszolgáltatás és az olyan tartalom szolgáltatásából álló gazdasági tevékenység, amelynek átviteléhez távközlési módszerek szükségesek; és

(m)    „távközlési szabályozási szerv”: a távközlés szabályozásáért felelős nemzeti szerv vagy szervek.

8.26. CIKK

A nyilvános távközlési hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, illetve használatuk

1.    A Felek biztosítják, hogy a másik Fél valamennyi szolgáltatója elfogadható, megkülönböztetésmentes és átlátható feltételek, valamint a (2) és (3) bekezdésben foglalt feltételek mellett hozzáférhessen és használhassa a területén, illetve a határokon túlmenően kínált nyilvános távközlési hálózatokat, illetve szolgáltatásokat, ideértve a bérelt vonalkapcsolt szolgáltatásokat is.

2.    A Felek biztosítják, hogy e szolgáltatók engedélyt kapnak:

(a)    felhasználói állomás vagy más berendezés vásárlására vagy bérlésére, amely csatlakozik a nyilvános távközlési hálózathoz;

(b)    a bérelt vagy saját tulajdonú magánhálózatok összekötésére nyilvános távközlési hálózatokkal és szolgáltatásokkal területükön vagy határain keresztül, illetve olyan hálózatokkal, amelyek más szolgáltatók tulajdonában vagy bérletében vannak; és

(c)    a távközlési hálózatoknak és szolgáltatásoknak a nyilvánosság számára történő rendelkezésre bocsátásának biztosításához szükségestől eltérő, általuk választott működési protokoll használatára.

3.    Minden Fél gondoskodik arról, hogy valamely másik Fél szolgáltatói használhassák a nyilvános távközlési hálózatokat, illetve szolgáltatásokat a határokon belüli, illetve keresztülmenő információ továbbítására, ideértve az ilyen szolgáltatók vállalaton belüli kommunikációját, és a hozzáférési lehetőséget a Fél területén adatbázisokban vagy más, gépileg olvasható formában tárolt információhoz. A Felek értesítik a másik Felet az ilyen célú felhasználást érintő bármely új vagy módosított intézkedésről, és azok konzultáció tárgyát képezik.

8.27. CIKK

Az információk bizalmas kezelése

Valamennyi Fél biztosítja a távközlési és a kapcsolódó forgalmi adatok bizalmas jellegét nyilvános távközlési hálózat és nyilvános távközlési szolgáltatások révén, a szolgáltatáskereskedelem korlátozása nélkül.

8.28. CIKK

Összekapcsolás 26

1.    A Felek gondoskodnak arról, hogy a területükön elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására engedéllyel rendelkező szolgáltatónak joga és kötelezettsége legyen összekapcsolásról szóló tárgyalásokat kezdeni más nyilvános távközlési hálózatokat működtető vagy ilyen szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókkal. Az összekapcsolásról az érintett Feleknek üzleti tárgyalás keretében kell megállapodniuk.

2.    A szabályozó hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy azok a szolgáltatók, amelyek az összekapcsolási megállapodásról folytatott tárgyalások alatt információt szereznek egy másik vállalkozástól, azt az információt kizárólag arra a célra használják fel, amelyre azt a rendelkezésükre bocsátották, és mindenkor tiszteletben tartják az átadott vagy tárolt információk bizalmas jellegét.

8.29. CIKK

A vezető szolgáltatókkal való összekapcsolás

1.    A Felek biztosítják, hogy a vezető szolgáltatók gondoskodnak arról, hogy a területükön megvalósul a másik Fél nyilvános távközlési hálózatainak üzemeltetői, illetve szolgáltatásait nyújtó szolgáltatóinak létesítményei és berendezései közötti összekapcsolás a vezető szolgáltató hálózatának minden műszakilag megvalósítható pontjánál. Az ilyen összekapcsolást az alábbiaknak megfelelően kell biztosítani:

(a)    megkülönböztetésmentes feltételek mellett, valamint olyan feltételek (ideértve a műszaki előírásokat és specifikációkat), díjak és színvonal biztosításával, amelyek nem kevésbé kedvezőek annál, mint amit ilyen vezető szolgáltató saját hasonló szolgáltatásai vagy nyilvános távközlési hálózatok, illetve szolgáltatások nem kapcsolt szolgáltatóinak hasonló szolgáltatásai tekintetében vagy leányvállalatai vagy más kapcsolt vállalkozások számára biztosítanak;

(b)    időben pontosan, a gazdasági megvalósíthatóság szempontjából átlátható és észszerű feltételekkel, kondíciókkal (a műszaki szabványokat és előírásokat is beleértve) és költségorientált díjszabással, megfelelő részletességgel, hogy a szolgáltatónak ne kelljen fizetnie a hálózat olyan összetevőiért vagy berendezéseiért, amelyekre a nyújtani kívánt szolgáltatáshoz nincs szüksége; és

(c)    kérésre, a nyilvános távközlési hálózatok, illetve szolgáltatások szolgáltatóinak többsége számára kínált hálózati végpontokon túl egyéb pontoknál – ezekre olyan díjak vonatkoznak, amelyek tükrözik a szükséges kiegészítő szolgáltatások kiépítésének költségeit.

2.    Valamennyi Fél biztosítja, hogy területén a vezető szolgáltatók nyilvánosan tegyék közzé az összekapcsolásra vonatkozó hatályos megállapodásaikat, vagy az összekapcsolásra vonatkozó referenciaajánlatukat.

3.    A vezető szolgáltatóval való összekapcsolásra vonatkozó eljárásokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

4.    Amennyiben a nyilvános távközlési hálózatok, illetve szolgáltatások szolgáltatói képtelenek rendezni az azon feltételekre és a díjakra vonatkozó vitákat, amelyek alapján a vezető szolgáltató az összekapcsolást biztosítja, úgy a szabályozó hatósághoz fordulhatnak, amely a lehető legrövidebb időtartamon belül, a beterjesztést követő legfeljebb 180 napon belül rendezni kívánja a vitát, kivéve, hogy az összetett viták rendezése 180 napnál tovább tarthat.

8.30. CIKK

A vezető szolgáltatók magatartása

1.    A Felek a megkülönböztetésmentességre vonatkozóan kötelezettségeket róhatnak a vezető szolgáltatókra az összekapcsolással és/vagy a hozzáféréssel összefüggésben.

2.    A megkülönböztetésmentességre vonatkozó kötelezettségek biztosítják különösen azt, hogy a vezető szolgáltató azonos körülmények között azonos feltételeket alkalmazzon az azonos szolgáltatásokat nyújtó egyéb szolgáltatókra, és hogy másoknak a szolgáltatásokat és az információkat ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan minőségben nyújtsa, mint ahogyan saját szolgáltatásai, illetve leányvállalatainak vagy partnereinek szolgáltatásai esetében teszi.

8.31. CIKK

A vezető szolgáltatókra vonatkozó, versennyel kapcsolatos védintézkedések

A Felek megfelelő intézkedéseket 27 vezetnek be vagy alkalmaznak annak megakadályozása érdekében, hogy a nyilvános távközlési hálózatok, illetve szolgáltatások szolgáltatói, akik – magukban vagy másokkal – területükön vezető szolgáltatónak minősülnek, ne vehessenek részt versenyellenes gyakorlatokban, illetve ne folytathassák azokat. Ezek a versenyellenes gyakorlatok különösen az alábbiakat foglalják magukban:

(a)    versenyellenes kereszttámogatás vagy az árrésre vonatkozó prés;

(b)    a versenytársaktól szerzett információknak a versennyel ellentétes érdekekre való felhasználása;

(c)    annak elmulasztása, hogy alapvető létesítményekre vonatkozó olyan műszaki adatokat és üzleti szempontból lényeges információkat nyilvános távközlési hálózatok, illetve szolgáltatások szolgáltatói számára időben rendelkezésre bocsássák, amelyek az utóbbiak számára szükségesek a nyilvános távközlési szolgáltatások nyújtásához;

(d)    a szolgáltatások oly módon történő árképzése, amely valószínűleg indokolatlanul korlátozza a versenyt, például kiszorító árazás.

8.32. CIKK

Függetlenített hálózati elemek

1.    A Felek a hálózat minden műszakilag megvalósítható pontjánál leválasztott alapon, megfelelő időben és elfogadható, átlátható és megkülönböztetésmentes feltételek mellett történő hozzáférésre és egyes hálózati elemek, illetve azokhoz kapcsolódó létesítmények használatára irányuló észszerű kérelmek teljesítésére vonatkozó kötelezettségeket róhatnak a vezető szolgáltatókra, valamint különösképp az alábbiak érdekében:

(a)    hozzáférés biztosítása egyes hálózati elemekhez és/vagy létesítményekhez, ideértve az inaktív hálózati elemekhez való hozzáférést és/vagy a helyi hurok átengedését (leválasztott hozzáférés) is, többek között az előfizetői vonalra vonatkozó viszonteladási ajánlatok lehetővé tétele érdekében;

(b)    nyílt hozzáférés biztosítása műszaki interfészekhez, protokollokhoz vagy más kulcsfontosságú technológiákhoz, amelyek nélkülözhetetlenek a szolgáltatások interoperabilitásához vagy a virtuális hálózati szolgáltatásokhoz;

(c)    a közös használat biztosítása; és

(d)    a két végpont közötti szolgáltatások és a felhasználók közötti átjárhatóság biztosításához szükséges szolgáltatások nyújtása.

2.    Amennyiben az egyik Fél mérlegeli az (1) bekezdésben említett kötelezettségeket, úgy számba veheti többek között az alábbi tényezőket:

(a)    a versengő létesítmények használatának vagy üzembe helyezésének műszaki és gazdasági megvalósíthatóságát, figyelembe véve a szóban forgó összekapcsolás és/vagy hozzáférés jellegét és típusát, beleértve az egyéb hozzáférési termékek, például alépítményekhez való hozzáférés megvalósíthatóságát;

(b)    a felajánlott hozzáférés biztosításának megvalósíthatóságát az elérhető kapacitás fényében;

(c)    az eszköz tulajdonosának kezdeti beruházását, szem előtt tartva a beruházás kockázatait; és

(d)    a hatékony és fenntartható verseny oltalmának szükségességét.

8.33. CIKK

Közös használat

1.    A Felek biztosítják, hogy a vezető szolgáltatók gondoskodnak arról, hogy a területükön megvalósul a másik Fél nyilvános távközlési hálózatainak üzemeltetőinek, illetve szolgáltatásait nyújtó szolgáltatóinak az összekapcsoláshoz vagy a hálózati elemekhez leválasztott alapon, megfelelő időben és elfogadható és megkülönböztetésmentes feltételek mellett való hozzáféréséhez szükséges berendezések fizikai közös használata.

2.    A Felek belső joguknak megfelelően meghatározhatják azokat a helyszíneket, amelyeken a vezető szolgáltatók területükön az (1) bekezdés szerint közös használatot kívánnak biztosítani.

8.34. CIKK

Viszonteladás

A Felek biztosítják, hogy a vezető szolgáltatók területükön viszonteladásra kínálják a másik Fél nyilvános távközlési hálózatainak üzemeltetői, illetve szolgáltatásait nyújtó szolgáltatói részére azon nyilvános távközlési szolgáltatásokat, amelyeket e vezető szolgáltatók ezen alszakasz rendelkezéseinek, különösen a 8.32. cikknek (Függetlenített hálózati elemek) megfelelően kiskereskedelmi szinten nyújtanak a végfelhasználóknak.

8.35. CIKK

Létesítmények megosztása

1.    A Feleknek – az arányosság elvének figyelembevételével – képesnek kell lenniük arra, hogy előírják a köz- vagy magántulajdonban lévő ingatlanon vagy az alatt elhelyezkedő létesítmények telepítésére vonatkozó jogokkal rendelkező vezető szolgáltatók számára e létesítmények vagy ingatlan, ideértve az épületek, az épületekbe való becsatlakozások, az épületek kábelezése, a tartóoszlopok, az antennatartók, a tornyok és egyéb támasztószerkezetek, az alépítmények, a kábelcsatornák, az ellenőrzőaknák és szekrények közös használatát.

2.    A Felek belső joguknak megfelelően meghatározhatják azokat a létesítményeket, amelyekhez a vezető szolgáltatók területükön az (1) bekezdés szerint hozzáférést kívánnak biztosítani azon az alapon, hogy azok gazdaságilag vagy műszakilag egymással versengő szolgáltatásnyújtás céljából nem helyettesíthetők.

8.36. CIKK

A bérelt vonalakkal kapcsolatos szolgáltatások nyújtása

A Felek biztosítják, hogy a bérelt vonalakkal kapcsolatos szolgáltatások vezető szolgáltatói területükön a másik Fél jogi személyei számára bérelt vonalakkal kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek megfelelő időben és elfogadható, megkülönböztetésmentes és átlátható feltételek mellett biztosított nyilvános távközlési szolgáltatások.

8.37. CIKK

Számhordozhatóság

Valamennyi Fél gondoskodik arról, hogy a területén nyilvános távközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók technikailag megvalósítható módon, megfelelő időben és észszerű feltételekkel biztosítsák a számhordozhatóságot a szóban forgó Fél által kijelölt szolgáltatásokra vonatkozóan.

8.38. CIKK

Tengeri kábelek szárazföldi csatlakozóállomásai

Valamennyi Fél hozzáférést biztosít a területén lévő tenger alatti kábelrendszerekhez, ideértve azok szárazföldi csatlakozóállomásait is, amennyiben a szolgáltató elfogadható, megkülönböztetésmentes és átlátható feltételek mellett engedéllyel rendelkezik tenger alatti kábelrendszer nyilvános távközlési szolgáltatásként történő üzemeltetésére.

8.39. CIKK

Független szabályozó hatóság

1.    A Felek biztosítják, hogy távközlési szabályozó szervük elkülönült valamennyi nyilvános távközlési hálózatot vagy távközlési berendezéseket üzemeltető és szolgáltatást nyújtó szolgáltatótól, és utóbbiak által nem elszámoltathatók. E célból a Felek biztosítják, hogy távközlési szabályozó szervüket nem fűzi semmiféle pénzügyi érdekeltség ilyen szolgáltatóhoz, illetve nem ellenőriz ilyen szolgáltatót.

2.    A Felek biztosítják, hogy távközlési szabályozási szerveik határozatai és az általuk követett eljárások tisztességesek és pártatlanok valamennyi piaci résztvevőt illetően, és azokat indokolatlan késedelem nélkül hozzák és hajtják végre. E célból a Felek biztosítják, hogy a nyilvános távközlési hálózatot üzemeltető és szolgáltatást nyújtó szolgáltatóhoz fűződő pénzügyi érdek nem befolyásolja a távközlési szabályozási szerveik határozatait és az általuk követett eljárásokat.

3.    A szabályozó hatóságok hatásköreit átlátható módon, az alkalmazandó belső jognak megfelelően kell gyakorolni.

4.    A szabályozó hatóságok hatáskörrel rendelkeznek annak biztosítására, hogy a területeiken nyilvános távközlési hálózatot üzemeltető és szolgáltatást nyújtó szolgáltatók kérésre valamennyi olyan információt – beleértve a pénzügyi információt is – mihamarabb rendelkezésükre bocsássák, amely szükséges annak lehetővé tétele érdekében, hogy a szabályozó hatóságok feladataikat ezen alszakasznak megfelelően hajthassák végre. A kért információnak megfelelőképp arányosnak kell lennie a szabályozó hatóságok feladatainak végrehajtásával, és azokat a titoktartási követelményekkel összhangban kell kezelni.

5.    A szabályozó hatóság rendelkezik az ágazat szabályozásához szükséges felhatalmazásokkal. A szabályozó hatóság által elvégzendő feladatokat könnyen hozzáférhető és világosan érthető formában közzéteszik, különösen ha ezeket a feladatokat egynél több szervre ruházzák rá.

8.40. CIKK

Egyetemes szolgáltatások

1.    Mindkét Fél jogosult meghatározni azokat az egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket, amelyeket fenn kíván tartani.

2.    Az ilyen kötelezettségek önmagukban nem tekinthetők versenyellenesnek, feltéve, hogy azokat átlátható, objektív, megkülönböztetésmentes és versenysemleges módon igazgatják, és nem jelentenek nagyobb terhet annál, mint ami adott egyetemes szolgáltatás tekintetében szükséges, a Fél által meghatározottak értelmében.

3.    Amennyiben valamely Fél a távközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatótól kéri az előfizetők névjegyzékét, az adott Félnek biztosítania kell, hogy a szolgáltató alkalmazza a megkülönböztetés tilalmának elvét azon információk kezelésére, amelyeket a szóban forgó távközlési szolgáltatások egyéb szolgáltatói rendelkezésükre bocsátottak.

8.41. CIKK

Távközlési szolgáltatási tevékenység engedélyezése

1.    Valamennyi Fél biztosítja, hogy az engedélyezési eljárások a lehető legegyszerűbbek, és nem bonyolítják vagy késleltetik indokolatlanul a szolgáltatásnyújtást.

2.    Amennyiben egy Fél úgy kívánja, hogy a nyilvános távközlési hálózatokat üzemeltető vagy szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató engedéllyel rendelkezzen, a Fél nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az alábbiakat:

(a)    az általa alkalmazott összes engedélyezési kritérium, feltétel és eljárás; és

(b)    az az időtartam, amely általában szükséges az engedély iránti kérelmekre vonatkozó határozatok meghozatalához.

3.    Valamennyi Fél biztosítja, hogy a kérelmező kérésre írásban kapja meg az engedély elutasításának indoklását.

4.    Az engedély kérelmezője számára biztosítani kell, hogy egy fellebbezési testülethez folyamodhasson, ha az engedély iránti kérelmet alaptalanul utasítják el.

5.    Az engedélyezési illetékeknek 28 – amelyek a kérelemből adódóan a kérelmező számára felmerülhetnek – észszerűnek kell lenniük, és önmagukban nem korlátozhatják a szolgáltatásnyújtást.

8.42. CIKK

Az elégtelen források elosztása és felhasználása

1.    Az elégtelen források – ideértve a frekvenciákat, a számokat és a hozzáférési utakat – elosztására és felhasználásra vonatkozó eljárásokat objektív, kellő időben történő, átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell végrehajtani. A kiosztott frekvenciasávok jelenlegi állapotát nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, de a különleges kormányzati célokra kiosztott frekvenciák részletes azonosítása nem szükséges.

2.    A Felek tudomásul veszik, hogy a frekvencia kiosztásról és a-kijelölésről, valamint a frekvenciák kezeléséről szóló határozatok nem olyan intézkedések, amelyek természetükből eredően nem állnának összhangban a 8.5. cikkel (Piacra jutás) és a 8.10. cikkel (Piacra jutás). Ennek megfelelően valamennyi Fél fenntartja a rádiófrekvencia-gazdákozási szakpolitikák gyakorlásához való jogát, amely hatással lehet a nyilvános távközlési szolgáltatások szolgáltatóinak számára, amennyiben erre az e fejezettel összhangban lévő módon kerül sor. A Felek a meglévő és a jövőbeli igények figyelembevételével fenntartják a jogot a frekvenciasávok kiosztására.

8.43. CIKK

Végrehajtás

1.    A Felek biztosítják, hogy távközlési szabályozó szerveik megfelelő eljárásokat és hatóságot tartanak fenn az ezen alszakasz szerinti kötelezettségekre vonatkozó nemzeti intézkedések érvényesítése érdekében. A szóban forgó eljárások lehetővé teszik és a hatóság képes megfelelő időben arányos és hatékony szankciók kivetésére, illetve az engedélyeket módosítására, felfüggesztésére és visszavonására.

2.    Amennyiben a vezető szolgáltató visszautasítja a 8.29. cikkben (A vezető szolgáltatókkal való összekapcsolás), a 8.30. cikkben (A vezető szolgáltatók magatartása), a 8.31. cikkben (A vezető szolgáltatókra vonatkozó, versennyel kapcsolatos védintézkedések), a 8.32. cikkben (Függetlenített hálózati elemek), a 8.33. cikkben (Közös használat), a 8.34. cikkben (Viszonteladás), a 8.35. cikkben (Létesítmények megosztása) és a 8.36. cikkben (A bérelt vonalakkal kapcsolatos szolgáltatások nyújtása) foglalt jogok és kötelezettségek alkalmazását, úgy a kérelmező szolgáltató kérheti a szabályozó szerv beavatkozását, amely nemzeti jogának megfelelően a lehető legrövidebb időtartamon vagy legalábbis észszerű határidőn belül kötelező érvényű határozatot ad ki.

8.44. CIKK

Távközléssel kapcsolatos viták rendezése

1.    Valamennyi Fél biztosítja, hogy a másik Fél nyilvános távközlési hálózatokat üzemeltető vagy szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatói megfelelő időben folyamodhatnak a távközlési szabályozó hatósághoz vagy egyéb kapcsolódó szervhez a jelen alszakaszban meghatározott kérdéssel foglalkozó nemzeti intézkedések keretében felmerülő viták megoldása érdekében.

2.    Valamennyi Fél biztosítja, hogy a távközlési szabályozó hatóságának határozata által érintett másik Fél nyilvános távközlési hálózatokat üzemeltető vagy szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatója az ilyen határozattal szemben az érintett Felektől független igazságszolgáltatási vagy közigazgatási hatóság előtt jogorvoslattal élhet.

3.    Ha a fellebbezési testület nem bírói szerv, úgy írásos indokolást kell adnia határozatairól, amelyeket egy pártatlan és független bíróság felülvizsgál.

4.    A fellebbezési testület határozatait az érintett Felek az alkalmazandó nemzeti jognak és a belső eljárásoknak megfelelően hatékonyan végrehajtják. A fellebbezés nem jelent indokot a szabályozási határozatnak való meg nem felelésre, kivéve, ha egy megfelelő hatóság a szabályozó hatóság marad.

8.45. CIKK

Átláthatóság

Amennyiben a szabályozó szervek ezen alszakasz rendelkezéseivel kapcsolatos intézkedéseket kívánnak tenni, úgy az érdekelt feleknek lehetőséget biztosítanak arra, hogy az intézkedés-tervezettel kapcsolatos észrevételeiket észszerű időn belül a nemzeti jogszabályaiknak megfelelően megtehessék. A szabályozó szervek nyilvánosan elérhetővé teszik az ilyen intézkedés-tervezetekre vonatkozó konzultációs eljárásaikat. A konzultációs eljárás eredményeit a szabályozó szerv az üzleti titokra vonatkozó nemzeti jogszabályoknak megfelelően nyilvánosan elérhetővé teszi, kivéve a bizalmas információk esetét.

8.46. CIKK

Rugalmasság a technológiák kiválasztásában

A Felek nem akadályozzák meg a nyilvános távközlési szolgáltatások szolgáltatóit abban, hogy rugalmasan kiválaszthassák a szolgáltatásaik nyújtásához igénybe vett technológiákat, a Felek abbéli képessége függvényében, hogy intézkedéseket hozzanak annak biztosítására, hogy a különböző hálózatok végfelhasználói kommunikálni tudjanak egymással.

8.47. CIKK

Egyéb alszakaszokkal, szakaszokkal és fejezetekkel való kapcsolat

Abban az esetben, ha ezen és egy másik alszakasz, illetve ezen vagy egy másik fejezet szakasza között következetlenség áll fenn, az összeegyeztethetetlenség erejéig ezen alszakasz élvez elsőbbséget.

8.48. CIKK

Együttműködés

1.    A Felek, felismerve a távközlési és információtechnológiák iparának gyors fejlődését, nemzeti és nemzetközi összefüggésben egyaránt együttműködnek ezen szolgáltatások fejlesztésének előmozdítása érdekében, hogy a Felek a távközlési és információtechnológiák felhasználásának maximális előnyeit élvezhessék.

2.    Az együttműködés területei az alábbiakra terjedhetnek ki:

(a)    eszmecsere a szakpolitikai kérdésekről, például a nagysebességű szélessávú hálózatokra és a nemzetközi mobil hívások roamingdíjainak csökkentésére vonatkozó szabályozási keretről; és

(b)    előmozdítani a távközlési és információtechnológiai szolgáltatásoknak, ideértve az újonnan megjelenő szolgáltatásokat is, a fogyasztók, a közszféra és a magánszféra általi felhasználását.

3.    Az együttműködés formái az alábbiakat tartalmazzák:

(a)    a szakpolitikai kérdésekben folytatott a párbeszéd ösztönzése;

(b)    az együttműködés fokozása a nemzetközi fórumokon a távközlés és az információs technológia terén; és

(c)    az együttműködési tevékenységek egyéb formái.

6. ALSZAKASZ

PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK

8.49. CIKK

Hatály és fogalommeghatározások

1.    Ezen alszakasz meghatározza a B. szakasz (A határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás), a C. szakasz (Letelepedés) és a D. szakasz (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) szerint liberalizált valamennyi pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szabályozási keret alapelveit.

2.    Ennek az alszakasznak az alkalmazásában:

(a)    „pénzügyi szolgáltatás”: bármely, az egyik Fél pénzügyi szolgáltatója által nyújtott pénzügyi jellegű szolgáltatás, ideértve a pénzügyi jellegű szolgáltatás eseti vagy azt kiegészítő szolgáltatását is. A pénzügyi szolgáltatások az alábbi tevékenységekre terjednek ki:

(i)    biztosítási- és biztosítással összefüggő szolgáltatások:

(1)    közvetlen biztosítás (ideértve az együttes biztosítást):

(aa)    életbiztosítás;

(bb)    nem-életbiztosítás;

(2)    viszontbiztosítás és visszamenőlegesen cedált biztosítás;

(3)    biztosításközvetítés, úgymint brókerség és ügynökölés; és

(4)    kiegészítő biztosítási szolgáltatások, úgymint szaktanácsadás, biztosításmatematikai szolgáltatások, kockázatértékelési és kárrendezési szolgáltatások;

és

(ii)    banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások (a biztosítás kivételével):

(1)    lakossági betét- és más visszafizetendő pénzeszközök gyűjtése;

(2)    mindenfajta hitelezés, ideértve a fogyasztási hiteleket, a jelzáloghitelt, a hitelfaktorálást és a kereskedelmi ügyletek finanszírozását;

(3)    pénzügyi lízing;

(4)    minden fizetési és pénzátutalási szolgáltatás, ideértve a hitel-, terhelési és betéti kártyákat, utazási csekkeket, banki váltókat;

(5)    garanciák és kötelezettségvállalások;

(6)    saját vagy az ügyfél számlájára folytatott kereskedés, ideértve a tőzsdei, a közvetlen eladási vagy egyéb módozatokat, az alábbiak szerint:

(aa)    pénzpiaci eszközök (ideértve a csekket, váltót és letéti jegyeket);

(bb)    devizák;

(cc)    származékos termékek, ideértve egyebek mellett a határidős és opciós szerződéseket;

(dd)    árfolyam- és kamatlábeszközök, ideértve az olyan termékeket, mint például a swapügyletek, kamatláb-megállapodások;

(ee)    átruházható értékpapírok;

(ff)    egyéb forgatható értékpapírok és pénzügyi eszközök, ezen belül veretlen arany;

(7)    mindenfajta értékpapír kibocsátásában való részvétel, ideértve a jegyzési garanciavállalást és kibocsátói tevékenységet (nyilvánosan és zárt körben egyaránt) és az ilyen kibocsátásokkal összefüggő szolgáltatások nyújtását;

(8)    ügynöki tevékenység a bankközi piacon;

(9)    vagyonkezelés, úgymint készpénz- vagy portfóliókezelés, a közös befektetések minden formájának szervezése, nyugdíjalap-kezelés, vagyonkezelői és letéti szolgáltatások;

(10)    pénzügyi eszközök elszámolásával és kiegyenlítésével összefüggő szolgáltatások, ideértve az értékpapírokat, a származékos termékeket és az egyéb forgatható instrumentumokat;

(11)    pénzügyi információk nyújtása és továbbítása, pénzügyi adatfeldolgozás és ezzel kapcsolatos szoftverek más pénzügyi szolgáltatók révén; és

(12)    tanácsadás, közvetítés és más kiegészítő pénzügyi szolgáltatások az (1)–(11) pontban felsorolt tevékenységek vonatkozásában, ideértve a hitelreferenciát és -elemzést, a befektetési és portfólió-kutatást és tanácsadást, a felvásárlással, illetve vállalkozási szerkezetátalakítással és stratégiával összefüggő tanácsadást;

(b)    „pénzügyi szolgáltató”: valamelyik Fél természetes vagy jogi személye, aki pénzügyi szolgáltatás-nyújtási tevékenységet folytat vagy kíván folytatni a szóban forgó Fél területén. A „pénzügyi szolgáltató” kifejezés azonban nem terjed ki az állami szervekre;

(c)    „új pénzügyi szolgáltatás”: pénzügyi jellegű szolgáltatás, ideértve a meglévő vagy új termékekkel kapcsolatos szolgáltatásokat vagy a termék szolgáltatásának módját, amelyet a Fél területén egyik pénzügyi szolgáltató sem nyújt, de a másik Fél területén igénybe vehető;

(d)    Az „állami szerv” az alábbiakat jelenti:

(i)    a Fél kormányzata, központi bankja, monetáris hatósága vagy olyan szerv, amely a Fél tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll és elsősorban kormányzati funkciók vagy kormányzati célú tevékenységek végrehajtásával foglalkozik, ide nem értve azokat a szerveket, amelyek kereskedelmi alapon nyújtanak pénzügyi szolgáltatásokat; vagy

(ii)    valamely magánszervezet, amely olyan funkciókat lát el, amelyek szokásosan a központi bank vagy más monetáris hatóság feladatai lennének; és

(e)    „önszabályozó szervezet”: bármilyen nem kormányzati szervezet, beleértve az értékpapír- vagy határidős tőzsdét vagy piacot, elszámoló ügynökséget vagy más szervezetet, illetve egyesületet, amely saját vagy központi kormány, regionális vagy helyi önkormányzatok vagy hatóságok által átruházott szabályozó vagy felügyeleti jogkört gyakorol a pénzügyi szolgáltatók felett.

8.50. CIKK

A körültekintésre vonatkozó külön szabályok

1.    E megállapodás egy rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az megakadályozza a Felet abban, hogy észszerű intézkedéseket fogadjon el vagy alkalmazzon prudenciális okokból, például:

(a)    a beruházók, betétesek, kötvénytulajdonosok vagy olyan személyek védelme érdekében, akiknek valamely pénzügyi szolgáltató bizalmi kötelezettséggel tartozik;

(b)    a pénzügyi szolgáltatók biztonságának, fizetőképességének, integritásának vagy pénzügyi megbízhatóságának fenntartása érdekében; vagy

(c)    a Fél pénzügyi rendszerének integritása és stabilitása érdekében.

2.    Ezen intézkedések nem jelentenek a szükségesnél több terhet céljuk eléréséhez, és saját pénzügyi szolgáltatóihoz képest nem jelentenek a másik Fél pénzügyi szolgáltatóival szembeni önkényes vagy indokolatlan hátrányos megkülönböztetési eszközt vagy a pénzügyiszolgáltatás-kereskedelem rejtett korlátozását.

3.    A megállapodás egy rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az előírja valamely Fél részére az egyedi fogyasztóinak ügyeire és számlájára vonatkozó információk, vagy az állami szervek birtokában lévő bármely bizalmas vagy saját információ átadását.

4.    A Felek minden tőlük telhetőt megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy területükön végrehajtsák és alkalmazzák a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság hatékony bankfelügyeleti alapelvét, a Biztosításfelügyeletek Nemzetközi Szövetségének és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezetének az értékpapír-szabályozás céljairól és alapelveiről szóló dokumentumának standardjait és alapelveit, valamint a 2008. évi OECD jövedelem- és tőkeadózási modellegyezményben foglaltak szerint az átláthatóságról és az adózási célú információcserére vonatkozó nemzetközileg elfogadott standardot.

5.    A 8.6. cikk (Nemzeti elbánás) szerint és a pénzügyi szolgáltatások határon átnyúló kereskedelmének prudenciális szabályozása egyéb eszközeinek sérelme nélkül a Fél előírhatja a másik Fél határon átnyúló pénzügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltatóinak és a pénzügyi instrumentumoknak a regisztrációját.

8.51. CIKK

Önszabályozó szervezetek

Ha egy Fél valamely önszabályozó szervezetben fennálló tagságot, részvételt vagy ilyenbe történő belépést írja elő annak feltételeként, hogy a másik Fél pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatója az első Fél területén vagy területére nyújthasson pénzügyi szolgáltatásokat, akkor a Fél köteles gondoskodni arról, hogy az ilyen önszabályozó szervezet figyelembe vegye a 8.6. cikkben (Nemzeti elbánás) és a 8.11. cikkben (Nemzeti elbánás) foglalt kötelezettségeket.

8.52. CIKK

Fizetési és elszámolási rendszerek

Valamennyi Fél a területén letelepedett és nemzeti joga szerint pénzügyi szolgáltatóként szabályozott vagy felügyelt, a másik Fél pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatói számára – a nemzeti elbánást biztosító feltételekkel azonosan és valamennyi Fél hozzáférésre vonatkozó kritériumainak függvényében – köteles hozzáférést biztosítani az állami szervek által működtetett fizetési és elszámolási rendszerekhez, valamint a szokásos üzleti életben rendesen elérhető hivatalos finanszírozási és refinanszírozási lehetőségekhez. Ennek a cikknek nem célja, hogy hozzáférést biztosítson valamelyik Fél végső hitelezői lehetőségeihez.

8.53. CIKK

Új pénzügyi szolgáltatások

Valamennyi Fél lehetővé teszi a másik Fél pénzügyi szolgáltatói számára olyan új pénzügyi szolgáltatás nyújtását, amelyet az első Fél saját hasonló pénzügyi szolgáltatóinak lehetővé tenne, anélkül, hogy az az első Fél kiegészítő jogalkotási intézkedését igényelné. A Felek meghatározhatják azt az intézményes és jogi formát, amelynek keretében az új pénzügyi szolgáltatás nyújtható, és engedélykötelessé tehetik a szolgáltatásnyújtást. Amennyiben a Fél engedélyhez köti az új pénzügyi szolgáltatást, észszerű időn belül határozatot kell hozni és az engedélyt csak a 8.50. cikk (A körültekintésre vonatkozó külön szabályok) szerinti prudenciális okokból lehet elutasítani.

8.54. CIKK

Adatfeldolgozás

1.    Valamennyi Fél – a magánélethez való jogra és a bizalmas kezelésre vonatkozó megfelelő biztosítékok függvényében – lehetővé teszi a másik Fél pénzügyi szolgáltatója számára, hogy elektronikus vagy egyéb formában információkat továbbítson a területére, illetve a területéről adatfeldolgozás céljából, amennyiben az a pénzügyi szolgáltató rendes üzletmenetéhez szükséges.

2.    Valamennyi Fél megfelelő biztosítékokat fogad el vagy tart fenn a magánélethez való jog és a személyes adatok, egyebek mellett az egyéni adatok és nyilvántartások védelme érdekében, amennyiben e biztosítékokat nem a jelen megállapodás rendelkezéseinek kijátszására használják fel.

8.55. CIKK

Különleges kivételek

1.    E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, hogy az megakadályozza valamely Felet – ideértve annak állami szerveit – abban, hogy területén törvény által szabályozott állami nyugdíjrendszer vagy társadalombiztosítási rendszer részét képező tevékenységeket vagy szolgáltatásokat kizárólagosan folytasson vagy nyújtson, kivéve, ha azon tevékenységek – a Fél nemzeti jogával összhangban – pénzügyi szolgáltatók által is végezhetők, állami szervekkel vagy magánintézményekkel versengve.

2.    E megállapodás egyetlen rendelkezése sem vonatkozik a központi bank vagy monetáris hatóság vagy más állami szerv által a monetáris és árfolyam-politika végrehajtása során kifejtett tevékenységekre.

3.    E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az megakadályozza a Felet – ideértve azok állami szerveit – abban, hogy területükön kizárólagosan a Fél vagy azok állami szerveinek megrendelésére, illetve garanciája mellett vagy forrásaiból végzett tevékenységeket vagy szolgáltatásokat végezzenek vagy nyújtsanak, kivéve, ha azon tevékenységek – a Fél nemzeti jogával összhangban – pénzügyi szolgáltatók által is végezhetők, állami szervekkel vagy magánintézményekkel versengve.

7. ALSZAKASZ

NEMZETKÖZI TENGERI SZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

8.56. CIKK

Hatály, meghatározások és elvek

1.    Ezen alszakasz meghatározza a B. szakasz (A határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás), a C. szakasz (Letelepedés) és a D. szakasz (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) szerinti nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások liberalizációjára vonatkozó alapelveket.

2.    E szakasz alkalmazásában: „nemzetközi tengeri szállítás”: magában foglalja az egységes fuvarokmánnyal, háztól házig történő és multimodális, azaz több szállítási mód alkalmazásával történő áruszállítást, amely a tengeri szállítást is magában foglalja, és ebből a célból lehetőséget biztosít arra, hogy közvetlenül kapcsolatba lépjenek a más szállítási módokat biztosító szolgáltatókkal;

3.    A nemzetközi tengeri szállítást illetően a Felek megállapodnak abban, hogy kereskedelmi alapon biztosítják a rakományokhoz való korlátlan hozzáférés elveinek hatékony alkalmazását, a nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatásnyújtás szabadságát és a szóban forgó szolgáltatások nyújtásának keretében a nemzeti elbánást.

Tekintettel a Felek között a nemzetközi tengeri szállítás tekintetében meglévő liberalizáció szintjére:

(a)    a Felek üzleti és megkülönböztetésmentes alapon ténylegesen alkalmazzák a nemzetközi tengeri piacokhoz és kereskedelemhez való korlátlan hozzáférés elvét; és

(b)    mindkét Fél a másik Fél lobogója alatt hajózó vagy a másik Fél szolgáltatója által üzemeltetett hajókat a saját hajói, illetve harmadik országbeli hajók – attól függően, hogy melyik az előnyösebb – számára biztosítottnál nem kevésbé előnyös elbánásban részesíti, többek között a kikötők elérése, az ilyen kikötők infrastruktúrája, kiegészítő tengerészeti szolgáltatásai, valamint az azokkal kapcsolatos illetékek és díjak, a vámügyi létesítmények és a be- és kirakodásra szolgáló horgonyzóhelyekhez való hozzáférés tekintetében.

4.    A Felek ezen elvek alkalmazása során vállalják, hogy:

(a)    a harmadik országokkal jövőben kötendő, tengeri szállítási szolgáltatásokról – köztük a száraz és a folyékony ömlesztett áru menetrend-szerinti kereskedelméről – szóló kétoldalú megállapodásokba nem foglalnak bele rakománymegosztási záradékot, és elfogadható időn belül felbontják az ilyen rakománymegosztási megállapodásokat, amennyiben azok korábbi megállapodásokból kifolyólag még fennállnak; és

(b)    e megállapodás hatálybalépésekor eltörölnek minden olyan egyoldalú intézkedést 29 , közigazgatási, technikai és egyéb akadályt, illetve tartózkodnak minden ilyentől, amely rejtett korlátozó vagy megkülönböztető hatást gyakorolhat a szabad szolgáltatásnyújtásra a nemzetközi tengeri szállításban.

5.    Valamennyi Fél az egyedi kötelezettségvállalások jegyzékében meghatározott feltételekkel összhangban lehetővé teszi, hogy a másik Fél nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatói a letelepedés és működés feltételei szerint területén letelepedhessenek.

6.    A Felek elfogadható és megkülönböztetésmentes feltételek mellett a másik Fél nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatói számára elérhetővé teszik az alábbi szolgáltatások felhasználását a kikötőnél:

(a)    révkalauzolás;

(b)    vontatás és vontató biztosítása;

(c)    élelmiszer-ellátás;

(d)    üzemanyag- és vízellátás;

(e)    hulladékgyűjtés és ballaszt hulladékeltávolítás;

(f)    révkapitányi szolgáltatások;

(g)    navigációs segítség; és

(h)    a hajó üzemeltetéséhez szükséges parti üzemeltetési szolgáltatások, ideértve a hírközlés, a víz és az elektromos energia biztosítását, a vészhelyzeti javító berendezéseket, a horgonyzási, kikötési és parthozállási szolgáltatásokat.

F. SZAKASZ

Elektronikus kereskedelem

8.57. CIKK

Célkitűzések

1.    A Felek – elismerve, hogy az elektronikus kereskedelem számos ágazatban fokozza a kereskedelmi lehetőségeket – egyetértenek abban, hogy támogatni kell az elektronikus kereskedelem alkalmazását, fejlesztését és a WTO-szabályok elektronikus kereskedelemre való alkalmazhatóságát.

2.    A Felek egyetértenek abban, hogy támogatják a közöttük megvalósuló elektronikus kereskedelem fejlesztését, különösen azáltal, hogy együttműködést folytatnak az e fejezet rendelkezései értelmében az elektronikus kereskedelem tekintetében felmerülő kérdésekben. Ennek keretében mindkét Félnek el kell kerülnie az elektronikus kereskedelem szükségtelen szabályozását és korlátozását.

3.    A Felek elismerik az információ interneten való szabad áramlásának jelentőségét, ugyanakkor egyetértenek abban, hogy az nem érintheti hátrányosan a szellemitulajdon-jogok jogosultjait, tekintettel a szellemitulajdon-jogok védelmének fontosságára az interneten.

4.    A Felek egyetértenek abban, hogy az elektronikus kereskedelem fejlesztésének teljes mértékben a nemzetközi adatvédelmi előírásokkal összhangban kell történnie, az elektronikus kereskedelmet felhasználók bizalmának biztosítása érdekében.

8.58. CIKK

Vámok

A Felek nem vetnek ki vámot az elektronikus úton történő továbbításokra.

8.59. CIKK

Elektronikus szolgáltatásnyújtás

Az egyértelműség kedvéért a Felek megerősítik, hogy az elektronikus szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó intézkedések az e fejezet vonatkozó rendelkezéseiben foglalt kötelezettségek alkalmazási körébe tartoznak, figyelemmel a szóban forgó kötelezettségekre alkalmazandó kivételekre.

8.60. CIKK

Elektronikus aláírások

1.    A Felek lépéseket tesznek annak érdekében, hogy jobban megértsék egymás elektronikus aláírásaira vonatkozó keretrendszerét és – figyelemmel a megfelelő nemzeti feltételekre és jogszabályokra – megvizsgálják, hogy megvalósítható-e a jövőben az elektronikus aláírásokra vonatkozó kölcsönös elismerési megállapodás létrehozása.

2.    Az (1) bekezdés célkitűzéseinek teljesítése során a Felek:

(a)    a lehető legnagyobb mértékben elősegítik a másik Félnek az illetékes hatóságai által formálisan vagy informálisan szervezett, elektronikus aláírásokról szóló, rendelkezésre álló fórumokon való képviseletét azáltal, hogy lehetővé teszi a másik Fél számára az elektronikus aláírásokra vonatkozó keretének bemutatását;

(b)    a lehető legnagyobb mértékben ösztönzik az elektronikus aláírásokra vonatkozó véleménycserét az e témának szentelt szemináriumok és szakértői találkozók révén olyan területeken, mint a biztonság és az átjárhatóság; és

(c)    a lehető legnagyobb mértékben – a megfelelő információk rendelkezésre bocsátásával – hozzájárulnak a másik Fél azon erőfeszítéseihez, hogy tanulmányozzák és elemezzék egymás keretét.

8.61. CIKK

Az elektronikus kereskedelem szabályozási szempontjai

1.    A Felek párbeszédet folytatnak az elektronikus kereskedelem kapcsán felmerülő szabályozási kérdésekről, ami egyebek mellett az alábbi témákat érinti:

(a)    a lakosság számára engedélyezett elektronikus aláírások tanúsítványainak elismerése és a határokon átnyúló tanúsítási szolgáltatások elősegítése;

(b)    a közvetítő szolgáltatók felelőssége az információk továbbítása vagy tárolása tekintetében;

(c)    a kéretlen elektronikus üzleti kommunikáció kezelése;

(d)    a fogyasztók védelme; és

(e)    az elektronikus kereskedelem fejlesztése tekintetében releváns minden egyéb kérdés.

2.    Ez az együttműködés megvalósulhat a Feleknek ezekre a kérdésekre vonatkozó jogszabályaira, valamint az e jogszabályok végrehajtására vonatkozó információcsere útján.

G. SZAKASZ

KIVÉTELEK

8.62. CIKK

Általános kivételek

Feltételezve, hogy ezeket az intézkedéseket nem a másik Fél önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetésének, illetve a letelepedés vagy a határokon átnyúló kereskedelem leplezett korlátozásának eszközeként alkalmazzák, e fejezet egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy akadályozza bármelyik Felet az alábbiakkal kapcsolatos intézkedések elfogadásában és fenntartásában:

(a)    a közbiztonság vagy a közerkölcs védelme, illetve a közrend fenntartása 30 ;

(b)    az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelme;

(c)    a kimerülő természeti erőforrások megőrzése, amennyiben az ezzel kapcsolatos intézkedéseket a szolgáltatások belföldi nyújtásának vagy fogyasztásának, és a hazai vállalkozók korlátozásával összefüggésben léptetik hatályba;

(d)    a művészeti, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme;

(e)    azon törvények vagy rendeletek betartásának biztosítása, amelyek nem ellentétesek e fejezet rendelkezéseivel, ideértve a következőkre vonatkozókat is:

(i)    félrevezető vagy csalárd gyakorlatok megakadályozása vagy a szerződések nem teljesítése hatásának kezelése;

(ii)    az egyének személyiségi jogainak védelme a személyes adatok feldolgozása és terjesztése során, és az egyéni nyilvántartások és számlák titkosságának védelme;

(iii)    biztonság;

(f)    a 8.6. (Nemzeti elbánás) és 8.11. (Nemzeti elbánás) cikkel való összeegyeztethetetlenség, feltéve, hogy az eltérő bánásmód célja a másik Fél gazdasági tevékenységei, befektetői vagy szolgáltatói tekintetében a közvetlen adók hatékony vagy méltányos kivetésének vagy beszedésének biztosítása 31 .

8.63. CIKK

Felülvizsgálat

A Felek a liberalizáció további mélyítése és a fennmaradó korlátozások megszüntetése, valamint a jogok és kötelezettségek általános egyensúlyának biztosítása céljából legkésőbb e megállapodás hatálybalépésétől számított három év elteltével, majd ezt követően rendszeres időközönként felülvizsgálják e fejezetet és az egyedi kötelezettségvállalások jegyzékét. A felülvizsgálat eredményeként a 16.2. cikk (Szakbizottságok) szerint létrehozott, a szolgáltatáskereskedelemmel, beruházásokkal és kormányzati beszerzésekkel foglalkozó bizottság határozhat úgy, hogy módosítja a megfelelő egyedi kötelezettségvállalások jegyzékét.

KILENCEDIK FEJEZET

KORMÁNYZATI BESZERZÉSEK

9.1. CIKK

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

(a)    „kereskedelmi áruk vagy szolgáltatások”: olyan áru vagy szolgáltatás, amelyet általában kereskedelmi piactereken adnak el vagy kínálnak eladásra nem állami beszerzőknek, és amelyeket nem állami célokra szoktak beszerezni;

(b)    „versenyképes tevékenység”: az Unió szempontjából:

(i)    az Unió egy tagállamának területén végzett olyan tevékenység, amely ki van téve az olyan piacokon zajló közvetlen versenynek, amelyek esetében a piacra jutás nem korlátozott; és

(ii)    egy uniós illetékes hatóság határozatot fogadott el az i. alpont alkalmazhatóságának létrehozásáról.

A b) pont i. alpontja alkalmazásában az arra vonatkozó kérdést, hogy valamely tevékenység közvetlenül ki van-e téve a versenynek, az érintett áruk vagy szolgáltatások jellemzői, a helyettesítő áruk vagy szolgáltatások megléte, az árak, valamint az alapján kell eldönteni, hogy van-e ténylegesen vagy potenciálisan az érintett árunak, illetve szolgáltatásnak egynél több szállítója, illetve szolgáltatója;

(c)    „építési szolgáltatások”: olyan szolgáltatás, amelynek célja magas- vagy mélyépítési munkák bármely eszközzel történő megvalósítása, az Egyesült Nemzetek Szervezetének ideiglenes központi termékosztályozása (a továbbiakban: CPC) 51. főcsoportja alapján;

(d)    „korrekciós intézkedés”: a nemzeti felülvizsgálati eljárásokkal összefüggésben az ajánlatkérő által törvénytelenül hozott határozatok elkülönítése vagy elkülönítésének biztosítása, egyebek mellett az ajánlati felhívásban található megkülönböztető műszaki, gazdasági vagy pénzügyi leírások, a szerződés dokumentumai vagy bármely egyéb, a pályázati eljáráshoz kapcsolódó dokumentum;

(e)    „elektronikus árverés” olyan iteratív folyamat, amelyben az ajánlattevők az új árakra, illetőleg az ajánlatnak a bírálati részszempontokhoz kapcsolódó egyes számszerűsíthető, az ártól különböző elemeire, vagy mindkettőre vonatkozóan kedvezőbb ajánlatot tesznek elektronikus úton, ami az ajánlatok rangsorolását vagy újbóli rangsorolását eredményezi;

(f)    „írásbeli, írásban”: bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezési forma, amely olvasható, reprodukálható és később közölhető. Tartalmazhat elektronikus úton továbbított és tárolt adatokat is;

(g)    „jogi személy” a 8.2. cikk (Fogalommeghatározások) b) pontjában meghatározottak szerint;

(h)    „uniós jogi személy” vagy „szingapúri jogi személy” a 8.2. cikk (Fogalommeghatározások) b) pontjában meghatározottak szerint;

(i)    „korlátozott körű tendereljárás”: olyan beszerzési módszer, amelynek keretében az ajánlatkérő kapcsolatba lép a választása szerinti ajánlattevővel vagy ajánlattevőkkel;

(j)    „helyben letelepedett”: az egyik Fél természetes vagy jogi személyei tulajdonában álló vagy általuk ellenőrzött, az egyik Fél területén letelepedett jogi személy.

Jogi személy:

(i)    a másik Fél természetes vagy jogi személyei „tulajdonában áll”, amennyiben az alaptőkéjének több mint 50 %-a a másik Fél személyeinek tulajdonában áll; és

(ii)    „ellenőrzését” a másik Fél természetes vagy jogi személyei végzik, ha ezek a személyek jogosultak az igazgatók többségét kinevezni vagy más módon jogilag irányítani tevékenységét;

(k)    „intézkedés”: az e megállapodás hatálya alá tartozó, beszerzéshez kapcsolódó bármilyen törvény, rendelet, eljárás, igazgatási iránymutatás vagy gyakorlat, vagy az ajánlatkérő bármilyen intézkedése;

(l)    „többszöri felhasználásra szánt jegyzék”: azon ajánlattevőket tartalmazó jegyzék, amelyekről az ajánlatkérő megállapította, hogy megfelelnek a jegyzékbe való felvétel feltételeinek, és amely jegyzéket az ajánlatkérő többször kíván felhasználni;

(m)    „szándékolt beszerzésről szóló értesítés”: az ajánlatkérő által közzétett értesítés, amelyben felhívják az érdekelt ajánlattevőket részvételi jelentkezés, ajánlat vagy mindkettő benyújtására;

(n)    „ellentételezés”: azok a feltételek vagy kötelezettségvállalások, amelyek ösztönzik a helyi fejlesztéseket vagy javítják valamelyik Fél fizetésimérleg-elszámolásait, mint például a belföldi tartalom alkalmazása, a technológia engedélyezése, beruházások, csereüzletek vagy hasonló intézkedések vagy követelmények;

(o)    „nyílt eljárás”: olyan beszerzési módszer, amelynek keretében valamennyi érdekelt ajánlattevő benyújthatja az ajánlatát;

(p)    „privatizált”: Szingapúr esetében olyan szerv, amely egy ajánlatkérőből vagy annak egy részéből állt össze, hogy a kereskedelmi megfontolásoknak megfelelően jogi személyként működjön az árubeszerzés során és amely már nem jogosult az államhatalom gyakorlására, jóllehet a kormánynak abban részesedése van, illetve annak igazgatótanácsába tagokat delegál.

Az egyértelműség kedvéért, amennyiben a kormánynak egy privatizált szervben részesedése van vagy annak igazgatótanácsába kormánytisztviselőt delegál, úgy a szerv a kereskedelmi megfontolásoknak megfelelően jogi személyként működik az árubeszerzés és szolgáltatások vásárlása során, például az áruk és szolgáltatások rendelkezésre állása, ára és minősége tekintetében, amennyiben a kormány vagy az ily módon kinevezett igazgatótanács közvetve vagy közvetlenül nem gyakorol hatást az igazgatótanács határozataira vagy nem irányítja azokat az áruk és szolgáltatások adott szerv általi beszerzéseit illetően;

(q)    „ajánlatkérő”: a 9-A., 9-B. és a 9-C. mellékletben foglaltak szerinti ajánlatkérő;

(r)    „minősített ajánlattevő”: olyan ajánlattevő, amelyet az ajánlatkérő a részvétel feltételeit teljesítő ajánlattevőként ismer el;

(s)    „felülvizsgált GPA”: a közbeszerzésekről szóló megállapodás (GPA) szövegére utal, amelyet a GPA XXIV. cikke (7) bekezdése szerint a tárgyalások eredményeiről szóló, 2012. március 30-i határozat módosított.

(t)    „meghívásos eljárás”: olyan beszerzési módszer, amelynek keretében az ajánlatkérő csak minősített ajánlattevőt kér fel ajánlat benyújtására;

(u)    a „szolgáltatások” eltérő rendelkezés hiányában a szolgáltatások magukban foglalják az építési szolgáltatásokat is;

(v)    olyan okmány, amelyet egy elismert testület fogadott el és hagyott jóvá általános és ismételt használatra; és amely árukra, szolgáltatásokra vagy kapcsolódó folyamatokra és gyártási módszerekre vonatkozó szabályokat, iránymutatásokat vagy jellemző ismertetőjegyeket határoz meg, amelyek teljesítése nem kötelező. Az okmány tartalmazhat valamely árura, szolgáltatásra, folyamatra vagy gyártási módszerre vonatkozó terminológiát, jeleket, csomagolási, jelölési vagy címkézési követelményeket, illetve vonatkozhat kizárólag ezekre;

(w)    „ajánlattevő”: adott esetben valamely Fél árukat vagy szolgáltatásokat nyújtó vagy nyújtani képes személye vagy személyeinek csoportja;

(x)    „műszaki leírás”: olyan ajánlattételi követelmény, amely:

(i)    meghatározza a közbeszerzés tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások tekintetében megkövetelt jellemzőket, ideértve a minőségre, a teljesítményre, a biztonságra és a méretekre vonatkozó jellemzőket, vagy az ilyen áruk előállításához vagy az ilyen szolgáltatások nyújtásához szükséges gyártási folyamatokra és módszerekre vonatkozó követelményeket; vagy

(ii)    meghatározza az árura vagy szolgáltatásra alkalmazandó, a terminológiára, a jelekre, a csomagolásra, a jelölésre vagy a címkézésre vonatkozó követelményeket.

9.2. CIKK

Hatály és alkalmazási kör

E fejezet alkalmazása

1.    E fejezet az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésre vonatkozó bármely intézkedésre vonatkozik, amelynek lefolytatása kizárólag vagy részben elektronikus úton történik.

2.    E fejezet alkalmazásában az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzés kormányzati célú beszerzést jelent:

(a)    amelynek tárgya olyan áruk, szolgáltatások vagy ezek bármilyen kombinációjának beszerzése:

(i)    amelyek az egyes Felek vonatkozásában a 9-A.–9-G. mellékletekben szerepelnek; és

(ii)    amelyek beszerzése nem kereskedelemi értékesítés vagy viszonteladás, vagy kereskedelmi értékesítésre vagy viszonteladásra szánt termékek gyártása vagy szállítása vagy szolgáltatások nyújtása céljából történik;

(b)    bármely szerződéses módon, ideértve a vételt; haszonbérletet; bérletet vagy részletvásárlást, vételi opció kikötésével vagy anélkül; és a 9-I. mellékletben meghatározott köz- és magánszféra közötti partnerségi szerződések útján;

(c)    amely vonatkozásában a (6)–(8) bekezdéssel összhangban becsült érték megegyezik vagy meghaladja a 9-A.–9-G. mellékletben meghatározott küszöbértéket a 9.6. cikkel (Értesítések) összhangban adott értesítés közzétételének időpontjában;

(d)    amelyet az ajánlatkérő végez; és

(e)    amely más módon nincs kizárva a (3) bekezdésben vagy valamely Fél 9-A.–9-G. mellékletében foglaltak alkalmazási köréből.

3.    Kivéve, ha a 9-A. – 9-G. melléklet arról másként nem rendelkezik, e fejezet nem vonatkozik az alábbiakra:

(a)    földterület, meglévő épületek vagy ingatlanok, illetve az ezekhez fűződő jogok megvásárlása vagy bérlete;

(b)    nem szerződéses megállapodások vagy bármilyen formájú támogatás, amelyet valamelyik Fél nyújt, beleértve az együttműködési megállapodásokat, támogatásokat, hiteleket, tőkeinjekciókat, garanciákat és pénzügyi ösztönzőket is;

(c)    pénzintézeti vagy letéti szolgáltatások, szabályozott pénzügyi intézményekre irányuló felszámolási vagy vállalatvezetői szolgáltatások, illetve államadósság értékesítéséhez, visszaváltásához és elosztásához kapcsolódó szolgáltatások beszerzése vagy vásárlása, beleértve a hiteleket és államkötvényeket, kincstárjegyeket és más értékpapírokat is;

(d)    állami hatóságokkal kötött munkaszerződések;

(e)    a következő beszerzések:

(i)    közvetlenül nemzetközi segítségnyújtás céljából lefolytatott beszerzések, beleértve a fejlesztési segélyt is;

(ii)    olyan nemzetközi megállapodás meghatározott eljárása vagy feltétele szerinti beszerzés, amely csapatok állomásoztatására, illetve amely egy projektnek az aláíró Felek általi közös megvalósítására irányul; vagy

(iii)    egy nemzetközi szervezet meghatározott eljárása vagy feltétele, illetve nemzetközi támogatásokból, hitelekből vagy más segítségnyújtásból finanszírozott eljárás vagy feltétel szerinti beszerzések, amennyiben az alkalmazandó eljárás vagy feltétel nem lenne összeegyeztethető ezzel a fejezettel.

4.    Valamennyi Fél meghatározza az alábbi információkat a 9-A.–9-G. mellékletben:

(a)    a 9-A. mellékletben azon központi kormányzati szervek megnevezése, amelyek beszerzései e fejezet hatálya alá esnek;

(b)    a 9-B. mellékletben azon központi kormányzati szintnél alacsonyabb szintű szervek megnevezése, amelyek beszerzései e fejezet hatálya alá esnek;

(c)    a 9-C. mellékletben felsorolt összes egyéb szerv megnevezése, amelynek beszerzései e fejezet hatálya alá esnek;

(d)    a 9-D. mellékletben azon áruk megnevezése, amelyek e fejezet hatálya alá esnek;

(e)    a 9-E. mellékletben az építési szolgáltatások kivételével azok a szolgáltatások, amelyek e fejezet hatálya alá esnek;

(f)    a 9-F. mellékletben az e fejezet hatálya alá eső építési szolgáltatások; és

(g)    a 9-G. mellékletben bármely általános megjegyzés.

5.    Amennyiben az ajánlatkérő az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzés meghatározott követelményeknek megfelelő lefolytatása során olyan, a Felekhez tartozó személyeket vesz igénybe, akik nem szerepelnek a 9-A.–9-C. mellékletben, az ilyen követelményekre értelemszerűen a 9.4. cikk (Általános elvek) alkalmazandó.

Értékelés

6.    A beszerzés becsült értékének annak megállapítása céljából történő meghatározása során, hogy a beszerzés e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésnek minősül-e, az ajánlatkérő:

(a)    a beszerzést nem oszthatja fel részbeszerzésekre, és nem választhat ki vagy használhat a beszerzés becsült értékének meghatározására különleges értékelési módszert a végett, hogy a beszerzést teljes mértékben vagy részlegesen kivonja e fejezet alkalmazása alól; és

(b)    a beszerzés becsült maximális összértékét annak teljes tartama alatt figyelembe veszi, akár egy, akár több ajánlattevőnek ítélték oda, figyelemmel a díjazás valamennyi formájára, beleértve:

(i)    a prémiumokat, díjakat, jutalékokat és kamatokat is; és

(ii)    amennyiben a beszerzésben opcionális záradékok is szerepelhetnek, ezen opciók összértékét.

7.    Amennyiben a beszerzésre vonatkozó egyedi követelmény több mint egy szerződés odaítélését, vagy a szerződés elkülönült részekben való odaítélést eredményezi (a továbbiakban: szakaszos közbeszerzés), a becsült maximális összérték számítása a következőkön alapul:

(a)    az ugyanolyan típusú áru vagy szolgáltatás tekintetében a megelőző tizenkét hónapban vagy a ajánlattevőnek előző pénzügyi évében odaítélt szakaszos közbeszerzések értéke, amennyiben lehetséges, kiigazítva, annak érdekében, hogy figyelembe vegyék a következő tizenkét hónap során beszerzendő áru vagy szolgáltatás mennyiségében vagy értékében előre láthatóan bekövetkező változásokat; vagy

(b)    az eredeti szerződés odaítélését vagy a ajánlatkérő pénzügyi évét követő tizenkét hónap során az ugyanolyan típusú áru vagy szolgáltatás tekintetében odaítélendő szakaszos közbeszerzések értéke.

8.    Olyan, áruk vagy szolgáltatások bérletére, haszonbérletére, lízingjére vagy részletvételére irányuló beszerzés esetén, amelynél összértéket nem jelölnek meg, az értékelés alapja a következő:

(a)    határozott időre szóló szerződés esetén:

(i)    amennyiben a szerződés tartama legfeljebb tizenkét hónap, a tartama alatti becsült összesített maximális érték; vagy

(ii)    amennyiben a szerződés tartama meghaladja a tizenkét hónapot, a becsült összesített maximális érték, beleértve bármilyen becsült maradványértéket;

(b)    határozatlan időre kötött szerződés esetén a becsült havi részlet 48-szorosa; és

(c)    amennyiben nem biztos, hogy a szerződés határozott időtartamra szól, úgy a b) pontot kell alkalmazni.

9.3. CIKK

Biztonság és általános kivételek

1.    E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az akadályozná a Feleket abban, hogy olyan intézkedéseket hozzanak, vagy olyan információkat hozzanak nyilvánosságra, amelyeket szükségesnek tartanak a fegyver, lőszer vagy hadianyag beszerzésével vagy a nemzetbiztonság, illetve a honvédelem szempontjából nélkülözhetetlen beszerzésekkel kapcsolatos alapvető biztonsági érdekeik védelmében.

2.    Figyelemmel arra a követelményre, hogy ilyen intézkedést nem szabad olyan módon alkalmazni, amely azonos körülmények fennállása esetén a Felek közötti önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést vagy a nemzetközi kereskedelem rejtett korlátozását jelenti, e fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az akadályozná a Feleket olyan intézkedés meghozatalában vagy végrehajtásában, amely:

(a)    a közerkölcs, közrend vagy közbiztonság védelméhez szükséges;

(b)    az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelme;

(c)    a szellemi tulajdon oltalmához szükséges; vagy

(d)    fogyatékossággal élők, jótékonysági intézmények vagy börtönmunka termékeire vagy szolgáltatásaira vonatkozik.

9.4. CIKK

Általános elvek

Nemzeti elbánás és megkülönböztetésmentesség

1.    Az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésre vonatkozó bármely intézkedés tekintetében mindegyik Fél, beleértve az ajánlatkérőit is, a másik Fél áruit és szolgáltatásait, valamint a másik Fél ajánlattevőit azonnal és feltétel nélkül köteles legalább olyan kedvezményes elbánásban részesíteni, mint amilyenben a Fél, beleértve az ajánlatkérőit is, a hazai árukat, szolgáltatásokat és ajánlattevőket részesíti.

2.    Az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéssel kapcsolatos valamennyi intézkedés tekintetében valamelyik Fél, beleértve az ajánlatkérőit:

(a)    külföldi érdekeltség vagy tulajdonjog mértéke alapján nem részesítheti kedvezőtlenebb elbánásban a másik Fél egy helyben letelepedett ajánlattevőjét egy másik, helyben letelepedett ajánlattevőnél; vagy

(b)    nem alkalmazhat hátrányos megkülönböztetést helyben letelepedett ajánlattevővel szemben azon az alapon, hogy egy bizonyos beszerzésben az általa ajánlott termékek vagy szolgáltatások a másik Fél termékei vagy szolgáltatásai.

Elektronikus eszközök alkalmazása

3.    Amennyiben az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzést elektronikus úton folytatják le, az ajánlatkérő:

(a)    biztosítja, hogy a beszerzést olyan információtechnológiai rendszerekkel és szoftverekkel bonyolítsák le, beleértve az információk hitelesítésével és titkosításával kapcsolatosakat is, amelyek általánosan elérhetők és együttműködtethetők más általánosan elérhető információtechnológiai rendszerekkel és szoftverekkel; és

(b)    fenntartja azokat a rendszereket, amelyek biztosítják a részvételi jelentkezések és az ajánlatok sértetlenségét, ideértve a beérkezés idejének meghatározását, az ajánlat befogadását és a jogosulatlan hozzáférés megakadályozását.

A beszerzés lefolytatása

4.    Az ajánlatkérő az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzést átlátható módon és pártatlanul folytatja le, amely

(a)    összhangban áll e fejezettel, olyan módszereket alkalmaz, mint a nyílt eljárás, a meghívásos eljárás és a tárgyalásos eljárás;

(b)    amivel elkerülhető az összeférhetetlenség és

(c)    megelőzhető a korrupt gyakorlat.

Származási szabályok

5.    Az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzések céljából egyik Fél sem alkalmazhat a másik Féltől behozott vagy a másik Fél által szállított árukra vagy nyújtott szolgáltatásokra olyan származási szabályokat, amelyek eltérnek azoktól a származási szabályoktól, amelyeket a Fél ezzel egyidejűleg a rendes kereskedelmi forgalom során alkalmaz az ugyanezen Féltől származó ugyanezen áruk vagy szolgáltatások behozatalára vagy szállítására.

Ellentételezések

6.    Az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzések céljából egyik Fél, beleértve az ajánlatkérőit, sem kérhet, vehet figyelembe, szabhat ki vagy hajthat végre ellentételezést.

Nem a beszerzésre vonatkozó intézkedések

7.    Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazható a vámokra, illetve az importra, vagy azzal összefüggésben kivetett díjakra, az ilyen vámok és díjak kivetésének módjaira, egyéb importszabályozásokra és formalitásokra, valamint a szolgáltatáskereskedelmet érintő olyan intézkedésekre, amelyek nem az e megállapodás hatálya alá tartozó kormányzati beszerzéseket szabályozó intézkedések.

9.5. CIKK

A beszerzési rendszerre vonatkozó információk

1.    Minden Fél köteles:

(a)    haladéktalanul közzétenni az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésekre vonatkozó jogszabályban vagy rendeletben előírt, az értesítésekbe és az ajánlattételi dokumentációba hivatkozással belefoglalt jogszabályokat, rendeleteket, bírósági határozatokat, általánosan alkalmazandó igazgatási döntéseket, szokásos szerződéses záradékokat, valamint az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésekre vonatkozó eljárásokat, és ezek bármilyen módosítását, hivatalosan kijelölt, széles körben terjesztett és a nyilvánosság számára mindenkor hozzáférhető, elektronikus vagy nyomtatott médium útján; és

(b)    a másik Fél kérésére felvilágosítást nyújtani.

2.    Valamennyi Fél felsorolja a 9-H. mellékletben:

(a)    azokat az elektronikus vagy nyomtatott médiumokat, amelyekben a Fél közzéteszi az (1) bekezdésben leírt információkat;

(b)    azokat az elektronikus vagy nyomtatott médiumokat, amelyekben a Fél közzéteszi a 9.6. cikkben (Értesítések), a 9.8. cikk (Az ajánlattevők minősítése) (8) bekezdésében és a 9.15. cikk (A beszerzési információk átláthatósága) (2) bekezdésében előírt értesítéseket.

3.    Valamennyi Fél haladéktalanul értesíti a 16.2. cikk (Szakbizottságok) szerint létrehozott, a szolgáltatáskereskedelemmel, beruházásokkal és kormányzati beszerzésekkel foglalkozó bizottságot a Felekre vonatkozóan a 9-H. mellékletben felsorolt információk módosításáról.

9.6. CIKK

Értesítések

Szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény

1.    Az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzések esetében az ajánlatkérő közzétesz egy szándékolt beszerzésről szóló értesítést, amely elektronikus úton, díjmentesen és egyetlen ponton át közvetlenül hozzáférhető, kivéve a 9.12. cikkben (Korlátozott körű tendereljárás) leírt körülményeket. A szándékolt beszerzésről szóló értesítés a nyilvánosság számára legalább az értesítésben feltüntetett határidő lejártáig hozzáférhető. A megfelelő elektronikus médiumot a Felek a 9-H. mellékletben sorolják fel.

2.    Kivéve, ha ez a fejezet másként rendelkezik, a tervezett beszerzésről szóló értesítés az alábbiakat tartalmazza:

(a)    az ajánlatkérő nevét és címét, valamint minden más információt, amely szükséges az intézménnyel való kapcsolatfelvételhez a beszerzéshez kapcsolódó összes lényeges dokumentum megszerzéséhez, valamint a dokumentáció árát és a fizetés módjait, amennyiben a dokumentáció nem térítésmentes;

(b)    a beszerzés leírását, ideértve a beszerzés tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások jellegét és mennyiségét, illetve, ha a mennyiség nem ismert, a becsült mennyiséget;

(c)    az időszakonként visszatérően kötött szerződések esetében, amennyiben lehetséges, a szándékolt beszerzésekről szóló értesítések közzétételének várható ütemezését;

(d)    valamennyi opció leírását;

(e)    az áruk szállítására vagy a szolgáltatások nyújtására meghatározott határidőt vagy a szerződés időtartamát;

(f)    az alkalmazandó beszerzési eljárás és annak meghatározása, hogy tartalmaz-e tárgyalást vagy elektronikus árverést;

(g)    adott esetben a részvételi jelentkezés benyújtására vonatkozó címet és határidőt;

(h)    az ajánlatok benyújtására vonatkozó címet és határidőt;

(i)    azon nyelv vagy nyelvek meghatározását, amelyen vagy amelyeken az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések benyújthatók/benyújtandók, amennyiben ez nem a hivatalos nyelve annak a Félnek, amelyikhez az ajánlatkérő tartozik;

(j)    az ajánlattevőkre vonatkozó részvételi feltételek felsorolását és rövid leírását, ideértve az ajánlattevők által ezzel kapcsolatban benyújtandó meghatározott dokumentumokra és igazolásokra vonatkozó követelményeket, hacsak ezeket a követelményeket nem tartalmazza az ajánlattételi dokumentáció, amelyet a szándékolt beszerzésről szóló hirdetménnyel egy időben bocsátanak az összes érdekelt ajánlattevő rendelkezésére;

(k)    azokban az esetekben, ahol az ajánlatkérő a 9.8. cikk (Az ajánlattevők minősítése) szerint korlátozott számú minősített ajánlattevőt szándékozik kiválasztani és felhívni ajánlat benyújtására, azoknak a kritériumoknak a meghatározását, amelyek alapján az ajánlattevők kiválasztása történik, és adott esetben azon ajánlattevők számának bármilyen korlátozását, akik ajánlatot nyújthatnak be; és

(l)    annak feltüntetését, hogy a szerződés a megállapodás hatálya alá tartozik-e.

Összefoglaló értesítés

3.    Az ajánlatkérő a szándékolt beszerzés minden egyes esetére vonatkozóan a WTO egyik hivatalos nyelvén összefoglaló értesítést tesz közzé a szándékolt beszerzésről szóló értesítés közzétételével egy időben. Az értesítés legalább az alábbi információkat tartalmazza:

(a)    a beszerzés tárgyát;

(b)    az ajánlatok benyújtási határidejét, vagy adott esetben a beszerzésben való részvételi jelentkezés, vagy a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvétel iránti kérelem benyújtásának valamint; és

(c)    az a cím, ahonnan beszerezhető a beszerzéshez kapcsolódó dokumentáció.

A tervezett beszerzésről szóló értesítés

4.    Az ajánlatkérőket arra ösztönzik, hogy minden pénzügyi évben a lehető legkorábban a szándékolt beszerzésről szóló értesítés közzétételéhez használt egyetlen hozzáférési pont révén elektronikus úton tegyék közzé a jövőbeli beszerzési tervekről szóló értesítést (a továbbiakban: szándékolt beszerzésről szóló értesítés). Az értesítés tartalmazza a beszerzés tárgyát és a szándékolt beszerzésről szóló értesítés közzétételének tervezett időpontját.

5.    A 9-B. vagy a 9-C. mellékletben szereplő ajánlatkérő a tervezett beszerzésről szóló értesítést felhasználhatja szándékolt beszerzésről szóló értesítésként, feltéve, hogy a (2) bekezdésben említett, lehető legtöbb már rendelkezésre álló információt tartalmazza, valamint egy nyilatkozatot, amelyben az érdekelt ajánlattevőknek jelezniük kell az ajánlatkérő felé ajánlattételi szándékukat.

9.7. CIKK

A részvétel feltételei

1.    Az ajánlatkérő arra a szükséges mértékre korlátozza a valamely beszerzésben való részvétel feltételeit, amellyel biztosítható, hogy az ajánlattevő rendelkezik azokkal a jogi, kereskedelmi, műszaki és pénzügyi képességekkel, amelyekkel az adott beszerzés megvalósítható.

2.    A részvétel feltételeinek meghatározása során az ajánlatkérő:

(a)    a közbeszerzésben való részvételt nem köti ahhoz a feltételhez, amely szerint az ajánlattevőnek olyan ajánlattevőnek kell lennie, akinek valamely adott Fél ajánlatkérője korábban már odaítélt egy vagy több szerződést, illetve ahhoz a feltételhez, hogy az ajánlattevőnek valamely adott Fél területén korábban szerzett munkatapasztalatokkal kell rendelkeznie; és

(b)    követelhet szakmai tapasztalatot, ha az szükséges a beszerzés követelményeinek teljesítéséhez.

3.    Annak értékelése során, hogy az ajánlattevő megfelel-e a részvétel feltételeinek, az ajánlatkérő:

(a)    értékeli az ajánlattevő pénzügyi, kereskedelmi és műszaki alkalmasságát az ajánlattevő által az ajánlatkérő szerinti Fél területén és azon kívül végzett üzleti tevékenységei alapján; és

(b)    az értékelést azon feltételek alapján végzi, amelyeket előzetesen meghatározott az értesítésekben vagy az ajánlattételi dokumentációban.

4.    Amennyiben igazoló okirat áll rendelkezésére, a Fél, beleértve az ajánlatkérőit is, kizárhatja a szállítót az alábbi okokból:

(a)    csődeljárás;

(b)    hamis adatok szolgáltatása;

(c)    jelentős vagy ismétlődő hiányosságok korábbi szerződés vagy szerződések szerinti lényeges követelmény vagy kötelezettség teljesítésében;

(d)    súlyos bűncselekményt megállapító bírósági ítéletek vagy szabálysértést megállapító egyéb ítéletek;

(e)    szakmai kötelezettségszegés vagy mulasztás, amely hátrányosan érinti az ajánlattevő kereskedelmi feddhetetlenségét; vagy

(f)    adófizetési kötelezettség nem teljesítése.

9.8. CIKK

Az ajánlattevők minősítése

Nyilvántartási rendszerek és minősítési eljárások

1.    A Felek – ajánlatkérőiket is beleértve – működtethetik az ajánlattevők nyilvántartási rendszerét, amelynek keretében az érdekelt ajánlattevőknek regisztrálniuk kell és meg kell adniuk bizonyos információkat.

2.    Valamennyi Fél biztosítja, hogy:

(a)    ajánlatkérői erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék a minősítési eljárásaik közötti különbségeket; és

(b)    amennyiben ajánlatkérőik nyilvántartási rendszert tartanak fenn, az ajánlatkérők erőfeszítéseket tesznek a nyilvántartási rendszereik között fennálló különbségek minimálisra csökkentése érdekében.

3.    A Felek – ajánlatkérőiket is beleértve – nem foganatosítanak vagy alkalmaznak nyilvántartási rendszert vagy minősítési eljárást azzal a szándékkal vagy eredménnyel, hogy szükségtelen akadályt állítsanak a másik Fél ajánlattevői elé a beszerzésében való részvételt illetően.

Meghívásos eljárás

4.    Amennyiben az ajánlatkérő meghívásos eljárást kíván lefolytatni, köteles:

(a)    belefoglalni legalább a 9.6. cikk (Értesítések) (2) bekezdésének a), b), f), g), j), k) és l) pontjaiban meghatározott információkat a szándékolt beszerzésről szóló értesítésbe, és felhívni az ajánlattevőket részvételi jelentkezés benyújtására; és

(b)    az ajánlattételi határidő kezdetéig tájékoztatást nyújtani azon minősített ajánlattevőknek legalább a 9.6. cikk (Értesítések) (2) bekezdésének c), d), e), h) és i) pontjaiban meghatározott információkról, akiket a 9.10. cikk (Határidők) (3) bekezdésének b) pontjának megfelelően értesít.

5.    Az ajánlatkérő lehetővé teszi valamennyi minősített ajánlattevő számára, hogy részt vegyen egy adott beszerzésben, hacsak az ajánlatkérő a szándékolt beszerzésről szóló értesítésben nem korlátozza azoknak az ajánlattevőknek a létszámát, akiknek engedélyezik ajánlat benyújtását, és nem állapítja meg a korlátozott létszámú ajánlattevők kiválasztásának szempontjait. Az ajánlat benyújtására engedéllyel rendelkező ajánlattevők számának mindenképpen elegendőnek kell lennie a verseny biztosításához anélkül, hogy befolyásolná a beszerzési rendszer működési hatékonyságát.

6.    Amennyiben az ajánlattételi dokumentáció nyilvánosan nem hozzáférhető a (4) bekezdésben említett értesítés közzétételének időpontjától, az ajánlatkérő biztosítja, hogy ezeket a dokumentumokat valamennyi, az (5) bekezdéssel összhangban kiválasztott minősített ajánlattevőnek egyszerre bocsátja rendelkezésére.

Többszöri felhasználásra szánt jegyzékek

7.    Az ajánlatkérők többszöri felhasználásra szánt jegyzéket tarthatnak fenn, feltéve, hogy az értesítést, amelyben felhívják az érdekelt ajánlattevőket, hogy kérelmezzék a jegyzékbe való felvételüket:

(a)    évente közzéteszik; és

(b)    amennyiben elektronikus úton teszik közzé, a 9-H. mellékletben felsorolt megfelelő médiában folyamatosan elérhetővé teszik.

8.    A (7) bekezdésben előírt értesítés az alábbiakat tartalmazza:

(a)    azon áruk vagy szolgáltatások, illetve azok alosztályainak leírása, amelyekre vonatkozóan a listát felhasználhatják;

(b)    az ajánlattevők által a jegyzékbe való felvétel érdekében teljesítendő részvételi feltételeket és azokat a módszereket, amelyeket az ajánlatkérő annak ellenőrzésére használ fel, hogy az ajánlattevők megfelelnek-e a feltételeknek;

(c)    az ajánlatkérő nevét és címét, valamint az intézménnyel való kapcsolatfelvételhez és a jegyzékkel kapcsolatos valamennyi lényeges dokumentum megszerzéséhez szükséges más információkat;

(d)    a jegyzék érvényességi időtartamát, és megújításának vagy megszüntetésének módjait, illetve, ahol az érvényességi időt nem írják elő, annak a módszernek a megadását, amellyel értesítést küldenek a jegyzék használatának megszüntetéséről; és

(e)    annak feltüntetése, hogy a jegyzék felhasználható az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésre.

9.    A (7) bekezdéstől függetlenül, ha egy többszöri felhasználásra szánt jegyzék legfeljebb három évig érvényes, az ajánlatkérőnek elegendő a (7) bekezdésben említett értesítést csak egy alkalommal, a jegyzék érvényességi időtartamának kezdetén közzétennie, feltéve, hogy az értesítésben:

(a)    meghatározták az érvényesség időtartamát, és hogy további értesítések nem kerülnek közzétételre; és

(b)    az értesítést elektronikus úton teszik közzé, és érvényességének időtartamán belül folyamatosan rendelkezésre bocsátják.

10.    Az ajánlatkérő lehetővé teszi az ajánlattevőknek a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvételük bár mikori kérelmezését, és észszerűen rövid időn belül feltünteti a jegyzékben valamennyi minősített ajánlattevőt.

11.    Amennyiben a többszöri felhasználásra szánt jegyzékben nem szereplő ajánlattevő a 9.10. cikk (Határidők) (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül arra irányuló kérelmet terjeszt elő, hogy részt kíván venni a többszöri felhasználásra szánt jegyzéken alapuló beszerzésben, és benyújt minden előírt dokumentumot, úgy az ajánlatkérő megvizsgálja a kérelmet. Az ajánlatkérő nem zárhatja ki az ajánlattevőt a mérlegelésből azon az alapon, hogy nem rendelkezett elegendő idővel arra, hogy megvizsgálja a kérelmet, kivéve, ha kivételes esetekben, a beszerzés bonyolultsága miatt az ajánlatkérő nem képes elvégezni a kérelem vizsgálatát az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőn belül.

9-C. melléklet Szervek

12.    A 9-C. mellékletben szereplő ajánlatkérő felhasználhatja szándékolt beszerzésről szóló értesítésként azt az értesítést, amely alapján az érdekelt ajánlattevők kérelmezhetik a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvételüket, feltéve, hogy:

(a)    az értesítést a (7) bekezdéssel összhangban tették közzé, és tartalmazza a (8) bekezdésben foglalt információt, valamint a lehető legtöbb rendelkezésre álló információt a 9.6. cikk (Értesítések) (2) bekezdésében előírt információból, és egy arról szóló nyilatkozatot, hogy az értesítés a szándékolt beszerzésről szóló értesítésnek minősül, vagy hogy a többszöri felhasználásra szánt jegyzéken szereplő ajánlattevők a többszöri felhasználásra szánt jegyzékhez tartozó beszerzésekről további értesítéseket kapnak; és

(b)    az ajánlatkérő haladéktalanul rendelkezésére bocsátja az adott beszerzésben való részvételi szándékukat kifejező ajánlattevők számára azokat az információkat, amelyek alapján az ajánlattevők dönthetnek arról, hogy részt kívánnak-e venni a beszerzésben, ideértve a 9.6. cikk (Értesítések) (2) bekezdésében előírt összes információt, amennyiben ez az információ rendelkezésre áll.

13.    Az 9-C. mellékletben szereplő ajánlatkérő lehetővé teheti egy ajánlattevőnek, aki a (10) bekezdéssel összhangban kérte a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvételét, hogy részt vehessen egy adott beszerzésben, amennyiben az ajánlatkérő számára elegendő idő áll rendelkezésre annak megvizsgálására, hogy az ajánlattevő teljesíti-e a részvétel feltételeit.

Az ajánlatkérő határozataira vonatkozó információk

14.    Az ajánlatkérő haladéktalanul tájékoztatja a részvételi jelentkezést vagy a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvétel iránti kérelmet benyújtó ajánlattevőt az ajánlatkérő által a jelentkezéssel vagy a kérelemmel kapcsolatban meghozott döntésről.

15.    Abban az esetben, amikor az ajánlatkérő elutasítja az ajánlattevő minősítési kérelmét vagy a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvétel iránti kérelmét, visszavonja a ajánlattevő minősítését, vagy leveszi az ajánlattevőt a többszöri felhasználásra szánt jegyzékből, az ajánlatkérő erről haladéktalanul értesíti az ajánlattevőt és az ajánlattevő kérésére haladéktalanul írásos indoklást küld döntéséről.

9.9. CIKK

Műszaki előírások és ajánlattételi dokumentáció

Műszaki előírások

1.    Az ajánlatkérő nem készít, nem fogad el vagy nem alkalmaz műszaki előírásokat, vagy nem ír elő megfelelőségértékelési eljárásokat azzal a szándékkal vagy eredménnyel, hogy szükségtelen akadályt állítson a nemzetközi kereskedelem útjába.

2.    A beszerzendő árukra és szolgáltatásokra vonatkozó műszaki előírások rögzítésekor az ajánlatkérő adott esetben:

(a)    a tervezési és leíró jellemzők helyett inkább a teljesítmény- és funkcionális követelmények tekintetében határozza meg a műszaki előírásokat; és

(b)    a műszaki előírásokat nemzetközi szabványokra alapozza, amennyiben ilyenek léteznek; illetve ezek hiányában a nemzeti műszaki előírásokra, elismert nemzeti szabályzatokra vagy építési kódexekre.

3.    Amennyiben a műszaki előírás tervezési vagy leíró jellemzőket tartalmaz, az ajánlatkérő adott esetben a „vagy ezzel egyenértékű” szavaknak az ajánlattételi dokumentációban való szerepeltetésével köteles jelezni, hogy figyelembe veszi azokat az árubeszerzésre vagy szolgáltatás megrendelésére irányuló ajánlatokat, amelyek bizonyíthatóan teljesítik a beszerzés követelményeit.

4.    Az ajánlatkérő nem írhat elő olyan műszaki előírásokat, amelyek bizonyos védjegyet vagy kereskedelmi nevet, szabadalmat, szerzői jogot, formatervet, típust, konkrét származást, gyártót vagy szállítót követelnek meg, vagy ezekre hivatkoznak, kivéve, ha a beszerzési követelményeknek nincs más kellően pontos és érthető leírási módja, és feltéve, hogy ezekben az esetekben az ajánlatkérő az ajánlattételi dokumentációban a „vagy ezzel egyenértékű” szavakat szerepelteti.

5.    Az ajánlatkérő kiírója nem kér vagy fogad el egy adott beszerzésre vonatkozó műszaki előírások előkészítése vagy elfogadása során felhasználható tanácsot olyan személytől, aki üzletileg érdekelt lehet a beszerzésben, oly módon, hogy a verseny akadályozását okozhatja.

6.    Az egyértelműség kedvéért a Felek, ideértve azok ajánlatkérőit, e cikkel összhangban elkészíthetnek, elfogadhatnak vagy alkalmazhatnak olyan műszaki előírásokat, amelyek a természeti erőforrások megőrzésére vagy a környezetvédelem előmozdítására irányulnak.

7.    Amennyiben az ajánlatkérők környezetvédelmi jellemzőket állapítanak meg a (2) bekezdés a) pontjában említett teljesítmény, illetve funkcionális követelmények tekintetében, használhatják az Unión belül meglévő ökocímkék vagy a Szingapúrban meglévő zöld címkék által meghatározott részletes leírásokat, vagy szükség esetén azok egy részét, feltéve, hogy:

(a)    ezek a leírások megfelelőek a szerződés tárgyát képező árubeszerzés vagy szolgáltatás jellemzőinek meghatározására;

(b)    a címke követelményeit tudományos adatok alapján állapítják meg; és

(c)    a leírások valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhetők.

Ajánlattételi dokumentáció

8.    Az ajánlatkérőnek az ajánlattevők rendelkezésére kell bocsátania az ajánlattételi dokumentációt, amely tartalmazza az összes olyan információt, ami szükséges az ajánlattevők számára az ajánlatok elkészítéséhez és benyújtásához. Kivéve, ha a szándékolt beszerzésről szóló értesítésben már megadták, az ilyen dokumentációnak tartalmaznia kell az alábbiak teljes körű ismertetését:

(a)    beszerzés leírását, ideértve a beszerzés tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások jellegét és mennyiségét, illetve, ha a mennyiség nem ismert, a becsült mennyiséget és minden más teljesítendő követelményt, ideértve a műszaki leírást, a megfelelőségértékelési igazolást, a terveket, a rajzokat és utasításokat tartalmazó anyagokat;

(b)    az ajánlattevőkre vonatkozó részvételi feltételeket, ideértve az ajánlattevők által a részvételi feltételekkel kapcsolatban megküldendő információk és dokumentumok listáját;

(c)    az ajánlattevő által a szerződés odaítélésekor figyelembe vett összes bírálati szempontot, és az ilyen szempontok relatív jelentőségét, kivéve azokat az eseteket, ahol az ár az egyetlen szempont;

(d)    azokban az esetekben, ahol az ajánlatkérő elektronikus eszközökkel folytatja le a beszerzést, a hitelesítéssel és titkosítással kapcsolatos valamennyi követelményt vagy az információ elektronikus úton történő benyújtásához kapcsolódó más követelményeket;

(e)    amennyiben az ajánlatkérő elektronikus árverést alkalmaz, azoknak a szabályoknak az ismertetését, ideértve az ajánlatnak a bírálati szempontok szerinti tartalmi elemeinek a meghatározását is, amelyek alapján az árverést lefolytatják;

(f)    amennyiben az ajánlatokat nyilvánosan bontják fel, az ajánlatok felbontásának dátumát, időpontját és helyét, valamint adott esetben az ajánlatok felbontásánál jelenlétre jogosultakat;

(g)    minden más feltétel, ideértve a fizetési feltételeket és az ajánlatok benyújtási módjainak bármilyen meghatározását, pl. a nyomtatott formában vagy elektronikus úton történő benyújtást; és

(h)    az áruk szállítására vagy a szolgáltatások nyújtására meghatározott határidőket.

9.    A beszerzés tárgyát képező áruk és szolgáltatások szállítási határidejének megállapításakor az ajánlatkérő figyelembe vesz olyan tényezőket, mint a beszerzés összetett volta, a tervezett alvállalkozás mértéke és a gyártáshoz, az áru kitárolásához és a szállítási helyszínektől történő szállításához vagy a szolgáltatások nyújtásához reálisan szükséges idő.

10.    Az ajánlatkérők környezetvédelmi jellemzőket állapíthatnak meg egy beszerzés teljesítménye tekintetében, feltéve, ha azok összhangban állnak az e fejezettel létrehozott szabályokkal és megjelennek a szándékolt beszerzésről szóló értesítésben vagy egy másik, szándékolt beszerzésről szóló értesítésként használt értesítésben 32 , illetve ajánlattételi dokumentációban.

11.    A szándékolt beszerzésről szóló értesítésben vagy a szándékolt beszerzésről szóló értesítésként használt másik értesítésben, illetve a pályázati dokumentációban megadott értékelési kritériumok többek között az ár és egyéb költségtényezők, a minőség, a műszaki érték, a környezeti jellemzők és a szállítási feltételek.

12.    Az ajánlatkérő haladéktalanul:

(a)    rendelkezésre bocsátja az ajánlattételi dokumentációt annak biztosítása érdekében, hogy az érdekelt ajánlattevők elegendő időt kapjanak az ajánlatok benyújtására;

(b)    kérésre az érdekelt ajánlattevők rendelkezésére bocsátja az ajánlattételi dokumentációt; és

(c)    választ ad az érdekelt vagy részt vevő ajánlattevők minden indokolt információkérésére, feltéve, hogy az ilyen információ szolgáltatása nem jelent az ajánlattevő számára a többi ajánlattevővel szemben versenyelőnyt.

Módosítások

13.    Amennyiben az ajánlatkérő a szerződés odaítélését megelőzően megváltoztatja a szándékolt beszerzésekről szóló értesítésben vagy a szándékolt beszerzésekről szóló értesítésként használt másik értesítésben, illetve a részt vevő ajánlattevők rendelkezésére bocsátott ajánlattételi dokumentációban meghatározott szempontokat vagy követelményeket, vagy módosítja, illetve újból közzéteszi a értesítést vagy az ajánlattételi dokumentációt, az ajánlatkérő köteles írásban megküldeni az összes ilyen módosítást vagy a módosított vagy újból közzétett értesítést vagy az ajánlattételi dokumentációt:

(a)    a módosítás vagy újbóli közzététel időpontjában részt vevő valamennyi ajánlattevő részére, amennyiben ezen ajánlattevők ismertek az ajánlatkérő előtt, és minden további esetben az eredeti információ rendelkezésre bocsátásával azonos módon; és

(b)    megfelelő időben, biztosítva az ajánlattevők számára, hogy adott esetben módosíthassák és ismét benyújthassák ajánlataikat.

9.10. CIKK

Határidők

Általános megjegyzések

1.    Az ajánlatkérőnek saját észszerű szükségleteivel összhangban elegendő időt kell biztosítania az ajánlattevők számára, hogy elkészíthessék és benyújthassák részvételi jelentkezéseiket és ajánlataikat, az olyan tényezők figyelembevétele mellett, mint:

(a)    a beszerzés jellege és összetettsége;

(b)    alvállalkozók bevonásának várható mértéke; és

(c)    az ajánlatok külföldről, illetve belföldről történő eljuttatásához általában szükséges idő az olyan esetekben, amikor nem kerül sor elektronikus eszközök használatára.

Ezek a határidők, beleértve a határidők meghosszabbítását is, valamennyi érdekelt vagy résztvevő szállító esetében azonosak.

Határidők

2.    A meghívásos eljárást alkalmazó ajánlatkérő megállapítja, hogy a részvételi jelentkezések benyújtásának határideje elvileg nem lehet a szándékolt beszerzésről szóló értesítés közzétételének napjától számított huszonöt napnál rövidebb. Amennyiben az ajánlatkérő által megfelelően indokolt sürgősség miatt ez a határidő nem lenne betartható, a határidő tíz napnál nem rövidebb időtartamra rövidíthető.

3.    A (4), (5), (7) és (8) bekezdésben foglaltak kivételével az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt negyven napnál nem rövidebb időtartamban határozza meg:

(a)    nyílt eljárás esetében a szándékolt beszerzésről szóló értesítés megküldésének napjától számítva; vagy

(b)    meghívásos eljárás esetében attól a naptól számítva, hogy az ajánlatkérő megküldte az ajánlattevőknek az ajánlattételi felhívást, attól függetlenül, hogy alkalmaz-e többszöri felhasználásra szánt jegyzéket vagy sem.

4.    Az ajánlatkérő lerövidítheti a (3) bekezdésben meghatározott ajánlattételi határidőt tíz napnál nem rövidebb időtartamra, amennyiben:

(a)    az ajánlatkérő a 9.6. cikk (Értesítések) (4) bekezdése szerint tervezett beszerzésről szóló értesítést tett közzé a szándékolt beszerzésről szóló értesítés feladásának napját legalább negyven nappal és legfeljebb tizenkét hónappal megelőzően, és a tervezett beszerzésről szóló értesítés tartalmazza a következőket:

(i)    a beszerzés leírását;

(ii)    az ajánlatok vagy a részvételi kérelmek benyújtásának várható határidejét;

(iii)    annak jelzését, hogy az érdekelt ajánlattevőknek az ajánlatkérő felé jelezniük kell a beszerzésben való részvételi szándékukat;

(iv)    az a cím, amelyen keresztül a beszerzéssel kapcsolatos dokumentumok beszerezhetők; és

(v)    a 9.6. cikk (Értesítések) (2) bekezdése szerint előírt, a szándékolt beszerzésekről szóló értesítéshez rendelkezésre álló információkat;

(b)    az ajánlatkérő a visszatérő jellegű beszerzések esetében a szándékolt beszerzésről szóló értesítésben jelzi, hogy a későbbi értesítésekben szereplő ajánlattételi határidőket e bekezdés alapján határozza meg; vagy

(c)    az ajánlatkérő által megfelelően indokolt sürgősség miatt a (3) bekezdésnek megfelelően megállapított ajánlattételi határidő nem tartható be.

5.    Az ajánlatkérő a következő feltételek fennállása esetén feltételenként öt nappal lerövidítheti a (3) bekezdésben meghatározott ajánlattételi határidőt:

(a)    a szándékolt beszerzésről szóló értesítés közzététele elektronikus úton történik;

(b)    az összes dokumentációt elektronikus úton bocsátják rendelkezésre a szándékolt beszerzésről szóló értesítés közzétételének napjától; és

(c)    az ajánlatkérő az ajánlatokat elektronikus úton kaphatja meg.

6.    Az (5) bekezdés (4) bekezdéssel összefüggésben történő alkalmazása semmiképpen sem eredményezheti a (3) bekezdésben meghatározott ajánlattételi határidőnek a szándékolt beszerzésről szóló értesítés közzétételének napjától számított tíz napnál rövidebb időtartamra történő lerövidítését.

7.    Az e cikkben foglalt rendelkezéstől eltérően abban az esetben, amikor az ajánlatkérő kereskedelmi árukat vagy szolgáltatásokat szerez be, illetve azok kombinációit, a (3) bekezdésben meghatározott ajánlattételi határidőt lerövidítheti tizenhárom napnál nem rövidebb időtartamra, feltéve, hogy az ajánlatkérő elektronikus úton egy időben teszi közzé a szándékolt beszerzésről szóló értesítést és a teljes ajánlattételi dokumentációt. Ezenkívül, ha az ajánlatkérő a kereskedelmi árukra vagy szolgáltatásokra benyújtott ajánlatokat elektronikus úton fogadja, a (3) bekezdéssel összhangban meghatározott határidőt lerövidítheti tíz napnál nem rövidebb időtartamra.

8.    Amennyiben a 9-B. vagy 9-C. melléklet szerinti ajánlatkérő kiválasztotta az összes minősített ajánlattevőt, vagy korlátozott számú ajánlattevőt választott ki, az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő és a kiválasztott ajánlattevők közös megegyezésével határozhatják meg. Megegyezés hiányában az időtartam nem lehet tíz napnál rövidebb.

9.11. CIKK

Tárgyalások

1.    A Felek a következő esetekben írhatják elő az ajánlatkérőik számára, hogy tárgyalások révén folytassanak le beszerzéseket:

(a)    amennyiben az ajánlatkérő kifejezte tárgyalások folytatására irányuló szándékát a 9.6. cikk (Értesítések) (2) bekezdésében előírtak szerint a tervezett beszerzésről szóló értesítésben; vagy

(b)    ha az értékelésből az állapítható meg, hogy egyetlen ajánlatot sem lehet nyilvánvalóan legkedvezőbbnek minősíteni a tervezett beszerzésről szóló értesítésekben vagy a pályázati dokumentációkban meghatározott egyedi értékelési kritériumok alapján.

2.    Az ajánlatkérő:

(a)    biztosítja, hogy a tárgyalásokon részt vevő szállítók elutasítására a tervezett beszerzésről szóló értesítésben vagy a tervezett beszerzésről szóló értesítésként használt másik értesítésben vagy a pályázati dokumentációban megadott értékelési kritériumoknak megfelelően kerüljön sor; és

(b)    a tárgyalások lezárásakor minden versenyben maradó, részt vevő ajánlattevőnek biztosít egy közös határidőt új vagy módosított ajánlat benyújtására.

9.12. CIKK

Korlátozott körű tendereljárás

1.    Feltéve, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevők közötti verseny elkerülése érdekében nem alkalmazza ezt a rendelkezést vagy nem oly módon teszi azt, hogy a másik Fél ajánlattevőivel szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, illetve védelmezi a belföldi ajánlattevőket, úgy az ajánlatkérő választhatja a korlátozott körű tendereljárás folytatását és azt is, hogy nem alkalmazza a 9.6. cikket (Értesítések), a 9.7. cikket (A részvétel feltételei), a 9.8. cikket (Az ajánlattevők minősítése), a 9.9. cikk (Műszaki leírások és ajánlattételi dokumentáció) (8)–(13) bekezdését, a 9.10. cikket (Határidők), a 9.11. cikket (Tárgyalások), a 9.13. cikket (Elektronikus árverések) és a 9.14. cikket (Az ajánlatok kezelése és a szerződések odaítélése), kizárólag a következő körülmények valamelyike esetén:

(a)    amennyiben:

(i)    nem nyújtottak be ajánlatot, vagy egy ajánlattevő sem nyújtott be részvételi jelentkezést;

(ii)    a benyújtott ajánlatok egyike sem felel meg az ajánlattételi dokumentációban meghatározott alapvető követelményeknek;

(iii)    egyik ajánlattevő sem felelt meg a részvétel feltételeinek; vagy

(iv)    a benyújtott ajánlatok összejátszáson alapultak;

feltéve, hogy az ajánlattételi dokumentáció előírásait nem módosítják lényegesen.

(b)    amennyiben az árukat vagy szolgáltatásokat csak egy bizonyos ajánlattevő szállíthatja vagy nyújthatja, és nem létezik reális alternatíva vagy nem léteznek helyettesítő áruk vagy szolgáltatások a következő okok bármelyikére vonatkozóan:

(i)    a megrendelés egy műalkotásra szól;

(ii)    szabadalmak, szerzői jogok vagy más kizárólagos jogok védelme miatt; vagy

(iii)    a verseny műszaki okokra visszavezethető hiánya miatt;

(c)    az árut szállító vagy a szolgáltatást nyújtó eredeti nyertes ajánlattevő általi olyan kiegészítő szállítások esetén, amelyek nem képezték az eredeti beszerzés részét, ahol az ilyen pótlólagos áruk és szolgáltatások szállítójának megváltoztatása:

(i)    nem történhet meg gazdasági vagy olyan műszaki okokból, mint a meglévő berendezésekkel, szoftverekkel, szolgáltatásokkal vagy az eredeti beszerzés folyamán beszerzett felszerelésekkel való felcserélhetőség vagy kölcsönös átjárhatóság követelményei; és

(ii)    jelentős kényelmetlenséget vagy jelentős mértékű párhuzamos költségeket okozna az ajánlatkérő számára;

(d)    amennyiben feltétlenül szükséges, ha az ajánlatkérő által előre nem látható események által előidézett rendkívüli sürgősségi okokból az árukat vagy szolgáltatásokat nyílt vagy meghívásos eljárással nem lehet időben beszerezni;

(e)    árupiacon vásárolt áruk esetében;

(f)    ha egy ajánlatkérő olyan prototípusokat vagy első árut, illetve szolgáltatást vásárol, amelyet egyedi kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy eredeti fejlesztési szerződés keretében vagy céljából az ajánlatkérő kérésére fejlesztettek ki; Az első termék vagy szolgáltatás eredeti kifejlesztése magában foglalhat korlátozott mértékű gyártást vagy szolgáltatásnyújtást annak érdekében, hogy felölelje a helyszínen végzett vizsgálat eredményeit, és kimutatható legyen, hogy a termék vagy szolgáltatás alkalmas a minőségi szabványok szempontjából elfogadható mennyiségben történő gyártásra vagy szolgáltatás nyújtására, de nem tartalmaz mennyiségi előállítást vagy szolgáltatásnyújtást a piacképesség megalapozására, illetve a kutatási és fejlesztési költségek fedezésére;

(g)    rendkívül előnyös feltételekkel lebonyolított vásárlások esetében, amely feltételek csak nagyon rövid ideig állnak fenn szokatlan értékesítések esetén, mint például a felszámolás, vagyonfelügyelő általi vagy csőd miatti értékesítések, tehát nem a rendszeres szállítóktól történő szokásos vásárlások esetében; és

(h)    amennyiben egy szerződést a tervpályázat győztesének ítélnek oda, feltéve, ha:

(i)    a verseny megszervezésére az e fejezet alapelveivel összhangban álló módon került sor, különösen a szándékolt beszerzésről szóló értesítés közzétételével kapcsolatban; és

(ii)    a résztvevőket független bírálóbizottság bírálja el a tervpályázati szerződések nyertesének történő odaítélés céljából.

2.    Az ajánlatkérő írásos jelentést készít minden egyes, az (1) bekezdés alapján odaítélt szerződésről. A jelentés tartalmazza az ajánlatkérő nevét, a beszerzett áruk vagy szolgáltatások értékét és fajtáját, valamint az (1) bekezdésben leírt körülményeket és feltételeket feltüntető nyilatkozatot, amely igazolta a tárgyalásos eljárás alkalmazását.

9.13. CIKK

Elektronikus árverések

Amennyiben az ajánlatkérő elektronikus árverés útján szándékozik az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzést lefolytatni, az ajánlatkérőnek az elektronikus árverés megkezdése előtt minden egyes résztvevő rendelkezésére kell bocsátania a következőket:

(a)    az automatikus értékelési módszert, beleértve a matematikai formulát, amely az ajánlattételi dokumentációban meghatározott bírálati szempontokra épül és az árverés során az ajánlatok automatikus rangsorolására vagy újbóli rangsorolására használják fel;

(b)    az ajánlat elemei bármilyen első értékelésének eredményeit, amennyiben a szerződést a legelőnyösebb ajánlat alapján ítélik oda; és

(c)    az árverés lefolytatatásához kapcsolódó bármilyen más vonatkozó információt.