—

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ) és különösen annak 3. cikke (3) bekezdésére,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 9. cikkére, amely előírja az EU számára a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítását, a megfelelő szociális biztonság biztosítását, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet, valamint az oktatás, a képzés és az emberi egészség magas szintű védelmének biztosítását;

—

tekintettel az európai gazdasági és társadalmi fejlődés alapvető tényezőjének számító szociális gazdaság előmozdításáról szóló 2015. december 7-i tanácsi következtetésekre,

—

tekintettel a Bizottság „A közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrend” című, 2016. június 2-i közleményére (COM(2016)0356),

—

tekintettel a Bizottság „Az európai gazdaság hosszú távú finanszírozása” című, 2014. március 27-i közleményére (COM(2014)0168),

—

tekintettel a Bizottság „Cselekvési terv: Európai társasági jog és vállalatirányítás – a részvényesek nagyobb szerepvállalását és a fenntartható vállalatokat szolgáló modern jogi keret” című, 2012. december 12-i közleményére (COM(2012)0740),

—

tekintettel a Bizottság „A második egységes piaci intézkedéscsomag – Együtt egy újfajta növekedésért” című, 2012. október 3-i közleményére (COM(2012)0573),

—

tekintettel a Bizottság „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i közleményére (COM(2010)2020),

—

tekintettel a munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadásának elősegítéséről szóló, 2008. október 3-i bizottsági ajánlásra (1),

—

tekintettel a Bizottság „Gondolkozz előbb kicsiben! – Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag” című, 2008. június 25-i közleményére (COM(2008)0394) és a Bizottság 2008. és 2009. évi munkaprogramjára,

—

tekintettel a Bizottság „A Közösség növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni programjának végrehajtásáról: Vállalkozások átadása – folyamatosság és megújulás” című, 2006. március 14-i közleményére (COM(2006)0117),

—

tekintettel a Bizottság „A munkavállalók pénzügyi részvétele előmozdításának kerete” című, 2002. július 5-i közleményére (COM(2002)0364) és a Parlament 2003. június 5-i, arról szóló állásfoglalására (2),

—

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) „A munkavállalók pénzügyi részvétele Európában” című, 2010. október 21-i véleményére,

—

tekintettel a munkavállalók tájékoztatásáról és a velük folytatott konzultációról, a szerkezetátalakítás előrejelzéséről és kezeléséről szóló, 2013. január 15-i állásfoglalására (3),

—

tekintettel a vállalatok bevételeiből való munkavállalói részesedésről szóló, 2014. január 14-i állásfoglalására (4) és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (2013/2127(INI),

—

tekintettel a Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottsága kérésére készült és 2012 szeptemberében közzétett, „A munkavállalók részesedése a vállalatok bevételeiből” című tanulmányra,

—

tekintettel a tőkepiaci unióról szóló cselekvési terv 2017. június 8-án közzétett félidős felülvizsgálatára (COM(2017)0292),

—

tekintettel a Bizottság „A munkavállalói tulajdonlás és részvétel előmozdítása” című kísérleti projektjére, amelynek végleges változatát 2014-ben tették közzé,

—

tekintettel „A nyereségből és a vállalati eredményekből való munkavállalói részesedéssel kapcsolatos teljesítményértékelés az Európai Unió tagállamaiban és a tagjelölt országokban” című PEPPER IV. jelentésre, amelyet a Berlini Szabadegyetem 2009 októberében tett közzé,

—

tekintettel „A nyereségből és a vállalati eredményekből való munkavállalói részesedés támogatása az Európai Unió új tagállamaiban és tagjelölt országaiban” című PEPPER III. jelentésre, amelyet a Berlini Szabadegyetem 2006 júniusában tett közzé,

—

tekintettel a független szakértők transznacionális vállalatokban való munkavállalói pénzügyi részvétel növekedésének transznacionális akadályaival foglalkozó magas szintű csoportjának 2003. december 18-i jelentésére,

—

tekintettel „A nyereségből és a vállalati eredményekből való munkavállalói részesedés (többek között tőkerészesedés) támogatása” című PEPPER II. jelentésre, amelyet a Bizottság 2017 januárjában tett közzé (COM(1996)0697),

—

tekintettel „A nyereségből és a vállalati eredményekből való munkavállalói részesedés támogatása” című PEPPER I. jelentésre, amelyet a Bizottság és az Európai Egyetemi Intézet 1991 márciusában tett közzé,

—

tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

—

tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A8-0293/2018),

A.

mivel a munkavállalók számos munkavállalói pénzügyi részvételi modell közül választhatnak: nyereségrészesedés, munkavállalói tőkerészesedés, a munkavállalók szövetkezeti modellekben való részvétele és munkavállalói részvénytulajdonosi programok (ESOP-ok);

B.

mivel a legmegfelelőbb munkavállalói pénzügyi részvételi modellt az egyes vállalatoknak és munkavállalóiknak körültekintően kell kiválasztaniuk, figyelembe véve a konkrét nemzeti adózási szabályokat és ágazati környezetet, és a modell nagyrészt a vállalat méretétől, tevékenységétől és státuszától függ, különösen, ha tőzsdén jegyzett társaságról van szó; mivel egy uniós szinten egységes, mindenkire egyaránt alkalmazható munkavállalói pénzügyi részvételi modell kidolgozása nem célravezető;

C.

mivel a 2013. évi európai vállalati felmérés (5) adatai szerint a munkavállalói pénzügyi részvételi modellek a vállalati jellemzők szerint jelentősen eltérhetnek; mivel az európai létesítmények 62 %-a alkalmazza a változó javadalmazás valamilyen formáját, amilyen például a nyereségrészesedés (30 %) és a csoportos teljesítményhez kapcsolt fizetés (25 %); mivel a létesítmények 5 %-a alkalmaz munkavállalói részvénytulajdonosi programokat; mivel e rendszerek gyakrabban fordulnak elő a magánszektorban, mint a közszektorban (néhány nemzeti kivételtől eltekintve), valamint bizonyos gazdasági szektorokban, különösen az információs és kommunikációs technológiák, a pénzügyek, a biztosítás, valamint a tanácsadás ágazatában; mivel a nagyobb vállalatok a kis- és középvállalkozásoknál nagyobb valószínűséggel használnak ilyen munkavállalói pénzügyi részvételi rendszereket, és ezek elterjedtebbek a külföldi tőkével működő és a multinacionális vállalatoknál, valamint a gazdaságilag (6) központi vagy fejlett régiókban elhelyezkedő vállalatoknál;

D.

mivel az ESOP-ok a munkavállalói pénzügyi részvétel olyan formáját jelentik, amelyben a munkavállalók által szabadon választott és a nevükben eljáró közvetítő szervezet szavazati jogokat gyakorolhat, illetve más irányítási formát alkalmazhat;

E.

mivel a munkavállalókat konzultációba és döntéshozatalba bevonó munkavállalói pénzügyi részvételi rendszerek többek között a fenntartható kormányzás, a fenntarthatóság, a szociális párbeszéd, a munkáltatók és a munkavállalók közötti kölcsönös tisztelet és egyéb szempontok – például között a munkaerő felvétele, megtartása, a motiváció, az elégedettség és a készségek fejlesztése, valamint a versenyképesség és az általános teljesítmény – tekintetében bizonyítottan (7) előnyökkel járnak az alkalmazottak és a vállalat számára egyaránt;

F.

mivel a munkavállalók döntéshozatalban való részvétele javíthatná a szervezeti teljesítményt és a munkavállalók munkával töltött idejének minőségét, illetve mivel ezt a munkahelyi innováció eszközeként (8) lehetne használni, amely előmozdítaná a felelősségvállalás szemléletét, fokozná az információáramlást a vállalatnál és növelné a munkaadók és munkavállalók közötti bizalom szintjét;

G.

mivel a munkavállalói pénzügyi részvételi rendszerek a vállalatok – köztük a kkv-k –és a munkaerőpiac támogatásán keresztül kedvező hatással lehetnek a tagállamok gazdaságára; mivel a munkavállalók vállalati pénzügyi részvétele hozzájárulhat a munkahelyi elégedettséghez, a felelősség vállalásához, a munkáltatók és a munkavállalók közötti kölcsönös tisztelethez, valamint a munkavállalók általános teljesítményének javulásához, továbbá segítheti a munkavállalókat abban, hogy saját országukban lehetőségeket találjanak;

H.

mivel a tőkepiaci unió kiépítésével összefüggésben a munkavállalók vállalati pénzügyi részvétele hozzájárulhat a tőkepiaci unió inkluzív növekedésre és a gazdasági tevékenységek átláthatóságára irányuló célkitűzéseinek megvalósításához; mivel a munkavállalók vállalati pénzügyi részvétele – amennyiben ahhoz a vállalatok és tagállamok képzéseket kínálnak a résztvevőknek – javíthatja az uniós polgárok pénzügyi oktatását, ami potenciálisan csökkentené a befektetésektől való vonakodásukat és növelné a lakossági befektetéseket;

I.

mivel az európai foglalkoztatási stratégia és az Európa 2020 stratégia prioritásokat határoz meg a munkahelyek minőségének javítása és a jobb munkakörülmények biztosítása érdekében; mivel a munkavállalóknak a vállalat pénzügyi eredményéből történő egyre nagyobb mértékű részesedése és jobb jutalmak felkínálása segíthet e célok elérésében;

J.

mivel alapvető fontosságú, hogy a munkavállalói pénzügyi részvétel együtt járjon az alkalmazottak magas szintű tájékoztatásával, képzésével és a velük folytatott konzultációval, hogy teljes mértékben megismerhessék a pénzügyi részvételi rendszerek működését, és hogy a tények teljes ismeretében mérlegelni tudják az ilyen rendszerekben rejlő előnyöket és kockázatokat, például a vállalat csődje esetén;

K.

mivel a munkavállalói pénzügyi részvétel, a fokozott szociális párbeszéd és a stratégiai döntéshozatal révén a munkáltatók befektethetnek alkalmazottaik fejlődési lehetőségeibe, hozzájárulva ezáltal a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemhez és a magas szintű képzés biztosításához;

L.

mivel a munkavállalók döntéshozatalba történő bevonásán keresztül – a rendszer sajátosságai függvényében – a munkavállalói pénzügyi részvétel egyes esetekben segítheti a vállalatokat, köztük a kkv-kat az átszervezésben és az üzletmenet folytonosságában, azzal, hogy kezeli a vállalati jogutódlással és a nemzedékváltással kapcsolatos problémákat, például a családi vállalkozások esetén;

M.

mivel azt is figyelembe kell venni, hogy a munkavállalói pénzügyi részvételnek előnyei és hátrányai egyaránt vannak;

N.

mivel a munkavállalói pénzügyi részvétel bizonyos kockázatokat hordoz, ugyanakkor „lengéscsillapítóként” is működhet, lehetővé téve a bónuszoka vagy egyéb jutalmakat, és biztosítva, hogy a munkavállalók védett részvényekből álló portfólióval rendelkezzenek; mivel különösen az ESOP-ok a tőzsdén nem jegyzett vállalatok esetében a munkavállalók általi kivásárlás egyik hatékony modellje lehetnek, amelynek során az elsőbbségi kivásárlási eljárás lehetővé tenné a munkavállalók számára saját munkahelyük potenciális megőrzését, ha fennáll a lehetősége annak, hogy vállalatukat más vállalatok is kivásárolják;

O.

mivel a munkáltatót sújtó válság idején ezért intézkedéseket kell tenni a munkavállalók védelmére a munkájuk és a befektetett tőke elvesztését jelentő kettős kockázattal szemben; mivel a munkavállalói pénzügyi részvétel nem használható fel a munkavállalók által megszerzett szociális és munkavállalói jogok csökkentésére, nem helyettesítheti rendes alapbérüket és bérük egyéb összetevőit vagy a nyugdíj-hozzájárulást, valamint nem lehet a kockázatok munkavállalókra való átruházásának vagy a munkaügyi jogszabályok megszegésének eszköze;

P.

mivel a munkavállalói pénzügyi részvételnek – különösen a kkv-kban – önkéntesnek kell maradnia a munkavállalók számára, anélkül, hogy az befolyásolná mobilitásukat, társadalombiztosításukat vagy a kollektív fellépéshez való jogukat; mivel ezért a munkavállalóknak mindenkor hozzá kell férniük a vállalat gazdasági helyzetével kapcsolatos információkhoz – az üzleti titkokat és a kereskedelmi szempontból érzékeny információkat kivéve –, és tájékoztatást kell kapniuk a munkavállalói pénzügyi részvétel egyes rendelkezésre álló modelljeinek előnyeiről és hátrányairól;

Q.

mivel az adózási ösztönzők a munkavállalói pénzügyi részvétel előmozdításának kulcsfontosságú elemét jelentik, amelyek közép- és hosszú távon megtérülhetnek, tekintettel arra, hogy azokban az országokban vannak régi hagyományai a munkavállalók pénzügyi részvételének, ahol a legfejlettebb a munkavállalói tulajdonlás és a legmagasabbak az adókedvezmények;

R.

mivel a proaktív foglalkoztatási politikák – például a valódi önfoglalkoztatás vagy a szokásos és szociális vállalkozások támogatása – a 2013. januárban elfogadott európai vállalkozási cselekvési tervvel összhangban a munkanélküliek munkaerő-piaci reintegrációjának kritikus eszközét jelentik;

S.

mivel a jelenlegi Európai Szociális Alap támogatja a szociális vállalkozásokat, valamint a szociális és szolidáris gazdaságot, és az új ESZA+-nak a továbbiakban is támogatnia kell ezeket; mivel a munkavállalói pénzügyi részvétel értékes hozzájárulást nyújthat a szociális és szolidáris gazdaság fejlesztéséhez, például a beruházások vagy a finanszírozás elérhetőbbé tétele révén;

T.

mivel a munkavállalói pénzügyi részvétel azokat az uniós programokat egészítheti ki, amelyek – különösen a kkv-kat célozva – a tőkéhez való hozzáférést hivatottak javítani, ilyen például a COSME program, az InnovFin program, a Kreatív Európa program és az európai strukturális és befektetési alapok;

U.

mivel a munkavállalói pénzügyi részvétel kiegészítő eszközként szolgálhat az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alaphoz, amely az átképzést, a képzést, az önfoglalkoztatásra, a vállalkozásalapításra és a vállalkozás alkalmazottak által történő átvételére nyújtott támogatást ösztönző intézkedések révén azokat segíti, akik a globalizáció, illetve a gazdasági és pénzügyi válság okozta jelentős strukturális változások következtében vesztették el állásukat;

V.

mivel a munkavállalói pénzügyi részvételre vonatkozó uniós iránymutatások segítséget nyújthatnak a tagállamoknak egy ilyen rendszer kidolgozásában, amely a munkavállalók és munkaadók számára egyaránt előnyös lenne, és egyben növelné a lakosság tudatosságát a munkavállalói pénzügyi részvétellel kapcsolatosan;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.