EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.7.12.

COM(2018) 540 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

Az európai uniós jog alkalmazásának nyomon követése
2017. évi éves jelentés

{SWD(2018) 377 final}
{SWD(2018) 378 final}
{SWD(2018) 379 final}

Előszó    

A jogérvényesítés nélkülözhetetlen az uniós szakpolitikák megfelelő végrehajtásához    

1.    Új lendület a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a beruházásoknak    

2.    Összekapcsolt digitális egységes piac    

3.    Stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és előretekintő éghajlat-politika    

4.    Megerősített iparon alapuló, mélyebb és méltányosabb belső piac    

5.    Mélyebb és méltányosabb gazdasági és monetáris unió    

6.    A jogérvényesülés és az alapvető jogok kölcsönös bizalmon alapuló térsége    

7.    Úton egy új migrációs politika felé    

Előszó

Egyik nagy elődöm, Walter Hallstein mondta, hogy az Európai Unió a lényegét tekintve jogközösség. E szavak sarkalltak arra, hogy jogi tanulmányokat folytassak, majd politikai pályám alakításában is iránytűként szolgáltak. Számomra ezek a gondolatok ma éppúgy érvényesek, mint egykor. Továbbra is a jog a legjobb eszközünk a méltányosságért folytatott küzdelemben, szabadságaink védelmében és polgáraink szolgálatában.

Ezért 2014. novemberi hivatalba lépésemkor ígéretet tettem arra, hogy kiemelt figyelmet fordítok a szakpolitikai döntéshozatalra és a jogalkotásra. Most is arra törekszünk, hogy szakpolitikai javaslataink bizonyított tényeken és nyilvános konzultáción alapuljanak. A minőségi jogalkotási program központi elemét képező munkamódszer azt hivatott biztosítani, hogy az EU szabálykönyvében szereplő minden egyes intézkedés a célnak megfelelő és a lehető legkönnyebben végrehajtható és alkalmazható legyen.

Azonban bármilyen körültekintően dolgozzuk ki és fogalmazzuk meg a szabályokat, csak annyira lesznek célravezetőek, amilyen hatékonyan végrehajtjuk őket. A Bizottság ezért fordít legalább akkora figyelmet a jogszabályok megfelelő alkalmazásának biztosítására, mint amekkora körültekintéssel eleve kidolgozza őket. Az uniós jog hatékony végrehajtásának záloga a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködés és egyeztetés. Számomra ezért volt mindig is elsődleges fontosságú, hogy jogérvényesítési kérdésekben párbeszédet folytassunk. Ugyanebből az okból továbbra is támogatjuk a tagállamokat az uniós jog végrehajtásában.

Egyúttal határozottan fel kell lépnünk az uniós jog súlyos megsértése ellen. Erre tekintettel 2016-ban egyértelmű prioritásokat határoztunk meg a kötelezettségszegési ügyekkel és panaszokkal kapcsolatos munkánkban. Azóta jogérvényesítési erőfeszítéseinkkel az uniós jog megsértésének legsúlyosabb eseteire összpontosítunk, amelyeknél az uniós fellépés valódi hozzáadott értéket jelenthet. Szerepünk kettős: egyrészről segítséget nyújtunk a tagállamoknak az uniós jog végrehajtásában, másrészről pedig határozottan fellépünk az előforduló súlyos kötelezettségszegések ellen. Ez a két szerep szorosan összefonódik.

Ez az uniós jog 2017. évi alkalmazásáról szóló jelentés az első olyan évről számol be, amikor a Bizottság átültette a gyakorlatba ezt az új, célirányosabb megközelítést. A kezdeti eredmények alapján az új megközelítés máris érezhető hatást gyakorol.

A munkavállalók szabad mozgása az Európai Unió egyik legnagyobb eredménye, az európai polgárok azonban nem mindig érzik úgy, hogy méltányosan zajlik. Emiatt 2014-ben a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv érvényesítésre vonatkozó szabályokat vezettünk be 2016-os hatálybalépéssel, hogy további eszközökkel segítsük a tagállami hatóságokat a visszaélések, a csalás és a be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelemben. A Bizottság 2017-ben a jogérvényesítési hatáskörét felhasználva gondoskodott arról, hogy a tagállamok megfelelően és hatékonyan átültessék e szabályokat. A kötelezettségszegések orvoslására szolgáló eszközeinket a fogyasztóvédelem területén is felhasználtuk. Ezzel érezhető változást hozunk a polgárok életébe, például el tudjuk érni, hogy a szervezett utazáson részt vevő nyaralók visszakapják a pénzüket, ha a társasutazás szervezője csődbe megy.

A jogérvényesítés az online világban is kedvező változásokat hoz. Egyre több polgárban erősödik az aggodalom a személyes adatainak védelme iránt. Ezért vezettünk be új szabályokat, amelyek immár világszinten is új mércének számítanak a polgárok magánéletének védelmében. 2017 folyamán a tagállamokkal szorosan együttműködve előkészítettük a terepet e szabályok 2018. májusi alkalmazandóvá válásához. Ez is jelzi, mennyire fontos számunkra, hogy a tagállamokat támogassuk az uniós jogszabályoknak való mielőbbi megfelelésben.

A biztonságunkat erősítő és az adófizetők pénzét védő szabályok esetében is ezt a megközelítést követtük. A Bizottság fokozta a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet, hogy a tagállamok szorosabban együttműködjenek az ilyen jellegű, határokon átnyúló bűnözés megállítása érdekében. Az ez irányú törekvéseket 2017 folyamán végig támogattuk azzal, hogy határozottan felléptünk a pénzmosás elleni új uniós jogszabályok nemzeti jogba való megfelelő átültetéséért.

Ezek a példák azt mutatják, hogyan hozhatnak változást a jogszabályok, és miként gondoskodhatunk megfelelő jogérvényesítéssel arról, hogy ezt a változást az európai polgárok is megtapasztalják mindennapi életükben. Ezt jelenti, hogy mindnyájan jogközösség tagjai vagyunk.

az Európai Bizottság elnöke

Jean-Claude Juncker

A jogérvényesítés nélkülözhetetlen az uniós szakpolitikák megfelelő végrehajtásához

Az Európai Unió csak akkor tudja megvalósítani szakpolitikáit, ha a tagállamok helyesen és indokolatlan késedelem nélkül alkalmazzák és végrehajtják az uniós jogszabályokat. A Bizottság különféle eszközökkel, többek között kötelezettségszegési eljárásokkal gondoskodik arról, hogy az uniós szakpolitikák célkitűzései teljesüljenek a gyakorlatban.

Az uniós szabályok érvényesítésének még inkább stratégiai megközelítése

Az „ Uniós jog: jobb eredmények elérése a jobb alkalmazás révén ” című közleményében a Bizottság bejelentette, hogy új megközelítést vezet be a kötelezettségszegési politikájában. Kifejezetten azokra a problémákra összpontosít majd, amelyeknél jogérvényesítési intézkedései tényleges változást hozhatnak, és valódi hozzáadott értéket teremthetnek az egyének és a vállalkozások számára.

Például az egységes piac hatalmas lehetőségeket kínál az európai vállalkozásoknak, valamint nagyobb választékot és alacsonyabb árakat biztosít a fogyasztók számára. Az egységes piac lehetővé teszi, hogy az emberek szabadon eldöntsék, hova szeretnének utazni, és hol szeretnének élni, dolgozni vagy tanulni. Ezek az előnyök azonban nem érvényesülnek, amennyiben nem alkalmazzák vagy nem hajtják végre az egységes piaci szabályokat, vagy ha egyéb akadályok veszélyeztetik azok érvényesülését.

Az uniós intézmények közötti feladatmegosztásban az Európai Bizottság általános feladatkörébe tartozik a jogalkotási eljárás elindítása. A Bizottság javaslatairól a Tanács és az Európai Parlament dönt. A tagállamok feladata, hogy az uniós jogszabályokat időben és helyesen alkalmazzák, végrehajtsák és érvényesítsék nemzeti jogrendjükben. A körfolyamatot a Bizottság zárja: miután javaslatai uniós jogszabállyá válnak, nyomon követi, hogy a tagállamok helyesen alkalmazzák-e ezeket a jogszabályokat, és intézkedik, amennyiben nem.

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás értelmében a három intézmény megegyezett arról, hogy hatékonyan végrehajtható, nyílt, egyértelmű és hozzáférhető jogszabályokat alkot az uniós polgárok számára. A Bizottság a tagállamokkal együttműködve gondoskodik erről. Ennek érdekében végrehajtási terveket készít, hogy segítséget nyújtson a tagállamoknak az uniós jogszabályok végrehajtásában. Irányelvjavaslatok kidolgozása során a Bizottság egyeztet a tagállamokkal arról, hogy szükség van-e úgynevezett magyarázó dokumentumra, amely ismerteti, hogyan ültették át az adott irányelvet a nemzeti jogukba. Ez az egyeztetés a teljes jogalkotási eljárás alatt, majd azt követően az uniós jogszabály nemzeti jogba való átültetése, végrehajtása és alkalmazása során is folytatódik.

Miután megállapodás születik, a tagállamoknak hatékonyan és időben végre kell hajtaniuk és alkalmazniuk kell az uniós jogszabályokat, hogy a lakosság részesüljön azok várt előnyeiből.

A Bizottság új jogérvényesítési politikája előmozdítja az uniós szakpolitikai célkitűzések elérését. Ennek értelmében a Bizottságnak határozottan és gyorsan fel kell lépnie, ha kötelezettségszegések gátolják az uniós szakpolitikai célok teljesítését.

A Bizottság egyértelmű prioritásokat határozott meg, amelyek iránymutatásként szolgálnak majd, amikor az uniós jog feltételezett megsértésének eseteiben jár el. Ezekkel a prioritásokkal és az uniós jog stratégiaibb szempontú érvényesítésére vonatkozó politikai elkötelezettségével összhangban a Bizottság akkor zárta le az ügyeket, amikor szakpolitikai szempontból helyénvalónak tűnt.

Annak érdekében, hogy szükség esetén gondoskodjon a gyorsabb jogszabályi megfelelésről, a Bizottság kiigazította az EU Pilot problémamegoldó mechanizmus igénybevételével kapcsolatos politikáját. E mechanizmus keretében a Bizottság nem hivatalosan fogalmazza meg az esetleges kötelezettségszegésekkel kapcsolatos aggályait a tagállamok számára, mielőtt hivatalos eljárást indítana. Az EU Pilot azonban már nem az alapértelmezett mechanizmus arra, hogy a Bizottság párbeszédet kezdeményezzen a tagállamokkal az uniós jog feltételezett megsértéséről. Ehelyett rendszerint kötelezettségszegési eljárás indít anélkül, hogy az EU Pilot mechanizmusra támaszkodna. Ez a magyarázata annak, hogy jelentősen 2017-ben lecsökkent a Bizottság által indított EU Pilot eljárások száma.

Mivel a Bizottság kiemelt figyelmet fordít azoknak az ügyeknek a kivizsgálására, amelyekben a tagállamok elmulasztották az irányelvek átültetésére irányuló nemzeti intézkedések bejelentését, ezért megerősítette az ilyen ügyekre vonatkozó szankciórendszerét. Amikor ezek a kötelezettségszegési ügyek a Bíróság elé kerülnek, a Bizottság egyösszegű átalány és kényszerítő bírság kiszabását is kéri a Bíróságtól. A Bizottság ezt a politikát az „ Uniós jog: jobb eredmények elérése a jobb alkalmazás révén ” című, 2017. január 19-i közlemény közzététele után indított kötelezettségszegési eljárások esetében alkalmazza. Mivel azóta csak rövid idő telt el, a Bizottság 2017-ben még egy ügyet sem utalt a Bíróság elé az új szankciórendszer alapján.

A Bizottság változatlanul nagyra értékeli a lakosság, a vállalkozások és más érdekeltek segítségét abban, hogy felderítse az uniós jog megsértésének eseteit. Ugyanakkor legalább ennyire fontos, hogy a lakosság tisztában legyen a kötelezettségszegési eljárás jellegével, és ehhez igazítsa az elvárásait. A kötelezettségszegési eljárás elsődleges célja, hogy a tagállamok megfeleljenek az uniós jognak, és nem az, hogy egyéni jogorvoslatot vagy kártérítést biztosítson. Bizonyos fajta ügyek gyakran kielégítően rendezhetők más, arra alkalmasabb uniós vagy tagállami szintű fórumokon, például a belső piaci panaszkezelő hálózaton (SOLVIT) keresztül, nemzeti bíróságok előtt vagy nemzeti ombudsman bevonásával. Az alapokat az „ Uniós jog: jobb eredmények elérése a jobb alkalmazás révén ” című közlemény fektette le, amelyben a Bizottság vállalta, hogy az uniós jog alkalmazásával kapcsolatos jó közigazgatás nemzeti szintű előmozdítása érdekében szorosabb együttműködést fog folytatni az Ombudsmanok Európai Hálózatával.

2017-ben a Bizottság erre a kötelezettségvállalásra épített. Az európai ombudsmannal és az Ombudsmanok Európai Hálózatával közösen munkaértekezletet szervezett, hogy élénkítse az uniós jog megsértésével kapcsolatosan folyamatban lévő vizsgálatokról és a lakosság rendelkezésére álló jogorvoslati mechanizmusokról zajló információcserét.

A nemzeti parlamentek lényeges szerepet játszanak az uniós jogszabályok tagállami jogrendben való végrehajtásában. A Bizottság ezért csak üdvözölni tudja, hogy nagyobb érdeklődést mutatnak az uniós jog végrehajtásával, alkalmazásával és hatékony érvényesítésével kapcsolatos kérdések iránt. A Bizottság nemcsak a jogalkotási javaslatokról egyeztet rendszeresen a nemzeti parlamentekkel, de egyedi, jogérvényesítési vonatkozású kérdésekre is kiterjesztette a párbeszédet. 2017-ben ezzel a lehetőséggel élve tisztázta új jogérvényesítési politikáját a német és a cseh nemzeti parlamenttel folytatott egyeztetései során.

1.Új lendület a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a beruházásoknak

A Juncker-Bizottság első prioritása a munkahelyteremtő beruházások élénkítése és Európa versenyképességének fokozása. Ha azonban a tagállamok nem hajtják végre helyesen és időben az uniós szabályokat, akkor veszélybe kerülnek a vállalkozásokat és a munkahelyteremtést támogató, megfelelő szabályozási környezet megteremtésére irányuló erőfeszítések.

Tisztességes munkafeltételek biztosítása az Unió egész területén

A munkavállalók egységes piacon belüli szabad mozgásához elengedhetetlen, hogy a munkavállalók hasonló szintű munkahelyi védelemben részesüljenek az Európai Unió egész területén. A munkaidő-irányelv állapítja meg a minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeket a munkaidő megszervezése tekintetében. a hosszú munkaidő és a nem megfelelő pihenőidő (különösen a túl hosszúra nyújtott időszakok alatt) káros lehet a munkavállalók egészségére (például több baleset és tévedés, fokozott stressz és fáradtság, rövid és hosszú távú egészségügyi kockázatok merülhetnek fel).

A Bizottság 2017 áprilisában a munkaidő-irányelvről szóló, úgynevezett értelmező közleményt és az irányelv végrehajtásáról szóló  jelentést  tett közzé. Ezek a dokumentumok az alkalmazandó jogszabályok tisztázására szolgálnak. Ezzel összefüggésben a közlemény elsősorban a nemzeti hatóságoknak, a jogászoknak és a szociális partnereknek nyújt segítséget az irányelv értelmezésében.

A munkaidő-irányelv  alkalmazásában a tagállamok között tapasztalható eltérések miatt a munkavállalók bizonyos csoportjai nem részesülnek az irányelv által kínált védelemben. A közszférában, a fegyveres erőknél, a rendőrségnél és a polgári védelmi szolgálatoknál, így a büntetés-végrehajtási személyzet és a hivatásos tűzoltók körében nem minden esetben érvényesültek az irányelv előnyei. Ami a magánszektort illeti, egyes tagállamokban a háztartási alkalmazottak sem mindig élvezhetik az irányelv szerinti jogaikat. Az irányelv egyik központi elemét, a fizetett éves szabadsághoz való jogot a tagállamok nem minden esetben építették be helyesen a nemzeti jogba.

Az elmúlt húsz évben ilyen hiányosságokra irányultak a Bizottság jogérvényesítési intézkedései. Ezenkívül az Európai Unió Bírósága több mint ötven ítéletében és végzésében foglalkozott a munkaidő-irányelv rendelkezéseinek értelmezésével. Ezek a jogértelmezések messzemenő hatást gyakorolnak, ugyanis a tagállami bíróságok felhasználják őket a nemzeti jog értelmezésében, ezáltal pedig a munkáltatók számára is kötelezővé válnak.

Az uniós munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági jogszabályok szigorú előírásokat rögzítenek a munkavállalók munkahelyi egészségügyi és biztonsági kockázatokkal szembeni védelmét illetően. Ezek a jogszabályok hozzájárulnak a munkavégzéssel összefüggő betegségek és balesetek megelőzéséhez, ami kedvező hatással van a polgárok életére. A Bizottság e területen hozott jogérvényesítési intézkedéseinek eredményeképpen a tagállamok 2017-ben nemzeti jogszabályokat léptettek hatályba, hogy megfeleljenek az uniós jognak, különösen az elektromágneses tereknek való munkahelyi expozícióról szóló irányelvnek.

A környezetvédelmi szabályok érvényesítése

A Bizottság 2017-ben is tett jogi lépéseket a környezetvédelmi jogszabályok nem megfelelő végrehajtása orvoslása érdekében.

A levegőminőség javítása továbbra is komoly kihívást jelent. Jóllehet a tagállamok kötelesek jó levegőminőséget biztosítani polgáraik számára, a levegőminőség több országban évek óta problémát jelent. Minden évben többen halnak meg a rossz levegőminőség miatt, mint közúti balesetben.

A tagállamoknak ezenkívül megfelelő rendszerekkel kell rendelkezniük a települési szennyvíz gyűjtésére és tisztítására, mivel a kezeletlen víz veszélyt jelent az emberi egészségre, a belvizekre és a tengeri környezetre.

A Bizottság 2017-ben aktívan folytatott kötelezettségszegési eljárásokat azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek nem ültették át nemzeti jogszabályaikba a környezeti hatásvizsgálatokról szóló felülvizsgált irányelvben foglalt rendelkezéseket. Ez az irányelv egyszerűsíti a projektek környezetre gyakorolt lehetséges hatásainak vizsgálatára vonatkozó szabályokat.

A Bizottság egyúttal szorosan együttműködött a tagállami hatóságokkal és más érdekeltekkel, hogy előmozdítsa a megfelelést és a problémák orvoslását a kezdeti szakaszban. A Bizottság 2017 februárjában a környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálatáról szóló országjelentéseket tett közzé, amelyek első alkalommal nyújtottak átfogó áttekintést arról, hogy a tagállamok hogyan alkalmazzák a gyakorlatban az uniós környezetvédelmi politikákat és jogszabályokat. A Bizottság e jelentések alapján párbeszédet kezdeményezett a tagállamokkal. Ezenkívül a Bizottság szakértői értékelési eszközt is létrehozott, amely a szakismeretek uniós környezetvédelmi jogszabályok és politika végrehajtásáért felelős nemzeti, regionális és helyi hatóságok közötti megosztásához nyújt segítséget.

A mezőgazdasági szabályok érvényesítése

A közös agrárpolitika és a kapcsolódó uniós szabályok érvényesítése előmozdítja a mezőgazdasági jövedelem növekedését és a gazdálkodás környezetbarátabbá tételét. Ezek az intézkedések emellett hozzájárulnak az ágazat versenyképességének és erőforrás-hatékonyságának fokozásához, általánosabban pedig támogatják a vidéki életet.

A Bizottság által 2017-ben a mezőgazdasági szabályok érvényesítésére hozott intézkedések középpontjában annak ellenőrzése állt, hogyan hajtják végre a tagállamok a közvetlen kifizetések reformját . A Bizottság kétoldalú egyeztetéseket kezdeményezett azokkal a tagállamokkal, amelyek helytelenül használják fel a termeléstől függő önkéntes támogatási rendszer keretében nyújtott pénzügyi támogatást olyan gazdálkodási formák vagy szektorok javára, amelyek nem a termelés beszüntetésének vagy csökkentésének veszélye miatt vannak nehéz helyzetben.

A gyakorlatban felmerülő nehézségekből kiderült, hogy a vonatkozó szabályok tisztázására van szükség. A Bizottság ezért 2017 decemberében rendeletet fogadott el, hogy kiigazítsa a feltételeket, amelyek alapján a tagállamok a termeléstől függő önkéntes támogatási rendszeren keresztül pénzügyi támogatásban részesíthetnek mezőgazdasági termelőket.

A tejben található kazeinek sokféleképpen felhasználhatók az iparban. Számos ágazatban szolgálnak kötőanyagként, a sajt fontos összetevői, és élelmiszer-adalékanyagokként is használatosak. A kazeinekre és kazeinátokra vonatkozó uniós címkézési szabályok megkönnyítik az élelmiszer-vállalkozók számára, hogy szabadon szállítsák ezeket a termékeket.

A tengerügyek és halászati szabályainak érvényesítése

Annak érdekében, hogy előmozdítsuk Európa áttérését a természeti erőforrások fenntarthatóbb felhasználásán alapuló, úgynevezett körforgásos gazdaságra, fenntartható módon kell gazdálkodnunk a halászati erőforrásokkal. Ez ahhoz is szükséges, hogy hosszú távon biztosítsuk a foglalkoztatást és a növekedést a halászati ágazatban. A Bizottság 2017. évi jogérvényesítési stratégiájában ezért nagy hangsúlyt kapott a halászati állományvédelem és ellenőrzés, amely elengedhetetlen a körforgásos gazdaság megteremtéséhez.

Ha a tagállamok nem hoznak haladéktalanul hatékony intézkedéseket a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzése érdekében, azzal megnehezítik az Európai Unió számára, hogy világszerte fellépjen az ilyen gyakorlatok ellen.

A halászat ellenőrzésére szolgáló nemzeti rendszereknek visszatartó erejű szankciókat kell alkalmazniuk az uniós közös halászati politika szabályainak súlyos megsértése esetén. A Bizottság intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy a fenntarthatóságra nézve káros hatású jogellenes halászati tevékenységek felderítését gátló rendszerszintű hiányosságokat orvosolja.

A közös halászati politika értelmében az uniós halászhajóknak azonos hozzáféréssel kell rendelkezniük a vizekhez és az erőforrásokhoz az összes uniós vízen. Mindegyik tagállamnak biztosítania kell, hogy a más uniós ország lobogója alatt közlekedő hajók halászat céljából szabadon hozzáférjenek a joghatósága alatt álló vizekhez.

Az uniós vizeken a helyért – megújuló energiát előállító berendezések használata, akvakultúra és egyéb felhasználás céljából – folyó verseny szükségessé tette, hogy következetesebben kezeljük tengereinket. A tengeri területrendezés határokon és ágazatokon átívelő tevékenység, amelynek célja a tengeren végzett emberi tevékenységek hatékonyságának, biztonságosságának és fenntarthatóságának biztosítása. A Bizottság 2017-ben lépéseket tett annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok időben átültessék a tengeri területrendezés uniós közös keretét a nemzeti jogszabályaikba.

A regionális politika szabályainak érvényesítése

Az európai strukturális és beruházási alapok Európa-szerte támogatják a legfontosabb, növekedésösztönző szakpolitikai területekre irányuló beruházásokat. Az esb-alapok lehető leghatékonyabb felhasználásának biztosítása érdekében a tagállamoknak meg kell felelniük bizonyos előfeltételeknek . Ezek teljesülését a Bizottság ellenőrzi. A tagállamokban megvalósuló beruházásoknak ugyanazoknak az uniós jogszabályoknak és előírásoknak kell megfelelniük, amelyek különféle ágazatokra, így például a környezetvédelmi, a foglalkoztatási vagy a kutatási szektorban alkalmazandóak.

A Bizottság 2017-ben arra összpontosított, hogy az előfeltételeket érvényesítse a közbeszerzés, az állami támogatás, a közlekedési beruházásokra vonatkozó átfogó tervek, valamint a víz- és hulladékgazdálkodás terén.

Küzdelem az uniós költségvetés terhére elkövetett csalások ellen

A Bizottság 2017-ben tovább folytatta azoknak az ügyeknek a kivizsgálását, amelyek bevételkiesést okoztak az uniós költségvetésben.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentést tett közzé egy nagy horderejű, 2017-es vámcsalási ügyről. Ennek keretében nemzetközi bűnszervezetek felderítették azokat az uniós kikötőket, ahol a leglazább a vámellenőrzés, hogy Kínából behozott textiltermékeket és lábbeliket megtévesztő módon csekély értéken jelentsenek be. Mivel a vám és a hozzáadottérték-adó kiszámításának is a behozott áruk értéke képezi az alapját, így a csalók megfelelő vámellenőrzés hiányában jogellenes előnyhöz juthatnak azáltal, hogy a jogszerűen fizetendő összeghez képest jóval kevesebbet fizetnek. Az OLAF a vizsgálata során feltárta, hogy ennek a csalárd áruforgalomnak a legnagyobb központja az Egyesült Királyságban volt. Mivel az árukat főként más tagállamok, köztük Franciaország, Spanyolország, Németország és Olaszország piacaira szánták, ez a tevékenység jelentős hatással volt az e tagállamok által elvárt hozzáadottérték-adóból származó bevételekre. A Bizottság 2017-ben végzett ellenőrzései megerősítették az OLAF vizsgálatának következtetéseit és az Egyesült Királyságban 2011 és 2017 között folytatott csalás tényét. A Bizottság ismételten kérte az Egyesült Királyság hatóságait, hogy tegyenek végre hatékony korrekciós intézkedéseket a Kínából származó textiltermékek és lábbelik ténylegesnél lényegesen alacsonyabb értéken való behozatalának megakadályozására. Más tagállamok már hoztak ilyen intézkedéseket a Bizottság összes tagállamhoz – köztük az Egyesült Királysághoz – intézett ajánlásai nyomán. A Bizottság megfelelő lépéseket tett az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében, és kérte az Egyesült Királyságot, hogy tegye meg az uniós költségvetés felé fennálló összes tartozás rendezéséhez szükséges intézkedéseket.

.

2.Összekapcsolt digitális egységes piac

Bizonyos internetes akadályok miatt az uniós polgárok nem jutnak hozzá egyes termékekhez vagy szolgáltatásokhoz – a digitális egységes piaci stratégia ezeket az akadályokat kívánja felszámolni.

A belföldi díjszabás szerinti barangolás elvének érvényesítése

2017. június 15. óta a belföldi díjszabás szerinti barangolás szabályai vonatkoznak minden az Unió területén belül utazó polgárokra. Ez azt jelenti, hogy amikor másik tagállamba utaznak, ugyanannyit fizetnek a mobiltelefonos hívásokért, szöveges üzenetekért és adatforgalomért, mint a lakóhelyük szerinti tagállamban.

Az elektronikus tranzakciók iránti bizalom biztosítása

Az Európai Unióban már valósággá vált az elektronikus aláírás, amellyel az online világban írhatunk alá dokumentumokat ahhoz hasonlóan, ahogy az offline világban tollal írjuk alá a dokumentumokat. Azonban az elektronikus aláíráson kívül más bizalmi szolgáltatásokra is szükség van ahhoz, hogy a nemzetközi elektronikus tranzakciók is biztonságosak és jogilag érvényesek legyenek (ugyanúgy, mint a belföldiek).

Az internetkapcsolat minőségének javítása

A széles sávú hozzáférés költségének csökkentéséről szóló irányelvnek köszönhetően a nagysebességű internet bevezetésének költsége akár 30 %-kal alacsonyabb lehet, így több uniós polgár juthat ilyen hozzáféréshez. Az irányelv megfelelő végrehajtása elengedhetetlen az Európai Unió digitális egységes piacának megvalósításához, és az internetkapcsolatok számának növeléséhez.

A szerzői és szomszédos jogok védelmének biztosítása

A közös jogkezelésről szóló irányelv hatékonyabbá teszi a közös jogkezelő szervezetek irányítását, és átláthatóbbá teszi a működésüket. Ezek a szervezetek a jogosultak, például szerzők, zeneszerzők vagy előadóművészek nevében kezelik a szerzői és szomszédos jogokat Európa egész területén. Megkönnyítik a jogok engedélyezését, valamint a jogdíjak beszedését és elosztását, emellett támogatják a kulturális kifejezésmódok sokszínűségét. Az irányelv emellett ahhoz is hozzájárul, hogy az online zene széles körben és választékban legyen hozzáférhető Európában, akár országok között is.

Az Európai Unió Bírósága a The Pirate Bay ügyében hozott ítéletében tisztázta, hogyan kell alkalmazni a szerzői jogi szabályokat a felhasználók közötti (peer-to-peer) fájlcserélő weboldalak esetében. A The Pirate Bay lehetővé teszi, hogy a felhasználók a számítógépükön tárolt, szerzői jog által védett műveket szeletekre bontva (úgynevezett torrentfájlokban) megosszák és feltöltsék. A jogosultak rendszerint nem adnak engedélyt az ilyen jellegű weboldalak üzemeltetőinek és felhasználóinak a műveik megosztására. A Bíróság megállapította, hogy a The Pirate Bay és a művek megosztására szolgáló más hasonló internetes felületek elérhetővé tétele és üzemeltetése az uniós szerzői jogi szabályokba ütközhet. Az internetes fájlmegosztó felület üzemeltetőjének akkor is döntő szerepe van a szerzői jog által védett műveknek a felület összes felhasználója számára hozzáférhetővé tételében, ha a kérdéses műveket a felület felhasználói és nem maga a felület teszi elérhetővé.

A Bizottság az év végén elfogadta a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos intézkedéscsomagot is. Az intézkedéscsomag iránymutatást nyújt a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló irányelv értelmezéséhez, ezzel megkönnyítve a tagállamoknak az irányelv végrehajtását.

3.Stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és előretekintő éghajlat-politika

Az európai  energiaunió célja biztonságos, megfizethető és tiszta energia biztosítása a háztartások és a vállalkozások számára az Unión belüli, országhatároktól független, szabad energiaáramlás lehetővé tételével. Emellett élénkíti az új technológiák kifejlesztését és az infrastruktúra megújítását a háztartások számláinak csökkentése, a munkahelyteremtés és a növekedés serkentése érdekében. Az energiaunió az üvegházhatásúgáz-kibocsátás, a környezetszennyezés és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függésünk csökkentésével fenntarthatóvá fogja tenni az energiafogyasztást.

A fogyasztóközpontú, biztonságos, védett és fenntartható energiaágazat megteremtése az energetikai átállás révén

Az energiaszolgáltatók közötti versenynek kedvező környezet megfizethető energiaárakat eredményez a háztartások, a vállalkozások és az iparágak számára. Erre tekintettel a Bizottság az energiaágazatban tett jogérvényesítési intézkedéseivel 2017-ben a harmadik energiaügyi csomagban foglalt irányelvek és a transzeurópai energetikai infrastruktúráról szóló rendelet végrehajtására összpontosított.

Az uniós szabályok megfelelő végrehajtása az energiaágazatban kulcsfontosságú az energiafogyasztás csökkentéséhez és fenntarthatóbbá tételéhez. Emellett hozzájárul a szén-dioxid-kibocsátás és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés visszaszorításához, egyúttal megbízhatóvá teszi az energiaszolgáltatást, különösen a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók számára. A Bizottság energiahatékonysági irányelvvel , az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvvel , megújulóenergia-irányelvvel és a gázellátás biztonságáról szóló rendelettel kapcsolatos jogérvényesítési intézkedései e célkitűzések előmozdítására irányultak.

A Bizottság több jogérvényesítési intézkedést is végrehajtott annak érdekében, hogy a tagállamok megfelelő nemzeti kerettel rendelkezzenek a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék biztonságos és felelősségteljes kezelésére, és fejlessze az ivóvízben előforduló radioaktív anyagokra vonatkozó jogi keretet. Szintén kiemelt figyelmet kapott a tengeri olaj- és gázipari tevékenységekre vonatkozó biztonsági követelmények érvényesítése.

A Bizottság 2016-ban és 2017-ben több jogalkotási javaslat megfogalmazásával fokozta szerepvállalását az energiaágazatban. Közülük két javaslatot (az energiacímkézésről szóló rendeletet és a gázellátás biztonságáról szóló rendeletet ) 2017-ben fogadott el az Európai Parlament és a Tanács.

Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodás végrehajtása

2015-ben a Párizsi Éghajlatváltozási Konferencián az EU és partnerei ambiciózus, átfogó koalíciót hoztak létre, amelynek eredményeképpen megszületett a Párizsi Megállapodás. Ez a Megállapodás globális cselekvési tervet határoz meg annak érdekében, hogy a világ sikeresen elkerülhesse a veszélyes éghajlatváltozást. A Párizsi Megállapodás végrehajtása érdekében az Európai Bizottság az egész gazdaságra kiterjedő, nagyratörő célokra tett javaslatot, hogy az Európai Unió 2030-ra legalább 40 %-kal az 1990. évi szint alá csökkentse az üvegházhatásúgáz-kibocsátását. E célok eléréséhez fontos a hatályos éghajlatvédelmi jogszabályok maradéktalanul végrehajtsa és szigorú érvényesítése.

A Bizottság ezért 2017-ben kiemelt figyelemmel kísérte az éghajlatváltozással kapcsolatos hatályos jogszabályok alkalmazását.

A Bizottság emellett kétoldalú egyeztetéseket kezdeményezett annak érdekében, hogy a tagállamok betartsák a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló irányelvet . A szén-dioxid-leválasztás és -tárolás a jelentős kibocsátási forrásokból, például erőművekből származó szén-dioxid felfogására, sűrítésére, majd megfelelő tárolóhelyre való szállítására és ott a talajba sajtolására szolgáló technika. Ebben a technológiában jelentős lehetőségek rejlenek az üvegházhatásúgáz-kibocsátás Európán belüli korlátozása terén.

A Bizottság hasonló intézkedéseket tett annak érdekében, hogy a tagállamok alkalmazzák a fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló rendeletet . E rendelet a különféle ipari célokra felhasznált, ember által előállított gázok kibocsátásának csökkentésére irányul. Ezek nagyon erős üvegházhatású gázok, amelyek évszázadokig a légkörben maradhatnak.

A Bizottság szintén tevékenyen ellenőrizte, hogy a tagállamok betartják-e a tengeri közlekedésből eredő szén-dioxid-kibocsátások nyomonkövetésére, jelentésére és hitelesítésére szolgáló uniós keret létrehozásáról szóló rendelet rendelkezéseit. A hajózásból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése lényeges lépést jelent a Párizsi Megállapodás céljainak elérése felé.

Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítését mindenképpen fel kell gyorsítani ahhoz, hogy Európa-szerte tiszta és versenyképes legyen a közlekedés. A Bizottság 2017 novemberében elfogadta tiszta mobilitási csomagot , amelynek célja az Unió globális vezető szerepének megszilárdítása a tiszta üzemű gépjárművek terén. Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló irányelv közös keretet hivatott létrehozni az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának Európán belüli széles körű bevezetéséhez. Az irányelv előmozdítja a közlekedés kőolajtól való függésének visszaszorítását, környezeti hatásainak korlátozását és Európa éghajlatváltozás elleni küzdelemben betöltött vezető szerepének megerősítését. Meghatározza az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának, többek között az elektromos járművek, valamint a földgáz- és a hidrogénüzemű járművek töltőállomásainak kiépítésére vonatkozó minimumkövetelményeket.

4.Megerősített iparon alapuló, mélyebb és méltányosabb belső piac

Változatlanul az uniós egységes piac jelenti Európa legbecsesebb értékét az egyének és a vállalkozások számára. Hatalmas lehetőségeket kínál az európai vállalkozásoknak, valamint nagyobb választékot és alacsonyabb árakat biztosít a fogyasztók számára. Az egységes piac lehetővé teszi, hogy az emberek szabadon eldöntsék, hova szeretnének utazni, és hol szeretnének élni, dolgozni vagy tanulni. Ezek az előnyök azonban nem élvezhetők, amennyiben nem alkalmazzák vagy nem hajtják végre az egységes piaci szabályokat, vagy ha egyéb akadályok veszélyeztetik azok érvényesülését.

A torzulásoktól mentes verseny biztosítása

Mindenkinek joga van teljes kártérítéshez az uniós antitrösztszabályok megsértése, például kartellezés vagy piaci erőfölénnyel való visszaélés útján nekik okozott kárért. A gyakorlatban azonban a legtöbb sértett, különösen a kis- és középvállalkozások és a fogyasztók ritkán részesülnek kártérítésben a jogsértőktől. A teljes kártérítés uniós jog, annak gyakorlására azonban a nemzeti szabályok az irányadóak. Ezek gyakran költségessé teszik és megnehezítik az antitrösztszabályok megsértésén alapuló kártérítési keresetek indítását. A 2014-ben elfogadott, az antitrösztszabályok megsértésén alapuló kártérítésről szóló irányelv segítséget jelent az egyéneknek és a vállalkozásoknak a kártérítés követelésében, például azáltal, hogy könnyebben hozzáférhetővé teszi számukra az elszenvedett kárt igazoló bizonyítékokat, és több időt biztosít nekik a követelésük nemzeti bíróság elé terjesztésére.

A Bizottság 2017-ben figyelemmel kísérte az irányelv rendelkezéseinek nemzeti jogszabályokba való átültetését.

Az antitrösztszabályok közjogi érvényesítését illetően Görögország 2017 decemberében olyan korrekciós intézkedésekre tett javaslatot a Bizottságnak, amelyek lignittüzelésű villamosenergia-termeléshez biztosítanának hozzáférést harmadik felek számára. Ezzel a Bizottság által egy 2008-as határozatban felvetett versenyjogi aggályokat kívánja eloszlatni.

A Bizottság emellett 2017-ben folytatta a francia hatóságokkal indított egyeztetéseket olyan intézkedések meghatározása céljából, amelyek alkalmasak a Bizottság által először 2015-ben felvetett versenyjogi aggályok eloszlatására. Ezek az aggályok ahhoz kapcsolódnak, Franciaország a vízenergia-termelési koncesszióinak többségét egyetlen társaságnak ítélte oda, ezáltal pedig fenntartotta vagy növelte annak a társaságnak az erőfölényét a francia villamosenergia-piacon, ezzel megsértve az uniós versenyszabályokat.

Ami az állami támogatásokat illeti, a Bizottság állami támogatások elleni határozatainak következetes érvényesítése elengedhetetlen az állami támogatási ellenőrzési rendszer hitelességének megőrzéséhez.

A munkavállalók szabad mozgásának biztosítása

Az uniós polgárok jogosultak tetszés szerint bármely tagállamban munkát vállalni. Egyúttal védeni kell a külföldön dolgozó munkavállalók jogait. A munkavállalók szabad mozgásával összefüggésben a munkavállalóknak biztosított jogok gyakorlását megkönnyítő intézkedésekről szóló irányelv értelmében a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a mobilis uniós munkavállalók is hatékony jogvédelemben részesüljenek, ha sérülnek a jogaik. A tagállamoknak ki kell jelölniük egy vagy több szervet az egyenlő bánásmód előmozdítása, a mobilis uniós munkavállalók támogatása és segítése, valamint a szociális partnerek, a nem kormányzati szervezetek és a hatóságok közötti aktív párbeszéd elősegítése céljából.

A szabad mozgás az egységes piac egyik legnagyobb előnye, de méltányos módon kell zajlania. Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a szociális dömping a szolgáltatásnyújtás terén, munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv érvényesítéséről szóló irányelv felruházza a nemzeti hatóságokat mindazokkal az eszközökkel, amelyekkel felléphetnek a visszaélések és a csalások ellen, és fokozhatják a közöttük zajló igazgatási együttműködést és információcserét.

Az áruk szabad mozgásának biztosítása

Az uniós jogszabályok értelmében a nemzeti hatóságok felelősek annak ellenőrzéséért, hogy egy gépkocsitípus megfelel-e az uniós szabványoknak, mielőtt az egyes gépkocsik az egységes piacon forgalomba hozhatóvá válnak. Ha egy személygépkocsi-gyártó nem tesz eleget a jogszabályokban előírt követelményeknek, a nemzeti hatóságoknak korrekciós intézkedéseket kell hozniuk (például el kell rendelniük a visszahívást), valamint a nemzeti jogszabályokban előírt hatásos, visszatartó erejű és arányos szankciókat kell alkalmazniuk. A Bizottság 2017-ben folytatta e szabályok tagállamok általi érvényesítésének ellenőrzését.

A letelepedés szabadságának biztosítása

A szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv értelmében az uniós polgárok jogosultak szakképesítésüket másik tagállamban elismertetni.

A polgárok és a vállalkozások hatékonyabb tájékoztatása és segítése

2017 májusában a Bizottság olyan eszközökből álló csomagot fogadott el, amelyekkel javítható az uniós egységes piac gyakorlati működése az egyének és vállalkozások számára.

A SOLVIT cselekvési terv megerősíti a SOLVIT (belső piaci problémamegoldó hálózat) gyakorlati és nem hivatalos jogorvoslati eszközként betöltött szerepét azokban az esetekben, amikor a hatóságok megsértik másik tagállam polgárainak vagy vállalkozásainak az uniós jogait. E terv értelmében a Bizottság a hozzá benyújtott panaszokat továbbítja a SOLVIT felé.

A Bizottság egyúttal ambiciózus javaslatot fogadott el az egységes digitális ügyfélkapura vonatkozóan, ezzel reagálva a vállalkozások, a lakosság és más érdekeltek részéről az egységes piachoz való jobb hozzáférés iránt mutatkozó igényre. Az egységes digitális ügyfélkapun keresztül a felhasználók könnyen, online felületen juthatnak az uniós és nemzeti szabályokkal kapcsolatos információkhoz, az e szabályok betartását szolgáló eljárásokat vehetnek igénybe, valamint segítséget és támogatást kaphatnak uniós és tagállami szinten. A más tagállamokban lévő felhasználóknak ugyanúgy lehetőséget kell biztosítani e szolgáltatások elérésére és igénybevételére, mint a belföldi felhasználóknak. Az ügyfélkapu támogatja majd az egyszeri adatszolgáltatás elvének tagállamok közötti alkalmazását azzal, hogy a bizonyítékok határon átnyúló, automatizált cseréjére szolgáló mechanizmust biztosít. Az egyszeri adatszolgáltatás elvének lényege, hogy a közigazgatási szervek ugyanazt az információt csak egyszer kérik a lakosságtól és a vállalkozásoktól.

Az egységes digitális ügyfélkapu a felhasználók digitális világban felmerülő igényeire reagál. Segítségével a vállalkozások több mint 11 milliárd EUR-t, az uniós polgárok pedig akár 855 000 órát is megtakaríthatnak éves szinten. A kezdeményezés emellett arra ösztönzi a tagállamokat, hogy fogadjanak el e-kormányzati stratégiát, valamint korszerű és hatékony közszolgáltatásokat kínáljanak.

A Bizottságnak 2017-ben a tagállamokkal szorosan együttműködve megkezdte a cégnyilvántartások összekapcsolását , amelynek eredményeképpen a társasági információk könnyebben hozzáférhetővé válnak az Európai Unióban – belföldön és más tagállamokban egyaránt.

A cégnyilvántartások összekapcsolása révén az egységes európai igazságügyi portálon keresztül az Unió egész területén elektronikusan hozzáférhetővé válnak a társaságokkal kapcsolatos információk az összes tagállami cégnyilvántartásból. Ez a rendszer lehetővé teszi majd a vállalkozások, a fogyasztók, a befektetők és a hatóságok számára, hogy többet tudjanak meg a társaságokról, amelyekkel kapcsolatban állnak vagy üzletet kívánnak kötni. A végső cél az egységes piac iránti bizalom növelése az átláthatóság és az uniós társaságokkal kapcsolatos naprakész információk biztosításával.

A tőkepiaci uniónak, a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályoknak és a tőke szabad mozgásának az érvényesítése

A Bizottság jogérvényesítési fellépése 2017-ben elsősorban arra irányult, hogy a tagállamok végrehajtsák a pénzügyi válságot követően elfogadott irányelveket. Ezeknek az irányelveknek a célja, hogy jobban megnyissák az uniós pénzügyi szolgáltatási piacokat, növeljék a pénzügyi szektor rezilienciát és stabilitását, és erősítsék a befektetők védelmét. Ide tartozik a számviteli és a könyvvizsgálati irányelv , a jelzáloghitel-irányelv , a fizetési számlákról szóló irányelv és a számviteli irányelvnek a nem pénzügyi információknak bizonyos nagyvállalkozások általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló irányelv.

2017 végéig szinte mindegyik tagállam elfogadott intézkedéseket arra vonatkozóan, hogy ezen irányelvek rendelkezéseit a nemzeti jogában hatályba léptetése. Sok esetben azután fogadták el ezeket az intézkedéseket, hogy a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított.

A pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv a sarokköve a reformoknak, amelyeket az Európai Unió a pénzügyi válság után a befektetők védelmének erősítése érdekében bevezetett. Az új szabályok megszilárdítják majd az egységes piacot, ezzel lehetővé téve a pénzügyi instrumentumok átlátható, jól felügyelt, versenyképes és stabil piacokon való kereskedését az Európai Gazdasági Térség egész területén.

A pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv és más vonatkozó irányelvek (például az átláthatósági irányelv) megfelelő végrehajtása szükséges a tőkepiaci unió megvalósításához. A tőkepiaci unió célja a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés javítása, különösen az innovatív, az induló, valamint a kis- és középvállalkozások számára. További célkitűzése, hogy vonzóbbá tegye a tőkepiacokat a lakossági és az intézményi befektetők számára, és megkönnyítse a külföldi befektetést.

Az adó- és vámügyi szabályok érvényesítése

A vámügyek terén a Bizottság jogérvényesítési stratégiájával arra összpontosított, hogy a tagállamok helyesen és egységesen alkalmazzák az Uniós Vámkódexet , emellett pedig az Unión belül is feltárja a vámokkal azonos hatású díjakat.

A Bizottság tájékoztatást kért, hogy meggyőződjön a készpénzellenőrzésre vonatkozó nemzeti szabályok uniós jogszabályokkal való összeegyeztethetőségéről.

A közvetett adózás terén a Bizottság a jogérvényesítési intézkedéseiben kiemelt figyelmet fordított azokra a kötelezettségszegésekre, amelyek korlátozták a Szerződésben biztosított szabadságokat, és jelentős hatással voltak a belső piac működésére.

A belső piac egyik előnye, hogy az egyének és a vállalkozások az országhatároktól függetlenül, szabadon mozoghatnak, tevékenykedhetnek és befektethetnek. Mivel azonban a közvetlen adózás nem harmonizált az Unió egész területén, egyes adózók ezt a szabadságot kihasználva kijátszhatják vagy kikerülhetik az adózást az illetőségük szerinti államban. A tagállami adóhatóságok ezért megállapodtak, hogy szorosabban együttműködjenek az adók megfizetése, valamint az adócsalás és az adókijátszás leküzdése érdekében. Ezt az együttműködést a közigazgatási együttműködésről szóló irányelv rögzítette. Ez az irányelv lehetővé teszi, hogy a tagállamok az egyre inkább globalizált környezetben is gondoskodni tudjanak arról, hogy minden adófizető megfelelően kivegye részét az adófizetésből. Ez az alapvető átláthatósági eszköz a LuxLeaks-üggyel, a panamai dokumentumokkal és a Paradise-iratokkal nyilvánosságra került adókijátszási módszerek elleni küzdelemben.

A Bizottság jogérvényesítési fellépése 2017-ben elsősorban arra irányult, hogy a tagállamok végrehajtsák az irányelvek fontos módosításait. Ezek a módosítások az adómegállapításokkal kapcsolatos információcserét és az országonkénti jelentéstételt érintették. 2017 végére szinte minden tagállam elfogadta a szükséges intézkedéseket.

A Bíróság mérföldkőnek számító nagytanácsi ítéletben kimondta, hogy az egyik tagállam bíróságai felülvizsgálhatják a másik tagállam által a közigazgatási együttműködésről szóló irányelv alapján küldött, adóinformációk iránti kérések jogszerűségét. Ezzel a felülvizsgálattal viszont csupán arról győződhetnek meg, hogy a kért információk előreláthatólag nem lesznek nyilvánvalóan lényegtelenek a vonatkozó adóellenőrzés szempontjából.

A fogyasztók magas szintű védelmének biztosítása

A Bizottság 2017 májusában befejezte az uniós fogyasztóügyi és értékesítési jog főbb elemeinek értékelését. Mindent egybevetve megállapította, hogy a hatályos szabályok még mindig célravezetőek, ha megfelelően érvényesítik és alkalmazzák őket. Mindazonáltal a Bizottság több hiányosságot is feltárt. Erre tekintettel, és a 2015-ös gépjármű-kibocsátási botrányhoz vagy az egyik légitársaság által 2017-ben végrehajtott nagyszámú járattörléshez hasonló, Unió szerte több ezer fogyasztót érintő tömeges károkozási ügyekre válaszul a Bizottság 2018-ban ismerteti az „Új megállapodás a fogyasztói érdekekért” nevű csomagot. Ezzel lehetővé teszi a fogyasztók számára érdekeik kollektív védelmét a fogyasztói érdekképviseleti szervezeteken keresztül. Ez a kezdeményezés olcsóbb és hatékonyabb eszközöket kínál majd az egyszerre több uniós fogyasztónak kárt okozó jogsértések megszüntetésére és orvoslására. Ezenkívül a közjogi jogérvényesítést is erősíti azáltal, hogy hatékonyabb, arányosabb és nagyobb visszatartó erővel rendelkező szankciókat ír elő az uniós fogyasztóvédelmi jog megsértésének esetére.

A szélesebb körű biztonsági szabályok ellenére még mindig sok a veszélyes és tiltott termék a piacon, ami a fogyasztókra nézve súlyos kockázatot jelenthet. A Bizottság 2017-ben elfogadta az úgynevezett árucsomagot, amely hozzájárul majd az uniós harmonizált termékbiztonsági szabályok hatékonyabb érvényesítéséhez.

A magas szintű közegészségügyi védelem biztosítása

A közegészségügy terén a Bizottság ellenőrizte, hogy a tagállamok hatékonyan átültették-e a dohánytermékekről szóló irányelv rendelkezéseit a nemzeti jogszabályaikba. Az irányelv a dohányfogyasztás visszaszorítására irányul, különösen a fiatalok dohányzásra való rászokástól való eltántorításával, valamint az egész lakosság dohányzás káros hatásairól való teljes körű tájékoztatásával. A dohányzók arányának csökkenése egyértelmű előnyökkel jár: a polgárok egészségesebbek, jelentősen visszaesik a dohányzással összefüggő krónikus megbetegedések és idő előtti elhalálozások aránya, emellett gazdasági megtakarítások is vannak. A dohányfogyasztás mindössze 2 %-os csökkenése uniós szinten évente mintegy 506 millió euró megtakarítást eredményez az egészségügy ellátás terén.

A Bizottság továbbra is kiemelten fontosnak tekinti a betegek azon jogát, hogy más uniós tagállamokban biztonságos és színvonalas egészségügyi ellátáshoz jussanak. A Bizottság 2017-ben fokozott figyelemmel kísérte a határon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló irányelv végrehajtását.

A mobilitási és szállítási szabályok érvényesítése

A Bizottság 2017-ben azon dolgozott, hogy méltányos egyensúlyt teremtsen a közúti szállításban dolgozó munkavállalók szociális védelemhez fűződő érdekei, a tisztességes verseny és a határokon átnyúló szolgáltatások nyújtásának szabadsága között.

A Bizottság a kiküldetési feltételek közúti szállításban való alkalmazásának, valamint a hatékony jogérvényesítési intézkedések tisztázását javasolta.

A közúti közlekedés a legelterjedtebb utazási forma, és a balesetek fő oka az Európai Unióban. A műszaki hibák sok balesetet okoznak: Európa útjain naponta több mint öten halnak meg műszaki hiba okozta balesetben. A gépjárművek ellenőrzése ezért alapvető fontosságú a biztonságos közúti közlekedéshez.

2014-ben az Unió új szabályokat fogadott el a vizsgálati rendszer szigorítása és hatásának kiterjesztése céljából. A műszaki alkalmassági jogszabálycsomag célja évente több mint harminchatezer, műszaki hibával összefüggő baleset megelőzése az alábbi módszerekkel:

·a járművizsgálat ok színvonalának emelése (a berendezésekre, a műszaki ellenőrök képzésére és a hiányosságok értékelésére vonatkozó közös minimumelőírások révén);

·a tehergépjárművek közúti ellenőrzése során végzett vizsgálatok kiterjesztése a rakományrögzítésre;

·az elektronikus biztonsági alkatrészek (például blokkolásgátló, elektronikus menetstabilizáló és légzsákok) kötelező vizsgálatának előírása;

·a futásteljesítménnyel kapcsolatos csalások visszaszorítása a kilométeróra-állás nyilvántartásba vételével.

A vasúti ágazatban a Bíróság megerősítette , hogy a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a vasúti vállalkozások elszámolásai alapján ellenőrizhető legyen az infrastruktúrakezelésre elkülönített közpénzek árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatáshoz való átcsoportosításának tilalma. A tagállamok nem kötelesek a szolgáltatásnyújtásra irányuló összes közbeszerzési szerződésről elkülönített elszámolásokat vezetni. A Bizottság aktívan nyomon követi majd az ítélet végrehajtását.

A Bíróság egyik jelentős ítéletében tisztázta, hogy az Uber elektronikus platformon keresztül nyújtott közvetítői szolgáltatás, melynek célja egy okostelefonos alkalmazás segítségével a saját gépjárművüket használó, nem hivatásos sofőrök és a városon belüli helyváltoztatást igénylő személyek díjazás ellenében történő összekapcsolása, „a közlekedés területén nyújtott szolgáltatásnak” minősül. Következésképpen a tagállamok feladata az Európai Unió működéséről szóló szerződés általános szabályaival összhangban az Uberéhez hasonló közvetítői szolgáltatások nyújtásának feltételeit szabályozni.

5.

5.Mélyebb és méltányosabb gazdasági és monetáris unió

A „mélyebb és méltányosabb gazdasági és monetáris unió” a Bizottság gazdasági és pénzügyi válság elleni válaszintézkedésének alapvető eleme. Ez a szakpolitika az uniós gazdaság megerősítésére irányul azáltal, hogy új munkahelyeket teremt, és javítja a lakosság életszínvonalát. 

A gazdasági és monetáris unió szabályainak érvényesítése

A gazdasági és monetáris unió az Európai Unió integrációs folyamatának középpontjában áll. A gazdasági és monetáris unió megvalósítása önmagában véve a nem cél, hanem a stabilitás és az erőteljesebb, fenntarthatóbb és inkluzívabb növekedés eszköze a teljes euróövezetben és az Európai Unió egész területén, a teljes lakosság életszínvonalának emelése érdekében.

A 2008-as gazdasági és pénzügyi válságra adott válaszként több jogi aktus is született ( a 2011. évi „hatos csomag ” és a 2013. évi „kettes csomag ”), amely az uniós gazdasági kormányzási keretét hivatott megerősíteni. A Bizottság 2017-ben különös figyelmet fordított a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló irányelv átültetésére.

Emellett a lakosság és a vállalkozások csak akkor fogják az eurót erős és megbízható fizetőeszköznek tartani, ha kellő védelemmel rendelkezik a pénzhamisítás ellen. A Bizottság 2017-ben ellenőrizte, hogy a tagállamok hogyan hajtják végre az euró és más pénznemek hamisítás elleni, büntetőjog általi védelméről szóló irányelvet .

A bankunió szabályainak érvényesítése

A bankuniót illetően a Bizottság folytatta a IV. tőkekövetelmény-irányelv , a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv és a a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv végrehajtásának ellenőrzését. Ezek az uniós jogi eszközök a bankok erősítésére és felügyeletük javítására, valamint az adófizetők pénzének felhasználása nélküli, könnyebb problémamegoldásra szolgálnak.

Az erősebb gazdasági és monetáris unió és bankunió azt is megköveteli a tagállamoktól, hogy ügyeljenek a központi bankok független és önálló működésének fenntartására és tiszteletben tartására. A központi bankok függetlenségüknek köszönhetően tudják ellátni a monetáris politika és a bankfelügyelet területén az uniós jog által rájuk ruházott számos feladatot ellátni vagy azok ellátásában közreműködni. A Bizottság ezért továbbra is figyelemmel kíséri ezt a kérdést.

6.A jogérvényesülés és az alapvető jogok kölcsönös bizalmon alapuló térsége

A jogérvényesülés terén a Bizottság gondoskodik a jogállamiság és az Alapjogi Charta tiszteletben tartásáról. Emellett olyan különleges jogok tiszteletben tartását is biztosítja, mint a szabad mozgáshoz, az adatvédelemhez, a nemek közötti egyenlőséghez, a megkülönböztetésmentességhez való jog, a bűncselekmények áldozatainak jogai, valamint a büntetőeljárásban a tisztességes eljáráshoz való jog. Ezek a témakörök kiemelt helyen szerepelnek a Bizottság napirendjén, mivel hatással vannak a polgárok életére.

A Bizottság az európai szemeszter  keretében változatlanul arra bátorította a tagállamokat, hogy tegyék eredményesebbé jogérvényesítési kapacitásaikat. Ez különösen a nemzeti igazságügyi rendszerük függetlenségét, színvonalát és hatékonyságát érinti.

A jogállamiság és az alapjogok védelme

A Bizottság 2017-ben intézkedéseket tett a jogállamiság tiszteletének egész Európában való előmozdítása és védelme érdekében. Különösen a lengyel hatóságokkal folytatott párbeszédet a jogállamisági keret alapján.

A Bizottság határozottan fellépett, amikor az egyes tagállamokban tapasztalt politikai és jogalkotási fejlemények az Unió közös alapjait fenyegették.

Az adatvédelem javítása

A Bizottság 2017 folyamán támogatta a tagállamokat az általános adatvédelmi rendelet 2018 májusától történő alkalmazására való felkészülésben. A rendelet egységes uniós szabályrendszert vezet be az adatvédelem terén, megerősíti az egyének bizalmát és védelmét, valamint egységes szabályokat ír elő a vállalkozások számára. E szabályok következetes alkalmazása elengedhetetlen.

A Bizottság emellett abban is segített a tagállamoknak, hogy felkészüljenek a személyes adatoknak a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése és az ilyen adatok szabad áramlása tekintetében a rendőrségre és a büntető igazságszolgáltatási hatóságokra vonatkozó irányelv átültetésére. Ez az irányelv biztosítja majd, hogy a bűncselekmények áldozatainak, tanúinak és gyanúsítottjainak adatai megfelelő védelemben részesüljenek a bűnügyi nyomozások vagy a bűnüldözési tevékenységek során. A harmonizáltabb jogszabályok egyúttal megkönnyíti a rendőrség vagy az ügyészek határon átnyúló együttműködését a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemben.

2017 januárjában a Bizottság a nemzetközi adatáramlásokról szóló közleményt fogadott el. Ebben a Bizottság meghatározza kereskedelem és a bűnüldözés terén egyre élénkülő nemzetközi adattovábbítások magas szintű adatvédelem melletti gördülékenyebbé tételére irányuló politikáját.

A megkülönböztetés elleni küzdelem

A Bizottság élénk figyelemmel kísérte a faji egyenlőségről szóló irányelv alkalmazását, különösen a roma közösség oktatáshoz és lakhatáshoz való hozzáférését illetően. Ez az irányelv kulcsfontosságú uniós jogszabály a faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetés elleni küzdelemben és az egyenlő bánásmód elvének érvényesítésében.

Az Európai Unió Bírósága 2017-ben további intézkedéseket tett a munkahelyi megkülönböztetésmentességre vonatkozó uniós szabályok tisztázása érdekében. Két, a munkáltató által iszlám fejkendő viselése miatt elbocsátott nővel kapcsolatos ügyben ( Achbita és Bougnaoui ) a Bíróság kényes egyensúlyt teremtett a vallásszabadság, a vállalkozás szabadsága és a megkülönböztetésmentesség elve között.

A Bíróság kimondta, hogy a vállalkozások megtilthatják a munkavállalóknak a vallási jelképek látható módon történő munkahelyi viselését, amennyiben ez az összes vallási és politikai jelkép viselésére vonatkozó általános tilalom részét képezi. A politikai, filozófiai és vallási semlegességre vonatkozó politika jogszerű cél lehet, amely indokolja az eltérő bánásmódot, feltéve, ha az e cél eléréséhez igénybe vett eszközök megfelelőek és szükségesek. A Bíróság továbbá tisztázta, hogy az ügyfelek egyszerűen nem követelhetik, hogy a munkavállalók vegyék le a fejkendőt, ha a vállalkozásnál nincsen vallási jelképekre vonatkozó tilalom.

A szabályok érvényesítése a biztonság területén

2017-ben az európai biztonsági stratégia és a biztonsági unió kialakítása keretében is folytatódott a jogérvényesítési munka. Az uniós szabályok végrehajtása e területen kulcsfontosságú ahhoz, hogy Európa egész területén gondoskodjunk a magas szintű biztonságról. A biztonsági unióról szóló rendszeres eredményjelentések szerint folyamatos törekvések zajlanak a szabályok maradéktalan és helyes végrehajtására.

A Bizottság rendszeresen jelentéseket tesz az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak és a Tanácsnak a hatékony és valódi biztonsági unió megvalósítása terén elért eredményekről. Ez felöleli a biztonsági unió megszilárdítását elősegítő jogérvényesítési eszközök alkalmazását is.

A büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló irányelvek és a negyedik pénzmosási irányelv a határokon átnyúló bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemben való együttműködés elengedhetetlen eszközei. Ezek az irányelvek közelebb visznek a biztonsági stratégia céljaihoz.

A negyedik pénzmosási irányelv szigorítja a már meglévő szabályokat, emellett hatékonyabbá és átláthatóbbá teszi a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet.

Az európai nyomozási határozat leegyszerűsíti a igazságügyi hatóságok dolgát, amikor másik uniós tagállamból kell bizonyítékot kérniük. Ha például a francia igazságügyi hatóságok Németországban rejtőző terroristagyanús személyek után nyomoznak, megkérhetik a német hatóságokat, hogy hallgassanak ki tanúkat, vagy végezzenek házkutatást a nevükben. Ez az új eszköz egyszerűbbé és gyorsabbá teszi a határokon átnyúló bűnügyi nyomozásokat és büntetőeljárásokat.

7.Úton egy új migrációs politika felé

A Bizottság migrációs politikájának a célja, hogy felruházza az Európai Uniót mindazokkal az eszközökkel, amelyek migráció hatékonyabb kezeléséhez közép- és hosszú távon szükségesek. Az irreguláris migrációval, a határvédelemmel, a menedékjoggal és a legális migrációval foglalkozik.

2017 folyamán a Bizottság nagyobb hangsúlyt fektetett az európai migrációs stratégia végrehajtására irányuló munkára annak érdekében, hogy sikerüljön kezelni az aktuális migrációs és menekültügyi válság azonnali kihívásait. A Bizottság az Olaszországra és a Görögországra nehezedő nyomás enyhítésére a 2015-ben létrehozott ideiglenes szükséghelyzeti áthelyezési mechanizmus végrehajtására összpontosított. A migránsok EU-n belüli áthelyezéséről és áttelepítéséről szóló rendszeres jelentések minden tagállamot emlékeztettek az áthelyezésről szóló tanácsi határozatokban rögzített jogi kötelezettségeire. A jelentésekben arra kértük a tagállamokat, amelyek még nem helyeztek át migránsokat Görögországból és Olaszországból, és nem is tett felajánlást erre, hogy ezt haladéktalanul tegyék meg.

A Bizottság továbbra is figyelemmel kísérte az uniós migrációs és menekültügyi jogszabályok, különösen a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv , a befogadási feltételekről szóló irányelv és a visszatérési irányelv végrehajtását.

A menekültügyi eljárásokról szóló irányelv meghatározza a menedékjog kérelmezésére irányuló eljárás szabályait. Ezek a szabályok meghatározzák, hogyan kell kérelmet benyújtani, hogyan kell elbírálni a kérelmeket, milyen segítséget kapnak a menedékkérők, hogyan kell fellebbezni, és hogyan kell kezelni az ismételt kérelmeket.

A befogadási feltételekről szóló irányelv célja, hogy méltó életszínvonalat garantáljon a menedékkérőknek az EU-ban, és biztosítsa emberi jogaik tiszteletben tartását. Szavatolja, hogy a menedékkérők szálláshoz, étkezéshez, ruházathoz és egészségügyi ellátáshoz jussanak, bizonyos feltétekkel munkát vállalhassanak, és a kiskorúak oktatásban részesüljenek.

A visszatérési irányelv közös előírásokat és eljárásokat határoz meg az uniós tagállamok számára a területükön illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolására vonatkozóan. A jogellenes tartózkodás befejezésére és a harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolási célú őrizetére vonatkozó rendelkezéseket, valamint eljárási biztosítékokat állapít meg.

A Bizottság továbbra is figyelemmel kísérte az Eurodac-rendelet helyes végrehajtását. E rendelet előírja a tagállamok számára, hogy ujjnyomatot vegyenek az irreguláris migránsoktól és a menedékkérőktől. Az Eurodac-rendelet hatékony végrehajtása elengedhetetlen a dublini rendelet és az uniós áthelyezési mechanizmusok működéséhez annak megállapítása céljából, mely uniós tagállam feladata a menedékjog iránti kérelem elbírálása.

A legális migráció terén politikai prioritásunk, hogy jobb feltételeket teremtsünk ahhoz, hogy az Unió képes legyen bevonzani és megtartani a magasan képzett munkavállalókat. Erre az Európai Unió versenyképességének növeléséhez és a demográfiai kihívások leküzdéséhez van szükség. Ezért fontos, hogy gondoskodjunk a legális migrációra vonatkozó uniós irányelvek maradéktalan és helyes végrehajtásáról. Ezek az irányelvek közös feltételeket állapítanak meg a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozóan.

A Bizottság a többi irányelv végrehajtásának figyelemmel kísérését is folytatta, emellett kötelezettségszegési eljárásokat indított különösen a harmadik országbeli állampolgárok tartózkodási engedélyének kiállításáért felszámított aránytalanul magas díjak miatt.