EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.3.28.

COM(2018) 157 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Jelentés a polgári kezdeményezésről szóló 211/2011/EU rendelet alkalmazásáról

Az európai polgári kezdeményezés egy olyan eszköz, amely lehetővé teszi, hogy egymillió polgár a Szerződések végrehajtása céljából uniós jogi aktusra irányuló javaslat benyújtására hívja fel az Európai Bizottságot. A munkaprogram kialakításának és a polgárok Unió demokratikus életében való részvételének eszköze. Az európai polgári kezdeményezésre vonatkozó jelenlegi szabályok a Lisszaboni Szerződés 1 rendelkezésein alapulnak, a végrehajtást az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet szolgálja, amely 2012. április 1-je óta van hatályban 2 . Azóta a kezdeményezések szervezői már körülbelül 9 millió támogató nyilatkozatot gyűjtöttek össze a polgároktól szerte az Európai Unióban.

Az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet 22. cikke értelmében a Bizottság háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról.

A 2015. március 31-én elfogadott első bizottsági jelentés számos – a műszaki vagy logisztikai aspektusoktól az inkább politikai természetű kérdésekig terjedő –kihívást sorolt fel, amely az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet jelenlegi formájában való végrehajtása során merül fel 3 .

E jelentés az európai polgári kezdeményezés eszközének felülvizsgálatát indította el a végrehajtás javításának módszereivel kapcsolatos vélemények összegyűjtése érdekében. Ez magában foglalta a fő érdekelt felekkel és partnerekkel folytatott konzultációkat és a tőlük érkező hozzájárulásokat, ideértve az uniós intézményeket és tanácsadó szerveket, tagállamokat, civil társadalmi szervezeteket és az európai polgári kezdeményezés szervezőit. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és egyes civil társadalmi partnerek által 2012 óta minden évben megrendezett „Európai polgári kezdeményezési napok” elnevezésű esemény lehetőséget nyújtott a megbeszélésekhez és hozzájárulásokhoz. Továbbá más uniós intézmények és szervek, valamint különböző érdekelt felek saját maguk is felmérték és kiértékelték az eszközt. Közelebbről, az Európai Parlament 2015. október 28-án állásfoglalást 4 bocsátott ki, amely a rendelet felülvizsgálatára szólított fel.

Ezen előzmények után a Bizottság 2017. szeptember 13-án elfogadta a polgári kezdeményezésről szóló új rendeletre vonatkozó javaslatot 5 (amely ebben a jelentésben a továbbiakban mint „javaslat” szerepel). E javaslat célja az európai polgári kezdeményezésben rejlő lehetőségek teljes körű kihasználása azáltal, hogy az eszközt a szervezők és támogatók számára jobban hozzáférhetővé, kevésbé terhessé és könnyebben használhatóvá teszik. A javaslat figyelembe veszi az előző évek során összegyűjtött számos adatot, valamint a felülvizsgálatról tartott 2017. évi nyilvános konzultáció keretében beérkező észrevételeket. Ezeket a javaslatot kísérő szolgálati munkadokumentum foglalja össze, mely magában foglalja az európai polgári kezdeményezés működési kérdéseivel kapcsolatos részleteket, valamint a fejlesztési lehetőségek elemzését 6 , és a Bizottság által az európai polgári kezdeményezés felülvizsgálatának támogatására indított tanulmányokra épül 7 .

A javaslat foglalkozik a felülvizsgálatban azonosított fő hiányosságokkal, nevezetesen az alábbiakkal:

·a polgárok által a jogilag elfogadható kezdeményezések javaslása során tapasztalt nehézségek – ezt bizonyítja az aláírások gyűjtését megelőző nyilvántartásba vétel elutasításának viszonylag magas aránya (a Bizottság a nyilvántartásba vételi kérelmek 30 %-át nem tudja nyilvántartásba venni, mivel a javasolt kezdeményezések nyilvánvalóan a Bizottság hatáskörén kívül esnek);

·a támogató nyilatkozatok összetett és nehézkes gyűjtési eljárása, amit bizonyít a sikeres kezdeményezések alacsony aránya (azaz az olyan kezdeményezéseké, amelyek az egyéves gyűjtési időszakon belül elérik az előírt számú aláírót); pl. az európai polgári kezdeményezés ütemezésének rugalmatlanságai; az aláírók esetében tagállamonként eltérő adatszolgáltatási követelmények; a támogató nyilatkozatok online gyűjtésének összetett eljárása;

·összességében a polgári kezdeményezések által eddig kiváltott viszonylag korlátozott mértékű vita és hatás.

A jelenlegi jogrend keretében a Bizottság már számos nem jogalkotási intézkedést fogadott el az európai polgári kezdeményezés eszközének végrehajtásával kapcsolatos gyakorlati fejlesztések bevezetése érdekében. Különösen ingyenes gazdaszervereket bocsátott a szervezők online gyűjtési rendszereinek rendelkezésére, fokozta a (lehetséges) szervezőknek nyújtott tanácsadást és támogatást, illetve kommunikációs tevékenységeket, felhasználóbarátabbá tette a szervezők által választható online gyűjtési szoftvert, és adott esetben a kezdeményezések részleges nyilvántartásba vételéről határozott.

Különösen a Bizottság által elutasított nyilvántartásba vételi kérelmek arányában bekövetkezett jelentős visszaesés (2015 áprilisa óta 17 javasolt kezdeményezésből csak 2-t utasítottak vissza, ezzel szemben 2012 áprilisa és 2015 májusa között 51 kezdeményezésből 20-at utasítottak vissza) is annak tudható be, hogy a Bizottság indokolt esetekben bevezette a részleges nyilvántartásba vételi gyakorlat lehetőségét.

E változások jelentős javulásokhoz vezettek, ugyanakkor kizárólag nem jogalkotási jellegűek voltak. Az európai polgári kezdeményezési eszköz teljes mértékű hatékonyságának és hozzáférhetőségének biztosítása érdekében az új rendelet elfogadását prioritásként kell kezelni, ahogy azt a három intézmény elnökei által 2017. december 14-én elfogadott, 2018–19 közötti jogalkotási prioritásokról szóló együttes nyilatkozat meghatározta.

Ez a második ilyen jellegű jelentés, mely szorosan figyelemmel kíséri az európai polgári kezdeményezésről szóló jelenlegi rendelet javasolt felülvizsgálatának előkészítése során elvégzett átfogó értékelést. Ezért e közelmúltbeli gyakorlatra épít, illetve további részleteket és tényszerű információkat tartalmaz az európai polgári kezdeményezés végrehajtására és működésére vonatkozóan.

A következő szakasz áttekinti az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatos eljárás jelenlegi helyzetét, mely magában foglalja az európai polgári kezdeményezésekben érdekelt feleket érintő fő problémák rövid elemzését is. Adott esetben utal a Bizottság által már bevezetett vagy az új rendeletre vonatkozó bizottsági javaslatban szereplő egyes javításokra.

A polgári kezdeményezés életciklusa a rendeletben meghatározott szabályokon és eljárásokon alapul. A kezdeményezést a polgári bizottságnak kell elindítania, majd a Bizottság nyilvántartásba veszi, amennyiben az elfogadhatósági feltételek teljesülnek, különös figyelemmel arra, hogy a kezdeményezés ne essen nyilvánvalóan a Bizottság hatáskörén kívül. Innentől indul a támogató nyilatkozatok gyűjtése. Ha a támogató nyilatkozatok illetékes tagállami hatóságok általi ellenőrzése megerősíti, hogy elérték az aláírók minimális számát, a szervezők benyújtják a kezdeményezést a Bizottságnak, melynek három hónapja van a válaszadásra. E szakasz a Bizottsággal való találkozást és az Európai Parlamentben szervezett közmeghallgatást is magában foglalja.

Az európai polgári kezdeményezés alkalmazásáról szóló előző, 2015. márciusi jelentés óta a Bizottsághoz 17 kérelem érkezett a javasolt polgári kezdeményezések nyilvántartásba vételére vonatkozóan, melyek közül 15-öt jóváhagytak és 2-t visszautasítottak. Bírósági döntéseket követően a Bizottság további két olyan kezdeményezést is nyilvántartásba vett, melyet az előző hároméves időszak során visszautasított (lásd alább).

Az alábbi táblázat áttekintést nyújt a rendelet 2012 áprilisi hatályba lépése óta nyilvántartásba vett javasolt polgári kezdeményezések és elutasított nyilvántartásba vételi kérelmek teljes számáról.

Polgári bizottság

Az európai polgári kezdeményezés indításának előfeltétele egy polgári bizottság felállítása, amely legalább hét olyan uniós polgárból áll, akik legalább hét különböző tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, és elérték az európai parlamenti választásokon való részvételre jogosító életkort. Habár a bizottságban részt vevő polgárok száma nem korlátozott, a Bizottság hivatalosan csak hét tagot vesz nyilvántartásba.

A 2015 áprilisa óta nyilvántartásba vett kezdeményezések polgári bizottságainak tagjaira vonatkozó statisztika:

-A bizottsági tagok lakóhelye és nemzetisége

-A bizottsági tagok életkora (a nyilvántartásba vétel időpontjában)

A kezdeményezések nyilvántartásba vétele

A támogató nyilatkozatok gyűjtésének megkezdése előtt a szervezőknek nyilvántartásba kell vetetniük a kezdeményezésüket a Bizottsággal, amely e szakaszban különösen azt ellenőrzi, hogy a polgári bizottság megfelel-e a fent leírt követelményeknek. A Bizottság azt is ellenőrzi, hogy a javasolt kezdeményezés nem esik-e nyilvánvalóan a Bizottság azon hatáskörén kívül, hogy a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be, nem nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű-e, valamint nem nyilvánvalóan ellentétes-e az Unió értékeivel.

A Bizottságnak két hónapja van annak ellenőrzésére, hogy az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek-e.

Az előző jelentés már hangsúlyozta a nyilvántartásba vételi eljárás következtében a szervezők számára adódó kihívásokat, különösen a Bizottság hatáskörével kapcsolatban. Ezt követően két szinten vezettek be javításokat. 2015 óta a biztosi testület fogadja el a javasolt polgári kezdeményezések nyilvántartásba vételével kapcsolatos határozatokat, így szemléltetve, hogy a Bizottság fontosnak tartja az európai polgári kezdeményezést, illetve prioritásként kezeli a polgárok és gondjaik meghallgatását. A sajtóközlemények bizottsági közzététele is megerősítette a nyilvántartásba vételek láthatóságát.

A Bizottság ezen kívül adott esetben bevezette a kezdeményezések részleges nyilvántartásba vételi gyakorlatát. A Bizottság ezekben az esetekben a nyilvántartásba vétel feltételeit megállapító határozatot fogadott el, ideértve a Bizottság által nyilvántartásba vett alkotóelemek, illetve annak meghatározását, hogy milyen alapon gyűjtik a kezdeményezést támogató nyilatkozatokat.

Ennek következtében 2015 óta csak két kezdeményezés nem teljesítette a nyilvántartásba vételi követelményeket, melynek következtében a Bizottság nem tudta nyilvántartásba venni („Stop Brexit”; „British friends - stay with us in EU”).

A rendelet 2012. évi hatályba lépése óta hat polgári bizottság indított eljárást a Törvényszék előtt a javasolt kezdeményezések nyilvántartásba vételét visszautasító bizottsági határozatok ellen 8 . Habár a bírósági eljárások a jelentéstételi időszak során is folytatódtak, valamennyi kereset a 2012–2014 közötti időszak során elfogadott határozatokra vonatkozott.

A Törvényszék négy esetben megerősítette a visszautasító határozatot 9 . A Törvényszék e négy ítélete közül kettő ellen fellebbezést nyújtottak be az Európai Unió Bíróságához. A Bíróság 2017. szeptember 12-én elutasította a fellebbezést az első ilyen ügyben, és megerősítette a Törvényszék ítéletét és a javasolt kezdeményezés nyilvántartásba vételének visszautasításáról szóló bizottsági határozatot 10 .

A másik két esetben a Bizottság nyilvántartásba vette a kezdeményezéseket annak érdekében, hogy megfeleljen a Törvényszék által 2017-ben hozott ítéleteknek 11 („Stop TTIP”; „Minority SafePack”). Ezt követően megsemmisítés iránti keresetet nyújtottak be a „Minority SafePack” elnevezésű javasolt kezdeményezés nyilvántartásba vételéről szóló, 2017. márciusi bizottsági határozat ellen 12 .

A Bizottság új rendeletre vonatkozó javaslatának a nyilvántartásba vételi eljárás javítása a célja, ideértve az (előzetes) információk szervezőknek történő biztosításának lehetőségét, amennyiben a kezdeményezés a Bizottság hatáskörén kívül esik. A javaslat a kezdeményezés részleges nyilvántartásba vételének feltételeit is tisztázza; azaz amennyiben a kezdeményezésnek csak egy része nem esik nyilvánvalóan a Bizottság azon hatáskörén kívül, hogy a Szerződések végrehajtásához jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be.

A támogató nyilatkozatok gyűjtése

Az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet előírja, hogy a polgári kezdeményezést csak olyan polgárok támogathatják, akik elérték az európai parlamenti választásokon való részvételre jogosító életkort, amely 18 év mindenhol az Európai Unióban, kivéve Ausztriát, ahol 16 év.

A szervezőknek legfeljebb 12 hónapjuk van a rendelet III. mellékletében található mintáknak megfelelő papírformátumban vagy online formátumban összegyűjteni a támogató nyilatkozatokat.

A „Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől” elnevezésű legutóbbi kezdeményezés támogató nyilatkozatainak összegyűjtése során a nyilatkozatok 21 %-át papírformátumban, míg közel 79 %-át online gyűjtötték össze 13 .

Adatszolgáltatási követelmények

Az aláíróknak meg kell felelniük annak az előírásnak, miszerint állampolgárságuk vagy lakóhelyük révén kötődnek egy adott tagállamhoz, és meg kell adni személyes adataikat, amelyek alapján az adott tagállam ellenőrizni tudja támogató nyilatkozatait. Ezek az előírások tagállamonként eltérnek.

A Bizottság – az érintett tagállamok kérésére – felhatalmazáson alapuló jogi aktussal módosíthatja a rendelet III. mellékletében meghatározott, az aláírókra vonatkozó adatszolgáltatási követelményeit. A 2013. évi első, 6 tagállamot érintő módosítást követően a második, 2015. évi módosítás további 3 tagállam esetében egyszerűsítette a követelményeket.

A polgárok támogatására vonatkozó adatszolgáltatási követelmények eltérései kedvezőtlenül befolyásolták a polgári kezdeményezések hatékonyságát és eredményességét: többek között megakadályozza egyes uniós polgárok támogatását; egyes országokban nagy mennyiségű személyes adatot követelnek meg, illetve a megkövetelt adattípusok érzékenynek tekinthetők, ami visszatarthatja a polgárokat támogatásuk biztosításától; jelenleg összesen 13, eltérő személyes adatokat megkövetelő formanyomtatványt használnak, ami a támogató nyilatkozatok összegyűjtését nagyon nehézkessé teszi, különösen papírformátumban; stb.

A 2017 szeptemberében elfogadott javaslat prioritásként kezeli e rendezetlen kérdéseket, amelyeket a javaslatot kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum részletesen taglal.

Online gyűjtés

A támogató nyilatkozatok aláíróktól való online összegyűjtése az eszköz egyik erőssége, mely gyakran a szervezők eszköztárának nélkülözhetetlen részét képezi. A szervezők számára ugyanakkor jelentős kihívást jelenthet.

A támogató nyilatkozatok online összegyűjtésének érdekében a szervezőknek jelenleg ki kell építeniük saját rendszerüket (ideértve a szoftvert és gazdaszervert is), melyet a jövőbeli adattárolás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának kell igazolnia. Az online gyűjtési rendszerekre vonatkozó technikai előírásokat a 2011. november 17-i 1179/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet tartalmazza az európai polgári kezdeményezésről szóló rendeletben (6. cikk) meghatározott követelmények végrehajtása érdekében.

Az aláírók személyes adatainak védelme érdekében a gyűjtési rendszereket el kell látni a szükséges műszaki és biztonsági funkciókkal.

A Bizottság átfogó segítségét nyújtott az európai polgári kezdeményezés online gyűjtési alkotóeleméhez. A rendelettel összhangban a Bizottság 2011 decemberében egy ingyenes nyílt forráskódú szoftvert tett elérhetővé, melyet a szervezők módosításokkal vagy módosítások nélkül használhatnak. A szervezők ugyanakkor szabadon használhatnak a választásuk szerinti bármely más szoftvert is.

A szoftver telepítéséhez szükséges gazdaszerver meghatározása ismétlődő kihívást jelentett a szervezők számára a költségek, és mindenekelőtt a szervezés szempontjából, ami késedelmet okozott az online gyűjtés elindításában. A Bizottság 2012-ben úgy döntött, hogy felajánlja a szervezőknek, hogy online gyűjtési rendszereik számára ingyenesen és a jelenlegi rendeletből eredő kötelezettségeit meghaladóan a Bizottság saját szerverein tárhelyet biztosít.

A Bizottság által kidolgozott szoftver rendelkezik a támogató nyilatkozatok online gyűjtéséhez, az aláírók adatainak biztonságos tárolásához, illetve az adatok tagállami illetékes nemzeti hatóságokhoz való későbbi benyújtásához elengedhetetlen adatexportáláshoz szükséges funkcionalitások minimális készletével.

A szoftvert folyamatosan frissítik, hogy naprakész maradjon és felhasználóbarátabb legyen. A szoftver lehetőséget kínál a támogató nyilatkozatok okostelefonokhoz és táblagépekhez hasonló mobileszközökön keresztül történő összegyűjtésére, valamint a közösségi médiával és honlapokkal való kapcsolatok kialakítására kampánycélokból. További fejlesztéseket terveztek a fogyatékossággal élő személyek számára 14 .

2015 áprilisa óta tizenkét kezdeményezés használta a bizottsági szoftvert, melyek közül tíz használta a Bizottság tárhelyszolgáltatását is.

Az 5. cikk (2) bekezdése szerinti „fokozott biztonságú elektronikus aláírás” használatát eddig nem jelentették.

A gyűjtés ütemezése

A szervezőknek egy évük van a támogató nyilatkozatok összegyűjtésére a kezdeményezés bizottsági nyilvántartásba vételétől kezdve. A gyakorlatban a szervezőknek gyakran kevesebb mint egy évük van a gyűjtésre, figyelembe véve az összegyűjtés kezdeményezésének logisztikai követelményeit. Számos szervező például a kezdeményezés nyilvántartásba vételéről szóló visszaigazolás kézhezvételét megelőzően nem kezdi meg az összegyűjtés előkészületeit, habár a rendelet lehetővé teszi számukra, hogy online gyűjtési rendszereiket a kezdeményezés nyilvántartásba vételét megelőzően hitelesíttessék. A tapasztalatok szerint a gyűjtési folyamat eredményét a kampány szervezettségi szintje és minősége is jelentős mértékben befolyásolja 15 .

Az „Anya, Apa, Gyerekek – Európai Polgári Kezdeményezés a házasság és a család védelmében” elnevezésű kezdeményezés szervezői panaszt nyújtottak be az ombudsmannak a 12 hónapos gyűjtési időszak jogi értelmezését illetően. Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a hatályos jog értelmében a Bizottság indokoltan vélte úgy, hogy a támogató nyilatkozatok gyűjtése a javasolt kezdeményezés nyilvántartásba vételétől kezdődik 16 .

A fent említett kérdések megoldása érdekében a felülvizsgált európai polgári kezdeményezésre vonatkozó javaslat számos javítást tartalmaz, melyek a rugalmasabb ütemezéstől – különösen tekintettel a szervezők azon lehetőségére, hogy a gyűjtési időszak kezdeteként bármely időpontot megjelölhetnek egészen a nyilvántartásba vételtől számított harmadik hónapig – a Bizottság által létrehozott és az egyedi rendszerek alternatívájaként ingyenesen üzemeltetett központi online gyűjtési rendszer rendelkezésre bocsátásáig terjednek.

A támogató nyilatkozatok ellenőrzése és Bizottsághoz történő benyújtása

Amint a szervezők összegyűjtötték az előírás szerinti megfelelő számú támogató nyilatkozatot (összesen egymilliót, illetve legalább 7 országban a minimális küszöbértékeket el kell érni), benyújtják azokat az illetékes nemzeti hatóságoknak, melyeknek 3 hónapjuk van az érvényes támogató nyilatkozatok számának ellenőrzésére és igazolására.

Amennyiben megerősítést nyert, hogy elérték az aláírók minimális számát, a szervezők benyújtják a kezdeményezést a Bizottságnak. 2015 márciusáig három kezdeményezést nyújtottak be eredményesen a Bizottsághoz (az előző jelentésben ismertettek szerint), és a „Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől” elnevezésű további kezdeményezés benyújtására ezt követően, 2017. október 6-án került sor.

Felkérték valamennyi tagállami hatóságot, hogy ellenőrizzék a „Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől” elnevezésű kezdeményezés támogató nyilatkozatait. E kezdeményezés esetében az illetékes hatóságok az összegyűjtött támogató nyilatkozatok több mint 87 %-át érvényesnek találták. Mindösszesen két hatóság eredményei voltak 75 % alatt.

Véletlenszerű mintavételen alapuló ellenőrzést 12 tagállamban hajtottak végre (közülük kettőben csak a papíron begyűjtött támogató nyilatkozatok tekintetében, és egyben csak az online begyűjtött támogató nyilatkozatok tekintetében). A támogató nyilatkozatok érvényessége tekintetében nem volt megfigyelhető jelentős eltérés az eredményekben a véletlenszerű mintavételt alkalmazó és az összes támogató nyilatkozatot ellenőrző tagállamok között.

A negyedik, „Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől” elnevezésű kezdeményezés 1 070 865 aláíró támogatását nyerte el 17 .

Németország, Spanyolország és Olaszország voltak azok a tagállamok, ahol mind a négy sikeres európai polgári kezdeményezésnek sikerült a küszöbértéket elérnie.

Az aláírók országonkénti teljes (összesített) száma a négy sikeres kezdeményezés esetében:

* A támogató nyilatkozatok teljes száma, ideértve az érintett kezdeményezés Bizottsághoz történő benyújtását követően beérkezett igazolásokat

A támogató nyilatkozatok ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések kialakítása bizonyos fokú rugalmasságot hagy a tagállamok számára, hogy a hasonló eszközök esetében nemzeti szinten meglévő eljárásokat alkalmazni lehessen, ezáltal csökkentve az adminisztratív terheket. Ez vezetett ahhoz a helyzethez, hogy az aláíróktól bekért és az ellenőrzési eljáráshoz szükséges adatok köre tagállamonként eltér. Ugyanakkor az adatszolgáltatási követelményekről szóló közelmúltbeli tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a rendeletben előírt jelenlegi ellenőrzési eljárás a regionális és nemzeti szinten használt hasonló eszközökhöz képest megfelelően kialakított. Jelentős csalásról sem számoltak be eddig.

Megjegyzendő továbbá, hogy a sikeres kezdeményezések Bizottságnak történő benyújtására vonatkozó határidő hiánya félreértéseket és bizonytalanságot okozhat a sikeres kezdeményezések nyomon követésének tekintetében a támogatást biztosító polgárok és az uniós intézmények számára egyaránt. A bizottsági javaslat kezeli e kérdést a kezdeményezés benyújtására vonatkozó határidő megállapításával.

A Bizottság általi vizsgálat és nyomon követés

E szakaszban a szervezőket felkérik a Bizottsággal való találkozásra és az Európai Parlamentben közmeghallgatást szerveznek. E háromhónapos vizsgálati szakasz eredményeként a Bizottság közleményt fogad el, melyben a Bizottság kifejti az általa esetlegesen megtenni kívánt lépéseket és ennek okait (10. cikk).

A „Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől” elnevezésű kezdeményezés arra kérte a Bizottságot, hogy „javasolja a tagállamoknak, hogy tiltsák be a glifozátot, vizsgálja felül növényvédő szerek jóváhagyására vonatkozó eljárást, és határozzon meg az egész EU-ra kiterjedő, kötelező érvényű csökkentési célértékeket a növényvédő szerek használatának tekintetében.” A Bizottság 2017. október 23-án fogadta a szervezők képviselőit: az ülésen a Bizottságot Timmermans első alelnök és Vytenis Andriukaitis, az egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztos képviselte. 2017. november 20-án közmeghallgatást szerveztek az Európai Parlamentben, melyen Andriukaitis biztos is részt vett.

A Bizottság 2017. december 12-én közleményt fogadott el, melyben meghatározta az általa megtenni kívánt lépéseket. Habár a Bizottság nem fogad el a glifozáttartalmú gyomirtó szerek betiltásáról szóló javaslatot, mivel a glifozát 5 évre történő jóváhagyásának megújítására vonatkozó határozat tudományos és jogi szempontból is teljes mértékben indokolt, 2018 májusáig jogalkotási javaslatot terjeszt be különösen a tudományos értékelések és a döntéshozatal átláthatóságának javítása érdekében. A Bizottság továbbá fokozni fogja a növényvédő szerek használatából eredő kockázat folyamatos és mérhető csökkentésére irányuló erőfeszítéseket.

Az alábbiakban az európai polgári kezdeményezésről szóló előző jelentés 2015. március 31-i elfogadását megelőzően a Bizottsághoz benyújtott kezdeményezésekre vonatkozó fejlemények kerülnek ismertetésre.

A „Stop vivisection” elnevezésű kezdeményezés (melyet 2015. március 3-án nyújtottak be a Bizottsághoz) felkérte a Bizottságot, hogy „helyezze hatályon kívül a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló 2010/63/EU irányelvet és terjesszen elő egy új javaslatot, amely véget vet az állatkísérleteknek, és helyette tegye kötelezővé – az orvosbiológiai és toxikológiai kutatásban – az emberi fajra közvetlenül releváns adatok felhasználását.” 2015. május 11-én találkozót szerveztek; amelyen a Bizottságot Katainen alelnök és az érintett szervezeti egységek vezető tisztviselői képviselték. Ugyanaznap közmeghallgatást szerveztek az Európai Parlamentben, melynek során először hívtak meg felszólalni külső szakértőket. A Bizottságot Katainen alelnök képviselte.

A Bizottság 2015. június 3-án közleményt fogadott el, melyben négy irányban hirdetett meg intézkedéseket; nevezetesen a három R („to replace, reduce and refine animal use”, azaz az állatok kísérleti felhasználását helyettesítő, csökkentő vagy finomító módszerek) területén való előrelépés tudásmegosztás révén történő felgyorsítása; az állatkísérletek alternatív megközelítéseinek kidolgozása, hitelesítése és végrehajtása; a „három R elvnek” való megfelelés érvényre juttatása és az alkalmazandó ágazati jogszabályokkal való összehangolása; párbeszéd kialakítása a tudományos közösséggel.

A Bizottság 2016. december 6–7-én tudományos konferenciát szervezett Brüsszelben a kezdeményezés nyomonkövetési intézkedései során elért előrehaladás áttekintése, valamint annak megtárgyalása érdekében, hogy az élvonalbeli orvosbiológiai és egyéb kutatások eredményeit miként lehet tudományosan validált, állatkísérletek nélküli módszerek kidolgozására használni 18 .

Megjegyzendő, hogy a „Stop vivisection” elnevezésű kezdeményezés szervezői által az ombudsmannak benyújtott panaszt követően határozat született, hogy a Bizottság nem követett el hivatali visszásságot e kezdeményezés kezelése során (2017. április) 19 .

A „One of us” elnevezésű kezdeményezés esetében, amelynél a Bizottság válasza szerint a meglévő jogi keret megfelelőnek minősül, a szervezők eljárást indítottak a Törvényszék előtt a kezdeményezésre válaszul elfogadott bizottsági közlemény megsemmisítése érdekében. A Törvényszék előtti eljárás függőben van  20 .

„A vízhez és a megfelelő higiénés körülményekhez való hozzáférés emberi jog! A Víz egy nyilvános jó, nem árucikk!” elnevezésű kezdeményezés esetén számos nyomonkövetési intézkedést hajtottak végre a bizottsági közlemény 2014 márciusi elfogadása óta 21 . Különös figyelmet érdemel a kezdeményezés hozzájárulása ahhoz, hogy a „víz és higiénés körülmények” a 2015 utáni uniós fejlesztési keret 22  kulcsfontosságú prioritása maradjon, továbbá szerepeljen az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjének fenntartható fejlesztési céljai között 23 . Ezenkívül a Bizottság 2018. február 1-jén elfogadta az ivóvízről szóló felülvizsgált irányelvre vonatkozó javaslatot 24 , mely a kezdeményezésre válaszul a tagállamok számára többek között kötelezettségként előírja, hogy a sérülékeny és marginalizált csoportoknak hozzáférést kell biztosítani az ivóvízhez. Az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács által 2017. november 17-én kihirdetett szociális jogok európai pillére 25  is magában foglalja azon elvet, mely szerint mindenkinek joga van a jó minőségű alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez, ideértve a vizet és a higiénés körülményeket (20. elv – alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés).

Az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet felülvizsgálatára vonatkozó javaslatába a Bizottság számos javítást foglalt, különösen a kezdeményezés kézhezvételkor történő továbbítását az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága felé, az inkluzívabb közmeghallgatást az Európai Parlamentben a kezdeményezés által érintett valamennyi érdekelt fél kiegyensúlyozott képviselete érdekében, valamint a vizsgálati szakasz három hónapról öt hónapra való meghosszabbítását, hogy több idő maradhasson a vitára és annak figyelembe vételére a Bizottság válaszában.

Átláthatóság – finanszírozás

A 9. cikkel összhangban a szervezőknek információt kell szolgáltatniuk az évente és szponzoronként 500 EUR-t meghaladó támogatásról. Ezen információt közzé teszik az európai polgári kezdeményezés nyilvántartásában.

A 2015 áprilisa óta nyilvántartásba vett kezdeményezések támogatásainak áttekintése:

A bejelentett támogatás és finanszírozás a „Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől” elnevezésű kezdeményezés esetében 328 399 EUR-t tesz ki, amely az eddigi legmagasabb összeg a sikeres polgári kezdeményezések esetében.

Támogatás és figyelemfelhívás

Kapcsolattartó pont:

A 4. cikk (1) bekezdésével összhangban kapcsolattartó pont áll rendelkezésre, melynek a Europe Direct Tájékoztató Központ ad helyet. 2015 áprilisa óta a kapcsolattartó pont 257 állampolgároktól beérkezett tájékoztatás iránti kérelmet kezelt.

A kérdéseket a Bizottsághoz irányítják át, amennyiben a Europe Direct Tájékoztató Központ nem tud közvetlenül válaszolni, például ha a kérdés arra vonatkozik, hogy egy lehetséges javaslat megfelel-e a nyilvántartásba vételi kritériumoknak; ezekre a kérdésekre informális természetű választ adnak, amely nem érinti a nyilvántartásba vételre irányuló esetleges kérésekre adott hivatalos bizottsági választ. 2015 áprilisa óta 66 kérdést irányítottak át a Bizottsághoz.

Szervezői fiók:

Amint egy kezdeményezést hivatalosan nyilvántartásba vettek, a Bizottság a szervezők kérdéseire közvetlenül az európai polgári kezdeményezés honlapján létrehozott külön szervezői fiókon keresztül válaszol. A kérdésekre e-mail és telefon útján is folyamatosan válaszolnak.

Támogató informatikai háttér:

A Bizottság támogatást nyújt az online gyűjtési rendszer alkalmazása, valamint a saját szerverein lévő tárhelyek online gyűjtési rendszerek részére történő rendelkezésre bocsátása érdekében: az elmúlt három év során közel 300 ilyen vonatkozású kéréssel foglalkoztak. A Joinup platformon keresztül is sor került segítségnyújtásra, ami lehetővé teszi, hogy az érdekeltek információkhoz jussanak a legújabb fejleményekről.

Fordítás támogatása:

A kezdeményezések lefordításáért a szervezők felelnek; ez a kezdetektől fogva nehézkes folyamat volt. Üdvözlendő az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság által a szervezők számára 2015 óta nyújtott fordítási támogatás, amely jelentős mértékben hozzájárult a helyzet javulásához. Amint az új rendeletre vonatkozó javaslatban szerepel, a Bizottság maga szándékozik lefordítani a kezdeményezések szövegét, és e fordításokat 2018-től kezdődően már biztosítja is a szervezők részére.

Egyéb:

A javaslat másik fontos új eleme egy online együttműködési platform kialakítása annak támogatása érdekében, hogy az európai polgári kezdeményezésekkel foglalkozó gyakorlati szakemberek megoszthassák a bevált gyakorlatokat, különösen egy internetes fórumon, valamint más támogatási és képzési eszközökön és mechanizmusokon keresztül. Az Európai Parlament kísérleti projektjének keretében a Bizottság már kezdeményezte egy ilyen platform felállítását, amit addig kell ellenőrizni és továbbfejleszteni, míg egy teljes mértékben kidolgozott változat nem lesz elérhető az új rendelet alapján. A platform első változata a tervek szerint 2018 áprilisában lesz nyilvánosan elérhető.

Az együttműködési platform elindítása egybeesik a polgári kezdeményezésekre vonatkozó általánosabb értelemben vett kommunikációs kampány kezdetével is, amely magában foglalja az eszköz láthatóságát támogató célzott eszközök és termékek használatát, a közösségi médián keresztüli, közvéleményt célzó népszerűsítést, valamint a lehetséges multiplikátorokra összpontosító tagállami rendezvények szervezését.

Az uniós intézményektől, szervektől és érdekeltektől származó információkat felhasználva a Bizottság alaposan megvizsgálta a fennmaradó hátráltató tényezőket, melyekkel a 2017. szeptember 13-i rendeletjavaslatban foglalkozik. A felülvizsgálat a polgárok és szervezők számára az európai polgári kezdeményezés életciklusának valamennyi egymást követő lépésében széles körű egyszerűsítést és javítást eredményez. A 10. bizottsági prioritással összhangban („A demokratikus átalakulás Uniója”) segít teljes körűen kiaknázni mindazon lehetőségeket, amelyeket európai polgári kezdeményezés az európai szintű vita és polgári részvétel előmozdításának, valamint az Unió polgáraihoz való közelebb hozatalának eszközeként kínál

Az Európai Parlament és a Tanács jelenleg tárgyalja a javaslatot, és a három intézmény együttes nyilatkozatában vállalta, hogy a jogalkotási folyamat során kiemelten kezeli a lényeges előrehaladás biztosítását és – amennyiben lehetséges – a 2019-es európai választások előtti véglegesítést. A Bizottság a javaslat 2018 végéig történő elfogadására szólít fel, hogy a javaslat 2020 januárjában hatályba tudjon lépni, és minél előbb jelentős hasznot tudjon hozni az uniós demokrácia és polgári részvétel terén.

A Bizottság mindeközben az európai polgári kezdeményezés működésének meglévő jogi keretek között történő javításán dolgozik. Az online együttműködési platform első változata 2018 áprilisában kerül elindításra, és a Bizottság fokozza az európai polgári kezdeményezési eszközre vonatkozó kommunikációs és tudatosságnövelő tevékenységeit a 2018-ban kezdődő kommunikációs kampány által.

Amennyiben szükséges, a Bizottság továbbra is nyomon követi a sikeres kezdeményezéseket, és ha nem ez az eset, nyíltan megfogalmazza ennek részletes indokait, a 10. bizottsági prioritással összhangban. A Bizottság négyből három sikeres kezdeményezés esetében vállalta, hogy nyomonkövetési intézkedéseket hoz, és két kezdeményezés esetében jogalkotási javaslatokat jelentett be vagy fogadott el.

Amint azt a különböző kezdeményezések által eddig összegyűjtött 9 millió támogató nyilatkozat mutatja, az európai polgári kezdeményezési eszköz kontinens-szerte fokozza a polgári részvételt, és elősegíti a páneurópai viták kialakulását és az Unió demokratikus életében való részvételt. A polgárok közvetlen bevonásával és az érdeklődésükre számot tartó ügyekre vonatkozó elképzeléseik előterjesztésének lehetővé tételével az európai polgári kezdeményezés növeli az uniós jogalkotási folyamat értékét, és hozzájárul ahhoz, hogy a polgárok közelebb kerüljenek az Unióhoz.

(1)

Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikkének (4) bekezdése és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 24. cikke.

(2)

Az Európai Parlament és a Tanács 2011. februárjában elfogadott 211/2011/EU rendelete. E rendeletet az online gyűjtési rendszerekre vonatkozó technikai előírásokról szóló, 2011. november 17-i 1179/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet egészíti ki.

(3)

  Jelentés a polgári kezdeményezésről szóló 211/2011/EU rendelet alkalmazásáról – 2015. március 31 .

(4)

  Az Európai Parlament 2015. október 28-i állásfoglalása az európai polgári kezdeményezésről .

(5)

COM(2017) 482 – 2017.09.13.

(6)

A bizottsági szolgálati munkadokumentum elérhető az európai polgári kezdeményezés honlapjának felülvizsgálat céljára fenntartott oldalán .

(7)

A rendelet polgári kezdeményezésekre gyakorolt IKT-hatásairól szóló, 2015 júniusában kibocsátott tanulmányán kívül a Bizottság három másik tanulmányt rendelt meg az aláírókkal kapcsolatos adatszolgáltatási követelményekre; az elektronikus azonosítás használatára; és a 211/2011/EU rendeletnek és az 1179/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek megfelelően az online gyűjtési rendszerekre és műszaki előírásokra vonatkozóan. A tanulmányok elérhetők az európai polgári kezdeményezés honlapjának felülvizsgálat céljára fenntartott oldalán .

(8)

A T-754/14. sz., T-361/14. sz., T-44/14 sz., T-529/13.sz., T-450/12. sz., T-646/13. sz. ügyek

(9)

A T-450/12. sz., T-44/14 sz., T529/13.sz., T361/14. sz. ügyek

(10)

A C-589/15. és a C-420/16. sz. ügy

(11)

A T-646/13. és a T-754/14. sz. ügy

(12)

A T-391/17. sz. ügy

(13)

A támogató nyilatkozatok gyűjtésére vonatkozó számok csak a benyújtott kezdeményezések esetében elérhetők, mivel csak ezekkel kapcsolatban állnak a Bizottság és a tagállamok rendelkezésére hivatalos számadatok.

(14)

2013-ban tanulmány készült a hozzáférhetőségre vonatkozó legjobb gyakorlatokat nem követő alkotóelemek észlelésére. A 2017-ben megvalósított új felhasználói élménytervezés végrehajtása az alkalmazás kezelőfelületével kapcsolatban magában foglalta a hozzáférhetőségre vonatkozó legjobb gyakorlatokat is. A hozzáférhetőséggel kapcsolatban további munkák vannak folyamatban.

(15)

Megjegyzendő, hogy a „Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől” elnevezésű kezdeményezésnek sikerült az előírás szerinti megfelelő számú támogató nyilatkozatot megközelítőleg mindösszesen 5 hónap alatt összegyűjteni.

(16)

A 1086/2017/PMC sz. ügyben hozott határozat.

(17)

Az aláírók országonkénti megoszlása megtekinthető a következő címen: http://ec.europa.eu/citizens-initiative/public/initiatives/successful/details/2017/000002 .

(18)

A nyomonkövetési intézkedésekre vonatkozó további részletek az európai polgári kezdeményezések nyilvántartásának e célra fenntartott oldalán találhatók.

(19)

1609/2016/JAS sz. ügy.

(20)

T-561/14. sz. ügy.

(21)

Lásd az európai polgári kezdeményezés nyilvántartásának nyomonkövetési oldalát .

(22)

A 2014. június 2-i „Méltó életet mindenkinek: az elképzeléstől az együttes fellépésig” című közlemény, COM(2014) 335.

(23)

https://sustainabledevelopment.un.org/post2015/transformingourworld.

(24)

COM(2017) 753 – 2018.02.01.

(25)

  https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/social-summit-european-pillar-social-rights-booklet_en.pdf