Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 52017PC0191

Ajánlás A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Marokkói Királyság között létrejött megállapodás jegyzőkönyveinek kiigazítására irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról

COM/2017/191 final

Date of document:
19/04/2017
Date of dispatch:
19/04/2017; Továbbítva a Tanácsnak
Date of dispatch:
19/04/2017; Továbbítva a Parlamentnek
Author:
Európai Bizottság, Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság
Responsible body:
TAXUD
Form:
Határozatra irányuló ajánlás
Treaty:
Szerződés az Európai Unió működéséről
Legal basis:
Link
Link
Link
Select all documents mentioning this document
Instruments cited:

Brüsszel, 2017.4.19.

COM(2017) 191 final

Ajánlás

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió és a Marokkói Királyság között létrejött megállapodás jegyzőkönyveinek kiigazítására irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról


INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az elmúlt közel fél évszázad során az EU és Marokkó gazdag és sokrétű partnerség alakult ki, amelynek köszönhetően 2008-ban Marokkó – a kétoldalú kapcsolatok szilárdságára építve és a közös célok megvalósítása iránti kölcsönös ambíciók és elkötelezettség jeléül – „kiemelt partneri” státuszt nyert el.

Az EU mindeközben következetesen hangsúlyozta elkötelezettségét a nyugat-szaharai konfliktus megoldása mellett. Az EU teljes mértékben támogatja az ENSZ főtitkára, illetve az általa kijelölt személyes megbízott által annak érdekében kifejtett erőfeszítéseket, hogy segítsenek a feleknek olyan igazságos, tartós és kölcsönösen elfogadható politikai megoldást találni, amely az Egyesült Nemzetek Alapokmányában lefektetett elveknek és céloknak megfelelő megállapodások keretében biztosítja Nyugat-Szahara népességének önrendelkezését – az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataival, köztük a 2152. számú (2014-es) és a 2218. számú (2015-ös) határozattal összhangban.

Egyes vámkedvezmények biztosítása érdekében ez a javaslat bizonyos módosításokat terjeszt elő az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás (a továbbiakban: EU–Marokkó társulási megállapodás, avagy: társulási megállapodás) 4. jegyzőkönyvéhez 1 és 1. jegyzőkönyvéhez 2 , tekintettel arra, hogy az Európai Bíróság a C-104/16 P sz. ügyben hozott, 2016. december 21-i ítéletében úgy rendelkezett, hogy az EU–Marokkó társulási és mezőgazdasági megállapodások Nyugat-Szaharára nem alkalmazandók.

A Bíróság említett ítéletét megelőzően a társulási megállapodásban és annak jegyzőkönyveiben foglalt kereskedelmi kedvezményeket a gyakorlatban alkalmazták az önkormányzattal nem rendelkező területnek minősülő Nyugat-Szaharából származó termékekre is. A Bíróság ítéletét követően azonban ezek a gyakorlatok csak abban az esetben tarthatók fent, ha a „származó termékekről” szóló 4. jegyzőkönyv olyan módosítására kerül sor, amely lehetővé teszi, hogy a Nyugat-Szaharából származó termékek a Marokkóból származó termékekkel egyenlő elbánásban részesüljenek. A Bíróság ítélete bizonytalanságot teremtett a piacokon, ami hatással volt a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokra.

Ezen ajánlás célja, hogy a Bizottság felhatalmazást kapjon tárgyalások folytatására a Nyugat-Szaharáról származó termékek részére nyújtott kedvezményeknek a múltbeli gyakorlathoz hasonló, folytatólagos biztosításához szükséges jogalap megteremtéséről. Mivel a mezőgazdasági és halászati termékek uniós piacán nyújtott, szóban forgó kereskedelmi kedvezményeket a társulási megállapodás 1. jegyzőkönyve rögzíti, az említett jegyzőkönyv alkalmazási körét is pontosítani kell. Így a kereskedelemben elkerülhetők lesznek a fennakadások, illetve az uniós piacokhoz való hozzáférés szintje is stabil marad, mivel nem kerül sor új kedvezmények nyújtására. A társulási megállapodás vonatkozó jegyzőkönyveinek módosítását a későbbiekben adott esetben magának a társulási megállapodásnak a módosítása egészítheti ki. Végezetül emlékeztetni kell arra, hogy az Európai Bíróság előtt függőben van két további, marokkói vonatkozású, az EU–Marokkó halászati partnerségi megállapodáshoz kapcsolódó eset (C-266/16 és T-180/14), amelyek kimenetele várhatóan további iránymutatást ad arról, hogy egy megállapodás milyen feltételekkel terjeszthető ki egy önkormányzattal nem rendelkező területre. Emellett minden ilyen megállapodás magától értetődő módon ideiglenesnek minősül mindaddig, amíg a konfliktusra az Egyesült Nemzetek keretében nem születik az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataival összhangban álló megoldás.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Ez az ajánlás teljes mértékben összhangban áll a jelenlegi kereskedelempolitikával, mivel a vámhatóságok a gyakorlatban eddig is alkalmaztak kedvezményeket a Marokkóból származó termékekként tanúsított nyugat-szaharai termékekre. A megállapodás nem teremt új kereskedelmi kedvezményeket Marokkó számára, mert célja egyszerűen a kedvezmények földrajzi hatályának kiterjesztése, nem pedig azok mértékének módosítása.

A javaslat összhangban van az európai szomszédságpolitika általános célkitűzéseivel, mivel a szoros együttműködés szellemében hozzájárul a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok javításához a déli szomszédságban. Egyúttal illeszkedik a Marokkó irányában alkalmazott általános uniós politikához is, amely szorosabbra kívánja fűzni a Marokkóval kialakított kiemelt partnerséget anélkül, hogy megelőlegezné a Nyugat-Szahara kérdésében az ENSZ égisze alatt zajló rendezési folyamat kimenetelét.

A kereskedelmi kedvezmények hatókörének szélesítése korábban sem volt példa nélküli, miután az EU–Marokkó társulási megállapodás tartalmaz két közös nyilatkozatot, amelyek értelmében Marokkónak a San Marino Köztársaságból és az Andorrából származó termékeket „a megállapodás értelmében a Közösségből származó termékekként kell elfogadnia”.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Az EU álláspontja mindig is az volt, hogy a Marokkóval létrejött kétoldali megállapodások bizonyos feltételek mellett kiterjeszthetők Nyugat-Szaharára is. Ezt szemlélteti például a halászati partnerségi megállapodás, amely kifejezetten kiterjed a Nyugat-Szahara partjai menti vizekre is. A társulási megállapodás vonatkozó jegyzőkönyveinek módosítása egyúttal lehetővé teszi, hogy az uniós vámkedvezmények nyújtása a helyi népesség számára megvalósuló előnyök, illetve az emberi jogok érvényesülésének értékelésén alapuljon.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Ezen ajánlás jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkének (3) és (4) bekezdése.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A közös kereskedelempolitika az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik (az EUMSZ 3. cikkének (1) bekezdése), és az EUSZ 5. cikke (3) bekezdésének értelmében a szubszidiaritás elve a kizárólagos hatáskörbe tartozó kérdésekben nem releváns.

•Arányosság

Az ajánlás arányos választ kínál a szóban forgó kérdésekre. A megállapodás nem módosítaná az uniós piachoz való hozzáférés mértékét. A származásra vonatkozó szabályokat a társulási megállapodás jegyzőkönyve rögzíti; következésképpen ez utóbbi módosítása szükséges a célkitűzés megvalósításához és egy olyan, viszonylag gyors válaszlépés érdekében, amely anélkül szünteti meg a Marokkót érintő jelenlegi kereskedelmi bizonytalanságot, hogy megelőlegezné a Nyugat-Szahara kérdésében az ENSZ égisze alatt zajló rendezési folyamat, illetve a konfliktus végkimenetelét.

Ezért a tanácsi határozatra irányuló javaslat, amely felhatalmazást ad a Bizottságnak a társulási megállapodás „származó termékekről” szóló jegyzőkönyveinek kiigazításáról az Európai Unió és Marokkó között kötendő megállapodás letárgyalására, nem lépi túl a politikai célkitűzés teljesítéséhez szükséges és megfelelő mértéket.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A vonatkozó jegyzőkönyvek csak a két fél között létrejövő megállapodással módosíthatók. Ez utóbbi kiterjed a hatóságok között a kereskedelmi kedvezmények érvényesítéséhez szükséges együttműködésre is.

A megállapodás az EU és a Marokkó Királyság között folytatandó levélváltás formáját öltené.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A Bizottság tájékozódó megbeszéléseket folytatott a marokkói hatóságokkal, valamint a Tanács megfelelő szervezeti keretein belül a tagállamokkal is.

A Bizottságnak törekednie kell annak biztosítására, hogy az érintett népesség megfelelő módon kivehesse részét a megállapodás előkészítéséből annak aláírása és megkötésre való előterjesztése előtt.

•Hatásvizsgálat

Hatásvizsgálatra nem került sor, mivel az ajánlás ténylegesen egy olyan kedvezményes elbánás jogalapjának megteremtésére irányul, amelyet a Bizottság a gyakorlatban már az elmúlt évek során is következetesen alkalmazott a nyugat-szaharai termékekre. Mivel ennek megfelelően a piaci hozzáférés mértéke nem változik, a javaslatnak várhatóan nem lesz számottevő kereskedelmi hatása az árucsere-folyamatokra az elmúlt évekhez képest.

A Bizottság ugyanakkor a lehető legcélravezetőbb módon biztosítja, hogy az Unió az aláírás pillanatában és a későbbiek folyamán is figyelembe vehesse a Nyugat-Szahara fenntartható fejlesztése szempontjából releváns információkat, különös tekintettel a megállapodásnak a helyi népességre gyakorolt kedvező hatására, illetve a természeti erőforrások kiaknázására.

•Alapjogok

A társulási megállapodás 2. cikke tartalmaz az emberi jogokra és az alapvető szabadságokra vonatkozó záradékot. A szóban forgó rendelkezés a megállapodás lényeges elemének minősül, tehát sérelme a megállapodás felfüggesztését eredményezheti. Biztosítani kell, hogy a jegyzőkönyvek alkalmazása összhangban legyen a társulási megállapodásnak az alapvető szabadságok és az emberi jogok érvényesülése szempontjából releváns rendelkezéseivel.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Az uniós vámbevételek tekintetében a javaslat várhatóan nem lesz hatással a költségvetésre a jelenlegi helyzethez képest, mivel a Nyugat-Szaharából származó termékek a gyakorlatban eddig is vámmentességet élveztek az EU-ba való behozatalkor.

Ajánlás

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió és a Marokkói Királyság között létrejött megállapodás jegyzőkönyveinek kiigazítására irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 218. cikke (3) és (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

mivel:

(1)Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás (a továbbiakban: társulási megállapodás) 2000. március 1-jén lépett hatályba.

(2)A C-104/16 P sz. ügyben hozott ítéletében a Bíróság egyértelművé tette, hogy a társulási megállapodás hatálya kizárólag a Marokkói Királyság területére terjed ki, az önkormányzattal nem rendelkező területnek minősülő Nyugat-Szaharára nem. Ugyanakkor a társulási megállapodás hatálybalépése óta a Nyugat-Szaharából származó, marokkói eredetűként tanúsított termékek az Unióba való behozatalukkor a társulási megállapodás megfelelő rendelkezéseiben előírt vámkedvezményekben részesültek.

(3)Fontos tehát gondoskodni arról, hogy az évek során kifejlődött kereskedelmi folyamatok ne szakadjanak meg, de ugyanakkor megfelelően biztosítható legyen az emberi jogok védelme és az érintett területek fenntartható fejlődése.

(4)Az Európai Unió támogatja az Egyesült Nemzetek arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megtalálja a mindkét fél számára kölcsönösen elfogadható politikai megoldást, amely az Egyesült Nemzetek Alapokmányában lefektetett elveknek és céloknak megfelelően képes biztosítani Nyugat-Szahara népességének önrendelkezési jogát.

(5)Ezért helyénvaló tárgyalásokat folytatni a társulási megállapodás vonatkozó jegyzőkönyveinek módosításáról.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács felhatalmazza a Bizottságot, hogy az Unió nevében tárgyalásokat folytasson az Európai Unió és a Marokkói Királyság között létrejött társulási megállapodás jegyzőkönyveinek kiigazításáról szóló nemzetközi megállapodásról. A Tanács a Bizottságot jelöli ki a tárgyaló küldöttség vezetőjének, amelyben az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is helyet kap.

2. cikk

A tárgyalási irányelveket a melléklet tartalmazza.

3. cikk

A tárgyalásokat a [a különbizottság neve a Tanács által beillesztendő] különbizottsággal konzultálva kell lefolytatni.

4. cikk

Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

   a Tanács részéről

   az elnök

(1)    Az euromediterrán megállapodáshoz csatolt 4. jegyzőkönyv a „származó termékek” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről.
(2)    Az euromediterrán megállapodáshoz csatolt 1. jegyzőkönyv a Marokkói Királyságból származó mezőgazdasági termékeknek és feldolgozott mezőgazdasági termékeknek, valamint halaknak és halászati termékeknek az Európai Unióba történő behozatalára alkalmazandó rendelkezésekről.
Top

Brüsszel, 2017.4.19.

COM(2017) 191 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

AJÁNLÁS – A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió és a Marokkói Királyság között létrejött megállapodás jegyzőkönyveinek kiigazítására irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról


MELLÉKLETEK

TÁRGYALÁSI IRÁNYELVEK

az Európai Unió és a Marokkói Királyság között létrejött társulási megállapodás jegyzőkönyveinek kiigazításáról az Európai Unió és a Marokkói Királyság között kötendő megállapodáshoz

A tárgyalásnak az Európai Unió és a Marokkói Királyság között kialakított kiemelt partnerségen kell alapulnia, és arra kell törekednie, hogy e partnerség eszköztárát hozzáigazítsa a felek azon kölcsönös szándékához, hogy tovább erősítsék e partneri viszonyt, melynek a társulási megállapodás és annak jegyzőkönyvei szerves részét képezik.

A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a Nyugat-Szaharából származó termékek részesülhessenek az EU–Marokkó társulási megállapodásban és jegyzőkönyveiben biztosított kereskedelmi kedvezményekben. A tárgyalások további vámkedvezményekre nem terjednek ki. A Bizottságnak biztosítania kell továbbá, hogy a megállapodás kifejezetten rendelkezzen egy olyan megfelelő keret és folyamat létrehozásáról, mely lehetővé teszi a felek számára, hogy rendszeres információcsere alapján értékelni tudják a megállapodás hatását annak végrehajtása során, illetve megvitassák zökkenőmentes működésének esetleges akadályait.

Ez a társulási megállapodás idevágó jegyzőkönyveinek megfelelő felülvizsgálatát igényli.

A megállapodás levélváltás formáját ölti.

A Bizottságnak elegendő információval kell rendelkeznie ahhoz, hogy az aláírás időpontjában értékelni tudja a megállapodásnak a fenntartható fejlődésre gyakorolt esetleges hatásait, különös tekintettel a helyi népesség számára nyújtott előnyökre, illetve az érintett területek természeti erőforrásainak kiaknázására.

Biztosítani kell, hogy a jegyzőkönyvek alkalmazása összhangban legyen a társulási megállapodásnak az alapvető szabadságok és az emberi jogok érvényesülése szempontjából releváns rendelkezéseivel.

A Bizottságnak törekednie kell annak biztosítására, hogy az érintett népesség megfelelő módon kivehesse részét a megállapodás előkészítéséből annak aláírása és megkötésre való előterjesztése előtt.

A Bizottságnak minden tőle telhetőt meg kell tennie azért, hogy a megállapodás végrehajtására a lehető leghamarabb sor kerüljön.

A tárgyalásoknak és kimenetelüknek támogatniuk kell az ENSZ főtitkárának arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az érintett felek megtalálják a megfelelő megoldást, amely biztosítja Nyugat-Szahara népessége számára az önrendelkezés gyakorlását, az Egyesült Nemzetek Alapokmányában lefektetett elvekkel és célokkal összhangban.

Top