EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.9.13.

COM(2017) 494 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Üdvözöljük a közvetlen külföldi befektetéseket, ugyanakkor biztosítjuk alapvető érdekeink védelmét

1.Bevezetés

Az Európai Bizottság 2017. május 10-én közzétette a globalizáció előnyünkre fordításáról szóló vitaanyagot 1 , ezzel eszmecserét indítva arról, hogy miként alakítható a globalizáció mindannyiunk számára előnyös módon. A vitaanyag hangsúlyozta az Európai Unió (EU) szilárd elkötelezettségét a nyitott, fenntartható, méltányos és szabályokon alapuló globális kereskedelmi rendszer nemzetközi együttműködés keretében történő kialakítása iránt. Mindazonáltal az EU habozás nélkül fellép polgárai és ipara védelme érdekében, ha a külföldi országok vagy vállalkozások tisztességtelen gyakorlatokat folytatnak, vagy a biztonsággal, illetve a közrenddel kapcsolatos aggályokat vetnek fel.

Ezek az elvek teljes mértékben érvényesek a harmadik országokból érkező közvetlen külföldi befektetésre, amelyek szabályozása az EU közös kereskedelempolitikájának részét képezi. A közvetlen külföldi befektetés a növekedés, a munkahelyteremtés és az innováció kiemelkedő forrása, amely számottevő előnyöket nyújt az EU-nak csakúgy, mint a világ többi országának. Az EU éppen ezért egy nyitott befektetési környezet fenntartására törekszik. A globalizáció előnyünkre fordításáról szóló vitaanyag mindazonáltal elismerte, hogy a kulcsfontosságú technológiákat alkalmazó európai vállalkozások külföldi befektetők – különösen állami tulajdonban lévő vállalatok – általi felvásárlása egyre problematikusabbá válik. Ezen aggályok nyomán felmerül a kérdés, hogy a jelenlegi keretszabályok vajon képesek-e kezelni a helyzetet.

Az Európai Tanács üdvözölte a globalizáció előnyünkre fordítására irányuló bizottsági kezdeményezést, különös tekintettel a harmadik országokból érkező, stratégiai ágazatokra irányuló befektetések elemzésére vonatkozó elképzelésekre 2 . Az Európai Parlament a maga részéről felszólította a Bizottságot és a tagállamokat „az EU stratégiai ágazataiba, infrastruktúrájába, a jövőben kulcsfontosságúvá váló technológiákba és más, a hozzáférés biztonsága és védelme szempontjából jelentős területekre irányuló, harmadik országok által eszközölt közvetlen külföldi befektetések átvilágítására” 3 .

A külföldi felvásárlások biztonságra és közrendre gyakorolt esetleges hatásának kezelése céljából jelenleg az uniós tagállamok csaknem fele a közvetlen külföldi befektetések átvilágítását szolgáló mechanizmusokat érvényesít, és fenntartja magának az alapvető nemzeti érdekeket veszélyeztető befektetések korlátozására vonatkozó jogot. A közvetlen külföldi befektetések egyértelmű európai dimenzióval rendelkeznek, ennek ellenére azonban nem alakult ki sem a tagállamok közötti szisztematikus együttműködés, sem az e területre vonatkozó uniós szintű megközelítés.

A mostani közlemény ezért további konkrét lépéseket javasol a tagállamoknak és adott esetben a Bizottságnak az EU-ba irányuló egyes közvetlen külföldi befektetések átvilágítása terén 4 . A mostani közlemény azt a rendeletjavaslatot kíséri, amely létrehozza a harmadik országokból az EU-ba irányuló közvetlen külföldi befektetések biztonsági és közrendi okokból történő átvilágításának keretét, emellett kialakít egy tagállamok közötti együttműködési mechanizmust és egy uniós szintű átvilágítási keretet is.

2.Az EU nyitva áll a külföldi befektetések előtt...

Az EU befektetési rendszere világszinten a legnyitottabbak egyikének számít. 5 A külföldi befektetésekkel szembeni nyitottságot az uniós Szerződések rögzítik 6 . A világon az EU a közvetlen külföldi befektetések első számú forrása és célpontja. 2015 végén a nem rezidensek belföldi közvetlentőke-befektetéseinek állománya több mint 5,7 billió EUR-t tett ki az EU-ban, míg az Egyesült Államokban 5,1 billió EUR, Kínában pedig 1,1 billió EUR volt. Ugyanakkor az uniós befektetők harmadik országokban lévő közvetlen külföldi befektetéseinek állománya elérte a 6,9 billió EUR-t 7 .

Az EU-ba irányuló közvetlen külföldi befektetések a pénzügyi válság során és az azt követően – mindenekelőtt 2008 és 2010 között – tapasztalt alacsony szintekhez képest mostanra erőre kaptak. 2015-ben a nem rezidensek belföldi közvetlentőke-befektetései csaknem elérték a 470 milliárd EUR-t, ami meghaladja a válság előtti legmagasabb, 2007-ben jegyzett mértéket 8 . A fellendüléshez hozzájárult, hogy a beáramló közvetlen külföldi befektetésnek változatlanul a legnagyobb részét képező nemzetközi fúziók és felvásárlások száma és értéke egyaránt növekedett.

Ezzel egyidejűleg néhány, a közvetlen külföldi befektetések forrásaként egyre fontosabb szerepet betöltő feltörekvő gazdaságnak köszönhetően új befektetési tendenciák körvonalazódnak. Az Egyesült Államok továbbra is messze a legnagyobb külföldi befektető az EU-ban, mindazonáltal a nem rezidensek belföldi befektetésállományában való részesedése az 1995-ös 51,3 %-ról 2015-re 41,4 %-ra esett vissza. Japán részesedése szintén csökkent: az azonos időszakban 7,7 %-ról 3 % alá süllyedt. Ugyanakkor Brazília és Kína súlya számottevő növekedést mutat: részesedésük az 1995-ös 0,2 %-hoz, illetve 0,3 %-hoz képest 2015-ben elérte a 2,2 %-ot, illetve a 2 %-ot 9 , aminek köszönhetően ez a két ország az ötödik, illetve hatodik legnagyobb külföldi befektetővé lépett elő az EU-ban (lásd az alábbi ábrákat).

1. ábra: Az EU részesedése a nem rezidensek belföldi, illetve a rezidensek külföldi befektetésállományában 2015 végén, nemzetközi partnerek szerinti bontásban

Forrás: Eurostat.

2. ábra: A nem rezidensek belföldi befektetésállománya az EU-ban: a tíz legnagyobb befektető részesedésének alakulása 10  

Forrás: Eurostat.

Az EU üdvözli a külföldi befektetéseket, hiszen azok jelentős előnyöket tartogatnak gazdaságunk és általában véve társadalmunk egésze számára. A közvetlen külföldi befektetés a növekedés és a munkahelyteremtés forrása. Összekapcsolja az uniós vállalkozásokat és a globális értékláncokat, amelyek a modern gazdaság mozgatórugójaként működnek. Lendületet ad a termelékenységnek és fokozza vállalkozásaink versenyképességét azáltal, hogy javítja az erőforrás-elosztást, tőkét, technológiákat és szakértelmet von be, élénkíti a versenyt, ösztönzi az innovációt, és új piacokat nyit meg az uniós export számára. Emellett előmozdítja az európai beruházási terv, valamint egyéb uniós projektek és programok célkitűzéseinek megvalósítását. A rezidensek külföldi közvetlentőke-befektetései a beáramló befektetésekhez hasonló kedvező hatást fejtenek ki, többek között a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend végrehajtása tekintetében. Mindezekből adódóan az EU továbbra is támogatja a világszintű liberalizációt és a befektetők védelmét.

Bár az uniós vállalkozásoknak mindössze 0,4 %-a áll harmadik országbeli befektetők ellenőrzése alatt, ezek a vállalkozások rendszerint sokkal nagyobbak, mint az uniós befektetők tulajdonában lévők. Következésképpen a szóban forgó vállalkozások az uniós teljes forgalom mintegy 13 %-át, az uniós hozzáadott érték 11 %-át és a teljes uniós foglalkoztatás 6 %-át teszik ki 11 .

3....ám a külföldi befektetési tendenciák változása közepette is fenn kell tartani a biztonságot és a közrendet

Az EU külföldi befektetésekkel szembeni nyitottsága nem fog változni. Mindazonáltal erőteljes és megfelelő szakpolitikákkal kell társulnia annak érdekében, hogy egyrészt a harmadik országok megnyissák piacaikat az uniós vállalkozások előtt, valamennyi szereplőre azonos szabályok vonatkozzanak, és a harmadik országokba irányuló uniós befektetések megfelelő védelmet élvezzenek, másrészt pedig az EU-ban biztosított legyen az eszközök védelme az olyan felvásárlásokkal szemben, amelyek károsan érinthetik az Unió vagy a tagállamok alapvető érdekeit.

A külföldi befektetők egyre inkább az új piacok és a stratégiai eszközök felkutatására összpontosítanak, az állami tulajdonban lévő vállalatok pedig mind nagyobb szerepet játszanak a globális gazdaságban 12 . Bizonyos gazdaságokban az állami tulajdonban lévő vállalatok állnak a közvetlen külföldi befektetések jelentős hányada mögött, ami egyes esetekben a hivatalos kormányzati stratégia része 13 . A vállalkozások közvetlen állami tulajdonlása mellett olyan helyzeteknek is tanúi lehetünk, amikor az állam különféle eszközökön keresztül közvetlenül vagy közvetve befolyást gyakorol bizonyos vállalkozásokra, vagy elősegíti a nemzeti vállalkozások általi külföldi felvásárlásokat, mindenekelőtt a piacinál kedvezőbb feltételek melletti forráshoz jutás megkönnyítése révén.

Ebben az összefüggésben fennáll annak a kockázata, hogy egyedi esetekben a külföldi befektetők olyan európai vállalkozások felett szándékoznak ellenőrzést vagy befolyást szerezni, amelyek tevékenységei kritikus technológiákra, infrastruktúrákra, inputokra vagy bizalmas adatokra vannak hatással. Ez a kockázat főként – de nem kizárólag – akkor merül fel, ha a külföldi befektető állami tulajdonban lévő vagy állami ellenőrzés alatt álló szereplő, az állami finanszírozás vagy az irányítás egyéb eszközei révén történő befolyásolást is beleértve. Az ilyen jellegű felvásárlások az adott állam számára lehetőséget teremthetnek nemcsak arra, hogy ezeket az eszközöket az EU technológiai előnyének csökkentésére, hanem akár az uniós biztonság és közrend veszélyeztetésére is felhasználja.

Az EU kulcsfontosságú nemzetközi partnerei közül többen is a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó átvilágítási mechanizmust hoztak létre és működtetnek, az ilyen jellegű aggályok eloszlatása érdekében. Ezek közé tartozik Ausztrália, Kanada, Kína, India, Japán és az Egyesült Államok.

4.Az uniós kereskedelem- és beruházáspolitika mint a nyitott és méltányos befektetési környezet megteremtésének hajtóereje

Számos ország továbbra is fenntartja a külföldi befektetések előtt álló jelentős akadályokat, és az uniós befektetők számára nem kínál a belföldi szereplőkre vonatkozókhoz hasonló befektetési feltételeket. A befektetés liberalizációja terén történtek ugyan előrelépések, mindazonáltal a közelmúltban ismét emelkedésnek indult a korlátozó intézkedések száma 14 .

A harmadik országok tekintetében egyenlő befektetési versenyfeltételek megteremtése döntő jelentőségű. Az EU kereskedelem- és beruházáspolitikája 15 jelenti a legmegfelelőbb eszköz egyrészt annak biztosítására, hogy a harmadik országok ugyanolyan mértékű nyitottságot tanúsítsanak a külföldi befektetésekkel szemben, mint az EU, másrészt pedig az uniós gazdasági szereplőkre vonatkozó egyenlő versenyfeltételek előmozdítására.

Az EU számos partner 16 vonatkozásában olyan kétoldalú vagy regionális megállapodások kialakítására törekszik, amelyek a külföldi befektetés – nevezetesen a közvetlen külföldi befektetés – tekintetében kötelező szabályokat és kötelezettségvállalásokat foglalnak magukban. Ezek a megállapodások kifejezetten biztosítják az uniós befektetők számára előnyt jelentő egyértelműbb jogi keretet és a külföldi piacokhoz való jobb hozzáférést. Mindemellett a Bizottság szorgalmazza a szellemi tulajdon védelmére, a fokozott átláthatóságra és a különösen kereskedelemtorzító támogatások korlátozására, valamint az állami tulajdonban lévő vállalatok fegyelmezett magatartására vonatkozó rendelkezések beemelését. A nyitottabb, méltányos és szabályokon alapuló kereskedelmi és befektetési környezet biztosítása terén elért kulcsfontosságú előrelépések a „Kiegyensúlyozott és progresszív kereskedelempolitika a globalizáció előnyünkre fordítása érdekében” című bizottsági közleményben és „A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű uniós kereskedelmi stratégia végrehajtásáról szóló jelentésben olvashatók, amely dokumentumok elfogadására a jelen közleménnyel összhangban került sor.

Ugyanebben az összefüggésben az EU kiemelkedő jelentőséget tulajdonít a multilaterális együttműködésnek és szabályozásnak. A Kereskedelmi Világszervezet szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezménye (GATS) részletesen szabályozza a külföldi szolgáltatók letelepedését – a piacra jutást és a megkülönböztetésmentességre vonatkozó kötelezettséget is beleértve –, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által kidolgozott, a tőkemozgások liberalizációjára vonatkozó szabálykönyv pedig szabályokat tartalmaz a tőkemozgások liberalizációjával kapcsolatban.

Fontos megjegyezni, hogy ezek az EU és az uniós tagállamok által kötött nemzetközi kereskedelmi és beruházási megállapodások rendelkeznek a nemzeti elbánás alóli kivételekről és a piacra jutással kapcsolatos kötelezettségekről, ezáltal lehetővé téve az aláíró felek számára, hogy intézkedéseket hozzanak a biztonság vagy a közrend védelme érdekében, amennyiben azok nem minősülnek önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetésnek, illetve burkolt kereskedelemkorlátozásnak.

A G20-csoport 2016-ban elfogadta a globális befektetéspolitikai döntéshozatal alapelveit 17 , amelyek a nyitott, megkülönböztetésmentes, átlátható és kiszámítható befektetési keretfeltételeket szorgalmazzák. A G20-ak 2017-ben újfent felhívták a figyelmet a viszonosságon alapuló kereskedelmi és befektetési keretek jelentőségére, és megerősítették az egyenlő versenyfeltételeket célzó munka iránti elkötelezettségüket.

Az EU mind kétoldalú, mind többoldalú szinten változatlanul fenntartja arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a harmadik országok ugyanolyan mértékű nyitottságot tanúsítsanak a külföldi befektetésekkel szemben, mint az EU, és az uniós gazdasági szereplők továbbra is egyenlő feltételek mellett kapcsolódhassanak be a versenybe. Az EU továbbá ösztönzi a Kereskedelmi Világszervezet keretében a beruházásösztönzésről zajló tárgyalásokat.

5.A közvetlen külföldi befektetések átvilágítása

5.1.Az uniós tagállamok meglévő átvilágítási mechanizmusai

Az uniós tagállamok csaknem fele jelenleg is alkalmaz a közvetlen külföldi befektetések átvilágítását szolgáló mechanizmusokat. Ez a helyzet Ausztria, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország tekintetében.

A tagállamok eltérő megközelítéseket érvényesítenek az átvilágítási eljárások pontos hatókörét és kialakítását illetően. 

Ami a hatókört illeti, a meglévő átvilágítási mechanizmusok többsége az EU-n belüli és az EU-n kívülről érkező befektetésekre egyaránt vonatkozik, vannak azonban olyanok is, amelyek kizárólag a harmadik országokból érkező befektetésekre alkalmazandók, viszont a visszaélések elkerülése végett adott esetben kijátszás elleni rendelkezéseket is tartalmaznak. Egyes esetekben az átvilágítási mechanizmusok a stratégiainak tekintett ágazatokra (pl. energetika, távközlés, közlekedés) irányuló befektetéseket érintik, míg más esetekben nem korlátozódnak konkrét ágazatokra. Az átvilágítási mechanizmusok hatálya alá tartozó befektetéseket rendszerint minőségi kritériumok (pl. a célvállalkozás feletti ellenőrzés megszerzése) és/vagy mennyiségi határértékek (vagyis a részvények vagy a szavazati jogok hányada) alapján határozzák meg. Az átvilágítás okait illetően bizonyos átvilágítási mechanizmusok az alapvető nemzetbiztonsági érdekek védelmére szorítkoznak, különös tekintettel a fegyverek, lőszerek, katonai felszerelések, hadianyagok stb. gyártására és kereskedelmére. Mindazonáltal a legtöbb ilyen mechanizmus túlmutat a védelmi ágazaton, és elsősorban a közbiztonság és a közpolitika vagy a közrend védelméhez kapcsolódik.

Az átvilágítási eljárások kialakítása tekintetében a mechanizmusok két típusba sorolhatók: az egyik szerint a befektetőknek egy előzetes jóváhagyási rendszer keretében előzetesen be kell jelenteniük az érintett befektetéseket, a másikban pedig a már végrehajtott befektetéseket utólagosan ellenőrzik, és a befektetőknek lehetőségük van arra, hogy önkéntes alapon kezdeményezzék befektetésük átvilágítását a véglegesítést megelőzően.

A nemzeti átvilágítási mechanizmusok korlátozzák a tőkemozgás és a letelepedés szabadságát, különös tekintettel az EU-n belüli befektetésekre 18 . A Szerződés ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a tagállamok az említett szabadságokat korlátozó intézkedéseket hozzanak, amennyiben azok nem minősülnek állampolgárság alapján történő hátrányos megkülönböztetésnek, továbbá közbiztonsági vagy közrendi okokkal, illetve a Bíróság értelmezése szerint közérdeken alapuló egyéb kényszerítő indokkal támaszthatók alá, és összhangban állnak az arányosság és a jogbiztonság elvével.

5.2.Meglévő uniós szintű releváns szakpolitikák és eszközök

Számos uniós szakpolitika hozzájárul a külföldi befektetések előnyeinek kihasználásához, és ezzel egyidejűleg a kapcsolódó kockázatok mérsékléséhez.

Mindenekelőtt alapvető követelmény, hogy az EU-ban jelen lévő valamennyi külföldi befektető megfeleljen az alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályoknak. Ezek magukban foglalják az uniós versenyszabályokat is, amelyek a fúziók és felvásárlások ellenőrzésére is kiterjednek. Amennyiben egy tervezett befektetés az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet 19 hatálya alá tartozik, úgy végrehajtására – a befektetés forrásától és eredetétől függetlenül – nem kerülhet sor előzetes felülvizsgálat és az Európai Bizottság jóváhagyása nélkül. Ez az eljárás az olyan összefonódásokat hivatott megakadályozni, amelyek jelentősen hátráltatnák a tényleges versenyt a belső piacon. A bejelentett összefonódások megfelelőségének értékelése – amelyre az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet keretében kerül sor – kizárólag a versenyre összpontosul, és nem veszi figyelembe a biztonsággal vagy a közrenddel kapcsolatos aggályokat.

A kritikus infrastruktúrák és az alapvető szolgáltatások biztonságára vonatkozó uniós jogi aktusok további releváns szabályokat tartalmaznak, amelyet bizonyos esetekben a külföldi tulajdon hatásait érintik. E szabályok közé tartoznak például az alábbiak:

·Számos eszköz minősül európai szinten kritikus jelentőségűnek: a Galileo, a Kopernikusz, az Eurocontrol és az európai villamosenergia-átviteli és földgátszállító hálózatok 20 . Kiemelt figyelmet kell fordítani ezen infrastruktúrák biztonságára, integritására és tulajdonlására csakúgy, mint a folyamatos működésük biztosítása iránti igényre. Ezen túlmenően a kiberbiztonságra vonatkozó uniós jogszabályok 21 meghatározzák az alapszolgáltatásokat biztosító ágazatok listáját, amely ágazatokban gondoskodni kell a szolgáltatók kibertámadásokkal szembeni védelméről 22 .

·Bizonyos uniós jogszabályok közvetlenül foglalkoznak a külföldi tulajdon hatásaival. Egyes európai eszközök külföldi ellenőrzésére vonatkozóan már jelenleg is léteznek jogszabályok egyes konkrét esetekben, mindenekelőtt olyan helyzetekben, amikor az EU többek között a tulajdonos állampolgárságán alapuló feltételekhez köti az üzemeltetés engedélyezését. Egy légitársaság például nem juthat működési engedélyhez az EU-ban, ha részvényeinek legalább 50 %-a harmadik országbeli állampolgárságú személyek kezében van, kivéve akkor, ha az EU és az érintett ország között erre vonatkozó megállapodás van hatályban 23 . Hasonlóképpen az EU energiaügyi szabályaival összhangban a harmadik ország ellenőrzése alatt álló gáz- vagy villamosenergia-piaci átvitelirendszer-irányítók csakis akkor tevékenykedhetnek az EU-ban, ha a tanúsítási eljárás során bebizonyosodott, hogy nem jelentenek kockázatot a tervezett tevékenységük szerinti tagállam vagy az Unió energiaellátásának biztonságára nézve 24 . További példaként említhető a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeit meghatározó uniós szabályozás 25 , amely szerint a tagállamok nemzetbiztonsági okokból megtagadhatják az ilyen tevékenységekhez való hozzáférést vagy azok gyakorlását bármely olyan gazdasági szereplőtől, amely harmadik országok vagy harmadik országbeli állampolgárok tényleges ellenőrzése alatt áll.

·A Bizottság 2014-es európai energiabiztonsági stratégiája 26  széles körű vita elindítását irányozta elő az energiaágazati stratégiai infrastruktúrák EU-n kívüli gazdasági szereplők általi ellenőrzéséről. Mindenekelőtt az uniós piaci térnyerésre törekvő fő beszállító országok állami tulajdonban lévő vállalatairól, nemzeti bankjairól és állami befektetési alapjairól van szó azokban az esetekben, amikor fennáll annak a kockázata, hogy tevékenységükkel alááshatják az energiaellátás diverzifikálását és az uniós hálózat és infrastruktúra fejlődését. Első lépésként a Bizottság a gáz- és villamosenergia-ellátás biztonságára irányuló jogalkotási javaslatokat terjesztett elő, amelyek előírják a tagállamok számára a gáz- és villamosenergia-infrastruktúra külföldi ellenőrzésére vagy tulajdonára vonatkozó kötelező kockázatértékelést, továbbá mindazon intézkedések elfogadását, amelyeket szükségesnek ítélnek, és amelyeket a Bizottság és/vagy egy illetékes szakértői csoport felülvizsgálhat 27 .

Az említett ágazati kezdeményezések ellenére azonban mindeddig nem alakult ki olyan uniós szintű átfogó jogi keret, amely kezelné a harmadik országokból érkező egyes közvetlen külföldi befektetésekkel járó, a biztonságot és a közrendet veszélyeztető esetleges kockázatokat.

6.A közvetlen külföldi befektetések biztonsági és közrendi okokból történő átvilágításának uniós kerete felé

5.0.Cselekednünk kell

A Bizottság teljes mértékben elismeri annak szükségességét, hogy továbbra is kellőképpen rugalmas hozzáállást tanúsítson a közvetlen külföldi befektetések tagállami átvilágítása iránt, az egyes tagállamok jogos érdekeit, sajátos helyzetét és nemzeti körülményeit figyelembe véve. Ugyanakkor a közvetlen külföldi befektetések egyértelmű európai dimenzióval rendelkeznek, éppen ezért szabályozásuk a közös uniós kereskedelempolitika hatálya alá tartozik 28 . Az uniós vállalkozások a belső piacon egyre nagyobb mértékben használják ki a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát, valamint a szabad áru- és tőkeforgalmat, és tevékenységüket, illetve ellátási láncaikat több tagállamra is kiterjesztik ahelyett, hogy mindössze egy tagállamra korlátoznák működésüket. A harmadik országbeli befektetők szintén részesülni szeretnének a belső piac kínálta előnyökből az uniós vállalkozásokba eszközölt befektetéseken keresztül, ami számottevő méretgazdaságossági előnyökhöz juttatja őket, és biztosítja számukra a belső piachoz való hozzáférést. Mindemellett egy adott tagállamba irányuló közvetlen külföldi befektetés hatást gyakorolhat egy másik tagállam vagy akár az egész EU biztonságára vagy közrendjére. Ezeket a határon átnyúló hatásokat nem minden esetben lehet maradéktalanul felmérni és a nemzeti mechanizmusok keretében értékelni. Ezen túlmenően szükség van egy keretrendszerre az olyan eszközök védelmének biztosítása érdekében, amelyek az uniós érdekű programokkal vagy projektekkel – például a Galileo európai műholdas navigációs rendszerrel – fennálló kapcsolatukból adódóan jelentős európai dimenzióval rendelkeznek.

A Bizottság álláspontja szerint a tagállamok közötti szorosabb együttműködés és jobb koordináció elengedhetetlen az átalakulóban lévő beruházási környezethez való alkalmazkodáshoz, és az EU, illetve a tagállamok előjogai közötti szinergiák megerősítéséhez. A Bizottság ezért további intézkedések megvalósítását javasolja a biztonság vagy a közrend szempontjából potenciálisan aggályos, harmadik országból érkező befektetések tekintetében.

E téren az alábbi konkrét célkitűzések kerültek meghatározásra:

•a harmadik országokból az EU-ba irányuló közvetlen külföldi befektetések biztonsági és közrendi okokból történő átvilágítását szolgáló koherens keret megteremtése, a tagállamok nemzeti előjogainak megsértése nélkül;

•a tagállamok közötti, valamint a tagállamok és a Bizottság közötti szoros és szisztematikus együttműködés előmozdítása a biztonsági vagy közrendi aggályokat felvető közvetlen külföldi befektetések átvilágítása terén, beleértve az információcsere megerősítését is;

•a biztonságot vagy a közrendet potenciálisan befolyásoló közvetlen külföldi befektetések átláthatóságának fokozása;

•az uniós érdekű projektekkel vagy programokkal kapcsolatban biztonsági vagy közrendi aggályokat felvető közvetlen külföldi befektetések hatékony kezelése;

•a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó nemzeti átvilágítási mechanizmusok kijátszásának megelőzése.

Az erre irányuló intézkedések végrehajtása során maradéktalanul tiszteletben fogják tartani azokat a kötelezettségeket, amelyek az uniós Szerződésekből, a nemzetközi megállapodásokból, valamint az egyéb olyan megállapodásokból fakadnak, amelyeknek az EU és a tagállamok részes felei. E tekintetben, amennyiben az EU vagy a tagállamok már nemzetközi beruházáspolitikai kötelezettségvállalásokat tettek, a tevékenységi kört eleve keretbe foglalják a biztonsággal és a közrenddel kapcsolatos kivételek.

A Bizottság által javasolt intézkedések továbbá arányosak és átláthatók, és igyekeznek minimálisra csökkenteni a kormányokra és a befektetőkre háruló adminisztratív terheket. A javaslat egyúttal az Európai Unió Bíróságának releváns ítélkezési gyakorlatában 29 lefektetett elvekkel összhangban egy szabályokon alapuló, kiszámítható és megkülönböztetésmentes befektetési rendszert biztosít a különböző harmadik országok vonatkozásában.

5.0. Javasolt intézkedések

a.Rendeletjavaslat

A Bizottság a fentiek fényében az EUMSZ 207. cikke szerint eljárva a jelen közleménnyel egyidejűleg előterjeszti az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslatot.

A javaslat létrehozza az EU-ba irányuló közvetlen külföldi befektetések biztonsági és közrendi okokból történő átvilágításának keretét, és egy nem kimerítő jellegű listát is tartalmaz azokról a tényezőkről, amelyek figyelembe vehetők a közvetlen külföldi befektetések biztonságra vagy közrendre gyakorolt esetleges hatásának felmérése során. A javaslat továbbá meghatározza az ilyen közvetlen külföldi befektetések tagállamok általi átvilágítására vonatkozó eljárási keret alapvető elemeit, köztük az átláthatóságra vonatkozó kötelezettségeket, valamint az ilyen átvilágítási mechanizmusok keretében hozott döntésekkel kapcsolatos megfelelő jogorvoslati lehetőségek biztosítására vonatkozó kötelezettséget. A javaslat ezzel egyidejűleg változatlanul biztosítja a tagállamok számára a szükséges rugalmasságot a közvetlen külföldi befektetések átvilágítása tekintetében, lehetővé téve a változó körülményekhez és a sajátos nemzeti helyzethez való alkalmazkodást.

A rendelettervezet egy tagállamok közötti együttműködési mechanizmust is létrehoz kifejezetten az olyan helyzetek kezelésére, amikor az egy vagy több tagállamba irányuló közvetlen külföldi befektetések hatást gyakorolhatnak egy másik tagállam biztonságára vagy közrendjére.

Végül a rendelettervezet felruházza a Bizottságot az uniós érdekű projektekre vagy programokra esetlegesen hatást gyakorló közvetlen külföldi befektetések biztonsági és közrendi okokból történő átvilágításához szükséges eszközökkel. A javasolt rendelet meghatározza, mely kritériumok alapján azonosíthatók az ilyen projektek, illetve programok, amelyek közé tartozik például a Horizont 2020, a Galileo és az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS), a Kopernikusz, valamint a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T), a transzeurópai energiahálózat (TEN-E) és a transzeurópai távközlési hálózat.

b.Kiegészítő intézkedések

Az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretét létrehozó rendeletre irányuló javaslat elfogadásával párhuzamosan – ami a rendes jogalkotási eljárás keretében zajlik – a Bizottság azonnal további lépéseket fog tenni a következő területeken:

1.2018 végéig mélyreható elemzést készít az EU-ba irányuló közvetlen külföldi befektetésekről azokra a stratégiai ágazatokra (pl. energetika, űrkutatás, közlekedés) és eszközökre (stratégiai ágazatokhoz kapcsolódó technológiák és inputok, a különböző ágazatok kritikus infrastruktúrái, bizalmas adatok) összpontosítva, amelyek a biztonság, a közrend és/vagy a kritikus eszközök ellenőrzése szempontjából aggályokat vethetnek fel, különösen ha a befektető harmadik ország tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll, vagy jelentős állami támogatásban részesül. Ez magában foglalja majd a tagállamokkal együttműködve megvalósítandó, lehető legaprólékosabb adatgyűjtést, a tendenciák elemzését és a hatások felmérését többek között esettanulmányokon keresztül. Szükség esetén további vizsgálat is indítható a kritikus eszközök azonosítása céljából. Emellett értékelés készül az állami támogatásnak a felvásárlás elősegítése terén betöltött szerepéről.

2.Létrehozza a nem rezidensek belföldi közvetlentőke-befektetéseivel foglalkozó koordinációs csoportot, amely a javasolt rendelet hatálya alá tartozó valamennyi kérdést megvizsgálja. A csoport a Bizottság elnökletével működik és a tagállamok képviselői alkotják. Tevékenysége elsősorban a következő területekre összpontosulhat:

•azon ágazatok és eszközök azonosítása, amelyek a biztonság, a közrend és/vagy a kritikus eszközök ellenőrzése szempontjából nemzeti szintű, határokon átnyúló szintű (pl. egy adott tagállamban lévő eszközök, amelyek stratégiai hatást gyakorolhatnak egy másik tagállamra nézve) vagy uniós szintű stratégiai jelentőséggel bírnak (az uniós érdekű projektek és programok listájára építve);

•a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó információk és elemzések megosztása, beleértve a befektetés indokaira, földrajzi eredetére és a finanszírozás forrására (állami vagy magánszféra) vonatkozó adatokat;

•a közös érdekű kérdések megvitatása, beleértve az egyenlő versenyfeltételekkel kapcsolatos aggályokat – például az állami támogatásokat vagy a harmadik országok stratégiai felvásárlást elősegítő egyéb gyakorlatait illetően –, valamint azokat az akadályokat, amelyek az európai befektetők számára ellehetetlenítik a kritikus európai technológiák és inputok megszerzését és megtartását;

•a közvetlen külföldi befektetések átvilágításával kapcsolatos bevált gyakorlatok és tapasztalatok megosztása a tagállamok között;

•a közvetlen külföldi befektetések biztonságra és közrendre gyakorolt hatását illetően azonos érdekekkel rendelkező vagy azonos kihívásokkal szembesülő harmadik országokkal való együttműködés lehetőségeinek felmérése;

•a szakpolitikák közelítésének ösztönzése, tiszteletben tartva a tagállamok autonómiáját a közvetlen külföldi befektetések átvilágítására vonatkozó döntéshozatal terén;

•az európai stratégiai eszközök védelmét szolgáló eszközök, köztük egy uniós szintű átvilágítási mechanizmus további mérlegelése;

•a javasolt rendelet hatálybalépését követően az alkalmazással kapcsolatban felmerülő kérdések megvizsgálása.

7.    Következtetés

A Bizottságnak változatlanul meggyőződése, hogy a közvetlen külföldi befektetés előnyökkel jár, és meghatározó tényezőként járult hozzá az EU növekedési szintjének javulásához és a minőségi uniós munkahelyek létrehozásához. A Bizottság vallja, hogy a nyitott befektetési környezet világszinten előmozdítja a fenntartható fejlődést. Az EU ezért továbbra is a nyitott és szabályokon alapuló nemzetközi befektetési környezet rendíthetetlen védelmezője marad. Az EU kereskedelem- és beruházáspolitikáján keresztül továbbra is kiáll arra vonatkozó elvárása mellett, hogy a harmadik országok ugyanolyan mértékű nyitottságot tanúsítsanak a külföldi befektetésekkel szemben, mint az EU, és biztosítsanak egyenlő versenyfeltételeket az uniós szereplők számára.

Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy az EU-nak és a tagállamoknak megfelelő helyzetben kell lenniük ahhoz, hogy határozottan és késedelem nélkül tudják kezelni a biztonsági vagy közrendi aggályokat felvető közvetlen külföldi befektetéseket. A Bizottság ebből a megfontolásból a jelen közleménnyel együtt egy jogalkotási javaslatot is előterjeszt. A folyamatosan változó nemzetközi környezet megköveteli, hogy az Európai Parlament és a Tanács tevékenyen fellépjen a jogalkotási eljárás mielőbbi lezárása érdekében.

A rendeletről szóló tárgyalásokkal párhuzamosan a Bizottság a meglévő kereten belül és a jelen közlemény 6.2. szakaszának b) pontjával összhangban kiemelt figyelmet fog fordítani a biztonságot vagy a közrendet esetlegesen veszélyeztető közvetlen külföldi befektetésekre, és a tagállamokkal szoros együttműködésben megvizsgálja a helyzetet. A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy aktívan járuljanak hozzá ehhez az együttműködéshez, valamint a Bizottság által felállítandó koordinációs csoport munkájához.

(1)

Vitaanyag a globalizáció előnyünkre fordításáról, 2017. május 10., COM(2017) 240.

(2)

Az Európai Tanács 2017. júniusi ülésén elfogadott következtetések.

(3)

Az Európai Parlament állásfoglalása (2017. július 5.) az európai növekedés, foglalkoztatás és innováció stratégiai prioritása jegyében nagyratörő európai uniós ipari stratégia kidolgozásáról. Emellett az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága jelenleg tárgyal a stratégiai ágazatokat érintő külföldi befektetések átvilágításáról szóló uniós jogi aktusra irányuló javaslatról (az Európai Parlament 2014-2019-es ciklusa, B[8-0000/2017], 2017.3.20.).

(4)

Ez a közlemény kizárólag a harmadik országokból érkező közvetlen külföldi befektetésekkel foglalkozik, és a portfólióbefektetésekre nem terjed ki.

(5)

Lásd például a közvetlen külföldi befektetés szabályozásának korlátozó jellegére vonatkozó, az OECD által kidolgozott mutatót: http://www.oecd.org/investment/fdiindex.htm

(6)

 Az EUMSZ 63. és 206. cikke.

(7)

Eurostat.

(8)

Eurostat.

(9)

Eurostat.

(10)

 Az adatok nem tartalmazzák a különleges célú gazdasági egységeken keresztül eszközölt befektetéseket.

(11)

Eurostat.

(12)

UNCTAD – „2017. évi globális befektetési jelentés: Befektetés és digitális gazdaság”.

(13)

Lásd ugyanott.

(14)

 A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályokról, 2016. január 1. – 2016. december 31. (COM(2017) 338 final).

(15)

A Bizottság 2015. október 14-i közleménye: A mindenki számára előnyös kereskedelem – A felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé (COM(2015) 497).

(16)

 A szabadkereskedelmi megállapodásról folytatott tárgyalások különböző fázisokban vannak a következő partnerek tekintetében: Ausztrália, Kanada, Chile, India, Indonézia, Japán, Mercosur, Mexikó, Marokkó, Új-Zéland, Fülöp-szigetek, Szingapúr, Vietnam és Törökország. Az EU emellett önálló beruházási megállapodásról folytat tárgyalásokat Kínával és Mianmarral. 

(17)

 A G20-ak kereskedelmi miniszteri találkozóján kiadott nyilatkozat III. melléklete, 2016. július 9–10., Sanghaj.

(18)

Az EUMSZ 63. és 49. cikke.

(19)

A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.).

(20)

SWD(2013) 318 bizottsági szolgálati munkadokumentum.

(21)

 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1148 irányelve (2016. július 6.) a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről.

(22)

Ezek az ágazatok a következők: energia, közlekedés, banki és pénzügyi piaci infrastruktúra, egészségügy, ivóvízellátás, valamint digitális infrastruktúra és digitális szolgáltatók.

(23)

1008/2008/EK rendelet a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról.

(24)

2009/73/EK irányelv a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról, valamint 2009/72/EK irányelv a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról.

(25)

94/22/EK irányelv (1994. május 30.) a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről.

(26)

COM(2014) 330.

(27)

A 994/2014/EU rendeletet hatályon kívül helyező új rendelet elfogadása folyamatban van, és az új jogszabály a várakozások szerint 2017 őszén fog hatályba lépni. A villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről és a 2005/89/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat, COM(2016) 862.

(28)

EUMSZ 207. cikk.

(29)

 Különösen a következők: a C-483/99. sz., Bizottság kontra Franciaország ügy, a C-463/00. sz., Bizottság kontra Spanyolország ügy, a C-326/07. sz., Bizottság kontra Olaszország úgy, a C-212/09. sz., Bizottság kontra Portugália ügy, valamint a C-244/11. sz., Bizottság kontra Görögország ügy.

(I)

CONFIDENTIAL        3