EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.9.6.

COM(2017) 467 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

az Európai Határ- és Parti Őrség működőképessé tételéről

1.EURÓPAI HATÁR- ÉS PARTI ŐRSÉG – AZ EURÓPAI INTEGRÁLT HATÁRIGAZGATÁS KIALAKÍTÁSA

Az Európai Unió külső határainak hatékony védelme továbbra is lényeges eleme a belső határok nélküli schengeni térség rendes működésének és az európai migrációs stratégia megvalósításának. Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet (a továbbiakban: a rendelet) 11 hónappal ezelőtti hatálybalépése óta folyamatos erőfeszítéseket tettek mihamarabbi végrehajtása érdekében, különös hangsúlyt fektetve arra, hogy a lehető leghamarabb teljes mértékben működőképessé tegyék az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség). E célból a Bizottság rendszeresen jelentést tett az elért eredményekről.

Ez a jelentés számba veszi a 2017. júniusi jelentés óta elért eredményeket, valamint a végrehajtás során elért haladás fényében rámutat az Ügynökség, a Bizottság és a tagállamok által a következő hónapokban meghozandó fő intézkedésekre.

A számos schengeni államban 1 végzett értékelésekben megállapított sebezhetőségek orvoslására vonatkozó ajánlásokat elküldték, és az érintett államok ennek megfelelően benyújtották cselekvési terveiket.

Az Ügynökség folytatja a szimulációs gyakorlatok végzését és a kialakuló fenyegetések értékelését annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a schengeni államoknak a külső határokon a jövőben kialakuló vagy már kialakult kihívásokhoz kapcsolódó sebezhetőségek feltárása terén.

Az Ügynökség közös műveleteket végzett a fő migrációs útvonalak mentén, ideértve a közép-mediterrán útvonalat, a kelet-mediterrán útvonalat és a nyugat-balkáni útvonalat. Amint az az előző jelentésben szerepel, az Ügynökség két új közös műveletet is indított a nyugat-mediterrán útvonalat érintő irreguláris migrációs áramlatok kezelése érdekében. Az utóbbi kapcsolódik és hozzájárul az irreguláris migráció közelmúltbeli növekedésének kezeléséhez az említett útvonalon.

2.A TAGÁLLAMOKNAK NYÚJTOTT OPERATÍV TÁMOGATÁS

Az Ügynökség továbbra is helyszíni operatív támogatást biztosít a tagállamokban a határigazgatáshoz, több mint 1 700 határőrrel és az EU külső határainak különböző szakaszaira kiküldött más releváns személyzettel. A korábbi jelentések hiányosságokat tártak fel a kiküldés terén, melyek továbbra is fennállnak. A hiányosságokat részlegesen orvosolják a fogadó tagállamok által kiküldött és az Ügynökség által társfinanszírozott eszközök és határőrök. Azonban tagállami hozzájárulásokra van szükség a fogadó tagállamok általános kapacitásának hatékony és fenntartható növeléséhez az Unió külső határainak hatásos védelme érdekében.

2.1.    Kiküldések a leginkább érintett tagállamban

Görögország

Az Ügynökség Görögországban három különböző műveletet hajt végre. Az égei-tengeri Poszeidón közös művelet Görögországot támogatja a határellenőrzés terén és az uniós fogadóállomásokon alapuló koncepció alkalmazásában az égei-tengeri szigeteken, valamint az EU–Törökország nyilatkozat vonatkozásában.

Az Ügynökség a Poszeidón közös művelet – beleértve a visszafogadási tevékenységek támogatását is – keretében 888 tisztviselőt küld ki, a görög rendőrség pedig az Ügynökség társfinanszírozásával 280 biztonsági tisztviselőt alkalmaz. Ebbe a számba beleértendők a telepített eszközök személyzetének tagjai, az uniós fogadóállomásokon alapuló koncepció végrehajtásában segítő szakértők és a koordinációs személyzet. A kiküldés 3 nyílt tengeri járőrhajót, 4 part menti járőrhajót, 12 part menti járőrcsónakot, 1 merevszárnyas repülőgépet, 2 helikoptert, 16 járőrautót, 4 autóbuszt, 4 hőkamerás kisteherautót és 4 mobilirodát is magában foglal.

Az Ügynökség a közös műveletek rugalmas tevékenységei és a fókuszpontok révén is támogatást nyújt Görögországnak a határellenőrzési tevékenységekben a Törökországgal, Albániával és a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal közös szárazföldi határokon jelenleg összesen 1 hőkamerás kisteherautóval, 13 járőrautóval, 1 szívverés-érzékelővel és 2 intelligens fedélzeti kamerával támogatott 52 tisztviselő kiküldésével, és a vonatkozó légi műveletekkel. Az észak-görögországi operatív tevékenység megerősíti a határőrizetet, és megakadályozza a szabálytalan továbbutazásokat, ezzel fokozza a nyugat-balkáni útvonalon jelentkező kihívások uniós kezelését.

Az Albániával és a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal közös görög szárazföldi határon a jelenlegi kiküldetés 31 tisztviselőből (2 intelligens fedélzeti kamerával és 10 járőrautóval) áll, és további 35 tisztviselő hiányzik szeptember közepéig, majd 37 tisztviselő október közepéig.

Olaszország

Az Olaszországban és a Földközi-tenger középső térségében a Tritón művelet keretében az Ügynökség 407 tisztviselőt küldött ki, beleértve a telepített eszközök személyzetének tagjait, a koordinációs személyzetet és az uniós fogadóállomásokon alapuló koncepció végrehajtásában segítő szakértőket. A kiküldetést 3 repülőgéppel, 3 helikopterrel, 2 nyílt tengeri járőrhajóval, 6 part menti járőrhajóval, 1 part menti járőrcsónakkal és 12 mobilirodával támogatják.

Bulgária

Az Ügynökség továbbra is támogatja Bulgáriát a szárazföldi határok ellenőrzése terén, a szabálytalan továbbutazások megakadályozása céljából is. A támogatást a közös műveletek rugalmas tevékenységein és a fókuszpontokon keresztül, valamint a vonatkozó légi műveletek révén biztosítják a bolgár–török és bolgár–szerb szárazföldi határokon. A jelenlegi kiküldetés 126 tisztviselőből áll (ideértve a telepített eszközök kezelőit is), akiket 6 hőkamerás kisteherautó, 38 járőrautó, 1 szén-dioxid-érzékelő, 39 intelligens fedélzeti kamera és 3 mobiliroda támogat.

Spanyolország

Az Ügynökség jelenleg három közös művelet végrehajtásával segíti a spanyol hatóságokat a Nyugat-Mediterrán Térség és az atlanti-óceáni térség külső tengeri határain a koordinált operatív tevékenységek támogatása révén az EU felé irányuló irreguláris migrációs áramlatok ellenőrzése és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem erősítése céljából. A 2017-es Idalo művelet végrehajtása már 2017 májusa óta zajlik, ezenfelül pedig 2017 augusztusában elindították a Minerva és a Héra közös műveleteket. A jelenlegi spanyolországi tengerészeti kiküldetés 193 tisztviselőből áll (ideértve a telepített eszközök kezelőit, a koordinációs személyzetet és az eligazító csapatokat is), akiket 2 repülőgép, 1 nyílt tengeri járőrhajó és 1 part menti járőrcsónak támogat.

Nyugat-Balkán

Jelenleg 44 kiküldött tisztviselő állomásozik más tagállamokban a nyugat-balkáni régióbeli határigazgatás elősegítése érdekében. A legfontosabb kiküldetésekre a Horvátország és Magyarország Szerbiával közös szárazföldi határain folytatott közös műveletek rugalmas tevékenységei keretében, valamint a tagállamok és a nyugat-balkáni államok közötti szárazföldi határokon elhelyezkedő megfelelő fókuszpontokon és a koordinációs pontokon kerül sor. Ezen túlmenően 11 tisztviselőt küldtek ki a tiranai repülőtérre, hogy segítsék és tanáccsal lássák el a helyi hatóságokat a határellenőrzés során. Őket 4 járőrautó segíti.

2.2.    Az erőforrások összevonása, valamint az Ügynökség saját kapacitásainak kiépítése az operatív támogatás biztosításának céljából

A Bizottság két legutóbbi jelentésében kifejtette, hogy mennyire fontos kidolgozni egy átfogó, az Ügynökség saját kapacitásainak kiépítését célzó stratégiát, különösen annak lehetővé tételét, hogy az Ügynökség évi 10 millió EUR-val (összesen 40 millió EUR 2017–2020 között) rendelkezhessen saját – különösen kis- és középméretű – eszközeinek beszerzésére. A júniusi ülésen elhangzott első vitát követően az Ügynökség bemutatja az igazgatótanácsnak ezt az átfogó stratégiát annak 2017. szeptember 26–27-i elfogadása céljából, amely figyelembe veszi a különféle lehetőségeket (vagyis a vásárlást, kölcsönzést, lízinget, hosszú távú telepítést), és azt, hogy a beszerzés után hogyan oldható meg az eszközök működőképesen tartása.

A berendezések bármilyen megvásárlását vagy bérlését, amely az Ügynökség számára jelentős költségeket jelent, alapos igény- és költség-haszon elemzésnek kell megelőznie, következésképp az ilyen kiadásoknak szerepelniük kell az Ügynökség költségvetésében.

Ennélfogva az Ügynökség saját kapacitásaira vonatkozó stratégiának meg kell határoznia az Ügynökség műszaki eszközei hosszú távú kidolgozásának módját és a potenciális kockázatok megfelelő hatásvizsgálatát is el kell készíteni arra vonatkozóan, hogy az Ügynökség az eszközök kiküldése tekintetében a tagállamok rendelkezésre állásától függ, és attól, hogy miként alakul az elkövetkező években az Ügynökség költségvetése. Mindez nem sérti az Ügynökség általi konkrét eszközbeszerzéshez kapcsolódó alapos igény- és költség-haszonelemzést.

Amennyiben rendelkezésre állna az Ügynökség saját kapacitásairól szóló átfogó stratégia, úgy a Bizottság meg tudná becsülni a szükséges pénzügyi forrásokat.

A következő lépések

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség feladatai:

·Mivel a hiányosságok továbbra is fennállnak, kiemelt feladatként növelni kell a folyamatban lévő műveletekhez szükséges hozzájárulások igénylésére irányuló erőfeszítéseket a tagállamokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatok keretében;

·biztosítani kell az átfogó stratégiának az igazgatótanács 2017. szeptemberi ülésén történő mihamarabbi jóváhagyását. E stratégia arról szól, hogyan fogják kidolgozni az Ügynökség saját kapacitásait és azokat a 2017–2020 közötti időszakban felhasználni, valamint meg kell határozni a stratégiai célkitűzéseket a 2020 utáni többéves pénzügyi keret alapján szükséges releváns eszközök tekintetében.

A tagállamok feladatai:

·Mivel a hiányosságok továbbra is fennállnak, gondoskodjanak arról, hogy az elfogadott forrásokat mindig az Ügynökség rendelkezésére bocsássák a műveletek folytatása és a kötelező állományok céljára;

·azonnal biztosítsák a szükséges forrásokat az I. mellékletben foglaltak szerint a most feltárt hiányok alapján.

3.A KIEMELT TERÜLETEKEN ZAJLÓ VÉGREHAJTÁS TERÉN ELÉRT EREDMÉNYEK

3.1.    Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség gyorsreagálási képességének megerősítése, beleértve az erőforrások kötelező összevonását

Gyorsreagálású állomány

Bár 2016. december 7-e óta több mint 1500 határőr és egyéb tisztviselő rendelkezésre állását erősítették meg, a júniusi jelentésben már jelzett két probléma esetében csak részleges előrelépés történt; ezért még mindig kihat a gyorsreagálású állomány teljes körű rendelkezésre állására:

1) Határőrök kinevezése

A rendelet 20. cikkének (4) bekezdése egyértelműen meghatározza a határőrök kinevezésére vonatkozó előírást. Az állomány minőségének biztosításához az Ügynökségnek szüksége van a tisztviselők nevére, hogy ellenőrizhesse a kijelölt határőrök meghatározott profiloknak való megfelelését és az operatív tevékenységekben való részvételüket megelőzően megfelelő képzést biztosíthasson számukra. Annak ellenére, hogy az előző jelentésben felszólították a tagállamokat, hogy a kinevezéseket 2017. június végéig tegyék meg, csak öt további schengeni állam (Ausztria, Bulgária, Horvátország, Magyarország és Málta) adta meg annyi szakértő nevét, amennyi megfelel az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet 1. mellékletében rájuk vonatkozóan megállapított hozzájárulások mértékének, illetve meghaladja azt. Ez azonban összesen csak 15 schengeni államot (Ausztria, Belgium, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Luxemburg, Magyarország, Málta, Románia, Svájc és részben Németország) jelent.

Az igazgatótanács 2017. június 13–14-i ülésén az Ügynökség bemutatott egy stratégiai feljegyzést, amely különféle lehetőségeket tartalmaz a szakértők gyorsreagálású állományba való nevezésére. A feljegyzés a tagállamok által azzal kapcsolatban megfogalmazott aggályokat kezeli, hogy azonosítani kell az állományhoz való hozzájárulásuk részét képező egyes szakértőket. Jóllehet a tagállamok többsége figyelembe vette a szükséges számú szakértő és további helyettesek kinevezését lehetővé tevő javasolt megoldást, a megbeszélések még nem zárultak le.

E kérdés az igazgatótanács következő, 2017. szeptember 26–27-i ülésén ismét napirendre kerül. E vitát 2017. szeptember 14-én tartott technikai jellegű műhelytalálkozó előzi meg, lehetővé téve az Ügynökség számára, hogy átfogóan megvitassa a tagállamokkal a gyorsreagálású állomány összetételét és működését, valamint előkészítse a határozatokat az igazgatótanács ülésére.

A Bizottság felszólítja az Ügynökséget és a tagállamokat, hogy mihamarabb oldják meg ezt a sürgősen tisztázandó kérdést. E célból Dimitrisz Avramopulosz biztos 2017. július 12-én levelet küldött valamennyi tagállam belügyminiszterének, amelyben kiemelte, hogy a határőrök kinevezésének elmulasztása továbbra is súlyos probléma, amely befolyásolja a gyorsreagálású állomány teljes körű működőképességét és felszólította a címzetteket, hogy a rendelet 20. cikkével összhangban jelöljék ki a határőröket.

2) A profilok harmonizálása

Az utolsó jelentés óta az Ügynökség kétoldalú találkozókat folytatott tagállamokkal, így nagyobb mértékű megfelelés valósulhatott meg, azaz a tagállamok által tett felajánlásokban szereplő egyes profilok esetében a szakértők száma megegyezik az igazgatótanács releváns végrehajtási határozatában meghatározott küszöbértékekkel. Míg egyes profilok esetében valamennyivel több tisztviselőt ajánlottak, közben csökkent a hiány is néhány vonatkozásban, nevezetesen a nyilvántartási/ujjnyomatvételi szakértők esetében (137-ről 29-re) és kisebb mértékben az átvilágító szakértők esetében (38-ról 23-ra).

A profilok közötti harmonizáció fennmaradó hiánya tovább hangsúlyozza az egyes szakértők teljes körű nevezésének szükségességét, ami lehetővé teszi az Ügynökség számára, hogy ellenőrizze a profilnak való megfelelőségüket, és egyben arról is gondoskodjon, hogy teljesüljenek az egyes profilok tekintetében az igazgatótanács által megállapított küszöbértékek. A kért számok és a felajánlott számok között folyamatos a végleges kiigazítás és a harmonizáció.

Ezzel a kérdéssel is foglalkozni kell a szeptember 14-i technikai jellegű műhelytalálkozón.

Gyorsreagálású eszközállomány

Amint az a korábbi jelentésekben szerepel, az Ügynökség újfent kérte a szükséges felajánlásokat a tagállamoktól az egyesített erőforrásokkal foglalkozó hálózat 2017. július 5–6-i ülésén. Azonban 2017 augusztusának végéig nem érkeztek újabb felajánlások part menti járőrcsónakokra, nyílt tengeri járőrhajókra és hőkamerás járművekre, ezáltal továbbra is jelentős hiányosságok állnak fenn. A helyzet tehát nem változott az előző jelentésben említett, egyesített erőforrásokkal foglalkozó hálózat előző, 2017. április 25–26-i ülése óta. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 2017 áprilisa óta az állományt továbbra is csak 14 tagállam (Ausztria, Bulgária, Horvátország, a Cseh Köztársaság, Németország, Finnország, Magyarország, Olaszország, Lettország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia és Szlovénia) biztosítja. Ezzel a kérdéssel is kell foglalkozni az e témának szentelt, szeptember 14-i technikai jellegű műhelytalálkozón, majd az azt követő igazgatótanácsi ülésen.

Az emberi erőforrásoknak és eszközöknek a gyorsreagálású állomány és a gyorsreagálású eszközállomány útján történő megteremtése és teljes körű rendelkezésre állásának biztosítása előfeltétele a külső határellenőrzés megerősítésének az azonnali reakciót igénylő helyzetekben. Amennyiben nincs technikai szinten megoldás a sürgősen tisztázandó, az állományok teljes körű működőképességét veszélyeztető kérdéseket illetően, a Bizottság az Ügynökséggel együtt felméri majd a következő, annak biztosítását szolgáló lépéseket, hogy a gyorsreagálású eszközállomány rendelkezzen a szükséges és elérhető eszközökkel.

Gyorsreagálású gyakorlat

Amint az a korábbi jelentésben szerepel, az Ügynökség rövidesen, október vége előtt gyakorlatot szervez majd annak érdekében, hogy ellenőrizze a gyorsreagálású állományokból való kötelező kiküldés rendelkezésre állását és eredményességét egy gyorsreagálási határvédelmi művelet esetében.

E gyakorlat lehetővé teszi az Ügynökség számára, hogy tesztelje a gyorsreagálási mechanizmus alkalmazását, különösen az Ügynökségnek az igények tagállamok közötti megfelelő elosztására és hozzájárulásaik igénylésére vonatkozó kapacitását. A célzott igénnyel összhangban valamennyi tagállamnak ellenőriznie kell a gyorsreagálású eszközállományhoz rendelt határőrök és a technikai források rendelkezésre állását.

A következő lépések

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség feladatai:

·Mivel a gyorsreagálású eszközállományhoz továbbra is csak 14 schengeni állam járul hozzá, e kérdésnek a schengeni államokkal és az igazgatótanácsi ülésen való kétoldalú megbeszélésére sürgősen sort kell keríteni annak biztosítása érdekében, hogy akik még nem járultak hozzá a gyorsreagálású eszközállományhoz (Belgium, Ciprus, Dánia, Észtország, Franciaország, Görögország, Málta, Norvégia, Luxemburg, Litvánia, Spanyolország, Szlovákia és Svédország), azt megtegyék az azonosított eszközhiányok feltöltése érdekében;

·sürgősen biztosítsa, hogy a gyorsreagálású állományba kinevezett szakértők – különösen a nyilvántartási/ujjnyomatvételi tisztviselők és az átvilágító tisztviselők – az igazgatótanács által az egyes profilokra vonatkozóan meghatározott számokban álljanak rendelkezésre.

·sürgősen ellenőrizze a gyorsreagálású állomány mind az 1 500 határőrének rendelkezésre állását, valamint 2017. október végéig hajtson végre egy szimulált kiküldést az állomány emberi és műszaki erőforrásaiból.

A tagállamok feladatai:

·ha még nem tették meg, sürgősen járuljanak hozzá a gyorsreagálású eszközállomány azonosított hiányosságainak pótlásához;

·sürgősen közöljék a gyorsreagálású állományhoz kinevezett szakértők nevét és profilját azon tagállamok esetében, amelyek még nem tették meg.

3.2.    Megelőző sebezhetőségi elemzés végzése a közös módszertan alapján

3.2.1. A sebezhetőségi értékelési folyamat jelenlegi állása

A schengeni térség hatásos működését garantáló megelőző értékelések megerősítése egyértelműen kiemelt politikai prioritás az Európai Unió számára. Mint az a legutóbbi jelentésben is szerepelt, az Ügynökség intenzív erőfeszítéseket tett a sebezhetőségi értékelési folyamat (vagyis az alapfelmérések 2 ) első szakaszának előkészítése és lezárása érdekében a közös módszertannal és az elfogadott ütemtervvel összhangban.

Az alapfelméréseket követően az Ügynökség ügyvezető igazgatója a rendelet 13. cikkének (6) bekezdésével összhangban konkrét intézkedéseket tartalmazó ajánlásokat intézett 21 schengeni államhoz. A rendelet által előírt, a tagállamokkal folytatott kötelező konzultációt követően 2017. július 13–20. között kiküldték a végleges ajánlásokat. Az ajánlott intézkedések az Ügynökség által az alapfelmérések során feltárt összesen 136 sebezhetőségi problémából 46-ot érintenek. Az ajánlások célja, hogy kiemelten foglalkozzanak a külső határokon felmerülő jelenlegi kihívásokkal kapcsolatos legsürgetőbb sebezhetőségi problémákkal. A tagállamokat azonban felkérték, hogy vegyék figyelembe a fennmaradó sebezhetőségi problémákat, amelyekre a rendelettel összhangban nemzeti tervezési eljárásuk során nem készült hivatalos ajánlás.

Az ajánlott intézkedések többségének végrehajtási határideje az ajánlások kézhezvételétől számított 6 hónap. Néhány konkrét intézkedést várhatóan csak 2019. július végén hajtanak végre teljes mértékben. Ez utóbbi határidő a strukturális problémákkal, például a személyzettel függ össze.

Az ajánlások végrehajtásának határideje azt jelenti, hogy 2017. augusztus végéig cselekvési tervet kell benyújtani az Ügynökséghez, és rendszeresen, negyedévente kell jelentést készíteni a cselekvési terv végrehajtása terén elért eredményekről. Ez lehetővé teszi az Ügynökség számára, hogy hatékonyan nyomon követhesse az ajánlások schengeni államok általi végrehajtását. Az intézkedések határidőn belüli végrehajtásának elmaradása esetén az ügyvezető igazgató az ügyet az igazgatótanács elé terjeszti és tájékoztatja a Bizottságot. 2017. szeptember 4-ig 13 schengeni állam küldte meg a cselekvési tervét az Ügynökséghez. Az Ügynökség emlékeztetőt küldött a többi schengeni államnak.

Azon esetekben, amelyekben továbbra is fennállnak a sebezhetőségi problémák, az ajánlások megadott határidőn belüli végrehajtásának elmaradása kockáztathatja a schengeni térség teljes működését. Ilyenkor megindulhatnak a rendelet 13. cikke (8) bekezdésében és 19. cikkében meghatározott eljárások, vagyis az igazgatótanács meghozza a szükséges intézkedéseket az érintett tagállamokra nézve kötelező érvényű határozat formájában, és végül aktiválja a Schengeni határellenőrzési kódex 29. cikkével összhangban a különös eljárást.

Ezenfelül, amint az a korábbi jelentésben szerepel, az alapfelmérések alapján hat tagállam (Bulgária, Horvátország, Franciaország, Görögország, Olaszország és Spanyolország) esetében 2017-ben szimulációs gyakorlatokat végeznek a külső határokon jelentkező jövőbeli kihívások kezelésére rendelkezésre álló kapacitásaik értékelése céljából. E célból a hat tagállamnak 2017. szeptember 1-jéig további információkat kellett benyújtania az Ügynökséghez. A Bizottság sajnálja, hogy csak két tagállam tartotta be ezt a határidőt. Amint a szimulációs gyakorlatok eredményei 2017 októberének végére rendelkezésre állnak, az ügyvezető igazgató az ajánlások második körét teheti meg az érintett tagállamok számára.

Mint a jelentésben is szerepel, ezzel párhuzamosan az Ügynökség elvégzi a kialakuló fenyegetések értékelését. Az Ügynökség jelenleg Görögország, Olaszország és Spanyolország tekintetében folytatja a kialakuló fenyegetések értékelését.

Az alapfelmérésből szerzett első tapasztalatokra építve az Ügynökség – amelyet a schengeni államok képviselőiből álló sebezhetőségi értékelések hálózata támogat – közreműködik a tervek szerint a 2017. novemberi igazgatótanácsi ülésen elfogadás céljából javasolandó közös módszertan felülvizsgálatában is.

Az Ügynökségnek az igazgatótanács 2017. június 12–13-i ülésén elfogadott új struktúrája szerint a sebezhetőségi értékelések fontosságának kifejezése érdekében egy külön egységet hoztak létre, amelynek folyamatos megerősítése zajlik. 

3.2.2. A sebezhetőségi értékelésnek a schengeni rendszer egyéb elemeire gyakorolt hatása

A sebezhetőségi értékelések folyamata, valamint azok ajánlásai segítik a schengeni államokat a külső határaik hatékony igazgatására jelenleg és a jövőben potenciálisan kiható fenyegetések és sebezhetőségek azonosításában. Az ajánlásaik értékelése és végrehajtása lényeges hozzájárulás a schengeni térség megfelelő működésének biztosításához, ezért valamennyi tagállam közös érdeke, nem csupán azoké, akikre az adott ajánlások vonatkoznak. Ennek következtében a megállapított intézkedések végrehajtásának nyomon követése a migráció valamennyi dimenziójának kezelésére irányuló közös európai vállalkozás integráns része. Ezen túlmenően az is ugyanolyan fontossággal bír, hogy a sebezhetőségi értékelések eredményeit teljes mértékben figyelembe vegyék más, a schengeni térség megfelelő működéséhez hozzájáruló eszközökben, nevezetesen a külső határok kezelése terén a schengeni értékelésekhez és az uniós finanszírozáshoz.

Különösen fontos a schengeni értékelési eljárás és a sebezhetőségi értékelések közötti szinergia biztosítása, mivel mindkét mechanizmus a schengeni minőségellenőrzési erőfeszítések részét képezi. Az ilyen szinergia és koordináció révén mindkét mechanizmus ajánlásai kölcsönösen megerősítővé és egymást kiegészítővé válnak, valamint megteremtenék a Bizottság számára annak alapját, hogy eredményesebben fel tudja becsülni és rangsorolni a szükséges finanszírozási forrásokat.

Ennek elérése érdekében a Bizottság már 2017 februárjában megosztotta az Ügynökséggel valamennyi releváns, a korábbi schengeni értékelésekhez kapcsolódó dokumentumot, és továbbra is rendszeresen így jár el a következő értékelések során.

E célból a Bizottsághoz beérkezett a sebezhetőségi értékelések első eredményeit összefoglaló csomag, amelynek eredményeit (megállapításokat és a megfelelő ajánlásokat) figyelembe fogja venni a schengeni térség teljes működésének és a releváns uniós források keretében megvalósítandó nemzeti programtervezetek, nevezetesen a Belső Biztonsági Alap és bármely kiegészítő sürgősségi finanszírozás iránti kérelem értékelése során.

A következő lépések

A Bizottság:

·politikai szinten továbbra is szorosan nyomon fogja követni a sebezhetőségi értékeléseket, és ajánlásaik végrehajtását, valamint készen áll a tagállamokkal, az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal való közös munkára, hogy biztosítani lehessen a schengeni térség megfelelő működését.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség feladatai:

·2017. októberig fejezze be a szimulációs gyakorlatokat;

·folytassa a helyzet nyomon követését a külső határokon, fejezze be a folyamatban levő kialakuló fenyegetésértékeléseket, és megfelelő időben tájékoztassa az érintett tagállamokat az eredményekről.

·2017. november végéig fogadja el a szerzett tapasztalatok alapján a sebezhetőségi értékelések felülvizsgált közös módszertanát.

A tagállamok feladatai:

·sürgősen nyújtsák be az Ügynökségnek az ügyvezető igazgató által az alapfelmérést követően ajánlott intézkedések végrehajtására irányuló releváns cselekvési terveket;

·biztosítsák az alapfelmérést követően ajánlott intézkedéseknek az ügyvezető igazgató által meghatározott határidőn belül történő eredményes végrehajtását és küldjenek negyedévente jelentést az Ügynökségnek az elért eredményekről;

·az ismétlődő sebezhetőségi értékelésekre tekintettel, amelyeket az Ügynökség legalább évente egyszer el fog végezni, azoknak a tagállamoknak, melyek nem szolgáltattak teljes körűen adatokat létező kapacitásaikról, fejleszteniük kell nemzeti adatgyűjtési eljárásaikat;

·a szimulációs gyakorlatra kiválasztott hat tagállam válaszoljon gyorsan az Ügynökség kiegészítő információkra és tájékoztatásra vonatkozó megkereséseire, valamint tegyen időben észrevételeket az időközi értékelésekről.

3.3.    A visszatérés támogatása

Az Ügynökségnek a visszatérésekre vonatkozó új megbízatásának teljes körű végrehajtása terén elért eredményei továbbra is vegyesek.

Egyrészt nőtt az Ügynökség által a tagállamokkal közösen lebonyolított visszatérési műveletek száma, és bővült a célországok 3 száma. 2017. január 1. és július 31. között az Ügynökség harmadik országbeli állampolgárok 193 visszatérési műveletéhez nyújtott segítséget, amelyek keretében 8608 illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tért vissza. 

Másrészt a rendelet értelmében az Ügynökség visszatérésre vonatkozó megbízatása sokkal szélesebb körű keretet nyújt olyan új eszközök biztosításával, amelyek lehetővé tennék, hogy az Ügynökség és a tagállamok is jelentős mértékben növeljék a visszatérések arányát. Ez volt ez év márciusában a Bizottság által javasolt, a visszatérésekre vonatkozó megújított cselekvési terv célkitűzése is, amelyet a tagállamok teljes mértékben jóváhagytak.

E szükséges operatív átalakulás megvalósítása érdekében a tagállamok körében a visszatérési arányok tekintetében látható eredmények felmutatása mellett az Ügynökségnek alapjaiban meg kell változtatnia megközelítését, amelyet az Ügynökség igazgatótanácsa és a visszatérésért felelős hatóságok intézkedései révén a tagállamok egyértelmű összpontosítása és ösztönzése kell, hogy kísérjen.

Ilyen operatív átalakulás kizárólag az Ügynökség és a tagállamok felelős hatóságainak közös mobilizálása révén valósulhat meg. 2017 során például az Ügynökség még nem nyújtott támogatást valamely tagállamból kiinduló önkéntes távozáshoz, és általában véve az Ügynökség a visszatérési műveletekre fordított operatív támogatásának felhasználása továbbra is csupán néhány tagállamra 4 korlátozódik.

Ugyanez vonatkozik a kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét ellátó személyekből, kitoloncolást végrehajtó hatósági kísérőkből és visszatérési szakemberekből álló három állományra, amely jelenleg rendelkezésre áll az operatív támogatáshoz 5 . A gyakorlatban is alkalmazzák az állományból a szakembereket (44 kitoloncolás-végrehajtást felügyelő személy vett részt 47 visszatérési műveletben és 10 kitoloncolást végrehajtó hatósági kísérőt küldtek egy visszatérési művelethez). Ezt a hatékony eszközt még mindig csak kis mértékben használják a tagállamok, különösen a kitoloncolás-végrehajtást felügyelő személyek és a visszatérési szakértők tekintetében. Az állományok használatának ösztönzése és megkönnyítése érdekében az Ügynökségnek még meg kell határozni a tagállamok számára a személyzet állományokhoz történő kiküldésére vonatkozó gyakorlati módozatok és szabályok végleges együttesét, valamint operatív feladataikat és jogi felelősségüket 6 . 

A repülőgépek közvetlenül az Ügynökség által történő bérlésére vonatkozó eljárások még folyamatban vannak 7 , azonban még mindig függőben van egy másik, a visszatérési műveletek támogatásának sokak által várt eszköze, nevezetesen a kereskedelmi járatokon való visszatérés. Az Ügynökségnek véglegesítenie kell egy célzott kísérleti projekt elindítását (már csak szeptemberre várható 8 ) és további kidolgozását, hogy valamennyi releváns visszatérési célország beletartozzon.

Az Ügynökségnek sürgősen még több erőfeszítést kell tennie e hiányosságok kezelése érdekében. A tagállamoknak pedig cserébe közös elszántságot kell mutatniuk az iránt, hogy jelentős mértékben növeljék a visszatérési arányok tekintetében megvalósuló eredményeket. E célból az Ügynökségre olyan keretként kell tekinteniük, amelyen belül az ilyen eredmények elérhetők. Ez nemcsak a forrásoknak a megállapított kvóták és felajánlások szerinti elosztását, hanem a visszatérésekért felelős illetékes hatóságok saját és az Ügynökség céljaival és gyakorlataival való összehangolását is jelentené a működőképesség tekintetében.

A Bizottság felkéri az Ügynökséget, hogy vitassa meg ezt a kérdést a következő igazgatótanácsi ülésen.

Ezzel párhuzamosan a Bizottság a tagállamoknak a visszatérésekkel foglalkozó meglévő és új uniós finanszírozású programok révén történő támogatásával továbbra is célzott operatív támogatást nyújt, amelynek célja az Ügynökség közvetlen támogatása annak érdekében, hogy teljes mértékben kidolgozza új megbízatásának valamennyi elemét, lezárja a jelenlegi operatív réseket és kellőképpen szilárd és rugalmas belső struktúrákat építsen ki, amelyek képesek az operatív támogatások teljes körét nyújtani a tagállamoknak. E folyamat továbbá hozzájárul majd a kellő időben történő visszatérésekkel foglalkozó valamennyi uniós finanszírozású program teljes mértékű felhasználásához, ideértve az új tevékenységeket és projekteket, valamint az e projektek keretében az Ügynökség kompetenciája felépítésének céljából kidolgozott know-how-t.

A következő lépések

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség feladatai a következők:

·sürgősen véglegesítse valamennyi, még tisztázandó kérdés 9 operatív teljesítését, ideértve különösen a következőket:

okésedelem nélkül véglegesítse és hajtsa végre az állományok tagjainak kiküldésére vonatkozó gyakorlati módozatokat, szabályokat, operatív feladatokat és jogi kötelezettségeket a visszatéréssel foglalkozó állományok tagjainak kiküldése érdekében;

oindítson el egy teljes mértékben működőképes kísérleti projektet a kereskedelmi járatok visszatérési műveletek céljából történő felhasználása vonatkozásában;

oa havonta benyújtott tagállami információk alapján dolgozzon ki egy stratégiát és tegyen proaktívan javaslatot a visszatérési műveletek megszervezésére, a 2017-ben a visszatérésekre rendelkezésre álló költségvetés teljes körű felhasználásával;

ofokozza a visszatérést megelőző segítségnyújtás mértékét, ideértve az azonosítás megszervezése révén történő segítségnyújtást is;

ovéglegesítse a tagállami kapacitások és a visszatéréssel kapcsolatos szükségletek feltérképezését;

oterjessze ki a gyűjtő visszatérési műveletekben részt vevő harmadik országbeli hatóságoknak nyújtott képzést;

·a tagállamokkal együtt sürgősen vitassa meg az eredmények jelenlegi állását a visszatéréssel kapcsolatos új megbízatás működőképessé tétele terén annak biztosítása érdekében, hogy a visszatérési arányok számottevő mértékben megemelkedjenek a visszatérésekre vonatkozó megújított cselekvési tervvel összhangban;

·sürgősen építse ki a szükséges belső struktúrákat, amelyek képesek a tagállamoknak az operatív támogatások teljes körét nyújtani és amelyek a visszatérések tekintetében az EU koordináló és operatív mechanizmusává válnak.

A tagállamok feladatai:

·biztosítsák hozzájárulásukat a következő, 2017. szeptemberi igazgatótanácsi ülésen arra vonatkozóan, hogy az Ügynökség új megbízatása keretében hogyan oldja meg rövid távon a tisztázandó kérdéseket és a visszatérésekre vonatkozó megújított cselekvési tervtől függő tevékenységeket;

·mivel egy tagállam sem járt el ilyen módon,haladéktalanul kezdjenek havi rendszerességgel információkat biztosítani a nemzeti visszatérési műveletek indikatív tervezéséről, beleértve a visszatérők és a nem uniós visszatérési célországok számát is;

·igazítsák a visszatérésekre vonatkozó nemzeti stratégiáikat és műveleti terveiket az Ügynökség terveihez, hogy haladjanak a visszatérési tevékenységek uniós szintű operatív integrációja felé.

3.4.    Székhely-megállapodás

A korábbi jelentésekben már felszólította a Bizottság Lengyelországot, amely mostanra befejezte a székhely-megállapodásra vonatkozó megerősítési eljárást, és erről megfelelően értesítette az Ügynökséget. A megállapodás 2017. november 1-jén lép hatályba. A Bizottság már várja a megállapodás végrehajtását annak biztosítása érdekében, hogy az Ügynökség a rendelet 57. cikkével összhangban történő megfelelő működése szempontjából a lehető legjobb feltételeket megteremtse.

Következő lépés

· Az Ügynökségnek és Lengyelországnak biztosítania kell a székhely-megállapodás zökkenőmentes végrehajtását.

3.5. Összekötő tisztviselők kiküldése a tagállamokba

Az Ügynökségnek rendszeresen ellenőriznie kell a külső határok tagállamok általi igazgatását nem pusztán kockázatelemzés, információcsere és az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) útján, hanem összekötő tisztviselőinek tagállami jelenlétein keresztül is.

A 2017. június 13–14-i igazgatótanácsi ülésen az igazgatótanács jóváhagyta az ilyen összekötő tisztviselők szerepét és feladatait, az információkhoz való hozzáférésüket és adott esetben egyetlen összekötő tisztviselő több tagállamhoz álló csoporthoz történő kiküldését meghatározó szabályokat. Az Ügynökség megkezdte egy összekötő tisztviselő egyetlen tagállamhoz (Bulgária) történő kiküldését, és megerősítette öt összekötő tisztviselő öt tagállamcsoporthoz történő kiküldésének székhelyeit: 1) Olaszország és Málta, 2) Görögország és Ciprus, 3) Szlovénia és Horvátország, 4) Románia és Magyarország, valamint 5) Spanyolország és Portugália.

Az Ügynökségnek fel kell gyorsítania az egyetértési megállapodás tervezetével járó munkát annak érdekében, hogy azt 2017 októberéig aláírja valamennyi tagállammal együtt a kiküldés módozatainak meghatározása céljából. Az Ügynökség még nem kezdte meg az összekötő tisztviselők toborzására irányuló eljárást. Tekintve, hogy a kiküldés előtt ki kell képezni és meg kell ismertetni a kiválasztott jelölteket az Ügynökség tevékenységeivel, haladéktalanul meg kell jelentetni a vonatkozó álláshirdetéseket annak biztosítása érdekében, hogy az összekötő tisztviselőket 2017 végéig ténylegesen kiküldhessék.

Míg jelenleg a migrációs áramlatok által pillanatnyilag nagyobb mértékben érintett tagállamok elsőbbséget élveznek a kiküldésre vonatkozóan, az Ügynökségnek ezzel párhuzamosan fokoznia kell és fel kell gyorsítania az összekötő tisztviselők többi tagállamhoz történő kiküldésével kapcsolatos munkát, hogy eredményes támogatást tudjanak nyújtani az Ügynökség számára a sebezhetőségi értékelések következő körében.

A következő lépések

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség feladatai:

·Dolgozza ki az egyetértési megállapodás tervezetét és 2017. szeptember végéig ossza meg azt az érintett tagállamokkal;

·Mihamarabb indítsa meg a releváns kiválasztási eljárást az összekötő tisztviselők felvételére, hogy képzésük és tényleges kiküldésük legkésőbb 2017 végéig megvalósuljon;

·fokozza és gyorsítsa meg az összekötő tisztviselők többi tagállamba történő kiküldésére irányuló munkát, hogy kiküldésük 2018 februárjáig megvalósuljon.

A tagállamok feladatai:

·2017 októberéig állapodjanak meg az Ügynökséggel az egyetértési megállapodásról, amely meghatározza az összekötő tisztviselők kiküldésének módozatait.

3.6. Az európai integrált határigazgatás stratégiai keretének kidolgozása

A Bizottság a harmadik előrehaladási jelentésben javaslatot tett az európai integrált határigazgatás stratégiai keretének három integrált szinten történő kidolgozására: 1) az uniós intézmények által meghatározott politikai stratégia, 2) az Ügynökség által meghatározott technikai és operatív stratégia, valamint 3) a tagállamok által meghatározott nemzeti stratégiák. Ezzel összefüggésben az integrált határigazgatásra vonatkozó politikai stratégia sikeres kidolgozásának és zökkenőmentes jóváhagyásának feltétele a Bizottság, a tagállamok és az Európai Parlament közötti szoros együttműködés. A politikai stratégia irányítja majd az Ügynökség technikai és operatív stratégiáját, valamint a nemzeti stratégiákat is.

Az eljárásra fennmaradó időkeret szűkös és a különböző belső és külső érdekelt felek közötti rendkívül összetett konzultáció miatt igencsak ambiciózus. A tagállami szakértőkkel megtartott első szakértői szintű találkozóra 2017. június 20-án került sor, ahol tisztázták a stratégia kidolgozásának folyamatát, és megvitatták a jövőbeli politikai stratégia legfontosabb elemeit. A Bizottság 2017. június 29-én előadást tartott az integrált határigazgatási stratégia kidolgozásának folyamatáról az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE), valamint több munkaértekezletet is terveztek szeptember elejére.

Ezen túlmenően, tekintve a stratégia és jóváhagyásának politikai fontosságát, várhatóan 2017. október 17-én háromoldalú magas szintű találkozóra kerül sor.

A következő lépések

A Bizottság:

·2017 októberében magas szintű találkozót fog szervezni a tagállamok és az Európai Parlament képviselői számára az európai integrált határigazgatás politikai kerete létrehozásának további megvitatására.

·egy tematikus schengeni értékelést végez a 2018-ra vonatkozó nemzeti integrált határigazgatási stratégiákról.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség feladatai:

·2017 második felében kezdje meg az operatív és technikai integrált határigazgatási stratégia kidolgozását szoros együttműködésben a Bizottsággal;

·az igazgatótanács fogadja el az európai integrált határigazgatás technikai és operatív stratégiáját azt követően, hogy az uniós intézmények 2018 februárjáig elfogadták az integrált határigazgatási stratégia politikai keretét;

·hozzon létre speciális schengeni értékelési képzést a kiválasztott integrált határigazgatási szakértők számára, szoros együttműködésben a Bizottsággal.

A tagállamok feladatai:

·2017. június–december folyamán kezdjék meg a nemzeti integrált határigazgatási stratégiáik kidolgozását;

·igazítsák nemzeti integrált határigazgatási stratégiáikat a politikai stratégiához, valamint a technikai és operatív stratégiához ez utóbbi elfogadását követő hat hónapon belül;

·álljanak készen nemzeti integrált határigazgatási stratégiáik schengeni étékelésére (2018 késő őszével kezdődően).

4.KÖVETKEZTETÉSEK

Folytatódott az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet új eszközeinek bevezetése, és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség továbbra is helyszíni operatív támogatást biztosít a tagállamokban az EU irreguláris migráció által érintett különböző külső határszakaszain.

Ugyanakkor a tagállamoknak teljesíteniük kell kötelezettségvállalásaikat a gyorsreagálású állományok teljes működőképességének biztosítása érdekében, különösen a gyorsreagálású eszközállomány hiányosságainak pótlása tekintetében. További erőfeszítésekre van szükség az uniós frontországok külső határainak hatékony igazgatását támogató, folyamatban lévő közös műveletekhez szükséges kiküldések továbbra is fennálló hiányosságainak megszüntetése érdekében. Ezeket a hiányosságokat sürgősséggel kell kezelni.

Ezen túlmenően a tagállamoknak és az Ügynökségnek eredményeket kell elérniük a visszatérési műveletek esetében az Ügynökség szélesebb körű megbízatásával felajánlott támogatási eszközök teljes körű kiaknázása révén.

A Bizottság a tagállamok támogatásával továbbra is célzott operatív támogatást nyújt, amelynek célja az Ügynökség közvetlen támogatása annak érdekében, hogy teljes mértékben kidolgozza új megbízatásának valamennyi elemét, lezárja a jelenlegi operatív réseket és kellőképpen szilárd és rugalmas belső struktúrákat építsen ki, amelyek képesek az operatív támogatások teljes körét nyújtani a tagállamoknak.

E tekintetben a Bizottság felkéri az Európai Parlamentet, az Európai Unió Tanácsát és a Tanácsot, hogy értékeljék a megtett előrehaladást, és felkéri a Tanácsot, hogy ösztönözze az Ügynökséget és a schengeni államok illetékes hatóságait a javasolt lépések megtételére.

A Bizottság továbbra is folyamatosan beszámol az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet végrehajtása és a külső határok megerősítése terén elért haladásról, nevezetesen az Ügynökség új megbízatásának működőképessé tételéről és az európai integrált határigazgatási stratégia kidolgozásáról és végrehajtásáról.

(1)

     E jelentés alkalmazásában a „schengeni államok” kifejezés a rendelet által meghatározott tagállamokra és harmadik országokra, illetve azon országokra vonatkozik, amelyek átültetik a rendeletet a nemzeti jogukba.

(2)

     Az alapfelmérés a meglévő tagállami kapacitások mélységi elemzése a jelenlegi fenyegetettség-mutatókkal összefüggésben, amelyet egy sor objektív kritérium alapján végeznek el.

(3)

     2017. január 1. és július 31. között a legfontosabb rendeltetési országként működő, Nyugat-Balkánon kívüli harmadik országok a következők voltak: Tunézia (30 állampolgár visszatérési műveletéhez nyújtott segítséget), Nigéria (12 művelet), Afganisztán (11), Grúzia (8) és Pakisztán (6).

(4)

     2017. július 31-ig a legtöbb visszatérési műveletet Németország (62) és Ausztria (26) kezdeményezte, őket Belgium, Svédország (mindegyik 4) és Magyarország (13) követte. Másrészről több, segítségre szoruló tagállam csak nagyon korlátozott mértékben, vagy egyáltalán nem használja a közös visszatérési műveleteket (2016-ban és 2017-ben Franciaország egyetlen műveletben vett részt, Bulgária pedig egyben sem).

(5)

     2017. július 31-ig a tagállamok által a visszatérési szakértők állományába felajánlott szakértők száma továbbra sem éri el a kért létszámot (600 helyre 426 szakértőt ajánlottak); Azon tagállamok és társult országok, amelyek nem járultak hozzá a kitoloncolást végrehajtó hatósági kísérők állományához: Spanyolország, Görögország, Izland, Málta, Svájc és Svédország; Azon tagállamok és társult országok, amelyek nem járultak hozzá a kitoloncolás-végrehajtást felügyelők állományához: Dánia, Észtország, Franciaország, Ciprus, Litvánia, Norvégia, Lengyelország, Svájc, Szlovákia és Svédország; Azon tagállamok és társult országok, amelyek nem járultak hozzá a visszatérési szakemberek állományához: Bulgária, Cseh köztársaság, Görögország, Norvégia, Szlovákia, Finnország és Svájc.

(6)

     Lásd az Európai Határ- és Parti Őrség működőképessé tételéről szóló negyedik jelentést (COM(2017) 325 final), amely felszólítja az Ügynökséget, hogy késedelem nélkül véglegesítse az állományok tagjainak kiküldésére vonatkozó gyakorlati módozatokat, szabályokat, operatív feladatokat és jogi kötelezettségeket. 

(7)

     Jelenleg a tagállami hatóságok maguk bérelnek repülőgépeket és egyéb eszközöket a visszatérési műveletek lebonyolításához. Ennek költségeit ezután (részben) az Ügynökség fedezi. Az Ügynökség nem közvetlenül bérli a repülőgépeket.

(8)

     Lásd a Bizottság a „Hatékonyabb visszatérési politika az Európai Unióban – megújított cselekvési terv” című közleményét (COM(2017) 200 final), amelyben felszólították az Ügynökséget, hogy 2017 júniusáig vezesse be a kereskedelmi járatokra vonatkozó mechanizmust, ahogyan azt a Bizottság a működőképessé tételről szóló negyedik jelentésben is megismételte.

(9)

     Lásd elsősorban a következőket: COM(2017) 201 final; COM(2017) 219 final; COM(2017) 325 final; COM(2017) 200 final.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.9.6.

COM(2017) 467 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

az Európai Határ- és Parti Őrség működőképessé tételéről

Az Európai Határ- és Parti Őrség folyamatban lévő közös műveleteihez szükséges emberi erőforrások és eszközök terén fennálló hiányosságok áttekintése

A Görögországot érintő hiányok – Poszeidón közös művelet

Ø2017. augusztus 17. – szeptember 28.: nincsenek hiányosságok az emberi erőforrások tekintetében;

Ø2017. szeptember: 5 part menti járőrcsónak (az operatív igények 38 %-a), 2 nyílt tengeri járőrhajó (az operatív igények 67 %-a), 1 helikopter (az operatív igények 50 %-a), 2 járőrautó (az operatív igények 13 %-a), 2 szállító jármű (az operatív igények 33 %-a);

Øszeptember 28. – november 16.: nincsenek hiányok (operatív igény: 151 tisztviselő);

ØA visszafogadási tevékenységek támogatásához 11 tisztviselőre van szükség szeptemberben és 13 tisztviselőre októberben.

Görögországot érintő hiányosságok – a közös művelet rugalmas műveleti tevékenységei, 2017. szárazföld

Ø2017. augusztus 16. – szeptember 13.: 42 tisztviselő (operatív igény: 79 tisztviselő), 18 járőrautó (az operatív igények 58 %-a), 2 szállító jármű (az operatív igények 100 %-a);

Ø2017. szeptember 13. – október 11.: 39 tisztviselő (operatív igény: 79 tisztviselő), 17 járőrautó (az operatív igények 55 %-a), 2 szállító jármű (az operatív igények 100 %-a);

Ø2017. október 11. – november 8.: 39 tisztviselő (operatív igény: 79 tisztviselő), 17 járőrautó (az operatív igények 55 %-a), 2 szállító jármű (az operatív igények 100 %-a).

Görögországot érintő hiányosságok – a közös művelet rugalmas műveleti tevékenységei, 2017. szárazföld

Ø2017. augusztus 16. – szeptember 13.: 6 tisztviselő (operatív igény: 16 tisztviselő), 1 szívverés-érzékelő (az operatív igények 100 %-a);

Ø2017. szeptember 13. – október 11.: 7 tisztviselő (operatív igény: 14 tisztviselő – az operatív igények 50 %-a), 1 szívverés-érzékelő (az operatív igények 100 %-a).

Olaszországot érintő hiányosságok – Tritón közös művelet

Ø2017. szeptember: 4 tisztviselő (operatív igény: 135 tisztviselő), 4 part menti járőrhajó (az operatív igények 67 %-a), 1 nyílt tengeri járőrhajó (az operatív igények 50 %-a);

Ø2017. október: 1 tisztviselő (operatív igény: 135 tisztviselő), 4 part menti járőrcsónak (az operatív igények 67 %-a).

Bulgáriát érintő hiányosságok – a közös művelet rugalmas műveleti tevékenységei, 2017. szárazföld

Ø2017. augusztus 16. – szeptember 13.: 84 tisztviselő (operatív igény: 175 tisztviselő – a felajánlások hiányában a fogadó tagállam 24 tisztviselőjét az Ügynökséggel társfinanszírozzák), 34 járőrautó (az operatív igények 57 %-a – a felajánlások hiányában a fogadó tagállam 12 járőrautóját az Ügynökséggel társfinanszírozzák), 2 hőkamerás jármű (az operatív igények 25 %-a);

Ø2017. szeptember 13 – október 11.: 64 tisztviselő (operatív igény: 175 tisztviselő – a felajánlások hiányában a fogadó tagállam 24 tisztviselőjét az Ügynökséggel társfinanszírozzák), 27 járőrautó (az operatív igények 45 %-a – a felajánlások hiányában a fogadó tagállam 12 járőrautóját az Ügynökséggel társfinanszírozzák);

Ø2017. október 11 – november 8.: 58 tisztviselő (operatív igény: 175 tisztviselő – a felajánlások hiányában a fogadó tagállam 24 tisztviselőjét az Ügynökséggel társfinanszírozzák), 25 járőrautó (az operatív igények 42 %-a – a felajánlások hiányában a fogadó tagállam 12 járőrautóját az Ügynökséggel társfinanszírozzák).

Bulgáriát érintő hiányosságok – a közös művelet fókuszpontjai, 2017. szárazföld

Ø2017. augusztus 16. – szeptember 13.: 4 tisztviselő (operatív igény: 12 tisztviselő).

Ø2017. szeptember 13. – október 11. 7 tisztviselő (operatív igény: 14 tisztviselő – az operatív igények 50 %-a), 1 szívverés-érzékelő (az operatív igények 100 %-a).

Spanyolországot érintő hiányosságok – Indalo közös művelet

Ø2017. szeptember: 3 tisztviselő (operatív igény: 12 tisztviselő) és 1 nyílt tengeri járőrhajó (az operatív igények 100 %-a);

Ø2017. október: 3 tisztviselő (operatív igény: 12 tisztviselő).

Spanyolországot érintő hiányosságok – Héra közös művelet

Ø2017. szeptember: 2 tisztviselő (operatív igény: 2 tisztviselő), 1 nyílt tengeri járőrhajó (az operatív igények 100 %-a), 1 part menti járőrhajó (az operatív igények 100 %-a);

Ø2017. október: 2 tisztviselő (operatív igény: 2 tisztviselő), 1 nyílt tengeri járőrhajó (az operatív igények 100 %-a), 1 part menti járőrcsónak (az operatív igények 100 %-a), 1 merevszárnyas repülőgép (az operatív igények 100 %-a).

Spanyolországot érintő hiányosságok – Minerva közös művelet 1

Ø2017. július 14. – 2017. szeptember 15.: 26 tisztviselő (operatív igény: 74 tisztviselő), 12 járőrkutyás csapat (az operatív igények 44 %-a).

A Nyugat-Balkánt érintő hiányosságok – a közös művelet 2017. évi rugalmas műveleti tevékenységei a határőrizet során) 2

Ø2017. augusztus 16. – szeptember 13.: 4 tisztviselő (operatív igény: 4 tisztviselő) és 1 hőkamerás jármű (az operatív igények 100 %-a);

Ø2017. szeptember 13. – október 11.: 4 tisztviselő (operatív igény: 4 tisztviselő) és 1 hőkamerás jármű (az operatív igények 100 %-a);

Ø2017. október 11. – november 8.: 4 tisztviselő (operatív igény: 4 tisztviselő) és 1 hőkamerás jármű (az operatív igények 100 %-a).

A Nyugat-Balkánt érintő hiányosságok – a közös művelet fókuszpontjai, 2017. szárazföld

Ø2017. augusztus 16. – szeptember 13.: 4 tisztviselő (operatív igény: 24 tisztviselő) 1 szívverés-érzékelő (az operatív igények 100 %-a) a horvát-szerb határon;

Ø2017. szeptember 13. – október 11.: 4 tisztviselő (operatív igény: 24 tisztviselő) 1 szívverés-érzékelő (az operatív igények 100 %-a) a horvát-szerb határon.

A Nyugat-Balkánt érintő hiányosságok – a közös művelet koordinációs pontjai, 2017.

Øszeptember: 3 tisztviselő (operatív igény: 16 tisztviselő);

Øoktóber: 5 tisztviselő (operatív igény: 21 tisztviselő).

(1)

   A Minerva közös művelet 2017. szeptember 15-én véget ér.

(2)

   Mindezek a hiányosságok a Horvátország külső szárazföldi határain folytatott kiküldést érintik.