Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52017AR0830

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az energiaunió irányítása és tiszta energia

HL C 342., 2017.10.12, p. 111–118 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

12.10.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 342/111


A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az energiaunió irányítása és tiszta energia

(2017/C 342/13)

Előadó:

Bruno Hranić (HR/EPP), Vidovec polgármestere

Referenciaszövegek:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az energiaunió irányításáról,

COM(2016) 759 final

Közlemény – Tiszta energia minden európainak,

COM(2016) 860 final

Közlemény – A tiszta energiákkal kapcsolatos innováció felgyorsítása,

COM(2016) 763 final

I.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1. módosítás

Rendeletre irányuló javaslat

(1) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

(1)

E rendelet célja, hogy létrehozza a szükséges partnerségeket az EU és az egyes tagállamok, illetve a makroregionális partnerségekbe tömörült tagállamok között, valamint meghatározza az irányítás szubnacionális szintjeit az energetikai átállás közös előmozdításáért. Ezeknek a szinteknek együtt kell működniük a szolidaritás és a bizalom szellemében mindannyiuk érdekében.

Indokolás

A rendeletnek már a legelején le kell szögeznie az összes szint többszintű kormányzási együttműködésének a fontosságát. A javaslat alapja a PE 604.777. sz. európai parlamenti jelentéstervezetben (2. mód.) megfogalmazott hasonló elképzelés.

2. módosítás

Rendeletre irányuló javaslat

9. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terv tervezete

(2)   A Bizottság a 28. cikkel összhangban ajánlásokat tehet a tagállamoknak a tervek tervezetére. Ezek az ajánlások meghatározzák különösen a következőket:

(2)   A Bizottság a 28. cikkel összhangban értékeli az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek tervezetét, és országspecifikus ajánlásokat tesz a tagállamoknak a tervek tervezetére a következők érdekében:

a)

a célkitűzések, célok és hozzájárulások által megcélzott szint az energiaunió célkitűzéseinek , és különösen a megújuló energia és az energiahatékonyság tekintetében 2030-ra meghatározott uniós célok együttes elérése szempontjából ;

a)

hogy hozzájáruljon az energiaunió célkitűzéseinek , céljainak és hozzájárulásainak eléréséhez ;

b)

a tagállami és uniós szintű intézkedésekkel kapcsolatos szakpolitikák és intézkedések , valamint olyan egyéb szakpolitikák és intézkedések , amelyeknek határokon átnyúló jelentősége lehet;

b)

hogy biztosítsa, hogy a tagállami cselekvési tervekkel kapcsolatos szakpolitikái és intézkedései, valamint az egyéb szakpolitikák és intézkedések a célnak megfeleljenek, különös tekintettel azokra , amelyeknek határokon átnyúló jelentősége lehet;

c)

a meglévő (végrehajtott és elfogadott) és a tervezett szakpolitikáknak és intézkedéseknek az energiaunió egy dimenzióján belüli, valamint a különböző dimenziói közötti kölcsönhatása és ezek összeegyeztethetősége.

c)

hogy előmozdítsa a meglévő (végrehajtott és elfogadott) és a tervezett szakpolitikáknak és intézkedéseknek az energiaunió egy dimenzióján belüli, valamint a különböző dimenziói közötti kölcsönhatását és ezek összeegyeztethetőségét;

 

d)

hogy ragaszkodjon ahhoz, hogy a tagállamok explicit módon vegyék figyelembe a helyi és regionális szinten vállalt kötelezettségeket és a Polgármesterek Szövetsége és ahhoz hasonló kezdeményezések keretében elért eredményeket, és dolgozzanak ki eljárásokat arra, hogy miként vegyék figyelembe valamennyi illetékes kormányzati és igazgatási szint hozzájárulását a mindenkori integrált nemzeti energetikai és éghajlatvédelmi tervekhez;

Indokolás

Nagyon fontos a tagállamok cselekvési tervei, valamint az uniós szintű szakpolitikák közötti konzisztencia és komplementaritás biztosítása. Elő kell mozdítani a helyi és regionális önkormányzatok bevonását és hozzájárulásaikat. A javaslat alapja a PE 604.777. sz. európai parlamenti jelentéstervezetben (97–100. mód.) megfogalmazott hasonló javaslat.

3. módosítás

Rendeletre irányuló javaslat

10. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Nyilvános konzultáció

Az uniós jog egyéb követelményeinek sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a nyilvánosság már korán és ténylegesen lehetőséget kapjon a 9. cikkben említett tervek tervezetének elkészítésében való részvételre, és az integrált energia- és éghajlat-politikai tervek Bizottsághoz benyújtott tervezetéhez csatolják a nyilvánosság véleményének összefoglalását. Amennyiben a 2001/42/EK irányelv rendelkezéseit kell alkalmazni, az említett irányelvvel összhangban folytatott konzultációt úgy kell tekinteni, hogy az eleget tesz a nyilvános konzultációra vonatkozó, e rendelet szerinti kötelezettségeknek.

Az uniós jog egyéb követelményeinek sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a nyilvánosság már korán és ténylegesen lehetőséget kapjon a 9. cikkben említett tervek tervezetének elkészítésében való részvételre, és az integrált energia- és éghajlat-politikai tervek Bizottsághoz benyújtott tervezetéhez csatolják a nyilvánosság véleményének összefoglalását. Amennyiben a 2001/42/EK irányelv rendelkezéseit kell alkalmazni, az említett irányelvvel összhangban folytatott konzultációt úgy kell tekinteni, hogy az eleget tesz a nyilvános konzultációra vonatkozó, e rendelet szerinti kötelezettségeknek.

Tekintettel a helyi és regionális önkormányzatoknak a fenntartható energia terén hozott intézkedések végrehajtásában játszott, politikailag elismert szerepére és az Európai Bizottság azon kinyilvánított céljára, hogy javítsa a jogalkotás minőségét, a tagállami hatóságok az adott tagállam alkotmányos és politikai rendelkezéseivel összhangban kötelesek bevonni a helyi és regionális önkormányzatokat a tervezésbe és az ellenőrzésbe.

Indokolás

A tagállami szint és a helyi és regionális önkormányzatok hatékony összehangolása az energetikai és éghajlatvédelmi intézkedések tervezésekor, végrehajtásakor és ezek jelentési szakaszában hozzájárulhat ahhoz, hogy elkerüljük a felesleges adminisztratív terheket, és hogy megfeleljünk a jobb jogalkotás követelményének.

4. módosítás

Rendeletre irányuló javaslat

A 10. cikk után új cikk illesztendő be:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Az energiáról folyó többszintű párbeszéd platformja

(1)     A partnerség szellemében a tagállamok létrehozzák az állandó energiaügyi párbeszédet a helyi és regionális önkormányzatok, a civil társadalmi szervezetek, a vállalkozói közösség, a befektetők, a további érintettek és a nagyközönség aktív szerepvállalásának támogatásáért az energetikai átállásban, valamint az energiaszegénység kezelésében.

(2)     A tagállamok különféle opciókat és forgatókönyveket bocsátanak az energiaügyi párbeszéd rendelkezésére rövid, közép- és hosszú távú energia- és klímapolitikájukra vonatkozóan, és az egyes opciókhoz költség-haszon elemzést készítenek.

(3)     A tagállamok az Európai Bizottsággal együtt biztosítják, hogy az energiaügyi párbeszéd számára megfelelő emberi és pénzügyi erőforrások és támogatások álljanak rendelkezésre, továbbá hogy a különböző energiaügyi párbeszédek között véleménycsere alakuljon ki.

Indokolás

Az energetikai átállás nagyon fontos kérdés, ezért meg kell teremteni azokat a struktúrákat, melyekkel biztosítható az érintettekkel folytatott állandó párbeszéd, hogy meg lehessen ismerni a különböző opciókat és forgatókönyveket, és közös megoldásokat lehessen kidolgozni. A javaslat alapja a PE 604.777. sz. európai parlamenti jelentéstervezetben megfogalmazott hasonló elképzelés.

5. módosítás

Rendeletre irányuló javaslat

18. cikk b) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállamok az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentéseikben szerepeltetik a következőkre vonatkozó információkat:

A tagállamok az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentéseikben szerepeltetik a következőkre vonatkozó információkat:

b)

a következő szakpolitikák és intézkedések végrehajtása:

b)

a következő szakpolitikák és intézkedések végrehajtása:

 

(1)

végrehajtott, elfogadott és tervezett szakpolitikák és intézkedések a megújuló energia tekintetében a 4. cikk a) pontja 2. pontjának i. alpontjában megadottak szerint 2030-ra kitűzött kötelező uniós szintű célhoz való hozzájárulás érdekében, beleértve az ágazat- és technológiaspecifikus intézkedéseket is, külön felülvizsgálva a [2009/28/EK irányelvnek a COM(2016) 767 javaslat szerinti átdolgozása] 23., 24. és 25. cikkében meghatározott intézkedések végrehajtását;

 

(1)

végrehajtott, elfogadott és tervezett szakpolitikák és intézkedések a megújuló energia tekintetében a 4. cikk a) pontja 2. pontjának i. alpontjában megadottak szerint 2030-ra kitűzött kötelező uniós szintű célhoz való hozzájárulás érdekében, beleértve az ágazat- és technológiaspecifikus intézkedéseket is, külön felülvizsgálva a [2009/28/EK irányelvnek a COM(2016) 767 javaslat szerinti átdolgozása] 23., 24. és 25. cikkében meghatározott intézkedések végrehajtását;

 

(2)

a regionális együttműködésre irányuló különleges intézkedések;

 

(2)

a regionális együttműködésre irányuló különleges intézkedések;

 

(3)

az EUMSZ 107. és 108. cikkének sérelme nélkül az olyan pénzügyi támogatásra vonatkozó különleges intézkedések – az uniós támogatást és az uniós alapok felhasználását is beleértve –, amelyek célja a megújuló forrásokból származó energia villamos energia, fűtés és hűtés, valamint közlekedés céljára történő felhasználásának előmozdítása;

 

(3)

az EUMSZ 107. és 108. cikkének sérelme nélkül az olyan pénzügyi támogatásra vonatkozó különleges intézkedések – az uniós támogatást és az uniós alapok felhasználását is beleértve –, amelyek célja a megújuló forrásokból származó energia villamos energia, fűtés és hűtés, valamint közlekedés céljára történő felhasználásának előmozdítása;

 

(4)

a [2009/28/EK irányelvnek a COM(2016) 767 javaslat szerinti átdolgozása] 15., 16., 17., 18., 21. és 22. cikkében meghatározott követelmények teljesítésére szolgáló különleges intézkedések;

 

(4)

a [2009/28/EK irányelvnek a COM(2016) 767 javaslat szerinti átdolgozása] 15., 16., 17., 18., 21. és 22. cikkében meghatározott követelmények teljesítésére szolgáló különleges intézkedések;

 

(5)

a biomasszából, különösen az új biomassza feltárásából származó energia felhasználását előmozdító intézkedések, figyelembe véve a biomassza rendelkezésre állását (mind a hazai termelést, mind pedig a harmadik országokból származó behozatalt) és más biomassza-felhasználásokat (mezőgazdasági és erdészeti ágazatok), valamint az előállított és felhasznált biomassza fenntarthatóságára irányuló intézkedések;

 

(5)

a biomasszából, különösen az új biomassza feltárásából származó energia felhasználását előmozdító intézkedések, figyelembe véve a biomassza rendelkezésre állását (mind a hazai termelést, mind pedig a harmadik országokból származó behozatalt) és más biomassza-felhasználásokat (mezőgazdasági és erdészeti ágazatok), valamint az előállított és felhasznált biomassza fenntarthatóságára irányuló intézkedések;

 

 

(6)

előrelépés a hőtechnikai szolgáltatások nyújtása során felhasznált megújuló energiák arányának növelése terén, anélkül azonban, hogy indokolatlan adminisztratív terhekkel sújtanánk a helyi és regionális önkormányzatokat vagy a végfelhasználókat;

c)

a VII. melléklet 1. részében meghatározottak szerint.

c)

a VII. melléklet 1. részében meghatározottak szerint.

Indokolás

A hőtechnikai ágazat jelentős kiaknázatlan potenciállal rendelkezik az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentése és a megújuló energia fokozott felhasználása és termelése terén (lásd a Régiók Bizottsága véleményét a következő témában: „Az Európai Unió hőtechnikai stratégiája”. A fenntartható energiahordozókról szóló irányelv tekintetében a tagállami, illetve a regionális és helyi kormányzati szint szoros együttműködésével törekedni kell annak a kötelező célnak az elérése érdekében, hogy a hőtechnikai szolgáltatások területén évente 1 %-kal növeljük a megújuló forrásokból származó energia arányát, annak érdekében, hogy kézzelfogható és hatékony módon hozzájáruljunk az átfogó uniós cél – 27 % megújuló energia 2030-ig – eléréséhez.

6. módosítás

Rendeletre irányuló javaslat

37. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Az Energiaunió-bizottság

(1)   A Bizottság munkáját az Energiaunió-bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül, és az e rendelet szempontjából releváns megfelelő ágazati formációban működik.

(1)   A Bizottság munkáját az Energiaunió-bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül, és az e rendelet szempontjából releváns megfelelő ágazati formációban működik.

(2)   Ez a bizottság felváltja a 93/389/EGK határozat 8. cikkével, a 280/2004/EK határozat 9. cikkével és az 525/2013/EU rendelet 26. cikkével létrehozott bizottságot. Az említett jogi aktusok alapján létrehozott bizottságra való hivatkozásokat az e rendelettel létrehozott bizottságra való hivatkozásként kell értelmezni.

(2)   Ez a bizottság felváltja a 93/389/EGK határozat 8. cikkével, a 280/2004/EK határozat 9. cikkével és az 525/2013/EU rendelet 26. cikkével létrehozott bizottságot. Az említett jogi aktusok alapján létrehozott bizottságra való hivatkozásokat az e rendelettel létrehozott bizottságra való hivatkozásként kell értelmezni.

(3)   Az e cikkre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó.

(3)   Az e cikkre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó.

 

(4)     Az Energiaunió-bizottságnak tagja egy a Régiók Bizottsága által kijelölt képviselő, aki intézményi szinten képviseli a teljes EU helyi és regionális önkormányzatait.

Indokolás

A helyi és regionális önkormányzatoknak az energiaunió terén hozott intézkedésekben játszott kulcsszerepét az Európai Unió és az Európai Parlament magas rangú képviselői többször is elismerték.

II.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Fő célok és célcsoportok

1.

megerősíti azt a kérését, hogy ambiciózus célokat valósítsunk meg az energiahatékonyság és a megújuló energiák uniós szintű aránya terén. Ez utóbbiak arányát 2030-ig 40 %-ra kellene növelni;

2.

támogatja a „Tiszta energia minden európainak” csomag három fő célját: 1) az energiahatékonyság előtérbe állítása, 2) globális vezető szerep kivívása a megújuló energiaforrások területén, 3) méltányosság biztosítása a fogyasztók számára. Sajnálja azonban, hogy ezeket a célokat a kísérő jogszabályok és egyéb intézkedések segítségével nem lehet teljes mértékben megvalósítani, valamint hogy nem helyeztek elég hangsúlyt az importfüggőségi tényező mérséklésére, amely az összes tiszta saját energiaforrás (megújuló és hagyományos) részesedését mutatja az energiamixben;

3.

ebben a tekintetben arra kéri az Európai Bizottságot, hogy biztosítson abszolút prioritást az energiahatékonyságnak, tekintse azt infrastrukturális prioritásnak, és biztosítsa, hogy az energiahatékonyságot szolgáló állami támogatásokat és pénzügyi támogatási eszközöket tőkeköltségként sorolják be, ami növelné az energiahatékonysági rendszer biztonságát és megbízhatóságát. Így ki lehetne alakítani egy világos politikát a költségvetés védelme és Európa versenyképességének növelése érdekében;

4.

üdvözli az energiaunió irányítására szolgáló jogi keret kialakítására vonatkozó javaslatokat, amelyek egyszerűsíteni és integrálni kívánják a hatályos tervezési-, jelentéstételi és felügyeleti előírásokat az energiaügy és az éghajlat-politika területén, és arra kéri a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy vonják be a helyi és regionális önkormányzatokat ebbe a politikai irányítási folyamatba;

Az energiahatékonyság és a megújuló energiák nagymértékben függenek a decentralizált szinttől

5.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok fontos szerepet játszanak a fogyasztókhoz legközelebbi szinten történő stratégiai irányításban, a decentralizált energiatermelés irányításában, a megfelelő beruházási feltételek kialakításában, valamint az energia- és éghajlat-politikáknak a lakhatás, az energiaszegénység, a közlekedés, a gazdasági fejlődés, a földhasználat és a területrendezés terén hozott intézkedésekkel való összekapcsolásában;

6.

utal arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok vezető szerepet játszanak az energiapolitika végrehajtásában, az energetikai projektek finanszírozási eszközeinek feltérképezésében, különös tekintettel a megújuló energiaforrásokra, továbbá a fenntartható energiafogyasztási mintáknak és bevált gyakorlatoknak a fogyasztók körében történő népszerűsítésében;

7.

figyelmeztet arra, hogy veszélyezteti az európai és tagállami szinten kitűzött energiaügyi és az éghajlatváltozással összefüggő célkitűzések elérését, ha nem ismerjük el hivatalosan a helyi és regionális önkormányzatok vezető szerepét az energiaunó energiapolitikájának végrehajtásában;

8.

megjegyzi, hogy a nemzeti energetikai és éghajlati tervek összeállításának folyamatát átláthatóan és felelősségteljesen kell kialakítani, hogy a helyi szereplők, vállalkozások és egyéb érintettek tudják, mit várhatnak a nemzeti kormányoktól, és főleg, hogy miként biztosítható a kötelezettségek teljesítése, illetve milyen intézkedéseket lehet hozni abban az esetben, ha a tagállami tervek elégtelennek bizonyulnak az uniós szintű célok eléréséhez;

9.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság elismeri: a tiszta energiára való áttérés nem lesz lehetséges számos civil, illetve regionális és helyi szintű érintett tevékeny közreműködése nélkül, ezért felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsa a városok és régiók megfelelő részvételét az energetikai átállásról folytatott vitában, különösen a nemzeti és integrált energia- és éghajlat-politikai tervekben, hogy kielégítő módon lehessen reagálni a különböző területeken felmerülő igényekre;

10.

mindazonáltal megállapítja, hogy – függetlenül az egyes uniós tagállamok eltérő alkotmányos rendelkezéseitől – a 10. cikkben foglalt, a nyilvános konzultációra vonatkozó általános rendelkezések kivételével, amelyek értelmében „a nyilvánosság már korán és ténylegesen lehetőséget [kell, hogy] kapjon a […] tervek tervezetének elkészítésében való részvételre”, az irányításra vonatkozó javaslatok semmilyen konkrét hivatkozást nem tartalmaznak sem a regionális és helyi önkormányzatok, sem egyéb érdekelt felek intézményi szerepére;

11.

javasolja, hogy vegyük fontolóra az energetikai ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló uniós előírások további reformját, hogy előmozdítsuk a városok azon törekvését, hogy különösen a kifejezetten a hatályos jogi keret egyszerűsítését célzó önkormányzati intézkedésekre vonatkozó iránymutatások kialakítása, valamint a kifejezetten az önkormányzati és szociális lakások szanálását érintő energetikai projektekre vonatkozó kivételek révén küzdjenek az energiaszegénység problémája ellen. Ezért biztosítani kell, hogy a városok ellenálló képessége és az energetikai átállás elsőbbséget élvezzen a következő, 2020-tól hatályos jogi keretben;

12.

arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák az együttműködést a helyi és regionális szintű szereplőkkel, különösen pedig helyi és regionális szintű energiaügynökségeikkel a jövőbeli energiaügyi és éghajlati cselekvési tervek tagállami szintű kialakításában, és térjenek át a kevésszereplős politikáról a valamennyi fél együttműködésére épülő politikára;

13.

e tekintetben kiemeli a nagyszámú, olyan sikeres megújuló energiaforrások felhasználására épülő projektet, amelyek helyi szinten, kkv-kkal, nem állami és civil szervezetekkel együttműködve, megújuló energiaforrásokból történő áramtermelési és hőtechnikai egyéni beruházások révén valósultak meg;

14.

rámutat arra, hogy sok további fontos, az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások terén aktív szereplő, többek között kis- és középvállalkozás, NGO és civil szervezet helyi szinten fejti ki tevékenységét;

15.

hangsúlyozza, hogy a helyi szereplőket is be kell vonni, amikor a nemzeti kormányokat támogatjuk olyan az ESBA segítségével megvalósítandó, jövőbe mutató projektek kialakításában, amelyek hozzájárulnak Európa éghajlati és az energetikai céljainak eléréséhez. Az újonnan létrehozott Európai Beruházási Tanácsadó Platformnak gyorsított eljárást kellene garantálnia az olyan városok támogatására, amelyek alacsony szén-dioxid-kibocsátású projektek kialakítása mellett kötelezték el magukat;

16.

hivatkozással az Európai Beruházási Bank JASPERS és ELENA programjaira további célzott technikai támogatási programok végrehajtását tartja szükségesnek, amelyek – többek között egy nagy beruházásiterv-portfólió kialakításának előmozdításával és a kisebb és térben távoli alacsony szén-dioxid-kibocsátású projektek összekötésével – elősegítik, hogy a városok és régiók garantálni tudják az ambiciózus tervekbe történő beruházásokat;

A tervezést és a jelentéstételt a meglévő helyi és regionális tervek alapján egyszerűsíteni és integrálni kell

17.

megjegyzi, hogy az energiaunió irányításának a gyakorlati tervezés „egyszerűsítésére és integrálására” kell törekednie, és az ellenőrzés és a jelentéstétel tekintetében ebben az összefüggésben hatékony kapcsolódásokat kell létrehozni a meglévő kezdeményezésekhez;

18.

hangsúlyozza, hogy hatékony koordinációra van szükség a tagállami, illetve a helyi és regionális szintek között, amely az energia- és éghajlati politika terén tervezés, egy a végrehajtásra kialakított eljárás és jelentéstétel révén valósulhat meg. Ez hozzájárulhatna a felesleges bürokrácia csökkentéséhez és megfelelne a jobb jogalkotás követelményeinek;

19.

emlékeztet arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok az éghajlatvédelem és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás terén már most is erőteljesen elkötelezettek, és közülük sokan már stratégiákat, cselekvési terveket és ellenőrzési mechanizmusokat alakítottak ki, többek között a Polgármesterek Szövetsége azon kezdeményezésének keretén belül, amely az energiapolitika vonatkozásában több mint 5 679 fenntartható városfejlesztési akciótervet tartalmaz;

20.

hangsúlyozza, hogy az egyes tagállamok terveit és céljait hatékonyan össze kell kapcsolni a helyi és regionális szintű célokkal, és az egyes régiók és ágazatok reális és összehangolt hozzájárulásaira kell alapozni;

21.

megjegyzi, hogy a részvétel nem merül ki a konzultációban, hanem magában foglalja a konkrét intézkedések bevezetésében és kialakításában játszott tevékeny szerepet is;

A többszintű kormányzás az energiaunió hatékony irányításának előfeltétele

22.

sajnálja, hogy az energiaunió irányítására vonatkozó jelenlegi ajánlások nem tartalmaznak egyértelműen többszintű modellt, és ezért kéri, hogy a tagállami kormányok hozzák létre az energiáról folyó párbeszéd platformjait, hogy valamennyi kormányzati és irányítási szintet, valamint minden érintettet bevonjanak mind a nemzeti éghajlatvédelmi cselekvési tervek kidolgozásába, mind azok ellenőrzésébe és a rájuk vonatkozó jelentéstételbe, csakúgy mint a különböző nemzeti energiaügyi párbeszédek közötti véleménycsere megszervezésébe – az Európai Bizottság közreműködésével – a konzisztencia biztosítása és a határokon átnyúló problémák kezelése érdekében;

23.

megjegyzi, hogy a hatékony többszintű kormányzás számos előnnyel jár: a polgárok és a gazdasági szereplők részt vesznek az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések kialakításában, ezáltal több felelősséget vállalnak a folyamatért, így nőnek a siker esélyei, hiszen minél láthatóbb az irányítás, annál nagyobb felelősségérzet alakul ki a lakosságon belül;

24.

hangsúlyozza, hogy a javaslat 11. cikke (regionális együttműködés) inkább a tagállamok közötti együttműködésre vonatkozik, nem pedig a szubnacionális kormányzati szintek egyes tagállamokon belüli vagy azok közötti együttműködésére; felkéri a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy biztosítsanak megfelelő támogatást a szubnacionális szintű hatóságok közötti – különösen a határokon átnyúló – együttműködés számára is, hogy összehangolják a tevékenységeket az integrált nemzeti éghajlatvédelmi és energetikai tervek megvalósítása érdekében;

25.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a tagállamok kormányainak küldött, a nemzeti energiapolitikáról és annak tervezéséről való jelentéstételre vonatkozó iránymutatásokat tartalmazó dokumentumokba foglaljon bele egy fejezetet a többszintű kormányzásról;

A fogyasztók aktív részvételéhez az irányelv átültetését elősegítő ösztönzőkre és hatékony támogatásra van szükség

26.

ismét arra kéri az Európai Uniót és a tagállamokat, teremtsenek olyan jogi keretet, amely mind az energia végfelhasználói, mind az ún. „termelő-fogyasztók” (prosumers) és az energia-kiskereskedelem terén aktív energiaszolgáltatók számára előnyös; kiemeli még, hogy a megújuló energiákon alapuló decentralizált és saját termelés számos előnnyel jár az energiarendszer számára (az átviteli infrastruktúra iránti és a karbantartási igény csökkenése, nagyobb ellenálló képesség és rugalmasság), és hogy ezeknek az előnyöknek tükröződniük kellene abban, hogy tisztességes árat kínálnak az ilyen rendszerekből a hálózatba táplált többletenergiáért; arra buzdítja ezért a tagállamokat, hogy alakítsanak ki vagy tartsanak fenn innovatív árazási rendszereket ennek a kérdésnek a kezelése érdekében;

27.

megjegyzi, hogy olyan szakmailag kompetens tanácsadásra van szükség, amely megfelelő módon történik, megfelelő formában és a megfelelő kommunikációs csatornán keresztül helyben hozzáférhető a célcsoport számára, és amely mind műszaki, mind pénzügyi és gyakorlati szempontból lefedi az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák bevezetésének kérdéskörét;

28.

hangsúlyozza, hogy az energiagazdálkodás terén hozott intézkedéseknek alkalmassá kell tenniük a fogyasztókat arra, hogy saját fogyasztásukat ellenőrizzék, hogy ezáltal a piac aktív részeseivé válhassanak, és élvezhessék a hatékony és megfelelő fogyasztóvédelmi eljárások előnyeit; ez különösen fontos az energiaszegénységgel szembeni küzdelem terén; az RB ezért kéri az energiaszegénység közös definíciójának kidolgozását uniós szinten, és a legsérülékenyebb fogyasztókat célzó, konkrét politikai javaslatokat tart szükségesnek, hogy megvédjük őket az indokolatlan lekapcsolásoktól, elősegítsük érdekükben az energiahatékonysági intézkedéseket, és célzott információkat fogalmazzunk meg számukra;

Az energetikai innováció támogatása az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság érdekében

29.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság „A tiszta energiákkal kapcsolatos innováció felgyorsítása” című közleményében (COM(2016) 763) két prioritást helyez előtérbe: a jövőképes éghajlatvédelmi stratégiát tartalmazó válságmentes energiauniót, valamint a munkahelyek, a növekedés és a beruházások újabb ösztönzését;

30.

vállalkozásbarát, az innováció és a beruházások számára kedvező környezetet és eljárásokat tart szükségesnek, célzott jelzések, stratégiák, szabványok és előírások révén, finanszírozási eszközök megfelelő támogatása mellett, amelyek esetében állami forrásokat is igénybe vesznek a magánberuházások megkönnyítése (és adott esetben a kockázatminimalizálás támogatása) érdekében;

31.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az energiapolitikát az Európai Unió kutatási és innovációs politikájával szoros szinergiában alakítsák; hangsúlyozza, hogy a megújuló energiahordozók, a fenntartható mobilitás, a meglévő energetikai infrastruktúra korszerűsítése, az intelligens erőművek építése, a szénmegkötés és az energiatárolás terén megvalósuló helyi szintű innovációkat továbbra is támogassák; ezért arra kéri az Európai Bizottságot, fordítson különös gondot a legkülső régiók innovatív projektjeinek jobb támogatására, annak érdekében, hogy az energiaügyi átmenet valóságos kísérleti laboratóriumaiként lehessen használni őket;

32.

úgy véli, hogy a helyi önkormányzatok közötti partnerségeknek az intelligens városok tiszta energia terén tett kezdeményezései keretében történő kiépítése meghatározó szerepet játszhat az olyan területek integrációjában, mint az energiatakarékos városi közlekedés, a régióközi közlekedési stratégiák, az új tárolási technológiák terén folytatott együttműködés és az intelligens középületek. Az európai strukturális és beruházási alapok és az Európai Stratégiai Beruházási Alap közötti erősebb szinergiák meghatározó jelentőségűek a határokon átnyúló fenntartható energetikai projektek végrehajtása terén;

33.

üdvözli, hogy prioritásként kezelik a nyílt innovációt és a nyílt tudományt, hogy a kis- és középvállalkozásoknak biztosítsák azt a lehetőséget, hogy új ismeretek alapján valósítsanak meg fejlesztéseket;

34.

hangsúlyozza, hogy mielőbb meg kell szüntetni a fosszilis tüzelőanyagok használatának közvetlen vagy közvetett támogatását (valamint az egyes tagállamok által nyújtott támogatásokat), mert ezek elkendőzik az ilyen üzemanyagok tényleges társadalmi és környezeti költségeit, mesterségesen leszorítják az árakat, és ezzel gátolják a tiszta energia terén megvalósuló innovációt;

35.

támogatja a javasolt jogi eszköz alkalmazását az innovatív szénszegény technológiák fejlesztésének felgyorsítása és hatékony alkalmazása érdekében. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás beruházásokat igényel az intelligens hőtechnikai rendszerekbe, az ipari, építőipari és közlekedési energiahatékonyság növelésébe, valamint szükségessé teszi a megújuló energiahordozókba történő beruházási projektek társfinanszírozását;

36.

hangsúlyozza, hogy az energiaunió irányításának meg kell teremtenie a célok eléréséhez szükséges keretfeltételeket, például a köz- és magánszféra közötti partnerségekhez való könnyebb hozzáférést a gyorsabb projektvégrehajtás, a bürokráciacsökkentés, a helyi és regionális önkormányzatok útjában álló esetleges akadályok feltárása, valamint a befektetők számára fontos jogbiztonság és kiszámíthatóság érdekében;

37.

támogatja, hogy a javaslatnak megfelelően használjuk fel a közbeszerzési eljárást mint hatékony eszközt az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák piacának megteremtése érdekében;

Szubszidiaritás és arányosság

38.

véleménye szerint a javasolt rendelet nem okoz problémát a szubszidiaritás elvének betartását illetően. Az arányosság elvének való megfelelését illetően azonban aggályokra ad okot, mivel a javasolt irányítási rendszer túlságosan összetett és részletes, továbbá túl rövid jelentéstételi időközöket határoz meg. Az RB jobbnak tartotta volna, ha nem rendeleten, hanem irányelven keresztül vezették volna be az irányítási rendszert, ami lehetővé tenné a regionális önkormányzatok megfelelő bevonását a szövetségi államokban.

Kelt Brüsszelben, 2017. július 13-án.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Markku MARKKULA


Top