EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.8.24.

COM(2016) 551 final

2016/0264(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az egyedi szinten, mintavétel útján gyűjtött adatokon alapuló, személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös keretének létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SWD(2016) 282 final}
{SWD(2016) 283 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az Unió szociális dimenziójának növekvő fontossága

•A javaslatnak a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel való összhangja

Egyre inkább szükségessé válik, hogy a statisztikák megbízhatóak, időszerűek, és kiváló minőségűek legyenek, annak érdekében, hogy a politikai döntéshozók, vállalkozások és az állampolgárok megfelelő, tényekkel alátámasztott döntéseket hozhassanak. Az ilyen minőségű statisztikák biztosítása azonban kihívást jelent az ESR-rel szemben: az adatok iránti folyamatosan növekvő igény és a statisztikai felmérésekre választ adóknak a terhek csökkentése iránti igénye együttesen mind nyomást gyakorolnak a statisztikák előállítására. A legújabb statisztikai kezdeményezések ezért az európai statisztikai rendszeren belüli koordináció és együttműködés egyszerűsítését és javítását célozzák annak érdekében, hogy az európai statisztikák előállítását hatékonyabbá tegyék és csökkentsék a válaszadók terheit. Ennek egyik példája az európai statisztikákról szóló 223/2009/EK rendelet 9 , amelyet 2015-ben módosítottak az ESR irányításának egyértelművé tétele valamint a koordináció és együttműködés eszközeinek javítása céljából uniós és nemzeti szinten egyaránt. Egyéb kezdeményezések – például ez a javaslat, és a vállalkozási statisztikák integrálására vonatkozó keretrendelet (FRIBS) – a Bizottság REFIT-kezdeményezésének részét képezik, és céljuk az európai statisztikák előállításának egyszerűsítése és ésszerűsítése a célzott tárgykörökben.

A 2013-tól 2017-ig tartó időszakra vonatkozó európai statisztikai program 10 a „polgárok Európájára” vonatkozó statisztikákat (tehát a társadalmi statisztikák) a statisztikai információs rendszer három pillére – a gazdasági, társadalmi és környezeti pillér – egyikének tekinti. A pillérek mindegyike egy sor elsődleges statisztikát takar, amelyek biztosítani fogják a szükséges adatokat a szakpolitikai mutatók és a számviteli rendszerek számára. Annak érdekében, hogy az európai statisztikai program céljai a leghatékonyabban és legkövetkezetesebben teljesíthetők legyenek, e rendelet átfogó jogi keretet teremt a mintavétel alapján készülő európai társadalomstatisztikák előállításához.

Az európai statisztikai rendszer 2020-ig szóló távlati terve 11 az európai statisztikák előállításának modernizálását, és ezáltal a kiváló minőségű európai statisztikák előnyei és fontossága, valamint az előállításukkal járó költségek és terhek közötti egyensúly további javítását tűzi ki célul. Ezáltal az ESR hozzá fog járulni az uniós intézmények szakpolitikáik kialakításához szükséges információigényének és a társadalom szélesebb körei statisztikai szükségleteinek megfelelő kielégítéséhez, miközben kellő figyelmet fordít a háztartásokra és a vállalkozásokra háruló adminisztratív terhek csökkentésének szükségességére.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Az európai statisztikák tekintetében a jogalapot az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 338. cikke jelenti. Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket fogad el statisztikák készítésére vonatkozóan, amennyiben ez az Unió tevékenységeinek ellátásához szükséges. A 338. cikk meghatározza az európai statisztikák készítésének követelményeit, és úgy rendelkezik, hogy ennek a pártatlanság, a megbízhatóság, a tárgyilagosság, a tudományos függetlenség, a költséghatékonyság jegyében és a statisztikai adatok bizalmas kezelésének normáival összhangban kell történnie.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskörök esetén)

Mivel a javaslat nem tartozik az Unió kizárólagos hatáskörébe, a szubszidiaritás elve érvényesül.

Az európai statisztikai rendszer biztosítja a statisztikai információk infrastruktúráját. A rendszer úgy van kialakítva, hogy kielégítse a demokratikus társadalmakban a döntéshozatali folyamat körében felmerülő különféle felhasználói igényeket.

A jelen rendeletre irányuló javaslat kidolgozásának célja az ESR-partnerek fő tevékenységeinek védelme a hatékonyság egyidejű fokozásával, és annak biztosítása, hogy a lehető legnagyobb mértékben elkerülhetők legyenek a szükségtelen módosítások és az átfedések a munkavégzés során.

A javaslat hatálya alá tartozó tárgyalt statisztikák készítése jelenleg különböző uniós szintű szabályok alapján történik. A javaslat egységes keretbe helyezve kívánja ésszerűsíteni és modernizálni a statisztikai adatgyűjtést. A politikai célok megvalósításához szükséges, az EU egészére kiterjedő, összehasonlítható statisztikák készítése kizárólag uniós szintű fellépéssel lehetséges.

A statisztikai adatokkal szembeni egyik legfontosabb követelmény, hogy koherensek és összehasonlíthatók legyenek. Egyértelmű európai keret – vagyis a közös statisztikai fogalmakat, jelentéstételi formátumokat és minőségi követelményeket meghatározó európai jogszabály – hiányában a tagállamok nem tudják megvalósítani a szükséges koherenciát és összehasonlíthatóságot.

A tagállamok önálló fellépésével nem érhető el megfelelően a javasolt fellépés célja, tehát a mintavétel alapján készülő európai társadalomstatisztikák ésszerűsítése. Hatékonyabban lehet fellépni uniós szinten, a javasolt jogi aktus hatálya alá tartozó tárgykörökre vonatkozó statisztikai információk koherenciáját és összehasonlíthatóságát biztosító uniós jogszabály alapján. Eközben magát az adatgyűjtést a tagállamok végezhetik.

Az Unió ezért a Szerződés 5. cikkében megfogalmazott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el ezen a területen.

•Arányosság

A javaslat megfelel az arányosság elvének a következők miatt:

Az összes tagállamban azonos elvek alkalmazásával fogja biztosítani a mintavétel alapján készülő európai társadalomstatisztikák minőségét és összehasonlíthatóságát. Hasonlóképpen biztosítani fogja, hogy a mintavétel alapján készülő európai társadalomstatisztikák relevánsak maradjanak, és azokat a felhasználók igényeihez igazítsák. A rendelet a statisztikák készítését költséghatékonyabbá fogja tenni, miközben tiszteletben tartja a tagállami rendszerek sajátosságait.

A személyekre és háztartásokra vonatkozó statisztikákra irányadó jelenlegi uniós jogszabályokat az elmúlt években folyamatosan felülvizsgálták. Ennek során egyértelműen megmutatkozott, hogy e konkrét társadalmi tárgykörre vonatkozó statisztikai adatok gyűjtését, feldolgozását és közzétételét szabályozó közös keretet létrehozó rendelet hatékonyabbá (jobb költség-haszon arány) és eredményesebbé tehetné ezt a folyamatot.

A rendelet várhatóan csökkenteni fogja a válaszadókra, a nemzeti, regionális és helyi hatóságokra, a vállalkozásokra és az állampolgárokra háruló pénzügyi és adminisztratív terheket. Ezt különösen a következőkkel fogja elérni: a fogalmak és módszerek szabványosítása, a párhuzamosságok megszüntetése, néhány területen az adattovábbítás gyakoriságának csökkentése, valamint a felmérések mellett többféle adatforrás fokozott használata.

Az arányosság elvével összhangban a javasolt rendelet a céljának eléréséhez szükséges minimumra korlátozódik, és nem lépi túl az ehhez szükséges mértéket.

•A jogi aktus típusának megválasztása

Javasolt jogi aktus: rendelet.

A javaslat célkitűzései és tartalma miatt a rendelet a legmegfelelőbb jogi aktus.

A megfelelő jogi aktus kiválasztása a jogszabály által elérni kívánt céltól függ. Tekintettel arra, hogy uniós szinten összehasonlítható statisztikai adatokra van szükség, az európai statisztika terén az a tendencia, hogy alapjogszabályként irányelvek helyett rendeleteket alkalmaznak. A rendeleti forma azért előnyösebb, mert azonos jogi helyzetet teremt az Unió egészében. Biztosítja az adatok összehasonlíthatóságát az Unión belül, így kiváló minőségű európai statisztikák előállítását teszi lehetővé. A rendelet közvetlenül alkalmazandó, vagyis azt nem kell átültetni a nemzeti jogba.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

Mivel ezt a kezdeményezést a minőségi jogalkotásra vonatkozó új iránymutatás (COM (2015)215) elfogadását megelőzően indították útjára, nem került sor a mintavétel alapján készülő európai társadalomstatisztikák készítése jelenlegi rendszerének teljes körű értékelésére. A bizottsági standardoknak megfelelően a vizsgálatok a hatályban lévő jogszabályok értékelésére – ide értve az európai statisztikai program értékelését is – az Eurostat által használt rendszer 12 alapján történtek, amely az egész folyamat központi részét képezte. Emellett minden évben sor kerül felhasználói felmérések végzésére a felhasználók, azok igényei és az Eurostat által nyújtott szolgáltatásokkal való elégedettségük jobb megismerése céljából Az értékelés eredményeit az Eurostat a statisztikai adatok előállítási folyamata, és az elkészült statisztikák javítására használja. Ezeket felhasználják különféle stratégiai tervekhez, például a munkaprogramhoz és az irányítási tervhez.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Adatelőállítók: ez a kategória a társadalomstatisztikai adatok gyűjtéséért és a statisztikák összeállításáért felelős hatóságokat foglalja magában. Elsősorban a nemzeti statisztikai hivatalokról van szó tagállami szinten, és az Eurostat-ról uniós szinten. Ebből a szempontból az adatelőállítók egyben az elsődleges adatszolgáltatók, azaz a háztartások közvetlen képviselői is.

Adatszolgáltatók: ez a kategória magában foglalja egyrészt a válaszadókat, másrészt azokat a nemzeti intézményeket, amelyek az adminisztratív adatállományok birtokosai, például a kormány társadalombiztosítási és adóügyi hivatalait. Szélesebb értelemben a nemzeti statisztikai hivatalok az elsődleges adatszolgáltatók (tehát a háztartások) képviselőinek minősülnek, tekintve, hogy e konzultáció céljából nehéz volna interjúkat lebonyolítani az egyéni háztartásokkal.

Adatfelhasználók: e csoporton belül különbséget lehet tenni intézményi felhasználók (maga a Bizottság, nemzeti kormányzati szervek, egyéb nemzetközi szervezetek, más uniós intézmények hivatásos alkalmazottai), valamint egyéb külső felhasználók, például az állampolgárok, a média és a tudományos élet szereplői között.

Külön kell említeni egy sajátos testületet: a 234/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal 13 2008-ban létrehozott európai statisztikai tanácsadó bizottságot (ESAC), amellyel mint adatfelhasználóval történt konzultáció. Az ESAC 24 tagból áll, akik képviselik a felhasználókat, válaszadókat, és a többi olyan érdekelt felet, amelyek számára az európai statisztika jelentőséggel bír (a tudományos közösséget, a szociális partnereket és a civil társadalmat is ideértve), valamint képviselik az intézményi felhasználókat (például a Tanácsot és az Európai Parlamentet). A 223/2009/EK rendelet 8. cikke értelmében új jogszabályok előkészítése során konzultálni lehet az ESAC-kal.

A konzultációra a 2015 júliusa és decembere közötti időszakban került sor. Az eredményeket három különálló jelentésben 14 rögzítették.

A konzultációban résztvevő érdekelt felek által érzékelt problémák a következőképpen összefoglalhatók össze:

(1)Az adatfelhasználók aggódnak annak kockázata miatt, hogy a hivatalos európai statisztikák nem felelnek meg az igényeiknek, azaz nem relevánsak. Aggodalmaik számos, az adatok minőségére vonatkozó kérdésből adódnak, például abból, hogy az újonnan felmerülő társadalmi kérdésekre a statisztikák nem terjednek ki, hogy a statisztikák a korlátozott időtartamot fognak át, valamint a statisztikai adatsorok korlátozott összehasonlíthatóságából és koherenciájából.

(2)Az adatelőállítókat (nemzeti statisztikai hivatalok) a magas előállítási költségek aggasztják, és az, hogy a kialakulóban lévő társadalmi válságokkal összefüggésben szükségessé váló statisztikai információszolgáltatás rövid határidői miatt nyomás alá kerülnek. A válaszadói terhek kérdése szintén problematikus (mivel a túl nagy teher azzal a kockázattal jár, hogy a válaszadások mértéke csökken, és ezáltal az adatok minősége romlik). A nemzeti statisztikai hivatalok több támogatást igényelnének az előállítási költségek csökkentését célzó modernizálási folyamataikhoz (például technológiai, módszertani innováció, új adatforrások használata, adatgazdálkodás).

Az érdekelt felek által ismertetett megoldások három fő cselekvési területre oszthatók:

a hivatalos európai társadalomstatisztikák képessé tétele arra, hogy jobban alkalmazkodjanak a felmerülő információs szükségletekhez (a relevanciájuk javítása);

az európai társadalomstatisztikák koherenciájának és összehasonlíthatóságának fokozása a jobb minőség biztosítása érdekében;

innovatív megközelítések alkalmazása az adatelőállítási költségek csökkentése és a válaszadói terhek mérséklése céljából.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

(1)A fentiekben ismertetett, az érdekelt felekkel tartott konzultációk az adatfelhasználók és adatszolgáltatók véleményére is kiterjedtek.

(2)Az ESAC, mint külső szakértői forrás véleményét is kikérték. .Az ESAC támogatását fejezte ki a személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikákról szóló keretrendeletre irányuló javaslat iránt. 15 . A keretrendeletet elengedhetetlennek tartja a Bizottság jelenlegi, átfogóbb szociális menetrendjének támogatása, és az Európa minden részéből származó társadalomstatisztikai adatok összehangolásának és egységességének érdekében

•Hatásvizsgálat

(1)a mintavétel alapján készülő európai társadalomstatisztikák különböző tárgykörök közötti széttagoltsága; valamint

(2)a személyekre és háztartásokra vonatkozó adatok gyűjtésére használt módszerek rugalmatlansága.

•A szabályozás célravezetősége és egyszerűsítés

Az adatsorokra vonatkozó azonos technikai előírások. Az előírások a következőket fogják magukban foglalni: a változók száma és ismertetése; a statisztikai besorolások; a statisztikai népességek; a megfigyelési egységek és a válaszadók jellemzői; a referencia-időszakok és -időpontok; valamint a földrajzi lefedettségre a mintajellemzőkre, a helyszíni munka, a szerkesztés és beszámítás, a súlyozás, becslés és varianciabecslés technikai szempontjaira vonatkozó követelmények.

Ugyanezek a standardok vonatkoznak az Eurostat és a tagállamok közötti információ-továbbításra, -cserére és -megosztásra. A standardok a koncepciókra, eljárásokra és termékekre is ki fognak terjedni, ideértve az adatokat és metaadatokat is.

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A jelenlegi európai statisztikai program a program szisztematikus félidős és záró értékelését írja elő. A társadalomstatisztikák e jelentéstételi mechanizmusok szerves részét képezik. 17

Az Eurostat irányítási terve előírja, hogy a különböző területekre, köztük a társadalomstatisztikák területére vonatkozó fő teljesítménymutatókra intézkedésekkel kell reagálni. 18

Rendszeresen elvégzik a felhasználók elégedettségi vizsgálatát. 19

Minden statisztikai tárgykört a tagállamok által rendszeresen elkészített minőségi jelentésekkel is nyomon követnek. Ezeket a jelentéseket az Eurostat a statisztikai minőségbiztosítás részeként elemzi. Ezek a jelentések a statisztikai eredmények minőségét is értékelik a 223/2009/EK rendeletben meghatározott, a relevanciára, pontosságra és megbízhatóságra, az időszerűségre és időbeli pontosságra, a koherenciára és összehasonlíthatóságra vonatkozó minőségi követelmények alapján.

A statisztikák előállításának költségeit a rendszeres adatgyűjtés részeként ugyancsak nyomon követik. Különösen a következő szempontokat kísérik figyelemmel részletesen (egyedi szinten és változók szintjén): a közigazgatási adatok használatának változásai, az adatgyűjtés módja (például internetes kikérdezés, személyes interjú), a minta nagysága, a kérdőívek hossza, az interjúk időtartama, és az adatgyűjtés gyakorisága. Ez lehetővé fogja tenni, hogy meghatározott technikák alkalmazása terén előrelépés történjen, és mérhetőek legyenek ezeknek a változásoknak a válaszadói teherre gyakorolt hatásai. Emellett a társadalmi témájú adatgyűjtés uniós szinten összesített költségének változását általános mutatóként fogják használni a javasolt jogszabályok végrehajtásának nyomon követésére. Ez a mutató különbséget tesz a nemzeti statisztikai hivatalok tervezési, adatgyűjtési, illetve adattovábbítási költségei között. Ezek a számadatok a tagállamok mérete, a statisztikával kapcsolatos elképzelései és egyéb szempontok nyilvánvaló különbsége miatt nem hasonlíthatók közvetlenül össze az összes tagállamban. Idővel azonban ezeket a mutatók használhatók lesznek arra, hogy nyomon kövessék a mintavétel alapján készülő európai társadalomstatisztikák előállítási költségeinek alakulását uniós szinten és az egyes tagállamokban. Ezek a költségek kifejezhetők személyzeti kiadásként (például a teljes munkaidőben foglalkoztatott kikérdezők száma), vagy pénzügyi erőforrásként (például adott adatgyűjtéshez rendelt költségvetési előirányzat). Ebből a szempontból ezek a mutatók nagyon fontos információt nyújtanak a mintavétel alapján készülő társadalomstatisztikák előállítási költségének figyeléséhez, amely a javasolt új jogszabály által tárgyalt egyik fő kérdés. Olyan továbbfejlesztett és összehangolt keretet kell létrehozni a jelentési költségekre, amely a teljes ESR-re kiterjed és különbséget tesz a statisztikai adatelőállítás különböző szakaszai között.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Amint azt az 1. cikk („A Rendelet tárgya”) kifejti, a rendelet célja, hogy létrehozzák a személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös keretét egyedi szinten, mintákból gyűjtött adatok alapján. A 2. cikk a rendeletben használt egyes fogalmak meghatározását tartalmazza.

A rendeletben tárgyalt statisztikák a 3. cikkben felsorolt tárgykörök és témák szerint vannak rendezve, melyek a javasolt rendelt I. mellékletében tovább vannak részletezve. Javasoljuk, hogy a jogalkotó hatalmazza fel a Bizottságot arra, hogy fogadjon el felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat az I. mellékletben felsorolt részletes témák módosítására, hogy a begyűjtött adatokat a jövőbeni felhasználói igényekhez tudják igazítani. Javasoljuk továbbá, hogy a jogalkotó hatalmazza fel a Bizottságot arra, hogy fogadjon el felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat egy többéves gördülő terv (4. cikk) kidolgozására és alkalmazására abból a célból, hogy a technológiai, társadalmi és gazdasági változásokból adódó specifikus felhasználói igények kielégíthetők legyenek.

A Bizottságot végrehajtási intézkedések elfogadására is fel kell hatalmazni az adatsorokra vonatkozó technikai előírások (6. cikk), az információk továbbításának és cseréjének standardjai (7. cikk), a mintavételi keretek jellemzői (11. cikk), valamint a minőségi jelentések (12. cikk) vonatkozásában. A minőségjelentésre vonatkozó követelmények összhangban vannak a 223/2009/EK rendelettel, amely referenciakeretet biztosít és előírja a tagállamok részére, hogy teljesítsék az említett rendeletben részletezett statisztikai elveket és minőségi kritériumokat.

Ez a javaslat lehetővé teszi és támogatja az adatgyűjtés új formáinak és alternatív adatforrásoknak a használatát, ideértve a közigazgatási adatokat, valamint a modellezésből és nagy adathalmazok mennyiségű adatból szerzett becsléseket (8. cikk) is. Azt is megköveteli a tagállamoktól, hogy kiváló minőségű mintavételi kereteket alkalmazzanak (11. cikk).

A javaslat a mintavétel alapján készülő európai társadalomstatisztikák korszerűsítésének számos más fontos szempontjára is kitér:

–Bevezeti a reprezentatív megvalósíthatósági és kísérleti tanulmányok készítését a statisztikák minőségének javítása és új módszerek kifejlesztésének és alkalmazásának elősegítése céljából (13. cikk).

–Rendelkezéseket tartalmaz pénzügyi támogatás nyújtásáról a tagállamok számára bizonyos feltételek mellett (14. cikk).

–Rendelkezéseket tartalmaz arról, hogy olyan eltéréseket lehet engedélyezni, amelyek i. több időt biztosítanak a tagállamoknak, hogy – amennyiben szükséges – alkalmazkodni tudjanak az új követelményekhez, és ii. néhány változtatást tesznek lehetővé a közös módszerek alkalmazási módja tekintetében, miközben biztosítják az előállított statisztikák minőségét és összehasonlíthatóságát (17. cikk).

Emellett a rendelet tartalmazza a felhatalmazás gyakorlására vonatkozó szükséges rendelkezéseket is (15. cikk), amely összhangban van a jobb jogalkotásról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodással 20 .

Az utolsó két cikk a bizottsági eljárásról (16. cikk), valamint a két, jelenleg hatályos rendelet hatályon kívül helyezéséről szól, amelyet az új rendelet vált fel teljes egészében (18. cikk).

A szabályozandó kérdésekre, a pontossági követelményekere, a mintajellemzőkre, az adatgyűjtés gyakoriságára és az adattovábbítás határidőire vonatkozó részletes információkat az öt melléklet tartalmazza.

2016/0264 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az egyedi szinten, mintavétel útján gyűjtött adatokon alapuló, személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös keretének létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Európa 2020 stratégia 21 és a gazdaságirányítás erősítésének kontextusában a társadalomstatisztikai mutatók fontos szerepet játszanak abban, hogy az Unió kulcsfontosságú prioritásai számára a növekedés elősegítése és a munkahelyteremtés, a szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentése, a készségek és mobilitás erősítése, valamint a digitális gazdaság területein információ és támogatás álljon rendelkezésre. A társadalomstatisztikai mutatóknak különösen szilárd alapot kell biztosítaniuk az Unió által a prioritások kezelése céljából bevezetett szakpolitikák fejlesztésére és nyomon követésére.

(2)Erre való tekintettel a társadalomstatisztikai mutatóknak a megkívánt kiváló minőségűeknek kell lenniük, különösen azok erőssége, időszerűsége, helytállósága, a felhasználók újabb kéréseihez való alkalmazkodóképessége, valamint összehasonlíthatósága és hatékonysága tekintetében.

(3)A személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikákat jelenleg a személyek és háztartások felméréséről, a demográfiai statisztikákról, a nép-és lakásszámlálásról szóló számos jogi aktus, valamint az elsősorban közigazgatási forrásokból gyűjtött statisztikák alapján gyűjtik. Egyes adatok üzleti felmérések eredményei. Az utóbbi években bekövetkezett jelentős javulás ellenére tovább kell integrálni a személyek és háztartások tekintetében végzett felméréseken alapuló statisztikai adatok gyűjtését.

(4)A technológiai fejlődésnek köszönhetően jelentősen bővült a statisztikai célú közigazgatási források használatának lehetősége. Aktívan elő kell mozdítani a közigazgatási források használatát a társadalomstatisztikák területén, de eközben biztosítani kell e statisztikák minőségét, pontosságát, időszerűségét és összehasonlíthatóságát is.

(5)A Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, „Az európai statisztikák előállításának módszeréről – kitekintés az elkövetkező évtizedre” címet viselő közleménye 22 hangsúlyt helyezett a többféle adatforrás és az innovatív adatgyűjtési módszerek egyre terjedő használatára, valamint a statisztikai fogalmak és módszerek harmonizálásának növekvő fontosságára valamennyi tárgykört érintően. A statisztikai témájú jogszabályok olyan új generációjának alkalmazására hívott fel, amely szélesebb területeket ölel fel.

(6)2011-ben az európai statisztikai rendszer (ESR) Wiesbadenben elfogadta a háztartások és társadalomstatisztikák új koncepciós tervéről szóló memorandumát. Véleménye szerint a személyekkel és háztartásokkal kapcsolatos adatokat szolgáltató európai felméréseket ésszerűsíteni kell, és további, kevésbé gyakori mikroadat-gyűjtést kell alkalmazni az említett társadalmi alapfelmérések kiegészítésére. Emellett könnyebb hozzáférést kell biztosítani a közigazgatási adatokhoz, és nemzeti és uniós szinten egyaránt fejleszteni kell a meglévő adatforrások újbóli használatát, valamint az új adatforrásokhoz való hozzáférést.

(7)A fenti folyamatot fokozatosan egyszerűsíteni kell és a statisztikai jogalkotást ezen a területen korszerűsíteni kell annak érdekében, hogy a kiváló minőségű mutatók integráltabban, rugalmasabban és hatékonyabban jöhessenek létre. Ugyanakkor kellő figyelmet kell fordítani a felhasználók igényeire, a válaszadókra rakódó terhekre, a tagállamok erőforrásaira, az alkalmazott módszerek pontosságára, a statisztikai adatok előállításának technikai megvalósíthatóságára, arra, hogy mennyi időn belül állnak ezek az adatok rendelkezésre, valamint az eredmények megbízhatóságára.

(8)E rendelet létrehozza a személyekre és háztartásokra vonatkozó, egyedi szinten, minta útján gyűjtött adatokon alapuló európai statisztika közös keretét. Meghatározza a gyűjtendő és tagállamok részére továbbítandó adatokat és információkat, és tartalmazza az adatokkal szemben támasztandó alapvető minőségi követelményeket. Rögzíti a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és a végrehajtásukra vonatkozó intézkedésekben szerepeltetni kívánt részletesebb technikai előírásokat. Lehetővé teszi, hogy a különféle adatgyűjtéseket egy másikkal, valamint a közigazgatási adatok használatával egyesítsék, egységes szerkezetbe foglal egyidejűleg összevonják és egyszerűsítsék a hatályos jogszabályokat.

(9)A mintavétel alapján készülő európai statisztikai adatok referenciakeretének fokozottabb egyszerűsítése és racionalizálása érdekében, a személyekre és háztartásokra vonatkozó jelenlegi európai statisztikai adatokat egyetlen keretbe kell foglalni. Ez garantálná azt, hogy a mintavétel alapján készülő európai társadalomstatisztikai adatok, így a munkaerőpiacról, a jövedelmekről és életkörülményekről, az egészségről, oktatásról és képzésről, valamint az információs és kommunikációs technológiák használatáról szóló adatok gyűjtését egységes, koherens és koordinált módon végezzék.

(10)Az időfelhasználás és a fogyasztás tárgykörébe tartozó adatgyűjtéseket jelenleg sok tagállam önkéntes alapon, kölcsönösen elfogadott általános iránymutatások alapján végzi. A fenti két tárgykört korszerűsíteni kell, hogy teljes mértékben ki lehessen használni az új technológiai eredmények előnyeit. A fenti két terület adatgyűjtéseit e rendelettel összhangban kell megszervezni, hogy lehetőség nyíljon és alkalmat teremtsünk a további előrelépésre a jövőben, olyan adatokat biztosítva, amelyek aktuálisabbak, helytállóbbak, és amelyeket hatékonyabban állítanak elő. Addig a tagállamoknak nem szükséges módosítaniuk jelenlegi megközelítéseiken.

(11)Azok sajátosságai miatt az alapvetően közigazgatási forrásokon alapuló demográfiai statisztikák 23 , nép- és lakásszámlálások 24 , üzleti felmérések és statisztikák nem képezik e rendelet tárgyát, azokat külön, a jellemzőiknek megfelelő konkrét keretek útján kell szabályozni.

(12)A statisztikákat nem lehet a jövőben csupán a szakpolitikai döntéshozatal célját szolgáló számos információs forrás közül egynek tekinteni, hanem azok központi szerepet játszanak a döntéshozatali folyamatban. A bizonyíték-alapú döntéshozatal a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 25 értelmében a statisztikákkal szemben az általuk szolgálni kívánt céloknak megfelelő magas minőségi követelmények teljesítését írja elő.

(13)A kiváló minőségű társadalmi adatok nem csupán szakpolitikai, de kutatási célokat is szolgálnak, és azokra az erős informatikai infrastruktúra elemeként is szükség van. Azok a kutatók, akik a bizalmas adatokhoz való tudományos célú hozzáférés tekintetében az európai statisztikákról szóló 557/2013/EU bizottsági rendelet 26 alapján tudományos célokra mikroadatokhoz jutnak hozzá, jelentős hasznot húznak a jobban összekapcsolt statisztikai adatsorokból, amelyek viszont elősegítik a szakpolitikai hatásvizsgálati tanulmányokat.

(14)A 223/2009/EK rendelet referenciakeretet biztosít az európai statisztikákhoz és előírja, hogy a tagállamok tartsák be a rendeletben meghatározott statisztikai elveket és minőségi kritériumokat. A minőségi jelentések alapvető fontosságúak az európai statisztikák vizsgálata, javítása és kommunikációja szempontjából. Az európai statisztikai rendszer bizottsága (ESR-bizottság) a 223/2009/EK rendelet 12. cikkével összhangban egy ESR szabványt fogadott el a minőségi jelentések szerkezetére. E rendelet alapján ennek hozzá kell járulnia a minőségi jelentések harmonizálásához.

(15)A 223/2009/EK rendelet szabályokat tartalmaz a tagállamokból származó adatok, így a bizalmas adatok továbbításáról is. Az e rendelet szerint hozott intézkedéseknek biztosítaniuk kell a bizalmas adatok védelmét, és azt, hogy ne kerülhessen sor az adatok meg nem engedett közzététel nyilvánosságra hozatalára vagy nem statisztikai célú felhasználására az európai statisztikák előállítása és közzététele során.

(16)Statisztikákra nemzeti és regionális szinten egyaránt szükség van. Az 1059/2003/EK rendelet 27 értelmében a Bizottság részére a tagállamok által továbbított minden olyan statisztika esetében, amelyet területi egységek szerint bontani kell, a NUTS nómenklatúrát kell használni. Következésképpen a regionális statisztika összehasonlíthatósága érdekében a területi egységeket a NUTS nómenklatúra szerint kell meghatározni.

(17)A gazdasági, társadalmi és műszaki változások figyelembevétele érdekében a jogi aktusok elfogadására irányuló jogkört az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében a Bizottságra kell átruházni az I. mellékletben meghatározott részletes témák tekintetében. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra is, hogy a jelen rendelet hatálya alá tartozó adatgyűjtések vonatkozásában a IV. mellékletben meghatározott gyakorisággal összhangban nyolc éves időszakra szóló gördülő tervet fogadjon el, vagy a meglévő gördülő tervet módosítsa. Kiemelten fontos, hogy a Bizottság megfelelő konzultációkat folytasson az előkészítő munka során, többek között szakértői szinten is, és hogy ezeket a konzultációkat a jobb jogalkotásról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban lefektetett elveknek megfelelően folytassa le. Különösen az egyenlő részvételt kell biztosítani a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében, az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egy időben kapjon meg minden dokumentumot, és szakértőik módszeresen részt vehessenek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(18)Annak érdekében, hogy egységes feltételek biztosítsanak e rendelet végrehajtásához, a végrehajtási jogköröket a Bizottságra kell ruházni a különleges adatsorok technikai előírásai, a technikai részleteket tekintetében, ha azok több adatsorral közösek, a Bizottság (Eurostat) és a tagállamok közötti információcsere és információ-megosztás megkönnyítéséhez szükséges technikai standardok, a mintavételi keretek tekintetében, adott esetben azok minimális követelményeinek meghatározásával, a minőségi jelentések módozatai és tartalma, valamint bármilyen eltérés tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni 28 .

(19)E rendelet végrehajtása főbb szempontokból a nemzeti statisztikai rendszerekhez való alkalmazkodást követelhetné meg, ezért a Bizottság eltéréseket engedélyezhet a tagállamok részére.

(20)Az Európai Unió és a Tanács 95/46/EK irányelvét 29 és az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendeletét 30 kell alkalmazni az e Rendelet tárgyát képező statisztikai adatokra. Különösen azokat a statisztikai adatokat kell jelentős közérdek miatt feldolgozott adatoknak tekinteni, amelyekre az uniós és nemzeti fellépések és stratégiák közegészségügy, valamint a munkahelyi egészség és biztonság terén történő kialakítása és nyomon követése érdekében van szükség.

(21)E rendelet célját, nevezetesen a személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös keretének létrehozását egyedi szinten, mintákból gyűjtött adatok alapján a tagállamok nem tudják megfelelően teljesíteni; ezt a célt – a harmonizáció és összehasonlítás okán – uniós szinten jobban meg tudják valósítani. Ezért az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően az Európai Unió intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(22)A mintavétel alapján készülő európai társadalomstatisztikáknak és az adatgyűjtési folyamatnak hatékonyabbá és helytállóbbá kell válniuk. Hosszú távra biztosítani kell az adatok összehasonlíthatóságát és koherenciáját. A személyekre és háztartásokra vonatkozó egyéni szintű, mintákból gyűjtött adatokon alapuló európai statisztikákat jelenleg számos különálló jogi aktus szabályozza, amelyeket e rendelettel kell felváltani. Ezért hatályon kívül kell helyezni az Európai Parlament és a Tanács 557/68/EK rendeletét 31 és 1177/2003/EK rendeletét 32 .

(23)Az európai adatvédelmi biztossal konzultációt folytattak.

(24)Az európai statisztikai rendszer bizottságával folytatott konzultációt követően,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

(1)E rendelet létrehozza a személyekre és háztartásokra vonatkozó, e személyek és háztartások mintáiból egyedi szinten gyűjtött adatokon alapuló európai statisztikák közös keretét.

(2)E rendelet nem alkalmazandó a 763/2008/EK rendeletben 33 szereplő nép- és lakásszámlálásokra.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)„előzetesen ellenőrzött adatok vagy mikroadatok”: a tagállamok által kölcsönösen elfogadott, közös hitelesítési szabályok alapján ellenőrzött adatok vagy mikroadatok;

b)„tárgykör”: egy vagy több, meghatározott téma tárgyalása céljából kialakított adatsor;

c)„megfigyelési egység”: olyan azonosítható entitás, amelyről adatok közölhetők;

d)„téma”: a megfigyelési egységekről gyűjtendő információk tartalma. Az egyes témák több részletes témát tartalmaznak;

e)„közigazgatási nyilvántartás”: valamely nem statisztikai forrás, általában közigazgatási szerv által nem statisztika készítése céljából, hanem saját felhasználásra létrehozott adatok;

f)„eseti tárgy”: olyan téma, amely egy adott időpontban bizonyos felhasználók különös érdeklődésére tart számot, a hagyományos adatsorokban azonban nem szerepel; ;

g)„kiemelt mutató”: olyan, széles körben használt információ, amely uniós politika központi célkitűzésének nyomon követésére szolgál.

3. cikk

Adatsorok

(1)Az 1. cikk szerinti adatgyűjtést az alábbi tárgykörök szerinti felosztásban kell végezni:

a)munkaerőpiac,

b)jövedelem és életkörülmények,

c)egészség,

d)oktatás és képzés,

e)az információs és kommunikációs technológiák használata,

f)időfelhasználás,

g)fogyasztás.

(2)Az adatsorok az alább felsorolt és az I. mellékletben részletezett konkrét kérdések mellett olyan témákra vonatkoznak, amelyek minden tárgykör esetében előfordulnak:

a)a személy és a háztartás jellemzői,

b)munkaerő-piaci részvétel,

c)a foglalkoztatás időtartama és korábbi munkatapasztalat,

d)munkakörülmények, ideértve a munkaórák számát és a munkaidő-beosztást is,

e)iskolázottság és iskolai végzettség,

f)oktatásban és képzésben való részvétel,

g)egészség: egészségi állapot és fogyatékosság, ellátás és az egészségi állapotot meghatározó tényezők,

h)jövedelem, fogyasztás és vagyoni helyzet, ideértve az adósságokat is,

i)életkörülmények, ideértve az anyagi nélkülözést, a lakhatást, , a lakókörnyezetet és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést is,

j)életminőség, ideértve a társadalmi részvételt, a kulturális életben való részvételt, és a jóllétet is,

k)időbeosztás, valamint

l)az információs társadalomban való részvétel.

(3)A pontossági követelményeket és az egyes tárgykörök esetében használatos minták jellemzőit a II. illetve a III. melléklet határozza meg.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletben felsorolt részletes témák módosítása céljából annak érdekében, hogy azok tükrözzék a releváns műszaki, társadalmi és gazdasági változásokat, és kielégíthessék az új felhasználói igényeket. E felhatalmazás gyakorlásakor a Bizottság gondoskodik arról, hogy:

a)ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak jelentős többletterhet vagy -költséget a tagállamokra vagy a válaszadókra;

b)felhatalmazáson alapuló jogi aktussal az I. mellékletben felsorolt részletes témáknak tárgykörönként legfeljebb 20 százaléka legyen módosítható. Olyan tárgykörök esetében, amelyek vonatkozásában évközi vagy éves gyakorisággal gyűjtenek adatokat, ezek a módosítások a részletes témák jegyzékének legfeljebb 10 százalékát érinthetik. E százalékos határértéknek négy egymást követő évben érvényben kell maradniuk. A módosítható részletes témák számát a legközelebbi egész számra kell felkerekíteni.

4. cikk

Több évre szóló gördülő terv

(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el nyolc éves időszakra szóló gördülő terv kialakítása vagy kiigazítása céljából a jelen rendelet hatálya alá tartozó, a IV. mellékletben meghatározott gyakoriságú adatgyűjtések vonatkozásában. A Bizottság gondoskodik arról, hogy ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak jelentős többletterhet vagy -költséget a tagállamokra vagy a válaszadókra.

(2)Ez a többéves gördülő terv meghatározza az alábbiakra vonatkozó adatgyűjtések időtartamát:

a)a tárgykörökhöz rendelt részletes témák,

b)a IV. mellékletben felsorolt, munkaerőpiac, jövedelem és életkörülmények tárgykörökhöz kapcsolódóan a felhasználók által igényelt eseti témák. Kivételes és indokolt esetekben ezek az adatok kiterjedhetnek az I. mellékletben felsoroltaktól eltérő részletes témákra is.

(3)A tervnek az (1) bekezdés szerinti kiigazításait legkésőbb az egyes adatgyűjtési időszakoknak a tervben meghatározott kezdő időpontját megelőző 24 hónappal lehet megtenni. E kiigazítások célja a terv hatékonyságának, valamint annak biztosítása, hogy az megfeleljen a felhasználói igényeknek.

5. cikk

Statisztikai népesség és megfigyelési egységek

(1)A statisztikai népesség az egyes tagállamokban szokásos lakóhellyel rendelkező, magánháztartásokban élő személyekből áll.

(2)Az adatgyűjtést minden tagállamban magánháztartásokból vagy magánháztartásokhoz tartozó olyan személyekből álló megfigyelési egységek mintáján kell végezni, akik az adott tagállamban szokásos lakóhellyel rendelkeznek.

6. cikk

Az adatsorokra vonatkozó technikai előírások

(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az egyes adatsorok alább felsorolt technikai részleteit végrehajtási aktusokban határozza meg:

a)a változók száma és leírása;

b)a statisztikai besorolások;

c)a statisztikai népességek, megfigyelési egységek és a válaszadók pontos jellemzői;

d)a referencia-időszakok és -időpontok;

e)a lefedett földrajzi területtel kapcsolatos követelmények, a mintajellemzők, ideértve az almintákat is, a helyszíni munka, a szerkesztés és beszámítás, a súlyozás, becslés és variancia-becsléstechnikai szempontjai;

f)amennyiben a munkaerő-piac tárgykörben nagy mértékben összehasonlítható foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatokra van szükség, az adatgyűjtés módszertana. Ez szükség esetén magában foglalhatja a kérdések sorrendjét és elhelyezését a kérdőívben. Ennek szükségességét megfelelően indokolni kell.

(2)Több adatsornál azonos részletek esetében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az adatsorok alább felsorolt technikai részleteit végrehajtási aktusokban határozza meg:

a)a változók jegyzéke és leírásuk;

b)a statisztikai besorolások;

c)a statisztikai népesség és a megfigyelési egységek pontos jellemzői.

(3)A munkaerő-piaci tárgykörrel kapcsolatos, havi munkanélküliségi adatsorok vonatkozásában a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a továbbítandó idősorok változóinak, hosszának, minőségi követelményeinek és részletessége mértékének leírása céljából végrehajtási aktusokat fogadjon el.

(4)E végrehajtási aktusokat a 16. cikk (2) bekezdése szerinti bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

7. cikk

Az információtovábbításra és információcserére vonatkozó standardok

(1)A Bizottság (Eurostat) és a tagállamok közötti információcsere és információ-megosztás megkönnyítése céljából technikai standardokat kell bevezetni, különösen az e rendelet hatálya alá tartozó statisztikák minőségirányításának és folyamatai dokumentálásának támogatása érdekében.

(2)A technikai standardoknak ki kell terjedniük a statisztikai fogalmakra, eljárásokra és termékekre, ideértve az adatokat és metaadatokat is.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap az (1) bekezdés szerinti technikai standardokat megállapító végrehajtási aktusok elfogadására. E végrehajtási aktusokat a 16. cikk (2) bekezdése szerinti bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

8. cikk

Adatforrások és módszerek

(1)A tagállamok az 1. cikk szerinti adatokat az alábbi források egyikének vagy azok kombinációjának alkalmazásával biztosítják, feltéve, hogy azok megfelelnek a 12. cikkben előírt minőségi követelményeknek:

a)a válaszadók által közvetlenül szolgáltatott információk;

b)közigazgatási nyilvántartások és más források, módszerek vagy innovatív megközelítések, amennyiben olyan adatok előállítását teszik lehetővé, amelyek összehasonlíthatók vagy megfelelnek az e rendeletben meghatározott vonatkozó egyedi követelményekkel.

(2)A tagállamok megküldik a Bizottságnak (az Eurostat-nak) a felhasznált forrásokra és módszerekre vonatkozó részletes információkat.

9. cikk

Az adatsorok gyűjtésének gyakorisága

Az adatsorok gyűjtésének gyakoriságát a IV. melléklet határozza meg.

10. cikk

Adattovábbítás és határidők

(1)Az adattovábbítási határidőket az V. melléklet határozza meg.

(2)A tagállamok minden adatsor tekintetében megküldik a Bizottságnak (az Eurostatnak) az előzetesen ellenőrzött, közvetlen azonosítót nem tartalmazó mikroadatokat.

(3)A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a havi munkanélküliségi statisztikák összeállításához előzetesen ellenőrzött összesített adatokat kell továbbítani.

(4)A tagállamok a jelen rendeletben meghatározott adatok gyűjtését és továbbítását 2019-ben kezdik meg.

11. cikk

Mintavételi keretek

(1)Az adatoknak a nemzeti szinten létrehozott mintavételi keretekből származó olyan reprezentatív mintákon kell alapulniuk, amelyek lehetővé teszik a személyek vagy háztartások véletlenszerű kiválasztását a kiválasztás ismert valószínűsége alapján. A mintavételi keretek kimerítően és kizárólagosan lefedik a vizsgálat tárgyát képező sokaságot. A kereteket rendszeresen frissíteni kell. A keretek tartalmazzák a mintavételi tervhez szükséges valamennyi, például a rétegződésre vonatkozó és a személyekkel vagy háztartásokkal való kapcsolatfelvételhez szükséges információt. A mintavételi keret – amennyiben az adatvédelmi szabályok ezt nem tiltják –, azokat az információkat is tartalmazza, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a személyeket más közigazgatási nyilvántartásokhoz hozzárendeljék.

(2)Amennyiben ilyen keret nem áll rendelkezésre az adott tagállamban, az alábbi kritériumoknak megfelelő más mintavételi kereteket kell alkalmazni. E mintavételi keretek:

a)meghatározzák a mintavételi egységeket, amelyek lehetnek személyek, háztartások, lakások vagy lakcímek;

b)alkalmasak a kiválasztás valószínűségének biztosítására;

c)rendszeresen frissítésre kerülnek.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap a mintavételi keretekre vonatkozó egységes előírásokat, különösen minimumkövetelményeket meghatározó végrehajtási aktusok elfogadására. E végrehajtási aktusokat a 16. cikk (2) bekezdése szerinti bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

12. cikk

Minőség

(1)A tagállamok megteszik a továbbított adatok és metaadatok minőségének biztosításához szükséges intézkedéseket.

(2)E rendelet alkalmazásában a 223/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott minőségi követelményeket kell alkalmazni.

(3)A Bizottság (Eurostat) az előírásoknak való megfelelés szempontjából értékeli a metaadatok, a továbbított adatok és a mintavételi keretek minőségét.

(4)E célból a tagállamok a 10. cikkben felsorolt adatok és mikroadatok tekintetében továbbítják az alábbiakat:

a)az alkalmazott módszertant, valamint azt ismertető metaadatok, hogy a jelen rendeletben meghatározottakhoz képest miként valósultak meg a technikai előírások;

b)a használt mintavételi keretekre a jelen rendelet által előírt minimumkövetelmények teljesítésére vonatkozó információkat, ideértve a mintavételi keretek kialakítására és kiigazítására vonatkozó követelmények teljesítésére vonatkozó információkat isis;

(5)A tagállamoknak a metaadatokat és a (4) bekezdésben meghatározott információkat legkésőbb az adatok és mikroadatok továbbítására előírt határidő leteltét követő három hónapon belül továbbítaniuk kell. Ezeket a kiegészítő információkat olyan minőségi jelentések formájában kell megadni, amelyekből kitűnik, különösen, hogy a továbbított adatok és mikroadatok, valamint metaadatok és információk miként felelnek meg a minőségi követelményeknek.

(6)A Bizottság felhatalmazást kap olyan, a minőségi jelentések részletes szabályait és tartalmát megállapító végrehajtási aktusok elfogadására. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 16. cikk (2) bekezdésében említett értékelési eljárás keretében kell elfogadni.

(7)A tagállamok a lehető leghamarabb értesítik a Bizottságot (az Eurostat-ot) minden olyan releváns információról vagy az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos változásról, amely befolyásolná a továbbított adatok minőségét.

(8)A Bizottság (Eurostat) kérésére a tagállamok a statisztikai információk minőségének értékeléséhez szükséges minden kiegészítő tájékoztatást megadnak.

13. cikk

Megvalósíthatósági és kísérleti tanulmányok

Az adatsorok javítása érdekében a Bizottság (Eurostat) szükség esetén és a tagállamok közreműködésével megvalósíthatósági és kísérleti tanulmányokat készít különösen a minőség javítása – az összehasonlíthatóságot is ideértve –, a fogyasztás és az időfelhasználás tárgyköre korszerűsítésének elősegítése, a felhasználói igényeknek való jobb megfelelés új módszereinek feltárása, az adatgyűjtés és az egyéb források alkalmazásának fokozottabb integrálása, valamint a tagállamok által végzett adatgyűjtés hatékonyságának növelése céljából, a technológiai fejlődés figyelembevételével.

14. cikk

Finanszírozás

(1)    E rendelet végrehajtásához az Unió támogatást nyújthat a nemzeti statisztikai hivataloknak és a 223/2009/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett más nemzeti hatóságoknak a következőkhöz:

a)    az adatsorok gyűjtésének első négy éve során társadalomstatisztikai adatgyűjtések vagy adatgyűjtési módszerek, ezen belül mintavételi keretek kidolgozása és/vagy megvalósítása;    

b)    módszertanok, ezen belül a 13. cikk szerinti megvalósíthatósági és kísérleti tanulmányok kidolgozása:

c)    a IV. mellékletben foglaltak szerint a felhasználók által igényelt eseti tárgyú statisztikák, új és kiigazított változók és először használt jellemzők gyűjtése;

(2) Az uniós pénzügyi hozzájárulás nyújtása az Európai Parlament és a Tanács 99/2013/EU rendeletének 34 7. cikke, az Európai Parlament és a Tanács 1296/2013/EU rendelete 35 16. cikke (1) bekezdésének a) pontja, az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendeletének 36 6. cikke, az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendeletének 37 58. cikke, vagy az Európai Parlament és a Tanács 282/2014/EU rendeletének 38 5. cikke cikkével összhangban történik.

(3)    Az uniós pénzügyi hozzájárulás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 90 %-át.

15. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A 3. cikk (4) bekezdésében és a 4. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a Bizottságnak adott felhatalmazás határozatlan időre szól, [Közzétételi hivatal: kérjük, írják be a rendelet hatályba lépésének pontos dátumát]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (4) bekezdésében és az 4. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott tárgykörre irányuló felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak 39 megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 3. cikk (4) bekezdésének és 4. cikk (1) bekezdésének értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

16. cikk

Bizottsági eljárás

(1)A Bizottságot a 223/2009/EK rendelettel létrehozott bizottság, az európai statisztikai rendszer bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

17. cikk

Eltérések

(1)Ha a jelen rendelet vagy az annak alapján elfogadott végrehajtási intézkedések vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazása egy tagállam nemzeti statisztikai rendszerében jelentős kiigazításokat tenne szükségessé, a Bizottság végrehajtási aktussal legfeljebb három évre szóló eltérést engedélyezhet. Eltérés csak akkor engedélyezhető, ha az nem veszélyezteti kiemelt mutatókra vonatkozó tagállami adatok összehasonlíthatóságát, és nem akadályozza a szükséges, időszerű és reprezentatív európai összesítések kiszámítását.

(2)Amennyiben az eltérés annak az időszaknak a végén, amelyre azt engedélyezték, továbbra is indokolt, a Bizottság végrehajtási aktussal újabb, legfeljebb három évre szóló eltérést engedélyezhet.

(3)Amennyiben valamely tagállam a szükséges adatsort a jelen rendeletben vagy az annak alapján elfogadott végrehajtási intézkedésekben vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározottaktól eltérő módszerekkel tudja csak előállítani, a Bizottság kivételesen, legfeljebb öt éves időszakra, végrehajtási aktussal engedélyezheti ilyen eltérő módszerek alkalmazását.

(4)Amennyiben az engedélyezés annak az időszaknak a végén, amelyre azt megadták, még mindig indokolt, a Bizottság végrehajtási aktusok révén maximum öt évre utólagos engedélyt adhat.

(5)Az (1) – (4) bekezdés alkalmazásában, a tagállamok az érintett jogi aktus hatályba lépésétől számított három hónapon belül vagy annak az időszaknak a vége előtt hat hónappal, amelyre az aktuális eltérést engedélyezték vagy az engedélyt megadták, megfelelően indokolt kérelmet nyújtanak be a Bizottsághoz. A (3) és (4) bekezdés szerinti engedély kérésekor az érintett tagállam részletesen ismerteti az alkalmazott módszereket, és bemutatja, hogy azok összehasonlítható eredményekhez vezettek.

(6)A Bizottság ezeket a végrehajtási aktusokat a 16. cikk (2) bekezdése szerinti bizottsági eljárásnak megfelelően fogadja el.

18. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)Az 577/98/EK és az 1177/2003/EK rendelet 2018. december 31-ével hatályát veszti. Az adatok és metaadatok, köztük a minőségi jelentések továbbítására e rendeletben előírt követelményeket a fenti rendeletek hatályon kívül helyezéséig a referencia-időszakokra vonatkozóan továbbra is alkalmazni kell.

(2)A hatályon kívül helyezett rendeletekre való hivatkozást az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

19. cikk

Hatálybalépés

(1)Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)E rendeletet 2025. január 1-jétől kell alkalmazni a 3. cikk (1) bekezdésének f) és g) pontjában meghatározott tárgykörökre.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az ABM/ ABB keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indokolása

1.6.Időtartam és pénzügyi hatás

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az ABM/ ABB keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 40  

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul 

◻ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre 41 irányul 

◻A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul 

☒ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás (ABM) / tevékenységalapú költségvetés-tervezés (ABB) keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indokolása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

1.6.Időtartam és pénzügyi hatás

◻ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik 

–◻    A javaslat/kezdeményezés érvényessége: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻    Pénzügyi hatás ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

☒ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra 42 vonatkozik:

–A javaslat megvalósítására rendelkezésre áll egy hét éves, 2019-től 2025-ig tartó bevezető időszak.

–A program azonban azt követően is folytatódik.

–Csak a jelenleg érvényben lévő többéves pénzügyi keret éveit vették figyelembe a pénzügyi kimutatásban (2019-2020).

A finanszírozás folytatása attól függ, hogy létrejön-e megállapodás a következő többéves pénzügyi keretről, valamint hogy folytatják-e azokat a meghatározott programokat, amelyekből a finanszírozás várható.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 43  

☒ Bizottság általi közvetlen irányítás

–☒ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét;

–◻    végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás, a végrehajtási feladatokat az alábbiaknak delegálva:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–◻ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzés

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

2.2.3.Az ellenőrzések költsége és haszna, a lehetséges hibaarány értékelése

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védelmi intézkedéseket.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

[Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában (a pénzügyi kimutatás mellékletében található második dokumentum) kell kitölteni, és a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a CISNET-re.]

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedes jegyig)

millió EUR (három tizedes jegyig)

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

millió EUR (három tizedes jegyig)

millió EUR (három tizedes jegyig)

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–☒    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedes jegyig)

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összefoglaló

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–☒    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedes jegyig)

A humánerőforrásokhoz és más igazgatási jellegű kiadásokhoz szükséges előirányzatokat a főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés kezeléséhez már átadott és/vagy a főigazgatóságon belül átcsoportosított előirányzatokból, valamint – adott esetben – pótlólagos juttatásokból teljesítik, amelyeket az éves elosztási eljárás keretében, a költségvetési megszorítások fényében tudnak biztosítani.

3.2.3.2.A humán erőforrással szembeni becsült követelmények

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–☒    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

Teljes munkaidőnek megfelelő egységben kifejezendő becslés

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt személyzettel és/vagy az adott főigazgatóságon belüli személyzet-átcsoportosítással, valamint – adott esetben –pótlólagos juttatásokból teljesítik, amelyeket az éves elosztási eljárás keretében, a költségvetési megszorítások fényében tudnak biztosítani.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

–☒    A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

–◻    A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

–◻    A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

–A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

Előirányzatok, millió EUR (három tizedes jegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–☒    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–◻    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedes jegyig)

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

(1) https://ec.europa.eu/priorities/sites/beta-political/files/5-presidents-report_hu.pdf

(2) 2016. március 8-i COM/2016/0127

(3) Az ESR az európai unió statisztikai hatósága, azaz a Bizottság (Eurostat), valamint az európai statisztikák kifejlesztéséért, előállításáért és közzétételéért felelős nemzeti statisztikai hivatalok és más nemzeti hatóságok közötti partnerség.

(4) A Tanács 1998. március 9-i 577/98/EK rendelete a közösségi munkaerő mintavételes felmérésének megszervezéséről (HL L 77., 1998.3.14., 3. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 16-i 1177/2003/EK rendelete a jövedelmekre és az életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztikákról (EU-SILC) (HL L 165., 2003.7.3., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. április 23-i 452/2008/EK rendelete az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák előállításáról és kidolgozásáról (HL L 145., 2008.6.4., 227. o.)

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1338/2008/EK rendelete a népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról (HL L 354., 2008.12.31., 70. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 808/2004/EK rendelete az információs társadalomra vonatkozó közösségi statisztikákról (HL L 143., 2004.4.30., 49. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. március 11-i 223/2009/EK rendelete az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.)

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. január 15-i 99/2013/EU rendelete az európai statisztikai programról (2013–2017) (HL L 39., 2013.2.9., 12. o.).

(11) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai uniós statisztikák előállításának módszeréről – kitekintés az elkövetkező évtizedre, COM (2009) 404, 2009.8.18.

(12) Lásd http://ec.europa.eu/eurostat/web/quality/evaluation . 

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. március 11-i 234/2008/EK határozata az európai statisztikai tanácsadó bizottság létrehozásáról és a 91/116/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 73., 2008.3.15., 13. o.).

(14)

   Az Eurostat nyilvános konzultációjának internetes oldala: http://ec.europa.eu/eurostat/about/opportunities/consultations/iess

A nyilvános konzultációról szóló jelentés: http://ec.europa.eu/eurostat/documents/10186/7237349/Open-public-consultation-report.pdf . 

Az adatfelhasználók konzultációja: http://ec.europa.eu/eurostat/documents/10186/7237349/Data-users-consultation-report.pdf .

Az adatelőállítók konzultációja:  http://ec.europa.eu/eurostat/documents/10186/7237349/Data-producers-consultation-report.pdf .

(15) Lásd: http://ec.europa.eu/eurostat/documents/42577/4167614/ESAC+opinion+3+Dec+2015/421abf9c-4300-445f-a840-f13cadeee306 .

(16) Az Európai Unió és a Tanács 95/46/EK irányelve, valamint az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete.

(17) Lásd http://ec.europa.eu/eurostat/web/quality/general-evaluation-results .

(18) Az öt fő teljesítménymutató a következő: A külső felhasználók általi adatkivonások száma az Eurostat referencia adatbázisaiból (EuroBase és Comext) az Eurostat weboldalán; azoknak a felhasználóknak a százalékos aránya, akik az európai statisztikák általános minőségét „nagyon jónak” vagy „jónak” minősítik; azoknak a felhasználóknak a százalékos aránya, akik az európai statisztikák időszerűségét saját céljaikra „nagyon jónak” vagy „jónak” minősítik; azoknak a felhasználóknak a százalékos aránya, akik az európai statisztikák régiók és országok közötti összehasonlíthatóságát „nagyon jónak” vagy „jónak” minősítik; valamint a maradványhibák aránya.

(19) Lásd http://ec.europa.eu/eurostat/web/quality/general-evaluation-results .

(20)

   HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(21) A Bizottság közleménye – Európa 2020 – az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája, 2010. március 3-i COM(2010) 2020.

(22) COM(2009) 404, 2009.8.10.

(23) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. november 20-i 1260/2013/EU rendelete az európai demográfiai statisztikákról (HL L 330., 2013.12.10., 39. o.).

(24) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 763/2008/EK rendelete a nép- és lakásszámlálásról (HL L 218., 2008.8.13., 14. o.).

(25) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. március 11-i 223/2009/EK rendelete az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(26) A Bizottság 2013. június 17-i 557/2013/EU rendelete az európai statisztikákról szóló 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizalmas adatokhoz való tudományos célú hozzáférés tekintetében történő végrehajtásáról és a 831/2002/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről

(27) Az Európai Parlament és a Tanács 2003. május 26-i 1059/2003/EK rendelete a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).

(28) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(29) Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(30) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(31) A Tanács 1998. március 9-i 577/98/EK rendelete a közösségi munkaerő mintavételes felmérésének megszervezéséről (HL L 77., 1998.3.14., 3. o.).

(32) Az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 16-i 1177/2003/EK rendelete a jövedelmekre és az életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztikákról (EU-SILC) (HL L 165., 2003.7.3., 1. o.).

(33) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 763/2008/EK rendelete a nép- és lakásszámlálásról (HL L 218., 2008.8.13., 14. o.).

(34) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. január 15-i 99/2013/EU rendelete az európai statisztikai programról (2013–2017) (HL L 39., 2013.2.9., 12. o.).

(35) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1296/2013/EU rendelete az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjáról és a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikro-finanszírozási eszköz létrehozásáról szóló 283/2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról (HL L 347., 2013.12.20., 238. o.)

(36) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1291/2013/EU rendelete a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).

(37) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

(38) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. március 11-i 282/2014/EU rendelete az egészségügyre vonatkozó harmadik uniós cselekvési program (2014–2020) létrehozásáról és az 1350/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 86., 2014.03.21., 1. o.).

(39) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(40) ABM: (Activity Based Management) tevékenységalapú irányítás; ABB: (Activity Based Budgeting) tevékenységalapú költségvetés-tervezés.

(41) A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(42) Megállapodás jött létre az Eurostat Főigazgatóság és a többi érintett főigazgatóság között az e javaslatban szereplő tevékenységek finanszírozásáról olyan formában, hogy valamennyi főigazgatóság átruházza a felhatalmazást az Eurostat Főigazgatóságra.

(43) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html .

(44) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(45) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(46) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

(47) Technikai és/vagy adminisztratív segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(48) Technikai és/vagy adminisztratív segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(49) Technikai és/vagy adminisztratív segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(50) Technikai és/vagy adminisztratív segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(51) Technikai és/vagy adminisztratív segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(52) A teljesítések a szállítandó termékek és nyújtandó szolgáltatások (például a finanszírozott diákcserék száma, a megépített utak km-einek száma stb.)

(53) Az 1.4.2. pontban („Konkrét célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés

(54) Technikai és/vagy adminisztratív segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(55) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(56) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségekkel) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.8.24.

COM(2016) 551 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az egyedi szinten, mintavétel útján gyűjtött adatokon alapuló, személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös keretének létrehozásáról

{SWD(2016) 282 final}
{SWD(2016) 283 final}

I. melléklet

Feldolgozandó témák

II. melléklet

Pontossági követelmények

1.A pontossági követelmények valamennyi adatsor esetében standard hibák formájában kerülnek kifejezésre, és a tényleges becslések, valamint egy ország vagy egy NUTS 2 régió statisztikai populációja méretének folyamatos függvényeiként határozandók meg.

2.Adott becslés becsült standard hibája nem lehet nagyobb az alábbi összegnél:

3.Az f(N) függvény meghatározása: f(N)=a√N+b

4.A következő N, a és b paraméterértékeket kell alkalmazni.

5.Amennyiben az országok a fentiekben kifejezett paraméterek alapján negatív f(N) értékeket érnek el, mentesülnek a megfelelő követelmény alól.

6.Az egyes NUTS 2 régiókban a becsült munkanélküliség 15–74 év közötti népességhez viszonyított aránya tekintetében az f(N) függvény az alábbiak szerint határozandó meg:

7.Az egyes NUTS 2 régiókban a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők becsült aránya tekintetében ezek a követelmények nem kötelezőek a 0,500 milliónál kevesebb lakosú NUTS 2 régiók esetében, feltéve, hogy a megfelelő NUTS 1 régió megfelel ezeknek a követelményeknek.

8.A Fogyasztás tárgykör tekintetében a pontossági követelmények teljesíthetők legfeljebb három egymást követő évre vonatkozó mikroadatok kombinálásával.

III. melléklet

Mintajellemzők

1.A Munkaerőpiac tárgykör mintajellemzői:

a)A referencia-negyedévre (az egymást követő referenciahetek összességére) vonatkozó nemzeti mintát egységesen kell elosztani a negyedév valamennyi hetére. A referencia-negyedévre vonatkozó mintát (minden egyes NUTS 2 régióban) a 3 hónapon belül az egyes hónapokban lévő hetek számával arányosan kell elosztani.

b)A mintának egy éven belüli rotációs szerkezetűnek kell lennie. 20%-os minimális mintaátfedést kell mutatnia az egymást követő évek azonos negyedévei között és 50%-os minimális mintaátfedést az egymást követő negyedévek között, a lemorzsolódás (attríció) figyelembevétele nélkül.

Az 5. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül az adatokat a teljes mintára biztosítani kell.

2.A Jövedelem és életkörülmények tárgykör mintajellemzői:

a)A mintának legalább hatéves rotációs rendszerrel kell rendelkeznie.

b)A mintát – az attríció figyelembevétele nélkül – egyenletesen kell elosztani a rotációs rendszer évei között, kivéve a minta méretváltozásainak időszakát.

3.Az időfelhasználás tárgykör mintajellemzői: a mintaegységekre megállapított jelentési időszakok:

a)egy egymást követő tizenkét hónapból álló időszakra osztandók el,

b)magában foglalják a munkaszüneti napokat is,

c)véletlenszerű mintavételezésen alapulnak.

4.A Fogyasztási tárgykör mintajellemzői: a mintával fedett egységekre megállapított jelentési időszakokat egy egymást követő tizenkét hónapból álló időszakra kell elosztani.

IV. melléklet

Az adatgyűjtés gyakorisága

1.A Munkaerőpiac tárgykör tekintetében az adatsoroknak negyedévente, évente, kétévente és nyolcévente gyűjtött információkból kell állniuk. Az eseti tárgyakkal kapcsolatos változók tekintetében négyévente kell adatokat gyűjteni.

2.A Jövedelem és életkörülmények tárgykör tekintetében az adatsoroknak éves, hároméves és hatéves információkból kell állniuk. Az eseti tárgyakkal kapcsolatos változók tekintetében kétévente kell adatokat gyűjteni.

3.Az Egészség tárgykör tekintetében hatévente kell adatokat gyűjteni.

4.Az Oktatás és képzés tárgykör tekintetében hatévente kell adatokat gyűjteni.

5.Az Információs és kommunikációs technológiák használata tárgykör tekintetében évente kell adatokat gyűjteni.

6.Az Időfelhasználás tárgykör tekintetében tízévente kell adatokat gyűjteni.

7.A Fogyasztás tárgykör tekintetében ötévente kell adatokat gyűjteni.

V. melléklet

Adattovábbítási határidők

A tagállamok a szükséges adatokat legkésőbb az alábbi határidőkig továbbítják a Bizottság (Eurostat) részére.

(1)A Munkaerőpiac tárgykör tekintetében a tagállamok a következőket továbbítják:

1)A közvetlen azonosító nélküli előzetesen ellenőrzött mikroadatokat az alábbi kétlépcsős eljárásban:

a)a jelen rendelet végrehajtásának első három évében a 10. cikk (4) bekezdése szerint:

–negyedéves adatok esetében: adattovábbítás a referencia-időszak végétől számított tíz héten belül,

–valamennyi egyéb adat esetében: adattovábbítás a következő év március 31-ig.

b)A végrehajtás negyedik évétől kezdődően az adattovábbítás a következőképpen történik:

–negyedéves adatok esetében: az 1., 2. és 3. negyedév tekintetében az adatokat ugyanazon év május 29-ig, augusztus 29-ig, illetve november 29-ig, a 4. negyedévre vonatkozó adatokat a következő év február 28-ig kell továbbítani,

–valamennyi egyéb adat esetében: adattovábbítás a következő év március 15-ig.

Azokban az években, amelyekben a fenti határidők szombatra vagy vasárnapra esnek, a tényleges határidő a következő hétfő.

Amennyiben a „Munkából származó jövedelem” részletező témacím alatt közigazgatási forrásból származó adatok felhasználására kerül sor, az adatok a referencia-időszak végétől számított huszonegy hónapon belül továbbíthatók a Bizottságnak (Eurostatnak).

2)A havi munkanélküliségi statisztikák összeállítása céljából összesített eredményeket a referencia-hónapot követő 25 napon belül kell továbbítani. A tagállamok nem továbbíthatnak adatokat a referencia-hónap utolsó hetéről, amennyiben az átnyúlik a következő hónapra.

(2)A Jövedelem és életkörülmények tárgykör tekintetében a tagállamok a közvetlen azonosító nélküli előzetesen ellenőrzött mikroadatokat a következő határidők szerint továbbítják:

a)az N. évi adatgyűjtésre vonatkozó változók tekintetében az N. év végéig. Kivételes esetekben, ha az igényelt, közigazgatási forrásból származó adatok nem állnak időben rendelkezésre, a jövedelemre vonatkozó ideiglenes mikroadatok az N. év végéig, a végleges adatok pedig az N+1. év február 28-ig továbbíthatók.

b)az N. évben záruló rotációs rendszer hat évére vonatkozó változók tekintetében a továbbítás határideje az N+1. év október 31-e.

(3)Az Egészség tárgykör tekintetében a tagállamok az előzetesen ellenőrzött mikroadatokat az adatgyűjtésre meghatározott nemzeti időszak végét követő kilenc hónapon belül továbbítják.

(4)Az Oktatás és képzés tárgykör tekintetében a tagállamok az előzetesen ellenőrzött mikroadatokat az adatgyűjtésre meghatározott nemzeti időszak végét követő hat hónapon belül továbbítják.

(5)Az Információs és kommunikációs technológiák használata tárgykör tekintetében a tagállamok az N vizsgálati év október 5-ig továbbítják az előzetesen ellenőrzött mikroadatokat.

(6)Az Időfelhasználás tárgykör tekintetében a tagállamok a terepmunka befejezését követő minimum tizenöt hónapon belül továbbítják az előzetesen ellenőrzött mikroadatokat.

(7)A Fogyasztás tárgykör tekintetében a tagállamok az előzetesen ellenőrzött mikroadatokat az adatgyűjtésre meghatározott referenciaév végét követő tizenöt hónapon belül továbbítják.