EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.7.14.

JOIN(2016) 32 final

2016/0216(NLE)

Együttes javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az EU–LAC Nemzetközi Alapítvány létrehozásáról szóló megállapodásnak az EU nevében történő aláírásáról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

Előzmények

Az Európai Unió (a továbbiakban: EU), valamint a latin-amerikai és karibi (a továbbiakban: LAC) országok között különleges kapcsolat áll fenn azóta, hogy az állam-, illetve kormányfőik részvételével 1999-ben Rio de Janeiroban megrendezett első biregionális csúcstalálkozón stratégiai partnerséget hoztak létre. Az EU és a LAC-országok fő kapcsolattartási fóruma 1999 és 2012 között a Rio-csoport volt. 2012-től a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségét (a továbbiakban: CELAC) annak tagországai azzal bízták meg, hogy a Rio-csoport helyébe lépjen, és tartsa a kapcsolatot az EU-val a régiók közötti csúcstalálkozók és a stratégia partnerség keretében.

1999 óta a két régió együtt dolgozott közös érdekeik és értékeik előmozdításán, amit meg is erősítettek a 2002. évi madridi, a 2004. évi guadalajarai, a 2006. évi bécsi, a 2008. évi limai, a 2010. évi madridi, a 2013. évi Santiago de Chile-i, valamint a 2015. évi brüsszeli csúcstalálkozón. Az egymást követő csúcstalálkozókkal sikerült biztosítani, hogy egyre intenzívebbé váljon a politikai párbeszéd és az előrehaladás számos kérdés közös kezelése tekintetében. E kérdések közé tartozik például az éghajlatváltozás, a migráció, a kábítószerek elleni küzdelem, az emberi jogok és a nemek közötti egyenlőség előmozdítása, az oktatás és a kulturális kérdések, valamint a tudomány és technológia.

Az EU–LAC Nemzetközi Alapítvány célkitűzései, valamint összhang a vonatkozó szakpolitikákkal

Az ötödik EU–LAC csúcstalálkozón (2008-ban Limában) a két régió vezetői úgy határoztak, hogy megvizsgálják egy olyan biregionális alapítvány létrehozásának lehetőségét, amely ösztönözné a közös stratégiákról folytatott vitát, valamint a partnerség erősítésére és láthatóságának javítására irányuló fellépést. A hatodik csúcstalálkozón (2010-ben Madridban) az állam-, illetve kormányfők úgy határoztak, hogy létre kell hozni az EU–LAC Alapítványt, melynek célkitűzései a következők lesznek:

az EU–CELAC partnerségi folyamat megerősítésének előmozdítása a civil társadalom és más társadalmi szereplők részvétele és hozzájárulása révén;

a régiók közötti további megértés és megismerés ösztönzése; továbbá

a régiók közötti kölcsönös láthatóság, valamint maga a partnerség láthatóságának javítása.

Ezt a határozatot az EU már meglévő alapítványainak tükrében kell tekinteni, melyek az Ázsiához (Ázsia–Európa Alapítvány) és az euromediterrán térséghez (Anna Lindh Euromediterrán Alapítvány a Kultúrák Közötti Párbeszédért) fűződő kapcsolatokat mozdítják elő. Az EU–LAC Alapítványt úgy alakították ki, hogy eszközül szolgáljon az EU és a LAC-országok közötti kapcsolatok erősítéséhez, összhangban a csúcstalálkozókon tett vonatkozó nyilatkozatokban és az azokat követő bizottsági közleményekben szereplő prioritásokkal és stratégiákkal, mint például a Megerősített partnerség az Európai Unió és Latin-Amerika között (2005) 1 és Az Európai Unió és Latin-Amerika: Globális szereplők partnersége (2009) 2  című bizottsági közlemények. Mind az Európai Parlament (2006 áprilisában), mind az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlés (2007 decemberében) kedvező állásfoglalást fogadott el az Alapítvány létrehozásáról.

Az EU–LAC Alapítványt hivatalosan 2011-ben hozták létre Hamburgban, német polgári jogi szervként, figyelemmel egy nemzetközi alapító megállapodás lehetséges megkötésére, amely nemzetközi szervezetté alakítaná az Alapítványt. A következő feladatokkal bízták meg:

a biregionális kapcsolatokat elősegítő eredményközpontú tevékenységek előmozdítása és koordinálása, amelyek az EU–LAC csúcstalálkozókon megállapított prioritások végrehajtására koncentrálnak;

a közös stratégiákról folytatott vita bátorítása az említett prioritások megvalósítása érdekében, kutatások és tanulmányok ösztönzése útján; továbbá

gyümölcsöző cserék és új hálózatépítési lehetőségek ösztönzése a civil társadalom, valamint olyan más érdekeltek felek körében, amelyek érintettek vagy potenciálisan érdekeltek a biregionális kapcsolatban.

Az Alapítvány kezdeményezéseket indíthat, társulva köz- vagy magánintézményekkel, LAC- vagy uniós kormányokkal, az Európai Bizottsággal vagy más uniós intézményekkel és ügynökségekkel, valamint nemzetközi és regionális intézményekkel. Első négy évében az Alapítvány ennek keretében kiterjedt tevékenységet folytatott.

A 2012/493/EU tanácsi határozat felhatalmazta a Bizottságot, hogy tárgyalásokat kezdjen egy olyan nemzetközi megállapodásról, amely az Uniót, az uniós tagállamokat és a LAC-országokat tömörítő nemzetközi szervezetként hozná létre az EU–LAC Alapítványt. A tárgyalások 2012 decemberében kezdődtek, és az EU részéről a Bizottság nevében az Európai Külügyi Szolgálat (a továbbiakban: EKSZ) folytatta őket. A tagállamokkal a folyamat során folyamatosan konzultáltak a Tanács Latin-Amerika és Karib-térség munkacsoportjának (COLAC) ülésein. Az Európai Parlamentet rendszeresen tájékoztatták a tárgyalások folyamán. A hetedik EULAC/az első EU–CELAC csúcstalálkozón (2013-ban Santiago de Chilében) az állam-, illetve kormányfők a tárgyalások mielőbbi lezárását kérték, és a tárgyalások 2015 januárjában rendben lezárultak.

A második EU–CELAC csúcstalálkozón (2015 júniusában Brüsszelben) az állam-, illetve kormányfők üdvözölték az EU–LAC Nemzetközi Alapítvány létrehozásáról szóló megállapodás parafálását, és kifejezték abbéli reményüket, hogy az „mielőbb aláírásra kerül és hatályba lép”. A főképviselő és a Bizottság úgy véli, hogy a Tanács által a megállapodásra vonatkozó tárgyalási irányelvekben meghatározott célkitűzések teljesültek, és a megállapodás tervezete aláírás és megkötés céljából benyújtható. A CELAC és az EU közös célja, hogy a két régió külügyminiszterei közötti, október 25–26-án a Dominikai Köztársaságban megrendezésre kerülő találkozón aláírják a megállapodást. Ezzel kiteljesedik az az évtizedes folyamat, amely során az érintett 61 ország vezetői azon dolgoztak, hogy létrehozzák és nemzetközi szervezetként megerősítsék az EU–LAC Alapítványt, amely segíthet szorosabbra fűzni a partnerséget és javítani a kölcsönös megértést és láthatóságot.

A javaslat célja

Ez az együttes javaslat arra a jogi eszközre vonatkozik, amely engedélyezi a megállapodás EU nevében történő aláírását. Nemzetközi szervezetként való létrehozásának köszönhetően az Alapítvány könnyebben juthat majd finanszírozáshoz tagországaitól, amelyek közül több mindaddig nem tud pénzügyi hozzájárulást biztosítani, amíg az Alapítvány német polgári jog szerinti alapítványnak számít. A nemzetközi szervezet státusz megszerzésével az Alapítvány bizonyos költségeit is csökkentheti majd, a nemzetközi jog szerinti kiváltságokat és mentességeket élvezhet, és jobban felhasználhatja pénzügyi és emberi erőforrásait. Ez pedig lehetővé teszi, hogy fenntartsa és továbbfejlessze a partnerséget támogató tevékenységeit.

2.JOGALAP

Az együttes javaslat képezi a megállapodás aláírásának jogi eszközét.

támogatja az EU–CELAC politikai párbeszédet és együttműködést, néhány vagy valamennyi LAC-ország bevonásával olyan kulcsfontosságú, közös érdekű területeken, mint például a kutatás, a fenntartható fejlődés, az éghajlatváltozás, a versenyképesség, a munkahelyek és a növekedés, valamint a nemek közötti egyenlőség;

elemzéseket és kutatást végez vagy támogat a partnerség számára érdekes témákban; továbbá

fejleszti és támogatja a biregionális hálózatokat, valamint ösztönzi a tudás és a bevált gyakorlatok cseréjét köztük.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

Számos előkészítő dokumentum és a hatáskörre vonatkozó dokumentum született 2008 óta, amikortól fontolóra vették az EU–LAC Alapítvány ötletét és meghatározták annak célkitűzéseit és szerkezetét. Ezeket az első dokumentumokat a COLAC és az EU vezető tisztviselőinek több találkozója, valamint a vezető tisztviselők biregionális találkozói során megvitatták, a szélesebb politikai keretet pedig az egymást követő csúcstalálkozók alkalmával alakították ki. Figyelembe vették más régiók hasonló tapasztalatait is (pl. az ASEF-fel és az Anna Lindh Alapítvánnyal kapcsolatban). Mióta az EU–LAC Alapítványt német jog szerinti magánjogi szervként létrehozták, Kormányzótanácsa rendszeresen ülésezett, és jelentések révén tájékozódott az Alapítvány tevékenységeiről.

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Hatásvizsgálat

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A megállapodás aláírásának nem lesznek közvetlen költségvetési vonatkozásai, mivel nem kötelezi az EU-t vagy bármely más aláírót az Alapítványhoz való pénzügyi hozzájárulásra. A hozzájárulás önkéntes lesz. A székhely-megállapodás alapján, kiváltságokat és mentességeket biztosító fogadó államként Németország (saját költségén) megfelelően felszerelt, az Alapítvány működtetésére alkalmas helyiségeket bocsát rendelkezésre, ideértve a fenntartást, a közüzemi és a biztonsági szolgáltatásokat is.

A Bizottság pénzügyi hozzájárulással támogatta az Alapítványt annak német közjog szerinti 2011. évi létrehozása óta. A legutóbbi hozzájárulás a 2015 októberétől kezdődő kétéves időszakra 3 millió EUR-t biztosított az Alapítvány számára (a Partnerségi Eszközön keresztül). Néhány LAC- és uniós ország, köztük a fogadó Németország, egy vagy több alkalommal pénzügyi hozzájárulást tett. Más országok addig nem tehetnek pénzügyi hozzájárulást, amíg az Alapítvány nem válik nemzetközi szervezetté, így a megállapodás aláírása és hatálybalépése segít majd javítani az Alapítvány pénzügyi fenntarthatóságát.

2016/0216 (NLE)

Együttes javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az EU–LAC Nemzetközi Alapítvány létrehozásáról szóló megállapodásnak az EU nevében történő aláírásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 209. cikke (2) bekezdésére és 212. cikke (1) bekezdésére, összefüggésben 218. cikkének (5) bekezdésével és 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság együttes javaslatára,

mivel:

(1)2012. március 23-án a Tanács felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy tárgyalásokat kezdjen az Európai Unió és tagállamai, valamint a latin-amerikai és karibi országok közötti, az EU–LAC Alapítvány nemzetközi szervezetként való létrehozásáról szóló nemzetközi megállapodásról.

(2)Az EU–LAC Nemzetközi Alapítvány létrehozásáról szóló megállapodásra (a továbbiakban: a megállapodás) vonatkozó tárgyalások 2015. január 29-én sikeresen lezárultak.

(3)A megállapodás nemzetközi közjog szerinti jogi személyiséggel rendelkező nemzetközi szervezetként hozza létre az EU–LAC Alapítványt.

(4)A megállapodást az Európai Unió nevében alá kell írni – figyelemmel annak későbbi időpontban történő megkötésére.

(5)Az EU–LAC Alapítvány keretén belüli tevékenységek tekintetében az EU és tagállamai a szerződéseknek és a lojális együttműködés elvének megfelelően egyeztetik álláspontjaikat,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió nevében jóváhagyásra kerül az EU–LAC Nemzetközi Alapítvány létrehozásáról szóló megállapodás aláírása, figyelemmel annak későbbi időpontban történő megkötésére. 

A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács Főtitkársága – figyelemmel a megállapodás megkötésére – teljes mértékben felhatalmazza a megállapodás főtárgyalói által kijelölt személy(eke)t a megállapodás aláírására.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadását követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1) COM(2005) 636 végleges.

(2) COM(2009) 495 végleges.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.7.14.

JOIN(2016) 32 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Együttes javaslat
A Tanács határozata

az EU–LAC Nemzetközi Alapítvány létrehozásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról

Az EU–LAC Nemzetközi Alapítvány
létrehozásáról szóló megállapodás

A megállapodás Felei:

AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az Unió

továbbá

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

MAGYARORSZÁG,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerződő felei (a továbbiakban: a tagállamok),

   valamint

ANTIGUA ÉS BARBUDA,

AZ ARGENTIN KÖZTÁRSASÁG,

A BAHAMAI KÖZÖSSÉG,

BARBADOS,

BELIZE,

A TÖBBNEMZETISÉGŰ BOLÍVIAI ÁLLAM,

A BRAZIL SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

A CHILEI KÖZTÁRSASÁG,

A KOLUMBIAI KÖZTÁRSASÁG,

COSTA RICA KÖZTÁRSASÁG,

A KUBAI KÖZTÁRSASÁG,

A DOMINIKAI KÖZÖSSÉG,

A DOMINIKAI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ECUADORI KÖZTÁRSASÁG,

A SALVADORI KÖZTÁRSASÁG,

GRENADA,

A GUATEMALAI KÖZTÁRSASÁG,

A GUAYANAI SZÖVETKEZETI KÖZTÁRSASÁG,

A HAITI KÖZTÁRSASÁG,

A HONDURASI KÖZTÁRSASÁG,

JAMAICA,

A MEXIKÓI EGYESÜLT ÁLLAMOK,

A NICARAGUAI KÖZTÁRSASÁG,

A PANAMAI KÖZTÁRSASÁG,

A PARAGUAYI KÖZTÁRSASÁG,

A PERUI KÖZTÁRSASÁG,

SAINT KITTS ÉS NEVIS,

SAINT LUCIA,

SAINT VINCENT ÉS GRENADINE-SZIGETEK,

SURINAME KÖZTÁRSASÁG,

TRINIDAD ÉS TOBAGO KÖZTÁRSASÁG,

AZ URUGUAYI KELETI KÖZTÁRSASÁG ,

A VENEZUELAI BOLIVÁRI KÖZTÁRSASÁG,    

a továbbiakban együttesen: a Felek,

EMLÉKEZTETVE a Latin-Amerika és a Karib-térség (a továbbiakban: LAC), valamint az Európai Unió (EU) között 1999 júniusában a Rio de Janeiró-i csúcstalálkozó keretében létrejött stratégiai partnerségre,

SZEM ELŐTT TARTVA a LAC és az EU állam-, illetve kormányfőinek kezdeményezését, amelyet a Limában (Perui Köztársaság) megtartott ötödik EU–LAC csúcstalálkozón fogadtak el 2008. május 16-án,

EMLÉKEZTETVE az EU és a LAC állam-, illetve kormányfőinek, az Európai Tanács elnökének, valamint a Bizottság elnökének 2010. május 18-án Madridban (Spanyolország), a hatodik EU–LAC csúcstalálkozón elfogadott, az EU–LAC Alapítvány létrehozásáról szóló határozatára,

EMLÉKEZTETVE a 2011-ben a Németországi Szövetségi Köztársaságban létrehozott átmeneti alapítványra, amely befejezi tevékenységét és feloszlik, amikor az EU–LAC Alapítvány nemzetközi alapító megállapodása hatályba lép,

MEGERŐSÍTVE annak szükségességét, hogy létre kell hozni egy, a nemzetközi közjog hatálya alá tartozó, kormányközi természetű nemzetközi szervezetet „az EU–LAC Alapítvány nemzetközi alapító megállapodása által, amely a madridi VI. EU–LAC csúcstalálkozó során megtartott miniszteri találkozón elfogadott megbízáson alapul,” amely hozzájárul a Latin-Amerika és a Karib-térség, valamint az EU és az uniós tagállamok között fennálló kötelékek megerősítéséhez,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Cél

(1)    E megállapodás létrehozza az EU–LAC Nemzetközi Alapítványt (a továbbiakban: az Alapítvány vagy az EU–LAC Alapítvány).

(2)    Ez a megállapodás meghatározza az Alapítvány céljait, valamint rögzíti a tevékenységére, szerkezetére és működésére vonatkozó általános szabályokat és iránymutatásokat.

2. cikk

Az Alapítvány jellege és székhelye

(1)    Az EU–LAC Alapítvány a nemzetközi közjog szabályaival összhangban létrehozott kormányközi jellegű nemzetközi szervezet. Az Alapítvány az EU és az uniós tagállamok, valamint a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) közötti biregionális partnerség megerősítésére összpontosít.

(2)    Az EU–LAC Alapítvány székhelye Hamburg Szabad Hanzaváros (Németországi Szövetségi Köztársaság).

3. cikk

Az Alapítvány tagjai

(1)    A latin-amerikai és karibi államok, az uniós tagállamok, valamint az EU, miután belső jogi eljárásaik szerint kinyilvánították arra vonatkozó egyetértésüket, hogy e megállapodást magukra nézve kötelezőnek ismerik el, az EU–LAC Alapítvány kizárólagos tagjaivá válnak.

(2)    Az EU–LAC Alapítvány nyitva áll a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) előtt is.

4. cikk

Jogi személyiség

(1)    Az EU–LAC Alapítvány nemzetközi jogi személyiséggel és szükséges jogképességgel rendelkezik ahhoz, hogy célkitűzéseit és tevékenységeit minden tagjának területén azok hazai jogával összhangban megvalósítsa.

(2)    Az Alapítvány szerződések megkötésére, ingó és ingatlan vagyon szerzésére és elidegenítésére, valamint bírósági eljárások megindítására is jogosult.

5. cikk

Az Alapítvány céljai

(1)    Az EU–LAC Alapítvány:

a)    elősegíti a CELAC–EU biregionális partnerségi folyamat megerősítését a civil társadalom és más társadalmi szereplők részvétele és hozzájárulása révén;

b)    ösztönzi a két régió közötti további kölcsönös megismerést és megértést;

c)    javítja a két régiónak, valamint magának a biregionális partnerségnek a kölcsönös láthatóságát.

(2)    Az EU–LAC Alapítvány mindenekelőtt:

a)    előmozdítja és koordinálja a biregionális kapcsolatokat elősegítő eredményközpontú tevékenységeket, amelyek célja a CELAC–EU csúcstalálkozókon megállapított prioritások végrehajtása;

b)    kutatás és tanulmányok ösztönzése révén előmozdítja az előbbiekben említett prioritások végrehajtására irányuló közös stratégiákról szóló eszmecserét;

c)    elősegíti az eredményes cseréket és új hálózatépítési alkalmakat teremt a civil társadalom és a többi társadalmi szereplő körében.

6. cikk

A tevékenységek kritériumai

(1)    Az e megállapodás 5. cikkében meghatározott célkitűzések elérése érdekében az EU–LAC Alapítvány:

a)    tevékenysége az állam-, illetve kormányfők szintjén a csúcstalálkozókon tárgyalt prioritásokon és témákon alapul, a biregionális kapcsolat megerősítése érdekében meghatározott szükségletekre összpontosítva;

b)    tevékenységeinek keretén belül és a lehetséges mértékben bevonja a civil társadalmat és más társadalmi szereplőket, például akadémiai intézményeket, amelyek véleményét nem kötelező alapon veszi figyelembe. E célból minden tag meghatározhat a biregionális párbeszéd nemzeti szinten történő megerősítésén dolgozó megfelelő intézményeket és szervezeteket;

c)    hozzáadott értéket nyújt a meglévő kezdeményezésekhez;

d)    láthatóságot biztosít a partnerség számára, különösen a multiplikátorhatással bíró tevékenységekre összpontosítva.

(2)    Tevékenységek kezdeményezésekor vagy az azokban való részvétel során az EU–LAC Alapítvány kezdeményező, dinamikus és eredményközpontú megközelítést érvényesít.

7. cikk

Az Alapítvány tevékenységei

(1)    Az 5. cikkben meghatározott célkitűzések elérése érdekében az EU–LAC Alapítvány egyebek között az alábbi tevékenységeket vállalja:

a)    ösztönzi a vitát szemináriumok, konferenciák, műhelytalálkozók, vitacsoportok, tanfolyamok, kiállítások, kiadványok, bemutatók, szakmai képzés, a bevált módszerek és különleges szaktudás cseréje révén;

b)    előmozdítja és támogatja a CELAC–EU csúcstalálkozókon tárgyalt témákhoz, valamint a CELAC–EU vezető tisztviselői üléseinek prioritásaihoz kapcsolódó eseményeket;

c)    biregionális figyelemfelhívó programokat és kezdeményezéseket hoz létre, ideértve a meghatározott prioritási területeken folytatott cseréket is;

d)    ösztönzi a mindkét régió által azonosított problémák tanulmányozását;

e)    kihasználja az új kapcsolatteremtési lehetőségeket és alkalmat is teremt ilyenekre, különös tekintettel azokra a személyekre vagy intézményekre, akik nem ismerik a CELAC–EU biregionális partnerséget;

f)    internetes platformot és/vagy elektronikus kiadványt hoz létre.

(2)    Az EU–LAC Alapítvány köz- és magánszervezetekkel, uniós intézményekkel, nemzetközi és regionális intézményekkel, latin-amerikai és karib-térségi államokkal, valamint uniós tagállamokkal társulva indíthat kezdeményezéseket.

8. cikk

Az Alapítvány szervezeti felépítése

Az EU–LAC Alapítványt az alábbiak alkotják:

a)    a Kormányzótanács;

b)    az elnök; továbbá

c)    az ügyvezető igazgató.

9. cikk

Kormányzótanács

(1)    A Kormányzótanács az EU–LAC Alapítvány tagjainak képviselőit tömöríti. Vezető tisztviselők szintjén ülésezik, és adott esetben – a CELAC–EU csúcstalálkozók alkalmával – a külügyminiszterek szintjén.

(2)    A Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségét (CELAC) a Kormányzótanácsban a soros elnökség képviseli, az érintett ország nemzeti minőségében történő részvételének sérelme nélkül.

(3)    Az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlés (EuroLat) Végrehajtó Bizottsága felkérést kap, hogy régiónként jelöljön ki egy képviselőt a Kormányzótanács megfigyelőjeként.

(4)    Az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS)–EU Közös Parlamenti Közgyűlés felkérést kap, hogy jelöljön ki egy képviselőt az EU-ból, és egy képviselőt a Karibi térségből a Kormányzótanács megfigyelőjeként.

10. cikk

A Kormányzótanács elnöksége

A Kormányzótanácsot két elnök vezeti, az egyik az EU, a másik pedig a latin-amerikai és karibi államok képviselője.

11. cikk

A Kormányzótanács hatásköre

Az EU–LAC Alapítvány Kormányzótanácsa az alábbi hatásköröket gyakorolja:

a)    kinevezi az Alapítvány elnökét és ügyvezető igazgatóját;

b)    elfogadja az Alapítvány munkájának általános iránymutatásait és meghatározza működési prioritásait és eljárási szabályzatát, valamint az átláthatóság és elszámoltathatóság garantálását célzó megfelelő intézkedéseket, különös tekintettel a külső finanszírozásra;

c)    jóváhagyja a székhely-megállapodás megkötését, valamint bármilyen egyéb olyan megállapodás megkötését, amelyet az Alapítvány a latin-amerikai és karibi államokkal és az uniós tagállamokkal köthet a kiváltságokról és mentességekről;

d)    elfogadja a költségvetést és a személyzeti szabályzatot az ügyvezető igazgató javaslata alapján;

e)    jóváhagyja az Alapítvány szervezeti felépítésének módosításait az ügyvezető igazgató javaslata alapján;

f)    elfogadja a többéves munkaprogramot, ideértve a többéves (elvben négyéves időtartamra szóló) előzetes költségvetést, az ügyvezető igazgató által benyújtott tervezet alapján;

g)    elfogadja az éves munkaprogramot, ezen belül a következő évre vonatkozó projekteket és tevékenységeket az ügyvezető igazgató által benyújtott tervezet alapján és a többéves munkaprogram keretén belül;

h)    elfogadja a következő pénzügyi évre vonatkozó éves költségvetést;

i)    jóváhagyja az Alapítvány projektjeinek nyomon követésére és ellenőrzésére, valamint az azokról való jelentéstételre vonatkozó kritériumokat;

j)    elfogadja az előző évre vonatkozó éves jelentést és pénzügyi kimutatásokat;

k)    iránymutatással és tanácsadással szolgál az elnök és az ügyvezető igazgató részére;

l)    e megállapodás módosítására vonatkozó javaslatokat tesz a Feleknek;

m)    értékeli az Alapítvány tevékenységének alakulását és intézkedik az ügyvezető igazgató által benyújtott jelentések alapján;

n)    rendezi a Felek között az e megállapodás és módosításainak értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban esetlegesen felmerülő vitákat;

o)    visszavonja az elnök és/vagy az ügyvezető igazgató kinevezését;

p)    jóváhagyja a stratégiai partnerségek létrehozását;

q)    jóváhagyja a 15. cikk (4) bekezdésének i) pontjával összhangban tárgyalt bármilyen jogi eszköz vagy megállapodás megkötését.

12. cikk

A Kormányzótanács ülései

(1)    A Kormányzótanács évente két rendes ülést tart. Ezek az ülések egybeesnek a CELAC–EU vezető tisztviselőinek üléseivel.

(2)    A Kormányzótanács rendkívüli ülést tart az egyik elnök vagy az ügyvezető igazgató utasítására, vagy a tagjai legalább harmadának kérésére.

(3)    A Kormányzótanács titkári funkcióit az Alapítvány ügyvezető igazgatójának felügyelete mellett kell ellátni.

13. cikk

A Kormányzótanács döntéshozatala

A Kormányzótanács minden egyes régióból származó tagjainak több mint fele jelenlétében hozza döntéseit. A döntéseket a jelen lévő tagok konszenzusa alapján hozzák meg.

14. cikk

Az Alapítvány elnöke

(1)    A Kormányzótanács az elnököt az EU–LAC Alapítvány tagjai által benyújtott jelöltek közül választja ki. Az elnök kinevezése négy évre szól, és egyszer megújítható.

(2)    Az elnök Latin-Amerikában és a Karib-térségben, valamint az Európai Unióban egyaránt jól ismert, nagy tiszteletnek örvendő személyiség. Az elnök megbízatását önkéntes alapon látja el, de joga van bármilyen szükséges és megfelelően igazolt kiadás megtérítésére.

(3)    Az elnöki hivatalt váltakozva tölti be uniós tagállam állampolgára, valamint latin-amerikai vagy karibi állam állampolgára. Amennyiben a kinevezett elnök uniós tagállamból jön, a kinevezett ügyvezető igazgató latin-amerikai vagy karibi-térségi állam polgára, és fordítva.

(4)    Az elnök a következő feladatokat látja el:

a)    képviseli az Alapítványt annak külkapcsolataiban, látható és reprezentatív szerepet biztosít a latin-amerikai és karibi államok, valamint az EU és az uniós tagállamok hatóságaival és más partnerekkel kialakított magas szintű kapcsolatok révén;

b)    jelentést készít a külügyminiszterek találkozóira, más miniszteri találkozókra, a Kormányzótanács számára és szükség szerint más egyéb fontos találkozókra;

c)    tanácsot nyújt az ügyvezető igazgatónak a Kormányzótanácshoz jóváhagyásra beterjesztendő többéves és éves munkaprogram-tervezet, valamint a költségvetési tervezet elkészítésében;

d)    ellátja a Kormányzótanács által megállapított egyéb feladatokat.

15. cikk

Az Alapítvány ügyvezető igazgatója

(1)    Az Alapítványt az ügyvezető igazgató irányítja, akit a Kormányzótanács az EU-LAC Alapítvány tagjai által előterjesztett jelöltek közül nevez ki, egyszer megújítható, négyéves hivatali időszakra.

(2)    A Kormányzótanács hatáskörének sérelme nélkül az ügyvezető igazgató egyetlen kormánytól vagy más szervtől sem kérhet vagy fogadhat el utasítást.

(3)    Az ügyvezető igazgató díjazásban részesül, és az ügyvezető igazgatói hivatalt váltakozva tölti be uniós tagállam polgára, valamint latin-amerikai vagy karibi állam polgára. Amennyiben a kinevezett ügyvezető igazgató uniós tagállamból jön, a kinevezett elnök latin-amerikai vagy karibi állam polgára, és fordítva.

(4)    Az ügyvezető igazgató az Alapítvány jogi képviselője és az alábbi feladatokat látja el:

a)    elkészíti az Alapítvány többéves és éves munkaprogramját és költségvetését az elnökkel folytatott konzultációt követően;

b)    az Alapítvány célkitűzéseivel összhangban kinevezi és irányítja az Alapítvány személyzetét;

c)    végrehajtja a költségvetést;

d)    időszakos és éves tevékenységi jelentéseket, valamint pénzügyi kimutatásokat nyújt be a Kormányzótanácsnak elfogadásra, átlátható eljárások fenntartásával, és az összes, az Alapítvány által elvégzett vagy támogatott tevékenységre vonatkozó információk megfelelő terjesztésével, ezen belül egy aktualizált jegyzéket tart fenn a nemzeti szinten meghatározott, valamint az Alapítvány tevékenységében részt vevő intézményekről és szervezetekről;

e)    benyújtja a 18. cikkben említett jelentést;

f)    előkészíti az üléseket és segíti a Kormányzótanácsot;

g)    szükség esetén konzultációt folytat a civil társadalom megfelelő képviselőivel és más társadalmi szereplőkkel, nevezetesen azokkal az intézményekkel, amelyeket az EU–LAC Alapítvány tagjai adott esetben kijelöltek, a felmerülő kérdéstől és a konkrét szükségletektől függően, tájékoztatva a Kormányzótanácsot ezen kapcsolatfelvételek eredményeiről a további megfontolás érdekében;

h)    konzultációkat és tárgyalásokat folytat az Alapítványt fogadó országgal és a megállapodás többi részes Felével az ezekben az államokban az Alapítvány rendelkezésére bocsátott létesítmények részleteivel kapcsolatban;

i)    tárgyalásokat folytat nemzetközi szervezetekkel, államokkal, valamint köz- és magánintézményekkel az Alapítvány adminisztratív, napi működésén túlmutató kérdéseket érintő, nemzetközi joghatással bíró megállapodásokról vagy jogi eszközökről, miután megfelelően konzultált a Kormányzótanáccsal és értesítetést küldött számára az ilyen tárgyalások megkezdéséről és várható befejezéséről, valamint rendszeresen konzultációt folytatott a megállapodás vagy jogi eszköz tartalmáról, hatályáról és valószínű kimeneteléről;

j)    jelentést készít a Kormányzótanács részére az Alapítványt érintő bármilyen jogi eljárásról.

16. cikk

Az Alapítvány finanszírozása

(1)    A befizetések önkéntes alapon történnek, és nem befolyásolják a Kormányzótanácsban való részvételt.

(2)    Az Alapítványt elsősorban a tagjai finanszírozzák. A Kormányzótanács – a biregionális egyensúly tiszteletben tartása mellett – az Alapítvány tevékenységeinek egyéb finanszírozási módjait is mérlegelheti.

3. Különleges esetekben, a Kormányzótanács előzetes értesítését és az azzal való konzultációt követően, az Alapítvány engedélyt kap további források előteremtésére köz- és magánintézményektől származó külső finanszírozás révén, ezen belül megrendelésre készülő jelentések és elemzések készítése révén. Az ilyen források kizárólag az Alapítvány tevékenységeire használhatók fel.

(4)    A Németországi Szövetségi Köztársaság saját költségére és az Alapítványhoz való pénzügyi hozzájárulása keretében megfelelően felszerelt létesítményeket biztosít az Alapítvány részére, valamint biztosítja azok fenntartását, közüzemi költségeit és biztonságát.

17. cikk

A számviteli kimutatások ellenőrzése és közzététele

(1)    A Kormányzótanács független könyvvizsgálókat nevez ki az Alapítvány könyvelésének ellenőrzése érdekében.

(2)    Minden pénzügyi év végén a lehető legkorábban, de legkésőbb a pénzügyi év vége után hat hónappal a tagok rendelkezésére bocsátják az Alapítvány eszközeiről, kötelezettségeiről, bevételeiről és kiadásairól vezetett, független könyvvizsgáló által ellenőrzött számviteli kimutatást, amelyet a Kormányzótanács legközelebbi ülésén jóváhagyás céljából megvizsgál.

(3)    Az ellenőrzött számviteli kimutatás és mérleg összefoglalóját közzéteszik.

18. cikk

Az Alapítvány értékelése

E megállapodás hatálybalépésének időpontjától kezdve az ügyvezető igazgató négyévente az Alapítvány tevékenységeiről készült jelentést nyújt be a Kormányzótanácsnak. A Kormányzótanács átfogóan értékeli ezeket a tevékenységeket, és döntést hoz az Alapítvány jövőbeli tevékenységére vonatkozóan.

19. cikk

Stratégiai partnerségek

(1)    Az Alapítványnak kezdetben négy stratégiai partnere lesz: Az EU részéről a franciaországi „L’Institut des Amériques” és az olaszországi „Regione Lombardia”, valamint a latin-amerikai és karibi részről a Dominikai Köztársaságban található Globális Alapítvány a Demokráciáért és a Fejlődésért (Global Foundation for Democracy and Development (FUNGLODE)) és az ENSZ Latin-amerikai és Karib-térségi Gazdasági Bizottsága (ECLAC).

(2)    Céljainak megvalósítása érdekében az EU–LAC Alapítvány jövőbeli stratégiai partnerségeket hozhat létre mindkét régióból származó kormányközi szervezetekkel, államokkal, valamint köz- és magánintézményekkel, mindig tiszteletben tartva a biregionális egyensúlyt.

20. cikk

Kiváltságok és mentességek

(1)    Az Alapítvány természetét és jogi személyiségét a 2. és 4. cikk határozza meg.

(2)    Az Alapítvány, a Kormányzótanács, az elnök, az ügyvezető igazgató, a személyzet tagjai és a tagok képviselőinek státusza, kiváltságai és mentességei – feladataik Németországi Szövetségi Köztársaság területén való ellátása érdekében – a Németországi Szövetségi Köztársaság kormánya és az Alapítvány között megkötött székhely-megállapodás hatálya alá tartoznak.

(3)     Az e cikk (2) bekezdésében említett, a székhely-megállapodás e megállapodástól független.

(4)    Az Alapítvány a Kormányzótanács által jóváhagyandó egyéb megállapodásokat köthet egy vagy több latin-amerikai és karibi állammal, valamint uniós tagállammal az Alapítvány területükön való megfelelő működéséhez esetlegesen szükséges kiváltságokra és mentességekre vonatkozóan.

(5)    Hivatalos tevékenységi körén belül az Alapítvány, annak eszközei, bevétele és egyéb vagyona mentes minden közvetlen adó alól. Az Alapítvány nem mentesül a nyújtott szolgáltatásokért történő fizetés alól.

(6)     Az Alapítvány ügyvezető igazgatója és személyzete mentesül az Alapítvány által fizetett bérek és díjazások nemzeti adóztatása alól.

(7)     Az Alapítvány személyzetének tagjai az ügyvezető igazgató által kinevezett valamennyi személyzeti tagot jelentik azon munkatársak kivételével, akiket a helyszínen toboroznak és órabérben fizetnek ki.

21. cikk

Az Alapítvány nyelvei

Az Alapítvány munkanyelvei azok a nyelvek, amelyeket a Latin-Amerika és a Karib-térség, valamint az Európai Unió közötti stratégiai partnerség használ 1999. júniusi létrejötte óta.

22. cikk

Vitarendezés

E megállapodás és módosításainak alkalmazásával és értelmezésével kapcsolatban a Felek között felmerülő bármely vitát annak mielőbbi rendezése céljából a Felek közvetlenül egymás között megtárgyalják. Amennyiben a vita ily módon nem rendeződik, a vitát a Kormányzótanács elé terjesztik.

23. cikk

Módosítások

(1)    Ez a megállapodás az EU–LAC Alapítvány Kormányzótanácsának kezdeményezésére, vagy bármely részes Fél kérésére módosítható. A módosítási javaslatokat a letéteményesnek továbbítják, aki azokról minden részes Felet értesít mérlegelés és tárgyalás céljából.

(2)    A módosításokat konszenzus alapján fogadják el, és harminc nappal azután lépnek hatályba, hogy a letéteményes megkapta az e célból szükséges valamennyi formalitás teljesüléséről szóló utolsó értesítést.

(3)    A letéteményes értesíti a részes Feleket a módosítások hatálybalépéséről.

24. cikk

Megerősítés és csatlakozás

(1)    (DÁTUM)-tól/től hatálybalépéséig valamennyi latin-amerikai és karibi állam, az uniós tagállamok, valamint az EU aláírhatja ezt a megállapodást, amelyet meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat a letéteményesnél helyezik letétbe.

(2)    Ezt a megállapodást nyitva hagyják az EU és minden olyan latin-amerikai és karibi állam, valamint uniós tagállam előtt, amelyek nem írták azt alá. A megfelelő csatlakozási okiratokat a letéteményesnél helyezik letétbe.

25. cikk

Hatálybalépés

(1)     Ez a megállapodás harminc nappal azután lép hatályba, hogy minden régióból nyolc részes Fél, ideértve a Németországi Szövetségi Köztársaságot, letétbe helyezte megerősítő vagy csatlakozási okiratát a letéteményesnél. Azon többi latin-amerikai és karibi állam és uniós tagállam, valamint az EU tekintetében, amelyek megerősítő vagy csatlakozási okiratukat a hatálybalépés időpontját követően helyezik letétbe, ez a megállapodás harminc nappal azután lép hatályba, hogy e latin-amerikai és karibi államok és uniós tagállamok, valamint az EU letétbe helyezték megerősítő vagy csatlakozási okiratukat.

(2)    A letéteményes minden részes Felet értesít a megerősítő vagy csatlakozási okirat kézhezvételéről, valamint e megállapodás hatálybalépésének napjáról e cikk (1) bekezdésével összhangban.

26. cikk

Időbeli hatály és felmondás

(1)    Ez a megállapodás határozatlan időtartamra jön létre.

(2)    A megállapodást bármelyik Fél diplomáciai úton felmondhatja a letéteményeshez címzett írásbeli értesítés útján. A felmondás az értesítés kézhezvételétől számított tizenkét hónap elteltével lép hatályba.

27. cikk

Megszűnés és felszámolás

(1)    Az Alapítvány megszűnik:

a) amennyiben az Alapítvány minden tagja, vagy egy tag kivételével az Alapítvány minden tagja felmondja a megállapodást; vagy

b) amennyiben az Alapítvány tagjai annak megszüntetéséről döntenek.

(2)    Megszüntetés esetén az Alapítvány kizárólag a felszámolása céljából létezik. Tevékenységét felszámolók számolják fel, akik értékesítik az Alapítvány eszközeit és megszüntetik a kötelezettségeket. A mérleget a tagok között arányosan osztják fel, azok pénzügyi hozzájárulásának arányában.

28. cikk

Letéteményes

E megállapodás letéteményese az Európai Unió Tanácsa.

29. cikk

Fenntartások

(1)    E megállapodás aláírásakor vagy megerősítésekor vagy az ahhoz történő csatlakozáskor a Felek fenntartásokat és/vagy nyilatkozatokat fogalmazhatnak meg a megállapodás szövegezése tekintetében, feltéve, ha azok nem összeegyeztethetetlenek annak tárgyával és céljával.

(2)    A megfogalmazott fenntartásokat és nyilatkozatokat közlik a letéteményessel, aki értesíti azokról a megállapodás Feleit.

30. cikk

Átmeneti rendelkezések

E megállapodás hatálybalépésétől kezdve a Németországi Szövetségi Köztársaság jogszabályai alapján 2011-ben létrehozott átmeneti alapítvány befejezi tevékenységét és feloszlik. Az átmeneti alapítvány eszközei és kötelezettségei, erőforrásai, pénzeszközei, valamint egyéb szerződéses kötelezettségei átszállnak az e megállapodás alapján létrehozott EU–LAC Alapítványra. E célból az EU–LAC Alapítvány és az átmeneti alapítvány megköti a Németországi Szövetségi Köztársasággal a szükséges jogi eszközöket és eleget tesz a vonatkozó jogi követelményeknek.

A fentiek hiteléül az alulírott, e célból kellően meghatalmazott megbízottak aláírták ezt a megállapodást, amely egy-egy eredeti példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven készült, és a szövegek mindegyike egyaránt hiteles, és az Európai Unió Tanácsának levéltárában helyezik letétbe, amely e megállapodás minden részes Fele részére eljuttat egy-egy hitelesített másolatot.

Kelt ……………-ban/-ben a(z) ………… év ………… havának ………… napján.