52016DC0325

Ajánlás

A TANÁCS AJÁNLÁSA

Dánia 2016. évi nemzeti reformprogramjáról,

amelyben véleményezi Dánia 2016. évi konvergenciaprogramját

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására 2 ,

tekintettel az Európai Parlament állásfoglalásaira 3 ,

tekintettel az Európai Tanács következtetéseire,

tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére,

tekintettel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményére,

tekintettel a szociális védelemmel foglalkozó bizottság véleményére,

tekintettel a Gazdaságpolitikai Bizottság véleményére,

mivel:

(1)A Bizottság 2015. november 26-án elfogadta az éves növekedési jelentést 4 , amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2016. évi európai szemeszterét. Az Európai Tanács 2016. március 17–18-án jóváhagyta az éves növekedési jelentés prioritásait. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján 2015. november 26-án elfogadta a riasztási mechanizmus 5 keretében készült jelentést, amelyben Dániát nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor.

(2)2016. február 26-án közzétették a Dániára vonatkozó 2016. évi országjelentést 6 , amely értékelte a Dánia által tett előrelépéseket a Tanács által 2015. július 14-én elfogadott országspecifikus ajánlások kezelése, valamint az Európa 2020 stratégia nemzeti szintre lebontott célkitűzéseinek teljesítése terén.

(3)2016. április 26-án Dánia benyújtotta 2016. évi nemzeti reformprogramját és 2016. évi konvergenciaprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(4)A vonatkozó országspecifikus ajánlásokat figyelembe vették az európai strukturális és beruházási alapok 2014–2020 közötti időszakra szóló programozása során. Az 1303/2013/EU rendelet 23. cikkének megfelelően a Bizottság kérheti egy tagállamtól partnerségi megállapodása és releváns programjai felülvizsgálatát és azokhoz módosítások javaslatát, amennyiben ez szükséges a vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtásának elősegítése érdekében. Az európai strukturális és beruházási alapok eredményességét és a gondos gazdasági irányítást összekapcsoló intézkedések alkalmazására vonatkozó iránymutatásokban a Bizottság részletesen kifejtette e rendelkezés esetleges alkalmazását 7 .

(5)Dánia jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához tartozik. A 2016. évi konvergenciaprogram szerint a kormány az államháztartási egyenleg javulását, majd 2020-ban kiegyensúlyozott költségvetés elérését tervezi. A középtávú költségvetési cél – a GDP 0,5 %-ának megfelelő mértékű strukturális hiány – elérését a kormány 2016-ra tervezi. A konvergenciaprogram szerint a GDP-arányos államadósság-ráta 2020-ra várhatóan eléri a 35,1 %-ot. A költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv megalapozott. A Bizottság 2016. tavaszi előrejelzése alapján Dánia 2016-ban és 2017-ben teljesíti az ajánlott költségvetési kiigazítást. A konvergenciaprogram értékelése alapján és a Bizottság 2016. tavaszi előrejelzésének figyelembevételével a Tanács véleménye szerint Dánia konvergenciaprogramja várhatóan meg fog felelni a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek.

(6)A népesség elöregedésére való tekintettel Dánia fenntartható növekedésének előfeltétele a megfelelő munkaerő-kínálat biztosítása. A közelmúltban végrehajtott számos jelentős munkaerő-piaci reform célja különösen a munkát vonzóvá tévő ösztönzők növelése és az aktív munkaerő-piaci intézkedések hatékonyságának javítása. E reformok hozzájárulhatnának ahhoz, hogy Dánia elérje az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási célkitűzését, valamint elősegíthetnék a dán jóléti modell fenntarthatóságát. Ugyanakkor a Európa 2020 stratégia társadalmi befogadásra irányuló nemzeti célkitűzése, amelynek célja a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élő emberek számának csökkentése, még messze nem valósult meg. A munkaerő-piaci integráció és a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztathatóságának javítása továbbra is kihívást jelent. Ez különösen vonatkozik a nem EU-s migráns háttérrel rendelkező személyekre, beleértve azokat is, akik hosszabb ideje tartózkodnak Dániában, valamint az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők fiatalokra. A 2016-os háromoldalú tárgyalások során elfogadott, munkaerő-piaci integrációt célzó intézkedések javíthatnának az újonnan érkezett menekültek és migránsok helyzetén. Ugyanakkor további intézkedéseket kell hozni a perifériára szorult egyéb csoportok hatékonyabb munkaerő-piaci bevonásához.

(7)A Dániát jellemző viszonylag magas szintű szociális ellátás fenntartásához alapvető fontosságú, hogy növekedjen a termelékenység, amely az elmúlt két évtized során lanyhult. Az azonosított kiváltó tényezők egyike az, hogy továbbra sem érvényesül a verseny a hazai szolgáltatási ágazatban, különös tekintettel a kiskereskedelemre és az építőiparra. Dániának ezért fokoznia kell az építőipari termelékenység javítására irányuló erőfeszítéseit azáltal, hogy elhárítja az akadályokat és arányos engedélyezési rendszereket biztosít ott, ahol ezek szükségesnek mutatkoznak. Szükséges továbbá, hogy – különösen a kormány által vázolt reformok végrehajtásával – enyhítsék a kiskereskedelmi létesítményekre vonatkozó korlátozásokat.

(8)Dániában a beruházások általános szintje a magánberuházásoknak a gazdasági válság idején történt hirtelen visszaesése óta alacsony. Ez részben visszatükrözi a lakáscélú építési beruházások alacsony szintjét az ingatlanbuborék kipukkadását követően, valamint a vállalati szektor kihasználatlan kapacitását. A beruházások ösztönzése hozzájárulna Dánia gazdasági növekedésének megerősítéséhez és a termelékenység fokozásához. A beruházások előtt a szolgáltatási ágazatban és a kutatás területén is akadályok állnak. A kiskereskedelmi és építőipari ágazat belépési korlátokkal szembesül, amelyek befolyásolják a versenyt és a termelékenységnövekedést. Fokozni lehetne az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy az egyetemi kutatási eredmények alapján üzleti innovációk jöjjenek létre.

(9)Az európai szemeszter keretében a Bizottság elvégezte Dánia gazdaságpolitikájának átfogó elemzését, és azt közzétette a 2016. évi országjelentésben. A Bizottság értékelte továbbá a konvergenciaprogramot és a nemzeti reformprogramot, valamint az előző években Dániának címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket. Figyelembe vette nemcsak a programoknak Dánia fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Európai Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. Az alábbi 1. és 2. ajánlás tükrözi az európai szemeszter keretében tett ajánlásokat.

(10)A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a konvergenciaprogramot, és arról alkotott véleményét 8 mindenekelőtt az alábbi 1. ajánlás tükrözi.

AJÁNLJA, hogy Dánia 2016–2017-ben tegyen intézkedéseket a következők érdekében:

1.Tartsa tiszteletben a középtávú költségvetési célt 2016-ban, és érjen el a GDP 0,25 %-ának megfelelő mértékű éves költségvetési kiigazítást a középtávú költségvetési cél elérése érdekében 2017-ben.

2.Fokozza a termelékenységet és a magánberuházásokat a hazai szolgáltatási szektorban zajló verseny növelése, és különösen a piacra lépés megkönnyítése révén a kiskereskedelemben és az építőiparban. Ösztönözze a vállalkozások és az egyetemek közötti együttműködést.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

a Tanács részéről

az elnök

Choose the experimental features you want to try