EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.11.26.

COM(2015) 701 final

2015/0263(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a strukturálisreform-támogató program 2017–2020-as időszakra vonatkozó létrehozásáról, valamint az 1303/2013/EU és az 1305/2013/EU rendelet módosításáról

{SWD(2015) 750 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A szilárd szabályozási és intézményi környezet és a zavartalanul működő gazdaság kialakítása elengedhetetlen ahhoz, hogy növeljék a gazdaság versenyképességét, ösztönözzék a beruházásokat, elősegítsék a munkahelyteremtést, emeljék az életszínvonalat és fenntartható növekedést érjenek el az uniós tagállamokban. Számos uniós gazdaságban zajlott le, illetve van folyamatban a múltban felhalmozódott makrogazdasági egyensúlyhiányok kiigazítása, sok tagállam pedig az alacsony potenciális növekedés okozta kihívással néz szembe. Ez a helyzet gyakran annak eredményeként alakult ki, hogy az érintett gazdaságokban késedelmesen vagy nem megfelelően hajtották végre a strukturális reformokat. Az Unió szakpolitikai prioritásai közé emelte a strukturális reformok végrehajtását, hogy fenntartható pályára állítsa a gazdasági fellendülést, felszabadítsa a növekedési potenciált a kiigazítási kapacitás megerősítése céljából, és támogatást nyújtson a konvergenciafolyamathoz.

A reformokat helyesen kell megtervezni, jogszabályi formába kell önteni és hatékonyan végre kell hajtani. A sikeres reformok többet igényelnek a szükséges jogszabályok puszta elfogadásánál, hatékonyan végre is kell hajtani azokat, ami azt jelenti, hogy kezelni kell a közigazgatás strukturális problémáit (pl. hatáskörök, mobilitás, ösztönzők, munkafolyamatok változtatásai stb.), valamint a gazdasági és társadalmi területeken jelentkező kihívásokat. Bizonyos időt vesz igénybe, amíg beérnek a reformok eredményei. Ezért a korai és hatékony végrehajtás döntő fontosságú a válság sújtotta vagy strukturális gyengeséggel küzdő gazdaságok számára.

A technikai segítségnyújtás rendkívül fontos a ciprusi és görögországi gazdasági kiigazítás támogatásához (a Ciprust támogató csoport, valamint a Görögországgal foglalkozó munkacsoport útján). A közpolitika szintet teljes spektrumát felölelő területeken Görögországnak és Ciprusnak nyújtott technikai segítségnyújtással (TA) kapcsolatos múltbeli tapasztalatok hasznos tanulságokkal szolgálnak a jövőre nézve, amikor potenciálisan valamennyi tagállam 1 számára elérhetővé teszik a technikai segítségnyújtást.

A fentiek alapján a technikai segítségnyújtást – a Strukturálisreform-támogató Szolgálat égisze alatt – szeretnék kiterjeszteni az ezt kérelmező összes tagállamra. A tagállamok valóban igénybe vehetik a támogatást az intézményi, strukturális és igazgatási reformok kialakítása és végrehajtása tekintetében mutatkozó kihívások kezeléséhez. Ez olyan tényezőkkel függhet össze, mint például a korlátozott igazgatási és intézményi kapacitás, valamint az uniós jogszabályok nem megfelelő alkalmazása és végrehajtása.

Ezen túlmenően az uniós vívmányok végrehajtásának javítása a Bizottság egyik prioritása 2 . E tekintetben a Bizottság jelezte annak szükségességét, hogy „(e)gyüttműködik a tagállamokkal annak érdekében, hogy megvizsgálja, melyek a legjobb módjai az uniós és nemzeti jog közötti megfelelés biztosításának”.

A tagállamokkal való együttműködés szükségessége azon hiányosságok tekintetében is fennáll, amelyeket az európai szemeszter keretében megfogalmazott országspecifikus ajánlásokban javasolt reform végrehajtása terén tártak fel.

Ezzel összefüggésben strukturálisreform-támogató programot kell kialakítania a tagállamok azon általános képességének erősítése céljából, hogy növekedésösztönző intézményi, strukturális és igazgatási reformokat dolgozzanak ki és hajtsanak végre, többek között az uniós alapok hatékony és eredményes felhasználásának elősegítése révén 3 , amennyiben az említett tagállamok az Unió támogatását igénylik ebből a célból.

E program keretében a Bizottság valamely tagállam kérésére nyújt támogatást, amely az alábbiak elősegítéséhez áll rendelkezésre: i. a gazdasági kormányzási folyamatokkal – különösen az európai szemeszter keretében kiadott országspecifikus ajánlásokkal és/vagy az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos egyéb fellépésekkel – összefüggő reformok végrehajtása, ii. a gazdasági kiigazítási programok végrehajtásához kapcsolódó reformok az uniós pénzügyi támogatásban részesülő tagállamok esetében, valamint iii. a tagállamok saját kezdeményezésű reformjai, amelyek célja, hogy azok fenntartható beruházásokat, növekedést és munkahelyteremtést valósítsanak meg.

A reformok támogatása – többek között az uniós alapok (vagyis a közös rendelkezésekről szóló rendelet 4 meghatározása szerinti európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok), a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap 5 , valamint a menekültüggyel, migrációval és határellenőrzéssel kapcsolatos alapok 6 ) hatékony és eredményes felhasználásának elősegítése – konkrét szakpolitikai területekre vonatkozik, különösen az alábbiakra: államháztartási gazdálkodás, költségvetési folyamat, adósságkezelés és adóigazgatás, intézményi reform és a közigazgatás hatékony és szolgáltatásorientált működése, hatékony jogállamiság, az igazságügyi rendszer reformja, valamint a csalás, a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem megerősítése, az üzleti környezet és a magánszektor fejlesztése, finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés, beruházások, pénzügyi ágazatbeli politikák, privatizációs folyamatok, kereskedelem és közvetlen külföldi befektetések, verseny és közbeszerzés, fenntartható ágazati fejlesztés és az innováció támogatása, oktatás és képzés, munkaerő-piaci politikák, társadalmi befogadás, szociális biztonság és szociális jóléti rendszerek, közegészségügy és egészségügyi rendszerek, menekültügyi, migrációs és határellenőrzési politikák, valamint a mezőgazdasági ágazatra és a vidéki területek fenntartható fejlődésére vonatkozó politikák.

•A javaslatnak a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel való összhangja

A program kiegészíti a többéves pénzügyi keret szerinti más uniós finanszírozási programokban rendelkezésre álló, kapacitásépítésre és technikai segítségnyújtásra szolgáló meglévő forrásokat, valamint az uniós alapokból finanszírozott technikai segítségnyújtást és más intézkedéseket.

Több uniós program valóban előirányozza a technikai segítségnyújtás lehetőségét azoknak a tagállamoknak, amelyek bizonyos közpolitikai intézkedéseket vezetnek be egyes konkrét területeken. Ezeket úgy alakították ki, hogy – a konkrét célkitűzés és terület függvényében – elősegítsék a gazdasági növekedéshez kedvező feltételek megteremtését, a társadalom és a környezet védelmét és javítását. Az e programok keretében nyújtott támogatást konkrét tematikus irányultság jellemzi, ami elősegíti a vonatkozó programok konkrét célkitűzéseinek elérését.

A javasolt program célja, hogy hozzáadott értéket teremtsen és kiegészítse a meglévő támogatási intézkedések már eddig is sikeres eredményeit azáltal, hogy a támogatás azon vonatkozásaira összpontosít, amelyek szorosabban kapcsolódnak a tanácsadás és a szakértelem helyszíni biztosításához, vagyis (lehetőség szerint kirendelt szakértő révén) segítséget nyújt a kérelmező tagállamok nemzeti hatóságainak a reformfolyamat során vagy e folyamat meghatározott állomásai vagy különböző szakaszai alkalmával. Ez az ország legsürgetőbb szükségletein alapul, amelyekről a Bizottság és az érintett tagállam kölcsönösen megállapodik.

Ilyen módon növelni lehetne az uniós támogatás hatékonyságát, ha biztosítani tudnák az egyetlen platformon belül összehangolt uniós szakpolitikák szélesebb spektrumát felölelő átfogó megközelítést, valamint a Bizottság és a nemzeti szakértők – megkeresésre nyújtott – célzott helyszíni technikai támogatását. E kiegészítő támogatás a következő megkülönböztető jellemzőkkel rendelkezne: a) valamennyi tagállam számára technikai és pénzügyi támogatást biztosító kapacitás, az egyetlen platformba illeszkedő széles körű közpolitikai reformok tekintetében; valamint b) annak lehetősége, hogy igény esetén és az érintett tagállam hozzájárulásával, minden esetben stabil helyszíni fizikai jelenlétet biztosítsanak.

Ez összhangban van az egyes nemzetközi szervezetek, köztük a nemzetközi pénzügyi szervezetek gyakorlatával, amelyek az érintett országoknak biztosítandó technikai segítségnyújtási kapacitást évek óta integrálják hitelezési és nem hitelezési tevékenységeik keretébe.

A javasolt program még inkább horizontális szempontot vezet be a technikai segítségnyújtásba. A program keretében nyújtott támogatás az alkalmazási körébe tartozó konkrét területek tekintetében átfogó, ugyanakkor a makrogazdasági felügyelet során az érintett ország tekintetében azonosított legsürgetőbb igényekre, vagy az uniós vívmányok végrehajtása során felmerülő hiányosságokra/hatékonysági problémákra összpontosít. A program hozzáadott értéket képvisel a különböző ágazati uniós programokhoz és az uniós alapok keretében végrehajtott fellépésekhez képest, mivel makroszintű országspecifikus szempontot biztosít, miközben támogatja a tagállamokban zajló legfontosabb strukturális reformokat, összhangban az Unió legfontosabb szakpolitikai célkitűzéseivel. Az e program keretében végrehajtott intézkedések hozzáadott értékét más uniós eszközök tekintetében annak szem előtt tartásával fogják biztosítani, hogy a kérelmező tagállamnak nyújtott támogatásra vonatkozó döntés kellően figyelembe vegye az uniós alapokból finanszírozott meglévő fellépéseket és intézkedéseket, illetve az érintett tagállamban folytatott más uniós programokat.

A Bizottság és a kedvezményezett tagállamok – megfelelő felelősségi területükön belül – elősegítik a szinergiákat, és gondoskodnak a program, illetve más uniós programok és eszközök, különösen az uniós alapokból finanszírozott intézkedések közötti hatékony koordinációról. Az említettek megteszik a megfelelő intézkedéseket a következetesség biztosítására, valamint annak elkerülésére, hogy a programozás és végrehajtás szakaszában párhuzamosságok keletkezzenek az e programból támogatott fellépések, illetve a más uniós programok keretében végrehajtott intézkedések között.

Először is a Bizottság – a leginkább érintett szolgálatok képviselőinek bevonásával működő koordinációs mechanizmus létrehozásával – megerősíti a belső munkaszervezés megfelelő koordinációját annak érdekében, hogy az uniós programok és alapok keretében nyújtott támogatás következetes legyen és elkerülje a párhuzamosságokat.

•A javaslat egyéb uniós politikákkal való összhangja

Az Európa 2020 stratégia 7 célja az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés feltételeinek megteremtése minden tagállamban. A gazdasági növekedés alapvetően fontos a munkanélküliség csökkentéséhez, a társadalmi kohézió erősítéséhez és az életszínvonal emeléséhez. Az Unió szakpolitikai prioritásai közé emelte a strukturális reformok végrehajtását, hogy fenntartható pályára állítsa a gazdasági fellendülést, felszabadítsa a növekedési potenciált a kiigazítási kapacitás megerősítése céljából, és támogatást nyújtson a konvergenciafolyamathoz.

A reformfolyamat bonyolult, gyakran költséges, a különböző területeken egyidejűleg kíván szakértelmet, és határon átnyúló hatással járhat. Az uniós támogatás elősegíti, hogy olyan mélyreható, növekedésösztönző reformokat tudjanak végrehajtani a tagállamokban, amelyek az Unió egészére is kihatnak.

Az érintett nemzeti hatóságokkal szoros együttműködésben végrehajtandó program tevékenyen hozzájárul majd az említett tagállamok azon kapacitásának erősítéséhez, hogy intézményi, igazgatási, gazdasági és társadalmi reformokat hajtsanak végre, a polgárokat és a vállalkozásokat szolgáló, egyszerűsített, hatékony és korszerű szervezetek kialakítása érdekében.

A program végezetül lehetővé teszi technikai támogatás nyújtását, ami alapvető fontosságú az egységes piac fontos új elemeinek (annak digitális részét is beleértve) sikeres megvalósításához. Például a tőkepiaci unió cselekvési terve 8 technikai támogatást irányoz elő a tőkepiac fejlesztésére. A program biztosítja a szükséges keretet és finanszírozást ehhez a támogatáshoz.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 175. cikkén (harmadik bekezdés), valamint 197. cikkének (2) bekezdésén alapul.

Az EUMSZ 175. cikke (harmadik bekezdés) úgy rendelkezik, hogy ha az alapokon kívül és az egyéb uniós politikák keretében elhatározott intézkedések sérelme nélkül egyedi fellépések bizonyulnak szükségesnek, akkor az ilyen fellépéseket az Európai Parlament és a Tanács a rendes jogalkotási eljárás keretében, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően fogadhatja el.

Az EUMSZ 197. cikkének (2) bekezdés előírja, hogy az Unió – többek között az információk cseréjének megkönnyítése, valamint a képzési programok támogatása révén – támogathatja a tagállamok azon erőfeszítéseit, amelyek az uniós jog végrehajtásához szükséges közigazgatási kapacitásaik javítására irányulnak. Az ilyen támogatás igénybevételére egyik tagállam sem kötelezhető. Az e célból szükséges intézkedéseket rendes jogalkotási eljárás keretében eljárva az Európai Parlament és a Tanács állapítja meg, kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen harmonizációját.

A 175. cikk (harmadik bekezdés) és a 197. cikk (2) bekezdésének együttes alkalmazása átfogó megközelítést tesz lehetővé olyan uniós programok kialakítása tekintetében, amelyek támogatják a tagállamok nemzeti hatóságainak arra vonatkozó kapacitását és erőfeszítéseit, hogy növekedésösztönző reformokat valósítsanak meg és hajtsanak végre (intézményi – így többek között kormányzati vonatkozásokkal rendelkező – strukturális és/vagy igazgatási reformokat), hogy elősegítsék a fenntartható fejlődést és az innovációt, és ezzel összefüggésben eredményesebbé és hatékonyabb tegyék az uniós alapok felhasználását.

Ugyanakkor a 121. cikk úgy rendelkezik, hogy a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása közös érdekű ügy.

A 175. és a 197. cikkre figyelemmel, e program döntő hozzájárulást nyújthat az alábbiakhoz: i. a tagállamok igazgatási kapacitásának erősítése az uniós jog hatékony végrehajtása tekintetében, a tagállamok nemzeti hatóságai közötti igazgatási együttműködés révén, valamint ii. az Unión belüli gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése, az esb-alapok alapján hozott intézkedéseken kívül; ez a koordinált fellépés végső soron elősegíti iii. a tagállamok gazdaságpolitikái közötti jobb koordináció megvalósítását.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A javasolt intézkedéseknek a tervezett programból történő finanszírozása tiszteletben tartja az európai hozzáadott érték és a szubszidiaritás elveit. Az uniós költségvetésből származó finanszírozás azon tevékenységekre összpontosul, amelyek célkitűzéseit a tagállamok önmagukban nem tudják kellően megvalósítani („szükségesség vizsgálata”), így az Unió beavatkozása hozzáadott értéket képvisel ahhoz képest, mintha a tagállamok egyedül járnának el.

Az Unió a tagállamokhoz viszonyítva jobb helyzetben van ahhoz, hogy azonosítsa, mozgósítsa és összehangolja az (akár az uniós intézmények szolgálatain belülről, akár más országoktól, illetve nemzetközi szervezetektől származó) elérhető legjobb szaktudást, és elősegítse a bevált gyakorlatok cseréjét (valamint biztosítsa azok következetes terjesztését az Unió egészében) a növekedésösztönző célzott reformok tagállami végrehajtásának támogatására.

Ezenfelül a szakértelem Unió általi mozgósítása eredményesebb is lenne, mivel méret- és választékgazdaságosságot eredményezne azáltal, hogy uniós szintű platformot hoz létre a bevált gyakorlatok biztosítására és megosztására.

E tekintetben a végrehajtandó intézkedéseket tagállami erőfeszítéseknek kell kísérniük, és ki kell egészíteni egyéb nemzeti, uniós és nemzetközi szintű programokkal és politikákkal; ez főként olyan támogató fellépések biztosításában ölt testet, amelyek a helyszínen (lehetőség szerint kirendelt szakértők révén) segítik a nemzeti hatóságok reform erőfeszítéseit a reformfolyamat különböző állomásaikor vagy szakaszaiban, különösen olyan beavatkozásokat célozva, amelyek még nem részesülnek támogatásban az uniós alapok más uniós programjai vagy nemzeti kezdeményezések keretébe illeszkedő támogatási intézkedésekből.

A program keretében végrehajtott intézkedéseknek először is lehetővé kell tenniük olyan megoldások kidolgozását és végrehajtását, amelyek a nemzeti kihívások kezelése mellett határon átnyúló és uniós szintű hatást fejthetnek ki, valamint hozzájárulnak a bevált gyakorlatok megosztásához és elősegítik a rendelkezésre álló szakértők hálózatának kiépítését. Végül a program keretében végrehajtott intézkedések hozzájárulnak a kedvezményezett tagállamok és a Bizottság közötti kölcsönös bizalom további előmozdításához.

A javasolt program a legalkalmasabb eszköz a növekedésösztönző reformokat végrehajtó tagállamok helyszíni támogatására, mivel az Unió jobb helyzetben van a tagállamoknál ahhoz, hogy azonosítsa, mozgósítsa és összehangolja a legjobb rendelkezésre álló szakértelmet, valamint hogy koordinált megközelítést biztosítson a segítséget igénylő tagállamok technikai támogatásához.

•Arányosság

A javaslat megfelel az arányosság elvének, mivel az említett célkitűzés európai szintű megvalósításához szükséges minimumra szorítkozik, és nem lépi túl az ehhez szükséges mértéket. A tagállamoknak nyújtandó segítség maguktól a tagállamoktól érkező, támogatás iránti kérelmen alapul. A támogatás alkalmazási körét a Bizottság és az érintett tagállam közötti kölcsönös megállapodással állapítják meg.

3.A GÖRÖGORSZÁGGAL FOGLALKOZÓ MUNKACSOPORT TEVÉKENYSÉGÉNEK EREDMÉNYEI, A JAVASOLT PROGRAM ELŐZETES ÉRTÉKELÉSE

•A Görögországgal foglalkozó munkacsoport értékelése

Egy független tanácsadó cég 2014. júliusban 9 elvégezte azon technikai támogatás értékelését, amelyet a Bizottság szolgálatai (a Görögországgal foglalkozó munkacsoport koordinálásával) nyújtottak Görögországnak a gazdasági kiigazítási program végrehajtásának támogatása céljából. Ez az értékelés a nemzeti hatóságoknak nyújtott technikai segítségnyújtást vizsgálta két kulcsterületen – vagyis az adóigazgatás és a központi igazgatás terén – több mint negyven interjú alapján, amelyeket a technikai segítséget nyújtó és az abban részesülő legfontosabb szereplőkkel készítettek, beleértve Görögország, más részt vevő tagállamok és nemzetközi szervezetek politikai vezetését, felsővezetőit, középvezetőit és beosztottait.

Ez az értékelés összességében véve arra a következtetésre jutott, hogy a Görögországgal foglalkozó munkacsoport által nyújtott és koordinált technikai segítségnyújtás hozzájárult az adóigazgatás és a központi igazgatás terén zajló görögországi reformprogram végrehajtásához a 2011–2013 közötti időszakban. Ez a következtetés a segítségnyújtás eredményességének, hatékonyságának, relevanciájának és fenntarthatóságának értékelésén alapult, és a következtetést a legtöbb érdekelt fél válasza is megerősítette, akik azt közölték, hogy a Görögországgal foglalkozó munkacsoport által nyújtott segítség hiányában a vállalt reformok végrehajtása nem valósult volna meg.

A jövőbeni technikai segítségnyújtás tekintetében a jelentés az alábbiakat állapította meg: „Nem csupán akkor kell technikai segítséget nyújtani, ha egy uniós ország válságban van. Ennek szokásos tevékenységnek kell lennie az Unión belül. Az Európai Bizottság együttműködhet a tagállamokkal olyan, külön költségvetéssel rendelkező állandó szervezet létrehozásában, amely lehetővé teszi a tagállamok közötti együttműködést és a szakértelem cseréjét, valamint összehangolja a technikai segítségnyújtást a tagállamok számára, hogy azok megoszthassák és elfogadhassák a bevált gyakorlatot. A kapott visszajelzésekben kiemelték a bevált gyakorlat megosztásának fontosságát, nem csupán az elképzelések, hanem az elképzelések végrehajtása tekintetében is.”

Ezzel összefüggésben a javasolt program lehetővé teszi a technikai segítségnyújtás fokozását, valamint arra törekszik, hogy az Unió konkrét együttműködést folytathasson a tagállamok nemzeti hatóságaival és helyszíni technikai támogatást nyújthasson az erőfeszítéseikhez a növekedésösztönző strukturális reformok kialakítása és végrehajtása során, azon országok körén túl is, amelyek a gazdasági kiigazítási program alapján uniós pénzügyi támogatásban részesülnek.

•A strukturálisreform-támogató program előzetes értékelése

A Bizottság szolgálatai 2015 második félévében elvégezték a javasolt program előzetes értékelését 10 .

Az előzetes értékelés támogatja a strukturálisreform-támogató program 2017–2020-as időszakra vonatkozó létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatot. Az előzetes értékelés a 966/2012/EU, Euratom rendelet (az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló rendelet) 30. cikkének (4) bekezdésében foglalt követelményeket vizsgálja.

•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

•A szakpolitikai lehetőségek értékelése

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Alapvető jogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A strukturálisreform-támogató program 2017. január 1. és 2020. december 31. közötti végrehajtásának pénzügyi keretösszege legfeljebb 142 800 000 EUR (folyó árakon) a 4 éves időszakra. A megfelelő magyarázatok a pénzügyi kimutatásban szerepelnek.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A program konkrét célkitűzéseinek megvalósítását a technikai támogatási tevékenységekhez kapcsolódó több mutató alapján fogják nyomon követni és értékelni 12 . Ezek az alábbiak: a támogatásban részesülő nemzeti hatóságok száma és típusa, a támogatásnyújtók száma és típusa, a végrehajtott támogatható fellépések száma és típusa (pl. szakértők, képzések, szemináriumok biztosítása stb.) a szakpolitikai kezdeményezések száma (pl. cselekvési tervek, ütemtervek, iránymutatások, ajánlások, ajánlott vagy elfogadott jogszabályok). Az említett kvantitatív információkat az országspecifikus ajánlások, az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos intézkedések, a gazdasági kiigazítási programok vagy a tagállam saját kezdeményezésű reformjai tekintetében fogják összegyűjteni. A várható eredményekre vonatkozó mutatók a program keretében biztosított támogató intézkedések eredményeként a kedvezményezett tagállamok által meghozott, vonatkozó intézkedésekből származnak; ezeket az információkat szintén az országspecifikus ajánlások, az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos intézkedések, a gazdasági kiigazítási programok, illetve a tagállam saját kezdeményezésű reformjai szerinti bontásban közlik. Ezenfelül a várható eredményekre vonatkozó kvalitatív jelzésként szolgálnak a támogatásban részesülő nemzeti hatóságoktól származó, illetve a támogatásnyújtóktól eredő visszajelzések a támogatás szakpolitikai területek és érintett tagállamok szerinti hatásáról és/vagy eredményéről. Továbbá alapvető mutató lesz az érdekeltek véleményének alakulása is arról, hogy a program mennyiben járul hozzá a reformok megvalósításához. Megfelelő kvantitatív és empirikus adatokat is felhasználnak majd értékelési célokra, amennyiben ezek rendelkezésre állnak.

A fenti mutatókat a rendelkezésre álló adatoknak és információknak megfelelően lehet felhasználni, és a Bizottság – a rá ruházott, felhatalmazáson alapuló jogkör alapján – adott esetben kiigazíthatná azokat a program folyamán.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A program általános célkitűzése a tagállami reformok elősegítése azáltal, hogy támogatást nyújt a nemzeti hatóságoknak a gazdasági és társadalmi kihívásokra reagáló, az intézményi, kormányzati, igazgatási, gazdasági és társadalmi reformokra irányuló intézkedések tekintetében, amelyek célja a versenyképesség, a növekedés, a munkahelyteremtés és a beruházások erősítése, többek között az uniós alapok hatékony és eredményes felhasználásának elősegítése révén, elsősorban a gazdasági kormányzási folyamatok keretében (4. cikk).

A program konkrét célkitűzései a következők: a nemzeti hatóságok azon kezdeményezéseinek támogatása, hogy a prioritásoknak megfelelően alakítsák ki a reformjaikat, erősítsék a reformpolitikák és stratégiák megfogalmazását, kidolgozását és végrehajtását, valamint olyan integrált megközelítést alkalmazzanak, amely szektorokon átívelő következetességet biztosít a célok és az eszközök között, továbbá segítségnyújtás a megfelelő eljárások és módszerek meghatározására és végrehajtására irányuló tagállami erőfeszítésekhez, és a tagállamok segítése emberierőforrás-menedzsmentjük hatékonyságának és eredményességének erősítése céljából. A fentiekben említett támogatás konkrét szakpolitikai területekre vonatkozik, például a következőkre: államháztartási gazdálkodás, költségvetési folyamat, adósságkezelés és adóigazgatás, intézményi reform és a közigazgatás hatékony és szolgáltatásorientált működése, hatékony jogállamiság, az igazságügyi rendszer reformja, valamint a csalás, a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem megerősítése, az üzleti környezet és a magánszektor fejlesztése, finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés, beruházások, pénzügyi ágazatbeli politikák, privatizációs folyamatok, kereskedelem és közvetlen külföldi befektetések, verseny, közbeszerzés, fenntartható ágazati fejlesztés és az innováció támogatása, oktatás és képzés, munkaerő-piaci politikák, társadalmi befogadás, szociális biztonság és szociális jóléti rendszerek, közegészségügy és egészségügyi rendszerek, menekültügyi, migrációs és határellenőrzési politikák, valamint a mezőgazdasági ágazatra és a vidéki területek fenntartható fejlődésére vonatkozó politikák (5. cikk).

A program keretében finanszírozott fellépések típusai közé tartoznak többek között a szemináriumok, konferenciák és munkaértekezletek, munkalátogatások, tanulmányok, kutatás, elemezések és felmérések, értékelések és hatásvizsgálatok, projekt-előkészítés, végrehajtás és értékelés, IT kapacitásépítés, szakpolitikai tanácsadással kapcsolatos szakértelem, szakpolitikai változtatás, jogalkotási, intézményi, strukturális és/vagy igazgatási reformok, valamint (helyi) szakértők biztosítása, a helyszíni operatív támogatás megszervezése olyan területeken, mint a menekültügy, a migráció és a határellenőrzés (6. cikk). Az említett fellépések a reformfolyamat különböző szakaszaira vonatkozhatnak.

A Bizottság és az érintett tagállamok gondoskodnak az e program keretében végrehajtott fellépések, valamint az érintett tagállamokban más uniós eszközök alapján végrehajtott intézkedések, különösen az uniós alapokból finanszírozott intézkedések közötti következetességről, kiegészítő jellegről és szinergiáról (13. cikk); ugyanazon kiadások kettős finanszírozását el fogják kerülni (11. cikk).

Az e program szerinti támogatás iránti kérelmet az ilyen támogatásban részesülni kívánó tagállamnak kell benyújtania. A kérelmet az európai szemeszter keretében lehet benyújtani minden esetben az adott naptári év október 31-ig. A támogatás iránti kérelem az alábbi három körülményre vonatkozhat: a) a gazdasági kormányzási folyamatok, különösen az európai szemeszter keretében kibocsátott vonatkozó országspecifikus ajánlások vagy az uniós joggal kapcsolatos egyéb intézkedések végrehajtása keretében tett reformok megvalósítása; b) a meglévő eszközök alapján uniós pénzügyi támogatásban részesülő tagállamok gazdasági kiigazítási programjaival összefüggő reformok végrehajtása; valamint c) a tagállamok saját kezdeményezésre vállalt, különösen a fenntartható beruházásokra, a növekedésre és a munkahelyteremtésre irányuló reformok végrehajtása.

A feltárt problémák sürgőssége, kiterjedtsége és mélysége, a szakpolitikai területenkénti támogatási igény, valamint a társadalmi-gazdasági mutatók elemzése és a tagállam általános igazgatási kapacitása alapján a Bizottság elemzi a tagállam támogatás iránti kérelmét, szem előtt tartva az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveit. A fentiek alapján, valamint figyelembe véve az uniós alapokból vagy más uniós programokból finanszírozott meglévő fellépéseket és intézkedéseket, a Bizottság az érintett tagállamokkal szorosan együttműködve meghatározza a nyújtandó támogatás kiemelt területeit és alkalmazási körét, és a globális pénzügyi hozzájárulást.

E rendelet végrehajtása során a Bizottság többéves munkaprogramokat hoz létre, amelyek meghatározzák a tervezett támogatás révén megvalósítandó szakpolitikai célokat és a várható eredményeket, valamint az érintett szakpolitikai területek finanszírozási prioritásait. A többéves munkaprogramok további részleteit az éves végrehajtási munkaprogramok határozzák meg végrehajtási határozatok útján (12. cikk).

A program végrehajtására biztosított pénzügyi keretösszeg legfeljebb 142 800 000 EUR (9. cikk). Ezt az összeget az 1303/2013/EU és az 1305/2013/EU rendelet alapján, a Bizottság kezdeményezésére létrehozott technikai segítségnyújtási forrásokból bocsátják rendelkezésre, és megfelelően elkülönítik a program alkalmazási körének és céljának keretei közötti felhasználásra. E célból a Bizottság javasolja az 1303/2013/EU rendelet 91. cikke (3) bekezdésének, valamint az 1305/2013/EU rendelet 51. cikke (1) bekezdésének módosítását (17., 18. cikk).

Ezenfelül a program további pénzügyi forrásokat is kaphat a tagállami kezdeményezésre létrejött, technikai segítségnyújtásra vonatkozó pénzügyi forrásokból származó önkéntes juttatásokból. A Bizottság ezért javasolja az 1303/2013/EU rendelet 25. cikkének módosítását annak érdekében, hogy minden tagállam (és ne csupán – a jelenlegi helyzetnek megfelelően – az ideiglenes pénzügyi nehézségekkel küzdő tagállamok) számára lehetővé tegyék, hogy hozzájáruljanak a program pénzügyi keretösszegéhez az 1303/2013/EU rendelet 59. cikke alapján rendelkezésre álló, a tagállamok kezdeményezésére létrejött technikai segítségnyújtási források egy részének átcsoportosítása révén (17. cikk). Az említett további finanszírozási források olyan fellépések támogatására használhatók fel, amelyek elősegítik az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési stratégiájának kizárólag a kedvezményezett tagállamokban történő megvalósítását (10.cikk).

2015/0263 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a strukturálisreform-támogató program 2017–2020-as időszakra vonatkozó létrehozásáról, valamint az 1303/2013/EU és az 1305/2013/EU rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, különösen annak 175. cikke harmadik bekezdésére és 197. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 9. cikke szerint szakpolitikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Unió figyelembe veszi a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális biztonság biztosítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás, a képzés és az emberi egészség védelmének magas szintjére vonatkozó követelményeket. Ezenfelül az Európai Unió működéséről szóló szerződés 11. cikke előírja, hogy a környezetvédelmi követelményeket — különösen a fenntartható fejlődés előmozdítására tekintettel — be kell illeszteni az uniós politikákba.

(2)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 120. és 121. cikke úgy rendelkezik, hogy a tagállamok azzal a szándékkal folytatják gazdaságpolitikájukat, hogy a Tanács által megfogalmazott átfogó iránymutatások szerint hozzájáruljanak az Unió célkitűzéseinek megvalósításához. Ily módon a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása közös érdekű ügy.

(3)Több tagállamban zajlott le, illetve van folyamatban a múltban felhalmozódott makrogazdasági egyensúlyhiányok kiigazítása, sok tagállam pedig az alacsony potenciális növekedés okozta kihívással néz szembe. Az Unió szakpolitikai prioritásai közé emelte a strukturális reformok végrehajtását, hogy fenntartható pályára állítsa a gazdasági fellendülést, felszabadítsa a növekedési potenciált a kiigazítási kapacitás megerősítése céljából, és támogatást nyújtson a konvergenciafolyamathoz.

(4)A reformok jellegűknél fogva bonyolult folyamatok, amelyekhez rendkívül speciális ismeretek és szakértelem egész láncolatára van szükség. A különféle közpolitikai területeken végzett reformok kezelése nehéz feladat, mivel azok eredményei gyakran csak bizonyos idő elteltével érzékelhetők. Ezért a korai és hatékony tervezés és végrehajtás döntő fontosságú a válság sújtotta vagy strukturális gyengeséggel küzdő gazdaságok számára. Ezzel összefüggésben döntő fontosságú volt az Unió technikai segítségnyújtás formájában biztosított támogatása az elmúlt években végrehajtott görögországi és ciprusi gazdasági kiigazítás elősegítéséhez.

(5)A tagállamok igénybe vehetik a támogatást a strukturális reformok kialakítása és végrehajtása tekintetében mutatkozó kihívások kezeléséhez. A kihívások különféle tényezőktől függhetnek, ideértve a korlátozott igazgatási és intézményi kapacitást vagy az uniós jogszabályok nem megfelelő alkalmazását és végrehajtását.

(6)Az Unió sokéves tapasztalattal rendelkezik abban a tekintetben, hogy egyedi támogatást nyújt a nemzeti közigazgatásoknak és más tagállami hatóságoknak a kapacitásépítéshez és bizonyos szektorok (pl. adórendszer, vámügy, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatás) hasonló intézkedéseihez, valamint a kohéziós politika végrehajtása tekintetében. A reformok végrehajtásához a nemzeti hatóságoknak biztosított segítségnyújtás terén szerzett uniós tapasztalatot fel kell használni a tagállamoknak nyújtandó uniós támogatási kapacitás erősítése érdekében. Valóban átfogó és integrált fellépés szükséges ahhoz, hogy támogatást nyújtsanak azoknak a tagállamoknak, amelyek növekedésösztönző reformokat hajtanak végre, és uniós segítségnyújtást igényelnek ebben a tekintetben.

(7)Ezzel összefüggésben strukturálisreform-támogató programot kell kialakítania (a továbbiakban: a program) a tagállamok azon képességének erősítése céljából, hogy növekedésösztönző intézményi és strukturális reformokat dolgozzanak ki és hajtsanak végre, többek között az uniós alapok hatékony és eredményes felhasználásának elősegítése révén. A program célja, hogy elősegítse a gazdaságélénkítés, a munkahelyteremtés, az európai versenyképesség erősítése és a reálgazdaságba történő beruházások terén elérendő közös célkitűzések megvalósítását.

(8)A program szerinti támogatást a Bizottságnak egy tagállam megkeresésére kell nyújtania olyan területeken, mint a költségvetés és az adórendszer, a közfeladatok, az intézmények és igazgatási reformok, az igazságszolgáltatási rendszer, a csalás, a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem, az üzleti környezet, a magánszektor fejlesztése, a beruházások, a verseny, a közbeszerzés, a privatizációs folyamatok, a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés, a beruházások, a kereskedelem, a fenntartható fejlődés, az innováció, az oktatás és a képzés, a munkaügyi politikák, a közegészségügy, a menekültügyi és migrációs politikák, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, valamint a pénzügyi szektorra vonatkozó politikák.

(9)A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a program alapján támogatást kérhessenek a Bizottságtól a gazdasági kormányzási folyamatok, különösen az európai szemeszteren belüli országspecifikus ajánlások keretébe illeszkedő reformok végrehajtása, az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos intézkedések, valamint a gazdasági kiigazítási programok végrehajtása tekintetében. Lehetővé kell tenni számukra azt is, hogy támogatást kérhessenek a saját kezdeményezésükre vállalt reformok tekintetében, amelyek célja a fenntartható beruházások, a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés megvalósítása.

(10)A kérelmező tagállammal – többek között az európai szemeszter keretében – folytatott párbeszédet követően a Bizottságnak az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveit szem előtt tartva kell elemeznie a kérelmet, továbbá a nyújtandó támogatást a feltárt problémák sürgőssége, kiterjedtsége és mélysége, a mérlegelt szakpolitikai területekkel kapcsolatos támogatási igény, a társadalmi-gazdasági mutatók elemzése és a tagállam általános igazgatási kapacitása alapján kell meghatároznia. A Bizottságnak emellett – az érintett tagállammal szorosan együttműködve – meg kell határoznia a kiemelt területeket, a nyújtandó támogatási intézkedések alkalmazási körét, valamint az e támogatáshoz való globális pénzügyi hozzájárulást, figyelembe véve az uniós alapokból vagy más uniós programokból finanszírozott meglévő fellépéseket és intézkedéseket.

(11)A Bizottság „Az uniós költségvetés felülvizsgálata” 13 és „Az Európa 2020 költségvetése” 14 című közleményeiben hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a finanszírozás az egyértelmű európai hozzáadott értékkel rendelkező tevékenységekre összpontosuljon, vagyis azokra, ahol az uniós beavatkozás többletértéket biztosíthat a tagállamok önálló fellépéséhez képest. Ezzel összefüggésben a program alapján végrehajtott támogatási intézkedéseknek biztosítaniuk kell a kiegészítő jelleget és a szinergiát egyéb nemzeti, uniós és nemzetközi szintű programokkal és politikákkal. A program szerinti fellépéseknek lehetővé kell tenniük olyan megoldások kidolgozását és végrehajtását, amelyek kezelik a határon átnyúló hatású nemzeti kihívásokat, illetve az egész Uniót érintő kihívásokat, és megvalósítják az uniós jog következetes és koherens végrehajtását. Ezenfelül elő kell segíteniük a bizalom továbbfejlesztését és az együttműködés előmozdítását a Bizottság és a tagállamok kapcsolatában, valamint a tagállamok között. Továbbá az Unió jobb helyzetben van a tagállamoknál ahhoz, hogy platformot biztosítson a partnerek bevált gyakorlatainak megosztásához és a szakértelem mozgósításához.

(12)A programra vonatkozóan pénzügyi keretösszeget kell meghatározni, amelynek négyéves időszakot kell lefednie, hogy a program időtartama összhangba kerüljön az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletben 15 megállapított többéves pénzügyi keret időszakával.

(13)A program pénzügyi keretösszegét a Bizottság kezdeményezésére az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 16 , valamint az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 17 alapján megállapított technikai segítségnyújtási juttatásokból rendelkezésre bocsátott pénzügyi forrásoknak kell alkotniuk. E rendelkezésre bocsátás lehetővé tétele érdekében módosítani kell az említett rendeleteket.

(14)A támogatást igénylő tagállamoknak képesnek kell lenniük arra, hogy további pénzeszközökkel hozzájáruljanak a program pénzügyi keretösszegéhez. Jelenleg az 1303/2013/EU rendelet az ideiglenes költségvetési nehézségekkel küzdő tagállamokra korlátozza annak lehetőségét, hogy átcsoportosítsák a tagállami kezdeményezésre technikai segítségnyújtásra elkülönített forrásokat. Ezért az 1303/2013/EU rendeletet módosítani kell annak érdekében, hogy minden tagállam pénzügyileg szerepet vállalhasson a programban. Az uniós költségvetésbe átcsoportosított forrásokat olyan intézkedések támogatására kell fordítani, amelyek az érintett tagállamokban elősegítik az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést vagy az egyes alapok célkitűzéseit.

(15)Ezt a rendeletet az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom 18 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban kell végrehajtani. A Bizottságnak olyan többéves programokat kell elfogadnia, amelyek meghatározzák a megvalósítandó politikai célkitűzéseket, a támogatás várható eredményeit és a megfelelő szakpolitikai területek finanszírozási prioritásait. Ezeket az elemeket tovább kell pontosítani a végrehajtási aktusokkal elfogadott éves munkaprogramokban.

(16)Figyelemmel annak fontosságára, hogy fenntartsák a strukturális, intézményi és igazgatási reformok végrehajtására irányuló tagállami erőfeszítéseket, a program célkitűzéseinek eléréshez az elszámolható költségek 100 %-os társfinanszírozási arányára van szükség, ugyanakkor biztosítani kell az összhangot a társfinanszírozási és a nonprofit elvvel.

(17)Azonnali reagálást igénylő, előreláthatatlan és megfelelően indokolt sürgős esetekben, például a gazdaság súlyos zavara, vagy az adott tagállam gazdasági vagy társadalmi feltételeit súlyosan érintő és általa nem befolyásolható lényeges körülmény esetén lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy a tagállam kérésére – a program alapján támogatható célkitűzéseknek és fellépéseknek megfelelően – különleges intézkedéseket fogadhasson el az éves munkaprogram egy korlátozott hányada tekintetében, hogy támogatást nyújtson a nemzeti hatóságoknak a sürgős szükségletek kezeléséhez.

(18)Az uniós költségvetésből származó pénzeszközök hatékony és következetes elosztása, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének érvényesítése érdekében az e program alapján hozott intézkedéseknek ki kell egészíteniük a folyamatban lévő uniós programokat és hozzá kell járulniuk azokhoz, ugyanakkor el kell kerülniük ugyanazon kiadások kettős finanszírozását. A Bizottságnak és az érintett tagállamoknak saját felelősségi területükön belül, uniós és tagállami szinten a folyamat minden szakaszában gondoskodniuk kell a hatékony koordinációról, hogy következetességet, kiegészítő jelleget és szinergiát biztosítsanak azokkal a finanszírozási forrásokkal, amelyek az e programhoz szorosan kapcsolódó fellépéseket támogatnak az érintett tagállamokban, különösen az uniós alapokból finanszírozott tagállamokbeli intézkedésekkel.

(19)Az Unió pénzügyi érdekeit a kiadási ciklus egészében arányos intézkedésekkel kell védeni, beleértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az elveszített, jogtalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzösszegek visszafizettetését, valamint – adott esetben – a szankciókat is.

(20)A program értékelésének megkönnyítése érdekében kezdettől fogva megfelelő keretet kell létrehozni a program eredményeinek nyomon követésére. Félidős értékelést kell végezni, amely megvizsgálja a program célkitűzéseinek megvalósulását, hatékonyságát és európai szintű hozzáadott értékét. A záró értékelésnek emellett a program hosszú távú hatását és fenntarthatósági hatásait is vizsgálnia kell. Az említett értékeléseknek a program hatásait mérő mutatókra kell épülniük.

(21)Annak érdekében, hogy a program végrehajtása során szerzett tapasztalatok fényében a Bizottság kiigazítsa a program célkitűzéseinek megvalósítását mérő mutatók listáját, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskört kell a Bizottságra ruházni a lista módosítása tekintetében. Kiemelt fontosságú, hogy a Bizottság előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, kellő időben és megfelelő módon történő továbbításáról.

(22)Az e rendeletnek a többéves és éves munkaprogramok elfogadása tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében végrehajtási hatáskört kell ruházni a Bizottságra.

(23)Mivel e rendelet célkitűzéseit, nevezetesen a tagállamok intézményi, igazgatási és strukturális reformjainak elősegítését azáltal, hogy többek között az uniós alapok hatékony és eredményes felhasználásának elősegítése révén támogatást nyújtanak a nemzeti hatóságoknak az intézményi, kormányzati, igazgatási, gazdasági és társadalmi reformokra irányuló intézkedések tekintetében, a tagállamok önmagukban nem tudják kielégítően megvalósítani, hanem a célkitűzések terjedelme és hatásai miatt azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket, mivel a támogatás alkalmazási körét az érintett tagállammal kötött kölcsönös megállapodással állapítják meg.

(24)Az e rendeletben foglalt intézkedések azonnali alkalmazása érdekében e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk
A program létrehozása és időtartama

Ez a rendelet a 2017. január 1-jétől 2020. december 31-ig tartó időszakra létrehozza a strukturálisreform-támogató programot (a továbbiakban: „a program”).

2. cikk
Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„kedvezményezett tagállam”: az e program alapján az Uniótól támogatásban részesülő tagállam;

2.„uniós alapok”: az 1303/2013/EU rendelet 1. cikkében említett európai strukturális és beruházási alapok, a 223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 19 létrehozott, a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap, az 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 20 létrehozott, Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, az 513/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 21 létrehozott, a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz, továbbá az 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 22 létrehozott, a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz.

3. cikk
Európai hozzáadott érték

(1)A program európai hozzáadott értékkel rendelkező fellépéseket finanszíroz. Ennek érdekében a Bizottság gondoskodik arról, hogy a finanszírozásra kiválasztott fellépések valószínűsíthetően európai hozzáadott értékű eredményt érjenek el, és nyomon követi, hogy az európai hozzáadott érték ténylegesen megvalósult-e.

(2)A program fellépései és tevékenységei különösen az alábbiak révén biztosítanak európai hozzáadott értéket:

a)a határon átnyúló hatású nemzeti kihívásokat vagy az egész Uniót érintő kihívásokat kezelő megoldások kidolgozása és végrehajtása;

b)azok kiegészítő jellege és szinergiája egyéb uniós programokkal és szakpolitikákkal nemzeti, uniós és nemzetközi szinten;

c)azok hozzájárulása az uniós jog következetes és koherens végrehajtásához;

d)azok hozzájárulása a bevált gyakorlatok megosztásához, valamint az egész Unióra kiterjedő platform és szakértői hálózat kiépítéséhez;

e)a kedvezményezett tagállamok és a Bizottság közötti kölcsönös bizalom, valamint a tagállamok közötti együttműködés előmozdítása.

4. cikk
Általános célkitűzés

A program általános célkitűzése a tagállamok intézményi, igazgatási és strukturális reformjainak elősegítése azáltal, hogy támogatást nyújt a nemzeti hatóságoknak a gazdasági és társadalmi kihívásokra reagáló, intézményi, kormányzati, igazgatási, gazdasági és társadalmi reformokra irányuló intézkedések tekintetében, amelyek célja a versenyképesség, a növekedés, a munkahelyteremtés és a beruházások erősítése többek között az uniós alapok hatékony és eredményes felhasználásának elősegítése révén, elsősorban a gazdasági kormányzási folyamatok keretében.

5. cikk
A program konkrét célkitűzései és alkalmazási köre

(1)A 4. cikkben meghatározott általános célkitűzés megvalósítása érdekében a program a következő konkrét célkitűzésekkel rendelkezik:

a)a nemzeti hatóságok azon kezdeményezéseinek támogatása, hogy a prioritásoknak megfelelően alakítsák ki reformjaikat, figyelembe véve a kezdeti feltételeket és a várt társadalmi-gazdasági hatásokat;

b)a nemzeti hatóságok támogatása, hogy erősítsék a reformpolitikák és stratégiák megfogalmazására, kidolgozására és végrehajtására irányuló kapacitásukat, valamint olyan integrált megközelítést alkalmazzanak, amely szektorokon átívelő következetességet biztosít a célok és az eszközök között;

c)a nemzeti hatóságok arra irányuló erőfeszítéseinek támogatása, hogy a más országok által hasonló helyzetek kezelése során bevált gyakorlatok és levont tanulságok figyelembevételével megfelelő folyamatokat és módszertanokat határozzanak meg és alkalmazzanak;

d)segítségnyújtás a nemzeti hatóságoknak az emberierőforrás-menedzsment hatékonyságának és eredményességének fokozásához, adott esetben a felelősségi területek világos meghatározása, valamint a szaktudás és szakértelem erősítése révén.

E célkitűzéseket a kedvezményezett tagállamokkal szoros együttműködésben kell megvalósítani.

(2)    Az (1) bekezdésben meghatározott konkrét célkitűzések a versenyképességgel, a gazdasági növekedéssel, a munkahelyteremtéssel és a beruházásokkal összefüggő – különösen az alábbi – szakpolitikai területekre utalnak:

a)államháztartási gazdálkodás, költségvetési folyamat, adósságkezelés és adóigazgatás;

b)intézményi reform és a közigazgatás hatékony és szolgáltatásorientált működése, hatékony jogállamiság, az igazságszolgáltatási rendszer reformja, valamint a csalás, a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem megerősítése;

c)üzleti környezet, a magánszektor fejlesztése, beruházások, privatizációs folyamatok, kereskedelem és közvetlen külföldi befektetések, verseny és közbeszerzés, fenntartható ágazati fejlesztés és az innováció támogatása;

d)oktatás és képzés, munkaerő-piaci politikák, társadalmi befogadás, szociális biztonság és szociális jóléti rendszerek, közegészségügy és egészségügyi rendszerek, menekültügyi, migrációs és határellenőrzési politikák;

e)a mezőgazdasági ágazatra, valamint a vidéki térségek fenntartható fejlődésére vonatkozó politikák;

f)a pénzügyi szektorra vonatkozó politikák és a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés.

6. cikk
Támogatható fellépések

A 4. és az 5. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósítása érdekében a program különösen a következő fellépés-típusokat finanszírozhatja:

a)a szakpolitikai tanácsadással, a szakpolitikai változtatással, valamint a jogalkotási, intézményi, strukturális és igazgatási reformokkal kapcsolatos szakismeret biztosítása;

b)szakértő(k) (többek között helyi szakértők) biztosítása rövid vagy hosszú időszakra, konkrét területeken feladatok elvégzése vagy operatív tevékenység folytatása céljából, szükség esetén tolmácsolási, fordítási és együttműködési támogatással, igazgatási segítségnyújtással, valamint infrastrukturális létesítményekkel és felszereléssel együtt;

c)intézményi, igazgatási vagy ágazati kapacitásépítés és a kapcsolódó támogató intézkedések, nevezetesen:

i.szemináriumok, konferenciák és munkaértekezletek;

ii.munkalátogatások az érintett tagállamokba vagy harmadik országba, hogy a tisztviselők szakértelemre és szaktudásra tegyenek szert az adott ügyekben vagy növeljék a meglévő szakismeretüket;

iii.képzések és online vagy egyéb képzési modulok kidolgozása az érintett reformokkal kapcsolatos, szükséges szakértelem és szaktudás támogatása céljából;

d)adatok és statisztikák gyűjtése; közös módszertanok, valamint adott esetben mutatók és teljesítménymérő referenciaértékek kidolgozása;

e)a helyi operatív támogatás szervezése olyan területeken, mint a menekültügy, a migráció és a határellenőrzés;

f)IT kapacitásépítés: az érintett reformok végrehajtásához szükséges IT infrastruktúra és alkalmazások fejlesztése, karbantartása, üzemeltetése és minőségellenőrzése;

g)tanulmányok, kutatások, elemzések és felmérések; értékelések és hatásvizsgálatok; útmutatók, jelentések és oktatási anyagok kidolgozása és közzététele;

h)kommunikációs projektek: oktatási, együttműködési, figyelemfelhívó és terjesztési tevékenységek, valamint a bevált gyakorlatok cseréje; figyelemfelhívó és tájékoztató kampányok, médiakampányok és események szervezése, az intézményi kommunikációt is beleértve;

i)anyagok összeállítása és közzététele, információk terjesztése és a program eredményeinek megismertetése céljából; információs és kommunikációs technológiákat alkalmazó rendszerek és eszközök kifejlesztése, üzemeltetése és karbantartása;

j)a 4. és az 5. cikkben meghatározott általános és konkrét célkitűzéseket elősegítő bármely egyéb tevékenység.

7. cikk
A támogatás iránti kérelem

(1)A program alapján támogatásban részesülni kívánó tagállam támogatás iránti kérelmet nyújt be a Bizottsághoz, amelyben meghatározza a támogatandó szakpolitikai területeket és prioritásokat a programnak az 5. cikk (2) bekezdésében meghatározott alkalmazási körén belül. Ezt a kérelmet legkésőbb az adott naptári év október 31-ig kell benyújtani.

(2)Az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveit szem előtt tartva, a tagállammal – többek között az európai szemeszter keretében – folytatott párbeszédet követően a Bizottság elemzi az (1) bekezdésben említett, támogatás iránti kérelmet, a feltárt problémák sürgőssége, kiterjedtsége és mélysége, az érintett szakpolitikai területekkel kapcsolatos támogatási igény, a társadalmi-gazdasági mutatók elemzése és a tagállam általános igazgatási kapacitása alapján. Az uniós alapokból vagy más uniós programokból finanszírozott meglévő fellépéseket és intézkedéseket figyelembe véve, a Bizottság az érintett tagállamokkal szorosan együttműködve meghatározza a kiemelt támogatandó területeket, a nyújtandó támogatási intézkedések alkalmazási körét, és az e támogatáshoz nyújtott globális pénzügyi hozzájárulást.

(3)A támogatás iránti kérelem az alábbiak tekintetében nyújtható be:

a)a gazdasági kormányzás folyamataiba illeszkedő reformok, különösen az európai szemeszter keretében kibocsátott vonatkozó országspecifikus ajánlások vagy az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos vonatkozó intézkedések végrehajtása;

b)az euróövezeti tagállamok esetében a 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 23 , a nem euróövezeti tagállamok esetében pedig a 332/2002/EK tanácsi rendeletnek 24 megfelelően, a meglévő eszközök alapján uniós pénzügyi támogatásban részesülő tagállamok gazdasági kiigazítási programjainak végrehajtása;

c)a tagállamok saját kezdeményezésére, különösen a fenntartható beruházások, a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés megvalósítása céljából vállalt reformjainak végrehajtása.

8. cikk
A támogatás szervezése

(1)A Bizottság más tagállamokkal vagy nemzetközi szervezetekkel együttműködve állapíthatja meg a kedvezményezett tagállamok részére tervezett támogatást.

(2)A kedvezményezett tagállam a Bizottság koordinálásával partnerségi megállapodást köthet egy vagy több tagállammal, amelyek reformpartnerekként járnak el a konkrét reformterületek tekintetében. A reformpartner a Bizottság koordinálásával elősegíti a stratégia és a reformütemtervek kidolgozását, magas színvonalú segítségnyújtás megtervezését vagy a stratégia és a projektek végrehajtásának felügyeletét.

9. cikk
Pénzügyi keretösszeg

(1)A program végrehajtására biztosított pénzügyi keretösszeg legfeljebb 142 800 000 EUR.

(2)A program pénzügyi allokációja fedezheti a program irányításához és a program célkitűzéseinek megvalósításához szükséges előkészítő, nyomon követési, ellenőrzési és értékelési tevékenységekkel – különösen tanulmányokkal, szakértői ülésekkel, információs és kommunikációs fellépésekkel, többek között az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációval – kapcsolatos kiadásokat, amennyiben azok kapcsolódnak e rendelet általános célkitűzéseihez, továbbá az információk feldolgozására és cseréjére összpontosító IT hálózatokkal kapcsolatos kiadásokat, valamint a program irányítása tekintetében a Bizottságnál felmerült minden egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadást.

(3)A költségvetési hatóság az 1311/2013/EU, Euratom rendelettel létrehozott többéves pénzügyi keret korlátai között engedélyezi a rendelkezésre álló éves előirányzatokat.

10. cikk
A program költségvetéséhez való egyéb pénzügyi hozzájárulások

(1)A 9. cikkben meghatározott pénzügyi keretösszeg mellett a program a tagállamok kiegészítő hozzájárulásaiból is finanszírozható.

(2)Az (1) bekezdésben említett kiegészítő hozzájárulásokat azok a hozzájárulások alkothatják, amelyeket az 1303/2013/EU rendelet 59. cikke alapján a tagállamok kezdeményezésére technikai segítségnyújtás céljából biztosított és az említett rendelet 25. cikke szerint átcsoportosított forrásokból bocsátanak rendelkezésre.

(3)Az (1) bekezdésben említett kiegészítő hozzájárulások olyan támogató intézkedésekre kell fordítani, amelyek elősegítik az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia megvalósítását. A kedvezményezett tagállam (2) bekezdés szerinti hozzájárulása kizárólag az adott tagállamban használható fel.

11. cikk
A kettős finanszírozás tilalma

Az e rendelet alapján finanszírozott fellépések támogatásban részesülhetnek az uniós költségvetés szerinti más uniós programokból, eszközökből vagy alapokból, feltéve, hogy a támogatás nem ugyanazokat a költségtételeket fedezi.

12. cikk
A program végrehajtása

(1)A Bizottság a 966/2012/EU, Euratom rendeletnek megfelelően hajtja végre a programot.

(2)A program intézkedéseit vagy közvetlenül a Bizottság, vagy közvetetten a tagállamoktól eltérő szerv vagy személy hatja végre a 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikkével összhangban. Az e rendelet 6. cikkében foglalt fellépések uniós pénzügyi támogatása az alábbi formában történik:

a)vissza nem térítendő támogatás (többek között a tagállamok nemzeti hatóságai javára nyújtott támogatások is);

b)közbeszerzési szerződések;

c)külső szakértőknél felmerült költségek megtérítése;

d)vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulások;

e)közvetett irányítás keretében végrehajtott intézkedések.

(3)Vissza nem térítendő támogatás a tagállamok nemzeti hatóságai, az Európai Beruházási Bank csoportja, nemzetközi szervezetek, valamint az alábbiak bármelyikének területén jogszerűen letelepedett állami és/vagy magán szervezetek és jogalanyok számára ítélhető oda:

a) tagállamok;

b)az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes EFTA-országok, az EGT-megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően.

A vissza nem térítendő támogatások társfinanszírozási rátája az elszámolható költségek legfeljebb 100 %-a, a társfinanszírozási és a nonprofit elv sérelme nélkül.

(4)A támogatás egyéni szakértők révén is nyújtható, akiket felkérhetnek arra, hogy segítsék elő a program keretében szervezett, kiválasztott tevékenységeket, amennyiben ez az 5. cikkben meghatározott konkrét célkitűzések megvalósításához szükséges.

(5)A program végrehajtása érdekében a Bizottság végrehajtási aktusok útján többéves munkaprogramokat fogad el. A többéves munkaprogramok meghatározzák a tervezett támogatás révén megvalósítandó szakpolitikai célokat és a várható eredményeket, valamint az érintett szakpolitikai területek finanszírozási prioritásait. A többéves munkaprogramokat végrehajtási aktusok útján elfogadott éves munkaprogramokban kell tovább pontosítani, amelyek a 966/2012/EU, Euratom rendeletben előírt összes elemmel együtt meghatározzák a végrehajtásukhoz szükséges intézkedéseket.

(6)A források kellő időben történő rendelkezésre állása céljából az éves munkaprogram feltüntetheti, hogy azonnali reagálást igénylő, előreláthatatlan és megfelelően indokolt sürgős esetekben, többek között a gazdaság súlyos zavara, vagy az adott tagállam gazdasági vagy társadalmi feltételeit súlyosan érintő és általa nem befolyásolható lényeges körülmény esetén a Bizottság egy tagállam kérésére különleges intézkedéseket fogadhat el az e rendeletben meghatározott célkitűzéseknek és fellépéseknek megfelelően, hogy támogatást nyújtson a nemzeti hatóságoknak a sürgős szükségletek kezeléséhez. E különleges intézkedések csupán az éves munkaprogram korlátozott hányadára vonatkozhatnak, és nem tartoznak a 7. cikkben meghatározott feltételek hatálya alá.

13. cikk
Koordináció és kiegészítő jelleg

A Bizottság és a kedvezményezett tagállamok – megfelelő felelősségi területükön belül – elősegítik a szinergiákat, és gondoskodnak a program, illetve más uniós programok és eszközök, különösen az uniós alapokból finanszírozott intézkedések közötti hatékony koordinációról. Ennek érdekében:

a)biztosítják a kiegészítő jelleget és a szinergiát a különböző uniós és nemzeti szintű eszközök között, különösen az uniós alapokból finanszírozott intézkedések tekintetében, a tervezési szakaszban és a végrehajtás során egyaránt;

b)optimalizálják a párhuzamos erőfeszítések elkerülésére szolgáló koordinációs mechanizmusokat;

c)biztosítják a szoros együttműködést a végrehajtás uniós és nemzeti szintű felelősei között, hogy koherens és egyszerűsített támogató intézkedéseket végezzenek.

A vonatkozó többéves és éves munkaprogramok koordinációs keretként szolgálhatnak, amennyiben támogatást terveznek az 5. cikk (2) bekezdésében említett valamelyik területen.

14. cikk
Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, tényleges ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal – biztosítja, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekei az e rendelet alapján finanszírozott intézkedések végrehajtása során ne sérüljenek.

(2)A Bizottság vagy képviselői, valamint a Számvevőszék a dokumentumok alapján és a helyszínen történő ellenőrzési hatáskörrel rendelkezik a vissza nem térítendő támogatások kedvezményezettjei, valamint a program alapján uniós forrásokból részesülő kivitelezők és alvállalkozók felett.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult az ilyen finanszírozás által közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben 25 előírt eljárásoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e az uniós finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely az Unió pénzügyi érdekeit sérti.

Az első és második albekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban, az e rendelet végrehajtása keretében létrejött támogatási megállapodásokban, támogatási határozatokban és szerződésekben kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF elvégezheti az említett helyszíni és egyéb ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

15. cikk
Nyomon követés és értékelés

(1)A Bizottság nyomon követi a programból finanszírozott fellépések végrehajtását, valamint a mellékletben foglalt mutatóknak megfelelően méri az 5. cikk (1) bekezdésében említett konkrét célkitűzések megvalósulását.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mellékletben foglalt mutatók listájának módosításai tekintetében.

(2)A Bizottság időközi értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak legkésőbb 2019 közepéig, majd egy utólagos értékelő jelentést 2021. december végéig.

(3)Az időközi értékelő jelentés a program célkitűzéseinek megvalósítására, a források felhasználásának hatékonyságára, valamint a program által nyújtott európai hozzáadott értékre vonatkozó információkat, és arra vonatkozó értékelést tartalmaz, hogy a program alkalmazási körébe tartozó területeken biztosított finanszírozást ki kell-e igazítani vagy meg kell-e hosszabbítani 2020 utánra is. Az időközi jelentés azzal is foglalkozik, hogy továbbra is releváns-e mindegyik célkitűzés és fellépés. Az utólagos értékelési jelentés információkat tartalmaz a program hosszabb távú hatásáról.

16. cikk
A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottság a 15. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása négy éves időtartamra szól 2017. január 1-jétől kezdődő hatállyal.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 15. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetést követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)A 15. cikk (1) bekezdésének második albekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

17. cikk
Az 1303/2013/EU rendelet módosításai

Az 1303/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.    A 25. cikk a következőképpen módosul:

a) a cím helyébe a következő szöveg lép:

„A tagállamok számára nyújtott technikai segítségnyújtás igazgatása”;

b) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Egy tagállamnak az (EU) 2015/XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) 10. cikke szerinti kérésére az 59. cikkben előírt és az alapspecifikus szabályokkal összhangban programozott források egy része a Bizottsággal egyetértésben és a Bizottság kezdeményezésére az e rendelet 58. cikke (1) bekezdése harmadik albekezdésének l) pontjával összhangban átcsoportosítható technikai segítségnyújtás céljából az érintett tagállammal kapcsolatos intézkedések közvetlen vagy közvetett igazgatás révén történő végrehajtására.”

(*) HL […]”

c) a (3) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A tagállam az (1) bekezdésben említett átcsoportosítást azon naptári év január 31-ig kéri, amely évben az átcsoportosítást végre kell hajtani. A kérelemhez egy azon program vagy programok módosítására irányuló javaslatot kell fűzni, amelyből vagy amelyekből az átcsoportosítás végrehajtásra kerül. A 30. cikk (2) bekezdése értelmében ennek megfelelő módosításokat kell végrehajtani a partnerségi megállapodásban is, amelynek meg kell állapítania az évente a Bizottsághoz átcsoportosított teljes összeget.”;

d) a szöveg a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A tagállamok által az (1) bekezdésnek megfelelően átcsoportosított források a 136. cikkben foglalt, kötelezettségvállalások visszavonására vonatkozó szabályok hatálya alá tartoznak.”;

2.    az 58. cikk (1) bekezdése harmadik albekezdésének l) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„l)    az (EU) 2015/XXX rendelet értelmében finanszírozott intézkedések, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia megvalósításának elősegítése érdekében.”;

3.    a 91. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A globális források 0,35 %-át – a 92. cikk (6) bekezdésében említett Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz nyújtott támogatás és a 92. cikk (7) bekezdésében említett, a leginkább rászoruló személyek számára nyújtott támogatás levonását követően – a Bizottság kezdeményezésére technikai segítségnyújtásra kell fordítani, amelyből legfeljebb 112 233 000 EUR-t a strukturálisreform-támogató program számára kell elkülöníteni, az említett program alkalmazási körének és céljának keretei közötti felhasználásra.”.

18. cikk
Az 1305/2013/EU rendelet módosítása

Az 1305/2013/EU rendelet 51. cikke (1) bekezdése első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

Az 1306/2013/EU rendelet 6. cikkének megfelelően az EMVA-ból évente szétosztható pénzeszközök legfeljebb 0,25 %-a fordítható az 1303/2013/EU rendelet 58. cikkében említett feladatok finanszírozására, beleértve az 52. cikkben említett európai vidékfejlesztési hálózat és az 53. cikkben említett EIP-hálózat létrehozásához és működtetéséhez kapcsolódó költségek finanszírozását is, a Bizottság kezdeményezésére és/vagy annak nevében, amelyből legfeljebb 30 567 000 EUR-t a strukturálisreform-támogató program számára kell elkülöníteni, az említett program alkalmazási körének és céljának keretei közötti felhasználásra.”

19. cikk
Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben,

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 26

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

◻A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

⌧A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre 27 28 irányul

◻A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

◻A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

1.4.2.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.3.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.Egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

1.6.Az intézkedés időtartama és pénzügyi hatása

⌧A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

–⌧A javaslat/kezdeményezés időtartama: 2017.01.01-től 2020.12.31-ig.

–⌧Pénzügyi hatás: 2017.01.01-től 2020.12.31-ig és tovább.

◻A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

–Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

–azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 29

⌧Bizottság általi közvetlen irányítás

–⌧a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻végrehajtó ügynökségen keresztül

◻Megosztott irányítás a tagállamokkal

⌧Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–⌧nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–⌧az EBB és az Európai Beruházási Alap

–◻a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek

–⌧közjogi szervek

–⌧magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

–⌧a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

2.2.3.Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–⌧    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–⌧    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.3.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–⌧    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

–⌧    A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

–⌧    A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

–◻    A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

–A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

–⌧    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–◻    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

(1)

   A „tagállam” kifejezés magában foglalja a nemzeti hatóságokat.

(2)

   A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, Minőségi jogalkotással javítani az eredményeken – uniós program, Strasbourg, 2015.5.19., COM(2015) 215 final.

   Ebben a közleményben jelezte annak szükségességét, hogy „(e)gyüttműködik a tagállamokkal annak érdekében, hogy megvizsgálja, melyek a legjobb módjai az uniós és nemzeti jog közötti megfelelés biztosításának […], és (t)ovábbra is gondosan nyomon követi majd, hogy az uniós irányelveket egyértelműen, helyesen és időben átültetik-e, és hogy valamennyi tagállamban megfelelően hajtják-e végre és érvényesítik-e az uniós szabályokat, ami jogbiztonságot jelent, és lehetővé teszi a polgárok és vállalkozások számára, hogy részesedjenek az egységes piac kínálta lehetőségekből.”.

(3) Az „uniós alapok” kifejezés az európai strukturális és beruházási alapokra, a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapra, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, valamint a Belső Biztonsági Alapra utal.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.

(5) 2014. március 11-i 223/2014/EU rendelet a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról (HL L 72., 2014.3.12., 1. o.).

(6) A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról szóló 516/2014/EU rendelet, a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról szóló 513/2014/EU rendelet, valamint a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról szóló 515/2014/EU rendelet.

(7) A Bizottság közleménye: Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája, Brüsszel, 2010.3.3., COM(2010) 2020 végleges.

(8) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, Cselekvési terv a tőkepiaci unió megteremtésére, Brüsszel, 2015.9.30., COM(2015) 468 final.

(9) Zárójelentés, 2014. július: VC/2014/0002 Preliminary Evaluation of the Technical Assistance provided to Greece in 2011-2013 in the areas of Tax Administration and Central Administration Reform (Az adóigazgatás és a központi igazgatás reformja terén 2011–2013 között Görögországnak nyújtott technikai segítségnyújtás előzetes értékelése), készítette az Alvarez & Marsal Taxand, valamint az Adam Smith International az Európai Bizottság számára.
http://ec.europa.eu/about/taskforce-greece/pdf/tfgr/evaluation_report_alvarez_july_2014_en.pdf

(10) Bizottsági szolgálati munkadokumentum – A strukturálisreform-támogató program 2017–2020-as időszakra vonatkozó létrehozásáról, valamint az 1303/2013/EU és az 1305/2013/EU rendelet módosításáról szóló (EU) XXX/XXX európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot kísérő előzetes értékelés, Brüsszel, XXX, COM(2015) XXX final.

(11) Vö. az 1303/2013/EU rendelet 58. cikke (1) bekezdésének l) pontjával.

(12) Lásd a jogalkotási javaslat mellékletét.

(13) COM(2010)700, 2010. október 19.

(14) COM(2011)500 final, 2011. június 29.

(15) A Tanács 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom rendelete a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1305/2013/EU rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. március 11-i 223/2014/EU rendelete a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról (HL L 72., 2014.3.12., 1. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 516/2014/EU rendelete a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról, a 2008/381/EK tanácsi határozat módosításáról, valamint az 573/2007/EK és az 575/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatok és a 2007/435/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2014.5.20., 168. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 513/2014/EU rendelete a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és a 2007/125/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2014.5.20., 93. o.).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 515/2014/EU rendelete a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és az 574/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL 150., 2014.5.20., 143. o.).

(23) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. május 21-i 472/2013/EU rendelete a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euróövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről (HL L 140., 2013.5.27., 1. o.).

(24) A Tanács 2002. február 18-i 332/2002/EK rendelete a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus eszköz létrehozásáról (HL L 53., 2002.2.23., 1. o.).

(25) A Tanács 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(26) Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

(27) A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(28) A 2016. évi költségvetési tervezetben a 01 02 77 01. költségvetési tételhez tartozóan elfogadott előkészítő intézkedés, amely „a felelős költségvetési gazdálkodás, a növekedésösztönző közigazgatás és a versenyképesség területén végrehajtott legfontosabb reformintézkedések végrehajtásához a tagállamoknak nyújtott támogatás finanszírozására irányul. A támogatás célja a reformok végrehajtásához szükséges tagállami kapacitások fejlesztése és a tagállamok közintézményeinek megerősítése. A támogatás elsősorban azon költségvetési, strukturális és intézményi reformokra összpontosul, amelyeket prioritásként határoztak meg a rendszeres makrogazdasági felügyelet uniós ciklusa keretében, vagy valamely gazdasági kiigazítási program kapcsán, vagy a megerősített felügyelet időtartama alatt vagy programot követő utólagos felügyelet keretében. A támogatás az érintett tagállam Bizottsághoz intézett kérése alapján igényelhető és a tagállamok mindegyike számára elérhető.”

(29) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

(30) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(31) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(32) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

(33) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(34) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(35) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(36) AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(37) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(38) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.11.26.

COM(2015) 701 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a strukturálisreform-támogató program 2017–2020-as időszakra vonatkozó létrehozásáról, valamint az 1303/2013/EU és az 1305/2013/EU rendelet módosításáról

{SWD(2015) 750 final}

MELLÉKLET

Mutatók

Az 5. cikk (1) bekezdésében említett konkrét célkitűzések megvalósítását a következő mutatók alapján kell mérni:

a)a nemzeti hatóságok, az adminisztrációs szolgálatok és egyéb közigazgatási intézmények – mint például a nemzeti minisztériumok vagy a szabályozó hatóságok – száma és típusa, azon kedvezményezett tagállamonként, amelynek a program értelmében támogatást nyújtanak;

b)a támogatásnyújtók – mint például kormányzati szervek, közjogi szervek, valamint a magánjog hatálya alá tartozó, közfeladatot ellátó szervek, nemzetközi szervezetek – száma és típusa konkrét célkitűzésenként, szakpolitikai területenként és kedvezményezett tagállamonként;

c)a 6. cikk szerinti támogatható fellépések – mint például szakértők biztosítása, képzések, szemináriumok stb. – száma és típusa, az alábbiak szerinti bontásban:

a)országspecifikus ajánlások vagy az uniós jog alkalmazásához kapcsolódó vonatkozó intézkedések, gazdasági kiigazítási programok és a tagállam saját kezdeményezésű reformjai;

b)konkrét célkitűzés, szakpolitikai terület és kedvezményezett tagállam;

c)támogatásnyújtók, mint például kormányzati szervek, közjogi szervek, a magánjog hatálya alá tartozó, közfeladatot ellátó szervek, nemzetközi szervezetek;

d)a kedvezményezett tagállamtól támogatásban részesülők, mint például nemzeti hatóságok;

d)a szakpolitikai és jogi megállapodások – mint például a Bizottság, a reformpartnerek (adott esetben) és a program szerinti tevékenységekre támogatást nyújtók közötti politikai egyetértési megállapodások vagy szándéknyilatkozatok, megállapodások, szerződések – száma és típusa konkrét célkitűzésenként, szakpolitikai területenként és kedvezményezett tagállamonként;

e)az elfogadott szakpolitikai kezdeményezések (például cselekvési tervek, ütemtervek, iránymutatások, ajánlások, ajánlott jogszabályok) száma konkrét célkitűzésenként, szakpolitikai területenként és kedvezményezett tagállamonként, a program által támogatott vonatkozó tevékenységeket követően;

f)a program szerinti támogató fellépések eredményeként elfogadott intézkedések száma szakpolitikai területenként és kedvezményezett tagállamonként az országspecifikus ajánlások, illetve az uniós jog végrehajtásához kapcsolódó releváns intézkedések, gazdasági kiigazítási programok és a tagállam saját kezdeményezésű reformjai szerinti bontásban;

g)nemzeti hatóságoktól, adminisztrációs szolgálatoktól és a program alapján támogatásban részesült egyéb közigazgatási intézményektől, valamint (ha van ilyen) egyéb érdekelt felektől/résztvevőktől kapott visszajelzések a program szerinti fellépések eredményeire és/vagy hatására vonatkozóan, konkrét célkitűzésenként, szakpolitikai területenként és kedvezményezett tagállamonként, kvantitatív vagy empirikus adatokkal alátámasztva, ha azok rendelkezésre állnak;

h)a támogatásnyújtóktól kapott visszajelzések a program értelmében általuk nyújtott támogatás eredményeire és/vagy hatására vonatkozóan azon a konkrét célkitűzési és szakpolitikai területen, amelyen működnek, kedvezményezett tagállamonként, kvantitatív vagy empirikus adatokkal alátámasztva, ha azok rendelkezésre állnak;

i)az érintett érdekelt felek véleményének alakulása abban a tekintetben, hogy a program mennyiben járul hozzá a reformok megvalósításához, konkrét célkitűzésenként, szakpolitikai területenként és kedvezményezett tagállamonként, kvantitatív vagy empirikus adatokkal alátámasztva, ha azok rendelkezésre állnak.

Ezeket a mutatókat a rendelkezésre álló adatok és információk (köztük megfelelő kvantitatív vagy empirikus adatok) alapján kell alkalmazni.