52015DC0158

Tartalom

1..................... Bevezetés. 2

2..................... Nagy aktivitású zárt sugárforrások Európában.. 3

3..................... A 2003/122/Euratom irányelv végrehajtása az EU-27 országokban   3

3.1.................. Bevezetés. 3

3.2.................. A végrehajtás áttekintése. 4

3.3.................. Olyan területek, ahol következetlen az irányelv végrehajtása. 4

3.4.................. Olyan területek, ahol nehéz az irányelv végrehajtása. 5

3.5.................. Az irányelv Bizottság általi végrehajtása. 5

3.6.................. Ajánlások az irányelv végrehajtásának javításához. 6

3.7.................. Bevált gyakorlatok az irányelv végrehajtására. 7

4..................... A 2003/122/Euratom irányelv előírásai az EU új alapvető biztonsági előírásainak részeként. 8

4.1.................. Bevezetés. 8

4.2.................. Szabályozási harmonizáció a NAÜ-vel 8

4.3.................. Egyéb változások. 9

5..................... Következtetések.. 10

1. Bevezetés

A 2001-es USA-beli terrortámadásokat követően számos nemzeti biztonsági szervezet aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy terroristacsoportok radioaktív sugárforrásokat használhatnak a félelemkeltésre és a közrend megzavarására alkalmas fegyverként. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és az Európai Unió intézkedéseket tett az ilyen sugárforrások – különösen a legaktívabban sugárzók – biztonságát és védelmét biztosító nemzetközi jogi keret létrehozására.

A 2003/122/Euratom irányelv (továbbiakban: HASS-irányelv) [1] 2003. december 31-én lépett hatályba, és törvénybeiktatási időszaka két évvel később fejeződött be. Az irányelv a nagy aktivitású zárt sugárforrások (high-activity sealed sources, HASS) felügyeletét és biztonságát biztosító európai jogi keretet hoz létre, és kötelezi a tagállamokat, hogy hozzanak létre egy rendszert a gazdátlan sugárforrások felderítésére és a korábbi tevékenységekből fennmaradt sugárforrások összegyűjtésére. Az irányelvvel összhangban elvégzendő feladatok végrehajtására minden uniós tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságot [2,3] jelölt ki.

A HASS-irányelv 14. cikke előírja a Bizottság számára, hogy az irányelv végrehajtása során szerzett tapasztalatairól jelentést tegyen. A Bizottság felülvizsgálta a végrehajtást, hogy áttekintést nyújtson az európai helyzetről (1) a használatban levő nagy aktivitású sugárforrások felügyelete, (2), a használaton kívüli sugárforrások kezelése, valamint (3) a gazdátlan sugárforrások[1] kezelésére vonatkozó stratégiák vonatkozásában. A vizsgálat a tagállamoknak a HASS-irányelv végrehajtásáról készített jelentésein, kérdőíveken és az európai érdekelt felekkel tényfeltáró missziók során készített interjúkon alapul[2]. A felülvizsgálat eredményei eltérő gyakorlatokat mutatnak az irányelv követelményeinek gyakorlati végrehajtása során. Egyes tagállamok igen fejlett HASS-felügyeleti intézkedésekkel és igazgatási szervekkel rendelkeznek,  míg más államok meglehetősen szerény igazgatási apparátussal teljesítik uniós kötelezettségeiket. Ez nem meglepő, mivel a nagy aktivitású zárt sugárforrások száma az uniós tagállamok között igen széles skálán mozog: egyes tagállamokban csak néhány ilyen található, míg másokban több ezer.

Általában a HASS-irányelv végrehajtására megfelelő módon került sor valamennyi tagállamban; az irányelv céljai teljesültek, és nincs ok azt feltételezni, hogy a nagy aktivitású zárt sugárforrások ne állnának megfelelő ellenőrzés alatt az EU bármelyik tagállamában. A legnehezebben végrehajtható terület a korábbi tevékenységekből esetleg fennmaradt gazdátlan sugárforrásokat felkutató kampányok szervezése[3]. Emellett van még néhány következetlenség a HASS meghatározásának végrehajtásában, a sugárforrások pénzügyi biztonságában, a potenciálisan sugárzásnak kitett személyzet képzésében és a sugárforrások felügyeletének gyakorlatában.

A HASS-irányelvet hatályon kívül helyezte a 2013/59/Euratom irányelv (az új alapvető biztonsági előírásokat tartalmazó irányelv, BSS)[4], amely magában foglalja az irányelv fő rendelkezéseit és harmonizálja azokat a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) sugárforrásokra vonatkozó iránymutatásával. Az EU tagállamainak 2018. február 6-ig kell átültetniük az új alapvető biztonsági előírásokat tartalmazó irányelvet nemzeti jogukba. A Bizottság az átültetési folyamat során különösen felhívja majd a tagállamok figyelmét azokra a területekre, ahol végrehajtási nehézségek mutatkoztak, hogy az új szabályozás átültetése során ezeket el lehessen kerülni.

Az alapvető biztonsági előírásokról szóló új irányelv nem ír elő a végrehajtásáról szóló jelentéstételt, ezért e jelentésnek nem lesz további nyomon követése.   

A HASS-irányelv felülvizsgálatának idején Horvátország még nem volt az EU tagállama, ezért nem szerepel ebben a jelentésben. A HASS-irányelvet azonban később átültették a horvát nemzeti jogba. Ezért helyénvaló lenne egy bizonyos idő eltelte után Horvátországnak az irányelv végrehajtása során szerzett tapasztalatait is értékelni. A Bizottság felkészült arra, hogy Horvátországban is vizsgálatot végezzen, miután az irányelv rendelkezései már három-négy éve érvényben vannak e tagállamban.

2. Nagy aktivitású zárt sugárforrások Európában

A nagy aktivitású zárt sugárforrások olyan radioaktív anyagot tartalmazó zárt tárolók,  amelyek aktivitása meghaladja a 2003/122/Euratom irányelvben meghatározott határértéket. Főként a gyógyászatban használják őket, roncsolásmentes anyagvizsgálat és sterilizálás céljából. A nagy aktivitású zárt sugárforrásokban található tipikus radionuklidok a hosszú felezési idejű Co-60, Ir-192, Sr-90 és Cs-137. Az ilyen források felhasználói általában kórházak, ipari tesztelési vállalkozások vagy kutatóintézetek. Van néhány HASS-gyártó vállalat Európában, de a legtöbb kereskedelmi használatú forrás az Egyesült Államokból és Kanadából származik.

Az európai HASS-nyilvántartás mintegy 30 700 forrást tart számon, amelyből Németország és Franciaország részesedése 50%. Kilenc tagállamban kevesebb mint 100 HASS van nyilvántartva. A roncsolásmentes vizsgálatok során felhasznált források legtöbbször hordozhatók, ezért különös biztonsági kihívást jelentenek. 

A tagállamokban körülbelül 3200 sugárforrás-birtokos van nyilvántartva, ebből Németország, Franciaország, Lengyelország és az Egyesült Királyság részesedése 63%.  Egy birtokos jellemzően 1-40 egyedi sugárforrással rendelkezik (bizonyos esetekben egy több forrást tartalmazó eszköz számít egyetlen forrásnak).

Nagy aktivitásuk és gyakran hordozható jellegük miatt a nagy aktivitású zárt sugárforrások biztonsága komoly kihívást jelent a nemzeti hatóságoknak, különösen azért, mert a radioaktív anyagokkal végrehajtott rosszhiszemű cselekmények jelentős következményekkel járhatnak a társadalom működésére nézve. Ezenfelül a felügyelet véletlen elvesztése túlzott sugárterhelési eseményekhez vagy jelentős gazdasági károkhoz vezethet, ha egy ilyen forrást hulladékfém-feldolgozási eljárás során beolvasztanak.

Az Európai Unióban történt néhány olyan esemény, amelynek során egy nyilvántartott HASS kikerült a felügyelet alól, vagy pedig nem nyilvántartott forrást találtak. Ezek közül csak nagyon kevés (tíznél kevesebb) járt káros sugárterheléssel, és még kevesebb esetben volt szó ártó szándékról. Becslések szerint a bűnügyi természetű események a sugárforrásokkal kapcsolatban a 2007–2009 időszakban bejelentett eseményeknek csak csekély – 8% alatti – hányadát teszik ki. A messze leggyakoribb eseménytípust a radioaktív sugárforrások vagy szennyezett fémhulladék felfedezése jelenti hulladékfém-létesítményekben, illetve az ilyen hulladék országhatárokon történő átvitele során. Az uniós tagállamok által második leggyakrabban bejelentett esemény a gazdátlan sugárforrások felfedezése nyilvános helyen, szemétlerakó helyen vagy csődbement vállalkozások telephelyein.

3. A 2003/122/Euratom irányelv végrehajtása az EU-27 országokban 3.1. Bevezetés

A HASS-irányelv 14. cikke előírja a tagállamok számára, hogy az irányelv végrehajtása során szerzett tapasztalataikról 2010. december 31-ig jelentést tegyenek. E tagállami jelentések kézhezvételét követően a Bizottság vizsgálatot végzett az irányelv alkalmazásának értékelése céljával. A vizsgálat kiegészítette a tagállamok által jelentett információkat, áttekintést nyújtott a végrehajtásról, valamint azonosította a hiányosságokat és a bevált gyakorlatokat.

3.2. A végrehajtás áttekintése

A 1. ábra áttekintést ad a nagy aktivitású zárt sugárforrásokat szabályozó irányelv végrehajtásának helyzetéről a 27 uniós tagállamban. Az eredményeket három kategóriában mutatjuk be: végrehajtva (OK), figyelmet igényel (PoA) és nehézségek a végrehajtás során (NOK). Mint azt az ábra mutatja, általánosságban kielégítő mértékű a nagy aktivitású zárt sugárforrásokat szabályozó irányelv követelményeinek való megfelelés. Az irányelv céljai teljesültek, és nincs ok azt feltételezni, hogy a nagy aktivitású sugárforrások ne állnának megfelelő ellenőrzés alatt az EU bármelyik tagállamában.

1. ábra: Áttekintés a nagy aktivitású zárt sugárforrásokat szabályozó irányelv végrehajtásának helyzetéről a 27 uniós tagállamban (OK – figyelmet igényel: PoA – nehézségek a végrehajtás során: NOK)

3.3. Olyan területek, ahol következetlen az irányelv végrehajtása

Noha általánosságban kielégítő mértékű a HASS-irányelv követelményeinek való megfelelés, öt területen gyakran tapasztalható következetlenség a végrehajtás során:

(1)        12 tagállamban következetlenségek tapasztalhatók a jogi keret végrehajtásában. Jellemzően a HASS-irányelvben foglalttól eltérő aktivitási szinteket használnak a HASS meghatározásánál (például NAÜ-értékeket[5]). Ez azt jelenti, hogy a HASS meghatározásának a nemzeti jogba való átültetése nincs teljesen összhangban az irányelvvel. Ezen túlmenően több tagállam, amely a HASS-irányelv meghatározását használja, a gyakorlatban a sugárforrás tényleges aktivitását veszi figyelembe a nemzeti rendelkezések végrehajtásánál. Ennek következtében egy olyan forrás, amelynek aktivitása az irányelv mellékletében meghatározott nagy aktivitási szint alá csökkent, nem esik az irányelv hatálya alá.

(2)        Több tagállamban a nagy aktivitású zárt sugárforrások felügyeletével kapcsolatban a birtokossal szemben támasztott követelmények nem állnak teljesen összhangban az irányelv követelményeivel. Például a HASS birtokosa nem végez rendszeres szivárgási vizsgálatokat a forráson, vagy a forrás birtokosa által végrehajtandó vizsgálati program korlátozott (csak szemrevételezés, dózismérés nélkül).

(3)        Tíz tagállamban a nagy aktivitású zárt sugárforrásokat kísérő dokumentáció nem felel meg teljes mértékben az irányelv 7. cikke követelményeinek, amelyek előírják, hogy a gyártó bocsásson rendelkezésre fényképet minden egyes gyártott sugárforrástípusról és a tipikus sugárforrástartóról. A birtokosnak biztosítania kell, hogy minden egyes sugárforráshoz írásbeli tájékoztatás tartozzon, beleértve szükség esetén a fényképeket a sugárforrásról, a sugárforrástartóról, a szállításkor alkalmazott csomagolásról, szállítóeszközről és -felszerelésről. Ezenfelül régi, regisztrációs szám nélküli források is találhatók a tagállamokban.

(4)        A nagy aktivitású zárt sugárforrások hosszú távú kezelése szempontjából a leginkább figyelmet érdemlő pont az az időtartam, ameddig a HASS birtokosa használaton kívüli forrásokat tárolhat telephelyén. A nagy aktivitású zárt sugárforrásokat szabályozó irányelv szorgalmazza, hogy használatának befejezése után minden használaton kívüli sugárforrást indokolatlan késedelem nélkül szállítsanak el. Több tagállam azonban nem határozta meg szabályozási rendszerében azt a maximális időtartamot, ameddig a használaton kívüli források a birtokos telephelyén tárolhatók, és amely után kötelező lesz azokat elszállítani. Néhány tagállamban a használaton kívüli sugárforrások biztonságos hosszú távú kezelésére vonatkozó pénzügyi garanciák egyes helyzetekben bizonytalanok, vagy a HASS-birtokosoknak nem kötelező az engedélyezési folyamat során megfelelő intézkedéseket tenni a használaton kívüli sugárforrások biztonságos hosszú távú kezelésére.

(5)        Az utolsó figyelmet érdemlő pont az olyan munkavállalók képzése és tájékoztatása, akik gazdátlan sugárforrásokkal léphetnek kapcsolatba. Négy tagállamban nem szerveznek ilyen képzést, míg nyolc másik tagállamban a szabályozást ezt nem teszi kötelezővé, nem miden típusú munkavállaló vesz részt rajta, vagy nem minden kockázatos létesítményben tartanak ilyet, illetve az ilyen képzés nincs dokumentálva és nem ismétlődik.

3.4. Olyan területek, ahol nehéz az irányelv végrehajtása

Csak egy követelmény van, amit a tagállamok mintegy felében nem megfelelően hajtanak végre: a gazdátlan sugárforrások összegyűjtésére irányuló kampányok szervezésére. A nagy aktivitású zárt sugárforrásokat szabályozó irányelv 9. cikkének (4) bekezdése ténylegesen előírja, hogy a tagállamoknak szükség szerint biztosítaniuk kell a korábbi tevékenységekből fennmaradt sugárforrások összegyűjtésére irányuló kampányok szervezését. 14 tagállamban különböző okok miatt nehéznek bizonyult ilyen kampányok szervezése.

Három tagállamban a nyilvántartásra vonatkozó követelmények (5. cikk) miatt volt nehéz a végrehajtás, mert a hatóság értesítése a HASS állapotának megváltozásáról nem mindig biztosított.

3.5. Az irányelv Bizottság általi végrehajtása

A Bizottság feladatait a nagy aktivitású zárt sugárforrásokat szabályozó irányelv a következőkre korlátozza: a Bizottság elérhetővé tesz egy egységes adatrögzítő lapot, naprakésszé teheti a II. mellékletben kért információkat (5. cikk), és közzéteszi a tagállami illetékes hatóságok és kapcsolattartó pontok listáját (13. cikk). A nagy aktivitású zárt sugárforrásokra vonatkozó kötelezően megadandó adatokat tartalmazó egységes adatrögzítő lap elérhető a Bizottság weboldalán[6], a tagállami hatóságokra vonatkozó információkat pedig közzétették [2,3]. Mindeddig a Bizottság nem látta szükségesnek a II. melléklet naprakésszé tételét, ezért nem hozta létre a 17. cikk szerinti tanácsadó bizottságot.

3.6. Ajánlások az irányelv végrehajtásának javításához

A HASS-irányelv törvénybe iktatásának vizsgálata alapján több, a végrehajtás javítását célzó ajánlás is megfogalmazható a tagállamok részére:

· Meg kell vizsgálni a gazdátlan sugárforrások összegyűjtésére irányuló rendszeres vagy célzott kampányok szükségességét azon tagállamokban, amelyek még nem szerveztek ilyeneket. Az összegyűjtési kampány szükségességének vizsgálatánál az első lépés a hatóságoknál és gyártóknál vagy szállítóknál található régebbi nyilvántartások elemzése lenne. Az olyan létesítményekben végzett ellenőrzések során, ahol nagyobb valószínűséggel találhatók használaton kívüli sugárforrások (kórházak, egyetemek, kutatóintézetek, katonai létesítmények), alaposabb vizsgálatokat lehetne végezni a telephelyen, megmaradt források után kutatva.

· A HASS állapotának megváltozásáról szóló azonnali jelentés biztosításához a nemzeti jogi keretben egy legfeljebb néhány napos tolerált késedelmet kell meghatározni, amelyen belül az illetékes hatóságot értesíteni kell.

· Az új alapvető biztonsági előírásokat tartalmazó, a nagy aktivitású zárt sugárforrás fogalmát felülvizsgáló irányelv átültetéséig azoknak a tagállamoknak, amelyek a jelenlegi irányelv szerinti meghatározást használják, addig kell alkalmazniuk a nagy aktivitású zárt sugárforrásokra vonatkozó nemzeti rendelkezéseiket, ameddig azok aktivitása a mentességi/mentesítési szint alá, nem pedig a nagy aktivitás határértéke alá csökken.

· A HASS-birtokosok által elvégzendő vizsgálatok típusát és gyakoriságát a jogszabályban vagy a szabályozó szervezet által kidolgozott iránymutatás szerint kell meghatározni. Ezeket a vizsgálatokat megfelelő sugárvédelmi kompetenciákkal rendelkező szakképzett személynek kell elvégeznie. Ha a HASS-birtokos alkalmazottai között nincs elismert sugárvédelmi megbízott, a vizsgálatokat egy elismert technikai támogatást nyújtó szervezettel kell elvégeztetni. A nagy aktivitású zárt sugárforráson végzett vizsgálatok eredményét dokumentáló feljegyzéseket a hatóságnak minden esetben meg kell vizsgálnia az ellenőrzések alkalmával, és meg kell bizonyosodni arról, hogy a vizsgálatot ténylegesen elvégezték, és hogy annak eredményeit a birtokos figyelembe veszi.

· A nagy aktivitású zárt sugárforrásokat kísérő dokumentációt is meg kell vizsgálni az ellenőrzések alkalmával, és ellenőrizni kell annak hiánytalanságát a HASS-irányelv követelményeinek fényében.

· A birtokos telephelyén tárolt, használaton kívüli nagy aktivitású zárt sugárforrások feletti felügyelet elvesztése kockázatának elkerülése érdekében a kötelező elszállítás előtti maximális tárolási időt a nemzeti jogszabályok határozhatják meg. E követelmény teljesülését vizsgálni kell az ellenőrzések során, és meg nem felelés esetén meg kell hozni a szükséges jogérvényesítési intézkedéseket. Nemkívánatos helyzetek elkerülése érdekében a használaton kívüli nagy aktivitású zárt sugárforrások hosszú távú kezelésére szolgáló megfelelő intézkedések megléte bármilyen gyakorlat engedélyezésének előfeltétele.

· A nemzeti szabályozásban meg kell követelni a képzést annak biztosítása érdekében, hogy képzésben és tájékoztatásban részesüljenek a jelentősebb szállítási csomópontokon, valamint olyan létesítményekben tartózkodó személyek, amelyekben nagy valószínűséggel fordulhatnak elő vagy kerülhetnek feldolgozásra gazdátlan sugárforrások. Képzések megtartását kell előírni a kockázatos létesítmények valamennyi típusára, és mindkét kategóriába tartozó személyek (vezetőség és dolgozók) részére. A képzések tartalmát és gyakoriságát a hatáskörrel rendelkező hatóságnak kell meghatároznia vagy jóváhagynia. A képzési és tájékoztatási programoknak olyan gyakorlati feladatokat is tartalmazniuk kell, mint például a sugárforrások és tartóik vizuális felismerése, illetve a sugárforrások vélt vagy tényleges felfedezése esetén alkalmazandó intézkedések.

3.7. Bevált gyakorlatok az irányelv végrehajtására

A HASS-követelmények végrehajtási szintjének 27 tagállamra kiterjedő elemzése alapján számos bevált gyakorlatot lehet beazonosítani. Az alábbiakban ezek közül ismertetünk néhány példát.

· Az engedélyezési folyamat kulcsfontosságú lépés a nagy aktivitású zárt sugárforrások kezelésében. A nagy aktivitású zárt sugárforrásokhoz kapcsolódó bármilyen gyakorlat előzetes engedélyezése meghatározza például, hogy megfelelő – például pénzügyi garanciákra vonatkozó – intézkedések történjenek a HASS hosszú távú kezelésére, beleértve azt az esetet is, amikor a birtokos vagy a szállító csődbe megy vagy beszünteti tevékenységét. A használaton kívüli HASS hosszú távú tárolása a tulajdonos telephelyén nem minősül hosszú távú intézkedésnek. Az engedély azt is meghatározza, hogy a birtokosnak milyen vizsgálatokat és milyen gyakorisággal kell elvégeznie, valamint előírja a sugárzásnak kitett alkalmazottak számára szervezendő képzéseket és azok ismétlési gyakoriságát.

· A HASS állapotának megváltozásáról szóló, a hatóságnak eljuttatott gyors jelentés biztosításához a HASS-irányelvet hatályba léptető nemzeti jogszabályokban legfeljebb néhány napos tolerált késedelmet határoznak meg.

· Az illetékes nemzeti hatóságok bejelentett és be nem jelentett ellenőrzéseket végeznek rendszeresen biztonsági és védelmi kérdések ellenőrzése céljával. A vizsgálatok célja a birtokosnál lévő összes nyilvántartás ellenőrzése annak megállapítására, hogy a hatóságok részére bejelentett információk helytállóak-e. A sugárforrást kísérő dokumentációt is ellenőrzik. Az ellenőrzések során a HASS vizsgálatára és a birtokos alkalmazottainak képzésére vonatkozó nyilvántartásokat is megvizsgálják. Ezeken a dokumentumellenőrzéseken túlmenően a felügyelők szemrevételezik a forrásokat és méréseket végeznek azokon, hogy értékeljék a forrás sértetlenségét és megfelelő használatát.

· A sugárforrás birtokosának személyzeti képzési programját a hatóság határozza meg vagy hagyja jóvá, és előírja annak ésszerű időközönként, például évente történő ismétlését.  A tanfolyamokról feljegyzéseket kell készíteni és megértést ellenőrző teszteket kell szervezni. A vizsgálatok során ellenőrzik a tanfolyamok feljegyzéseit.

· A HASS-irányelv előírja, hogy a birtokosnak – amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatósággal más megállapodás nem született – a használaton kívüli sugárforrásokat használatuk befejezése után indokolatlan késedelem nélkül vissza kell juttatnia a szállítónak, egy elismert létesítményben el kell helyeznie őket, vagy át kell adnia egy másik, engedéllyel rendelkező birtokosnak. Mivel az „indokolatlan késedelem” nincs pontosan meghatározva az irányelvben, a kötelező átadásig rendelkezésre álló idő az egyes tagállamokban jelentősen különbözik, és kevesebb mint egy évtől több évig, vagy meghatározatlan ideig terjed. A bevált gyakorlat szerint szabályozni kell a használaton kívüli sugárforrásnak a felhasználó telephelyéről való eltávolítására egy ésszerű határidőt, amely például legfeljebb 2 év lehet. A visszavételre vonatkozó rendelkezések önmagukban nem garantálják a használaton kívüli sugárforrások tényleges eltávolítását a birtokos telephelyéről, ezért pénzügyi intézkedések, például a birtokos vagy a szállító által letétbe helyezendő pénzügyi biztosítékok szükségesek. Az ilyen, a sugárforrásokat használók közössége által finanszírozott intézkedések az elismert tárolólétesítménybe szállított használaton kívüli sugárforrások hosszú távú kezelése céljából is rendelkezésre állnak. Ahol a használaton kívüli HASS elismert tárolólétesítménybe szállítása a hosszú távú kezelési lehetőségek között szerepel, ott a tagállam gondoskodik az elegendő kapacitású létesítményhez való hozzáférésről.

· Egy másik bevált gyakorlat több tagállamban a HASS biztonságát és fizikai védelmét szabályozó különleges rendelkezések kidolgozása és törvénybe iktatása. A biztonsági követelmények fokozatos megközelítésen alapulnak, figyelembe véve a források jelentette kockázatot.

· A gazdátlan sugárforrásokkal kapcsolatos események elkerülése érdekében a tagállam azonosítja azokat a stratégiailag fontos helyeket, ahol ilyen források vélhetően megtalálhatók, vagy ahol ezek beléphetnek az országba. Ezen túlmenően a szabályozó hatóság előírja felderítési és ellenőrzési berendezések telepítését ezeken a helyeken. A gazdátlan sugárforrások összegyűjtésére irányuló kampányokat szerveznek, különösen régi vagy bezárt létesítményekben, ahol radioaktív anyagokat használtak vagy használnak. A gazdátlan sugárforrások összegyűjtésének és kezelésének anyagi terheit nem a társadalom viseli az állami költségvetésen keresztül, hanem a források érintett felhasználói közössége. A hatóságok jóváhagyják az olyan létesítményekre vonatkozó reagálási és riasztási eljárásokat, amelyekben nagyobb valószínűséggel találhatók gazdátlan sugárforrások, valamint gyakorlatokat szerveznek az ilyen eljárások tesztelésére.

· A nemzeti jogszabályokkal összhangban a kockázatos létesítmények valamennyi típusában rendszeres képzéseket kell tartani az olyan vezetők és munkavállalók részére, akik gazdátlan sugárforrásokkal kerülhetnek érintkezésbe. A képzések tartalmát a hatóság határozza meg vagy hagyja jóvá, ami biztosítja, hogy a tanfolyamokat dokumentálják és ténylegesen megtartsák. A résztvevők megszerzett tudását értékelik. Az olyan személyek figyelmének felkeltése érdekében, akik gazdátlan sugárforrásokkal kerülhetnek kapcsolatba, a hatóság tájékoztató előadásokat szervez, valamint iránymutatásokat, dokumentációt, oktatófilmeket, plakátokat stb. készít.

4. A 2003/122/Euratom irányelv előírásai az EU új alapvető biztonsági előírásainak részeként 4.1. Bevezetés

Az EU új alapvető biztonsági előírásairól (BSS) szóló 2013/59/Euratom irányelvet [4] 2013. december 5-én fogadták el. A jelenlegi BSS-irányelv [5] aktualizálása mellett az új irányelv magában foglalja és naprakésszé teszi öt másik meglévő irányelv rendelkezéseit, köztük a HASS-irányelvéit is. Az új BSS-irányelv figyelembe veszi a legfrissebb ICRP[7] iránymutatást és a NAÜ által kidolgozott új nemzetközi alapvető biztonsági előírásokat. Az EU tagállamainak négy éven belül (2018. február 6-ig) kell átültetniük az új irányelvet nemzeti jogukba.

Az új BSS-irányelvben külön fejezetek foglalkoznak a zárt sugárforrások kezelésével és a gazdátlan sugárforrásokkal. Ezek a fejezetek a jelenlegi HASS-irányelv rendelkezéseit csupán néhány jelentősebb módosítással tartalmazzák, melyeket az alábbiakban ismertetünk. 

4.2. Szabályozási harmonizáció a NAÜ-vel

A nagy aktivitású zárt sugárforrásokra vonatkozó felügyeleti rendszer kialakítása érdekében meg kell határozni egy nuklidspecifikus aktivitási határértéket, amely fölött a sugárforrást HASS-felügyelet alá kell vonni. A HASS-irányelv kialakítása során a NAÜ szállítási szabályait[8] (A1-értékek 100-zal osztva) választották a HASS meghatározásának alapjául. Később a NAÜ kidolgozta a D-értékeket[9] a „veszélyes” sugárforrások meghatározásához, és ezt vette alapul a források osztályozási rendszeréhez, ami a források eltérő meghatározását eredményezte a HASS-irányelv és a sugárforrások biztonságára és védelmére vonatkozóan a NAÜ által kiadott magatartási kódex (CoC)[10] között. Az új EU BSS a NAÜ D-értékeinek a HASS meghatározásának alapjaként történő elfogadásával megszűnteti ezt az eltérést. Ez azt jelenti, hogy az Unióban az 1., 2. és 3. NAÜ-kategóriájú forrásokat kell HASS-felügyelet alá vonni.

A felülvizsgálatra azért volt szükség, mert számos uniós tagállam hatóságai jelezték, hogy a két különböző nemzetközi szintű HASS-meghatározás megléte problémás helyzeteket eredményez. A HASS-irányelv és a NAÜ CoC céljai hasonlóak, így azokat a sugárforrások ugyanazon csoportjára kell alkalmazni. Emellett a NAÜ-nek és az EU-nak alapvetően a nemzetközi szabványok harmonizálására kell törekednie.

Olyan vélemény is megfogalmazódott, hogy egyes nuklidok esetében a HASS-irányelv aktivitási határértékei túl alacsonyak voltak, ezért – mint azt az irányelv preambuluma kifejti – nem minden HASS forrás jelent „jelentős veszélyt [...] az emberi egészségre és a környezetre”, míg a NAÜ D-értékei szilárd tudományos alapokon nyugszanak és bizonyos fokig a megtörtént baleseteknél mért sugárdózisadatok is alátámasztják őket.

A harmonizáció azt jelenti, hogy a tagállami hatóságoknak megfelelő módon ki kell igazítaniuk nemzeti határértékeiket. Mivel a D-értékek többnyire magasabbak, mint a HASS-irányelv (A1/100) értékei, a változás egyben azt is jelenti, hogy a legtöbb nuklid esetében a követelmények enyhülnek (egyes forrásokat – önkéntes alapon – törölni lehet a HASS-nyilvántartásokból). A gyakorlatban a régi és az új határérték közé eső források száma igen csekély, mivel a legtöbb nyilvántartott HASS-forrás aktivitása jóval magasabb az új BSS-irányelv aktivitási határértékénél. Négy nuklidra[11] vonatkozóan az új határérték alacsonyabb a réginél; ezekkel a nuklidokkal kapcsolatban az új BSS-irányelv szigorúbb felügyeletet ír elő. 

A másik fontos változás a HASS-meghatározásban az, hogy a meghatározás most a pillanatnyi aktivitásra vonatkozik, nem pedig a gyártás vagy forgalombahozatal idején mért aktivitásra. Ez azt jelenti, hogy amikor a forrás aktivitása a D-érték alá csökken, akkor azt törölni lehet a HASS-nyilvántartásból, és a forrásnak a továbbiakban nem kell HASS-felügyelet alatt állnia.

Meg kell jegyezni, hogy az irányelv a minimális gyakorlatot írja elő. A tagállamok szabadon alkalmazhatnak szigorúbb követelményeket is nemzeti előírásaikban.

4.3. Egyéb változások

Az EU új alapvető biztonsági előírásai által bevezetett, a sugárforrásokhoz kapcsolódó egyéb változások a HASS-irányelv alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat, valamint a közelmúltbeli radioaktív sugárforrásokkal kapcsolatos vagy szennyeződési esetek utáni visszajelzéseket tükrözik. A legfontosabb módosításokat az alábbiakban ismertetjük:  

· A zárt sugárforrások és a sugárforrástartók meghatározása kis mértékben módosult.

· Új követelmények kerültek megállapításra a fémekkel történő sugárszennyeződési esetekre. A fémhulladék-újrahasznosító létesítmények kötelesek értesíteni a hatáskörrel rendelkező hatóságot, ha gazdátlan sugárforrás beolvasztásáról vagy kohászati feldolgozásáról van tudomásuk, illetve ezzel kapcsolatban gyanú merül fel. A szennyezett anyagokat nem szabad felhasználni, forgalomba hozni vagy hulladékként elhelyezni a hatáskörrel rendelkező hatóság bevonása nélkül. A tagállamoknak ösztönözniük kell olyan rendszerek létrehozását – például a fémimporttal foglalkozó főbb létesítményekben vagy a jelentős szállítási csomópontokban –, amelyek segítségével észlelni lehet a radioaktív szennyeződés jelenlétét a harmadik országokból behozott fémtermékekben.

· A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy azon létesítmények – többek között nagyméretű fémhulladéktelepek és nagyobb fémhulladék-újrafeldolgozó létesítmények – esetében, amelyekben nagy valószínűséggel fordulhatnak elő vagy kerülhetnek feldolgozásra gazdátlan sugárforrások, valamint a jelentősebb szállítási csomópontok esetében a vezetőséget tájékoztassák arról, hogy esetleg sugárforrással kerülhetnek érintkezésbe. Ha a munkavállalók sugárforrással kerülhetnek érintkezésbe, el kell őket látni megfelelő utasításokkal és szakismeretekkel a sugárforrások és sugárforrástartók vizuális felismerése tekintetében, tájékoztatni kell őket az ionizáló sugárzással kapcsolatos alapvető tényekről, valamint ki kell őket képezni és megfelelő utasításokkal ellátni arra vonatkozóan, hogy milyen intézkedéseket kell meghozniuk a helyszínen sugárforrások felfedezése vagy ennek gyanúja esetén.

· A HASS-nyilvántartó adatlap (a BSS-irányelv XIV. melléklete) továbbfejlesztésre került a terminológia aktualizálásával és a HASS-irányelv nyilvántartó adatlapján található következetlenségek megszűntetésével.

· Új általános követelmények vonatkoznak a nyitott forrásokra. A tagállamoknak biztosítaniuk kell a nyitott sugárforrások felügyeletét, különös tekintettel azok helyére, használatára, valamint az újrahasznosítására vagy hulladékként való elhelyezésére. Ezenkívül a tagállamok előírják a vállalkozások számára, hogy adott esetben és lehetőség szerint vezessenek nyilvántartást a felelősségi körükbe tartozó nyitott forrásokról. A tagállamok előírják a nyitott sugárforrást birtokló vállalkozások számára, hogy azonnal jelentsék az illetékes hatóságnak, ha egy sugárforrás elveszett, azt ellopták, abból jelentős szivárgást észleltek, azt jogosulatlanul használták vagy a tulajdonos más tulajdonosnak adta át.

5. Következtetések

HASS-irányelv végrehajtása jól sikerült az EU-ban, bár a végrehajtás gyakorlatában még mindig jelentős eltérések vannak az egyes tagállamok között. A Bizottsághoz intézett, a nagy aktivitású zárt sugárforrásokkal kapcsolatos megkeresések száma az évek során alacsony volt, ami arra enged következtetni, hogy az irányelv követelményeit megfelelően megértették és elfogadták.

A 2003/122/Euratom irányelvet 2018. február 6-ával hatályon kívül helyezte a 2013/59/Euratom irányelv, amely magában foglalja az irányelv fő rendelkezéseit, és harmonizálja azokat a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) sugárforrásokra vonatkozó iránymutatásával. Az EU tagállamainak 2018. február 6-ig kell átültetniük az új alapvető biztonsági előírásokat tartalmazó irányelvet nemzeti jogukba. Az új alapvető biztonsági előírásokról szóló irányelv a sugárvédelemre vonatkozó egész uniós jogi keret átfogó felülvizsgálatát valósítja meg. A nagy aktivitású zárt sugárforrásokról szóló fejezetek jól illeszkednek ebbe a keretbe, mert a HASS-irányelvet az uniós tagállamokban széleskörűen elfogadták és nem volt szükség nagyobb módosításra a HASS-felügyeletet illetően, noha az új BSS-irányelv a HASS-irányelv több hiányosságát is pótolja. Különösen a NAÜ-szabályozással való harmonizáció megfelelő feltételeket teremt az uniós tagállamok számára, hogy az EU és a NAÜ követelményeinek egyaránt megfeleljenek a nagy aktivitású zárt radioaktív sugárforrások és a gazdátlan sugárforrások felügyelete terén.

A Bizottság minden tagállamot arra ösztönöz, hogy az új 2013/59/Euratom irányelv átültetésére vonatkozó kötelezettségének teljesítése során a sugárforrások biztonságára és védelmére vonatkozó nemzeti jogszabályainak és iránymutatásának újrafogalmazásánál vegye figyelembe ezt a jelentést, különös tekintettel az azonosított legjobb gyakorlatokra. A Bizottság sugárvédelmi kiadványsorozatának RP 179 kiadványa részletesebb áttekintést ad a HASS-helyzetről Európában, és ismerteti a Kanadában és az Egyesült Államokban érvényben levő vonatkozó intézkedéseket is. 

Hivatkozások:

[1]        A Tanács 2003. december 22-i 2003/122/Euratom irányelve a nagy aktivitású zárt radioaktív sugárforrások és a gazdátlan sugárforrások ellenőrzéséről (HL L 346., 2003.12.31., 57. o.).

[2]        A Bizottság közleménye, A nagy aktivitású zárt radioaktív sugárforrások és a gazdátlan sugárforrások ellenőrzéséről szóló 2013/122/Euratom tanácsi irányelvben említett illetékes hatóságok (HL C 122/2., 2013.4.27.).

[3]        A Bizottság közleménye, A nagy aktivitású zárt radioaktív sugárforrások és a gazdátlan sugárforrások ellenőrzéséről szóló 2013/122/Euratom tanácsi irányelvben említett illetékes hatóságok (HL C 347/02., 2013.11.28.).

[4]        A Tanács 2013. december 5-i 2013/59/Euratom irányelve az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 13/1., 2014.1.17.).

[5]        A Tanács 1996. május 13-i 96/29/Euratom irányelve a munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról (HL L 159., 1996.6.29.).

[1]       A gazdátlan sugárforrás olyan radioaktív sugárforrás, amely nem tartozik hatósági ellenőrzés hatálya alá.

[2]       Részletesebb információk a HASS helyzetéről az uniós országokban, az Egyesült Államokban és Kanadában elérhetők a sugárvédelemről szóló 179. számú bizottsági kiadványban: Tanulmány a radioaktív sugárforrások jelenlegi helyzetéről az Unióban, a radioaktív sugárforrások feletti ellenőrzés elvesztésének okairól és következményeiről, valamint a gazdátlan sugárforrások felderítésére és összegyűjtésére irányuló sikeres stratégiákról, 2014.

[3]       Az irányelv arra kötelezi a tagállamokat, hogy szükség esetén szervezzenek kampányokat gazdátlan sugárforrások felkutatására, vagyis e kampányok szükségességét illetően van helye a nemzeti döntéshozatalnak.

[4]       Az új alapvető biztonsági előírásokról szóló irányelv 107. cikke, amely 2018. február 6-án lép hatályba.

[5]       A NAÜ biztonsági normái, A radioaktív sugárforrások osztályozása az emberek és a környezet védelmében, RS-G-1.9, Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, 2005.

[6]       http://ec.europa.eu/energy/en/topics/nuclear-energy/radiation-protection/control-other-radioactive-sources

[7] Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság (International Commission on Radiological Protection).

[8]       Regulations for the Safe Transport of Radioactive Material, Safety Standards Series, TS-R-1 sz. biztonsági előírások, Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, Bécs, 2009.

[9]       Dangerous quantities of radioactive material (D values) („EPR-D-VALUES 2006”), Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, 2006.

[10]     Code of Conduct on the Safety and Security of Radioactive Sources,Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, Bécs, 2004.

[11]     Po-210, Pu-238, Cm-244 és Am-241