This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52014PC0085
Proposal for a COUNCIL RECOMMENDATION on European Tourism Quality Principles
Javaslat A TANÁCS AJÁNLÁSA az európai turizmus minőségi alapelveiről
Javaslat A TANÁCS AJÁNLÁSA az európai turizmus minőségi alapelveiről
/* COM/2014/085 final - 2014/0043 (NLE) */
Javaslat A TANÁCS AJÁNLÁSA az európai turizmus minőségi alapelveiről /* COM/2014/085 final - 2014/0043 (NLE) */
INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE 1.1. Háttér A GDP- és a foglalkoztatási adatok alapján az
idegenforgalom jelenti az Európai Unió harmadik legfőbb
társadalmi-gazdasági tevékenységét, melyet csak a kereskedelem és az
építőipar előz meg a ranglistán. Emellett egyike annak a kis számú
ágazatnak, amely folyamatos növekedést tudott elérni a gazdasági és pénzügyi
nehézségek ellenére is, ami egyben azt is jelenti, hogy képes lehet
nagymértékben hozzájárulni az Európa 2020 uniós stratégia céljaihoz, az
intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés eléréséhez. Az ágazatban körülbelül 1,8 millió, főleg
kis- és középméretű vállalkozás (kkv) tevékenykedik[1], amelyek az EU
munkavállalóinak hozzávetőlegesen 3,3 %-át foglalkoztatják (mintegy 8
millió főt), és az uniós GDP 2,9 %-át állítják elő. Figyelembe
véve, hogy mely ágazatok kapcsolódnak hozzá[2],
a turizmus közvetetten még nagyobb szerepet játszik a gazdaságban: a
munkahelyek megközelítőleg 8,5 %-a (18,8 millió fő
foglalkoztatása) és az uniós GDP 7,9 %-a ered az idegenforgalomból[3]. Annak ellenére, hogy
egyre szorosabb a verseny Európa és a világ többi régiója között, az EU még
mindig a világ első számú turisztikai célpontjának számít, 2011-ben
például 384,8 millió nemzetközi látogatót vonzott[4]. A Lisszaboni Szerződés elfogadásával az
EU felhatalmazást kapott arra, hogy különösen az idegenforgalmi ágazatban
működő uniós vállalkozások versenyképességének elősegítése révén
kiegészítse a tagállamoknak az idegenforgalmi ágazat terén folytatott
tevékenységét.[5] Ezen új jogkörökre reagálva, valamint
figyelembe véve, hogy az uniós növekedés elősegítéséhez új intézkedésekre
van szükség, a Bizottság 2010-ben közleményt adott ki az európai turizmus új
politikai keretéről[6].
A közlemény ambiciózus intézkedéseket vázolt fel, melyek célja a) az
idegenforgalmi ágazat versenyképességének ösztönzése Európában; b) a
fenntartható, felelős és minőségi idegenforgalom kialakításának
elősegítése; c) Európa mint fenntartható és minőségi úti célokat
kínáló régió arculatának ápolása és ismertségének növelése; d) az uniós szakpolitikai
és pénzügyi eszközök lehető leghatékonyabb kihasználása a turizmus
fejlesztése érdekében. A közlemény 13.
intézkedése kifejezetten a turisztikai minőségtanúsító rendszerek
európai védjegyének létrehozását tűzte ki célul, amely a meglévő
tagállami tapasztalatokon nyugszik és amely „a turisztikai termékek terén a
fogyasztók bizalmának és biztonságának növelésére, valamint olyan
idegenforgalmi szakemberek jutalmazására szolgál, akik következetes és
hozzáértő módon törekszenek az idegenforgalmi szolgáltatások minőségének
javítására és az ügyfelek elégedettségére.” A közleményre adott válaszul az Európai Parlament felkérte
a Bizottságot, hogy az „[…] idegenforgalom érdekelt feleivel
együttműködésben értékelje az európai minőségi turizmus címke
megvalósíthatóságát […] létrehozandó a nemzeti címkéket kiegészítő, és
választható alapként elismert lefedő címkét.” [7] Az EU idegenforgalmi
ágazatának versenyképességét vizsgáló 2009-es tanulmány arra a következtetésre
jutott, hogy bár továbbra is nő a nemzetközi látogatók összlétszáma Európában,
a kontinens piaci részesedése mégis csökkent a világ egyéb, feltörekvő
régióinak javára. Emellett a globalizáció, az internet, a gyorsan változó
fogyasztói szokások és az idegenforgalom környezeti lábnyomával kapcsolatos
aggodalmak is erősen befolyásolják az iparág jelenlegi helyzetét[8]. Az egyre nehezebb versenyfeltételek között
felértékelődött a minőség szerepe az idegenforgalmi vállalkozások
számára, hiszen egyre inkább felismerik, hogy a minőségi szolgáltatások
versenyelőnyt biztosíthatnak számukra. Ahhoz pedig, hogy a turisták
rangsorolni tudják az egymással versengő szolgáltatókat, és megalapozottan
tudjanak választani közülük, az egyes idegenforgalmi szolgáltatások
színvonalára vonatkozó megbízható, naprakész és informatív tájékoztatásra van
szükség. Ez főként a más uniós tagállamba látogató turisták
számára fontos, hiszen a nyelvi különbségek miatt nekik különösen nehéz dolguk
van, ha az információk nem állnak rendelkezésre az általuk beszélt nyelven. Mindemellett a jelenlegi gazdasági válságra tekintettel az
EU-nak minden tőle telhetőt meg kell tennie annak érdekében, hogy
minél több látogató érkezzen Európába a harmadik országokból. Kiemelkedően
fontos, hogy ezek a látogatók egész Európában biztosak lehessenek abban, milyen
színvonalú szolgáltatásra számíthatnak. A fogyasztóknak nyújtott, a szolgáltatások minőségére
vonatkozó tájékoztatás hozzájárul ahhoz, hogy emelkedjen a harmadik országokból
érkező turisták száma – ez a célcsoport komoly, de eddig nagyrészt
kiaknázatlan lehetőségeket rejt az uniós úti célok népszerűségének
növelése és az EU turisztikai versenyképességének erősítése szempontjából.
A külföldi látogatók által elköltött összeg ugyanis 2011-ben 330,44 milliárd
eurót tett ki, de a legfrissebb becslések szerint 2022-re már valószínűleg
20,4 millió munkahelyet és 427,31 milliárd eurót köszönhetünk majd a nemzetközi
turizmusnak[9]. A jelenlegi javaslatot ezért a következő bizottsági
kezdeményezésekkel összhangban kell értelmezni, melyek mind azt a célt
szolgálják, hogy Európa továbbra is a világ első számú turisztikai
célpontja legyen: Európa népszerűsítése harmadik országokban[10], ezen belül a 2020-ig
szóló „Úti cél: Európa” kezdeményezés[11],
valamint az uniós vízumpolitika[12],
amely a nem uniós országok állampolgárainak az EU-ba való utazását segíti
elő[13]. 1.2. A
jelenlegi helyzet Jelenleg nincs olyan konkrét uniós jogszabály, amely a
turisztikai szolgáltatások minőségére vonatkozó, fogyasztóknak szóló
tájékoztatást szabályozná[14]. Jelenleg is működnek olyan tájékoztató eszközök,
például az értékelő vagy összehasonlító weboldalak, amelyek
megkönnyíthetik a fogyasztói döntéshozatalt, amennyiben átlátható és megbízható
információkat nyújtanak. Bizonyos tagállamokban nemzeti, szubnacionális vagy
regionális minőségtanúsító rendszereket hoztak létre, amelyek önkéntes
alapon működnek az adott területen belül. Emellett számos ágazati
kezdeményezés is született regionális, nemzeti vagy transznacionális szinten,
melyek többsége a szolgáltatásoknak az adott idegenforgalmi szektorra vagy az
érintett földrajzi területre jellemző minőségi szempontjait helyezi
előtérbe. Mint azt az e javaslathoz kapcsolódó szakpolitikai
lehetőségek értékelése során elvégzett piaci elemzés is igazolta[15], ezek a
minőségtanúsító rendszerek jelentős eltéréseket mutatnak, ebből
adódóan földrajzi és ágazati kiterjedésükben, irányításukban, értékelési
módszereikben és kritériumaikban kevés összhangot lehet felfedezni. A magán- és a közszférában működő
minőségtanúsító rendszerek nagy száma következtében a piac erősen
szétszabdalt az idegenforgalmi szolgáltatások minőségének értékelése
szempontjából. A töredezettségből adódóan a külföldre
utazók nem jutnak egységes tájékoztatáshoz, amely megkönnyítené annak
áttekintését, hogy mit jelentenek a különféle minőségtanúsító rendszerek,
és hogy mi a különbség az egymással versengő szolgáltatások között. Mindez
zavart okoz, és korlátozza a minőségtanúsító rendszerek arra való
alkalmasságát, hogy hatékonyan tájékoztassák a fogyasztókat az idegenforgalmi
szolgáltatások minőségéről. A fogyasztók így nem tudnak megbízható
információkon alapuló döntést hozni, különösen akkor nem, ha más uniós
tagállamba utaznak vagy harmadik országból látogatnak az EU-ba. Ennek
következtében azok a vállalkozások, amelyek minőséggel kapcsolatos
beruházásokat hajtottak végre, nem tudnak profitálni ebből (mivel nem
feltétlenül tudnak több látogatóra vagy nagyobb ismertségre szert tenni a
beruházások révén). Ez a helyzet visszatartja az ágazati szereplőket,
különösen a korlátozott pénzügyi lehetőségekkel rendelkező kkv-kat attól,
hogy fejlesztésekbe kezdjenek. Végeredményben mindez oda vezet, hogy az EU
idegenforgalma nem képes kiaknázni a szolgáltatások minőségében rejlő
versenyelőnyt, és elszalasztja a szolgáltatás minőségének fokozottabb
hirdetése révén elérhető gazdasági lehetőségeket. Az
idegenforgalomban érdekelt felek eddig nem tudtak sikeres uniós szintű
együttműködést létrehozni annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen a
meglévő vagy jövőbeli minőségtanúsító rendszerek eltéréseit az EU-ban,
és semmilyen jel nem utal arra, hogy a magánszektor vagy a közszféra olyan
kezdeményezéssel állna elő, amely javítana ezen a helyzeten. Ezért a lehető legrövidebb időn belül és több
szinten is megoldást kell találni a piac szétszabdaltságára. A
minőségtanúsító rendszerek jelenlegi töredezettsége ugyanis átláthatatlan
helyzetet teremt, és hátrányosan érintheti az európai turizmus
versenyképességét. 2. AZ ÉRDEKELT FELEKKEL
FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI 2.1. Konzultációs
folyamat A 2010-es közlemény elfogadása után a
Bizottság a tagállamok és az ágazati érdekelt felek segítségével
információgyűjtésbe kezdett a meglévő minőségtanúsító
rendszerekről. 2011 során két munkaértekezletre került sor, melyek a
korábbi tapasztalatok megosztását és az idegenforgalmi szolgáltatások közös
minőségi alapelveire vonatkozó lehetséges elképzelések megvitatását
szolgálták. A Bizottság 2011 elején nem hivatalos szakértői csoportot
állított fel, melyben a már meglévő, a közszférában és a magánszektorban
működő minőségtanúsító rendszerek vezetői és a fogyasztók
képviselői vettek részt, hogy segítséget nyújtsanak egy tervezet
összeállításához. A munkaértekezleteken és a nem hivatalos szakértői
csoportban részt vevő érdekeltek nagy többsége egyetértett abban, hogy az
uniós kezdeményezésnek az alulról építkező megközelítést kell követnie, és
építenie kell a meglévő és jövőbeli tagállami és ágazati
kezdeményezésekre. A szakemberek véleménye azonban eltért abban, hogy mit
kellene tartalmazniuk a közös alapelveknek. Emellett vita tárgya volt az is,
hogy kapjanak-e szerepet a környezetvédelmi fenntarthatósággal kapcsolatos
szempontok az alapelvek között. 2011 szeptembere és októbere folyamán célzott
konzultációra került sor, melynek során az érdekeltek szélesebb körének, többek
között a főbb európai idegenforgalmi szövetségeknek, a kapcsolódó ágazati
szervezeteknek, fogyasztói szervezeteknek és tagállami hatóságoknak a
véleményét is kikérték. A konzultáción résztvevők álláspontja megegyezett
az előzetes munkaértekezleteken kikristályosodott véleményekkel. A tagállamok a Bizottság idegenforgalmi
tanácsadó bizottságának rendszeres ülésein is kifejtették álláspontjukat. Az
egyeztetések során a következő véleménykülönbségekre derült fény: egyes
tagállamok határozottan támogatták a kezdeményezést, azonban elutasították azt,
hogy a közigazgatási hatóságoknak kötelező legyen részt venniük az uniós
kezdeményezés irányításában. Ezt a következőkkel indokolták: egyrészt
mindez nem felelne meg a szubszidiaritás elvének, másrészt a jogalap és a
nemzeti hatóságok korlátozott erőforrásai sem teszik ezt lehetővé. Annak érdekében, hogy az érdekelt felek minél
szélesebb körének véleményét és tapasztalatait megismerhesse, a Bizottság 2012
januárjában nyílt konferenciát szervezett. A konferenciával kapcsolatos dokumentumok
és a jegyzőkönyv a Bizottság honlapján érhetők el[16]. A konferencián
lefolytatott viták során nem történt elmozdulás a közszférát és a magánszektort
képviselő érdekeltek álláspontjában. 2012 májusa és júliusa között nyilvános
konzultációra került sor „Az Ön hangja Európában” portálon és a
Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság weboldalán, valamint a magán-
és közszféra érdekeltjeinek és a tagállamok képviselőinek küldött
e-maileken keresztül. A több mint 150 válaszadó 90 %-ban a szakmai egyesületek
és szövetségek, valamint a közigazgatás képviselőiből állt. A
fennmaradó 10 %-ot az idegenforgalmi vállalkozások tették ki, amelyek
kétharmada vesz részt valamilyen minőségtanúsítási rendszerben. Az
idegenforgalmi szakszervezetek, valamint a fogyasztók képviselői szintén
aktívan részt vettek a konzultációs folyamatban. A legtöbb válaszadó
egyetértett a Bizottság problémameghatározásával, valamint azzal, hogy uniós
kezdeményezésre van szükség ezen a területen. A nyilvános konzultáció
eredményei a Bizottság honlapján érhetők el[17]. A szakpolitikai lehetőségek értékelése
keretében a Bizottság háttértanulmányt készített a minőségtanúsító
rendszerekben részt vevő vállalkozások tapasztalatairól. A felmérés a
meglévő minőségtanúsító rendszerek reprezentatív mintáját vette
alapul, melyeknek mind vezetőit, mind tagvállalkozásait megkérdezték
véleményükről – mindez hasznos információkkal szolgált a javasolt
kezdeményezés hatásainak értékeléséhez[18]. 2.2. A
szakpolitikai lehetőségek értékelése A Bizottság számos olyan szakpolitikai
lehetőséget vett számba, amely fokozná a már meglévő és a
jövőbeli minőségtanúsítási rendszerek összhangját, és ennek
eredményeként javítaná a fogyasztók tájékoztatását. Összesen hét szakpolitikai lehetőséget
vizsgáltak meg, amelyek közül négy került be az értékelésbe. Ezek a
lehetőségek a következők: a szakpolitikai stratégia változatlanul
hagyása, az iparág által irányított önszabályozási folyamat és két, uniós
beavatkozást igénylő lehetőség. A két utóbbi lehetőségnél azt is
megvizsgálták, milyen hatással járna, ha az elképzelés alapelveket foglalna
magában, többek között a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatban. Valamennyi
lehetőség becsült gazdasági, társadalmi és környezeti hatását a politikai
célkitűzések hatékony megvalósítása, a költséghatékonyság és az EU egyéb
szakpolitikáival való összhang szempontjából értékelték. A Bizottság különös figyelmet fordított arra,
hogy az ágazat részvétele az önszabályozást és az uniós beavatkozást magában
foglaló lehetőség esetén is önkéntes alapon történne. Azt is alaposan
mérlegelték, hogy mely lehetőség tudja megőrizni az európai
idegenforgalmi kínálat egyediségét és sokféleségét, különös tekintettel a
számos idegenforgalmi alágazatra, amelyekre szintén vonatkoznának az európai
szolgáltatásokkal kapcsolatos minőségi alapelvek. Az értékelés végül nem részesített
előnyben egyetlen lehetőséget sem, mivel az összehasonlítás azt
mutatta, hogy valamennyi opció azonos hatású lenne az eredményességet, a
hatékonyságot és a következetességet illetően, kizárólag
szolgáltatásminőségi alapelvek bevezetése esetén és a tájékoztatás egyéb
szempontokra (például a környezeti fenntarthatóságra) való kiterjesztése esetén
is. 3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI 3.1. Jogalap A javaslat az EUMSZ 195. és 292. cikkére épül. 3.2. A szubszidiaritás és az
arányosság elve Az EUMSZ 195. cikke szerint „az Unió,
különösen az idegenforgalmi ágazatban működő uniós vállalkozások
versenyképességének elősegítése révén, kiegészíti a tagállamoknak az
idegenforgalmi ágazat terén folytatott tevékenységét.” A szubszidiaritás
elvével összhangban a javasolt uniós intézkedés önkéntes jellegű lenne. A
javasolt kezdeményezés nem lépne a meglévő tagállami vagy ágazati
kezdeményezések helyébe. Az uniós fellépést a probléma nemzetközi
jellege indokolja. A határokon átnyúló probléma lényege, hogy az idegenforgalmi
szolgáltatás a turisták lakóhelyétől eltérő országban történik, így a
minőségtanúsító rendszerek számukra csak korlátozottan képesek hozzáadott
értéket biztosítani, különösen abban ez esetben, ha az utazók az Unión kívüli
országokból érkeznek. A jelenlegi (az 1.2. pontban ismertetett)
helyzet az európai turisztikai szolgáltatások minősége szempontjából nem
képes megfelelő és egyenlő feltételeket teremteni az uniós
idegenforgalmi ágazat számára. Az idegenforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó
nemzeti és regionális szintű minőségtanúsító rendszerek közötti
összhang hiánya összezavarja a fogyasztókat, és akadályokat jelent a belső
piac szempontjából. Az egyes tagállamoknak csak korlátozott
cselekvési lehetőségük van arra, hogy önállóan fokozni tudják az egész
EU-ban kínált turisztikai szolgáltatások minőségi egységességét. A
tagállamok eddig nem kezdeményezték a turizmus minőségi alapelveinek
határokon átnyúló koordinálását, és nincs arra utaló jel, hogy a jövőben
ilyen szándékkal lépnének fel. Tekintettel a jelenleg a közszféra által
működtetett nemzeti szintű rendszerek alacsony számára, az ilyen
együttműködés nem is hozhatna nagyléptékű eredményeket a határokon
átnyúló egységesítés szempontjából. A tagállamok ezenkívül jelenleg nincsenek
olyan helyzetben, hogy másik tagállamokban működő, magánkézben
lévő rendszerek összhangját tudnák fokozni. Ennélfogva az uniós
fellépés szükséges és indokolt. Ezenkívül az ágazat által
végrehajtott intézkedések még transznacionális szinten is csak egy adott (vagy
esetleg néhány összefüggő) alszektorra vonatkoznak, azaz valójában nem
horizontális kiterjedésűek. Ennek következtében a fogyasztók egymásnak
ellentmondó információkkal találják szemben magukat, továbbá a minőségtanúsítási
rendszerek és az azokban részt vevő vállalkozások csak korlátozott
mértékben képesek tájékoztatást nyújtani a más uniós tagállamból vagy harmadik
országból érkező utazók számára. Mivel a helyzet várhatóan nem fog
változni, uniós szintű fellépésre van szükség. A méretgazdaságossági szempontok miatt az EU
előnyösebb helyzetből kezdhet neki a fent bemutatott, az ágazati és
földrajzi tagoltság okozta problémák megoldásának. Egy olyan uniós szintű
keretrendszer, amelynek általános célja az EU idegenforgalmi versenyképességének
javítása, a határokon átívelő ismertség és megbízhatóság szempontjából is
hatékonyabb lenne. Ez az állami és a magánszférában tevékenykedő
idegenforgalmi szereplők eddig elvégzett munkájának kiegészítésével,
valamint olyan kedvező környezet kialakításával érhető el, amely
segíti az érdekeltek tevékenységének összehangolását. Az uniós fellépés
hatékonyabban képes népszerűsíteni az európai turizmus minőségi
alapelveit mind a tagállamok, mind a harmadik országból érkező utazók
szempontjából, ha azok az Unió átfogó turisztikai promóciós stratégiájában
kapnak helyet. A nagyszabású, uniós szinten összehangolt cselekvés hozzáadott
értékét az érdekelt felek nagy többsége is elismerte. A javaslat továbbá megfelel
az arányosság elvének is. A kezdeményezést oly módon dolgozták ki, hogy a
politikai célkitűzéseket a lehető legalacsonyabb költségek mellett
lehessen elérni. A javasolt minőségi alapelvek alkalmazása elsősorban
szervezeti változtatásokat igényel, amelyekhez nincs szükség nagymértékű
beruházásra, és még az így felmerülő kiadásokat is kompenzálják a
növekvő fogyasztói elégedettségből és a kiegészítő uniós
intézkedésekből származó előnyök. A tagállami hatáskörök
tiszteletben tartása érdekében ajánlott, hogy saját területükön a tagállamok
hangolják össze, kövessék nyomon és ösztönözzék az európai turizmus
minőségi alapelveinek alkalmazását, együttműködve a Bizottsággal.
Ezekkel az intézkedésekkel a javaslat kellő mértékben figyelembe veszi a
szubszidiaritás elvét. 3.3. A javaslat ismertetése 3.3.1. Tárgy
és célok Az európai turizmus e javaslatban
meghatározott minőségi alapelvei az Unióban közvetlenül a fogyasztóknak
kínált idegenforgalmi szolgáltatásokra vonatkoznak, alkalmazásuk az
idegenforgalom területén tevékenykedő köz- és magánszervezetek számára
ajánlott. A kezdeményezés célja, hogy
javítsa a fogyasztóknak, különösen a másik tagállamba utazó vagy harmadik
országból érkező turistáknak nyújtott tájékoztatást a turisztikai
szolgáltatások minőségére vonatkozóan, lehetővé téve ezzel, hogy a
minőségi szolgáltatásokat kereső fogyasztók megalapozottabb
döntéseket tudjanak hozni. Mindez ösztönzést jelent az uniós idegenforgalmi
vállalkozások, különösen a kkv-k számára, hogy további minőségfejlesztési
beruházásokat hajtsanak végre. A célok eléréséhez a kezdeményezés javítani
kíván az idegenforgalmi szolgáltatások minőségének egységességén azáltal,
hogy európai alapelveket határoz meg az idegenforgalmi szervezetek számára. Az
alapelvek az érdekelt felek által javasolt és a nyilvános konzultáció során értékelt
kritériumokra épülnek. Működési szempontból a cél az, hogy a
kezdeményezés értékelése idején az EU-ban már jelentős számú
idegenforgalmi szervezet tegyen eleget az európai turizmus minőségi
alapelveinek. A kezdeményezés több szempontból is hozzáadott
értékkel bír : a) az alapelveket alkalmazó idegenforgalmi szervezetek
előnyökre tehetnek szert a Bizottság népszerűsítő és
figyelemfelhívó intézkedései révén. Ez nagyobb ismertséget is nyújt a
vállalkozásoknak, amelyek így könnyebben kelthetik fel a fogyasztók
érdeklődését, és lehetőséget biztosít a vállalkozások számára, hogy
tevékenységüket olyan új piacokra is kiterjesszék, melyeket korábban nem tudtak
elérni, különösen a harmadik országokban; b) a fogyasztók számára a hozzáadott
érték abból fakad, hogy bármely tagállamba utazva biztosak lehetnek abban, hogy
a szolgáltatások megfelelnek a meghatározott európai minőségi
alapelveknek. Végül pedig az európai idegenforgalmi szolgáltatások
kitűnő minőségének kiemelése és hangsúlyozása hozzájárul azon
átfogó európai uniós stratégia megvalósításához, amely az Európán belülről
és kívülről érkező turisták számának növelését, a harmadik országok
állampolgáraira vonatkozó vízumkövetelmények enyhítését, valamint az Európai
Unió magas színvonalú idegenforgalmi úti célokat magában foglaló közösségként
való népszerűsítését célozza. Mindez végeredményben hozzá fog járulni az
idegenforgalom versenyképességének javításához, és erősíteni fogja az
ágazat munkahelyteremtő és növekedést elősegítő képességét, ami
valamennyi tagállam és az egész uniós gazdaság számára előnyökkel jár. 3.3.2 Az európai turizmus minőségi alapelveinek alkalmazása Ágazati
és földrajzi kiterjedés Annak érdekében, hogy az idegenforgalmi
szolgáltatások minősége egységesebb legyen az Európai Unióban, az európai
minőségi turizmus alapelvei az alszektorokra vonatkozó korlátozás nélkül
alkalmazhatók valamennyi olyan, a köz- vagy a magánszférában tevékenykedő
idegenforgalmi szervezet tekintetében, amely az Unióban nyújt idegenforgalmi
szolgáltatást a fogyasztóknak helyi, regionális, nemzeti vagy transznacionális
szinten. Koordináció, nyomon követés és
népszerűsítés A szubszidiaritás elvével összhangban a
Bizottság a tagállamokat kéri fel arra, hogy hangolják össze, kövessék nyomon
és ösztönözzék az európai turizmus minőségi alapelveinek alkalmazását a
területükön. Emellett az is ajánlott, hogy a tagállamok
működjenek együtt a többi tagállammal a nemzetközi idegenforgalmi
szervezetek tekintetében. A tagállamokat arra is felkérik, hogy az
idegenforgalmi tanácsadó bizottság keretében működjenek együtt a
Bizottsággal a kezdeményezés nyomon követésének és értékelésének
elősegítése érdekében, amit többek között a tagállamok, ágazati
szereplők és fogyasztók körében végzett, célzott felmérésekkel lehet
végrehajtani. A vállalkozások versenyképességét és a kis- és
középvállalkozásokat segítő program (COSME, 2014–2020) konkrét célként
határozta meg az idegenforgalom területén tevékenykedő uniós vállalkozások
versenyképességét és fenntarthatóságát befolyásoló keretfeltételek javítását.
Annak érdekében, hogy erősítse Európa fenntartható, felelős és
minőségi úti célként való elismertségét, a Bizottság tájékoztatási,
kommunikációs és népszerűsítési tevékenységeket fog végezni, többek között
létrehoz egy külön weboldalt, amely tájékoztatást nyújt az európai turizmus
minőségi alapelveiről. A Bizottság ezenkívül elő fogja segíteni
a legjobb gyakorlatok és a tapasztalatok cseréjét is. 3.3.3. Értékelés Az ajánlás végrehajtásának ellenőrzésére
a tervek szerint a Hivatalos Lapban való közzétételtől számított három év
elteltével kerül sor. A Bizottság azt is meg fogja vizsgálni, hogy
szükségesek-e további intézkedések az idegenforgalmi szolgáltatások egységes
minőségének biztosítása érdekében. 4. KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK Az európai turizmus minőségi alapelveinek
népszerűsítésére a vállalkozások versenyképességét és a kis- és
középvállalkozásokat segítő program (COSME)[19] révén lehet
megfelelő pénzügyi keretet elkülöníteni. 2014/0043 (NLE) Javaslat A TANÁCS AJÁNLÁSA az európai turizmus minőségi
alapelveiről AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió
működéséről szóló szerződésre és különösen annak 195. és 292.
cikkére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, mivel: (1) A 2010. június 30-i, „Európa,
a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új
politikai kerete”[20]
című közleményben a Bizottság elismeri, hogy szükség van a fenntartható,
felelősségteljes és jó minőségű turizmus fejlesztésének
elősegítésére azon átfogó cél érdekében, hogy az Európai Uniót magas
színvonalú idegenforgalmi úti célokat magában foglaló közösségként ismerjék el
a harmadik országokban. (2) A magas környezeti
teljesítményű idegenforgalmi szálláshelyek és kempingek, valamint az
idegenforgalmi ágazatra vonatkozó legjobb környezetgazdálkodási gyakorlatok
népszerűsítésével uniós szinten már foglalkozik a 66/2010/EK európai
parlamenti rendelet[21],
valamint az 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[22]. (3) Az állami és a magánszférában
jelenleg is számos minőségtanúsítási rendszer működik az Unióban,
amelyek a turisztikai szolgáltatások minőségéről tájékoztatják a
fogyasztókat és iránymutatást nyújtanak az idegenforgalmi szakemberek számára.
Ezek a rendszerek jelentős különbségeket mutatnak a kiterjedésük,
irányításuk, módszereik és kritériumaik tekintetében. Működésük ezenkívül
egyes alszektorokra vagy meghatározott földrajzi területekre korlátozódik, ami
rendkívül fragmentált környezetet teremt a turisztikai szolgáltatások
minőségének értékelése szempontjából. (4) A széttagoltság
következtében, valamint abból kifolyólag, hogy a meglévő
minőségtanúsító rendszerek által alkalmazott értékelések nem egységesek,
az Unión belül másik tagállamba utazó vagy harmadik országokból az Unióba
érkező turisták nehezen tudják összehasonlítani a különböző
minőségtanúsító rendszerek által lefedett szolgáltatásokat. Az egységesség
hiánya pedig akadályozza a fogyasztók azon képességét, hogy megalapozott
döntést tudjanak hozni. (5) Mivel a jelenlegi
minőségtanúsító rendszerek nem alkalmaznak egységes értékelést, az
idegenforgalmi vállalkozásoknak eddig csak korlátozott lehetőségük volt
arra, hogy növeljék ismertségüket a fogyasztók körében és összehangolt fellépés
révén előnyre tegyenek szert. Ez különösen a mikro- és kisvállalkozásokra
igaz, amelyek gyakran nem rendelkeznek a megfelelő eszközökkel és
forrásokkal ahhoz, hogy népszerűsítsék magukat és magas színvonalú
szolgáltatásaikat. (6) Az idegenforgalmi ágazat
versenyképességének növelése érdekében az uniós turisztikai vállalkozásokat
vonzóbbá kell tenni a harmadik országok állampolgárai számára. (7) Ezért helyénvaló az európai
turizmus minőségi alapelveinek meghatározása, melyekkel a fogyasztók és az
ágazati szereplők is egyetértenek. (8) Annak érdekében, hogy az
európai turizmus minőségi alapelvei a lehető legtöbb idegenforgalmi
alszektort lefedjék, és ezzel egyidejűleg biztosítsák az uniós
idegenforgalmi kínálat sokféleségét, az alapelveknek általános
jellegűeknek kell lenniük, de a fogyasztóknak a magas színvonalú
idegenforgalmi szolgáltatásokkal szemben támasztott elvárásaival összhangban
hozzáadott értéket kell nyújtaniuk. (9) A turisztikai szolgáltatások
megfelelő színvonalának biztosítása érdekében az érintett munkavállalókat
megfelelő képzésben kell részesíteni a rájuk bízott feladatokkal
kapcsolatban. Ugyanezen okból az is szükséges, hogy az elvégzett képzéseket
képzési nyilvántartásban rögzítsék. (10) Annak érdekében, hogy a
fogyasztók elvárásaival összhangban folyamatosan fejlődjön az
idegenforgalmi szolgáltatások minősége, fontos, hogy felmérések
készüljenek a fogyasztók véleményéről, továbbá hogy a fogyasztók választ
kapjanak panaszaikra. (11) A hiteles és sokszínű
uniós idegenforgalmi kínálat előmozdítása érdekében szükséges, hogy a
fogyasztók naprakész információkhoz jussanak a helyi szokásokkal,
történelemmel, hagyományokkal, szolgáltatásokkal és termékekkel kapcsolatban. (12) Annak érdekében, hogy az
európai turizmus minőségi alapelvei minél szélesebb körben ismertté
váljanak, és ezáltal erősítsék a fogyasztói bizalmat, kulcsfontosságú,
hogy az idegenforgalmi szervezetek tájékoztatást és útmutatást nyújtsanak az
alapelvekkel kapcsolatban a fogyasztóknak. (13) Az európai turizmus
minőségi alapelveinek a tagállamokban való alkalmazását
megkönnyítendő, valamint a tagállami intézkedések koordinációját
elősegítendő, a tagállamoknak átlátható módon össze kell hangolniuk,
nyomon kell követniük és népszerűsíteniük kell az európai turizmus
minőségi alapelveinek alkalmazását. (14) Annak biztosítása érdekében,
hogy európai turizmus minőségi alapelveit az egynél több tagállamban
működő (nemzetközi) idegenforgalmi szervezetek önkéntes alapon
alkalmazzák, elengedhetetlen, hogy a tagállamok szorosabban
együttműködjenek egymással az európai turizmus minőségi alapelveinek
az említett szervezetek általi alkalmazása terén. (15) Annak érdekében, hogy
Unió-szerte elősegítsék az európai turizmus minőségi alapelveinek
egységes alkalmazását, valamint az alkalmazás összehangolását, nyomon követését
és népszerűsítését, a tagállamok felkérést kapnak arra, hogy megosszák
egymással információikat és tapasztalataikat. A Bizottságnak elő kell
segítenie ezen információk cseréjét. (16) Az idegenforgalmi ágazat
versenyképességét előmozdító tagállami tevékenységek kiegészítése
érdekében fontos, hogy megfelelő népszerűsítő és tájékoztató
intézkedések révén a fogyasztók figyelmét felhívják az európai turizmus
minőségi alapelveire és tájékoztassák őket az alapelvekről az
Unióban, valamint – összhangban azzal a célkitűzéssel, hogy az Európai Uniót
magas színvonalú idegenforgalmi úti célokat magában foglaló közösségként
ismerjék meg – különösen a harmadik országokban. Az idegenforgalmi ágazatban
működő vállalkozások fejlődéséhez szükséges kedvező
környezet kialakításának ösztönzése érdekében fontos továbbá, hogy az európai
turizmus minőségei alapelvei vonzóvá váljanak az idegenforgalmi
szervezetek számára. Ezért fontos, hogy a tagállamok és a Bizottság e
tekintetben együttműködjenek. (17) Az európai turizmus
minőségi alapelveinek alkalmazására vonatkozó nyomon követés és értékelés
elősegítése terén a tagállamok fontos szerepet töltenek be, mivel
tájékoztatják a Bizottságot az európai turizmus minőségi alapelveinek
adott tagállamban való alkalmazásáról, elsősorban az idegenforgalmi tanácsadó
bizottság üléseinek keretén belül. (18) Az idegenforgalmat
jellemző gyorsan változó piaci körülményekre való megfelelő reagálás,
valamint az európai turizmus minőségi alapelvei által nyújtott hozzáadott
érték hosszú távú biztosítása érdekében a Bizottságnak nyomon kell követnie az
alapelvek alkalmazását, és ezen ajánlásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában
való közzététele után három évvel értékelnie kell az ajánlás végrehajtását.
Ugyanezen okokból a Bizottságnak azt is értékelnie kell, hogy szükségesek-e
további intézkedések az ezen ajánlásban megfogalmazott célkitűzések
eléréséhez, AJÁNLJA: 1. Tárgy és hatály Ez az ajánlás az európai turizmus minőségi alapelveit (a
továbbiakban: „alapelvek”) határozza meg, melyek idegenforgalmi szervezetek
általi alkalmazásra szolgálnak. 2. Fogalommeghatározások Ezen ajánlás alkalmazásában a következő fogalommeghatározások
alkalmazandók: (a)
„idegenforgalmi szervezet”: az Unióban székhellyel
rendelkező köz- vagy magánszervezet, amely idegenforgalmi szolgáltatást
nyújt a fogyasztóknak helyi, regionális, nemzeti vagy transznacionális szinten; (b)
„nemzetközi idegenforgalmi szervezet”: olyan
szervezet, amely egynél több tagállamban vagy tagállami területen folytat
idegenforgalmi tevékenységet. 3. Az európai turizmus
minőségi alapelvei Amennyiben a szervezet mérete és üzleti koncepciója szempontjából
helyénvaló, az idegenforgalmi szervezetek számára ajánlott, hogy a
következő alapelveket alkalmazzák tevékenységeik során: (a)
A munkavállalók képzésének biztosítása, beleértve
az alábbiakat: i. a közvetlenül a fogyasztóknak nyújtott szolgáltatásokkal
foglalkozó valamennyi munkavállaló képzése annak érdekében, hogy feladataikat
megfelelő minőségben tudják ellátni; ii. képzési nyilvántartás vezetése, amelyben rögzítik, hogy a
munkavállalók milyen képzéseken vettek részt; iii. minőségfelelős kijelölése annak érdekében, hogy
biztosítva legyen az egységes megközelítés alkalmazása a szolgáltatásokkal
kapcsolatos minőségirányítás során, valamint hogy az érintett
munkavállalók részt vehessenek a minőségirányítási folyamatban; (b)
Fogyasztóelégedettségi politika alkalmazása,
beleértve az alábbiakat: i. a fogyasztói panaszoknak a szolgáltatásnyújtás helyén vagy az
interneten való kezelésére szolgáló módszer létrehozása; ii. a panaszok késedelem nélküli megválaszolásának biztosítása; iii. a fogyasztói elégedettséget mérő felmérések készítése és
a felmérések eredményeinek figyelembevétele a szolgáltatás minőségének
javítása érdekében; (c)
Adott esetben a létesítmények és a berendezések
takarítására és karbantartására vonatkozó írásos terv kidolgozása és annak
betartása; (d)
A fogyasztók tájékoztatása, többek között az
alábbiakról: i. a helyi szokások, történelem, hagyományok, szolgáltatások és
termékek; ii. a szolgáltatások akadálymentessége; iii. a szolgáltatásokkal kapcsolatos fenntarthatósági kérdések; iv. az alapelvek; (e)
Annak biztosítása, hogy a fenti információk
helyesek, megbízhatóak, egyértelműek és – amennyiben a helyszín és az
üzleti koncepció szempontjából helyénvaló – legalább a leginkább releváns
idegen nyelven is hozzáférhetőek. 4. Tagállami
tevékenységek 4.1. Az alapelvek alkalmazásának összehangolása, nyomon követése
és előmozdítása a területükön belül a tagállamok feladata. A Bizottság
ezen célok érdekében felkéri a tagállamokat: (a)
annak nyomon követésére, hogy az idegenforgalmi
szervezetek miként alkalmazzák a 3. pontban meghatározott alapelveket; (b)
az alapelvekkel kapcsolatos tevékenységeknek és az
alapelvek végrehajtásának a többi tagállammal való összehangolására; (c)
az alapelveknek az idegenforgalmi szervezetek körében
való népszerűsítésére; (d)
a többi tagállammal együttműködve annak
biztosítására, hogy az alapelvekkel kapcsolatban megfelelő tájékoztatás és
útmutatás álljon az idegenforgalmi szervezetek rendelkezésére; (e)
a többi tagállammal való együttműködésre annak
érdekében, hogy elősegítsék az alapelveknek a nemzetközi idegenforgalmi
szervezetek általi alkalmazását. 4.2. Ajánlott továbbá, hogy a
tagállami tevékenységek lefolytatása során biztosítva legyen az átláthatóság. 5. A tagállamok és a
Bizottság közötti együttműködés A Bizottság felkéri a tagállamokat arra, hogy tájékoztassák a
Bizottságot a 4. pont szerinti tevékenységeikről, és működjenek
együtt a Bizottsággal a nyomon követés és az értékelés, valamint a
figyelemfelhívó és tájékoztató kezdeményezések során. 6. Nyomon követés és
értékelés 6.1. A Bizottság a
következő időpontig elvégzi ezen ajánlás végrehajtásának értékelését: [az ajánlásnak a Hivatalos Lapban való közzétételétől számított 3
év]. 6.2. A Bizottság azt is megvizsgálja az értékelés során, hogy szükséges-e
javaslatot tenni további intézkedésekre annak érdekében, hogy tovább lehessen
fejleszteni az idegenforgalmi szolgáltatásoknak az ezen ajánlásban
megfogalmazott egységes minőségét a tagállamokban. 7. Záró rendelkezések Ezt az ajánlást az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell
hirdetni. Kelt Brüsszelben, -án/-én. a Tanács részéről az
elnök [1] Ide tartoznak a hagyományos utazási és idegenforgalmi
vállalkozások (szállodák, éttermek, utazási irodák, autókölcsönző cégek,
charter légitársaságok, buszos és hajós utakat szervező irodák stb.),
amelyek közvetlenül a turistáknak kínálnak árukat és szolgáltatásokat. [2] Elsősorban az általános értelemben vett
kereskedelmi, építőipari és szállítási (légi, vasúti, tengeri, buszos
szállítással foglalkozó) cégek és a kulturális ágazat (többek között a
kulturális és kreatív iparágak) kapcsolódnak a turizmushoz. [3] Az Utazási és Turisztikai Világtanács (WTTC) 2012-es
adatai, http://www.wttc.org/site_media/uploads/downloads/european_union2012.pdf [4] Az ENSZ Idegenforgalmi Világszervezetének World Tourism
Barometer című kiadványa, 2012. május. [5] Lásd az Európai Unió működéséről szóló
szerződés (EUMSZ.) 6. cikkének d) pontját. Ezenkívül az EUMSZ 195. cikke
úgy rendelkezik, hogy „ennek elérése érdekében az Unió tevékenységének célja,
hogy: a) ösztönözze az ebben az ágazatban működő vállalkozások
fejlődéséhez szükséges kedvező környezet kialakítását, b)
előmozdítsa a tagállamok együttműködését, különös tekintettel a
bevált gyakorlatok cseréjére.” [6] Európa, a világ első számú turisztikai célpontja –
az európai turizmus új politikai kerete COM(2010) 352 végleges. [7] P7_TA-PROV(2011)0407 – Az
Európai Parlament 2011. szeptember 27-i állásfoglalása Európáról, a világ
első számú idegenforgalmi célpontjáról – az európai turizmus új politikai
keretéről [8] Ecorys (2009), 2. o. [9] http://europa.eu/rapid/press-release_IP-12-1177_hu.htm [10] A COM (2010)352 final jelzetű bizottsági közlemény
olyan európai turisztikai védjegy kialakítását vetíti előre, amely
kiegészítheti a nemzeti és regionális szintű népszerűsítő
intézkedéseket, és megkülönböztető jelzésként kiemelheti az európai úti
célokat a többi nemzetközi úti cél közül (18. intézkedés). [11] A kezdeményezés az Európai Turisztikai Bizottsággal
együttműködésben, egy ad hoc támogatás keretében született meg, általános
célja pedig az „Úti cél: Európa” program márka- és marketingstratégiájának
kidolgozása
http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/tourism/international/index_en.htm [12] COM(2012) 649 final [13] Jelenleg 42 olyan ország és terület van, amelynek állampolgára
vízum nélkül utazhatnak be az EU-ba. Emellett 16 karibi és csendes-óceáni
szigetország állampolgárai is hamarosan vízum nélkül utazhatnak a schengeni
térségbe. A javaslat célja, hogy egyszerűsítse az említett országok
állampolgárainak a schengeni térségbe, valamint Ciprusra, Bulgáriába és
Romániába történő belépését. A bizottsági javaslat kölcsönös
vízummentességet helyez kilátásba erre vonatkozó megállapodások révén, így
biztosítva azt, hogy az uniós polgárok teljes vízummentességet élvezzenek,
amikor ezekbe az országokba utaznak.
http://europa.eu/rapid/press-release_IP-12-1179_hu.htm [14] Az általános értelemben vett fogyasztóvédelemmel több
uniós jogszabály is foglalkozik, például a fogyasztók jogairól szóló 2011/83/EU
irányelv. [15] Estimated Impacts of possible Options and Legal
Instruments of the Umbrella European Tourism Quality Label (A turisztikai
minőségtanúsító rendszerek átfogó védjegyének megvalósítási
lehetőségei, jogi eszközei és az ezekhez kapcsolódó becsült hatások),
Európai Politikatudományi Központ (CEPS), 2012. szeptember, http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/_getdocument.cfm?doc_id=7655,
a továbbiakban: CEPS (2012). [16] http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/itemdetail.cfm?item_id=5642 [17] http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/tourism/public-consultation-etq/index_en.htm [18] CEPS (2012) [19] Az Európai Parlament és a Tanács 1287/2013/EU rendelete a
vállalkozások és a kis- és középvállalkozások versenyképességét segítő
program (COSME) (2010–2014) létrehozásáról és az 1639/2006/EK határozat
hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 33.o.) [20] COM(2010) 352 végleges. [21] Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i
66/2010/EK rendelete az uniós ökocímkéről (HL L 27., 2010.1.30., 1. o.). [22] Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i
1221/2009/EK rendelete a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési
és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a
761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat
hatályon kívül helyezéséről (HL L
342., 2009.12.22., 1. o.).