52014DC0738

TARTALOMJEGYZÉK

1........... BEVEZETÉS............................................................................................................... 1

2........... AZ EHA VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉSE.................................. 1

2.1........ Az EHA tagállamok általi pénzügyi végrehajtása........................................................ 1

2.2........ Az EHA fő beavatkozási területei................................................................................ 3

2.3........ Prioritási tengely szerinti alakulás................................................................................. 3

2.4........ A költségvetés Bizottság általi végrehajtása................................................................. 4

2.5........ A technikai segítségnyújtás tagállamok általi felhasználása......................................... 5

2.6........ A technikai segítségnyújtás Bizottság általi felhasználása........................................... 5

2.6.1..... Információtechnológia.................................................................................................. 5

2.6.2..... Európai Halászati Területek Hálózat Támogatási Egység............................................ 5

2.6.3..... Tanulmányok................................................................................................................ 5

2.6.4..... Ideiglenes alkalmazottak.............................................................................................. 5

2.7........ Az EHA összehangolása a strukturális alapokkal és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alappal (EMVA)........................................................................................................................ 6

2.8........ Előkészítő munka a 2014–2020 közötti programozási időszakhoz: az Európai Tengerügyi és Halászati Alap...................................................................................................................................... 6

3........... AZ EHA VÉGREHAJTÁSÁNAK TENGELYEK SZERINTI ÉRTÉKELÉSE....... 6

3.1........ 1. tengely...................................................................................................................... 6

3.1.1..... Az uniós halászflotta 2012. évi gazdasági teljesítménye (a 2014. évi éves gazdasági jelentés – 2012-es adatok alapján).............................................................................................................. 6

3.1.2..... Halászati műveletek végleges beszüntetése.................................................................. 6

3.1.3..... Halászati műveletek ideiglenes szüneteltetése.............................................................. 7

3.1.4..... Halászhajók fedélzeti beruházásai és szelektivitás....................................................... 7

3.1.5..... A halászflotta-gazdálkodás miatti társadalmi-gazdasági kompenzáció........................ 7

3.2........ 2. tengely...................................................................................................................... 7

3.2.1..... Belvízi halászat............................................................................................................. 7

3.2.2..... Akvakultúra.................................................................................................................. 7

3.2.3..... Feldolgozás................................................................................................................... 8

3.3........ 3. tengely...................................................................................................................... 9

3.3.1..... Halászkikötők, kirakodóhelyek és menedékek............................................................. 9

3.3.2..... Új piacok kialakítása és promóciós kampányok szervezése.......................................... 9

3.3.3..... Kísérleti műveletek....................................................................................................... 9

3.4........ 4. tengely...................................................................................................................... 9

4........... Az EHA-ról szóló operatív következtetések első csomagja a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozóan 10

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

AZ EURÓPAI HALÁSZATI ALAP VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ HETEDIK ÉVES JELENTÉS (2013)

1.           BEVEZETÉS

Az Európai Halászati Alapról (EHA) szóló rendelet[1] 68. cikke értelmében a Bizottság minden év december 31-ig beszámolót küld az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának az EHA előző évi végrehajtásáról. A beszámoló a tagállamok éves jelentésének a Bizottság által történő vizsgálatán és értékelésén, valamint más rendelkezésre álló információkon alapul. Tartalmazza továbbá egyes fő EHA-intézkedések végrehajtásának elemzését.

Ezt a jelentést bizottsági szolgálati munkadokumentum egészíti ki, amely az EHA egyes tagállamok általi végrehajtásának összefoglalóját, valamint a pénzügyi végrehajtásról szóló részletes információkat ismertető öt táblázatot is tartalmaz[2]. A rendeletnek megfelelően a dokumentum tartalmazza a tagállamok által létrehozott irányítási és ellenőrzési rendszereknek a Bizottság megbízásából végzett ellenőrzéseinek összegzését, valamint összefoglalja az EHA-támogatás tagállamok általi ellenőrzésének eredményeit, és adott esetben az elvégzett pénzügyi korrekciókat is tartalmazza.

Ez a jelentés az EHA-nak a tagállamok és a Bizottság által 2013-ban, a programozási időszak utolsó évében történt végrehajtásának átfogó értékelését tartalmazza. Egyes esetekben a tagállamok által szolgáltatott adatoknak köszönhetően lehetővé vált, hogy 2014. május 31-gyel bezárólag kiterjedtebb elemzésre kerüljön sor, ez pedig kevesebb mint két évvel az EHA helyszíni végrehajtásának határideje (2015. december 31.) előtt sokkal átfogóbb képet ad az EHA jelenlegi végrehajtásáról.

2.           AZ EHA VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉSE

2.1.        Az EHA tagállamok általi pénzügyi végrehajtása

A tagállamok által 2013 során elküldött igazolt időközi átutalások 544 millió EUR-t tettek ki, szemben a 2012. évi 589 millió EUR-val. 2014. május 31-ig az EHA-kötelezettségvállalások elérték a 3,413 milliárd EUR-t. Ez 2013. május 31-hez képest 18 %-os növekedést jelent (egy év alatt 515 millió EUR). 

A közpénzből nyújtott nemzeti hozzájárulás 2014. május 31-ig összesen 2,088 milliárd EUR-t tett ki, ami 2013. május 31. óta 360 millió EUR (+21 %) növekedésnek felel meg. Ezek az adatok a nemzeti kötelezettségvállalások jelentős gyorsulását mutatják az előző tizenkét hónap során, ami azt is jelentheti, hogy a tagállamok kezdik leküzdeni a költségvetési konszolidációs időszak által teremtett nehézségeket.

Ugyanezen időszak során az EHA által támogatott intézkedésekhez kapcsolódó magánfinanszírozás 2,497 milliárd EUR-t tett ki. A magánfinanszírozás főként a feldolgozás (42,67 %), az akvakultúra (23,25 %) és a fedélzeti beruházások (9,68 %) területét érintette. Ezek az intézkedések együttesen a teljes magánfinanszírozás 75 %-át teszik ki.

Összességében a 2007. január 1. és 2014. május 31. közötti időszakban a halászati és akvakultúra-ágazatra fordított beruházások elérték a 8 milliárd EUR-t: ennek 42,67 %-a az EHA-ból, 26,11 %-a közpénzből finanszírozott nemzeti hozzájárulásból, 31,22 %-a pedig magánfinanszírozásból származik.

Egy eurónyi EHA-támogatás tőkeáttételi hatása 1,34 EUR nemzeti finanszírozást eredményez, amelyből 0,732 EUR magánforrásból származik, 0,612 EUR pedig közpénzből[3]. A támogatásintenzitásra és társfinanszírozásra vonatkozó szabályok jelentősen befolyásolják e tőkeáttételi hatást, de más szempontok is közrejátszanak. Például a támogatás intenzitása és a társfinanszírozási ráták az akvakultúra, a feldolgozás és a forgalmazás esetében megegyeznek; és még ha a nemzeti közpénzből történő hozzájárulás hasonló is, a magánfinanszírozás a feldolgozás esetében sokkal nagyobb.

Az alábbi táblázat tengely és intézkedéskategória szerinti lebontásban mutatja a tőkeáttételi hatásokat:

Intézkedések || 1 EUR tőkeáttételi hatása

Összes (közpénz + magán) nemzeti finanszírozás (EUR) || Nemzeti közpénzből történő finanszírozás (EUR) || Magánfinanszírozás (EUR)

1.1.: Halászati tevékenység végleges beszüntetése || 0,711 || 0,705 || 0,006

1.2.: Halászati tevékenység ideiglenes szüneteltetése || 0,646 || 0,646 || 0,000

1.3.: Halászhajók fedélzeti beruházásai és szelektivitás || 3,257 || 0,777 || 2,480

1.4.: Kisüzemi part menti halászat || 0,655 || 0,429 || 0,227

1.5.: A halászflotta-gazdálkodás miatti társadalmi-gazdasági kompenzáció || 1,482 || 0,656 || 0,827

2.1.: Akvakultúra || 1,613 || 0,435 || 1,179

2.2.: Belvízi halászat || 1,503 || 0,447 || 1,056

2.3. Halászati termékek feldolgozása és forgalmazása || 2,503 || 0,542 || 1,961

3.1.: Kollektív intézkedések || 1,152 || 0,930 || 0,221

3.2.: A vízben élő növény- és állatfajok védelme és fejlesztése || 0,652 || 0,558 || 0,094

3.3.: Halászkikötők, kirakodóhelyek és menedékek || 0,756 || 0,611 || 0,145

3.4.: Új piacok kialakítása és promóciós kampányok szervezése || 0,702 || 0,566 || 0,137

3.5.: Kísérleti műveletek || 1,300 || 0,912 || 0,389

3.6.: Halászhajók átalakítása más célra való alkalmazásra || 4,204 || 1,567 || 2,637

4.1.: A halászati területek fejlesztése || 1,153 || 0,441 || 0,712

5.1.: Technikai segítségnyújtás || 0,483 || 0,480 || 0,003

Összesen || 1,344 || 0,612 || 0,732

A legjelentősebb tőkeáttételi hatások a halászhajók más célra való alkalmazásra történő átalakítását, a fedélzeti beruházásokat, halfeldolgozást és akvakultúrát támogató intézkedéseknél figyelhetők meg. A nemzeti közpénzből történő hozzájárulás esetében a halászhajók más célra való alkalmazásra történő átalakítását, kollektív intézkedéseket, kísérleti műveleteket és fedélzeti beruházásokat támogató intézkedéseknél a legnagyobb a tőkeáttételi hatás. Ami a magánszektor általi társfinanszírozást illeti, a legjelentősebb tőkeáttételi hatás a halászhajók más célra történő átalakításához, a fedélzeti beruházásokhoz, halfeldolgozáshoz és -forgalmazáshoz, az akvakultúrához és a belvízi halászathoz kapcsolódik.

A fenti összesített tőkeáttételi hatás nem éri el a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközből (HOPE) (2000–2006) származó 1,67 EUR-t[4], amelyből 0,56 EUR nemzeti közfinanszírozásból, 1,11 EUR pedig magánfinanszírozásból származik.

2.2.        Az EHA fő beavatkozási területei

Az alábbi táblázat összehasonlítja az öt leggyakrabban használt intézkedésre vonatkozó kötelezettségvállalások 2012. július, 2013. május, illetve 2014. május végi mértékét:

2012. július 31. || 2013. május 31. || 2014. május 31.

Tevékenység végleges beszüntetése (19,61 %) || Feldolgozás (17,41 %) || Feldolgozás (16,65 %)

Akvakultúra (12,98 %) || Tevékenység végleges beszüntetése (17,25 %) || Tevékenység végleges beszüntetése (15,44 %)

Feldolgozás (12,79 %) || Akvakultúra (14,83 %) || Akvakultúra (14,43 %)

Halászkikötők (10,89 %) || Halászkikötők (11,46 %) || Halászkikötők (11,61 %)

Tevékenység ideiglenes szüneteltetése (7,67 %) || Tevékenység ideiglenes szüneteltetése (7,40 %) || A halászati területek fejlesztése (9,25 %)

A 2014. május 31-i helyzet lényegében megegyezett az egy évvel korábbival, kivéve a 4. tengelyt[5], ahol 2013. május és 2014. május között közel 30 %-os javulás mutatkozott. A 4. tengely azonban, amint az alább kifejtésre került, továbbra is elmarad a többitől.

Az EHA-kötelezettségvállalások erre az öt intézkedésre való koncentrálódása meglehetősen nagy (67,39 %); a 2014. május 31-i adat azonban mérsékelt csökkenést mutat az egy évvel korábbihoz képest (68,86 %). A 4. tengelynél elért előrehaladást leszámítva ez a (mérsékelt) változás azt jelezheti, hogy más intézkedések a korábbi évekhez képest több kötelezettségvállalást vonzanak.

Meg kell jegyezni, hogy ezen öt területből a tevékenység végleges beszüntetése az az intézkedés, amelynek folyamatosan csökken a jelentősége (-21,5 %). Ugyanez vonatkozik a tevékenység ideiglenes szüneteltetésére, amely 2014. május 31-én a kötelezettségvállalások 6,76 %-át tette ki (ez 12 %-os csökkenést jelent 2012. július 31-hez képest). Ez a tendencia azt jelezheti, hogy a halászati flottát érintő hagyományos intézkedések veszítenek jelentőségükből.

2.3.        Prioritási tengely szerinti alakulás

Az alábbi táblázat az összes kötelezettségvállalás prioritási tengelyek szerinti relatív fontosságának alakulását mutatja be a 2012. július és 2014. május közötti időszakban.

A táblázat megerősíti az 1. tengelynél megfigyelt relatív csökkenést (-16 %), valamint a 4. tengelynél elért gyors haladást. A 3. tengely is növekedést mutat, bár lassúbb ütemben. 2014. május 31-re a 2. tengely vált a legfontosabbá; ez megfelel az EHA-források eredeti elosztásának. 

Prioritási tengely || 2012. július 31. || 2013. május 31. || 2014. május 31.

1. tengely || 33,05 % || 30,42 % || 27,77 %

2. tengely || 28,96 % || 32,64 % || 31,44 %

3. tengely || 27,59 % || 27,38 % || 28,46 %

4. tengely || 7,1 % || 7,2 % || 9,25 %

5. tengely || 3,29 % || 2,42 % || 3,07 %

Az alábbi táblázat prioritási tengely szerinti bontásban mutatja a tényleges kötelezettségvállalások és az adott programozási időszakra vonatkozó tervezett kiadások közötti relációt.

Prioritási tengely || 2012. július 31. || 2013. május 31. || 2014. május 31.

1. tengely || 67,24 % || 74,36 % || 79,61 %

2. tengely || 56,6 % || 77,47 % || 86,77 %

3. tengely || 57,8 % || 67,31 % || 83,80 %

4. tengely || 28 % || 44,60 % || 56,89 %

5. tengely || 44,04 % || 44,60 % || 65,34 %

Összes EHA || 56,31 % || 67,37 % || 79,33 %

2014. május 31-ig az EHA csupán 79 %-át kötötték le. A 2012 júliusa óta tapasztalható gyorsulás ellenére az EHA jelentős részét még mindig nem teljesítették, ami az igazolt kifizetésekhez hasonlóan aggodalomra ad okot, hiszen a kiadások támogathatóságának határideje 2015. december 31.

Kötelezettségvállalások tekintetében a 2. és 3. tengely érte el a legnagyobb növekedést; a referenciaidőszak alatt a 2. tengelynél látható a legnagyobb fejlődés. Gyors fejlődés figyelhető meg a 4. tengelynél is, de ez még mindig elmarad a többi tengelytől.

2.4.        A költségvetés Bizottság általi végrehajtása

Ami az éves kötelezettségvállalásokat illeti, 2013-ban a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó teljes előirányzat 16,4 %-át (691,5 millió EUR) kötötték le, ebből 528,35 millió EUR-t a konvergenciarégiók, 163,15 millió EUR-t a nem konvergenciarégiók vonatkozásában.

 Ami a 2013. évi kifizetéseket illeti, a teljes előirányzat 12,7 %-át (546,78 millió EUR) fizették ki, ebből 78,9 %-ot (431,35 millió EUR) a konvergenciarégiók, 21,1 %-ot (115,43 millió EUR) a nem konvergenciarégiók részére. Ezeket a kifizetéseket előfinanszírozás (Horvátország esetében) és időközi kifizetések formájában teljesítették. További részletek az 1. mellékletben és a jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumban találhatók.

2.5.        A technikai segítségnyújtás tagállamok általi felhasználása

2013-ban 21 tagállam használt fel különböző összegeket a technikai segítségnyújtásra (5. tengely) fordítandó költségvetés keretében. A következő tagállamok fordítottak jelentősebb forrásokat technikai segítségnyújtásra: Hollandia (az 5. tengelyre fordítható EHA-források 58,3 %-a), Szlovénia (51,6 %), Egyesült Királyság (51,2 %), Portugália (38 %), Lengyelország (15,75 %) és Spanyolország (10,9 %). A finanszírozott intézkedések között szerepelt az adminisztratív kapacitás növelése, informatikai fejlesztés, a tájékoztatás és a nyilvánosság, valamint az operatív programok igazgatásának és végrehajtásának támogatása.

2.6.        A technikai segítségnyújtás Bizottság általi felhasználása

2013-ban a Bizottság a technikai segítségnyújtás költségvetéséből 3,48 millió EUR-t használt fel az alábbi célokra:

2.6.1.     Információtechnológia

A Bizottság 0,35 millió EUR-t fordított számítógépekre és ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokra a Bizottság EHA-végrehajtáshoz szükséges informatikai rendszereinek karbantartásával és fejlesztésével összefüggésben.

2.6.2.     Európai Halászati Területek Hálózat Támogatási Egység

A FARNET támogatási egységre 2,74 millió EUR-t fordítottak. 2013-ban a FARNET továbbra is jelentős szerepet játszott az EHA 4. tengelyének végrehajtásában, az irányító hatóságok és a helyi halászati akciócsoportok módszertani és tematikus támogatása révén (tematikus szemináriumok, különleges ülések, a tagállamok eseti támogatása). A FARNET weboldala és a népszerű közösségi hálózatokon (Facebook, Twitter, Youtube, Linkedin) található fiókja segítségével, a jó gyakorlatot jelentő projektek összegyűjtésével, rendszeres hírlevelével és saját magazinjának (FARNET Magazine) két megjelent számával hozzájárult a 4. tengely ismertségének növeléséhez.

2.6.3.     Tanulmányok

A Bizottság 400 ezer EUR-t fordított egy tanulmányra, amelynek címe „Az EHA 4. tengelyének végrehajtása”. 

Egy 2013 szeptemberében a Bizottság kezdeményezésére készített felmérés alapján a 4. tengely végrehajtásáról szóló tanulmány rámutatott, hogy 312 csoport több mint 8 500 projektet támogatott, így körülbelül 8 000 munkahely jött létre, és 12 500 munkahelyet sikerült megtartani. A tanulmány továbbá úgy becsüli, hogy ezen innovatív megközelítéssel az Európai Halászati Alapból nyújtott támogatás 220 kkv és mikrovállalkozás létrehozásához járult hozzá. Ezek az adatok a programozási időszak lezárulásakor valószínűleg növekedni fognak, mivel a helyszíni végrehajtás a felmérés óta is jelentős haladást mutat. 

A 4. tengely végrehajtása 1,15-szörös tőkeáttételi szorzót eredményezett, ami azt jelenti, hogy 1 EUR EFA-forrás további 1,15 EUR-t (magán- és közfinanszírozás) vonzott. A helyi halászati akciócsoportok továbbá arra számítanak, hogy az EHA-támogatások leállása után a projektek 61 %-a folytatódni fog. Bizonyos nehézségek ellenére általánosságban elmondható, hogy projektekből nem volt hiány, a finanszírozási igény pedig meghaladta a kínálatot.

A tanulmány emellett rámutatott azokra a pontokra, ahol a 2014–2020 közötti időszakban javítani lehet a teljesítési mechanizmusokon. 15 tagállam kapott országspecifikus ajánlást.

A jelentés és a vezetői összefoglaló elérhető a Tengerügyi és Halászati​Főigazgatóság honlapján: http://ec.europa.eu/fisheries/documentation/studies/axis-4/index_en.htm

2.6.4.     Ideiglenes alkalmazottak

A Bizottság az EHA végrehajtásában részt vevő ideiglenes alkalmazottak bérének fedezésére 850 000 EUR-t fordított, különösen az EU hivatalos nyelvei lefedettségének biztosítására.

2.7.        Az EHA összehangolása a strukturális alapokkal és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alappal (EMVA)

Az operatív programok azt mutatják, hogy a tagállamok tisztában vannak annak szükségességével, hogy az EHA végrehajtása során biztosítsák a Strukturális Alapokkal, valamint az EMVA-val való konzisztenciát és összhangot. Az EHA-rendelet 6. cikkének megfelelően az operatív programok tájékoztatást nyújtanak a tagállamokban felállított (vagy felállításra kerülő) rendszerekről, hogy így elkerülhessék az átfedéseket. A tagállamok éves végrehajtási jelentései nem utalnak alapvető összehangolási problémákra.

2.8.        Előkészítő munka a 2014–2020 közötti programozási időszakhoz: az Európai Tengerügyi és Halászati Alap

2013-ban a Bizottság egy új alap, az Európai Tengerügyi és Halászati​Alap (ETHA) létrehozására irányuló javaslaton kezdett dolgozni; ez a pénzügyi eszköz hivatott támogatni a megreformált közös halászati politikát a 2014–2020 közötti időszakban. Az ETHA-javaslat alapjául bizonyos mértékig az EHA végrehajtásának értékelése szolgált. Az ETHA elfogadására 2014 májusában került sor.

3.           AZ EHA-VÉGREHAJTÁSÁNAK TENGELYEK SZERINTI ÉRTÉKELÉSE

3.1.        1. tengely

3.1.1.     Az uniós halászflotta 2012. évi gazdasági teljesítménye (2014. évi éves gazdasági jelentés – 2012-es adatok alapján[6])

A 2014-es éves gazdasági jelentés alapjául szolgáló 2012. évi adatok azt mutatják, hogy bár a halászati flotta által termelt bevétel csökkent 2011-hez képest, a költségek még nagyobb mértékben csökkentek, így az EU halászati flottája általánosságban jövedelmezőbb volt, mint 2011-ben. A bevétel csökkenése összhangban van az uniós flotta által kirakodott halászati termékek összsúlyának és értékének csökkenésével.

Az uniós halászflotta 6,9 milliárd EUR bevételt generált, ami összesen 3,3 milliárd EUR bruttó hozzáadott értéket, 1,3 milliárd EUR bruttó nyereséget és 458 millió EUR nettó profitot jelent. A magasabb üzemanyagárak ellenére az energiaköltségek lényegében változatlanok maradtak, mivel csökkent az uniós flotta energiafogyasztása. Ez különböző tényezőknek köszönhető, mint például a kevésbé üzemanyag-igényes halászati eszközökre EHA-támogatással és nemzeti közfinanszírozással történő átállás, a flotta csökkentése, valamint a halászati​magatartás és flottadinamika megváltoztatása.

Ezek az összességében pozitív fejlemények azonban 2012-ben nem minden flottára vonatkoztak. Öt nemzeti flottának nettó vesztesége volt. És bár a nagyüzemi és nyílt tengeri flották teljesítménye 2008 és 2012 között javult, a kisüzemi flották teljesítménye inkább romlott.

Ami a foglalkoztatást illeti, 2012-ben a halászok létszáma valamivel több mint 120 000 FTE (teljes munkaidős egyenérték) volt.

3.1.2.     Halászati tevékenység végleges beszüntetése

A tevékenység végleges beszüntetését illetően 2014. május 31-ig az EHA 4 087 művelethez nyújtott támogatást (ez +2,5 %-os növekedést jelent 2013. május 31-hez viszonyítva), ahol az összes közkiadás 898,58 millió EUR volt, amelyből 527,03 millió EUR származott az EHA-ból.

A műveletek szerinti számadatok az előző évhez képest nem változtak jelentős mértékben. Az egy műveletre jutó összköltség 220 064 EUR-t tesz ki (a negyedik legnagyobb), ebből 128 953 EUR EHA-finanszírozás (a harmadik legnagyobb).

3.1.3.     Halászati műveletek ideiglenes szüneteltetése

Bár a tevékenység ideiglenes szüneteltetését illetően az előző évhez viszonyítva relatív értelemben enyhe csökkenés mutatkozott, a műveletek száma szerint még mindig ez a leggyakrabban alkalmazott intézkedés (61 715 művelet, az összes művelet 51 % -a), az egy műveletre jutó átlagkiadás továbbra is itt a legalacsonyabb az EHA esetében (6 158 EUR összkiadás, 3 740 EUR EHA-kiadás), 2012 júliusa óta pedig tovább csökkent (3,3 %-kal).

3.1.4.     Halászhajók fedélzeti beruházásai és szelektivitás

Az ezen a területen megvalósult műveletek az EHA-intézkedések közül továbbra is a második legelterjedtebb intézkedéscsomagnak bizonyulnak (12 090 művelet); azonban ezek relatív jelentősége (9,99 %) 10 %-kal elmarad a 2013. május 31-i adattól.

A teljes beruházás elérte a 415 millió EUR-t; ebből a közfinanszírozás összege 173,23 millió EUR volt. A közfinanszírozás EHA-támogatásokból fedezett része 97,48 millió EUR volt (ami az össze kötelezettségvállalás 2,86 %-ának felel meg).

Az egy műveletre jutó költségek összege EUR 34 327 (az átlagos összköltség fele), amelyhez az EHA 8 063 EUR-val járult hozzá (ez az átlagos EHA-támogatásnak kevesebb mint 30 %-a). Az egy műveletre jutó magánfinanszírozás 20 000 EUR.

3.1.5.     A halászflotta-gazdálkodás miatti társadalmi-gazdasági kompenzáció

Ezen a területen a műveletek száma viszonylag csekély (5 416 művelet, az összes művelet 4,47 %-a), a beruházásokat illetően nagyon alacsony a részesedésük (az egész EHA-ban a második legkisebb arányú intézkedés).

A teljes beruházás 152,8 millió EUR-t tesz ki; ebből a közfinanszírozás teljes összege 101,92 millió EUR. Az EHA-támogatás összege EUR 61,55 millió EUR (2014. május 31-ig az EHA-kötelezettségvállalások 1,8 %-a).

Az egy műveletre jutó kiadások összege 11 927 EUR (az átlagkiadások 20 %-a), amelyhez az EHA 7 205 EUR-val járult hozzá (az EHA-támogatások átlagának 25 %-a). A magánfinanszírozás elenyésző, 1 632 EUR (az EHA által támogatott intézkedésekre vonatkozó átlagos magánfinanszírozás 10 %-a).

3.2.        2. tengely

3.2.1.     Belvízi halászat

A belvízi halászatra vonatkozó intézkedések (az EHA-rendelet 33. cikke) száma csekély, és a beruházás is alacsony. Ezek az EHA-intézkedések közül a harmadik legkevésbé használt intézkedések. 2014. május 31-én mindössze 944 művelet zajlott (az összes művelet 0,78 %-a). Az összes EHA-kötelezettségvállalásnak csupán 0,36 %-át teszik ki, ez tehát a legkisebb kötelezettségvállalási tétel. Az egy műveletre jutó EHA-kötelezettségvállalások tekintetében ez az ötödik legolcsóbb intézkedés, amely 12 967 EUR-t tesz ki, ez az EHA egy műveletre jutó átlagkiadásainak kevesebb mint a fele (28 192 EUR). Az egy műveletre jutó átlagos teljes beruházás 32 456 EUR, ami szintén a harmadik legkisebb összegnek felel meg. A közpénzből finanszírozott átlagos nemzeti hozzájárulás nem éri el az 5 800 EUR-t, és az egy műveletre jutó átlagos magánfinanszírozás pedig 13 696 EUR.

3.2.2.     Akvakultúra

Az akvakultúrával kapcsolatos intézkedések az EHA egyik legnagyobb beruházási területét jelentik. A műveletek száma alacsony (az összes művelet 6 %-a), de ezek az EHA-kötelezettségvállalások aránytalanul nagy részét használják fel (14,45 %). Az egy műveletre jutó összkiadás 179 000 EUR (a hatodik legnagyobb), amelyből a magánfinanszírozás 80 600 EUR-t tesz ki (az átlagos magánfinanszírozás négyszerese), az EHA-ból finanszírozott összeg 68 333 EUR, az átlagos összeg 2,5-szerese. 2014. május 31-ig abszolút értéken 1, 287 milliárd EUR-t fektettek be 7 209 akvakultúra-műveletbe, amely 492,6 millió EUR EHA-finanszírozást, 214,05 millió EUR nemzeti közfinanszírozást és 580,74 EUR magánfinanszírozást foglal magában. Az akvakultúrára irányuló beruházások a feldolgozás után a második legnagyobb mértékű EHA-beruházásnak számítanak, jelentősen meghaladva a tevékenység végleges beszüntetésére irányuló beruházásokat.

Az éves gazdasági jelentés (2012-es adatai) szerint az értékesítés mennyisége 2012-ben elérte az 1,39 millió tonnát, értéke pedig a 4,37 milliárd EUR-t. Ez azt jelenti, hogy 2011-ről 2012-re a mennyiség 3 %-kal, az érték pedig 10 %-kal növekedett. Az összes vállalkozás száma mintegy 15 000, ezek 90 %-a mikrovállalkozás (10 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató).

A foglalkoztatást illetően a becslések szerint az akvakultúra mintegy 80 000 személynek biztosít munkát, ezek legtöbbje részmunkaidős állás. A teljes munkaidős foglalkoztatásban dolgozó személyek száma kissé csökkent, ami utalhat a specializálódás iránti növekvő igényre. Ezzel szemben 2011 és 2012 között az átlagjövedelem 9 %-kal növekedett.

Az uniós akvakultúra-ágazat nyereségessége 2011 és 2012 között csökkent, bár még mindig pozitív volt. Az ágazat munkaerő-termelékenysége 4 %-kal csökkent 2011 és 2012 között. A tengeri akvakultúra 165 millió EUR nyereséget termelt, ezt követi a kagylóhalászat 32 millió EUR nyereséggel és az édesvízi ágazat 32 millió EUR veszteséggel.

2014 szeptemberében az Európai Számvevőszék közzétette a „Az EHA-támogatás eredményessége az akvakultúra-ágazatban“ című különjelentését. A jelentés kimutatta, hogy a 2013-ig tartó időszakban az akvakultúrára irányuló támogatási intézkedések uniós és tagállami szintű kialakítása és végrehajtása nem zajlott megfelelően, és az EHA nem tudott kellő ár-érték arányt felmutatni, és nem támogatta hatékonyan az akvakultúra fenntartható fejlődését.

Az ellenőrök megállapították, hogy az uniós és tagállami szintű keret nem szolgálta kellően az akvakultúra fenntartható fejlődésére irányuló uniós célkitűzések végrehajtását. A tagállamok nemzeti stratégiai tervei és operatív programjai nem biztosítanak elég egyértelmű alapot az akvakultúra támogatásához, továbbá a tagállamok nem rendelkeztek az ágazatra vonatkozó átfogó stratégiával. Az EHA-finanszírozásnak az akvakultúra-projektekre történő irányítása gyakran gyenge volt; az ellenőrök megállapították, hogy a projektek általában nem érték el a tervezett eredményeket.

A jelentés itt olvasható:          http://www.eca.europa.eu/Lists/ECADocuments/SR14_10/QJAB14010ENC.pdf

Az akvakultúra vonatkozásában rendelkezésre álló uniós pénzeszközök célzott felhasználásának biztosítása érdekében, valamint az akvakultúra fenntartható fejlesztését célzó, stratégiai iránymutatások[7] 2013-as elfogadását követően a Bizottság felkérte a nemzeti hatóságokat, hogy az egyes tagállamok tekintetében dolgozzanak ki többéves nemzeti stratégiai tervet. E tervek az akvakultúra unióbeli fejlesztését gátló fő tényezőkkel foglalkoznak (az adminisztratív eljárások egyszerűsítésének szükségessége, összehangolt területrendezés révén a vízhez és területhez való hozzáférés biztosítása; az ágazat versenyképességének növelése, továbbá az unióbeli akvakultúra versenyelőnyeinek  kiaknázása [egyenlő versenyfeltételek]). A Bizottság e terveket felhasználva fogja segíteni a tagállamokat az új alap révén finanszírozható projektek prioritásainak meghatározásában. A Bizottság reméli, hogy a Számvevőszék ajánlásait és a 2007–2013 közötti programozási időszak tanulságait is figyelembe véve az Európai Tengerügyi és Halászati Alap támogatásával az akvakultúra-ágazatban megvalósítandó beruházások tekintetében eredményorientáltabb megközelítés alakul ki.  

3.2.3.     Feldolgozás

A feldolgozást illetően, amint azt a korábbi EHA végrehajtási jelentések is kifejtették, még ha a feldolgozási műveletek száma viszonylag alacsony is (az összes művelet 4,18 %-a), az EHA-kötelezettségvállalásokból jelentős részt képviselnek (16,65 %). A következő tagállamok operatív programjuk költségvetésének (nemzeti és uniós pénzügyi támogatás) több mint 16 %-át fordítják a feldolgozási ágazatra: Ausztria (40 %), Litvánia (26 %), Portugália (25 %), Szlovákia (24 %), Lettország (23 %), Málta (22 %), Egyesült Királyság (18 %) és Észtország (17 %). A következő tagállamok operatív programjuk költségvetésének kevesebb mint 5 %-át költik erre a területre: Franciaország (4 %), Belgium (2 %) és Hollandia (2 %).

Az egy műveletre jutó EHA-kiadások (112 400 EUR) az átlagos EHA-kiadások négyszeresét teszik ki (abszolút értékben az ötödik legnagyobb összeg). A magánfinanszírozás (220 358 EUR) mintegy 10-szerese az átlagos EHA-hozzájárulásnak, ami abszolút értéken a legnagyobb összeg. Az egy műveletre jutó összkiadás (393 718 EUR) a második legnagyobb, ahol tagállamok, például Portugália, Litvánia, Málta és Görögország több mint 500 000 EUR támogatást nyújtanak műveletenként. A feldolgozás vonzza a legtöbb magánfinanszírozást. 2014. május 31-én a feldolgozó ágazatba történő összberuházás elérte az 1,99 milliárd EUR-t, 5 057 művelettel. Ez 568,4 millió EUR EHA által finanszírozott összeget, 308 millió EUR nemzeti közfinanszírozást és 1,114 milliárd EUR magánfinanszírozást foglal magában.

3.3.        3. tengely

3.3.1.     Halászkikötők, kirakodóhelyek és menedékek

2014. május 31-ig az EHA 1 446 infrastrukturális projekthez járult hozzá (az összes EHA-művelet 1,2 %-a).

Az összes beruházás összege 695,97 millió EUR, ebből a közfinanszírozás 639,6 millió EUR (az EHA-finanszírozás összege 396,4 millió EUR).

Az egy projektre jutó összes beruházás (481 306 EUR), az EHA-finanszírozás (274 111 EUR, az átlag közel 10-szerese), és a nemzeti közfinanszírozás (167 518 EUR) tekintetében egyaránt az infrastruktúra-projektek a legdrágábbak. Az egy projektre jutó magánfinanszírozás (39 677 EUR, az átlagos magánfinanszírozás közel kétszerese) összege önmagában szerény, a feldolgozásra vonatkozó adatokkal összevetve pedig viszonylag jelentéktelen.

3.3.2.     Új piacok kialakítása és promóciós kampányok szervezése

2014. május 31-én az erre a területre vonatkozó finanszírozott műveletek száma viszonylag alacsony volt (2 232 művelet, az összes művelet 1,84 %-a). Ugyanakkor az érintett összegek jelentősek voltak: a teljes beruházásból 222,22 millió EUR, a közfinanszírozás hozzájárulása pedig 204,4 millió EUR (130,56 millió EUR-t finanszírozott az EHA, ami az összes EHA-kötelezettségvállalás 3,82 %-a).

A 3. tengely műveletei közül az e területre irányuló műveletek a legolcsóbbak. A teljes beruházás összege projektenként 99 560 EUR; ebből 58 492,5 EUR-t az EHA finanszírozott, 33 082 EUR a nemzeti közfinanszírozás összege, a magánfinanszírozás pedig 7 985 EUR-t tett ki.

3.3.3.     Kísérleti műveletek

A kísérleti műveletek kiemelten fontosak az EHA-ban az innováció elősegítéséhez. Az EHA végrehajtásáról szóló hatodik jelentésben a Bizottság aggályát fejezte ki a műveletek alacsony számát, és e műveleteknek a közfinanszírozástól való nagy mértékű függését illetően. A 2014. május 31-i adatok megerősítik ezt az aggályt. A műveletek száma (592) továbbra is nagyon alacsony (az összes művelet 0,49 % -a), a 2013. május 31. óta elért jelentős előrehaladás ellenére (18 %-os növekedés).

Az egy műveletre jutó teljes beruházás (350 193 EUR) az egész EHA esetében a harmadik legnagyobb, és egyre növekszik. A tőkeáttételi hatás elmarad az EHA-átlagtól, különösen a magánfinanszírozású részt illetően, amely az előző évhez képest még csökkent is. Ez azt mutatja, hogy a magánszektor óvakodik a kockázatos projektek finanszírozásától.

3.4.        4. tengely

A 4. tengely végrehajtásában 2013 során számottevő előrehaladás történt. A 4. tengelyt végrehajtó 21 tagállam kiválasztotta a helyi halászati akciócsoportokat, így 2014 májusára e csoportok száma elérte a 312-t.

2013 zsúfolt év volt a 4. tengelyben érdekelt felek, a helyi halászati akciócsoportok és a projektgazdák, valamint az irányító hatóságok és közreműködő szervezetek számára, amelyek mind aktívan részt vettek a projektek előkészítésében, kiválasztásában, jóváhagyásában és kifizetésében. A vonatkozó számadatok azt mutatják, hogy folyamatosan emelkedik a jóváhagyott projektek száma: miközben 2012 végén csupán 2 756 kiválasztott helyszíni projekt volt, ez a szám egy év alatt 6 353-ra ugrott. Ez a tendencia folytatódott, így 2014. május 31-ig 8 800 projektet hagytak jóvá, az ezekre vonatkozó összes EHA-kötelezettségvállalás 328 millió EUR-t tett ki. E projektek teljes becsült értéke meghaladta a 690 millió EUR-t.

2013-ban néhány tagállam módosította a 4. tengely forrásait. A 4. tengelyre vonatkozó legnagyobb költségvetéssel rendelkező két tagállam (Lengyelország és Románia) a közelmúltban csökkentette a forrásokat, így a 4. tengely költségvetése éppen túllépte az 500 millió EUR-t.

4.           Az EHA-ról szóló operatív következtetések első csomagja a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozóan

· Tagállami szinten javultak mind a kötelezettségvállalások, mind az igazolt kiadások; de még mindig akad tennivaló.

2013 végén, azaz csupán két évvel az EHA végrehajtásának lezárása előtt a tagállamok által küldött igazolt időközi kifizetések az EHA-forrásoknak alig több mint felét tették ki. Ebben a szakaszban a nemzeti szintű kötelezettségvállalások mértéke jelentősen magasabb (80 %), de még mindig elmarad az ideális, illetve elvárt 100 %-tól.

A programozási időszak vége felé ezek az alacsony számok jelenthetik azt is, hogy a tagállamok nem lesznek képesek teljes mértékben kihasználni a közös halászati politika végrehajtásának támogatásához rendelkezésre álló finanszírozás 20 %-át, kivéve, ha további források lekötésére kerül sor a programozási időszak végéig – vagyis 2015. december 31-ig – fennmaradó időszakra.

· A korábbi végrehajtási jelentésekben kiemelt tendenciák megerősítést nyertek; a halászflottákra irányuló intézkedések még mindig fontosak ugyan, de jelentőségük fokozatosan csökken. Az akvakultúra és a feldolgozás továbbra is az EHA fontos beruházási területei. A 4. tengely fokozatosan erősödik.

Az elmúlt két évben (2012–2013) az 1. tengely intézkedéseinek EHA-támogatása csökkenést mutatott, míg a 2. tengely (akvakultúra és feldolgozás) intézkedéseihez nyújtott támogatás nőtt, a feldolgozás esetében magas a magánfinanszírozás aránya. Az EHA esetében a feldolgozás után az akvakultúra-beruházások voltak a legmagasabbak. A 3. tengelynél is előrehaladás figyelhető meg, bár lassabb ütemben. A 4. tengely végrehajtása 2013-ban jól haladt, de még mindig elmarad a többitől.

· Az ellenőrzéssel kapcsolatos általános következtetés. 2013-ban a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság bizonyos tagállamok esetében felülvizsgálta az ellenőrző hatóságok munkáját. Hét operatív program ellenőrzésére került sor. A Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság arra a következtetésre jutott, hogy az ellenőrző hatóságok véleménye minden esetben megbízható volt (bár némi fejlődés szükséges).

AZ EHA BIZOTTSÁG ÁLTALI PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSA A KONVERGENCIA- ÉS NEM KONVERGENCIA-RÉGIÓKBAN

Ország || || Előirányzat a || Kötelezettségvállalás b || Kifizetés c || % (b) / (a) || % (c) / (a)

Belgium || 2007–2013-as időszak || 26 261 648,00 || 26 261 648,00 || 15 856 227,33 || 100,00 % || 60,38 %

2013-as pénzügyi év || 4 566 926,00 || 4 566 926,00 || 0,00 ||

Bulgária || 2007–2013-as időszak || 71 742 671,00 || 71 742 671,00 || 30 422 962,96 || 100,00 % || 42,41 %

2013-as pénzügyi év || 14 817 432,00 || 14 817 432,00 || 5 920 289,26 ||

Cseh Köztársaság || 2007–2013-as időszak || 27 106 675,00 || 27 106 675,00 || 19 509 468,35 || 100,00 % || 71,97 %

2013-as pénzügyi év || 4 395 714,00 || 4 395 714,00 || 0,00 ||

Dánia || 2007–2013-as időszak || 133 675 169,00 || 133 675 169,00 || 83 243 496,02 || 100,00 % || 62,27 %

2013-as pénzügyi év || 20 249 424,00 || 20 249 424,00 || 2 127 292,84 ||

Németország || 2007–2013-as időszak || 137 537 645,00 || 137 537 645,00 || 81 831 242,83 || 100,00 % || 59,50 %

2013-as pénzügyi év || 22 785 090,00 || 22 785 090,00 || 15 490 828,28 ||

Észtország || 2007–2013-as időszak || 84 568 039,00 || 84 568 039,00 || 54 336 527,77 || 100,00 % || 64,25 %

2013-as pénzügyi év || 15 488 132,00 || 15 488 132,00 || 12 107 723,59 ||

Írország || 2007–2013-as időszak || 42 266 603,00 || 42 266 603,00 || 33 467 120,83 || 100,00 % || 79,18 %

2013-as pénzügyi év || 7 350 203,00 || 7 350 203,00 || 0,00 ||

Görögország || 2007–2013-as időszak || 207 832 237,00 || 207 832 237,00 || 145 700 703,39 || 100,00 % || 70,10 %

2013-as pénzügyi év || 29 020 837,00 || 29 020 837,00 || 50 836 540,00 ||

Spanyolország || 2007–2013-as időszak || 1 117 001 406,00 || 1 117 001 406,00 || 666 766 521,03 || 100,00 % || 59,69 %

2013-as pénzügyi év || 164 369 114,00 || 164 369 114,00 || 67 686 522,28 ||

Franciaország || 2007–2013-as időszak || 213 025 429,00 || 213 025 429,00 || 131 616 673,94 || 100,00 % || 61,78 %

2013-as pénzügyi év || 32 728 219,00 || 32 728 219,00 || 34 523 047,25 ||

Horvátország || 2007–2013-as időszak || 8 700 000,00 || 8 700 000,00 || 2 175 000,00 || 100,00 % || 25,00 %

2013-as pénzügyi év || 8 700 000,00 || 8 700 000,00 || 2 175 000,00 ||

Olaszország || 2007–2013-as időszak || 414 060 995,00 || 414 060 995,00 || 240 995 602,39 || 100,00 % || 58,20 %

2013-as pénzügyi év || 63 740 728,00 || 63 740 728,00 || 77 515 835,93 ||

Ciprus || 2007–2013-as időszak || 19 724 418,00 || 19 724 418,00 || 15 546 048,76 || 100,00 % || 78,82 %

2013-as pénzügyi év || 2 987 900,00 || 2 987 900,00 || 65 839,24 ||

Lettország || 2007–2013-as időszak || 125 015 563,00 || 125 015 563,00 || 102 422 830,92 || 100,00 % || 81,93 %

2013-as pénzügyi év || 22 451 354,00 || 22 451 354,00 || 16 022 380,73 ||

Litvánia || 2007–2013-as időszak || 54 713 408,00 || 54 713 408,00 || 39 794 284,68 || 100,00 % || 72,73 %

2013-as pénzügyi év || 9 332 205,00 || 9 332 205,00 || 11 169 512,89 ||

Luxemburg || 2007–2013-as időszak || 0,00 || 0,00 || 0,00 || 0,00 % || 0,00 %

2013-as pénzügyi év || 0,00 || 0,00 || 0,00 ||

Magyarország || 2007–2013-as időszak || 34 769 572,00 || 34 769 572,00 || 25 655 937,59 || 100,00 % || 73,79 %

2013-as pénzügyi év || 6 540 370,00 || 6 540 370,00 || 4 216 277,97 ||

Málta || 2007–2013-as időszak || 8 372 329,00 || 8 372 329,00 || 4 493 345,49 || 100,00 % || 53,67 %

2013-as pénzügyi év || 1 645 221,00 || 1 645 221,00 || 1 630 914,58 ||

Hollandia || 2007–2013-as időszak || 48 578 417,00 || 48 578 417,00 || 27 186 099,98 || 100,00 % || 55,96 %

2013-as pénzügyi év || 7 358 771,00 || 7 358 771,00 || 5 982 530,89 ||

Ausztria || 2007–2013-as időszak || 5 259 318,00 || 5 259 318,00 || 4 722 272,76 || 100,00 % || 89,79 %

2013-as pénzügyi év || 790 279,00 || 790 279,00 || 347 511,09 ||

Lengyelország || 2007–2013-as időszak || 734 092 574,00 || 734 092 574,00 || 390 177 612,90 || 100,00 % || 53,15 %

2013-as pénzügyi év || 126 330 307,00 || 126 330 307,00 || 116 130 228,87 ||

Portugália || 2007–2013-as időszak || 226 746 668,00 || 226 746 668,00 || 146 115 817,00 || 100,00 % || 64,44 %

2013-as pénzügyi év || 36 914 101,00 || 36 914 101,00 || 34 325 919,48 ||

Románia || 2007–2013-as időszak || 196 181 626,00 || 196 181 626,00 || 87 676 530,55 || 100,00 % || 44,69 %

2013-as pénzügyi év || 45 362 301,00 || 45 362 301,00 || 55 376 542,06 ||

Szlovénia || 2007–2013-as időszak || 21 640 283,00 || 21 640 283,00 || 13 481 826,73 || 100,00 % || 62,30 %

2013-as pénzügyi év || 3 071 793,00 || 3 071 793,00 || 4 345 441,02 ||

Szlovákia || 2007–2013-as időszak || 12 898 749,00 || 12 898 749,00 || 8 304 073,77 || 100,00 % || 64,38 %

2013-as pénzügyi év || 2 543 929,00 || 2 543 929,00 || 3 133 897,42 ||

Finnország || 2007–2013-as időszak || 39 448 827,00 || 39 448 827,00 || 27 428 599,57 || 100,00 % || 69,53 %

2013-as pénzügyi év || 5 975 800,00 || 5 975 800,00 || 5 086 898,73 ||

Svédország || 2007–2013-as időszak || 54 664 803,00 || 54 664 803,00 || 35 167 059,56 || 100,00 % || 64,33 %

2013-as pénzügyi év || 8 280 751,00 || 8 280 751,00 || 10 167 185,03 ||

Egyesült Királyság || 2007–2013-as időszak || 134 201 597,00 || 134 201 597,00 || 62 339 357,56 || 100,00 % || 46,45 %

2013-as pénzügyi év || 23 710 811,00 || 23 710 811,00 || 10 392 606,72 ||

Összesen || 2007–2013-as időszak || 4 200 086 669,00 || 4 200 086 669,00 || 2 496 433 244,66 || 100,00 % || 59,44 %

2013-as pénzügyi év || 691 507 712,00 || 691 507 712,00 || 546 776 766,15 ||

[1]               Az Európai Halászati Alapról szóló, 2006. július 27-i 1198/2006/EK tanácsi rendelet (HL L 120., 2006.8.15.) 68. cikke.

[2]               I. táblázat: Pénzügyi végrehajtás a konvergenciarégiókban

                II. táblázat: Pénzügyi végrehajtás a nem konvergenciarégiókban

              III. táblázat: Pénzügyi végrehajtás a konvergencia- és nem konvergenciarégiókban

                IV. táblázat: Az EHA keretében előirányzott összegek prioritási tengelyek és tagállamok szerint

                V. táblázat: Az EHA keretében igazolt kiadások prioritási tengelyek és tagállamok szerint

[3]               2014. május 31-től.

[4]               Az igazolt kifizetések szintjén mért érték.

[5]               A 4. tengelyben nincsenek különálló intézkedések. Ezért az összehasonlítást némiképp torzítja, ha a teljes tengelyt vetjük össze az egyéb tengelyek különálló intézkedéseivel.

[6]               A tagállamok által az adatgyűjtési keretrendszer szerint összegyűjtött adatok 2 éves lemaradásban vannak.

[7]               Stratégiai iránymutatás az uniós akvakultúra fenntartható fejlesztéséhez, COM(2013) 229.