—

tekintettel a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezményre, amelyet 1998-ban írt alá az Európai Közösség és az Európai Unió összes tagállama,

—

tekintettel az Aarhusi Egyezménynek a nukleáris biztonság tekintetében történő, az „Aarhus Convention and Nuclear” (ACN) kezdeményezés keretében elindított végrehajtására, amely megköveteli, hogy a tagállamok közzétegyék a nukleáris biztonsággal kapcsolatos lényeges információkat, és bevonják a nyilvánosságot a döntéshozatali folyamatba,

(6)

A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról szóló, 2011. július 19-i 2011/70/Euratom tanácsi irányelv (33) arra kötelezi a tagállamokat, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló nemzeti rendszert hozzanak létre és tartsanak fenn.

(6)

A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról szóló, 2011. július 19-i 2011/70/Euratom tanácsi irányelv (33) arra kötelezi a tagállamokat, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló nemzeti rendszert hozzanak létre és tartsanak fenn. Az Európai Parlament az Európai Unión belüli atomerőművek kockázat- és biztonsági értékeléséről (ellenálló-képességi próbák) és kapcsolódó tevékenységekről szóló, 2013. március 14-i állásfoglalása  (33a) rámutatott arra, hogy a fukusimai nukleáris baleset újfent felhívta a figyelmet a radioaktív hulladék veszélyeire.

(7)

A nukleáris biztonságról, valamint a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezeléséről szóló, 2007. május 8-i tanácsi következtetések (34) kiemelték, hogy „a nukleáris biztonság nemzeti felelősség, amelynek gyakorlása – adott esetben – uniós keretek között történik. A biztonsági tevékenységekkel és a nukleáris létesítmények felügyeletével kapcsolatos döntéseket kizárólag az üzemeltetők és a nemzeti hatóságok hozhatják meg”.

(7)

A nukleáris biztonságról, valamint a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezeléséről szóló, 2007. május 8-i tanácsi következtetések (34) kiemelték, hogy „a nukleáris biztonság nemzeti felelősség, amelynek gyakorlása – adott esetben – uniós keretek között történik. A biztonsági tevékenységekkel és a nukleáris létesítmények felügyeletével kapcsolatos döntéseket kizárólag az üzemeltetők és a nemzeti hatóságok hozhatják meg”. Az Európai Parlament azonban az Európai Unión belüli atomerőművek kockázat- és biztonsági értékeléséről (ellenálló-képességi próbák) és kapcsolódó tevékenységekről szóló, 2013. március 14-i állásfoglalásában tudomásul veszi a nukleáris biztonság határokon átnyúló vonatkozását, többek között azon ajánlás által, hogy a rendszeres biztonsági értékeléseknek közös biztonsági normákon kellene alapulniuk, illetve hogy gondoskodni kellene a határokon átnyúló biztonságról és felügyeletről. Ez az állásfoglalás felszólított a kötelező erejű nukleáris biztonsági előírások meghatározására és végrehajtására.

(15)

Egy erős és független, hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság megléte az európai nukleáris biztonsági szabályozási keret alapvető feltétele. Függetlensége és hatáskörének részrehajlás nélkül és átlátható módon való gyakorlása meghatározó tényező a magas szintű nukleáris biztonság garantálása szempontjából. Objektív szabályozói döntéseket és végrehajtási intézkedéseket kell meghozni a biztonságot esetleg veszélyeztető minden illetéktelen külső befolyástól mentesen, mint például a változó politikai, gazdasági és társadalmi feltételekkel összefüggő nyomás, illetve a kormányszervek vagy egyéb közjogi vagy magánjogi jogalanyok által gyakorolt nyomás. A fukusimai baleset nyilvánvalóvá tette, hogy milyen negatív következményei lehetnek a függetlenség hiányának. A 2009/71/Euratom irányelvnek a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságok funkcionális elkülönülésére vonatkozó rendelkezéseit meg kell erősíteni a szabályozó hatóságok tényleges függetlenségének biztosítása, valamint annak érdekében, hogy rendelkezzenek a rájuk ruházott feladatok elvégzéséhez szükséges megfelelő eszközökkel és szakértelemmel. A ráruházott kötelezettségek megfelelő teljesítéséhez a szabályozó hatóságnak rendelkeznie kell a szükséges hatáskörrel, valamint megfelelő személyzettel és elegendő pénzügyi forrásokkal. A követelményeknek a szabályozási feladatok ellátása során érvényesülő függetlenség biztosítását célzó szigorítása azonban nem érintheti hátrányosan az adott esetben más érintett nemzeti hatóságokkal folytatott szoros együttműködést, illetve a kormány által kiadott általános politikai iránymutatásokat, amelyek nem a szabályozói hatáskörökhöz és feladatokhoz kapcsolódnak .

(15)

Egy erős és független, hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság megléte az európai nukleáris biztonsági szabályozási keret alapvető feltétele. Jogi függetlensége és hatáskörének részrehajlás nélkül és átlátható módon való gyakorlása meghatározó tényező a magas szintű nukleáris biztonság garantálása szempontjából. Objektív szabályozói döntéseket és végrehajtási intézkedéseket kell meghozni a biztonságot esetleg veszélyeztető minden illetéktelen külső befolyástól mentesen, mint például a változó politikai, gazdasági és társadalmi feltételekkel összefüggő nyomás, illetve a kormányszervek vagy egyéb közjogi vagy magánjogi jogalanyok által gyakorolt nyomás. A fukusimai baleset nyilvánvalóvá tette, hogy milyen negatív következményei lehetnek a függetlenség hiányának. A 2009/71/Euratom irányelvnek a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságok funkcionális elkülönülésére vonatkozó rendelkezéseit meg kell erősíteni a szabályozó hatóságok tényleges függetlenségének biztosítása, valamint annak érdekében, hogy rendelkezzenek a rájuk ruházott feladatok elvégzéséhez szükséges megfelelő eszközökkel és szakértelemmel. A ráruházott kötelezettségek megfelelő teljesítéséhez a szabályozó hatóságnak rendelkeznie kell a szükséges hatáskörrel, valamint megfelelő személyzettel és elegendő pénzügyi forrásokkal. A követelményeknek a szabályozási feladatok ellátása során érvényesülő függetlenség biztosítását célzó szigorítása azonban nem érintheti hátrányosan az adott esetben más érintett nemzeti hatóságokkal és a Bizottsággal folytatott szoros együttműködést, illetve a kormány által kiadott általános politikai iránymutatásokat, amelyek nem ássák alá a nemzeti hatóság szabályozói hatásköreit és feladatait .

(22)

A megfelelő készségek megszerzése, valamint a megfelelő mértékű kompetenciák elsajátítása és fenntartása érdekében valamennyi félnek biztosítania kell, hogy a nukleáris létesítmények nukleáris biztonságával, továbbá a helyszíni veszélyhelyzeti felkészültséggel és intézkedési rendszerekkel összefüggő felelősséggel rendelkező személyzet egésze (beleértve az alvállalkozókat is) folyamatos továbbképzésben vegyen részt. Ezt képzési programok és képzési tervek, valamint a képzési programok időszakos felülvizsgálatára és naprakésszé tételére szolgáló eljárások kidolgozásával, és megfelelő képzési célú költségvetési források biztosításával kehet elérni.

(22)

A megfelelő készségek megszerzése, valamint a megfelelő mértékű kompetenciák elsajátítása és fenntartása érdekében valamennyi félnek biztosítania kell, hogy a nukleáris létesítmények nukleáris biztonságával, továbbá a helyszíni veszélyhelyzeti felkészültséggel és intézkedési rendszerekkel összefüggő felelősséggel rendelkező személyzet egésze (beleértve az alvállalkozókat is) folyamatos továbbképzésben vegyen részt. Ezt képzési programok és képzési tervek, valamint a képzési programok időszakos felülvizsgálatára és naprakésszé tételére szolgáló eljárások – uniós és Unión kívüli országokkal folytatott know-how-csere útján történő – kidolgozásával, és megfelelő képzési célú költségvetési források biztosításával kehet elérni.

(23)

A fukusimai nukleáris baleset másik lényeges tanulsága az átláthatóság növelésének fontossága nukleáris biztonsági kérdésekben. Az átláthatóság egyben a szabályozói döntéshozatal függetlenségét is előmozdító fontos eszköz. Ezért a 2009/71/Euratom irányelvnek a nyilvánosság tájékoztatására vonatkozó hatályos rendelkezéseit pontosabbá kell tenni a tekintetben, hogy a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságnak és az engedély jogosultjának legalább milyen jellegű információkat kell szolgáltatniuk és milyen határidőn belül. E célból meg kell határozni például azt, hogy a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságnak és az engedély jogosultjának legalább milyen típusú információkat kell szolgáltatniuk a szélesebb körű átláthatósági stratégiájuk részeként. Az információkat különösen rendkívüli események és balesetek esetén időben közzé kell tenni. A rendszeres biztonsági felülvizsgálatok és a nemzetközi szakértői értékelések eredményeit szintén közzé kell tenni.

(23)

A fukusimai nukleáris baleset másik lényeges tanulsága az átláthatóság növelésének fontossága nukleáris biztonsági kérdésekben. Az átláthatóság egyben a szabályozói döntéshozatal függetlenségét is előmozdító fontos eszköz. Ezért a 2009/71/Euratom irányelvnek a nyilvánosság tájékoztatására vonatkozó hatályos rendelkezéseit pontosabbá kell tenni a tekintetben, hogy a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságnak és az engedély jogosultjának legalább milyen jellegű információkat kell szolgáltatniuk és milyen határidőn belül. E célból meg kell határozni például azt, hogy a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságnak és az engedély jogosultjának legalább milyen típusú információkat kell szolgáltatniuk a szélesebb körű átláthatósági stratégiájuk részeként. Az információkat különösen váratlan események és balesetek esetén időben közzé kell tenni. A rendszeres biztonsági felülvizsgálatok és a nemzetközi szakértői értékelések eredményeit szintén közzé kell tenni. Az Európai Parlament az Európai Unión belüli atomerőművek kockázat- és biztonsági értékeléséről (ellenálló-képességi próbák) és kapcsolódó tevékenységekről szóló, 2013. március 14-i állásfoglalása felszólított arra, hogy az uniós polgárokat az Unión belüli nukleáris biztonság tekintetében teljes mértékben tájékoztassák, és velük konzultációt folytassanak.

(24)

Ezen irányelv átláthatóságra vonatkozó követelményei kiegészítik a meglévő Euratom jogszabályok rendelkezéseit. A radiológiai veszélyhelyzet esetén történő gyors információcserére vonatkozó közösségi szabályozásról szóló, 1987. december 14-i 87/600/Euratom tanácsi határozat (42) arra kötelezi a tagállamokat, hogy értesítsék és tájékoztassák a Bizottságot és a többi tagállamot, amennyiben radiológiai veszélyhelyzet alakul ki területükön, míg az 1989. november 27-i89/618/Euratom tanácsi irányelv (43) azt írja elő követelményként a tagállamoknak, hogy tájékoztassák a nyilvánosságot a radiológiai veszélyhelyzet esetén meghozandó egészségvédelmi intézkedésekről és lépésekről, továbbá előre és folyamatosan tájékoztassák az ilyen veszélyhelyzet esetén legnagyobb valószínűséggel érintett lakosságot. Az ilyen esetben nyújtandó tájékoztatás mellett a tagállamoknak ezen irányelv alapján az átláthatóságot biztosító megfelelő rendelkezésekről is gondoskodniuk kell, rendszeresen frissített információkat haladéktalanul közzétéve annak érdekében, hogy a munkavállalók és a nyilvánosság folyamatosan tájékoztatást kapjon minden nukleáris biztonsággal kapcsolatos eseményről, beleértve a rendkívüli események és balesetek körülményeit. Ezenkívül lehetőséget kell biztosítani a nyilvánosságnak arra, hogy ténylegesen részt vegyen a nukleáris létesítmények engedélyezési folyamatában, és a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságnak függetlenül, más köz- vagy magánjogi jogalany előzetes beleegyezése nélkül biztosítania kell a biztonsággal kapcsolatos információkat.

(24)

Ezen irányelv átláthatóságra vonatkozó követelményei kiegészítik a meglévő Euratom jogszabályok rendelkezéseit. A radiológiai veszélyhelyzet esetén történő gyors információcserére vonatkozó közösségi szabályozásról szóló, 1987. december 14-i 87/600/Euratom tanácsi határozat (42) arra kötelezi a tagállamokat, hogy értesítsék és tájékoztassák a Bizottságot és a többi tagállamot, amennyiben radiológiai veszélyhelyzet alakul ki területükön, míg az 1989. november 27-i89/618/Euratom tanácsi irányelv (43) azt írja elő követelményként a tagállamoknak, hogy tájékoztassák a nyilvánosságot a radiológiai veszélyhelyzet esetén meghozandó egészségvédelmi intézkedésekről és lépésekről, továbbá előre és folyamatosan tájékoztassák az ilyen veszélyhelyzet esetén legnagyobb valószínűséggel érintett lakosságot. Az ilyen esetben nyújtandó tájékoztatás mellett a tagállamoknak ezen irányelv alapján az átláthatóságot biztosító megfelelő rendelkezésekről is gondoskodniuk kell, rendszeresen frissített információkat haladéktalanul közzétéve annak érdekében, hogy a munkavállalók és a nyilvánosság folyamatosan tájékoztatást kapjon minden nukleáris biztonsággal kapcsolatos eseményről, beleértve a váratlan események és balesetek körülményeit.

(25)

A 2009/71/Euratom irányelv létrehoz egy jogilag kötelező erejű, a nukleáris biztonsági jogalkotási, közigazgatási és szervezeti rendszer alapjául szolgáló közösségi keretrendszert. A rendszer azonban nem foglal magában a nukleáris létesítményekre vonatkozó sajátos követelményeket. A NAÜ és a Nyugat-európai Nukleáris Hatóságok Szövetsége (WENRA) által elért műszaki fejlődésre, valamint a szakmai tudásanyag egyéb forrásaira, többek között az ellenállóképességi próbák és a fukusimai nukleáris baleset kivizsgálása alapján leszűrt tapasztalatokra tekintettel módosítni kell a 2009/71/Euratom irányelvet, hogy a nukleáris létesítmények életciklusának valamennyi szakaszára (a hely kiválasztása, tervezés, építés, üzembe helyezés, üzemeltetés, leszerelés) vonatkozóan magában foglaljon nukleáris biztonsággal kapcsolatos közösségi célkitűzéseket.

(25)

A 2009/71/Euratom irányelv létrehoz egy jogilag kötelező erejű, a nukleáris biztonsági jogalkotási, közigazgatási és szervezeti rendszer alapjául szolgáló közösségi keretrendszert. A rendszer azonban nem foglal magában a nukleáris létesítményekre vonatkozó sajátos követelményeket. A NAÜ és a Nyugat-európai Nukleáris Hatóságok Szövetsége (WENRA) által elért műszaki fejlődésre, valamint a szakmai tudásanyag egyéb forrásaira, többek között az ellenállóképességi próbák és a fukusimai nukleáris baleset kivizsgálása alapján leszűrt tapasztalatokra tekintettel módosítni kell a 2009/71/Euratom irányelvet, hogy a nukleáris létesítmények életciklusának valamennyi szakaszára (a hely kiválasztása, tervezés, építés, üzembe helyezés, üzemeltetés, leszerelés) vonatkozóan magában foglaljon nukleáris biztonsággal kapcsolatos , jogilag kötelező erejű közösségi célkitűzéseket.

(28)

Az új reaktorok tervezésénél egyértelmű elvárás, hogy az eredeti tervben most már olyasmire is fel kell készülni, ami meghaladta a reaktorok korábbi generációinak tervezési határértékeit. A terv kiterjesztésének alapját képező feltételek olyan baleseti feltételek, amelyeket a tervezési alapba tartozó balesetek esetében nem, a létesítménytervezés folyamata során azonban a legjobb becslés módszere szerint vizsgálnak, és amelyek vonatkozásában a radioaktív anyagok kibocsátását az elfogadható határértékeken belül tartják. A terv kiterjesztésének alapját képező feltételek között szerepelhetnek súlyos baleseti feltételek.

(28)

Az új reaktorok tervezésénél egyértelmű elvárás, hogy az eredeti tervben most már olyasmire is fel kell készülni, ami meghaladta a reaktorok korábbi generációinak tervezési határértékeit. A terv kiterjesztésének alapját képező feltételek olyan baleseti feltételek, amelyeket a tervezési alapba tartozó balesetek esetében nem, a létesítménytervezés folyamata során azonban a legjobb becslés módszere szerint vizsgálnak, és amelyek vonatkozásában a radioaktív anyagok kibocsátását az elfogadható határértékeken belül tartják. A terv kiterjesztésének alapját képező feltételek között szerepelniük kell a súlyos baleseti feltételeknek.

(29)

Az alapos védelem elvének alkalmazása a nukleáris létesítményekkel összefüggő szervezeti, viselkedési vagy tervezési tevékenységek során biztosítja, hogy a biztonsággal kapcsolatos tevékenységekre a rendelkezések egymástól független rétegei vonatkozzanak, hogy ha meghibásodás következne be, akkor azt felfedezzék és megfelelő intézkedésekkel ellensúlyozzák. A különböző rétegek egymástól független hatékonysága az alapos védelem nélkülözhetetlen eleme a balesetek megelőzése és következmények enyhítése érdekében, amennyiben mégis bekövetkeznének.

(29)

Az alapos védelem elvének alkalmazása a nukleáris létesítményekkel összefüggő szervezeti, viselkedési vagy tervezési tevékenységek során biztosítja, hogy a biztonsággal kapcsolatos tevékenységekre a rendelkezések egymástól független rétegei vonatkozzanak, hogy ha meghibásodás következne be, akkor azt felfedezzék és megfelelő intézkedésekkel ellensúlyozzák vagy javítsák . A különböző rétegek egymástól független hatékonysága az alapos védelem nélkülözhetetlen eleme a balesetek megelőzése , az eltérések észlelése és ellenőrzése, valamint a következmények enyhítése érdekében, amennyiben mégis bekövetkeznének.

(33)

Ez az irányelv új rendelkezéseket vezet be az önértékelésre és a nukleáris létesítmények szakértői értékelésére vonatkozóan, a nukleáris létesítmények teljes életciklusára kiterjedő, kiválasztott nukleáris biztonsági témák alapján. Nemzetközi szinten már jelenleg is rendelkezésre áll az atomerőművek szakértői értékelésével összefüggő igazolt tapasztalat. Az Unióban az ellenállóképességi próbák alapján szerzett tapasztalatok igazolják az unióbeli atomerőművek biztonságának értékelését és felülvizsgálatát célzó összehangolt gyakorlat jelentőségét. Itt is hasonló, a tagállami szabályozó hatóságok és a Bizottság közötti együttműködésen alapuló mechanizmust kell alkalmazni. Ezért az olyan szakértői csoportok, mint például az ENSREG keretében koordinációt végző, hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságok a szakértelmükkel járulhatnak hozzá a vonatkozó biztonsági kérdések azonosításához, valamint a szakértői értékelések elvégzéséhez. Ha a tagállamok nem választanak ki közösen legalább egy témát, akkor a Bizottság kiválaszt egy vagy több témát a szakértői értékelésekhez. Az egyéb érintett felek, mint például a technikai támogatást nyújtó szervezetek, nemzetközi megfigyelők vagy nem kormányzati szervezetek részvétele növelheti a szakértői értékelések értékét.

(33)

Ez az irányelv új rendelkezéseket vezet be az önértékelésre és a nukleáris létesítmények szakértői értékelésére vonatkozóan, a nukleáris létesítmények teljes életciklusára kiterjedő, kiválasztott nukleáris biztonsági témák alapján. Nemzetközi szinten már jelenleg is rendelkezésre áll az atomerőművek szakértői értékelésével összefüggő igazolt tapasztalat. Az Unióban az ellenállóképességi próbák alapján szerzett tapasztalatok igazolják az unióbeli atomerőművek biztonságának értékelését és felülvizsgálatát célzó összehangolt gyakorlat jelentőségét. Itt is hasonló, a tagállami szabályozó hatóságok és a Bizottság közötti az ENSREG keretében megvalósuló együttműködésen alapuló mechanizmust kell alkalmazni. Ezért az olyan szakértői csoportok, mint például az ENSREG keretében koordinációt végző, hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságok a szakértelmükkel járulhatnak hozzá a vonatkozó biztonsági kérdések azonosításához, valamint a szakértői értékelések elvégzéséhez. Ha a tagállamok nem választanak ki közösen legalább egy témát, akkor a Bizottság kiválaszt egy vagy több témát a szakértői értékelésekhez. Az egyéb érintett felek, mint például a technikai támogatást nyújtó szervezetek, nemzetközi megfigyelők vagy nem kormányzati szervezetek részvétele növelheti a szakértői értékelések értékét.

(33a)

A meglévő nemzetközi szakértői értékelésekkel való párhuzamosság, valamint a független nemzeti szabályozó hatóságok munkájába való beavatkozás kockázatára tekintettel a tematikus szakértői értékeléseknek az ENSREG és a Nyugat-európai Nukleáris Hatóságok Szövetsége (WENRA) által a fukusimai eseményeket követő európai biztonsági felülvizsgálatok során szerzett tapasztalatokon kell alapulniuk. A témakörök kiválasztásával, a tematikus szakértői értékelés megszervezésével, annak végrehajtásával és a nyomonkövetési intézkedések meghozatalával a tagállamoknak az ENSREG-et kell megbízniuk.

(35)

Megfelelő nyomonkövetési mechanizmust kell létrehozni annak érdekében, hogy a szakértői értékelések eredményeit megfelelő módon végrehajtsák. A szakértői értékelések elősegítik az egyedi nukleáris létesítmények biztonságának javítását, valamint az egész Unióra érvényes általános műszaki biztonsági ajánlások és iránymutatások megfogalmazását.

(35)

Megfelelő nyomonkövetési mechanizmust kell létrehozni annak érdekében, hogy a szakértői értékelések eredményeit megfelelő módon végrehajtsák. A szakértői értékelések különböző alkalmazásokkal összefüggésben elősegítik az egyedi nukleáris létesítmények biztonságának javítását, valamint az egész Unióra érvényes általános műszaki biztonsági ajánlások és iránymutatások megfogalmazását.

(36)

Amennyiben a Bizottság azt állapítja meg, hogy a szakértői értékelési folyamat eredményeként kidolgozott műszaki ajánlások megvalósítása jelentős eltéréseket vagy késést mutat, felkéri a nem érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságait, hogy szervezzenek meg és bonyolítsanak le egy ellenőrző látogatást, hogy teljes képet alkossanak a kialakult helyzetről, és tájékoztassák az érintett tagállamot a feltárt hiányosságok orvoslására létező lehetséges intézkedésekről.

(36)

Amennyiben a Bizottság – az ENSREG-gel szorosan együttműködve – azt állapítja meg, hogy a szakértői értékelési folyamat eredményeként kidolgozott műszaki ajánlások megvalósítása jelentős eltéréseket vagy késést mutat, felkéri a nem érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságait, hogy szervezzenek meg és bonyolítsanak le egy ellenőrző látogatást, hogy teljes képet alkossanak a kialakult helyzetről, és tájékoztassák az érintett tagállamot a feltárt hiányosságok orvoslására létező lehetséges intézkedésekről.

(42a)

Az ENSREG-et – amely rendelkezik az európai ellenálló-képességi próbagyakorlatra vonatkozó tapasztalattal, és magában foglalja az Unió valamennyi nukleáris bizonsági szabályozóját és a Bizottságot – szorosan be kell vonni a rendszeres szakértői értékelés témájának kiválasztásába, a tematikus szakértői értékelések megszervezésébe és nyomon követésük biztosításába, különösen az ajánlások végrehajtása tekintetében.

c)

annak biztosítása, hogy a tagállamok megfelelő nemzeti előírásokat alkalmazzanak annak érdekében, hogy a nukleáris létesítményeket úgy tervezzék meg, a telephelyüket úgy válasszák meg, a létesítményeket úgy építsék meg, helyezzék üzembe, üzemeltessék vagy szereljék le, hogy a nem engedélyezett radioaktív kibocsátások elkerülhetők legyenek.

c)

annak biztosítása, hogy a tagállamok megfelelő nemzeti előírásokat alkalmazzanak annak érdekében, hogy a nukleáris létesítményeket úgy tervezzék meg, a telephelyüket úgy válasszák meg, a létesítményeket úgy építsék meg, helyezzék üzembe, üzemeltessék vagy szereljék le, hogy a nem engedélyezett radioaktív kibocsátások minimális szintre korlátozhatóak legyenek.

(2a)

7.

7a.

8.

„baleset”: minden olyan nem tervezett esemény, beleértve a működési hibákat, a berendezések meghibásodását és egyéb rendellenességeket, amelynek következményei vagy potenciális következményei a védelem vagy nukleáris biztonság szempontjából nem elhanyagolhatók;

8.

„baleset”: minden olyan nem szándékos esemény, beleértve a működési hibákat, a berendezések meghibásodását és egyéb rendellenességeket, amelynek következményei vagy potenciális következményei a védelem vagy nukleáris biztonság szempontjából nem elhanyagolhatók;

8a.

12.

„ésszerűen elérhető ”: a jó mérnöki gyakorlat követelményeinek kielégítésén túl a nukleáris létesítmények tervezésére, üzembe helyezésére, üzemeltetésére és leszerelésére vonatkozóan további biztonsági vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre kell törekedni, és ezeket az intézkedéseket végre is kell hajtani, hacsak nem bizonyítható , hogy nem állnak arányban az általuk okozott biztonsági előnyökkel;

12.

„ésszerűen megvalósítható ”: a jó mérnöki gyakorlat követelményeinek kielégítésén túl a nukleáris létesítmények tervezésére, üzembe helyezésére, üzemeltetésére és leszerelésére vonatkozóan további biztonsági vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre kell törekedni, és ezeket az intézkedéseket végre is kell hajtani, hacsak nem a nemzeti szabályozó hatóság elfogadja, hogy azok bizonyíthatóan nem állnak arányban az általuk okozott biztonsági előnyökkel;

13.

„tervezési alap”: egy létesítmény tervezésekor, kidolgozott kritériumok alapján kifejezetten figyelembe vett feltételek és események sorozata, hogy a létesítmény a biztonsági rendszerek tervezett működése révén az engedélyezett határértékek túllépése nélkül ellenálljon nekik;

13.

„tervezési alap”: egy létesítmény tervezésekor, kidolgozott kritériumok alapján kifejezetten figyelembe vett feltételek és események sorozata és összesített hatása , hogy a létesítmény a biztonsági rendszerek tervezett működése révén az engedélyezett határértékek túllépése nélkül ellenálljon nekik;

14.

„tervezési alapba tartozó baleset”: olyan baleseti körülmény, amelynek a létesítmény kidolgozott kritériumok alapján , a terv szerint ellenáll , és amelynek esetében a fűtőanyag sérülése és a radioaktív anyagok kibocsátása az engedélyezett határértékek között marad;

14.

„tervezési alapba tartozó baleset”: olyan baleseti körülményeket előidéző baleset , amelyek tekintetében a létesítményt kidolgozott tervezési kritériumok és konzervatív módszertan alapján alakítják ki , és amelyek esetében a radioaktív anyagok kibocsátása az elfogadható határértékek között marad;

15.

16a.

17a.

17b.

a)

funkcionálisan elkülönüljön minden más, az atomenergia támogatásában vagy hasznosításában vagy a villamos energia előállításában érdekelt köz- vagy magánjogi jogalanytól;

a)

jogilag elkülönüljön minden más, az atomenergia támogatásában vagy hasznosításában vagy a villamos energia előállításában érdekelt köz- vagy magánjogi jogalanytól;

c)

szabályozói határozatait objektív, ellenőrizhető biztonsági kritériumok alapján hozza meg ;

c)

átlátható szabályozói döntéshozatali eljárást hoz létre , amely objektív és ellenőrizhető biztonsági kritériumokon alapul ;

d)

megfelelő saját költségvetési forrásokkal rendelkezzen, és az előirányzott költségvetés végrehajtásában önállóságot élvezzen. A nemzeti rendszer egyértelműen meghatározza a finanszírozási mechanizmust és a költségvetési folyamatot;

d)

megfelelő saját költségvetési forrásokkal rendelkezzen, és az előirányzott költségvetés végrehajtásában önállóságot élvezzen. A nemzeti rendszer egyértelműen meghatározza a finanszírozási mechanizmust és a költségvetési folyamatot , valamint az új ismeretek, tapasztalat és szakértelem előállítására és a meglévő ismeretek, tapasztalat és szakértelem kezelésére vonatkozó rendelkezéseket kell tartalmaznia ;

e)

megfelelő létszámú, a szükséges végzettséggel, tapasztalattal és szakértelemmel rendelkező személyzetet foglalkoztat;

e)

olyan megfelelő létszámú személyzetet foglalkoztat , amelynek valamennyi tagja – különösen a politikai úton kijelölt igazgatótanácsi tagok – rendelkezik a kötelezettségei teljesítéséhez szükséges végzettséggel, tapasztalattal és szakértelemmel, illetve hozzáféréssel rendelkezik külső tudományos vagy technikai erőforrásokhoz és kiegészítő szakértelemhez, amennyiben azt a szabályozói funkciója támogatásához szükségesnek ítéli, valamint a szabályozói eljárások átláthatóságára, függetlenségére és integritására vonatkozó alapelvekkel összhangban ;

e)

végrehajtási intézkedések meghozatala, beleértve nukleáris létesítmények üzemeltetésének felfüggesztését a 4. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti rendszerben meghatározott feltételekkel összhangban.

e)

végrehajtási intézkedések meghozatala, beleértve a 9a. cikk szerinti szankciókat, valamint nukleáris létesítmények üzemeltetésének felfüggesztését a 4. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti rendszerben meghatározott feltételekkel összhangban.

f)

a szükséges tudásalap létrehozását és a szabályozási eljáráshoz szükséges szakértelem kezelését megalapozó kutatási és fejlesztési tevékenységek megfelelő feltételeinek megteremtése.

a)

minden olyan baleseti eseménysorozat gyakorlati kiküszöbölése, amely korai vagy nagymértékű kibocsátásához vezetne;

a)

minden olyan baleseti eseménysorozat gyakorlati kiküszöbölése a bekövetkeztüknek az ésszerűség határain belüli szintre való csökkentése révén , amely korai vagy nagymértékű kibocsátásához vezetne;

b)

a gyakorlatilag nem kiküszöbölhető balesetek esetében olyan tervezési intézkedések végrehajtása, hogy a lakosság védelmére térben és időben csak korlátozott mértékű intézkedésekre legyen szükség, elegendő idő álljon rendelkezésre ezen intézkedések végrehajtására, és az ilyen balesetek gyakorisága a lehető legkisebb legyen.

b)

baleset esetén olyan tervezési intézkedések végrehajtása, hogy a lakosság védelmére térben és időben csak korlátozott mértékű intézkedésekre legyen szükség, elegendő idő álljon rendelkezésre ezen intézkedések végrehajtására, és az ilyen balesetek gyakorisága a lehető legkisebb legyen.

a)

telephelyét úgy válasszák meg, hogy kellő figyelmet fordítsanak a külső, természeti és ember által okozott veszélyek elkerülésére – amennyiben lehetséges – és hatásuk minimálisra csökkentésére;

a)

telephelyét úgy válasszák meg, hogy kellő figyelmet fordítsanak a külső, természeti és ember által okozott veszélyek megelőzésére és hatásuk minimálisra csökkentésére;

b)

tervezését, építését, üzembe helyezését, üzemeltetését és leszerelését az alapos védelem elve alapján hajtsák végre, annak érdekében, hogy:

b)

tervezését, építését, üzembe helyezését, üzemeltetését és leszerelését az alapos védelem elve alapján hajtsák végre, annak érdekében, hogy:

a)

mind szokásos üzemi, mind üzemi és baleseti körülmények között rendszeresen értékelje, hogy a nukleáris létesítmény milyen radiológiai hatást gyakorol a munkavállalókra, a lakosságra, valamint a levegőre, a vízre és a talajra;

a)

mind szokásos üzemi, mind üzemi és baleseti körülmények között rendszeresen értékelje, hogy a nukleáris létesítmény milyen radiológiai hatást gyakorol a munkavállalókra, a lakosságra, valamint a levegőre, a vízre és a talajra;

b)

határozza meg, dokumentálja és rendszeres biztonsági felülvizsgálat keretében rendszeresen, de legalább tízévente értékelje újra a nukleáris létesítmények tervezési alapját, valamint egészítse azt ki a terv kiterjesztésének elemzésével annak érdekében, hogy minden ésszerűen megvalósítható javító intézkedést végrehajtsanak;

b)

határozza meg, dokumentálja és rendszeres biztonsági felülvizsgálat keretében rendszeresen, de legalább nyolcévente értékelje újra a nukleáris létesítmények tervezési alapját, valamint egészítse azt ki a terv kiterjesztésének elemzésével annak érdekében, hogy minden ésszerűen megvalósítható javító intézkedést végrehajtsanak;

c)

gondoskodjon arról, hogy a terv kiterjesztésének elemzése kiterjedjen minden olyan balesetre, eseményre és események kombinációjára, köztük a belső és külső, természeti és ember által okozott veszélyekre és súlyos balesetekre, amelyek olyan körülményekhez vezetnek, amelyek nem szerepelnek a tervezési alapba tartozó balesetek között;

c)

gondoskodjon arról, hogy a terv kiterjesztésének elemzése kiterjedjen minden olyan balesetre, eseményre és események kombinációjára, köztük a belső és külső, természeti és ember által okozott veszélyekre és súlyos balesetekre, amelyek olyan körülményekhez vezetnek, amelyek nem szerepelnek a tervezési alapba tartozó balesetek között;

d)

dolgozzon ki és hajtson végre stratégiákat a tervezési alapba tartozó balesetek és a tervezési alapot meghaladó balesetek hatásainak mérséklésére;

d)

dolgozzon ki és hajtson végre stratégiákat a tervezési alapba tartozó balesetek és a tervezési alapot meghaladó balesetek hatásainak mérséklésére;

e)

valamennyi atomerőműre és adott esetben egyéb nukleáris létesítményekre vonatkozóan valósítsa meg a súlyos balesetek kezelésére vonatkozó iránymutatásokat, kitérve minden üzemi körülményre, a kiégett fűtőelemek tárolómedencéiben bekövetkező balesetekre és a hosszan tartó eseményekre;

e)

valamennyi atomerőműre és adott esetben egyéb nukleáris létesítményekre vonatkozóan valósítsa meg a súlyos balesetek kezelésére vonatkozó iránymutatásokat, kitérve minden üzemi körülményre, a kiégett fűtőelemek tárolómedencéiben bekövetkező balesetekre és a hosszan tartó eseményekre;

f)

végezze el a azon nukleáris létesítmények külön biztonsági felülvizsgálatát, amelyek a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság szerint közel járnak az eredetileg tervezett működési élettartamuk határához, és amelyek esetében kérték az élettartam meghosszabbítását.

f)

végezze el a azon nukleáris létesítmények külön biztonsági felülvizsgálatát, amelyek a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság szerint közel járnak az eredetileg tervezett működési élettartamuk határához, és amelyek esetében kérték az élettartam meghosszabbítását. A szabályozó hatóságok megbízásából a tervezési alapot meghaladó balesetek megelőzésére hozott intézkedéseket az élettartam meghosszabbításának engedélyezése előtt kell végrehajtani.

a)

készítsen el és rendszeresen frissítsen egy helyszíni vészhelyzeti tervet, amely(et):

a)

készítsen el és legalább nyolcévente rendszeresen frissítsen egy helyszíni vészhelyzeti tervet, amely(et):

b)

hozza létre a felelősségi körök egyértelmű elhatárolásához szükséges szervezeti felépítést, és gondoskodjon arról, hogy a szükséges erőforrások és eszközök rendelkezésre álljanak;

b)

hozza létre a felelősségi körök egyértelmű elhatárolásához szükséges szervezeti felépítést, és gondoskodjon arról, hogy a szükséges erőforrások és eszközök rendelkezésre álljanak;

c)

hozzon intézkedéseket a helyszíni tevékenységek összehangolására és a vészhelyzetekre való reagálásért felelős hatóságokkal és szervekkel való együttműködésre a vészhelyzet minden szakaszában, amelyeket rendszeresen gyakorolni kell;

c)

hozzon intézkedéseket a helyszíni tevékenységek összehangolására és a vészhelyzetekre való reagálásért felelős hatóságokkal és szervekkel való együttműködésre a vészhelyzet minden szakaszában, amelyeket rendszeresen gyakorolni kell;

d)

a helyszínen lévő munkavállalókra vonatkozóan készenléti intézkedésekről rendelkezzen a lehetséges rendkívüli események és balesetek tekintetében;

d)

a helyszínen lévő munkavállalókra vonatkozóan készenléti intézkedésekről rendelkezzen a lehetséges váratlan események és balesetek tekintetében;

e)

rendelkezzen intézkedésekről a határokon átnyúló és nemzetközi együttműködés érdekében, beleértve a helyszíni külső támogatás szükség esetén történő fogadására vonatkozó, előre meghatározott intézkedéseket;

e)

rendelkezzen intézkedésekről a határokon átnyúló és nemzetközi együttműködés érdekében, beleértve a helyszíni külső támogatás szükség esetén történő fogadására vonatkozó, előre meghatározott intézkedéseket;

f)

biztosítson olyan helyszíni vészhelyzeti intézkedési központot, amely a lakhatóság érdekében kellőképpen védett a természeti kockázati tényezőkkel és a radioaktivitással szemben;

f)

biztosítson olyan helyszíni vészhelyzeti intézkedési központot, amely a lakhatóság érdekében kellőképpen védett a természeti kockázati tényezőkkel és a radioaktivitással szemben potenciális válságkezelési események esetén és során ;

g)

vészhelyzet esetén hozzon védintézkedéseket az emberi egészséget, valamint a levegőt, a vizet és a talajt érintő következmények enyhítése érdekében.

g)

vészhelyzet esetén hozzon védintézkedéseket az emberi egészséget, valamint a levegőt, a vizet és a talajt érintő következmények enyhítése érdekében.

a)

együtt és a Bizottsággal szorosan együttműködve kiválasztanak egy vagy több, a nukleáris létesítmények nukleáris biztonságával összefüggő konkrét témát. Ha a tagállamok nem választanak ki közösen legalább egy témát az ebben a bekezdésben meghatározott határidőn belül, akkor a Bizottság választja ki a szakértői értékelések témáit;

a)

együtt kiválasztanak egy vagy több, a nukleáris létesítmények nukleáris biztonságával összefüggő konkrét témát. Ha a tagállamok nem választanak ki közösen legalább egy témát az ebben a bekezdésben meghatározott határidőn belül, akkor a Bizottság választja ki a szakértői értékelések témáit;

b)

e témák alapján, az engedélyesekkel szorosan együttműködve elvégzik a tagállami értékeléseket , és az eredményeket közzéteszik;

b)

értékelik, hogy e témákkal milyen mértékben foglalkoztak, és – szükség esetén – az engedélyesekkel szorosan együttműködve elvégzik létesítményeik tagállami értékelését – amelyet ezután a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság értékel – , és az eredményeket közzéteszik;

c)

közösen meghatározzák a módszertant, valamint megszervezik és végrehajtják a b) pontban említett tagállami értékelések szakértői értékelését , amelyben való részvételre a Bizottságot is felkérik ;

c)

közösen meghatározzák a módszertant, valamint megszervezik és végrehajtják a b) pontban említett tagállami értékelések szakértői értékelését;

d)

közzéteszik a c) pontban említett szakértői értékelések eredményeit.

d)

közzéteszik a c) pontban említett szakértői értékelések eredményeit.