INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

· A javaslat okai és céljai

Az integrált határigazgatás területén megjelenő új technológiák nyújtotta lehetőséggel uniós szinten aktívan foglalkoznak 2008 óta, amikor is a Bizottság közzétette „Az Európai Unió határigazgatása terén teendő újabb lépések előkészítéséről” szóló közleményét[1]. Közleményében a Bizottság javasolta a regisztráltutas-program létrehozását az előzetes utasvizsgálatnak alávetett, gyakran utazó harmadik országbeli állampolgárok határátkelésének megkönnyítése érdekében.

Az Európai Tanács 2009. decemberi ülésén elfogadott Stockholmi Program[2] támogatta a regisztráltutas-programot.

A 2011. júniusi Európai Tanács szorgalmazta „az intelligens határellenőrzéssel kapcsolatos gyors előrehaladást”. E felhívás első megválaszolásaként a Bizottság 2011. október 25-én közleményt[3] tett közzé a határregisztrációs rendszer és a regisztráltutas-program végrehajtási lehetőségeiről.

E javaslatot a határregisztrációs rendszer létrehozásáról szóló javaslattal és a külső határátkelőhelyeken végzett ellenőrzésekre, illetve a külső határőrizetre vonatkozó szabályokról szóló közösségi kódexnek (Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex)[4] a két új rendszer működése céljából történő módosításáról szóló javaslattal egyidejűleg terjesztjük elő Mindegyik rendszerhez hatásvizsgálatot mutatunk be.

E javaslat nem érinti a vámellenőrzéseket, azaz az áruk ellenőrzését.

· Háttér-információk

2006. március 15-én elfogadták a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódexet a külső határátkelőhelyeken végzett ellenőrzésekre, illetve a külső határőrizetre vonatkozó feltételek, kritériumok és részletes szabályok meghatározása céljából. A 7. cikkel összhangban a külső határokon minden személyt ellenőrizni kell.

A harmadik országbeli állampolgárokat rendszerint alapos ellenőrzésnek, az uniós polgárokat és a szabad mozgás jogát élvező személyeket[5] pedig minimális ellenőrzésnek vetik alá. A harmadik országbeli állampolgárokra alkalmazott jelenlegi szabályok azonban egyen megoldások, azaz ugyanazt az ellenőrzést alkalmazzák attól függetlenül, hogy a különböző utasok nem ugyanolyan kockázatot képviselnek és nem ugyanolyan gyakorisággal utaznak. Ez azért van így, mert a jelenlegi jogszabályok nem tesznek lehetővé kivételeket az alapos határellenőrzés elve alól, kivéve a schengeni határellenőrzési kódexben vagy a kishatárellenőrzési rendeletben[6] külön megemlített olyan harmadik országbeli személykategóriák esetében, mint például az államfők, a határ mentén ingázó munkavállalók, valamint a határ mentén élők.

A külső határokon átkelő személyek mindössze nagyon csekély kisebbsége élvezheti a fenti kivételeket: megközelítőleg két millió személy, amely a teljes utasforgalom 0,2%-át teszi ki. Ez a szám várhatóan nagyjából állandó marad, a kishatárforgalmi rendszerek fokozottabb alkalmazása miatti csekély növekedéstől eltekintve. 2010 végéig a tagállamok 110 000 kishatárforgalmi engedélyt bocsátottak ki.

A schengeni határellenőrzési kódex követelményeinek teljesítése érdekében a határőrnek meg kell állapítania, hogy a harmadik országbeli állampolgár minden egyes belépés alkalmával eleget tesz-e valamennyi uniós belépési követelménynek (az EU-ban tartózkodás célja, rendelkezik-e elegendő anyagi fedezettel, és szándékában áll-e visszatérni származási országába). Ez az utas kikérdezésével, valamint az olyan szükséges dokumentumok ellenőrzésével történik, mint például a szállásfoglalás visszaigazolása és visszaúti repülő-/komp- vagy vonatjegy. A határőr a schengeni területen engedélyezett tartózkodást is ellenőrzi, amit jelenleg az úti okmányban szereplő bélyegzők alapján számítanak ki.

A külső határokon végbemenő utasforgalom előrejelzett növekedésének figyelembe vételével alternatív határellenőrzési eljárást kell felkínálni a gyakran utazó harmadik országbeli állampolgárok számára, ami azt jelenti, hogy az országcentrikus megközelítésről fokozatosan a személycentrikus megközelítésre térünk át.

A regisztráltutas-program a gyakorlatban a következőképpen működne a határon: A regisztrált utas számára tokent bocsátanak ki géppel olvasható kártya formájában, amely egyedi azonosítót (például a kérelem száma) tartalmaz, amelyet érkezéskor és távozáskor a határon automatizált kapu segítségével olvasnának le. A kapu leolvasná a tokent, az úti okmányt (és adott esetben a vízumbélyeg számát), valamint az utasok ujjlenyomatait, amelyeket összevetnek a központi adatbázisban és egyéb adatbázisokban – ideértve a vízuminformációs rendszert (VIS) is – a vízumbirtokosokról tárolt adatokkal. Ha minden ellenőrzés sikeres, az utas áthaladhat az automatizált kapun. Ha bármi felmerülne, az utast határőr segíti.

A határátkelés a manuális határellenőrzés esetében is könnyebbé válna, mivel a határőröknek nem kellene olyan „további” kérdéseket feltenniük a regisztrált utasnak, mint például úti célja vagy a szükséges anyagi fedezet megléte.

A rövid ideig tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok külső határokon történő belépését és kilépését rögzítő határregisztrációs rendszer létrehozása – biometrikus adatokkal vagy azok nélkül – előfeltétele lenne annak, hogy a fentiek szerint teljes mértékben automatizálni lehessen a regisztrált utasok határellenőrzését. A határregisztrációs rendszerrel megszüntethető lenne az úti okmány schengeni határellenőrzési kódexben előírt lebélyegzésének kötelezettsége, mivel a kézi bélyegzést a tartózkodás automatikus rögzítése és számítása váltaná fel. Amint megszűnik a bélyegzési kötelezettség, a határregisztrációs rendszert kötelező lenne lekérdezni a külső határokon annak biztosítása érdekében, hogy a harmadik országbeli állampolgár nem lépte túl a schengeni területen történő tartózkodásának jogszerű időtartamát. E lekérdezést automatikusan meg lehetne tenni az úti okmányok vagy ujjlenyomatok géppel olvasható zónájának alkalmazásával.

A regisztráltutas-program a határregisztrációs rendszerrel együtt jelentősen javítani fogja a határokon végbemenő utasforgalom igazgatását és ellenőrzését azáltal, hogy megerősíti az ellenőrzéseket, ugyanakkor felgyorsítja a gyakran utazó, előzetes ellenőrzésnek alávetett nem uniós személyek határátkelését.

Az e javaslathoz mellékelt pénzügyi kimutatás a külső megbízott által a határregisztrációs rendszer és regisztráltutas-program költségeiről készített tanulmányon alapszik.

A fenti megfontolások alapján ennek az európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatnak az a célja, hogy

– megállapítsa a regisztráltutas-programban való részvételre vonatkozó eljárásokat és feltételeket,

– meghatározza a token[7]-központi adatbázis – mint a regisztrált utasok adatait tároló rendszer – célját, funkcióit és feladatait, valamint

– a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökségre[8] (a továbbiakban: az ügynökség) ruházza a központi adatbázis kifejlesztésének és üzemeltetési igazgatásának, valamint a token technikai jellemzői meghatározásának feladatát.

E rendelet a regisztráltutas-program jogi keretének alapvető aktusát képezi. E jogi keret kiegészítése céljából a schengeni határellenőrzési kódexet is módosítani kell a harmadik országbeli állampolgárok határátkelésének megkönnyítése tekintetében; e módosítást e javaslattal párhuzamosan terjesztjük elő. Továbbá, a harmadik országbeli állampolgárok belépését és kilépését rögzítő határregisztrációs rendszerre irányuló javaslatot ugyancsak e javaslattal egyidejűleg terjesztjük elő.

· Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen

Az Európai Parlament és a Tanács 562/2006/EK rendelete a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról.

Az Európai Parlament és a Tanács 1931/2006/EK rendelete a tagállamok külső szárazföldi határain való kishatárforgalom szabályainak meghatározásáról, valamint a schengeni egyezmény rendelkezéseinek módosításáról.

Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet).

Az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendelete a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról

Az Európai Parlament és a Tanács 1077/2011/EU rendelete a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség létrehozásáról

2.           KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELTEKKEL; HATÁSVIZSGÁLAT

· Konzultáció az érdekeltekkel

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációt a javaslathoz kapcsolódó hatásvizsgálat tartalmazza.

· Hatásvizsgálat

Az első hatásvizsgálat 2008-ban[9] készült, amikor a Bizottság e kérdésben közleményt készített, a másodikat pedig 2013-ben[10] fejezték be. Az első a szakpolitikai opciókat és legvalószínűbb hatásaikat elemezte, és megállapította, hogy regisztráltutas-programot kell létrehozni a harmadik országbeli állampolgárok számára.

Konzultációt és előzetes átvilágítást követően az utóbbi hatásvizsgálat kulcsfontosságú végrehajtási lehetőségeket elemzett.

Az opciók és alopciók elemzése után a külső határokon végbemenő – az uniós biztonság szintjének csökkentése nélküli – zökkenőmentes utasforgalom legkivitelezhetőbb opciójának az tűnt, hogy részvételi díjon alapuló regisztráltutas-programot hozzunk létre az előzetes ellenőrzésnek alávetett és előzetesen átvizsgált, gyakran utazó harmadik országbeli állampolgárok számára, akiknek az adatait (biometrikus adatok, alfanumerikus adatok és egyedi azonosító szám) egy központi adatbázisban tárolnánk, az egyedi azonosítót (kérelem száma) pedig egy tokenben. Ez az opció minimálisra csökkenti a személyes adatok felhasználását az EU számítógépes rendszerében, mivel a határőrök az ellenőrzési ponton való ellenőrzéskor nem kérdeznek le személyes adatokat, ugyanakkor el lehet kerülni a pusztán tokeneket alkalmazó rendszerrel járó főbb biztonsági problémákat. Az előnyben részesített szakpolitikai opció megfelelő adatvédelmi rendelkezéseinek biztosításához ugyanazokat az adatvédelmi rendelkezéseket kellene alkalmazni, mint a VIS-hez, továbbá fenn kell tartani a status quo-t, ideértve az információk maximum öt évig tartó őrzését. A központi adatbázisban tárolt személyes adatok (a kérelmekben szereplő biometrikus és alfanumerikus adatok) csak addig őrizhetők meg, amíg az a regisztráltutas-program céljai érdekében szükséges. Helyénvaló az adatokat maximum öt évig tárolni annak érdekében, hogy a későbbi regisztráltutas-program kérelmek és a regisztráltutas-programban való részvétel meghosszabbítása iránti kérelmek elbírálásakor figyelembe lehessen venni a korábbi kérelmekkel kapcsolatos adatokat, szem előtt tartva az adatbázisban tárolt (59 hónap) ujjlenyomatok újrahasználását is. Továbbá, az ötéves adatmegőrzési időszak lehetővé tenné, hogy öt éven keresztül új kérelem benyújtása nélkül biztosítsanak részvételt a regisztráltutas-programban. Először egy évre kell részvételt biztosítani a regisztráltutas-programban. A részvétel két évvel, majd további két évvel meghosszabbítható új kérelem nélkül. Új kérelmet az öt év érvényesség lejárta után kellene benyújtani a részvétel meghosszabbítására. Ez összhangban lenne a többszörös belépésre jogosító vízumok (maximum öt évre történő) kiadásával azon utazók számára, akiknek az adatait a VIS-ben öt éven át tárolják.

A központi adatbázisban négy ujjlenyomatot kell tárolni annak biztosítására, hogy a regisztrált utast a külső határátkelőhelyen pontosan ellenőrizhessék. A négy ujj ujjlenyomat-adatainak tárolása garantálja, hogy minden körülmény között elegendő adat álljon rendelkezésre, ugyanakkor ésszerű szinten tartja az adatmennyiséget. Mindössze egy vagy két ujjlenyomat tárolása problémát okozhat az utazóknak és a külső határokon működő hatóságoknak, mivel az ujjlenyomatok elmosódhatnak, torzulhatnak vagy töredezettek lehetnek. Ez különösen fontos a regisztráltutas-program szempontjából, mivel a részvételt öt évre lehet megadni, és ugyanazon ujjlenyomatokat (59 hónapon át) újból felhasználhatják, amennyiben a regisztrált utas új kérelmet nyújt be.

A határőrök csak akkor férhetnének hozzá a központi adatbázisban tárolt adatokhoz, amikor kérelmet bírálnak el, a regisztráltutas-programban való részvételt vonnak vissza vagy hosszabbítanak meg, amikor egy tokent elveszítenek vagy ellopnak, vagy bármilyen probléma merül fel a regisztrált utasok határátkelésének megkönnyítése körül. A határellenőrzéskor a határőr csak arról kapna értesítést, hogy a központi adatbázisban van-e találat. Ezért az előnyben részesített szakpolitikai opció arányos egyensúlyt biztosít a biztonság, a határátlépés megkönnyítése és az adatvédelem között.

A regisztráltutas-programban való egyszerű részvétel biztosítása céljából a harmadik országbeli állampolgárok számára lehetővé kell tenni, hogy regisztráltutas-program iránti kérelmüket bármely tagállam konzulátusán vagy bármely külső határátkelőhelyen benyújtsák. Ez garantálná, hogy a programban nagy számban vegyenek részt, így segítene a tagállamoknak a külső határátkelőhelyeiken végbemenő utasforgalom kezelésében. A kérelmeket a többszöri belépésre jogosító vízumok kiadására vonatkozókkal azonos kritériumok alapján kell elbírálni. Az uniós polgárok családtagjai által benyújtott kérelmeket azonban ugyanazon kritériumok alapján kell elbírálni, mint beutazóvízum iránti kérelmüket. A tagállamok dönthetnek arról, hogy kívánnak-e automatizált határellenőrzést alkalmazni és telepíteni külső határátkelőhelyeiken. Egyértelmű, hogy a regisztrált utasok határátkelésének megkönnyítése szempontjából az lenne a leghatásosabb, ha a többszöri belépésre jogosító vízumokra vonatkozókkal azonos vizsgálati kritériumokat összekapcsolnák a teljes mértékben automatizált határellenőrzéssel. Továbbá ez egyidejűleg biztosítana magas fokú biztonságot, valamint az alapvető jogok tiszteletben tartását. Ez egyben a legkevésbé költséges megközelítés is, figyelembe véve a szigorúbb vizsgálati eljárással és a félig automatizált határellenőrzéssel járó költségeket. A teljes automatizálás költséghatékony eszköz lehetne különösen a legforgalmasabb határátkelőhelyeken, ahol már manapság is kapacitásproblémával és sorokkal kell számolni. Ugyanakkor minden tagállamnak fel kellene mérnie minden egyes határátkelőhely esetében, hogy az automatizált határellenőrzés hozzáadott értéket képviselne-e a határátkelőhely átbocsátó képessége tekintetében, és így csökkentené-e az utasok határátkelési idejét, szabadítana-e fel humán erőforrásokat, valamint eszközt biztosítana-e a tagállamok számára a növekvő utasforgalom igazgatásához. Automatizált határellenőrzési létesítmények alkalmazásától függetlenül a határátkelés valamennyi külső határátkelőhelyen meg kell könnyíteni a regisztráltutas-programban részt vevő harmadik országbeli állampolgárok számára. A kérelmezők megbízható ellenőrzésének biztosítása érdekében a biometrikus adatokat (ujjlenyomatokat) fel kell dolgozni a központi adatbázisban, és ellenőrizni kell a külső határátkelőhelyeken[11].

A Hatásvizsgálati Testület áttekintette a hatásvizsgálati értékelést, és 2012. március 14-én kibocsátotta véleményét. A javításra vonatkozó ajánlásokat beépítették a jelentés végleges változatába. Különösen az alábbi változtatásokat említhetjük meg: az alapforgatókönyv körvonalazottabbá és egyértelműbbé vált; a problémameghatározást kiterjesztették, többek között a más nagyméretű IT-rendszerek fejlesztéséből, valamint a tagállamokban és nem EU-tagállamokban alkalmazott automatizált határellenőrzésekből és nemzeti regisztráltutas-programokból levont tanulságok alapján; javították a mellékletekre és a 2008-as hatásvizsgálatra mutató linkeket; a jelentésben a lehető legnagyobb mértékben megjelenítették az érdekelt felek nézeteit annak figyelembe vételével, hogy az érdekelt felek véleményei eléggé általánosak voltak; részletesebben ismertették a költségek számítási módját, valamint szigorúbban jelentették a különböző érdekelt felek várható költségeit és hasznait; egyértelművé tették a határőröknek az utasforgalom várt megnövekedésének figyelembe vételével történő áthelyezését; végül pedig egyértelmű áttekintést illesztettek be az európai adatvédelmi biztos véleményéről.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

· A javasolt intézkedések összefoglalása

A regisztráltutas-program célját és funkcióit – ideértve a token-központi adatbázist is – és azok feladatait meg kell határozni. Továbbá, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökséget meg kell bízni a központi adatbázis kifejlesztésével, létrehozásával és üzemeltetési igazgatásával, valamint a token technikai jellemzőinek meghatározásával az ügymeneti követelmények előzetes meghatározása alapján. Meg kell állapítani a regisztráltutas-programban való részvételi iránti kérelmekre és a regisztrált utasok adatainak tárolására vonatkozó eljárásokat és feltételeket. Egy különálló bizottsági szolgálati munkadokumentum cikkenként részletesen ismerteti a javaslatot.

· Jogalap

E rendelet jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 74. cikke, 77. cikke (2) bekezdésének b) pontja, és 77. cikke (2) bekezdésének d) pontja. A 77. cikk (2) bekezdésének b) és d) pontja biztosítja a megfelelő jogalapot a tagállamok külső határainak átlépéséről szóló intézkedések további meghatározásához, valamint az ilyen határokon végzett személyellenőrzésekkor a tagállamok által követendő előírások és eljárások kidolgozásához. A 74. cikk biztosítja a megfelelő jogalapot a regisztráltutas-program létrehozásához és fenntartásához, valamint a tagállamok közötti információcserét érintő eljárásokhoz, együttműködést biztosítva a tagállamok illetékes hatóságai, illetve az említett hatóságok és a Bizottság között a Szerződés V. címe alá tartozó területeken.

· A szubszidiaritás elve

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 74. cikke, 77. cikke (2) bekezdésének b) pontja és 77. cikke (2) bekezdésének d) pontja alapján az Unió intézkedéseket fogadhat el a személyek ellenőrzésével és a tagállamok külső határain való átkelés hatékony ellenőrzésével kapcsolatban. A tagállamok külső határain való átkelésről szóló hatályos uniós rendelkezéseket módosítani kell abból a célból, hogy figyelembe vegyék a növekvő utasforgalmat, valamint az új technológia kínálta lehetőségeket. Közös rendszerre van szükség ahhoz, hogy összehangolt szabályokat állapítsunk meg a regisztrált utasok megkönnyített határátkeléséről ahhoz, hogy a könnyítés valamennyi schengeni határátkelőhelyre vonatkozzon külön vizsgálat és a biztonság csorbulása nélkül.

Ennélfogva a javaslat célkitűzését az egyes tagállamok nem képesek kielégítően megvalósítani.

· Az arányosság elve

Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikke kimondja, hogy az Unió intézkedései nem léphetik túl az e Szerződés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéket. Az ehhez az uniós fellépéshez választott jogszabályi formának lehetővé kell tennie, hogy a javaslat elérje célkitűzését, és azt a lehető leghatékonyabban lehessen végrehajtani. A javasolt kezdeményezés a schengeni vívmányok továbbfejlesztését jelenti annak biztosítása érdekében, hogy a külső határokon minden tagállam ugyanúgy alkalmazza a közös szabályokat. A javaslat ezért megfelel az arányosság elvének.

· A jogi aktus típusának megválasztása

Javasolt aktus: rendelet.

Más jogi aktus nem felelne meg a következők miatt:

E javaslat a külső határokon végzett határellenőrzésre vonatkozó szabályokat határoz meg, amelyek minden tagállamban azonosak. Következésképpen jogi aktusként csupán rendeletet választhatunk.

· Alapjogok

A javasolt rendelet hatással lehet az alapvető jogokra, főleg a személyes adatok védelméhez való jogra (az EU Alapjogi Chartájának 8. cikke), valamint a hatékony jogorvoslathoz való jogra (a Charta 47. cikk).

A javaslat biztosítékokat tartalmaz, különösen a 15. és 16. cikk alapján, olyan esetekre vonatkozóan, amikor visszautasítják vagy visszavonják a regisztráltutas-programban való részvételt. E biztosítékok rendelkeznek a hatékony jogorvoslathoz való jogról, valamint a 48. és 49. cikk alapján a rendelet céljából felhasznált adatok tekintetében a tájékoztatáshoz, hozzáféréshez, javításhoz vagy törléshez való jogról, amelyek ugyancsak magukban foglalják az 51. cikk szerinti hatékony jogorvoslathoz való jogot.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

A Bizottság következő többéves pénzügyi keretre irányuló javaslata 4,6 milliárd EUR összeget tartalmaz a Belső Biztonsági Alapra a 2014–2020 közötti időszakra. A javaslatban indikatív összegként 1,1 milliárd EUR-t különítünk el a határregisztrációs rendszer és a regisztráltutas-program fejlesztésére, azzal a feltételezéssel, hogy az első fejlesztési költségek csak 2015-ben jelentkeznének[12].

E pénzügyi támogatás nem csak a központi alkotóelemek költségeit (uniós szinten, fejlesztési és működési költségek egyaránt) fedezné a többéves pénzügyi keret teljes időtartama alatt, hanem e két rendszer nemzeti, tagállami alkotóelemeinek fejlesztési költségeit is, a rendelkezésre álló erőforrások erejéig. A nemzeti fejlesztési költségek pénzügyi támogatása biztosítaná, hogy a nemzeti szinten fennálló nehéz gazdasági körülmények ne akadályozzák vagy késleltessék a projekteket. Ez magában foglal 145 millió EUR-t az IT-rendszerek tárhelyével, a végfelhasználói felszerelés befogadási helyével, valamint az operátorok irodahelyével kapcsolatos, nemzeti szinten felmerülő költségekre. Magában foglal továbbá 341 millió EUR-t a karbantartással, valamint a hardver- és szoftverlicenszekkel kapcsolatos, nemzeti szinten felmerülő költségekre.

Amint működésképessé válnak az új rendszerek, a tagállamokban jelentkező jövőbeni működési költségeket nemzeti programokkal lehetne támogatni. Javasoljuk, hogy a tagállamok használhassák fel a nemzeti programok alapján nyújtott allokációk 50%-át az Unió külső határain keresztül érkező migrációs áramlatok igazgatását szolgáló IT-rendszerek üzemeltetési költségeinek támogatására. E költségek magukban foglalhatják a VIS, a SIS és az adott időszakban létrehozott új rendszerek üzemeltetési költségeit, személyzeti költségeket, szolgáltatási költségeket, biztonságos helyszínek bérlését, stb. Így a jövőbeni eszköz adott esetben biztosítaná a finanszírozás folyamatosságát.

Az automatizálás költségei nagyban függnének a létrehozandó automatizált kapuk számától.

5.           KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

· Részvétel

Ez a javaslat a schengeni vívmányokra épül, és a külső határok átlépését érinti. Tehát az alábbi következményeket kell figyelembe venni a különböző társult országokkal létrejött jegyzőkönyvekkel és megállapodásokkal kapcsolatosan:

Dánia:

Az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (EUMSZ) csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt az EUMSZ harmadik részének V. címe szerinti intézkedések Tanács általi elfogadásában.

Mivel e rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapon belül dönt arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

Az Egyesült Királyság és Írország:

Az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló jegyzőkönyv 4. és 5. cikke, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozat, valamint az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozat szerint az Egyesült Királyság és Írország nem vesz részt a rendelet elfogadásában, így az rájuk nézve nem kötelező, és nem alkalmazható.

Izland és Norvégia:

A Tanács, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásban meghatározott eljárások alkalmazandók, mivel e javaslat a schengeni vívmányokon alapul az e megállapodás A. mellékletében[13] meghatározottak szerint.

Svájc:

E rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás[14] értelmében a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi.

Liechtenstein:

Ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv[15] értelmében a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi.

Ciprus:

E rendelet a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint a schengeni vívmányok rendelkezésein alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktusnak minősül.

Bulgária és Románia:

E rendelet a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint a schengeni vívmányok rendelkezésein alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktusnak minősül.

2013/0059 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a regisztráltutas-program létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 74. cikkére és 77. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára[16],

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[17],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[18],

az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően,

a rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) A határellenőrzéseknek magas szintű biztonságot kell biztosítaniuk, ugyanakkor a lehető legnagyobb mértékben korlátozniuk kell a várakozási időt. A külső határokon egyre növekvő utasforgalom is szerepet játszik abban, hogy új megoldásokat kell találni e célkitűzések elérése érdekében. A határellenőrzések nagyobb differenciálásának köszönhetően a tagállamok egyszerűsített ellenőrzéseket alkalmazhatnak az alacsony kockázatúnak értékelt harmadik országbeli állampolgárokra.

(2) Az uniós polgárok automatizált határellenőrzés vehetnek igénybe, amelyek hatékonynak bizonyultak a határellenőrzések felgyorsításában. Használatukat harmadik országbeli állampolgárok számára is lehetővé kell tenni a várakozási idő korlátozása, ugyanakkor magas szintű biztonság biztosítása érdekében.

(3) A Bizottság „Az Európai Unió határigazgatása terén teendő újabb lépések előkészítéséről” című, 2008. február 13-közleménye[19] az európai integrált határigazgatási stratégia részeként felvázolta, hogy a gyakran utazó harmadik országbeli állampolgárok számára létre kell hozni a regisztráltutas-programot, a külső határokon való átkelés megkönnyítése érdekében pedig automatizált határellenőrzési létesítményeket kell bevezetni.

(4) A 2008. június 19–20-i Európai Tanács hangsúlyozta annak fontosságát, hogy folytatni kell az EU integrált határigazgatási stratégiájának kidolgozásával kapcsolatos munkát, a külső határok igazgatásának javítását célzó korszerű technológiák hatékonyabb alkalmazását is ideértve.

(5) „A szabadság a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség a polgárok szolgálatában” című 2009. június 10-i bizottsági közlemény[20] hangsúlyozta, hogy az Unióba történő zökkenőmentes beutazás biztosítása érdekében létre kell hozni a regisztráltutas-programot.

(6) Az Európai Tanács 2011. június 23–24-i ülésén szorgalmazta, hogy gyorsan előre kell vinni az „intelligens határokkal” kapcsolatos munkát. A felhívás első megválaszolásaként a Bizottság 2011. október 25-én közleményt tett közzé „Intelligens határellenőrzés – választási lehetőségek és a követendő út” címmel.

(7) A regisztráltutas-program céljául azt kell kitűzni, hogy megkönnyítse az Unió külső határain történő átkelést a gyakran utazó, előzetes vizsgálatnak és ellenőrzésnek alávetett harmadik országbeli polgárok számára.

(8) A regisztráltutas-programról szóló rendelkezéseknek valamennyi tagállamban azonosnak kell lenniük ahhoz, hogy a regisztrált utas a tagállamok valamennyi külső határátkelőhelyén – az egyes tagállamok által végzett külön előzetes vizsgálat és előzetes ellenőrzés nélkül – könnyített határellenőrzést élvezhessen.

(9) Meg kell határozni a regisztráltutas-program céljait és műszaki felépítését, meg kell állapítani a működésére és felhasználására vonatkozó szabályokat, valamint meg kell határozni a rendszerre vonatkozó felelősségi köröket, a rendszerbe felveendő adatkategóriákat, az adatbevitel céljait, bevitelük feltételeit, az adatokhoz való hozzáféréssel rendelkező hatóságokat, továbbá az adatfeldolgozásra és a személyes adatok védelmére vonatkozó további szabályokat.

(10) A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség létrehozásáról szóló, 2011. október 25-i 1077/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel[21] létrehozott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) lesz felelős a központi adatbázist, a tartalék központi adatbázist, a minden tagállamban egységes interfészt, a hálózati belépési pontokat, valamint a központi adatbázis és a hálózati belépési pontok közötti kommunikációs infrastruktúrát magában foglaló központi rendszer kifejlesztéséért és üzemeltetési igazgatásáért. Továbbá, az ügynökség felelős a token technikai jellemzőinek meghatározásáért a regisztráltutas-program egész Unión belüli interoperábilitásának garantálása érdekében. A tagállamok felelősek saját nemzeti rendszereik kifejlesztéséért és üzemeltetési igazgatásáért.

(11) A központi adatbázist össze kell kötni a tagállamok nemzeti rendszereivel ahhoz, hogy az illetékes tagállami hatóságok feldolgozhassák a regisztráltutas-programban való részvétel iránti kérelmekkel kapcsolatos adatokat.

(12) A regisztrált utas megbízható ellenőrzésének biztosítása érdekében a központi adatbázisban tárolni kell a kérelemből vett egyedi azonosítót (a kérelem száma), biometrikus adatokat (ujjlenyomatok) és alfanumerikus adatokat, továbbá az egyedi azonosítót tokenben is, a külső határokon pedig ellenőrizni kell a biometrikus adatokat. Az alfanumerikus adatokat és ujjlenyomatokat a központi adatbázis külön részeiben kell tárolni, és nem kapcsolódhatnak össze. Az alfanumerikus adatokat és az ujjlenyomatokat csak az egyedi azonosítóval lehet összekapcsolni.

(13) A regisztráltutas-programban részt venni kívánó harmadik országbeli állampolgároknak igazolniuk kell gyakori vagy rendszeres utazásuk szükségességét vagy indokolniuk kell annak szándékát, különösen foglalkozási okok vagy családi állapotuk miatt: például üzletemberek, a tagállamokkal és uniós intézményekkel rendszeres hivatalos kapcsolatot tartó köztisztviselők, kutatók, civil társadalmi szervezetek olyan képviselői, akik oktatási, képzési célból, szemináriumokra vagy konferenciákra utaznak, gazdasági tevékenységekben vesznek részt, uniós polgár családtagjai, vagy valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár családtagjai.

(14) A többszöri belépésre jogosító vízummal vagy legalább egy éves „D” vízummal, illetve a valamely tagállam által kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok számára – általános szabályként – kérésükre lehetővé kell tenni a regisztráltutas-programban való részvételt.

(15) Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár többszöri belépésre jogosító vízumot és a regisztráltutas-programban való részvételt kérelmez, az illetékes hatóságok eldönthetik, hogy mindkét kérelmet egyidejűleg bírálják-e el és azok tárgyában egyidejűleg hoznak-e határozatot ugyanazon meghallgatás és ugyanazon igazoló dokumentumok alapján.

(16) Az uniós polgárok családtagjai számára általános szabályként lehetővé kell tenni a regisztráltutas-programban való részvételt. Az uniós polgárok családtagjai számára akkor is lehetővé kell tenni a regisztráltutas-programban való részvételt, ha nem az Unió területén tartózkodnak, azonban gyakran utaznak valamely tagállam területére, hogy elkísérjék az érintett uniós polgárt vagy csatlakozzanak hozzá. A külső határok átlépésekor uniós polgárok családtagjain végzett ellenőrzéseket az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel[22] összhangban kell végezni.

(17) Az uniós polgárok családtagjai által benyújtott kérelmek elbírálására ugyanazon kritériumokat kell alkalmazni, mint az uniós polgárok családtagjai által benyújtott vízumkérelmek elbírálására. Ez összhangban van a hatályos határigazgatási politikával.

(18) Meg kell határozni a tagállamok azon illetékes hatóságait, amelyek kellően felhatalmazott személyzete hozzáférési jogosultsággal rendelkezik a regisztráltutas-program meghatározott céljaihoz szükséges adatok beviteléhez, módosításához, lekérdezéséhez, illetve az azokban történő kereséshez e rendelettel összhangban, a feladatai elvégzéséhez szükséges mértékben.

(19) A regisztráltutas-program központi adatbázisban tárolt adatai feldolgozásának a kitűzött célokkal arányosnak és az illetékes hatóságok feladatainak elvégzéséhez szükséges mértékűnek kell lennie. A regisztráltutas-program használatakor az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell azon személyek emberi méltóságának és sérthetetlenségének tiszteletben tartását, akiknek adatait lekérik, továbbá e személyek nem különböztethetők meg nemi hovatartozás, faji vagy etnikai származás, vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján.

(20) Készenléti terveket kell biztosítani, és e terveket egyértelművé kell tenni az utazók, légitársaságok/légi fuvarozók és a határátkelőhelyen működő valamennyi hatóság számára. Ha például egy regisztrált utas bármilyen okból nem tudja igénybe venni az automatizált határellenőrzés, és a manuális határellenőrzéshez irányítják át, kellő figyelmet kell fordítani arra, hogy az ebből fakadó eljárások teljes mértékben tiszteletben tartsák az alapvető jogokat.

(21) A központi adatbázisban tárolt (biometrikus és alfanumerikus) személyes adatok csak addig őrizhetők meg, amíg az a regisztráltutas-program céljaihoz szükséges. Helyénvaló az adatokat maximum öt évig tárolni annak érdekében, hogy a későbbi regisztráltutas-program kérelmek elbírálásakor figyelembe lehessen venni a korábbi kérelmekkel kapcsolatos alfanumerikus adatokat, figyelembe véve az adatbázisban (59 hónapig) tárolt ujjlenyomatok újbóli felhasználását is. Ennél rövidebb időszak nem elegendő e célok eléréséhez. Az adatokat az ötéves időszak elteltével törölni kell, kivéve, ha azok korábbi törlése indokolt. A regisztráltutas-programban való részvétel legfeljebb öt évig érvényes.

(22) A későbbi kérelmekkel kapcsolatos eljárás megkönnyítése érdekében lehetővé kell tenni, hogy az ujjlenyomatokat a központi adatbázisban történő első rögzítéstől számított 59 hónapon belül át lehessen másolni. Ezen időszak lejártát követően az ujjlenyomatokat újra fel kell venni.

(23) A kérelmezési eljárás megkönnyítése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a kérelmező a regisztráltutas-programban való részvétel iránti kérelmét bármely tagállam konzulátusán vagy bármely külső határátkelőhelyen benyújtsa. A közös igénylőlap valamint közös jogosultsági szabályok és kritériumok alapján bármely tagállamnak képesnek kell lennie a kérelem elbírálására, és az azzal kapcsolatos határozathozatalra. Általános szabályként meghallgatást kell tartani.

(24) A biometrikus adatok központi adatbázisba történő rögzítése miatt a kérelmező személyes megjelenését – legalább az első kérelemnél – alapkövetelménnyé kell tenni a regisztráltutas-programban való részvétel iránti kérelmek elbírálásához, és az azzal kapcsolatos határozatok meghozatalához.

(25) Az automatizált határellenőrzési eljárás során a személyazonosság külső határokon történő ellenőrzését a központi adatbázisban tárolt biometrikus adatokkal összevetve kell végezni. Az ellenőrzés csak akkor lehetséges, ha a tokent és az ujjlenyomatokat egyidejűleg ténylegesen bemutatják. Az automatizált és manuális határellenőrzési eljárás során a megadott részvétel ellenőrzését a központi adatbázisban tárolt alfanumerikus adatokkal összevetve kell végezni a tokenek határokon történő tényleges felmutatásával. A személyazonosság és a megadott részvétel ellenőrzésének mindössze a találatra vagy annak hiányára vonatkozó eredményt kell adni az ellenőrzési ponton határellenőrzést végző határőrök számára.

(26) A rendelet nyomon követésére és értékelésére megfelelő intézkedéseket kell megállapítani. E rendelet alkalmazásának eredményes figyelemmel kísérése rendszeres értékelést követel.

(27) A statisztikai adatok fontos eszközei a határellenőrzési eljárások figyelemmel kísérésének, valamint hatékony irányítási eszközként is szolgálhatnak. Ezért az ilyen adatokat rendszeresen és közös formátumban kell összeállítani.

(28) A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[23] alkalmazandó a személyes adatok tagállamok által e rendelet alkalmazásában történő feldolgozására. Egyes pontokat ugyanakkor a személyes adatok feldolgozásának jogszerűsége, az adatfeldolgozás felelőssége, az adatalanyok jogainak biztosítása és az adatvédelem felügyelete tekintetében részletesebben meg kell határozni.

(29) A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet[24] kell alkalmazni az uniós intézmények vagy szervek által a token-központi adatbázis üzemeltetési igazgatásának felelőseként rájuk háruló feladatok ellátása során végzett tevékenységekre. Egyes pontokat ugyanakkor a személyes adatok feldolgozásának jogszerűsége, az adatfeldolgozás felelőssége és az adatvédelem felügyelete tekintetében részletesebben meg kell határozni.

(30) A 95/46/EK irányelv 28. cikkével összhangban létrehozott felügyelő hatóságoknak felügyelniük kell a személyes adatok tagállamok általi feldolgozásának jogszerűségét, a 45/2001/EK rendeletben meghatározott európai adatvédelmi biztosnak pedig felügyelnie kell az uniós közösségi intézményeknek és szerveknek a személyes adatok feldolgozásához kapcsolódó intézkedéseit, figyelembe véve az uniós intézményeknek és szerveknek magukkal az adatokkal kapcsolatos korlátozott feladatait.

(31) Az Európai Adatvédelmi Biztosnak és a felügyelő hatóságoknak aktívan együtt kell működniük a regisztráltutas-program koordinált felügyeletének biztosítása érdekében.

(32) A tagállamoknak szankciókat kell megállapítaniuk e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetére, és ezek végrehajtását biztosítaniuk kell.

(33) E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[25] megfelelően kell gyakorolni.

(34) A mellékletek technikai módosításainak az 58. cikkel összhangban történő elfogadása érdekében a Bizottságot fel kell ruházni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerinti, jogi aktusok elfogadására irányuló hatáskörrel. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(35) E rendelet tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapvető jogokat és elveket, nevezetesen a személyes adatok védelmét (8. cikk) és a hatékony jogorvoslathoz való jogot (51. cikk), és az említett jogokkal és elvekkel összhangban kell alkalmazni.

(36) Mivel a közös regisztráltutas-program létrehozását, valamint a regisztrált utasokkal kapcsolatos adatok tárolására vonatkozó közös kötelezettségeket, feltételeket és eljárásokat a tagállamok önmagukban nem képesek kielégítően megvalósítani, és ezért az az intézkedés nagyságrendjéből adódóan uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket,

(37) Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel ez a rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(38) Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában az Egyesült Királyság, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozattal[26] összhangban nem vesz részt. Ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(39) Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország, az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozattal[27] összhangban nem vesz részt; Ennélfogva Írország nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó

(40) Izland és Norvégia tekintetében ez a rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás[28] értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az említett megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat[29] 1. cikkének A. pontja által említett területhez tartoznak.

(41) Svájc tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás[30] értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat[31] 3. cikkével összefüggésben értelmezett 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(42) Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv[32] értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat[33] 3. cikkével összefüggésben értelmezett 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(43) Ciprus tekintetében ez a rendelet a 2003-as csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus.

(44) Ez a rendelet a 2005-ös csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus.

(45) Mivel a regisztrált utasokon a schengeni vívmányokat teljes körűen végrehajtó fenti tagállamok elvégezték az összes szükséges ellenőrzést és előzetes vizsgálatot, és nem jelentenek veszélyt Bulgáriára, Romániára és Ciprusra nézve, utóbbi tagállamok egyoldalúan elismerhetik a regisztrált utasok regisztráltutas-programbeli tagságát, hogy azok külső határaikon könnyített határellenőrzésben részesülhessenek.

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

E rendelet megállapítja a regisztráltutas-programban való részvételre vonatkozó feltételeket és eljárásokat, valamint meghatározza a regisztráltutas-programon belül a regisztrált utasok adatainak tárolórendszereként szolgáló token-központi adatbázis célját, funkcióit és felelősségeit.

2. cikk

A regisztáltutas-program felépítése

(1) A regisztráltutas-program a regisztrált utasok adatainak tárolását szolgáló olyan rendszeren alapul, amely egyrészt az egyéni utasoknál tárolt tokenekből, másrészt egy központi adatbázisból áll, mely utóbbi a regisztráltutas-program adatainak központi fizikai tárhelye, a továbbiakban együttesen: token-központi adatbázis.

(2) A token-központi adatbázis technikai felépítését részletesebben a 21. cikk határozza meg.

(3) A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökséget (a továbbiakban: az ügynökség) bízzák meg a központi adatbázis, minden egyes tagállam egységes interfésze, a hálózati belépési pontok, valamint a központi adatbázis és a hálózati belépési pontok közötti kommunikációs infrastruktúra kifejlesztésének és üzemeltetési igazgatásának feladatával. Az ügynökség felelős továbbá a token technikai jellemzőinek meghatározásáért.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

1.      „regisztráltutas-program”: olyan program, amely lehetővé teszi az előzetes utasvizsgálatnak alávetett és a regisztráltutas-programban való részvételre engedélyezett harmadik országbeli állampolgároknak, hogy az Unió külső határain könnyített határellenőrzésben részesülhessenek;

2.      „regisztrált utas”: olyan harmadik országbeli állampolgár, aki e rendelettel összhangban részt vehet a regisztráltutas-programban;

3.      „ügynökség”: az 1077/2011/EU rendelettel létrehozott, a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség;

4.      „központi adatbázis”: a regisztráltutas-program adatainak központi fizikai tárolója;

5.      „token”: a regisztrált utasnak adott egyedi azonosító tárolására szolgáló eszköz. Az egyedi azonosító összekapcsolja az utast a központi adatbázisban tárolt adataival;

6.      „üzemeltetési igazgatás”: a nagyméretű IT-rendszerek működtetéséhez szükséges valamennyi feladat, ideértve a rendszerek által használt kommunikációs infrastruktúráért való felelősséget is;

7.      „fejlesztés”: a nagyméretű IT-rendszerek létrehozásához szükséges valamennyi feladat, ideértve a rendszer által használt kommunikációs infrastruktúrát is;

8.      „illetékes hatóságok”: a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[34] 4. cikkének 3. pontja értelmében vett vízum- vagy határőrizeti hatóságok, valamint az 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel[35] összhangban a nemzeti jognak megfelelően a külső határátkelőhelyeken személyellenőrzésre kijelölt hatóságok;

9.      „harmadik országbeli állampolgár” vagy „harmadik országbeli utas”: olyan személy, aki a Szerződés 20. cikke értelmében nem uniós polgár, vagy nem olyan harmadik országbeli állampolgár, aki egyfelől az Uniós és tagállamai, másfelől az említett harmadik országok között létrejött megállapodások alapján az uniós polgárokat megilletővel azonos, szabad mozgáshoz való jogot élvez;

10.    „igénylőlap”: egységes igénylőlap a regisztráltutas-programban való részvételhez, az 1. mellékletben megadottak szerint;

11.    „biometrikus adatok”: ujjlenyomatok;

12.    „úti okmány”: útlevél vagy más annak megfelelő okmány, amely arra jogosítja fel birtokosát, hogy átlépje a határt, és amely vízummal látható el;

13.    „ellenőrzés”: adatcsoportok összehasonlítása, amelynek célja a kívánt személyazonosság érvényességének megállapítása (egy az egyhez megfeleltetés);

14.    „alfanumerikus adatok”: betűkből, számokból, speciális karakterekből, szóközökből és központozásból álló adatok.

15.    „nemzeti rendszer”: a hardver, szoftver és nemzeti kommunikációs infrastruktúra, amely a 23. cikk (2) bekezdésében meghatározott illetékes hatóságok végfelhasználó berendezéseit összekapcsolja minden egyes tagállam hálózati belépési pontjával.

16.    „token-központi adatbázis”: a regisztrált utasokkal kapcsolatos adatok tárolását szolgáló rendszer, amely központi adatbázisból és tokenből áll.

17.    „felelős tagállam”: az a tagállam, amelyik rögzítette az adatot a központi adatbázisban;

18.    „közös igénylési központ”: a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[36] 41. cikkének (2) bekezdésében említett központ;

19.    „felügyelő hatóság”: a 95/46/EK irányelv 28. cikkével összhangban létrehozott felügyeleti hatóság.

II. fejezet

A regisztráltutas-programban való részvétel iránti kérelem benyújtására vonatkozó eljárások és feltételek

4. cikk

A regisztráltutas-programban való részvétel iránti kérelem elbírálására és az azzal kapcsolatos határozat meghozatalára jogosult hatóságok és tagállamok

A regisztráltutas-programban való részvétel iránti kérelem elbírálására és az azzal kapcsolatos határozat meghozatalára jogosult hatóságok a tagállamok vízum- és határigazgatási hatóságainak kellően felhatalmazott személyzete.

5. cikk

A kérelem benyújtása

(1) A harmadik országbeli állampolgárok bármely tagállam konzulátusán, bármely közös igénylési központban vagy bármely külső határátkelőhelyen benyújthatják a regisztráltutas-programban való részvétel iránti kérelmüket. Adott esetben online igénylőlap is elfogadható.

(2) A kérelmezőktől megkövetelhetik, hogy a kérelem benyújtására személyes meghallgatást kérjenek. A meghallgatást általános szabályként az időpontkéréstől számított két hetes időszakban meg kell tartani.

(3) Ha a kérelmező első alkalommal jelentkezik a regisztráltutas-programban való részvételre, személyesen kell megjelennie, hogy ujjlenyomatokat vegyenek tőle a meghallgatáshoz és az ellenőrizendő úti okmányokhoz.

(4) Amennyiben a kérelmező online igénylőlapot nyújt be vagy az (5) bekezdés hatálya alá tartozik, a biometrikus adatokat akkor veszik, az úti okmányokat akkor ellenőrzik, és adott esetben a meghallgatást akkor tartják, amikor a kérelem ügyében határozatot hoznak és kiadják a tokent.

(5) A 8. cikk sérelme nélkül, az illetékes hatóságok eltekinthetnek a (3) bekezdésben említett követelménytől, amennyiben a kérelmező tartózkodási engedéllyel vagy tartózkodási kártyával rendelkezik, vagy a kérelmezőt feddhetetlennek és megbízhatónak ismerik.

(6) A kérelem benyújtásakor a kérelmező:

a)      betöltötte legalább a 12. életévét;

b)      a 6. cikk szerinti igénylőlapot nyújt be;

c)      a 7. cikk szerinti úti okmányt mutat be;

d)      megengedi, hogy a 8. cikkel összhangban ujjlenyomatot vegyenek tőle;

e)      adott esetben igazoló dokumentumokat nyújt be a 9. cikkel és a II. melléklettel összhangban;

f)       a 10. cikknek megfelelően megfizeti a díjat;

(7) A kérelmező a kérelemmel kapcsolatban hozott döntés meghozataláig bármikor visszavonhatja kérelmét.

6. cikk

Igénylőlap

(1) Minden kérelmezőnek kitöltött és aláírt igénylőlapot kell benyújtania. A kiskorúak az állandó szülői felügyeletet gyakorló vagy a gyámságot ellátó személy által aláírt igénylőlapot nyújtanak be.

(2) A tagállamok az igénylőlapot széles körben, könnyen és díjmentesen hozzáférhetővé teszik a kérelmezők számára.

(3) Az igénylőlapot legalább az alábbi nyelveken kell elérhetővé tenni: az érintett tagállam hivatalos nyelve(i), a harmadik ország vagy a kérelem benyújtásának helye szerinti ország hivatalos nyelve(i), és adott esetben a szomszédos harmadik országok hivatalos nyelve(i).

(4) A tagállamok tájékoztatják a kérelmezőt az igénylőlap kitöltéséhez használható nyelv(ek)ről.

7. cikk

Úti okmányok

A kérelmező olyan géppel olvasható úti okmányt (MRTD) vagy elektronikus géppel olvasható úti okmányt (eMRTD) mutat be, amely érvényes legalább a regisztráltutas-programban való kért részvétel időtartama alatt, és az előző öt éven belül adták ki. Az úti okmány csatolva tartalmazza az előírt vízumot vagy az előírt géppel olvasható tartózkodás engedély vagy tartózkodási kártya kíséri. Ennek alternatívájaként a kérelmező a regisztráltutas-programban való részvétel iránti kérelemmel egyidejűleg adott esetben vízumot kérelmezhet.

8. cikk

Biometrikus adatok

(1) Amennyiben a kérelmező korábban nem kérelmezte a regisztráltutas-programban való részvételt, a tagállamok a kérelmezőktől négy lapos, digitálisan rögzített ujjlenyomatból álló biometrikus azonosítókat vesznek, az Európa Tanácsnak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményében, az Európai Unió Alapjogi Chartájában és az Egyesült Nemzetek Szervezetének a gyermek jogairól szóló egyezményében foglalt biztosítékokkal összhangban.

(2) Amennyiben nincs lehetőség arra, hogy négy ujjlenyomatot vegyenek, akkor a lehető legtöbb ujjlenyomatot kell venni. A tagállamok biztosítják, hogy a kérelmező méltóságát garantáló, megfelelő eljárások álljanak rendelkezésre, ha az ujjlenyomat-vétel során nehézségek merülnek fel.

(3) Amennyiben a kérelmezőtől egy korábbi kérelem kapcsán vett ujjlenyomatok első alkalommal az új kérelem időpontjánál kevesebb, mint 59 hónappal korábban kerültek be a központi adatbázisba, azokat át lehet másolni a későbbi kérelembe.

Ha azonban megalapozott kétségek merülnek fel a kérelmező személyazonosságát illetően, vagy nem lehet azonnal megerősíteni, hogy az ujjlenyomatokat az első albekezdésben meghatározott időszakon belül vették, az illetékes hatóságok ujjlenyomatot vesznek a kérelmezőtől.

(4) Az ujjlenyomatok felbontásának meghatározásáról és a regisztráltutas-programban való, biometrikus ellenőrzés céljából történő felhasználásáról a Bizottság hoz határozatot a 37. cikkel összhangban.

(5) Az ujjlenyomatokat az illetékes hatóságok szakképzett és kellően felhatalmazott személyzetet veszi.

(6) Az ujjlenyomatokat nem kapcsolják össze az alfanumerikus adatokkal, hanem azokat a központi adatbázis külön részeibe veszik fel.

9. cikk

Igazoló dokumentumok

(1) A regisztráltutas-programban való részvétel kérelmezése esetén a kérelmező benyújtja az alábbiakat:

a)      az utazás célját feltüntető dokumentumok;

b)      elegendő anyagi fedezet igazolása a következő két utazásra és szállásra vonatkozóan;

c)      a foglalkozási vagy családi helyzetet igazoló dokumentumok, például a tagállamokkal és az európai uniós intézményekkel rendszeres, hivatalos kapcsolatban álló üzletemberek, köztisztviselők, civil társadalmi szervezetek képviselői, képzések, szemináriumok és konferenciák céljából utazó személyek, gazdasági tevékenységekben részt vevő személyek, uniós polgárok családtagjai, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok.

(2) Amennyiben a kérelmező uniós polgár szabad mozgás jogát élvező családtagja, a kérelmezőnek adott esetben csak a tagállam által kiadott tartózkodási kártyát kell felmutatnia, valamint személyazonossága, állampolgársága, valamint a 2004/38/EK irányelv hatálya alá tartozó uniós polgárral való családi kapcsolata bizonyítékát.

(3) Amennyiben egy harmadik országbeli állampolgár egyidejűleg, egy helyen nyújt be többszöri belépésre jogosító vízum és a regisztráltutas-programban való részvétel iránti kérelmet, csupán egyszer kell kérni az igazoló dokumentumokat.

(4) Amennyiben egy többszörös belépésre jogosító vízummal rendelkező személy a többszöri belépésre jogosító vízum kiadásával azonos helyen, de nem egyidejűleg a regisztráltutas-programban való részvétel iránti kérelmet nyújt be, a regisztráltutas-programban való részvétel iránti kérelem elbírálásához fel lehet használni a többszöri belépésre jogosító vízumhoz benyújtott igazoló dokumentumokat. Amennyiben kétely merül fel azzal kapcsolatban, hogy még érvényesek a korábban benyújtott igazoló dokumentumok, a tagállam tíz munkanapon belül új igazoló dokumentumokat kérhet.

A II. melléklet ismerteti az illetékes hatóságok által kérhető igazoló dokumentumok nem teljes körű jegyzékét.

(5) A tagállamok előírhatják a kérelmezők számára, hogy az érintett tagállamok által megadott igénylőlap kitöltésével nyújtsanak be igazolást a költségviselésről és/vagy a magánszállás-adásról. Ilyen igazolást legfeljebb a következő két utazásra vonatkozóan lehet kérni. Az igénylőlapon szerepelnie kell különösen az alábbiaknak:

a)      a vendéglátás és/vagy szállás érvényességi ideje;

b)      hogy célja a költségviselés és/vagy a szállásadás igazolása-e;

c)      hogy a vendéglátó magánszemély, vállalat vagy szervezet;

d)      a vendéglátó személyazonossága és elérhetőségei;

e)      a meghívott kérelmező(k);

f)       a szállás címe;

g)      esetleges családi kapcsolat a vendéglátóval.

Az űrlapot a tagállam hivatalos nyelve(i) mellett az Európai Unió intézményeinek legalább egy másik hivatalos nyelvén is el kell készíteni. Az űrlapon tájékoztatás szerepel aláírója számára a 48. cikk (1) bekezdésében meghatározottakról. Az űrlap mintáját meg kell küldeni a Bizottságnak.

(6) Az illetékes hatóságok eltekinthetnek az (1) bekezdésben megállapított egy vagy több követelménytől, ha a kérelmező tartózkodási engedéllyel rendelkezik, vagy feddhetetlennek és megbízhatónak ismerik.

10. cikk

Díj

(1) A kérelmezőknek díjat kell fizetniük a III. mellékletben meghatározottak szerint.

(2) Az eljárási költségeket tükrözendő, a díjat rendszeresen felül kell vizsgálni. A Bizottság az 59. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el a díj kiigazításáról.

(3) A díjat euróban, azon harmadik ország nemzeti pénznemében vagy az érintett harmadik országban általánosan használt pénznemben kell felszámítani, ahol a kérelmet benyújtották, és nem téríthető vissza – a kérelem elbírálásnak eredményétől függetlenül vagy a kérelem visszavonása esetén.

(4) Ha a díjat eurótól eltérő pénznemben számítják fel, összegét az Európai Központi Bank által megállapított euro-referenciaárfolyam alkalmazásával kell megállapítani és rendszeresen felülvizsgálni. A kiszabott összeg felkerekíthető.

(5) A kérelmező a megfizetett díjról nyomtatott vagy elektronikus elismervényt kap.

III.FEJEZET

A kérelmek elbírálása és az azokkal kapcsolatos határozathozatal

11. cikk

Elfogadhatóság

(1) Az illetékes hatóságok ellenőrzik, hogy

– a kérelmező betöltötte legalább a 12. életévét;

– a kérelem tartalmazza-e az 5. cikk (6) bekezdésének b), c) és e) pontjában említett elemeket;

– a kérelmező biometrikus adatait felvették-e;

– a díjat beszedték-e.

(2) Amennyiben az illetékes hatóságok úgy találják, hogy az (1) bekezdésben említett feltételek teljesültek, a kérelem elfogadható, és az illetékes hatóságok:

– lefolytatják a 24. cikkben ismertetett eljárásokat;

– tovább vizsgálják a kérelmet.

(3) Amennyiben az illetékes hatóságok úgy találják, hogy az (1) bekezdésben említett feltételek nem teljesültek, a kérelem nem fogadható el az illetékes hatóságok nem vizsgálják meg a kérelmet, és késedelem nélkül:

– visszajuttatják a kérelmező által benyújtott igénylőlapot és egyéb dokumentumokat,

– megsemmisítik a felvett biometrikus adatokat.

12. cikk

A kérelem elbírálása

(1) A kérelmek elbírálását és adott esetben a meghallgatásokat csak a 4. cikkben említett illetékes hatóságok végzik.

(2) A kérelmek elbírálásakor az illetékes hatóság megvizsgálja, hogy

a)      a kérelmező eleget tesz-e az 562/2006/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott belépési feltételeknek;

b)      a kérelmező bemutatott úti okmánya, vízuma, adott esetben tartózkodási engedélye vagy tartózkodási kártyája érvényes-e, nem hamis, hamisított vagy csalárd módon felhasznált;

c)      a kérelmező igazolja-e a gyakori és/vagy rendszeres utazás szükségességét vagy indokolja-e annak szándékát;

d)      a kérelmező nem lépte-e túl korábban a tagállamok területén engedélyezett tartózkodás maximális időtartamát, és hogy igazolja-e feddhetetlenségét és megbízhatóságát, különös tekintettel az ország területének kellő időben történő elhagyásának valódi szándékát;

e)      a kérelmező indokolja-e a tervezett tartózkodások célját és körülményeit;

f)       a kérelmező igazolja-e pénzügyi helyzetét a származási vagy lakóhely szerinti országban, és hogy megfelelő fedezettel rendelkezik mind a tervezett tartózkodás(ok) időtartamára, mind pedig a származási vagy lakóhely szerinti országba való visszatéréshez, illetve képes ezt a fedezetet jogszerűen biztosítani;

g)      a kérelmező nem olyan személy-e, akire figyelmeztető jelzést adtak ki a Schengeni Információs Rendszerben (SIS);

h)      a kérelmező nem jelent-e veszélyt a tagállamok közrendjére, belső biztonságára, közegészségügyére vagy nemzetközi kapcsolataira, különösen nem áll-e a tagállamok nemzeti adatbázisaiban szereplő ugyanezen okok miatt beutazási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt;

i)       a kérelmező esetében korábban megadták-e, meghosszabbították-e, elutasították-e vagy visszavonták-e a regisztráltutas-programban való részvételt.

Annak ellenőrzésekor, hogy a kérelmező eleget tesz-e az 562/2006/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében megadott beutazási feltételeknek, különös figyelmet kell fordítani annak megvizsgálására, hogy a kérelmező nem jelent-e kockázatot az illegális bevándorlás vagy a tagállamok biztonsága tekintetében, továbbá hogy a kérelmezőnek szándékában áll-e az engedélyezett tartózkodási időn belül elhagyni a tagállamok területét.

(3) A tervezett tartózkodásokhoz szükséges, megfelelő anyagi fedezetet a tartózkodás(ok) időtartamával és céljával/céljaival összhangban, valamint az érintett tagállam vagy tagállamok szállás- és ellátási átlagköltségeinek a figyelembevételével kell megállapítani, kedvező árú szálláshelyet véve alapul, a tagállamok által a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 34. cikkének megfelelően meghatározott referenciaösszegek alapján. A költségviselésnek és/vagy a magánszállás-adásnak az igazolása is bizonyíthatja a szükséges anyagi fedezet meglétét.

(4) A kérelem vizsgálatának elsősorban a bemutatott dokumentumok hitelességén és megbízhatóságán, valamint a kérelmező által tett nyilatkozatok megbízhatóságán és a benne foglaltak helytállóságán kell alapulnia. Amennyiben a kérelem elbírálásáért felelős tagállamnak kételye merül fel a kérelmezővel, nyilatkozataival vagy az által benyújtott igazoló dokumentumokkal kapcsolatban, a kérelemmel kapcsolatos bármilyen határozat meghozatala előtt konzultálhat más tagállamokkal.

(5) A kérelem megvizsgálása során az illetékes hatóságok indokolt esetben további dokumentumokat kérelmezhetnek a 9. cikkben foglaltak szerint.

(6) A regisztráltutas-programban való részvétel korábbi elutasítása nem vezet az új kérelem automatikus elutasításához. Az új kérelmet az összes rendelkezésre álló információ alapján vizsgálják.

(7) Az uniós polgárok családtagjai által benyújtott kérelmek elbírálására ugyanazon kritériumokat kell alkalmazni, mint az általuk benyújtott vízumkérelmek elbírálására.

13. cikk

A kérelem tárgyában való határozathozatal

(1) A 11. cikk értelmében elfogadható kérelmet az illetékes hatóságok az annak benyújtásától számított 25 napon belül bírálják el.

(2) Feltéve, hogy a kérelmet nem találják elfogadhatatlannak vagy nem vonják vissza, határozatot hoznak:

a)      a regisztráltutas-programban való részvétel 14. cikkel összhangban történő megadásáról, vagy

b)      a regisztráltutas-programban való részvétel 15. cikkel összhangban történő elutasításáról.

IV.FEJEZET

A reigsztráltutas-programban való részvétel megadása, meghosszabbítása, elutasítása és visszavonása

14. cikk

A regisztráltutas-programban való részvétel megadása és meghosszabbítása

(1) Először egy évre kell részvételt biztosítani a regisztráltutas-programban. A részvétel kérelem esetén két évvel, majd további két évvel meghosszabbítható új kérelem benyújtása nélkül azon utasok esetében, akik betartották a külső határ átlépésére és a schengeni területen való tartózkodásra vonatkozó szabályokat és rendelkezéseket A megadott részvétel időtartama nem haladhatja meg az úti okmány(ok), adott esetben vízum, tartózkodási engedély vagy tartózkodási kártya érvényességi idejét, és a 12. cikkel összhangban lefolytatott vizsgálatra kell alapozni.

(2) A regisztráltutas-programban való részvételt további eljárási követelmények nélkül kell megadni – az e rendeletben megállapított lényegi követelmények teljesülésére is figyelemmel – azon személyek számára, akik legalább egy évig érvényes többszöri belépésre jogosító vízummal vagy „D” vízummal rendelkeznek, vagy akik számára ilyen vízumot állítottak ki, akik tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, vagy akik uniós polgárok családtagjai.

(3) A 26. cikkben meghatározott adatokat a regisztráltutas-programban való részvétel megadásáról szóló határozat meghozatalakor fel kell venni a központi adatbázisba.

(4) A 27. cikkben meghatározott adatokat a regisztráltutas-programban való részvétel megadásáról szóló határozat meghozatalakor fel kell venni a tokenre.

(5) A 30. cikkben meghatározott adatokat a regisztráltutas-programban való részvétel meghosszabbításáról szóló határozat meghozatalakor fel kell venni a központi adatbázisba.

15. cikk

A regisztráltutas-programban való részvétel visszavonása

(1) A regisztráltutas-programban való részvétel vissza kell utasítani, amennyiben a kérelmező

a)      érvénytelen, illetve hamis, hamisított vagy csalárd módon felhasznált úti okmányt mutat be;

b)      nem rendelkezik érvényes tartózkodási engedéllyel, tartózkodási kártyával vagy vízummal, amennyiben azt az 539/2001/EK tanácsi rendelet[37] előírja, és nem teljesíti a fentiek kiállításának követelményeit;

c)      nem igazolja a gyakori és/vagy rendszeres utazás szükségességét vagy nem indokolja annak szándékát;

d)      korábban az engedélyezett maximális időtartamnál tovább tartózkodott a tagállamok területén, valamint nem igazolja feddhetetlenségét és megbízhatóságát, különösen azt, hogy kellő időben valóban el kívánja hagyni a tagállam területét;

e)      nem indokolja meg a tervezett tartózkodás célját és körülményeit;

f)       nem igazolja a származási vagy lakóhely szerinti országban fennálló pénzügyi helyzetét, valamint nem rendelkezik kellő anyagi fedezettel a tervezett tartózkodás időtartamára és a származási vagy lakóhely szerinti országba történő visszatéréshez, illetve nem képes e fedezetet jogszerűen biztosítani;

g)      olyan személy, akire a SIS-ben figyelmeztető jelzést adtak ki;

h)      a tagállamok közrendjét, belső biztonságát vagy közegészségét veszélyeztető, illetve bármely tagállam nemzetközi kapcsolatait fenyegető személynek minősül, különösen amennyiben a tagállamok nemzeti adatbázisai által ugyanezen okok miatt kiadott, beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll;

vagy

i)       amennyiben megalapozott kétely merül fel a kérelmező által benyújtott igazoló dokumentumok hitelességét vagy tartalmuk helytállóságát, valamint a kérelmező által tett nyilatkozatok megbízhatóságát illetően.

(2) Az elutasításról szóló határozatot és annak indokait a IV. mellékletben található formanyomtatványon kell közölni a kérelmezővel.

(3) A kérelem tárgyában végső határozatot hozó tagállam eljárásjoga szerinti bírósági felülvizsgálathoz való jog sérelme nélkül, azon kérelmezőnek, akinek visszautasították a regisztráltutas-programban való részvételét, a hatékony jogorvoslathoz való joggal[38] összhangban joga van a visszavonás felülvizsgálatához annak megtámadása vagy az esetleges hibák kiigazítása céljából. A jogorvoslati eljárást a kérelemről szóló határozatot meghozó tagállammal szemben, és e tagállam nemzeti jogának megfelelően kell lefolytatni. A tagállamok tájékoztatják a kérelmezőket a felülvizsgálat esetén követendő, a IV. mellékletben meghatározott eljárásról.

(4) Amennyiben visszautasítják a regisztráltutas-programban való részvételi iránti kérelmet, az adatokat a 28. cikkel összhangban fel kell venni a központi adatbázisba.

16. cikk

Visszavonás

(1) A regisztráltutas-programban való részvételt vissza kell vonni, amikor:

a)      nyilvánvalóvá válik, hogy nem teljesültek a regisztráltutas-programban való részvétel megadásának feltételei;

b)      nyilvánvalóvá válik, hogy többé már nem teljesülnek a regisztráltutas-programban való részvétel megadásának feltételei;

c)      a regisztrált utas kéri.

(2) A részvételt bármely tagállam illetékes hatóságai az (1) bekezdés alapján bármikor visszavonhatják.

(3) Amennyiben az illetékes hatóságoktól eltérő hatóságoknak olyan bizonyítékuk van, amely alapján a regisztráltutas-programban való részvételt az (1) bekezdés szerint vissza kellene vonni, haladéktalanul tájékoztatják az illetékes hatóságokat.

(4) A regisztrált utast a IV. mellékletben szereplő formanyomtatvány révén értesíteni kell a regisztráltutas-programban való részvétel visszavonásáról szóló határozatról, valamint annak indokairól.

(5) A regisztráltutas-programban való részvételt visszavonó tagállam eljárásjoga szerinti bírósági felülvizsgálathoz való jog sérelme nélkül, azon regisztrált utasnak, akinek visszavonták a regisztráltutas-programban való részvételét, joga van a visszavonás felülvizsgálatához annak megtámadása vagy az esetleges hibák kiigazítása céljából, a hatékony jogorvoslathoz való joggal[39] összhangban, feltéve, hogy a részvételt nem a regisztrált utas kérésére vonták vissza az (1) bekezdés c) pontjával összhangban. A jogorvoslati eljárást a visszavonásról szóló határozatot meghozó tagállammal szemben, és e tagállam nemzeti jogának megfelelően kell lefolytatni. A tagállamok tájékoztatják a kérelmezőket a felülvizsgálat esetén követendő, a IV. mellékletben meghatározott eljárásról.

(6) Amennyiben visszavonják a regisztráltutas-programban való részvételt, az adatokat a 29. cikkel összhangban fel kell venni a központi adatbázisba.

(7) Amennyiben a részvétel visszavonását a regisztrált utas kérelmezi, a regisztrált utasnak jogában áll kérni adatai haladéktalan törlését. A tagállamok tájékoztatják a regisztrált utast e jogáról.

V.FEJEZET

Adminisztratív irányítás és szervezés

17. cikk

Igazgatás

(1) Az illetékes hatóságok iktatják a kérelmeket. Valamennyi egyéni kérelmi dosszié tartalmazza az igénylőlapot, a megfelelő igazoló dokumentumok másolatát, az elvégzett ellenőrzésekről szóló feljegyzést, valamint a a megadott részvétel hivatkozási számát annak érdekében, hogy a személyzet szükség esetén rekonstruálni tudja a kérelemről hozott határozat hátterét.

(2) Az egyéni kérelmi dossziékat addig kell tárolni, ameddig az érintett részt vesz a regisztráltutas-programban.

(3) Amennyiben elutasítják vagy visszavonják a regisztráltutas-programban való részvételt, a kérelmi dossziét legfeljebb két évig tárolják. A fenti időszak azon a napon kezdődik, amelyen az illetékes hatóság határozatot hozott a részvétel elutasításáról vagy visszavonásáról. A kérelmezők által visszavont kérelmeket haladéktalanul törölni kell. A tagállamok elektronikus formátumban tárolhatják a kérelmi dossziékat, ideértve az igazoló dokumentumokat is.

18. cikk

Erőforrások a kérelmek elbírálása, a tokenek kibocsátása, az ellenőrzés és statisztikák összeállítása céljából

(1) Minden egyes tagállam felelős a kérelmek benyújtásával és elbírálásával, valamint a tokenek kibocsátásával kapcsolatos eljárások megszervezéséért.

(2) A kérelmek feldolgozásával kapcsolatos feladatok elvégzésére a tagállamok elegendő számú, megfelelő személyzetet alkalmaznak oly módon, hogy a nyilvánosság számára elfogadható és összehangolt minőségű szolgáltatást biztosítsanak.

(3) Az illetékes hatóságok megfelelő képzést biztosítanak személyzetük számára, és felelősek azért, hogy személyzetük hiánytalan, pontos és naprakész tájékoztatást kapjon a vonatkozó uniós és nemzeti jogról.

(4) Az illetékes hatóságok biztosítják a kérelmek elbírálásának és a tokenek kibocsátásának gyakori és megfelelő ellenőrzését, valamint kiigazító intézkedéseket hoznak, amennyiben e rendelet rendelkezéseitől és eljárásaitól való eltérést észlelnek.

(5) A tagállamok az V. mellékletben megadott táblázatnak megfelelően éves statisztikákat állítanak össze a regisztráltutas-programról. E statisztikákat minden év március 1-jéig megküldik az ügynökségnek. Az ügynökség közzéteszi e statisztikákat.

19. cikk

A személyzet magatartása

(1) Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy a kérelmezők udvarias bánásmódban részesüljenek.

(2) Feladatai ellátása során az illetékes hatóságok tiszteletben tartják az emberi méltóságot. Valamennyi intézkedésnek arányban kell állnia az általa elérni kívánt célkitűzésekkel.

(3) Feladataik ellátása során az illetékes hatóságok nem alkalmazhatnak a kérelmezőkkel vagy regisztrált utasokkal szemben megkülönböztetést nemük, faji vagy etnikai származásuk, vallásuk vagy meggyőződésük, fogyatékosságuk, koruk vagy szexuális irányultságuk alapján.

20. cikk

A nyilvánosság tájékoztatása

A tagállamok a nyilvánosságot a regisztráltutas-programban való részvétel iránti kérelemmel kapcsolatos valamennyi lényeges információról és különösen a következőkről:

a)      a kérelmezés kritériumai, feltételei és eljárásai;

b)      a kérelmek elbírálására vonatkozó határidők;

c)      a díj;

d)      a kérelmek benyújtásának helye.

VI.FEJEZET

A token-központi adatbázis műszaki felépítése, adatkategóriák és az adatok bevitele az illetékes hatóságok által

21. cikk

A token-központi adatbázis műszaki felépítése

A token-központi adatbázis az alábbiakból áll:

a)      központi adatbázis, amely tartalmaz egy elsődleges adatbázist és egy tartalék adatbázist, amely utóbbi az elsődleges adatbázis meghibásodása esetén képes annak valamennyi funkcióját biztosítani;

b)      egységes interfész minden egyes tagállamban, valamennyi tagállam számára közös és azonos műszaki meghatározások alapján;

c)      az egységes interfész részét képező hálózati belépési pontok, amelyek minden egyes tagállamnak a 3. cikk (15) bekezdésében meghatározott nemzeti rendszerét a központi adatbázishoz kapcsoló nemzeti hozzáférési pontok;

d)      a központi adatbázis és a hálózati belépési pontok közötti kommunikációs infrastruktúra, valamint

e)      egy közös műszaki előírásokon alapuló token.

22. cikk

A token-központi adatbázisban tárolt adatok kategóriái

(1) Kizárólag a következő adatkategóriájú adatokat kell a központi adatbázisban rögzíteni:

a)      a 25. cikk (1)–(4) bekezdésében, a 26. cikkben és a 28., 29. és 30. cikkben említett alfanumerikus adatok a kérelmezőről, valamint a megadott, elutasított visszavont vagy meghosszabbított részvételről;

b)      a 25. cikk (5) bekezdésében említett biometrikus adatok;

Az alfanumerikus adatokat és a biometrikus adatokat a központi adatbázis különböző szakaszaiban rögzítik.

(2) A 27. cikkben említett tokenen csak az egyedi azonosító számot rögzítik.

23. cikk

Az adatok bevitele, módosítása, törlése, lekérdezése és az azokban való keresés

(1) , A központi adatbázishoz és a tokenhez a 22. cikk (1) bekezdésében említett adatok bevitele, módosítása, törlése, közvetlen lekérdezése vagy az azokban való keresés céljából történő, e rendelettel összhangban való hozzáférés kizárólag az illetékes hatóságok kellően felhatalmazott személyzetei számára van fenntartva, az e rendeletben meghatározott célokból. A fenti hatóságok hozzáférése a feladatok e célokkal összhangban való ellátásához szükséges mértékre korlátozódik, és arányosnak kell lennie a kitűzött célokkal.

(2) Minden tagállam kijelöli azokat az illetékes hatóságokat, amelyek kellően felhatalmazott személyzete az adatok központi adatbázisba vagy tokenre történő bevitele, módosítása, törlése, lekérdezése vagy az azokban való keresés céljából hozzáféréssel rendelkezik. A hatóságok – beleértve a 52. cikk (4) bekezdésében említett hatóságokat – listáját és annak módosításait minden tagállam haladéktalanul közli az ügynökséggel.

(3) Az ügynökség az e rendelet hatályba lépését követő négy hónapon belül konszolidált listát tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában a (2) bekezdésben felsorolt hatóságokról. Amennyiben e jegyzék módosul, az ügynökség évente egyszer közzéteszi a naprakésszé tett, összesített listát.

24. cikk

A kérelem alapján történő adatbeviteli eljárás

(1) Amennyiben egy kérelem a 11. cikk alapján elfogadható, az illetékes hatóság a 25. cikkben említett adatok – amennyiben a kérelmezőnek ezeket az adatokat meg kell adnia – központi adatbázisba történő bevitelével késedelem nélkül létrehozza a kérelmi dossziét.

(2) Ha egyes adatokat jogi okokból nem kell megadni, az érintett adatmező(k)be a „nem alkalmazható” megjegyzést kell írni.

25. cikk

A regisztráltutas-programban való részvétel iránti kérelem benyújtásakor felveendő adatok

Az illetékes hatóság a következő adatokat viszi be a kérelmi dossziéba:

(1) a kérelem egyedi száma,

(2) státusinformáció annak feltüntetésével, hogy a regisztráltutas-programban való részvételt kérelmeztek;

(3) a hatóság, amelyhez a kérelmet benyújtották, ideértve helyszínét is;

(4) az igénylőlapról átveendő alábbi adatok:

a)      vezetéknév (családi név); utónevek;

b)      születési vezetéknév (korábbi családi nevek, születési országok, állampolgárság(ok); és nem;

c)      születési idő, születési hely;

d)      az úti okmány(ok) típusa és száma, a kiállító hatóság, valamint a kiállítás és a lejárat időpontja;

e)      a kérelem helye és időpontja;

f)       adott esetben, a 9. cikk (5) bekezdése alapján a kérelmezőnek a tartózkodás ideje alatt felmerülő megélhetési költségeinek fedezéséért felelős személy részletes adatai:

i.        természetes személy esetén vezetéknév, utónév, a személy lakcíme és telefonszáma;

ii.       vállalat vagy egyéb szervezet esetén a vállalat/egyéb szervezet neve és címe, valamint a vállalat/egyéb szervezet részéről a kapcsolattartó személy vezetékneve és utóneve, valamint telefonszáma;

g)      az utazások fő célja;

h)      a kérelmező lakcíme és telefonszáma;

i)       adott esetben a vízumbélyeg száma;

j)       adott esetben a tartózkodási engedély vagy tartózkodási kártya száma;

k)      jelenlegi foglalkozás és munkahely; diákok esetében: az oktatási intézmény neve;

l)       kiskorúak esetén a kérelmező szülői felügyeletet gyakorló személyének vagy törvényes gyámjának vezetékneve és utóneve(i);

(5) ujjlenyomatok a 8. cikkel összhangban.

26. cikk

A regisztráltutas-programban való részvétel megadásakor vagy visszavonásakor a központi adatbázisba felveendő adatok

(1) Ha határozatot hoznak a regisztráltutas-programban való részvétel megadásáról, a határozatot hozó illetékes hatóság a következő adatokkal egészíti ki a kérelmi dossziét:

a)      státusinformáció annak feltüntetésével, hogy a regisztráltutas-programban való részvételt megadták;

b)      a részvételt megadó hatóság, ideértve helyszínét is;

c)      a regisztráltutas-programban való részvételt megadó határozat meghozatalának helye és ideje.

d)      a részvétel érvényességi idejének kezdete és lejárata;

(2) Amennyiben a kérelmező még az előtt visszavonja kérelmét, mielőtt határozatot hoztak volna a regisztráltutas-programban való részvétel megadásáról, az illetékes hatóság jelzi, hogy a kérelmet ezen okból lezárták és közli a kérelem lezárásának időpontját, valamint törli az adatokat a kérelmi dossziéból.

27. cikk

A regisztráltutas-programban való részvétel megadásakor felveendő adatok

(1) Ha határozatot hoznak a regisztráltutas-programban való részvétel megadásáról, a határozatot hozó illetékes hatóság egyedi azonosító számot vezet be a tokenbe. Az egyedi azonosító szám megegyezik a kérelem számával.

(2) A kérelmező megkapja a tokent.

28. cikk

A regisztráltutas-programban való részvétel elutasításakor a központi adatbázisba felveendő adatok

(1) Ha határozatot hoznak a regisztráltutas-programban való részvétel elutasításáról, a részvételt elutasító illetékes hatóság a következő adatokkal egészíti ki a kérelmi dossziét:

a)      státusinformáció annak feltüntetésével, hogy a regisztráltutas-programban való részvételt elutasították;

b)      a hatóság, amely elutasította a regisztráltutas-programban való részvételt, beleértve annak székhelyét is;

c)      a regisztráltutas-programban való részvételt elutasító határozat meghozatalának helye és ideje.

(2) A kérelmi dosszié tartalmazza továbbá azon indok(ok)at – a 15. cikk (1) bekezdésében felsorolt okok közül egyet vagy többet –, amelyek alapján a regisztráltutas-programban való részvételt elutasították.

29. cikk

A regisztráltutas-programban való részvétel visszavonásakor a központi adatbázisba felveendő adatok

(1) Ha határozatot hoznak a regisztráltutas-programban való részvétel visszavonásáról, a határozatot hozó illetékes hatóság a következő adatokkal egészíti ki a kérelmi dossziét:

a)      státusinformáció annak feltüntetésével, hogy a regisztráltutas-programban való részvételt visszavonták;

b)      a részvételt visszavonó hatóság, ideértve annak székhelyét is;

c)      a regisztráltutas-programban való részvételt visszavonó határozat meghozatalának helye és ideje.

(2) A kérelmi dosszié tartalmazza azon indok(ok)at – a 16. cikk (1) bekezdésében felsorolt okok közül egyet vagy többet –, amelyek alapján a regisztráltutas-programban való részvételt visszavonták.

30. cikk

A regisztráltutas-programban való részvétel meghosszabbításakor a központi adatbázisba felveendő adatok

Ha határozatot hoznak a regisztráltutas-programban való részvétel meghosszabbításáról, a határozatot hozó illetékes hatóság a következő adatokkal egészíti ki a kérelmi dossziét:

a)      státusinformáció annak feltüntetésével, hogy a regisztráltutas-programban való részvételt meghosszabbították;

b)      a részvételt meghosszabbító hatóság, ideértve annak székhelyét is;

c)      a határozat meghozatalának helye és ideje;

d)      a meghosszabbított érvényességi idő kezdete és lejárata;

VII. FEJEZET

Az adatok felhasználása

31. cikk

Az adatok felhasználása a kérelmek megvizsgálására, elveszített vagy ellopott tokenek, illetve a regisztrált utasok határátkelésének megkönnyítésével kapcsolatban felmerülő problémák esetén

(1) Az illetékes hatóság a kérelmek megvizsgálása és azokkal kapcsolatban hozott határozatok – ideértve a regisztráltutas-programban való részvétel visszavonásáról vagy meghosszabbításáról hozott határozatot is - céljából kérdezi le a központi adatbázist. Továbbá, az illetékes hatóságok lekérdezik a központi adatbázist elveszített vagy ellopott tokenek vagy egyéb, a regisztrált utasok határátkelésével kapcsolatban felmerülő probléma esetén.

(2) Az (1) bekezdésben említett célok érdekében az illetékes vízumhatóság a következő adatok egyike vagy azok közül több alapján tud keresni:

a)      a kérelem egyedi száma;

b)      a 25. cikk (4) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett adatok;

c)      a 25. cikk (4) bekezdésének d) pontjában említett úti okmány adatai;

d)      adott esetben a vízumbélyeg, a tartózkodási engedély vagy tartózkodási kártya száma.

(3) Ha a (2) bekezdésben említett egy vagy több adattal végzett keresés azt mutatja, hogy a központi adatbázis tartalmaz adatot a kérelmezőről, az illetékes hatóság számára hozzáférést kell biztosítani a kérelmi dossziéhoz, de a biometrikus adatokat tartalmazó különálló részhez nem.

(4) Az illetékes hatóság csak akkor végezhet keresést biometrikus adatokkal a központi adatbázis különálló részében a regisztráltutas-programban való részvétel meghosszabbítása céljából, vagy a regisztrált utasok határátkelésének megkönnyítésével kapcsolatos probléma esetén, ha a regisztrált utas egyidejűleg mutatja fel a tokent és az ujjlenyomatokat. Ha a keresés azt mutatja, hogy a központi adatbázis tartalmaz adatot a regisztrált utasról, az illetékes hatóság számára hozzáférést kell biztosítani a kérelmi dossziéhoz, ideértve a biometrikus adatokat is.

(5) Az illetékes hatóság a token nélkül, egyedül a biometrikus adatok alapján csak a kérelmek elbírálása, a regisztráltutas-programban való részvétel visszavonásával kapcsolatos döntés, illetve elvesztett vagy ellopott token esetében végezhet keresést a központi adatbázis különálló részében Ha a keresés azt mutatja, hogy a központi adatbázis tartalmaz adatot a kérelmezőről, az illetékes hatóság számára hozzáférést kell biztosítani a kérelmi dossziéhoz, ideértve a biometrikus adatokat is.

32. cikk

Az adatok határellenőrzés céljából történő felhasználása a külső határátkelőhelyeken

(1) Ahhoz, hogy az illetékes hatóságok megkönnyíthessék a regisztrált utasok határátkelését a regisztrált utas személyazonosságának vagy a regisztráltutas-programban való részvétel megadásának ellenőrzése és/vagy a tagállamok területére történő belépés vagy onnan távozás schengeni határellenőrzési kódex szerint feltételei fennállásának ellenőrzése által, az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy az egyedi azonosító szám (token) és az úti okmány száma alapján keresést végezzenek a központi adatbázisban annak ellenőrzése céljából, hogy megadták-e a regisztráltutas-programban való részvételt, emellett a regisztrált utas ujjlenyomatainak ellenőrzésével végzik a regisztrált utas személyazonosságának ellenőrzését.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett adatokkal végzett keresés azt mutatja, hogy a központi adatbázis tartalmaz adatot a regisztrált utasról, az illetékes hatóság van találat/nincs találat információt kap.

(3) Amennyiben manuális határellenőrzést végeznek, a regisztrált utas személyazonosságának ellenőrzése - az (1) bekezdés sérelme nélkül – manuálisan is végezhető az úti okmány szemrevételezésével.

33. cikk

Az adatok felhasználása jelentésekhez és statisztikához

Az illetékes hatóságok kizárólag jelentéstételi és statisztikai célokból – az egyes kérelmezők személyazonosságának megállapítása nélkül – a következő adatokba tekinthetnek be:

1.      státusinformáció;

2.      a kérelmező jelenlegi állampolgársága;

3.      a kérelem helye és időpontja;

4.      a regisztráltutas-programban való részvétellel kapcsolatban hozott határozat típusa(i) és indoka(i)

5.      az úti okmány(ok) típusa és a kibocsátó ország;

6.      az illetékes hatóság, ideértve székhelyét is, ahol a regisztráltutas-programban való részvétel megadásáról, elutasításáról, visszavonásáról vagy meghosszabbításáról szóló határozatot hozták, valamint a határozat meghozatalának ideje;

7.      az utazások célja;

8.      elveszett vagy ellopott tokenek.

VIII. FEJEZET

Az adatok megőrzésének ideje, az adatok módosítása, valamint az elveszített vagy ellopott tokenek

34. cikk

Az adatok megőrzésének ideje

(1) Minden egyéni kérelmi dossziét legfeljebb öt évig kell megőrizni a központi adatbázisban, a 16. cikk (7) bekezdésében, és a 26. cikk (2) bekezdésében, továbbá a 35. cikkben említett törlés, valamint a 45. cikkben említett nyilvántartások tárolásának sérelme nélkül.

Ezen időszak kezdete:

a)      a regisztráltutas-programban megadott vagy meghosszabbított részvétel érvényességi idejének lejárta;

b)      a kérelmi dosszié központi adatbázisban történő létrehozásának időpontja, ha a kérelmet visszavonták;

c)      az illetékes hatóság határozatának napja, amennyiben a regisztráltutas-programban való részvételt elutasították vagy visszavonták.

(2) Az (1) bekezdésben említett időszak lejártakor a központi adatbázis automatikusan törli az egyéni kérelmi dossziét.

(3) A regisztrált utas megtarthatja a tokent.

35. cikk

Az adatok módosítása és előrehozott adattörlés

(1) Csak az adatokat a központi adatbázisba felvevő felelős tagállam jogosult módosítani az adatokat azok javításával vagy törlésével.

(2) Ha a felelős tagállamnak bizonyítéka van arról, hogy a központi adatbázisban feldolgozott adatok pontatlanok, vagy hogy a központi adatbázisban e rendelettel ellentétesen dolgoztak fel adatokat, ellenőrzi az érintett adatokat, és szükség esetén haladéktalanul javítja vagy törli azokat. Ezt a regisztrált utas kérésére is megteheti.

(3) Ha a felelős tagállamtól eltérő tagállamnak bizonyítéka van arról, hogy a központi adatbázisban feldolgozott adatok pontatlanok, vagy hogy a központi adatbázisban e rendelettel ellentétesen dolgoztak fel adatokat, haladéktalanul tájékoztatja a felelős tagállamot. A felelős tagállam ellenőrzi az érintett adatot, és szükséges esetén haladéktalanul javítja vagy törli azokat.

(4) Amennyiben a 34. cikk (1) bekezdésében említett időszak lejárta előtt egy kérelmező megszerezte valamely tagállam állampolgárságát, a megszerzett állampolgárság szerinti tagállam illetékes hatóságának haladéktalanul törölni kell a kérelmi dossziét a központi adatbázisból.

(5) Amennyiben bíróság vagy más jogorvoslati szerv megsemmisítette a regisztráltutas-programban való részvétel elutasítását, a regisztráltutas-programban való részvételt elutasító tagállam a regisztráltutas-programban való részvétel elutasításának törléséről szóló határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul törli a 28. cikkben említett adatokat. A bíróság vagy más jogorvoslati szerv fenti határozatának tárgyát képező egyéni kérelmet az illetékes hatóság – a bíróság vagy jogorvoslati szerv véleményének figyelembe vételével – újravizsgálja.

36. cikk

Elveszített vagy ellopott tokenek

(1) A regisztrált utas tájékoztatja a kibocsátó hatóságot, amennyiben a tokent elveszíti vagy ellopják tőle.

(2) Amennyiben a token elvesztését vagy eltulajdonítását harmadik fél jelenti be az illetékes hatóságoknak, az illetékes hatóságok zárolják a regisztráltutas-programban megadott részvételt, és tájékoztatják a részvételt megadó tagállamot. Az illetékes tagállam telefonon, faxon, levélben vagy e-mailben tájékoztatja a regisztrált utast az elveszített vagy ellopott tokenről.

(3) Amennyiben a token elvesztését vagy eltulajdonítását a regisztrált utas jelenti be, az illetékes tagállam ellenőrzi, hogy megadták-e a regisztráltutas-programban való részvételt. Az illetékes tagállam a regisztrált utas kérésére új tokent bocsát ki. Máskülönben zárolják a megadott hozzáférést.

(4) Az új token költségeinek megfizetésért a regisztrált utas felelős.

IX. FEJEZET

Fejlesztés, működés és felelősségek

37. cikk

Végrehajtási intézkedések elfogadása a Bizottság által

(1) A Bizottság elfogadja a központi adatbázis, az egységes interfészek és a kommunikációs infrastruktúra fejlesztéséhez, műszaki végrehajtásához és átalakulásához szükséges intézkedéseket, különös tekintettel az alábbiakra:

a)       az ujjlenyomatok felbontásának és a regisztráltutas-programban való biometrikus ellenőrzésére történő felhasználásának meghatározása a 8. cikkel összhangban;

b)      a rendszer fizikai architektúrájának megtervezése, ideértve a kommunikációs infrastruktúrát is;

c)       az adatok bevitele a 24. cikknek megfelelően;

d)      az adatokhoz való hozzáférés a 31., 32. és 33. cikknek megfelelően;

e)       az adatok tárolása, módosítása, törlése és adatok törlésének előrehozatala a 34. és 35. cikknek megfelelően;

f)       elveszített vagy ellopott tokenek esetén a megadott részvétel zárolása a 36. cikknek megfelelően;

g)       a naplóvezetés és a bejegyzésekhez való hozzáférés a 45. cikknek megfelelően;

h)       teljesítménykövetelmények;

i)        ügymeneti követelmények meghatározása, ideértve a token külső megtervezését is.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 57. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

38. cikk

Fejlesztés és üzemeltetési igazgatás

(1) Az ügynökség lesz felelős a fő adatbázis, a tartalék adatbázis, az egységes interfészek – ideértve a hálózati belépési pontokat is –, valamint a nemzeti rendszerek és a nemzeti belépési pontok közötti kommunikációs infrastruktúra kifejlesztéséért, továbbá a tokenre vonatkozó technikai jellemzők meghatározásáért e rendelet hatálybalépése és a 37. cikkben előirt intézkedések Bizottság általi elfogadása után a lehető leghamarabb. Az ügynökség – a Bizottság kedvező véleményének függvényében – elfogadja a tokenre, a központi adatbázisra, az egységes interfészekre és a kommunikációs infrastruktúrára vonatkozó technikai jellemzőket.

A fejlesztés a technikai jellemzők kidolgozásából és végrehajtásából, tesztelésből és átfogó projektkoordinálásból áll.

Az ügynökség a tagállamokkal együtt elvégzi a központi adatbázis átfogó tesztelését. A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet a tesztelés eredményéről.

(2) Az ügynökség felelős a fő adatbázis, a tartalék adatbázis és az egységes interfészek üzemeltetési igazgatásáért. A tagállamokkal együttműködésben biztosítja, hogy – költség-haszon elemzésre is figyelemmel – mindenkor a rendelkezésre álló legjobb technológiát alkalmazzák. Az ügynökség felelős továbbá a központi adatbázis és a hálózati belépési pontok közötti kommunikációs infrastruktúra üzemeltetési igazgatásáért.

A központi adatbázis üzemeltetésének irányítása magába foglalja az összes olyan feladatot, amely a központi adatbázisnak a hét minden napján, napi 24 órán keresztül történő működtetéséhez e rendeletnek megfelelően szükséges, így különösen az annak biztosításához szükséges karbantartási munkákat és technikai fejlesztéseket, hogy a rendszer kielégítő műveleti minőségi szinten működjön, különösen a konzuli képviseletek és határátkelőhelyek számára a központi adatbázis lekérdezéséhez szükséges idő tekintetében, amelynek a lehető legrövidebbnek kell lennie.

(3) Az Európai Unió tisztviselőire alkalmazandó személyzeti szabályzat 17. cikkének sérelme nélkül, az ügynökség megfelelő szakmai titoktartási vagy ezzel egyenértékű titoktartási szabályokat alkalmaz személyzetének valamennyi olyan tagjára, akinek munkája a regisztráltutas-programmal kapcsolatos adatokat érint. Ez a kötelezettség ezen alkalmazottak hivatali vagy munkaviszonyának megszűnését, vagy tevékenységük befejeződését követően is fennáll.

39. cikk

Nemzeti felelősségek

(1) Minden tagállam felelős:

a)       nemzeti rendszere kifejlesztéséért, a központi adatbázishoz való kapcsolódásért, valamint a tokenek kibocsátásáért;

b)      nemzeti rendszerének szervezéséért, irányításáért, működtetéséért és karbantartásáért;

c)       e rendelettel összhangban az illetékes hatóságok megfelelően felhatalmazott személyi állománya központi adatbázishoz való hozzáférésének irányításáért és rendszeréért, valamint az ilyen személyzet névsorának és profiljának összeállításért és rendszeres naprakésszé tételéért;

(2) Minden egyes tagállam nemzeti hatóságot jelöl ki, amely biztosítja az illetékes hatóságok központi adatbázishoz való hozzáférését, valamint a hálózati belépési ponthoz kapcsolja az említett nemzeti hatóságot.

(3) Az adatok feldolgozásához minden tagállam automatikus eljárásokat használ.

(4) Mielőtt a hatóságoknak a központi adatbázisban tárolt adatokhoz való hozzáférésre vagy a központi adatbázis felhasználására való jogosultsággal rendelkező személyzete számára engedélyeznék a központi adatbázisban tárolt adatok felhasználását, e személyzetet megfelelő képzésben kell részesíteni az adatbiztonságról és adatvédelmi szabályokról.

(5) A nemzeti rendszereknél felmerülő költségek, valamint a nemzeti interfész részére történő tárhely-szolgáltatás költségei az uniós költségvetést terhelik.

40. cikk

Az adatok felhasználásáért való felelősség

(1) Minden tagállam biztosítja, hogy az adatfeldolgozást jogszerűen végezzék, különös tekintettel arra, hogy kizárólag a megfelelően felhatalmazott személyi állomány férhessen hozzá a központi adatbázisban feldolgozott adatokhoz feladataik ellátása céljából, e rendelettel összhangban. A felelős tagállam különösen az alábbiakat köteles biztosítani:

a)       az adatgyűjtést jogszerűen végzik;

b)      az adatokat jogszerűen továbbítják a központi adatbázisba;

c)       az adatok a központi adatbázisba történő továbbításkor pontosak és naprakészek;

(2) Az ügynökség biztosítja, hogy a központi adatbázis kezelése e rendelettel és a 37. cikkben említett végrehajtási intézkedésekkel összhangban történjen. Az ügynökség feladata különösen:

a)       meghozza a szükséges intézkedéseket a központi adatbázis, valamint a központi adatbázis és a hálózati belépési pontok közötti kommunikációs infrastruktúra biztonságának biztosításáért, az egyes tagállamok felelősségének sérelme nélkül;

b)      biztosítja, hogy csak a kellően felhatalmazott alkalmazottak férjenek hozzá a központi adatbázisban feldolgozott adatokhoz az ügynökség feladatainak elvégzése céljából, ezzel a rendelettel összhangban.

(3) Az ügynökség tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot arról, hogy a (2) bekezdés alapján milyen intézkedéseket hoz a regisztráltutas-program működésének megkezdésére.

41. cikk

Az adatok nemzeti adatfájlokban való tárolása

(1) Valamely tagállam nemzeti adatfájljaiban tarthatja az általa a központi adatbázisba továbbított alfanumerikus adatokat, a regisztráltutas-program céljaival összhangban és a vonatkozó jogi rendelkezéseknek - ideértve az adatvédelmet érintőket is - megfelelően.

(2) Az adatokat nem lehet tovább tartani a nemzeti fájlokban, mint a központi adatbázisban.

(3) Az (1) bekezdésnek nem megfelelő adatfelhasználás az egyes tagállamok nemzeti joga szerinti, adatokkal való visszaélésnek tekintendő.

(4) E cikk nem tekinthető úgy, mint amely előírja a központi adatbázis technikai kiigazítását. A tagállamok e cikkel összhangban csak saját költségükre, felelősségükre és saját technikai eszközeikkel őrizhetik az adatokat.

42. cikk

Adatok közlése harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel

A központi adatbázisban vagy a kérelmek megvizsgálása során e rendeletnek megfelelően feldolgozott adatok harmadik ország vagy nemzetközi szervezet számára semmilyen körülmények között nem továbbíthatók vagy nem bocsáthatók rendelkezésre.

43. cikk

Adatbiztonság

(1) A felelős tagállam a hálózati belépési ponthoz való továbbítás előtt és az alatt biztosítja az adatok biztonságát. Minden tagállam biztosítja a központi adatbázisból kapott adatok biztonságát.

(2) Minden tagállam nemzeti rendszerével kapcsolatban elfogadja a szükséges intézkedéseket, beleértve egy biztonsági tervet is, annak érdekében, hogy:

a)      fizikai adatvédelmet valósítson meg, többek között a kritikus infrastruktúra védelmére irányuló készenléti tervek elkészítése által;

b)      megakadályozza, hogy jogosulatlan személyek bejussanak azokba a nemzeti létesítményekbe, amelyekben a tagállam a regisztráltutas-program céljainak megfelelően végez műveleteket (ellenőrzés a létesítménybe való belépéskor);

c)      az adathordozók jogosulatlan olvasásának, másolásának, módosításának vagy eltávolításának megakadályozása (adathordozók ellenőrzése);

d)      a jogosulatlan adatbevitel, valamint a tárolt személyes adatok jogosulatlan megtekintésének, módosításának vagy törlésének megakadályozása (tárolás ellenőrzése);

e)      megakadályozza az engedély nélküli adatfeldolgozást a központi adatbázisban , illetve a központi adatbázisban feldolgozott adatok engedély nélküli módosítását vagy törlését (az adatbevitel ellenőrzése);

f)       biztosítsa, hogy a központi adatbázishoz hozzáféréssel rendelkező személyek csak a hozzáférési jogosultságuk körébe tartozó adatokhoz férhessenek hozzá, mégpedig kizárólag egyéni és egyedi felhasználói azonosítókkal és titkos hozzáférési módszerekkel (adathozzáférés ellenőrzése);

g)      biztosítja, hogy a központi adatbázishoz való hozzáférésre jogosult összes hatóság olyan profilokat hozzon létre, amelyek leírják az adatok bevitelére, módosítására, törlésére, lekérdezésére vagy a profilokban történő keresésre jogosult személyek feladat- és felelősségi körét, és ezeket a profilokat kérésre haladéktalanul a 52. cikkben említett felügyelő hatóságok rendelkezésére bocsátja (személyzeti profilok);

h)      lehetőséget biztosít annak ellenőrzésére és megállapítására, hogy adatátviteli berendezés alkalmazásával mely szervekhez lehet személyes adatokat továbbítani (adatátviteli berendezés ellenőrzése);

i)       lehetőséget biztosít annak ellenőrzésére és megállapítására, hogy milyen adatfajtákat, mikor, ki és milyen célból dolgozott fel a központi adatbázisban (adatrögzítés ellenőrzése);

j)       megakadályozza a személyes adatok központi adatbázisba vagy a központi adatbázisból történő továbbítása vagy adathordozón történő szállítása során a személyes adatok jogosulatlan olvasását, másolását, módosítását vagy törlését, különösen a megfelelő titkosítási technikák révén (átvitel ellenőrzése);

k)      figyelemmel kíséri az e bekezdésben említett biztonsági intézkedések eredményességét, és megteszi az e rendeletnek való megfelelés biztosításához szükséges, belső ellenőrzéssel kapcsolatos szervezeti intézkedéseket (önellenőrzés).

(3) Az ügynökség a központi adatbázis működése tekintetében megteszi a (2) bekezdésben említett célok eléréséhez szükséges intézkedéseket, beleértve a biztonsági terv elfogadását is.

44. cikk

Felelősség

(1) Minden olyan személy, akit, vagy tagállam, amelyet kár ért abból adódóan, hogy a feldolgozási jogszerűtlen volt, vagy e rendelettel összeegyeztethetetlen intézkedésre került sor, kártérítésre jogosult a kárért felelős tagállammal szemben. A szóban forgó állam részlegesen vagy teljesen mentesül a felelősség alól abban az esetben, ha bizonyítja, hogy nem ő felelős a kárt előidéző eseményért.

(2) Ha egy tagállam az e rendelet szerinti kötelezettségeinek elmulasztásával kárt okoz a regisztráltutas-programban, annak a tagállamnak viselnie kell a felelősséget az okozott kárért, kivéve, ha és amennyiben az ügynökség vagy a regisztráltutas-programban részt vevő másik tagállam elmulasztotta meghozni a kár bekövetkezését megelőző vagy a kár hatásának minimalizálását célzó szükséges intézkedéseket.

(3) A tagállammal szembeni, az (1) és a (2) bekezdésben említett kártérítési igényre az alperes tagállam nemzeti jogának a rendelkezései az irányadók.

45. cikk

Nyilvántartás-vezetés

(1) Minden tagállam és az ügynökség nyilvántartást vezet valamennyi adatfeldolgozási műveletről a központi adatbázisban. E bejegyzések feltüntetik a 23. cikk (1) bekezdésében, valamint a 31–33. cikkben említett adatfelhasználási célokat, a dátumot és az időt, a 25–26. és 28–30. cikkben említettek szerint továbbított adatok típusát, a 31-33. cikkben említettek szerint a lekérdezéshez használt adatok típusát és az adatbevitelt vagy az adatlekérdezést végző hatóság nevét Ezen kívül minden tagállam nyilvántartást vezet az adatbevitelre vagy az adatkeresésre megfelelően felhatalmazott személyi állományról.

(2) Ezeket a nyilvántartásokat csak az adatfeldolgozás elfogadhatóságát ellenőrző adatvédelemhez és az adatbiztonság biztosításához lehet felhasználni. A nyilvántartásokat a nem engedélyezett hozzáféréstől megfelelő intézkedésekkel kell védeni és a 33. cikk (1) bekezdésében említett öt éves megőrzési időszak lejárta után egy évvel törölni kell, ha azokra nincs szükség egy már éppen megkezdett figyelemmel kísérési eljáráshoz.

46. cikk

Önellenőrzés

A tagállamok biztosítják, hogy a központi adatbázishoz való hozzáférésre jogosult valamennyi hatóság megtegye a szükséges intézkedéseket az e rendeletnek való megfelelés érdekében, valamint hogy szükség esetén együttműködjön a felügyelő hatósággal.

47. cikk

Szankciók

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a központi adatbázisba bevitt adatokkal való visszaélés szankciókkal büntetendő legyen, ideértve a hatékony, arányos és visszatartó erejű, a nemzeti joggal összhangban lévő közigazgatási és/vagy büntetőjogi szankciókat is.

X. FEJEZET

Az adatalanyok jogai és felügyelet

48. cikk

Tájékoztatáshoz való jog

(1) A kérelmezőket és a 25. cikk (4) bekezdésének f) pontjában említett személyeket a felelős tagállam tájékoztatja a következőkről:

a)       az 52. cikk (4) bekezdésében említett adatkezelő személyazonossága, elérhetőségeit is beleértve;

b)      az adat regisztráltutas-programban való feldololgzásának célja;

c)       az adatok címzettjeinek kategóriái;

d)      az adatmegőrzés ideje;

e)       az, hogy az adatgyűjtés kötelező a kérelem elbírálásához;

f)       az őket érintő adatokhoz való hozzáférési jogosultság, a rájuk vonatkozó téves adatok helyesbítésére vagy a rájuk vonatkozó, jogszerűtlenül feldolgozott adatok törlésére irányuló kérelem joga, beleértve az említett jogok gyakorlására vonatkozó eljárásokról szóló tájékoztatás jogát, valamint a 52. cikk (1) bekezdésében említett, a személyes adatok védelmével kapcsolatos igények meghallgatásáért felelős felügyelő hatóságok elérhetőségét.

(2) Az (1) bekezdésben említett tájékoztatást akkor kell írásban megadni a kérelmezőnek, amikor a 25. cikk (4) és (5) bekezdésében említett, az igénylőlapon szereplő adatokat és az ujjlenyomat-adatokat felveszik.

(3) Az (1) bekezdésben említett tájékoztatást a 25. cikk (4) bekezdés f) pontjában említett személyeknek a meghívólevélről, a finanszírozásról és a szállásról szóló igazolást tartalmazó, az azok által a személyek által aláírt nyomtatványon kell megadni.

Az e személyek által aláírt nyomtatvány hiányában ezt a tájékoztatást a 95/46/EK irányelv 11. cikkének megfelelően kell megadni.

49. cikk

Betekintési, javítási és törlési jog

(1) A 95/46/EK irányelv 12. cikk a) pontja szerinti egyéb információk nyújtására vonatkozó kötelezettség sérelme nélkül minden személynek jogában áll tudomást szerezni a központi adatbázisban rögzített, rá vonatkozó adatokról, és hogy mely tagállam továbbította azokat a központi adatbázisba. Az adatokhoz ilyen hozzáférést csak tagállam engedélyezhet. Minden egyes tagállam rögzíti az ilyen hozzáférés iránti kérelmeket.

(2) Bármely személy kérheti, hogy a vele kapcsolatos pontatlan adatot javítsák, és hogy a jogellenesen rögzített adatot töröljék. A javítást és a törlést késedelem nélkül az adatokat továbbító tagállam végzi el saját törvényeinek, rendeleteinek és eljárásainak megfelelően.

(3) Ha egy, a felelős tagállamtól eltérő tagállam, a (2) bekezdésben előírtaknak megfelelő kérelem érkezik, annak a tagállamnak a hatóságai, amelyhez a kérelmet benyújtották, 14 napos határidőn belül kapcsolatba lépnek a felelős tagállam hatóságaival. A felelős tagállam egy hónapos határidőn belül ellenőrzi az adatok pontosságát és annak a központi adatbázisban való jogszerű feldolgozását.

(4) Ha nyilvánvalóvá válik, hogy a központi adatbázisban rögzített adat nem pontos vagy rögzítésére jogellenesen került sor, az adatot továbbító tagállam a 35. cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelően kijavítja vagy törli az adatot. A felelős tagállam írásban haladéktalanul megerősíti az érintett személy felé, hogy intézkedett a rá vonatkozó adat kijavítása vagy törlése iránt.

(5) Ha a felelős tagállam nem ért egyet azzal, hogy a központi adatbázisban rögzített adat pontatlan vagy jogellenesen került rögzítésre, haladéktalanul írásban kell magyarázatot küldenie az érintett személynek arról, hogy miért nem kívánja kijavítani vagy törölni a rá vonatkozó adatot.

(6) A felelős tagállam az érintett személynek azokról a lépésekről is magyarázó tájékoztatást küld, amelyeket az adott személy tehet, ha nem fogadja el az adott magyarázatot. Ez magában foglalja az azzal kapcsolatos tájékoztatást is, hogy miként lehet keresetet benyújtani vagy panaszt tenni az adott tagállam illetékes hatósága vagy bírósága előtt, valamint hogy milyen egyéb – többek között az 52. cikkben említett felügyelő hatóságok általi – segítségnyújtásra van lehetőség az adott tagország törvényei, rendeletei és eljárásai szerint.

50. cikk

Együttműködés az adatvédelemi jogok biztosítására

(1) A tagállamok aktívan együttműködnek a 49. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott jogok érvényesítésében.

(2) Minden tagállamban a felügyelő hatóság kérésre segítséget nyújt és tanácsot ad az érintett személynek azon joga gyakorlásában, hogy a 95/46/EK irányelv 28. cikkének (4) bekezdésének megfelelően javíttassa vagy töröltesse a rá vonatkozó adatokat.

(3) A felelős tagállam adatokat továbbító felügyelő hatósága és a kérelmet átvevő tagállamok nemzeti felügyelő hatóságai együttműködnek ebből a célból.

51. cikk

Jogorvoslatok

(1) Minden tagállamban bármely személynek joga van kereset benyújtására vagy panasztételre az illetékes hatóságok előtt, valamint hatékony bírósági jogorvoslatra azon tagállamban, amely visszautasította a 49. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a rá vonatkozó adatokhoz való hozzáférési jogot, vagy az ilyen adatok javításának vagy törlésének jogát.

(2) A felügyelő hatóságok támogatása az eljárások alatt végig rendelkezésre áll.

52. cikk

A nemzeti felügyelő hatóság által gyakorolt felügyelet

(1) A felügyelő hatóság ellenőrzi a 22. cikk (1) bekezdésében említett személyes adatok érintett tagállam általi feldolgozásának – ideértve a központi adatbázisba és onnan való továbbításukat is – jogszerűségét.

(2) A felügyelő hatóság biztosítja a nemzeti rendszer keretében folytatott adatfeldolgozási műveletek legalább négyévente történő, a vonatkozó nemzetközi ellenőrzési előírásoknak megfelelő ellenőrzését.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy felügyelő hatóságuk rendelkezzen az e rendelet alapján rá ruházott feladatok ellátásához szükséges erőforrásokkal.

(4) A személyes adatok regisztráltutas-programban történő feldolgozása tekintetében valamennyi tagállam kijelöli azt a hatóságot, amely a 95/46/EK irányelv 2. cikkének d) pontjával összhangban adatkezelőnek tekintendő, és amely a fenti tagállam általi adatfeldolgozásért központilag felelős. A tagállam értesíti a Bizottságot e hatóságról.

(5) Valamennyi tagállam megadja a felügyeleti hatóságok által kért tájékoztatást és különösen tájékoztatja azokat a 39. cikkel és a 40. cikk (1) bekezdésével összhangban végzett tevékenységekről, biztosítja számukra a 39. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett listákhoz és a 45. cikkben említett nyilvántartási bejegyzésekhez való hozzáférést, továbbá a valamennyi létesítménybe történő mindenkori bejutást.

53. cikk

Az európai adatvédelmi biztos által gyakorolt felügyelet

(1) Az európai adatvédelmi biztos ellenőrzi, hogy az ügynökség e rendelettel összhangban végzi-e a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos tevékenységeit. A 45/2001/EK rendelet 46. és 47. cikkében említett feladatok és hatáskörök megfelelően alkalmazandók.

(2) Az európai adatvédelmi biztos gondoskodik arról, hogy legalább négyévente, a vonatkozó nemzetközi ellenőrzési előírásoknak megfelelően ellenőrizzék az ügynökség által folytatott, a személyes adatok feldolgozását érintő tevékenységeket. Az ellenőrzésről szóló jelentést meg kell küldeni az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az ügynökségnek, a Bizottságnak és a felügyelő hatóságoknak. Az ilyen jelentés elfogadása előtt az ügynökség számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megtegye észrevételeit.

(3) Az ügynökség megadja az európai adatvédelmi biztos által kért információt, hozzáférést biztosít számára minden dokumentumhoz és azoknak a 45. cikk (1) bekezdésében említett nyilvántartásához, valamint lehetővé teszi számára a valamennyi létesítménybe való mindenkori bejutást.

54. cikk

A felügyelő hatóságok és az európai adatvédelmi biztos közötti együttműködés

(1) A felügyelő hatóságok és az európai adatvédelmi biztos – hatáskörük keretein belül eljárva – aktívan együttműködnek egymással felelősségi körük keretein belül, és biztosítják a regisztráltutas-program összehangolt felügyeletét.

(2) Hatáskörük keretein belül eljárva kicserélik egymás között a vonatkozó információkat, segítik egymást az ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatása során, megvizsgálják az e rendelet értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerült nehézségeket, tanulmányozzák a független felügyelet gyakorlása vagy az érintett jogainak gyakorlása kapcsán felmerülő problémákat, összehangolt javaslatokat dolgoznak ki a problémák közös megoldására és szükség szerint előmozdítják az adatvédelmi jogokkal kapcsolatos ismeretek terjesztését.

(3) A nemzeti felügyelő hatóságok és az európai adatvédelmi biztos e célból évente legalább kétszer találkoznak. Az ilyen megbeszélések költségei az európai adatvédelmi biztost terhelik. Az eljárási szabályzatot az első találkozó alkalmával kell elfogadni. A további munkamódszereket szükség esetén közösen dolgozzák ki.

(4) A tevékenységekről kétévente együttes jelentést kell küldeni az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és az ügynökségnek. A jelentés valamennyi tagállamra vonatkozóan tartalmaz egy, az érintett tagállam felügyelő hatósága által készített fejezetet.

XI. FEJEZET

Záró rendelkezések

55. cikk

Az adatátvitel indítása

(1) Minden tagállam értesíti a Bizottságot arról, hogy megtette a szükséges technikai és jogi intézkedéseket a 22. cikk (1) bekezdésében említett adatok központi adatbázisba történő továbbításához.

(2) Az ügynökség értesíti a Bizottságot, hogy megtette a 38. cikk (1) bekezdésében említett szükséges technikai intézkedéseket.

56. cikk

A műveletek megkezdése

A Bizottság meghatározza azt az időpontot, amikor a regisztráltutas-program működésbe lép, miután:

a)      elfogadták a 37. cikk (1) és (2) bekezdésében említett intézkedéseket;

b)      a technikai intézkedések érvényesítése után minden tagállam értesítette a Bizottságot arról, hogy megtette a szükséges technikai és jogi intézkedéseket a 22. cikk (1) bekezdésében említett adatok központi adatbázisba történő továbbításához.

c)      az ügynökség bejelentette a 38. cikk (1) bekezdésében előírt, a központi rendszer átfogó tesztelésének sikeres befejezését; valamint

d)      az ügynökség értesítette a Bizottságot arról, hogy a központi adatbázis készen áll arra, hogy megkezdje működését.

57. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

58. cikk

A mellékletek módosításai

A Bizottság e rendelet 59. cikkének megfelelően jogosult felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására e rendelet mellékletei tekintetében.

59. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2) A 10. cikk (2) bekezdésében és az 58. cikkben említett felhatalmazás 201X. X X-tól/-től (e rendelet hatályba lépésének napja) határozatlan időre szól.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 10. cikk (2) bekezdésében és az 58. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5) A 10. cikk (2) bekezdése és az 58. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

60. cikk

Értesítés

(1) A tagállamok értesítik a Bizottságot a következőkről:

a)      adott esetben a 9. cikk (5) bekezdésében említett költségviselés és/vagy magánjellegű szállásadás igazolására szolgáló nemzeti formanyomtatvány;

b)      az 52. cikk (4) bekezdésében említett adatkezelőnek tekintendő hatóság;

c)      Az 56. cikkben említett szükséges technikai és jogi intézkedések.

(2) A tagállamok értesítik az ügynökséget a következőkről:

a)      az adatok beviteléhez, módosításához, törléséhez, lekérdezéséhez vagy kereséséhez hozzáféréssel rendelkező, a 23. cikkben említett illetékes hatóságok;

b)      a 18. cikk (5) bekezdésével és az V. melléklettel összhangban készített statisztikák.

(3) Az ügynökség értesíti a Bizottságot, hogy megtette a szükséges műszaki intézkedéseket, és a központi adatbázis készen áll a műveletek megkezdésére.

(4) A Bizottság az (1) bekezdés a) pontjának megfelelően bejelentett információkat folyamatosan frissített elektronikus közzététel útján hozzáférhetővé teszi a tagállamok és a nyilvánosság számára.

(5) Bulgária, Ciprus és Románia 10 munkanapon belül értesíti a Bizottságot, hogy egyoldalúan elismeri-e a regisztrált utas regisztráltutas-programbeli tagságát ahhoz, hogy e személy a külső határaikon könnyített határellenőrzést élvezhessen. A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi a fenti tagállamok által közölt tájékoztatást.

61. cikk

Tanácsadó csoport

Tanácsadói csoport biztosít szakértelmet az ügynökség számára a regisztráltutas-programmal kapcsolatban, különösen az ügynökség éves munkaprogramja és éves tevékenységi jelentése összeállításának összefüggésében.

62. cikk

Képzés

Az ügynökség feladatokat lát el a központi adatbázis technikai felhasználásáról szóló képzéssel kapcsolatban.

63. cikk

Ellenőrzés és értékelés

(1) Az ügynökség gondoskodik arról, hogy rendelkezésre álljanak a központi adatbázis működésének a szolgáltatás eredményeivel, költséghatékonyságával, biztonságával és minőségével kapcsolatos célokkal történő összehasonlítására szolgáló eljárások.

(2) Műszaki karbantartás céljából az ügynökség hozzáféréssel rendelkezik a központi adatbázisban végzett feldolgozási művetekkel kapcsolatos szükséges információkhoz.

(3) A regisztráltutas-program működésének megkezdődése után két évvel, majd ezt követően kétévente az ügynökség jelentést készít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak a regisztráltutas-program műszaki működéséről, beleértve annak biztonságosságát is.

(4) Három évvel a regisztráltutas-program működésének megkezdődése után, majd ezt követően négyévente a Bizottság átfogó értékelést készít a regisztráltutas-programról. Ez az átfogó értékelés tartalmazza az elért eredményeknek a célkitűzések fényében történő vizsgálatát, annak felülvizsgálatát, hogy az alapul szolgáló megfontolások továbbra is érvényesek-e, továbbá e rendelet regisztráltutas-program tekintetében történő alkalmazásának és a regisztráltutas-program biztonságának, a biometrikus adatok összegyűjtése és felhasználása végrehajtásának, az adatvédelmi szabályoknak való megfelelés, valamint a kérelmekkel és a tokenek kiadásával kapcsolatos eljárások megszervezésének vizsgálatát. A Bizottság az értékelésről szóló jelentéseket megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentéshez szükség esetén az e rendelet módosítására vonatkozó megfelelő javaslatokat kell mellékelni.

(5) A tagállamok az ügynökség és a Bizottság rendelkezésére bocsátják – az előbbiek által előre meghatározott mennyiségi paraméterek alapján – a (3) és (4) bekezdésben említett jelentések összeállításához szükséges információkat.

(6) Az ügynökség a Bizottság rendelkezésére bocsátja a (4) bekezdésben említett átfogó értékelés elkészítéséhez szükséges információkat.

64. cikk

Hatálybalépés és alkalmazhatóság

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet az 56. cikkben említett időponttól kell alkalmazni.

(3) A 37., 38., 39., 43., 55., 56., 57., 58., 59. és 60. cikket az (1) bekezdésben említett időponttól kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

Az Európai Parlament részéről                     a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök                                                                       

I. MELLÉKLET

EGYSÉGES IGÉNYLŐLAP[40]

A regisztráltutas-programban való részvétel iránti kérelem

1. Vezetéknév (Családi név) (x) || KIZÁRÓLAG HIVATALOS HASZNÁLATRA

2. Születéskori vezetéknév (korábbi családi név(nevek)) (x) || A kérelem benyújtásának időpontja: Kérelem száma: A benyújtás helye: □ Nagykövetség/konzulátus □ Közös igénylési központ □ Határátkelőhely Elnevezés: Ügyintéző: Igazoló okmányok: □ Úti okmányok □ Megélhetési költségek □ Meghívó □ Közlekedési eszköz □ Egyéb: Határozat □ Elutasítva □ Jóváhagyás Érvényes: …-tól …-ig

3. Utónév(nevek) (Keresztnév(nevek) (x)

4. Születési idő (nap/hónap/év) || 5. Születési hely 5a. Születési ország || 6. Jelenlegi állampolgárság 6a. Születéskori állampolgársága, amennyiben eltérő

7. Nem □ férfi □ nő □ nincs megadva || 8. Családi állapot □ egyedülálló □ férjezett/házas □ különvált □ elvált □ özvegy □ egyéb (határozza meg)

9. Kiskorúak esetében: A szülői felügyeletet gyakorló személy / törvényes gyám vezetékneve, utóneve, lakcíme (amennyiben különbözik a kérelmezőétől) és állampolgársága

10. Az úti okmány típusa □ Magánútlevél □ Diplomata-útlevél □ Szolgálati útlevél □ Hivatalos útlevél □ Különleges útlevél □ Egyéb úti okmány (nevezze meg)

11. Az úti okmány száma || 12. Kiállítás kelte || 13. Érvényesség || 14. Kiállító hatóság

15. A kérelmező lakcíme és e-mail címe ||  Telefonszáma(i):

16. A jelenlegi állampolgárság országától eltérő országban lévő lakóhely □ Nem. □ Igen. …. sz. tartózkodási engedély vagy azzal egyenértékű dokumentum. Érvényességi idő lejárta:

* 17. Jelenlegi foglalkozás és a munkaviszony időtartama

* 18. Munkáltató neve, címe és telefonszáma. Diákok esetében az oktatási intézmény neve és címe.

19. Az utazás fő célja(i): □ Turizmus □ Üzleti út □ Család- vagy barátlátogatás □ Kulturális program □ Sportesemény □ Hivatalos látogatás □ Orvosi okok □ Tanulmányok □ Egyéb (határozza meg)

* A *-gal jelölt mezőket az EU-, EGT- vagy svájci állampolgárok családtagjainak (házastárs, gyermek vagy eltartott felmenő ági rokon) nem kell kitölteniük abban az esetben, ha szabad mozgáshoz való jogukat gyakorolják. Az EU-, EGT- vagy svájci állampolgárok családtagjainak ezt a kapcsolatot okmánnyal kell igazolniuk, és ki kell tölteniük a 25. és a 26. mezőt.

(x) Az 1–3. mezőt az úti okmányban szereplő adatokkal összhangban kell kitölteni.

20. Érvényes schengeni vízum □ Nem______________ □ Igen. Érvényesség időtartama: __________________-tól __________________-ig A vízum azonosítószáma: ||

21. A regisztráltutas-programban való részvétel iránti kérelem céljából korábban vett ujjlenyomat □ Nem [……………………………….] □ Igen. […………………………………….] Időpont, ha ismert

*22. A tagállam(ok)beli meghívó személy(ek) vezeték- és utóneve. Ha nincs ilyen, a tagállambeli szálloda(szállodák) vagy ideiglenes szállás(szállások) neve. ||

A meghívó személy(ek)/szálloda(szállodák)/ideiglenes szállás(ok) címe és e-mail címe || Telefon és fax ||

*23. A meghívó vállalat/szervezet neve és címe || A vállalat/szervezet telefonszáma és faxszáma ||

A vállalat/szervezet kapcsolattartójának vezetékneve, utóneve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail címe: ||

||

*24. A kérelmező tartózkodása során felmerülő utazási és megélhetési költségeket ||

□ maga a kérelmező fedezi Anyagi fedezet □ készpénz □ utazási csekk □ hitelkártya □ előre fizetett szállás □ előre fizetett közlekedés □ egyéb (nevezze meg) || □ az a költségviselő (vendéglátó, vállalat, szervezet) (nevezze meg) fedezi, aki [… …] □ a 18. vagy 19. mezőben szerepel [….…] □ egyéb (határozza meg) Anyagi fedezet □ készpénz □ szállás biztosítva □ a tartózkodás időtartama alatt felmerülő összes költség fedezve □ előre fizetett közlekedés □ egyéb (nevezze meg) ||

||  

25. Az EU-, EGT- vagy svájci állampolgár családtag személyes adatai ||

Vezetéknév || Utónév ||

Születési idő || Állampolgárság || Úti okmány vagy személyi igazolvány száma ||

Cím || Telefon || e-mail cím ||

26. EU-, EGT- vagy svájci állampolgárhoz fűződő családi kapcsolat □ házastárs □ gyerek □ unoka □ eltartott felmenő ági rokon ||

27. Hely és dátum || 28. Aláírás (kiskorú gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló személy/törvényes gyám aláírása) ||

Tudomásul veszem, hogy a regisztráltutas-program kérelem díját semmilyen körülmények között nem térítik vissza.

Tudomásul veszem, hogy megfelelő utazási egészségbiztosítással kell rendelkeznem a tagállamok területén való első tartózkodásom, valamint későbbi tartózkodásaim során is.

Tudatában vagyok és elfogadom az alábbiakat: az ehhez a kérelemhez szükséges adatgyűjtés és adott esetben ujjlenyomatvétel kötelező a regisztráltutas-programban (regisztráltutas-program) való részvétel iránti elbírálásához. A regisztráltutas-programban való részvétel iránti igénylőlapon megadott személyes adataimat és ujjlenyomataimat a tagállamok illetékes hatóságaihoz továbbítják, amelyek azokat a kérelmemről történő döntés meghozatala céljából dolgozzák fel.

Ezen adatokat, valamint a kérelmem ügyében hozott határozattal vagy a regisztráltutas-programban való részvétel visszavonását vagy meghosszabbítását elrendelő határozattal kapcsolatos adatokat beviszik a központi adatbázisba és ott legfeljebb öt évig tárolják, mely idő alatt azokhoz az illetékes vízumhatóságok vagy határőrizeti hatóságok hozzáférhetnek. Az adatfeldolgozásáért felelős tagállami hatóság: [(…)].

Tudatában vagyok annak, hogy jogomban áll bármelyik tagállamban tájékoztatást kérni a velem kapcsolatosan a központi adatbázisban rögzített adatokról és az azokat oda továbbító tagállamról, továbbá kérni, hogy a rám vonatkozó pontatlan adatokat helyesbítsék, valamint a személyemmel kapcsolatos, nem jogszerűen feldolgozott adatokat töröljék. Kifejezett kérésemre a kérelmemet elbíráló hatóság tájékoztat arról a módról, ahogyan a személyes adataim ellenőrzésére vonatkozó jogaimat gyakorolhatom, és ahogyan módosításukat és törlésüket kérhetem, ideértve az érintett állam nemzeti joga által biztosított jogorvoslatokat is. E tagállam felügyelő hatósága [elérhetőségek] kivizsgálja a személyes adatok védelmével kapcsolatos panaszokat.

Kijelentem, hogy legjobb tudomásom szerint az általam megadott adatok pontosak és teljesek. Tudatában vagyok annak, hogy bármely hamis nyilatkozat a kérelmem elutasítását vagy a regisztráltutas-programban való már megadott részvételi jog visszavonását vonja maga után, és a kérelmet feldolgozó tagállam joga értelmében büntetőeljárást vonhat maga után ellenem.

Kötelezettséget vállalok amellett, hogy kellő időben elhagyom a tagállamok területét.

Hely és dátum || Aláírás (kiskorú gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló személy/törvényes gyám aláírása):

II. MELLÉKLET

AZ IGAZOLÓ DOKUMENTUMOK NEM KIMERÍTŐ JEGYZÉKE

A 9. cikkben említett és a regisztráltutas-programban való részvétel kérelmezőjének többek között az alábbi igazoló dokumentumokat kell benyújtania:

1. Az utazás céljával kapcsolatos dokumentumok

(1) üzleti utak esetében:

(a) cégtől vagy hatóságtól érkezett meghívó kereskedelemmel, iparral vagy munkával kapcsolatos ülésekre, konferenciákra vagy eseményekre;

(b) egyéb dokumentumok, amelyek kereskedelmi vagy munkacélú kapcsolatok fennállását bizonyítják;

(c) a vállalkozás gazdasági tevékenységeit bizonyító dokumentumok;

(d) a kérelmező vállalatnál meglévő munkaviszonyát [beosztás][pozíció] igazoló dokumentumok;

(2) tanulmányi vagy egyéb képzési célból vállalt utazások esetében:

(a) oktatási intézménytől származó igazolás elméleti vagy gyakorlati képzésre és továbbképzésre való beiratkozásról;

(b) diákigazolványok vagy a látogatandó kurzusokról szóló igazolások.

(3) turisztikai vagy magáncélú utazások esetében:

(a) a szállással kapcsolatos dokumentumok:

i.        meghívó a vendéglátótól, ha ilyen szállásról van szó;

ii.       dokumentum a szállást biztosító létesítménytől vagy bármely más megfelelő dokumentum, amely a tervezett szállást feltünteti;

(b) az útvonallal kapcsolatos dokumentumok:

i.        az előző évi foglalások megerősítése vagy bármilyen más megfelelő dokumentum a tervezett és/vagy már megvalósított utazás megjelölésével.

(4) politikai, tudományos, kulturális, sport-, vallási vagy egyéb célú utazások esetében:

(a) meghívó(k), jelentkezési lapok vagy programfüzetek (lehetőség szerint) a meghívó szervezet nevének és a tartózkodás(ok) időtartamának feltüntetésével, illetve bármely egyéb, a látogatás(ok) célját megnevező dokumentum.

(5) azon hivatalos küldöttségek tagjainak utazásai esetében, amelyek az érintett harmadik ország kormányának címzett hivatalos meghívást követően valamely tagállam területén értekezleteken, konzultációkon, tárgyalásokon vagy csereprogramokban, valamint kormányközi szervezetek által tartott eseményeken vesznek részt:

(a) az érintett harmadik ország hatósága által küldött levél annak megerősítésére, hogy a kérelmező a fenti eseményeken történő részvétel céljából valamely tagállam területére utazó küldöttség tagja, valamint a hivatalos meghívó(k) másolata;

2. Dokumentumok annak megítélésére, hogy a kérelmező el kívánja hagyni a tagállamok területét

(a) a lakóhely szerinti országban való anyagi fedezet igazolása;

(b) a foglalkoztatottság bizonyítéka: bankkivonatok;

(c) ingatlan tulajdonjogának bizonyítéka;

(d) a lakóhely szerinti országba való beilleszkedés bizonyítéka: családi kapcsolatok; szakmai státus.

3. A kérelmező családi állapotával kapcsolatos dokumentumok

(a) szülői hozzájárulás (amikor kiskorú nem a szülőkkel utazik);

(b) a vendéglátó/meghívó személlyel fennálló családi kapcsolat igazolása;

(c) tartózkodási engedély.

III. MELLÉKLET

REGISZTRÁCIÓS DÍJ

1. A kérelmezőknek 20 EUR regisztrációs díjat kell fizetniük.

2. Amennyiben a regisztráltutas-programban való részvétel iránti kérelmet többszörös belépésre jogosító vízum iránti kérelemmel egyidejűleg nyújtják be, a kérelmezőknek 10 EUR díjat kell fizetniük.

IV. MELLÉKLET

EGYSÉGES ŰRLAP A REGISZTRÁLTUTAS-PROGRAMBAN VALÓ RÉSZVÉTEL ELUTASÍTÁSÁRÓL VAGY VISSZAVONÁSÁRÓL TÖRTÉNŐ ÉRTESÍTÉSHEZ ÉS ANNAK INDOKOLÁSÁHOZ[41]

___________

__________________________________________________________________________

ELUTASÍTÁS/VISSZAVONÁS

Tisztelt _______________________________!

 A ________________-i Nagykövetség/Főkonzulátus/Konzulátus/közös igénylési központ _________ ______-ban;

 A ____________________-i [a határátkelőhely és az ország neve ] határőrizeti hatóság

 megvizsgálta kérelmét;

 megvizsgálta a regisztráltutas-programban való részvételét, melynek száma: kiadási időpontja:_______________ [nap/hónap/év].

 A regisztráltutas-programban való részvételt elutasítjuk  A regisztráltutas-programban való részvételt visszavonjuk

E határozatot az alábbi indok(ok) alapján hoztuk:

1.    Ön nem rendelkezik a 2001. márciusi 539/2001/EK tanácsi rendelettel összhangban előírt érvényes tartózkodási engedéllyel/adott esetben tartózkodási kártyával vagy vízummal

2.    hamis, hamisított vagy csalárd módon felhasznált úti okmányt mutatott be

3.    Ön nem igazolta a gyakori és/vagy rendszeres utazás szükségességét vagy nem indokolta annak szándékát

4.    nem igazolta a tervezett tartózkodás(ok) célját és feltételeit

5.    Ön nem igazolta a származási vagy lakóhely szerinti országban fennálló gazdasági helyzetét vagy nem igazolta a tervezett tartózkodás(ok) időtartamára vagy a származási vagy lakóhely szerinti országba történő visszatéréshez szükséges kellő anyagi fedezet meglétét, illetve nem képes e fedezetet jogszerűen biztosítani

6.    Ön korábban tovább tartózkodott a tagállamok területén az engedélyezett maximális időtartamnál, és nem igazolja feddhetetlenségét és megbízhatóságát

7.    a schengeni információs rendszerben (SIS) beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés van érvényben, melyet ……………… (tagállam neve) jegyzett be

8.    egy vagy több tagállam úgy tekinti, hogy Ön a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 2. cikkének (19) bekezdése értelmében a tagállamok közrendjét, belső biztonságát vagy közegészségét veszélyezteti, illetve nemzetközi kapcsolatait fenyegeti

9.    a tervezett tartózkodás céljának és feltételeinek indokolására benyújtott információ nem tekinthető megbízhatónak

10. nem lehetett bizonyossággal megállapítani, hogy kellő időben el szándékozik hagyni a tagállamok területét

11.  A visszavonást a regisztrált utas kérte[42].

Észrevételek:

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

Megjegyzések: Az érintett személy – a nemzeti jogban és a Charta 47. cikkének (1) bekezdésében előírtak szerint – fellebbezhet a regisztráltutas-programban való részvétel elutasítását vagy visszavonását elrendelő határozattal szemben. Az érintett személy megkapja e dokumentum egy példányát (minden egyes tagállamnak meg kell adnia a jogorvoslati jogra vonatkozó nemzeti jogszabályokkal és eljárással kapcsolatos információkat, ideértve azt az illetékes hatóságot is, amelyhez a jogorvoslati kérelmet intézni lehet, valamint a kérelem benyújtásának határidejét).

Dátum és a nagykövetség/főkonzulátus/konzulátus/határőrség/vagy egyéb illetékes hatóság bélyegzője.

Az érintett személy aláírása[43]

V. MELLÉKLET

ÉVES STATISZTIKA A REGISZTRÁLTUTAS-PROGRAMRÓL

A 18. cikkben meghatározott határidőn belül az ügynökségnek benyújtandó adatok minden olyan határátkelőhely és helyszín vonatkozásában, ahol az egyes tagállamok hozzáférést biztosítanak a regisztráltutas-programhoz:

– Az összes kérelmezett részvétel

– Az összes megadott részvétel

– Az összes visszautasított részvétel

– Az összes visszavont részvétel

– Az összes kért, megadott, visszautasított, visszavont vagy meghosszabbított részvétel vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgárok számára

– Az összes kért, megadott, visszautasított, visszavont vagy meghosszabbított részvétel vízummal nem rendelkező harmadik országbeli állampolgárok számára

– A feliratkozás átlagos időtartama

– Feldolgozási idő a határátkelőhelyen

– A központi adatbázis elérhetőségének aránya

– Hibaszázalék, pl. FTE, téves találat, stb.

Az adatok benyújtásának általános szabályai:

– Az előző év egészére vonatkozó adatokat egyetlen fájlban kell összegyűjteni.

– Az adatokat (az ügynökség által kidolgozott) egységes minta alkalmazásával kell benyújtani.

– Az adatokat harmadik országok szerinti csoportosításban hozzáférhetővé teszik azon egyéni határátkelőhelyek és egyéni helyszínek számára, ahol az érintett tagállam a regisztráltutas-programban való részvételre irány kérelmeket bírál el.

Amennyiben egy adat nem hozzáférhető, vagy nem releváns egy bizonyos kategória és harmadik ország tekintetében, a tagállamok üresen hagyják a mezőt (és nem írják be a „0” (nulla), „N.A.” (nem alkalmazandó) megjelölést, sem egyéb megjegyzést).

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

              1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe:

              1.2.    A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

              1.3.    A javaslat/kezdeményezés típusa

              1.4.    Célkitűzés(ek)

              1.5.    A javaslat/kezdeményezés indoklása

              1.6.    Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

              1.7.    Tervezett igazgatási módszer(ek)

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

              2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

              2.2.    Irányítási és kontrollrendszer

              2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

              3.1.    A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

              3.2.    A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

              3.3.    A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 1.1. A javaslat/kezdeményezés címe:

Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a regisztráltutas-program létrehozásáról, a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról szóló javaslat (COM(2011)750) és a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2011)398) jogalkotó hatóság általi elfogadásától függően, feltéve, hogy elegendő erőforrás áll rendelkezésre a vonatkozó költségvetési fejezet kiadási keretén belül

1.2. A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek[44])

Szakpolitikai terület: Belügyek (18. cím)

1.3. A javaslat/kezdeményezés típusa

x A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[45]

¨ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4. Célkitűzések 1.4.1. A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

Az Európai Tanács által 2009 decemberében elfogadott Stockholmi Program újból megerősítette a regisztráltutas-program létrehozásában rejlő lehetőséget a tagállamok területére történő jogszerű belépés megkönnyítése céljából. A regisztráltutas-program létrehozásáról szóló javaslat ezért a Stockholmi Programot létrehozó cselekvési tervben szerepel. Az intelligens határokról szóló csomag kidolgozásának finanszírozása a Belső Biztonsági Alap prioritásainak egyike[46].

1.4.2. Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1. sz. konkrét célkitűzés: „Rendszerfejlesztés”, 2. sz. konkrét célkitűzés „Rendszerműveletek”

A regisztráltutas-program és a token-központi adatbázison alapuló rendszer célja az, hogy megkönnyítse az Európai Unió külső határainak átlépését a gyakran utazó, előzetes vizsgálatnak alávetett harmadik országbeli állampolgárok számára.

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

Tevékenységek: Szolidaritás – Külső határok, visszatérés, vízumpolitika és a személyek szabad mozgása (18 02. alcím)

1.4.3. Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

Új technológiák kiaknázásával a regisztráltutas-program csökkenti a regisztrált utasok határátkeléssel töltött idejét és azzal járó költségeket, valamint növeli a határátkelőhelyek átbocsátó képességét, így a tagállamok számára új eszközt biztosít az utasforgalom hatékony és költséghatékony kezeléséhez. A regisztrált utasokon végzett határellenőrzés átlagosan nem tartana 20-40 másodpercnél tovább.

Továbbá, a regisztráltutas-program 25% – korábban a gyakran utazó és előzetes vizsgálatnak alávetett utasok határmozgásainak ellenőrzésére fordított – határellenőrzési erőforrást szabadít fel, így lehetővé teszi, hogy a határokon jobban figyeljenek a nagyobb kockázatot hordozó utasokra.

1.4.4. Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

A fejlesztés alatt

A javaslattervezet jóváhagyása és a műszaki leírás elfogadása után egy külső vállalkozó fogja fejleszteni a műszaki rendszert. A rendszerek fejlesztése központi és nemzeti szinten, az IT-ügynökség átfogó koordinálása mellett történik. Az IT-ügynökség az érdekeltekkel együttműködve meghatározza az átfogó irányítási keretet. Amint az ilyen rendszerek fejlesztésekor szokásos, a projekt kezdetén meghatározzák az általános projektmenedzsment tervet és a minőségbiztosítási tervet. E terveknek olyan teljesítménytáblázatokat kell tartalmazniuk, amelyek konkrét mutatókat ölelnek fel, különösen az alábbiak tekintetében:

          a projekt általános állapota

az elfogadott ütemterv (milestones) szerinti időbeni fejlesztés,

kockázatkezelés,

erőforrás-gazdálkodás (emberi és pénzügyi) az elfogadott allokációk szerint

szervezeti felkészültség

…

Amint a rendszer működőképessé válik

A programban részt vevő személyek száma kategóriánként (vízumköteles/vízummentes), valamint a kérelmezett részvétel indoka alapján (üzletemberek/diákok/munkavállalók, stb.);

Azon személyek száma, akiknek a regisztráltutas-programban való részvételét visszavonták vagy elutasították;

Átlagos feliratkozási idő a határátkelőhelyen és a konzulátuson;

A regisztrált utasok külső határokon való átkeléséhez szükséges idő;

A rendszer hozzáférhetősége;

Hibaszázalékok, például téves találatok, a feliratkozás sikertelenségének aránya, téves elfogadási arány;

Az egyének által a nemzeti felügyelő hatósághoz (adatvédelmi hatóság) benyújtott panaszok száma;

A hatóságokkal szemben téves határozat és/vagy megkülönböztetés miatt benyújtott panaszok száma;

A határátkelőhely átbocsátási kapacitásának százalékban kifejezett növekedése;

A határőr-erőforrás regisztráltutas-programnak köszönhető áthelyezése/rendelkezésre bocsátása a magasabb kockázatot hordozó utasok ellenőrzése és/vagy egyéb kapcsolódó feladatok ellátása céljából.

1.5. A javaslat/kezdeményezés indoklása 1.5.1. Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

Minden évben mintegy 700 millió határátkelés megy végbe a külső (szárazföldi, tengeri és légi) határátkelőhelyeken. Figyelembe véve, hogy egyre nő a legnagyobb és legforgalmasabb határátkelőhelyeken való határátkelések száma, és ez a tendencia a jövőben is folytatódik, ha uniós szinten nem teszünk semmit, akkor nem könnyítjük meg a harmadik országbeli állampolgárok határátkelését, kivéve azokét, akiket a schengeni határellenőrzési kódex és a kishatárforgalmi rendelet kimondottan megemlít, azaz a harmadik országbeli állampolgárokat alapos ellenőrzéseknek vetnék alá és nem lehetne alkalmazni rájuk az automatizált határellenőrzési rendszereket. Számos tagállamnak máris problémát jelent a sorok kezelése. E tagállamok számára nem volna más megoldás, mint hogy még nagyobb számú személyzetet alkalmazzanak és átépítsék infrastruktúrájukat; az utasforgalom jövőbeni növekedése esetén még több ilyen probléma merülne fel.

Ezért a regisztrált utasok határátkelésének megkönnyítése, a határőr-kapacitás felszabadítása és a határellenőrzések személycentrikus megközelítésének bevezetése érdekében szükség van a regisztráltutas-programra.

1.5.2. Az uniós részvételből adódó többletérték

Egyértelmű, hogy uniós szintű fellépésre van szükség. Önmagában egyetlen tagállam sem képes létrehozni egy olyan regisztráltutas-programot, amely szerte a tagállamokban megkönnyíti a határellenőrzést. A regisztráltutas-programot az EU valamennyi külső határátkelőhelyén végre kell hajtani, és az pozitív hatással lesz valamennyi tagállam határőr-erőforrásaira, elősegítve ezen erőforrások hatékony felhasználását.

A regisztráltutas-programra irányuló javaslat biztosítja, hogy az EU közös jogszabály alapján közös megközelítést alkalmaz arra, így garantálja, hogy az összes schengeni határon továbbra is ugyanazokat a szabályokat alkalmazzák. Harmadik országbeli utasok esetében ez azt jelenti, hogy külön vizsgálat nélkül valamennyi schengeni határátkelőhelyen hozzáférhetnek a regisztráltutas-programhoz. Vagyis az egy tagállamban már megvizsgált személy könnyített határátkelést élvez az összes többi tagállam külső határain. Közös szabályok nélkül ez nem lenne lehetséges, azaz uniós szintű fellépés nélkül a regisztráltutas-program nem tenne eleget célkitűzéseinek.

1.5.3. Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) és a Vízuminformációs Rendszernek (VIS) a fejlesztése az alábbi tanulságokkal szolgált:

1) A költségtúllépésekkel és a módosítási kérésekből eredő késedelemmel szembeni esetleges biztosítékként a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben új információs rendszer – különösen, ha nagyméretű IT-rendszert is érint – mindaddig nem fejlesztenek ki, amíg az alapjául szolgáló, célkitűzését, alkalmazási körét, funkcióit és műszaki adatait tartalmazó jogi aktusokat véglegesen el nem fogadták.

2) Nehéznek bizonyult a nemzeti fejlesztés finanszírozása azon tagállamok számára, amelyek többéves programozásukban nem irányozták elő a megfelelő tevékenységeket, illetve a Külső Határok Alap keretében nem készítettek pontos programozást. Ezért a mostani javaslat arra irányul, hogy ezeket a fejlesztési költségeket foglalják bele a javaslatba.

1.5.4. Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel

Ezt a javaslatot az Európai Unió integrált határigazgatási stratégiája folyamatos fejlesztésének részeként kell tekinteni, különös tekintettel az intelligens határellenőrzésről szóló közleményre[47], valamint összefüggésben a többéves pénzügyi keret részét képező Belső Biztonsági Alap határokra vonatkozó javaslatával[48]. Az ügynökség létrehozására vonatkozó, módosított bizottsági javaslathoz[49] csatolt pénzügyi kimutatás lefedi a meglévő IT-rendszerek – az EURODAC, a SIS II, a VIS – költségeit, nem terjed ki azonban azokra a jövőbeni határigazgatási rendszerekre, amelyeket a jogi keretben még nem bíztak az ügynökségre. Ezért a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat[50] mellékletének „Biztonság és polgárság” elnevezésű 3. címében a meglévő IT-rendszerek költségeinek fedezését az „IT-rendszerek” rovatban (822 millió EUR), a jövőbeni határigazgatási rendszerekét pedig a „Belső Biztonság” rovatban (a 4,648 millió EUR-ból 1,1 millió EUR) irányozták elő. A Bizottság Belügyi Főigazgatóságán belül a főigazgató felel a szabad mozgás térségének létrehozásáért, ahol a személyek határellenőrzés nélkül léphetik át a belső határokat, a külső határokat pedig uniós szinten egységesen ellenőrzik és igazgatják. A regisztráltutas-program teljes mértékben összhangban van az EU határpolitikájával: a biztonság és az illegális bevándorlás megelőzése nem csökken a határátkeléskor, ugyanakkor az EU nyitottabbá válik a világra és még jobban megkönnyíti a határokon átnyúló, emberek közötti kapcsolatokat, kereskedelmet és kulturális cseréket. Összhangban van továbbá a közösségi vízumkódexszel (810/2009/EK) és a VIS-rendelettel (767/2008/EK). A schengeni határellenőrzési kódexet módosítani kell ahhoz, hogy a harmadik országbeli állampolgárok hozzáférhessenek a teljesen automatizált határellenőrzési rendszerekhez.

Technikai szinergiák találhatók a Vízuminformációs Rendszerrel. Szinergiák lesznek továbbá a határregisztrációs rendszerrel, mivel az rögzíti a regisztrált utasok belépését és kilépését, és ellenőrzi a schengeni térségen belüli tartózkodás engedélyezett időtartamát. A határregisztrációs rendszer nélkül nem lehetne teljesen automatizált határátkeléseket végrehajtani a regisztrált utasok számára.

Továbbá nem áll fenn a más főigazgatások által végzett hasonló kezdeményezésekkel való átfedés veszélye.

1.6. Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

¨ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

– ¨  A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

– ¨Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

x A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

– A 2013-tól 2015-ig tartó előkészítő időszak (a jogi keret kialakítása)

– A 2015-től 2017-ig tartó fejlesztési időszak,

– azt követően: rendes ütem.

1.7. Tervezett igazgatási módszer(ek)[51]

x Centralizált igazgatás közvetlenül a Bizottság által

x Centralizált igazgatás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

– ¨  végrehajtó ügynökségek

– x a Közösségek által létrehozott szervek[52]

– ¨  tagállami közigazgatási/közfeladatot ellátó szervek

– ¨  az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek

¨ Megosztott igazgatás a tagállamokkal

¨ Decentralizált igazgatás harmadik országokkal

¨ Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás (nevezze meg)

Egynél több igazgatási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

A Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköznek a 2014 és 2020 közötti időszakra történő létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2011)750) a 15. cikkében irányozza elő a regisztráltutas-program fejlesztésének finanszírozását. Az új költségvetési rendelet 58. cikke (1) bekezdésének c) pontja és 60. cikke (közvetett, centralizált igazgatás) értelmében a fenti pénzügyi program végrehajtási feladatait az IT-ügynökségre ruházzák át.

A hatáskör-átruházási megállapodás révén a 2015-2017-es időszak folyamán az IT-ügynökséget bízzák meg valamennyi fejlesztési tevékenységgel. Ez kiterjed a projekt valamennyi területének – vagyis a központi rendszernek, a tagállami rendszereknek, a tagállami hálózatoknak és infrastruktúráknak – a fejlesztésére.

2017-ben, a félidős értékelés idején fontolóra veszik, hogy az 587 millió EUR-ból megmaradó előirányzott összegeket átvigyék-e az ügynökség azon költségvetési sorába, amely a központi rendszer és a hálózat működési és karbantartási költségei, valamint a nemzeti rendszerek működési és karbantartási költségeire, így az infrastruktúra költségeire vonatkozó nemzeti programok (lásd az alábbi táblázatot) fedezésére szolgál. Ennek megfelelően a pénzügyi kimutatást 2016 végén felülvizsgálják.

Tömb || Igazgatási mód || 2015. || 2016. || 2017. || 2018. || 2019. || 2020.

A központi rendszer fejlesztése || Közvetett centralizált || X || X || X || || ||

Tagállami fejlesztés || Közvetett centralizált || X || X || X || || ||

A központi rendszer karbantartása || Közvetett centralizált || || || X || X || X || X

A nemzeti rendszerek karbantartása || Közvetett centralizált || || || X || X || X || X

Hálózat (1) || Közvetett centralizált || X || X || X || X || X || X

Tagállami infrastruktúra || Közvetett centralizált || X || X || X || X || X || X

(1) hálózati fejlesztés 2015-2017-ben, hálózati működés 2017-2020-ban.

2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 2.1. A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Ismertesse a nyomon követés és jelentéstétel gyakoriságát és feltételeit.

A regisztráltutas-program nyomon követésére és értékelésére vonatkozó szabályokat a regisztráltutas-programról szóló javaslat 63. cikke irányozza elő.

63. cikk

Ellenőrzés és értékelés

1. Az ügynökség gondoskodik arról, hogy rendelkezésre álljanak a központi adatbázis működésének a szolgáltatás eredményeivel, költséghatékonyságával, biztonságával és minőségével kapcsolatos célokkal történő összehasonlítására szolgáló eljárások.

2. Műszaki karbantartás céljából az ügynökség hozzáféréssel rendelkezik a központi adatbázisban végzett feldolgozási művetekkel kapcsolatos szükséges információkhoz.

3. A regisztráltutas-program üzembe helyezését követően két évvel, majd ezt követően kétévente az ügynökség jelentést készít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak a regisztráltutas-program műszaki működéséről, beleértve annak biztonságosságát is.

4. Három évvel a regisztráltutas-program megkezdődése után, majd ezt követően négyévente a Bizottság átfogó értékelést készít a regisztráltutas-programról. Ez az átfogó értékelés tartalmazza az elért eredményeknek a célkitűzések fényében történő vizsgálatát, annak felülvizsgálatát, hogy az alapul szolgáló megfontolások továbbra is érvényesek-e, továbbá e rendelet regisztráltutas-program tekintetében történő alkalmazásának és a regisztráltutas-program biztonságának, a biometrikus adatok összegyűjtése és felhasználása végrehajtásának, az adatvédelmi szabályoknak való megfelelés, valamint a kérelmekkel és a tokenek kiadásával kapcsolatos eljárások megszervezésének vizsgálatát. A Bizottság az értékelésről szóló jelentéseket megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentéshez szükség esetén az ezen rendelet módosítására vonatkozó megfelelő javaslatokat kell mellékelni.

5. A tagállamok az ügynökség és a Bizottság rendelkezésére bocsátják – az előbbiek által előre meghatározott mennyiségi paraméterek alapján – a (3) és (4) bekezdésben említett jelentések összeállításához szükséges információkat.

6. Az ügynökség a Bizottság rendelkezésére bocsátja a (4) bekezdésben említett átfogó értékelés elkészítéséhez szükséges információkat.

2.2. Irányítási és kontrollrendszer 2.2.1. Felismert kockázat(ok)

1) A rendszer műszaki fejlesztésével kapcsolatos nehézségek

A tagállamok műszakilag eltérő nemzeti IT-rendszerekkel rendelkeznek. Másrészt a határellenőrzési eljárások a helyi körülményektől függően is eltérhetnek (a határátkelőhelyen rendelkezésre álló tér, az utasforgalom, stb.). A regisztráltutas-programot bele kell illeszteni a nemzeti IT-architektúrába és a nemzeti határellenőrzési eljárásokba. Emellett a rendszer nemzeti részének fejlesztését maradéktalanul össze kell hangolni a központi követelményekkel. Ezen a területen két fő kockázatot állapítottunk meg:

a) Annak a kockázata, hogy a központi és a nemzeti rész nem megfelelő koordinációja miatt a különböző tagállamok esetleg eltérően hajtják végre a regisztráltutas-program műszaki és jogi vonatkozásait.

b) Annak kockázata, hogy következetlenül alkalmazzák ezt a jövőbeni rendszert attól függően, hogy a tagállamok hogyan valósítják meg a regisztráltutas-programot a meglévő határellenőrzési eljárásaikban.

2) A rendszer időben történő fejlesztésével kapcsolatos nehézségek

A VIS és a SIS II fejlesztése során nyert tapasztalatok alapján megelőlegezhető, hogy a regisztráltutas-program sikeres megvalósítása tekintetében az lesz az egyik döntő tényező, hogy a külső vállalkozó időben fejleszti-e a rendszert. A nagyméretű IT-rendszerek fejlesztése és igazgatása terén kiválósági központnak számító IT-ügynökség felel a szerződések odaítéléséért és kezeléséért is, különös tekintettel a rendszer fejlesztésének alvállalkozásba adására. Többféle kockázatot jelent, hogy külső vállalkozót vesznek igénybe e fejlesztési munka elvégzéséhez:

a) különösen annak kockázatát, hogy a vállalkozó nem tud elegendő erőforrást elkülöníteni a projekt céljára, illetve, hogy nem a technika jelenlegi állásának megfelelő rendszert alakít ki és fejleszt;

b) annak kockázatát, hogy a vállalkozó a költségek csökkentése érdekében nem tartja maradéktalanul tiszteletben a nagyméretű IT-projektek kezelésére szolgáló adminisztratív technikákat és módszereket;

c) végezetül a jelenlegi gazdasági válság idején nem zárható ki teljesen annak kockázata, hogy a vállalkozó e projekttel össze nem függő okokból pénzügyi nehézségekkel találja magát szembe.

2.2.2. Tervezett ellenőrzési mód(ok)

1) Az a cél, hogy az ügynökség kiválósági központtá váljon a nagyméretű IT-rendszerek fejlesztése és kezelése terén. Az ügynökséget meg kell bízni a rendszer központi részének – így a tagállamok egységes interfészeinek – fejlesztésével és üzemeltetésével. E megoldással elkerülhető a legtöbb olyan nehézség, amellyel a Bizottság a SIS II és a VIS fejlesztése során szembesült.

A fejlesztési szakaszban (2015-2017) továbbra is a Bizottság viseli az átfogó felelősséget, mivel a projekteket közvetett központi igazgatás keretében fogják fejleszteni. Az ügynökség felel a technikai és a pénzügyi igazgatásért, különösen a szerződések odaítéléséért és kezeléséért. A hatáskör-átruházási megállapodás a központi részt közbeszerzések révén, a nemzeti részt pedig támogatások útján fedi le. A végrehajtási szabályok 40. cikke szerint a Bizottság megköti a pénzeszközök kezelésére és ellenőrzésére, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó részletes szabályokat meghatározó megállapodást. E megállapodás kiterjed a 40. cikk (2) bekezdésébe foglalt rendelkezésekre. Így lehetővé teszi a Bizottság számára a 2.2.1. pontban ismertetett kockázatok kezelését.

A félidős értékelés keretében (amelyet a horizontális rendelet 15. cikke a Belső Biztonsági Alap esetében 2017-re irányoz elő) újra megvizsgálják az igazgatási módot.

2) A nemzeti szintű késedelem elkerülése érdekében valamennyi érdekelt hatékony irányítását irányozták elő. A Bizottság azt javasolta a rendelettervezetben, hogy tagállamok nemzeti szakértőiből álló tanácsadó csoport biztosítsa az ügynökség számára a regisztráltutas-programmal/határregisztrációs rendszerrel kapcsolatos szakismeretet. E tanácsadó csoport rendszeresen megbeszélést tart a rendszer végrehajtásáról, megosztja az összegyűlt tapasztalatokat és tanácsot ad az ügynökség igazgatótanácsa számára. Másrészt a Bizottság azt szándékozik ajánlani a tagállamoknak, hogy hozzák létre nemzeti projekt infrastruktúrájukat /projektcsoportjukat a technikai és a működési fejlesztésre, beleértve az egyablakos kapcsolattartó pontokkal rendelkező, megbízható kommunikációs infrastruktúrát.

2.3. A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

A csalás megelőzésére előirányzott intézkedéseket az 1077/2011/EU rendelet 35. cikke állapítja meg, amely a következőképpen rendelkezik:

1.       A csalás, a korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem érdekében az 1073/1999/EK rendelet alkalmazandó.

2.       Az ügynökség csatlakozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló intézményközi megállapodáshoz, és haladéktalanul kiadja az ügynökség valamennyi alkalmazottjára alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.

3.       A finanszírozásra vonatkozó döntések és az ezekből eredő végrehajtási megállapodások és eszközök kifejezetten rendelkeznek arról, hogy a Számvevőszék és az OLAF szükség esetén helyszíni ellenőrzéseket folytathat az ügynökség finanszírozásának kedvezményezettjeinél és az annak elosztásáért felelős személyeknél.

E rendelkezés értelmében a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség igazgatótanácsa 2012. június 28-án elfogadta a belső vizsgálatok kikötéseiről és feltételeiről és a csalás, korrupció és az Unió érdekeit hátrányosan érintő, jogellenes tevékenység megakadályozásáról szóló határozatát.

Emellett a Belügyi Főigazgatóság jelenleg dolgozza ki csalásmegelőzési- és felderítési stratégiáját.

3. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 3.1. A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

A hatáskör-átruházási megállapodás révén az ügynökséget bízzák meg azzal a feladattal, hogy helyi pénzügyi rendszerei szintjén hozza létre a megfelelő eszközöket annak érdekében, hogy garantálja a reigsztráltutas-program végrehajtásához kapcsolódó költségek hatékony ellenőrzését, nyomon követését, és az azokról történő beszámolást, az új költségvetési rendelet 60. cikkének megfelelően. Az ügynökség meghozza a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy bármely végleges költségvetési nómenklatúra esetén beszámolót tudjon készíteni.

· Jelenlegi költségvetési kiadási tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám [Megnevezés…...….] || DIFF/ ([53]) || EFTA-országoktól[54] || tagjelölt országoktól[55] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

|| [XX.YY.YY.YY] || DIFF/ || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM

· Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám  Szám [Megnevezés……………………….…] || diff./nem diff. || EFTA-országoktól || tagjelölt országoktól || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

3 || [18.02.CC] Belső Biztonsági Alap/határok || DIFF/ || NEM || NEM || IGEN || NEM

3.2. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

Az alábbi táblázat tartalmazza a tagállamok és a központi rendszer éves költségeit, valamint a fejlesztési és üzemeltetési költségeket. Az automatizált határellenőrzési kapuk költségeit a tagállamok viselik.

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 3 || Biztonság és uniós polgárság

Főigazgatóság: BELÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG || || || 2015. év || 2016. év || 2017. év[56] || 2018. év || 2019. év || 2020. év || Következő évek || ÖSSZESEN

Ÿ Operatív előirányzatok || || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma: 18.02.CC || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 137.674 || 34.836 || 167.402 || 82.362 || 82.363 || 82.363 || || 587.000

Kifizetési előirányzatok || (2) || 68.837 || 93.222 || 145.148 || 101.198 || 88.013 || 68.585 || 21.996 || 587.000

Költségvetési tétel száma || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 1a. || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || 2a. || || || || || || || ||

Bizonyos operatív programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[57] || || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma || || (3) || || || || || || || ||

A HOME Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +3 || 137.674 || 34.836 || 167.402 || 82.362 || 82.363 || 82.363 || || 587.000

Kifizetési előirányzatok || =2+2a +3 || 68.837 || 93.222 || 145.148 || 101.198 || 88.013 || 68.585 || 21.996 || 587.000

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (5) || || || || || || ||

Ÿ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret <...> FEJEZETÉHEZ/ALFEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || || || || || || ||

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (5) || || || || || || ||

Ÿ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 1–4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (referenciaösszeg) || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2013. év || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || Következő évek || ÖSSZESEN

BELÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG || || || ||

Ÿ Humánerőforrás || 0.254 || 0.254 || 0.254 || 0.190 || 0.190 || 0.190 || 0.191 || 0.191 || || 1.715

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 0.201 || 0.201 || 0.201 || 0.200 || 0.200 || 0.200 || 0.200 || 0.200 || || 1.602

BELÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÖSSZESEN || Előirányzatok || 0.455 || 0.455 || 0.455 || 0.390 || 0.390 || 0.390 || 0.391 || 0.391 || || 3.317

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) || 0.455 || 0.455 || 0.455 || 0.390 || 0.390 || 0.390 || 0.391 || 0.391 || || 3.317

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2013. év || 2014. év || 2015. év[58] || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || Következő évek || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 0.455 || 0.455 || 138.129 || 35.226 || 167.793 || 82.753 || 82.753 || 82.753 || || 590.317

Kifizetési előirányzatok || 0.455 || 0.455 || 69.292 || 93.613 || 145.539 || 101.589 || 88.403 || 68.975 || 21.996 || 590.317

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt személyzettel és/vagy az adott főigazgatóságon belüli személyzet-átcsoportosítással kell eleget tenni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

– x A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN ||

||

Teljesítések típusa[59] || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség ||

1. sz. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS[60]: Rendszerfejlesztés (központi és nemzeti) || || || || || || ||

- Teljesítés || 1 || 137.674 || 1 || 34.836 || 1 || 50.356 || || || || || || || 1 || 222.866 ||

1. sz. konkrét célkitűzés részösszege[61] || || 137.674 || || 34.836 || || 50.356 || || || || || || || || 222.866 ||

2. sz. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS… Rendszerüzemeltetés (központi és nemzeti) || || || || || || ||

- Teljesítés || || || || || 1 || 117.047 || 1 || 82.362 || 1 || 82.362 || 1 || 82.363 || 1 || 364.134 ||

2. sz. konkrét célkitűzés részösszege[62] || || || || || || 117.047 || || 82.362 || || 82.362 || || 82.363 || || 364.134 ||

ÖSSZKÖLTSÉG || 1 || 137.674 || 1 || 34.836 || 2 || 167.403 || 1 || 82.362 || 1 || 82.362 || 1 || 82.363 || 2 || 587.000 ||

3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás 3.2.3.1. Összegzés

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

– x A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2013. év || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || || ||

Humánerőforrás || 0.254 || 0.254 || 0.254 || 0.190 || 0.190 || 0.190 || 0.191 || 0.191 || 1.715

Egyéb igazgatási kiadások || 0.201 || 0.201 || 0.201 || 0.200 || 0.200 || 0.200 || 0.200 || 0.200 || 1.602

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || 0.455 || 0.455 || 0.455 || 0.390 || 0.390 || 0.390 || 0.391 || 0.391 || 3.317

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok[63] || || || || || || || || ||

Humánerőforrás || || || || || || || || ||

Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || || || || || || || || ||

ÖSSZESEN || 0.455 || 0.455 || 0.455 || 0.390 || 0.390 || 0.390 || 0.391 || 0.391 || 3.317

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

– x A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

|| 2013. év || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év

· A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek)

XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 2 || 2 || 2 || 1,5 || 1,5 || 1,5 || 1,5 || 1,5

XX 01 01 02 (a küldöttségeknél) || || || || || || || ||

XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || || || ||

10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || || || ||

· Külső személyzet (teljes munkaidős egyenértékben[64]) kifejezve

XX 01 02 01 (AC, INT, END a teljes keretből) || || || || || || || ||

XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || || || ||

XX 01 04 yy[65] || a központban[66] || || || || || || || ||

a küldöttségeknél || || || || || || || ||

XX 01 05 02 (AC, INT, END közvetett kutatásban) || || || || || || || ||

10 01 05 02 (AC, END, INT közvetlen kutatásban) || || || || || || || ||

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || || ||

ÖSSZESEN || 2 || 2 || 2 || 1,5 || 1,5 || 1,5 || 1,5 || 1,5

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || 2 fő a 2103-tól 2015-ig tartó előkészítő időszakban 1 tisztviselő a jogalkotási tárgyalás, az ügynökséggel való koordinációs feladatok, valamint a hatáskör-átruházási megállapodás felügyeletének ellátására 0,5 tisztviselő a pénzügyi tevékenység, valamint a határellenőrzési és egyéb technikai ügyekre vonatkozó szaktudás felügyelete céljából 0,5 asszisztens tisztviselő az igazgatási és pénzügyi tevékenységek ellátására 1,5 fő a 2106-tól 2020-ig tartó, előkészítő időszakban 1 tisztviselő a hatáskör-átruházási megállapodás (jelentések, a bizottsági eljárás előkészítése, a működési és műszaki előírások validálása, a pénzügyi tevékenységek felügyelete és az ügynökség koordinálása), valamint a határellenőrzési és egyéb technikai ügyekre vonatkozó szaktudás nyomon követése érdekében 0,5 asszisztens tisztviselő az igazgatási és pénzügyi tevékenységek ellátására

Külső személyzet || 0

3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– x A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi és a következő többéves pénzügyi kerettel.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[67].

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– x A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– ¨ A javaslat/kezdeményezés az alábbiakat irányozza elő

előirányzatok millió EUR (három tizedesjegyig)

|| N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || || || || || || || ||

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || || || || || || || ||

3.3. A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

– ¨  A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– x A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

– ¨         a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

– x        a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[68]

2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || Következő évek

6313. jogcímcsoport || || 4,188 || 5,672 || 8,832 || 6,157 || 5,355 || 4,173 || 1,338

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

18.02.CC Belső Biztonsági Alap/határok

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

A költségvetés tartalmazza a társult országoknak a schengeni vívmányok végrehajtásával, alkalmazásával és fejlesztésével, valamint az EURODAC-kal kapcsolatos intézkedésekhez való hozzájárulását, amelyet a megfelelő társulási megállapodások határoznak meg. A feltüntetett becslések pusztán jelzésértékűek, és azokra a közelmúltbeli számításokra alapulnak, amelyek a schengeni vívmányok fejlesztéséhez azoktól az államoktól érkező bevételekre vonatkoznak, amelyek (Írország, Norvégia és Svájc) jelenleg is hozzájárulnak az Európai Unió általános költségvetéséhez (felhasznált kifizetések). Az adott pénzügyi évre vonatkozó éves összeget az adott ország bruttó hazai termékének az összes részt vevő állam bruttó hazai termékéhez viszonyított százalékos arányának megfelelően számítják ki. A számítás az EUROSTAT 2012. júniusi adataira támaszkodik, amelyek jelentősen módosulhatnak attól függően, hogy miként alakul a részt vevő államok gazdasági helyzete.

[1]               COM(2008) 69 végleges.

[2]               HL C 115, 2010.5.4., 1. o.

[3]               COM(2011) 680 végleges.

[4]               HL L 105., 2006.4.13.

[5]               HL L 158., 2004.4.30.; 2004/38/EK irányelv.

[6]               HL L 405., 2006.12.30.

[7]               A regisztráltutas-program összefüggésében a token olyan fizikai eszköz, amelyet az engedélyezett felhasználónak adnak a célból, hogy elektronikusan igazolhassa a regisztráltutas-programban való részvételét. A token úgy működik, mint egy valamihez – ebben az esetben az automatizált kapuhoz – hozzáférést biztosító elektronikus kulcs. Technikai specifikációk határozzák meg, hogy mindössze vonalkódot használnak-e majd, vagy olyan csipet, amelyen az egyedi azonosítót (a kérelem számát) tárolják.

[8]               HL L 286., 2011.11.1.

[9]               SEC(2008) 153.

[10]             SWD(2013) 50.

[11]             A hatásvizsgálat az alábbi weboldalon található: http://ec.europa.eu/governance/impact/ia_carried_out/cia_2013_en.htm

[12]             Attól függően, hogy a jogalkotási hatóság elfogadja-e a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról szóló javaslatot (COM(2011) 750 végleges) és a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatot (COM(2011)398), valamint megfelelő szintű erőforrás áll rendelkezésre a vonatkozó költségvetési tétel kiadási keretében.

[13]             HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

[14]             HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

[15]             HL L 160., 2011.6.18., 19. o.

[16]             HL C […], […], […] o.

[17]             HL C […], […], […] o.

[18]             HL C […], […], […] o.

[19]             COM(2008) 69 végleges, 2008.2.13.

[20]             COM(2009) 262 végleges, 2009.6.10.

[21]             HL L 286., 2011.11.1., 1. o.

[22]             HL L 158., 2004.4.29., 77. o.

[23]             HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

[24]             HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

[25]             HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[26]             HL L 131., 2000,.6.1. 43. o.

[27]             HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

[28]             HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

[29]             HL L 176., 1999.7.10., 31. o.

[30]             HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

[31]             HL L 53., 2008.2.27., 1. o.

[32]             HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

[33]             HL L 160., 2011.6.18., 19. o.

[34]             HL L 218., 2008.8.13., 60. o.

[35]             HL L 105., 2006.4.13., 1. o.

[36]             HL L 243., 2009.9.15., 1. o.

[37]             HL L 81., 2001.3.21., 1. o.

[38]             Az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének (1) bekezdése.

[39]             Az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének (1) bekezdése.

[40]             Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein esetében logó használata nem kötelező.

[41]             Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein esetében logó használata nem kötelező.

[42]             Az ezen indok alapján történő visszavonás nem képezheti fellebbezés tárgyát.

[43]             Ha ezt a nemzeti jogszabályok előírják.

[44]             Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management) tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB: (Activity Based Budgeting).

[45]             A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) vagy b) pontj szerint.

[46]             A Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2011)750)

[47]             A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak - Intelligens határellenőrzés - választási lehetőségek és a követendő út COM(2011) 680 végleges.

[48]             Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanácsi rendelete a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról (COM(2011)750.

[49]             COM (2010) 93, 2010. március 19.

[50]             COM (2011) 398, 2011. június 29.

[51]             Az egyes igazgatási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

[52]             A költségvetési rendelet 185. cikkében említett szervek.

[53]             Differenciált/nem differenciált előirányzatok.

[54]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[55]             Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

[56]             A költségek változása, valamint a 2015-ös és 2017-es különösen magas költségek az alábbiakkal magyarázhatók: 2015-ben, a fejlesztési időszak kezdetén, fejlesztési kötelezettségvállalásokat tesznek (a hardver, a szoftver és a vállalkozó három éves költségeit fedező egyszeri költségek). A fejlesztési időszak végén, 2017-ben megteszik a szükséges üzemeltetési kötelezettségvállalásokat. A hardver és a szoftver üzemeltetés költségei időszakonként változnak.

[57]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[58]             Az N. év az az év, amelyben a javaslat/kezdeményezés végrehajtása megkezdődik.

[59]             A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

[60]             Az 1.4.2. szakaszban leírtak szerint. „Konkrét célkitűzés(ek)…”:

[61]             Ez az összeg felöleli a központi fejlesztést, különösen a hálózati infrastruktúrát, a szükséges hardvert és szoftver engedélyeket, valamint a külső megbízottnak a központi rendszer fejlesztésével kapcsolatos költségeit. A nemzeti szintű fejlesztés tekintetében, az összeg magában foglalja a szükséges hardver és a szoftver engedélyek, valamint a külső szerződéses fejlesztés költségeit.

[62]             Ez az összeg lefedi a központi rendszer fenntartási és üzemeltetési költségeit, különösen a hálózat üzemeltetését, a központi rendszer külső vállalkozó által végzett karbantartását, valamint a szükséges hardvert és szoftver engedélyeket. A nemzeti szintű üzemeltetés tekintetében az összeg lefedi a nemzeti rendszerek üzemeltetéséhez szükséges költségeket, különösen a hardver és szoftver engedélyeket, az incidensek kezelését, valamint az igénybe vett külső vállalkozók költségeit.

[63]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[64]             AC= szerződéses alkalmazott; INT=átmeneti alkalmazott; JED=küldöttségi pályakezdő szakértő; AL= helyi alkalmazott; END= kirendelt nemzeti szakértő;

[65]             Az operatív előirányzatoknál a külső személyzetre részleges felső határérték vonatkozik (korábban: BA-tételek).

[66]             Elsősorban a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) esetében.

[67]             Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[68]             A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.