8.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 214/40

1.1

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság által a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelvnek a könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentése érdekében történő módosítására vonatkozóan előterjesztett javaslatot. Felhívja azonban a figyelmet arra a széles körű kritikára, mely szerint könnyen lehet, hogy a javasolt irányelv a közeljövőben nem éri el a műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentésére irányuló célját.

1.2

Az EGSZB elismeri, hogy a könnyű műanyag hordtasakok folyamatos felhasználása óriási mértékben károsítja a tengeri környezetet, és hogy ez súlyos következményekkel jár egy sor tengeri fajra, valamint az emberi egészségre.

1.3

Az EGSZB tudatában van a műanyag hordtasakok felhasználásának szabályozásával kapcsolatos bonyolult jogi helyzetnek, de véleménye szerint a javasolt irányelvnek feltétlenül biztosítania kell, hogy minden tagállam maradéktalanul kötelezze el magát e hulladék tartós felszámolása mellett.

1.4

Az EGSZB aggódik amiatt, hogy a javaslat esetleg nem teljesíti az alapvető csökkentési célokat, mivel nincs olyan egyértelmű uniós megelőzési célszám, amely összehasonlítási alapul szolgálna a tagállami intézkedések eredményességéhez, és szankciók révén jogilag érvényesíthető lenne.

1.5

Ennek kapcsán az EGSZB az alábbiakat ajánlja:

1.6

Bár látja, hogy a műanyag hordtasakok felhasználásának visszafogására irányuló különféle intézkedések eltérő eredményekkel járnak a különböző tagállamokban, az EGSZB azt ajánlja, hogy az egyes tagállamok saját maguk vizsgálják meg, hogy hogyan teljesíthető a legjobban az irányelv, és ezt követően válasszák azt a lehetőséget, amely a leginkább megfelel a szükségleteiknek, és amely realisztikus a globális uniós célszám teljesítésére vonatkozó kötelezettségük tekintetében.

1.7

Az EGSZB azt ajánlja, hogy végrehajtási politikájuk kialakításakor a tagállamok alaposan vegyék fontolóra a fogyasztókra és a kiskereskedelmi szektorra, valamint a környezet állapotára gyakorolt hatást.

1.8

Az EGSZB üdvözli a Környezetvédelmi Főigazgatóság 2011. évi hatásvizsgálati jelentésének azt a megállapítását, hogy ha csökken a műanyag hordtasakok felhasználása, ennek foglalkoztatási kihatásai legrosszabb esetben semlegesek, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy növekedjen az alternatív, újrafelhasználható és kevesebb környezeti problémával járó tasakok előállításához kötődő álláshelyek száma.

1.9

„A műanyaghulladékokkal kapcsolatos európai stratégia (zöld könyv)” c., NAT/600-as ügyiratszámú korábbi véleményével összhangban az EGSZB azt ajánlja, hogy egyértelműen ismerjék el a civil társadalom szerepét a hozzáállás javításában.

2.1

Az uniós szabályozás szerint a műanyag hordtasakok a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelv (94/62/EK irányelv) értelmében csomagolásnak minősülnek. Nincs azonban olyan uniós szabályozás vagy szakpolitika, amely kifejezetten a műanyag hordtasakokat célozná meg. Egyes tagállamok már igen sikeres szakpolitikákat dolgoztak ki az ilyen termékek használatának visszaszorítására. Sok másikról azonban ez nem mondható el.

2.2

A javaslat célja az 50 mikronnál (0,05 milliméternél) vékonyabb műanyag hordtasakok Európai Unión belüli felhasználásának csökkentése. Az irányelv hatálya alá a leírás szerint azok a könnyű, vékony falú műanyag hordtasakok tartoznak, amelyeket szupermarketek és más üzletek pénztáránál az áruk elszállításához bocsátanak rendelkezésre.

2.3

A valamennyi tagállamra vonatkozó, uniós szintű csökkentési célkitűzés kialakítása és végrehajtása tekintetében tapasztalt jogalkotási nehézségek számottevően hozzájárultak a probléma súlyosbodásához. A forgalomban lévő műanyag hordtasakok mennyiségét jelentősen csökkentő közös uniós célkitűzés meghatározása helyett előnyösebbnek tartjuk, ha a 94/62/EK irányelv egészül ki azzal a kötelezettséggel, amely szerint valamennyi tagállamnak csökkentenie kell a könnyű műanyag hordtasakok felhasználását, miközben a tagállamok maguk határozhatják meg a saját nemzeti csökkentési célkitűzéseiket, és maguk választhatják meg az ezek elérését szolgáló intézkedéseket. Ezek az intézkedések nem vezethetnek más csomagolóanyagok gyártásának általános növekedéséhez.

2.4

Az Európai Unió kevés sikert ért el a szakpolitikák olyan összehangolása terén, amelynek révén egységes választ lehetne adni a műanyag hordtasakok által okozott szennyezési problémákra. Olaszország például be szeretné tiltani a hordtasakokat. Ausztria jogi alapon megkérdőjelezte a javaslatot. Más országok – így Dánia, Írország és Bulgária – adót vezettek be a műanyag tasakokra. Az Egyesült Királyság mérsékelt adót fog bevezetni 2015-ben, amely a 250 főnél többet foglalkoztató kiskereskedelmi egységeket érinti majd. Franciaország, Németország, Portugália, Magyarország és Hollandia kiskereskedői díjat kezdtek felszámolni a tasakokért.

3.1

Az Európai Parlament és a Tanács konzultálni kíván az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikkének (3) bekezdése és 304. cikke alapján a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelvnek a könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentése érdekében történő módosításáról.

3.2

Az Európai Bizottság hatásvizsgálatot folytatott le jogalkotási javaslatának előkészítésére. (1) A hatásvizsgálat becslései szerint 2010-ben minden uniós polgár 198 műanyag hordtasakot használt, amelyeknek körülbelül 90 %-a volt könnyű tasak; ezeket ritkábban használják újra, és valószínűbb, hogy eldobják.

3.3

Szintén a fenti jelentés szerint 2010-ben több mint 8 milliárd műanyag hordtasakot dobtak el az EU-ban. E hulladék, mely nagy mennyiségben gyűlik össze tengereinkben, akut módon hat a tengeri környezetre. Még a tengerparttal nem rendelkező országokból is – a folyókon és patakokon keresztül – kerülnek az óceánokba műanyag tasakok. Mivel egy műanyag tasak életciklusa több évszázad is lehet, ez óriási globális kihívást jelent mind a szennyezés, mind pedig az óceáni ökoszisztémáinkra gyakorolt hatás tekintetében.

3.4

Az Európai Bizottság elemzése szerint e tasakok felhasználási mennyisége nagymértékben ingadozik: a finnországi és dániai fejenkénti átlagos négy darabtól a lengyelországi, portugáliai és szlovákiai 466 darabig terjed.

4.1

„A műanyaghulladékokkal kapcsolatos európai stratégia (zöld könyv)” című, NAT/600-as számú, Josef Zbořil által kidolgozott véleményében az EGSZB kiemelte az általában a műanyag hulladék által okozott súlyos problémákat, és számos kulcsfontosságú fellépést ajánlott a műanyagalapú szennyezés valamennyi típusának kezelésére. (2)

4.2

A műanyag hordtasakok felhasználási mennyiségének komoly csökkentése hozzá fog járulni a biológiai sokféleségre gyakorolt nyomás enyhítéséhez, különösen a tengeri környezet tekintetében. Ez összhangban van az EU biológiai sokféleségre irányuló stratégiájával, amely a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások EU-beli csökkenésének 2020-ig való megállítására törekszik.

4.3

Ismereteink szerint legalább 267 különféle faj gabalyodik bele a műanyag tasakokból származó tengeri hulladékba, vagy nyeli le azt. Az Északi-tengerben az összes madár 94 %-ának a gyomrában található műanyag. Találtak tasakot több veszélyeztetett tengeri faj gyomrában is.

4.4

A probléma súlyosbodásának hátterében a következő hiányosságok állnak:

4.5

Másrészt viszont, a fejenkénti tasakfelhasználás tagállamok közötti óriási eltérései azt bizonyítják, hogy viszonylag rövid idő alatt drasztikusan csökkenthető e műanyag tasakok használata, ha létezik politikai fellépési szándék. Írországban például 80 %-ra tudták szorítani a hordtasak-felhasználást egy, az eladási helyen kivetett adó bevezetésével.

4.6

Hatékony intézkedés híján a piacra kerülő hordtasakok száma a 27-tagú EU-ban várhatóan a 2010-es 99 milliárdról 2020-ra 111 milliárdra fog emelkedni. (3) Ha nem sikerül azonnali és hathatós intézkedéseket hozni, amelyek mérséklik a tasakfelhasználást és a kapcsolódó szennyezési problémát, az hatással jár majd a környezetre és a polgárok életére az EU-n belül és azon kívül, valamint a műanyag-feldolgozókra, a hatóságokra, a halászati ágazatra, az idegenforgalmi szektorra és a helyi vállalkozásokra.

4.7

Sok környezetvédelmi csoport egyértelműen gyengének tartja az európai bizottsági javaslatot, amiért az 1. cikkének (2) bekezdésében – világos, megelőzésre irányuló cél kitűzése nélkül – kijelenti, hogy „A tagállamok intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy az ezen irányelv hatálybalépésétől számított két éven belül csökkenést érjenek el a könnyű műanyag hordtasakoknak a területükön történő felhasználásában”.

4.8

Az is nyilvánvaló, hogy azok az irányelvek, amelyek csupán a tagállamok felelősségi körébe tartoznak, és amelyek nem teljesítése esetére nem állapítottak meg semmilyen egyértelmű szankciót, sokkal kevésbé eredményesek.

4.9

Ha kitűznének egy mennyiségi, megelőzési szándékú célszámot a könnyű műanyag hordtasakok felhasználására, az olyan világos célkitűzést és összehasonlítási alapot jelentene a tagállamok számára, amelynek teljesítése szükség esetén nyomon követhető és jogilag érvényesíthető lenne. Ugyanakkor ez szabad kezet hagyna a tagállamok számára abban, hogy a fenti cél elérésére alkalmazott eszközeiket megválasszák. Az ilyen eszközök között lehetnek az adókhoz és illetékekhez hasonló gazdasági ösztönzők, fogyasztói tudatosító kampányok, szabályozási intézkedések, vagy ezek bizonyos kombinációja, az egyes tagállamok sajátos körülményeinek függvényében. A hatásvizsgálat során egy fejenkénti évi 35 tasakos megelőzési célszámmal számoltak. E célszám a tagállamok 2010-ben legjobban teljesített 25 %-ának az átlagos felhasználásán alapulna, ezért a többi tagállam realisztikus és teljesíthető komparatív célnak tekinthetné. Amennyiben ez az egész EU-ra érvényes megelőzési célszám lenne, akkor az egyszer felhasználható műanyag hordtasakok uniós fogyasztása 80 %-kal csökkenne ennek nyomán. Ennek minimális célkitűzésnek kellene lennie.

4.10

Az Európai Bizottság hatásvizsgálata szerint az ilyen hordtasakok felhasználásának mérséklését célzó intézkedések sem a gazdaságra, sem a foglalkoztatásra nem járnának elfogadhatatlan hatással.

Következtetései az alábbiak: