EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52012PC0617
Proposal for a REGULATION OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL on the Fund for European Aid to the Most Deprived
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról
/* COM/2012/0617 final - 2012/0295 (COD) */
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról /* COM/2012/0617 final - 2012/0295 (COD) */
INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE 1.1. Szegénység és anyagi
nélkülözés az Unióban Az Európa 2020 stratégia keretében az Európai
Unió azt tűzte ki célul, hogy 2020-ig 20 millióval csökkenti a
szegénységben és társadalmi kirekesztésben élő vagy ilyen kockázatnak
kitett emberek számát. A gazdasági válság azonban súlyosbította a szegénység és
a társadalmi kirekesztés problémáját, ami aggályokat vet fel az egyéneket és a
társadalom egészét érintő társadalmi következményeket illetően. 2010-ben az európaiak közel egynegyedét
(116 millió lakost) fenyegette a szegénység vagy a társadalmi
kirekesztés. Ez közel 2 millióval több, mint az azt megelőző
évben, és a 2011-re vonatkozóan rendelkezésre álló első adatok is ezt a
tendenciát erősítik meg. Miközben a társadalom peremén élők
szükségletei tovább növekednek, a tagállamok számos esetben még kevésbé képesek
támogatni őket. A költségvetési megszorítások minden korábbinál nagyobb
mértékben veszélyeztetik a társadalmi kohéziót. Számos tagállamban részben az uniós
szinten elfogadott politikákat tartják felelősnek ezekért a
fejleményekért. Az egyre nagyobb mértékű szegénység
kedvezőtlenül befolyásolja az európai polgárok életkörülményeit;
hozzávetőleg 40 millióan közülük súlyos anyagi nélkülözésben élnek.
Miközben 2005 és 2008 között ez a szám jelentősen csökkent, 2009 és 2010
között ismét emelkedni kezdett, és mindössze egy év alatt 342 000-rel
nőtt a súlyos anyagi nélkülözést megtapasztalók száma. Az anyagi nélkülözés egyik fő
jellemzője, hogy valaki nem jut megfelelő mennyiségű és
minőségű élelmiszerhez. 2010-ben az Unió lakosságának 8,7 %-a,
azaz több mint 43 millió személy nem engedhetett meg magának minden másnap
húst, csirkehúst vagy halat (vagy azok vegetáriánus megfelelőjét)
tartalmazó étkezést – amelyet pedig az Egészségügyi Világszervezet
alapvető szükségletként határoz meg –, a 2011. évi első adatok
pedig a helyzet romlására utalnak. Az anyagi nélkülözésnek az élelmiszerhiánynál
jóval súlyosabb formája a hajléktalanság. A hajléktalanság mértékét nehéz
számszerűsíteni, a becslések azonban arra utalnak, hogy 2009/2010-ben
4,1 millió hajléktalan élt Európában. A hajléktalanság közelmúltbeli
növekedésének oka az alacsony mértékű és egyenetlen növekedés, valamint a
munkanélküliség szintjének emelkedése. Ennél is aggasztóbb, hogy a
hajléktalanok új csoportja van kialakulóban, amely gyermekes családokból,
fiatalokból és migráns családból származókból áll. Az Unióban 25,4 millió gyermeket
fenyeget a szegénység és a társadalmi kirekesztés veszélye. Összességében a
gyermekek esetében nagyobb a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázata,
mint a lakosság többi tagjánál (előbbiek esetében 27 %, utóbbiak esetében
23 %). A gyermekek emiatt kiszolgáltatottá válnak a (nem megfelelő)
táplálkozáson túlmutató anyagi nélkülözéssel szemben.
5,7 millió gyermeknek például nélkülöznie kell az új (nem használt)
ruhákat, 4,7 milliónak pedig nincs két pár méretben megfelelő
cipője (ideértve a minden időben használható cipőt). Az ilyen
jellegű anyagi nélkülözésben élő gyermekek várhatóan kevésbé
teljesítenek jól az iskolában, kevésbé egészségesek és felnőttként kevésbé
képesek maradéktalanul saját javukra fordítani a bennük rejlő
lehetőségeket, mint tehetősebb társaik. 1.2. A szegénységgel és az anyagi
nélkülözéssel szembeni uniós fellépés Az Uniónak a foglalkoztathatóság támogatására,
a szegénység elleni küzdelemre és a társadalmi befogadás ösztönzésére szolgáló
mindenkori legfőbb eszköze az Európai Szociális Alap (ESZA). Ez a
strukturális eszköz közvetlenül az emberekbe és képességeikbe fektet be, és
célja a lakosok munkaerő-piaci lehetőségeinek javítása. A szegénység
szélsőséges formáitól szenvedő, legkiszolgáltatottabb polgárok
némelyike azonban túlságosan távol van a munkaerőpiactól ahhoz, hogy saját
javára fordíthassa az Európai Szociális Alap társadalmi befogadást
elősegítő intézkedéseit. A leginkább rászoruló személyeknek szóló uniós
élelmiszer-osztási program több mint két évtizede nyújt élelmiszersegélyt e
személyek számára. A programot 1987-ben alapították a máskülönben sokszor megsemmisítésre
ítélt mezőgazdasági termelési többletek hasznos felhasználása céljából,
amelynek keretében e többleteket elérhetővé tették az azokat felhasználni
szándékozó tagállamok számára. Az évek során a program fontos ellátási forrássá
vált a társadalom legelesettebb tagjaival közvetlen kapcsolatban álló és az
élelmezésüket biztosító szervezetek számára. Az intervenciós készletek
2011–2020 közötti időszakban várható kimerülésével és nagyfokú
kiszámíthatatlanságával – amely a Közös Agrárpolitika egymást követő
reformjainak eredménye –, a leginkább rászoruló személyeknek szóló uniós
élelmiszer-osztási program elvesztette eredeti létjogosultságát és 2013
végétől megszűnik. Az anyagi nélkülözés azonban továbbra is
súlyos problémákat okoz, és a jövőben is szükség lesz a társadalom
leginkább rászoruló tagjai számára nyújtott uniós segítségre. Az új többéves
pénzügyi keretre vonatkozó javaslatában a Bizottság ezt figyelembe vette, és
2,5 milliárd EUR összegű költségvetést különített el a szegénység
és kirekesztés szélsőséges formái elleni küzdelmet elősegítő új
eszközre. Ennek alapján a rendeletjavaslat a 2014–2020
közötti időszakra új eszközt hoz létre, amely a szegénység legsúlyosabb és
társadalmi szempontból legártalmasabb formái, az élelmiszerhiány, valamint a
hajléktalanság és a gyermekek anyagi nélkülözése elleni fellépéssel kiegészíti
a meglévő kohéziós eszközöket, és különösen az Európai Szociális Alapot,
miközben támogatja a leginkább rászoruló uniós polgárok újbóli társadalmi
beilleszkedését célzó kísérő intézkedéseket. 2. AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK
EREDMÉNYEI ÉS HATÁSVIZSGÁLATOK 2.1. Az érdekeltek álláspontja A Tanácsban és az Európai Parlamentben,
valamint a civil társadalommal és a helyi hatóságokkal az uniós
élelmiszer-osztási program keretében a leginkább rászorulóknak nyújtott
támogatás jelenlegi formáiról folytatott egyeztetések hasznos ismeretekkel és
ötletekkel szolgáltak a jövőre nézve. A Bizottság az érdekeltek
nézőpontjára is nyitott, és konzultált az élelmiszersegélyek szállítóit és
a végső kedvezményezetteket is képviselő, uniós szintű
ernyőszervezetekkel. A civil szervezetek keményen elítélték az
uniós élelmiszer-osztási program keretében 2012‑ben nyújtott támogatás
lehetséges jelentős csökkentését, a regionális és helyi hatóságok
képviselői pedig hangsúlyozták e támogatás fontosságát és kérték annak
folytatását e növekvő szükségletekkel jellemzett időszakban. A nagy jótékonysági szervezetek, az
élelmiszerbankokat képviselő civil szervezetek, valamint a gyermekekkel és
hajléktalanokkal foglalkozó szervezetek több ízben kifejezték az állami, és
különösen az uniós támogatás iránti igényüket. Két találkozóra került sor a nem csupán a
kedvezményezetteket, de a támogatásban ténylegesen részesülő végső
kedvezményezetteket is képviselő szervezetek ernyőszervezeteivel
közösen. A szervezetek általában üdvözölték az eszköz hatóköre
élelmiszersegélyeken túlra történő kiterjesztésének lehetőségét és az
emberközpontú megközelítésre vonatkozó elgondolást. Az említett eszközzel kapcsolatos tagállami
álláspontok megoszlanak: hét tagállam ellenzi az uniós élelmiszer-osztási
program folytatását 2013 után. A többi tagállam határozottan támogatja a
programot. 2011 decemberében tizenhárom tagállam nyilatkozatot adott ki,
amelyben kérvényezték az uniós élelmiszer-osztási program 2013 utáni
folytatását. Az Európai Parlament több ízben határozott
támogatását fejezte ki az élelmiszersegély‑program folytatása iránt, az
Európán belüli társadalmi kohézió javítása érdekében. 2011 decemberében tizenegy ernyőszervezet
levelet küldött Andor biztos úrnak és a foglalkoztatásért, szociális ügyekért
és társadalmi befogadásért felelős főigazgatónak, amelyben kérték,
hogy tegyenek előrelépéseket a hajléktalansággal kapcsolatos uniós
stratégia létrehozása terén. Az Európai Parlament először írásos
nyilatkozatban (2010), majd állásfoglalásban (2011) szólított fel egy ilyen
stratégia létrehozására. A Tanács által 2012. június 29-én
elfogadott növekedési és munkahely-teremtési paktum kimondja, hogy „az
országspecifikus ajánlások végrehajtása során a tagállamok különös hangsúlyt
fektetnek a munkanélküliség problémájának megoldására és a válság
következményeinek hatékony kezelésére, […valamint] a szegénység elleni
küzdelemre és a veszélyeztetett csoportok támogatására irányuló hatékony
szakpolitikák kialakítására és végrehajtására”. 2.2. Hatásvizsgálat A hatásvizsgálat középpontjában az új eszköz
hatóköre állt. A figyelembe vett lehetőségek a következők voltak: (0)
nincs támogatás, (1) a jelenlegi uniós élelmiszer-osztási program helyébe
lépő, élelmiszerosztásra korlátozott eszköz, (2) az élelmiszerosztást az
élelmiszersegélyben részesülők társadalmi befogadását elősegítő
kísérő intézkedésekhez nyújtott támogatással kiegészítő eszköz és (3)
átfogó eszköz, amely élelmiszer, valamint a hajléktalanok és az anyagi
nélkülözésben élő gyermekek részére biztosított termékek révén
elősegíti az anyagi tehermentesítést, és amelyet a leginkább rászoruló
személyek újbóli társadalmi beilleszkedését célzó kísérő intézkedésekkel
együtt alkalmaznak. A nulladik lehetőség nettó hatása az
elérhetővé tett támogatások újraelosztásának módjától függ. Ebben azonban
mindenképpen az európai szolidaritás csökkenésének bizonyítékát látnák akkor,
amikor a szegénység mértéke növekszik. Az első lehetőséggel
összehasonlítva a második lehetőség, és még inkább a harmadik lehetőség
a kiosztott élelmiszersegély csökkentésével jár, mivel egyes forrásokat más
típusú intézkedésekhez rendelnek. A kísérő intézkedéseknek azonban az
elért eredmények fokozottabb fenntarthatóságát is biztosítaniuk kell. A
harmadik lehetőséget kell előnyben részesíteni, mivel ez teszi
leginkább lehetővé a támogatott intézkedések helyi igényekhez igazítását. 3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI Az EU fellépése indokolt az Európai Unió
működéséről szóló szerződés 174. cikke alapján, amely
szerint „átfogó harmonikus fejlődésének előmozdítása érdekében az
Unió úgy alakítja és folytatja tevékenységét, hogy az a gazdasági, társadalmi
és területi kohézió erősítését eredményezze”, valamint 175. cikke
alapján, amely meghatározza az uniós strukturális alapok szerepét e célkitűzés
megvalósításában és rendelkezik a strukturális alapokon kívüli egyedi
fellépések elfogadásáról. Az uniós szintű fellépés szükséges,
tekintettel a szegénység és a társadalmi kirekesztés Unióban tapasztalható
mértékére, valamint az egyes tagállamokban jellemző helyzet
elfogadhatatlan különbségeire; ezeket tovább súlyosbítja a gazdasági és
pénzügyi válság, amely a társadalmi kohézió romlásához vezetett és csökkentette
annak az esélyét, hogy megvalósuljanak az Európa 2020 stratégiának a
szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre irányuló
célkitűzései. Az európai pénzügyi támogatás elősegíti a
nemzeti szintű fellépés fokozását, az erőfeszítések összehangolását
és a társadalmi befogadást előmozdító eszközök létrehozását és
bevezetését. Lehetővé teszi, hogy az Unió jó példával járjon elöl. 4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK A Bizottság többéves pénzügyi keretre
vonatkozó javaslata 2,5 milliárd EUR-t irányoz elő a kohéziós
politikán belül a 2014–2020-as időszakra. A(z) […]/EU rendelet (közös
rendelkezésekről szóló rendelet) 84. cikkének (3) bekezdésével
összhangban egy tagállamnak az alap révén juttatott támogatás az Európai
Szociális Alaphoz rendelt strukturális alapok részének tekintendő. Javasolt költségvetés, 2014–2020 || milliárd EUR Kohéziós politika (strukturális alapok) Ezen belül a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap || 339 2,5 *Minden számadat változatlan 2011-es árakon 5. A rendelet tartalma 5.1. Célok és hatály A leginkább rászoruló személyeket támogató
európai segítségnyújtási alap (az alap) általános célja, hogy előmozdítsa
a társadalmi kohéziót az Unión belül azáltal, hogy hozzájárul az
Európa 2020 stratégia azon célkitűzésének megvalósításához, hogy
legalább 20 millióval csökkenti a szegénységben és társadalmi
kirekesztésben élő vagy ilyen kockázatnak kitett lakosok számát. Ez a gyakorlatban olyan nemzeti programok
támogatására irányuló konkrét célkitűzést jelent, amelyek
partnerszervezetek útján nem pénzügyi jellegű támogatást nyújtanak a
leginkább rászorulóknak. Az alap hatóköre az élelmiszerhiány, a
hajléktalanság és a gyermekek anyagi nélkülözésének kezelésére terjed ki. Az
egyes tagállamok választhatnak, hogy a nélkülözés e formái közül egy vagy
egyszerre több ellen lépnek fel. Az alap olyan, az anyagi támogatást
kiegészítő kísérő intézkedéseket is támogathat, amelyek a leginkább
rászoruló személyek újbóli társadalmi beilleszkedését mozdítják elő. 5.2. Támogatásra jogosult népesség
és az alap célzott alkalmazása Az anyagi támogatásnyújtásra jogosult lakosság
tagjai az Unió leginkább rászoruló polgárai. A támogatásban részesítendő
leginkább rászoruló személyek azonosításához szükséges feltételek meghatározása
a tagállamok vagy a partnerszervezetek felelőssége, hiszen ők képesek
leginkább a helyi szükségleteket figyelembe vevő célzott segítségnyújtás
megvalósítására. Az elosztandó termékek típusának – azaz az
élelmiszer, illetve a hajléktalanok vagy a gyermekek számára személyes
felhasználásra szánt alapvető fogyasztási cikkek – meghatározása révén a
rendelet közvetett célirányosító mechanizmust is tartalmaz. 5.3. Partnerszervezetek A partnerszervezetek azok a szervezetek,
amelyek az élelmiszert vagy a termékeket közvetlenül vagy közvetett módon
eljuttatják a leginkább rászoruló személyekhez. Annak biztosítása érdekében,
hogy az alap előmozdítsa a szegénység fenntartható csökkentését és a
társadalmi kohézió javulását, az élelmiszert és termékeket közvetlenül szállító
partnerszervezeteknek az anyagi támogatásnyújtást kiegészítő
tevékenységeket kell vállalniuk, amelyek célja a leginkább rászoruló személyek
társadalmi integrációjának megvalósítása. Maga az alap is támogathat ilyen
kísérő intézkedéseket. A nemzeti hatóságok vagy beszerzik az
élelmiszert vagy a termékeket és azokat a partnerszervezetek rendelkezésére
bocsátják, vagy finanszírozást nyújtanak a partnerszervezetek számára az
élelmiszer vagy a termékek beszerzéséhez. Amennyiben az élelmiszert vagy
termékeket a partnerszervezet szerzi be, az anyagi támogatásnyújtás elosztását
végezheti saját maga, vagy megbízhat azzal más partnerszervezeteket is. 5.4. Végrehajtási rendelkezések Az alapot a kohéziós politikai modell szerint,
azaz megosztott irányítás útján hajtják végre, tagállamonként a 2014–2020
közötti időszakra vonatkozó hétéves operatív program alapján. A rendelet a végrehajtási intézkedések
tekintetében a strukturális alapok megközelítését követi, különösen
lehetővé téve a tagállamok számára, hogy ha kívánják, igénybe vehessék az
Európai Szociális Alap számára létrehozott struktúrákat, kijelölt hatóságokat
és eljárásokat, azzal a céllal, hogy minimálisra csökkentsék a leginkább
rászoruló személyek jelenlegi élelmiszer-elosztási programjáról a leginkább
rászoruló személyeket támogató új európai segítségnyújtási alapra történő
átállással kapcsolatos adminisztratív terheket. A programozásra, figyelemmel
kísérésre, értékelésre, valamint a tájékoztatásra és kommunikációra vonatkozó
rendelkezéseket azonban korszerűsítik és egyszerűsítik annak
érdekében, hogy azok arányosak legyenek az alap célkitűzéseinek konkrét
jellegével és megfeleljenek a pontosan körülhatárolt lakossági célcsoportoknak.
A támogathatósági szabályok szintén figyelembe
veszik az alap, illetve az alap végrehajtásában később részt vevő
különböző szereplők jellegét. A rendelet különösen a
költségkategóriák többsége vonatkozásában egyszerűsített
költség-elszámolási módszerekről rendelkezik, a többi kategória esetében
pedig több lehetőséget kínál. A pénzügyi irányítási és kontrollrendszer
ugyancsak a strukturális alapok logikájából ered. Néhány rendelkezést ezenkívül
módosítottak és egyszerűsítettek, hogy azok teljes körűen
megfeleljenek az alap által támogatandó műveletek típusainak, különösen az
előfinanszírozás, a Bizottsághoz benyújtott kifizetési kérelmek tartalma
és az arányos ellenőrzés tekintetében. A partnerszervezetek előzetes
finanszírozási képességei korlátozottak. A tagállamok számára szintén
nehézséget jelenthet a műveletek előfinanszírozásához szükséges
források mobilizálása. Ezen túlmenően valószínűleg azokban a
tagállamokban a legmagasabb a leginkább rászoruló személyek száma, amelyeknek a
legkomolyabb pénzügyi megszorításokkal kell szembenézniük. Ahhoz, hogy ezt a
helyzetet – amely az alap célkitűzéseinek megvalósítását veszélyeztetheti
– kezelni lehessen, az előfinanszírozás szintjét a tagállamnak biztosított
teljes juttatás 11 %-ában állapítják meg. Ez fedezi a segítségnyújtási
kampány első évi költségeinek 90 %-át a technikai segítségnyújtás, a
szállítás, az igazgatási költségek, valamint a kísérő intézkedések
kivételével. 2012/0295 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS
RENDELETE a leginkább rászoruló személyeket támogató
európai segítségnyújtási alapról AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI
UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió
működéséről szóló szerződésre és különösen annak 175. cikke
(3) bekezdésére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek
való továbbítását követően, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális
Bizottság véleményére[1],
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[2], rendes jogalkotási eljárás keretében, mivel: (1) Az Európai Tanács
2010. június 17-i ülésének következtetéseivel összhangban, ahol
elfogadták az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós
stratégiát, az Unió és a tagállamok célul tűzték ki, hogy 2020-ig legalább
20 millióval csökkentik a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatának
kitett emberek számát. (2) Az anyagi vagy akár súlyos
anyagi nélkülözésben élő személyek száma növekszik az Unióban, és
kirekesztettségük mértéke gyakran túl nagy ahhoz, hogy élvezhessék a(z) […]/EU
rendelet [közös rendelkezésekről szóló rendelet], és különösen a(z) […]/EU
rendelet [ESZA-rendelet] aktivizáló intézkedéseinek előnyeit. (3) A Szerződés
174. cikke előírja, hogy átfogó harmonikus fejlődésének
előmozdítása érdekében az Uniónak úgy kell alakítania és folytatnia
tevékenységét, hogy az a gazdasági, társadalmi és területi kohézió
erősítését eredményezze. (4) A leginkább rászoruló
személyeket támogató európai segítségnyújtási alapnak (a továbbiakban: az alap)
meg kell erősítenie a társadalmi kohéziót azáltal, hogy hozzájárul az
Unióban tapasztalható szegénység csökkentéséhez olyan nemzeti programok
támogatásával, amelyek nem pénzügyi jellegű támogatást nyújtanak a
leginkább rászoruló személyeknek az élelmiszerhiány, a hajléktalanság és a
gyermekek anyagi nélkülözésének enyhítése érdekében. (5) A Szerződés
317. cikke értelmében, illetve a megosztott irányítás összefüggésében meg
kell határozni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a Bizottság
számára hatáskörének gyakorlását az Európai Unió általános költségvetésének végrehajtásában,
és egyértelművé kell tenni a tagállamok együttműködéssel kapcsolatos
feladatait. E feltételek alkalmazása révén a Bizottságnak meg kell tudnia
bizonyosodni arról, hogy a tagállamok jogszerűen és szabályosan, illetve
az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési
rendeletről szóló […] tanácsi rendelet[3]
(a továbbiakban: költségvetési rendelet) értelmében a hatékony és eredményes
pénzgazdálkodás elvével összhangban használják fel az alapot. (6) Ezek az előírások
garantálják azt is, hogy a támogatott műveletek megfeleljenek az
alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályoknak, különösen a leginkább rászoruló
személyeknek juttatott termékek biztonságossága tekintetében. (7) A megfelelő pénzügyi
keret meghatározása érdekében a Bizottságnak végrehajtási aktusok által, a
szegénység és az anyagi nélkülözés tekintetében fennálló különbségeket
figyelembe vevő objektív és átlátható módszer alkalmazásával kell
megállapítania a globális források tagállamok szerinti éves felosztását. (8) Az egyes tagállamok operatív
programjainak meg kell határozniuk és indokolniuk kell az anyagi nélkülözés
kezelni kívánt formáit és meg kell fogalmazniuk a nemzeti programok támogatása
keretében a leginkább rászoruló személyeknek történő segítségnyújtás
célkitűzéseit és jellemzőit. További, olyan elemeket is tartalmazniuk
kell, amelyek szükségesek az operatív program eredményes és hatékony
végrehajtásának biztosításához. (9) Az alap hatékonyságának
maximalizálása céljából, különös tekintettel a nemzeti körülményekre, helyénvaló
az operatív programok lehetséges módosítására szolgáló eljárás létrehozása. (10) A tapasztalatok és bevált
gyakorlatok cseréje jelentős hozzáadott értéket képvisel, és a
Bizottságnak elő kell mozdítania ezek terjesztését. (11) Az operatív programok
végrehajtási folyamatának figyelemmel kísérése érdekében a tagállamoknak éves
és záró végrehajtási jelentéseket kell készíteniük, és be kell nyújtaniuk
azokat a Bizottságnak, biztosítva ezáltal, hogy lényeges és naprakész adatok
álljanak rendelkezésre. Ugyanebből a célból a Bizottságnak és valamennyi
tagállamnak – hacsak másképp meg nem állapodnak – évente kétoldalú
felülvizsgálati üléseken kell részt venniük. (12) Az egyes operatív programok
minőségének és kialakításának javítása, valamint az alap eredményességének
és hatékonyságának értékelése érdekében előzetes és utólagos értékeléseket
kell végezni. Ezeket az értékeléseket az operatív program keretében
támogatásban részesülő, leginkább rászoruló személyekkel kapcsolatos
felmérésekkel, valamint szükség esetén a programozási időszakban végzett
értékelésekkel kell kiegészíteni. Ezzel kapcsolatban meg kell határozni a
tagállamok és a Bizottság feladatait. (13) A polgároknak joguk van tudni,
hogy az Unió pénzügyi forrásait miként és milyen célból fektetik be. Az alap
eredményeire vonatkozó információk széles körű terjesztése és a
finanszírozási lehetőségek hozzáférhetőségének és átláthatóságának
biztosítása érdekében részletes tájékoztatási és kommunikációs szabályokat kell
megállapítani, különösen a tagállamok és a kedvezményezettek feladataira
vonatkozóan. (14) A személyes adatok
feldolgozásával és szabad áramlásával összefüggésben a személyek védelmére
vonatkozó uniós jogi aktusok, így különösen a személyes adatok feldolgozása
vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról
szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv[4]
alkalmazandó. (15) Meg kell határozni az alapból
az operatív programokhoz nyújtott társfinanszírozás mértékének legmagasabb
szintjét az uniós források multiplikátor hatásának biztosítása céljából,
egyúttal pedig az időszakos költségvetési nehézségekkel küzdő
tagállamok helyzetére is megoldást kell találni. (16) A jogosultsági időszakra,
valamint az alappal kapcsolatos műveletekre és kiadásokra vonatkozóan
Unió-szerte egységes és méltányos szabályokat kell alkalmazni. A jogosultsági
feltételeknek tükrözniük kell az alap célkitűzéseinek és lakossági
célcsoportjainak sajátos jellegét, többek között a műveletek
megfelelő támogathatósági feltételei, valamint a támogatási formák és a
visszatérítésre vonatkozó szabályok és feltételek révén. (17) A mezőgazdasági
termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló európai parlamenti és
tanácsi rendeletjavaslat[5]
(az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) előírja, hogy az
állami intervencióval vásárolt termékek elhelyezése történhet úgy, hogy a
termékeket az Unió leginkább rászoruló személyei részére történő
élelmiszerosztásra irányuló program rendelkezésére bocsátják, amennyiben a
szóban forgó program ezt lehetővé teszi. Mivel, a körülményektől
függően, az ilyen készletek felhasználásával, feldolgozásával vagy
értékesítésével való élelmiszer-előállítás lehet a legkedvezőbb
gazdasági lehetőség, helyénvaló ebben a rendeletben előírni egy ilyen
lehetőséget. A készletekkel kapcsolatos tranzakciókból származó összegeket
a leginkább rászorulók javára kellene felhasználni, és nem használhatók fel a
tagállamoknak a program társfinanszírozására vonatkozó kötelezettségeinek
csökkentésére. Az intervenciós készletek és az abból eredő bevételek
lehető leghatékonyabb felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottság,
az egységes közös piacszervezésről szóló .…/…./EU rendelet 19. cikke
e) pontjának megfelelően, fogadjon el olyan eljárásokat létrehozó végrehajtási
aktusokat, amelyek révén az intervenciós készletekben lévő termékek
felhasználhatók, feldolgozhatók vagy értékesíthetők a leginkább rászorulók
számára kidolgozott program céljaira. (18) Meg kell határozni az
intézkedések azon típusait, amelyeket a Bizottság vagy a tagállamok
kezdeményezésére – az alapból történő támogatással, technikai
segítségnyújtásként – lehet végrehajtani. (19) A megosztott irányítás elvének
megfelelően – irányítási és kontrollrendszerük révén – elsősorban a
tagállamok feladata operatív programjuk végrehajtása és ellenőrzése. (20) A tagállamoknak megfelelő
intézkedéseket kell elfogadniuk az irányítási és kontrollrendszerek
megfelelő struktúrájának és működésének biztosítására, hogy
tanúskodni lehessen az alap törvényes és szabályos felhasználására vonatkozó
megbízhatóságról. Meg kell határozni a tagállamoknak az operatív programjaik
irányítási és kontrollrendszereivel kapcsolatos, valamint az uniós jogszabályok
szabálytalan alkalmazásának vagy megsértésének megelőzése, felderítése és
korrekciója tekintetében fennálló kötelezettségeit. (21) Ezért a tagállamoknak irányító
hatóságot, igazoló hatóságot és feladatkörében független ellenőrző
hatóságot kell kijelölniük operatív programjaik esetében. A tagállamok számára
az ellenőrző rendszerek felállításával kapcsolatos flexibilitás
érdekében indokolt annak a lehetőségnek a biztosítása, hogy az igazoló
hatóság feladatát az irányító hatóság végezze el. Lehetővé kell tenni,
hogy a tagállamok közreműködő szervezeteket tudjanak kijelölni az irányító
hatóság vagy az igazoló hatóság bizonyos feladatainak az elvégzésére. Ebben az
esetben a tagállamoknak egyértelműen meg kell határozniuk ezek feladatait
és funkcióit. (22) Az irányító hatóság viseli az
elsődleges felelősséget az alap eredményes és hatékony
végrehajtásának vonatkozásában, és így számos funkciót tölt be, amelyek
kapcsolatban állnak a programirányítással, a figyelemmel kíséréssel, a pénzügyi
irányítással és ellenőrzéssel, valamint az operatív projekt
kiválasztásával. Feladatait és funkcióit meg kell határozni. (23) Az igazoló hatóságnak
kifizetési kérelmet kell elkészítenie, és azt be kell nyújtania a Bizottságnak.
Igazolnia kell az éves beszámolók teljességét, pontosságát és hitelességét,
valamint azt, hogy az éves beszámolókban szereplő kiadások megfelelnek a
vonatkozó uniós és nemzeti szabályoknak. Feladatait és funkcióit meg kell
határozni. (24) Az ellenőrző
hatóságnak biztosítania kell, hogy ellenőrzésre kerüljenek az irányítási
és kontrollrendszerek, a megfelelő számú művelet és az éves
beszámolók. Feladatait és funkcióit meg kell határozni. (25) A Bizottság pénzügyi
ellenőrzésre vonatkozó jogkörének sérelme nélkül biztosítani kell a
tagállamok és a Bizottság közötti, e rendelet keretében történő
együttműködést, és meg kell állapítani azokat a feltételeket, amelyek
lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy – a nemzeti rendszerek
ellenőrzésére irányuló stratégia tekintetében – meghatározza a
biztosítékok azon szintjét, amelyet a nemzeti ellenőrző
szervektől meg kell kapnia. (26) Meg kell határozni a Bizottság
hatásköreit és feladatait arra vonatkozóan, hogy ellenőrizhesse az
irányítási és kontrollrendszerek eredményes működését, valamint a
tagállamokat fellépésre szólíthassa fel. A Bizottság hatáskörét ki kell
terjeszteni olyan ellenőrzések elvégzésére, ahol a hatékony és eredményes
pénzgazdálkodással kapcsolatos kérdések állnak a középpontban, annak érdekében,
hogy az alap eredményességéről következtetéseket lehessen levonni. (27) Az uniós költségvetési
kötelezettségvállalásokat évente kell megtenni. A programozás eredményes
irányítása érdekében az időközi kifizetési kérelmekre, az éves egyenleg és
a végső egyenleg kifizetésére vonatkozóan közös szabályokat kell
megállapítani. (28) A Bizottság számára
megfelelő biztosítékok garantálása céljából az időközi kifizetési
kérelmek esetében a visszatérítés mértékének a kifizetési kérelemben foglalt
támogatható költségek 90 %-ának kell lennie. (29) Az operatív program kezdetén
történő előfinanszírozásnak biztosítania kell, hogy a tagállam már az
operatív program elfogadásától támogatást tudjon nyújtani a
kedvezményezetteknek a program végrehajtásához. Az előfinanszírozás
kizárólag erre a célra használható fel, és a kedvezményezetteknek elegendő
támogatást kell kapniuk ahhoz, hogy kiválasztása esetén el tudjanak indítani
egy adott műveletet. (30) Az Unió pénzügyi érdekeinek
védelme érdekében olyan időben korlátozott intézkedéseket kell alkalmazni,
amelyek lehetővé teszik az felhatalmazás által engedélyezésre jogosult
tisztviselő számára a kifizetések megszakítását, amennyiben a
bizonyítékokból arra lehet következtetni, hogy az irányítási és
kontrollrendszer működésében jelentős hiányosságok tapasztalhatók,
bizonyíthatóan kifizetési kérelemmel kapcsolatos szabálytalanság merült fel,
vagy elmarad a számlák vizsgálatához és elfogadásához szükséges dokumentumok
benyújtása. (31) Az Unió pénzügyi érdekeinek
védelme érdekében és a programok végrehajtásának hatékonyságát célzó eszközök
biztosítására olyan intézkedéseket kell alkalmazni, amelyek lehetővé
teszik a Bizottság számára a kifizetések felfüggesztését. (32) Annak biztosítására, hogy az
uniós költségvetésből egy adott pénzügyi évben finanszírozott kiadásokat
az alkalmazandó szabályokkal összhangban használják fel, megfelelő keretet
kell létrehozni a számlák éves vizsgálatához és elfogadásához. E keret
értelmében a kijelölt szerveknek az operatív program vonatkozásában igazgatási
megbízhatósági nyilatkozatot kell benyújtaniuk a Bizottsághoz, és ehhez
csatolniuk kell a hitelesített éves beszámolókat, a záró ellenőrzési
jelentésekről és az elvégzett ellenőrzésekről szóló éves
összefoglalót, valamint egy független ellenőri véleményt és
ellenőrzési jelentést. (33) Részletesen meg kell határozni
a számlák éves vizsgálata és elfogadása tekintetében az alapra alkalmazandó
eljárást, hogy biztosítani lehessen e rendelkezések egyértelmű alapjait és
jogbiztonságát. Fontos rendelkezni arról, hogy a tagállamoknak meglegyen az a
korlátozott lehetőségük, miszerint az éves beszámolóban olyan összeget is
szerepeltethessenek, amely az ellenőrző hatóság által végzett,
folyamatban lévő eljárás tárgyát képezi. (34) Az uniós költségvetés védelme,
valamint annak érdekében, hogy a jogbiztonság szavatolható legyen a tagállamok
számára, helyénvaló, hogy konkrét rendelkezéseket és eljárásokat határozzanak
meg a tagállamok és a Bizottság által végzendő pénzügyi korrekciókra
vonatkozóan, és különösen azokat a körülményeket határozzák meg, amelyek
mellett az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jog megsértése pénzügyi korrekcióhoz
vezethet. (35) Az uniós ellenőrzések
gyakoriságának arányosnak kell lenni az Uniónak az alapból kifizetett
támogatásával. Különösen az elvégzett pénzügyi ellenőrzések számát kell
csökkenteni, amennyiben egy művelet teljes támogatható kiadása nem haladja
meg a 100 000 EUR összeget. Mindazonáltal lehetővé kell tenni az
ellenőrzések bármely időpontban történő elvégzését, amennyiben
bizonyítható a szabálytalanság vagy a csalás, illetve egy ellenőrzési
minta részeként. Annak érdekében, hogy a Bizottság által végzett ellenőrzés
arányos legyen a kockázattal, a Bizottságnak tudnia kell csökkenteni az
operatív programok ellenőrzésével kapcsolatos munkát, amennyiben nincsenek
jelentős hiányosságok, vagy amennyiben az ellenőrző hatóság
megbízható. Az ellenőrzések során teljes körűen figyelembe kell venni
ezenfelül az alap lakossági célcsoportjaira vonatkozó célkitűzéseket és
azok tulajdonságait. (36) A pénzügyi fegyelem
biztosítása érdekében helyénvaló az operatív programok költségvetési
kötelezettségvállalása bármely részének visszavonására vonatkozó rendelkezések
megállapítása, különösen abban az esetben, amikor egy összeg mentesíthető
a visszavonás alól, főként ha a végrehajtási késedelmek olyan
körülményekre vezethetők vissza, amelyek az érintett féltől függetlenek,
rendkívüliek vagy előre nem láthatók, és amelyek minden igyekezet ellenére
is elkerülhetetlen következményekkel járnak. (37) E határozat egyes nem
alapvető elemeinek kiegészítése és módosítása érdekében a Szerződés
290. cikke szerinti jogi aktusok elfogadására felhatalmazást kell adni a
Bizottság részére a következők tekintetében: a tagállamok feladatai a
szabálytalanságok bejelentésével és a szabálytalanul kifizetett összegek
visszatérítésével kapcsolatos eljárásban; a műveletekkel kapcsolatos
információcsere módjai; a megfelelő ellenőrzési nyomvonalat
érintő megállapodások; a nemzeti auditok feltételei; az irányító hatóságok
és igazoló hatóságok kijelölésének kritériumai; az általánosan elfogadott
adathordozók meghatározása és az alkalmazandó pénzügyi korrekció szintjének
megállapítására vonatkozó feltételek. Különösen fontos a Bizottság számára,
hogy megfelelő egyeztetéseket folytasson le az előkészítő munka
során, beleértve a szakértői szinteket is. (38) A Bizottságnak felhatalmazáson
alapuló jogi aktusok előkészítése és megfogalmazása során biztosítania
kell a megfelelő dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács számára
történő egyidejű, idejében és megfelelő módon történő
átadását. (39) A Bizottságot fel kell
hatalmazni arra, hogy végrehajtási aktusok útján határozatot fogadjon el a
következőkről: a globális források tagállamok szerint éves bontásban
történő megállapítása; az adott évre szóló forráselosztás meghatározása az
egyes tagállamok számára; operatív programok elfogadása, kifizetések felfüggesztése;
pénzügyi korrekciók és a kötelezettségvállalás visszavonása esetén a programok
elfogadásáról szóló határozatok módosítása. (40) E rendeletnek a
végrehajtásához egyforma körülmények biztosítására, az éves és a végső
végrehajtási jelentések és a közös mutatók jegyzékének sablonjához, a
végső kedvezményezettekről végzett strukturált felmérések
sablonjához, a tagállam és a Bizottság közötti elektronikus
adatcsererendszerhez, az igazgatási nyilatkozat sablonjához, az
ellenőrzésre vonatkozó stratégia modelljeihez, a véleményhez és az éves
ellenőrzési jelentéshez, az ellenőrzések során gyűjtött adatok
felhasználását érintő szabályokhoz és a kifizetési kérelmek sablonjához
kapcsolódó végrehajtási hatáskörök gyakorlásának összhangban kell lennie a Bizottság
végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési
mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló,
2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi
rendelettel.[6] (41) E rendelet tiszteletben tartja
az alapvető jogokat és betartja különösen az Európai Unió Alapjogi
Chartája által elismert elveket, többek között az emberi méltóság, valamint a
magán- és a családi élet tiszteletben tartását, a személyes adatok védelméhez
való jogot, a gyermekek jogait, az idősek jogait, a nemek közötti
egyenlőséget és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. E rendeletet a
fenti jogokkal és elvekkel összhangban kell alkalmazni. (42) Mivel a rendelet célját,
nevezetesen az uniós társadalmi kohézió javítását és a szegénység és a
társadalmi kirekesztés elleni küzdelem előmozdítását tagállami szinten nem
lehet kielégítően megvalósítani, uniós szinten azonban azok jobban
megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló
Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével
összhangban. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez
a rendelet nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: I. CÍM ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. cikk Tárgy (1)
E rendelet a 2014. január 1. és
2020. december 31. közötti időszakra létrehozza a leginkább
rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapot (a továbbiakban:
az alap), és meghatározza az alap célkitűzéseit, támogatásának hatókörét,
a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat és elosztásuk feltételeit, valamint
megállapítja az alap eredményességének biztosításához szükséges szabályokat. 2. cikk Fogalommeghatározások
A következő meghatározásokat kell alkalmazni: 1. „leginkább rászoruló személyek”:
olyan természetes személyek, egyének, vagy az e személyekből álló
családok, háztartások vagy csoportok, akiknek rászorultságát a nemzeti
illetékes hatóságok által elfogadott, vagy a partnerszervezetek által
megállapított és az említett illetékes hatóságok által jóváhagyott objektív
kritériumok szerint határozták meg; 2. „partnerszervezet”: olyan
közszervezet vagy nonprofit szervezet, amely közvetlenül vagy más
partnerszervezetek révén élelmiszert és árukat juttat a leginkább rászoruló
személyekhez, és amelynek műveleteit a 29. cikk (3) bekezdésének
b) pontja értelmében az irányító hatóság választja ki; 3. „nemzeti program”: bármely program,
amely az alap célkitűzéseivel legalább részben megegyező
célkitűzésekkel rendelkezik, és amelyet valamely közszervezet vagy
nonprofit szervezet hajt végre nemzeti, regionális vagy helyi szinten; 4. „művelet”: az érintett operatív
program irányító hatósága által vagy hatáskörében kiválasztott projekt,
szerződés vagy intézkedés, amely hozzájárul a kapcsolódó operatív program
célkitűzéseihez; 5. „befejezett művelet”: olyan
művelet, amelyet fizikailag befejeztek vagy teljes körűen
végrehajtottak, és amellyel kapcsolatban a kedvezményezettek minden kifizetést
elvégeztek, és a megfelelő operatív programból származó támogatást kifizették
a kedvezményezettek részére; 6. „kedvezményezett”: a
közszférához vagy a magánszférához tartozó szerv, amely felelős a
műveletek kezdeményezéséért vagy azok kezdeményezéséért és
végrehajtásáért; 7. „végső kedvezményezett”: az
élelmiszert vagy termékeket kapó, illetve a kísérő intézkedések
előnyeit élvező leginkább rászoruló személyek; 8. „közpénzekből folyósított
támogatás”: olyan művelethez nyújtott pénzügyi támogatás, amely nemzeti,
regionális vagy helyi közhatóságok költségvetéséből, az Unió alaphoz
kapcsolódó költségvetéséből, közjogi intézmények költségvetéséből,
közhatóságok társulásainak vagy a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv 1. cikkének (9) bekezdése szerinti közjog hatálya alá
tartozó intézményeknek a költségvetéséből származik; 9. „közreműködő szervezet”:
közjogi vagy magánjogi intézmény, amely irányító vagy igazoló hatóság
illetékessége alatt jár el, vagy ilyen hatóság nevében hajt végre feladatokat a
műveleteket végrehajtó kedvezményezettek vonatkozásában; 10. „számviteli év”: a július 1. és
június 30. közötti időszak, kivéve az első számviteli évet,
amelynek tekintetében ez a kiadások támogathatóságának első napjától
2015. június 30-ig tartó időszak; az utolsó számviteli év
2022. július 1-től 2023. június 30-ig tart; 11. „pénzügyi év”: január 1-jétől
december 31-ig tartó időszak. 3. cikk Célkitűzések Az alap azáltal ösztönzi a társadalmi kohéziót az
Unión belül, hogy az Európa 2020 stratégiának megfelelően
hozzájárul a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatának kitett lakosok
számát legalább 20 millióval csökkenteni kívánó célkitűzés
megvalósításához. Az alap a leginkább rászoruló személyek számára nyújtott nem
pénzügyi jellegű támogatás biztosításával hozzájárul az Unión belüli
szegénység legsúlyosabb formáinak enyhítésére irányuló konkrét célkitűzés
megvalósításához. E célkitűzés megvalósításának mérése az alapból
támogatásban részesülő személyek számával történik. 4. cikk A támogatás
hatóköre (1) Az alap olyan nemzeti
programokat támogat, amelyek keretében a hajléktalanok és a gyermekek számára
személyes felhasználásra szánt élelmiszert és alapvető fogyasztási
cikkeket juttatnak a leginkább rászoruló személyek számára. (2) Az alap az élelmiszer- és
termékelosztást kiegészítő, a leginkább rászoruló személyek újbóli
társadalmi beilleszkedéséhez hozzájáruló kísérő intézkedéseket is
támogathat. (3) Az alap ösztönzi a kölcsönös
tanulást, a hálózatépítést és a bevált gyakorlatok terjesztését a leginkább
rászoruló személyeknek nyújtott nem pénzügyi jellegű támogatás területén. 5. cikk Alapelvek (1)
Az Unió költségvetésének az alap számára juttatott
részét a tagállamok és a Bizottság közötti megosztott irányítás keretében
hajtják végre a költségvetési rendelet 55. cikke (1) bekezdése
b) pontjának megfelelően, a Bizottság kezdeményezésére végzett
technikai segítségnyújtás kivételével, amelyet a költségvetési rendelet
55. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlen
irányítás keretében hajtanak végre. (2)
A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk
kell, hogy az alapból származó támogatás összhangban legyen az Unió
politikáival és prioritásaival, és kiegészítse az Unió más eszközeit. (3)
Az alapból származó támogatást a Bizottság és a
tagállamok közötti szoros együttműködés révén kell megvalósítani. (4)
A tagállamok és az általuk erre a célra kijelölt
hatóságok feladata az operatív programok végrehajtása és az e rendelet szerinti
feladataik elvégzése a tagállam intézményi, jogi és pénzügyi kereteinek
megfelelően és e rendelet betartásával. (5)
Az alap végrehajtására és felhasználására –
különösen a pénzügyi és igazgatási források felhasználására – vonatkozó, a
jelentéstétellel, értékeléssel, irányítással és ellenőrzéssel kapcsolatos
intézkedéseknek figyelembe kell venniük az arányosság elvét a kiutalt támogatás
mértékének tekintetében. (6)
A saját felelősségi körüknek megfelelően
a Bizottság és a tagállamok biztosítják az összhangot az Európai Szociális
Alappal, valamint más uniós politikákkal és eszközökkel. (7)
A Bizottság, a tagállamok és a kedvezményezettek a
hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét alkalmazzák a költségvetési
rendelet 26. cikkének megfelelően. (8)
A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk
kell az alap eredményességét, különösen a figyelemmel kísérés, jelentéstétel és
értékelés révén. (9)
A Bizottság és a tagállamok az alappal kapcsolatos
szerepüket a kedvezményezettek adminisztratív terhei csökkentésének céljával
látják el. (10)
A Bizottság és a tagállamok biztosítják a nemek
közötti egyenlőség és a nemi dimenzió elvének integrálását az alap
végrehajtásának különböző szakaszaiban. A Bizottság és a tagállamok
megteszik a megfelelő lépéseket a nemen, faji vagy etnikai származáson,
valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális
irányultságon alapuló bármilyen megkülönböztetés megakadályozása érdekében az
alaphoz való hozzáférés igénybevétele során. (11)
Az alap által finanszírozott műveletek
megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti jogoknak. Az alap különösen csak olyan
élelmiszer- vagy termékelosztás támogatására használható fel, amely megfelel a
fogyasztói termékbiztonságra vonatkozó uniós jogszabálynak. (12)
A tagállamok és a kedvezményezettek objektív
kritériumok alapján választják ki az élelmiszer-ipari termékeket és árukat. Az
élelmiszer-ipari termékek és adott esetben áruk kiválasztási szempontjai
ugyancsak figyelembe veszik az éghajlati és környezeti vonatkozásokat,
különösen az élelmiszer-hulladék csökkentése céljából. II. CÍM FORRÁSOK ÉS PROGRAMOZÁS 6. cikk Globális
források (1)
A 2014–2020 közötti időszak vonatkozásában az
alapból finanszírozandó költségvetési kötelezettségvállalások tekintetében
rendelkezésre álló globális források összege 2011. évi árakon
2 500 000 000 EUR, a II. mellékletben meghatározott
éves bontásban. (2)
A programozás, majd az Unió általános
költségvetésébe történő későbbi belefoglalás céljából a globális
források összegének évi 2 %-os indexálására kerül sor. (3)
A Bizottság végrehajtási aktusok révén határozatot
fogad el a globális források tagállamok szerint éves bontásban történő
megállapításáról, a(z) […]/EU rendelet (közös rendelkezésekről szóló
rendelet) 84. cikke (5) bekezdésével összhangban, az e cikk
(4) bekezdésének sérelme nélkül, az Eurostat által meghatározott alábbi mutatók
figyelembevételével: a) a súlyos anyagi nélkülözésben élő
lakosság; b) az alacsony munkaintenzitású
háztartásokban élő lakosság. (4)
A globális források 0,35 %-át a Bizottság
kezdeményezésére technikai segítségnyújtásra kell fordítani. 7. cikk Operatív
program (1)
E rendelet hatálybalépésétől számított három
hónapon belül minden tagállam egy, a 2014. január 1. és
2020. december 31. közötti időszakra vonatkozó operatív
programot nyújt be a Bizottságnak, amely a következőket tartalmazza: a) Az anyagi nélkülözés operatív program
keretében orvosolandó formájának (formáinak) meghatározása és kiválasztásuk
indokolása, valamint az anyagi nélkülözés orvosolni kívánt típusainak és az
élelmiszer- és termékelosztás, valamint a biztosítani kívánt kísérő
intézkedések fő jellemzőinek és célkitűzéseinek leírása, a
14. cikkel összhangban elvégzett előzetes értékelés eredményeire
figyelemmel; b) az anyagi nélkülözés egyes orvosolni
kívánt típusainak megfelelő nemzeti program(ok) ismertetése; c) a leginkább rászoruló személyekre
vonatkozó támogathatósági szempontokat meghatározó mechanizmus bemutatása,
szükség esetén az anyagi nélkülözés orvosolni kívánt típusa szerinti bontásban; d) a műveletekre vonatkozó kiválasztási
szempontok és a kiválasztási mechanizmus – szükség esetén az anyagi nélkülözés
orvosolni kívánt típusa szerint megkülönböztetett – bemutatása; e) a partnerszervezetekre vonatkozó
kiválasztási szempontok, szükség esetén az anyagi nélkülözés orvosolni kívánt
típusa szerinti bontásban; f) az Európai Szociális Alapnak
kiegészítő jelleget biztosító mechanizmus bemutatása; g) az operatív programok végrehajtására
vonatkozó rendelkezések ismertetése, amely tartalmazza az irányító hatóság,
adott esetben az igazoló hatóság, az ellenőrző hatóság és azon szerv
megnevezését, amely számára a Bizottság kifizetéseket teljesít, valamint a
figyelemmel kísérési eljárás leírását; h) az illetékes regionális, helyi és más
állami hatóságoknak, valamint a civil társadalmat képviselő testületeknek
és az egyenlőség és megkülönböztetésmentesség ügyét támogató
szervezeteknek az operatív program előkészítésében történő
részvételét biztosító intézkedések ismertetése; i) a 25. cikk (2) bekezdése
szerinti technikai segítségnyújtás tervezett alkalmazásának leírása, beleértve
a kedvezményezettek operatív programok végrehajtásával kapcsolatos igazgatási
kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket; j) pénzügyi terv, amely az alábbi
táblázatokat tartalmazza: i. az alapból származó támogatásra
tervezett pénzügyi előirányzat összegének évenkénti bontását, valamint a
társfinanszírozás mértékét a 18. cikkel összhangban tartalmazó táblázat; ii. az operatív programokból származó
támogatásra vonatkozó teljes pénzügyi előirányzat összegét az anyagi
nélkülözés orvosolni kívánt típusa szerinti bontásban, valamint a
megfelelő kísérő intézkedéseket az egész programozási időszakra
ismertető táblázat. Az e) pontban említett, élelmiszert és
termékeket közvetlenül szállító partnerszervezetek az anyagi támogatásnyújtást
kiegészítő tevékenységeket vállalnak, amelyek célja a leginkább rászoruló
személyek társadalmi integrációjának megvalósítása, függetlenül attól, hogy az
alap támogatja-e ezeket a tevékenységeket. (2)
Az operatív programokat a tagállam vagy a tagállam
által kijelölt hatóság dolgozza ki az illetékes regionális, helyi és más állami
hatóságokkal, valamint a civil társadalmat képviselő testületekkel és az
egyenlőség és megkülönböztetésmentesség ügyét támogató szervezetekkel
együttműködésben. (3)
A tagállamok az I. mellékletben meghatározott
sablon szerint készítik el az operatív program tervezetét. 8. cikk Az operatív
program elfogadása (1)
A Bizottság értékeli az operatív program
összhangját e rendelettel, valamint annak az alap célkitűzéseihez való
hozzájárulását, figyelembe véve a 14. cikkel összhangban elvégzett
előzetes értékelést. (2)
A Bizottság az operatív program benyújtását
követő három hónapon belül észrevételeket tehet. A tagállam megadja a
Bizottság számára az összes további szükséges információt és adott esetben
felülvizsgálja a javasolt operatív programot. (3)
A Bizottság végrehajtási aktus útján legkésőbb
a tagállam általi hivatalos benyújtást követő hat hónapon belül, de
2014. január 1-jénél nem korábban elfogadja az operatív programot,
feltéve hogy a Bizottság által a (2) bekezdés értelmében tett
észrevételeket kielégítő módon figyelembe vették. 9. cikk Az operatív
program módosítása (1)
A tagállamok az operatív program módosítására
vonatkozó kérelmet nyújthatnak be. Ehhez csatolni kell a felülvizsgált operatív
programot és a módosítás indokolását. (2)
A Bizottság értékeli az (1) bekezdés szerint
megadott információkat, figyelembe véve a tagállam által benyújtott indokolást.
A Bizottság észrevételeket tehet, a tagállam pedig megadja a Bizottság számára
az összes szükséges további információt. (3)
A Bizottság a tagállam általi hivatalos benyújtásuk
után legkésőbb öt hónappal végrehajtási aktusok útján jóváhagyja az
operatív programok módosítását, feltéve hogy a Bizottság által tett
észrevételeket kielégítő módon figyelembe vették. 10. cikk Platform A Bizottság a leginkább rászoruló személyek
részére biztosított nem pénzügyi jellegű segítségnyújtás területén
folytatott tapasztalatcsere ösztönzése, kapacitás- és hálózatépítés
elősegítése, valamint a lényeges eredmények terjesztése céljából uniós
szintű platformot hoz létre. A Bizottság ezenfelül évente legalább egy
alkalommal tanácskozik a partnerszervezeteket uniós szinten képviselő
szervezetekkel az alapból származó támogatás megvalósulásáról. III. CÍM NYOMON KÖVETÉS, ÉRTÉKELÉS, TÁJÉKOZTATÁS
ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 11. cikk Végrehajtási
jelentések és mutatók (1)
2015-tól 2022-ig minden év június 30-ig a tagállam
éves jelentést nyújt be a Bizottságnak az operatív program előző
pénzügyi évben történt végrehajtásáról. (2)
A tagállamok az éves végrehajtási jelentés
tervezetét a Bizottság által elfogadott sablon szerint készítik el, beleértve a
közös ráfordítás- és eredményességi mutatók jegyzékét. (3)
Az éves végrehajtási tervek akkor fogadhatóak el,
ha tartalmazzák a (2) bekezdésben említett sablonnak megfelelően
előírt valamennyi információt, a közös mutatókat is beleértve. Amennyiben
a jelentés nem elfogadható, a Bizottság az éves végrehajtási jelentés
kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül tájékoztatja erről
az érintett tagállamot. Amennyiben a Bizottság az előírt határidőn
belül nem küldi el az értesítést, a jelentést elfogadottnak kell tekinteni. (4)
A Bizottság megvizsgálja az éves végrehajtási
jelentést, és annak kézhezvételétől számított két hónapon belül
tájékoztatja a tagállamot az észrevételeiről. Amennyiben a Bizottság nem tesz észrevételeket a
fenti határidőkön belül, akkor a jelentéseket elfogadottnak kell
tekinteni. (5)
A tagállamok 2023. szeptember 30-ig záró
jelentést nyújtanak be az operatív program végrehajtásáról. A tagállamoknak a Bizottság által elfogadott
sablon szerint kell elkészíteniük a záró végrehajtási jelentés tervezetét. A Bizottság megvizsgálja a záró végrehajtási
jelentést, és annak kézhezvételétől számított öt hónapon belül
tájékoztatja a tagállamot az észrevételeiről. Amennyiben a Bizottság nem tesz észrevételeket a
fenti határidőkön belül, akkor a jelentéseket elfogadottnak kell
tekinteni. (6)
A Bizottság végrehajtási aktus útján elfogadja az
éves végrehajtási jelentés sablonját, beleértve a közös mutatók jegyzékét,
valamint a záró végrehajtási jelentés sablonját. A végrehajtási aktus
elfogadására a 60. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó
bizottsági eljárás szerint kerül sor. (7)
A Bizottság észrevételeket tehet az operatív
program végrehajtására vonatkozóan. Az irányító hatóság három hónapon belül
tájékoztatja a Bizottságot a végrehajtott korrekciós intézkedésekről. (8)
Az irányító hatóságnak az egyes éves végrehajtási
jelentések és a záró végrehajtási jelentések tartalmáról összefoglalót kell
közzétennie. 12. cikk Kétoldalú
felülvizsgálati ülés (1)
A Bizottság és az egyes tagállamok 2014-től
2022-ig – eltérő megállapodás hiányában – évente legalább egy alkalommal
összeülnek, hogy megvizsgálják az operatív program végrehajtása terén elért
előrelépéseket, figyelembe véve az éves végrehajtási jelentést és adott
esetben a 11. cikk (7) bekezdésében említett bizottsági
észrevételeket. (2)
A kétoldalú felülvizsgálati ülés elnöki tisztségét
a Bizottság tölti be. (3)
A tagállam biztosítja, hogy az ülés után
megfelelően nyomon kövessék a Bizottság esetleges észrevételeit. 13. cikk Az értékelésre
vonatkozó általános rendelkezések (1)
A tagállamok biztosítják az értékelések
elvégzéséhez szükséges forrásokat, továbbá az értékelésekhez szükséges – többek
között a 11. cikkben említett közös mutatókra vonatkozó – adatok
előállításához és gyűjtéséhez szükséges eljárások rendelkezésre
állását. (2)
Az értékeléseket az operatív program
végrehajtásáért felelős hatóságoktól független szakértők végzik.
Minden értékelést teljes egészében nyilvánosságra kell hozni. 14. cikk Előzetes
értékelés (1)
A tagállamok valamennyi operatív program
vonatkozásában előzetes értékelést végeznek. (2)
Az előzetes értékelést az operatív programok
előkészítéséért felelős hatóság felelősségi körében kell
elvégezni. Ezt az operatív programmal egyidejűleg, vezetői
összefoglalóval együtt kell benyújtani a Bizottságnak. (3)
Az előzetes értékelés a következőket méri
fel: a) a 2020-ig a szegénység és társadalmi
kirekesztés kockázatának kitett lakosok számának 20 millióval történő
csökkentésére irányuló uniós célkitűzés megvalósításához való
hozzájárulást, tekintettel az anyagi nélkülözés kiválasztott orvosolni kívánt
típusára, és figyelembe véve a szegénység és társadalmi kirekesztés, valamint
az anyagi nélkülözés tekintetében felmerülő nemzeti szükségleteket; b) a javasolt operatív program belső
koherenciáját, valamint annak összefüggését más kapcsolódó pénzügyi
eszközökkel; c) a költségvetési források elosztása és az
operatív program célkitűzései közötti összhangot; d) a várható teljesítmények eredményekhez
való hozzájárulását; e) az operatív program figyelemmel kísérését
és az értékelések elvégzéséhez szükséges adatok gyűjtését végző
eljárások alkalmasságát. 15. cikk Értékelés a
programozási időszak során (1)
Az irányító hatóság a programozási időszak
során értékeléseket készíthet az operatív program eredményességéről és
hatékonyságáról. (2)
Az irányító hatóságnak 2017-ben és 2021-ben a
Bizottság által biztosított sablon szerint strukturált felmérést kell
készítenie a végső kedvezményezettekről. A Bizottság végrehajtási
aktus útján fogadja el ezt a sablont. A végrehajtási aktus elfogadására a
60. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás
szerint kerül sor. (3)
A Bizottság saját kezdeményezésére elvégezheti az
operatív programok értékelését. 16. cikk Utólagos
értékelés A Bizottság saját kezdeményezésére és a
tagállamokkal szoros együttműködésben, külső szakértők
segítségével utólagos értékelést végez a kapott eredmények
eredményességéről és fenntarthatóságáról, valamint az alap hozzáadott
értékének felmérése céljából. Az utólagos értékelést 2023. december 31-ig
kell befejezni. 17. cikk Tájékoztatás
és kommunikáció (1)
Az alap által támogatott intézkedésekről a
tagállam információt szolgáltat, és népszerűsíti azokat. A tájékoztatás
címzettjei a leginkább rászoruló személyek, a média és a szélesebb közönség. A
tájékoztatásnak ki kell emelnie az Unió szerepét és biztosítania kell az
alapból származó hozzájárulás láthatóságát. (2)
Az alapból származó támogatás átláthatóságának
biztosítása érdekében az irányító hatóság CSV vagy XML formátumban
nyilvántartást vezet az alap által támogatott műveletekről, amelyet
egy weboldalon hozzáférhetővé tesznek. A nyilvántartás legalább a
kedvezményezett nevére, lakcímére és a kiutalt uniós támogatásra, valamint az
anyagi nélkülözés orvosolni kívánt típusára vonatkozó adatokat tartalmazza. A műveletek jegyzékét legalább tizenkét
havonta aktualizálni kell. (3)
Egy művelet végrehajtása során a
kedvezményezettek és a partnerszervezetek úgy tájékoztatják a nyilvánosságot az
alaptól kapott támogatásról, hogy a nyilvánosság számára jól látható helyen, az
élelmiszer, a termékek és a kísérő intézkedések biztosításának valamennyi
helyszínén – kivéve, ha az elosztás körülményei miatt erre nincs lehetőség
– legalább egy (minimum A3-as méretű) plakátot helyeznek el, amely
tájékoztatást ad a műveletről, többek között az Uniótól kapott
pénzügyi támogatásról. A saját weboldallal rendelkező
kedvezményezettek és partnerszervezetek rövid leírást is közölnek a
műveletről, megemlítve annak céljait és az elért eredményeket, és
kiemelve az Uniótól kapott pénzügyi támogatást. (4)
A kedvezményezett és a partnerszervezetek
valamennyi tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali intézkedésükben elismerik
az alapból a művelet számára nyújtott támogatást, feltüntetve az Unió
jelképét, valamint az Unióra és az alapra utaló hivatkozást. (5)
Az irányító hatóság a (2) bekezdéssel összhangban
tájékoztatja a kedvezményezetteket a műveletek jegyzékének
közzétételéről. Az irányító hatóság tájékoztatási és nyilvánosságra
hozatali segédanyagokat biztosít, beleértve elektronikus formátumú sablonokat,
hogy megkönnyítse a kedvezményezettek és a partnerszervezetek számára a (3)
bekezdés szerinti kötelezettségeik teljesítését. (6)
A személyes adatok e cikk értelmében történő
feldolgozása során az irányító hatóság, valamint a kedvezményezettek és a
partnerszervezetek a 95/46/EK irányelvnek megfelelően járnak el. IV. CÍM AZ ALAPBÓL SZÁRMAZÓ PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS 18. cikk Társfinanszírozás (1)
Az operatív program társfinanszírozási aránya nem
lehet magasabb a támogatható közkiadások 85 %-ánál. (2)
A Bizottság operatív programot elfogadó határozata
rögzíti az operatív program esetében alkalmazandó társfinanszírozási arányt és
az alapból igénybe vehető támogatás maximális összegét. (3)
A Bizottság kezdeményezésére vagy nevében
végrehajtott technikai segítségnyújtási intézkedések 100 %-os finanszírozási
aránya engedélyezett. 19. cikk Kifizetések
emelése az átmeneti költségvetési nehézségekkel küzdő tagállamok esetében (1)
A tagállam kérésére az időközi kifizetést és a
végső egyenleg összegét az operatív programra vonatkozó társfinanszírozási
arányhoz képest 10 százalékponttal növelt szintnek megfelelő
összeggel lehet megemelni. A megemelt arány, amely nem lépheti túl a
100 %-ot, az olyan kifizetési kérelmekre vonatkozik, amelyek azzal a
számviteli időszakkal kapcsolatosak, amelyre a tagállam a kérelmét benyújtotta,
és az azt követő számviteli időszakokra, amelyek során a tagállam
megfelel az alábbi feltételek egyikének: a) amennyiben az érintett tagállam bevezette
az eurót, makrofinanszírozási támogatást kap az Uniótól a
407/2010/EU tanácsi rendelettel[7]
összhangban; b) amennyiben az érintett tagállam nem
vezette be az eurót, középtávú finanszírozási támogatást kap a
332/2002/EK tanácsi rendelet[8]
értelmében; c) a finanszírozási támogatás folyósítása az
Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásáról szóló szerződés szerint
történik. (2)
Az (1) bekezdésben foglaltak ellenére az
időközi kifizetések és a végsőegyenleg-kifizetések révén nyújtott
uniós támogatás nem haladhatja meg a közpénzekből folyósított támogatást
és az operatív programot jóváhagyó bizottsági határozatban előírt, az
alapból nyújtott támogatás legmagasabb összegét. 20. cikk Jogosultsági
időszak (1)
A kiadás abban az esetben jogosult az operatív
programból származó támogatásra, ha az a kedvezményezettnél
2014. január 1. és 2022. december 31. között merül fel, és
annak kifizetését ugyanebben az időszakban teljesítik. (2)
Az operatív programból nem ítélhető meg
támogatás olyan műveletekre, amelyeket fizikailag befejeztek vagy teljes
egészében végrehajtottak, mielőtt az operatív program finanszírozására
irányuló kérelmet a kedvezményezett az irányító hatósághoz benyújtotta,
tekintet nélkül arra, hogy a kedvezményezett teljesítette-e az összes
kapcsolódó kifizetést. (3)
E cikk nem érinti a Bizottság kezdeményezésére
történő technikai segítségnyújtásra való jogosultság 25. cikkben
leírt szabályait. (4)
Az operatív program módosítása esetén a módosítás
miatt támogathatóvá váló kiadás csak a módosítási kérelem Bizottságnak
történő benyújtásának időpontjától kezdve támogatható. 21. cikk A
műveletek támogathatósága (1)
Az operatív program által támogatott
műveleteket az operatív program által érintett tagállamban valósítják meg. (2)
A műveletek abban az esetben támogathatók az operatív
programból, ha méltányos és átlátható eljárásban, az operatív programban
meghatározott feltételek alapján választották ki azokat. (3)
A hajléktalanoknak és a gyermekeknek szánt
élelmiszert és termékeket maguk a partnerszervezetek is beszerezhetik. Az élelmiszert és termékeket
közszervezet is megvásárolhatja, és díjmentesen a partnerszervezetek rendelkezésére
bocsáthatja. Ebben az esetben az élelmiszer az egységes közös
piacszervezésről szóló …/.../EU rendelet 15. cikkének
megfelelően rendelkezésre bocsátott intervenciós készletekből
származó termékek felhasználásából, feldolgozásából vagy értékesítéséből
is származhat, feltéve, hogy ez a gazdaságilag legkedvezőbb lehetőség,
és nem késlelteti indokolatlanul az élelmiszerek partnerszervezetekhez való szállítását.
Minden olyan összeg, amely e készletekkel kapcsolatos ügyletből származik,
a leginkább rászoruló személyek javára használandó fel, és nem használható fel
a tagállamok e rendelet 18, cikkében előírt, a program
társfinanszírozására vonatkozó kötelezettségeinek csökkentésére. A Bizottság az egységes
piacszervezésről szóló …/.../EU rendelet 19. cikke e) pontjának értelmében
elfogadott eljárásokat alkalmazza, melyek szerint az intervenciós készleteket felhasználhatók, feldolgozhatók vagy értékesíthetők e rendelet .céljaira annak érdekében, hogy az
intervenciós készletek és a belőlük származó bevételek a lehető
leghatékonyabb módon kerüljenek felhasználásra. (4)
Ezt az anyagi támogatásnyújtást díjmentesen kell
eljuttatni a leginkább rászoruló személyekhez. (5)
Az alapból támogatásban részesülő valamely
művelet más uniós eszközből nem kaphat támogatást. 22. cikk A támogatás
formái Az alap vissza nem fizetendő támogatások,
beszerzés, illetve ezek kombinációjának formájában nyújt segítséget a
tagállamoknak. 23. cikk A támogatás
formái (1)
A támogatás az alábbi formákban valósulhat meg: a) a ténylegesen felmerült és kifizetett
támogatható költségek visszatérítése; b) egységköltségek alapján történő
visszatérítés; c) közpénzekből folyósított
egyösszegű, 100 000 EUR-t nem meghaladó támogatás; d) százalékban meghatározott átalánydíjas
finanszírozás alkalmazása egy vagy több meghatározott költségkategóriára. (2)
Az (1) bekezdésben leírt lehetőségek
kombinálása csak akkor lehetséges, ha azok különböző költségkategóriákra
vonatkoznak, illetve ha egy művelet egymást követő szakaszaiban
használják fel azokat. (3)
Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában
említett összegek meghatározása a következők alapján történik: a) igazságos, méltányos és
ellenőrizhető számítási módszerrel, amely a következők
valamelyikén alapul: i. statisztikai adatok vagy más objektív
információk; vagy ii. az egyes kedvezményezettek ellenőrzött
múltbeli adatai vagy a szokásos költségelszámolási gyakorlatuk alkalmazása; b) a teljes egészében az érintett tagállam
által finanszírozott támogatási rendszerekben hasonló típusú művelet és
kedvezményezett esetén alkalmazott módszerek és ezeknek megfelelő
egységköltségek, egyösszegű és átalánydíjas kifizetések; c) e rendeletben meghatározott ráták; d) eseti alapú kiszámítás az
előzőleg az irányító hatóság által jóváhagyott költségvetés-tervezet
alapján, amennyiben a közpénzekből folyósított támogatás összege nem
haladja meg a 100 000 EUR-t. (4)
Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában
említett formákban kiszámított összegek a VI. cím alkalmazása céljából a
kedvezményezettnél felmerült és általa kifizetett, támogatható kiadásoknak
tekintendők. (5)
Az egyes műveletek támogatásának feltételeit
meghatározó dokumentum rögzíti a művelet költségeinek kiszámítására
alkalmazandó módszert és a vissza nem fizetendő támogatás folyósításának
feltételeit. 24. cikk A költségek
elszámolhatósága (1)
Az operatív programból támogatható költségek a
következők: a) az élelmiszer, illetve a hajléktalanok
vagy a gyermekek számára személyes felhasználásra szánt alapvető
fogyasztási cikkek beszerzésének költségei; b) amennyiben közszervezet a hajléktalanok
és a gyermekek számára személyes felhasználásra szánt élelmiszert és alapvető
fogyasztási cikket vásárol és partnerszervezetek számára továbbítja azokat, az
élelmiszernek és a termékeknek a partnerszervezetek raktárába történő
szállításának költségei, az a) pontban említett költségek 1 %-ának
megfelelő átalányösszegként megadva; c) a partnerszervezetek által viselt
igazgatási, szállítási és raktározási költségek, az a) pontban említett
költségek 5 %-ának megfelelő átalányösszegként megadva; d) a támogatást a leginkább rászoruló
személyekhez közvetlenül eljuttató partnerszervezetek által vállalt, a
társadalmi beilleszkedés megvalósítását célzó tevékenységek bejelentett
költségei, az a) pontban említett költségek 5 %-ának megfelelő
átalányösszegként megadva; e) a 25. cikk értelmében felmerülő
költségek. (2)
A következő költségek nem jogosultak az operatív
programból származó támogatásra: a) hitelkamat; b) a használt cikkek költségei; c) hozzáadottérték-adó. Támogathatók azonban
a 2006/112/EK tanácsi irányelv 13. cikke (1) bekezdésének
első albekezdése értelmében adóalanynak nem minősülő kategóriába
nem tartozó kedvezményezett által fizetett, a héára vonatkozó nemzeti
jogszabályok alapján nem visszaigényelhető héaösszegek[9]. 25. cikk Technikai
segítségnyújtás (1)
A Bizottság kezdeményezésére vagy nevében az éves
elosztható források legfeljebb 0,35 %-áig az alapból finanszírozhatók az e
rendelet végrehajtásához szükséges előkészítő, figyelemmel kísérési,
igazgatási és technikai segítségnyújtási, auditálási, tájékoztatási,
ellenőrzési és értékelési intézkedések, valamint a platformhoz kapcsolódó
tevékenységek, a 10. cikknek megfelelően. (2)
A tagállamok kezdeményezésére az alapból
elkülönített források legfeljebb 4 %-áig az operatív programból
finanszírozhatók az e rendelet végrehajtásához szükséges előkészítő,
irányítási, figyelemmel kísérési, igazgatási és technikai segítségnyújtási,
auditálási, tájékoztatási, ellenőrzési és értékelési intézkedések. Az
alapból ugyancsak finanszírozható a partnerszervezetek számára biztosított
technikai segítségnyújtás és kapacitásépítés. V. CÍM IRÁNYÍTÁS ÉS ELLENŐRZÉS 26. cikk A
tagállami irányítási és kontrollrendszerek általános elvei Az irányítási és kontrollrendszerek
biztosítják az alábbiakat: a) az irányításban és az
ellenőrzésben érintett szervezetek feladatainak leírása, valamint a
feladatok megosztása az egyes szervezeteken belül; b) a feladatköröknek e szervezeteken
belüli és e szervezetek közötti szétválasztása elvének való megfelelés; c) a bejelentett kiadások
helytállóságát és szabályszerűségét szavatoló eljárások; d) informatikai rendszerek számviteli
célokra, pénzügyi adatok és mutatószámok tárolására és közlésére, figyelemmel
kísérési és pénzügyi jelentéstételi célokra; e) jelentéstételi és figyelemmel
kísérési rendszerek olyan esetben, amikor a felelős szervezet egy másik
szervezetet bíz meg a feladatok elvégzésével; f) az irányítási és kontrollrendszerek
működésének ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályok; g) megfelelő ellenőrzési
nyomvonalat biztosító rendszerek és eljárások; h) a szabálytalanságok – beleértve a
csalást is – megelőzése, azonosítása és kijavítása, valamint a
jogosulatlanul kifizetett összegek és az esetleges kamatok visszafizettetése. 27. cikk A
tagállamok felelőssége (1)
A tagállamok teljesítik az irányítási,
ellenőrzési és auditálási kötelezettségeket, továbbá vállalják az ezek eredményeként
jelentkező feladatokat, amelyeket a költségvetési rendeletben és az e
rendeletben a megosztott irányítással kapcsolatban meghatározott szabályok
megállapítanak. A megosztott irányítás elve szerint a tagállamok felelősek
az operatív programok irányításáért és ellenőrzéséért. (2)
A tagállamoknak meg kell akadályozniuk, fel kell
deríteniük és orvosolniuk kell a szabálytalanságokat, és a jogtalanul
kifizetett összegeket vissza kell téríttetniük a kései fizetésre érvényes
kamattal együtt. E szabálytalanságokat jelenteniük kell a Bizottságnak és
folyamatosan tájékoztatniuk kell a Bizottságot a vonatkozó igazgatási és jogi
eljárások eredményeiről. Amennyiben valamely, a kedvezményezettnek
jogtalanul kifizetett összeg nem téríttethető vissza, és ez a tagállam
hibájából vagy hanyagságából kifolyólag következik be, a tagállam
felelőssége, hogy az érintett összeget visszatérítse az Unió általános
költségvetésébe. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az
59. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat
fogadjon el, amelyek részletes szabályokat írnak elő a tagállamok ebben a
bekezdésben leírt kötelezettségeire vonatkozólag. (3)
A tagállamok független vizsgálati és panaszkezelési
eljárást hoznak létre és működtetnek az alapból társfinanszírozásban
részesített műveletek kiválasztásával vagy végrehajtásával kapcsolatos
panaszokra. Kérésre a tagállamnak jelentenie kell a Bizottságnak e vizsgálatok
eredményeit. (4)
A tagállam és a Bizottság között minden hivatalos
információcsere a Bizottság által végrehajtási aktusok útján meghatározott
feltételeknek megfelelően létrehozott elektronikus adatcsererendszeren
keresztül történik. E végrehajtási aktusok a 60. cikk (3) bekezdésében
említett vizsgálati eljárás szerint kerülnek elfogadásra. 28. cikk Az
irányító és ellenőrző szervek kijelölése és szervezete (1)
A tagállam nemzeti közigazgatási szervet vagy
szervezetet jelöl ki irányító hatóságként. (2)
A tagállam – a (3) bekezdésben foglaltak
sérelme nélkül – nemzeti közigazgatási szervet vagy szervezetet jelöl ki
igazoló hatóságként. (3)
A tagállam olyan irányító hatóságot jelölhet ki,
amely az igazoló hatóság feladatait is ellátja. (4)
A tagállam ellenőrző hatóságként olyan
nemzeti közigazgatási szervet vagy szervezetet jelöl ki, amely funkcionálisan
független az irányító hatóságtól és az igazoló hatóságtól. (5)
A feladatkörök szétválasztásának tiszteletben
tartásával az irányító hatóság, az igazoló hatóság, ahol van ilyen, és az
ellenőrző hatóság lehet ugyanannak a közigazgatási szervnek vagy
szervezetnek a része. (6)
A tagállam egy vagy több közreműködő
szervezetet is kijelölhet arra, hogy az irányító vagy az igazoló hatóság
bizonyos feladatait annak felelősségére elvégezze. Az irányító hatóság
vagy az igazoló hatóság és a közreműködő szervezetek közötti feladatmegosztást
hivatalosan, írásban kell rögzíteni. (7)
A tagállam vagy az irányító hatóság az operatív
program egy részének irányítását közreműködő szervezetre ruházhatja
át a közreműködő szervezet és a tagállam vagy az irányító hatóság
között létrejött írásos megállapodással. A közreműködő szervezetnek
garanciákat kell nyújtania fizetőképességének, illetve az érintett
területre, valamint az igazgatási és pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó
szakértelmének igazolása érdekében. (8)
A tagállamnak írásba kell foglalnia az irányító
hatósággal, igazoló hatósággal és ellenőrző hatósággal fenntartott
kapcsolataira, az e hatóságok közötti kapcsolatokra, valamint az e hatóságok és
a Bizottság közötti kapcsolatokra vonatkozó szabályait. 29. cikk Az
irányító hatóság feladatai (1)
Az irányító hatóság felelős az operatív
programnak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban
történő irányításáért. (2)
Az operatív program irányításával kapcsolatosan az
irányító hatóság feladata, hogy: a) éves és záró végrehajtási jelentéseket
készítsen, és azokat benyújtsa a Bizottságnak; b) a közreműködő szervezeteket,
illetve a kedvezményezetteket ellássa a feladataik elvégzése, illetve a
műveletek végrehajtása terén lényeges információkkal; c) nyilvántartási rendszert hozzon létre,
amely elektronikusan tárolja a figyelemmel kíséréshez, értékeléshez, pénzügyi
irányításhoz és ellenőrzéshez szükséges adatokat; d) a 95/46/EK irányelv rendelkezéseivel
összhangban biztosítsa, hogy a c) pontban leírt adatokat
összegyűjtsék, rögzítsék és tárolják a rendszerben. (3)
A műveletek kiválasztásával kapcsolatban az
irányító hatóság: a) olyan megfelelő kiválasztási
eljárásokat és kritériumokat alakít ki és alkalmaz, amelyek nem
megkülönböző jellegűek, ugyanakkor átláthatók; b) biztosítja, hogy a kiválasztott
művelet: i. az alap és az operatív program hatóköre
alá tartozzon; ii. teljesíti az operatív programban,
valamint a 20., 21. és 24. cikkben meghatározott feltéteket; iii. figyelembe veszi az 5. cikk (10),
(11) és (12) bekezdésében leírt alapelveket; c) biztosítja a kedvezményezett számára azt
a dokumentumot, amely az egyes műveletekre vonatkozóan részletezi a
támogatás feltételeit, beleértve a művelet keretében nyújtandó termékekre
és szolgáltatásokra vonatkozó konkrét követelményeket, a finanszírozási tervet
és a végrehajtás határidejét; d) a művelet jóváhagyása előtt
meggyőződik arról, hogy a kedvezményezett rendelkezzen a c) pontban
meghatározott feltételek teljesítéséhez szükséges igazgatási, pénzügyi és
működési kapacitással; e) meggyőződik arról hogy,
amennyiben a művelet azelőtt kezdődött el, hogy a támogatási
kérelmet az irányító hatóságnak benyújtották, illetve a műveletre
vonatkozó uniós és nemzeti szabályokat betartották-e; f) meghatározza az anyagi támogatásnyújtás
azon típusait, amelyekhez az adott művelet kiadása rendelendő. (4)
Az operatív program pénzügyi irányításával és
ellenőrzésével kapcsolatosan az irányító hatóság: a) megvizsgálja, hogy megtörtént-e a
társfinanszírozott termékek és szolgáltatások nyújtása, valamint hogy a
műveleteknek a kedvezményezettek által bejelentett kiadásai valóban
felmerültek-e, és hogy azok az uniós és nemzeti szabályokkal, az operatív
programmal és a műveletre vonatkozó támogatási feltételekkel összhangban
állnak-e; b) biztosítja, hogy a műveletek
végrehajtásában részt vevő és a 23. cikk (1) bekezdésének
a) pontja alapján költségtérítésben részesülő kedvezményezettek vagy
külön számviteli rendszert vagy a művelettel kapcsolatos valamennyi ügylet
tekintetében megfelelő számviteli kódot alkalmazzanak; c) eredményes és arányos csalásellenes
intézkedéseket alkalmaz figyelembe véve az azonosított kockázatokat; d) eljárásokat alakít ki annak érdekében,
hogy a megfelelő ellenőrzési nyomvonal biztosításához szükséges, a
kiadásokra és auditokra vonatkozó minden dokumentumot a 26. cikk
g) pontjában szereplő követelményeknek megfelelően tartsanak
nyilván; e) elkészíti a költségvetési rendelet
56. cikke (5) bekezdésének a) és b) pontjában említett
igazgatási nyilatkozatot és éves összefoglalót. (5)
A (4) bekezdés a) pontja szerinti
ellenőrző vizsgálatok a következő eljárásokat tartalmazzák: a) a kedvezményezettek minden egyes
kifizetési kérelmének adminisztratív ellenőrzése; b) a műveletek helyszíni
ellenőrző vizsgálata. A helyszíni ellenőrzések gyakoriságának és
kiterjedésének arányosnak kell lennie a művelethez rendelt közpénzekből
folyósított támogatás összegével és az ilyen vizsgálatok, valamint az
ellenőrző hatóság által a teljes irányítási és kontrollrendszer
vonatkozásában végzett ellenőrzések által kimutatott kockázat mértékével. (6)
Az egyes műveleteknek az (5) bekezdés
b) pontja szerinti helyszíni ellenőrzését mintavétel alapján is el
lehet végezni. (7)
Amennyiben az irányító hatóság valamely operatív
program kedvezményezettje is egyben, a (4) bekezdés a) pontja
szerinti ellenőrzési intézkedéseknek megfelelőképpen kell biztosítaniuk
a feladatkörök szétválasztását. (8)
A Bizottság az 59. cikknek megfelelően
részletes szabályokat előíró felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad
el a (2) bekezdés c) pontjában leírt információcsere módjaira
vonatkozóan. (9)
A Bizottság az 59. cikknek megfelelően
részletes szabályokat előíró felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad
el a (4) bekezdés d) pontjában említett ellenőrzési nyomvonalat
érintő megállapodásokra vonatkozólag. (10)
A Bizottság végrehajtási aktusok formájában fogadja
el a (4) bekezdés e) pontjában említett igazgatási nyilatkozat
sablonját. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 60. cikk
(2) bekezdésében említett tanácsadói eljárásnak megfelelően kell
elfogadni. 30. cikk Az
igazoló hatóság feladatai Az igazoló hatóság különösen a következőkért
felel: 1. a kifizetési kérelmek
elkészítése, azok elküldése a Bizottságnak, valamint annak igazolása, hogy a
bennük foglalt eredmények megbízható számviteli rendszerekből származnak,
ellenőrizhető dokumentumokon alapulnak és azokat az irányító hatóság
ellenőrző vizsgálatnak vetette alá; 2. a költségvetési rendelet
56. cikke (5) bekezdésének a) pontjában említett éves beszámolók
elkészítése; 3. igazolja az éves beszámolók
teljességét, pontosságát és hitelességét, valamint azt, hogy a beszámolókban
szereplő kiadások megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti szabályoknak,
és az operatív programra alkalmazandó kritériumokkal összhangban
finanszírozásra kiválasztott, valamint az uniós és nemzeti szabályoknak
megfelelő műveletek tekintetében merültek fel; 4. gondoskodik arról, hogy olyan
rendszer álljon rendelkezésre, amely elektronikus formában nyilvántartásba
veszi és tárolja az egyes műveletekhez kapcsolódó számviteli adatokat, és
amely kiterjed a kifizetési kérelmekhez és az éves beszámolókhoz szükséges összes
adatra, beleértve az egy művelethez vagy operatív programhoz kapcsolódó
hozzájárulás részben vagy egészben történő megszüntetése következtében
visszafizetendő, visszafizetett, valamint visszavont összegekre vonatkozó
adatokra; 5. a kifizetési kérelem elkészítése
és benyújtása céljából megbizonyosodik arról, hogy az irányító hatóságtól
megfelelő információkat kapott a kiadásokkal kapcsolatosan lefolytatott
eljárásokról és vizsgálatokról; 6. az ellenőrző
hatóság által vagy annak felelősségére elvégzett valamennyi
ellenőrzés eredményének figyelembevétele a kifizetési kérelmek elkészítése
és benyújtása során; 7. a Bizottsághoz bejelentett
kiadások és a kedvezményezetteknek közpénzekből folyósított hozzájárulás
elektronikus számviteli nyilvántartása; 8. a művelethez nyújtott
hozzájárulás részben vagy egészben történő megszüntetése következtében
visszafizetendő, valamint visszavont összegek nyilvántartása. A
visszafizetett összegek az operatív program lezárását megelőzően a
következő kiadási kimutatásból történő levonásuk útján az Unió
általános költségvetésébe kerülnek visszafizetésre. 31. cikk Az
ellenőrző hatóság feladatai (1)
Az ellenőrző hatóság biztosítja az
irányítási és kontrollrendszerek, a műveletek egy megfelelő mintája
és az éves beszámolók ellenőrzésének elvégzését. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az
59. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat
fogadjon el az ilyen ellenőrzések által teljesítendő feltételek
megfogalmazására. (2)
Amennyiben az ellenőrzéseket az
ellenőrző hatóságtól eltérő szervezet végzi, az
ellenőrző hatóság biztosítja, hogy e szervezet a szükséges
funkcionális függetlenséggel rendelkezzen. (3)
Az ellenőrző hatóság biztosítja, hogy az
ellenőrzési tevékenység során figyelembe vegyék a nemzetközileg elfogadott
ellenőrzési standardokat. (4)
Az ellenőrző hatóság az operatív program
jóváhagyásától számított hat hónapon belül az ellenőrzések megvalósítására
vonatkozó ellenőrzési stratégiát alakít ki. Az ellenőrzési stratégia
megállapítja az ellenőrzés módszerét, a műveletekből
ellenőrzés céljára történő mintavétel módját és az ellenőrzések
tervét az aktuális számviteli évre és a két következő számviteli évre
vonatkozóan. Az ellenőrzési stratégiát 2016-tól évente kell aktualizálni
2022-ig bezárólag. Kérésre az ellenőrző hatóság az ellenőrzési
stratégiát benyújtja a Bizottságnak. (5)
Az ellenőrző hatóság elkészíti: a) a költségvetési rendelet
56. cikkének (5) bekezdése szerinti ellenőri véleményt; b) az előző számviteli évben
végzett ellenőrzések megállapításait tartalmazó éves ellenőrzési
jelentést. A b) pontban leírt jelentésnek ki kell térnie
az irányítási és kontrollrendszerben tapasztalt bármely hiányosságra, valamint
az azok kijavítására tett vagy javasolt intézkedésekre is. (6)
A Bizottság végrehajtási aktusok révén fogadja el
az ellenőrzési stratégia, az ellenőri vélemény és az éves
ellenőrzési jelentés mintáit, valamint a (4) bekezdésben említett
mintavételi módszer részleteit. E végrehajtási aktusok a 60. cikk (3)
bekezdésében említett vizsgálati eljárás szerint kerülnek elfogadásra. (7)
A Bizottság tisztviselői vagy az arra jogosult
bizottsági képviselők által elvégzett ellenőrzések során
gyűjtött adatok felhasználására vonatkozó végrehajtási szabályokat a
Bizottság a 60. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati eljárás szerint
fogadja el. 32. cikk Az
irányító és igazoló hatóságok kijelölésére irányuló eljárás (1)
A tagállamok az operatív program elfogadásáról
szóló határozattól számított hat hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot az
irányító hatóság, és adott esetben az igazoló hatóság kijelölésének
időpontjáról és formájáról. (2)
Az (1) bekezdésben említett kijelölés alapjául
egy független ellenőrző szerv azon jelentése és véleménye szolgál,
amely értékeli az irányítási és kontrollrendszert, beleértve a
közreműködő szervezetek abban játszott szerepét, valamint a rendszer
megfelelését a 26., 27., 29. és 30. cikknek, a Bizottság által az
59. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján a belső
környezettel, az ellenőrzési tevékenységekkel, a tájékoztatással és
kommunikációval, valamint a figyelemmel kíséréssel kapcsolatban meghatározott
kritériumokkal összhangban. (3)
A független ellenőrző testület a
nemzetközileg elfogadott ellenőrzési szabványok szerint végzi a munkáját. (4)
A tagállamok határozhatnak arról, hogy a(z) […]/EU
rendelet [közös rendelkezésekről szóló rendelet] szerinti, ESZA által
társfinanszírozásban részesített operatív program vonatkozásában kijelölt
irányító hatóságot vagy igazoló hatóságot e rendelet alkalmazásában kijelöltnek
kell-e tekinteni. A Bizottság az (1) bekezdésben említett
értesítés kézhezvételétől számított két hónapon belül kérheti a
független ellenőrző szerv jelentését és véleményét, valamint az
irányítási és kontrollrendszer leírását. E dokumentumok kézhezvételétől számított két
hónapon belül a Bizottság észrevételeket tehet. (5)
A tagállam felügyeli a kijelölt testületet, és
hivatalos határozatban visszavonja az kijelölést, ha a (2) bekezdésben említett
egy vagy több kritérium már nem teljesül, kivéve abban az esetben, ha az
érintett testület megteszi a szükséges jogorvoslati lépéseket a tagállam által
a probléma súlyosságának megfelelően meghatározott próbaidőn belül. A
tagállam azonnal értesíti a Bizottságot, amennyiben próbaidőt határoz meg
egy kijelölt testület számára, illetve amennyiben visszavonja az akkreditációt. 33. cikk A
Bizottság hatáskörei és feladatai (1)
A Bizottság a rendelkezésre álló információk
alapján, beleértve az irányító hatóság és az igazoló hatóság kijelölésével
kapcsolatos információkat, az éves igazgatási nyilatkozatot, az éves
ellenőrzési jelentéseket, az éves ellenőri véleményt, az éves
végrehajtási jelentést, valamint a nemzeti és uniós testületek által végzett
ellenőrzések alapján meggyőződik arról, hogy a tagállamok
felállították az e rendeletnek megfelelő irányítási és
kontrollrendszereket, és hogy ezek a rendszerek eredményesen működnek az
operatív program végrehajtása során. (2)
A tagállamok által végrehajtott ellenőrzések
sérelme nélkül, a Bizottság tisztviselői vagy meghatalmazott képviselői
megfelelő előzetes értesítést követően ellenőrzéseket vagy
helyszíni ellenőrzéseket végezhetnek. Az ilyen ellenőrzések vagy
helyszíni ellenőrzések különösen az irányítási és kontrollrendszerek
eredményes működésének vizsgálatára az operatív programban vagy annak egy
részében, a műveletek ellenőrzésére, valamint a műveletek vagy
operatív programok hatékony és eredményes pénzgazdálkodásának értékelésére
terjedhetnek ki. A tagállamok tisztviselői vagy meghatalmazott
képviselői is részt vehetnek ezekben az ellenőrzésekben. A Bizottság helyszíni ellenőrzések végzésére
felhatalmazott tisztviselői vagy képviselői hozzáférnek az alapból
támogatott műveletekkel, illetve az irányítási és kontrollrendszerekkel
kapcsolatos minden nyilvántartáshoz, dokumentumhoz és metaadathoz, tekintet
nélkül arra, hogy azokat milyen hordozón tárolják. A tagállamok a Bizottság
kérésére másolatot adnak ezekről a nyilvántartásokról, dokumentumokról és
metaadatokról. Az ebben a bekezdésben leírt hatáskörök nem
érintik azon nemzeti rendelkezések alkalmazását, amelyek egyes intézkedéseket a
nemzeti jogszabályokban külön meghatározott személyek számára tartanak fenn. A
Bizottság tisztviselői és meghatalmazott képviselői nem vehetnek
részt többek között olyan házkutatásokban vagy személyek hivatalos
kihallgatásában, amelyek az érintett tagállam nemzeti jogszabályainak keretében
zajlanak. Az így szerzett információkhoz azonban hozzáférnek. (3)
A Bizottság előírhatja a tagállamoknak olyan
intézkedések végrehajtását, amelyek szükségesek irányítási és
kontrollrendszereik eredményes működésének vagy a kiadások helyességének
biztosításához a rendeletnek megfelelően. (4)
A Bizottság kötelezheti a tagállamot arra, hogy
kivizsgálja az alapból társfinanszírozásban részesülő műveletek
végrehajtását, illetve az irányítási és kontrollrendszer működését
érintő, a Bizottság elé terjesztett panaszokat. 34. cikk Együttműködés
az ellenőrző hatósággal (1)
A Bizottság együttműködik az
ellenőrző hatóságokkal ellenőrzési terveik és módszereik
összehangolása érdekében, és gondoskodik az irányítási és kontrollrendszereken
végzett ellenőrzések eredményeinek azonnali megosztásáról. (2)
A Bizottság és az ellenőrző hatóság
rendszeresen és – eltérő megállapodás hiányában – évente legalább egy
alkalommal összeül, hogy megvizsgálják az éves ellenőrzési jelentést,
véleményt és ellenőrzési stratégiát, valamint véleményt cseréljenek az
irányítási és kontrollrendszerek fejlesztésével kapcsolatos kérdésekről. VI. CÍM Pénzügyi irányítás, a számlák vizsgálata
és elfogadása és pénzügyi korrekciók, kötelezettségvállalások visszavonása 1. fejezet Pénzügyi irányítás 35. cikk Költségvetési
kötelezettségvállalások Az Unió költségvetési kötelezettségvállalásait
az egyes operatív programok vonatkozásában a 2014. január 1. és
2020. december 31. közötti időszakban éves részletekben
teljesítik. A Bizottság operatív programot jóváhagyó határozata képezi a
költségvetési rendelet 81. cikke (2) bekezdése szerinti
finanszírozási határozatot, és – az érintett tagállam értesítése után – az
említett rendelet szerinti jogi kötelezettségvállalást. Az első részletre vonatkozó költségvetési
kötelezettségvállalás teljesítésére az adott operatív program Bizottság általi
elfogadását követően kerül sor. A következő részletekre vonatkozó
költségvetési kötelezettségvállalásokat a Bizottság minden év május 1-je
előtt teljesíti a második albekezdésben említett határozat alapján, kivéve
azokban az esetekben, amelyekre a költségvetési rendelet 13. cikke
vonatkozik. 36. cikk A
Bizottság által teljesített kifizetések (1)
Az alapból származó hozzájárulás kifizetését a
Bizottság a költségvetési előirányzatoknak megfelelően és a rendelkezésre
álló finanszírozási eszközök függvényében teljesíti minden operatív program
részére. Minden kifizetést az alap legkorábbi, nyitott költségvetési kötelezettségvállalásainak
terhére kell teljesíteni. (2)
A kifizetés történhet előfinanszírozás,
időközi kifizetések, adott esetben az éves egyenleg kifizetése, valamint
végsőegyenleg-kifizetés formájában. 37. cikk A
Bizottság által teljesített időközi kifizetések, évesegyenleg-kifizetés és
végsőegyenleg-kifizetés (1)
Időközi kifizetésként a Bizottság visszatéríti
az operatív programot jóváhagyó határozatban szereplő társfinanszírozási
arány felhasználásával kiszámolt összeg 90 %-át, amely megfelel a
kifizetési kérelemben szereplő támogatható közkiadásnak. Az éves
egyenleget a 47. cikk (2) bekezdése szerint állapítja meg. (2)
A 19. cikkben foglaltaktól függetlenül az
időközi kifizetések és a végsőegyenleg‑kifizetés révén nyújtott
uniós támogatás nem haladhatja meg az operatív programot jóváhagyó bizottsági
határozatban előírt, az alapból nyújtott támogatás maximális összegét. (3)
A Bizottság által teljesített előfinanszírozás
és időközi kifizetések, valamint az éves egyenleg halmozott összege nem
haladhatja meg az alapból az operatív programra szánt összeg 95 %-át. (4)
E 95 %-os felső határérték elérését
követően a tagállamok továbbra is benyújtanak kifizetési kérelmeket a
Bizottságnak. 38. cikk A
Bizottsághoz intézett kifizetési kérelmek (1)
A Bizottságnak benyújtandó kifizetési kérelemnek
tartalmaznia kell valamennyi olyan információt, amelyre a Bizottságnak szüksége
van a költségvetési rendelet 65. cikke (1) bekezdésének
megfelelő számlák elkészítéséhez. (2)
Az operatív program egészére és a 25. cikk
(2) bekezdésében említett technikai segítségnyújtásra vonatkozó kifizetési
kérelemnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia: a) a kedvezményezetteknél a műveletek
végrehajtása során felmerült és általuk kifizetett támogatható kiadások teljes
összegét, az igazoló hatóság számlái szerint; b) a műveletek végrehajtása során
felmerült közpénzekből folyósított támogatható közkiadás teljes összegét,
az igazoló hatóság számlái szerint; c) a kedvezményezetteknek kifizetett
támogatható, közpénzekből folyósított hozzájárulás megfelelő
összegét, az igazoló hatóság számlái szerint. (3)
A kifizetési kérelemben szereplő költségeket
igazolt számlákkal vagy azonos bizonyító erejű számviteli bizonylatokkal
kell igazolni. A 23. cikk (1) bekezdésének b), c) és
d) pontjában említett támogatási formák esetében a kifizetési kérelemben
az irányító hatóság által a kedvezményezetteknek kifizetett összeget kell
feltüntetni. (4)
A Bizottság – végrehajtási aktusok révén –
elfogadja a kifizetési kérelmek sablonját. Ezeket a végrehajtási aktusokat a
60. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadói eljárásnak
megfelelően kell elfogadni. 39. cikk A
kedvezményezettek kifizetése (1)
Az irányító hatóság biztosítja, hogy a
partnerszervezeteknek nyújtott támogatások esetében a kedvezményezetteknek
folyamatosan rendelkezésére álljanak a műveletek megfelelő
végrehajtását biztosító elegendő források. (2)
Az irányító hatóság biztosítja, hogy a
kedvezményezettek a közpénzekből folyósított támogatás teljes összegét a
lehető leghamarabb és teljes egészében megkapják, és minden esetben a
vonatkozó kiadásnak a kifizetési kérelembe való felvételét
megelőzően. Nem alkalmazható olyan levonás, visszatartás vagy
bármilyen további külön díj vagy azzal megegyező hatású egyéb díj, amely
csökkentené ezeket a kedvezményezettek számára kifizetendő összegeket. 40. cikk Az
euró szerepe (1)
A tagállamok által benyújtott operatív programokban
megállapított összegeket, a kiadási kimutatásokat, a kifizetési kérelmeket, az
éves beszámolókat, valamint az éves és a záró végrehajtási jelentésekben
említett kiadásokat euróban kell megadni. (2)
Azok a tagállamok, amelyek a kifizetési kérelem
időpontjában még nem vezették be az eurót fizetőeszközként, a nemzeti
pénznemben felmerült kiadások összegét átszámítják euróra. Az említett összeget
a Bizottság azon hónapban érvényes átváltási árfolyamán kell átszámítani
euróra, amelyikben az igazoló hatóság a kiadást elkönyvelte. Ezt az árfolyamot
a Bizottság minden hónapban elektronikus úton közzéteszi. (3)
Amikor egy adott tagállam bevezeti az eurót, az
(1) bekezdésben megállapított átszámítási eljárást továbbra is alkalmazni
kell valamennyi olyan kiadásra, amelyet az irányító hatóság a nemzeti pénznem
és az euró közötti rögzített átváltási árfolyam hatálybalépését
megelőzően könyvelt el. 41. cikk Előfinanszírozás
kifizetése és elszámolása (1)
Az operatív program elfogadásáról szóló határozatát
követően a Bizottság átutal az érintett operatív programhoz az alapból
nyújtott teljes hozzájárulás 11 %-ának megfelelő
előfinanszírozási összeget. (2)
Az előfinanszírozás kizárólag a
kedvezményezetteknek az operatív program végrehajtása céljára történő
kifizetésekre használható fel. Erre a célra az előfinanszírozást
haladéktalanul a felelős testület rendelkezésére kell bocsátani. (3)
Az előfinanszírozásként kifizetett teljes
összeget visszatérítik a Bizottság részére, amennyiben az előfinanszírozás
első részletének a Bizottság általi kifizetésétől számított 24
hónapon belül nem érkezik kifizetési kérelem az operatív programra. Az ilyen
visszatérítés nem érinti az érintett operatív programhoz való közösségi
hozzájárulást. (4)
Az előfinanszírozásként kifizetett összeg
legkésőbb az operatív program lezárásakor teljes egészében kivezetésre
kerül a Bizottság számláiból. 42. cikk Az
időközi kifizetési kérelmek benyújtásának és kifizetésének határideje (1)
Az igazoló hatóság rendszeresen benyújt időközi
kifizetésekre vonatkozó kifizetési kérelmeket a számláin szereplő azon
összegekről, amelyeket közpénzekből folyósított támogatásként
fizettek ki a kedvezményezetteknek a június 30-ával lezárult számviteli évben. (2)
Az igazoló hatóságnak az utolsó időközi
kifizetési kérelmet az előző számviteli év végét követő év
július 31-ig kell benyújtania, de minden esetben a következő számviteli
évre vonatkozó első időközi kifizetési kérelmet megelőzően. (3)
Az első időközi kifizetési kérelem nem
készíthető el mindaddig, amíg a 32. cikk (1) bekezdésének
megfelelően a Bizottságot nem értesítik az irányító hatóság és az igazoló
hatóság kijelöléséről. (4)
Nem történhet időközi kifizetés olyan operatív
programra, amelynek az éves végrehajtási jelentését nem küldték meg a Bizottságnak
az 11. cikknek megfelelően. (5)
A finanszírozási eszközök rendelkezésére állásának
függvényében a Bizottság az időközi kifizetést legkésőbb a kifizetési
kérelemnek a Bizottság által történt igazolt átvételét követő 60 napon
belül teljesíti. 43. cikk A kifizetési
határidő megszakítása (1)
Valamely időközi kifizetési kérelem fizetési
határidejét az engedélyezésre jogosult tisztviselő a költségvetési
rendelet szerinti felhatalmazás révén legfeljebb kilenc hónapra megszakíthatja
az alábbi feltételek teljesülése esetén: a) valamely nemzeti vagy uniós
ellenőrző szerv jelentésében az irányítási és kontrollrendszerek
működésének súlyos hiányosságaira utaló információk találhatók; b) a felhatalmazás által engedélyezésre
jogosult tisztviselőnek további vizsgálatokat kell elvégeznie, miután
olyan információ jut a tudomására, amely szerint egy adott kifizetési
kérelemben szereplő kiadás súlyos pénzügyi következményekkel járó
szabálytalansághoz kapcsolódik; c) a 45. cikk (1) bekezdésében
előírt dokumentumok valamelyikét nem nyújtották be. (2)
A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult
tisztviselő korlátozhatja a megszakítást az (1) bekezdésben hivatkozott
okok által érintett kifizetési kérelemben szereplő kiadásokra. A
felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőnek haladéktalanul
tájékoztatnia kell a tagállamot és az irányító hatóságot a kifizetés
megszakításának okáról és fel kell kérnie őket a helyzet orvoslására. A
megszakítást a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő
megszünteti, miután a szükséges intézkedéseket végrehajtották. 44. cikk A
kifizetések felfüggesztése (1)
A Bizottság felfüggeszthet minden időközi
kifizetést vagy azok egy részét, amennyiben: a) az operatív program irányítási és
kontrollrendszerében olyan súlyos hiányosság tapasztalható, amelyre nézve nem
hoztak korrekciós intézkedéseket; b) egy kiadási kimutatásban szereplő
kiadás olyan súlyos pénzügyi következményekkel járó szabálytalansághoz
kapcsolódik, amelyet nem korrigáltak; c) a tagállam nem hozta meg a szükséges
intézkedéseket azon helyzet orvoslására, amely indokolta a 43. cikk
szerinti megszakítást; d) súlyos hiányosságok tapasztalhatók a
figyelemmel kísérésre szolgáló rendszer minőségében és megbízhatóságában
vagy a mutatókra vonatkozó adatokban. (2)
A Bizottság – végrehajtási aktusok útján –
határozhat az időközi kifizetések részben vagy egészben történő
felfüggesztéséről, miután lehetőséget adott a tagállamnak arra, hogy
megtegye az észrevételeit. (3)
A Bizottság akkor szünteti meg az időközi
kifizetések egészének vagy egy részének felfüggesztését, amikor a tagállam
meghozta a felfüggesztés megszüntetését lehetővé tevő, szükséges
intézkedéseket. 2. fejezet A számlák vizsgálata és
elfogadása 45. cikk Információk
benyújtása (1)
2015-től 2022-ig bezárólag minden évben a
számviteli időszak végét követő év február 15-ig a kijelölt szervek a
költségvetési rendelet 56. cikkének megfelelően az alábbi
dokumentumokat és információkat nyújtják be a Bizottságnak: a) a 32. cikk szerint kijelölt érintett
testületek hitelesített éves beszámolói, a költségvetési rendelet
56. cikkének (5) bekezdésében foglaltak szerint; b) a költségvetési rendelet
56. cikkének (5) bekezdésében előírt igazgatási nyilatkozat; c) valamennyi végrehajtott ellenőrzési
zárójelentés és ellenőrzés éves összefoglalója, beleértve a hibák és
hiányosságok jellegének és mértékének elemzését, valamint a végrehajtott vagy
tervezett korrekciós intézkedéseket; d) a kijelölt független ellenőrző
szerv véleménye a költségvetési rendelet 56. cikkének (5) bekezdése
szerint, az elvégzett ellenőrzésekben a véleményezett számviteli évre
vonatkozóan tett megállapításokról szóló kísérő ellenőrzési
jelentéssel együtt. (2)
A Bizottság kérésére a tagállam további
információkat nyújt be a Bizottságnak. Amennyiben a tagállam a Bizottság által
megadott határidőig nem nyújtja be a kért információkat, a Bizottság az
akkor rendelkezésére álló információk alapján hozhatja meg a számlák
elfogadásáról szóló határozatát. 46. cikk Az
éves beszámoló tartalma (1)
Az egyes operatív programokra vonatkozó
hitelesített éves beszámolók a számviteli évre vonatkoznak, és a
következőket tartalmazzák összességén és a 25. cikk
(2) bekezdésében említett technikai segítségnyújtás kiadásai tekintetében: a) az igazoló hatóság számláiban
szereplő támogatható kiadások teljes összegét, amelyek a kedvezményezetteknél
a műveletek végrehajtása során felmerültek, és amelyeket azok kifizettek,
a műveletek végrehajtása során felmerült, támogatható közkiadások teljes
összege, és a kedvezményezetteknek kifizetett, támogatható, közpénzekből
származó hozzájárulás; b) a számviteli év során visszavont és
visszatérített összegeket, a számviteli év végén visszatérítendő
összegeket és a nem visszatéríthető összegeket; c) az a) pont szerint bejelentett kiadások
és az ugyanazon számviteli évben a kifizetési kérelmekben bejelentett kiadások
egyeztetését, az esetleges eltérések magyarázatával együtt. (2)
Az igazoló hatóság feltüntetheti a számlákban az
adott számviteli évben benyújtott kifizetési kérelmekben szereplő teljes
kiadás 5 %-át meg nem haladó tartalékot abban az esetben, ha a kiadás
jogszerűségének és szabályszerűségének értékelése egy, az
ellenőrző hatóság által végzett eljárás keretében van folyamatban. Az
érintett összeget ki kell zárni az (1) bekezdés a) pontjában említett
teljes támogatható kiadásból. Ezen összegek véglegesen a következő évi
beszámolóban kerülnek befogadásra vagy kizárásra. 47. cikk A
számlák vizsgálata és elfogadása (1)
A számviteli időszak végét követő év
április 30-áig a Bizottság határoz a 28. cikk szerint kijelölt
érintett testületek számláinak elfogadásáról az operatív program esetében. Az
elfogadásról szóló határozat kiterjed a benyújtott éves beszámolók
teljességére, pontosságára és valódiságára, azonban nem érinti az esetleges
későbbi pénzügyi korrekciókat. (2)
Az adott számviteli évben az alap terhére
felszámítható összeg kiszámításához a Bizottság figyelembe veszi: a) a 46. cikk (1) bekezdésének
a) pontjában említett számlákban szereplő, a műveletek végrehajtása
során felmerült támogatható közkiadások, amelyekre a 18. cikkben
meghatározott társfinanszírozási arány alkalmazandó; b) az adott számviteli évben a Bizottság
által teljesített kifizetések teljes összegét, azaz a Bizottság által a
37. cikk (1) bekezdése és a 19. cikk szerint teljesített
időközi kifizetések összegét. (3)
A számlák elfogadásának eredményeként kapott, és
így a tagállam által visszafizetendő éves egyenlegre vonatkozóan a
Bizottság visszafizetési felszólítást bocsát ki. A tagállam számára
visszafizetendő éves egyenleg hozzáadódik a Bizottság által a vizsgálatot és
elfogadást követően teljesítendő következő időközi
kifizetéshez. (4)
Amennyiben a Bizottság a tagállamnak felróható
okokból az adott számviteli évet követő év április 30-ig nem tudja
elfogadni a számlákat, a Bizottság értesíti a tagállamot azon
intézkedésekről, amelyeket az irányító hatóságnak vagy az
ellenőrző hatóságnak meg kell hoznia, illetve azon további
vizsgálatokról, amelyeket a Bizottság a 33. cikk (2) és (3) bekezdése
értelmében elvégezni javasol. (5)
A Bizottság által teljesítendő éves elszámolás
alapjául a számlákban bejelentett kiadás szolgál, amely nem tartalmazza azt a
tartalékösszeget, amelyet egy olyan, a Bizottságnak bejelentett kiadásra
képeztek, amelyet az ellenőrző hatóság egyeztetési eljárás alá vont. 48. cikk A
dokumentumok elérhetősége (1)
Az irányító hatóság biztosítja, hogy a
műveletekre vonatkozó valamennyi alátámasztó dokumentum a Bizottság és az
Európai Számvevőszék kérésére három évig rendelkezésre álljon. Ez a
hároméves időszak a számlák 47. cikk szerinti bizottsági elfogadásáról
szóló határozat évének december 31-én, illetve legkésőbb a
végsőegyenleg-kifizetés napján kezdődik. E hároméves időszak bírósági vagy
adminisztratív eljárás esetén vagy a Bizottság megfelelően indokolt
kérelmére megszakad. (2)
A dokumentumokat vagy eredeti példányban vagy az
eredetinek megfelelő, hitelesített példányban vagy általánosan elfogadott
adathordozón kell megőrizni, beleértve az eredeti dokumentumok
elektronikus változatát, illetve a csak elektronikusan változatban létező
dokumentumokat. (3)
A dokumentumokat olyan formában kell
megőrizni, amely az adatalanyok azonosítását csak addig teszi
lehetővé, ameddig az adatgyűjtés eredeti célja, illetve a
továbbfeldolgozás célja indokolja. (4)
A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az
59. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak
megállapítására, hogy mely adathordozók tekintendők általánosan
elfogadottnak. (5)
A nemzeti hatóságok dolgozzák ki azt az eljárást,
amely az általánosan elfogadott adathordozón tárolt dokumentumoknak az eredeti
dokumentumokkal való egyezőségét tanúsítja; az eljárás biztosítja, hogy a
tárolókon őrzött változatok megfeleljenek a nemzeti jogszabályokban
előírt követelményeknek, és azok ellenőrzés céljára megbízhatóan
felhasználhatók legyenek. (6)
Amennyiben a dokumentumok csak elektronikus változatban
elérhetők, az alkalmazott számítógépes rendszereknek meg kell felelniük az
elfogadott biztonsági szabványoknak, amelyek biztosítják, hogy a tárolt
dokumentumok megfeleljenek a nemzeti jogszabályok által előírt
követelményeknek, és ellenőrzés céljára megbízhatóan felhasználhatók
legyenek. 49. cikk Lezárási
dokumentumok benyújtása és a végsőegyenleg kifizetése (1)
A tagállamoknak a következő dokumentumokat
kell benyújtaniuk 2023. szeptember 30-ig: a) a végsőegyenleg-kifizetésre
vonatkozó kérelmet; b) az operatív program záró végrehajtási
jelentését; és c) a 45. cikk (1) bekezdésében
leírt dokumentumokat az utolsó számviteli évre vonatkozólag, 2022. július
1-jétől 2023. június 30-ig. (2)
A végsőegyenleg-kifizetésre legkésőbb az
utolsó számviteli év számlái elfogadásának időpontját követő három
hónapon belül, vagy amennyiben az későbbi időpont, a záró
végrehajtási jelentés elfogadását követő egy hónapon belül kerül sor. 3. fejezet Pénzügyi korrekciók és
visszafizetések 50. cikk A
tagállamok által végrehajtott pénzügyi korrekciók (1)
Elsődlegesen a tagállamok feladata a
szabálytalanságok kivizsgálása és a szükséges pénzügyi korrekciók elvégzése,
valamint a visszatérítések kezdeményezése. Az egész rendszert érintő
szabálytalanság esetén a tagállamnak minden, potenciálisan érintett
műveletre ki kell terjesztenie a vizsgálatát. (2)
A tagállamok elvégzik a műveletek vagy az
operatív program esetében feltárt egyedi, illetve a rendszerből adódó
szabálytalanságokkal kapcsolatban szükséges pénzügyi korrekciókat. A pénzügyi
korrekciók a művelet vagy az operatív program számára közpénzből
nyújtott hozzájárulás részben vagy egészben történő megszüntetését
jelentik. A tagállamnak figyelembe kell vennie a szabálytalanságok jellegét és
súlyosságát, valamint az alapot ért pénzügyi veszteséget, és arányos korrekciót
kell alkalmaznia. A pénzügyi korrekciókat az irányító hatóság rögzíti annak a
számviteli évnek az éves beszámolójában, amelyben a megszüntetésről szóló
határozat született. (3)
Az alapból nyújtandó, de a (2) bekezdés
szerint megszüntetett hozzájárulást a tagállam újra felhasználhatja az érintett
operatív programban a (4) bekezdés figyelembevételével. (4)
A (2) bekezdésnek megfelelően törölt
hozzájárulás nem használható fel újra sem a korrekció tárgyát képező
művelethez, sem – amennyiben a pénzügyi korrekció az egész rendszert
érintő szabálytalanság miatt szükséges – az egész rendszert érintő
szabálytalanság által érintett más művelethez. (5)
A Bizottság pénzügyi korrekciója nem érinti a
tagállam e cikk szerinti behajtási kötelezettségét. 51. cikk A
Bizottság pénzügyi korrekciói (1)
A Bizottság végrehajtási aktusok útján pénzügyi
korrekciókat hajt végre valamely operatív programnak nyújtott támogatás
egészben vagy részben történő visszavonásával és a támogatás összegének a
tagállam általi visszafizettetésével annak érdekében, hogy kizárja az uniós
finanszírozásból a vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályokban foglaltakat
sértő kiadásokat, többek között a tagállamok irányítási és
kontrollrendszereiben a Bizottság vagy az Európai Számvevőszék által
feltárt hiányosságokkal kapcsolatosakat. (2)
A vonatkozó uniós vagy nemzeti jog megsértése
kizárólag abban az esetben vezet pénzügyi korrekcióhoz, ha az alábbi feltételek
valamelyike teljesül: a) a jogsértés befolyásolta vagy
befolyásolhatta volna az irányító hatóság által egy műveletnek az alapból
történő támogatásra való kiválasztását; b) a jogsértés befolyásolta vagy
befolyásolhatta volna az uniós költségvetésből visszatérítendőnek
ítélt kiadás összegét. 52. cikk A
Bizottság pénzügyi korrekcióira vonatkozó feltételek (1)
A Bizottság pénzügyi korrekciókat hajt végre,
amennyiben – a szükséges vizsgálatokat követően – az alábbiakat állapítja
meg: a) az operatív program irányítási és
kontrollrendszerében olyan súlyos hiányosság van, amely kockáztatja az operatív
program számára már korábban kifizetett uniós hozzájárulást; b) a tagállam az e bekezdés szerinti
korrekciós eljárás megindítását megelőzően nem teljesítette az
50. cikkben foglalt kötelezettségeit; c) valamely kifizetési kérelemben
szereplő kiadás szabálytalan, és azt a tagállam az e bekezdés szerinti
korrekciós eljárás megindítását megelőzően nem helyesbítette. A Bizottság pénzügyi korrekcióit az azonosított
szabálytalanságok egyedi esetei alapján határozza meg, és figyelembe veszi,
hogy az adott szabálytalanság az egész rendszert érinti-e. Abban az esetben, ha
nem lehetséges pontosan megállapítani az alap terhére szabálytalanul elszámolt
kiadás összegét, a Bizottság átalányalapú vagy extrapolált pénzügyi korrekciót
alkalmaz. (2)
A Bizottság a korrekció összegének az
(1) bekezdés szerinti meghatározásakor figyelembe veszi a szabálytalanság
jellegét és súlyosságát, valamint az érintett operatív program irányítási és
kontrollrendszerében feltárt hiányosságok mértékét és pénzügyi hatásait. (3)
Amennyiben a Bizottság az álláspontját nem a saját
szolgálatainak ellenőrei által megállapított jelentések alapján alakítja
ki, a pénzügyi következményekre vonatkozó saját következtetéseit az érintett
tagállam által az 50. cikk (2) bekezdése alapján meghozott intézkedések,
a 27. cikk (2) bekezdése szerint küldött értesítések és a tagállam
válaszainak megvizsgálása alapján vonja le. (4)
A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az
59. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az
alkalmazandó pénzügyi korrekció szintjének megállapítására. 53. cikk A
Bizottság pénzügyi korrekciókra vonatkozó eljárása (1)
A Bizottság – mielőtt pénzügyi korrekcióval
kapcsolatos határozatot hoz – azzal kezdi az eljárást, hogy tájékoztatja a
tagállamot vizsgálata ideiglenes következtetéseiről, és felkéri arra, hogy
két hónapon belül nyújtsa be észrevételeit. (2)
Amennyiben a Bizottság extrapoláció alapján vagy
átalány formájában végrehajtott pénzügyi korrekciót javasol, a tagállamnak
lehetőséget kell kapnia – az érintett dokumentumok átvizsgálása révén –
annak bizonyítására, hogy a szabálytalanság tényleges mértéke kisebb a
Bizottság értékelésében szereplő mértéknél. A Bizottsággal egyetértésben a
tagállam e vizsgálatot a dokumentumok megfelelően arányos részére vagy
mintájára korlátozhatja. A kellően indokolt esetek kivételével az ilyen
vizsgálat időtartama nem haladhatja meg az (1) bekezdésben említett
két hónapos időtartamot követő további két hónapot. (3)
A Bizottság figyelembe veszi a tagállam által az
(1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül benyújtott
valamennyi információt. (4)
Amennyiben a tagállam nem fogadja el a Bizottság
ideiglenes következtetéseit, a Bizottság meghallgatásra hívja a tagállamot,
hogy meggyőződjön afelől, hogy a pénzügyi korrekció
alkalmazásával kapcsolatos bizottsági következtetések alapját képező
minden lényeges információ és észrevétel hozzáférhető-e. (5)
Pénzügyi korrekciók alkalmazásához a Bizottság –
végrehajtási aktusok révén – a meghallgatást követő hat hónapon belül,
vagy ha a tagállam vállalja, hogy a meghallgatás után további információkat
nyújt be, ezen információk kézhezvételét követő hat hónapon belül hoz
határozatot. A Bizottság az eljárás során benyújtott valamennyi információt és
észrevételt figyelembe vesz. Amennyiben nem kerül sor meghallgatásra, a hat
hónapos időszak a Bizottság által a meghallgatásra küldött meghívó
időpontjától számított két hónap elteltével kezdődik el. (6)
Amennyiben a Bizottság vagy az Európai
Számvevőszék a Bizottság számára elküldött éves beszámolókat érintő
szabálytalanságot tár fel, az ennek kapcsán meghatározott pénzügyi korrekció
csökkenti az alapból az operatív programhoz nyújtott támogatás mértékét. 54. cikk Visszafizetések
az uniós költségvetés számára – visszatérítések (1)
Az Európai Unió általános költségvetésébe
teljesítendő visszafizetést a költségvetési rendelet 77. cikkének
megfelelően kiállított visszafizetési felszólításon feltüntetett
esedékességi időpont előtt kell teljesíteni. Az esedékesség a
felszólítás kiadását követő második hónap utolsó napja. (2)
Késedelmes visszafizetés esetén az esedékesség
időpontjától a tényleges visszafizetés napjáig terjedő időszakra
vonatkozóan késedelmi kamatot kell fizetni. A kamatláb másfél százalékponttal
haladja meg azt a kamatlábat, amelyet az Európai Központi Bank az irányadó
refinanszírozási műveletekre az esedékesség napja szerinti hónap első
munkanapján alkalmaz. 55. cikk Az
operatív programok arányos ellenőrzése (1)
Azon műveletek esetében, amelyeknél az összes
támogatható kiadás nem haladja meg a 100 000 EUR-t, az
ellenőrző hatóság vagy a Bizottság csak egy ellenőrző
vizsgálatot végez a 47. cikkben érintett összes kiadás vizsgálata
előtt. A többi művelet esetében az ellenőrző hatóság és a
Bizottság legfeljebb egy ellenőrző vizsgálatot végez számviteli
évenként a 47. cikkben érintett összes kiadás vizsgálata előtt. E
rendelkezések nem érintik az (5) és (6) bekezdést. (2)
Egy művelet ellenőrzése a végrehajtásának
minden szakaszára és az elosztási lánc valamennyi szintjére kiterjedhet, a
támogatásban ténylegesen részesülő végső kedvezményezettek ellenőrzésének
kivételével, hacsak kockázatértékelés alkalmával nem merül fel konkrét
szabálytalanság vagy visszaélés kockázata. (3)
Amennyiben az operatív program esetében a legutóbbi
ellenőri vélemény nem mutatott ki jelentős hiányosságokat, a
Bizottság megállapodhat az ellenőrző hatósággal a 34. cikk
(2) bekezdésében említett következő találkozó alkalmával, hogy a
szükséges ellenőrző munka mértékét csökkenteni lehet, hogy az arányos
legyen a megállapított kockázattal. Ezen esetekben a Bizottság nem végez saját
helyszíni ellenőrzéseket, hacsak nem áll rendelkezésre az irányítási és
kontrollrendszer hiányosságára utaló információ, amely a Bizottságnak az éves
beszámolóban bejelentett kiadást érint egy olyan számviteli évben, amelynek
számláit már elfogadták. (4)
Amennyiben valamely operatív program esetében a
Bizottság olyan módon határoz, hogy támaszkodhat az ellenőrző hatóság
véleményére, megállapodhat az ellenőrző hatósággal, hogy saját
helyszíni ellenőrző vizsgálatait az ellenőrző hatóság
munkájának ellenőrzésére korlátozza, hacsak nem merül fel bizonyíték az
ellenőrző hatóság munkájának hiányosságaira egy olyan számviteli évre
vonatkozóan, amelynek számláit már elfogadták. (5)
Az ellenőrző hatóság és a Bizottság
bármikor végezhet műveletekre irányuló ellenőrzéseket, amennyiben egy
adott kockázatértékelés alkalmával konkrét szabálytalanság vagy visszaélés
kockázata merül fel, vagy amennyiben megalapozott, hogy az operatív program
irányítási és kontrollrendszerében súlyos hiányosságok tapasztalhatók, valamint
a művelet összes kiadásának 47. cikk szerinti elfogadását követő
3 év során, mintavételes ellenőrzés részeként. (6)
A Bizottság bármikor ellenőrizheti a
műveleteket abból a célból is, hogy értékelje az ellenőrző
hatóság munkáját a hatóság ellenőrző tevékenységének újból
lefolytatása révén. 4. fejezet Kötelezettségvállalások
visszavonása 56. cikk A
kötelezettségvállalások visszavonására vonatkozó szabályok (1)
A Bizottság visszavonja a kötelezettségvállalást a
második albekezdésnek megfelelően kiszámított, operatív programhoz
kapcsolódó összeg bármely olyan része tekintetében, amelyet az operatív
programra vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás évét követő
második pénzügyi év december 31-ig nem használtak fel az
előfinanszírozás kifizetésére, időközi kifizetésekre vagy az éves
egyenleg kifizetésére, illetve amelyre vonatkozóan nem küldtek a 42. cikk
értelmében a 38. cikknek megfelelően kiállított kifizetési kérelmet. A kötelezettségvállalás visszavonásánál az
összeget a Bizottság úgy számolja ki, hogy a 2014-es teljes éves hozzájárulásra
vonatkozó éves költségvetési kötelezettségvállalás egyhatodát hozzáadja a
2015–2020 közötti költségvetési kötelezettségvállalások mindegyikéhez. (2)
Az (1) bekezdés első albekezdésétől
eltérve a kötelezettségvállalás visszavonásának határidejei nem alkalmazandók a
2014-es teljes éves hozzájáruláshoz kapcsolódó éves költségvetési
kötelezettségvállalásra. (3)
Ha az első éves költségvetési
kötelezettségvállalás a 2015-ös teljes éves hozzájárulásra vonatkozik, az
(1) bekezdéstől eltérve a kötelezettségvállalás visszavonásának
határidejei nem alkalmazandók a 2015-ös teljes éves hozzájárulásra vonatkozó
éves költségvetési kötelezettségvállalásra. Ilyen esetekben a Bizottság az
(1) bekezdés első albekezdése szerinti összeget úgy számolja ki, hogy
a 2015-ös teljes hozzájárulásra vonatkozó éves költségvetési
kötelezettségvállalás egyötödét hozzáadja a 2016–2020 közötti valamennyi
költségvetési kötelezettségvállaláshoz. (4)
A kötelezettségvállalásoknak a
2022. december 31-én még nyitott részét vissza kell vonni, ha a
47. cikk (2) bekezdésében előírt dokumentumokat
2023. szeptember 30‑ig nem nyújtották be a Bizottsághoz. 57. cikk Kivétel
a kötelezettségvállalás visszavonása alól (1)
A kötelezettségvállalás visszavonás által érintett
összegből levonásra kerülnek azok az összegek, amelyeket a felelős
testület nem tudott bejelenteni a Bizottságnak a következők miatt: a) a műveleteket valamely jogi eljárás
vagy felfüggesztő hatályú közigazgatási fellebbezés miatt
felfüggesztették; vagy b) az operatív program egy részének vagy
egészének végrehajtását súlyosan érintő vis maior következtében. A vis
maiorra hivatkozó nemzeti hatóságoknak igazolniuk kell a vis maior eseménynek
az operatív program részének vagy egészének végrehajtására gyakorolt közvetlen
következményeit; c) a levonást egy alkalommal lehet kérni,
abban az esetben, ha a felfüggesztés vagy a vis maior legfeljebb egy évig
tartott, vagy több alkalommal a vis maior időtartamának megfelelő
ideig, illetve a művelet végrehajtását felfüggesztő jogi vagy
közigazgatási határozat dátuma és a jogerős közigazgatási határozat dátuma
között eltelt évek számának megfelelő alkalommal. (2)
A tagállam az előző év végéig
bejelentendő összeg vonatkozásában január 31-ig tájékoztatja a
Bizottságot az (1) bekezdésben említett kivételekről. 58. cikk A
kötelezettségvállalások visszavonásával kapcsolatos eljárás (1)
A Bizottság a kellő időben tájékoztatja a
tagállamot és az irányító hatóságot, amennyiben az 56. cikkben leírt
kötelezettségvállalás-visszavonás alkalmazásának kockázata fennáll. (2)
A január 31-én rendelkezésre álló információk
alapján a Bizottság tájékoztatja a tagállamot és az irányító hatóságot a
birtokában lévő információk alapján visszavonásra kerülő
összegről. (3)
A tagállamnak két hónap áll rendelkezésére, hogy
elfogadja a visszavonásra ítélt összeget, vagy benyújtsa az észrevételeit. (4)
A tagállam június 30-ig benyújtja a
Bizottságnak a felülvizsgált finanszírozási tervét, amely a szóban forgó
pénzügyi évre tartalmazza a támogatás csökkentett összegét az operatív
programra vonatkozóan. Amennyiben nem nyújtanak be ilyen tervet, a Bizottság
felülvizsgálja a finanszírozási tervet és levonja az alapból történő
hozzájárulást az érintett pénzügyi évre vonatkozóan. (5)
A Bizottság legkésőbb szeptember 30-ig
végrehajtási aktus révén módosítja az operatív programot jóváhagyó határozatot. VII. cím
FELHATALMAZÁS, VÉGREHAJTÁSI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 59. cikk A
felhatalmazás gyakorlása (1)
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására
vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e
cikk határozza meg. (2)
Az e rendeletben említett felhatalmazás átruházása
e rendelet hatálybalépésének napjától határozatlan időre szól. (3)
A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását
követően a Bizottság köteles egyidejűleg értesíteni az Európai Parlamentet
és a Tanácsot. (4)
Amennyiben az Európai Parlament és a Tanács
értesítését követő két hónapon belül e két intézmény egyike sem emel
ellenük kifogást, illetve amennyiben ezen időszak lejárta előtt az
Európai Parlament és a Tanács tájékoztatja a Bizottságot, hogy nem emel ellenük
kifogást, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok hatályba lépnek. Az Európai
Parlament és a Tanács kezdeményezésére a fenti időszak két hónappal
meghosszabbodik. Amennyiben a fenti időszak lejártakor sem az
Európai Parlament, sem a Tanács nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló
jogi aktus ellen, akkor sor kerül annak kihirdetésére az Európai Unió
Hivatalos Lapjában; és az ott megadott napon hatályba lép. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus a fenti
időszak lejárta előtt is kihirdetésre kerülhet az Európai Unió
Hivatalos Lapjában, és hatályba léphet, amennyiben mind az Európai
Parlament, mind a Tanács tájékoztatja a Bizottságot arról a szándékáról, hogy
nem emel ezen aktusok ellen kifogást. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács
kifogást emel egy felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, akkor az nem lép
hatályba. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen kifogást emelő
intézménynek meg kell indokolnia a kifogását. 60. cikk A bizottsági
eljárás (1)
A 182/2011/EU rendelet értelmében a Bizottság
munkáját egy bizottság segíti. (2)
Az e bekezdésre való hivatkozás esetén a
182/2011/EU rendelet 4. cikke alkalmazandó. (3)
Az e bekezdésre való hivatkozás esetén a
182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó. Abban az esetben, ha a bizottságnak a (2) és
(3) bekezdésben említett véleményét írásos eljárásban kérik ki, ezen
eljárást eredmény nélkül meg kell szüntetni, amennyiben a vélemény közlésére
megadott határidőn belül a bizottság elnöke így dönt, vagy (…) [tagok
száma] bizottsági tag, illetve a tagok (…) [a többség meghatározása:
egyszerű, kétharmados stb.] többsége ezt kéri. Amennyiben a bizottság nem ad véleményt, a
Bizottság nem fogadja el a végrehajtási aktus tervezetét, és ebben az esetben a
182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik
albekezdése alkalmazandó. 61. cikk Hatálybalépés Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos
Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Ez a rendelet teljes egészében
kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, -án/-én. az Európai Parlament részéről a
Tanács részéről az elnök az
elnök I. melléklet – sablon az operatív
programhoz fejezet Szakasz Alszakasz || Leírás/Észrevételek || Méret (karakter) 1. Azonosítás || E szakasz célja kizárólag az érintett program azonosítása. E szakaszban világosan fel kell tüntetni az alábbiakat: Tagállam Az operatív program neve CCI || 200 2 A program kidolgozása || || 2.1. Tényállás || Az anyagi nélkülözés orvosolandó formájának (formáinak) megnevezése és indokolása. || 4 000 || Az anyagi nélkülözés operatív programban kiválasztott típusának (típusainak) feltüntetése. || 200 2.x. Az anyagi nélkülözés orvosolni kívánt formája – X || Az anyagi nélkülözés valamennyi orvosolni kívánt formájához külön szakaszt (és hozzá tartozó alszakaszokat) kell rendelni. || 2.x.1. Leírás || A biztosítani kívánt anyagi támogatásnyújtás és a megfelelő kísérő intézkedések fő jellemzőinek és célkitűzéseinek ismertetése. || 4 000 2.x.2. Nemzeti programok || A támogatni kívánt nemzeti programok bemutatása. || 2 000 2.4. Egyéb || További szükségesnek ítélt információk. || 4 000 3 Végrehajtás || || 3.1. A leginkább rászorulók azonosítása || A leginkább rászoruló személyekre vonatkozó támogathatósági szempontokat meghatározó mechanizmus bemutatása, szükség esetén az anyagi nélkülözés orvosolni kívánt típusa szerinti bontásban. || 2 000 3.2. A műveletek kiválasztása || A műveletekre vonatkozó kiválasztási szempontok és a kiválasztási mechanizmus – szükség esetén az anyagi nélkülözés orvosolni kívánt típusa szerint megkülönböztetett – bemutatása. || 2 000 3.3. A partnerszervezetek kiválasztása || A partnerszervezetekre vonatkozó kiválasztási szempontok, szükség esetén az anyagi nélkülözés orvosolni kívánt típusa szerinti bontásban. || 2 000 3.4. Az Európai Szociális Alapot kiegészítő jelleg || Az Európai Szociális Alapnak kiegészítő jelleget biztosító mechanizmus bemutatása. || 4 000 3.4. Intézményi felépítés || Az operatív programok végrehajtási rendelkezéseinek ismertetése, amely tartalmazza az irányító hatóság, adott esetben az igazoló hatóság, az ellenőrző hatóság és azon szerv megnevezését, amely számára a Bizottság kifizetéseket teljesít. || 4 000 3.5. Figyelemmel kísérés és értékelés || Ebben az alszakaszban a program figyelemmel kísérésének módját kell ismertetni. Különösen fontos annak magyarázata, hogy a mutatókat hogyan fogják felhasználni a program végrehajtásának figyelemmel kíséréséhez. A mutatóknak tartalmazniuk kell a hozzárendelt kiadásokra vonatkozó pénzügyi mutatókat és a támogatott műveletekre vonatkozó teljesítménymutatókat. || 4 000 3.6. Technikai segítségnyújtás || Az X. cikk (2) bekezdése szerinti technikai segítségnyújtás tervezett alkalmazásának leírása, beleértve azokat az intézkedéseket, amelyek célja, hogy megerősítsék a kedvezményezetteknek a műveleteket érintő hatékony és eredményes pénzgazdálkodással kapcsolatos igazgatási kapacitását. || 4 000 4. PÉNZÜGYI TERV || E szakasznak az alábbiakat kell tartalmaznia: (1) az alapból származó támogatásra tervezett pénzügyi előirányzat összegének és a társfinanszírozás arányának a 18. cikknek megfelelő, évenkénti bontását tartalmazó táblázat; (2) az operatív programokból származó támogatás teljes pénzügyi előirányzatának összege az anyagi nélkülözés orvosolni kívánt típusa szerinti bontásban, valamint a megfelelő kísérő intézkedéseket az egész programozási időszakra ismertető táblázat. || Szöveg: 1 000 Adatok CSV vagy XML formátumban || || || || A pénzügyi adatok formátuma (4. szakasz): 4.1.1. Az operatív programon belül az alapból
származó éves kötelezettségvállalás és a megfelelő nemzeti
társfinanszírozás összegét ismertető, az operatív programhoz tartozó finanszírozási
terv (EUR) || Összesen || 2014 || 2015 || … || 2020 Alap (a) || || || || || Nemzeti társfinanszírozás (b) || || || || || Támogatható közkiadás (c) = (a) + (b) || || || || || Társfinanszírozási arány* (d) = (a) / (c) || || * Ez az arány felkerekíthető a táblázatban
lévő legközelebbi egész számhoz. A kiadás visszafizetésénél alkalmazott pontos
arány a (d). 4.1.2. Az operatív programokból származó
támogatás teljes pénzügyi előirányzat összegét az anyagi nélkülözés
orvosolni kívánt típusa szerinti bontásban megadó, valamint a megfelelő
kísérő intézkedéseket tartalmazó finanszírozási terv (EUR) Intervenciós terület || Támogatható közkiadás || || || || Összesen || || || || || Technikai segítségnyújtás || || || || || Élelmiszerhiány || || || || || ezen belül kísérő intézkedések || || || || || Hajléktalanság || || || || || ezen belül kísérő intézkedések || || || || || Gyermekek anyagi nélkülözése || || || || || ezen belül kísérő intézkedések || || || || || II. MELLÉKLET A kötelezettségvállalási előirányzatok
éves bontása a 2014–2020 közötti időszakban PÉNZÜGYI KIMUTATÁS 1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB
ADATAI 1.1. A javaslat/kezdeményezés címe 1.2. A
tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés
keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 1.3. A
javaslat/kezdeményezés típusa 1.4. Célkitűzés(ek)
1.5. A
javaslat/kezdeményezés indoklása 1.6. Az
intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama 1.7. Tervezett
igazgatási módszer(ek) 2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 2.1. A
nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 2.2. Irányítási
és kontrollrendszer 2.3. A
csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 3. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT
PÉNZÜGYI HATÁSA 3.1. A
kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés
mely kiadási tételét/tételeit érintik? 3.2. A
kiadásokra gyakorolt becsült hatás 3.2.1. A kiadásokra
gyakorolt becsült hatás összegzése 3.2.2. Az operatív
előirányzatokra gyakorolt becsült hatás 3.2.3. Az igazgatási
előirányzatokra gyakorolt becsült hatás 3.2.4. A jelenlegi többéves
pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 3.2.5. Harmadik felek
részvétele a finanszírozásban 3.3. A bevételre gyakorolt becsült
pénzügyi hatás PÉNZÜGYI
KIMUTATÁS 1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB
ADATAI 1.1. A javaslat/kezdeményezés címe
Javaslat:
Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a leginkább rászoruló személyeket
támogató európai segítségnyújtási alapról 1.2. A tevékenységalapú
irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó
érintett szakpolitikai terület(ek)[10] 4
Foglalkoztatás és szociális ügyek 0406
A leginkább rászoruló személyek támogatása 1.3. A javaslat/kezdeményezés
típusa § A
javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul ¨ A
javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést
követő új intézkedésre irányul[11]
¨ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi
intézkedés meghosszabbítására irányul ¨ A
javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított
intézkedésre irányul 1.4. Célkitűzések 1.4.1. A javaslat/kezdeményezés által
érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések Az
alap az Európa 2020 stratégia szegénység csökkentésére irányuló
céljainak megvalósításához való hozzájárulás révén előmozdítja az Unión
belüli társadalmi kohéziót. 1.4.2. Konkrét célkitűzés(ek) és
a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe
tartozó érintett tevékenység(ek) 1.
sz. konkrét célkitűzés Az
általános célkitűzésen felül a program a leginkább rászoruló személyek
számára nyújtott nem pénzügyi jellegű támogatás biztosításával hozzájárul
az Unión belüli szegénység legsúlyosabb formáinak enyhítésére irányuló konkrét
célkitűzés megvalósításához. A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés
keretébe tartozó érintett tevékenység(ek) 0406
A leginkább rászoruló személyek támogatása 1.4.3. Várható eredmény(ek) és
hatás(ok) Tüntesse fel, milyen
hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a
kedvezményezettekre/célcsoportokra. Az
új eszköz lehetővé teszi, hogy a tagállamok évente hozzávetőleg
kétmillió, arra leginkább rászoruló személynek nyújtsanak támogatást,
kedvező hatást gyakorolva e személyek egészségére, a társadalmi
befogadásra, a foglalkoztatásra és a munkaerőpiacra. A leginkább rászoruló
személyeket támogató európai segítségnyújtási alap társadalmi hatása azonban
várhatóan ennél jóval messzebbre mutat majd. 1. Azáltal,
hogy a gyakorlati szakemberek számára információ- és tapasztalatcserét
lehetővé tevő platformot biztosít, az alap a folyamatok tekintetében
számos érdekelt fél számára jár jelentős előnyökkel. 2. A
leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapnak az
operatív programok révén történő, tényeken alapuló, közép- és hosszú távra
összpontosító végrehajtása ezenfelül ösztönözni fogja a különböző
érdekelti csoportok közötti párbeszédet és támogatja a stratégiai megközelítést
is. A megvalósítási mechanizmusok (különösen az egyszerűsítés és az
adminisztratív terhek csökkentése) javulása továbbra is biztosítja a
folyamathatások relevanciáját. A leginkább rászoruló személyeket támogató
európai segítségnyújtási alap eszköze előmozdítja az uniós prioritások és
a társadalmi kohéziót célzó politikák közötti kölcsönhatásokat. 1.4.4. Eredmény- és hatásmutatók Tüntesse fel a
javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé
tevő mutatókat. Az
anyagi támogatásnyújtás tényleges elosztását végző intézmények
nagymértékben támaszkodnak az önkéntes munkavégzésre és az adományokra.
Ennélfogva a lehető legnagyobb mértékben el kell kerülni az ilyen
szervezetekre komoly terhet rovó jelentéstételi kötelezettségeket.
Mindazonáltal várható, hogy e szervezeteknek a Bizottságon kívül más
adományozókat és az önkénteseket is tájékoztatniuk kell majd munkájukról, hogy
folyamatos motivációt biztosítsanak a számukra. A javasolt mutatókról vitát
folytattak uniós szintű ernyőszervezetekkel, és megállapították, hogy
azok megfelelőek és reálisak. Az
igénybe vett források mennyiségéhez kapcsolódó mutatók első csoportját az
alábbiak alkotják: (1)
a programból származó természetbeni hozzájárulások; (2)
pénzügyi források az eredetük szerinti bontásban (uniós és más források). A
mutatók második csoportja a juttatott támogatás mennyiségéről tájékoztat,
és a szétosztott csomagok és elkészített/szétosztott ételek, valamint a
támogatásban részesített leginkább rászoruló személyek számára vonatkozik. Az
irányító hatóságok éves végrehajtási jelentésben nyújtják be ezeket az adatokat
a Bizottságnak. Ezt
az egyszerű éves jelentéstételt strukturált felmérések kísérik. E
felméréseket a Bizottság megbízásából, a végrehajtási időszakban legalább
két alkalommal végzik el. A felmérések a kedvezményezettekkel kapcsolatos
ismeretekkel szolgálnak majd – azaz feltárják, hogy jellemző-e egy adott
korosztály vagy kisebbség közöttük –, értékelik – az árucikkek kivételével – a
természetbeni hozzájárulások, például az önkéntes munkavégzés és szolgáltatások
jelentőségét, valamint tájékoztatnak a program kedvezményezettekre
gyakorolt hatásáról. Ezek az adatok várhatóan csak megalapozott becslések
formájában lesznek elérhetők, mivel az anonimitás számos esetben
előfeltétele lehet annak, hogy egy ügyfél igénybe vehesse a támogatást. 1.5. A javaslat/kezdeményezés
indoklása 1.5.1. Rövid vagy hosszú távon
kielégítendő szükséglet(ek) A
tervezett program hozzájárul az Unió társadalmi kohézióval kapcsolatos
célkitűzésének megvalósításához. A javasolt új eszköz jogalapja az EUMSZ
175. cikkének harmadik bekezdése, amely a strukturális alapokon kívüli
egyedi fellépésekről rendelkezik. 2010-ben
az összes európai közel egynegyedét (116 millió lakost)
veszélyeztette a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés. A szegénység és a
társadalmi kirekesztés mértéke nem egységes az Unión belül. A problémák
általában súlyosabbak a keleti és déli tagállamokban. A szegénység és a
társadalmi kirekesztés meglévő szintjének elmélyítésén túl (az
államadósság alakulását követő költségvetési konszolidáció jelentette
nyomással járó) gazdasági válság egyúttal több tagállam azon képességét is
korlátozta, hogy a szociális kiadásokat és beruházásokat a kedvezőtlen
tendencia megfordításához szükséges szinten tudják tartani. 1.5.2. Az uniós részvételből
adódó többletérték Az
intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó
Európa 2020 stratégia a gazdasági növekedést és a társadalmi haladást
egyesítő, kiegyensúlyozott elképzelésre épül, amelynek alapját a
foglalkoztatás, az oktatás és a szegénység csökkentése területén meghatározott
nagyszabású célok képezik. A szegénység és a társadalmi kirekesztés
jelentősen akadályozza az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek
megvalósítását. Az
alapvető szükségletek ellátásával a javasolt eszköz hozzájárul a súlyos
nélkülözésben élő személyeket érintő szegénység és társadalmi
kirekesztés enyhítéséhez. Azáltal, hogy lehetővé teszi a társadalom
leginkább rászoruló tagjai számára méltóságuk és a bennük rejlő humán
tőke megőrzését, közösségeiken belül hozzájárul a társadalmi
tőke és társadalmi kohézió megerősítéséhez. E
tekintetben uniós szintű fellépés szükséges, tekintettel a szegénység és a
társadalmi kirekesztés Unióban tapasztalható és a gazdasági válság által tovább
súlyosbított mértékére és jellegére, valamint az azzal kapcsolatos
bizonytalanságra, hogy a tagállamok képesek-e fenntartani a szociális kiadások
olyan szintjét, amely megakadályozza a társadalmi kohézió további romlását és
biztosítja az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek
megvalósítását. 1.5.3. Hasonló korábbi tapasztalatok
tanulsága Az
alap új eszköz. A leginkább rászoruló személyeknek szóló uniós
élelmiszer-osztási programmal kapcsolatban szerzett tapasztalatok azonban
érvényesek. Az intervenciós készletek várható hiánya miatt az uniós
élelmiszer-osztási program elvesztette eredeti létjogosultságát, és a
2013. évi éves terv teljesítését követően megszűnik. Az évek
során azonban a program fontos ellátási forrássá vált a társadalom
legelesettebb tagjaival közvetlen kapcsolatban álló és az élelmezésüket
biztosító szervezetek számára. A javaslathoz mellékelt hatásvizsgálatban az
eddigi tanulságokat ismertető összefoglaló található. 1.5.4. Összhang és lehetséges
szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel A
leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap a
strukturális alapokból – a 327 115 655 850 EUR összegű
globális forrással rendelkező, növekedést és munkahelyteremtést szolgáló
beruházások célja keretében – 2 500 000 000 EUR
összegű támogatásban részesül. A leginkább rászoruló személyeket támogató
európai segítségnyújtási alap a strukturális alapok ESZA-hoz rendelt hányadának
részét képezi. Időszakos segítségnyújtási intézkedések biztosításával nem
átfedi, hanem kiegészíti a kohéziós politika meglévő eszközeit,
lehetővé téve a társadalom leginkább rászoruló tagjai számára, hogy
megtegyék az első lépést a helyzetük rendezése felé vezető úton. A
javasolt eszköz – a különösen az ESZA-ból társfinanszírozásban
részesíthető más típusú támogatásokkal együtt – ezenkívül javíthatja a
végső kedvezményezettek foglalkoztathatóságát, lehetővé téve
számukra, hogy hozzájáruljanak a gazdasághoz. 1.6. Az intézkedés és a pénzügyi
hatás időtartama § A javaslat/kezdeményezés határozott
időtartamra vonatkozik –
§ A javaslat/kezdeményezés időtartama:
2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig –
§ Pénzügyi hatás: 2014-től 2022-ig ¨ A javaslat/kezdeményezés határozatlan
időtartamra vonatkozik –
Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig –
azt követően: rendes ütem. 1.7. Tervezett igazgatási
módszer(ek)[12] ¨ Centralizált igazgatás közvetlenül a Bizottság által ¨ Centralizált igazgatás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással: –
¨ végrehajtó ügynökségek –
¨ a Közösségek által létrehozott szervek[13] –
¨ tagállami közigazgatási/közfeladatot ellátó szervek –
¨ az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön
intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke
szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott
személyek § Megosztott igazgatás
a tagállamokkal ¨ Decentralizált igazgatás harmadik országokkal ¨ Nemzetközi szervezetekkel közös
igazgatás (nevezze meg) Egynél több igazgatási
módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a
„Megjegyzések” rovatban. Megjegyzések 2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 2.1. A nyomon követésre és a
jelentéstételre vonatkozó rendelkezések Ismertesse a nyomon
követés és jelentéstétel gyakoriságát és feltételeit. Az
irányító hatóságok éves végrehajtási jelentést nyújtanak be. Ezek a jelentések
adatközpontúak és tartalmazzák az 1.4.4. szakaszban meghatározott közös
mutatókat. A jelentéstételt a Bizottság megbízásából a programozási
időszak közepén és végén végzett strukturált felmérések és értékelések
kísérik. Az egyes programok végrehajtása terén tett előrelépést kétoldalú
felülvizsgálati ülések keretében vizsgálják. 2.2. Irányítási és
kontrollrendszer 2.2.1. Felismert kockázat(ok) Az
irányítási és kontrollrendszer nagyrészt a kohéziós politikából származik. Noha
a végső kedvezményezettek és a végrehajtó partnerek tekintetében e
finanszírozási program eltér a kohéziós politikától, várható, hogy a kockázati
tényezők különösen az ESZA esetében jellemzőkhöz hasonlóan alakulnak.
A jelenlegi programozási időszakban az ESZA esetében felmerülő hibák
legfőbb forrása a támogathatósághoz kapcsolódik (az összes
számszerűsíthető kumulatív hiba 58 %-a), a többi hiba
hitelességi problémákból (7 %) és az ellenőrzési nyomvonalból
eredő problémákból (35 %) ered. E problémák kezelése céljából a
rendelettervezet teljes körűen meghatározza a támogathatósági szabályokat,
és gyakrabban alkalmazzák a rendeletben megállapított átalányösszegű
kifizetéseket. Kockázatnövelő tényezőt jelent azonban az, hogy a
támogatás végső kedvezményezettekhez történő eljuttatása főként
a nem kormányzati szervezeteken és a civil szervezeteken múlik, amelyek közül
több elégtelen igazgatási struktúrával rendelkezik, és jelentős mértékben támaszkodik
az önkéntes munkavégzésre. A Számvevőszék a 2009. évi jelentésében
már felvetette ezt a problémát az uniós élelmiszer-osztási programmal
kapcsolatban. Az említett szervezetek esetében továbbra is lehetőség van
az irányító hatóságok által központilag beszerzett anyagi támogatásnyújtáshoz
biztosított források és az átalánydíjas kifizetések korlátozására. 2.2.2. Tervezett ellenőrzési
mód(ok) A
megosztott irányítás elvének megfelelően – irányítási és
kontrollrendszerük révén – elsősorban a tagállamok feladata operatív programjuk
végrehajtása és ellenőrzése. Ezért a tagállamoknak irányító hatóságot,
igazoló hatóságot és feladatkörében független ellenőrző hatóságot
jelölnek ki operatív programjaik esetében. A Bizottság jogosult elsősorban
a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vizsgáló ellenőrzéseket végezni
annak érdekében, hogy következtetéseket vonhasson le az alap
eredményességéről, illetve ezek alapján megszakíthatja vagy
felfüggesztheti a támogatást, vagy pénzügyi korrekciókat rendelhet el. A
kohéziós politikán belül az ellenőrzéssel összefüggő feladatok
költsége (nemzeti és regionális szinten, a Bizottság költségét nem számítva) a
becslések szerint a támogatások teljes összegének mintegy 2 %-át teszi ki.
E költségek a következő ellenőrzési területekhez kapcsolódnak:
1 % a nemzeti koordinációból és a program‑előkészítésből
ered, 82 % a programirányítással, 4 % az igazolással, 13 % pedig
az ellenőrzésekkel kapcsolatos. A
kohéziós politikával szemben azonban számos tényező segítheti elő a
hibaszintek és az ellenőrzési költségek csökkentését. Az új program
mindössze három cselekvési területre összpontosít. Nagymértékben alkalmazza az
egyszerűsített költségelszámolási lehetőségeket. A műveletek és
a célcsoportok jellege miatt a végső kedvezményezetteket nem
ellenőrzik, hacsak kockázatértékelés alkalmával nem merült fel konkrét
szabálytalanság vagy visszaélés kockázata. E tényezők együttesen
csökkentik a kedvezményezettek adminisztratív terheit és a hibaszinteket, és
növelik a belső biztosítékokat, elősegítve ezáltal az ellenőrzési
költségek csökkenését. A
Foglalkoztatási Főigazgatóság által meghatározott jelenlegi hibaarány (a
Számvevőszék által meghatározott hibaarány) 2,2 %. Becslések szerint
a fent ismertetett tényezők 1 %-os csökkenéshez vezetnek, amely a
program vonatkozásában 1,2 %-os végső várható hibaarányt eredményez. 2.3. A csalások és a
szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések Tüntesse fel a
meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket. A
strukturális alapokkal foglalkozó szolgálatok az OLAF-fal együttműködve
közös csalásmegelőzési stratégiát dolgoztak ki, amely számos, a Bizottság
és a tagállamok által végrehajtandó intézkedést irányoz elő a megosztott
irányítás alá tartozó strukturális intézkedésekkel kapcsolatos csalások megelőzésére.
E közös csalásmegelőzési stratégia a leginkább rászoruló személyeket
támogató európai segítségnyújtási alap esetében is alkalmazandó. A
javaslat ezenkívül kifejezett követelményként írja elő a 32. cikk
(4) bekezdése alapján az említett intézkedések bevezetését. Ez a
tagállamokban a leginkább rászoruló személyeket támogató európai
segítségnyújtási alap kezelésében és ellenőrzésében részt vevő
szerveknél még inkább tudatosítja a csalással kapcsolatos éberség
jelentőségét, és ezáltal csökkenti a csalással kapcsolatos kockázatokat. 3. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT
PÉNZÜGYI HATÁSA 3.1. A kiadások a többéves
pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási
tételét/tételeit érintik? · Jelenlegi költségvetési kiadási tételek A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül
pedig a költségvetési tételek sorrendjében. A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás Szám [Megnevezés………………………………] || diff./nem diff.([14]) || EFTA-országoktól[15] || tagjelölt országoktól[16] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében 1 Intelligens és inkluzív növekedés Új fejezet a 2014–2020 közötti időszakra || 04.06.00.00 A leginkább rászoruló személyek támogatása || Diff. || NEM || NEM || NEM || NEM · Létrehozandó új költségvetési tételek A többéves pénzügyi
keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében. A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás Szám [Megnevezés………………………………] || diff./nem diff. || EFTA-országoktól || tagjelölt országoktól || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében || [XX.YY.YY.YY] || || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM 3.2. A kiadásokra gyakorolt
becsült hatás 3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült
hatás összegzése millió EUR (három tizedesjegyig) A többéves pénzügyi keret fejezete: || 1. || Intelligens és inkluzív növekedés Főigazgatóság: EMPL || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN Operatív előirányzatok || || || || || || || || Költségvetési tétel száma || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 343,957 || 349,166 || 353,425 || 356,742 || 359,925 || 362,704 || 365,331 || 2 491,250 Kifizetési előirányzatok || (2) || 274,038 || 277,152 || 277,152 || 277,152 || 277,152 || 277,152 || 277,152 || 1 936,950 Költségvetési tétel száma || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || || || || || || || || Kifizetési előirányzatok || (2a) || || || || || || || || Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[17] || || || || || || || || Költségvetési tétel száma || || (3) || 1,250 || 1,250 || 1,250 || 1,250 || 1,250 || 1,250 || 1,250 || 8,750 A FOGLALKOZTATÁSI Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN[18] || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +3 || 345,207 || 350,416 || 354,675 || 357,992 || 361,175 || 363,954 || 366,581 || 2 500,000 Kifizetési előirányzatok || =2+2a +3 || 275,288 || 278,402 || 278,402 || 278,402 || 278,402 || 278,402 || 278,402 || 1 945,700 Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || || || || || || || || Kifizetési előirányzatok || (5) || || || || || || || || Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || || || || || || || || A többéves pénzügyi keret <...> FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || || || || || || || || Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || || || || || || || || Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is
érint: Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || || || || || || || || Kifizetési előirányzatok || (5) || || || || || || || || Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || || || || || || || || A többéves pénzügyi keret 1–4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg) || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || || || || || || || || Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || || || || || || || || A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások” millió EUR (három tizedesjegyig) || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN Főigazgatóság: EMPL || Humánerőforrás || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 7,112 Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || || EMPL Főigazgatóság ÖSSZESEN || Előirányzatok || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 7,112 A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 7,112 millió EUR (három tizedesjegyig) || || || N. év[19] || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || || || || || || || || Kifizetési előirányzatok || || || || || || || || 3.2.2. Az operatív
előirányzatokra gyakorolt becsült hatás –
¨ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív
előirányzatok felhasználását. –
¨ A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok
felhasználását vonja maga után: Az alapot megosztott irányítás keretében
hajtják végre. Míg a rendelet a stratégiai prioritásokat uniós szinten
határozza meg, a tényleges napi irányítás az irányító hatóságok hatáskörébe
tartozik. A közös mutatókat a Bizottság javasolja, az operatív programok
szintjén megvalósítandó tényleges célokra azonban a tagállamok tesznek
javaslatokat, amelyeket a Bizottság hagy jóvá. Éppen ezért nincs lehetőség
a kimeneti mutatók meghatározására mindaddig, amíg a programok tervezetét
2013/2014 során el nem készítik, illetve egyeztetéseket nem folytatnak
ezekről a programokról és jóvá nem hagyják őket. Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR
(három tizedesjegyig) Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN TELJESÍTÉSEK Teljesítések típusa[20] || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség 1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS[21]... || || || || || || || || || || || || || || || || - Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || || - Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || || - Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || || 1. konkrét célkitűzés részösszege || || || || || || || || || || || || || || || || 2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS… || || || || || || || || || || || || || || || || - Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || || 2. konkrét célkitűzés részösszege || || || || || || || || || || || || || || || || ÖSSZKÖLTSÉG || || || || || || || || || || || || || || || || 3.2.3. Az igazgatási
előirányzatokra gyakorolt becsült hatás 3.2.3.1. Összegzés –
¨ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási
előirányzatok felhasználását. –
þ A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok
felhasználását vonja maga után: millió EUR (három
tizedesjegyig) || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || || Humánerőforrás || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 7,112 Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || || A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 1,016 || 7,112 A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE[22] bele nem tartozó előirányzatok || || || || || || || || Humánerőforrás || 0,128 || 0,128 || 0,128 || 0,128 || 0,128 || 0,128 || 0,128 || 0,896 Egyéb igazgatási kiadások || 1,122 || 1,122 || 1,122 || 1,122 || 1,122 || 1,122 || 1,122 || 7,854 A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || 1,250 || 1,250 || 1,250 || 1,250 || 1,250 || 1,250 || 1,250 || 8,750 ÖSSZESEN || 2,266 || 2,266 || 2,266 || 2,266 || 2,266 || 2,266 || 2,266 || 15,862 3.2.3.2. Becsült
humánerőforrás-szükségletek –
¨ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást. –
þ A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár: A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb
egy tizedesjeggyel) kell kifejezni || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek) 04 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 8 || 8 || 8 || 8 || 8 || 8 || 8 XX 01 01 02 (a küldöttségeknél) || || || || || || || XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || || || 10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || || || Külső személyi állomány (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve)[23] XX 01 02 01 (AC, INT, END a teljes keretből) || || || || || || || XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || || || 04 01 04 01[24] || - a központban[25] || 2 || 2 || 2 || 2 || 2 || 2 || 2 - a küldöttségeknél || || || || || || || XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban) || || || || || || || 10 01 05 02 (AC, END, INT közvetlen kutatásban) || || || || || || || Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || || ÖSSZESEN || 10 || 10 || 10 || 10 || 10 || 10 || 10 XX: az érintett
szakpolitikai terület vagy költségvetési cím. A humánerőforrás-igényeknek
az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához
rendelt személyzettel és/vagy az adott főigazgatóságon belüli
személyzet‑átcsoportosítással kell eleget tenni. A források adott
esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők
az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz
rendelt további juttatásokkal. Az elvégzendő
feladatok leírása: Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || Részvétel a tagállamban létesítendő programokra és projektekre vonatkozó javaslatok vizsgálatában, az azokkal kapcsolatos tárgyalásokban, módosításában és jóváhagyásuk előkészítésében. Részvétel a jóváhagyott programok és projektek végrehajtásának irányításában, nyomon követésében és értékelésében. A programra vonatkozó szabályoknak való megfelelés biztosítása. Külső személyzet || Ugyanaz és/vagy igazgatási támogatás 3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi
kerettel való összeegyeztethetőség –
¨ A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves
pénzügyi kerettel. –
¨ A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret
vonatkozó fejezetének átprogramozása. Fejtse ki, miként kell átdolgozni a pénzügyi keretet:
tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő
összegeket. –
¨ A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz
alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[26]. Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett
fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket. 3.2.5. Harmadik felek részvétele a
finanszírozásban –
A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő
harmadik felek általi társfinanszírozást. –
A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült
társfinanszírozást irányozza elő: előirányzatok millió EUR (három tizedesjegyig) || N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || Összesen Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || || || || || || || || Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || || || || || || || || 3.3. A bevételre gyakorolt becsült
pénzügyi hatás –
¨ A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre. –
¨ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre
gyakorolt hatása a következő: –
¨ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást –
¨ a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást millió EUR (három tizedesjegyig) Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[27] N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || … a táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további oszlopokkal bővíthető … jogcímcsoport || || || || || || || || Az egyéb címzett
bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési
tétel(eke)t. Ismertesse a bevételre
gyakorolt hatás számításának módszerét. [1] HL C […]., […]., […]. o. [2] HL C […]., […]., […]. o. [3] HL L […]., […]., […]. o. [4] HL L 281., 1995.11.23., 31. o. [5] HL L […]., […]., […]. o. [6] HL L 55., 2011.2.28., 13. o. [7] HL L 118., 2010.5.12, 1. o. [8] HL L 53., 2002.2.23., 1. o. [9] HL L 347., 2006.12.11., 1. o. [10] Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based
Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based
Budgeting). [11] A költségvetési rendelet 51. cikke (2) bekezdésének a)
vagy b) pontja szerint. [12] Az egyes igazgatási módszerek ismertetése, valamint a
költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások
megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html. [13] A költségvetési rendelet 200. cikkében említett szervek. [14] Differenciált/nem differenciált előirányzat. [15] EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás. [16] Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni
potenciális tagjelölt országok. [17] Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint
uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási
kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás. [18] Ezek az előirányzatok a 327 115 655 850 EUR
összegű globális forrással rendelkező, növekedést és
munkahelyteremtést szolgáló beruházások célja keretében a strukturális alapok
részét képezik. A leginkább rászoruló személyeket támogató európai
segítségnyújtási alap a strukturális alapok ESZA-hoz rendelt hányadának
részét képezi. [19] Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának
első éve. [20] A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra
vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza
kilométerben stb.). [21] Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések...”)
feltüntetett célkitűzés. [22] Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint
uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási
kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás. [23] AC= szerződéses alkalmazott; AL= helyi alkalmazott;
END= kirendelt nemzeti szakértő; INT=átmeneti alkalmazott; JED=küldöttségi
pályakezdő szakértő. [24] Az operatív előirányzatoknál a külső
személyzetre részleges felső határérték vonatkozik (korábban: BA-tételek). [25] Elsősorban a strukturális alapok, az Európai
Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap
(EHA) esetében. [26] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját. [27] A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek)
tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek)
csökkentett bruttó összegeket kell megadni.