INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE

Horvátország előreláthatóan 2013. július 1-jén csatlakozik az Európai Unióhoz. Bár a csatlakozási okmányt[1] még nem minden tagállam erősítette meg, a Bizottság a közelmúltban már aktualizálta Horvátország csatlakozására való tekintettel a többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatait[2]. A KAP reformjára vonatkozó javaslatokat szintén ki kell igazítani annak érdekében, hogy elfogadásuk esetén már teljes mértékben figyelembe vegyék Horvátországot mint új tagállamot.

2. AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

Horvátország kapcsán nem kellett kikérni az érdekeltek véleményét vagy hatásvizsgálatot végezni, mivel e kiigazítások a csatlakozási okmányból következnek.

3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A kiigazítás olyan módosítás formáját ölti, amely a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló COM(2011) 625 végleges/3 bizottsági javaslatba belefoglalja a csatlakozási okmányban már szereplő, Horvátországra vonatkozó külön rendelkezéseket. A legfontosabb változások a javaslatnak a következőkre vonatkozó rendelkezésekkel való kiegészítésében rejlenek:

– a közvetlen kifizetések szakaszos bevezetése Horvátországban (fokozatos bevezetés),

– kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések odaítélésének lehetősége az I. mellékletben felsorolt támogatási rendszerek közül azoknak a kiegészítésére, amelyeket Horvátország a reform után fog alkalmazni,

– egyes pénzügyi vonatkozások (a II. melléklet szerinti nemzeti felső határok, a III. melléklet szerinti nettó felső határok, a kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetéseknek az V. melléklet szerinti maximális összege), valamint

– a horvátországi külön nemzeti aknamentesítési alap megvalósítása. Ez az aknamentesítési alap a mezőgazdasági tevékenység céljára ismét használatba vett aknamentesített földterületeket érinti.

4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Ennek a módosításnak nincsenek a többéves pénzügyi keretre vonatkozó aktualizált javaslatok indokolásában ismertetetteken túlmutató költségvetési vonzatai.

2011/0280 (COD)

A COM(2011) 625 végleges/3 bizottsági javaslat módosítása: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról

A COM(2011) 625 végleges/3 bizottsági javaslat a következőképpen módosul:

1.           Az (5) preambulumbekezdés első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása, valamint a verseny torzulása és a mezőgazdasági termelők közötti hátrányos megkülönböztetés elkerülése érdekében végrehajtási hatásköröket kell a Bizottságra ruházni az alábbiak tekintetében: kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések engedélyezése Horvátország esetében; a horvátországi külön nemzeti aknamentesítési alapba kerülő összeg rögzítése; az alaptámogatási rendszerre vonatkozó éves nemzeti felső határok rögzítése, a támogatási jogosultságok kiosztása iránti kérelmekre vonatkozó szabályok elfogadása; a nem aktivált támogatási jogosultságoknak a nemzeti tartalékba való visszautalására vonatkozó intézkedések elfogadása, a nemzeti hatóságok támogatási jogosultságok átruházásáról szóló értesítésével kapcsolatos követelmények, valamint a szóban forgó értesítésre vonatkozó határidő meghatározása, az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatásra vonatkozó éves felső határok meghatározása, a hátrányos természeti adottságú területekre vonatkozó támogatás esetében alkalmazandó éves felső határok megállapítása, a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatásra vonatkozó éves felső határok megállapítása, a termeléstől függő önkéntes támogatásra vonatkozó éves felső határok megállapítása, a termeléstől függő önkéntes támogatás keretében hozott döntések értékelésére és jóváhagyására vonatkozó eljárással kapcsolatos szabályok elfogadása, az engedélyezési eljárással és a termelők értesítésével kapcsolatos szabályok elfogadása a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás alkalmazásában a földterület és a fajták engedélyezésével kapcsolatban, a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás összegére vonatkozó csökkentés kiszámításának szabályaival kapcsolatos rendelkezések, valamint az általános értesítési követelményekkel kapcsolatos szabályok elfogadása.”

2.           A (11) preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(11)  Annak biztosítására, hogy a KAP finanszírozására szánt összegek összhangban legyenek a(z) .../.../EU rendelet [horizontális rendelet] 16. cikkének (1) bekezdésében említett éves felső határokkal, fenn kell tartani annak lehetőségét, hogy a közvetlen kifizetések szintjét bármely naptári évben ki lehessen igazítani. A közvetlen kifizetések kiigazítására csak a mezőgazdasági termelőknek nyújtott olyan kifizetések esetében kerülhet sor, amelyek az adott naptári évben meghaladják az 5000 EUR-t. Figyelembe véve a Bulgária, Horvátország és Románia esetében az összes közvetlen kifizetésre vonatkozó fokozatos bevezetési mechanizmus alkalmazásának keretében a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések szintjét, a pénzügyi fegyelem ezen eszközét Bulgária és Románia esetében csak 2016. január 1-jétől, Horvátország esetében pedig csak 2022. január 1‑jétől indokolt alkalmazni.”

3.           A (12) preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(12)  Az odaítélhető közvetlen kifizetések teljes maximális összegeit érintő – többek között a tagállamok által az első és második pillér közötti átcsoportosításokkal kapcsolatosan hozandó döntésekből fakadó, valamint a mezőgazdasági tevékenység céljára ismét használatba vett aknamentesített földterületek Horvátország általi bejelentésétől várható – változások figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendeletben meghatározott nemzeti és nettó felső határok felülvizsgálata céljából.”

4.           A (14) preambulumbekezdés utolsó mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A fokozatosan bevezetésre kerülő közvetlen kifizetésekben részesülő bulgáriai, horvátországi és romániai mezőgazdasági termelőkkel szembeni egyenlő bánásmód biztosítása érdekében az alsó küszöbértéknek a fokozatos bevezetési eljárás végén nyújtandó végső összegeken célszerű alapulniuk.”

5.         A (19) preambulumbekezdés a végén a következő mondattal egészül ki:

„Ugyanezt a lehetőséget indokolt Horvátország részére is biztosítani, a csatlakozási okmány értelmében ugyanis esetében a fokozatos bevezetési mechanizmus 2021-ig alkalmazandó.”

6.         A szöveg a (19) preambulumbekezdés után a következő új preambulumbekezdéssel egészül ki:

„(19a) A 2011. évi csatlakozási okmánnyal módosított 73/2009/EK rendelet külön horvátországi aknamentesítési nemzeti tartalékról rendelkezett az aknamentesítésre kerülő és mezőgazdasági tevékenység céljára ismét használatba vett földterületek után odaítélt támogatási jogosultságoknak az ország uniós csatlakozásától számított tízéves időszakban történő finanszírozására. Ezért indokolt rögzíteni a szóban forgó földterületek után az e rendeletben előírt támogatási rendszerek alapján nyújtott támogatás finanszírozására fordítandó összegek rögzítésének, valamint a szóban forgó tartalék kezelésének szabályait. A mezőgazdasági tevékenység céljára ismét használatba vett aknamentesített földterületek Horvátország általi bejelentéséből eredő összegek figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el egyes Horvátországra alkalmazandó pénzügyi rendelkezések felülvizsgálata érdekében.

7.           Az 1. cikk b) pontjának viii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„viii.   a Bulgária, Horvátország és Románia számára a közvetlen kifizetések kiegészítését lehetővé tevő keretrendszer.”

8.           A 6. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az odaítélhető közvetlen kifizetések teljes maximális összegeit érintő – többek között a tagállamok által a 14. cikknek megfelelően hozandó döntésekből fakadó, valamint a 17b. cikk második bekezdésének alkalmazásából eredő – változások figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletben meghatározott nemzeti felső határok felülvizsgálata céljából.”

9.           A 8. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A közvetlen kifizetéseknek a 16. cikk szerinti fokozatos bevezetése keretében e cikk (1) bekezdése Bulgária és Románia esetében 2016. január 1-jétől, Horvátország esetében pedig 2022. január 1-jétől alkalmazandó.”

10.         A 10. cikk (4) bekezdése a végén a következő mondattal egészül ki:

„Horvátország esetében a 2014-től 2021-ig terjedő évek tekintetében az (1) bekezdésben említett igényelt vagy odaítélendő összeg az Va. melléklet A. pontjában meghatározott összeg alapján kerül kiszámításra.”

11.         A 2. fejezet II. címének címe helyébe a következő lép:

„A Bulgáriára, Horvátországra és Romániára alkalmazandó rendelkezések”

12.         A 16. cikk címe helyébe a következő szöveg lép:

„A közvetlen kifizetések fokozatos bevezetése Bulgáriában és Romániában”

13.         A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„16a. cikk

A közvetlen kifizetések fokozatos bevezetése Horvátországban

Horvátországban a közvetlen kifizetések a következő ütemezésnek megfelelően, a közvetlen kifizetések 2022-től alkalmazandó szintjének az alábbi százalékos arányában kerülnek bevezetésre:

– 2013-ban: 25%,

– 2014-ben: 30%,

– 2015-ben: 35%,

– 2016-ban: 40%,

– 2017-ben: 50%,

– 2018-ban: 60%,

– 2019-ben: 70%,

– 2020-ban: 80%,

– 2021-ben: 90%,

– 2022-től kezdve: 100 %.”

14.         A 17. cikk címe helyébe a következő szöveg lép:

„Kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések és közvetlen kifizetések Bulgáriában és Romániában”

15.         A 2. fejezet a következő cikkekkel egészül ki:

„

„17a. cikk

Kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések Horvátország esetében

(1)     Horvátország – a Bizottság által végrehajtási aktus útján, az 56. cikk szerinti bizottság közreműködése nélkül adott felhatalmazás alapján – adott esetben kiegészítheti az I. mellékletben felsorolt támogatási rendszerek bármelyikét.

(2)     Az egy adott évben, egy adott támogatási rendszer céljára fordítható kiegészítő összeget egy külön pénzügyi keret korlátozza. Ez a keret a következők különbözeteként kerül meghatározásra:

a)       az adott támogatási rendszer keretében a közvetlen kifizetéseknek a 16a. cikk szerinti teljes bevezetése után, a 2022. naptári évben nyújtható közvetlen támogatás összege,

valamint

b)      az adott támogatási rendszer keretében nyújtható közvetlen támogatásnak a 16a. cikk szerinti ütemezésben előírt megfelelő szorzó alkalmazásával kapott tárgyévi összege.

(3)     A kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések teljes összege nem haladhatja meg az Va. melléklet B. pontjában a szóban forgó naptári évre meghatározott felső határt.

(4)     Horvátország objektív kritériumok alapján és a Bizottság általi felhatalmazást követően határoz a kiegészítő nemzeti támogatásként nyújtandó összegekről.

(5)     A Bizottság az általa adott felhatalmazásban megjelöli a vonatkozó támogatási rendszereket és meghatározza a kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések legmagasabb megengedett szintjét.

A IV. cím 1. fejezetében említett, termeléstől függő önkéntes támogatás kiegészítésére szolgáló kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések esetében a felhatalmazásban meg kell jelölni azokat a 38. cikk (2) bekezdésében említett gazdálkodási típusokat vagy mezőgazdasági ágazatokat is, amelyek után kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetés nyújtható.

(6)     A kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések esetében a támogathatóság feltételei ugyanazok, mint amelyek e rendelet értelmében a megfelelő támogatási rendszerekre vonatkoznak.

(7)     A kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések kiigazíthatók, ha azt a közös agrárpolitikában (KAP) bekövetkezett változások szükségessé teszik. Odaítélésükre objektív kritériumok alapján és olyan módon kerül sor, amely biztosítja a mezőgazdasági termelőkkel szembeni egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a verseny torzulásának megakadályozását.

(8)     Horvátország a kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések végrehajtása érdekében hozott intézkedéseiről az azok végrehajtását követő év június 30-áig jelentést nyújt be. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább a következőket:

a)       bármely, a kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetéseket érintő körülményekben bekövetkezett változás;

b)      minden egyes kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetés vonatkozásában a kedvezményezettek száma, az odaítélt kiegészítő nemzeti támogatás összege, valamint a hektárszám, az állatok száma vagy a támogatás odaítélésének alapjául szolgáló egyéb egységek száma;

c)       jelentés az odaítélt kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések kapcsán végrehajtott ellenőrzésekről.

17b. cikk

Külön aknamentesítési nemzeti tartalék Horvátország esetében

(1)     Horvátország 2014-től kezdve minden év január 31-e előtt bejelentést tesz a Bizottságnál azokról a földterületekről, amelyek a 73/2009/EK rendelet 57a. cikkének (10) bekezdése értelmében azonosításra kerültek, és az előző naptári év folyamán mezőgazdasági tevékenység céljára ismét használatba lettek véve.

Horvátország továbbá bejelenti az előző naptári év december 31-én a mezőgazdasági termelőknek való kiosztásra rendelkezésre álló támogatási jogosultságok számát, valamint a nemzeti aknamentesítési alapból ugyanabban az időpontban még el nem költött összeget.

Az első és a második albekezdés szerinti bejelentésekre a 20. cikk (1) bekezdésének megfelelően adott esetben régiónként kerül sor.

(2)     A Bizottság évente kiszámítja azt az összeget, amelyet – a II. mellékletnek a 6. cikk (2) bekezdése szerinti felülvizsgálatakor – a II. mellékletben rögzített, Horvátországra vonatkozó összegekhez hozzá kell adni azon támogatások finanszírozása érdekében, amelyeket az I. mellékletben felsorolt rendszerek alapján, az e cikk (1) bekezdése első albekezdésében említett területek után fognak odaítélni. Ezt az összeget a Horvátország által az (1) bekezdésnek megfelelően bejelentett adatok, valamint a Horvátországban a tárgyévben nyújtott közvetlen kifizetések becsült hektáronkénti átlaga alapján kell kiszámítani.

A Horvátország által az (1) bekezdésnek megfelelően bejelentett összes földterület alapján, az első albekezdésnek megfelelően hozzáadásra kerülő összeg legfeljebb 9 600 000 EUR lehet, és alkalmazni kell rá a közvetlen kifizetések bevezetésének a 16a. cikke szerinti ütemtervét, az Vb. mellékletben foglaltaknak megfelelően.

(3)     A Bizottság végrehajtási aktusok útján rögzíti, hogy Horvátország a (2) bekezdésnek megfelelően hozzáadandó összegnek milyen hányadát helyezi el a külön nemzeti aknamentesítési alapban az (1) bekezdés első albekezdésében említett területek után járó támogatási jogosultságok kiosztása céljából. Ezt a hányadot az alaptámogatásra vonatkozó felső határnak és a II. mellékletben rögzített, a (2) bekezdés szerint még meg nem növelt összegnek a hányadosa alapján kell kiszámítani. A szóban forgó végrehajtási aktusokat az 56. cikk (2) bekezdése szerinti vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.

(4)     A 2014-től 2022-ig terjedő években Horvátország a külön nemzeti aknamentesítési alapot arra használja fel, hogy a mezőgazdasági termelőknek támogatási jogosultságokat ítéljen oda az általuk az adott évben bejelentett aknamentesített földterületek alapján, feltéve, hogy azok megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a)       a szóban forgó földterületek a 25. cikk (2) bekezdése értelmében támogathatók;

b)      a szóban forgó földterületeket az előző naptári évben vették ismét használatba mezőgazdasági tevékenységek céljára;

c)       a szóban forgó földterületekről az (1) bekezdésnek megfelelően bejelentést tettek a Bizottságnál.

(5)     Az e cikk alapján megállapított támogatási jogosultságok értékét a támogatási jogosultságoknak az odaítélés évében mért nemzeti vagy regionális átlagértéke alapján kell megállapítani, a külön nemzeti aknamentesítési alapban rendelkezésre álló összeg erejéig.

(6)     A Bizottság felhatalmazást kap, hogy az 55. cikk alapján végrehajtási aktusokat fogadjon el az Va. mellékletben rögzített összegeknek e cikk alkalmazása figyelembevétele érdekében történő kiigazítására.”

16.         A 18. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az alaptámogatási rendszer keretében nyújtott támogatás azoknak a mezőgazdasági termelőknek nyújtható, akik e rendelet alkalmazása keretében a 17b. cikk (4) bekezdése alapján odaítéléssel, a 21. cikk alapján először, a 23. cikk alapján a nemzeti tartalékból vagy a 27. cikk alapján átcsoportosítás révén támogatási jogosultságot szereznek.”

17.         A 19. cikk (3) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdés nem alkalmazandó akkor, ha a szóban forgó módosítás a 17b. cikk (2) bekezdésének alkalmazásából ered.”

18.         A 21. cikk (2) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Azok a mezőgazdasági termelők, akik 2011-ben, illetőleg Horvátország esetében 2013-ban az egységes támogatási rendszer keretében legalább egy támogatási jogosultságot aktiváltak vagy az egységes területalapú támogatási rendszer keretében támogatást igényeltek – mindkettőt a 73/2009/EK rendeletnek megfelelően –, az alaptámogatási rendszer alkalmazásának első évében támogatási jogosultságot kapnak, feltéve, hogy a 9. cikk alapján jogosultak arra, hogy közvetlen kifizetésben részesüljenek.”

19.         A 49. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A (2) bekezdéstől eltérve az (1) bekezdésben említett összeg Horvátország, Ciprus és Málta esetében 500 EUR-nál kisebb is lehet, de legalább 200 EUR‑nak kell lennie.”

20.         A II. melléklet a Franciaországra vonatkozó sor után a következő sorral egészül ki:

„

Horvátország || 111 900 || 130 550 || 149 200 || 186 500 || 223 800 || 261 100*

*           Horvátország esetében a nemzeti felső határ (ezer EUR-ban kifejezve) a 2020. naptári évre 298 400, a 2021. naptári évre 335 700, a 2022. naptári évre pedig 373 000.”

21.         A III. melléklet a Franciaországra vonatkozó sor után a következő sorral egészül ki:

„

Horvátország || 111,9 || 130,6 || 149,2 || 186,5 || 223,8 || 261,1*

*           Horvátország esetében a becsült nettó felső határ (millió EUR-ban kifejezve) a 2020. naptári évre 298,4, a 2021. naptári évre 335,7, a 2022. naptári évre pedig 373.”

22.         A IV. melléklet a Franciaországra vonatkozó sor után a következő sorral egészül ki:

„

Horvátország || 100 || 1 ha

”

23.         A rendelet a következő Va. melléklettel egészül ki:

„Va. MELLÉKLET A 10. és a 17a. cikkben említett, Horvátországra alkalmazandó pénzügyi rendelkezések

A.      Összegek a 10. cikk alkalmazásához:

(ezer EUR-ban)

||

Horvátország || 373 000

B.      A 17a. cikk (3) bekezdésében említett kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések teljes összege:

(ezer EUR-ban)

|| 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || 2021

Horvátország || 261 100 || 242 450 || 223 800 || 186 500 || 149 200 || 111 900 || 74 600 || 37 300

"

24.         A rendelet a következő Vb. melléklettel egészül ki:

„Vb. MELLÉKLET A II. mellékletben rögzített összegekhez a 17b. cikk (2) bekezdése alapján hozzáadandó összeg felső határa

(ezer EUR-ban)

|| 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || 2021 || 2022

Horvátország || 2 880 || 3 360 || 3 840 || 4 800 || 5 760 || 6 720 || 7 680 || 8 640 || 9 600

"

25.         A VI. melléklet a Franciaországra vonatkozó sor után a következő sorral egészül ki:

„

Horvátország || 5,9

”

26.         A VII. melléklet a következőképpen módosul:

a)      A táblázat a 73/2009/EK rendelet 57. cikkére vonatkozó sor után a következő sorral egészül ki:

„

57a. cikk || 17b. cikk || -

”

b)      A 73/2009/EK rendelet 121. cikkére vonatkozó sor helyébe a következő sor lép:

„

121. cikk || 16. és 16a. cikk || -

”

c)      A 73/2009/EK rendelet 132. cikkére vonatkozó sor helyébe a következő sor lép:

„

132. cikk || 17. és 17a. cikk || -

”

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.        A javaslat/kezdeményezés címe

–        a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló COM(2011) 625 végleges/3 bizottsági javaslat módosítása;

–        a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról (az egységes közös piacszervezésről) szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló COM(2011) 626 végleges/3 bizottsági javaslat módosítása;

–        az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló COM(2011) 627 végleges/3 bizottsági javaslat módosítása;

–        a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló COM(2011) 628 végleges/2 bizottsági javaslat módosítása.

1.2.        A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[3]

Szakpolitikai terület: 05. cím, 2. fejezet

1.3.        A javaslat/kezdeményezés típusa (a 2013 utáni KAP jogszabályi kerete)

x A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[4]

x A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

x A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.        Célkitűzések

1.4.1.     A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

Az uniós mezőgazdaság és vidékfejlesztés intelligens, fenntartható és inkluzív növekedését célzó erőforrás-hatékonyság érdekében – az Európa 2020 stratégiával összhangban – a KAP célkitűzései a következők:

– fenntartható élelmiszer-termelés;

– a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozás elleni fellépés;

– kiegyensúlyozott területi fejlődés.

1.4.2.     Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

A 05. címhez kapcsolódó konkrét célkitűzések:

1. sz. konkrét célkitűzés:

Környezeti közjavak előállítása

2. sz. konkrét célkitűzés:

Termelési nehézségek ellensúlyozása a hátrányos természeti adottságú területeken

3. sz. konkrét célkitűzés:

Az éghajlatváltozás mérséklését és az alkalmazkodást elősegítő intézkedések

4. sz. konkrét célkitűzés:

Az uniós költségvetés (KAP) kezelése a magas színvonalú pénzügyi irányításnak megfelelően

A 05 02. alcímhez – A mezőgazdasági piacokon történő intervenciók – kapcsolódó konkrét célkitűzés:

5. sz. konkrét célkitűzés:

A mezőgazdasági ágazat versenyképességének fokozása és az élelmiszer-ellátási lánc értéktermeléséből való részesedésének növelése

A 05 03. alcímhez – Közvetlen támogatások – kapcsolódó konkrét célkitűzés:

6. sz. konkrét célkitűzés:

Hozzájárulás a mezőgazdasági üzemek jövedelméhez és a jövedelemingadozás mérséklése

A 05 04. alcímhez – Vidékfejlesztés – kapcsolódó konkrét célkitűzések:

7. sz. konkrét célkitűzés:

A környezetbarát növekedés serkentése innováció révén

8. sz. konkrét célkitűzés:

A vidéki foglalkoztatás támogatása és a vidéki területek társadalmi szerkezetének fenntartása

9. sz. konkrét célkitűzés:

A vidéki gazdaság helyzetének javítása és a diverzifikáció előmozdítása

10. sz. konkrét célkitűzés:

A gazdálkodási rendszerekben a szerkezeti diverzitás lehetővé tétele

1.4.3.     Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

A jelenlegi szakaszban nem lehet számszerű célokat meghatározni a hatásmutatókra vonatkozóan. Bár a szakpolitika képes egy adott irányba hatni, a mutatók által mért széleskörű gazdasági, környezeti és társadalmi eredményeket végső soron számos külső tényező is befolyásolja, amelyek – a jelenlegi tapasztalatok szerint – számottevővé és kiszámíthatatlanná váltak. Jelenleg további elemzés folyik, amely a 2013 utáni időszakra készül el.

A közvetlen kifizetések tekintetében a tagállamoknak korlátozott mértékben lehetőségük lesz dönteni a közvetlen kifizetések rendszerein belüli egyes elemek végrehajtásáról.

A vidékfejlesztés esetében a várható eredmény és hatás a tagállamok által a Bizottságnak benyújtandó vidékfejlesztési programoktól függ. A tagállamokat felkérik arra, hogy programjaikban határozzanak meg célokat.

1.4.4.     Eredmény- és hatásmutatók

A javaslatok egységes monitoring- és értékelési keret kidolgozását írják elő a közös agrárpolitika teljesítményének mérése céljából. A keret magában foglalja a KAP-intézkedések – különösen a közvetlen kifizetések, a piaci intézkedések, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés alkalmazása – nyomon követéséhez és értékeléséhez kapcsolódó valamennyi eszközt.

E KAP-intézkedések hatását a következő célkitűzésekkel összefüggésben kell mérni:

a)       fenntartható élelmiszer-termelés, középpontban a mezőgazdasági termelők jövedelmével, a mezőgazdaság termelékenységével és az árstabilitással;

b)       a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozással összefüggő fellépések, középpontban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásával, a biológiai sokféleséggel, a talaj- és vízgazdálkodással;

c)       kiegyensúlyozott területi fejlődés, középpontban a vidéki foglalkoztatással, a növekedés előmozdításával és a szegénység visszaszorításával a vidéki területeken.

A Bizottság végrehajtási aktusok révén meghatározza az említett célkitűzésekhez és területekhez kapcsolódó konkrét mutatókat.

Emellett a javaslat a vidékfejlesztés terén megerősített közös monitoring- és értékelési rendszert vetít előre. E rendszer céljai a következők: a) a vidékfejlesztési politika terén elért előrelépés és eredmények bemutatása és a vidékfejlesztési politikához kapcsolódó intézkedések hatásának, eredményességének és hatékonyságának, valamint jelentőségének értékelése,      b) hozzájárulás a vidékfejlesztés célzottabb támogatásához, és c) a nyomon követéshez és értékeléshez kapcsolódó közös tanulási folyamat támogatása. A Bizottság végrehajtási aktusok révén meghatározza a szakpolitikai prioritásokhoz kapcsolódó közös mutatók listáját.

1.5.        A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.     Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

A KAP többéves stratégiai célkitűzései – tulajdonképpen az Európa 2020 stratégiában az európai vidéki területekre vonatkozóan meghatározott célok – megvalósítása, valamint a Szerződés megfelelő előírásainak teljesítése érdekében a Horvátország csatlakozására tekintettel módosított javaslatok célja, hogy jogszabályi keretet határozzanak meg a közös agrárpolitika 2013 utáni időszakára.

1.5.2.     Az uniós részvételből adódó többletérték

A jövőbeli KAP nem csupán az uniós gazdaság egy kicsi, bár lényeges részével foglalkozó szakpolitika lesz, hanem stratégiai jelentőséggel bír az élelmezésbiztonság, a környezet és a területi egyensúly szempontjából is. Így a KAP – igazi közös szakpolitikára jellemző módon – a leghatékonyabban használja ki a korlátozott költségvetési erőforrásokat a fenntartható mezőgazdaságnak az Unió egész területén történő megőrzése céljából, valamint az olyan, több országra kiterjedő fontos kérdések kezelése érdekében, mint például az éghajlatváltozás és a tagállamok közötti szolidaritás erősítése.

Ahogy az „Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági közlemény[5] megállapítja, a KAP eredendően európai dimenziójú szakpolitika. A tagállamok ahelyett, hogy 28 különböző mezőgazdasági szakpolitikát és költségvetést hajtanának végre, összevonják erőforrásaikat és egyetlen európai szakpolitikát valósítanak meg egyetlen európai költségvetésből. Ebből természetszerűleg adódik, hogy a KAP jelentős részét teszi ki az uniós költségvetésnek. Mindazonáltal hatékonyabb és gazdaságosabb, mint a koordinálatlan tagállami megközelítések összessége.

1.5.3.     Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A jelenlegi szakpolitikai keret értékelése alapján sor került az érdekelt felekkel folytatott kiterjedt konzultációra, a jövőbeli kihívások és szükségletek elemzésére és átfogó hatásvizsgálat elvégzésére. A jogalkotási javaslatokat kísérő hatásvizsgálatban és indokolásban további részletek találhatók.

1.5.4.     Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel

A jelen pénzügyi kimutatás tárgyát képező jogalkotási javaslatokat az egységes keretrendeletre vonatkozó javaslat szélesebb összefüggésében kell vizsgálni, amely a közös stratégiai finanszírozási keretet jelentő alapokra (EMVA, ERFA, ESZA, Kohéziós Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap) vonatkozó egységes szabályokat állapítja meg. A keretrendelet nagymértékben hozzájárul az adminisztratív teher csökkentéséhez, az uniós alapok hatékony módon történő felhasználásához és az egyszerűsítés gyakorlati megvalósításához. Ez alátámasztja az említett alapok és az ezeket az alapokat is érintő jövőbeli partnerségi szerződések közös új stratégiai keretét.

A létrehozandó közös stratégiai keret az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit és prioritásait az EMVA-ra, az ERFA-ra, az ESZA-ra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó prioritásokká formálja, ami biztosítani fogja a közös célkitűzések megvalósítását célzó alapok integrált felhasználását.

A közös stratégiai keret az egyéb kapcsolódó uniós szakpolitikákkal és eszközökkel való koordinációt szolgáló mechanizmusokat is megállapítja.

Emellett a KAP-ot illetően jelentős szinergia és egyszerűsítés érhető el a közös agrárpolitika első (EMGA) és második (EMVA) pillérére vonatkozó irányítási és ellenőrzési előírások harmonizálásával és egymáshoz igazításával. Fenn kell tartani az EMGA és az EMVA közötti szoros kapcsolódást és a tagállamokban már meglévő struktúrákat.

1.6.        Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

x A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik (a közvetlen kifizetések rendszerére, a vidékfejlesztésre és az átmeneti rendelkezésekre vonatkozó rendelettervezetek esetében)

– x   A javaslat/kezdeményezés időtartama: 2014.01.01–2020.12.31.

– x   A következő többéves pénzügyi keret időszakára vonatkozó pénzügyi hatás: A vidékfejlesztés esetében 2023-ig van hatása a kifizetésekre.

x A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelettervezet és a horizontális rendelet esetében)

– Végrehajtás 2014-től.

1.7.        Tervezett igazgatási módszer(ek)[6]

x Centralizált igazgatás közvetlenül a Bizottság által

¨ Centralizált igazgatás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

– ¨  végrehajtó ügynökségek

– ¨  a Közösségek által létrehozott szervek[7]

– ¨  tagállami közigazgatási/közfeladatot ellátó szervek

– ¨  az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek

x Megosztott igazgatás a tagállamokkal

¨ Decentralizált igazgatás harmadik országokkal

¨ Nemzetközi szervezetekkel közös igazgatás (nevezze meg)

Megjegyzések:

A jelenlegi helyzethez képest nincs lényeges változás, vagyis a KAP reformjához kapcsolódó jogalkotási javaslatok által érintett kiadások nagy részének kezelése a tagállamokkal megosztott igazgatásban történik. Mindazonáltal egy rendkívül kis rész a Bizottság centralizált közvetlen igazgatása alá fog tartozni.

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.        A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

A KAP nyomon követése és értékelése tekintetében a Bizottság négyévente jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, az első jelentést legkésőbb 2017 végéig kell benyújtania.

Ezt a KAP valamennyi területére vonatkozó különös rendelkezések egészítik ki, különböző átfogó jelentéstételi és értesítési követelményekkel, amelyeket végrehajtási szabályokban kell meghatározni.

A vidékfejlesztést illetően előírások szabályozzák majd a programok szintjén végrehajtott nyomon követést is, amelyet összehangolnak a többi alappal, és amely előzetes, időközi és utólagos értékelésekkel kapcsolódik össze.

2.2.        Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.     Felismert kockázat(ok)

A KAP-nak több mint hétmillió kedvezményezettje van, akik számos különböző – részletes és időnként összetett jogosultsági kritériumokat tartalmazó – támogatási rendszer keretében jutnak támogatáshoz.

A közös agrárpolitika területén a hibaarány csökkenése ma már tendenciának tekinthető. Így a legutóbbi, 2 %-hoz közeli hibaarány megerősíti az elmúlt évek általánosan pozitív értékelését. A cél az, hogy további erőfeszítésekkel a hibaarány 2 % alá csökkenjen.

2.2.2.     Tervezett ellenőrzési mód(ok)

A jogalkotási csomag, különösen a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló rendeletre vonatkozó javaslat az 1290/2005/EK rendelettel létrehozott jelenlegi rendszer fenntartását és megerősítését irányozza elő. Kötelező tagállami szintű igazgatási struktúráról rendelkezik, melynek középpontjában az akkreditált kifizető ügynökségek állnak: ezek feladata végrehajtani a 2.3. pontban meghatározott elvek alapján a végső kedvezményezettek ellenőrzését. Az egyes kifizető ügynökségek vezetőinek minden évben vezetői megbízhatósági nyilatkozatot kell tenniük, amely a számlák teljességére, pontosságára és valódiságára, a belső ellenőrzési rendszerek megfelelő működésére, valamint a mögöttes ügyletek jogszerűségére és szabályosságára vonatkozik. E három tényezőt egy független auditszervnek kell véleményeznie.

A Bizottság folytatja a mezőgazdasági kiadások kockázatalapú módszer alkalmazásával történő auditját, annak biztosítása érdekében, hogy ellenőrzései a legnagyobb kockázatot jelentő területekre összpontosuljanak. Amennyiben ezek az auditok feltárják, hogy a felmerült kiadások nincsenek összhangban az uniós jogszabályokkal, a Bizottság a megfelelőségi elszámolás keretében kizárja a szóban forgó összegeket az uniós finanszírozásból.

A jogalkotási javaslatokat kísérő hatásvizsgálat 8. melléklete részletesen elemzi az ellenőrzések költségeit.

A fentieken túlmenően az EMGA és az EMVA kedvezményezettjeire vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala megerősíti e források felhasználásának nyilvános ellenőrzését, valamint javítja a KAP átláthatóságát és érthetőségét.

2.3.        A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

A jogalkotási csomag, különösen a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló rendeletre vonatkozó javaslat a kifizető ügynökségek által jelenleg alkalmazott részletes ellenőrzési és szankciórendszer fenntartását és megerősítését irányozza elő, amely egységes alapjellemzőket és az egyes támogatási rendszerek jellegzetességeire szabott konkrét szabályokat tartalmaz. Általánosságban a rendszerek a támogatási kérelmek 100 %-ának teljes adminisztratív ellenőrzését, adott esetben egyéb adatbázisokkal történő keresztellenőrzését, valamint az ügyletek minimális számára vonatkozóan kifizetés előtti helyszíni ellenőrzést írnak elő, mindig a szóban forgó támogatási rendszerekhez kapcsolódó kockázattól függően. Ha ezek a helyszíni ellenőrzések nagyszámú szabálytalanságot tárnak fel, további ellenőrzéseket kell végrehajtani. Ebben az összefüggésben a legfontosabb rendszer az integrált irányítási és ellenőrzési rendszer (IIER), amely a 2010-es pénzügyi évben az EMGA és az EMVA keretében felmerült összes kiadás körülbelül 80 %-ára kiterjedt. Azon tagállamok esetében, amelyek ellenőrzési rendszere megfelelően működik és hibaaránya alacsony, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy lehetővé tegye a helyszíni ellenőrzések számának csökkentését.

Emellett a jogszabálycsomag előirányozza a tagállamok számára a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását és megszüntetését, hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók kivetését az uniós jogszabályokkal vagy a nemzeti joggal összhangban, valamint a szabálytalan kifizetések kamatokkal együtt történő visszafizettetését. A rendszer automatikus elszámolási mechanizmust tartalmaz a szabálytalanságok kezelésére, ami biztosítja, hogy amennyiben a visszafizetésre való felhívás időpontját követő négy éven belül, vagy bírósági eljárás esetén nyolc éven belül nem kerül sor a visszafizettetésre, a szóban forgó összegeket az érintett tagállam viselje. Ez a mechanizmus komoly ösztönzést jelent a tagállamoknak a szabálytalan kifizetések lehető leggyorsabb visszafizettetésére.

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

A pénzügyi kimutatásban megjelölt összegek a jelenlegi árakon és kötelezettségvállalásoknak megfelelően kerültek kifejezésre.

A jogalkotási javaslatokból következő, az alábbi táblázatokban található változások mellett a jogalkotási javaslatok további, pénzügyi hatást nem jelentő változásokat is vonnak maguk után.

A jelenlegi szakaszban a 2014–2020 közötti időszak egyik évére vonatkozóan sem lehet kizárni a pénzügyi fegyelem alkalmazását. Ez azonban nem maguktól a reformjavaslatoktól, hanem más tényezőktől, például a közvetlen támogatások végrehajtásától vagy a mezőgazdasági piacok jövőbeli alakulásától függ.

Ami a közvetlen támogatásokat illeti, a közvetlen kifizetések alkalmazására a 2013-as évben vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló bizottsági javaslatban (COM(2011)630)[8] meghatározott, a 2014. évre (2013. naptári évre) vonatkozó, kiterjesztett nettó felső határok magasabbak, mint a kísérő táblázatokban található, a közvetlen támogatásokhoz tartozó összegek. Ennek a kiterjesztésnek az a célja, hogy biztosítsa a hatályos jogszabályok további érvényesülését olyan forgatókönyv esetén, amikor az összes egyéb elem változatlan marad, a költségvetési fegyelemre vonatkozó mechanizmus esetleges alkalmazása szükségességének sérelme nélkül.

A reformjavaslatok olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek bizonyos mértékű rugalmasságot biztosítanak a tagállamoknak a vidékfejlesztéshez kapcsolódó közvetlen támogatások általuk történő elosztása terén. Amennyiben a tagállamok a rugalmasság alkalmazása mellett döntenek, ez az adott összegek szempontjából pénzügyi következményekkel jár, amelyeket azonban a jelenlegi szakaszban nem lehet számszerűsíteni.

A közvetlen kifizetésekre vonatkozó reformjavaslat rendelkezik a közvetlen kifizetések összegeinek fokozatos csökkentéséről és maximalizálásáról. A felső határok alkalmazásával felszabaduló összegek – melyek nagyságát a közvetlen kifizetések nettó felső határainak megállapításához meg kellett becsülni (a javaslat III. melléklete) – a vidékfejlesztéshez kerülnek átcsoportosításra. A becslések alapját a tagállamok által vélhetően végrehajtandó közvetlen kifizetések jelentették, ezért a végrehajtásról szóló tagállami határozatok ismeretében az összeget ki kell igazítani. Ezenfelül Horvátország esetében adatok hiányában jelenleg nem lehet megbecsülni a maximalizálással felszabaduló összegeket. Egy előzetes információkon alapuló, hozzávetőleges becslés alapján úgy tűnik, ez az összeg Horvátország esetében nulla. A szükséges adatok rendelkezésre állásakor ezt felül kell vizsgálni.

A pénzügyi kimutatás nem veszi figyelembe a válságalapok esetleges igénybevételét. Hangsúlyozni kell, hogy a piaci intézkedésekkel összefüggő kiadások esetében figyelembe vett összegek azon alapulnak, hogy nem kerül sor állami intervenció keretében történő felvásárlásra vagy egyéb, az egyes ágazatok válsághelyzetéhez kapcsolódó intézkedésekre.

3.1.        A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

1. táblázat: A KAP összegei, beleértve a többéves pénzügyi keretre (MFF) vonatkozó javaslatokban és a KAP reformjára vonatkozó javaslatokban előirányzott kiegészítő összegeket

millió EUR (jelenlegi árakon)

Költségvetési év || 2013 || 2013 kiigazított (1) || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014–2020

|| || || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi kereten belül || || || || || || || || || ||

2. fejezet || || || || || || || || || ||

Közvetlen kifizetések és piaci intézkedésekhez kapcsolódó kiadások (2) (3) (4) || 44 939 || 45 304 || 44 956 || 45 199 || 45 463 || 45 702 || 45 729 || 45 756 || 45 783 || 318 589

Becsült címzett bevétel || 672 || 672 || 672 || 672 || 672 || 672 || 672 || 672 || 672 || 4 704

|| || || || || || || || || ||

P1 – Közvetlen kifizetések és piaci intézkedésekhez kapcsolódó kiadások (címzett bevételekkel együtt) (5) || 45 611 || 45 976 || 45 628 || 45 871 || 46 135 || 46 374 || 46 401 || 46 428 || 46 455 || 323 293

|| || || || || || || || || ||

P2 – Vidékfejlesztés (4) || 14 817 || 14 451 || 14 784 || 14 784 || 14 784 || 14 784 || 14 784 || 14 784 || 14 784 || 103 488

|| || || || || || || || || ||

Összesen || 60 428 || 60 428 || 60 412 || 60 655 || 60 919 || 61 159 || 61 186 || 61 212 || 61 239 || 426 781

1. fejezet || || || || || || || || || ||

CSF (közös strat. keret) – Mezőgazdasági kutatás és innováció || N.A. || N.A. || 682 || 696 || 710 || 724 || 738 || 753 || 768 || 5 072

Leginkább rászoruló személyek || N.A. || N.A. || 379 || 387 || 394 || 402 || 410 || 418 || 427 || 2 818

Összesen || N.A. || N.A. || 1 061 || 1 082 || 1 104 || 1 126 || 1 149 || 1 172 || 1 195 || 7 889

3. fejezet || || || || || || || || || ||

Élelmiszer-biztonság || N.A. || N.A. || 352 || 352 || 352 || 352 || 352 || 352 || 352 || 2 465

|| || || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi kereten kívül || || || || || || || || || ||

 Mezőgazdasági válságok esetére képzett tartalék || N.A. || N.A. || 531 || 541 || 552 || 563 || 574 || 586 || 598 || 3 945

 Európai Globalizációs Alap (EGF) || || || || || || || || || ||

ebből a mezőgazdaság számára rendelkezésre álló maximális összeg (6) || N.A. || N.A. || 379 || 387 || 394 || 402 || 410 || 418 || 427 || 2 818

|| || || || || || || || || ||

ÖSSZESEN || || || || || || || || || ||

ÖSSZESEN – bizottsági javaslatok (MFF + MFF-en kívül) + címzett bevételek || 60 428 || 60 428 || 62 735 || 63 017 || 63 322 || 63 602 || 63 671 || 63 740 || 63 810 || 443 898

ÖSSZESEN – MFF-javaslatok (a tartalék és az EGF kivételével) + címzett bevételek || 60 428 || 60 428 || 61 825 || 62 089 || 62 376 || 62 637 || 62 686 || 62 736 || 62 786 || 437 136

Megjegyzések:

(1)           A már egyeztetett jogszabályi módosítások figyelembevételével, vagyis az Egyesült Királyság számára biztosított önkéntes moduláció és a 136. cikk („fel nem használt összegek”) alkalmazása 2013 végén megszűnik.

(2)           Az összegek az első pillérre vonatkozóan javasolt éves felső határokra vonatkoznak. Meg kell azonban jegyezni, hogy a javaslat alapján a számlaelszámolásból eredő negatív kiadások (jelenleg a 05 07 01 06. költségvetési tételhez tartoznak) a címzett bevételekhez kerülnének (67 03. költségvetési tétel). A részletek a következő oldalon, a becsült bevételeket tartalmazó táblázatban találhatók.

(3)           A 2013. évre vonatkozó adatok tartalmazzák az állat- és növény-egészségügyi intézkedéseket, valamint a halászati ágazat piaci intézkedéseit.

(4)           A fenti táblázatban található összegek megfelelnek az „Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági közleményben (COM(2011)500, 2011. június 29.) és a Bizottságnak a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló rendeletre irányuló módosított javaslatában (COM(2012)388, 2012. július 6.) szereplő összegeknek. Azonban arról még dönteni kell, hogy a többéves pénzügyi keret tükrözi-e majd a gyapot-szerkezetátalakítási program egyik tagállamot érintő költségkeretének 2014-től megvalósuló áthelyezését a vidékfejlesztéshez, ami az EMGA közbenső felső határára és a második pillérre vonatkozó összeg kiigazítását jelenti (4 millió EUR/év). Az alábbi szakaszokban található táblázatokban az összegek áthelyezésre kerültek, függetlenül attól, hogy megjelennek-e a többéves pénzügyi keretben.

(5)           A horvátországi aknamentesítésre szolgáló külön tartalék maximális összegét is figyelembe véve.

(6)           Az „Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági közleménnyel (COM(2011)500 végleges) összhangban, az Európai Globalizációs Alap keretében (2011-es árakon) összesen legfeljebb 2,5 milliárd EUR áll majd rendelkezésre a globalizáció hatásai által érintett mezőgazdasági termelőknek nyújtandó kiegészítő támogatáshoz. A fenti táblázatban a jelenlegi árakon alapuló évenkénti bontás csak tájékoztató jellegű adat. A költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrehozandó intézményközi megállapodás tervezete (COM (2011)403 végleges, 2011. június 29.) az EGF számára összességében (2011-es árakon) évi legfeljebb 429 millió EUR összeget határoz meg.           

3.2.        A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.     A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

2. táblázat: Becsült bevételek, valamint a 2. fejezeten belül a 05. szakpolitikai területhez tartozó kiadások

millió EUR (jelenlegi árakon)

Költségvetési év || 2013 (1) || 2013 kiigazított (1) || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014–2020

BEVÉTELEK || || || || || || || || || ||

123 – Cukortermelési díj (saját források) || 123 || 123 || 125 || 125 || || || || || || 250

|| || || || || || || || || ||

67 03. – Címzett bevételek || 672 || 672 || 741 || 741 || 741 || 741 || 741 || 741 || 741 || 5 187

ezen belül: ex 05 07 01 06 – Számlaelszámolás || 0 || 0 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 483

Összesen || 795 || 795 || 866 || 866 || 741 || 741 || 741 || 741 || 741 || 5 437

KIADÁSOK || || || || || || || || || ||

05 02. – Piacok (2) || 3 311 || 3 311 || 2 652 || 2 671 || 2 700 || 2 729 || 2 752 || 2 740 || 2 729 || 18 974

05 03. – Közvetlen támogatások (maximalizálás előtt) (3) || 42 170 || 42 535 || 42 970 || 43 193 || 43 428 || 43 637 || 43 641 || 43 678 || 43 715 || 304 261

05 03. – Közvetlen támogatások (maximalizálás után) (3) (4) || 42 170 || 42 535 || 42 970 || 43 028 || 43 256 || 43 453 || 43 455 || 43 492 || 43 530 || 303 184

|| || || || || || || || || ||

05 04. – Vidékfejlesztés (maximalizálás előtt) || 14 817 || 14 451 || 14 788 || 14 788 || 14 788 || 14 788 || 14 788 || 14 788 || 14 788 || 103 516

05 04. – Vidékfejlesztés (maximalizálás után) (4) || 14 817 || 14 451 || 14 788 || 14 952 || 14 960 || 14 973 || 14 974 || 14 974 || 14 974 || 104 594

05 07 01 06 – Számlaelszámolás || -69 || -69 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

Összesen || 60 229 || 60 229 || 60 410 || 60 652 || 60 916 || 61 155 || 61 181 || 61 207 || 61 232 || 426 751

NETTÓ KÖLTSÉGVETÉS a címzett bevételek levonása után || || || 59 669 || 59 911 || 60 175 || 60 414 || 60 440 || 60 466 || 60 491 || 421 564

Megjegyzések:

(1)           Az összehasonlíthatóság érdekében a 2013-as összegek megegyeznek az eredeti, 2011. október 12-i bizottsági javaslatokban szereplőkkel.

(2)           2013-ra vonatkozóan, a 2013-ra már egyeztetett jogi kiigazításokat (például a borra vonatkozó felső határ, a burgonyakeményítőre vonatkozó támogatás eltörlése, szárított takarmány), valamint néhány tervezett fejleményt figyelembe vevő, 2012. évi költségvetési tervezeten alapuló előzetes becslés szerint. A becslések valamennyi évre vonatkozóan feltételezik, hogy nem merül fel további – piaci zavarok vagy válságok miatti támogatási intézkedésekhez szükséges – finanszírozási igény.

(3)           A 2013. évi összeg tartalmazza a szőlőtőke-kivágáshoz kapcsolódó 2012. évi összegek becslését. A 2. táblázatban szereplő, 2014–2020-ra vonatkozó összegek nem tartalmazzák a horvátországi aknamentesítésre szánt külön tartalékot, ugyanakkor az 1. táblázatban szereplő megfelelő összegek igen.

(4)           A maximalizálással felszabaduló összegeket a tagállamok által vélhetően végrehajtandó közvetlen kifizetések alapján becsülték meg, ezért a végrehajtásról szóló tagállami határozatok ismeretében azokat ki kell igazítani. Ezenfelül Horvátország esetében adatok hiányában jelenleg nem lehet megbecsülni a maximalizálással felszabaduló összegeket. Egy előzetes információkon alapuló, hozzávetőleges becslés alapján úgy tűnik, ez az összeg Horvátország esetében nulla. A szükséges adatok rendelkezésre állásakor ezt felül kell vizsgálni.

3. táblázat: A KAP reformjára vonatkozó javaslatok pénzügyi hatásának kiszámítása költségvetési fejezetenként, a bevételeket és a KAP-kiadásokat illetően

millió EUR (jelenlegi árakon)

Költségvetési év || 2013 (1) || 2013 kiigazított (1) || || ÖSSZESEN 2014–2020

|| || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 ||

BEVÉTELEK || || || || || || || || || ||

123 – Cukortermelési díj (saját források) || 123 || 123 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

|| || || || || || || || || ||

67 03. – Címzett bevételek || 672 || 672 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 483

ezen belül: ex 05 07 01 06 – Számlaelszámolás || 0 || 0 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 483

Összesen || 795 || 795 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 483

KIADÁSOK || || || || || || || || || ||

05 02. – Piacok (2) || 3 311 || 3 311 || -659 || -640 || -611 || -582 || -559 || -571 || -582 || -4 203

05 03. – Közvetlen támogatások (maximalizálás előtt) (3) || 42 170 || 42 535 || -460 || -492 || -534 || -577 || -617 || -617 || -617 || -3 913

05 03. – Közvetlen támogatások – a maximalizálás becsült eredménye (4), amely átkerül a vidékfejlesztésbe || || || 0 || -164 || -172 || -185 || -186 || -186 || -186 || -1 078

05 04. – Vidékfejlesztés (maximalizálás előtt) (5) || 14 817 || 14 451 || 4 || 4 || 4 || 4 || 4 || 4 || 4 || 28

05 04. – Vidékfejlesztés – a maximalizálás becsült eredménye (4), amely átkerül a közvetlen támogatásokból || || || 0 || 164 || 172 || 185 || 186 || 186 || 186 || 1 078

05 07 01 06 – Számlaelszámolás || -69 || -69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 483

Összesen || 60 229 || 60 229 || -1 046 || -1 059 || -1 072 || -1 085 || -1 103 || -1 114 || -1 126 || -7 605

NETTÓ KÖLTSÉGVETÉS a címzett bevételek levonása után || || || -1 115 || -1 128 || -1 141 || -1 154 || -1 172 || -1 183 || -1 195 || -8 088

Megjegyzések:

(1)           Az összehasonlíthatóság érdekében a 2013-as összegek megegyeznek az eredeti, 2011. október 12-i bizottsági javaslatokban szereplőkkel.

(2)           2013-ra vonatkozóan a már egyeztetett jogi kiigazításokat (például a borra vonatkozó felső határ, a burgonyakeményítőre vonatkozó támogatás eltörlése, szárított takarmány), valamint néhány tervezett fejleményt figyelembe vevő, 2012. évi költségvetési tervezeten alapuló előzetes becslés szerint. A becslések valamennyi évre vonatkozóan feltételezik, hogy nem merül fel további – piaci zavarok vagy válságok miatti támogatási intézkedésekhez kapcsolódó – finanszírozási igény.

(3)           A 2013. évi összeg tartalmazza a szőlőtőke-kivágáshoz kapcsolódó 2012. évi összegek becslését. A 3. táblázatban szereplő, 2014–2020-ra vonatkozó összegek nem tartalmazzák a horvátországi aknamentesítésre szánt külön tartalékot, ugyanakkor az 1. táblázatban szereplő megfelelő összegek igen.

(4)           A maximalizálással felszabaduló összegeket a tagállamok által vélhetően végrehajtandó közvetlen kifizetések alapján becsülték meg, ezért a végrehajtásról szóló tagállami határozatok ismeretében azokat ki kell igazítani. Ezenfelül Horvátország esetében adatok hiányában jelenleg nem lehet megbecsülni a maximalizálással felszabaduló összegeket. Egy előzetes információkon alapuló, hozzávetőleges becslés alapján úgy tűnik, ez az összeg Horvátország esetében nulla. A szükséges adatok rendelkezésre állásakor ezt felül kell vizsgálni.

(5)           A 2013-hoz képesti eltérés kizárólag a gyapot-szerkezetátalakítási program tagállami költségkeretének a vidékfejlesztéshez történő javasolt átcsoportosításából adódik (évente 4 millió EUR). A többéves pénzügyi keretről szóló rendeletre irányuló átdolgozott javaslatok (COM(2012)388) további 333 millió EUR-t irányoznak elő.

4. táblázat: A KAP reformjára vonatkozó javaslatok pénzügyi hatásának kiszámítása a KAP piaci intézkedéseihez kapcsolódó kiadásokat illetően

millió EUR (jelenlegi árakon)

KÖLTSÉGVETÉSI ÉV || || Jogalap || Becsült szükségletek || Változások 2013-hoz képest ||

|| || || 2013 (1) || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014–2020

Rendkívüli intézkedések: a jogalap egyszerűsített és kiterjesztett alkalmazási köre || || 154., 155., 156. cikk || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm

A durumbúza és a cirok intervenciós felvásárlásának megszüntetése || || korábban a 10. cikk || pm || - || - || - || - || - || - || - || -

A leginkább rászoruló személyeknek szóló élelmiszerprogramok || (2) || korábban az 1234/2007/EK rendelet 27. cikke || 500.0 || -500.0 || -500.0 || -500.0 || -500.0 || -500.0 || -500.0 || -500.0 || -3 500.0

Magántárolás (lenrost) || || 16. cikk || N.A. || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm || Pm

Gyapotra nyújtott támogatás – szerkezetátalakítás || (3) || korábban a 637/2008/EK rendelet 5. cikke || 10.0 || -4.0 || -4.0 || -4.0 || -4.0 || -4.0 || -4.0 || -4.0 || -28.0

Zöldség- és gyümölcstermelői csoportok tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatás || || korábban a 117. cikk || 30.0 || 0.0 || 0.0 || 0.0 || -15.0 || -15.0 || -30.0 || -30.0 || -90.0

Iskolagyümölcs-program || || 21. cikk || 90.0 || 60.0 || 60.0 || 60.0 || 60.0 || 60.0 || 60.0 || 60.0 || 420.0

Termelői szervezetek megszüntetése a komlóágazatban || || korábban a 111. cikk || 2.3 || -2.3 || -2.3 || -2.3 || -2.3 || -2.3 || -2.3 || -2.3 || -15.9

Sovány tejpor opcionális magántárolása || || 16. cikk || N.A. || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm

A sovány tej / sovány tejpor takarmányként vagy kazein előállításához való felhasználásához nyújtott támogatás megszüntetése || || korábban a 101. és 102. cikk || pm || - || - || - || - || - || - || - || -

Vaj opcionális magántárolása || (4) || 16. cikk || 14.0 || [-1.0] || [-14.0] || [-14.0] || [-14.0] || [-14.0] || [-14.0] || [-14.0] || [-85.0]

A tej promóciós illetékének eltörlése || || korábban a 309. cikk || pm || - || - || - || - || - || - || - || -

05 02. ÖSSZESEN || || || || || || || || || || ||

A reformjavaslatok nettó hatása (5) (6) || || || || -446.3 || -446.3 || -446.3 || -461.3 || -461.3 || -476.3 || -476.3 || -3 213.9

Megjegyzések:

(1)           A 2013. évi szükségletek becslése a 2012.évi bizottsági költségvetési tervezeten alapul, kivéve a) a gyümölcs- és zöldségágazatot, ahol a szükségletek a vonatkozó reformok pénzügyi kimutatásain alapulnak és b) a már egyeztetett jogszabályi módosításokat.

(2)           A 2013-as összeg megfelel a 121/2012/EU rendeletben megállapított felső határnak. 2014-től az intézkedést az 1. fejezetből                 finanszírozzák.

(3)           A Görögországra vonatkozó gyapot-szerkezetátalakítási program költségkerete (4 millió EUR/év) 2014-től a vidékfejlesztéshez kerül átcsoportosításra. A Spanyolországra vonatkozó költségkeret (6,1 millió EUR/év) 2018-tól az egységes támogatási rendszerbe kerül át (erről már született döntés).

(4)           Becsült hatás, ha az intézkedést nem alkalmazzák.

(5)           A 05 02. és a 05 03. alcímen belüli kiadások mellett a 05 01., a 05 07. és a 05 08. alcímen belüli közvetlen kiadásokat várhatóan az EMGA-hoz rendelt bevételből finanszírozzák.

(6)           A 4. táblázat a reformjavaslat által érintett piaci intézkedések nettó eredményét mutatja be, míg a 3. táblázatban a „05 02. – Piacok” sor a 2013. évi kiigazított összeg és a piaci kiadásokra a 2014–2020-as időszakban rendelkezésre álló becsült összegek közötti különbséget mutatja be.

5. táblázat: A KAP reformjára vonatkozó javaslatok pénzügyi hatásának kiszámítása a közvetlen támogatásokat illetően

millió EUR (jelenlegi árakon)

KÖLTSÉGVETÉSI ÉV || || Jogalap || Becsült szükségletek || Változások 2013-hoz képest ||

|| || 2013 (1) || 2013 kiigazított (2) || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014–2020

|| || || || || || || || || || || ||

Közvetlen támogatások (3) || || || 42 169.9 || 42 535.4 || 434.2 || 493.0 || 720.1 || 917.2 || 919.7 || 957.0 || 994.3 || 5 435.6

– Már elfogadott módosítások: || || || || || || || || || || || ||

Fokozatos bevezetés az EU-12-ben || || || || || 875.0 || 1 133.9 || 1 392.8 || 1 651.6 || 1 651.6 || 1 651.6 || 1 651.6 || 10 008.1

Gyapot – szerkezetátalakítás || || || || || 0.0 || 0.0 || 0.0 || 0.0 || 6.1 || 6.1 || 6.1 || 18.4

Állapotfelmérés || || || || || -64.3 || -64.3 || -64.3 || -90.0 || -90.0 || -90.0 || -90.0 || -552.8

Korábbi reformok || || || || || -9.9 || -32.4 || -32.4 || -32.4 || -32.4 || -32.4 || -32.4 || -204.2

|| || || || || || || || || || || ||

– Fokozatos bevezetés Horvátországban (3) || || || || || 93.3 || 111.9 || 130.6 || 149.2 || 186.5 || 223.8 || 261.1 || 1 156.3

|| || || || || || || || || || || ||

– A KAP reformjára vonatkozó új javaslatokhoz kapcsolódó módosítások || || || -459.8 || -656.1 || -706.5 || -761.3 || -802.2 || -802.2 || -802.2 || -4 990.3

ebből: maximalizálás (4) || || || || || 0.0 || -164.1 || -172.1 || -184.7 || -185.6 || -185.6 || -185.6 || -1 077.7

|| || || || || || || || || || || ||

05 03. ÖSSZESEN || || || || || || || || || || || ||

A reformjavaslatok nettó hatása || || || || || -459.8 || -656.1 || -706.5 || -761.3 || -802.2 || -802.2 || -802.2 || -4 990.3

ÖSSZES KIADÁS || || || 42 169.9 || 42 535.4 || 42 969.7 || 43 028.4 || 43 255.6 || 43 452.6 || 43 455.2 || 43 492.5 || 43 529.8 || 303 183.6

Megjegyzések:

(1)           A 2013. évi összeg tartalmazza a szőlőtőke-kivágáshoz kapcsolódó 2012. évi összegek becslését.

(2)           A már egyeztetett jogszabályi módosítások figyelembevételével, vagyis az Egyesült Királyság számára biztosított önkéntes                 moduláció és a 136. cikk („fel nem használt összegek”) alkalmazása 2013 végén megszűnik.

(3)           A horvátországi aknamentesítésre szolgáló külön tartalék nélkül.

(4)           A maximalizálással felszabaduló összegeket a tagállamok által vélhetően végrehajtandó közvetlen kifizetések alapján becsülték meg, ezért a végrehajtásról szóló tagállami határozatok ismeretében azokat ki kell igazítani. Ezenfelül Horvátország esetében adatok hiányában jelenleg nem lehet megbecsülni a maximalizálással felszabaduló összegeket. Egy előzetes információkon alapuló, hozzávetőleges becslés alapján úgy tűnik, ez az összeg Horvátország esetében nulla. A szükséges adatok rendelkezésre állásakor ezt felül kell vizsgálni.

6. táblázat: A közvetlen támogatások elemei

millió EUR (jelenlegi árakon)

KÖLTSÉGVETÉSI ÉV || || || || || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2015–2020

II. melléklet || || || || || 42 519.1 || 42 754.0 || 42 963.3 || 42 966.8 || 43 004.1 || 43 041.4 || 257 248.6

Az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlathoz nyújtott támogatás (30 %) || || || || || 12 900.1 || 12 894.5 || 12 889.0 || 12 890.0 || 12 901.2 || 12 912.4 || 77 387.2

A fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatásra fordítható maximális összeg (2 %) || || || || || 860.0 || 859.6 || 859.3 || 859.3 || 860.1 || 860.8 || 5 159.1

Alaptámogatási rendszer, a hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területek számára nyújtott támogatás, termeléstől függő önkéntes támogatás || || || || || 28 759.0 || 28 999.9 || 29 215.1 || 29 217.4 || 29 242.8 || 29 268.1 || 174 702.2

A fenti tételekből a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerre fordítható maximális összeg (10 %) || || || || || 4 300.0 || 4 298.2 || 4 296.3 || 4 296.7 || 4 300.4 || 4 304.1 || 25 795.7

A II. mellékletben szereplő borágazati átcsoportosítások (1) || || || || || 159.9 || 159.9 || 159.9 || 159.9 || 159.9 || 159.9 || 959.1

Maximalizálás (2) || || || || || -164.1 || -172.1 || -184.7 || -185.6 || -185.6 || -185.6 || -1 077.7

Gyapot || || || || || 256.0 || 256.3 || 256.5 || 256.6 || 256.6 || 256.6 || 1 538.6

POSEI/kis égei-tengeri szigetek || || || || || 417.4 || 417.4 || 417.4 || 417.4 || 417.4 || 417.4 || 2 504.4

(1)           A 2014–2020 közötti időszakra megállapított közvetlen támogatások tartalmazzák a borágazati támogatások egységes támogatási rendszerbe való – a tagállamok által 2013-ra vonatkozóan már elfogadott – áthelyezésével megjelenő összeg becslését. Horvátország esetében nem készült ilyen becslés, mert ebben az országban a nemzeti borágazati programot nem hajtják végre 2013-ban, így Horvátország még nem tett jelentést az átcsoportosításról.

(2)           A maximalizálással felszabaduló összegeket a tagállamok által vélhetően végrehajtandó közvetlen kifizetések alapján becsülték meg, ezért a végrehajtásról szóló tagállami határozatok ismeretében azokat ki kell igazítani. Ezenfelül Horvátország esetében adatok hiányában jelenleg nem lehet megbecsülni a maximalizálással felszabaduló összegeket. Egy előzetes információkon alapuló, hozzávetőleges becslés alapján úgy tűnik, ez az összeg Horvátország esetében nulla. A szükséges adatok rendelkezésre állásakor ezt felül kell vizsgálni.

7. táblázat: A KAP reformjára vonatkozó javaslatok pénzügyi hatásának kiszámítása a közvetlen támogatások nyújtására vonatkozó 2014. évi átmeneti intézkedéseket illetően

millió EUR (jelenlegi árakon)

KÖLTSÉGVETÉSI ÉV || || Jogalap || Becsült szükségletek || Változások 2013-hoz képest

|| || || 2013 (1) || 2013 kiigazított || 2014 (2)

A 73/2009/EK tanácsi rendelet IV. melléklete || || || 40 165.0 || 40 530.5 || 541.9

Fokozatos bevezetés az EU-10-ben || || || || || 616.1

Állapotfelmérés || || || || || -64.3

Korábbi reformok || || || || || -9.9

05 03. ÖSSZESEN || || || || ||

ÖSSZES KIADÁS || || || 40 165.0 || 40 530.5 || 41 072.4

Megjegyzések:

(1)           A 2013. évi összeg tartalmazza a szőlőtőke-kivágáshoz kapcsolódó 2012. évi összegek becslését.

(2)           A kiterjesztett nettó felső határok tartalmazzák a borágazati támogatások egységes támogatási rendszerbe való – a tagállamok által 2013-ra vonatkozóan már elfogadott – áthelyezésével megjelenő összeg becslését.

8. táblázat: A KAP reformjavaslatok pénzügyi hatásának kiszámítása a vidékfejlesztést illetően

millió EUR (jelenlegi árakon)

KÖLTSÉGVETÉSI ÉV || || Jogalap || Vidékfejlesztésre nyújtott támogatás || Változások 2013-hoz képest ||

|| || || 2013 || 2013 kiigazított (1) || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014–2020

Vidékfejlesztési programok || || || 14 788.9 || 14 423.4 || || || || || || || ||

Gyapotra nyújtott támogatás – szerkezetátalakítás || (2) || || || || 4.0 || 4.0 || 4.0 || 4.0 || 4.0 || 4.0 || 4.0 || 28.0

A közvetlen támogatások maximalizálásának eredménye || (3) || || || || || 164.1 || 172.1 || 184.7 || 185.6 || 185.6 || 185.6 || 1 077.7

Vidékfejlesztési költségkeret a technikai segítségnyújtás kivételével || (4) || || || || -9.3 || -9.3 || -9.3 || -9.3 || -9.3 || -9.3 || -9.3 || -65.2

Technikai segítségnyújtás || (4) || || 27.6 || 27.6 || 9.3 || 4.3 || 4.3 || 4.3 || 4.3 || 4.3 || 4.3 || 35.2

Innovatív helyi együttműködésre odaítélt díj || (5) || || N.A. || N.A. || 0.0 || 5.0 || 5.0 || 5.0 || 5.0 || 5.0 || 5.0 || 30.0

További vidékfejlesztési forrás (COM(2012)388 alapján) || || || N.A. || N.A. || 333.0 || 333.0 || 333.0 || 333.0 || 333.0 || 333.0 || 333.0 || 2 331.0

05 04 ÖSSZESEN || || || || || || || || || || || ||

A reformjavaslatok nettó hatása || || || || || 4.0 || 168.1 || 176.1 || 188.7 || 189.6 || 189.6 || 189.6 || 1 105.7

ÖSSZES KIADÁS (maximalizálás előtt) || || || 14 816.6 || 14 451.1 || 14 788.1 || 14 788.1 || 14 788.1 || 14 788.1 || 14 788.1 || 14 788.1 || 14 788.1 || 103 516.5

ÖSSZES KIADÁS (maximalizálás után) || || || 14 816.6 || 14 451.1 || 14 788.1 || 14 952.2 || 14 960.2 || 14 972.8 || 14 973.7 || 14 973.7 || 14 973.7 || 104 594.2

Megjegyzések:

(1)           A hatályos jogszabályoknak megfelelő, csak a 2013. pénzügyi év végéig alkalmazandó kiigazítások.

(2)           A fenti 1. táblázatban (3.1. szakasz) található összegek megfelelnek az „Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági közleményben (COM(2011)500 végleges, 2011. június 29.) és a Bizottság a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló rendeletre irányuló javaslatában (COM(2012)388, 2012. július 6.) szereplő összegeknek. Azonban arról még dönteni kell, hogy a többéves pénzügyi keret tükrözi-e majd a gyapot-szerkezetátalakítási program egyik tagállamot érintő költségkeretének 2014-től megvalósuló áthelyezését a vidékfejlesztéshez, ami az EMGA közbenső felső határára és a második pillérre vonatkozó összeg kiigazítását jelenti (4 millió EUR/év). A fenti 8. táblázatban az összegek áthelyezésre kerültek, függetlenül attól, hogy megjelennek-e a többéves pénzügyi keretben.

(3)           A maximalizálással felszabaduló összegeket a tagállamok által vélhetően végrehajtandó közvetlen kifizetések alapján becsülték meg, ezért a végrehajtásról szóló tagállami határozatok ismeretében azokat ki kell igazítani. Ezenfelül Horvátország esetében adatok hiányában jelenleg nem lehet megbecsülni a maximalizálással felszabaduló összegeket. Egy előzetes információkon alapuló, hozzávetőleges becslés alapján úgy tűnik, ez az összeg Horvátország esetében nulla. A szükséges adatok rendelkezésre állásakor ezt felül kell vizsgálni.

(4)           A technikai segítségnyújtásra vonatkozó 2013. évi összeget a kezdeti vidékfejlesztési költségkeret alapján állapították meg (az első pillérből történő áthelyezéseket nem tartalmazza).

A 2014–2020 közötti időszakra megállapított technikai segítségnyújtásra szánt összeg a teljes vidékfejlesztési költségkeret 0,25 %-a.

(5)           A technikai segítségnyújtásra rendelkezésre álló összeg fedezi.

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedes jegyig)

Megjegyzés:   A becslések szerint a jogalkotási javaslatok nem befolyásolják az igazgatási jellegű előirányzatokat, vagyis az a cél, hogy a jogszabályi keretet a humánerőforrások és igazgatási kiadások jelenlegi szintje mellett lehessen végrehajtani. Az alábbi adatok nem veszik figyelembe Horvátország csatlakozásának következményeit.

|| || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

DG: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság: ||

Ÿ Humán erőforrás || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 958.986

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 67.928

ÖSSZESEN – Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság || Előirányzatok || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 1 026.914

ÖSSZES ELŐIRÁNYZAT a többéves pénzügyi keret 5. fejezetében || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 1 026.914

millió EUR (három tizedes jegyig)

|| || || N. év[9] || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően további évekkel bővíthető (vö. 1.6. pont) || ÖSSZESEN

ÖSSZES ELŐIRÁNYZAT a többéves pénzügyi keret 1–5. fejezetében || Kötelezettségvállalási előirányzatok || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || || || || || || || ||

3.2.2.     Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

– x   A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedes jegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Teljesítések típusa || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség

|| || || || || || || || || || || || || || || ||

|| || || || || || || || || || || || || || || || || ||

|| || || || || || || || || || || || || || || || || ||

|| || || || || || || || || || || || || || || || || ||

|| || || || || || || || || || || || || || || || || ||

|| || || || || || || || || || || || || || || || || ||

|| || || || || || || || || || || || || || || || || ||

|| || || || || || || || || || || || || || || || || ||

|| || || || || || || || || || || || || || || || || ||

|| || || || || || || || || || || || || || || ||

|| || || || || || || || || || || || || || || ||

|| || || || || || || || || || || || || || || || || ||

|| || || || || || || || || || || || || || || ||

ÖSSZKÖLTSÉG || || || || || || || || || || || || || || || ||

Megjegyzés: Az egyes célkitűzések esetében a teljesítést még meg kell határozni (lásd a fenti 1.4.2. szakaszt)

3.2.3.     Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.  Összegzés

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

– x   A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedes jegyig)

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || ||

Humán erőforrás[10] || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 958.986

Egyéb igazgatási kiadások || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 67.928

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE nem tartozó előirányzatok || || || || || || || ||

Humán erőforrás || || || || || || || ||

Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE nem tartozó előirányzatok részösszege || || || || || || || ||

ÖSSZESEN || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 1 026.914

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

– x   A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

Megjegyzés: A becslések szerint a jogalkotási javaslatok nem befolyásolják az igazgatási jellegű előirányzatokat, vagyis az a cél, hogy a jogszabályi keretet a humánerőforrások és igazgatási kiadások jelenlegi szintje mellett lehessen végrehajtani. The figures for the period 2014-2020 are based on the situation for 2011. The impact of Croatia's accession has not yet been taken into account in the figures indicated below.

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedes jeggyel) kell kifejezni

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év

Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek) ||

XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 1 034 || 1 034 || 1 034 || 1 034 || 1 034 || 1 034 || 1 034

XX 01 01 02 (a küldöttségeknél) || 3 || 3 || 3 || 3 || 3 || 3 || 3

XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || || ||

10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || || ||

Ÿ Külső személyzet (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve:[11] ||

XX 01 02 01 (AC, INT, END a teljes keretből) || 78 || 78 || 78 || 78 || 78 || 78 || 78

XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || || ||

XX 01 04 yy || - a központban || || || || || || ||

- a küldöttségeknél || || || || || || ||

XX 01 05 02 (AC, END, INT – közvetett kutatásban) || || || || || || ||

10 01 05 02 (AC, END, INT –közvetlen kutatásban) || || || || || || ||

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || ||

ÖSSZESEN[12] || 1 115 || 1 115 || 1 115 || 1 115 || 1 115 || 1 115 || 1 115

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak ||

Külső személyzet ||

3.2.4.     A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– x   A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó JAVASLATOKKAL.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

3.2.5.     Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– X  A vidékfejlesztésre (EMVA) vonatkozó javaslat az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok millió EUR (három tizedes jegyig)

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || tagállam || tagállam || tagállam || tagállam || tagállam || tagállam || tagállam || tagállam

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN[13] || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó

3.3.        A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

– x   A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– ¨  A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

– x   a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

– x   a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedes jegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[14]

N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően további évekkel bővíthető (vö. 1.6. pont)

|| || || || || || || ||

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Lásd a 3.2.1. szakaszban a 2. és 3. táblázatot.

[1]               HL L 112., 2012.4.24.

[2]               COM(2012) 388, 2012.7.6.

[3]               Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

[4]               A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[5]               COM (2011) 500 végleges, 2011. június 29.

[6]               Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

[7]               A költségvetési rendelet 185. cikkében említett szervek.

[8]               Az Európai Parlament és a Tanács várhatóan 2012 őszén fogadja el a rendeletet.

[9]               Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[10]             A létszámtervben szereplő tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek esetében a 127 000 EUR összegű átlagos költség alapján.

[11]             AC= szerződéses alkalmazott; INT= átmeneti alkalmazott; JED=küldöttségi pályakezdő szakértő; AL= helyi alkalmazott; END= kirendelt nemzeti szakértő.

[12]             Ez nem tartalmazza a 05 01 04 04. költségvetési sorra vonatkozó közbenső felső határt.

[13]             A tagállamok által benyújtandó vidékfejlesztési programokban kerül meghatározásra.

[14]             A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.