29.6.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 191/11

---

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Energiatudatosságra való nevelés (feltáró vélemény)

2012/C 191/03

Előadó: Edgardo Maria IOZIA

2012. január 11-én az Európai Unió Tanácsának dán elnöksége úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Energiatudatosságra való nevelés

(feltáró vélemény).

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció 2012. április 11-án elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. április 24–25-én tartott 480. plenáris ülésén (az április 25-i ülésnapon) egyhangúlag elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   Connie Hedegaard éghajlat-politikai biztos kijelentette: „a globális fejlődés kihívásai csak akkor küzdhetők le, ha a világ gazdasági hatalmai újragondolják fejlődési modelljeiket”.

1.2   Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) tisztában van az energiatudatosságra való nevelés stratégiai szerepével. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttéréshez – amelyet az Európai Bizottság 2050-ig terjedő időszakra vonatkozó ütemterve is tartalmaz – a magatartásformák jelentős megváltoztatására van szükség. Az Európai Unió célkitűzéseinek – és különösen az energiafogyasztás 2020-ig legalább 20 %-kal történő csökkentésére vonatkozó középtávú célkitűzésnek – a megvalósításához elengedhetetlen a civil társadalom bevonása.

1.3   Az energiatudatosságra való nevelés legfőbb célkitűzései az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, valamint az ember és a környezet közötti harmónia helyreállításához kapcsolódnak. A mi felelősségünk, hogy előretekintsünk, valamint megértsük és felmérjük a jövő társadalmának szükségleteit. Rendkívül fontos és meghatározó időszakot élünk, amikor az Európai Unió, a nemzeti kormányok, a helyi önkormányzatok, az iskolák, az egyetemek, a kutatási központok, a vállalkozások, a gyárak, a bankok, a szakszervezetek, a civil szervezetek és a média egy átfogó, és különböző szinteken megvalósuló megközelítés részesei.

1.4   Az energiatudatosságra való nevelés modelljeinek és eszközeinek kidolgozása terén rendkívül fontosak a civil szervezetek által felhalmozott közvetlen tapasztalatok. Az egyesületek változatos világán belül a szakmai szervezetek jelenléte, valamint az oktatás különböző szintjein tevékenykedő oktatók közötti eszmecsere különösen lendületessé teszi az energiatudatosságra való nevelést. A legjobb gyakorlatok és az oktatási tapasztalatok elegyítése képezi a minőségi eredmények elérésének kulcsát.

1.5   Az EGSZB fontosnak tartja az innovatív nevelési, oktatási és képzési módszerek kidolgozását, hogy azokat később meglévő és bevált módszerekkel elegyítsék. Az információs és kommunikációs technológiák ezen a téren alapvető szerepet játszanak.

1.6   Az EGSZB támogatja a stratégiai energiatechnológiai terv új, energiatudatosságra való nevelési és képzési kezdeményezését, amely egyesíti a tudományos világ, a kutatóintézetek és az ipar szervezeteit. A köz- és a magánszférának a – különösen a kutatás és az innováció terén megvalósuló – együttműködése eddig is kiváló eredményekkel szolgált, ezért azt a jövőben is fenn kell tartani. Az EGSZB azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy biztosítson kellő támogatást e kezdeményezések számára.

1.7   Az energiatudatosságra való nevelés hozzájárulhat a szegénységgel és az energiaszegénységgel kapcsolatos problémák megoldásához. Minden polgárnak joga kellene, hogy legyen ahhoz, hogy megfizethető áron használhassa az energiát.

1.8   Az Európai Uniónak kellőképpen figyelembe kell vennie az energiatudatosságra való nevelés elsődlegességét és arra a következő többéves pénzügyi kereten belül megfelelő forrásokat kell biztosítania.

1.9   Az EGSZB e véleményében a korábbiaknál is fontosabbnak tartja az EDEN (Kiemelt európai úti célok) programnak, valamint az energia- és környezetvédelmi oktatással foglalkozó, helyi, nemzeti, európai és nemzetközi szinten ebben az ágazatban meglévő kezdeményezéseken alapuló, a nemzeti fórumok európai hálózatának fenntartását.

2.   Bevezetés

2.1   Az oktatás a magatartásformák változásának egyik legfőbb mozgatórugója. E vélemény hangsúlyozza az oktatás e folyamatban betöltött alapvető szerepét, és nyomatékosítja azt a koncepciót, amely szerint „a legjobb energia a fel nem használt energia”  (1) .

2.2   Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság az energiaügyi biztos felkérésére 2009-ben már kidolgozott egy feltáró véleményt a következő témában: Oktatási és képzési szükségletek egy szén-dioxid-mentes energiaellátású társadalomban  (2). Az EGSZB ma megismétli az akkor megfogalmazott ajánlásait, az azóta bekövetkezett fejlemények fényében pedig újabb megfontolásokra tesz javaslatot.

2.3   Az általunk és a jövő generációi által globális szinten megélt korszakalkotó változás egyre jelentősebb összefüggésbe helyezi a fenntartható energia témáját mind a politikai, ipari és közösségi döntések, mind egyéni döntéseink terén. Az átmenetnek ez az időszaka – amely szinte felér egy forradalommal – olyan rendszert fog létrehozni, amelyben teljesen megváltoznak mind szokásaink, mind gondolkodásmódunk. Az átmenet kezelésére rendelkezésünkre álló idő korlátozott, ezért mielőbb hosszú távú programokat és kezdeményezéseket kell útnak indítanunk.

2.4   Energia és környezet

2.4.1   Az energia mindig is az emberi élet egyik legalapvetőbb tényezője volt. Az életstílus és a városi ember fogyasztási szokásainak radikális megváltozása azonban jelentősen hozzájárult az energia iránti igény növekedéséhez. A következő évtizedekben Európának számos kihívással kell szembenéznie az energia terén, például a következőkkel:

—	együttélés az éghajlatváltozás hatásaival,

—	a népesség növekedése és idősödése,

—	migrációk,

—	az erőforrásokkal való ellátottság biztonsága,

—	az importfüggőség csökkentése,

—	energiahatékonyság,

—	a szegénység és az energiaszegénység elleni küzdelem,

—	az energiához való hozzáférés garantálása minden (magán- és ipari) fogyasztó számára,

—	fenntartható mobilitás,

—	természeti katasztrófák (árvizek, földrengések, szökőárak stb.),

—	az erőforrások (energia, víz, nyersanyagok) szűkössége,

—	az energiakérdés világszintű fokozódása,

—	a megújuló energiaforrások előmozdítása,

—	IKT (intelligens hálózatok stb.),

—	emberi tényező (oktatás, magatartás/szokások),

—	globalizáció,

—	biztonság,

—	versenyképesség.

2.5   Az Európai Unió prioritásai és az energiatudatosságra való nevelés

2.5.1   Az európai energiapolitika fő célkitűzései – azaz az ellátás biztonsága, a versenyképesség és a fenntarthatóság – elérése érdekében az Európai Uniónak szem előtt kell tartania ezeket a jövőbeni kihívásokat, és be kell vezetnie a szükséges változtatásokat.

2.5.2   Ezért új lendületet kell adni e folyamatnak. Minden polgárnak tisztában kell lennie az energiaügyi kérdésekkel, és azzal, hogy milyen kockázatokkal jár a megállapított célkitűzések elérésének kudarca. Az intelligens energiatudatosságra való nevelés képezi a magatartás megváltoztatásának kulcsát: a radioaktív hulladékok által kibocsátott, az emberre és a környezetre potenciálisan veszélyt jelentő ionizáló sugárzás terén például elengedhetetlen az energiatudatosságra való neveléssel összefüggő külön intézkedések kidolgozása (3).

3.   Az energiatudatosságra való nevelés. Néhány észrevétel

3.1   Az energiatudatosságra való nevelés az egyik legfontosabb eszköze az új, fenntartható fejlődési modell létrehozásának és egy új kultúra előmozdításának. A téma átfogó jellege miatt ezenkívül integrált megközelítésre van szükség, amely felöleli a modern élet és a civil társadalom különböző aspektusait, és amely bevonja az összes ágazatot (mezőgazdaság, szolgáltatások, gyártás és építőipar) és valamennyi polgárt.

3.2   Az egész életen át tartó tanulás – vagyis az egyénnek az iskolában töltött évei alatt és azt követően folyó képzési folyamat – szükségessége még sohasem volt olyan erőteljes, mint napjainkban. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy rendszerbe kell foglalni egy olyan intelligens energiatudatosságra való nevelési programot, amely felöleli a társadalmi élet olyan különböző színtereit, mint például a családot, az iskolát, a munkahelyet, valamint a kulturális és rekreációs intézményeket.

3.3   Az ésszerű és felelősségteljes magatartás kialakításához olyan intézkedésekre van szükség, amelyek megkönnyítik, ösztönzik és megszilárdítják a hatékonyabb energiafelhasználást. Világos, érthető, hiteles és mindenekelőtt hozzáférhető tájékoztatásra van szükség az energiafelhasználást igénylő technológiákkal kapcsolatban. Az oktatás nélkülözhetetlen alapelemként kiemelt szerepet játszik abban, hogy az energiamegtakarítással és az energiahatékonysági intézkedésekkel kapcsolatos jogszabályok általános konszenzust élvezhessenek mind az Európai Unió, mind a tagállamok szintjén.

3.4   Az energiatudatosságra való nevelésnek már óvodás és kisiskolás korban el kell kezdődnie. A gyermekek ismerik az energiához kapcsolódó témákat és igen fogékonyak az új elképzelésekre és szokásokra. A gyermekek befolyásolhatják szüleik és az őket körülvevő emberek nézeteit is. A mai gyerekek lesznek a holnap munkásai, alkalmazottai, tanárai, mérnökei, építészei, politikusai és vállalkozói. A döntések, amelyeket életük során hoznak majd, erőteljes hatással lesznek társadalmunk forrásainak hasznosítására.

3.5   Az energia és az éghajlatváltozás szempontjaihoz kapcsolódó témáknak szerepelniük kellene minden tagállam tantervében, az általános iskolától kezdve a középiskolán át az egyetemig, egészen a szakképesítés megszerzéséig. Alapvető fontosságú, hogy napjaink ifjúsága új szakmákat tanuljon. Az energiatudatosságra való neveléssel kialakíthatók olyan gyakorlati készségek, amelyek megfelelnek majd az energiaszektor jövőbeli követelményeinek, ezáltal rövid, közép- és hosszú távon az energiatudatosságra való nevelés megkönnyítheti a munkahelyteremtést.

3.6   Az energiapiac liberalizációja és az ezen ágazatban alkalmazott új technológiák új kihívásokat jelentenek a fogyasztók számára, akik eddig monopolhelyzetben lévő vállalatoktól vásárolták az energiát. Az energiatudatosságra való nevelésnek és az energiával kapcsolatos képzésnek többek között a következőket kellene magukban foglalniuk: „Hogyan használjuk az intelligens mérőórákat úgy, hogy azzal energiát takarítsunk meg?”, „Milyen jogai és kötelességei vannak a fogyasztóknak, amikor szerződést kötnek egy energiaszolgáltatóval?”, „Hogyan számítsuk ki saját szénlábnyomunkat?”, vagy mi is az „energiatanúsítvány”. A Dolceta oktatási projekt (www.dolceta.eu) által felhalmozott tapasztalatok rendkívül fontosak, és az EGSZB megőrzésüket, valamint a nagyközönség számára való láthatóvá tételüket javasolja.

3.7   Az energiatudatosságra való nevelés az iskolán kívül is folytatódik. Családjukon és barátaikon keresztül a gyermekek és fiatalok befolyásolni tudják a szélesebb körű társadalmat, felhívva ily módon a felnőttek figyelmét a helyes viselkedésformák alkalmazására. Jelentős eredmények eléréséhez rendkívül fontos az oktatással kapcsolatos tevékenységek folyamatosságának biztosítása és az oktatás minden polgár számára történő szavatolása. A képzést bővíteni és fokozni kell, hogy minél több célcsoportot elérjen a felnőttek és a szakemberek (pl. mérnökök, építészek, véleményformálók) körében. Ugyancsak szükség van az oktatók célzott továbbképzésére is.

3.8   A tanulás folyamata nagyon összetett. A folyamatban számtalan különböző szereplő vesz részt, akik közül mindenkinek megvan a maga kulcsfontosságú szerepe. Az EGSZB hangsúlyozza annak fontosságát, hogy minden referenciacsoport esetében megvizsgálják, hogy melyik a legjobb oktatási módszer, ezért a megfelelő oktatási és képzési programokat az életkor, a nem, a kulturális különbségek és az oktatási szint figyelembe vételével kell kidolgozni. Az új képzési csatornák – például közösségi hálózatok – használatát kellő körültekintéssel meg kell vizsgálni, és fejleszteni kell.

4.   Az Európai Unió szerepe

4.1   Az Európai Unió azáltal tud hozzájárulni az oktatás és képzés minőségének fejlesztéséhez, hogy ösztönzi a tagállamok közötti együttműködést, és – szükség esetén – támogatja és összefogja tevékenységüket (a Szerződés 149. és 150. cikke). Amellett, hogy minden területen emelni kell az oktatás színvonalát, az Európai Uniónak külön figyelmet kell fordítania az energiaágazaton belüli tudás és képességek megszerzésének szükségességére. A www.energy.eu fontos hozzájárulást jelent ehhez. Európának a napenergia hasznosításán dolgozó vegyészekre és intelligens hálózatokat tervező és létrehozó mérnökökre van szüksége – és ez még nem minden. Mindemellett európai uniós szinten el kellene kerülni a „divatból cselekvés” (bandwagon-effektus) csapdáját, amely például a bioüzemanyag-előállítás támogatása terén egyes fejlődő országokban nem kívánt hatásokkal járt (pl. a jatrofatermesztés – a sivatagban magától növekvő olajtartalmú növény – esetében néhány afrikai országban).

4.1.1   Az EGSZB alapvetően fontosnak tartja, hogy a következő többéves pénzügyi keret kidolgozásakor az Európai Bizottság az energiatudatosságra való nevelést azon európai stratégia szerves részének tekintse, amelynek célja az Európai Unió által 2020-ig, illetve 2050-ig tartó időszakra szóló célkitűzések megvalósítása az energia és az éghajlat terén.

4.2   A közigazgatási szervek szerepe

4.2.1   A szubszidiaritás elvének megfelelően az oktatás terén az egyes tagállamok kizárólagos hatáskörrel rendelkeznek, vagyis teljes egészében ők felelnek saját oktatási és képzési rendszereik tartalmáért és megszervezéséért. A nemzeti kormányoknak ösztönözniük kell a társadalmi szereplők mindegyikének részvételét a prioritások meghatározásában, és az energiatudatosságra való nevelési programok kidolgozásában. Ezenkívül elő kell készíteniük az információk ellenőrzését, továbbá különböző eszközöket – például az árak összehasonlítására alkalmas és/vagy különböző naprakész, energiával kapcsolatos információkat tartalmazó weboldalakat – kell biztosítaniuk a fogyasztók számára.

4.2.2   A közigazgatási szerveknek jó példát kell mutatniuk. A regionális önkormányzatoknak – a tartományi és helyi önkormányzatokkal együttesen – biztosítaniuk kell a tevékenységek hatékony összehangolását, hogy ezáltal hozzájáruljanak az energiatakarékossági kultúra széles körben való elterjedéséhez. A szükséges változtatásokkal kapcsolatos tudatosságnak, az energiahatékonysági technikáknak és a megújuló energiaforrások alkalmazásának mindenhol el kell terjednie a polgárok körében. Ezért a szabályozási és műszaki intézkedések meghozatala mellett az intézményeknek a polgárokat, a vállalkozásokat és a szakmai szövetségeket célzó tájékoztató és tudatosságnövelő kampányokat is folytatniuk kell. Ebben a tekintetben az EGSZB az EMAS (Eco-Management and Audit Scheme) belső programjával példát mutat, mely program segítségével magasabb szintet ért el Brüsszel régió környezetvédelmi ügynökségének tanúsítási rendszerében (IBGE „Ecodynamic Enterprise label”).

4.3   Az iskolák szerepe

4.3.1   Nézeteink és ismereteink közül sokat az iskolában töltött évek alatt sajátítunk el. Az iskolai oktatás ma egy olyan hagyományos tanulási rendszeren alapul, amelynek nemzeti szinten vannak bizonyos hiányosságai. Néhány kivételtől eltekintve nincsenek energiatudatosságra való nevelési és környezetvédelmi programok, és gyakran hiányoznak az ezekben a témákban megfelelő képzettséggel rendelkező tanárok is. Többek között ezért a jövő iskolájának lehetőséget kell adnia az energiatakarékossággal, az energiával, a tudományokkal, a környezettel és az éghajlattal kapcsolatos ismeretek elmélyítésére, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy a diákokban tudatosodjon az energiahatékonyság fontossága és kialakuljanak bennük azok a szociális és elemző készségek, amelyek birtokában a jövőben ésszerűen változtathatnak szemléletmódjukon. Az energiával és a környezetvédelemmel kapcsolatos ismereteket be lehetne vonni az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos európai referenciakeret keret kulcskompetenciáinak körébe. A tanárok szerepe rendkívül fontos, ezért az oktatás szintjének és témájának megfelelő oktatási és képzési anyagokra van szükségük. Minden oktatási programnak tartalmaznia kell naprakész forrásokat, a megfelelő képzési tevékenységek meghatározását és a pedagógusok támogatását. Alapvetően fontos az egyetemek szerepe, ahogyan azt a bolognai folyamat előirányozza, melynek célkitűzései között egy, a gyorsuló világgal és a Közösség érdekeivel egyre inkább összhangban lévő didaktikai szervezet létrehozása szerepel, amely a másik oldalon képes garantálni a végzettségek jobb elismerését a teljes európai térség munkaerőpiacán.

4.4   A vállalkozások szerepe

4.4.1   Az oktatási intézmények és a vállalkozások közötti partnerség – amelyet az EGSZB már 2009-ben is támogatott (4) – alapvetően fontos szerephez jut. A szakmai ágazatokra – és különösen a kkv-kra – jellemző rugalmasságnak köszönhetően válság idején a partnerség jelentheti a munkahelyteremtés egyik legfőbb forrását, és adhat jelentős lendületet a vállalkozási kedv és a kreativitás fejlődésének. Az új technológiákra való gyors áttérés ösztönzése érdekében e partnerség szerves részét kell képeznie a kutatásnak és az innovációnak. A szakembereknek (mérnököknek, építészeknek stb.) folyamatos továbbképzésben kell részesülniük, hogy megismerhessék a szakterületükhöz kapcsolódó legújabb fejlesztéseket. Ezenkívül az energiatakarékosság lehetséges módjairól szóló szemináriumokat is kellene tartani a munkahelyeken.

4.5   A bankok szerepe

4.5.1   A bankszektor jelentős gazdasági és társadalmi szerepet tölt be. A bankok az emberek mindennapi életének számos területén jelen vannak, és amellett, hogy pénzügyi közvetítők, a bizalom közvetítőinek is kellene lenniük. A megfelelő tájékoztató tevékenységekkel kísért kedvezményes finanszírozási formákon keresztül támogathatnák a környezetvédelmi és az energiatudatosságra való nevelést, és ezzel ösztönözhetnék a különböző gazdasági ágazatokban (építőipar, közlekedés stb.) a zöld beruházásokat.

4.6   A szakszervezetek szerepe

4.6.1   A munkavállalók érdekképviseleti szervezetei nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az oktatás és a szakmai képzés a társadalom és a fenntartható fejlődés közös célját megvalósító eszközzé váljon. A zöld gazdaságban például szükség van olyan képzett munkaerőre, amely képes alkalmazkodni a technológiai fejlődés, a kutatás és az innováció által kiváltott változásokhoz. A szakszervezetek az egyéni magatartás szintjén is stratégiai szerepet tölthetnek be, például saját tagjaik tudatosságának növelése által, vagy olyan akár szerződéses jellegű kezdeményezésekkel, amelyek jutalmazzák a példamutató magatartást és az energiamegtakarításokat. A vállalkozások és a munkavállalói szervezetek között ezen a téren folyó együttműködés fontos eredményekkel szolgálhat.

4.7   A civil társadalom (a nem kormányzati szervezetek) szerepe

4.7.1   A fogyasztói és a környezetvédelmi szervezetek alapvető jelentőségűek, mivel rendkívüli szerepet töltenek be a szakértelem és a tudás átadásában. Ezeket a szervezeteket minden szinten be kell vonni a fogyasztói kérdésekkel és az energiahatékonysággal kapcsolatos tudatosságnövelő tevékenységekbe: a programok kidolgozásába, azok tartalmának tervezésébe és véglegesítésébe, a tájékoztatásba, a javaslatok kidolgozásába, a terjesztésbe, valamint az eredmények értékelésébe.

4.7.2   A nem kormányzati szervezeteknek a nemzeti hatóságok természetes partnereinek kell lenniük, oktatási tevékenységüket pedig támogatni kell, mivel annak előnyei az egész társadalomra visszahatnak. Az informális oktatási programok, a tanárokkal való kapcsolattartás, a helyszíni tanulmányi látogatások, a különböző korcsoportoknak szervezett mini táborok és a számukra készített kiadványok mind olyan területek, amelyeket az energiatudatosságra való nevelésben jártas és aktív szervezetekre kell átruházni.

4.8   A média és a közösségi hálózatok szerepe

4.8.1   A pontos információ és a minden korosztály számára nyújtott tömegoktatás elterjesztésében a média értéket képvisel és stratégiai szerepet játszik. Az energiával és a környezettel kapcsolatos témák tájékoztatási programjainak mindig tudományosan megalapozott és kulturális szempontból semleges üzenetet kell hordozniuk. Kerülendő azon tömegtájékoztatási eszközök – különösen a televízió – alkalmazása, amelyek szigorú ellenőrzés nélkül jelenítik meg az információtartalmat. A környezetvédelem és az energia területét komoly érdekek övezik, amelyek – így vagy úgy – képesek befolyásolni azokat az embereket, akik nem rendelkeznek olyan kognitív és kritikai eszközökkel, amelyek birtokában tudatosan értékelhetnék a kapott információkat.

4.8.2   A közösségi hálózatok szerepe egyszerre fontos és kényes, mivel elsősorban a fiatal, érzelmi alapon könnyen befolyásolható és az ilyen jelentőségteljes témák iránt szenvedéllyel érdeklődő közönséget érik el. Az e típusú médiát használóknak igazodniuk kell egy magatartási kódexhez, és el kell fogadniuk a vonatkozásukban folytatott ellenőrzést valamint azt, hogy adott esetben módosítaniuk kell a kétes jelentéssel bíró vagy kétes tendenciákat tükröző információkat.

4.8.3   Kétségtelen, hogy a jövőben ezek az eszközök egyre fontosabbá válnak majd. (Ma többen tagjai valamilyen közösségi hálózatnak, mint ahányan az 1900-as évek elején összesen éltek a Földön …). A rendelkezésre álló információtömeg a tájékoztatás nyelvezetét és tipológiáját is meg fogja változtatni. E változások következményei az oktatást sem kerülik el, ezért tudni kell majd mindenki számára alkalmas, „emészthető” módon, kisebb adagokba sűrítve közvetíteni az üzeneteket. http://hu.wikipedia.org/wiki/Közösségi_portálok_listája.

5.   Az EGSZB prioritásai

Az EGSZB úgy véli, hogy a következő prioritásokra kell összpontosítani:

5.1

Együttélés az éghajlatváltozás hatásaival, alkalmazkodás és a megfelelő szakmai hozzáértés szükségessége. Az éghajlatváltozás léte tudományos tényekkel igazolt és világszerte széles körben elfogadott tény. Bizonyos események – például árvizek – egyre gyakrabban fordulnak elő. Túlélésünk szempontjából alapvetően fontos, hogy alkalmazkodni tudjunk ezekhez a jelenségekhez. Ezenkívül a megfelelő szakemberek hiánya komoly veszélybe sodorhatja az Európai Unió rövid, közép- és hosszú távú célkitűzéseinek elérését.

5.2

Energiahatékonyság. Az energiahatékonyság az Európa 2020 stratégia egyik központi eleme. A meglévő és az új intézkedések maradéktalan végrehajtásának együttes hatására átalakul majd mindennapi életünk, az Európai Bizottság szerint pedig háztartásonként évente akár 1 000 EUR költséget takaríthatunk meg, javulni fog az európai ipar versenyképessége, akár kétmillió új munkahely jöhet létre, és éves szinten 740 millió tonnával csökkenhet az üvegházhatású gázok kibocsátott mennyisége (5). Ennek a folyamatnak a fenntartásában fontos szerepet játszanak az energiafogyasztók. Mindegyiküknek, beleértve a felnőtteket is, meg kell változtatnia a viselkedését, ezért megfelelő és megbízható információkat kell biztosítani az energiával kapcsolatban.

5.3

A szegénység és az energiaszegénység elleni küzdelem. A szegénység és az energiaszegénység elleni küzdelem új társadalmi prioritás, amelyet minden szinten kezelni kell. A legfontosabb fosszilis tüzelőanyagok ára továbbra is emelkedik, és úgy tűnik, ez a tendencia a következő években is folytatódni fog. Ha nem cselekszünk gyorsan és hatékonyan, a kiszolgáltatott energiafogyasztók száma szintén jelentős mértékben növekszik majd (6).

5.4

Az energiához való hozzáférés garantálása minden (magán- és ipari) fogyasztó számára. Az energia közjó, amely központi szerepet tölt be az államok gazdasági jólétének szavatolásában. Alapvetően fontos, hogy méltányos, az elkövetkezendő években nem szélsőségesen és megjósolhatatlanul változó árakon garantáljuk az energia rendelkezésre állását, valamint minden polgár és fogyasztó számára való hozzáférhetőségét.

5.5

Fenntartható mobilitás. A személy- és áruszállítás iránti egyre növekvő igény fokozza a környezetszennyezés kockázatát és a közlekedési dugókat, mindenekelőtt a városi környezetben. Ki kell dolgozni a mobilitás fenntartható, a környezetet tiszteletben tartó és az energiafelhasználás szempontjából hatékony formáját. Ebben az ágazatban rendkívül fontos a komodalitás szemlélete.

5.6

Az erőforrások (energia, víz, nyersanyagok) szűkössége. A világ népességének 6 milliárdról 9 milliárd főre való növekedése fokozni fogja a természeti erőforrásokért folyó globális versenyt, és nyomás alá helyezi a környezetet (7). Az alapvető erőforrások – úgymint a levegő, a víz, a föld, az erdők és az élelmiszerek – megóvása tehát nélkülözhetetlen a fenntartható fejlődés előmozdításához és a modern gazdaság létrehozásához.

5.7	Az ikt-k. Az információs és kommunikációs technológiák ma már az információs és tudásalapú társadalom szerves részét képezik. A gazdaságilag fenntartható árakon történő, intelligens energiaelosztás például jelentős módon hozzá fog járulni a jövő generációk magatartásának változásához.

6.   Néhány tapasztalat

6.1   Az energiatudatosságra való nevelés és a környezetvédelmet ösztönző oktatási tevékenységek terén számos kezdeményezés és bevált gyakorlat létezik Európában és világszerte, amelyek igen gyakran összefüggenek a szennyező gázok csökkenésével.

6.2   A „Fenntartható energia – Európa” (Sustainable Energy Europe) kampány égisze alatt a Bruxelles Environnement által koordinált Défi Énergie projekt során a kb. 4 000 résztvevő (1 400 háztartás) éves szinten egy tonnányi CO2-kibocsátás-csökkenést ért el, ami a közüzemi számláikat tekintve 380 EUR megtakarítást jelentett számukra. www.ibgebim.be.

6.3   A La Fondazione Nazionale Carlo Collodi (Carlo Collodi Nemzeti Alapítvány) általános iskolások számára indított „Pinocchio ripensa il mondo” („Pinocchio újragondolja a világot”) című projektje a következő három részből állt: szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság, a fenntarthatósággal kapcsolatos etikai döntések. http://www.pinocchio.it/fondazionecollodi/.

6.4   A Nemzetközi Yehudi Menhuin Alapítvány „MUS-E® Arts at School” programja keretében a művészetek – a zene, a tánc, az éneklés, a színjátszás és a vizuális művészetek – felhasználásával fejleszt új tanulási módszereket. A projekt 11 országban 1 026 művész részvételével zajlik, akik 623 általános iskolában 59 189 gyermekkel dolgoznak együtt. www.menuhin-foundation.com/.

6.5   Az energiaszerkezetről szóló szociális párbeszéd spanyol fóruma (Spanish Energy Mix Forum, SEMF), amely nyitva áll az energia terén érintett összes szereplő számára, a különböző spanyolországi energiaforrásokkal foglalkozik. http://www.semforum.org/.

6.6   A földközi-tengeri térségben a fenntartható energiával foglalkozó földközi-tengeri nyári egyetem (Università Mediterranea d’estate, UMET) többek között francia, olasz, portugál, spanyol, görög, valamint marokkói, algériai, tunéziai, egyiptomi és törökországi egyetemeket fog össze, de a következő években további városokra is szeretné kiterjeszteni tevékenységét. (http://www.ome.org/index.php)

6.7   A Csodás Zöld (La Belle Verte) egy 1996-ban, Coline Serreau rendezésében készült film, amely a nyugati világ problémáit dolgozza fel, ezek közül néhány: a zaklatott élettempó, a hatalommal való visszaélés, a környezetszennyezés, vagy épp a természeti erőforrások és a területek könyörtelen kizsákmányolása. (http://www.youtube.com/watch?v=TTvoZkHugr0.)

6.8   Az Európai Bizottság Intelligens energia – Európa programja 2004 óta támogat energiatudatosságra való nevelési projekteket. Néhány ezek közül: KidsCorner, U4energy, Flick the Switch, Kids4future, Rainmakers, Youngenergypeople, My Friend Boo stb. Az építőipari szakképzés területén a Build Up skills projekt jeleskedik. http://ec.europa.eu/energy/intelligent/.

6.9   A My Friend Boo (Boo barátom) egy kedves rajzfilmsorozat, amely – saját műfajában Európában elsőként – az Intelligens energia – Európa program keretében készült azzal a céllal, hogy segítsen a fiataloknak megérteni olyan témákat, mint az energia, az éghajlatváltozás, a környezet, a fajmegőrzés és az egészség. http://www.myfriendboo.com/.

6.10   A további európai szintű kezdeményezések közé tartozik például a több mint háromezer város által aláírt Polgármesterek Szövetsége. Az EGSZB a kezdettől fogva támogatta ennek az eszköznek a lehető legtöbb európai településre való kiterjesztését (8) annak érdekében, hogy az Európai Bizottság változtasson stratégiáján. A Concerto, a Civitas és az új Intelligens városok és községek kezdeményezések a fenntartható közlekedés, valamint a megfelelő és intelligens energiafelhasználás területén alkalmazott legjobb gyakorlatok megosztásának eszközei. A SET PLAN energiaoktatási és képzési kezdeményezés összegzi és fontos hozzáadott értékkel erősíti a SET terv egészét.

6.11   Nemzetközi szinten is útjukra indultak már különböző kezdeményezések, mint a NEED (National Energy Education Development Project [Nemzeti energiaoktatási fejlesztési projekt]); ez diákok, oktatók, vállalkozások, a kormány és a települések hálózatát jelenti, amelyet 30 évvel ezelőtt kezdtek el kialakítani az Amerikai Egyesült Államokban http://www.need.org/. Szintén az Amerikai Egyesült Államok energiaügyi minisztériumának programja az Energy Education and Workforce Development (Energiaoktatás és munkaerő-fejlesztés) http://www1.eere.energy.gov/education/, az EnergyQuest weboldal pedig az energiatudatosságra való neveléssel foglalkozik http://www.energyquest.ca.gov/.

7.   Nyilvános meghallgatás az energiatudatosságra való nevelésről

7.1   Az EGSZB által szervezett, az energiatudatosságra való nevelésről szóló nyilvános meghallgatás során számos új és érdekes, a környezetvédelem és az energiatudatosságra való nevelés területéről származó tapasztalatot ismertettek.

7.2   Az EACI, az EU-ASE (European Alliance to save energy), a Carlo Collodi Alapítvány, a Yehudi Menuhin Alapítvány, a Solvay, a CIRCE, a Business Solutions Europa, az ELISAN-hálózat, az Energiaügyi és Közlekedési Főigazgatóság, valamint a Polgármesterek Szövetségének képviselői saját, egyéni nézőpontjukon keresztül világították meg a téma központi jellegét.

7.3   Olyan témák kerültek megvitatásra, mint az oktatás és a szakképzés szerepe, a műszaki és természettudományi diplomával rendelkező szakemberek felkészítése, az egyetemek, a kutatás és az ipar közötti kapcsolatok erősítésének szükségessége, az állami hatóságok elsődleges feladatai a szegénység és az energiaszegénység elleni küzdelemben, a helyi szereplők bevonása az intelligens és fenntartható energiafelhasználással kapcsolatos tevékenységek kidolgozásába és a tudatosság kialakításába, valamint a tanórán kívüli formális és informális képzés innovatív eszközei.

7.4   Érkezett egy konkrét javaslat is arra vonatkozóan, hogy – például az EUR/MWh összefüggést használva mérési egységként – egységes és érthető energiaértékelési rendszert kellene alkalmazni minden energiát fogyasztó termékre, hogy azonnal meg lehessen állapítani azok hatékonyságát és költségét.

7.5   Az információ és az oktatási tartalmak minősége rendkívül fontos. Fennáll a valós veszélye annak, hogy az információ – bizonyos érdekek védelme és a tudatos döntéshozatal akadályozása érdekében – manipulálható. Ezért a hatóságoknak külön figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy garantálják a tájékoztatási és oktatási folyamatok függetlenségét és pontosságát.

7.6   Az egyik legfontosabb, itt felmerült kérdés arra a problémára vonatkozik, hogy az időhiány, a túl intenzív programok és a különböző prioritások miatt nehézséget okoz az energiatudatosságra való nevelés anyagainak az iskolai tantervekbe való szisztematikus beépítése.

8.   EDEN: a környezetvédelmi és energiaoktatás európai hálózata. Az EGSZB és a Carlo Collodi Nemzeti Alapítvány Jegyzőkönyve

8.1   Ahogy az „Oktatási és képzési szükségletek egy széndioxid-mentes energiaellátású társadalomban” című feltáró véleményben már javasoltuk, a környezetvédelmi és energiaoktatással foglalkozó nemzeti fórumok európai hálózata, az EDEN segíthetne azon hiányosságok pótlásában, amelyek jelenleg gátolják az EU legalább 20 %-os energia-megtakarítási célkitűzésének megvalósítását, és hozzájárulhatna az erőforrások hatékony kihasználásán és az alacsony széndioxid-kibocsátáson alapuló gazdaságról szóló 2050-es európai elképzelés megvalósításához, valamint az energiafüggetlenség és energiaellátás biztonságának fokozásához.

8.2   A véleményben foglalt javaslatokkal kapcsolatos konkrét lépések és egy európai hálózat létrehozásának támogatása érdekében az EGSZB és a Collodi Alapítvány 2010. március 26-án együttműködési jegyzőkönyvet írt alá, amelyben kölcsönösen elkötelezték magukat a közös munka mellett. A kezdeményezés kabalájává és reklámfigurájává Carlo Collodi világhírű könyvének hősét, Pinocchiót választották.

8.3   Ez az energiahatékonysággal, a megújuló energiaforrásokkal és a környezettel foglalkozó képzés területén tevékenykedő szervezeteken alapuló európai hálózat megfelelő programok és anyagok birtokában országos terjesztési csatornaként működik, előmozdítva ezzel a tiszta energiának, a természeti erőforrások hatékonyabb felhasználásának és a magas környezetvédelmi normáknak a nemzeti iskolai tantervekbe való beépítését.

8.4   Máris több különböző szervezet csatlakozott a hálózathoz. Az EGSZB-n és a Carlo Collodi Nemzeti Alapítványon (Olaszország) mint alapító tagokon kívül a jelenlegi tagság a következő szervezetekből tevődik össze: Foundation Terra Mileniul III (Románia), Arene île-de-France (Franciaország), Le Péniche du Val de Rhône (Franciaország), Grönland önkormányzata (Grönland), Climate Action Network (Románia), Mosaic Art and Sound (Egyesült Királyság), Art For Green Life (Egyesült Királyság/Belgium), CECE (Spanyolország), Intercollege (Ciprus), Business Solutions Europa (Belgium), EU-ASE (Belgium), CIRCE (Spanyolország), Menuhin alapítvány (Belgium).

---

(1)  HL C 77, 2009.3.31., 54-59. o.

(2)  (HL C 277., 2009.17.11., 15. o.)

(3)  HL C 218., 2011.7.23., 136. o.

(4)  HL C 228, 2009.9.20., 9-13. o.

(5)  COM(2011) 109 final.

(6)  HL C 44., 2011.2.11., 53. o.

(7)  COM(2010) 2020 final.

(8)  HL C 10., 2008.1.15., 22. o.

---