29.6.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 191/108

---

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a 2014–2020-as időszakra a Jogok és polgárság program létrehozásáról

(COM(2011) 758 final – 2011/0344 (COD))

2012/C 191/19

Főelőadó: Seamus BOLAND

2012. február 9-én az Európai Unió Tanácsa úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a 2014–2020-as időszakra a Jogok és polgárság program létrehozásáról

COM(2011) 758 final – 2011/0344 (COD).

Az EGSZB Elnöksége 2012. február 29-én megbízta a „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekciót az ezzel kapcsolatos bizottsági munka előkészítésével.

A munka sürgősségére való tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. április 25-26-án tartott, 480. plenáris ülésén (az április 26-i ülésnapon) főelőadót jelölt ki Seamus BOLAND személyében, továbbá 127 szavazattal, 4 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság örömmel fogadja a Jogok és polgárság program folytatására irányuló javaslatot, és azt ajánlja, hogy azt a végrehajtásában érintett összes fél a lehető legnagyobb mértékben támogassa.

1.2   Javasolja, hogy a program címe tartalmazza az „egyenlőség” szót. Ez biztosítaná, hogy a program az egyenlőtlenség miatt megkülönböztetést szenvedők jogait is védi. Azt ajánlja továbbá, hogy a program célkitűzései az erőszak – különösen a családon belüli erőszak – elleni küzdelmet is foglalják magukban.

1.3   Az EGSZB azt ajánlja, hogy a program a célkitűzései között külön említse meg az egyenlőségnek, a nemek közötti egyenlőségnek, az erőszak elleni küzdelemnek, valamint a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtásának ügyét.

1.4   Az EGSZB örömmel fogadja, hogy a programra külön költségevetési keretet különítettek el. Határozottan ajánlja azonban, hogy ezt a keretet reális mértékben emeljék meg, hogy tükrözze a program új szempontjai által támasztott igényeket.

1.5   Az EGSZB azt ajánlja, hogy a Jogérvényesülési Főigazgatóság gondoskodjon a pontos hatásfelmérésekhez szükséges információk meglétéről, és olyan méltányos és objektív mutatókat dolgozzon ki, amelyek lehetővé teszik a program megfelelő elemzését.

1.6   Az EGSZB megjegyzi, hogy a program adminisztrációjáért immár nem a Foglalkoztatási, Szociális Ügyi és Társadalmi Összetartozási Főigazgatóság, hanem a Jogérvényesülési Főigazgatóság felel. Bár erre a változtatásra jó oka volt az Európai Bizottságnak, az is világos, hogy ez a program irányítására nézve veszélyeket rejthet magában. Az EGSZB azt ajánlja, hogy végezzenek megfelelő kockázatfelmérést annak érdekében, hogy a Foglalkoztatásiról a Jogérvényesülési Főigazgatóságra való váltás a lehető legkevesebb problémával járjon.

1.7   Az EGSZB azt ajánlja, hogy a programot az Alapjogi Charta szellemében hajtsák végre Európai Unió-szerte.

1.8   Az EGSZB úgy látja, hogy minden egyes végrehajtott program mindegyik éves tervben megfelelő támogatást kap. E tekintetben azt ajánlja, hogy különítsenek el forrásokat annak érdekében, hogy egyetlen program se szenvedjen hátrányt. Azt ajánlja, hogy az európai bizottsági javaslatot egészítsék ki egy olyan mondattal, amely garantálja, hogy mindegyik éves munkaprogram biztosítja a források megfelelő és méltányos elosztását az egyes területek között, továbbá, hogy minden terület esetében folyamatosan megmarad a támogatás megfelelő szintje.

1.9   A programban a fogyasztói vonulat megjelenését az érdekelt felek nagy aggodalommal szemlélik. Elsősorban amiatt aggódnak, hogy ennek folytán kiszorulhatnak egyes meglévő programok, illetve azok pénzügyi támogatása gyengülhet. Az EGSZB érti ugyan, hogy a fogyasztói vonulat beillesztésére azért volt szükség, mert az a Jogérvényesülési Főigazgatóság hatáskörébe tartozik, viszont azt ajánlja, hogy az új vonulat felvétele miatt ne csökkenjen a program számára elkülönített költségvetés.

1.10   E tekintetben fontos megjegyezni, hogy azok a programok, amelyeknek célja az egyenlőség és az emberi jogok hiánya miatti megkülönböztetést elszenvedő emberek helyzetének javítása, sok esetben azt tapasztalják, hogy ez az állapot a szegénységgel függ össze. Az EGSZB elismeri, hogy más programok is működnek a szegénység és a kirekesztés leküzdésének céljával, azonban határozottan úgy véli, hogy ennek a programnak teljes egészében figyelembe kell vennie azt, hogy a szegénység milyen szerepet játszik a megkülönböztetés előidézésében.

1.11   Aggodalomra adhat okot az, hogy a polgárság szigorú definíciójához való ragaszkodás kizárhatja a program célkitűzéseiben említett „személyek” egy részét. Az EGSZB úgy véli, hogy ez az aggály enyhülne, ha ösztönöznék a társadalmi befogadás elveinek támogatását a végrehajtási programok terveiben. Azt ajánlja, hogy a pályázók számára tegyék egyértelművé, hogy az általános célkitűzésekben a „személyek” kifejezés használata a teljes befogadás biztosítását szolgálja.

1.12   Az EGSZB határozottan támogatja az olyan tájékoztatási programok támogatásával és irányításával foglalkozó meglévő hálózatok munkáját, amelyek a pályázatok nyerteseinek és a politikaalkotóknak nyújtanak segítséget nemzeti és uniós szinten. Létfontosságú, hogy az új program keretében támogatásért folyamodó hálózatok nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe amiatt, hogy az emberi jogok és az egyenlőség terén szerzett tapasztalataikat nem veszik figyelembe. Az EGSZB úgy látja továbbá, hogy folyamatban van ennek a munkának a megfelelő kiértékelése, vagyis az egyenlőség és az emberi jogok terén végzendő munkák során meríteni lehet a program tapasztalataiból.

1.13   Széles körű az aggodalom amiatt, hogy ha a jelenlegi, 2007–2013-as időszakra szóló program vége és az új, 2014–2020-ra szóló program elindulása között megszakad a folytonosság, az a teljes programra nézve hátrányos lenne, és igen fontos tapasztalatok mennének veszendőbe. Az EGSZB számára egyértelmű, hogy a folytonosság bármilyen megszakadását el kell kerülni.

2.   Háttér

2.1   Az Európai Bizottság 2011. november 15-én javaslatot fogadott el európai parlamenti és tanácsi rendeletre a 2014–2020-as időszakra a Jogok és polgárság program létrehozásáról (1). A javaslat a jelenlegi, 2007–2013-as időszakra szóló program tanulságait alapul véve javasol változtatásokat az új programhoz.

2.2   A javaslat elfogadását követően az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság felkérést kapott, hogy készítsen véleményt, amelyet a 2012. április 25–26-i, 480. plenáris ülésen fogad majd el.

2.3   A javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 19. cikke (2) bekezdésén, 21. cikke (2) bekezdésén, valamint 114., 168., 169. és 197. cikkén alapul.

2.4   A Jogok és polgárság program végrehajtásához szükséges pénzügyi keretösszeg a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra 439 millió EUR (jelenlegi árakon).

2.5   A program minden EU-tagállam előtt nyitva áll.

2.6   A harmadik országok részvétele az EGT-re, a csatlakozó és tagjelölt országokra, valamint a potenciális tagjelöltekre korlátozódik. Egyéb harmadik országok, különösen az európai szomszédságpolitikában érintett országok is jogosultak lehetnek a részvételre.

2.7   Az érdekelt felek mind azon a nézeten vannak, hogy az új program elindításával nem szabad várni, és hogy annak 2014 elejére teljesen működőképesnek kell lennie.

3.   Az európai bizottsági javaslat

3.1   Az Európai Bizottság javaslata részletesen ismerteti a 2014–2020-as időszakra javasolt programot.

3.2   Keretet határoz meg azzal a céllal, hogy egyszerűsítse és ésszerűsítse a Jogok és polgárság programot, amely a három jelenlegi program helyébe lép.

3.3   Ez a három program a következő: (a) Alapvető jogok és uniós polgárság, (b) Daphne III, (c) A foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program (PROGRESS) „Megkülönböztetés elleni küzdelem és sokféleség” és „Nemek közötti egyenlőség” szakasza.

3.4   A 2007–2013-as időszakra szóló jelenlegi program hatásának kiértékelését követően az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a jelenlegi hat programot két programba vonja össze. Ez átfogó finanszírozási megközelítést és a program hatékonyabb irányítását teszi lehetővé.

3.4.1   A program célkitűzése olyan térség kialakítása, ahol a személyeknek az Európai Unió működéséről szóló szerződésbe és az Európai Unió Alapjogi Chartájába foglalt jogait támogatják és védik.

3.4.2   Öt konkrét célkitűzést határoz meg, melyek a következők:

—	az uniós polgárságból származó jogok szélesebb körű érvényesítése,

—	a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdésének támogatása, ideértve a nemek közötti egyenlőség, valamint a fogyatékkal élők és idősek jogainak támogatását is,

—	a személyes adatok magas szintű védelmének biztosítása,

—	a gyermekek jogainak fokozott tiszteletben tartása,

—	annak lehetővé tétele, hogy a fogyasztók és a vállalkozások bizalommal kereskedhessenek és vásárolhassanak a belső piacon.

3.5   A javaslat részletezi a középtávú értékelést, és javításokat ajánl.

4.   Általános megjegyzések

4.1   Az EGSZB osztja az Európai Bizottságnak azt a nézetét, hogy az Európai Unióban továbbra is prioritás a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fejlesztése. Azonban aggodalommal állapítja meg, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartája nem érvényesül egységesen Európai Unió-szerte.

4.2   Az új program lényegében 439 millió eurós összegnyi finanszírozás nyújtásáról szól a 2014-2020-as időszarka. Ez az előző kerethez képest némi csökkenést jelent, az EGSZB pedig úgy látja, hogy ezzel gyengült az Európai Unió elköteleződése a megkülönböztetést szenvedő emberek helyzetének javítása iránt.

4.3   Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a „szélsőséges tendenciák” fokozódásával sérülhet az alapvető emberi jogok érvényesítése, (2) ezért fontos, hogy a helyzet javításán munkálkodó csoportok számára megfelelő erőforrások álljanak rendelkezésre. Igaz ugyan, hogy a munka folytatására van rendelkezésre álló költségvetési keret, az EGSZB azonban egyértelműen úgy véli, hogy a javasolt keret elmarad attól a támogatási szinttől, amelyre szükség lenne az előző programban kijelölt munkák folyamatosságának garantálásához.

4.4   Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy – az európai bizottsági javaslat 8. cikkével összhangban – az Európai Bizottság által elfogadott éves programokban a prioritások megállapítása a projekt bizonyos elemeit vagy vonulatait hátrányos helyzetbe hozhatja. Ezt azzal lehetne orvosolni, ha az összes munkaprogram megkapná a folyamatban lévő munkák továbbviteléhez szükséges támogatási szintet.

4.5   A programok magas ismertségét fenn kell tartani, hogy látsszon, hogy ezekkel hatékonyan lehet előmozdítani a megkülönböztetés elleni küzdelmet az összes érintett területen.

4.6   Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Jogérvényesülés Főigazgatóságának hatásfelmérési képességét aláássa az a kijelentése, hogy nem rendelkezik elég információval.

4.7   Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a fogyasztói jogokra vonatkozó új vonulat szükségtelen pluszterhet róhat a programra. Ilyen teher lehet az emberi jogokkal közvetlenül foglalkozó programok kiszorulása, valamint annak veszélye, hogy értékes finanszírozást vonnak el az emberi jogi és jogérvényesítési programoktól.

4.8   Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a program címe nem fejezi ki a program teljes tartalmát. Különösen az „egyenlőség” szót hiányolja a címből, és úgy véli, hogy ez gyengíti az egyenlő jogokra irányuló programokat.

4.9   Az EGSZB szerint a program célkitűzéseinek az erőszak – különösen a családon belüli erőszak – elleni küzdelmet is magukban kellene foglalniuk.

4.10   Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a polgárság fogalmának meghatározása – ahogyan a program öt konkrét célkitűzésének egyikében szerepel – kizárja azokat az embereket, akik az EU-ban élnek, de esetleg nem uniós állampolgárok. Üdvözlendő, hogy a program általános célkitűzései „személyeket” említenek. Az EGSZB mindemellett kéri, hogy a célkitűzéseket erősítsék meg oly módon, hogy a program mindenkire kiterjedjen.

4.11   Széles körű az a nézet, hogy a programmal kapcsolatos támogatásban és tájékoztatásban érintett létező hálózatokat nem szabad hátrányos helyzetbe hozni az új programban való részvételre történő jelentkezésük során. Az EGSZB elismeri, hogy ezek a hálózatok bőséges tapasztalatot szereztek az emberi jogok és az egyenlőség terén végzett munkában. Elismeri továbbá, hogy a hálózatok szerepét megfelelően ki kell értékelni, akárcsak a program többi részének esetében.

4.12   A program fejlesztésében alapvető szerepet kell kapnia annak, hogy más tapasztalatok – például a „Nagypénteki” Megállapodás – tanulságai alapján a programokat ki lehessen igazítani, mégpedig a jogok olyan átértékelése révén, amelynek köszönhetően azok változó körülmények között is még jobban érvényesülhetnek.

4.13   Az EGSZB megjegyzi, hogy a jogok és az egyenlőség céljainak követésekor mindig egyensúlyra kell törekedni, hogy a nagyközönség jogai elismerést nyerjenek. Világos az is, hogy mindenki számára elérhetővé kell tenni az olyan eljárásokat, amelyekkel garantálható, hogy nem fordul elő megkülönböztetés.

---

(1)  COM(2011) 758 final – 2011/0344 (COD).

(2)  Staffan Nilsson „Europe’s snail syndrome” [az európai csigaszindróma] című kommentárja – 2011. május 10.; http://www.eesc.europa.eu/?i=portal.en.news.18276.

---