Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52012AE1042

    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és „a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházás” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (COM(2011) 614 final – 2011/0275 (COD))

    HL C 191., 2012.6.29, p. 44–48 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    29.6.2012   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 191/44


    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és „a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházás” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

    (COM(2011) 614 final – 2011/0275 (COD))

    2012/C 191/08

    Előadó: BARÁTH Etele

    2011. október 25-én az Európai Parlament, illetve október 27-én a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 178. és 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

    Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és „a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházás” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

    COM(2011) 614 final – 2011/0275 (COD).

    A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” szekció 2012. április 3-án elfogadta véleményét.

    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. április 25–26-án tartott, 480. plenáris ülésén (az április 25-i ülésnapon) 178 szavazattal 1 ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

    1.   A vélemény következtetései és a benne szereplő megfontolások

    1.1   A 2014 és 2020 közötti időszak kohéziós politikájára vonatkozó jogalkotási javaslatok, amelyeket az Európai Bizottság 2011. október 6-án fogadott el („kohéziós csomag”), fontos változtatásokat vezetnek be a kohéziós politika kidolgozásának és végrehajtásának módjában. A szóban forgó politika – és ennek egyik alapvetően fontos eszköze, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) – elsődleges célja, hogy az Európa 2020 stratégia céljainak elérését szolgáló beruházások eszközeként működjön. Ennek értelmében az ERFA beruházásainak az Unió minden állampolgára számára előnyökkel kell járniuk.

    1.2   A vélemény mindazonáltal nem hagyhatja figyelmen kívül azokat a szabályokat, melyeket az Alapokra vonatkozó közös rendelkezéseket tartalmazó rendeletjavaslat („közös rendelkezésekről szóló rendelet”) tartalmaz, hiszen ezek egy része közvetlenül kapcsolódik az Európai Regionális Fejlesztési Alaphoz. Főbb elemeit tekintve a javaslat komoly hatást gyakorol az ERFA-finanszírozás felhasználására:

    kevesebb prioritásra koncentrálja a forrásokat,

    e prioritásokat szorosabban összekapcsolja az Európa 2020 stratégiával,

    az eredményeket helyezi középpontba,

    nyomon követi az elfogadott célkitűzések megvalósulásában elért eredményeket,

    nagyobb mértékben alkalmazza a feltételrendszereket,

    egyszerűsíti a végrehajtást.

    De így van ez a konkrétabb rendelkezésekkel is, például azokkal, amelyek integráltabb megközelítés alkalmazását támogatják, illetve azokkal, amelyek részletesebben szabályozzák a pénzügyi eszközök felhasználását.

    1.3   Szem előtt kell tartani azt is, hogy 2011. június 29-én az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő a következő, 2014–2020 közötti időszak többéves pénzügyi keretére, azaz az Európai Unió következő tervezési időszakra vonatkozó költségvetésére. Az EGSZB is több véleményt előterjesztett már az Unió saját forrásaival kapcsolatban.

    1.4   A strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezésekkel foglalkozó véleményében (1) az EGSZB több alapvetően fontos üzenetet fogalmazott meg a „kohéziós csomag” egészével kapcsolatban. Jelen vélemény teljes mértékben támogatja ezeket az üzeneteket, és épít is rájuk, kiemelt figyelmet fordítva az ERFA-ra.

    1.4.1   Partnerség

    1.4.1.1   Az EGSZB határozottan úgy véli, hogy egy valódi partnerség, amely minden, a közös rendelkezésekről szóló rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott partnert bevon az uniós kohéziós politika keretében megvalósuló projektek előkészítésébe, végrehajtásába és utólagos értékelésébe, közvetlenül hozzájárul e projektek sikeréhez. Ezért üdvözli, hogy az európai bizottsági javaslat 5. cikkének (1) bekezdése meghatározza a különféle partnereket, és a partnerség immár az EU kohéziós politikájának kötelező ismérve lesz.

    1.4.1.2   Az EGSZB örömmel nyugtázza, hogy ezáltal a Lisszaboni Szerződés végrehajtásának az európai identitás fokozásán túl az a szándéka is erősödni tud, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott partnerek helyet kapjanak a projektekben, és növeljék ezek eredményességét.

    1.4.1.3   Az EGSZB komoly aggodalommal figyeli, hogy a Tanácsban egyes tagállamok mintha korlátozni próbálnák a partnerségi elvet. Kéri az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet, hogy segítsenek ennek a trendnek a visszafordításában.

    1.4.1.4   Az EGSZB megítélése szerint a javaslat elfogadása esetén is tiszteletben lenne tartva a szubszidiaritás elve, mely szerint az ERFA feladatkörét a Szerződés határozza meg, a politikai végrehajtás pedig a megosztott igazgatás elvének megfelelően történne, a tagállamok és régiók intézményi hatásköreire figyelemmel.

    1.4.2   Feltételrendszer

    1.4.2.1   Az EGSZB úgy véli, hogy a feltételrendszer nagyobb fokú alkalmazása az EU kohéziós politikájában koncentráltabb és valódibb, fenntarthatóbb eredményekhez vezet. Az EGSZB több elemzésében tárgyalta a végrehajtás „feltételrendszerével” kapcsolatos kérdéseit, összhangban a növekvő eredményesség, a javuló minőség, és az elengedhetetlen egyszerűsítés igényével.

    1.4.2.2   Az előzetes feltételrendszert össze kell kapcsolni a partnerségi elv megfelelő végrehajtásával.

    1.4.2.3   Az EGSZB jelenlegi formájában nem ért egyet a makrogazdasági feltételrendszerrel, mivel az téves üzenetet közvetít, és végeredményben a régiókat és a polgárokat bünteti, akik pedig nem okolhatók a nemzeti szintű makrogazdasági túlkapásokért.

    1.4.3   Egyszerűsítés

    1.4.3.1   Az EGSZB elismeri az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy egyszerűsítse az EU kohéziós politikájához tartozó vagy kapcsolódó eljárásokat, de a folyamatok továbbra is túlságosan bonyolultak.

    1.4.3.2   Mivel túl nagy hangsúlyt kapnak az ellenőrzések és az eljárások, a nemzeti és európai hatóságok visszafogják a kkv-k és NGO-k uniós finanszírozáshoz való hozzáférését – az adminisztratív terhek túlságosan sok energiát emésztenek fel. A végrehajtási túlbuzgóság minden szinten határozottan elutasítandó.

    1.4.3.3   Az EGSZB kifejezetten egyetért az Európa 2020 stratégia és az uniós kohéziós politika összhangjának megteremtésére és a tematikus koncentráció fokozására irányuló törekvésekkel, valamint az eredményorientáltság növelésének céljaival.

    1.4.3.4   Az EGSZB teljességgel egyetért azzal is, hogy egyszerűsíteni kell a strukturális alapok felhasználására vonatkozó pénzügyi, adminisztratív, ellenőrzési és eljárási szabályokat.

    1.4.4   Politikai koordináció

    1.4.4.1   Az EGSZB üdvözli továbbá a tematikus koncentrációra mint az erőfeszítések szétaprózásának csökkentését szolgáló eszközre vonatkozó európai bizottsági javaslatot.

    1.4.4.2   Az EGSZB ugyanakkor nagyobb rugalmasságot javasol a tematikus koncentrációt illetően, elsődlegesen a területi megközelítés érvényesíthetőségének elősegítése, ezáltal a politika hatékonyságának javítása érdekében.

    1.4.4.3   Az EGSZB úgy véli, hogy a közös stratégiai keret fontos eszköz a strukturális alapok alkalmazásának összehangolásához. Sajnálja, hogy jelenlegi formájában nem dolgozhat ki véleményt vele kapcsolatban.

    1.4.5   Finanszírozás, pénzügyi tervezés

    1.4.5.1   Az EGSZB határozottan úgy véli, hogy a lehető legtöbbet ki kell hozni minden olyan euróból, amelyet kohéziós finanszírozásra különítettek el.

    1.4.5.2   Az ötödik kohéziós jelentésről folytatott nyilvános konzultáció eredményei alapján a finanszírozás koncentrációjának elképzeléséről általános egyetértés mutatkozik. Az EGSZB szerint egyes kérdésekkel kapcsolatban megalapozottak a több ízben kifejezett aggályok, és ezeket még a jövőbeli általános rendelet hatálybalépése előtt meg kell válaszolni.

    1.4.5.3   Garanciák kellenek, hogy a túlzott koncentráció – különösen a 11 tematikus terület merev értelmezése és az Alapok kötelezően alkalmazandó minimális aránya az egyes kiemelt tematikus területek (például energiahatékonyság és megújuló energiák, kutatás és innováció, kkv-k támogatása) finanszírozására – ne akadályozza a helyi és regionális különbségekből adódó fejlesztési igények támogatását.

    1.4.5.4   Az EGSZB több ízben hangsúlyozta, hogy az Európa 2020 stratégia és a kohéziós politika jól megfeleltethető egymásnak. A (strukturális átalakításokat igénylő) stabilizációs politika, a (felzárkóztatást célzó) kohéziós politika és a növekedésorientált stratégiák összehangolásához azonban alapvetően fontos, hogy az Unió több forrással rendelkezzen.

    1.4.5.5   Ahogy arra több közelmúltbeli EGSZB-vélemény is rámutat, erre a célra gyakrabban kellene alkalmazni Európa 2020-as projektkötvényeket.

    1.4.5.6   Az EGSZB javasolja továbbá annak körültekintő vizsgálatát, hogy az előirányzott jövőbeli kohéziós támogatásokat és a jelenlegi programtervezési időszakban le nem hívott támogatásokat nem lehet-e felhasználni az európai gazdasági növekedés AZONNALI fellendítése érdekében.

    2.   Általános észrevételek és ajánlások

    2.1   Az EGSZB elismeri azt a rendkívül széles körű, alapos előkészítést, amit az Európai Bizottság a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politika és az Európa 2020 stratégia végrehajtási rendelkezéseinek érdekében elvégzett.

    2.2   A strukturális alapok elmúlt évtizedes gyakorlatáról, eredményességéről és a céloknak való megfeleléséről szóló negyedik és ötödik kohéziós jelentés tartalmával kapcsolatban az EGSZB több észrevételt tett különböző tanulmányaiban és véleményeiben. Ezek közül több is visszatükröződik a kohéziós politika 2014–2020 közötti időszakra történő kialakításában.

    2.3   A strukturális alapok felhasználását a 2014–2020-as időszakban szabályozó általános rendelkezésekre vonatkozó európai bizottsági javaslatok közzétételére olyan időszakban került sor, amikor az európai válság elmélyülése miatt még a válság jellegének, kiváltó okainak megítélése terén is eltérő álláspontok fogalmazódnak meg.

    2.4   Az EGSZB úgy ítéli meg, hogy az Európát jelenleg sújtó gazdasági és pénzügyi válság eredetének olyan történelmi gyökerei vannak, amelyek strukturális reformok végrehajtását igénylik mind a társadalmi, mind a politikai intézményrendszerben. Az ERFA alapvetően fontos szerepet játszhat a szociális jóléti rendszerek költséghatékonyabbá és fenntarthatóbbá tételében. Ez utóbbi rendszerek megváltoztatásához azonban átmenetileg pénzügyi többletforrásokra van szükség. Az EGSZB elismeri, hogy a források korlátozott rendelkezésre állása és a koncentráció elvének alkalmazása oda vezetett, hogy kevesebb hangsúlyt kaptak a szociális jóléti rendszerek infrastrukturális szerkezetváltását célzó beruházási prioritások. Az EGSZB utal továbbá arra, hogy ilyen beruházások nélkül korlátozott marad az a hatás, amelyet a kohéziós politika ezekre a rendszerekre gyakorol.

    2.5   Ha a válság következtében mind az állami, mind pedig a magánforrások szűkösek, ez nehézségeket okozhat a kívánt változásokhoz alapvetően fontos beavatkozások szükséges társfinanszírozásának biztosításában. Az EGSZB úgy véli, hogy a társfinanszírozási ráták és a feltételességi záradékok rugalmas, felelős megközelítése javítaná annak az esélyét, hogy az Alapok által finanszírozott beavatkozások maradandó hatást gyakorolnak.

    2.6   Az Európa 2020 stratégia és a befolyása alatt kidolgozott ERFA rendelettervezet olyan gazdasági szemléletet tükröz, amely a lassú növekedés jellemezte, jelentős kutatás-fejlesztési kapacitásokkal rendelkező fejlett gazdaságok adottságainak és szükségleteinek felel meg. A fejlett országokban kétségtelenül jelentős a kutatás-fejlesztés és az innováció szerepe a gazdasági növekedésben. A versenyképesség – ha alapvetően nincs is ellentmondásban a kohéziós politikával – kevesebb jelentőséget tulajdonít neki.

    2.7   A kohéziós politikát az Európa 2020 stratégiába foglalt fő uniós prioritások támogatásának legfőbb beruházási eszközeként képzelték el. Működésében a leginkább rászoruló országokra és régiókra összpontosít. Az EGSZB alapvetően egyetért ezzel a szemlélettel, utal azonban a javasolt rendelet néhány olyan elemére, amelyek akadályozhatják az Európa 2020 stratégia céljainak elérését.

    2.7.1   Az ERFA mind a felzárkóztatási jellegű célok, mind az európai szintű versenyképességgel összefüggő célok megvalósítására kitüntetett hatást képes gyakorolni. Elfogadva, hogy a finanszírozásba bevonható források mértéke nem emelhető jelentősen, az EGSZB szerint a célok tisztább, világosabb meghatározásában és annak biztosításában rejlenek még lehetőségek, hogy a javasolt beruházási prioritások pontosabban illeszkedjenek a célokhoz. Mivel a területi megközelítés alkalmas a pontosabb célkitűzések meghatározására, az EGSZB úgy véli, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni az egész Európát átfogó, területalapú stratégiákra, például a jelenlegi és jövőbeli makroregionális stratégiákra mint referenciákra a térségspecifikus célkitűzésekhez.

    2.7.2   A makrogazdasági feltételrendszer a gazdasági növekedés akadályává válhat, ezáltal a saját eszközök csökkenését eredményezi, ami végső soron a támogatások visszavonásához vezethet, valamint az így elvont eszközöknek a fejlettebbek részére történő átcsoportosítását is eredményezheti. Jelentős konfliktus alakulhat ki így a versenyképesség fenntartása és a kohéziós politika között. A közös rendelkezésekről szóló rendelet IV. mellékletében felsorolt tematikus és intézményi szempontú előzetes feltételek azonban segíthetnek az ERFA hatékonyságának növelésében.

    2.7.3   Egyes kevéssé fejlett tagállamok és régiók esetében a konkrét célokra elkülönített ERFA-támogatásból származó 50 %-os hozzájárulás hatékonyságromláshoz vezethet. Ez a hatás abból következhet, hogy az adott régió vagy tagállam fejlődését nem a „kötelezően” alkalmazandó beruházási célok követésével lehet optimálisan elérni. Ezen esetekben a források felhasználásának hatékonysága romlik. Még abszorpciós problémáktól is lehet tartani, míg a tényleges fejlesztési problémák kezeléséhez szükséges beavatkozások „kritikus tömege” nem tud létrejönni. Emellett, a nem a tényleges fejlesztési szükségletekre reagáló beavatkozások „eredményeképpen” növekedhet az állampolgárok bizalmatlansága is. Mindez azt az igényt támasztja alá, hogy az ERFA beruházási prioritásainak kontextusában rugalmasan kezeljék a régiók konkrét fejlesztési céljait és szükségleteit.

    3.   Részletes megjegyzések és ajánlások

    3.1   Egyedi területi jellemzők (városfejlesztés, legkülső régiók)

    3.1.1   Az EGSZB üdvözli, hogy kiemelt figyelmet kapott a fenntartható városi fejlesztéssel és a legkülső régiókkal kapcsolatos egyedi problémák kezelése.

    3.1.2   Az EGSZB üdvözli az integrált megközelítés egyértelmű alkalmazásának előírását a városfejlesztés területén. Megfontolásra érdemesnek tartja mindazonáltal, hogy a támogatásban részesülő városok listája és az erre a célra fordítandó éves forrásallokációk a partnerségi szerződésben csak indikatív módon kerüljenek rögzítésre, hogy lehetővé tegyék a tagállam számára a beavatkozások rugalmasabb menedzselését, ami esetenként a kedvezményezett városok teljesítményére is jó hatással lehet.

    3.1.3   Az integrált beavatkozások menedzselésével kapcsolatosan az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy e bonyolult beavatkozások esetében fennáll a túlzottan bürokratikus, improduktív projetkiválasztási és adminisztrációs eljárások bevezetésének kockázata, ami eltérítheti akár a tagállamokat, akár a kedvezményezetteket e lehetőségek kihasználásától. Az EGSZB ezért javasolja az Európai Bizottságnak, hogy segítse a tagállamokat abban, hogy az integrált beavatkozásokat a lehető legkisebb adminisztrációs teher mellett valósíthassák meg.

    3.1.4   Az EGSZB támogatja a fenntartható városfejlesztés keretei között egy európai városfejlesztési platform létrehozását. Nem tartja szükségesnek, hogy a platformban részt vevő városok végső meghatározásának jogát az Európai Bizottság magának tartsa fenn. Egy rugalmas kritériumrendszer kijelölése elégségesnek ítélhető.

    3.1.5   A városfejlesztési platform létrehozásával kapcsolatban az EGSZB úgy ítéli meg, hogy nem szükséges új szervezet létrehozása, a meglévő európai városi szövetségek bázisán a feladat megoldható. Ajánlja, hogy az Európai Bizottság vizsgálja meg, hogy a meglévő szervezeteket miként lehet minél szorosabban bevonni a platform tevékenységeibe.

    3.1.6   A platform minden olyan város közötti hálózatépítést támogatna, amelyek az Európai Bizottság kezdeményezésére innovatív intézkedéseket hoznak. Az EGSZB szerint fontos, hogy az Európai Bizottság mellett a tagállamok csoportjainak is lehetőségük legyen a kezdeményezésre, ha innovatív intézkedésekről vagy hálózatok kialakításáról van szó a platform keretében.

    3.1.7   Az EGSZB üdvözli azt a javaslatot, hogy az ERFA-források legalább 5 %-át integrált városfejlesztésre kell fordítani. Ez az EU részéről fontos és ösztönző üzenet a tagállamok és régióik felé. Egyelőre nem világos azonban a szóban forgó összeg allokálása, illetve összefüggése más források felhasználásával.

    3.1.8   Az EGSZB szerint egy összeurópai területfejlesztési stratégia alapján szükséges volna az urbánus rendszerek definíciója, a kis-, a közepes és a nagyvárosok meghatározása európai szinten. Fontos egyben a policentrikus településhálózat-fejlesztés súlypontjainak az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megfeleltethető kijelölése.

    3.2   Területfejlesztés

    3.2.1   Az eddigi EGSZB-véleményekben is megfogalmazódik, hogy a felzárkóztatás érdekében a legnagyobb hatású eszköz a területi kapcsolatok erősítése, a mobilitás minden formájának támogatása. Növekszik a versenyképesség, ha hagyják fejlődni a területi agglomerációs és termelési hálózatokat. A kívánt összeköttetés azonban nem korlátozódhat a közlekedésre és a kommunikációra, és a kapcsolódó célok régiónként különböznek.

    3.2.2   Az EGSZB új európai keret meghatározását ajánlja a különös európai érdekeket szolgáló integrált projektelképzelések számára. Ehhez a kerethez konkrét területi célkitűzések tartoznak majd. A közös stratégiai keret megfelelő dokumentum lehet arra, hogy célozzon erre az új európai keretre. Az EGSZB ajánlja, hogy vizsgálják meg, van-e szükség formalizált „európai területfejlesztési stratégiára”. A makroregionális stratégiák prioritásai mellett különös figyelmet érdemes fordítani az európai városhálózattal kapcsolatos célkitűzésekre.

    3.2.3   Megvizsgálandó, hogy az integrált településfejlesztés vagy a makroregionális stratégiák esetében nem válhat-e szükségessé olyan új célok megfogalmazása, támogatása, amelyek nélkül a nagyléptékű műveletek nem tudnak kiteljesedni. Ezen – vélhetően leginkább terület-specifikus – célok meghatározásához az előkészítő munkák eredményeként jól megalapozott dokumentumok állnak rendelkezésre, melyek például az EU területfejlesztési menetrendje előkészítésének keretében vagy az ESPON projekt eredményeként készültek.

    3.2.4   A területfejlesztési stratégia célokat határozhatna meg, amelyek ösztönzik a makroregionális gazdasági és társadalmi együttműködést többek között az alábbi területeken:

    a kutatási és innovációs infrastruktúra összeköttetése (lásd még „kutatási térségek”), a kompetenciaközpontok preferálása az európai kiválósági rendszerekhez történő kapcsolódás, az európai fejlesztési pólusok dinamizálása érdekében,

    a vállalati K+I beruházások, termék és szolgáltatásfejlesztés stb. klasztereinek nemzetközivé tétele, európai hálózatosodásának támogatása,

    a TEN-T infrastruktúra-hálózatok közlekedésen túlmutató rendszerei (vízgazdálkodás, környezetvédelem, energetika, infokommunikációs rendszerek stb.),

    az intézményi hálózat, az alulról felfelé szerveződő közigazgatási rendszerek makroregionális és transznacionális szintjeinek kiépítése stb.

    3.2.5   Sokat vár az EGSZB ezen a téren a közös stratégiai keretre vonatkozó európai bizottsági javaslatoktól. Ezek még nem állnak rendelkezésre, de az EGSZB elvárja, hogy tájékoztassák és konzultációra kérjék fel velük kapcsolatban.

    3.3   Európa összekapcsolása

    3.3.1   Az EGSZB több ízben kitért arra, hogy az európai összefogás erősítése érdekében, tekintettel az erőforrások koncentrációjára is, külön források és jogi keretek kellenének a transznacionális együttműködés erősítése érdekében. Az EGSZB mindazonáltal javasolja, hogy az Európai Bizottság fontolja meg az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz lehetséges beavatkozásai körének bővítését oly módon, hogy az Eszköz a közlekedési és kommunikációs projektek mellett a különleges európai érdekeket szolgáló projektek számára is nyújthasson társfinanszírozást. Az EGSZB ajánlja továbbá olyan mechanizmusok bevezetését, amelyek biztosítják, hogy a finanszírozott projektek valóban előmozdítsák a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót Európában.

    3.3.2   Az EGSZB szerint nem mondana ellent az EUMSZ-nek, ha az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt olyan pénzügyi keretté fejlesztenék, amely a vélemény 3.2.2. pontjában is említett, különleges európai érdekeket szolgáló projektek végrehajtását finanszírozná. Az Eszköznek ki kellene terjednie a közlekedéssel, az energiával és az ikt-vel kapcsolatos kezdeményezésekre is.

    3.4   Gazdasági tevékenységek

    3.4.1   Az EGSZB támogatja, hogy kiemelésre kerüljön négy olyan terület, amely a közjót érintő ERFA-hozzájárulásokkal kapcsolatosan nagy fontossággal bír:

    a foglalkoztatás, a K+F és innováció elősegítése a vállalatok támogatása révén,

    az alap-infrastruktúrába történő beruházások (pl. közlekedési, energetikai, környezeti, társadalmi és egészségügyi infrastruktúra),

    a vállalkozások létrehozása, és – ugyanilyen súllyal – azok átadása, valamint

    a kkv-k versenyképességének fokozása, különös támogatást nyújtva a mikro- és a kézműipari vállalkozásoknak.

    3.4.2   Az EGSZB úgy véli továbbá, hogy egyes tagállamok és régiók konkrét fejlesztési szükségleteivel összhangban fontosak, és ezért az ERFA-beavatkozások középpontjában maradnak az olyan területek, mint az oktatás vagy az idegenforgalmi fejlesztés.

    3.4.3   Az EGSZB egyetért azzal, hogy a vállalatok támogatását illetően a főként vissza nem fizetendő támogatások formájában nyújtott támogatásokra mindenekelőtt a kisvállalatok által folytatott innovációs tevékenységek, valamint a strukturális változások érintette, hanyatló ipari területek esetében van szükség. Az EGSZB szerint a „vállalat” fogalmának nem kellene kizárólag az egyes elmaradott régiókban működő kkv-kra utalnia.

    3.4.4   Megfontolandó, hogy nem kellene-e a jól működő innovációs láncok (más néven klaszterek) és helyi termelési rendszerek esetében nagyobb rugalmasságot biztosítani egyrészt a területileg beágyazódott nagyvállalatok irányába, másrészt a beszállítói oldalon elhelyezkedőknek, és többfajta, kombinált finanszírozás esetén a támogatott (pl. kamattámogatott) formában növelni a visszatérítendő források nagyságrendjét.

    3.4.5   Felmerül a kérdés továbbá, hogy az alapinfrastruktúra tekintetében a fejlett régiók támogatása nem szükségszerű-e. Kivételeket és rugalmas szemléletet érdemes megfontolni többek között azokban az esetekben, amikor egy központi, fejlettebb régió fejlesztése szükséges ahhoz, hogy a környező területek is fejlődjenek.

    3.4.6   A vállalati és üzleti versenyképesség támogatásával kapcsolatban javasolt prioritásokat illetően az EGSZB ismételten rámutat arra, hogy a szociális gazdasági vállalkozások igen nagy mértékben hozzájárulnak a területi és regionális fejlesztéshez, ahogy ezt az európai intézmények is számos hivatalos dokumentumban elismerték. Az EGSZB ajánlja, hogy a szociális gazdaságot emeljék be azoknak az intézkedéseknek a keretébe, amelyek az üzleti versenyképességet, a vállalkozásokat, az új üzleti modelleket, a képzést, az oktatást, a kutatást, a technológiai fejlesztést és innovációt, a foglalkoztatás előmozdítását, illetve az energiahatékonyság, a megújuló energiák és a társadalmi befogadás támogatását szolgálják.

    3.5   Pénzügyi keret

    3.5.1   Az EGSZB támogatja az új régió-nomenklatúrára és a strukturális finanszírozás arányaira vonatkozó európai bizottsági javaslatot.

    3.5.2   Az EGSZB úgy véli, hogy az ERFA jelenleg az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre elkülönített forrásainak egy részét általánosságban transznacionális kapcsolatépítési célokra kell felhasználni, ahogy ezt a fenti 3.2.2. pont javasolja.

    3.5.3   Az EGSZB egyetért azzal az európai bizottsági javaslattal, amely – annak érdekében, hogy a finanszírozási eszközök fokozottan hozzájáruljanak az Európa 2020 stratégia kiemelt céljaihoz – minden egyes régiótípus esetében meghatározza az Európai Szociális Alap (ESZA) számára elkülönítendő támogatások minimális arányát. Az EGSZB javasolja annak a meggondolását, hogy az oktatási és szociális infrastruktúrába fektethető, az ESZA számára biztosított források elsődlegesen az integrált, a növekedést célzó intézkedések esetében legyenek felhasználhatóak.

    3.5.4   Az EGSZB véleménye szerint a beruházási prioritások koncentrációja jól tükrözi az Európa 2020 stratégia céljait, és ezzel összefüggésben utal jelen vélemény 1.4.5.3., 2.4., 2.5., 2.6. és 2.7. pontjára.

    Kelt Brüsszelben, 2012. április 25-én.

    az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

    Staffan NILSSON


    (1)  A strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések (Lásd e Hivatalos Lap 30 oldalát).


    Top