21.6.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 181/89

---

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó fogyasztóvédelmi programról

(COM(2011) 707 final – 2011/0340 (COD))

2012/C 181/16

Előadó: Reine-Claude MADER

2011. november 30-án az Európai Parlament, illetve december 13-án a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 169. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó fogyasztóvédelmi programról

COM(2011) 707 final – 2011/0340 (COD).

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció 2012. március 8-án elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. március 28–29-én tartott, 479. plenáris ülésén (a március 28-i ülésnapon) 109 szavazattal 11 ellenében, 8 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Összefoglalás

1.1   Az Európai Bizottság közzétette a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó fogyasztóvédelmi programról szóló rendeletjavaslatát, mely az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című bizottsági közlemény folytatásaként értékelhető, és „az öntudatos fogyasztót helyezi az egységes piac középpontjába”.

1.2   Az EGSZB üdvözli, hogy a fogyasztóvédelmi és egészségvédelmi programok két külön javaslat tárgyát képezik, ami lehetővé teszi mindegyikük megfelelő kezelését.

1.3   Megállapítja, hogy az Európai Bizottság a fogyasztóvédelem kérdését az uniós politikák középpontjába szándékozik helyezni, ami a jelenlegi körülmények között alapvető fontosságú. Megállapítja viszont az e törekvést szolgáló eszközök erőtlenségét, és felteszi a kérdést, hogy miként lehetne azt hatékonyan megvalósítani.

1.4   Az EGSZB tudomásul veszi azt az elkötelezettséget, mely a piaci valóság megismerésére irányuló statisztikai eszközök létrehozására, illetve azok fejlődésének nyomon követésére vonatkozik, egy gazdasági, szociális és környezetvédelmi kérdéseket felvető rendkívül feszült kontextusban.

1.5   Az EGSZB kiemeli a nyomonkövetési mutatók kialakítására vonatkozó szándékot, mely mutatók annál is inkább nélkülözhetetlenek, mivel a program hosszú időszakot fed le a jelenlegi helyzettel kapcsolatban.

1.6   Az EGSZB hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a forgalomba hozott termékek és szolgáltatások biztonsági normáit az EU területén, ami szükségessé teszi az ellenőrzések növelését, valamint a hatékony büntetőeszközökkel rendelkező, illetékes hatóságok közötti együttműködés biztosítását.

1.7   Az EGSZB támogatja a fogyasztók tájékoztatását, illetve oktatását célzó programok javítását, valamint a jó gyakorlatok érvényre juttatását annak érdekében, hogy független forrásból származó, lényegre törő tájékoztatást lehessen nyújtani. Felhívja a figyelmet arra, hogy a fenntartható fogyasztás érdekében ellenőrizhető, minőségi és mindenki számára hozzáférhető információkkal kell rendelkezni.

1.8   A független fogyasztóvédelmi szervezetek szerepe kiemelt fontosságú ezzel kapcsolatban. Az EGSZB javasolja, hogy jelentős mértékben növeljék azok pénzügyi eszközeit, elsősorban abból a célból, hogy elláthassák magukat a szükséges szakértelemmel, hiszen tevékenységi területük rendkívül szerteágazó. A gazdasági egyensúly fenntartása ugyanis megköveteli tőlük, hogy maradéktalanul ellássák ellensúlyként betöltött szerepüket.

1.9   Az EGSZB kéri a tagállamokat, hogy ismerjék el, támogassák és finanszírozzák a nemzeti fogyasztóvédelmi szövetségeket, melyek teljes mértékben közreműködnek a belső piac megvalósításában.

1.10   Az EGSZB támogatja a jogviták bíróságon kívüli rendezésére vonatkozó eszközök kiegészítésére javasolt különböző kezdeményezéseket. Megállapítja azonban, hogy semmilyen utalás sem történik a kollektív keresetre, mely a jogszabályok betartatásának elengedhetetlen eszköze, ahogyan azt több véleményében is kiemelte.

2.   Az Európai Bizottság rendeletjavaslatának összefoglalása

2.1   Az európai bizottsági javaslat a fogyasztóvédelmi politika területén létrehozott, 2007–2013-ra vonatkozó közösségi cselekvési program folytatását jelentő fogyasztóvédelmi programot kíván bevezetni a 2014–2020 közötti időszakra. Meghatározza az Unió fellépéseinek finanszírozási keretét.

2.2   A rendelet az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című bizottsági közlemény logikájába illeszkedik, mely arra szólít fel, hogy adjunk lehetőséget az európai polgároknak arra, hogy teljes mértékben részesei legyenek az egységes piacnak.

2.3   A javaslat azt követően született meg, hogy a különböző érdekelt felek közreműködésével elvégezték a 2007–2013 közötti időszakra szóló közösségi cselekvési program félidei hatásvizsgálatát a fogyasztóvédelem területén.

2.4   Az értékelés a biztosított finanszírozás elégtelensége, valamint az új társadalmi és környezetvédelmi kihívások részleges figyelembevétele ellenére is rámutatott a program hozzáadott értékére.

2.5   A 2014–2020 közötti időszakra szóló program tekintetbe veszi a megfogalmazott különböző észrevételeket. A javasolt intézkedéseknek a program által történő finanszírozásukhoz integrálniuk kellene a gazdasági, társadalmi és technikai környezethez kapcsolódó kérdéseket, különösen a globalizációval, a digitalizációval, a fogyasztás fenntarthatóbb irányba történő terelésének szükségességével, a népesség elöregedésével, a társadalmi kirekesztéssel és a kiszolgáltatott fogyasztók kérdésével kapcsolatos problémákat.

2.6   Az új program hozzá kíván járulni a jövőbeni fogyasztóvédelmi politika célkitűzésének megvalósításához, amely „az öntudatos fogyasztót helyezi az egységes piac középpontjába”.

2.7   Az Európai Bizottság megítélése szerint e célkitűzés magában foglalja a fogyasztók egészségének, biztonságának és gazdasági érdekeinek jobb védelmét, valamint a tájékoztatáshoz, az oktatáshoz és a hatékony jogorvoslati lehetőségekhez való könnyebb hozzáférését.

2.8   Az Európai Bizottság ezen általános cél elérése érdekében négy egyedi célkitűzés megvalósítását javasolja:

—	a termékbiztonság hatékony piacfelügyelet révén történő megszilárdítása és fokozása szerte az Unióban,

—	a fogyasztók oktatásának, tájékoztatásának, valamint a fogyasztói jogokkal kapcsolatos ismereteinek a javítása, a fogyasztóvédelmi politika tudományos alapjának a megteremtése és a fogyasztói szervezetek támogatása,

—	a fogyasztók jogainak megerősítése, elsősorban a szabályozás, illetve a jogorvoslati lehetőségek javítása révén,

—	a fogyasztói jogok tiszteletben tartására irányuló intézkedések támogatása a nemzeti végrehajtó szervek együttműködésének megerősítése és a fogyasztóknak nyújtott tanácsadás fejlesztése révén.

3.   Az Európai Bizottság javaslatának értékelése

3.1   Az EGSZB egyetért a program elé kitűzött céllal, mely „az öntudatos fogyasztót helyezi az egységes piac középpontjába”. Úgy ítéli meg – amint azt az Európai Bizottság joggal hangsúlyozza –, hogy kiemelt figyelmet kell szentelni annak, hogy az európai uniós szakpolitikák mindegyikében tekintetbe vegyék a fogyasztók jogait, akiknek a kiadásai a GDP 56 %-át teszik ki, és nélkülözhetetlenek a növekedés fellendítéséhez.

3.2   Az európai uniós intézményeknek és a nemzeti kormányzatoknak XXI. századi fogyasztóvédelmi politikát kell elfogadniuk, és el kell ismerniük, hogy a fogyasztók olyan rendkívül fontos hajtóerők és érdekelt felek, akik lehetővé teszik a piac megfelelő működését. Egy valódi versenypiacnak ugyanis jól tájékozott és bizalmat érző fogyasztókra van szüksége. A fogyasztók pozíciójának megerősítése és szerepének növelése olyan tényező, mely hozzájárul a termékek és szolgáltatások minőségének javításához, és lehetővé teszi a piacgazdaság hatékonyabb működését.

3.3   A fogyasztóvédelmi politika körvonalait ki kellene terjeszteni, és az EU-nak versenyképesebb és innovatívabb megoldásokra kellene törekednie polgárai érdekében. A fogyasztóvédelmi politikát kiemelt helyen kellene kezelni a politikai napirenden, és be kellene építeni minden releváns szakpolitikába vagy munkaprogramba.

3.4   Az EGSZB ezzel kapcsolatban sajnálja, hogy az Európa 2020 stratégiának biztosított költségvetési keret összege egyértelműen elmarad a kinyilvánított törekvéstől. Az EU 27 tagállamában élő 500 millió fogyasztóra vetítve, az évente e célra fordított összeg fogyasztónként 5 eurócentet tesz ki, és ez az összeg még kevesebb, mint a 2007–2013-as időszakra vonatkozó programban (amelyet az EGSZB is értékelt egy korábbi véleményében (1)) előirányzott 7 cent.

3.5   Az EGSZB kedvezően fogadja a programban a négy egyedi célkitűzés segítségével meghatározott főbb irányvonalakat. A jelenlegi program a korábbi program közvetlen nyomdokain jár, és semmi újat nem tartalmaz, jóllehet új technológiák gyakorolnak befolyást a piaci viszonyokra. Az EGSZB úgy véli, hogy a kitűzött célok eléréséhez kidolgozott eszközöknek pontosabbaknak és átfogóbbaknak kell lenniük.

3.6   Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy állítson össze egy listát mindazon uniós programokról, amelyek a fogyasztók érdekeinek előmozdításával és védelmével foglalkoznak, illetve hozzájárulnak azokhoz, és integrálja a fogyasztóvédelmi politikát az EU valamennyi programjába.

3.7   Az EGSZB mindazonáltal úgy véli, hogy egy ötödik, a fogyasztók képviseletére és részvételére vonatkozó célkitűzést kellene beilleszteni az Európai Bizottság javaslatába. Természetesen üdvözli, hogy az Európai Bizottság programjába beillesztették a fogyasztóvédelmi szervezetek képviseleti kapacitásainak megerősítését és azok támogatásának, illetve szakértői képességeinek elismerését. A fogyasztók megfelelőbb képviseletének lehetővé tétele és kapacitásaik megerősítése ugyanis teljes értékű célkitűzés kellene, hogy legyen. Annak érdekében, hogy megvalósuljon az Európai Bizottság azon ígérete, hogy az európai uniós döntések középpontjába helyezi a fogyasztót, a programot módosítani kellene, mégpedig egy ötödik célkitűzés beillesztésével.

3.8   A fogyasztóvédelmi program költségvetésének egy részét (utazási költségek, előkészítő munka és részvétel a szakértői csoportokban) e célkitűzésnek kellene szentelni, hogy a független fogyasztóvédelmi szervezetek jobban képviselhessék a fogyasztókat a különböző szakértői csoportokban ott, ahol a fogyasztók közreműködése elengedhetetlen. Hasonlóképpen, szükség esetén más uniós programoknak is külön költségkeretet kellene biztosítaniuk a fogyasztókat képviselő szervezetek hozzájárulásának támogatása céljából.

3.9   Az EGSZB emlékezteti az Európai Bizottságot egy ambiciózus „európai fogyasztóvédelmi menetrend” kidolgozásának szükségességére (melyet az Európai Bizottság 2012. évi munkaprogramjában 2012 második negyedévére ígér), valamint arra, hogy e menetrendnek a fogyasztói érdekérvényesítés megerősítésének elvén („empowerment”) kell alapulnia, tiszteletben tartva a szociális piacgazdaság által képviselt elveket is, az Európai Parlament által megszavazott jelentések szellemében.

3.10   Az „európai fogyasztóvédelmi menetrendre” vonatkozó javaslatnak valóban a fogyasztói érdekek fokozott érvényesítésére kell törekednie, a biztonság, a hatékony tájékoztatás, a fogyasztónevelés, illetve a jogok, a jogorvoslati lehetőségek és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása révén, megfelelő végrehajtási intézkedések kíséretében.

3.11   Az európai fogyasztók felelősségének tudatosítása azonban nem jelentheti a felelősség rájuk történő áthárítását: a „fogyasztóvédelmi programnak” elsősorban igazságos és méltányos piaci feltételeket kell teremtenie, hogy mindenütt egyforma bizalommal, szabadon élhessenek fogyasztói jogaikkal. E fogyasztói bizalomhoz hozzátartozik a megfelelő, pártatlan tájékoztatás és tanácsadás a jogaikról, amely alapján kellően felvilágosult döntéseket hozhatnak.

3.12   Az EGSZB hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az időbeli koherenciát az „európai fogyasztóvédelmi menetrend” és a „fogyasztóvédelmi programra” vonatkozó rendeletjavaslat között, hogy garantálható legyen a program és a stratégiai célkitűzések következetessége és minősége.

3.13   Az Európai Bizottság által kidolgozandó jogalkotási és szabályozási kezdeményezésekkel kapcsolatban az EGSZB hangsúlyozni kívánja, hogy biztosítani kell a fogyasztók magas szintű védelmét (a Szerződés 169. cikke). Ezzel kapcsolatban emlékeztet rá, hogy úgy kell meghatározni a harmonizáció megfelelő szintjét, hogy az semmi esetre se eredményezhesse vagy tegye lehetővé az európai fogyasztók jogainak szűkítését egyik országban sem. Az EGSZB ezért ellenez minden olyan esetleges kezdeményezést – például opcionális rendszert –, amely megkérdőjelezheti a már meglévő védelmi szintet, mert a fogyasztó, mint a szerződés védtelenebbik fele, védelemre szorul, és nem mindig vannak meg az eszközei, hogy segítséget kérjen.

3.14   Az EGSZB ezen túlmenően úgy véli, garanciákat kell adni a fogyasztóknak illetve képviselőiknek arra nézve, hogy konzultálni fognak velük az őket érintő jogszabályok vagy intézkedések kidolgozása során, és bővítik a rendelkezésükre álló eszközöket.

3.15   Az EGSZB különleges jelentőséget tulajdonít a termékbiztonság megerősítésére irányuló intézkedéseknek az egész piacon. Támogatja a 2001/95/EK irányelv (2) szerinti egyedi együttműködési intézkedések megvalósítását, illetve az új szabványok és biztonsági előírások kidolgozásához kapcsolódó kutatásokat. Kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy az ellenőrző szervezetek rendelkeznek-e az általuk kezelt problémák által megkövetelt megfelelő szintű eszközökkel. Úgy véli, hogy szükség volna az Európai Bizottság által koordinált nemzeti tájékoztató kampányok szervezésére.

3.16   Az EGSZB helyesli a fogyasztók tájékoztatására és nevelésére vonatkozóan javasolt intézkedéseket. A fogyasztóvédelem e két aspektusának fokozott érvényesítése hozzájárulhat ahhoz, hogy a fogyasztók szilárdabb ismeretekkel rendelkezzenek a jogaikról, és helyreállhasson a fogyasztói bizalom. E körülményekre tekintettel az EGSZB hangsúlyozza, hogy az uniós jogalkotási szövegeknek átláthatóbbaknak és érthetőbbeknek kell lenniük a polgárok számára.

3.17   Az EGSZB támogatja olyan adatbázisok létrehozását, amely tanulmányok, elemzések és statisztikák megvalósításán keresztül lehetővé teszi a piac jobb megismerését a fogyasztókat érintő területeken kidolgozandó politikák érdekében.

3.18   Ami a jelenleg a „fogyasztóvédelmi program” keretében megvalósuló DOLCETA projektet illeti, amely a jövőben jelenlegi formájában és arányaiban nem folytatódik, az EGSZB arra biztatja az Európai Bizottságot, hogy találjon megoldást a projekt során felhalmozott információk és ismeretek megőrzésére, elkerülve, hogy e jelentős beruházás kárba vesszen.

3.19   Úgy véli, hogy minden olyan kezdeményezés, amely elősegíti a piacok jobb átláthatóságát, elsődleges fontosságú, bármilyen területen valósul is meg, legyen az a pénzügyi termékek piaca, a személyes adatok védelme, az energiapolitika, a digitális technológiák és a távközlés vagy éppen a közlekedés.

3.20   A fogyasztóvédelmi politika szempontjából nézve a fogyasztók nevelése alapvető jelentőségű, mert felhívja a fogyasztók figyelmét a piacon és a társadalomban betöltött szerepükre, jogaikra és kötelezettségeikre, hogy ennek megfelelően alakíthassák ki magatartásukat; hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy a fogyasztók felvilágosításának hiányát a politikai vezetők és a rosszhiszemű vállalatok néha mentségként használják, hogy kibújjanak a felelősség alól, és felmentsék magukat a fogyasztók számára kedvező környezet kialakításának érdekében tett erőfeszítések alól.

3.21   Az EGSZB úgy véli, hogy prioritásnak kell tekinteni a fogyasztói jogok alkalmazását és megerősítését, és erőfeszítéseinket erre kell összpontosítani.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság állásfoglalását, amely emlékeztet a fogyasztónevelési célkitűzések teljesítésének és a fogyasztók megfelelő tájékoztatásának a fontosságára.

3.22   A nevelés és tájékoztatás javításának célkitűzése semmilyen esetben nem teljesülhet a különböző társadalmi és gazdasági szereplők bevonása nélkül. Az EGSZB támogatja a javaslatot, hogy a meglévő tapasztalatokból kell kiindulni a bevált gyakorlatok összegyűjtése, szükség esetén tökéletesítése, illetve kamatoztatása érdekében, hogy a fogyasztóvédelmi intézkedések és eszközök valós hatással legyenek a fogyasztókra. Ennek előfeltétele, hogy az intézkedésekhez számottevő forrásokat is rendeljenek.

3.23   Egyúttal érdemes volna a vállalatok felvilágosítására is összpontosítani, amelyek sajnálatos módon nem kellően értesültek a fogyasztói jogok témájában. Más uniós programok kínálhatnak ilyen típusú, a vállalkozások részére szervezett továbbképzéseket a fogyasztóvédelmi jogokról.

3.24   A fogyasztói szervezetek célja azonosítani a fogyasztókat érintő problémákat és koherens választ adni rájuk, illetve képviselni a fogyasztók érdekeit. A fogyasztói jogok alkalmazását elősegítő fellépéseik révén e szervezetek hozzájárulnak a jogszabályi rendelkezések továbbfejlesztéséhez.

3.25   Mivel a kulcsszerepet betöltő regionális, nemzeti és európai szintű fogyasztói szervezetek működése egyre szélesebb körű szakmai felkészültséget igényel, az EGSZB úgy véli, hogy jelentős mértékben meg kell erősíteni kapacitásaikat, és növelni kell a számukra biztosított forrásokat. Az EGSZB igen fontos feladatnak tartja a különböző szintű szervezetek támogatását, különösen azokban az országokban, ahol a fogyasztóvédelmi mozgalom még nem fejlődött ki kellőképpen.

3.26   Az EGSZB tudomásul veszi, hogy a program költségvetésének egynegyedét az Európai Fogyasztói Központok (ECC) hálózata kapja. Ez a ráfordítás különösen indokolt, amit az EGSZB maradéktalanul támogat, arra kérve az Európai Bizottságot, hogy a jövőben még részletesebb éves jelentésekben számoljon be az ECC hálózat működéséről. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy ezeknek a jelentéseknek pontos és releváns kritériumokon kell alapulniuk, és ki kell hangsúlyozniuk, milyen konkrét hasznot hajt a hálózat az európai fogyasztóknak, még ha egyelőre nem is érte el a kellő szintű ismertséget.

3.27   A javaslat egyik kulcsfontosságú eleme, hogy a jövőbeli fogyasztóvédelmi program keretében proaktív és kiemelt finanszírozási mechanizmust kíván bevezetni a fogyasztóvédelmi mozgalom továbbfejlesztésének elősegítésére.

3.28   A jogorvoslati módok kérdésében az EGSZB tudomásul veszi az Európai Bizottság szándékát, hogy a társszabályozásra, illetve az önszabályozásra alapuló megoldásokat részesítse előnyben. Üdvözli a szakmai szereplők saját kezdeményezéseit a fogyasztóvédelmi gyakorlatok javításáért. Azt azonban ismételten hangsúlyozni kívánja, hogy az úgynevezett „soft law” típusú gyakorlatok nem helyettesíthetik a megfelelő jogszabályi illetve szabályozási környezetet.

3.29   Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság lépéseit annak érdekében, hogy megkönnyítse a fogyasztók hozzáférését a vitás ügyek peren kívüli megoldási módjaihoz, és helyesli az arra irányuló javaslatot, hogy biztosítsák ez utóbbiak működésének és hatékonyságának nyomon követését. Úgy véli, hogy ezeknek az eljárásoknak a hatékonysága csak abban az esetben biztosítható, ha garantálni tudjuk a fogyasztóvédelmi rendszerek függetlenségét.

3.30   Az EGSZB véleménye szerint a javaslat ugyanakkor kiegészítésre szorul, hiszen a fogyasztók jogainak megszilárdítása azt is feltételezi, hogy a fogyasztók rendelkeznek megfelelő jogi eszközökkel jogaik érvényesítéséhez. Ahogy korábban, a 2007–2013-as programról elfogadott véleményében, valamint a fogyasztókkal kapcsolatos közösségi jog területén benyújtott kollektív keresetekről, (3) illetve az EK trösztellenes szabályainak megsértésén alapuló kártérítési keresetekről kiadott fehér könyvről szóló véleményében (4) is jelezte, az EGSZB azt javasolja, hogy a dokumentum tartalmazzon utalást arra, hogy javítani kell az igazságszolgáltatáshoz és különösen a kollektív jogorvoslathoz való hozzáférést.

3.31   Az EGSZB támogatja a jogszabályok betartásának biztosítása érdekében javasolt intézkedéseket, nevezetesen a fogyasztóvédelmi törvények betartatásáért felelős hatóságok közötti együttműködési mechanizmusokat, illetve a fogyasztóvédelmi felügyelet koordinációját, amelyek növelik az intézkedések hatékonyságát.

3.32   Az EGSZB úgy véli, hogy fokozott figyelmet kell szentelni a jogviták megoldásának, beleértve az online megoldásokat is. Tudomásul veszi a meghatározott – például az ECC hálózatra vonatkozó – új célkitűzéseket, melyek javítani kívánják a fogyasztók tájékoztatását és a határokon átnyúló jogviták rendezését. Fontosnak tartja a program időközi értékelésének elvégzését, a programhoz rendelt források esetleges kiigazítása érdekében.

---

(1)  HL C 88., 2006.4.11., 1. o.

(2)  HL L 11., 2002.1.15., 4. o.

(3)  HL C 162., 2008.6.25., 1. o.

(4)  HL C 228., 2009.9.22., 40. o.

---