This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52011PC0814
Proposal for a REGULATION OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL on the implementation and exploitation of European satellite navigation systems
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az európai műholdas rádiónavigációs rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az európai műholdas rádiónavigációs rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről
/* COM/2011/0814 végleges - 2011/0392 (COD) */
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az európai műholdas rádiónavigációs rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről /* COM/2011/0814 végleges - 2011/0392 (COD) */
INDOKOLÁS
1.
A JAVASLAT HÁTTERE
A 2008. július 25-én hatályba lépett
683/2008/EK rendelet meghatározza a Galileo és az EGNOS programok
közirányításának és finanszírozásának keretét[1].
A rendelet a 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti
időszakra e programokra 3 405 millió eurót irányoz
elő. A 683/2008/EK rendelet 22. cikkében
foglalt rendelkezéseknek megfelelően a Bizottság
2011. január 18-án az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett
jelentést[2]
fogadott el az európai
műholdas rádiónavigációs programok félidős felülvizsgálatáról.
A jelentés részletesen áttekinti e programok végrehajtását a 2007-ben
bekövetkezett irányítási reformjuk óta, költségbecsléseket tartalmaz, és
bemutatja a jövőbeli, különösen a kockázatok terén jelentkező kihívásokat,
továbbá javaslatokat vázol fel az említett kihívásoknak való megfelelés,
nevezetesen a programok alapján létrehozott két rendszer üzemeltetési
igényeinek figyelembevétele érdekében. A 2011. január 18-i bizottsági
jelentés átadását követő, 2011. március 31-én kelt
következtetéseiben a Tanács többek között újfent megerősítette, hogy
támogatja a 683/2008/EK rendeletben meghatározott európai műholdas
rádiónavigációs programokat. A Tanács tudomásul vette a programok átfogó
költségbecsléseit, valamint azt is, hogy a Bizottság a következő többéves
pénzügyi keretre tekintettel az irányítási rendszer alakulását is tartalmazó
javaslatot fog előterjeszteni. Ezzel kapcsolatban arra kérte a
Bizottságot, hogy ésszerűsítse és optimalizálja a meglévő struktúrák
kihasználását. A Parlament 2011. június 8-án
elfogadott állásfoglalásában szintén újbóli támogatásáról biztosította az
európai műholdas rádiónavigációs programokat, és úgy ítélte meg, hogy
ezeket elsősorban az Unió költségvetéséből kell finanszírozni. A
Parlament hangsúlyozta a szigorú költséghatékonysági és kockázatenyhítési
politikák megvalósításának jelentőségét. A Parlament felkérte a
Bizottságot arra, hogy mielőbb állítson össze jogalkotási javaslatokat, és
kiemelte különösen a rendszerek üzemeltetésére szolgáló hosszú távú keret
kialakításának szükségességét. A Bizottság 2011. június 29-i
közleményében[3],
amelyet egy ugyanezen a napon kelt tanácsi rendeletjavaslat[4] kísér, azt javasolta, hogy az
európai műholdas rádiónavigációs programok finanszírozására a 2014–2020-as
időszakra szóló következő többéves pénzügyi keretben [7 000]
millió eurót különítsenek el. A Bizottság ebben a közleményben ugyanakkor
jelzi, hogy fenn kell tartani a költséghatékonyságot lehetővé tevő
erőfeszítéseket, és hosszabb távon új irányítási módokat kell számításba
venni. Megjegyzendő, hogy a [7 000] millió euró, amely
2011-es állandó áron értendő, a fent említett tanácsi rendelet[javaslat
14.] cikke értelmében nem túlléphető felső összeghatárt jelent, és
folyó áron [7 897] millió eurónak felel meg. Fontos kiemelni, hogy a költségtúllépéshez és
időbeli csúszáshoz vezető kockázatok az ilyen összetett programok
velejárói. Ez hatékony kockázatkezelési rendszer létrehozását követeli meg, és
kényes döntések meghozatalát teheti szükségessé. Az Európai Űrügynökség
által irányított fejlesztési szakasz többletköltségei például összesen mintegy
500 millió eurót tesznek ki. A tagállamok kérésére, a program
folyamatosságának biztosítása érdekében a Bizottság hajlandó volt magára
vállalni ezt az összeget. A rendszer „keringési pályán való tesztelése” ugyanis a Galileo program
sarokköve, márpedig a finanszírozás hiánya veszélyeztette volna ennek
folytatását, a szaktudás és a már részben megépített berendezések elvesztek
volna. A javaslat tárgyát képező rendelet a
Parlament és a Tanács kérésére adott válasz, míg a 2011. június 29-i
bizottsági közleményben foglaltakat is figyelembe veszi. Azáltal, hogy
rendelkezik a programok finanszírozásáról és irányítási rendszeréről, a
rendeletjavaslat a következő többéves pénzügyi keret által lefedett
időszakban az európai műholdas rádiónavigációs programok
alapdokumentumát képezi. A 683/2008/EK rendeleten elvégzendő számottevő
módosításokra figyelemmel nyilvánvalóvá vált, hogy a rendelet módosítása
helyett az említett rendeletnek egy új rendelettel való felváltására kell
javaslatot készíteni. Meg kell említeni, hogy a Galileo és az EGNOS
programok az Unió kiemelt projektjei. E technológia előmozdítása, amely a
válságból történő kilábalás erőteljes motorja, tökéletesen
illeszkedik az Európa 2020 stratégia, valamint a fenntartható fejlődést
szolgáló szakpolitikák keretébe. A nagyteljesítményű műholdas
rádiónavigációs szolgáltatások újabb generációi az utóbbi években
az évi 30 %-kal növekvő, virágzó piacoknak köszönhető
jelentős mértékű munkahelyteremtés okán valamennyi tevékenységi
terület számára számottevő kilátásokkal kecsegtetnek. A Bizottság – ezzel
összefüggésben – arra törekszik, hogy a rendszerek által nyújtott szolgáltatások
kihasználásának optimalizálása és a társadalmi-gazdasági megtérülés
maximalizálása érdekében kialakítsa az alkalmazások ökoszisztémáját. Ennek
érdekében megvalósítja a 2010. június 14-i, a GNSS alkalmazásairól
szóló cselekvési tervében[5]
felsorolt 24 intézkedést. Az említett terv kutatási-fejlesztési projektek
finanszírozásáról, a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javításáról,
valamint a Galileo és az EGNOS program előmozdítását szolgáló különféle
fellépésekről rendelkezik a növekedés, az innováció és a foglalkoztatás szempontjából
elsőbbséget élvező ágazatokban. Azt is hangsúlyozni kell, hogy az európai
műholdas rádiónavigációs programok nem csak az űrprogramban leginkább
érintett tagállamokat érdeklik: az Unió valamennyi tagállamát közvetlenül
érintik. A megvalósított infrastruktúrák által kínált különféle szolgáltatások
az Unió teljes lakosságát hivatottak szolgálni. Ezenkívül a kis- és közepes
vállalkozások Európában mindenhol fontos szerepet játszanak a programokban,
mivel az Unió egyik célkitűzése, hogy ösztönözze valamennyi vállalkozás
lehető legszélesebb körű és legnyitottabb részvételét a
közbeszerzésekben. A Bizottságnak ezért az Európa 2020 stratégia „Iparpolitika a globalizáció korában”
elnevezésű kiemelt kezdeményezésének keretében ki kell dolgoznia „a
fő globális kihívások kezelését, valamint a Galileo megvalósítását
segítő eszközöket rendelkezésre bocsátó, hatékony űrpolitikát”.
2.
AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI ÉS A
HATÁSVIZSGÁLATOK
A javaslathoz, mely az érdekelt felekkel és a
polgárokkal történt számos elmélyült konzultációt követően készült el,
hatástanulmány kapcsolódik. Az érdekelt feleket a programokkal kapcsolatos
különböző technikai, jogi és operatív vetületekről kérdezték meg,
például a szolgáltatásnyújtásról, az infrastruktúra és üzemeltetésének
költségeiről, a kockázatelemzésekről, továbbá a lehetséges irányítási
rendszerekről. A felhasználók részvételével tematikus műhelyek és
konferenciák megrendezésére, az Európai Űrügynökség, a GNSS Ügynökség,
valamint a tagállamok szakértőinek részvételével pedig célzott
munkacsoportok kialakítására került sor. Megbeszéléseket is tartottak az
űrágazat szakértőivel és az ipar képviselőivel. A közvéleményt a 2007-es és a 2009-es
Eurobarométer felmérések keretében, valamint az európai űrpolitikával
összefüggő hatástanulmány összeállítása céljából is bevonták. Mindezekből az eszmecserékből
kitűnt, hogy: ·
a polgárok támogatják egy önálló műholdas
rádiónavigációs rendszer kifejlesztését, és felismerik, hogy a modern
társadalmak egyre jobban függenek a műholdas rádiónavigációs
szolgáltatásoktól; ·
a programok hatékony irányításának biztosítása
érdekében hosszú távon stabil irányítás kialakítására lenne szükség; ·
a Galileo program keretében megvalósuló rendszer által nyújtott
„életbiztonsági szolgáltatást” (Safety-of-LIFE Service vagy SoL) a felhasználói
elvárások alakulásának megfelelően újra kell definiálni; ·
végezetül a polgári repülést képviselő
érdekelt felek hangsúlyozzák, hogy hosszú távú kötelezettséget kell vállalni az
EGNOS szolgáltatásainak nyújtására. Ez az EGNOS piacokra való valódi
betörésének az előfeltétele. A legutóbbi fejleményekre és a megoldandó
kihívásokra figyelemmel a hatástanulmány a programok megvalósításának
továbbvitelére koncentrált, és két fő problémára összpontosított: az egyik
a jövőbeli szolgáltatások körének meghatározása, tekintettel arra, hogy a
2008–2013-as időszakra előirányzott költségvetés nem elegendő a
Galileo program alapján létrejövő infrastruktúra befejezésére és az EGNOS
működtetésének biztosítására; a másik pedig az üzemeltetés-irányítási
rendszer meghatározása, valamint a szükséges finanszírozás. Az első ponttal kapcsolatban, a Galileo
program keretében
megvalósuló rendszer esetében a különböző számba jöhető
lehetőségek értékelése azt mutatta, hogy a legjobb megoldás az eredetileg
meghatározott szolgáltatások megtartása a SoL szolgáltatás
kivételével.
Ez a megoldás kisebb földi infrastruktúrát igényel, és költségcsökkenést von
maga után. Az EGNOS esetében a rendszer már működik,
és már számos felhasználó élvezi az általa nyújtott előnyöket. Ráadásul,
amikor a SoL szolgáltatást működőképesnek nyilvánították, a Bizottság
kötelezte magát arra, hogy szavatolja ennek a szolgáltatásnak a folyamatosságát
a felhasználók számára, akik következésképpen jelentős beruházásokba
fogtak. Ezzel összefüggésben nem elképzelhető el tehát az a megoldás, hogy
az EGNOS program véget érjen. A második ponttal kapcsolatban a
hatástanulmány következtetése kimondja: minthogy a programok finanszírozását a
továbbiakban egyedül az Unió biztosítja, mindenkor az Uniót képviselő
Bizottságnak kell felelősséget vállalnia a programokért, miként ezt a
Bizottság a fent említett, 2011. június 29-i közleményében is
javasolja. Az üzemeltetés-irányítást viszont egy szabályozó testületre kellene
bízni. Ez lehetővé tenné egyrészt a rendszerek üzemeltetésétől várt
társadalmi-gazdasági kihatások maximalizálását és az Unió egyéb
szakpolitikáival való jobb koherencia szavatolását, másrészt a különböző
érdekelt felek pénzügyi és politikai felelősségének kellő
körülhatárolását. Ebből a szempontból és figyelemmel a Tanács fent
említett, 2011. március 31-i következtetéseire, a
legkézenfekvőbb megoldásnak az Európai GNSS Ügynökség tűnik, amelyet a 2010. szeptember 22-i
912/2010/EU európai parlamenti és tanácsi
rendelet hozott létre a programok lebonyolításával összefüggő feladatok
ellátására, és amely már megalakult, és tevékenykedik a műholdas
rádiónavigáció területén. Ugyanakkor szükség lenne az ügynökség feladatainak és
forrásainak az átalakítására.
3.
A JAVASLAT JOGI ELEMEI
A 683/2008/EK rendelet, valamint az
európai műholdas rádiónavigációs programokra vonatkozó, az uniós
joganyagba tartozó egyéb jogi aktusok mintájára a bizottsági javaslat jogi
értelemben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 172. cikkén,
az Európai Közösséget létrehozó szerződés korábbi 156. cikkén alapul.
A javaslat a jogi aktus típusaként az európai parlamenti és tanácsi rendeletet
választja, figyelemmel arra, hogy a 683/2008/EK rendelethez hasonlóan, melyet
felváltani hivatott, a szöveg általános hatályú, és valamennyi tagállamban
érdemben közvetlenül alkalmazandó. A javaslat legfőbb intézkedéseit a
programok és rendszerek, az ezekre előirányzott költségvetési források,
továbbá az irányításukra kialakítandó rendszer meghatározása alkotja; a
javaslat az uniós joganyag ésszerűsítése céljából az európai műholdas
rádiónavigációs programokra vonatkozó egyéb jogalkotási szövegek módosításáról
vagy törléséről is rendelkezik. A javaslat tiszteletben tartja a
szubszidiaritás és az arányosság elvét. A javaslat célja, nevezetesen a
műholdas rádiónavigációs rendszerek létrehozása és üzemeltetése,
meghaladja bármely egyedül fellépő tagállam pénzügyi és technikai
képességeit, ezért kielégítő módon csak uniós szinten valósítható meg. A
javaslat nem lépi túl az említett cél elérése érdekében szükséges mértéket,
amennyiben egyrészt az előirányzott költségvetési ráfordítás megfelel az
alapos elemzésekben becsült költségeknek, másrészt pedig a választott
irányítási rendszer tűnik a legmegfelelőbbnek.
4.
KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK
A fenti 2. pontnak megfelelően az
Unió a továbbiakban egyedül biztosítja a Galileo és az EGNOS programok
finanszírozását. A fenti 1. pontban említett tanácsi rendelet[javaslat
14.] cikke értelmében a 2014–2020 közötti időszakban a programokhoz
történő uniós hozzájárulás nem haladja meg a [7 897]
millió eurót folyó áron. A hozzájárulás három fő tevékenységre terjed
ki: a Galileo program kiépítési szakaszának befejezésére, ugyanezen program
üzemeltetésére, továbbá az EGNOS rendszer üzemeltetésére. Ez utóbbiba beletartozik
a rendszer által nyújtott szolgáltatások folyamatos tökéletesítése is a
felhasználók változó igényeinek való megfelelés céljából. A programok költségbecslése alapos elemzések
eredménye. A költségbecslés szakértőkkel – a tagállamok, az Európai
Űrügynökség, valamint az Európai GNSS Ügynökség szakértőivel –
folytatott megbeszélésekre is támaszkodik. Különféle érdekelt felekkel, például
az űrszektorban működő ágazatok képviselőivel is
konzultációra került sor. A programok folyamatosságának biztosítása szempontjából
lényegbevágó a megszerzett szakértelem megőrzése a Bizottságon belül. A
Bizottság ezért a jelenleg alkalmazásban lévő ideiglenes alkalmazottakat a
programok különböző szakaszainak függvényében meghatározásra kerülő
ideig foglalkoztatja tovább, valamint munkaerőt fog áthelyezni az Európai
GNSS Ügynökség állományába.
5.
OPCIONÁLIS ELEMEK
Fontos hangsúlyozni, hogy e rendelet különösen
a programok irányítási rendszeréről és a programok finanszírozásáról
rendelkezik a 2014–2020 közötti időszak viszonylatában. Az említett
irányítási rendszerben a rendszerek üzemeltetésével összefüggő lényeges
feladatokat kaphat az Európai GNSS Ügynökség, amely az Európai Közösségek
általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló,
2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet
185. cikkének értelmében az Unió egyik ügynöksége. A Bizottság e célból
egy vagy több hatáskör-átruházási megállapodást köthet az ügynökséggel. A Bizottság szerint az ügynökségre bízott
pénzeszközökkel való gazdálkodás általános feltételeit, többek között a
nyomonkövetési és költségellenőrzési intézkedéseket tartalmazó
hatáskör-átruházási megállapodások alkalmazása a legmegfelelőbb megoldás
arra, hogy a Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács teljes körűen
gyakorolhassák ellenőrzési jogkörüket. Annak érdekében, hogy az Európai Parlamentnek
és a Tanácsnak teljes rálátása lehessen arra, hogy az Európai GNSS Ügynökség
milyen feltételek között – nevezetesen milyen források segítségével – hajtja
végre az új irányítási rendszer keretében rábízott feladatokat, a Bizottság
2012 folyamán javaslatot tesz a 912/2010/EU rendelet és a kapcsolódó
pénzügyi kimutatás módosítására. Megjegyzendő, hogy a programokra
előirányzott költségvetési keret, azaz a folyó áron kalkulált [7 897]
millió euró már figyelembe veszi a rendszerek működtetésével
összefüggő költségeket, így a rendszerek üzemeltetésének irányítására
hivatott szervek működési költségeit is. Így az ügynökségre bízott új
feladatok végrehajtása semmi esetre sem von maga után költségvetési
többletkiadást. A Bizottság többek között értékelni fogja,
hogy a 912/2010/EU rendelet a rendszerek biztonsági akkreditációja
vonatkozásában összhangban áll-e az új irányítási rendszerrel. Az Európai Unió biztonságát befolyásoló
európai műholdas rádiónavigációs rendszer üzemeltetésének egyes
vonatkozásairól szóló, 2004. július 12-i 2004/552/KKBP tanácsi
együttes fellépést[6]
szintén naprakésszé kell tenni. Az uniós költségvetési kiadások terén a
Bizottság által javasolt új megközelítés egyik kulcsszava a szabályok
egyszerűsítése. A szöveg jelenlegi formájában konkrétan a következő
pontok vonatkozásában vezet be egyszerűsítési intézkedéseket: –
a mutatóknak a 2020-as stratégia
célkitűzéseihez való igazítása, –
a rendszerek üzemeltetésével kapcsolatos
tevékenységeknek, nevezetesen a szerződések kezelésének az átruházása az
Európai GNSS Ügynökségre. 2011/0392 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS
RENDELETE az európai műholdas rádiónavigációs
rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS, tekintettel az Európai Unió
működéséről szóló szerződésre és különösen annak
172. cikkére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti
parlamenteknek való továbbítását követően, tekintettel az
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[7], tekintettel a Régiók Bizottsága véleményére[8], rendes jogalkotási eljárás keretében, mivel: (1)
Az európai műholdas rádiónavigációs politika
célja, hogy az Unió két műholdas rádiónavigációs rendszerrel: a Galileo
program keretében megvalósított rendszerrel és az EGNOS rendszerrel (a
továbbiakban: rendszerek) rendelkezzen. E rendszerek egyrészt a Galileo,
másrészt az EGNOS program keretében (a továbbiakban: programok) valósulnak meg.
Mindkét infrastruktúra műholdakat és egy földiállomás-hálózatot foglal
magában. (2)
A Galileo program célja, hogy létrehozza és
üzemeltesse az első olyan globális műholdas rádiónavigációs és
helymeghatározó infrastruktúrát, amelyet kifejezetten polgári célokra
terveztek. A Galileo program alapján kialakított rendszer teljes mértékben
független a már kialakított vagy potenciálisan kialakítandó rendszerektől. (3)
Az EGNOS program célja a meglévő globális
műholdas rádiónavigációs rendszerekből (Global Navigation Satellite
Systems, a továbbiakban: GNSS) érkező jelek minőségének javítása. (4)
Az Európai Parlament, a Tanács, az Európai
Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága folyamatosan
feltétlen támogatást biztosított a programokhoz. (5)
Mivel a programok a fejlesztés előrehaladott
szakaszában vannak, és üzemelő rendszereket hoznak létre, fontos olyan
különös jogalapra helyezni őket, mely képes megfelelni az igényeiknek,
nevezetesen az irányítás terén, valamint a helyes pénzügyi gazdálkodás
követelményének. (6)
Az európai műholdas rádiónavigációs programok
alapján létrehozott rendszerek transzeurópai hálózatokként megalkotott
infrastruktúrák, amelyek használata jóval túlterjed a tagállamok nemzeti
határain. Ezen túlmenően, az említett rendszereken keresztül kínált
szolgáltatások a közlekedési, a távközlési és az energetikai infrastruktúrák
területén különösképpen hozzájárulnak a transzeurópai hálózatok
fejlődéséhez. (7)
A Galileo és az EGNOS program olyan iparpolitikai
eszközök, melyek az Európa 2020 stratégiába illeszkednek, miként ez
kitűnik az „Integrált
iparpolitika a globalizáció korában – A versenyképesség és fenntarthatóság
középpontba állítása” című, 2010. november 17-i bizottsági
közleményből[9].
A Bizottság által 2011. április 4-én elfogadott, „Az Európai Uniónak
a polgárok szolgálatában álló űrstratégiája felé” című közleményben[10] is szerepelnek. A programok
számos előnnyel járnak az Unió gazdasága és polgárai számára, melyek
összesített értékét a 2014–2034 közötti időszakban mintegy
130 milliárd euróra becsülik. (8)
Tekintettel a műholdas rádiónavigáció
számtalan tevékenységi területen történő egyre elterjedtebb használatára,
a szolgáltatásnyújtás megszakadása jelentékeny károkat okozhatna a modern
társadalmakban. A műholdas rádiónavigációs rendszerek ezenfelül stratégiai
vetületüknél fogva sebezhető infrastruktúrákat alkotnak, melyek
rosszhiszemű felhasználásra is alkalmasak. Az előbb említett
tényezők veszélyeztethetik az Unió és tagállamainak biztonságát. A Galileo
és EGNOS programok alapján megalkotott infrastruktúrák tervezése, létrehozása
és üzemeltetése során tehát a biztonsági követelményeket figyelembe kell venni. (9)
A Galileo program áll: egy már lezárult
meghatározási szakaszból; egy fejlesztési és tesztelési szakaszból, melynek a
tervek szerint 2013-ban kell befejeződnie; egy kiépítési szakaszból, mely
2008-ban kezdődött, és amelynek 2020-ban kell lezárulnia, valamint egy üzemeltetési
szakaszból, melynek 2014–15-ben kell fokozatosan elindulnia annak érdekében,
hogy a rendszer 2020-ra teljes üzemmódban működjön. (10)
Az EGNOS program már üzemeltetési szakaszba lépett
azóta, hogy nyílt szolgáltatását és úgynevezett „Safety of Life” szolgáltatását
2009 októberében, illetve 2011 márciusában működőképesnek
nyilvánították. (11)
A nyújtott szolgáltatások kihasználásának
optimalizálása érdekében a Galileo és az EGNOS program alapján megvalósított
rendszereknek, hálózatoknak és szolgáltatásoknak egymás között, valamint
lehetőség szerint más műholdas rádiónavigációs rendszerekkel és
hagyományos műholdas rádiónavigációs eszközökkel kompatibilisnek és
interoperábilisnek kell lenniük. (12)
Mivel a programok teljes finanszírozását
főszabályként az Unió biztosítja, rendelkezni kell arról, hogy a programok
keretében létrehozott vagy kifejlesztett valamennyi tárgyi eszköz vagy
immateriális javak tulajdonjoga az Uniót illesse. A tulajdonjogi alapjogok
teljes tiszteletben tartása érdekében, és különösen az infrastruktúrák lényeges
részei és biztonsága vonatkozásában a jelenlegi tulajdonosokkal meg kell
állapodni. Annak érdekében, hogy a piacok könnyen elfogadják a műholdas
rádiónavigációs rendszereket, biztosítani kell, hogy harmadik személyek
főként gazdasági-társadalmi téren optimális módon élhessenek különösen a
programok keretében létrejövő és az Unió tulajdonát képező szellemi
tulajdonjogokkal. (13)
A Galileo program kiépítési és üzemeltetési
szakaszát, valamint az EGNOS program üzemeltetési szakaszát főszabályként
teljes mértékben az Uniónak kell finanszíroznia. Azonban az Európai Közösségek
általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló,
2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletnek[11] megfelelően a
tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megfelelő
megállapodások alapján további pénzügyi forrásokat vagy természetbeni
hozzájárulást bocsássanak a programok rendelkezésére a programok olyan
többletelemeinek a finanszírozásához, melyeket ők kérnek: ilyen lehet
például a rendszerek felépítése, vagy ilyenek lehetnek a biztonsággal
összefüggő egyes többletigények. Harmadik országoknak és a nemzetközi
szervezeteknek is meg kell adni a lehetőséget a programokhoz történő
hozzájárulásra. (14)
A programok továbbfolytatásának szavatolása
érdekében megfelelő pénzügyi keretet kell kialakítani azért, hogy az Unió
továbbra is finanszírozhassa a programokat. Azt is meg kell jelölni, hogy a 2014. január 1.
és 2020. december 31. közötti időszakban mekkora összeg
szükséges a Galileo kiépítési szakasza befejezésének, valamint a rendszerek
üzemeltetésének a finanszírozásához. (15)
Az Európai Parlament és a Tanács a Bizottság
2011. június 29-i javaslata alapján [úgy döntött], hogy folyó áron
legfeljebb [7 897] millió eurót különít el a programokkal
kapcsolatos tevékenységeknek a 2014. január 1. és
2020. december 31. közötti időszakban történő
finanszírozására. Helyénvaló megjegyezni, hogy ezek a tevékenységek a
rendszerek és működésük védelmére is kiterjednek, a műholdak
fellövése során is. Ezen a jogcímen a szolgáltatások – többek között a
világűr-megfigyelési rendszerek (mint például a „Space Situational
Awareness”, SSA rendszer) által nyújtott szolgáltatások – igénybevételével járó
költségekhez való hozzájárulást a programokra előirányzott
költségvetésből lehetne finanszírozni, amennyiben – az
előzőekben említett és a 2014–2020 közötti időszakra szóló
pénzügyi keret megállapításáról szóló XYZ tanácsi rendelet [x]. cikkében
megállapított összeget betartva – a szigorú költséggazdálkodás eredményeként
erre fedezet áll rendelkezésre. E rendelet az Európai Parlament, a Tanács és a
Bizottság között a költségvetési kérdésekben folytatott együttműködésről
és a helyes pénzügyi gazdálkodásról szóló, 201x.yy.xx-i intézményközi
megállapodás [17.] pontja, valamint a 2014–2020 közötti időszakra
vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, [2011. június 29-i
tanácsi rendeletjavaslat[12]]
14. cikke értelmében a programok folytatásához kiemelt referenciának
tekintett pénzügyi keretösszeget állapít meg. (16)
Meg kell nevezni azokat a tevékenységeket,
amelyekre a programokra a 2014–2020 közötti időszakra e rendelet alapján
elkülönített uniós költségvetési előirányzatok odaítélésre kerülnek. Az
előirányzatokat elsősorban a Galileo program kiépítési szakaszával
összefüggő tevékenységekre kell odaítélni, ideértve a kiépítési szakasz
lebonyolításával és nyomon követésével kapcsolatos intézkedéseket is, továbbá a
Galileo program és az EGNOS rendszer keretében megvalósuló rendszer
üzemeltetésével összefüggő intézkedéseket, ideértve az üzemeltetési
szakaszt megelőző vagy előkészítő intézkedéseket is. Az
előirányzatokat a programok lebonyolításához és céljainak megvalósításához
szükséges egyes egyéb tevékenységek finanszírozásához is meg kell adni. (17)
Fontos jelezni, hogy a rendszereknek a 2014–2020
közötti időszakra becsült beruházási és üzemeltetési költségei nem
számolnak azon előre nem látható pénzügyi kötelezettségekkel, melyek az
Unióra hárulhatnak, nevezetesen a rendszerek köztulajdoni jellegéből adódó
nem szerződéses felelősségi viszonyokkal és különösen a vis maior
vagy katasztrófa miatt bekövetkező rendszerzavarokkal összefüggő
kötelezettségekkel. E kötelezettségek a Bizottság részéről külön elemzés
tárgyát képezik. (18)
Azt is jelezni kell, hogy az e rendelet által
előirányzott költségvetési források nem nyújtanak fedezetet a Horizont
2020 Kutatási és Innovációs Keretprogramra elkülönített pénzeszközök által
finanszírozott, például a rendszerek másodlagos alkalmazásainak fejlesztésével összefüggő
munkákra. E munkák a programok keretében nyújtott szolgáltatások
kihasználásának optimalizálását, az Unió által eszközölt beruházásoknak a
társadalmi és gazdasági előnyök terén való megfelelő megtérülését,
továbbá az uniós vállalkozásoknak a műholdas rádiónavigációs technológia
tekintetében meglévő tudásának gyarapítását teszik lehetővé. (19)
A rendszerek által generált bevételeknek egyébként
az Uniót kell illetniük; ez biztosítaná az Unió által előzetesen végrehajtott
beruházások kompenzálását. Ezenfelül a magánvállalkozásokkal kötött
szerződésekben bevételmegosztási
mechanizmust lehet kikötni. (20)
A programok lebonyolítását az elmúlt években sújtó
költségtúllépések és időbeli csúszások elkerülése érdekében fokozni kell
az esetlegesen többletköltségekhez vezető kockázatok kézbentartását
lehetővé tevő erőfeszítéseket, miként ezt a Tanács és a
Parlament 2011. március 31-i következtetéseiben, illetve
2011. június 8-i állásfoglalásaiban kérte, és miként ez az Európai
Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz,
valamint a Régiók Bizottságához intézett, „Költségvetés az Európa 2020
stratégiához” című, 2011. június 29-i bizottsági
közleményből is kitűnik [13]. (21)
A Galileo és EGNOS programok felelősségteljes
irányítása egyrészt a Bizottság, az Európai GNSS Ügynökség és az Európai
Űrügynökség közötti szigorú feladatmegosztással, másrészt az irányításnak
a rendszerek üzemeltetési igényeihez való fokozatos igazításával jár. (22)
Mivel a Bizottság képviseli az Uniót, amely
főszabály szerint egyedül biztosítja a programok finanszírozását, és amely
a rendszerek tulajdonosa, a Bizottságnak kell felelnie a programok
lebonyolításáért, melyek politikai felügyeletét is el kell látnia. A
Bizottságnak így kezelnie kell az e rendelet értelmében a programokra
elkülönített pénzeszközöket, és ügyelnie kell a programok valamennyi
tevékenységének megvalósítására, továbbá az Európai GNSS Ügynökség és az
Európai Űrügynökség közötti világos feladatmegosztásra. Evégett az említett
általános felelősségekkel összefüggő feladatokon, valamint az e
rendelet értelmében a Bizottságra háruló egyéb feladatokon kívül a Bizottság
részére egyes különleges, nem kimerítő módon felsorolt feladatokat is ki
kell jelölni. A különböző érdekelt felek forrásainak és szakértelmének
legjobb kihasználása érdekében a Bizottság számára lehetőséget kell
nyújtani arra, hogy bizonyos feladatokat hatáskör-átruházási megállapodások
útján, az 1605/2002/EK, Euratom rendelettel és különösen ez utóbbi rendelet 54. cikkével
összhangban átruházhasson. (23)
Az Európai GNSS Ügynökséget az Európai GNSS Ügynökség létrehozásáról
szóló 912/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az európai
műholdas rádiónavigációs programokat üzemeltető struktúrák
létrehozásáról szóló 1321/2004/EK tanácsi rendelet hatályon kívül
helyezéséről és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
módosításáról szóló,
2010. szeptember 22-i európai parlamenti és tanácsi rendelet[14] hozta létre a Galileo és EGNOS
programok céljainak megvalósítása, valamint a programok lebonyolításával
összefüggő egyes feladatok végrehajtása céljából. Az Európai GNSS
Ügynökség az Unió egyik ügynöksége, amelyre az 1605/2002/EK, Euratom rendelet
185. cikkében meghatározott szervként az uniós ügynökségekre alkalmazandó
kötelezettségek vonatkoznak. Az Ügynökségre a programok biztonságával, a
felelős PRS-hatóságként történő esetleges kijelölésével, valamint a
rendszerek kereskedelmi hasznosításához való hozzájárulásával összefüggő
egyes feladatokat kell osztani. Ezenfelül az Ügynökségnek olyan feladatokat is
el kell látnia, melyeket a Bizottság a programokkal kapcsolatos különböző
más különleges feladatokra vonatkozó, egy vagy több hatáskör-átruházási
megállapodás útján bízhat rá: ide tartozik a rendszerek üzemeltetési
szakaszával összefüggő feladatok elősegítése, valamint az
alkalmazásoknak és a szolgáltatásoknak a műholdas rádiónavigációs piacon
történő népszerűsítése. Annak érdekében, hogy az Uniót képviselő
Bizottság teljes körűen gyakorolhassa ellenőrzési jogkörét, a
hatáskör-átruházási megállapodásoknak tartalmazniuk kell az Európai GNSS
Ügynökségre bízott pénzeszközökkel való gazdálkodás általános feltételeit. (24)
Az Uniónak az Európai Űrügynökséggel a
technikai és a programozási vetületekre kiterjedő többéves hatáskör-átruházási
megállapodást kell kötnie. Annak érdekében, hogy az Uniót képviselő
Bizottság teljes körűen gyakorolhassa ellenőrzési jogkörét, a
hatáskör-átruházási megállapodásnak tartalmaznia kell az Európai
Űrügynökségre bízott pénzeszközökkel való gazdálkodás általános
feltételeit. Minthogy kizárólag az Unió által finanszírozott
tevékenységekről van szó, e feltételeknek ahhoz hasonló szintű
ellenőrzést kell szavatolniuk, mint amely akkor lenne előírás, ha az
Európai Űrügynökség az Unió egyik ügynöksége volna. (25)
A programok lebonyolításának felelőssége
egyebek között a programok, a rendszerek és ezek üzemeltetése biztonságával
kapcsolatos felelősséget foglalja magában. Az Európai Unió biztonságát
befolyásoló európai műholdas rádiónavigációs rendszer üzemeltetésének
egyes vonatkozásairól szóló, 2004. július 12-i 2004/552/KKBP együttes
fellépés[15]
alkalmazásának esetét kivéve – mely fellépést szükség esetén hozzá lehet
igazítani a programok alakulásához, azok irányításához, valamint a Lisszaboni
szerződéshez – a biztonsági felelősség a Bizottságot terheli, még
akkor is, ha egyes biztonsági feladatok az Európai GNSS Ügynökségre hárulnak. A
Bizottságra hárul különösen a biztonsággal megbízott különböző szervek
közötti megfelelő összehangolás biztosítására alkalmas mechanizmusok
felállítása. (26)
Tekintettel az Európai Külügyi Szolgálatnál
rendelkezésre álló különleges szakértelemre, valamint a Szolgálat rendszeres
kapcsolattartására harmadik országok hivatalaival és a nemzetközi
szervezetekkel, az Európai Külügyi Szolgálat tűnik olyan szervnek, mint
amely az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének a
megállapításáról szóló, 2010. július 26-i 2010/427/EU tanácsi
határozattal[16]
és különösen annak 2. cikke (2) bekezdésével összhangban a
külkapcsolatok terén képes segítséget nyújtani a Bizottságnak a rendszerek és
programok biztonságával összefüggő egyes feladatok ellátásában. (27)
A programokra előirányzott pénzeszközök
elkülönítése érdekében, melyek olyan felső összeghatárt jelentenek,
amelyet a Bizottság nem léphet túl, lényeges, hogy hatékony közbeszerzési
eljárások alkalmazására kerüljön sor, és főként hogy a szerződési
feltételek a források legjobb felhasználását, kielégítő szolgáltatásokat,
a programok harmonikus továbbvitelét, a kockázatok megfelelő kezelését,
továbbá a javasolt ütemterv betartását szavatoló módon legyenek meghatározva.
Az ajánlatkérőnek törekednie kell ezen követelmények betartására. (28)
Tekintettel arra, hogy a programokat
főszabályként az Unió finanszírozza, a programok alapján kötött közbeszerzési
szerződéseknek tiszteletben kell tartaniuk az uniós közbeszerzési
szabályokat, s mindenekelőtt a források legjobb felhasználását, a
költségek kézben tartását, a kockázatok enyhítését, továbbá a hatékonyság
fokozását és az egyetlen beszállítótól való függőség csökkentését kell
célozniuk. A teljes beszállítói láncban biztosítani kell a nyílt és
egyenlő versenyt, amely minden szinten kiegyensúlyozott részvételi
lehetőségeket kínál a különböző tevékenységi ágaknak, ideértve
különösen az új belépőket, valamint a kis- és középvállalkozásokat (a
továbbiakban: kkv-k) is. El kell kerülni az erőfölénnyel való visszaélés
esetleges eseteit, valamint az egyetlen beszállítótól való tartós függést. A
programmal összefüggő kockázatok enyhítése, a kizárólagos beszerzési
forrástól való függés elkerülése, továbbá a program, a költségek és az ütemterv
jobb teljes körű ellenőrzésének szavatolása érdekében szükség szerint
többféle beszerzési forráshoz kell folyamodni. Az uniós vállalatok számára
lehetőséget kell nyújtani arra, hogy egyes anyagok és szolgáltatások
esetében Unión kívüli forrásokat vegyenek igénybe akkor, ha ez minőségi és
költségviszonylatban bizonyítottan lényeges előnyökkel jár, szem
előtt tartva mindazonáltal a programok stratégiai jellegét, valamint a
biztonságra és a kivitel ellenőrzésére vonatkozó uniós előírásokat.
Hasznosítani kell a szakmai beruházásokat, tapasztalatokat és szakértelmet,
ideértve a programok meghatározási, fejlesztési és tesztelési szakaszában
szerzett tapasztalatokat és szakértelmet is, ám ezzel egyidejűleg ügyelni
kell arra, hogy a versenytárgyalásra vonatkozó szabályok se sérüljenek. (29)
A műholdas navigáció újszerű, összetett,
állandóan fejlődő technológia. Ebből a programok keretében
kötött közbeszerzési szerződések tekintetében bizonytalanságok és
kockázatok adódnak, annál is inkább, mivel e közbeszerzések tartós
berendezésekre vagy szolgáltatásokra vonatkozhatnak. E jellemzők a
közbeszerzések terén az 1605/2002/EK, Euratom rendeletben foglalt
rendelkezéseken kívül különleges intézkedések előirányozását követelik
meg. Így például, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy – amennyiben egy
vagy több vállalkozás az ajánlatkérést megelőzően az adott
ajánlatkéréshez kapcsolódó tevékenységekről kiemelt információkkal rendelkezik
– az ajánlatkérő helyreállíthassa az egyenlő versenyfeltételeket. Az
ajánlatkérő számára azt is lehetővé kell tenni, hogy feltételhez
kötött sávos szerződés formájában kössön közbeszerzési szerződést,
bizonyos feltételekkel a szerződés teljesítésére vonatkozó kiegészítő
záradékot fűzzön a szerződéshez, vagy minimális mértékű
alvállalkozói kör kötelező igénybevételét írja elő. Végül, a
programokra jellemző technológiai bizonytalanságok miatt a közbeszerzési
árakat nem mindig lehet pontosan körülhatárolni; ilyen esetben kívánatosnak
bizonyulhat olyan, különleges formájú szerződések megkötése, melyekben
egyfelől nincs kikötve rögzített és végleges ár, másfelől viszont az
Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szavatoló záradékokat tartalmaznak. (30)
Meg kell erősíteni, hogy az Európai Unióról
szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban a
tagállamoknak tartózkodniuk kell az olyan intézkedések meghozatalától, melyek a
szellemi tulajdonjogok terén és az infrastruktúrák működési folyamatossága
tekintetében árthatnak a programok rendes lebonyolításának. Azt is le kell
szögezni, hogy az érintett tagállamoknak minden kellő intézkedést meg kell
tenniük annak érdekében, hogy a rendszerek földi állomásait kritikus európai
infrastruktúrákként jelöljék meg. (31)
Tekintettel a rendszerek globális rendeltetésére,
lényeges, hogy az Unió a programok keretében, az Európai Unió
működéséről szóló szerződés 218. cikkével összhangban
harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel megállapodásokat köthessen a
programok megfelelő lebonyolítása, az uniós polgároknak nyújtott
szolgáltatások optimalizálása, továbbá a harmadik országok és nemzetközi
szervezetek igényeinek kielégítése céljából. Adott esetben célszerűnek
bizonyulhat a meglévő megállapodásokat is a programok alakulásához
igazítani. E megállapodások előkészítése és végrehajtása során a Bizottság
igénybe veheti az Európai Külügyi Szolgálat, az Európai Űrügynökség és az
Európai GNSS Ügynökség segítségét az e rendelet értelmében rájuk háruló
feladatok határain belül. (32)
Meg kell erősíteni, hogy a Bizottság egyes nem
szabályozási jellegű feladatainak ellátásához adott esetben és a szükséges
mértékig igénybe veheti egyes külső felek technikai segítségnyújtását. A
programok közszféra általi irányításába bevont egyéb szervek az e rendelet alkalmazásában
rájuk bízott feladatok ellátásához szintén részesülhetnek ugyanilyen technikai
segítségnyújtásban. (33)
A programok keretében biztosítani kell a személyes
jellegű adatok és a magánélet védelmét. (34)
A teljes kiadási ciklus alatt az Unió pénzügyi
érdekeit arányos intézkedésekkel, mégpedig a szabálytalanságok
megelőzésével és felderítésével, vizsgálatok indításával, az elveszett,
jogosulatlanul folyósított vagy rosszul felhasznált pénzeszközök
visszaszerzésével, valamint adott esetben szankciók alkalmazásával kell védeni. (35)
A programok végrehajtásáról rendszeresen
tájékoztatni kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Ezenkívül a Galileo
intézményközi panelről szóló, 2008. július 9-i együttes
nyilatkozatnak megfelelően az Európai Parlament, a Tanács és az Európai
Bizottság a Galileo intézményközi panelen belül tanácskozni fog. (36)
A programcélkitűzések teljesítése céljából
foganatosított intézkedések hatékonyságának és hatásfokának értékelésére a
Bizottságnak értékeléseket kell készítenie. (37)
A rendszerek más műholdas rádiónavigációs
rendszerekkel, valamint hagyományos rádiónavigációs eszközökkel való
kompatibilitásának és interoperabilitásának garantálásához szükséges
intézkedések meghatározása, továbbá a rendszerek és működésük
biztonságának szavatolása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az
Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének
megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e két
hatásköri terület vonatkozásában. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő
munkája során többek között szakértői szinten kellően konzultáljon. A
Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és
kidolgozása folyamán ügyelnie kell arra, hogy a vonatkozó dokumentumokat
egyidejűleg, kellő időben és megfelelő módon eljuttassa az
Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. (38)
Az e rendelet végrehajtásához szükséges egységes
feltételek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell
felruházni. A végrehajtási hatásköröket a
Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami
ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek
megállapításáról szóló, 2011. február 16-i
182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően
kell gyakorolni[17].
(39)
Minthogy a felelősségteljes közirányításra
való törekvés megköveteli a programok egységes kezelését, a döntéshozatal
felgyorsítását és az információkhoz való egyenlő hozzáférést, az Európai
GNSS Ügynökség és az Európai Űrügynökség képviselői számára
lehetővé kell tenni, hogy megfigyelőként részt vegyenek az európai műholdas rádiónavigációs programok
(EGNOS és Galileo) végrehajtásának folytatásáról szóló,
2008. július 9-i 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[18] 19. cikke által
felállított, Európai GNSS-programok Bizottságának
munkájában. Ugyanezen okokból az Unióval
nemzetközi szerződést kötött harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek
képviselői számára is lehetővé kell tenni, hogy részt vegyenek
az Európai GNSS-programok Bizottságának
munkájában. Az Európai GNSS Ügynökség, az Európai Űrügynökség, a
harmadik országok és nemzetközi szervezetek említett képviselői a
bizottság szavazásain nem vehetnek részt. (40)
Tekintettel arra, hogy e rendelet célja, vagyis a
műholdas rádiónavigációs rendszerek létrehozása és üzemeltetése a
tagállamok által kielégítő módon nem megvalósítható, hiszen e cél
meghaladja bármely egyedül fellépő tagállam pénzügyi és technikai
képességeit, s ezért e programok megvalósításához a legmegfelelőbb az
uniós szintű fellépés, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés
5. cikkében szentesített szubszidiaritás elvével összhangban
intézkedéseket hozhat. Az arányosságnak az említett cikkben kimondott elvével
összhangban ez a rendelet nem haladja meg a cél eléréséhez szükséges mértéket. (41)
A Galileo Közös Vállalkozás létrehozásáról szóló,
2002. május 21-i 876/2002/EK rendelet[19]
által létrehozott Galileo Közös Vállalkozás 2006. december 31-én
beszüntette a tevékenységét, és a vállalkozás felszámolásának eljárása mára
lezárult. Ezért a 876/2002/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni. (42)
Figyelemmel a programok értékelésének
szükségességére, a szövegen elvégzendő jelentős módosításokra,
valamint az egyértelműség és a jogbiztonságra törekvés jegyében a
683/2008/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni, ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS
RENDELKEZÉSEK 1. cikk Az
európai műholdas rádiónavigációs rendszerek és -programok (1) Az EGNOS és Galileo programok
magukban foglalnak minden olyan tevékenységet, amely a két európai
műholdas rádiónavigációs rendszer, azaz az EGNOS rendszer és a Galileo
program keretében megvalósuló rendszer meghatározása, fejlesztése, tesztelése,
megépítése, üzemeltetése, megújítása, javítása, valamint biztonságának
szavatolása érdekében szükséges. (2) A Galileo program keretében
létrehozott rendszer egy önálló globális műholdas rádiónavigációs (GNSS)
infrastruktúra, amely műholdak összességét és földi állomások
világméretű hálózatát foglalja magában. (3) Az EGNOS rendszer olyan
infrastruktúra, amely a meglévő globális műholdas rádiónavigációs
rendszerek által kibocsátott jelek nyomon követését és korrekcióját végzi.
Földi állomások és geostacionárius műholdakon elhelyezett több jeladó
alkotja. (4) A Galileo program konkrét
célkitűzései annak biztosítására irányulnak, hogy a rendszer által
kibocsátott jelek felhasználhatók legyenek a következő öt funkció
betöltésére: a) „nyilvános szolgáltatás” (Open Service
vagy OS) nyújtása, amely a felhasználó számára ingyenesen szolgáltat nagy
adatforgalmat lebonyolító műholdas rádiónavigációs alkalmazások által
felhasználható helymeghatározási és szinkronizációs adatokat; b) „életbiztonsági szolgáltatás”
(Safety-of-LIFE Service vagy SoL) nyújtása, mely olyan felhasználókat céloz
meg, akik számára a biztonság elengedhetetlen. Ez a szolgáltatás az egyes
ágazatok számára fontos folyamatosság, hozzáférhetőség és pontosság
követelményét is kielégíti, valamint olyan integritásinformációs funkcióval
rendelkezik, amely a rendszer működési zavarai esetén képes figyelmeztetni
a felhasználót; c) „kereskedelmi szolgáltatás” (Commercial
Service vagy CS) nyújtása, amely a nagyobb teljesítménynek és a „nyilvános
szolgáltatás” által biztosítottakénál jelentősebb hozzáadott értékkel bíró
adatoknak köszönhetően lehetővé teszi professzionális vagy
kereskedelmi célú alkalmazások kifejlesztését; d) „hatóságilag szabályozott szolgáltatás”
(Public Regulated Service vagy PRS) nyújtása: ez kizárólag a kormányok által
engedélyezett felhasználók részére, olyan érzékeny alkalmazások céljaira van
fenntartva, amelyek a szolgáltatás magas szintű folyamatosságát igénylik.
A „hatóságilag szabályozott szolgáltatás” erős és kódolt jeleket használ; e) részvétel a COSPAS-SARSAT rendszer
„keresési és mentési szolgáltatásában” (Search and Rescue Support Service vagy
SAR), ami a jeladók által kibocsátott vészjelzések érzékelését és a jeladók
felé válaszüzenetek küldését jelenti. (5) Az EGNOS program konkrét
célkitűzései annak biztosítására irányulnak, hogy az EGNOS rendszer által
adott jelek felhasználhatók legyenek a következő három funkció
betöltésére: a) „nyilvános szolgáltatás” (OS) nyújtása,
amely a felhasználó számára ingyenesen szolgáltat nagy adatforgalmat
lebonyolító műholdas rádiónavigációs alkalmazások által felhasználható
helymeghatározási és szinkronizációs adatokat a rendszer által lefedett
területen; b) „kereskedelmi jellegű adatok
sugárzására irányuló szolgáltatás” (EGNOS Data Access Service vagy EDAS)
nyújtása, amely a nagyobb teljesítménynek és a „nyilvános szolgáltatás” által
biztosítottakénál jelentősebb hozzáadott értékkel bíró adatoknak köszönhetően
elősegíti professzionális vagy kereskedelmi célú alkalmazások
kifejlesztését; c) „életbiztonsági szolgáltatás”
(Safety-of-LIFE Service vagy SoL) nyújtása, mely olyan felhasználókat céloz
meg, akik számára a biztonság elengedhetetlen. Ez a szolgáltatás az egyes
ágazatok számára fontos folyamatosság, hozzáférhetőség és pontosság
követelményét is kielégíti, valamint olyan integritásinformációs funkcióval
rendelkezik, amely a rendszer által lefedett területen a rendszer működési
zavarai esetén képes figyelmeztetni a felhasználót. Az EGNOS programnak konkrét célkitűzése még
az említett szolgáltatások földrajzi lefedettségének az Unió egész területére,
valamint a műszaki kötöttségek határain belül és nemzetközi megállapodások
alapján a világ más térségeire, többek között azon harmadik országok területére
való kiterjesztése, amelyekre kiterjed az egységes európai égbolt. 2. cikk Tárgy E rendelet az
európai műholdas rádiónavigációs programok keretében létrejövő
rendszerek létrehozására és üzemeltetésére, közöttük az uniós irányításra és
pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó szabályokat állapítja meg. 3. cikk A Galileo program szakaszai A Galileo program a következő
szakaszokból áll: a) meghatározási szakasz, amelynek
folyamán sor került a rendszer felépítésének megtervezésére és a rendszer
elemeinek meghatározására; ez a szakasz 2001-ben lezárult; b) fejlesztési és tesztelési szakasz,
amely magában foglalja az első műholdak megépítését és fellövését, az
első földi infrastruktúrák kialakítását, valamint a rendszer keringési pályán
való teszteléséhez szükséges valamennyi munkálatot és műveletet; ez a
szakasz a tervek szerint 2013-ban ér véget; c) kiépítési szakasz, amely az összes
űrbeli és földi infrastruktúra kialakításából és védelméből, valamint
a kialakítással összefüggő műveletekből áll, és amelybe
beletartoznak az üzemeltetési szakasz előkészületei is; ez a 2008-ban
elindult szakasz a tervek szerint 2020-ban zárul; d) üzemeltetési szakasz, amely magában
foglalja az infrastruktúra irányítását, a rendszer karbantartását, folyamatos
tökéletesítését, megújítását és védelmét, a programhoz kapcsolódó hitelesítési
és szabványosítási műveleteket, a szolgáltatások nyújtását és
forgalmazását, továbbá minden egyéb, a rendszer fejlesztéséhez és a program
megfelelő lefolytatásához szükséges tevékenységet; ez a szakasz a tervek
szerint 2014. és 2015. között fokozatosan, a kezdeti szolgáltatások nyújtásával
indul. 4. cikk Az EGNOS rendszer üzemeltetése Az EGNOS rendszer
üzemeltetésébe elsősorban az infrastruktúra irányítása, a rendszer karbantartása,
folyamatos tökéletesítése, megújítása és védelme, a programhoz kapcsolódó
akkreditációs, hitelesítési és szabványosítási műveletek, a rendszer és
üzemeltetése megbízhatóságát igazoló összes tényező, valamint a
szolgáltatások nyújtása és forgalmazása tartozik. 5. cikk A rendszerek kompatibilitása és interoperabilitása (1)
A Galileo és az EGNOS program keretében létrehozott
rendszerek, hálózatok és szolgáltatások egymás között kompatibilisek és
interoperábilisak. (2)
A Galileo és az EGNOS program keretében létrehozott
rendszerek, hálózatok és szolgáltatások lehetőség szerint kompatibilisek
és interoperábilisak más műholdas rádiónavigációs rendszerekkel, valamint hagyományos
rádiónavigációs eszközökkel. (3)
A Bizottság a 34. cikkel összhangban
felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal állapítja meg azon követelményeket és
előírásokat, melyek képesek biztosítani a (2) bekezdésben előírt
kompatibilitást és interoperabilitást. 6. cikk Tulajdonjog A programok keretében létrehozott vagy
kifejlesztett valamennyi tárgyi eszköz és immateriális javak tulajdonjoga az
Uniót illeti, ezért ennek érdekében – adott esetben – a fennálló
tulajdonjogokra vonatkozóan harmadik személyekkel megállapodásokat kell kötni. A Bizottság különösen ügyel az Unió szellemi
tulajdonjogainak optimális felhasználására. II. FEJEZET KÖLTSÉGVETÉSI
HOZZÁJÁRULÁS ÉS KÖLTSÉGVETÉSI MECHANIZMUSOK 7. cikk Érintett
tevékenységek (1) A programok céljára e
rendelet alapján a 2014–2020 közötti időszakra elkülönített uniós
költségvetési előirányzatok a következők finanszírozására szolgálnak: a) a Galileo program kiépítési szakaszával
összefüggő tevékenységek, ideértve e szakasz irányítási és nyomonkövetési
műveleteit is; b) a Galileo program keretében létrehozott
rendszer üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenységek, ideértve az ezen szakaszt
megelőző vagy előkészítő intézkedéseket is; c) az EGNOS rendszer üzemeltetésével
összefüggő tevékenységek. (2) A programokra elkülönített uniós
költségvetési előirányzatok fedezetet nyújthatnak a programok
irányításához és céljainak megvalósításához szükséges bizottsági
előkészítési, nyomonkövetési, ellenőrzési, átvilágítási és értékelési
tevékenységek kiadásaihoz is, mely kiadások a következőkre terjednek ki: a) szakértői tanulmányok és
megbeszélések; b) tájékoztatási és kommunikációs akciók,
ideértve az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációt is,
amennyiben ezek e rendelet céljaival közvetlenül összefüggenek; c) az információfeldolgozási vagy
információcsere rendeltetésű információs technológiai (IT) hálózatok; d) minden egyéb, a programok irányítása
céljából a Bizottság számára nyújtott technikai vagy adminisztratív segítség. (3) A programok és az egyes
programszakaszok költségeinek egyértelmű azonosítása érdekében a Bizottság
az átlátható gazdálkodás elvével összhangban évente tájékoztatja a
35. cikk (1) bekezdésében említett bizottságot az uniós pénzügyi
forrásoknak az (1) és a (2) bekezdésben említett valamennyi tevékenység
céljára történő elkülönítéséről. 8. cikk A Galileo program finanszírozása (1) A kiépítési és üzemeltetési
szakaszt a 10. cikk (1) bekezdésének megfelelően, valamint e
cikk (2) és (3) bekezdésének sérelme nélkül az Unió finanszírozza. (2) A tagállamok további
finanszírozást nyújthatnak a Galileo programhoz. Az ilyen hozzájárulásokból
származó bevételek a 2002/1605/EK, Euratom rendelet 18. cikkének
(2) bekezdésében említett, célhoz kötött bevételeknek minősülnek. A
Bizottság az átlátható gazdálkodás elvének megfelelően tájékoztatja az e
rendelet 35. cikkének (1) bekezdésében említett bizottságot azokról a
hatásokról, melyeket jelen bekezdés alkalmazása gyakorolhat a Galileo
programra. (3) Harmadik országok és
nemzetközi szervezetek szintén nyújthatnak további finanszírozást a Galileo
programhoz. Részvételük feltételeiről és részleteiről a
28. cikkben említett megállapodások rendelkeznek. 9. cikk Az EGNOS rendszer üzemeltetésének finanszírozása (1) A 10. cikk
(1) bekezdésének megfelelően és többek között a jelen cikk (2) és
(3) bekezdésében írt egyéb forrásokból származó hozzájárulások sérelme
nélkül az EGNOS rendszer üzemeltetésének finanszírozásáról az Unió gondoskodik. (2) A tagállamok további
finanszírozást nyújthatnak az EGNOS programhoz. Az ilyen hozzájárulásokból
származó bevételek a 2002/1605/EK, Euratom rendelet 18. cikkének
(2) bekezdésében említett, célhoz kötött bevételeknek minősülnek. A
Bizottság az átlátható gazdálkodás elvének megfelelően tájékoztatja az e
rendelet 35. cikkének (1) bekezdésében említett bizottságot azokról a
hatásokról, melyeket jelen bekezdés alkalmazása gyakorolhat az EGNOS programra. (3) Harmadik országok és
nemzetközi szervezetek szintén nyújthatnak további finanszírozást az EGNOS
programhoz. Részvételük feltételeiről és részleteiről a
28. cikkben említett megállapodások rendelkeznek. 10. cikk Források (1) A 7. cikk (1) és
(2) bekezdésében meghatározott tevékenységek elvégzésére előirányzott
legmagasabb összeg a 2014. január 1. és 2020. december 31.
közötti időszakra [7 897] millió EUR folyó áron. (2) Az előirányzatok
végrehajtása e rendelet, valamint az 1605/2002/EK, Euratom rendelet
előírásainak megfelelően történik. (3) A programokhoz kapcsolódó
költségvetési kötelezettségvállalásokat éves leosztásban kell teljesíteni. 11. cikk A
programokból származó bevétel (1) A rendszerek
üzemeltetéséből származó bevételek az Uniót illetik, a bevételeket az Unió
költségvetésébe kell befizetni, és a programok céljára kell elkülöníteni.
Amennyiben a bevétel meghaladja a programok üzemeltetési szakaszának
finanszírozásához szükséges összeget, az elkülönítés elvének bármilyen
kiigazítását a Bizottság javaslata alapján a költségvetési hatóság hagyja jóvá. (2) A magánszektor
vállalkozásaival kötött szerződések bevétel-megosztási mechanizmust
írhatnak elő. (3) A költségvetés
végrehajtásával közvetett módon megbízott szervek számára folyósított
előfinanszírozásból származó kamatokat azon tevékenységekre kell
fordítani, amelyek a Bizottság és az érintett szerv között létrejött
hatáskör-átruházási megállapodás vagy szerződés tárgyát képezik. A helyes
pénzügyi gazdálkodás elvével összhangban a költségvetés végrehajtásával
közvetett módon megbízott szervek a pénzügyi források és a kapcsolódó kamatok
azonosítását lehetővé tevő számlákat nyitnak. III. FEJEZET A
PROGRAMOK IRÁNYÍTÁSA 12. cikk A
programok irányításának általános kerete A programok közirányítása a különböző
érintett szervek, név szerint a Bizottság, az Európai GNSS Ügynökség és az
Európai Űrügynökség közötti szigorú feladatmegosztás elvén alapul. 13. cikk A Bizottság szerepe (1) A programok lebonyolításáért
a Bizottság felel. A Bizottság kezeli a programokra e rendelettel összhangban
elkülönített pénzeszközöket, és ügyel a programokkal összefüggő valamennyi
tevékenység elvégzésére. (2) Az (1) bekezdésben
előírt általános feladatokon és az e rendelet más rendelkezéseiben
előírt feladatokon kívül a Bizottság e rendelet keretében a következő
különleges feladatokat látja el: a) gondoskodik a programokban részt
vevő különböző szervek közötti világos feladatmegosztásról, és
evégett az Európai GNSS Ügynökséget és az Európai Űrügynökséget
hatáskör-átruházási megállapodások útján megbízza a 15. cikk
(1) bekezdésének d) pontjában, továbbá a 16. cikkben előírt
feladatokkal, b) kialakítja azokat az eszközöket, továbbá
meghozza azokat a strukturális intézkedéseket, amelyek elengedhetetlenek a
programokkal összefüggő kockázatok, köztük a költség- és
ütemtervkockázatok feltérképezéséhez, kézben tartásához, enyhítéséhez és
figyeléséhez, c) az Unió nevében és saját hatáskörén belül
intézi a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel fenntartott
kapcsolatokat, d) gondoskodik a programok biztonságáról, és
a különböző részt vevő szervek között koordinációs mechanizmusokat
alakít ki. (3) Amikor a Galileo programnak a
3. cikkben említett egyes szakaszai rendes lebonyolítása, valamint az
EGNOS rendszernek a 4. cikkben említett üzemeltetése ezt szükségessé
teszi, a Bizottság meghozza a szükséges intézkedéseket a következő célból: a) a rendszerek földi infrastruktúrái
elhelyezésének meghatározása és működésének biztosítása; b) a programok végrehajtásának értékelése
szempontjából meghatározó döntési szakaszok meghatározása; c) a programok lefolyásából szervesen
következő kockázatok csökkentése. E végrehajtási intézkedések a 35. cikk
(3) bekezdésében említett vizsgálati eljárással összhangban kerülnek
elfogadásra. 14. cikk A
rendszerek és működésük biztonsága (1) A rendszerek és
működésük biztonságos. (2) Az e rendelet 15. és
17. cikkének, valamint az 1104/2011/EU európai parlamenti és tanácsi
határozat[20]
8. cikkének sérelme nélkül a Bizottság a 34. cikknek megfelelően
felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal
olyan követelményeket és előírásokat fogadhat el, melyek alkalmasak a
rendszerek (1) bekezdésben előírt biztonságának és működésének
szavatolására. Evégett figyelembe veszi a biztonsági követelmények
felülvizsgálatának szükségességét és a programok egészébe történő
beépítését, továbbá e követelményeknek a programok megfelelő
lebonyolítására és különösen a költségekre és az ütemtervre gyakorolt hatását. (3) Az Európai Külügyi Szolgálat
a 2010/427/EU határozat 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban
a külkapcsolatok terén segíti a Bizottságot a biztonsággal összefüggő
feladatok ellátásában. A Szolgálat ugyanezen a területen szintén segítséget
nyújt a Bizottságnak az 1104/2011/EU határozat közös minimumszabályai
betartásának felügyeletében. Evégett az Európai Külügyi Szolgálat megkapja a
kellő forrásokat, továbbá a programok és a szolgáltatások folyamatosságának
szavatolását lehetővé tevő átmeneti időszakok kialakítására
kerül sor. 15. cikk Az
Európai GNSS Ügynökség szerepe (1) A programok céljainak
megvalósítása érdekében az Európai GNSS Ügynökség hozzájárul a programok
végrehajtásához, és a Bizottság által megfogalmazott iránymutatásoknak
megfelelően ellátja a következő feladatokat: a) a programok biztonsága vonatkozásában,
valamint a 14. és 17. cikk sérelme nélkül gondoskodik a
következőkről: i. a 912/2010/EU rendelet
III. fejezetével összhangban legkésőbb 2016. június 30-ig a
biztonsági akkreditáció elvégzése; evégett elindítja és felügyeli a biztonsági
eljárások végrehajtását, valamint rendszerbiztonsági átvilágításokat végez; ii. a 14. cikk (3) bekezdésében
említett előírásokkal és követelményekkel, valamint a 17. cikkben
említett 2004/552/KKBP együttes fellépés értelmében megállapított utasításokkal
összhangban a Galileo biztonsági központjának üzemeltetése; b) amennyiben az Európai GNSS Ügynökséget
felelős PRS-hatóságként jelölik ki, ellátja a felelős PRS-hatóság
számára az 1104/2011/EU határozat 5. cikkében előírt
feladatokat, továbbá az ugyanezen határozat 8. cikkének
(6) bekezdésével összhangban segíti a Bizottságot a közös minimumszabályok
betartásának nyomon követésében; c) a rendszerek üzemeltetésének keretében –
többek között a szükséges piacelemzések elvégzése révén – hozzájárul a
szolgáltatások forgalomba hozatalához; d) ellát más, a programokhoz kapcsolódó
olyan különleges feladatokat is, melyekkel a Bizottság az 1605/2002/EK, Euratom
rendelet 54. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban
hatáskör-átruházási határozat alapján elfogadott hatáskör-átruházási
megállapodás útján megbízhatja, és melyekbe a következők tartoznak: i. az infrastruktúra irányításával, a
rendszerek karbantartásával, folyamatos tökéletesítésével, megújításával, a
programokhoz kapcsolódó hitelesítési és szabványosítási műveletekkel, a
szolgáltatások nyújtásával összefüggő, a 3. cikk d) pontjában,
valamint a 4. cikkben említett operatív tevékenységek; ii. a műholdas rádiónavigációs piacon
az alkalmazások és szolgáltatások népszerűsítése. (2) Az Európai GNSS Ügynökség az
(1) bekezdésben írt feladatokon kívül és küldetésének keretei között
szakértelmével segíti a Bizottságot, és minden információt megad a Bizottságnak
az e rendelet keretében megállapított feladatainak az ellátásához. (3) Az e cikk
(1) bekezdésének d) pontjában említett hatáskör-átruházási határozatról
a 35. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással
összhangban konzultálni kell a 35. cikk (1) bekezdésében említett
bizottsággal. A bizottság tájékoztatást kap a Bizottság által képviselt Unió,
valamint az Európai GNSS Ügynökség között kötendő hatáskör-átruházási
megállapodásokról. 16. cikk Az
Európai Űrügynökség szerepe (1) A Bizottság által az
1605/2002/EK, Euratom rendelet 54. cikke (2) bekezdésének
megfelelően elfogadott hatáskör-átruházási határozat alapján a Bizottság
többéves hatáskör-átruházási megállapodást köt az Európai Űrügynökséggel.
A megállapodás hatálya a programok megvalósítása keretében átruházott feladatok
és költségvetés végrehajtására és különösen a Galileo program alapján
létrehozott infrastruktúra kiépítésének befejezésére terjed ki. (2) A megállapodás az
(1) bekezdés szerint átruházott feladatok és költségvetés végrehajtásához
szükséges mértékben szabályozza az Európai Űrügynökségre bízott pénzeszközök
kezelésének általános feltételeit és különösen az elvégzendő feladatokat,
a kapcsolódó finanszírozást, az irányítási eljárásokat, a nyomonkövetési és
ellenőrző intézkedéseket, a szerződések nem megfelelő
teljesítése esetén alkalmazható intézkedéseket, továbbá a valamennyi tárgyi és
immateriális eszköz tulajdonjogát szabályozó jogviszonyokat. A nyomonkövetési és ellenőrző
intézkedések közé tartozik egy előzetes költségbecslés összeállítása, a
Bizottság rendszeres tájékoztatása a költségek alakulásáról, továbbá a
költségvetési előirányzat és a lekötött költségek közötti eltérés esetén
az odaítélt költségvetések korlátain belül az infrastruktúrák megvalósítását
garantáló korrigáló intézkedések meghozatala. (3) Az e cikk
(1) bekezdésében említett hatáskör-átruházási határozatról a 35. cikk
(2) bekezdésében írt tanácsadó bizottsági eljárással összhangban
konzultálni kell a 35. cikk (1) bekezdésében említett bizottsággal. A
bizottság tájékoztatást kap a Bizottság és az Európai Űrügynökség között
kötendő többéves hatáskör-átruházási megállapodásról. (4) A Bizottság tájékoztatja a
35. cikk (1) bekezdésében említett bizottságot a közbeszerzési
eljárások értékelésének köztes és végleges eredményéről, továbbá az
Európai Űrügynökség és a vállalkozások között kötendő
szerződésekről. IV. FEJEZET AZ
UNIÓ VAGY TAGÁLLAMAINAK BIZTONSÁGÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ VONATKOZÁSOK 17. cikk Együttes
fellépés Minden olyan esetben, amikor a rendszerek
üzemeltetése veszélyeztetheti az Unió vagy tagállamainak biztonságát, a
2004/552/KKBP együttes fellépésben meghatározott eljárások alkalmazandók. 18. cikk A
minősített információkra vonatkozó szabályozás alkalmazása (1) Minden tagállam gondoskodik
arról, hogy a programokra vonatkozó EU-minősített adatokat kezelő, a
területén lakóhellyel rendelkező természetes, továbbá az ott letelepedett
minden jogi személyre olyan biztonsági szabályozás vonatkozzon, amely a
2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat[21] mellékletében foglalt
bizottsági biztonsági szabályokkal, valamint a 2011/292/EU tanácsi
határozat[22]
mellékletében foglalt tanácsi biztonsági szabályzattal legalább
egyenértékű védelmet biztosít. (2) A tagállamok haladéktalanul
értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben előírt nemzeti biztonsági
szabályozás elfogadásáról. (3) A harmadik országok területén
lakóhellyel rendelkező természetes, továbbá az ott letelepedett jogi
személyek a programokra vonatkozó EU-minősített adatokat csak abban az
esetben kezelhetnek, ha az adott országban olyan biztonsági szabályozás
vonatkozik rájuk, amely a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat
mellékletében foglalt bizottsági biztonsági szabályokkal, valamint a
2011/292/EU tanácsi határozat mellékletében foglalt tanácsi biztonsági
szabályzattal legalább egyenértékű védelmet biztosít. Az Európai Űrügynökség
biztonsági szabályzatai és az Unió külügyi és biztonságpolitikai
főképviselőjének 2011/C 304/05 határozata[23] e szabályokkal és
szabályzatokkal egyenértékűnek minősül. Egy harmadik országban
alkalmazott biztonsági szabályozás egyenértékűsége az adott országgal
kötött megállapodásban ismerhető el. V. FEJEZET KÖZBESZERZÉS
I. SZAKASZ A
programok kiépítési és üzemeltetési szakaszának keretében kötött közbeszerzési
szerződésekre alkalmazandó általános rendelkezések 19. cikk Általános
elvek A Galileo program kiépítési szakaszának,
valamint a programok üzemeltetési szakaszának keretében kötött közbeszerzési
szerződésekre az 1605/2002/EK, Euratom rendeletben a közbeszerzésekre
előírt uniós szabályok alkalmazandók az Unió biztonsága lényeges érdekeinek,
a közbiztonság védelmének, vagy a kivitel ellenőrzésére vonatkozó uniós
előírásoknak való megfelelés érdekében szükséges intézkedések sérelme
nélkül: a teljes beszállítói láncban biztosítani kell a nyílt és egyenlő
versenyt, a pályázati kiírásnak átlátható és frissített adatokat kell
tartalmaznia, a közbeszerzési eljárás során alkalmazandó szabályokról, a
kiválasztás és odaítélés kritériumairól világos tájékoztatást kell nyújtani,
továbbá meg kell adni minden olyan információt, amelynek jóvoltából minden lehetséges
ajánlattevő egyenlő esélyekkel indulhat. 20. cikk Konkrét
célkitűzések A közbeszerzési eljárás során a következő
célok elérésére kell törekedni: a) az egész Unióban elő kell segíteni
minden vállalkozás és főként az új belépők és a kkv-k lehető
legnagyobb mértékű és legnyíltabb módon történő részvételét; b) el kell kerülni az erőfölénnyel való
esetleges visszaéléseket és az egyetlen beszállítótól való tartós függést; c) hasznosítani kell a korábbi
közberuházásokat és az ezekből levont tanulságokat, továbbá a szakmai
tapasztalatokat és szakértelmet, köztük a programok meghatározási, fejlesztési,
tesztelési és kiépítési szakaszaiban megszerzett tapasztalatot és szaktudást
is, de ezzel egyidejűleg ügyelni kell a versenyeztetési szabályok
betartására. 2. SZAKASZ A programok kiépítési és üzemeltetési szakaszának keretében kötött
közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó különös rendelkezések 21. cikk Egyenlő
versenyfeltételek kialakítása Az ajánlatkérőnek meg kell hoznia az
egyenlő versenyfeltételek kialakításához megkövetelt intézkedéseket akkor,
ha egy vállalkozás előzetes részvétele az ajánlati felhívás tárgyát
képező tevékenységekhez kapcsolódó tevékenységekben: a) e vállalkozás számára a kiemelt
információk tekintetében jelentős előnnyel járhat, ezért az
egyenlő elbánás tiszteletben tartása vonatkozásában aggályokat vethet fel,
vagy b) hátrányosan befolyásolja a rendes
versenyfeltételeket vagy az odaítélés pártatlanságát és tárgyilagosságát,
illetve a szerződések teljesítését. Ezen intézkedések nem árthatnak a tisztességes
versenynek, az egyenlő bánásmódnak, valamint a vállalkozásokra, üzleti
kapcsolataikra és költségszerkezetükre vonatkozó összegyűjtött információk
bizalmas jellegének. Az intézkedések ebben az összefüggésben számításba veszik a
tervezett szerződés jellegét és részleteit. 22. cikk Feltételhez kötött sávos
szerződések (1) Közbeszerzési szerződést
az ajánlatkérő feltételhez kötött sávos közbeszerzési szerződés
formájában is köthet. (2) A feltételhez kötött sávos
közbeszerzési szerződés egy költségvetési kötelezettségvállalással kísért
rögzített sávból, továbbá egy vagy több, feltételhez kötött sávból áll. A
pályázati feltételek megjelölik a feltételhez kötött sávos szerződésekhez
tartozó elemeket. A kiírás minden egyes sávra meghatározza annak tárgyát, árát
vagy az ár kialakításának módozatait, valamint a szolgáltatások teljesítésének
részleteit. (3) A rögzített sáv
szolgáltatásainak összefüggő egészet kell alkotniuk; ugyanez érvényes
minden egyes feltételhez kötött sávra is, ahol figyelembe kell venni minden
megelőző sáv szolgáltatásait is. (4) Minden egyes feltételhez
kötött sáv lehívása az ajánlatkérő döntésétől függ, melyről az
ajánlatkérő a fővállalkozót a szerződésben kikötött feltételek
mentén értesíti. Amennyiben a feltételhez kötött sáv megerősítésére késve
vagy egyáltalán nem kerül sor, ha ez a szerződésben kikötésre került, a
szerződés által megállapított feltételekkel a fővállalkozó várakozási
kártérítésre vagy bánatpénzre tarthat igényt. 23. cikk Ellenőrzött kiadásokkal díjazott
beszerzési szerződések (1) Az ajánlatkérő
kivételesen, egy legfelső összeghatáron belül és a (2) bekezdésben
foglalt feltételekkel választhatja a teljesen vagy részben ellenőrzött
kiadásokkal díjazott közbeszerzési szerződést is. Egy hagyományos szerződéssel ellentétben,
amely az eredményt díjazza, és amelyben az árat vagy az ár kialakításának
részleteit a közbeszerzési szerződés dokumentumai rögzítik, az
ellenőrzött kiadásokkal díjazott közbeszerzési szerződés a
felhasznált eszközöket, nem pedig a terméket vagy a kész szolgáltatást díjazza.
A fizetendő ár a szerződés teljesítésének folyományaképpen a
fővállalkozó által viselt összes tényleges kiadás megtérítéséből áll:
ilyenek például a szerződés teljesítéséhez szükséges, a munkaerővel
kapcsolatos, az anyagjellegű és fogyóeszköz-kiadások, valamint a
berendezések és infrastruktúrák használatával összefüggő kiadások. E
kiadásokhoz vagy egy, az általános költségeket és a nyereséget fedező
átalányösszeg, vagy pedig egy, az általános költségeket fedező, valamint az
eredménycélok és az ütemterv célkitűzéseinek betartásától függő
érdekeltséget megtestesítő felár járul. (2) Az ajánlatkérő akkor
választhatja a teljesen vagy részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott
szerződést, amikor a rögzített ár pontos meghatározása objektíve
lehetetlen, és amikor érvekkel bizonyítható, hogy a szerződés
teljesítésében rejlő bizonytalanságok miatt a rögzített ár rendellenesen
magas lenne azért, mert: a) a szerződés igen összetett vagy egy
újszerű technológiát igénybe vevő elemekre vonatkozik,
következésképpen számottevő műszaki kockázatokat rejt magában, vagy b) a szerződés tárgyát képező
tevékenységeknek operatív okokból haladéktalanul el kell indulniuk, miközben a
rögzített és végleges ár meghatározása összességében még nem lehetséges vagy
azért, mert jelentős kockázatok állnak fenn, vagy pedig azért, mert a
szerződés teljesítése részben más szerződések teljesítésétől
függ. (3) A teljesen vagy részben
ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződés legfelső összeghatára
a kifizethető legmagasabb összeg. Ez az összeg csak kivételes,
kellően indokolt esetekben és az ajánlatkérő előzetes
beleegyezésével léphető túl. (4) A teljesen vagy részben
ellenőrzött kiadásokkal díjazott közbeszerzések szerződési iratai a
következőket tartalmazzák: a) a szerződés jellege, vagyis az, hogy
egy legfelső összeghatáron belül teljesen vagy részben ellenőrzött
kiadásokkal díjazott szerződésről van szó; b) a részben ellenőrzött kiadásokkal
díjazott szerződés esetében a közbeszerzés azon elemei, amelyek az
ellenőrzött kiadások körébe tartoznak; c) a legfelső összeghatár; d) az odaítélési kritériumok, melyeknek
lehetővé kell tenniük az előzetes költségvetés életszerűségének,
a megtérítendő költségeknek, a költségek meghatározási mechanizmusainak,
valamint az ajánlatban szereplő nyereségnek az értékelését; e) az (1) bekezdésben említett
kiadásokra milyen típusú felárat kell alkalmazni; f) a szerződés teljesítéséhez az
ajánlattevő által tervezett költségek támogathatóságát meghatározó, az
(5) bekezdésben kifejtett elvekkel összhangban lévő szabályok és
eljárások; g) azon számviteli szabályok, melyekhez az
ajánlattevőknek alkalmazkodniuk kell; h) olyan, részben ellenőrzött
kiadásokkal díjazott szerződés esetén, amelyet rögzített és végleges árat
tartalmazó szerződéssé kívánnak alakítani, az átalakítás paraméterei. (5) A teljesen vagy részben
ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződés teljesítése során a
fővállalkozó által viselt költségek csak akkor támogathatóak, ha: a) ezek kiadására ténylegesen a
szerződés időtartama alatt kerül sor, kivéve a szerződés
teljesítéséhez szükséges berendezéseket, infrastruktúrákat és immateriális
javakat, melyek teljes beszerzési értékükig támogathatónak tekinthetők; b) szerepelnek az esetlegesen az eredeti
szerződéshez fűzött kiegészítő záradékok által módosított
előzetes költségvetésben; c) szükségesek a szerződés
teljesítéséhez; d) a szerződés teljesítéséből
adódnak, és a szerződésnek tudhatók be; e) beazonosíthatók,
ellenőrizhetők, szerepelnek a vállalkozó könyvelésében, továbbá a
versenytárgyalási feltételekben és a szerződésben megjelölt számviteli
előírásoknak megfelelően kerültek meghatározásra; f) megfelelnek az alkalmazandó adó- és
társadalombiztosítási szabályoknak; g) nem sértik a szerződési
feltételeket; h) ésszerűek, indokoltak, továbbá a
gazdaságosság és hatékonyság vonatkozásában tiszteletben tartják a helyes
pénzügyi gazdálkodás követelményeit. A fővállalkozó felel a költségeinek
lekönyveléséért, a helyes könyvvitelért vagy minden egyéb olyan dokumentumért,
amely szükséges annak bizonyításához, hogy a megtéríteni kért költségeket
valóban ő állta, és ezek megfelelnek az e cikkben meghatározott elveknek.
Azon költségek, amelyeket a fővállalkozó nem tud igazolni, nem
támogathatónak minősülnek, és megtérítésük elutasításra kerül. (6) Az ajánlatkérő az
ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződések megfelelő
teljesítésének szavatolása érdekében ellátja a következő feladatokat: a) meghatározza a lehető legreálisabb
legfelső összeghatárt, amely egyidejűleg lehetőséget nyújt a
műszaki kockázatok figyelembe vétele által megkívánt rugalmasságra; b) mihelyt a szerződés teljesítése
során lehetőség nyílik rögzített és végleges ár meghatározására, a részben
ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződést teljes egészében
rögzített és végleges árat tartalmazó szerződéssé alakítja; evégett
meghatározza a részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződésnek
a rögzített és végleges árat tartalmazó szerződéssé való átalakításához
szükséges paramétereket; c) olyan nyomonkövetési és
ellenőrző intézkedéseket hoz, melyek rendelkeznek egy előzetes
költségbecslési rendszerről; d) meghatározza a szerződések
végrehajtására és különösen a fővállalkozó vagy ennek alvállalkozói által
a szerződés teljesítése során viselt költségek beazonosítására és
támogathatóságának ellenőrzésére, valamint a szerződéshez fűzött
kiegészítő záradékok bevezetésére alkalmas elveket, eszközöket és eljárásokat; e) ellenőrzi, hogy a fővállalkozó
és ennek alvállalkozói megfelelnek-e a szerződésben kikötött számviteli
előírásoknak és a bizonyító erejű számviteli dokumentumok
benyújtására vonatkozó kötelezettségnek; f) a szerződés végrehajtása során
folyamatosan meggyőződik a d) pontban írt elvek, eszközök és
eljárások hatékonyságáról. 24. cikk Kiegészítő
záradékok A szerződés kiegészítő záradékkal
módosítható feltéve, hogy a kiegészítő záradék megfelel az összes alábbi
feltételnek: a) nem változtatja meg a szerződés
tárgyát; b) nem borítja fel a szerződés pénzügyi
egyensúlyát; c) nem vezet be olyan feltételeket, amelyek
ha eredetileg szerepeltek volna a versenyfeltételek között, lehetővé
tették volna az eredetileg elfogadott ajánlattevőktől eltérő
ajánlattevők elfogadását, vagy az eredetileg kiválasztotthoz képest más
ajánlat kiválasztását tették volna lehetővé. 25. cikk Alvállalkozók 1.
Az ajánlatkérő minden egyes ajánlattevőt
felkérhet arra, hogy a közbeszerzés egy részét adja ki különböző
szintű alvállalkozásba olyan gazdasági társaságoknak, amelyek nem
tartoznak ahhoz a
vállalatcsoporthoz, melynek tagjai közül valamelyik a fővállalkozó.
Ez a minimális alvállalkozási rész egy minimumarányt és egy maximumarányt
tartalmazó skála formájában nyer kifejezést. A skála a beszerzés tárgyával és
értékével, valamint az érintett tevékenységi ágazat jellegével, nevezetesen a
megfigyelt versenyhelyzettel és szakmai potenciállal arányos. 2.
Az ajánlatkérő elutasíthatja a pályázó által
kiválasztott alvállalkozókat a fő közbeszerzési szerződés odaítélési eljárásának
szakaszában, vagy a nyertes ajánlattevő által kiválasztott alvállalkozókat
a szerződés teljesítése folyamán. Az ajánlatkérő írásban indokolja az
elutasítást, amely csak a fő közbeszerzésre ajánlatot tevők
kiválasztására alkalmazott kritériumokon alapulhat. VI. FEJEZET VEGYES
RENDELKEZÉSEK 26. cikk Programozás A Bizottság többéves munkatervet készít, amely
tartalmazza a Galileo és EGNOS programnak a első cikk (4) és
(5) bekezdésében megállapított célkitűzései eléréséhez szükséges
főbb intézkedéseket, előzetes költségvetést és ütemtervet. A többéves munkaterv alapján a Bizottság éves
munkatervet készít, amely a többéves munkaterv megvalósításának tervét és a
kapcsolódó finanszírozást tartalmazza. E végrehajtási jogi aktusok végrehajtására a
35. cikk (3) bekezdésében írt vizsgálati eljárással összhangban kerül
sor. 27. cikk Tagállami
intézkedések (1) A tagállamok tartózkodnak
minden olyan szellemi tulajdonjogi, továbbá az infrastruktúrák folyamatos
működését érintő intézkedések meghozatalától, melyek árthatnak a
programok rendes lebonyolításának. (2) A tagállamok meghoznak minden
kellő intézkedést annak érdekében, hogy a rendszerek földi állomásait a
2008/114/EK tanácsi irányelvben[24]
meghatározott kritikus európai infrastruktúrákként jelöljék meg. 28. cikk Nemzetközi megállapodások Az Unió az Európai Unió működéséről
szóló szerződés 218. cikkében írt eljárásnak megfelelően a
programok keretében együttműködési megállapodásokat köthet harmadik
országokkal és nemzetközi szervezetekkel. 29. cikk Technikai
segítségnyújtás A 13. cikk (2) bekezdésében írt
technikai jellegű feladatok ellátásához a Bizottság kellő segítséget
vehet igénybe, főként az űrtechnika területén szakértelemmel bíró
nemzeti ügynökségek és független szakértők, továbbá olyan szervek segítségét,
melyek a programok menetéről képesek elfogulatlan elemzések és vélemények
összeállítására. A Bizottságtól különböző, a programok
közirányításába bevont szervek, név szerint az Európai GNSS Ügynökség és az
Európai Űrügynökség az e rendelet alkalmazásában rájuk bízott feladatok
végrehajtása során szintén részesülhetnek ugyanilyen technikai
segítségnyújtásban. 30. cikk A
személyes adatok és a magánélet védelme (1) A
rendszerek megtervezése és kialakítása folyamán a Bizottság gondoskodik a
személyes adatok és a magánélet védelméről, továbbá kellő
biztosítékok beépítéséről. (2) Az e rendeletben szabályozott
feladatok és tevékenységek ellátása során a személyes adatok kezelése a
személyes adatok védelme területén alkalmazandó jogszabályoknak és különösen a
2001/45/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[25], valamint a
95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek[26] megfelelően történik. 31. cikk Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme (1) A Bizottság megfelelő
intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni
megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel,
szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek
visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó
erejű szankciókkal – biztosítja, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekei az
e rendelet alapján finanszírozott fellépések végrehajtása során ne sérüljenek. (2) A Bizottság és
képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumalapú és
helyszíni ellenőrzést végezni az e rendelet alapján uniós forrásból
származó támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az e rendelet alapján
uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál. Az Európai Csalás Elleni
Hivatal (OLAF) jogosult az ilyen finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten
érintett gazdasági szereplőknél a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben[27] előírt eljárásoknak
megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak
megállapítására, hogy történt-e az uniós finanszírozásra vonatkozó támogatási
megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben
olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely az Unió pénzügyi
érdekeit sérti. Az első és második
albekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal
és nemzetközi szervezetekkel kötött nemzetközi megállapodásokban, az e rendelet
végrehajtása keretében létrejött támogatási megállapodásokban, támogatási
határozatokban és szerződésekben kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy
a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF elvégezheti az említett helyszíni
és egyéb ellenőrzéseket és vizsgálatokat. 32. cikk Az
Európai Parlament és a Tanács tájékoztatása A Bizottság
gondoskodik e rendelet végrehajtásáról. Minden évben, az előzetes
költségvetési tervezet előterjesztése során jelentést nyújt be az Európai
Parlamenthez és a Tanácshoz a programok végrehajtásáról. 33. cikk E
rendelet alkalmazásának értékelése (1) A Bizottság legkésőbb
2018. június 30-ig értékelő jelentést nyújt be az Európai
Parlamenthez és a Tanácshoz az e rendelet alkalmazásában hozott intézkedések
meghosszabbításáról, módosításáról vagy felfüggesztéséről szóló határozat
meghozatala céljából, mely a következőkre terjed ki: a) ezen intézkedések célkitűzéseinek
megvalósítása mind az eredmények, mind pedig a hatások szemszögéből; b) a források felhasználásának hatékonysága; c) az európai hozzáadott érték. Az értékelés ezenkívül megvizsgálja valamennyi
célkitűzés egyszerűsítési lehetőségeit, belső és külső
koherenciáját és releváns voltát, továbbá az intézkedések hozzájárulását az
Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési prioritásaihoz. Az
értékelés figyelembe veszi a korábbi intézkedések hosszú távú hatásaira
vonatkozó értékelések eredményeit is. (2) Az értékelés a következő
teljesítménymutatók alapján veszi figyelembe a Galileo és EGNOS programoknak az
első cikk (4) és (5) bekezdésében megállapított célkitűzései
tekintetében történt előrelépéseket: a) a Galileo esetében: a működő
műholdak száma, a kiépített földi infrastruktúra verziója, valamint a
nyújtott szolgáltatások száma; b) az EGNOS esetében: a hitelesítési
hatóságokkal ismertetett szolgáltatási specifikációk alakulásának száma. (3) Az e rendelet végrehajtásába
bevont szervek megadják a Bizottságnak az érintett fellépések nyomon követését
és értékelését lehetővé tevő adatokat és információkat. VII. FEJEZET FELHATALMAZÁS
ÉS VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉSEK 34. cikk A
felhatalmazás gyakorlása (1) A
felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a
Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk
határozza meg. (2) A Bizottság
2014. január 1-jétől kezdve határozatlan időre szóló
felhatalmazást kap az 5. és a 14. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására
. (3) Az Európai Parlament vagy a
Tanács bármikor visszavonhatja az 5. és a 14. cikkben említett
felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban
meghatározott felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat az Európai
Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne
megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A visszavonás nem érinti a
már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. (4) A Bizottság a felhatalmazáson
alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg
értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. (5) Az 5. és a 14. cikk
értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép
hatályba, ha az értesítéstől számított két hónapon belül sem az Európai
Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást ellene, vagy ha az Európai Parlament
és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról
tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a
Tanács kezdeményezésére ezen időtartam két hónappal meghosszabbodik. 35. cikk Bizottsági eljárás (1) A Bizottság munkáját a
683/2008/EK rendelet 19. cikkével létrehozott Európai GNSS-programok
Bizottsága (a továbbiakban: bizottság) segíti. A bizottság a
182/2011/EU rendeletben meghatározott bizottság. (2) Amikor erre a bekezdésre
történik hivatkozás, a 182/2011/EU rendelet 4. cikke alkalmazandó. (3) Amikor erre a bekezdésre
történik hivatkozás, a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó. (4) Az Európai GNSS Ügynökség és
az Európai Űrügynökség képviselői a bizottság belső
szabályzatában meghatározott feltételekkel megfigyelőkként vehetnek részt
a bizottság munkájában. (5) Az Unió által a
28. cikkel összhangban kötött nemzetközi megállapodások a bizottság
belső szabályzatában meghatározott feltételekkel rendelkezhetnek harmadik
országok vagy nemzetközi szervezetek képviselőinek a bizottság munkájában
való részvételéről. VIII. FEJEZET ZÁRÓ
RENDELKEZÉSEK 36. cikk Hatályon
kívül helyezés (1) A 876/2002/EK rendelet
2014. január 1-jétől hatályát veszti. A 876/2002/EK rendelet
alapján elfogadott, folyamatban lévő intézkedéseket továbbra is az
említett rendelet szabályozza. (2) A 683/2008/EK rendelet
2014. január 1-jétől hatályát veszti. A 683/2008/EK rendelet
alapján elfogadott, folyamatban lévő intézkedéseket továbbra is az
említett rendelet szabályozza. A hatályát vesztett
rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre tett hivatkozásokként
kell értelmezni, és a mellékletben szereplő megfelelési táblázat szerint
olvasandók. 37. cikk Hatálybalépés Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos
Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. E rendelet 2014. január 1-jétől
alkalmazandó. Ez a rendelet teljes egészében
kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Az Európai Parlament részéről a
Tanács részéről az elnök az
elnök MELLÉKLET Megfelelési táblázat Régi számozás (683/2008/EK rendelet[28]) || Új számozás (Jelen rendelet) Első cikk || Első cikk 2. cikk || 2. cikk 3. cikk || 3. cikk 4. cikk || 8. cikk 5. cikk || 4. cikk 6. cikk || 9. cikk 7. cikk || 5. cikk 8. cikk || 6. cikk 9. cikk || 7. cikk 10. cikk || 10. cikk 11. cikk || 11. cikk 12. cikk (1) bekezdés 12. cikk (2) és (3) bekezdés || 12. cikk 13. cikk 13. cikk (1) bekezdés 13. cikk (2) és (3) bekezdés 13. cikk (4) bekezdés || 13. cikk 14. cikk 17. cikk 14. cikk || 18. cikk 15. cikk || 26. cikk 16. cikk || 15. cikk 17. cikk || 19–25. cikk 18. cikk || 16. cikk 19. cikk || 35. cikk 20. cikk || 30. cikk 21. cikk || 31. cikk 22. cikk || 32. cikk 23. cikk || 24. cikk || 37. cikk Melléklet || Első cikk JOGALKOTÁSI AKTUS PÉNZÜGYI
KIMUTATÁSA 1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB
ADATAI 1.1. A javaslat/kezdeményezés címe 1.2. A
tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe
tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 1.3. A
javaslat/kezdeményezés típusa 1.4. Célkitűzés(ek)
1.5. A
javaslat/kezdeményezés indoklása 1.6. Az
intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama 1.7. Tervezett
igazgatási módszer(ek) 2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 2.1. A
nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 2.2. Irányítási
és kontrollrendszer 2.3. A
csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 3. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT
PÉNZÜGYI HATÁSA 3.1. A
kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely
kiadási tételét/tételeit érintik? 3.2. A
kiadásokra gyakorolt becsült hatás 3.2.1. A kiadásokra
gyakorolt becsült hatás összegzése 3.2.2. Az operatív
előirányzatokra gyakorolt becsült hatás 3.2.3. Az igazgatási
előirányzatokra gyakorolt becsült hatás 3.2.4. A jelenlegi többéves
pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 3.2.5. Harmadik felek
részvétele a finanszírozásban 3.3. A bevételre gyakorolt becsült
pénzügyi hatás JOGALKOTÁSI
AKTUS PÉNZÜGYI KIMUTATÁSA
1.
A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI
1.1.
A javaslat/kezdeményezés címe
Európai
műholdas rádiónavigációs programok – GALILEO
és EGNOS (európai
geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás)
1.2.
A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú
költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[29]
02. cím:
Vállalkozások 02. 05. fejezet:
európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo)
1.3.
A javaslat/kezdeményezés típusa
A javaslat/kezdeményezés új
intézkedésre irányul ¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti
projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[30] þ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi
intézkedés meghosszabbítására irányul ¨ A
javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított
intézkedésre irányul
1.4.
Célkitűzés(ek)
1.4.1.
A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves
bizottsági stratégiai célkitűzések
Fontos
emlékeztetni arra, hogy a műholdas navigációs programok (a továbbiakban:
programok) az Unió kiemelt projektjei. Az Európa 2020 stratégia, valamint a
fenntartható fejlődést szolgáló szakpolitikák keretébe illeszkednek. E
programok számos tevékenységi ágazatban jelentékeny fejlődést
előidéző rádiónavigációs szolgáltatások nyújtásából állnak, a
technológiai innováció és az európai versenyképesség fokozásának motorjai, a
munkahelyteremtés, üzleti bevételek és társadalmi-gazdasági előnyök
forrásai. A
javaslat az európai űrjelenlét fenntartását, műholdas szolgáltatások
fejlesztését, konkrétan pedig két műholdas rádiónavigációs rendszer
kialakítását célozza. A
Galileo program
Európa globális navigációs műholdrendszerének (a
továbbiakban: GNSS) kialakítására irányul. A felhasználók számára az egész
világon olyan
helymeghatározási, szinkronizációs és navigációs adatok szolgáltatását teszi
majd lehetővé, amelyek az alkalmazások széles skálája által felhasználhatók, kezdve a
szállítástól, a villamosenergia-ellátáson, a meteorológiai előrejelzéseken
és az autópálya fizetőhelyeken át egészen az értékpapírok forgalmazásáig.
Az
EGNOS olyan európai rendszer, amely az európai térségben az amerikai GPS rendszer
teljesítményét hivatott javítani. Javítja a biztonság vonatkozásában kritikus
alkalmazások által felhasználható már meglévő műholdas navigációs
szolgáltatásokat, például a légi közlekedés területén a repülőgépek
irányítását és leszállását, vagy a tengeri közlekedés terén a hajóval
történő csatornaátkelést.
1.4.2.
Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú
irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett
tevékenység(ek)
1. sz. konkrét célkitűzés 2019-ig globális műholdas rádiónavigációs infrastruktúrák és
szolgáltatások (Galileo) kifejlesztése és nyújtása A
Galileo program konkrét célkitűzései annak biztosítására irányulnak, hogy
a rendszer által kibocsátott jelek felhasználhatók legyenek a következő öt
funkció betöltésére: –
„nyilvános szolgáltatás” (Open Service vagy OS) nyújtása, amely a felhasználó
számára ingyenesen szolgáltat nagy adatforgalmat lebonyolító műholdas
rádiónavigációs alkalmazások által felhasználható helymeghatározási és
szinkronizációs adatokat; – „életbiztonsági szolgáltatás” (Safety-of-LIFE Service vagy
SoL) nyújtása, mely olyan felhasználókat céloz meg, akik számára a biztonság
elengedhetetlen. Ez a szolgáltatás az egyes ágazatok számára fontos
folyamatosság, hozzáférhetőség és pontosság követelményét is kielégíti,
valamint olyan integritásinformációs funkcióval rendelkezik, amely a rendszer
működési zavarai esetén képes figyelmeztetni a felhasználót; folytatódnak
a SoL szolgáltatás újradefiniálására irányuló kutatások a felhasználók
igényeinek való jobb megfelelés, a szolgáltatás költségkihatásainak
csökkentése, valamint az EGNOS SoL szolgáltatásával való kiegészítő jelleg
figyelembevétele érdekében; – „kereskedelmi szolgáltatás” (Commercial Service vagy CS)
nyújtása, amely a nagyobb teljesítménynek és a „nyilvános szolgáltatás” által
biztosítottakénál jelentősebb hozzáadott értékkel bíró adatoknak
köszönhetően lehetővé teszi professzionális vagy kereskedelmi célú
alkalmazások kifejlesztését; – „hatóságilag szabályozott szolgáltatás” nyújtása (Public
Regulated Service vagy PRS): ez kizárólag a kormányzati szervezetek által
engedélyezett felhasználók részére, olyan érzékeny alkalmazások céljaira van
fenntartva, amelyek a szolgáltatás magas szintű folyamatosságát igénylik.
A „hatóságilag szabályozott
szolgáltatás” erős és kódolt jeleket használ; – részvétel a COSPAS-SARSAT rendszer „keresési és mentési
szolgáltatásában” (Search and Rescue Support Service vagy SAR), ami a jeladók
által kibocsátott vészjelzések érzékelését és a jeladók felé válaszüzenetek
küldését jelenti. 1. sz. konkrét alcélkitűzés: Műholdas navigációs rendszerek infrastruktúráinak fejlesztése,
valamint 2014–2015-től a Galileo kezdőszolgáltatásainak beindítása A
Galileo program célja az első három kezdőszolgáltatás (OS, PRS és
SAR) 2014–2015-től kezdődően történő beindítása. 2. sz. konkrét célkitűzés A GPS teljesítményének javítását lehetővé tevő műholdas
szolgáltatások nyújtása, melyek 2020-ig fokozatosan lefedik az Európai Polgári Repülési Konferencia (ECAC) egész
területét (EGNOS) Az EGNOS program, amely az amerikai PGS jeleit egészíti ki,
és az európai térségben[31]
pontosabb helymeghatározást nyújt, három szolgáltatást céloz meg: — nyilvános szolgáltatás (OS):
a közönséges vevőkészülékek és a nagy nyilvánosságot megcélzó alkalmazások
számára. A helymeghatározáshoz szabadon hozzáférhető jeleket szolgáltat.
2009 októberében nyilvánították működőképessé[32], és már több ágazatban,
például a mezőgazdaságban is használják; — életbiztonsági
szolgáltatás (Safety-of-LIFE Service vagy SoL): az életbiztonság vonatkozásában
kritikus közlekedési alkalmazások számára, konkrétan a polgári repülés terén.
Magasabb teljesítménygaranciát nyújt, és integritásinformációs riasztórendszert
tartalmaz. 2011 márciusában nyilvánították működőképessé, Európában a
légiközlekedési ágazatokban használják; — az EGNOS adataihoz való hozzáférésre
irányuló szolgáltatás (EDAS), amely a megerősített alkalmazások számára
lett kifejlesztve, és kereskedelmi jellegű, ellenőrzött
hozzáférésű (például az interneten keresztül vagy mobiltelefonokról)
adatszolgáltatást nyújt. 2. sz. konkrét alcélkitűzés: A működés folyamatosságának 2014 utáni biztosítása, valamint a
szolgáltatási színvonal 2020-ig történő fokozatos javítása céljából
szükséges intézkedések meghozatala Érintett ABM/ABB tevékenység(ek) 02. 05. fejezet:
európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo)
1.4.3.
Várható eredmény(ek) és hatás(ok)
Tüntesse fel, milyen
hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a
kedvezményezettekre/célcsoportokra. Az európai műholdas rádiónavigációs programokat immáron
több mint tíz éve indították el azzal a nagyra törő politikai szándékkal,
hogy olyan, az egész világra kiterjedő rendszert fejlesszenek ki és
üzemeltessenek, amelyből az Európai Unió számára stratégiai és gazdasági
előnyök származhatnak, és amely lehetővé tenné az Unió számára a
polgári felhasználásokhoz tökéletesen igazodó rádiónavigációs szolgáltatások
nyújtását. A Galileo és az EGNOS az Unió számára a következő okok
miatt számottevő gazdasági-társadalmi előnyökkel jár majd: i. a GNSS (jelvevők és alkalmazások) értékesítési
piacának bővüléséből adódó közvetlen előnyök. Például, ha több
repülőgép lesz felszerelve GNSS-vevőkkel, a vevőkészülékek
gyártói ettől többletbevételeket remélhetnek; ii. új alkalmazások megjelenéséből származó közvetett előnyök.
Ha a repülési idő a jobb navigációnak köszönhetően lerövidül, a
repülőgépek kevesebbet szennyezik a levegőt, az utasok pedig értékes
időt nyernek. Ezenkívül biztonságosabb közlekedési eszközökkel és
hatékonyabb sürgősségi szolgáltatásokkal több élet menthető meg; iii. a beszerzési piac bővüléséből és a más
ágazatokra gyakorolt technológiai hatásból származó közvetlen előnyök. A
GNSS szegmensben az értékteremtési lánc korábbi szakaszában megvalósuló
beruházások az egész iparágra jótékony hatással lesznek. Az űrágazatban
bekövetkező újabb fejleményekből azonban más ágazatok is hasznot
húznak majd. Például a rakétaindító eszközök vagy a tartályok szerkezeti
épségének értékelésére és nyomon követésére tervezett eszközöket a gépjárműipari,
építőipari és energetikai vállalkozásokban, valamint a közhasznú
vállalkozásokban is hasznosítani lehet. Jóllehet a Galileo program keretében létrehozott rendszer
önálló lesz, szolgáltatásait a más rendszerekkel, például az amerikai GPS vagy
az orosz GLONASS rendszerrel való interoperabilitásának köszönhetően
optimalizálni lehet. A más, műholdas navigációs szolgáltatásokat nyújtó
országokkal való együttműködés tehát az előnyöknek a felhasználók, a
polgárok és általában a gazdaság számára történő optimalizálását teszi majd
lehetővé.
1.4.4.
Eredmény- és hatásmutatók
Tüntesse fel a
javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé
tevő mutatókat! 1. sz. konkrét célkitűzés A
Galileo program műholdas rádiónavigációs infrastruktúrák és globális
szolgáltatások kifejlesztését és nyújtását célozza. A kifejlesztett
infrastruktúrát evégett folyamatosan karban kell tartani, összetevőit
pedig szükség esetén fel kell újítani. A
Galileo infrastruktúrával összefüggő mutató: – működő
műholdak összesített száma: 2015-ig 18, 2019-ig 30 – kiépített
földi infrastruktúra verziója: 2015-ig v2 A
Galileo szolgáltatásnyújtásával összefüggő mutató: – megvalósított
szolgáltatások száma: 2015-ig három kezdőszolgáltatás, 2020-ig öt
szolgáltatás 2. sz. konkrét célkitűzés Az
EGNOS program egész Európában jobb műholdas rádiónavigációs szolgáltatások
nyújtását célozza. Infrastruktúráját működőképes szinten kell
tartani, a jelenlegi lefedettséget pedig az Európai Unió egészére ki kell
terjeszteni, hogy a felhasználók az egész Unióban megkülönböztetés nélkül
részesülhessenek a szolgáltatásaiból. Az
EGNOS szolgáltatási színvonalával és földrajzi kiterjedésével összefüggő
mutatók: – a
hitelesítési hatóságokkal ismertetett szolgáltatásváltoztatások száma: a
2014–2020 közötti időszakban három E
változtatások a nyilvánosság számára rendelkezésre álló, a szolgáltatásokat
meghatározó dokumentumokban nyernek megfogalmazást.
1.5.
A javaslat/kezdeményezés indoklása
1.5.1.
Rövid vagy hosszú távon kielégítendő
szükséglet (ek)
A
GNSS technológiák a rendkívül megbízható hely-, sebesség- és
időmeghatározási képességük jóvoltából egy sor területen sarkalatos
szerepet játszanak a hatékonyságjavításban. Az amerikai GPS-szel (a Globális
Helymeghatározó Rendszerrel) szerzett tapasztalatok bizonyították a
műholdas navigáció előnyeit, hiszen a GPS-t az Egyesült Államokban a
víz-, a villamos energia-, a gáz- és a telefonszolgáltatás után immáron az
ötödik közhasznú szolgáltatásnak tekintik. Az amerikai katonai és polgári
felhasználók ma már jelentős mértékben függnek a GPS-től. Több más
ország is ráébredt erre a függésre, ezért jelenleg a saját globális
műholdas navigációs rendszerüket (GNSS-t) építik. Manapság
a műholdas navigáció európai felhasználói kénytelenek az amerikai GPS vagy
az orosz GLONASS műholdjeleit használni a helymeghatározáshoz és a
navigációhoz. Az európai gazdaság tehát egyre inkább függ egy olyan katonai
infrastruktúrától, amely nem Európa kezében van, és amelyet elsősorban nem
az európai gazdasági érdekek szolgálatára alakítottak ki. Ezenfelül az említett
rendszerek főként a sűrűn lakott városi övezetekben sokszor
kihagynak[33].
Végül az európai polgári felhasználók számára sem nyújtanak megfelelő
biztosítékot a nyújtott szolgáltatás minőségére és folyamatosságára nézve.
Politikai
oldalról szemlélve a kérdést, miközben a ’90-es évek elejére a GPS már teljes
üzemmódban működött, az Európai Unió ráébredt arra, hogy Európának saját
globális műholdas navigációs rendszerre van szüksége[34]. Már jóval a GNSS-rendszereken
alapuló alkalmazások – például a helymeghatározó szolgáltatások vagy a gépjármű-navigációs
rendszerek – széles körű elterjedése előtt a Tanács és
a Parlament előre látta, hogy fokozódni fog az igény a navigációt
segítő eszközök iránt. A vállalkozást alapvetően Európának a
műholdas navigáció terén való függetlenedése motiválta. Ez a politikai
elképzelés a következő célkitűzéseket követi: • egy
első, önálló és polgári ellenőrzés alatt álló globális műholdas
navigációs és helymeghatározó infrastruktúra létrehozása, amely folyamatos GNSS
szolgáltatásokat nyújtana, és amelyből Európának stratégiai előnye
származna. Ugyanakkor a későbbiekben kiderült, hogy a felhasználóknak
nyújtott szolgáltatások minőségének és a társadalmi-gazdasági
előnyöknek az optimalizálása érdekében fenn kellene tartani[35] az interoperabilitást más
rendszerekkel, mégpedig az amerikai GPS rendszerrel; • az
európai gazdasági infrastruktúra ellenálló képességének erősítése egy
backup rendszer kialakításával a többi rendszer üzemzavarai esetére; • a
közvetett gazdasági előnyök optimalizálása azáltal, hogy az európai civil
társadalom pontosabb, mindig rendelkezésre álló és erős jelekre számíthat,
amely a nagyhatékonyságú műholdas navigáció nyújtotta új
lehetőségeket a jelenleg megengedettnél sokkal nagyobb mértékben tudja
majd kiaknázni; • annak
bebizonyítása, hogy Európa képes nagyléptékű, összetett
űrinfrastruktúrák kidolgozására, megépítésére és üzemeltetésére.
1.5.2.
Az uniós részvételből adódó többletérték
Az
Európai Unió cselekvési joga az Európai Unió működéséről szóló
szerződés 172. cikkén, továbbá az európai műholdas navigációs programok (EGNOS
és Galileo) végrehajtásának folytatásáról szóló GNSS rendeleten
alapul. Az
európai műholdas rádiónavigációs programok alapján létrehozott rendszerek
transzeurópai hálózatokként megalkotott infrastruktúrák, amelyek használata
jóval túlterjed a tagállamok nemzeti határain. Ezen túlmenően, az említett
rendszereken keresztül kínált szolgáltatások a közlekedési, a távközlési és az
energetikai infrastruktúrák területén különösképpen hozzájárulnak a transzeurópai
hálózatok fejlődéséhez. Bármelyik
tagállam egyedül nem képes műholdas navigációs rendszerek kialakítására,
hiszen ez meghaladja a pénzügyi és technikai képességeit. Ezért ez csak uniós
szintű fellépéssel sikerülhet. A
GNSS rendelet ezenfelül úgy rendelkezik, hogy a programok keretében létrehozott
vagy kidolgozott valamennyi tárgyi eszköz és immateriális javak tulajdonjoga az
Uniót illeti. Az Uniónak, úgy is, mint a programokhoz kötődő minden
tárgyi és immateriális eszköz tulajdonosának, gondoskodnia kell arról, hogy
2014–15-ben, már az első helymeghatározó szolgáltatások bevezetésének
idején meglegyen a rendszerek irányításához és hasznosításához szükséges
valamennyi feltétel. Az irányítás következésképpen de facto európai
jellegű.
1.5.3.
Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága
Jóllehet
első ízben fordul elő, hogy egy ilyen nagyságrendű
infrastruktúra kizárólagos tulajdonosa az Unió, és hogy a Bizottság egy ennyire
összetett programot irányít, a 2007 óta szerzett tapasztalatok lehetővé
teszik, hogy a Galileo és az EGNOS végrehajtásának folytatása során
számottevőbb jobbításokra kerüljön sor. Az európai
műholdas rádiónavigációs programok
félidős felülvizsgálatáról az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett
bizottsági jelentésben[36],
valamint az európai
műholdas navigációs rendszerek létrehozásának és üzemeltetésének
folytatásáról szóló európai parlamenti és tanácsi
rendeletjavaslatban foglaltak szerint a következő tanulságok vonhatók le: <A
program irányítása> A
programok 2008-ban bekövetkezett profilátalakítását követően a Bizottság
szolgálatain belül a programok jelenlegi szakaszbeli irányítását lehetővé
tevő szervezetet állított fel. Azóta számos előrelépés történt, ám a
programok irányításának fejlődnie kell annak érdekében, hogy a rendszerek
üzemeltetésével összefüggő operatívabb funkciókat is bele lehessen
építeni. A
különböző érdekelt felek, vagyis elsősorban az Európai
Űrügynökség és az Európai GNSS Ügynökség közötti munkakapcsolat
szemszögéből – mivel az Európai Űrügynökség valójában az Európai Unió
nevében fellépő végrehajtó ügynökséggé vált – az új hatáskörmegosztás jó
eredményeket hoz, de ezt a programok alakulásához és a jövőbeli
üzemeltetési kihívásokhoz kell igazítani. <Költségellenőrzés
és pénzügyi eszközök> A
Galileo és az EGNOS összetett projektek. Fejlődésük nagyrészt a
programok igényeire külön kifejlesztett új technológiákra támaszkodik. Ennélfogva
a költségek kézben tartására nehéz egy egységes megközelítést előnyben
részesíteni; a költségeket több tényező is befolyásolja, és a programok
megfelelő végrehajtását számtalan kockázat veszélyeztetheti. A
múltban a tagállamok fokozott biztonsági követelményei miatt a programok késést
szenvedtek, és többletköltségek merültek fel. Miként ezt a „Költségvetés
az Európa 2020 stratégiához” című bizottsági közlemény[37] leszögezi, és miként az
Európai Parlament és a Tanács is kérte, fenn kell tartani a költségek kézben
tartását lehetővé tevő erőfeszítéseket. Ez az igény az új irányítási keretben öltött testet,
és a Bizottság ma már a kockázatok és a költségek kézben tartása érdekében jár
el. –
A programok valamennyi kockázatát egy központi nyilvántartásban vonták össze,
amelyben megtalálhatók az ipari beszállítói lánccal, az Európai
Űrügynökséggel, az Európai GNSS Ügynökséggel, az olyan külső
tényezőkkel, mint például a politikai szervezetek és a biztonsági
követelmények befolyásával, valamint a belső tényezőkkel, például a
programok szervezésével összefüggő kockázatok. Minden egyes
kockázathoz hozzárendelték a bekövetkezési valószínűséget, valamint az
általa gyakorolt hatás mértékét. A kockázat-nyilvántartás ezenfelül az
említett valószínűség csökkentését célzó fellépések listáját is
tartalmazza; –
A Bizottság fontolóra veszi a SoL szolgáltatás újradefiniálásának
lehetőségét az összköltségre gyakorolt hatásának csökkentése céljából; –
A Bizottság a programok hatékony irányításának szavatolására is törekszik,
amivel megakadályozhatók lennének az eltérések, és lehetővé válna egy
szilárd irányítási program kidolgozása a jövőre nézve; –
A Galileo infrastruktúrája különböző elemei árának kézben tartása
érdekében a Bizottság az Európai Űrügynökséggel karöltve nyomást gyakorol
az iparágra; –
A program szintjén a költségek kézben tartása céljából további intézkedések
meghozatalára is sor kerül: ilyen például az optimális szerződési
időtartam kikötése, a további műholdak beszerzéséhez új közbeszerzés
kiírása, vagy a rakétaindító eszközök kettős beszállítói forrása; –
Végül a Bizottság törekszik a (független és tagállami) szakértőkkel való
együttműködésének fokozására a rendszerek műszaki követelményeinek, a
kapcsolódó költségeknek és a potenciális alternatíváknak az elemzése céljából. <Biztonsági
követelmények> Végezetül,
a biztonsággal kapcsolatban emlékeztetni kell arra, hogy jóllehet a rendelet
értelmében a rendszerek biztonságának irányításáért a Bizottság felel,
szabadsága ezen a téren két okból is korlátokba ütközik: –
Elsősorban azért, mert a biztonsági igényeket valójában a tagállamok
határozzák meg. A műholdas rádiónavigációs infrastruktúrákhoz hasonló
érzékeny infrastruktúrák biztonságát esetlegesen veszélyeztető
fenyegetések állandóan változnak. Ezért a rendszerek felépítésének állandóan
alkalmazkodnia kell e fenyegetések alakulásához. E kockázatok részbeni
elhárítása a tagállamokra hárul. –
Másodsorban a jelenleg hatályban lévő 683/2008/EK GNSS rendelet a
rendszerek biztonsági akkreditációjának feladatát az uniós ügynökségre bízza.
Az irányítási és akkreditációs funkciók ilyetén elkülönítése a helyes
irányítási gyakorlat részét alkotja, és az ilyen típusú projektek esetében
bevett és alapvető gyakorlat. A
meghozott választásoknak vagy döntéseknek mindkét esetben jelentékeny kihatásuk
lehet a programok költségeire és a határidőkre. Figyelemmel
a biztonsági követelményeknek a költségekre és az időbeli csúszásokra gyakorolt
hatására, a Bizottság kiemeli a programok irányítási kerete módosításának
jelentőségét, és azt, hogy a különböző érdekelt felekre (főként
a fővállalkozók tekintetében, valamint a hatáskör-átruházási
megállapodások általános rendelkezéseinek keretében) több felelősséget
kell róni.
1.5.4.
Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi
eszközökkel
Más,
meglévő vagy jövőbeli űrprogramokkal szinergiák jöhetnek létre
például a felhasználói szegmens bővítésére (az értékteremtési lánc
későbbi szakaszát szolgáló alkalmazások), vagy a Galileo program alapján
létrejött rendszer elemeinek űrbeli vagy indításkori védelme céljából. Kutatási
és innovációs téren az Európai Bizottság más igazgatóságaival is szinergiák
kialakítására kell törekedni. A műholdas navigációs rendszerekben használt
GNSS alkalmazásoknak és technológiáknak kihatásuk lehet a gazdaság és a
társadalom különféle szektoraira, például az információs technológiákra, a
közlekedésre és az energetikára. A beruházás megtérülésének optimalizálása
érdekében fontos gondoskodni a kutatási és innovációs programok bizottsági
szintű összehangolásáról.
1.6.
Az intézkedés és a pénzügyi hatás
időtartama
¨ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik
¨ A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ
[HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig ¨ Pénzügyi hatás: 2014-től ÉÉÉÉ-ig þ A javaslat/kezdeményezés határozatlan
időtartamra vonatkozik[38] –
Beindítási időszak: 2008-tól 2020-ig –
azt követően: rendes ütem.
1.7.
Tervezett igazgatási módszer(ek)[39]
þ Centralizált igazgatás közvetlenül a Bizottság által þ Centralizált igazgatás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással: –
¨ végrehajtó ügynökségek –
þ a Közösségek által létrehozott szervek[40] –
þ tagállami közigazgatási/közfeladatot ellátó szervek[41] –
þ nemzetközi szervezet[42]
–
¨ az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön
intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke
szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott
személyek ¨ Megosztott igazgatás
a tagállamokkal ¨ Decentralizált igazgatás harmadik országokkal ¨ Nemzetközi szervezetekkel közös
igazgatás (nevezze meg) Egynél több igazgatási
módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a
„Megjegyzések” rovatban. Megjegyzések A jelenlegi
irányítási keretet a Galileo tervezési és kiépítési szakaszához, valamint az
EGNOS kezdeti üzemeltetési szakaszához, azaz a 2008–2013-as időszakra
hozták létre. E keretet felül kell vizsgálni tekintettel arra, hogy a Galileo
kiépítési szakasza 2013-on túlnyúlik, és 2014-ben a kezdeti szolgáltatások
nyújtásával új programszakasz indul el. Az EGNOS irányítását is meg kell
határozni, mivel a rendszer a működési szakaszába lépett. A Galileo
üzemeltetési szakaszát illetően stabil, tartós és hosszú távú irányítási
keretet kell meghatározni. Ez optimalizálja és racionalizálja a meglévő
struktúrák kihasználását, és a szolgáltatás folyamatosságára ügyelve fokozatos
átmenetet biztosít a kiépítési szakasz és az üzemeltetési szakasz között. Az
irányítást a különféle felkínált szolgáltatásokhoz is hozzá kell igazítani,
hiszen az ezekkel szemben támasztott követelmények és ezek felhasználói
eltérőek. Az Európai
Bizottság alapvető feladata a programok általános politikai felügyelete
lesz. A Bizottság az operatív tevékenységek irányítását az Európai GNSS
Ügynökség és az Európai Űrügynökség hatásköreinek függvényében ez
utóbbiakra átruházhatja. A Bizottság
különleges szakmai kérdésekben szakértőkkel és a nemzeti
űrügynökségekkel is konzultálhat.
2.
IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK
2.1.
A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó
rendelkezések
Ismertesse a nyomon
követés és jelentéstétel gyakoriságát és feltételeit. A Bizottság ügyel arra, hogy a GNSS programok keretében
megkötött valamennyi szerződésben és megállapodásban szerepeljen a
felülvizsgálatra és a pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó rendelkezés.
Valamennyi nyomonkövetési és értékelési mechanizmus keretében különös figyelmet
kell fordítani a programok költségeinek a szolgáltatások haladéktalan
nyújtásával történő kézben tartására. A programok végrehajtásának nyomon követése adott esetben
külső szakemberek szakértői segítségnyújtását követeli meg. A
helyszíni ellenőrzések eredményei alapján a Bizottság adott esetben
gondoskodik arról, hogy az eredetileg jóváhagyott pénzügyi hozzájárulás nagysága
vagy odaítélésének feltételei, valamint a kifizetések ütemterve kiigazításra
kerüljenek. A Bizottság javasolja a következőket: - legkésőbb 2014. június 30-ig a Galileo és
az EGNOS programok céljainak megvalósításához szükséges, a főbb
intézkedéseket tartalmazó stratégiai keret, becsült költségvetés és ütemterv; - a stratégiai keretet részletes intézkedésekre és mutatókra
bontó éves munkaprogram, melyekre a megelőző év december 15-én
tesznek javaslatot; - az éves munkaprogram teljesítését értékelő éves végrehajtási
jelentés, melyre legkésőbb a tárgyévet követő év március 15-én
tesznek javaslatot; - legkésőbb 2018. június 30-án, de a
következő többéves pénzügyi keret előkészítéséhez kellő
időben a Galileo és az EGNOS program köztes értékelése, amely az elért
mennyiségi és minőségi eredményekre összpontosít. Ezen szokványos intézkedéseken túlmenően a Bizottság a
Galileo és az EGNOS program politikai felügyeleti jogköreinek gyakorlása
körében megerősíti a program igazgatásával megbízott szerv nyomon követésének
és értékelésének mechanizmusait azzal, hogy ez utóbbitól éves gazdálkodási
terveket és végrehajtási jelentéseket kér be, rendszeres megbeszéléseket
szervez a programok állásáról, továbbá pénzügyi és technológiai átvilágításokat
végez. Ezenkívül a programok nyomon követésébe be kell vonni a
tagállamokat például oly módon, hogy igénybe veszik a programok szakmai
lebonyolítására vonatkozó adatok nyújtásával, továbbá a programok értékeléséhez
használt mércéül szolgáló fő teljesítménymutatók ajánlásával összefüggő
szakmai képességeiket. Végül, a napi irányítás keretében a Bizottság
kockázatkezelési mechanizmust állít fel, és felhasználja a megfelelő
gazdálkodási eszközöket a programokkal összefüggő költségek kézben tartása
érdekében, amely a múltbeli tapasztalatok, valamint a rendszer tényleges
megvalósítása mérlegének megvonása után elvégzendő jobb költségbecslés
alapján történhet.
2.2.
Irányítási és kontrollrendszer
2.2.1.
Felismert kockázat(ok)
A
Bizottság tevékenységének középpontjába a kockázatkezelés kérdését helyezte,
melyet az irányítás 2007-ben bekövetkezett reformja során hangsúlyosan vett
figyelembe. A programok valamennyi kockázatát egy központi nyilvántartásban
vonták össze, amelyben megtalálhatók az ipari beszállítói lánccal, az Európai
Űrügynökséggel, az Európai Unió ügynökségével, az olyan külső
tényezőkkel, mint például a politikai szervezetek és a biztonsági
követelmények befolyásával, valamint a belső tényezőkkel, például a
programok szervezésével összefüggő kockázatok. Minden egyes kockázathoz
hozzárendelték a bekövetkezési valószínűséget, valamint az általa
gyakorolt hatás mértékét. A kockázat-nyilvántartás ezenfelül az említett
valószínűség csökkentését célzó fellépések listáját is tartalmazza; A
kockázatokat a következő osztályokba sorolták: •
Technológiai kockázatok: a műholdas navigáció ugyanis olyan
csúcstechnológiák alkalmazását igényli, melyek tesztelése még várat magára, és
melyek jellemzői állandóan változnak; •
Ipari kockázatok: az infrastruktúrák kialakítása különböző országok számos
ipari szereplőjének részvételét feltételezi, melyek munkáját hatékony
módon össze kell hangolni ahhoz, hogy – különösen a biztonság tekintetében –
megbízható és tökéletesen integrált rendszerek jöjjenek létre; •
Piaci kockázat: el kell kerülni, hogy az ígértnél alacsonyabb műszaki
teljesítmény világszerte negatív hatással legyen a felhasználókra, és hogy
ebből következően az infrastruktúra kihasználatlan maradjon.
Másfelől már 2014–15-től kezdve megbízható vevőkészülékeket kell
biztosítani a Galileo különböző kezdeti szolgáltatásaihoz, különösen a PRS
szolgáltatásokhoz. •
Határidőkkel összefüggő kockázat: a megvalósításban bekövetkező
minden időbeli csúszás veszélyeztetné a megnyíló lehetőségeket, és
költségtúllépéshez vezethet. •
Irányítási kockázat: a programok irányítása különböző szervek együttes
munkáját feltételezi, ezért fontos a megfelelő stabilitás és szervezettség
szavatolása. Ezenfelül figyelembe kell venni a különböző szereplők
és különösen a tagállamok között több számottevő kérdésben fennálló
véleménykülönbségeket. Ebben az összefüggésben meg kell fontolni
bizonyos kockázatok, különösen a pénzügyi, valamint a biztonsággal kapcsolatos
kockázatok megosztását azon szereplők között, akik ezekkel a legjobban meg
tudnak birkózni. •
Felelősséggel
kapcsolatos kockázat: mint minden infrastruktúra, a két európai
rendszer közvetlenül vagy közvetve kárt okozhat felhasználóinak vagy harmadik
személyeknek. A Bizottság által elvégzett vizsgálat feltárta, hogy az
alkalmazandó jog jelenlegi állása szerint nem kínál olyan megfelelő jogi
keretet, amely kellő egyensúlyt biztosítana az európai műholdas
rádiónavigációs rendszerek áldozatainak, valamint tulajdonosainak és
üzemeltetőinek érdekei között. Ezért európai szinten és világméretekben
egyaránt meg kell tenni a kívánt kezdeményezéseket ahhoz, hogy a helyzet
orvoslása 2014 előtt megtörténjen. A Bizottság ezzel összefüggésben más
nemzetközi szervezetekkel egyeztetve kellőképpen tanulmányozza a
helyzetet.
2.2.2.
Tervezett ellenőrzési mód(ok)
Az
előirányzatok nagyobb részének kezelése hatáskör-átruházási
megállapodásokon keresztül, közvetett kezeléssel történik. Nagyon fontos tudni,
hogy a GNSS költségvetése pályázatokon keresztül kerül felhasználásra. A
belső ellenőrzés módszere a beszerzési eljárások előzetes ellenőrzésén
alapul (értékelés és a fővállalkozó kiválasztása), valamint a
hatáskör-átruházási megállapodások és a valamennyi érdekelt fél szerepét
meghatározó és a munkafolyamatok és ellenőrzési tevékenységek számára
pontos eljárásokat felállító projektirányítási terv keretében elvégzett
ügyletek nyomon követésén. Ezek különösen a következők: -
rendszeres (irányítási és szakmai) megbeszéléseken való részvétel, -
az elvégzett program készültségi állapotáról szóló kötelező negyedéves
jelentések összeállítása, -
kötelező negyedéves jelentések összeállítása a közösségi pénzeszközök
felhasználásáról, melyekben az ipari szereplőkkel megkötött
szerződésenként világosan meg kell jelölni a felhasználásokat, és csatolni
kell az aktivált javak naprakész jegyzékét. A
közbeszerzéseket illetően az ellenőrzési módszer nem fog módosulni:
az ellenőrzés alapvetően a szerződésenként teljesített
kifizetésekhez jogszerűen kapcsolódó megvalósított műszaki
szakaszokra összpontosít. A
Bizottság igazgatási feladatai abban állnak, hogy a fent említett jelentések
útján nyomon kell követnie az adott vállalatnál erre felhatalmazott személy
által teljesített kifizetéseket. A hatáskör-átruházási megállapodások
adminisztratív és szakmai teljesítésének ellenőrzéséhez legalább öt–tíz
fő, teljes munkaidő egyenértékben foglalkoztatott személyből
álló csapat szükségeltetik. A Bizottság azt is ellenőrzi, hogy a Horizont
2020 Kutatási és Innovációs Keretprogram keretében egyes elemek nem
részesülnek-e kettős finanszírozásban. Ezenfelül
az 1.5.3. bekezdésben írtaknak megfelelően a Bizottság a programok
befolyásolására alkalmas elemek figyelésére kockázat-nyilvántartást alakított
ki. Végül,
[a rendelet 29. cikkében] foglaltaknak megfelelően a programok
irányításával megbízott szervek szükség esetén technikai segítségnyújtást
vehetnek igénybe. A
GNSS programok magas fokú műszaki tartalma és specializációja miatt az
ellenőrzésekben nem várhatók jelentősebb változások. Arra
számítunk, hogy a nem megfelelés aránya a maival lesz egyenlő. Minden
évben végrehajtják ugyanis az előző év ügyleteinek utólagos
ellenőrzését. 2009-re a hibaszázalék 1 %-nál kevesebb volt (a
kifizetett végösszeg százalékában ajánlott pénzügyi kiigazítás). Az
ellenőrök által az Európai Űrügynökségnek adott ajánlások nyomán ez
az arány még csökkenhet is. A szerződések jellegére figyelemmel ez az
arány a GNSS költségvetésének egészére kivetíthető.
2.3.
A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére
vonatkozó intézkedések
Tüntesse fel a
meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket. Az
e rendelettel összhangban kötött szerződések, ideértve a harmadik részt
vevő országokkal és a nemzetközi szervezetekkel kötött szerződéseket
is, a Bizottság által, vagy a Bizottság által felhatalmazott képviselő
révén gyakorolt nyomon követést és pénzügyi ellenőrzést, valamint a
Számvevőszék vagy az OLAF által szükség esetén a helyszínen elvégzett
átvilágításokat írnak elő.
3.
A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA
3.1.
A kiadások a többéves pénzügyi keret mely
fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?
· Jelenlegi költségvetési kiadási tételek A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül
pedig a költségvetési tételek sorrendjében A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás || diff./nem diff. ([43]) || EFTA- országoktól[44] || tagjelölt országoktól [45] || harmadik országoktól [46] || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében [1] || 02010405 Európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) — Ügyviteli kiadások || nem diff. || IGEN || NEM || IGEN || NEM [1] || 020501 Európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) || diff. || IGEN || NEM || IGEN || NEM · Új költségvetési tételek, melyek létrehozását kérik A többéves pénzügyi
keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás Szám [Megnevezés………………………………] || diff./nem diff. || EFTA- országoktól || tagjelölt országoktól || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében [1] || 020503 Az európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) lezárása || diff. || IGEN || NEM || IGEN || NEM
3.2.
A kiadásokra gyakorolt becsült hatás
3.2.1.
A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése
millió EUR (három tizedesjegyig) A többéves pénzügyi keret fejezete: || 1 || Intelligens és inkluzív növekedés Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || 2021 || 2022 || 2023 - 2030 || ÖSSZESEN Operatív előirányzatok || || || || || || || || || || || 020501 || Kötelezettségvállalási előirányzat || (1) || 1 163,5 || 1 187,5 || 990,25 || 1 010 || 799,75 || 1 049,5 || 1 668 || 0 || 0 || 0 || 7 868,5 Kifizetési előirányzat || (2) || 1 011,5 || 1 181,5 || 955,25 || 1 011 || 672,75 || 1 010,5 || 898 || 500 || 480 || 148 || 7 868,5 Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[47] || || || || || || || || || 02010405 || || (3) || 3,5 || 3,5 || 3,75 || 4 || 4,25 || 4,5 || 5 || 0 || 0 || 0 || 28,5 A Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzat || =1+1a +3 || 1 167 || 1 191 || 994 || 1 014 || 804 || 1 054 || 1 673 || 0 || 0 || 0 || 7 897 Kifizetési előirányzat || =2+2a +3 || 1 015 || 1 185 || 959 || 1 015 || 677 || 1 015 || 903 || 500 || 480 || 148 || 7 897 Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzat || (4) || x || || || || || || || Kifizetési előirányzat || (5) || x || || || || || || || Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || x || || || || || || || A többéves pénzügyi keret <….>FEJEZETÉHEZ/ALFEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzat || =4+ 6 || x || || || || || || || Kifizetési előirányzat || =5+ 6 || x || || || || || || || Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is
érint: Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzat || (4) || || || || || || || || Kifizetési előirányzat || (5) || || || || || || || || Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || || || || || || || || A többéves pénzügyi keret 1-4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg) || Kötelezettségvállalási előirányzat || =4+ 6 || || || || || || || || Kifizetési előirányzat || =5+ 6 || || || || || || || || A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások” millió EUR (három tizedesjegyig) || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság || Humánerőforrások || 9,773 || 9,773 || 9,773 || 9,773 || 9,392 || 8,884 || 8,884 || 66,252 Egyéb igazgatási kiadások || 0,850 || 0,850 || 0,850 || 0,850 || 0,850 || 0,850 || 0,850 || 5,950 Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság ÖSSZESEN || Előirányzatok || 10,623 || 10,623 || 10,623 || 10,623 || 10,242 || 9,734 || 9,734 || 72,202[48] A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat || 10,623 || 10,623 || 10,623 || 10,623 || 10,242 || 9,734 || 9,734 || 72,202 millió EUR (három tizedesjegyig) || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || 2021 || 2022 || 2023-2030 || ÖSSZESEN A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzat || 1 177,623 || 1 201,623 || 1 004,623 || 1 024,623 || 814,242 || 1 063,734 || 1 682,734 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 7 969,202 Kifizetési előirányzat || 1 025,623 || 1 195,623 || 969,623 || 1 025,623 || 687,242 || 1 024,734 || 912,734 || 500,000 || 480,000 || 148,000 || 7 969,202
3.2.2.
Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült
hatás
¨ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív
előirányzatok felhasználását. þ A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok
felhasználását vonja maga után.: Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR
(három tizedesjegyig) Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN || TELJESÍTÉSEK Teljesítés típusa[49] || Teljesítés típusa || Teljesítés száma || Költség || Teljesítés száma || Költség || Teljesítés száma || Költség || Teljesítés száma || Költség || Teljesítés száma || Költség || Teljesítés száma || Költség || Teljesítés száma || Költség || Összes teljesítés || Összköltség 1. KONKRÉT CLKITŰZÉS[50] Műholdas rádiónavigációs infrastruktúrák és globális szolgáltatások fejlesztése és nyújtása (Galileo) || || || || || || || || || || || || || || || || Galileo || 5 szolgáltatás || Nem releváns || 3 || 930,5 || 3 || 942,5 || 3 || 744,25 || 3 || 763 || 3 || 552,75 || 3/5 || 802,5 || 5 || 1 421 || 5 || 6 156,5 1. konkrét célkitűzés összesen || || 930,5 || || 942,5 || || 744,25 || || 763 || || 552,75 || || 802,5 || || 1 421 || || 6 156,5 2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS[51] A GPS teljesítményének javítását lehetővé tevő műholdas szolgáltatások nyújtása Európa felett (EGNOS) || || || || || || || || || || || || || || || || EGNOS || 3 szolgáltatás || Nem releváns || 3 || 233 || 3 || 245 || 3 || 246 || 3 || 247 || 3 || 247 || 3 || 247 || 3 || 247 || 3 || 1 712 2. konkrét célkitűzés összesen || || 233 || || 245 || || 246 || || 247 || || 247 || || 247 || || 247 || || 1 712 KÖLTSÉG MINDÖSSZESEN || Nem releváns || 1 163,5 || Nem releváns || 1 187,5 || Nem releváns || 990,25 || Nem releváns || 1 010 || Nem releváns || 799,75 || Nem releváns || 1 049,5 || Nem releváns || 1 668 || Nem releváns || 7 868,5
3.2.3.
Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt
becsült hatás
3.2.3.1.
Összegzés
¨ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok
felhasználását þ A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok
felhasználását vonja maga után: millió EUR (három
tizedesjegyig) || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || || Humánerőforrások || 9,773 || 9,773 || 9,773 || 9,773 || 9,392 || 8,884 || 8,884 || 66,252 Egyéb igazgatási kiadások || 0,850 || 0,850 || 0,850 || 0,850 || 0,850 || 0,850 || 0,850 || 5,950 A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZET részösszege || 10,623 || 10,623 || 10,623 || 10,623 || 10,242 || 9,734 || 9,734 || 72,202 A többéves pénzügyi keret 5. fejezetébe[52] bele nem tartozó előirányzatok || || || || || || || || Humánerőforrások || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 Egyéb igazgatási kiadások || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 A többéves pénzügyi keret 5. fejezetébe bele nem tartozó előirányzatok részösszege || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 ÖSSZESEN || 10,623 || 10,623 || 10,623 || 10,623 || 10,242 || 9,734 || 9,734 || 72,202
3.2.3.2.
Becsült humánerőforrás-szükségletek
¨ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást. þ A javaslat/kezdeményezés az alábbi
humánerőforrás-igénnyel jár: A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb
egy tizedesjeggyel) kell kifejezni || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek) 02 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 63 || 63 || 63 || 63 || 60 || 56 || 56 02 01 01 02 (a küldöttségeknél) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 02 01 05 01 (közvetett kutatás) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 Külső személyi állomány (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve[53]) 02 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből) || 26 || 26 || 26 || 26 || 26 || 26 || 26 02 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 02 01 04 aa [54] || - a központban[55] || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 - a küldöttségeknél || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 02 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 10 01 05 02 (AC, END, INT közvetlen kutatásban) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || Nem releváns || Nem releváns || Nem releváns || Nem releváns || Nem releváns || Nem releváns || Nem releváns ÖSSZESEN || 89 || 89 || 89 || 89 || 86 || 82 || 82 XX az érintett szakpolitikai terület vagy
költségvetési cím. Az elvégzendő
feladatok leírása: A
humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló,
az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül
átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a
meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az
éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt
további juttatásokkal. A DG ENTR részleges kiszervezést tervez egy meglévő
végrehajtó ügynökséghez. Az összegek és beszámítások szükség esetén
kiigazításra kerülnek a kiszervezési folyamat eredményei alapján. Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || - az EGNOS és a Galileo hatékony és koherens kiépítését és üzemeltetését célzó európai GNSS programok végrehajtásának felügyelete; - a politikai döntéshozatali folyamatot támogató jogi és szabályozási elemzések készítése; - annak biztosítása, hogy a javasolt megoldások megfelelnek az alkalmazandó szabályoknak; - egészséges pénzügyi gazdálkodás szavatolása; - a hatékony költségellenőrzés biztosításához szükséges tevékenységek végzése; - a nemzetközi együttműködéssel összefüggő tevékenységek bonyolítása Külső alkalmazottak || A fenti feladatok támogatása
3.2.4.
A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való
összeegyeztethetőség
þ A 2011. június 29-i COM(2011)500 bizottsági
javaslattal összhangban a javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető
a 2014–2020-as többéves pénzügyi kerettel. ¨ A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi
keret vonatkozó fejezetének újraprogramozása. Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi
keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő
összegeket. –
¨ A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz
alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[56]. Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett
fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.
3.2.5.
Harmadik felek részvétele a finanszírozásban
–
¨ A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi
társfinanszírozást. –
þ A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást
irányozza elő: Jelenleg folynak bizonyos tárgyalások Svájccal
és Norvégiával, de még semmilyen hivatalos megállapodás nem jött létre, és
előreláthatólag a közeljövőben nem is fog létrejönni. Ennélfogva
ebben a stádiumban harmadik személyek semmilyen hozzájárulása nem vehető
figyelembe. Megjegyzendő, hogy ezek az országok nem fogják közvetlenül
társfinanszírozni a GNSS programokat (így nem lesz az Unió elkülönített
bevételeinek révén többlet-előirányzat), viszont külső hozzájárulást
fognak eszközölni. Előirányzatok millió EUR (három tizedesjegyig) || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || Összesen Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || || || || || || || || Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || || || || || || || ||
3.3.
A bevételekre gyakorolt becsült hatás
–
¨ A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételekre. A teljes konfiguráció elkészülte előtt a költségvetés
semmilyen bevételre nem számít, amennyiben a kezdetben kínált szolgáltatások
teljesítménye az infrastruktúrák teljes kiépítését megelőzően nem
lesz összhangban a lehetséges felhasználók elvárásaival. Addig is a költségekkel való gazdálkodás módját
elemezni kell azon (magán vagy állami) szerv meghatározásának céljából, amely a
bevételeket összegyűjti majd, továbbá a bevételek pontos típusának és a
lehetséges bevételek összegének meghatározása céljából. –
þ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre
gyakorolt hatása a következő: –
¨ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást –
þ a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást millió EUR (három tizedesjegyig) Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[57] 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || || p.m. || p.m. || p.m. || p.m. || p.m. || p.m. || p.m. Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz
tartozó költségvetési tétel(eke)t. Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás
kiszámításának módszerét. [1] HL L 196., 2008.7.24., 1. o. [2] COM(2011) 5 végleges. [3] COM(2011) 500 végleges A Bizottság közleménye az
Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a
Régiók Bizottságának. Az Európa 2020 stratégia költségvetése. [4] COM(2011) 398 végleges Javaslat: A Tanács rendelete
a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről [5] COM(2010) 308. [6] HL L 246., 2004.7.20., 30. o. [7] HL C […]., […], […]. o. [8] HL C […]., […], […]. o. [9] COM(2010) 614 végleges/2. [10] COM(2011) 152. [11] HL L 248., 2002.9.16., 1. o. [12] COM(2011) 398 végleges. [13] COM(2011) 500 végleges. [14] HL L 276., 2010.10.20., 1. o. [15] HL L 246., 2004.7.20., 30. o. [16] HL L 201., 2010.8.3., 30. o. [17] HL L 55., 2011.2.28., 13. o. [18] HL L 196., 2008.7.24., 1. o. [19] HL L 138., 2002.5.28., 1. o. [20] HL L 287., 2011.11.4., 1. o. [21] HL L 317., 2001.12.3., 1. o. [22] HL L 141., 2011.5.27., 17. o. [23] HL C 304., 2011.10.15., 7. o. [24] HL L 345., 2008.12.23., 75. o. . [25] HL L 8., 2001.1.12., 1. o. [26] HL L 281., 1995.11.23., 31. o. [27] HL L 292., 1996.11.15., 2. o. [28] HL L 196., 2008.7.24., 1. o. [29] Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity-Based
Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity-Based
Budgeting). [30] A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a)
vagy b) pontjában meghatározott projekt vagy fellépés. [31] Az EGNOS rendszer által lefedett európai térség az Európai
Polgári Repülési Konferencia 44 tagállama által alkotott övezet. [32] Az
EGNOS nyilvános szolgáltatását meghatározó dokumentum az alábbi webhelyen
érhető el:
http://ec.europa.eu/enterprise/policies/satnav/egnos/files/brochures-leaflets/egnos-os-sdd_en.pdf [33] Tanulmány a GPS jelvesztés hatásáról a brit kereskedelmi
és belső szolgáltatásokra (2001): http://www.ofcom.org.uk/static/archive/ra/topics/research/topics/other/gpsreport/gps-report.pdf
[34] A globális műholdas navigációs rendszer (GNSS)
létrehozásához nyújtott európai hozzájárulásról szóló, 1994. december 19-i
tanácsi állásfoglalás. [35] A Galileo és a GPS műholdas navigációs rendszerek
előmozdításáról, szolgáltatásáról és felhasználásáról, valamint a
kapcsolódó alkalmazásokról szóló, 2004. júniusi nemzetközi megállapodás. [36] COM(2011) 5 végleges. [37] COM(2011) 500 végleges. [38] A Galileo program négy szakaszból áll: meghatározási,
fejlesztési, kiépítési és üzemeltetési szakasz. A kiépítési szakasz 2019-ben ér
véget. A teljes értékű üzemeltetés folyamatban lesz, azaz 2020 után is
zajlik majd, és a szolgáltatási zavarok elkerülése érdekében a rendszer
üzemeltetése és a konfiguráció szintrehozása éveken keresztül tovább folyik
majd. [39] Az igazgatási módszerekre vonatkozó magyarázatok és a
költségvetési rendeletre történő hivatkozások az alábbi webhelyen
érhetők el: BudgWeb:
http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_fr.html [40] A költségvetési rendelet 185. cikkében meghatározottak
szerint. Az Európai GNSS Ügynökséget bevonják a GNSS programok irányításába. [41] Az európai nemzeti űrügynökségek. [42] ESA (Európai Űrügynökség). [43] Diff. = Differenciált előirányzatok/Nem diff. = Nem
differenciált előirányzatok. [44] EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás. Norvégiával
tárgyalások kezdődnek a 2014–2020-as költségvetésben való
részvételéről. [45] Tagjelölt országok és adott esetben a potenciális
nyugat-balkáni tagjelölt országok. [46] Jelenleg folynak a tárgyalások Svájccal a 2014–2020-as
költségvetésben való részvételéről. [47] Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint
uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási
kiadások (korábban: BA-tételek). [48] A humánerőforrásoknak az új irányítással, valamint a
rendszerek üzemeltetéséhez kapcsolódó, az Európai GNSS Ügynökségre háruló
feladatokkal közvetlenül összefüggő csökkentése részletesen bemutatásra
kerül az Ügynökségről szóló 912/2010/EU rendelet felülvizsgálata során. A
tervek szerint a jelenleg a Bizottság által biztosított műszaki
szakértelem átkerül az Ügynökséghez, amennyiben ez a jövőben rá háruló
feladatok elvégzése érdekében szükséges. [49] A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra
vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak kilométerben
megadva stb.). [50] Az 1.4.2. Konkrét célkitűzés(ek) c. részben leírtak
szerint. [51] Az 1.4.2. Konkrét célkitűzés(ek) c. részben leírtak
szerint. [52] Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint
uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási
kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás. [53] AC = szerződéses alkalmazott; INT = átmeneti
alkalmazott; JED = küldöttségi pályakezdő szakértő. AL = helyi
alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő. [54] Az operatív előirányzatoknál a külső
személyzetre részleges felső határérték vonatkozik (korábban: BA-tételek). [55] Elsősorban a strukturális alapok, az Európai
Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap
(EHA) esetében. [56] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját. [57] A hagyományos saját források (vámok, cukorilletékek)
tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek)
csökkentett bruttó összegeket kell megadni.