INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE

A 2008. július 25-én hatályba lépett 683/2008/EK rendelet meghatározza a Galileo és az EGNOS programok közirányításának és finanszírozásának keretét[1]. A rendelet a 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakra e programokra 3 405 millió eurót irányoz elő.

A 683/2008/EK rendelet 22. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a Bizottság 2011. január 18-án az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett jelentést[2] fogadott el az európai műholdas rádiónavigációs programok félidős felülvizsgálatáról. A jelentés részletesen áttekinti e programok végrehajtását a 2007-ben bekövetkezett irányítási reformjuk óta, költségbecsléseket tartalmaz, és bemutatja a jövőbeli, különösen a kockázatok terén jelentkező kihívásokat, továbbá javaslatokat vázol fel az említett kihívásoknak való megfelelés, nevezetesen a programok alapján létrehozott két rendszer üzemeltetési igényeinek figyelembevétele érdekében.

A 2011. január 18-i bizottsági jelentés átadását követő, 2011. március 31-én kelt következtetéseiben a Tanács többek között újfent megerősítette, hogy támogatja a 683/2008/EK rendeletben meghatározott európai műholdas rádiónavigációs programokat. A Tanács tudomásul vette a programok átfogó költségbecsléseit, valamint azt is, hogy a Bizottság a következő többéves pénzügyi keretre tekintettel az irányítási rendszer alakulását is tartalmazó javaslatot fog előterjeszteni. Ezzel kapcsolatban arra kérte a Bizottságot, hogy ésszerűsítse és optimalizálja a meglévő struktúrák kihasználását.

A Parlament 2011. június 8-án elfogadott állásfoglalásában szintén újbóli támogatásáról biztosította az európai műholdas rádiónavigációs programokat, és úgy ítélte meg, hogy ezeket elsősorban az Unió költségvetéséből kell finanszírozni. A Parlament hangsúlyozta a szigorú költséghatékonysági és kockázatenyhítési politikák megvalósításának jelentőségét. A Parlament felkérte a Bizottságot arra, hogy mielőbb állítson össze jogalkotási javaslatokat, és kiemelte különösen a rendszerek üzemeltetésére szolgáló hosszú távú keret kialakításának szükségességét.

A Bizottság 2011. június 29-i közleményében[3], amelyet egy ugyanezen a napon kelt tanácsi rendeletjavaslat[4] kísér, azt javasolta, hogy az európai műholdas rádiónavigációs programok finanszírozására a 2014–2020-as időszakra szóló következő többéves pénzügyi keretben [7 000] millió eurót különítsenek el. A Bizottság ebben a közleményben ugyanakkor jelzi, hogy fenn kell tartani a költséghatékonyságot lehetővé tevő erőfeszítéseket, és hosszabb távon új irányítási módokat kell számításba venni. Megjegyzendő, hogy a [7 000] millió euró, amely 2011-es állandó áron értendő, a fent említett tanácsi rendelet[javaslat 14.] cikke értelmében nem túlléphető felső összeghatárt jelent, és folyó áron [7 897] millió eurónak felel meg.

Fontos kiemelni, hogy a költségtúllépéshez és időbeli csúszáshoz vezető kockázatok az ilyen összetett programok velejárói. Ez hatékony kockázatkezelési rendszer létrehozását követeli meg, és kényes döntések meghozatalát teheti szükségessé. Az Európai Űrügynökség által irányított fejlesztési szakasz többletköltségei például összesen mintegy 500 millió eurót tesznek ki. A tagállamok kérésére, a program folyamatosságának biztosítása érdekében a Bizottság hajlandó volt magára vállalni ezt az összeget. A rendszer „keringési pályán való tesztelése” ugyanis a Galileo program sarokköve, márpedig a finanszírozás hiánya veszélyeztette volna ennek folytatását, a szaktudás és a már részben megépített berendezések elvesztek volna.

A javaslat tárgyát képező rendelet a Parlament és a Tanács kérésére adott válasz, míg a 2011. június 29-i bizottsági közleményben foglaltakat is figyelembe veszi. Azáltal, hogy rendelkezik a programok finanszírozásáról és irányítási rendszeréről, a rendeletjavaslat a következő többéves pénzügyi keret által lefedett időszakban az európai műholdas rádiónavigációs programok alapdokumentumát képezi. A 683/2008/EK rendeleten elvégzendő számottevő módosításokra figyelemmel nyilvánvalóvá vált, hogy a rendelet módosítása helyett az említett rendeletnek egy új rendelettel való felváltására kell javaslatot készíteni.

Meg kell említeni, hogy a Galileo és az EGNOS programok az Unió kiemelt projektjei. E technológia előmozdítása, amely a válságból történő kilábalás erőteljes motorja, tökéletesen illeszkedik az Európa 2020 stratégia, valamint a fenntartható fejlődést szolgáló szakpolitikák keretébe. A nagyteljesítményű műholdas rádiónavigációs szolgáltatások újabb generációi az utóbbi években az évi 30 %-kal növekvő, virágzó piacoknak köszönhető jelentős mértékű munkahelyteremtés okán valamennyi tevékenységi terület számára számottevő kilátásokkal kecsegtetnek. A Bizottság – ezzel összefüggésben – arra törekszik, hogy a rendszerek által nyújtott szolgáltatások kihasználásának optimalizálása és a társadalmi-gazdasági megtérülés maximalizálása érdekében kialakítsa az alkalmazások ökoszisztémáját. Ennek érdekében megvalósítja a 2010. június 14-i, a GNSS alkalmazásairól szóló cselekvési tervében[5] felsorolt 24 intézkedést. Az említett terv kutatási-fejlesztési projektek finanszírozásáról, a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javításáról, valamint a Galileo és az EGNOS program előmozdítását szolgáló különféle fellépésekről rendelkezik a növekedés, az innováció és a foglalkoztatás szempontjából elsőbbséget élvező ágazatokban.

Azt is hangsúlyozni kell, hogy az európai műholdas rádiónavigációs programok nem csak az űrprogramban leginkább érintett tagállamokat érdeklik: az Unió valamennyi tagállamát közvetlenül érintik. A megvalósított infrastruktúrák által kínált különféle szolgáltatások az Unió teljes lakosságát hivatottak szolgálni. Ezenkívül a kis- és közepes vállalkozások Európában mindenhol fontos szerepet játszanak a programokban, mivel az Unió egyik célkitűzése, hogy ösztönözze valamennyi vállalkozás lehető legszélesebb körű és legnyitottabb részvételét a közbeszerzésekben.

A Bizottságnak ezért az Európa 2020 stratégia „Iparpolitika a globalizáció korában” elnevezésű kiemelt kezdeményezésének keretében ki kell dolgoznia „a fő globális kihívások kezelését, valamint a Galileo megvalósítását segítő eszközöket rendelkezésre bocsátó, hatékony űrpolitikát”.

2. AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK

A javaslathoz, mely az érdekelt felekkel és a polgárokkal történt számos elmélyült konzultációt követően készült el, hatástanulmány kapcsolódik.

Az érdekelt feleket a programokkal kapcsolatos különböző technikai, jogi és operatív vetületekről kérdezték meg, például a szolgáltatásnyújtásról, az infrastruktúra és üzemeltetésének költségeiről, a kockázatelemzésekről, továbbá a lehetséges irányítási rendszerekről. A felhasználók részvételével tematikus műhelyek és konferenciák megrendezésére, az Európai Űrügynökség, a GNSS Ügynökség, valamint a tagállamok szakértőinek részvételével pedig célzott munkacsoportok kialakítására került sor. Megbeszéléseket is tartottak az űrágazat szakértőivel és az ipar képviselőivel.

A közvéleményt a 2007-es és a 2009-es Eurobarométer felmérések keretében, valamint az európai űrpolitikával összefüggő hatástanulmány összeállítása céljából is bevonták.

Mindezekből az eszmecserékből kitűnt, hogy:

· a polgárok támogatják egy önálló műholdas rádiónavigációs rendszer kifejlesztését, és felismerik, hogy a modern társadalmak egyre jobban függenek a műholdas rádiónavigációs szolgáltatásoktól;

· a programok hatékony irányításának biztosítása érdekében hosszú távon stabil irányítás kialakítására lenne szükség;

· a Galileo program keretében megvalósuló rendszer által nyújtott „életbiztonsági szolgáltatást” (Safety-of-LIFE Service vagy SoL) a felhasználói elvárások alakulásának megfelelően újra kell definiálni;

· végezetül a polgári repülést képviselő érdekelt felek hangsúlyozzák, hogy hosszú távú kötelezettséget kell vállalni az EGNOS szolgáltatásainak nyújtására. Ez az EGNOS piacokra való valódi betörésének az előfeltétele.

A legutóbbi fejleményekre és a megoldandó kihívásokra figyelemmel a hatástanulmány a programok megvalósításának továbbvitelére koncentrált, és két fő problémára összpontosított: az egyik a jövőbeli szolgáltatások körének meghatározása, tekintettel arra, hogy a 2008–2013-as időszakra előirányzott költségvetés nem elegendő a Galileo program alapján létrejövő infrastruktúra befejezésére és az EGNOS működtetésének biztosítására; a másik pedig az üzemeltetés-irányítási rendszer meghatározása, valamint a szükséges finanszírozás.

Az első ponttal kapcsolatban, a Galileo program keretében megvalósuló rendszer esetében a különböző számba jöhető lehetőségek értékelése azt mutatta, hogy a legjobb megoldás az eredetileg meghatározott szolgáltatások megtartása a SoL szolgáltatás kivételével. Ez a megoldás kisebb földi infrastruktúrát igényel, és költségcsökkenést von maga után.

Az EGNOS esetében a rendszer már működik, és már számos felhasználó élvezi az általa nyújtott előnyöket. Ráadásul, amikor a SoL szolgáltatást működőképesnek nyilvánították, a Bizottság kötelezte magát arra, hogy szavatolja ennek a szolgáltatásnak a folyamatosságát a felhasználók számára, akik következésképpen jelentős beruházásokba fogtak. Ezzel összefüggésben nem elképzelhető el tehát az a megoldás, hogy az EGNOS program véget érjen.

A második ponttal kapcsolatban a hatástanulmány következtetése kimondja: minthogy a programok finanszírozását a továbbiakban egyedül az Unió biztosítja, mindenkor az Uniót képviselő Bizottságnak kell felelősséget vállalnia a programokért, miként ezt a Bizottság a fent említett, 2011. június 29-i közleményében is javasolja. Az üzemeltetés-irányítást viszont egy szabályozó testületre kellene bízni. Ez lehetővé tenné egyrészt a rendszerek üzemeltetésétől várt társadalmi-gazdasági kihatások maximalizálását és az Unió egyéb szakpolitikáival való jobb koherencia szavatolását, másrészt a különböző érdekelt felek pénzügyi és politikai felelősségének kellő körülhatárolását. Ebből a szempontból és figyelemmel a Tanács fent említett, 2011. március 31-i következtetéseire, a legkézenfekvőbb megoldásnak az Európai GNSS Ügynökség tűnik, amelyet a 2010. szeptember 22-i 912/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hozott létre a programok lebonyolításával összefüggő feladatok ellátására, és amely már megalakult, és tevékenykedik a műholdas rádiónavigáció területén. Ugyanakkor szükség lenne az ügynökség feladatainak és forrásainak az átalakítására.

3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A 683/2008/EK rendelet, valamint az európai műholdas rádiónavigációs programokra vonatkozó, az uniós joganyagba tartozó egyéb jogi aktusok mintájára a bizottsági javaslat jogi értelemben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 172. cikkén, az Európai Közösséget létrehozó szerződés korábbi 156. cikkén alapul. A javaslat a jogi aktus típusaként az európai parlamenti és tanácsi rendeletet választja, figyelemmel arra, hogy a 683/2008/EK rendelethez hasonlóan, melyet felváltani hivatott, a szöveg általános hatályú, és valamennyi tagállamban érdemben közvetlenül alkalmazandó.

A javaslat legfőbb intézkedéseit a programok és rendszerek, az ezekre előirányzott költségvetési források, továbbá az irányításukra kialakítandó rendszer meghatározása alkotja; a javaslat az uniós joganyag ésszerűsítése céljából az európai műholdas rádiónavigációs programokra vonatkozó egyéb jogalkotási szövegek módosításáról vagy törléséről is rendelkezik.

A javaslat tiszteletben tartja a szubszidiaritás és az arányosság elvét. A javaslat célja, nevezetesen a műholdas rádiónavigációs rendszerek létrehozása és üzemeltetése, meghaladja bármely egyedül fellépő tagállam pénzügyi és technikai képességeit, ezért kielégítő módon csak uniós szinten valósítható meg. A javaslat nem lépi túl az említett cél elérése érdekében szükséges mértéket, amennyiben egyrészt az előirányzott költségvetési ráfordítás megfelel az alapos elemzésekben becsült költségeknek, másrészt pedig a választott irányítási rendszer tűnik a legmegfelelőbbnek.

4. KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

A fenti 2. pontnak megfelelően az Unió a továbbiakban egyedül biztosítja a Galileo és az EGNOS programok finanszírozását. A fenti 1. pontban említett tanácsi rendelet[javaslat 14.] cikke értelmében a 2014–2020 közötti időszakban a programokhoz történő uniós hozzájárulás nem haladja meg a [7 897] millió eurót folyó áron. A hozzájárulás három fő tevékenységre terjed ki: a Galileo program kiépítési szakaszának befejezésére, ugyanezen program üzemeltetésére, továbbá az EGNOS rendszer üzemeltetésére. Ez utóbbiba beletartozik a rendszer által nyújtott szolgáltatások folyamatos tökéletesítése is a felhasználók változó igényeinek való megfelelés céljából.

A programok költségbecslése alapos elemzések eredménye. A költségbecslés szakértőkkel – a tagállamok, az Európai Űrügynökség, valamint az Európai GNSS Ügynökség szakértőivel – folytatott megbeszélésekre is támaszkodik. Különféle érdekelt felekkel, például az űrszektorban működő ágazatok képviselőivel is konzultációra került sor.

A programok folyamatosságának biztosítása szempontjából lényegbevágó a megszerzett szakértelem megőrzése a Bizottságon belül. A Bizottság ezért a jelenleg alkalmazásban lévő ideiglenes alkalmazottakat a programok különböző szakaszainak függvényében meghatározásra kerülő ideig foglalkoztatja tovább, valamint munkaerőt fog áthelyezni az Európai GNSS Ügynökség állományába.

5. OPCIONÁLIS ELEMEK

Fontos hangsúlyozni, hogy e rendelet különösen a programok irányítási rendszeréről és a programok finanszírozásáról rendelkezik a 2014–2020 közötti időszak viszonylatában. Az említett irányítási rendszerben a rendszerek üzemeltetésével összefüggő lényeges feladatokat kaphat az Európai GNSS Ügynökség, amely az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének értelmében az Unió egyik ügynöksége. A Bizottság e célból egy vagy több hatáskör-átruházási megállapodást köthet az ügynökséggel.

A Bizottság szerint az ügynökségre bízott pénzeszközökkel való gazdálkodás általános feltételeit, többek között a nyomonkövetési és költségellenőrzési intézkedéseket tartalmazó hatáskör-átruházási megállapodások alkalmazása a legmegfelelőbb megoldás arra, hogy a Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács teljes körűen gyakorolhassák ellenőrzési jogkörüket.

Annak érdekében, hogy az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak teljes rálátása lehessen arra, hogy az Európai GNSS Ügynökség milyen feltételek között – nevezetesen milyen források segítségével – hajtja végre az új irányítási rendszer keretében rábízott feladatokat, a Bizottság 2012 folyamán javaslatot tesz a 912/2010/EU rendelet és a kapcsolódó pénzügyi kimutatás módosítására. Megjegyzendő, hogy a programokra előirányzott költségvetési keret, azaz a folyó áron kalkulált [7 897] millió euró már figyelembe veszi a rendszerek működtetésével összefüggő költségeket, így a rendszerek üzemeltetésének irányítására hivatott szervek működési költségeit is. Így az ügynökségre bízott új feladatok végrehajtása semmi esetre sem von maga után költségvetési többletkiadást.

A Bizottság többek között értékelni fogja, hogy a 912/2010/EU rendelet a rendszerek biztonsági akkreditációja vonatkozásában összhangban áll-e az új irányítási rendszerrel.

Az Európai Unió biztonságát befolyásoló európai műholdas rádiónavigációs rendszer üzemeltetésének egyes vonatkozásairól szóló, 2004. július 12-i 2004/552/KKBP tanácsi együttes fellépést[6] szintén naprakésszé kell tenni.

Az uniós költségvetési kiadások terén a Bizottság által javasolt új megközelítés egyik kulcsszava a szabályok egyszerűsítése. A szöveg jelenlegi formájában konkrétan a következő pontok vonatkozásában vezet be egyszerűsítési intézkedéseket:

– a mutatóknak a 2020-as stratégia célkitűzéseihez való igazítása,

– a rendszerek üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységeknek, nevezetesen a szerződések kezelésének az átruházása az Európai GNSS Ügynökségre.

2011/0392 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az európai műholdas rádiónavigációs rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 172. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[7],

tekintettel a Régiók Bizottsága véleményére[8],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) Az európai műholdas rádiónavigációs politika célja, hogy az Unió két műholdas rádiónavigációs rendszerrel: a Galileo program keretében megvalósított rendszerrel és az EGNOS rendszerrel (a továbbiakban: rendszerek) rendelkezzen. E rendszerek egyrészt a Galileo, másrészt az EGNOS program keretében (a továbbiakban: programok) valósulnak meg. Mindkét infrastruktúra műholdakat és egy földiállomás-hálózatot foglal magában.

(2) A Galileo program célja, hogy létrehozza és üzemeltesse az első olyan globális műholdas rádiónavigációs és helymeghatározó infrastruktúrát, amelyet kifejezetten polgári célokra terveztek. A Galileo program alapján kialakított rendszer teljes mértékben független a már kialakított vagy potenciálisan kialakítandó rendszerektől.

(3) Az EGNOS program célja a meglévő globális műholdas rádiónavigációs rendszerekből (Global Navigation Satellite Systems, a továbbiakban: GNSS) érkező jelek minőségének javítása.

(4) Az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága folyamatosan feltétlen támogatást biztosított a programokhoz.

(5) Mivel a programok a fejlesztés előrehaladott szakaszában vannak, és üzemelő rendszereket hoznak létre, fontos olyan különös jogalapra helyezni őket, mely képes megfelelni az igényeiknek, nevezetesen az irányítás terén, valamint a helyes pénzügyi gazdálkodás követelményének.

(6) Az európai műholdas rádiónavigációs programok alapján létrehozott rendszerek transzeurópai hálózatokként megalkotott infrastruktúrák, amelyek használata jóval túlterjed a tagállamok nemzeti határain. Ezen túlmenően, az említett rendszereken keresztül kínált szolgáltatások a közlekedési, a távközlési és az energetikai infrastruktúrák területén különösképpen hozzájárulnak a transzeurópai hálózatok fejlődéséhez.

(7) A Galileo és az EGNOS program olyan iparpolitikai eszközök, melyek az Európa 2020 stratégiába illeszkednek, miként ez kitűnik az „Integrált iparpolitika a globalizáció korában – A versenyképesség és fenntarthatóság középpontba állítása” című, 2010. november 17-i bizottsági közleményből[9]. A Bizottság által 2011. április 4-én elfogadott, „Az Európai Uniónak a polgárok szolgálatában álló űrstratégiája felé” című közleményben[10] is szerepelnek. A programok számos előnnyel járnak az Unió gazdasága és polgárai számára, melyek összesített értékét a 2014–2034 közötti időszakban mintegy 130 milliárd euróra becsülik.

(8) Tekintettel a műholdas rádiónavigáció számtalan tevékenységi területen történő egyre elterjedtebb használatára, a szolgáltatásnyújtás megszakadása jelentékeny károkat okozhatna a modern társadalmakban. A műholdas rádiónavigációs rendszerek ezenfelül stratégiai vetületüknél fogva sebezhető infrastruktúrákat alkotnak, melyek rosszhiszemű felhasználásra is alkalmasak. Az előbb említett tényezők veszélyeztethetik az Unió és tagállamainak biztonságát. A Galileo és EGNOS programok alapján megalkotott infrastruktúrák tervezése, létrehozása és üzemeltetése során tehát a biztonsági követelményeket figyelembe kell venni.

(9) A Galileo program áll: egy már lezárult meghatározási szakaszból; egy fejlesztési és tesztelési szakaszból, melynek a tervek szerint 2013-ban kell befejeződnie; egy kiépítési szakaszból, mely 2008-ban kezdődött, és amelynek 2020-ban kell lezárulnia, valamint egy üzemeltetési szakaszból, melynek 2014–15-ben kell fokozatosan elindulnia annak érdekében, hogy a rendszer 2020-ra teljes üzemmódban működjön.

(10) Az EGNOS program már üzemeltetési szakaszba lépett azóta, hogy nyílt szolgáltatását és úgynevezett „Safety of Life” szolgáltatását 2009 októberében, illetve 2011 márciusában működőképesnek nyilvánították.

(11) A nyújtott szolgáltatások kihasználásának optimalizálása érdekében a Galileo és az EGNOS program alapján megvalósított rendszereknek, hálózatoknak és szolgáltatásoknak egymás között, valamint lehetőség szerint más műholdas rádiónavigációs rendszerekkel és hagyományos műholdas rádiónavigációs eszközökkel kompatibilisnek és interoperábilisnek kell lenniük.

(12) Mivel a programok teljes finanszírozását főszabályként az Unió biztosítja, rendelkezni kell arról, hogy a programok keretében létrehozott vagy kifejlesztett valamennyi tárgyi eszköz vagy immateriális javak tulajdonjoga az Uniót illesse. A tulajdonjogi alapjogok teljes tiszteletben tartása érdekében, és különösen az infrastruktúrák lényeges részei és biztonsága vonatkozásában a jelenlegi tulajdonosokkal meg kell állapodni. Annak érdekében, hogy a piacok könnyen elfogadják a műholdas rádiónavigációs rendszereket, biztosítani kell, hogy harmadik személyek főként gazdasági-társadalmi téren optimális módon élhessenek különösen a programok keretében létrejövő és az Unió tulajdonát képező szellemi tulajdonjogokkal.

(13) A Galileo program kiépítési és üzemeltetési szakaszát, valamint az EGNOS program üzemeltetési szakaszát főszabályként teljes mértékben az Uniónak kell finanszíroznia. Azonban az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletnek[11] megfelelően a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megfelelő megállapodások alapján további pénzügyi forrásokat vagy természetbeni hozzájárulást bocsássanak a programok rendelkezésére a programok olyan többletelemeinek a finanszírozásához, melyeket ők kérnek: ilyen lehet például a rendszerek felépítése, vagy ilyenek lehetnek a biztonsággal összefüggő egyes többletigények. Harmadik országoknak és a nemzetközi szervezeteknek is meg kell adni a lehetőséget a programokhoz történő hozzájárulásra.

(14) A programok továbbfolytatásának szavatolása érdekében megfelelő pénzügyi keretet kell kialakítani azért, hogy az Unió továbbra is finanszírozhassa a programokat. Azt is meg kell jelölni, hogy a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban mekkora összeg szükséges a Galileo kiépítési szakasza befejezésének, valamint a rendszerek üzemeltetésének a finanszírozásához.

(15) Az Európai Parlament és a Tanács a Bizottság 2011. június 29-i javaslata alapján [úgy döntött], hogy folyó áron legfeljebb [7 897] millió eurót különít el a programokkal kapcsolatos tevékenységeknek a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban történő finanszírozására. Helyénvaló megjegyezni, hogy ezek a tevékenységek a rendszerek és működésük védelmére is kiterjednek, a műholdak fellövése során is. Ezen a jogcímen a szolgáltatások – többek között a világűr-megfigyelési rendszerek (mint például a „Space Situational Awareness”, SSA rendszer) által nyújtott szolgáltatások – igénybevételével járó költségekhez való hozzájárulást a programokra előirányzott költségvetésből lehetne finanszírozni, amennyiben – az előzőekben említett és a 2014–2020 közötti időszakra szóló pénzügyi keret megállapításáról szóló XYZ tanácsi rendelet [x]. cikkében megállapított összeget betartva – a szigorú költséggazdálkodás eredményeként erre fedezet áll rendelkezésre. E rendelet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési kérdésekben folytatott együttműködésről és a helyes pénzügyi gazdálkodásról szóló, 201x.yy.xx-i intézményközi megállapodás [17.] pontja, valamint a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, [2011. június 29-i tanácsi rendeletjavaslat[12]] 14. cikke értelmében a programok folytatásához kiemelt referenciának tekintett pénzügyi keretösszeget állapít meg.

(16) Meg kell nevezni azokat a tevékenységeket, amelyekre a programokra a 2014–2020 közötti időszakra e rendelet alapján elkülönített uniós költségvetési előirányzatok odaítélésre kerülnek. Az előirányzatokat elsősorban a Galileo program kiépítési szakaszával összefüggő tevékenységekre kell odaítélni, ideértve a kiépítési szakasz lebonyolításával és nyomon követésével kapcsolatos intézkedéseket is, továbbá a Galileo program és az EGNOS rendszer keretében megvalósuló rendszer üzemeltetésével összefüggő intézkedéseket, ideértve az üzemeltetési szakaszt megelőző vagy előkészítő intézkedéseket is. Az előirányzatokat a programok lebonyolításához és céljainak megvalósításához szükséges egyes egyéb tevékenységek finanszírozásához is meg kell adni.

(17) Fontos jelezni, hogy a rendszereknek a 2014–2020 közötti időszakra becsült beruházási és üzemeltetési költségei nem számolnak azon előre nem látható pénzügyi kötelezettségekkel, melyek az Unióra hárulhatnak, nevezetesen a rendszerek köztulajdoni jellegéből adódó nem szerződéses felelősségi viszonyokkal és különösen a vis maior vagy katasztrófa miatt bekövetkező rendszerzavarokkal összefüggő kötelezettségekkel. E kötelezettségek a Bizottság részéről külön elemzés tárgyát képezik.

(18) Azt is jelezni kell, hogy az e rendelet által előirányzott költségvetési források nem nyújtanak fedezetet a Horizont 2020 Kutatási és Innovációs Keretprogramra elkülönített pénzeszközök által finanszírozott, például a rendszerek másodlagos alkalmazásainak fejlesztésével összefüggő munkákra. E munkák a programok keretében nyújtott szolgáltatások kihasználásának optimalizálását, az Unió által eszközölt beruházásoknak a társadalmi és gazdasági előnyök terén való megfelelő megtérülését, továbbá az uniós vállalkozásoknak a műholdas rádiónavigációs technológia tekintetében meglévő tudásának gyarapítását teszik lehetővé.

(19) A rendszerek által generált bevételeknek egyébként az Uniót kell illetniük; ez biztosítaná az Unió által előzetesen végrehajtott beruházások kompenzálását. Ezenfelül a magánvállalkozásokkal kötött szerződésekben bevételmegosztási mechanizmust lehet kikötni.

(20) A programok lebonyolítását az elmúlt években sújtó költségtúllépések és időbeli csúszások elkerülése érdekében fokozni kell az esetlegesen többletköltségekhez vezető kockázatok kézbentartását lehetővé tevő erőfeszítéseket, miként ezt a Tanács és a Parlament 2011. március 31-i következtetéseiben, illetve 2011. június 8-i állásfoglalásaiban kérte, és miként ez az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz, valamint a Régiók Bizottságához intézett, „Költségvetés az Európa 2020 stratégiához” című, 2011. június 29-i bizottsági közleményből is kitűnik [13].

(21) A Galileo és EGNOS programok felelősségteljes irányítása egyrészt a Bizottság, az Európai GNSS Ügynökség és az Európai Űrügynökség közötti szigorú feladatmegosztással, másrészt az irányításnak a rendszerek üzemeltetési igényeihez való fokozatos igazításával jár.

(22) Mivel a Bizottság képviseli az Uniót, amely főszabály szerint egyedül biztosítja a programok finanszírozását, és amely a rendszerek tulajdonosa, a Bizottságnak kell felelnie a programok lebonyolításáért, melyek politikai felügyeletét is el kell látnia. A Bizottságnak így kezelnie kell az e rendelet értelmében a programokra elkülönített pénzeszközöket, és ügyelnie kell a programok valamennyi tevékenységének megvalósítására, továbbá az Európai GNSS Ügynökség és az Európai Űrügynökség közötti világos feladatmegosztásra. Evégett az említett általános felelősségekkel összefüggő feladatokon, valamint az e rendelet értelmében a Bizottságra háruló egyéb feladatokon kívül a Bizottság részére egyes különleges, nem kimerítő módon felsorolt feladatokat is ki kell jelölni. A különböző érdekelt felek forrásainak és szakértelmének legjobb kihasználása érdekében a Bizottság számára lehetőséget kell nyújtani arra, hogy bizonyos feladatokat hatáskör-átruházási megállapodások útján, az 1605/2002/EK, Euratom rendelettel és különösen ez utóbbi rendelet 54. cikkével összhangban átruházhasson.

(23) Az Európai GNSS Ügynökséget az Európai GNSS Ügynökség létrehozásáról szóló 912/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az európai műholdas rádiónavigációs programokat üzemeltető struktúrák létrehozásáról szóló 1321/2004/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2010. szeptember 22-i európai parlamenti és tanácsi rendelet[14] hozta létre a Galileo és EGNOS programok céljainak megvalósítása, valamint a programok lebonyolításával összefüggő egyes feladatok végrehajtása céljából. Az Európai GNSS Ügynökség az Unió egyik ügynöksége, amelyre az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében meghatározott szervként az uniós ügynökségekre alkalmazandó kötelezettségek vonatkoznak. Az Ügynökségre a programok biztonságával, a felelős PRS-hatóságként történő esetleges kijelölésével, valamint a rendszerek kereskedelmi hasznosításához való hozzájárulásával összefüggő egyes feladatokat kell osztani. Ezenfelül az Ügynökségnek olyan feladatokat is el kell látnia, melyeket a Bizottság a programokkal kapcsolatos különböző más különleges feladatokra vonatkozó, egy vagy több hatáskör-átruházási megállapodás útján bízhat rá: ide tartozik a rendszerek üzemeltetési szakaszával összefüggő feladatok elősegítése, valamint az alkalmazásoknak és a szolgáltatásoknak a műholdas rádiónavigációs piacon történő népszerűsítése. Annak érdekében, hogy az Uniót képviselő Bizottság teljes körűen gyakorolhassa ellenőrzési jogkörét, a hatáskör-átruházási megállapodásoknak tartalmazniuk kell az Európai GNSS Ügynökségre bízott pénzeszközökkel való gazdálkodás általános feltételeit.

(24) Az Uniónak az Európai Űrügynökséggel a technikai és a programozási vetületekre kiterjedő többéves hatáskör-átruházási megállapodást kell kötnie. Annak érdekében, hogy az Uniót képviselő Bizottság teljes körűen gyakorolhassa ellenőrzési jogkörét, a hatáskör-átruházási megállapodásnak tartalmaznia kell az Európai Űrügynökségre bízott pénzeszközökkel való gazdálkodás általános feltételeit. Minthogy kizárólag az Unió által finanszírozott tevékenységekről van szó, e feltételeknek ahhoz hasonló szintű ellenőrzést kell szavatolniuk, mint amely akkor lenne előírás, ha az Európai Űrügynökség az Unió egyik ügynöksége volna.

(25) A programok lebonyolításának felelőssége egyebek között a programok, a rendszerek és ezek üzemeltetése biztonságával kapcsolatos felelősséget foglalja magában. Az Európai Unió biztonságát befolyásoló európai műholdas rádiónavigációs rendszer üzemeltetésének egyes vonatkozásairól szóló, 2004. július 12-i 2004/552/KKBP együttes fellépés[15] alkalmazásának esetét kivéve – mely fellépést szükség esetén hozzá lehet igazítani a programok alakulásához, azok irányításához, valamint a Lisszaboni szerződéshez – a biztonsági felelősség a Bizottságot terheli, még akkor is, ha egyes biztonsági feladatok az Európai GNSS Ügynökségre hárulnak. A Bizottságra hárul különösen a biztonsággal megbízott különböző szervek közötti megfelelő összehangolás biztosítására alkalmas mechanizmusok felállítása.

(26) Tekintettel az Európai Külügyi Szolgálatnál rendelkezésre álló különleges szakértelemre, valamint a Szolgálat rendszeres kapcsolattartására harmadik országok hivatalaival és a nemzetközi szervezetekkel, az Európai Külügyi Szolgálat tűnik olyan szervnek, mint amely az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének a megállapításáról szóló, 2010. július 26-i 2010/427/EU tanácsi határozattal[16] és különösen annak 2. cikke (2) bekezdésével összhangban a külkapcsolatok terén képes segítséget nyújtani a Bizottságnak a rendszerek és programok biztonságával összefüggő egyes feladatok ellátásában.

(27) A programokra előirányzott pénzeszközök elkülönítése érdekében, melyek olyan felső összeghatárt jelentenek, amelyet a Bizottság nem léphet túl, lényeges, hogy hatékony közbeszerzési eljárások alkalmazására kerüljön sor, és főként hogy a szerződési feltételek a források legjobb felhasználását, kielégítő szolgáltatásokat, a programok harmonikus továbbvitelét, a kockázatok megfelelő kezelését, továbbá a javasolt ütemterv betartását szavatoló módon legyenek meghatározva. Az ajánlatkérőnek törekednie kell ezen követelmények betartására.

(28) Tekintettel arra, hogy a programokat főszabályként az Unió finanszírozza, a programok alapján kötött közbeszerzési szerződéseknek tiszteletben kell tartaniuk az uniós közbeszerzési szabályokat, s mindenekelőtt a források legjobb felhasználását, a költségek kézben tartását, a kockázatok enyhítését, továbbá a hatékonyság fokozását és az egyetlen beszállítótól való függőség csökkentését kell célozniuk. A teljes beszállítói láncban biztosítani kell a nyílt és egyenlő versenyt, amely minden szinten kiegyensúlyozott részvételi lehetőségeket kínál a különböző tevékenységi ágaknak, ideértve különösen az új belépőket, valamint a kis- és középvállalkozásokat (a továbbiakban: kkv-k) is. El kell kerülni az erőfölénnyel való visszaélés esetleges eseteit, valamint az egyetlen beszállítótól való tartós függést. A programmal összefüggő kockázatok enyhítése, a kizárólagos beszerzési forrástól való függés elkerülése, továbbá a program, a költségek és az ütemterv jobb teljes körű ellenőrzésének szavatolása érdekében szükség szerint többféle beszerzési forráshoz kell folyamodni. Az uniós vállalatok számára lehetőséget kell nyújtani arra, hogy egyes anyagok és szolgáltatások esetében Unión kívüli forrásokat vegyenek igénybe akkor, ha ez minőségi és költségviszonylatban bizonyítottan lényeges előnyökkel jár, szem előtt tartva mindazonáltal a programok stratégiai jellegét, valamint a biztonságra és a kivitel ellenőrzésére vonatkozó uniós előírásokat. Hasznosítani kell a szakmai beruházásokat, tapasztalatokat és szakértelmet, ideértve a programok meghatározási, fejlesztési és tesztelési szakaszában szerzett tapasztalatokat és szakértelmet is, ám ezzel egyidejűleg ügyelni kell arra, hogy a versenytárgyalásra vonatkozó szabályok se sérüljenek.

(29) A műholdas navigáció újszerű, összetett, állandóan fejlődő technológia. Ebből a programok keretében kötött közbeszerzési szerződések tekintetében bizonytalanságok és kockázatok adódnak, annál is inkább, mivel e közbeszerzések tartós berendezésekre vagy szolgáltatásokra vonatkozhatnak. E jellemzők a közbeszerzések terén az 1605/2002/EK, Euratom rendeletben foglalt rendelkezéseken kívül különleges intézkedések előirányozását követelik meg. Így például, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy – amennyiben egy vagy több vállalkozás az ajánlatkérést megelőzően az adott ajánlatkéréshez kapcsolódó tevékenységekről kiemelt információkkal rendelkezik – az ajánlatkérő helyreállíthassa az egyenlő versenyfeltételeket. Az ajánlatkérő számára azt is lehetővé kell tenni, hogy feltételhez kötött sávos szerződés formájában kössön közbeszerzési szerződést, bizonyos feltételekkel a szerződés teljesítésére vonatkozó kiegészítő záradékot fűzzön a szerződéshez, vagy minimális mértékű alvállalkozói kör kötelező igénybevételét írja elő. Végül, a programokra jellemző technológiai bizonytalanságok miatt a közbeszerzési árakat nem mindig lehet pontosan körülhatárolni; ilyen esetben kívánatosnak bizonyulhat olyan, különleges formájú szerződések megkötése, melyekben egyfelől nincs kikötve rögzített és végleges ár, másfelől viszont az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szavatoló záradékokat tartalmaznak.

(30) Meg kell erősíteni, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban a tagállamoknak tartózkodniuk kell az olyan intézkedések meghozatalától, melyek a szellemi tulajdonjogok terén és az infrastruktúrák működési folyamatossága tekintetében árthatnak a programok rendes lebonyolításának. Azt is le kell szögezni, hogy az érintett tagállamoknak minden kellő intézkedést meg kell tenniük annak érdekében, hogy a rendszerek földi állomásait kritikus európai infrastruktúrákként jelöljék meg.

(31) Tekintettel a rendszerek globális rendeltetésére, lényeges, hogy az Unió a programok keretében, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkével összhangban harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel megállapodásokat köthessen a programok megfelelő lebonyolítása, az uniós polgároknak nyújtott szolgáltatások optimalizálása, továbbá a harmadik országok és nemzetközi szervezetek igényeinek kielégítése céljából. Adott esetben célszerűnek bizonyulhat a meglévő megállapodásokat is a programok alakulásához igazítani. E megállapodások előkészítése és végrehajtása során a Bizottság igénybe veheti az Európai Külügyi Szolgálat, az Európai Űrügynökség és az Európai GNSS Ügynökség segítségét az e rendelet értelmében rájuk háruló feladatok határain belül.

(32) Meg kell erősíteni, hogy a Bizottság egyes nem szabályozási jellegű feladatainak ellátásához adott esetben és a szükséges mértékig igénybe veheti egyes külső felek technikai segítségnyújtását. A programok közszféra általi irányításába bevont egyéb szervek az e rendelet alkalmazásában rájuk bízott feladatok ellátásához szintén részesülhetnek ugyanilyen technikai segítségnyújtásban.

(33) A programok keretében biztosítani kell a személyes jellegű adatok és a magánélet védelmét.

(34) A teljes kiadási ciklus alatt az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel, mégpedig a szabálytalanságok megelőzésével és felderítésével, vizsgálatok indításával, az elveszett, jogosulatlanul folyósított vagy rosszul felhasznált pénzeszközök visszaszerzésével, valamint adott esetben szankciók alkalmazásával kell védeni.

(35) A programok végrehajtásáról rendszeresen tájékoztatni kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Ezenkívül a Galileo intézményközi panelről szóló, 2008. július 9-i együttes nyilatkozatnak megfelelően az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság a Galileo intézményközi panelen belül tanácskozni fog.

(36) A programcélkitűzések teljesítése céljából foganatosított intézkedések hatékonyságának és hatásfokának értékelésére a Bizottságnak értékeléseket kell készítenie.

(37) A rendszerek más műholdas rádiónavigációs rendszerekkel, valamint hagyományos rádiónavigációs eszközökkel való kompatibilitásának és interoperabilitásának garantálásához szükséges intézkedések meghatározása, továbbá a rendszerek és működésük biztonságának szavatolása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e két hatásköri terület vonatkozásában. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során többek között szakértői szinten kellően konzultáljon. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása folyamán ügyelnie kell arra, hogy a vonatkozó dokumentumokat egyidejűleg, kellő időben és megfelelő módon eljuttassa az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(38) Az e rendelet végrehajtásához szükséges egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. A végrehajtási hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni[17].

(39) Minthogy a felelősségteljes közirányításra való törekvés megköveteli a programok egységes kezelését, a döntéshozatal felgyorsítását és az információkhoz való egyenlő hozzáférést, az Európai GNSS Ügynökség és az Európai Űrügynökség képviselői számára lehetővé kell tenni, hogy megfigyelőként részt vegyenek az európai műholdas rádiónavigációs programok (EGNOS és Galileo) végrehajtásának folytatásáról szóló, 2008. július 9-i 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[18] 19. cikke által felállított, Európai GNSS-programok Bizottságának munkájában. Ugyanezen okokból az Unióval nemzetközi szerződést kötött harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek képviselői számára is lehetővé kell tenni, hogy részt vegyenek az Európai GNSS-programok Bizottságának munkájában. Az Európai GNSS Ügynökség, az Európai Űrügynökség, a harmadik országok és nemzetközi szervezetek említett képviselői a bizottság szavazásain nem vehetnek részt.

(40) Tekintettel arra, hogy e rendelet célja, vagyis a műholdas rádiónavigációs rendszerek létrehozása és üzemeltetése a tagállamok által kielégítő módon nem megvalósítható, hiszen e cél meghaladja bármely egyedül fellépő tagállam pénzügyi és technikai képességeit, s ezért e programok megvalósításához a legmegfelelőbb az uniós szintű fellépés, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében szentesített szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket hozhat. Az arányosságnak az említett cikkben kimondott elvével összhangban ez a rendelet nem haladja meg a cél eléréséhez szükséges mértéket.

(41) A Galileo Közös Vállalkozás létrehozásáról szóló, 2002. május 21-i 876/2002/EK rendelet[19] által létrehozott Galileo Közös Vállalkozás 2006. december 31-én beszüntette a tevékenységét, és a vállalkozás felszámolásának eljárása mára lezárult. Ezért a 876/2002/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(42) Figyelemmel a programok értékelésének szükségességére, a szövegen elvégzendő jelentős módosításokra, valamint az egyértelműség és a jogbiztonságra törekvés jegyében a 683/2008/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Az európai műholdas rádiónavigációs rendszerek és -programok

(1)          Az EGNOS és Galileo programok magukban foglalnak minden olyan tevékenységet, amely a két európai műholdas rádiónavigációs rendszer, azaz az EGNOS rendszer és a Galileo program keretében megvalósuló rendszer meghatározása, fejlesztése, tesztelése, megépítése, üzemeltetése, megújítása, javítása, valamint biztonságának szavatolása érdekében szükséges.

(2)          A Galileo program keretében létrehozott rendszer egy önálló globális műholdas rádiónavigációs (GNSS) infrastruktúra, amely műholdak összességét és földi állomások világméretű hálózatát foglalja magában.

(3)          Az EGNOS rendszer olyan infrastruktúra, amely a meglévő globális műholdas rádiónavigációs rendszerek által kibocsátott jelek nyomon követését és korrekcióját végzi. Földi állomások és geostacionárius műholdakon elhelyezett több jeladó alkotja.

(4)          A Galileo program konkrét célkitűzései annak biztosítására irányulnak, hogy a rendszer által kibocsátott jelek felhasználhatók legyenek a következő öt funkció betöltésére:

a)      „nyilvános szolgáltatás” (Open Service vagy OS) nyújtása, amely a felhasználó számára ingyenesen szolgáltat nagy adatforgalmat lebonyolító műholdas rádiónavigációs alkalmazások által felhasználható helymeghatározási és szinkronizációs adatokat;

b)      „életbiztonsági szolgáltatás” (Safety-of-LIFE Service vagy SoL) nyújtása, mely olyan felhasználókat céloz meg, akik számára a biztonság elengedhetetlen. Ez a szolgáltatás az egyes ágazatok számára fontos folyamatosság, hozzáférhetőség és pontosság követelményét is kielégíti, valamint olyan integritásinformációs funkcióval rendelkezik, amely a rendszer működési zavarai esetén képes figyelmeztetni a felhasználót;

c)      „kereskedelmi szolgáltatás” (Commercial Service vagy CS) nyújtása, amely a nagyobb teljesítménynek és a „nyilvános szolgáltatás” által biztosítottakénál jelentősebb hozzáadott értékkel bíró adatoknak köszönhetően lehetővé teszi professzionális vagy kereskedelmi célú alkalmazások kifejlesztését;

d)      „hatóságilag szabályozott szolgáltatás” (Public Regulated Service vagy PRS) nyújtása: ez kizárólag a kormányok által engedélyezett felhasználók részére, olyan érzékeny alkalmazások céljaira van fenntartva, amelyek a szolgáltatás magas szintű folyamatosságát igénylik. A „hatóságilag szabályozott szolgáltatás” erős és kódolt jeleket használ;

e)      részvétel a COSPAS-SARSAT rendszer „keresési és mentési szolgáltatásában” (Search and Rescue Support Service vagy SAR), ami a jeladók által kibocsátott vészjelzések érzékelését és a jeladók felé válaszüzenetek küldését jelenti.

(5)          Az EGNOS program konkrét célkitűzései annak biztosítására irányulnak, hogy az EGNOS rendszer által adott jelek felhasználhatók legyenek a következő három funkció betöltésére:

a)      „nyilvános szolgáltatás” (OS) nyújtása, amely a felhasználó számára ingyenesen szolgáltat nagy adatforgalmat lebonyolító műholdas rádiónavigációs alkalmazások által felhasználható helymeghatározási és szinkronizációs adatokat a rendszer által lefedett területen;

b)      „kereskedelmi jellegű adatok sugárzására irányuló szolgáltatás” (EGNOS Data Access Service vagy EDAS) nyújtása, amely a nagyobb teljesítménynek és a „nyilvános szolgáltatás” által biztosítottakénál jelentősebb hozzáadott értékkel bíró adatoknak köszönhetően elősegíti professzionális vagy kereskedelmi célú alkalmazások kifejlesztését;

c)      „életbiztonsági szolgáltatás” (Safety-of-LIFE Service vagy SoL) nyújtása, mely olyan felhasználókat céloz meg, akik számára a biztonság elengedhetetlen. Ez a szolgáltatás az egyes ágazatok számára fontos folyamatosság, hozzáférhetőség és pontosság követelményét is kielégíti, valamint olyan integritásinformációs funkcióval rendelkezik, amely a rendszer által lefedett területen a rendszer működési zavarai esetén képes figyelmeztetni a felhasználót.

Az EGNOS programnak konkrét célkitűzése még az említett szolgáltatások földrajzi lefedettségének az Unió egész területére, valamint a műszaki kötöttségek határain belül és nemzetközi megállapodások alapján a világ más térségeire, többek között azon harmadik országok területére való kiterjesztése, amelyekre kiterjed az egységes európai égbolt.

2. cikk

Tárgy

E rendelet az európai műholdas rádiónavigációs programok keretében létrejövő rendszerek létrehozására és üzemeltetésére, közöttük az uniós irányításra és pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó szabályokat állapítja meg.

3. cikk

A Galileo program szakaszai

A Galileo program a következő szakaszokból áll:

a)           meghatározási szakasz, amelynek folyamán sor került a rendszer felépítésének megtervezésére és a rendszer elemeinek meghatározására; ez a szakasz 2001-ben lezárult;

b)           fejlesztési és tesztelési szakasz, amely magában foglalja az első műholdak megépítését és fellövését, az első földi infrastruktúrák kialakítását, valamint a rendszer keringési pályán való teszteléséhez szükséges valamennyi munkálatot és műveletet; ez a szakasz a tervek szerint 2013-ban ér véget;

c)           kiépítési szakasz, amely az összes űrbeli és földi infrastruktúra kialakításából és védelméből, valamint a kialakítással összefüggő műveletekből áll, és amelybe beletartoznak az üzemeltetési szakasz előkészületei is; ez a 2008-ban elindult szakasz a tervek szerint 2020-ban zárul;

d)           üzemeltetési szakasz, amely magában foglalja az infrastruktúra irányítását, a rendszer karbantartását, folyamatos tökéletesítését, megújítását és védelmét, a programhoz kapcsolódó hitelesítési és szabványosítási műveleteket, a szolgáltatások nyújtását és forgalmazását, továbbá minden egyéb, a rendszer fejlesztéséhez és a program megfelelő lefolytatásához szükséges tevékenységet; ez a szakasz a tervek szerint 2014. és 2015. között fokozatosan, a kezdeti szolgáltatások nyújtásával indul.

4. cikk

Az EGNOS rendszer üzemeltetése

Az EGNOS rendszer üzemeltetésébe elsősorban az infrastruktúra irányítása, a rendszer karbantartása, folyamatos tökéletesítése, megújítása és védelme, a programhoz kapcsolódó akkreditációs, hitelesítési és szabványosítási műveletek, a rendszer és üzemeltetése megbízhatóságát igazoló összes tényező, valamint a szolgáltatások nyújtása és forgalmazása tartozik.

5. cikk

A rendszerek kompatibilitása és interoperabilitása

(1) A Galileo és az EGNOS program keretében létrehozott rendszerek, hálózatok és szolgáltatások egymás között kompatibilisek és interoperábilisak.

(2) A Galileo és az EGNOS program keretében létrehozott rendszerek, hálózatok és szolgáltatások lehetőség szerint kompatibilisek és interoperábilisak más műholdas rádiónavigációs rendszerekkel, valamint hagyományos rádiónavigációs eszközökkel.

(3) A Bizottság a 34. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal állapítja meg azon követelményeket és előírásokat, melyek képesek biztosítani a (2) bekezdésben előírt kompatibilitást és interoperabilitást.

6. cikk

Tulajdonjog

A programok keretében létrehozott vagy kifejlesztett valamennyi tárgyi eszköz és immateriális javak tulajdonjoga az Uniót illeti, ezért ennek érdekében – adott esetben – a fennálló tulajdonjogokra vonatkozóan harmadik személyekkel megállapodásokat kell kötni.

A Bizottság különösen ügyel az Unió szellemi tulajdonjogainak optimális felhasználására.

II. FEJEZET

KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS ÉS KÖLTSÉGVETÉSI MECHANIZMUSOK

7. cikk

Érintett tevékenységek

(1)          A programok céljára e rendelet alapján a 2014–2020 közötti időszakra elkülönített uniós költségvetési előirányzatok a következők finanszírozására szolgálnak:

a)      a Galileo program kiépítési szakaszával összefüggő tevékenységek, ideértve e szakasz irányítási és nyomonkövetési műveleteit is;

b)      a Galileo program keretében létrehozott rendszer üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenységek, ideértve az ezen szakaszt megelőző vagy előkészítő intézkedéseket is;

c)      az EGNOS rendszer üzemeltetésével összefüggő tevékenységek.

(2)          A programokra elkülönített uniós költségvetési előirányzatok fedezetet nyújthatnak a programok irányításához és céljainak megvalósításához szükséges bizottsági előkészítési, nyomonkövetési, ellenőrzési, átvilágítási és értékelési tevékenységek kiadásaihoz is, mely kiadások a következőkre terjednek ki:

a)      szakértői tanulmányok és megbeszélések;

b)      tájékoztatási és kommunikációs akciók, ideértve az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációt is, amennyiben ezek e rendelet céljaival közvetlenül összefüggenek;

c)      az információfeldolgozási vagy információcsere rendeltetésű információs technológiai (IT) hálózatok;

d)      minden egyéb, a programok irányítása céljából a Bizottság számára nyújtott technikai vagy adminisztratív segítség.

(3)          A programok és az egyes programszakaszok költségeinek egyértelmű azonosítása érdekében a Bizottság az átlátható gazdálkodás elvével összhangban évente tájékoztatja a 35. cikk (1) bekezdésében említett bizottságot az uniós pénzügyi forrásoknak az (1) és a (2) bekezdésben említett valamennyi tevékenység céljára történő elkülönítéséről.

8. cikk

A Galileo program finanszírozása

(1)          A kiépítési és üzemeltetési szakaszt a 10. cikk (1) bekezdésének megfelelően, valamint e cikk (2) és (3) bekezdésének sérelme nélkül az Unió finanszírozza.

(2)          A tagállamok további finanszírozást nyújthatnak a Galileo programhoz. Az ilyen hozzájárulásokból származó bevételek a 2002/1605/EK, Euratom rendelet 18. cikkének (2) bekezdésében említett, célhoz kötött bevételeknek minősülnek. A Bizottság az átlátható gazdálkodás elvének megfelelően tájékoztatja az e rendelet 35. cikkének (1) bekezdésében említett bizottságot azokról a hatásokról, melyeket jelen bekezdés alkalmazása gyakorolhat a Galileo programra.

(3)          Harmadik országok és nemzetközi szervezetek szintén nyújthatnak további finanszírozást a Galileo programhoz. Részvételük feltételeiről és részleteiről a 28. cikkben említett megállapodások rendelkeznek.

9. cikk

Az EGNOS rendszer üzemeltetésének finanszírozása

(1)          A 10. cikk (1) bekezdésének megfelelően és többek között a jelen cikk (2) és (3) bekezdésében írt egyéb forrásokból származó hozzájárulások sérelme nélkül az EGNOS rendszer üzemeltetésének finanszírozásáról az Unió gondoskodik.

(2)          A tagállamok további finanszírozást nyújthatnak az EGNOS programhoz. Az ilyen hozzájárulásokból származó bevételek a 2002/1605/EK, Euratom rendelet 18. cikkének (2) bekezdésében említett, célhoz kötött bevételeknek minősülnek. A Bizottság az átlátható gazdálkodás elvének megfelelően tájékoztatja az e rendelet 35. cikkének (1) bekezdésében említett bizottságot azokról a hatásokról, melyeket jelen bekezdés alkalmazása gyakorolhat az EGNOS programra.

(3)          Harmadik országok és nemzetközi szervezetek szintén nyújthatnak további finanszírozást az EGNOS programhoz. Részvételük feltételeiről és részleteiről a 28. cikkben említett megállapodások rendelkeznek.

10. cikk

Források

(1)          A 7. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott tevékenységek elvégzésére előirányzott legmagasabb összeg a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra [7 897] millió EUR folyó áron.

(2)          Az előirányzatok végrehajtása e rendelet, valamint az 1605/2002/EK, Euratom rendelet előírásainak megfelelően történik.

(3)          A programokhoz kapcsolódó költségvetési kötelezettségvállalásokat éves leosztásban kell teljesíteni.

11. cikk

A programokból származó bevétel

(1)          A rendszerek üzemeltetéséből származó bevételek az Uniót illetik, a bevételeket az Unió költségvetésébe kell befizetni, és a programok céljára kell elkülöníteni. Amennyiben a bevétel meghaladja a programok üzemeltetési szakaszának finanszírozásához szükséges összeget, az elkülönítés elvének bármilyen kiigazítását a Bizottság javaslata alapján a költségvetési hatóság hagyja jóvá.

(2)          A magánszektor vállalkozásaival kötött szerződések bevétel-megosztási mechanizmust írhatnak elő.

(3)          A költségvetés végrehajtásával közvetett módon megbízott szervek számára folyósított előfinanszírozásból származó kamatokat azon tevékenységekre kell fordítani, amelyek a Bizottság és az érintett szerv között létrejött hatáskör-átruházási megállapodás vagy szerződés tárgyát képezik. A helyes pénzügyi gazdálkodás elvével összhangban a költségvetés végrehajtásával közvetett módon megbízott szervek a pénzügyi források és a kapcsolódó kamatok azonosítását lehetővé tevő számlákat nyitnak.

III. FEJEZET

A PROGRAMOK IRÁNYÍTÁSA

12. cikk

A programok irányításának általános kerete

A programok közirányítása a különböző érintett szervek, név szerint a Bizottság, az Európai GNSS Ügynökség és az Európai Űrügynökség közötti szigorú feladatmegosztás elvén alapul.

13. cikk

A Bizottság szerepe

(1)          A programok lebonyolításáért a Bizottság felel. A Bizottság kezeli a programokra e rendelettel összhangban elkülönített pénzeszközöket, és ügyel a programokkal összefüggő valamennyi tevékenység elvégzésére.

(2)          Az (1) bekezdésben előírt általános feladatokon és az e rendelet más rendelkezéseiben előírt feladatokon kívül a Bizottság e rendelet keretében a következő különleges feladatokat látja el:

a)      gondoskodik a programokban részt vevő különböző szervek közötti világos feladatmegosztásról, és evégett az Európai GNSS Ügynökséget és az Európai Űrügynökséget hatáskör-átruházási megállapodások útján megbízza a 15. cikk (1) bekezdésének d) pontjában, továbbá a 16. cikkben előírt feladatokkal,

b)      kialakítja azokat az eszközöket, továbbá meghozza azokat a strukturális intézkedéseket, amelyek elengedhetetlenek a programokkal összefüggő kockázatok, köztük a költség- és ütemtervkockázatok feltérképezéséhez, kézben tartásához, enyhítéséhez és figyeléséhez,

c)      az Unió nevében és saját hatáskörén belül intézi a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokat,

d)      gondoskodik a programok biztonságáról, és a különböző részt vevő szervek között koordinációs mechanizmusokat alakít ki.

(3)          Amikor a Galileo programnak a 3. cikkben említett egyes szakaszai rendes lebonyolítása, valamint az EGNOS rendszernek a 4. cikkben említett üzemeltetése ezt szükségessé teszi, a Bizottság meghozza a szükséges intézkedéseket a következő célból:

a)      a rendszerek földi infrastruktúrái elhelyezésének meghatározása és működésének biztosítása;

b)      a programok végrehajtásának értékelése szempontjából meghatározó döntési szakaszok meghatározása;

c)      a programok lefolyásából szervesen következő kockázatok csökkentése.

E végrehajtási intézkedések a 35. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati eljárással összhangban kerülnek elfogadásra.

14. cikk

A rendszerek és működésük biztonsága

(1)          A rendszerek és működésük biztonságos.

(2)          Az e rendelet 15. és 17. cikkének, valamint az 1104/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozat[20] 8. cikkének sérelme nélkül a Bizottság a 34. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal olyan követelményeket és előírásokat fogadhat el, melyek alkalmasak a rendszerek (1) bekezdésben előírt biztonságának és működésének szavatolására. Evégett figyelembe veszi a biztonsági követelmények felülvizsgálatának szükségességét és a programok egészébe történő beépítését, továbbá e követelményeknek a programok megfelelő lebonyolítására és különösen a költségekre és az ütemtervre gyakorolt hatását.

(3)          Az Európai Külügyi Szolgálat a 2010/427/EU határozat 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a külkapcsolatok terén segíti a Bizottságot a biztonsággal összefüggő feladatok ellátásában. A Szolgálat ugyanezen a területen szintén segítséget nyújt a Bizottságnak az 1104/2011/EU határozat közös minimumszabályai betartásának felügyeletében. Evégett az Európai Külügyi Szolgálat megkapja a kellő forrásokat, továbbá a programok és a szolgáltatások folyamatosságának szavatolását lehetővé tevő átmeneti időszakok kialakítására kerül sor.

15. cikk

Az Európai GNSS Ügynökség szerepe

(1)          A programok céljainak megvalósítása érdekében az Európai GNSS Ügynökség hozzájárul a programok végrehajtásához, és a Bizottság által megfogalmazott iránymutatásoknak megfelelően ellátja a következő feladatokat:

a)      a programok biztonsága vonatkozásában, valamint a 14. és 17. cikk sérelme nélkül gondoskodik a következőkről:

i.        a 912/2010/EU rendelet III. fejezetével összhangban legkésőbb 2016. június 30-ig a biztonsági akkreditáció elvégzése; evégett elindítja és felügyeli a biztonsági eljárások végrehajtását, valamint rendszerbiztonsági átvilágításokat végez;

ii.       a 14. cikk (3) bekezdésében említett előírásokkal és követelményekkel, valamint a 17. cikkben említett 2004/552/KKBP együttes fellépés értelmében megállapított utasításokkal összhangban a Galileo biztonsági központjának üzemeltetése;

b)      amennyiben az Európai GNSS Ügynökséget felelős PRS-hatóságként jelölik ki, ellátja a felelős PRS-hatóság számára az 1104/2011/EU határozat 5. cikkében előírt feladatokat, továbbá az ugyanezen határozat 8. cikkének (6) bekezdésével összhangban segíti a Bizottságot a közös minimumszabályok betartásának nyomon követésében;

c)      a rendszerek üzemeltetésének keretében – többek között a szükséges piacelemzések elvégzése révén – hozzájárul a szolgáltatások forgalomba hozatalához;

d)      ellát más, a programokhoz kapcsolódó olyan különleges feladatokat is, melyekkel a Bizottság az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 54. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban hatáskör-átruházási határozat alapján elfogadott hatáskör-átruházási megállapodás útján megbízhatja, és melyekbe a következők tartoznak:

i.        az infrastruktúra irányításával, a rendszerek karbantartásával, folyamatos tökéletesítésével, megújításával, a programokhoz kapcsolódó hitelesítési és szabványosítási műveletekkel, a szolgáltatások nyújtásával összefüggő, a 3. cikk d) pontjában, valamint a 4. cikkben említett operatív tevékenységek;

ii.       a műholdas rádiónavigációs piacon az alkalmazások és szolgáltatások népszerűsítése.

(2)          Az Európai GNSS Ügynökség az (1) bekezdésben írt feladatokon kívül és küldetésének keretei között szakértelmével segíti a Bizottságot, és minden információt megad a Bizottságnak az e rendelet keretében megállapított feladatainak az ellátásához.

(3)          Az e cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett hatáskör-átruházási határozatról a 35. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban konzultálni kell a 35. cikk (1) bekezdésében említett bizottsággal. A bizottság tájékoztatást kap a Bizottság által képviselt Unió, valamint az Európai GNSS Ügynökség között kötendő hatáskör-átruházási megállapodásokról.

16. cikk

Az Európai Űrügynökség szerepe

(1)          A Bizottság által az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 54. cikke (2) bekezdésének megfelelően elfogadott hatáskör-átruházási határozat alapján a Bizottság többéves hatáskör-átruházási megállapodást köt az Európai Űrügynökséggel. A megállapodás hatálya a programok megvalósítása keretében átruházott feladatok és költségvetés végrehajtására és különösen a Galileo program alapján létrehozott infrastruktúra kiépítésének befejezésére terjed ki.

(2)          A megállapodás az (1) bekezdés szerint átruházott feladatok és költségvetés végrehajtásához szükséges mértékben szabályozza az Európai Űrügynökségre bízott pénzeszközök kezelésének általános feltételeit és különösen az elvégzendő feladatokat, a kapcsolódó finanszírozást, az irányítási eljárásokat, a nyomonkövetési és ellenőrző intézkedéseket, a szerződések nem megfelelő teljesítése esetén alkalmazható intézkedéseket, továbbá a valamennyi tárgyi és immateriális eszköz tulajdonjogát szabályozó jogviszonyokat.

A nyomonkövetési és ellenőrző intézkedések közé tartozik egy előzetes költségbecslés összeállítása, a Bizottság rendszeres tájékoztatása a költségek alakulásáról, továbbá a költségvetési előirányzat és a lekötött költségek közötti eltérés esetén az odaítélt költségvetések korlátain belül az infrastruktúrák megvalósítását garantáló korrigáló intézkedések meghozatala.

(3)          Az e cikk (1) bekezdésében említett hatáskör-átruházási határozatról a 35. cikk (2) bekezdésében írt tanácsadó bizottsági eljárással összhangban konzultálni kell a 35. cikk (1) bekezdésében említett bizottsággal. A bizottság tájékoztatást kap a Bizottság és az Európai Űrügynökség között kötendő többéves hatáskör-átruházási megállapodásról.

(4)          A Bizottság tájékoztatja a 35. cikk (1) bekezdésében említett bizottságot a közbeszerzési eljárások értékelésének köztes és végleges eredményéről, továbbá az Európai Űrügynökség és a vállalkozások között kötendő szerződésekről.

IV. FEJEZET

AZ UNIÓ VAGY TAGÁLLAMAINAK BIZTONSÁGÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ VONATKOZÁSOK

17. cikk

Együttes fellépés

Minden olyan esetben, amikor a rendszerek üzemeltetése veszélyeztetheti az Unió vagy tagállamainak biztonságát, a 2004/552/KKBP együttes fellépésben meghatározott eljárások alkalmazandók.

18. cikk

A minősített információkra vonatkozó szabályozás alkalmazása

(1)          Minden tagállam gondoskodik arról, hogy a programokra vonatkozó EU-minősített adatokat kezelő, a területén lakóhellyel rendelkező természetes, továbbá az ott letelepedett minden jogi személyre olyan biztonsági szabályozás vonatkozzon, amely a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat[21] mellékletében foglalt bizottsági biztonsági szabályokkal, valamint a 2011/292/EU tanácsi határozat[22] mellékletében foglalt tanácsi biztonsági szabályzattal legalább egyenértékű védelmet biztosít.

(2)          A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben előírt nemzeti biztonsági szabályozás elfogadásáról.

(3)          A harmadik országok területén lakóhellyel rendelkező természetes, továbbá az ott letelepedett jogi személyek a programokra vonatkozó EU-minősített adatokat csak abban az esetben kezelhetnek, ha az adott országban olyan biztonsági szabályozás vonatkozik rájuk, amely a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat mellékletében foglalt bizottsági biztonsági szabályokkal, valamint a 2011/292/EU tanácsi határozat mellékletében foglalt tanácsi biztonsági szabályzattal legalább egyenértékű védelmet biztosít. Az Európai Űrügynökség biztonsági szabályzatai és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének 2011/C 304/05 határozata[23] e szabályokkal és szabályzatokkal egyenértékűnek minősül. Egy harmadik országban alkalmazott biztonsági szabályozás egyenértékűsége az adott országgal kötött megállapodásban ismerhető el.

V. FEJEZET

KÖZBESZERZÉS

I. SZAKASZ

A programok kiépítési és üzemeltetési szakaszának keretében kötött közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó általános rendelkezések

19. cikk

Általános elvek

A Galileo program kiépítési szakaszának, valamint a programok üzemeltetési szakaszának keretében kötött közbeszerzési szerződésekre az 1605/2002/EK, Euratom rendeletben a közbeszerzésekre előírt uniós szabályok alkalmazandók az Unió biztonsága lényeges érdekeinek, a közbiztonság védelmének, vagy a kivitel ellenőrzésére vonatkozó uniós előírásoknak való megfelelés érdekében szükséges intézkedések sérelme nélkül: a teljes beszállítói láncban biztosítani kell a nyílt és egyenlő versenyt, a pályázati kiírásnak átlátható és frissített adatokat kell tartalmaznia, a közbeszerzési eljárás során alkalmazandó szabályokról, a kiválasztás és odaítélés kritériumairól világos tájékoztatást kell nyújtani, továbbá meg kell adni minden olyan információt, amelynek jóvoltából minden lehetséges ajánlattevő egyenlő esélyekkel indulhat.

20. cikk

Konkrét célkitűzések

A közbeszerzési eljárás során a következő célok elérésére kell törekedni:

a)      az egész Unióban elő kell segíteni minden vállalkozás és főként az új belépők és a kkv-k lehető legnagyobb mértékű és legnyíltabb módon történő részvételét;

b)      el kell kerülni az erőfölénnyel való esetleges visszaéléseket és az egyetlen beszállítótól való tartós függést;

c)      hasznosítani kell a korábbi közberuházásokat és az ezekből levont tanulságokat, továbbá a szakmai tapasztalatokat és szakértelmet, köztük a programok meghatározási, fejlesztési, tesztelési és kiépítési szakaszaiban megszerzett tapasztalatot és szaktudást is, de ezzel egyidejűleg ügyelni kell a versenyeztetési szabályok betartására.

2. SZAKASZ

A programok kiépítési és üzemeltetési szakaszának keretében kötött közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó különös rendelkezések

21. cikk

Egyenlő versenyfeltételek kialakítása

Az ajánlatkérőnek meg kell hoznia az egyenlő versenyfeltételek kialakításához megkövetelt intézkedéseket akkor, ha egy vállalkozás előzetes részvétele az ajánlati felhívás tárgyát képező tevékenységekhez kapcsolódó tevékenységekben:

a)      e vállalkozás számára a kiemelt információk tekintetében jelentős előnnyel járhat, ezért az egyenlő elbánás tiszteletben tartása vonatkozásában aggályokat vethet fel, vagy

b)      hátrányosan befolyásolja a rendes versenyfeltételeket vagy az odaítélés pártatlanságát és tárgyilagosságát, illetve a szerződések teljesítését.

Ezen intézkedések nem árthatnak a tisztességes versenynek, az egyenlő bánásmódnak, valamint a vállalkozásokra, üzleti kapcsolataikra és költségszerkezetükre vonatkozó összegyűjtött információk bizalmas jellegének. Az intézkedések ebben az összefüggésben számításba veszik a tervezett szerződés jellegét és részleteit.

22. cikk

Feltételhez kötött sávos szerződések

(1)          Közbeszerzési szerződést az ajánlatkérő feltételhez kötött sávos közbeszerzési szerződés formájában is köthet.

(2)          A feltételhez kötött sávos közbeszerzési szerződés egy költségvetési kötelezettségvállalással kísért rögzített sávból, továbbá egy vagy több, feltételhez kötött sávból áll. A pályázati feltételek megjelölik a feltételhez kötött sávos szerződésekhez tartozó elemeket. A kiírás minden egyes sávra meghatározza annak tárgyát, árát vagy az ár kialakításának módozatait, valamint a szolgáltatások teljesítésének részleteit.

(3)          A rögzített sáv szolgáltatásainak összefüggő egészet kell alkotniuk; ugyanez érvényes minden egyes feltételhez kötött sávra is, ahol figyelembe kell venni minden megelőző sáv szolgáltatásait is.

(4)          Minden egyes feltételhez kötött sáv lehívása az ajánlatkérő döntésétől függ, melyről az ajánlatkérő a fővállalkozót a szerződésben kikötött feltételek mentén értesíti. Amennyiben a feltételhez kötött sáv megerősítésére késve vagy egyáltalán nem kerül sor, ha ez a szerződésben kikötésre került, a szerződés által megállapított feltételekkel a fővállalkozó várakozási kártérítésre vagy bánatpénzre tarthat igényt.

23. cikk

Ellenőrzött kiadásokkal díjazott beszerzési szerződések

(1)          Az ajánlatkérő kivételesen, egy legfelső összeghatáron belül és a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel választhatja a teljesen vagy részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott közbeszerzési szerződést is.

Egy hagyományos szerződéssel ellentétben, amely az eredményt díjazza, és amelyben az árat vagy az ár kialakításának részleteit a közbeszerzési szerződés dokumentumai rögzítik, az ellenőrzött kiadásokkal díjazott közbeszerzési szerződés a felhasznált eszközöket, nem pedig a terméket vagy a kész szolgáltatást díjazza. A fizetendő ár a szerződés teljesítésének folyományaképpen a fővállalkozó által viselt összes tényleges kiadás megtérítéséből áll: ilyenek például a szerződés teljesítéséhez szükséges, a munkaerővel kapcsolatos, az anyagjellegű és fogyóeszköz-kiadások, valamint a berendezések és infrastruktúrák használatával összefüggő kiadások. E kiadásokhoz vagy egy, az általános költségeket és a nyereséget fedező átalányösszeg, vagy pedig egy, az általános költségeket fedező, valamint az eredménycélok és az ütemterv célkitűzéseinek betartásától függő érdekeltséget megtestesítő felár járul.

(2)          Az ajánlatkérő akkor választhatja a teljesen vagy részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződést, amikor a rögzített ár pontos meghatározása objektíve lehetetlen, és amikor érvekkel bizonyítható, hogy a szerződés teljesítésében rejlő bizonytalanságok miatt a rögzített ár rendellenesen magas lenne azért, mert:

a)      a szerződés igen összetett vagy egy újszerű technológiát igénybe vevő elemekre vonatkozik, következésképpen számottevő műszaki kockázatokat rejt magában, vagy

b)      a szerződés tárgyát képező tevékenységeknek operatív okokból haladéktalanul el kell indulniuk, miközben a rögzített és végleges ár meghatározása összességében még nem lehetséges vagy azért, mert jelentős kockázatok állnak fenn, vagy pedig azért, mert a szerződés teljesítése részben más szerződések teljesítésétől függ.

(3)          A teljesen vagy részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződés legfelső összeghatára a kifizethető legmagasabb összeg. Ez az összeg csak kivételes, kellően indokolt esetekben és az ajánlatkérő előzetes beleegyezésével léphető túl.

(4)          A teljesen vagy részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott közbeszerzések szerződési iratai a következőket tartalmazzák:

a)      a szerződés jellege, vagyis az, hogy egy legfelső összeghatáron belül teljesen vagy részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződésről van szó;

b)      a részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződés esetében a közbeszerzés azon elemei, amelyek az ellenőrzött kiadások körébe tartoznak;

c)      a legfelső összeghatár;

d)      az odaítélési kritériumok, melyeknek lehetővé kell tenniük az előzetes költségvetés életszerűségének, a megtérítendő költségeknek, a költségek meghatározási mechanizmusainak, valamint az ajánlatban szereplő nyereségnek az értékelését;

e)      az (1) bekezdésben említett kiadásokra milyen típusú felárat kell alkalmazni;

f)       a szerződés teljesítéséhez az ajánlattevő által tervezett költségek támogathatóságát meghatározó, az (5) bekezdésben kifejtett elvekkel összhangban lévő szabályok és eljárások;

g)      azon számviteli szabályok, melyekhez az ajánlattevőknek alkalmazkodniuk kell;

h)      olyan, részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződés esetén, amelyet rögzített és végleges árat tartalmazó szerződéssé kívánnak alakítani, az átalakítás paraméterei.

(5)          A teljesen vagy részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződés teljesítése során a fővállalkozó által viselt költségek csak akkor támogathatóak, ha:

a)      ezek kiadására ténylegesen a szerződés időtartama alatt kerül sor, kivéve a szerződés teljesítéséhez szükséges berendezéseket, infrastruktúrákat és immateriális javakat, melyek teljes beszerzési értékükig támogathatónak tekinthetők;

b)      szerepelnek az esetlegesen az eredeti szerződéshez fűzött kiegészítő záradékok által módosított előzetes költségvetésben;

c)      szükségesek a szerződés teljesítéséhez;

d)      a szerződés teljesítéséből adódnak, és a szerződésnek tudhatók be;

e)      beazonosíthatók, ellenőrizhetők, szerepelnek a vállalkozó könyvelésében, továbbá a versenytárgyalási feltételekben és a szerződésben megjelölt számviteli előírásoknak megfelelően kerültek meghatározásra;

f)       megfelelnek az alkalmazandó adó- és társadalombiztosítási szabályoknak;

g)      nem sértik a szerződési feltételeket;

h)      ésszerűek, indokoltak, továbbá a gazdaságosság és hatékonyság vonatkozásában tiszteletben tartják a helyes pénzügyi gazdálkodás követelményeit.

A fővállalkozó felel a költségeinek lekönyveléséért, a helyes könyvvitelért vagy minden egyéb olyan dokumentumért, amely szükséges annak bizonyításához, hogy a megtéríteni kért költségeket valóban ő állta, és ezek megfelelnek az e cikkben meghatározott elveknek. Azon költségek, amelyeket a fővállalkozó nem tud igazolni, nem támogathatónak minősülnek, és megtérítésük elutasításra kerül.

(6)          Az ajánlatkérő az ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződések megfelelő teljesítésének szavatolása érdekében ellátja a következő feladatokat:

a)      meghatározza a lehető legreálisabb legfelső összeghatárt, amely egyidejűleg lehetőséget nyújt a műszaki kockázatok figyelembe vétele által megkívánt rugalmasságra;

b)      mihelyt a szerződés teljesítése során lehetőség nyílik rögzített és végleges ár meghatározására, a részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződést teljes egészében rögzített és végleges árat tartalmazó szerződéssé alakítja; evégett meghatározza a részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződésnek a rögzített és végleges árat tartalmazó szerződéssé való átalakításához szükséges paramétereket;

c)      olyan nyomonkövetési és ellenőrző intézkedéseket hoz, melyek rendelkeznek egy előzetes költségbecslési rendszerről;

d)      meghatározza a szerződések végrehajtására és különösen a fővállalkozó vagy ennek alvállalkozói által a szerződés teljesítése során viselt költségek beazonosítására és támogathatóságának ellenőrzésére, valamint a szerződéshez fűzött kiegészítő záradékok bevezetésére alkalmas elveket, eszközöket és eljárásokat;

e)      ellenőrzi, hogy a fővállalkozó és ennek alvállalkozói megfelelnek-e a szerződésben kikötött számviteli előírásoknak és a bizonyító erejű számviteli dokumentumok benyújtására vonatkozó kötelezettségnek;

f)       a szerződés végrehajtása során folyamatosan meggyőződik a d) pontban írt elvek, eszközök és eljárások hatékonyságáról.

24. cikk

Kiegészítő záradékok

A szerződés kiegészítő záradékkal módosítható feltéve, hogy a kiegészítő záradék megfelel az összes alábbi feltételnek:

a)      nem változtatja meg a szerződés tárgyát;

b)      nem borítja fel a szerződés pénzügyi egyensúlyát;

c)      nem vezet be olyan feltételeket, amelyek ha eredetileg szerepeltek volna a versenyfeltételek között, lehetővé tették volna az eredetileg elfogadott ajánlattevőktől eltérő ajánlattevők elfogadását, vagy az eredetileg kiválasztotthoz képest más ajánlat kiválasztását tették volna lehetővé.

25. cikk

Alvállalkozók

1. Az ajánlatkérő minden egyes ajánlattevőt felkérhet arra, hogy a közbeszerzés egy részét adja ki különböző szintű alvállalkozásba olyan gazdasági társaságoknak, amelyek nem tartoznak ahhoz a vállalatcsoporthoz, melynek tagjai közül valamelyik a fővállalkozó. Ez a minimális alvállalkozási rész egy minimumarányt és egy maximumarányt tartalmazó skála formájában nyer kifejezést. A skála a beszerzés tárgyával és értékével, valamint az érintett tevékenységi ágazat jellegével, nevezetesen a megfigyelt versenyhelyzettel és szakmai potenciállal arányos.

2. Az ajánlatkérő elutasíthatja a pályázó által kiválasztott alvállalkozókat a fő közbeszerzési szerződés odaítélési eljárásának szakaszában, vagy a nyertes ajánlattevő által kiválasztott alvállalkozókat a szerződés teljesítése folyamán. Az ajánlatkérő írásban indokolja az elutasítást, amely csak a fő közbeszerzésre ajánlatot tevők kiválasztására alkalmazott kritériumokon alapulhat.

VI. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

26. cikk

Programozás

A Bizottság többéves munkatervet készít, amely tartalmazza a Galileo és EGNOS programnak a első cikk (4) és (5) bekezdésében megállapított célkitűzései eléréséhez szükséges főbb intézkedéseket, előzetes költségvetést és ütemtervet.

A többéves munkaterv alapján a Bizottság éves munkatervet készít, amely a többéves munkaterv megvalósításának tervét és a kapcsolódó finanszírozást tartalmazza.

E végrehajtási jogi aktusok végrehajtására a 35. cikk (3) bekezdésében írt vizsgálati eljárással összhangban kerül sor.

27. cikk

Tagállami intézkedések

(1)          A tagállamok tartózkodnak minden olyan szellemi tulajdonjogi, továbbá az infrastruktúrák folyamatos működését érintő intézkedések meghozatalától, melyek árthatnak a programok rendes lebonyolításának.

(2)          A tagállamok meghoznak minden kellő intézkedést annak érdekében, hogy a rendszerek földi állomásait a 2008/114/EK tanácsi irányelvben[24] meghatározott kritikus európai infrastruktúrákként jelöljék meg.

28. cikk

Nemzetközi megállapodások

Az Unió az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkében írt eljárásnak megfelelően a programok keretében együttműködési megállapodásokat köthet harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel.

29. cikk

Technikai segítségnyújtás

A 13. cikk (2) bekezdésében írt technikai jellegű feladatok ellátásához a Bizottság kellő segítséget vehet igénybe, főként az űrtechnika területén szakértelemmel bíró nemzeti ügynökségek és független szakértők, továbbá olyan szervek segítségét, melyek a programok menetéről képesek elfogulatlan elemzések és vélemények összeállítására.

A Bizottságtól különböző, a programok közirányításába bevont szervek, név szerint az Európai GNSS Ügynökség és az Európai Űrügynökség az e rendelet alkalmazásában rájuk bízott feladatok végrehajtása során szintén részesülhetnek ugyanilyen technikai segítségnyújtásban.

30. cikk

A személyes adatok és a magánélet védelme

(1)          A rendszerek megtervezése és kialakítása folyamán a Bizottság gondoskodik a személyes adatok és a magánélet védelméről, továbbá kellő biztosítékok beépítéséről.

(2)          Az e rendeletben szabályozott feladatok és tevékenységek ellátása során a személyes adatok kezelése a személyes adatok védelme területén alkalmazandó jogszabályoknak és különösen a 2001/45/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[25], valamint a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek[26] megfelelően történik.

31. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)          A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal – biztosítja, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekei az e rendelet alapján finanszírozott fellépések végrehajtása során ne sérüljenek.

(2)          A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni az e rendelet alapján uniós forrásból származó támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az e rendelet alapján uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

              Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult az ilyen finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben[27] előírt eljárásoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e az uniós finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely az Unió pénzügyi érdekeit sérti.

              Az első és második albekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött nemzetközi megállapodásokban, az e rendelet végrehajtása keretében létrejött támogatási megállapodásokban, támogatási határozatokban és szerződésekben kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF elvégezheti az említett helyszíni és egyéb ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

32. cikk

Az Európai Parlament és a Tanács tájékoztatása

A Bizottság gondoskodik e rendelet végrehajtásáról. Minden évben, az előzetes költségvetési tervezet előterjesztése során jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz a programok végrehajtásáról.

33. cikk

E rendelet alkalmazásának értékelése

(1)          A Bizottság legkésőbb 2018. június 30-ig értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz az e rendelet alkalmazásában hozott intézkedések meghosszabbításáról, módosításáról vagy felfüggesztéséről szóló határozat meghozatala céljából, mely a következőkre terjed ki:

a)      ezen intézkedések célkitűzéseinek megvalósítása mind az eredmények, mind pedig a hatások szemszögéből;

b)      a források felhasználásának hatékonysága;

c)      az európai hozzáadott érték.

Az értékelés ezenkívül megvizsgálja valamennyi célkitűzés egyszerűsítési lehetőségeit, belső és külső koherenciáját és releváns voltát, továbbá az intézkedések hozzájárulását az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési prioritásaihoz. Az értékelés figyelembe veszi a korábbi intézkedések hosszú távú hatásaira vonatkozó értékelések eredményeit is.

(2)          Az értékelés a következő teljesítménymutatók alapján veszi figyelembe a Galileo és EGNOS programoknak az első cikk (4) és (5) bekezdésében megállapított célkitűzései tekintetében történt előrelépéseket:

a)      a Galileo esetében: a működő műholdak száma, a kiépített földi infrastruktúra verziója, valamint a nyújtott szolgáltatások száma;

b)      az EGNOS esetében: a hitelesítési hatóságokkal ismertetett szolgáltatási specifikációk alakulásának száma.

(3)          Az e rendelet végrehajtásába bevont szervek megadják a Bizottságnak az érintett fellépések nyomon követését és értékelését lehetővé tevő adatokat és információkat.

VII. FEJEZET

FELHATALMAZÁS ÉS VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉSEK

34. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)          A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2)          A Bizottság 2014. január 1-jétől kezdve határozatlan időre szóló felhatalmazást kap az 5. és a 14. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására .

(3)          Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. és a 14. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A visszavonás nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)          A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)          Az 5. és a 14. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítéstől számított két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást ellene, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam két hónappal meghosszabbodik.

35. cikk

Bizottsági eljárás

(1)          A Bizottság munkáját a 683/2008/EK rendelet 19. cikkével létrehozott Európai GNSS-programok Bizottsága (a továbbiakban: bizottság) segíti. A bizottság a 182/2011/EU rendeletben meghatározott bizottság.

(2)          Amikor erre a bekezdésre történik hivatkozás, a 182/2011/EU rendelet 4. cikke alkalmazandó.

(3)          Amikor erre a bekezdésre történik hivatkozás, a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó.

(4)          Az Európai GNSS Ügynökség és az Európai Űrügynökség képviselői a bizottság belső szabályzatában meghatározott feltételekkel megfigyelőkként vehetnek részt a bizottság munkájában.

(5)          Az Unió által a 28. cikkel összhangban kötött nemzetközi megállapodások a bizottság belső szabályzatában meghatározott feltételekkel rendelkezhetnek harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek képviselőinek a bizottság munkájában való részvételéről.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

36. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)          A 876/2002/EK rendelet 2014. január 1-jétől hatályát veszti.

              A 876/2002/EK rendelet alapján elfogadott, folyamatban lévő intézkedéseket továbbra is az említett rendelet szabályozza.

(2)          A 683/2008/EK rendelet 2014. január 1-jétől hatályát veszti.

              A 683/2008/EK rendelet alapján elfogadott, folyamatban lévő intézkedéseket továbbra is az említett rendelet szabályozza.

              A hatályát vesztett rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre tett hivatkozásokként kell értelmezni, és a mellékletben szereplő megfelelési táblázat szerint olvasandók.

37. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

E rendelet 2014. január 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt

Az Európai Parlament részéről                     a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

Régi számozás (683/2008/EK rendelet[28]) || Új számozás (Jelen rendelet)

Első cikk || Első cikk

2. cikk || 2. cikk

3. cikk || 3. cikk

4. cikk || 8. cikk

5. cikk || 4. cikk

6. cikk || 9. cikk

7. cikk || 5. cikk

8. cikk || 6. cikk

9. cikk || 7. cikk

10. cikk || 10. cikk

11. cikk || 11. cikk

12. cikk (1) bekezdés 12. cikk (2) és (3) bekezdés || 12. cikk 13. cikk

13. cikk (1) bekezdés 13. cikk (2) és (3) bekezdés 13. cikk (4) bekezdés || 13. cikk 14. cikk 17. cikk

14. cikk || 18. cikk

15. cikk || 26. cikk

16. cikk || 15. cikk

17. cikk || 19–25. cikk

18. cikk || 16. cikk

19. cikk || 35. cikk

20. cikk || 30. cikk

21. cikk || 31. cikk

22. cikk || 32. cikk

23. cikk ||

24. cikk || 37. cikk

Melléklet || Első cikk

JOGALKOTÁSI AKTUS PÉNZÜGYI KIMUTATÁSA

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

              1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

              1.2.    A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

              1.3.    A javaslat/kezdeményezés típusa

              1.4.    Célkitűzés(ek)

              1.5.    A javaslat/kezdeményezés indoklása

              1.6.    Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

              1.7.    Tervezett igazgatási módszer(ek)

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

              2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

              2.2.    Irányítási és kontrollrendszer

              2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

              3.1.    A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

              3.2.    A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

              3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

              3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

              3.3.    A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

JOGALKOTÁSI AKTUS PÉNZÜGYI KIMUTATÁSA

1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 1.1. A javaslat/kezdeményezés címe

Európai műholdas rádiónavigációs programok – GALILEO és EGNOS (európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás)

1.2. A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[29]

02. cím: Vállalkozások

02. 05. fejezet: európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo)

1.3. A javaslat/kezdeményezés típusa

A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[30]

þ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4. Célkitűzés(ek) 1.4.1. A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

Fontos emlékeztetni arra, hogy a műholdas navigációs programok (a továbbiakban: programok) az Unió kiemelt projektjei. Az Európa 2020 stratégia, valamint a fenntartható fejlődést szolgáló szakpolitikák keretébe illeszkednek. E programok számos tevékenységi ágazatban jelentékeny fejlődést előidéző rádiónavigációs szolgáltatások nyújtásából állnak, a technológiai innováció és az európai versenyképesség fokozásának motorjai, a munkahelyteremtés, üzleti bevételek és társadalmi-gazdasági előnyök forrásai.

A javaslat az európai űrjelenlét fenntartását, műholdas szolgáltatások fejlesztését, konkrétan pedig két műholdas rádiónavigációs rendszer kialakítását célozza.

A Galileo program Európa globális navigációs műholdrendszerének (a továbbiakban: GNSS) kialakítására irányul. A felhasználók számára az egész világon olyan helymeghatározási, szinkronizációs és navigációs adatok szolgáltatását teszi majd lehetővé, amelyek az alkalmazások széles skálája által felhasználhatók, kezdve a szállítástól, a villamosenergia-ellátáson, a meteorológiai előrejelzéseken és az autópálya fizetőhelyeken át egészen az értékpapírok forgalmazásáig.

Az EGNOS olyan európai rendszer, amely az európai térségben az amerikai GPS rendszer teljesítményét hivatott javítani. Javítja a biztonság vonatkozásában kritikus alkalmazások által felhasználható már meglévő műholdas navigációs szolgáltatásokat, például a légi közlekedés területén a repülőgépek irányítását és leszállását, vagy a tengeri közlekedés terén a hajóval történő csatornaátkelést.

1.4.2. Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1. sz. konkrét célkitűzés

2019-ig globális műholdas rádiónavigációs infrastruktúrák és szolgáltatások (Galileo) kifejlesztése és nyújtása

A Galileo program konkrét célkitűzései annak biztosítására irányulnak, hogy a rendszer által kibocsátott jelek felhasználhatók legyenek a következő öt funkció betöltésére:

– „nyilvános szolgáltatás” (Open Service vagy OS) nyújtása, amely a felhasználó számára ingyenesen szolgáltat nagy adatforgalmat lebonyolító műholdas rádiónavigációs alkalmazások által felhasználható helymeghatározási és szinkronizációs adatokat;

– „életbiztonsági szolgáltatás” (Safety-of-LIFE Service vagy SoL) nyújtása, mely olyan felhasználókat céloz meg, akik számára a biztonság elengedhetetlen. Ez a szolgáltatás az egyes ágazatok számára fontos folyamatosság, hozzáférhetőség és pontosság követelményét is kielégíti, valamint olyan integritásinformációs funkcióval rendelkezik, amely a rendszer működési zavarai esetén képes figyelmeztetni a felhasználót; folytatódnak a SoL szolgáltatás újradefiniálására irányuló kutatások a felhasználók igényeinek való jobb megfelelés, a szolgáltatás költségkihatásainak csökkentése, valamint az EGNOS SoL szolgáltatásával való kiegészítő jelleg figyelembevétele érdekében;

– „kereskedelmi szolgáltatás” (Commercial Service vagy CS) nyújtása, amely a nagyobb teljesítménynek és a „nyilvános szolgáltatás” által biztosítottakénál jelentősebb hozzáadott értékkel bíró adatoknak köszönhetően lehetővé teszi professzionális vagy kereskedelmi célú alkalmazások kifejlesztését;

– „hatóságilag szabályozott szolgáltatás” nyújtása (Public Regulated Service vagy PRS): ez kizárólag a kormányzati szervezetek által engedélyezett felhasználók részére, olyan érzékeny alkalmazások céljaira van fenntartva, amelyek a szolgáltatás magas szintű folyamatosságát igénylik. A „hatóságilag szabályozott szolgáltatás” erős és kódolt jeleket használ;

– részvétel a COSPAS-SARSAT rendszer „keresési és mentési szolgáltatásában” (Search and Rescue Support Service vagy SAR), ami a jeladók által kibocsátott vészjelzések érzékelését és a jeladók felé válaszüzenetek küldését jelenti.

1. sz. konkrét alcélkitűzés:

Műholdas navigációs rendszerek infrastruktúráinak fejlesztése, valamint 2014–2015-től a Galileo kezdőszolgáltatásainak beindítása

A Galileo program célja az első három kezdőszolgáltatás (OS, PRS és SAR) 2014–2015-től kezdődően történő beindítása.

2. sz. konkrét célkitűzés

A GPS teljesítményének javítását lehetővé tevő műholdas szolgáltatások nyújtása, melyek 2020-ig fokozatosan lefedik az Európai Polgári Repülési Konferencia (ECAC) egész területét (EGNOS)

Az EGNOS program, amely az amerikai PGS jeleit egészíti ki, és az európai térségben[31] pontosabb helymeghatározást nyújt, három szolgáltatást céloz meg:

—      nyilvános szolgáltatás (OS): a közönséges vevőkészülékek és a nagy nyilvánosságot megcélzó alkalmazások számára. A helymeghatározáshoz szabadon hozzáférhető jeleket szolgáltat. 2009 októberében nyilvánították működőképessé[32], és már több ágazatban, például a mezőgazdaságban is használják;

—      életbiztonsági szolgáltatás (Safety-of-LIFE Service vagy SoL): az életbiztonság vonatkozásában kritikus közlekedési alkalmazások számára, konkrétan a polgári repülés terén. Magasabb teljesítménygaranciát nyújt, és integritásinformációs riasztórendszert tartalmaz. 2011 márciusában nyilvánították működőképessé, Európában a légiközlekedési ágazatokban használják;

—      az EGNOS adataihoz való hozzáférésre irányuló szolgáltatás (EDAS), amely a megerősített alkalmazások számára lett kifejlesztve, és kereskedelmi jellegű, ellenőrzött hozzáférésű (például az interneten keresztül vagy mobiltelefonokról) adatszolgáltatást nyújt.

2. sz. konkrét alcélkitűzés:

A működés folyamatosságának 2014 utáni biztosítása, valamint a szolgáltatási színvonal 2020-ig történő fokozatos javítása céljából szükséges intézkedések meghozatala

Érintett ABM/ABB tevékenység(ek)

02. 05. fejezet: európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo)

1.4.3. Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

Az európai műholdas rádiónavigációs programokat immáron több mint tíz éve indították el azzal a nagyra törő politikai szándékkal, hogy olyan, az egész világra kiterjedő rendszert fejlesszenek ki és üzemeltessenek, amelyből az Európai Unió számára stratégiai és gazdasági előnyök származhatnak, és amely lehetővé tenné az Unió számára a polgári felhasználásokhoz tökéletesen igazodó rádiónavigációs szolgáltatások nyújtását.

A Galileo és az EGNOS az Unió számára a következő okok miatt számottevő gazdasági-társadalmi előnyökkel jár majd:

i. a GNSS (jelvevők és alkalmazások) értékesítési piacának bővüléséből adódó közvetlen előnyök. Például, ha több repülőgép lesz felszerelve GNSS-vevőkkel, a vevőkészülékek gyártói ettől többletbevételeket remélhetnek;

ii. új alkalmazások megjelenéséből származó közvetett előnyök. Ha a repülési idő a jobb navigációnak köszönhetően lerövidül, a repülőgépek kevesebbet szennyezik a levegőt, az utasok pedig értékes időt nyernek. Ezenkívül biztonságosabb közlekedési eszközökkel és hatékonyabb sürgősségi szolgáltatásokkal több élet menthető meg;

iii. a beszerzési piac bővüléséből és a más ágazatokra gyakorolt technológiai hatásból származó közvetlen előnyök. A GNSS szegmensben az értékteremtési lánc korábbi szakaszában megvalósuló beruházások az egész iparágra jótékony hatással lesznek. Az űrágazatban bekövetkező újabb fejleményekből azonban más ágazatok is hasznot húznak majd. Például a rakétaindító eszközök vagy a tartályok szerkezeti épségének értékelésére és nyomon követésére tervezett eszközöket a gépjárműipari, építőipari és energetikai vállalkozásokban, valamint a közhasznú vállalkozásokban is hasznosítani lehet.

Jóllehet a Galileo program keretében létrehozott rendszer önálló lesz, szolgáltatásait a más rendszerekkel, például az amerikai GPS vagy az orosz GLONASS rendszerrel való interoperabilitásának köszönhetően optimalizálni lehet. A más, műholdas navigációs szolgáltatásokat nyújtó országokkal való együttműködés tehát az előnyöknek a felhasználók, a polgárok és általában a gazdaság számára történő optimalizálását teszi majd lehetővé.

1.4.4. Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat!

1. sz. konkrét célkitűzés

A Galileo program műholdas rádiónavigációs infrastruktúrák és globális szolgáltatások kifejlesztését és nyújtását célozza. A kifejlesztett infrastruktúrát evégett folyamatosan karban kell tartani, összetevőit pedig szükség esetén fel kell újítani.

A Galileo infrastruktúrával összefüggő mutató:

–        működő műholdak összesített száma: 2015-ig 18, 2019-ig 30

–        kiépített földi infrastruktúra verziója: 2015-ig v2

A Galileo szolgáltatásnyújtásával összefüggő mutató:

–        megvalósított szolgáltatások száma: 2015-ig három kezdőszolgáltatás, 2020-ig öt szolgáltatás

2. sz. konkrét célkitűzés

Az EGNOS program egész Európában jobb műholdas rádiónavigációs szolgáltatások nyújtását célozza. Infrastruktúráját működőképes szinten kell tartani, a jelenlegi lefedettséget pedig az Európai Unió egészére ki kell terjeszteni, hogy a felhasználók az egész Unióban megkülönböztetés nélkül részesülhessenek a szolgáltatásaiból.

Az EGNOS szolgáltatási színvonalával és földrajzi kiterjedésével összefüggő mutatók:

–        a hitelesítési hatóságokkal ismertetett szolgáltatásváltoztatások száma: a 2014–2020 közötti időszakban három

E változtatások a nyilvánosság számára rendelkezésre álló, a szolgáltatásokat meghatározó dokumentumokban nyernek megfogalmazást.

1.5. A javaslat/kezdeményezés indoklása 1.5.1. Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet (ek)

A GNSS technológiák a rendkívül megbízható hely-, sebesség- és időmeghatározási képességük jóvoltából egy sor területen sarkalatos szerepet játszanak a hatékonyságjavításban. Az amerikai GPS-szel (a Globális Helymeghatározó Rendszerrel) szerzett tapasztalatok bizonyították a műholdas navigáció előnyeit, hiszen a GPS-t az Egyesült Államokban a víz-, a villamos energia-, a gáz- és a telefonszolgáltatás után immáron az ötödik közhasznú szolgáltatásnak tekintik. Az amerikai katonai és polgári felhasználók ma már jelentős mértékben függnek a GPS-től. Több más ország is ráébredt erre a függésre, ezért jelenleg a saját globális műholdas navigációs rendszerüket (GNSS-t) építik.

Manapság a műholdas navigáció európai felhasználói kénytelenek az amerikai GPS vagy az orosz GLONASS műholdjeleit használni a helymeghatározáshoz és a navigációhoz. Az európai gazdaság tehát egyre inkább függ egy olyan katonai infrastruktúrától, amely nem Európa kezében van, és amelyet elsősorban nem az európai gazdasági érdekek szolgálatára alakítottak ki. Ezenfelül az említett rendszerek főként a sűrűn lakott városi övezetekben sokszor kihagynak[33]. Végül az európai polgári felhasználók számára sem nyújtanak megfelelő biztosítékot a nyújtott szolgáltatás minőségére és folyamatosságára nézve.

Politikai oldalról szemlélve a kérdést, miközben a ’90-es évek elejére a GPS már teljes üzemmódban működött, az Európai Unió ráébredt arra, hogy Európának saját globális műholdas navigációs rendszerre van szüksége[34]. Már jóval a GNSS-rendszereken alapuló alkalmazások – például a helymeghatározó szolgáltatások vagy a gépjármű-navigációs rendszerek – széles körű elterjedése előtt a Tanács és a Parlament előre látta, hogy fokozódni fog az igény a navigációt segítő eszközök iránt. A vállalkozást alapvetően Európának a műholdas navigáció terén való függetlenedése motiválta. Ez a politikai elképzelés a következő célkitűzéseket követi:

•        egy első, önálló és polgári ellenőrzés alatt álló globális műholdas navigációs és helymeghatározó infrastruktúra létrehozása, amely folyamatos GNSS szolgáltatásokat nyújtana, és amelyből Európának stratégiai előnye származna. Ugyanakkor a későbbiekben kiderült, hogy a felhasználóknak nyújtott szolgáltatások minőségének és a társadalmi-gazdasági előnyöknek az optimalizálása érdekében fenn kellene tartani[35] az interoperabilitást más rendszerekkel, mégpedig az amerikai GPS rendszerrel;

•        az európai gazdasági infrastruktúra ellenálló képességének erősítése egy backup rendszer kialakításával a többi rendszer üzemzavarai esetére;

•        a közvetett gazdasági előnyök optimalizálása azáltal, hogy az európai civil társadalom pontosabb, mindig rendelkezésre álló és erős jelekre számíthat, amely a nagyhatékonyságú műholdas navigáció nyújtotta új lehetőségeket a jelenleg megengedettnél sokkal nagyobb mértékben tudja majd kiaknázni;

•        annak bebizonyítása, hogy Európa képes nagyléptékű, összetett űrinfrastruktúrák kidolgozására, megépítésére és üzemeltetésére.

1.5.2. Az uniós részvételből adódó többletérték

Az Európai Unió cselekvési joga az Európai Unió működéséről szóló szerződés 172. cikkén, továbbá az európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) végrehajtásának folytatásáról szóló GNSS rendeleten alapul.

Az európai műholdas rádiónavigációs programok alapján létrehozott rendszerek transzeurópai hálózatokként megalkotott infrastruktúrák, amelyek használata jóval túlterjed a tagállamok nemzeti határain. Ezen túlmenően, az említett rendszereken keresztül kínált szolgáltatások a közlekedési, a távközlési és az energetikai infrastruktúrák területén különösképpen hozzájárulnak a transzeurópai hálózatok fejlődéséhez.

Bármelyik tagállam egyedül nem képes műholdas navigációs rendszerek kialakítására, hiszen ez meghaladja a pénzügyi és technikai képességeit. Ezért ez csak uniós szintű fellépéssel sikerülhet.

A GNSS rendelet ezenfelül úgy rendelkezik, hogy a programok keretében létrehozott vagy kidolgozott valamennyi tárgyi eszköz és immateriális javak tulajdonjoga az Uniót illeti. Az Uniónak, úgy is, mint a programokhoz kötődő minden tárgyi és immateriális eszköz tulajdonosának, gondoskodnia kell arról, hogy 2014–15-ben, már az első helymeghatározó szolgáltatások bevezetésének idején meglegyen a rendszerek irányításához és hasznosításához szükséges valamennyi feltétel. Az irányítás következésképpen de facto európai jellegű.

1.5.3. Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Jóllehet első ízben fordul elő, hogy egy ilyen nagyságrendű infrastruktúra kizárólagos tulajdonosa az Unió, és hogy a Bizottság egy ennyire összetett programot irányít, a 2007 óta szerzett tapasztalatok lehetővé teszik, hogy a Galileo és az EGNOS végrehajtásának folytatása során számottevőbb jobbításokra kerüljön sor.

Az európai műholdas rádiónavigációs programok félidős felülvizsgálatáról az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági jelentésben[36], valamint az európai műholdas navigációs rendszerek létrehozásának és üzemeltetésének folytatásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslatban foglaltak szerint a következő tanulságok vonhatók le:

<A program irányítása>

A programok 2008-ban bekövetkezett profilátalakítását követően a Bizottság szolgálatain belül a programok jelenlegi szakaszbeli irányítását lehetővé tevő szervezetet állított fel. Azóta számos előrelépés történt, ám a programok irányításának fejlődnie kell annak érdekében, hogy a rendszerek üzemeltetésével összefüggő operatívabb funkciókat is bele lehessen építeni.

A különböző érdekelt felek, vagyis elsősorban az Európai Űrügynökség és az Európai GNSS Ügynökség közötti munkakapcsolat szemszögéből – mivel az Európai Űrügynökség valójában az Európai Unió nevében fellépő végrehajtó ügynökséggé vált – az új hatáskörmegosztás jó eredményeket hoz, de ezt a programok alakulásához és a jövőbeli üzemeltetési kihívásokhoz kell igazítani.

<Költségellenőrzés és pénzügyi eszközök>

A Galileo és az EGNOS összetett projektek. Fejlődésük nagyrészt a programok igényeire külön kifejlesztett új technológiákra támaszkodik. Ennélfogva a költségek kézben tartására nehéz egy egységes megközelítést előnyben részesíteni; a költségeket több tényező is befolyásolja, és a programok megfelelő végrehajtását számtalan kockázat veszélyeztetheti.

A múltban a tagállamok fokozott biztonsági követelményei miatt a programok késést szenvedtek, és többletköltségek merültek fel. Miként ezt a „Költségvetés az Európa 2020 stratégiához” című bizottsági közlemény[37] leszögezi, és miként az Európai Parlament és a Tanács is kérte, fenn kell tartani a költségek kézben tartását lehetővé tevő erőfeszítéseket. Ez az igény az új irányítási keretben öltött testet, és a Bizottság ma már a kockázatok és a költségek kézben tartása érdekében jár el.

– A programok valamennyi kockázatát egy központi nyilvántartásban vonták össze, amelyben megtalálhatók az ipari beszállítói lánccal, az Európai Űrügynökséggel, az Európai GNSS Ügynökséggel, az olyan külső tényezőkkel, mint például a politikai szervezetek és a biztonsági követelmények befolyásával, valamint a belső tényezőkkel, például a programok szervezésével összefüggő kockázatok. Minden egyes kockázathoz hozzárendelték a bekövetkezési valószínűséget, valamint az általa gyakorolt hatás mértékét. A kockázat-nyilvántartás ezenfelül az említett valószínűség csökkentését célzó fellépések listáját is tartalmazza;

– A Bizottság fontolóra veszi a SoL szolgáltatás újradefiniálásának lehetőségét az összköltségre gyakorolt hatásának csökkentése céljából;

– A Bizottság a programok hatékony irányításának szavatolására is törekszik, amivel megakadályozhatók lennének az eltérések, és lehetővé válna egy szilárd irányítási program kidolgozása a jövőre nézve;

– A Galileo infrastruktúrája különböző elemei árának kézben tartása érdekében a Bizottság az Európai Űrügynökséggel karöltve nyomást gyakorol az iparágra;

– A program szintjén a költségek kézben tartása céljából további intézkedések meghozatalára is sor kerül: ilyen például az optimális szerződési időtartam kikötése, a további műholdak beszerzéséhez új közbeszerzés kiírása, vagy a rakétaindító eszközök kettős beszállítói forrása;

– Végül a Bizottság törekszik a (független és tagállami) szakértőkkel való együttműködésének fokozására a rendszerek műszaki követelményeinek, a kapcsolódó költségeknek és a potenciális alternatíváknak az elemzése céljából.

<Biztonsági követelmények>

Végezetül, a biztonsággal kapcsolatban emlékeztetni kell arra, hogy jóllehet a rendelet értelmében a rendszerek biztonságának irányításáért a Bizottság felel, szabadsága ezen a téren két okból is korlátokba ütközik:

– Elsősorban azért, mert a biztonsági igényeket valójában a tagállamok határozzák meg. A műholdas rádiónavigációs infrastruktúrákhoz hasonló érzékeny infrastruktúrák biztonságát esetlegesen veszélyeztető fenyegetések állandóan változnak. Ezért a rendszerek felépítésének állandóan alkalmazkodnia kell e fenyegetések alakulásához. E kockázatok részbeni elhárítása a tagállamokra hárul.

– Másodsorban a jelenleg hatályban lévő 683/2008/EK GNSS rendelet a rendszerek biztonsági akkreditációjának feladatát az uniós ügynökségre bízza. Az irányítási és akkreditációs funkciók ilyetén elkülönítése a helyes irányítási gyakorlat részét alkotja, és az ilyen típusú projektek esetében bevett és alapvető gyakorlat.

A meghozott választásoknak vagy döntéseknek mindkét esetben jelentékeny kihatásuk lehet a programok költségeire és a határidőkre.

Figyelemmel a biztonsági követelményeknek a költségekre és az időbeli csúszásokra gyakorolt hatására, a Bizottság kiemeli a programok irányítási kerete módosításának jelentőségét, és azt, hogy a különböző érdekelt felekre (főként a fővállalkozók tekintetében, valamint a hatáskör-átruházási megállapodások általános rendelkezéseinek keretében) több felelősséget kell róni.

1.5.4. Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel

Más, meglévő vagy jövőbeli űrprogramokkal szinergiák jöhetnek létre például a felhasználói szegmens bővítésére (az értékteremtési lánc későbbi szakaszát szolgáló alkalmazások), vagy a Galileo program alapján létrejött rendszer elemeinek űrbeli vagy indításkori védelme céljából.

Kutatási és innovációs téren az Európai Bizottság más igazgatóságaival is szinergiák kialakítására kell törekedni. A műholdas navigációs rendszerekben használt GNSS alkalmazásoknak és technológiáknak kihatásuk lehet a gazdaság és a társadalom különféle szektoraira, például az információs technológiákra, a közlekedésre és az energetikára. A beruházás megtérülésének optimalizálása érdekében fontos gondoskodni a kutatási és innovációs programok bizottsági szintű összehangolásáról.

1.6. Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

¨ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

¨         A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

¨         Pénzügyi hatás: 2014-től ÉÉÉÉ-ig

þ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik[38]

– Beindítási időszak: 2008-tól 2020-ig

– azt követően: rendes ütem.

1.7. Tervezett igazgatási módszer(ek)[39]

þ Centralizált igazgatás közvetlenül a Bizottság által

þ Centralizált igazgatás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

– ¨  végrehajtó ügynökségek

– þ  a Közösségek által létrehozott szervek[40]

– þ  tagállami közigazgatási/közfeladatot ellátó szervek[41]

– þ  nemzetközi szervezet[42]

– ¨  az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek

¨ Megosztott igazgatás a tagállamokkal

¨ Decentralizált igazgatás harmadik országokkal

¨ Nemzetközi szervezetekkel közös igazgatás (nevezze meg)

Egynél több igazgatási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

A jelenlegi irányítási keretet a Galileo tervezési és kiépítési szakaszához, valamint az EGNOS kezdeti üzemeltetési szakaszához, azaz a 2008–2013-as időszakra hozták létre. E keretet felül kell vizsgálni tekintettel arra, hogy a Galileo kiépítési szakasza 2013-on túlnyúlik, és 2014-ben a kezdeti szolgáltatások nyújtásával új programszakasz indul el. Az EGNOS irányítását is meg kell határozni, mivel a rendszer a működési szakaszába lépett.

A Galileo üzemeltetési szakaszát illetően stabil, tartós és hosszú távú irányítási keretet kell meghatározni. Ez optimalizálja és racionalizálja a meglévő struktúrák kihasználását, és a szolgáltatás folyamatosságára ügyelve fokozatos átmenetet biztosít a kiépítési szakasz és az üzemeltetési szakasz között. Az irányítást a különféle felkínált szolgáltatásokhoz is hozzá kell igazítani, hiszen az ezekkel szemben támasztott követelmények és ezek felhasználói eltérőek.

Az Európai Bizottság alapvető feladata a programok általános politikai felügyelete lesz. A Bizottság az operatív tevékenységek irányítását az Európai GNSS Ügynökség és az Európai Űrügynökség hatásköreinek függvényében ez utóbbiakra átruházhatja.

A Bizottság különleges szakmai kérdésekben szakértőkkel és a nemzeti űrügynökségekkel is konzultálhat.

2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 2.1. A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Ismertesse a nyomon követés és jelentéstétel gyakoriságát és feltételeit.

A Bizottság ügyel arra, hogy a GNSS programok keretében megkötött valamennyi szerződésben és megállapodásban szerepeljen a felülvizsgálatra és a pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó rendelkezés. Valamennyi nyomonkövetési és értékelési mechanizmus keretében különös figyelmet kell fordítani a programok költségeinek a szolgáltatások haladéktalan nyújtásával történő kézben tartására.

A programok végrehajtásának nyomon követése adott esetben külső szakemberek szakértői segítségnyújtását követeli meg. A helyszíni ellenőrzések eredményei alapján a Bizottság adott esetben gondoskodik arról, hogy az eredetileg jóváhagyott pénzügyi hozzájárulás nagysága vagy odaítélésének feltételei, valamint a kifizetések ütemterve kiigazításra kerüljenek.

A Bizottság javasolja a következőket:

- legkésőbb 2014. június 30-ig a Galileo és az EGNOS programok céljainak megvalósításához szükséges, a főbb intézkedéseket tartalmazó stratégiai keret, becsült költségvetés és ütemterv;

- a stratégiai keretet részletes intézkedésekre és mutatókra bontó éves munkaprogram, melyekre a megelőző év december 15-én tesznek javaslatot;

- az éves munkaprogram teljesítését értékelő éves végrehajtási jelentés, melyre legkésőbb a tárgyévet követő év március 15-én tesznek javaslatot;

- legkésőbb 2018. június 30-án, de a következő többéves pénzügyi keret előkészítéséhez kellő időben a Galileo és az EGNOS program köztes értékelése, amely az elért mennyiségi és minőségi eredményekre összpontosít.

Ezen szokványos intézkedéseken túlmenően a Bizottság a Galileo és az EGNOS program politikai felügyeleti jogköreinek gyakorlása körében megerősíti a program igazgatásával megbízott szerv nyomon követésének és értékelésének mechanizmusait azzal, hogy ez utóbbitól éves gazdálkodási terveket és végrehajtási jelentéseket kér be, rendszeres megbeszéléseket szervez a programok állásáról, továbbá pénzügyi és technológiai átvilágításokat végez.

Ezenkívül a programok nyomon követésébe be kell vonni a tagállamokat például oly módon, hogy igénybe veszik a programok szakmai lebonyolítására vonatkozó adatok nyújtásával, továbbá a programok értékeléséhez használt mércéül szolgáló fő teljesítménymutatók ajánlásával összefüggő szakmai képességeiket.

Végül, a napi irányítás keretében a Bizottság kockázatkezelési mechanizmust állít fel, és felhasználja a megfelelő gazdálkodási eszközöket a programokkal összefüggő költségek kézben tartása érdekében, amely a múltbeli tapasztalatok, valamint a rendszer tényleges megvalósítása mérlegének megvonása után elvégzendő jobb költségbecslés alapján történhet.

2.2. Irányítási és kontrollrendszer 2.2.1. Felismert kockázat(ok)

A Bizottság tevékenységének középpontjába a kockázatkezelés kérdését helyezte, melyet az irányítás 2007-ben bekövetkezett reformja során hangsúlyosan vett figyelembe. A programok valamennyi kockázatát egy központi nyilvántartásban vonták össze, amelyben megtalálhatók az ipari beszállítói lánccal, az Európai Űrügynökséggel, az Európai Unió ügynökségével, az olyan külső tényezőkkel, mint például a politikai szervezetek és a biztonsági követelmények befolyásával, valamint a belső tényezőkkel, például a programok szervezésével összefüggő kockázatok. Minden egyes kockázathoz hozzárendelték a bekövetkezési valószínűséget, valamint az általa gyakorolt hatás mértékét. A kockázat-nyilvántartás ezenfelül az említett valószínűség csökkentését célzó fellépések listáját is tartalmazza; A kockázatokat a következő osztályokba sorolták:

• Technológiai kockázatok: a műholdas navigáció ugyanis olyan csúcstechnológiák alkalmazását igényli, melyek tesztelése még várat magára, és melyek jellemzői állandóan változnak;

• Ipari kockázatok: az infrastruktúrák kialakítása különböző országok számos ipari szereplőjének részvételét feltételezi, melyek munkáját hatékony módon össze kell hangolni ahhoz, hogy – különösen a biztonság tekintetében – megbízható és tökéletesen integrált rendszerek jöjjenek létre;

• Piaci kockázat: el kell kerülni, hogy az ígértnél alacsonyabb műszaki teljesítmény világszerte negatív hatással legyen a felhasználókra, és hogy ebből következően az infrastruktúra kihasználatlan maradjon. Másfelől már 2014–15-től kezdve megbízható vevőkészülékeket kell biztosítani a Galileo különböző kezdeti szolgáltatásaihoz, különösen a PRS szolgáltatásokhoz.

• Határidőkkel összefüggő kockázat: a megvalósításban bekövetkező minden időbeli csúszás veszélyeztetné a megnyíló lehetőségeket, és költségtúllépéshez vezethet.

• Irányítási kockázat: a programok irányítása különböző szervek együttes munkáját feltételezi, ezért fontos a megfelelő stabilitás és szervezettség szavatolása. Ezenfelül figyelembe kell venni a különböző szereplők és különösen a tagállamok között több számottevő kérdésben fennálló véleménykülönbségeket. Ebben az összefüggésben meg kell fontolni bizonyos kockázatok, különösen a pénzügyi, valamint a biztonsággal kapcsolatos kockázatok megosztását azon szereplők között, akik ezekkel a legjobban meg tudnak birkózni.

• Felelősséggel kapcsolatos kockázat: mint minden infrastruktúra, a két európai rendszer közvetlenül vagy közvetve kárt okozhat felhasználóinak vagy harmadik személyeknek. A Bizottság által elvégzett vizsgálat feltárta, hogy az alkalmazandó jog jelenlegi állása szerint nem kínál olyan megfelelő jogi keretet, amely kellő egyensúlyt biztosítana az európai műholdas rádiónavigációs rendszerek áldozatainak, valamint tulajdonosainak és üzemeltetőinek érdekei között. Ezért európai szinten és világméretekben egyaránt meg kell tenni a kívánt kezdeményezéseket ahhoz, hogy a helyzet orvoslása 2014 előtt megtörténjen. A Bizottság ezzel összefüggésben más nemzetközi szervezetekkel egyeztetve kellőképpen tanulmányozza a helyzetet.

2.2.2. Tervezett ellenőrzési mód(ok)

Az előirányzatok nagyobb részének kezelése hatáskör-átruházási megállapodásokon keresztül, közvetett kezeléssel történik. Nagyon fontos tudni, hogy a GNSS költségvetése pályázatokon keresztül kerül felhasználásra. A belső ellenőrzés módszere a beszerzési eljárások előzetes ellenőrzésén alapul (értékelés és a fővállalkozó kiválasztása), valamint a hatáskör-átruházási megállapodások és a valamennyi érdekelt fél szerepét meghatározó és a munkafolyamatok és ellenőrzési tevékenységek számára pontos eljárásokat felállító projektirányítási terv keretében elvégzett ügyletek nyomon követésén. Ezek különösen a következők:

- rendszeres (irányítási és szakmai) megbeszéléseken való részvétel,

- az elvégzett program készültségi állapotáról szóló kötelező negyedéves jelentések összeállítása,

- kötelező negyedéves jelentések összeállítása a közösségi pénzeszközök felhasználásáról, melyekben az ipari szereplőkkel megkötött szerződésenként világosan meg kell jelölni a felhasználásokat, és csatolni kell az aktivált javak naprakész jegyzékét.

A közbeszerzéseket illetően az ellenőrzési módszer nem fog módosulni: az ellenőrzés alapvetően a szerződésenként teljesített kifizetésekhez jogszerűen kapcsolódó megvalósított műszaki szakaszokra összpontosít.

A Bizottság igazgatási feladatai abban állnak, hogy a fent említett jelentések útján nyomon kell követnie az adott vállalatnál erre felhatalmazott személy által teljesített kifizetéseket. A hatáskör-átruházási megállapodások adminisztratív és szakmai teljesítésének ellenőrzéséhez legalább öt–tíz fő, teljes munkaidő egyenértékben foglalkoztatott személyből álló csapat szükségeltetik. A Bizottság azt is ellenőrzi, hogy a Horizont 2020 Kutatási és Innovációs Keretprogram keretében egyes elemek nem részesülnek-e kettős finanszírozásban.

Ezenfelül az 1.5.3. bekezdésben írtaknak megfelelően a Bizottság a programok befolyásolására alkalmas elemek figyelésére kockázat-nyilvántartást alakított ki.

Végül, [a rendelet 29. cikkében] foglaltaknak megfelelően a programok irányításával megbízott szervek szükség esetén technikai segítségnyújtást vehetnek igénybe.

A GNSS programok magas fokú műszaki tartalma és specializációja miatt az ellenőrzésekben nem várhatók jelentősebb változások.

Arra számítunk, hogy a nem megfelelés aránya a maival lesz egyenlő. Minden évben végrehajtják ugyanis az előző év ügyleteinek utólagos ellenőrzését. 2009-re a hibaszázalék 1 %-nál kevesebb volt (a kifizetett végösszeg százalékában ajánlott pénzügyi kiigazítás). Az ellenőrök által az Európai Űrügynökségnek adott ajánlások nyomán ez az arány még csökkenhet is. A szerződések jellegére figyelemmel ez az arány a GNSS költségvetésének egészére kivetíthető.

2.3. A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

Az e rendelettel összhangban kötött szerződések, ideértve a harmadik részt vevő országokkal és a nemzetközi szervezetekkel kötött szerződéseket is, a Bizottság által, vagy a Bizottság által felhatalmazott képviselő révén gyakorolt nyomon követést és pénzügyi ellenőrzést, valamint a Számvevőszék vagy az OLAF által szükség esetén a helyszínen elvégzett átvilágításokat írnak elő.

3. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 3.1. A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

· Jelenlegi költségvetési kiadási tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

|| diff./nem diff. ([43]) || EFTA- országok­tól[44] || tagjelölt országok­tól [45] || harmadik országok­tól [46] || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében

[1] || 02010405 Európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) — Ügyviteli kiadások || nem diff. || IGEN || NEM || IGEN || NEM

[1] || 020501 Európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) || diff. || IGEN || NEM || IGEN || NEM

· Új költségvetési tételek, melyek létrehozását kérik

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében

A több­éves pénz­ügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám [Megnevezés………………………………] || diff./nem diff. || EFTA- országok­tól || tagjelölt országok­tól || harmadik országok­tól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében

[1] || 020503 Az európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) lezárása || diff. || IGEN || NEM || IGEN || NEM

3.2. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 1 || Intelligens és inkluzív növekedés

Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || 2021 || 2022 || 2023 - 2030 || ÖSSZE­SEN

Ÿ Operatív előirányzatok || || || || || || || || || || ||

020501 || Kötelezettség­vállalási előirányzat || (1) || 1 163,5 || 1 187,5 || 990,25 || 1 010 || 799,75 || 1 049,5 || 1 668 || 0 || 0 || 0 || 7 868,5

Kifizetési előirányzat || (2) || 1 011,5 || 1 181,5 || 955,25 || 1 011 || 672,75 || 1 010,5 || 898 || 500 || 480 || 148 || 7 868,5

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[47] || || || || || || || || ||

02010405 || || (3) || 3,5 || 3,5 || 3,75 || 4 || 4,25 || 4,5 || 5 || 0 || 0 || 0 || 28,5

A Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettség­vállalási előirányzat || =1+1a +3 || 1 167 || 1 191 || 994 || 1 014 || 804 || 1 054 || 1 673 || 0 || 0 || 0 || 7 897

Kifizetési előirányzat || =2+2a +3 || 1 015 || 1 185 || 959 || 1 015 || 677 || 1 015 || 903 || 500 || 480 || 148 || 7 897

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettség­vállalási előirányzat || (4) || x || || || || || || ||

Kifizetési előirányzat || (5) || x || || || || || || ||

Ÿ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || x || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret <….>FEJEZETÉHEZ/ALFEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzat || =4+ 6 || x || || || || || || ||

Kifizetési előirányzat || =5+ 6 || x || || || || || || ||

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettség­vállalási előirányzat || (4) || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzat || (5) || || || || || || || ||

Ÿ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 1-4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg) || Kötelezettség­vállalási előirányzat || =4+ 6 || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzat || =5+ 6 || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság ||

Ÿ Humánerőforrások || 9,773 || 9,773 || 9,773 || 9,773 || 9,392 || 8,884 || 8,884 || 66,252

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 0,850 || 0,850 || 0,850 || 0,850 || 0,850 || 0,850 || 0,850 || 5,950

Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság ÖSSZESEN || Előirányzatok || 10,623 || 10,623 || 10,623 || 10,623 || 10,242 || 9,734 || 9,734 || 72,202[48]

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat || 10,623 || 10,623 || 10,623 || 10,623 || 10,242 || 9,734 || 9,734 || 72,202

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || 2021 || 2022 || 2023-2030 || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzat || 1 177,623 || 1 201,623 || 1 004,623 || 1 024,623 || 814,242 || 1 063,734 || 1 682,734 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 7 969,202

Kifizetési előirányzat || 1 025,623 || 1 195,623 || 969,623 || 1 025,623 || 687,242 || 1 024,734 || 912,734 || 500,000 || 480,000 || 148,000 || 7 969,202

3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

¨         A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

þ         A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után.:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN ||

TELJESÍTÉSEK

Teljesítés típusa[49] || Teljesítés típusa || Teljesítés száma || Költ­ség || Teljesítés száma || Költ­ség || Teljesítés száma || Költ­ség || Teljesítés száma || Költ­ség || Teljesítés száma || Költ­ség || Teljesítés száma || Költ­ség || Teljesítés száma || Költ­ség || Összes telje­sítés || Össz­költség

1. KONKRÉT CLKITŰZÉS[50] Műholdas rádiónavigációs infrastruktúrák és globális szolgáltatások fejlesztése és nyújtása (Galileo) || || || || || || || || || || || || || || || ||

Galileo || 5 szolgáltatás || Nem releváns || 3 || 930,5 || 3 || 942,5 || 3 || 744,25 || 3 || 763 || 3 || 552,75 || 3/5 || 802,5 || 5 || 1 421 || 5 || 6 156,5

1. konkrét célkitűzés összesen || || 930,5 || || 942,5 || || 744,25 || || 763 || || 552,75 || || 802,5 || || 1 421 || || 6 156,5

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS[51] A GPS teljesítményének javítását lehetővé tevő műholdas szolgáltatások nyújtása Európa felett (EGNOS) || || || || || || || || || || || || || || || ||

EGNOS || 3 szolgáltatás || Nem releváns || 3 || 233 || 3 || 245 || 3 || 246 || 3 || 247 || 3 || 247 || 3 || 247 || 3 || 247 || 3 || 1 712

2. konkrét célkitűzés összesen || || 233 || || 245 || || 246 || || 247 || || 247 || || 247 || || 247 || || 1 712

KÖLTSÉG MINDÖSSZESEN || Nem releváns || 1 163,5 || Nem rele­váns || 1 187,5 || Nem rele­váns || 990,25 || Nem releváns || 1 010 || Nem rele­váns || 799,75 || Nem rele­váns || 1 049,5 || Nem rele­váns || 1 668 || Nem rele­váns || 7 868,5

3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás 3.2.3.1. Összegzés

¨         A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását

þ         A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZE­SEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || ||

Humánerőforrások || 9,773 || 9,773 || 9,773 || 9,773 || 9,392 || 8,884 || 8,884 || 66,252

Egyéb igazgatási kiadások || 0,850 || 0,850 || 0,850 || 0,850 || 0,850 || 0,850 || 0,850 || 5,950

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZET részösszege || 10,623 || 10,623 || 10,623 || 10,623 || 10,242 || 9,734 || 9,734 || 72,202

A többéves pénzügyi keret 5. fejezetébe[52] bele nem tartozó előirányzatok || || || || || || || ||

Humánerőforrások || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

Egyéb igazgatási kiadások || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

A többéves pénzügyi keret 5. fejezetébe bele nem tartozó előirányzatok részösszege || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

ÖSSZESEN || 10,623 || 10,623 || 10,623 || 10,623 || 10,242 || 9,734 || 9,734 || 72,202

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

¨         A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

þ         A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

|| 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020

Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek)

02 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 63 || 63 || 63 || 63 || 60 || 56 || 56

02 01 01 02 (a küldöttségeknél) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

02 01 05 01 (közvetett kutatás) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

Ÿ Külső személyi állomány (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve[53])

02 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből) || 26 || 26 || 26 || 26 || 26 || 26 || 26

02 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

02 01 04 aa [54] || - a központban[55] || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

- a küldöttségeknél || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

02 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

10 01 05 02 (AC, END, INT közvetlen kutatásban) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || Nem releváns || Nem releváns || Nem releváns || Nem releváns || Nem releváns || Nem releváns || Nem releváns

ÖSSZESEN || 89 || 89 || 89 || 89 || 86 || 82 || 82

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

Az elvégzendő feladatok leírása:

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal. A DG ENTR részleges kiszervezést tervez egy meglévő végrehajtó ügynökséghez. Az összegek és beszámítások szükség esetén kiigazításra kerülnek a kiszervezési folyamat eredményei alapján.

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || - az EGNOS és a Galileo hatékony és koherens kiépítését és üzemeltetését célzó európai GNSS programok végrehajtásának felügyelete; - a politikai döntéshozatali folyamatot támogató jogi és szabályozási elemzések készítése; - annak biztosítása, hogy a javasolt megoldások megfelelnek az alkalmazandó szabályoknak; - egészséges pénzügyi gazdálkodás szavatolása; - a hatékony költségellenőrzés biztosításához szükséges tevékenységek végzése; - a nemzetközi együttműködéssel összefüggő tevékenységek bonyolítása

Külső alkalmazottak || A fenti feladatok támogatása

3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

þ         A 2011. június 29-i COM(2011)500 bizottsági javaslattal összhangban a javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a 2014–2020-as többéves pénzügyi kerettel.

¨         A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének újraprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[56].

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– ¨ A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– þ A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

Jelenleg folynak bizonyos tárgyalások Svájccal és Norvégiával, de még semmilyen hivatalos megállapodás nem jött létre, és előreláthatólag a közeljövőben nem is fog létrejönni. Ennélfogva ebben a stádiumban harmadik személyek semmilyen hozzájárulása nem vehető figyelembe. Megjegyzendő, hogy ezek az országok nem fogják közvetlenül társfinanszírozni a GNSS programokat (így nem lesz az Unió elkülönített bevételeinek révén többlet-előirányzat), viszont külső hozzájárulást fognak eszközölni.

Előirányzatok millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || || || || || || || ||

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || || || || || || || ||

3.3. A bevételekre gyakorolt becsült hatás

– ¨  A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételekre.

A teljes konfiguráció elkészülte előtt a költségvetés semmilyen bevételre nem számít, amennyiben a kezdetben kínált szolgáltatások teljesítménye az infrastruktúrák teljes kiépítését megelőzően nem lesz összhangban a lehetséges felhasználók elvárásaival.

Addig is a költségekkel való gazdálkodás módját elemezni kell azon (magán vagy állami) szerv meghatározásának céljából, amely a bevételeket összegyűjti majd, továbbá a bevételek pontos típusának és a lehetséges bevételek összegének meghatározása céljából.

– þ  A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

– ¨         a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

– þ         a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[57]

2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020

|| || p.m. || p.m. || p.m. || p.m. || p.m. || p.m. || p.m.

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás kiszámításának módszerét.

[1]               HL L 196., 2008.7.24., 1. o.

[2]               COM(2011) 5 végleges.

[3]               COM(2011) 500 végleges A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. Az Európa 2020 stratégia költségvetése.

[4]               COM(2011) 398 végleges Javaslat: A Tanács rendelete a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről

[5]               COM(2010) 308.

[6]               HL L 246., 2004.7.20., 30. o.

[7]               HL C […]., […], […]. o.

[8]               HL C […]., […], […]. o.

[9]               COM(2010) 614 végleges/2.

[10]             COM(2011) 152.

[11]             HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

[12]             COM(2011) 398 végleges.

[13]             COM(2011) 500 végleges.

[14]             HL L 276., 2010.10.20., 1. o.

[15]             HL L 246., 2004.7.20., 30. o.

[16]             HL L 201., 2010.8.3., 30. o.

[17]             HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[18]             HL L 196., 2008.7.24., 1. o.

[19]             HL L 138., 2002.5.28., 1. o.

[20]             HL L 287., 2011.11.4., 1. o.

[21]             HL L 317., 2001.12.3., 1. o.

[22]             HL L 141., 2011.5.27., 17. o.

[23]             HL C 304., 2011.10.15., 7. o.

[24]             HL L 345., 2008.12.23., 75. o. .

[25]             HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

[26]             HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

[27]             HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

[28]             HL L 196., 2008.7.24., 1. o.

[29]             Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity-Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity-Based Budgeting).

[30]             A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) vagy b) pontjában meghatározott projekt vagy fellépés.

[31]             Az EGNOS rendszer által lefedett európai térség az Európai Polgári Repülési Konferencia 44 tagállama által alkotott övezet.

[32]             Az EGNOS nyilvános szolgáltatását meghatározó dokumentum az alábbi webhelyen érhető el: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/satnav/egnos/files/brochures-leaflets/egnos-os-sdd_en.pdf

[33]             Tanulmány a GPS jelvesztés hatásáról a brit kereskedelmi és belső szolgáltatásokra (2001): http://www.ofcom.org.uk/static/archive/ra/topics/research/topics/other/gpsreport/gps-report.pdf

[34]             A globális műholdas navigációs rendszer (GNSS) létrehozásához nyújtott európai hozzájárulásról szóló, 1994. december 19-i tanácsi állásfoglalás.

[35]             A Galileo és a GPS műholdas navigációs rendszerek előmozdításáról, szolgáltatásáról és felhasználásáról, valamint a kapcsolódó alkalmazásokról szóló, 2004. júniusi nemzetközi megállapodás.

[36]             COM(2011) 5 végleges.

[37]             COM(2011) 500 végleges.

[38]             A Galileo program négy szakaszból áll: meghatározási, fejlesztési, kiépítési és üzemeltetési szakasz. A kiépítési szakasz 2019-ben ér véget. A teljes értékű üzemeltetés folyamatban lesz, azaz 2020 után is zajlik majd, és a szolgáltatási zavarok elkerülése érdekében a rendszer üzemeltetése és a konfiguráció szintrehozása éveken keresztül tovább folyik majd.

[39]             Az igazgatási módszerekre vonatkozó magyarázatok és a költségvetési rendeletre történő hivatkozások az alábbi webhelyen érhetők el: BudgWeb: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_fr.html

[40]             A költségvetési rendelet 185. cikkében meghatározottak szerint. Az Európai GNSS Ügynökséget bevonják a GNSS programok irányításába.

[41]             Az európai nemzeti űrügynökségek.

[42]             ESA (Európai Űrügynökség).

[43]             Diff. = Differenciált előirányzatok/Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

[44]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás. Norvégiával tárgyalások kezdődnek a 2014–2020-as költségvetésben való részvételéről.

[45]             Tagjelölt országok és adott esetben a potenciális nyugat-balkáni tagjelölt országok.

[46]             Jelenleg folynak a tárgyalások Svájccal a 2014–2020-as költségvetésben való részvételéről.

[47]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek).

[48]             A humánerőforrásoknak az új irányítással, valamint a rendszerek üzemeltetéséhez kapcsolódó, az Európai GNSS Ügynökségre háruló feladatokkal közvetlenül összefüggő csökkentése részletesen bemutatásra kerül az Ügynökségről szóló 912/2010/EU rendelet felülvizsgálata során. A tervek szerint a jelenleg a Bizottság által biztosított műszaki szakértelem átkerül az Ügynökséghez, amennyiben ez a jövőben rá háruló feladatok elvégzése érdekében szükséges.

[49]             A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak kilométerben megadva stb.).

[50]             Az 1.4.2. Konkrét célkitűzés(ek) c. részben leírtak szerint.

[51]             Az 1.4.2. Konkrét célkitűzés(ek) c. részben leírtak szerint.

[52]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[53]             AC = szerződéses alkalmazott; INT = átmeneti alkalmazott; JED = küldöttségi pályakezdő szakértő. AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő.

[54]             Az operatív előirányzatoknál a külső személyzetre részleges felső határérték vonatkozik (korábban: BA-tételek).

[55]             Elsősorban a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) esetében.

[56]             Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[57]             A hagyományos saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.