52010PC0494

[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2010.9.29.

COM(2010) 494 végleges

2010/0257 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az integrált tengerpolitika továbbfejlesztését támogató program létrehozásáról SEC(2010) 1097 final

INDOKOLÁS

A JAVASLAT HÁTTERE

2007. október 10-én a Bizottság közleményt adott ki az Európai Unió integrált tengerpolitikájáról – (COM(2007) 575 [„kék könyv”]). E közlemény kifejtette, hogy az óceánokkal, tengerekkel, part menti régiókkal és tengeri ágazatokkal kapcsolatos integrált, egységes és összehangolt döntéshozatal kidolgozására és végrehajtására van szükségesség. Az integrált tengerpolitika a tengerrel kapcsolatos ügyek ágazatközi megközelítését jelenti. Elősegíti az óceánokhoz, tengerekhez, part menti régiókhoz és tengeri ágazatokhoz kapcsolódó valamennyi uniós politika – nevezetesen a környezeti, tengeri szállítási, energiaügyi, kutatási, ipari, halászati és regionális szakpolitika – közötti szinergiák azonosítását és hasznosítását.

Az Unió integrált tengerpolitikájáról szóló közleményt kísérő cselekvési terv (SEC(2007) 1278) felsorolta azon intézkedéseket, amelyeket az Európai Bizottság az új, integrált európai uniós tengerpolitika végrehajtásának első lépéseként javasol. Az Európai Tanácsnak az EU integrált tengerpolitikáját támogató 2007. december 14-i felkérése nyomán[1] a Bizottság 2009. október 15-én elfogadta az integrált uniós tengerpolitika eredményeiről szóló helyzetjelentést.[2] A helyzetjelentésben a Bizottság összefoglalta az integrált tengerpolitika legfőbb eredményeit, és kijelölte e politika következő végrehajtási szakaszának irányvonalát.[3]

2009. november 16-i következtetéseiben az Általános Ügyek Tanácsa felhívta a figyelmet az integrált tengerpolitika továbbfejlesztéséhez és végrehajtásához nyújtott pénzügyi támogatás jelentőségére, amikor felkérte „a Bizottságot, hogy terjessze elő az integrált tengerpolitikai intézkedéseknek a jelenlegi pénzügyi kereten belül történő finanszírozására vonatkozó szükséges javaslatokat annak érdekében, hogy azok 2011-ben hatályba léphessenek”.

Az integrált tengerpolitikának a Bizottság által meghatározott és a Tanács által jóváhagyott módon történő továbbfejlesztése és végrehajtása azonban veszélybe került, mivel a jelenlegi pénzügyi keret fennmaradó időszakában (2011–2013) nem áll rendelkezésre elegendő eszköz a szükséges intézkedések finanszírozására. A tengerpolitikai intézkedések finanszírozása ez idáig a költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) és b) pontja, valamint végrehajtási szabályainak 32. cikke alapján történt, amelyek a kísérleti vagy előkészítő projektek támogatásáról rendelkeznek.[4] Az integrált tengerpolitikához kapcsolódó kísérleti projektek és előkészítő intézkedések csupán 2010 végéig finanszírozhatók.

További szerény pénzügyi támogatásra van szükség ahhoz, hogy az EU képes legyen végrehajtani és továbbfejleszteni az integrált tengerpolitikát, és megvalósíthassa a Bizottság 2007. októberi kék könyvében meghatározott, majd a 2009. októberi helyzetjelentésben megerősített és az Általános Ügyek Tanácsának 2009. november 16-i következtetései által jóváhagyott átfogó célkitűzéseket. A finanszírozás lehetővé teszi majd a Bizottság számára, hogy a tagállamokkal és az érdekeltekkel közösen tovább folytassa az előkészítő és kísérleti projektek révén már megkezdett feltáró munkát, valamint hogy a 2009. október 15-i helyzetjelentésben ismertetetteknek megfelelően továbbfejlessze és pontosítsa az integrált tengerpolitika végrehajtásának lehetőségeit.

ELőZETES ÉRTÉKELÉS

E jogalkotási javaslat nem határoz meg új politikát és nem ír elő új célokat. Ebben a szakaszban nem várhatók jelentős messzemenő hatások vagy új szakpolitikai következmények. Ennek megfelelően a javaslatot nem kíséri hatásvizsgálat. Amennyiben valamely követő intézkedésről feltételezhető, hogy jelentős hatással vagy szakpolitikai következményekkel jár majd, arra vonatkozóan konkrét hatásvizsgálat fog készülni.

A költségvetési rendelet 27. cikkének (4) bekezdésével és végrehajtási szabályai 21. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság a javasolt finanszírozási program részleteiről előzetes értékelést készített. A jogalkotási javaslatot kísérő ezen előzetes értékelés többek között áttekintést ad a javasolt finanszírozási programról. Különös figyelmet fordít a politikai kontextusra, a probléma meghatározására, a program alapvető célkitűzéseire, a Közösség pénzügyi közreműködése által képviselt hozzáadott értékre és a fő értékelendő szakpolitikai lehetőségekre/alternatívákra.

Az előzetes értékelésben az alábbi három szakpolitikai alternatívát határozták meg:

1. További intézkedések elmaradása;

2. A korábbi előkészítő és kísérleti projektekhez képest ésszerűen megemelt, mérsékelt uniós pénzügyi hozzájárulás a további lehetőségek feltárása és a fejlődő integrált tengerpolitika folyamatos végrehajtása céljából;

3. Teljes körű finanszírozás.

E három fő szakpolitikai lehetőséget az integrált tengerpolitika alábbi stratégiai irányvonalai esetében vizsgálták[5]:

- integrált tengeri irányítás minden szinten;

- a tengeri medencékkel kapcsolatos intézkedések;

- az integrált döntéshozatal horizontális eszközei;

- az emberi tevékenységek fenntarthatósági határainak meghatározása a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv alapján;

- az integrált tengerpolitika nemzetközi dimenziójának előmozdítása és Európa vezető szerepének erősítése ezen a területen;

- fenntartható gazdasági növekedés, foglalkoztatás és innováció;

- a tengeri Európa láthatóságának növelése;

Az egyes szakpolitikai lehetőségeket a következő kritériumok szerint értékelték: i. az alternatíva hatékonysága az adott célkitűzések elérése és a kapcsolódó előnyök tekintetében; ii. a kiválasztott lehetőség megvalósíthatósága; iii. költségvonzatok az EU költségvetése számára.

A főbb eredmények összehasonlítása az alábbi táblázatban látható:

ÉRTÉKELÉS LEHETŐSÉGEK | Hatékonyság az adott célkitűzések elérése és a kapcsolódó előnyök tekintetében Magas (+++) Közepes (+/-) Alacsony (---) | Megvalósíthatóság Magas (+) Közepes (+/-) Alacsony (-) | Költségvonzatok az EU költségvetése számára Kedvező (+ és +++ között) Kedvezőtlen (- és --- között) | Átfogó értékelés Kedvező (+ és +++ között) Kedvezőtlen (- és --- között) |

1. lehetőség Nincs konkrét intézkedés | --- | + | Előirányzatok: - Személyi állomány: - Igazgatási kiadások: - | - |

2. lehetőség Mérsékelt uniós pénzügyi hozzájárulás | +++ | + | Előirányzatok: + Személyi állomány: + Igazgatási kiadások: + | + |

3. lehetőség Teljes körű finanszírozás | +++ | - | Előirányzatok: +++ Személyi állomány: +++ Igazgatási kiadások: ++ | - |

További intézkedések hiánya (1. lehetőség):

Az 1. lehetőség egyértelműen megvalósítható és semmiféle költséggel nem jár az EU költségvetése számára. Másrészről a további fellépés elmaradása, tehát a 2011–2013 közötti időszakban az integrált tengerpolitikával kapcsolatos intézkedések és tevékenységek finanszírozásának elmaradása nyomán a program általános és konkrét célkitűzéseinek megvalósítása is kudarcot vallana.

Mindez azt jelentené, hogy a Bizottság nem teljesíti a 2007. októberi kék könyvben meghatározott, majd a 2009. októberi helyzetjelentésben megerősített és az Általános Ügyek Tanácsának 2009. november 16-i következtetései által jóváhagyott szakpolitikai célkitűzéseket. E kudarc valószínűsége elegendő indok az 1. lehetőség kizárásához.

Mérsékelt uniós pénzügyi hozzájárulás (2. lehetőség):

Ez a lehetőség nincs kihatással az EU költségvetésére. Másrészről azonban számos előnnyel jár. Megvalósítható és költséghatékony lehetőség, amely jelentősen hozzájárulna a 2.3. szakaszban ismertetett célkitűzések eléréséhez. Lehetővé tenné az EU számára az integrált tengerpolitika továbbfejlesztési lehetőségeinek vizsgálatát, valamint bizonyos területeken a végrehajtás megkezdését konkrét intézkedések keretében. Ennélfogva rövid és hosszú távon is biztosítaná az integrált tengerpolitika megbízható és gyors végrehajtását.

Teljes körű finanszírozás (3. lehetőség):

Ez a lehetőség egyfelől jelentősen elősegítené, hogy a Bizottság megvalósíthassa az integrált tengerpolitika meghatározott célkitűzéseit és prioritásait. Másfelől azonban a 3. lehetőség a jelenlegi helyzetben nem reális. A 3. lehetőség politikai értelemben nem megvalósítható, mivel az integrált tengerpolitika alakulásának jelenlegi szakaszában nincs mód a már előirányzottnál jelentősen magasabb összegek kifizetésére. Ennek oka, hogy sem a tagállamok, sem a Bizottság nem dolgoztak ki olyan konkrét szakpolitikai intézkedéseket, amelyek további ráfordításokat igényelnének. Ezenfelül a Bizottságnál a teljes körű finanszírozás irányításához szükséges humán erőforrás sem áll rendelkezésre. Továbbá meggondolatlanság lenne még azelőtt megkezdeni a teljes körű végrehajtást, hogy az elképzeléseket kisebb léptékben megvizsgálnák.

Következésképpen, figyelembe véve az 1. és 3. lehetőség korlátait, valamint azt, hogy erős közösségi érdek fűződik az integrált tengerpolitika célkitűzéseinek rövid és közép távú megvalósításához, a megfelelő megoldásnak az integrált tengerpolitikával kapcsolatos tevékenységek 2011–2013 közötti finanszírozását célzó mérsékelt uniós pénzügyi hozzájárulás tűnik.

A JAVASLAT JOGI ELEMEI

Jogalap

Az Európai Unió integrált tengerpolitikájának a Szerződésben nincs kifejezett jogalapja. Ugyanakkor számos, a tengerekhez és a tengerpartokhoz kapcsolódó uniós ágazati politikát érint; ezek többek között a halászat, a szabadság, biztonság és jog érvényesülése, a közlekedés, az ipar, a területi kohézió, a kutatás, a környezetvédelem, az energia és az idegenforgalom. A tervezett jogi aktus alapját ezért a 43. cikk (2) bekezdése, a 74. cikk és a 77. cikk (2) bekezdése, a 91. cikk (1) és a 100. cikk (2) bekezdése, a 173. cikk (3) bekezdése, a 175. cikk, a 188. cikk, a 192. cikk (1) bekezdése, a 194. cikk (2) bekezdése és a 195. cikk (2) bekezdése képezi.

Szubszidiaritás és arányosság

Amint azt a 2007. októberi kék könyv és az azt kísérő cselekvési terv is hangsúlyozza, az integrált tengerpolitika továbbfejlesztését és végrehajtását célzó valamennyi intézkedést a az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének megfelelően a szubszidiaritás elvének kellő tiszteletben tartásával kell megvalósítani. Az integrált tengerpolitika területén az uniós szintű fellépést az intézkedések ágazatközi és transznacionális jellege, valamint az ágazati politikák közötti szinergiák indokolják. A cél az óceánokra, a tengerekre, a part menti régiókra és a tengeri ágazatok horizontális elemeire vonatkozó átfogó növekedési és fenntarthatósági stratégia kidolgozása. Ide tartoznak különösen a horizontális szakpolitikai eszközökhöz és ágazatközi tengeri intézkedésekhez, valamint – határokon átnyúló vonatkozásaik miatt – az integrált tengerpolitika nemzetközi dimenziójához kapcsolódó tevékenységek. Ezen eszközök és tevékenységek között szerepel az uniós tengerügyek vonatkozásában kialakított közös információ-megosztás, tengeriterület-fejlesztés, a tengerparti övezetek integrált kezelése, valamint a tengeri adat- és tudáshálózat létrehozása.

Az integrált tengerpolitika végrehajtását célzó uniós szintű fellépés nem érintené hátrányosan a tagállamokban vagy a régiókban hozott hasonló intézkedéseket. Ellenkezőleg: a különböző irányítási szinteken megvalósuló ágazatközi intézkedések kölcsönösen kiegészítenék és erősítenék egymást. A tengeri politikaalkotás folyamatának optimalizálása azonban csak akkor hozhatja meg gyümölcsét, ha az integrált megközelítés az irányítás minden szintjére kiterjed.[6] Így az uniós szintű tengerpolitikai fellépés léptéke és hatásai miatt várhatóan egyértelmű előnyökkel jár majd a csupán tagállami és regionális szintű tevékenységekhez és intézkedésekhez képest. A tengerpolitika eredményeiről szóló, október 15-i helyzetjelentésre vonatkozó, 2009. november 16-i következtetéseiben a Tanács felkérte a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a szubszidiaritás és az arányosság tiszteletben tartása mellett folytassák tevékenységüket, és üdvözölte a Bizottság és a tagállamok munkáját, valamint az integrált tengerpolitikával kapcsolatos jövőbeni iránymutatásokat.

Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének és az arányosság elvének megfelelően az Unió intézkedése nem terjedhet túl azon, ami a meghatározott célkitűzések eléréséhez szükséges. Az integrált tengerpolitikára irányuló jelen javaslat tiszteletben tartja az arányosság elvét, mivel az integrált tengerpolitika területén az Unió intézkedése nem mutat túl azon, ami az említett célkitűzések megfelelő eléréséhez szükséges. A lehető legteljesebb mértékben teret enged a nemzeti döntéshozatalnak, és tiszteletben tartja a meglévő nemzeti szabályozást és jogrendszereket.

Az integrált tengerpolitikával kapcsolatos uniós szintű fellépés a tagállamok által már meghozott intézkedéseken felül hozzáadott értéket képvisel, és a tagállamok ráfordításain túl további forrásokat biztosít. Ezek a források arányosak, mivel lehetővé teszik a tagállamok, régiók vagy regionális érdekelt felek számára az integrált tengerpolitika célkitűzéseinek hatékonyabb elérését.[7]

A JAVASLAT CÉLKITűZÉSEINEK RÉSZLETES MAGYARÁZATA

Az integrált tengerpolitika továbbfejlesztését támogató program létrejöttéhez európai parlamenti és tanácsi rendeletre van szükség. A javasolt program általános célkitűzése megfelelő finanszírozást biztosítani az integrált tengerpolitika továbbfejlesztéséhez és végrehajtásához. E fellépés alapjául a Bizottság által 2007-ben elfogadott kék könyv és cselekvési terv szolgál, és az a 2011 januárja és 2013 decembere között indított előkészítő intézkedések és kísérleti projektek folytatásaként valósulna meg.

A javaslat 1. és 2. cikke konkrétan előírja, hogy a javasolt program által finanszírozott intézkedéseknek és tevékenységeknek a 2007. évi kék könyvben meghatározott, majd a 2009. évi helyzetjelentésben megerősített és a Tanács által 2009. november 16-án jóváhagyott alábbi célkitűzések, prioritások és célok megvalósítását kell elősegíteniük:

- az integrált tengerpolitikai irányítás és az integrált megközelítések továbbfejlesztése és végrehajtása a tagállamokon belül és a part menti régiókban;

- az egyes tengeri medencékhez kapcsolódó integrált stratégiák gyors és megbízható végrehajtása Európa-szerte, az egyes tengeri régiók szükségleteihez illeszkedve;

- az integrált döntéshozatal horizontális eszközeinek továbbfejlesztése és végrehajtása – ideértve az európai tengeri megfigyelési és adathálózatot is –, amelyek elsősorban egy közös információmegosztási környezet kialakítása, a tengeri területfejlesztés és a tengerparti övezetek integrált kezelése révén valósítják meg a tengerfelügyelet integrációját;

- az elkövetkező években a tengeri környezetre hatást gyakorló emberi tevékenységek fenntarthatósági határainak meghatározása a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv alapján, az ökoszisztéma-alapú megközelítésnek megfelelően kellő figyelmet fordítva a szóban forgó tevékenységek kumulatív hatására;

- az integrált tengerpolitika nemzetközi dimenziójának előmozdítása a harmadik országokkal, többek között az európai tengeri medencével határos országokkal vagy azok szereplőivel, valamint a nemzetközi partnerekkel és szervezetekkel folytatott, az integrált tengerpolitikával kapcsolatos párbeszéd, együttműködés és koordináció javítása és ösztönzése révén, biztosítva az ágazati politikákban kidolgozott intézkedésekkel való összhangot;

- a fenntartható gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és az innováció ismételt fókuszba állítása;

- a tengeri Európa láthatóságának növelése, valamint a következők ösztönzése és elősegítése: az információ-megosztás, a legjobb gyakorlatok cseréje, az érdekeltekkel és az érdekeltek körében a tengerpolitikai irányítással, valamint az óceánokra, tengerekre és a tengerpartokra hatást gyakorló ágazati politikákkal kapcsolatban kialakult szinergiák és párbeszéd hasznosítása és megerősítése, illetve a horizontális és medenceszintű ágazatközi együttműködési platformok és hálózatok létrehozása.

KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A rendeletjavaslat értelmében az integrált tengerpolitika továbbfejlesztését támogató program végrehajtásához meghatározott pénzügyi keret összege 50 000 000 EUR, amely 2011. január 1-jétől 2013. december 31-ig alkalmazandó. A javaslatot kísérő pénzügyi kimutatás áttekintést ad a költségvetési vonzatokról, valamint a szükséges személyi és igazgatási erőforrások átcsoportosításáról.

2010/0257 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az integrált tengerpolitika továbbfejlesztését támogató program létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére, 74. cikkére és 77. cikke (2) bekezdésére, 91. cikke (1) és 100. cikke (2) bekezdésére, 173. cikke (3) bekezdésére, 175. és 188. cikkére, 192. cikke (1) bekezdésére, 194. cikke (2) és 195. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[8],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[9],

a javaslat nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

4. Az Európai Unió integrált tengerpolitikájáról szóló, 2007. október 10-i bizottsági közlemény (COM(2007) 575) kimondja, hogy az integrált tengerpolitika elsődleges célja az óceánokkal, tengerekkel, part menti régiókkal és tengeri ágazatokkal kapcsolatos integrált, egységes és összehangolt döntéshozatal kidolgozása és végrehajtása.

5. Az Európai Unió integrált tengerpolitikájáról szóló közleményt kísérő cselekvési terv (SEC(2007) 1278) számos olyan intézkedést határoz meg, amelyeket az Európai Bizottság az új, integrált európai uniós tengerpolitika végrehajtásának első lépéseként javasol.

6. Az Európai Unió integrált tengerpolitikájának eredményeiről szóló, 2009. október 15-i helyzetjelentés összefoglalja az integrált tengerpolitika addig elért eredményeit, és kijelöli e politika következő végrehajtási szakaszának irányvonalát.

7. 2009. november 16-i következtetéseiben az Általános Ügyek Tanácsa kiemelte a tengerpolitika továbbfejlesztése és végrehajtása pénzügyi támogatásának jelentőségét, amikor felkérte „a Bizottságot, hogy terjessze elő az integrált tengerpolitikai intézkedéseknek a jelenlegi pénzügyi kereten belül történő finanszírozására vonatkozó szükséges javaslatokat annak érdekében, hogy azok 2011-ben hatályba léphessenek”.[10]

8. Folyamatos uniós pénzügyi támogatásra van szükség ahhoz, hogy az Unió az integrált tengerpolitikáról szóló, 2008. május 20-i európai parlamenti állásfoglalással[11] összhangban képes legyen végrehajtani és továbbfejleszteni az integrált tengerpolitikát, és megvalósíthassa annak a Bizottság 2007. októberi kék könyvében meghatározott, majd a 2009. októberi helyzetjelentésben megerősített és az Általános Ügyek Tanácsának 2009. november 16-i következtetései által jóváhagyott átfogó célkitűzéseit.

9. Az uniós finanszírozást úgy kell megtervezni, hogy az támogassa az integrált tengerpolitika stratégiai céljait elősegítő intézkedésekre irányuló felderítő tevékenységeket, ideértve a minden szinten megvalósuló integrált tengerpolitikai irányítást; a tengeri medencékhez kapcsolódó és a különböző európai tengeri medencék egyedi szükségleteihez illeszkedő integrált stratégiák továbbfejlesztését és végrehajtását; a tengeri környezetre hatást gyakorló emberi tevékenységek fenntarthatósági határainak a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv alapján történő meghatározását az ökoszisztéma-alapú megközelítésnek megfelelően kellő figyelmet fordítva a szóban forgó tevékenységek kumulatív hatására; az érdekeltek fokozottabb bevonását az integrált tengerpolitikai irányítási rendszerekbe; az integrált döntéshozatal horizontális eszközeinek továbbfejlesztését; az integrált tengerpolitika nemzetközi dimenziójának előmozdítását; valamint a fenntartható gazdasági növekedést, a foglalkoztatást, az innovációt és a versenyképességet.

10. Az olyan egyéb uniós eszközök, mint a Kohéziós Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Halászati Alap, a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogram, az előcsatlakozási támogatási eszköz és az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz, nem fedik le az integrált tengerpolitika valamennyi prioritását és célját, ezért létre kell hozni az integrált tengerpolitika továbbfejlesztését támogató programot (a továbbiakban: a program).

11. A program harmadik országokban történő végrehajtásának elő kell segítenie a kedvezményezett ország fejlesztési célkitűzéseit, és összhangban kell állnia az EU egyéb együttműködési eszközeivel, valamint a kapcsolódó uniós szakpolitikák célkitűzéseivel és prioritásaival.

12. A programnak ki kell egészítenie a tagállamok által országos és annál alacsonyabb szinten az óceánok, tengerek és tengerpartok védelmének és fenntartható használatának ösztönzése érdekében rendelkezésre bocsátott meglévő és jövőbeni pénzügyi eszközöket.

13. Meg kell továbbá állapítani az intézkedések programozása, a kiadások támogathatósága, az uniós pénzügyi támogatás szintje, a rendelkezésre bocsátás főbb feltételei és a program teljes költségvetése tekintetében irányadó szabályokat.

14. A programot az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: költségvetési rendelet)[[12]], valamint az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletnek[[13]] megfelelően kell végrehajtani.

15. A rendelet végrehajtásának a Bizottság általi nyomon követését elősegítendő lehetővé kell tenni a nyomon követéssel, ellenőrzéssel és értékeléssel kapcsolatos kiadások finanszírozását.

16. A program végrehajtása céljából elfogadott éves munkaprogramokat a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal[[14]] összhangban kell elfogadni.

17. Az e rendelet értelmében finanszírozott intézkedésekkel összefüggésben biztosítani kell az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, méghozzá az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet[[15]], az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet[[16]], valamint az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[[17]] alkalmazása révén.

18. Az uniós finanszírozás hatékonyságának biztosítása érdekében az e rendelet alapján támogatott intézkedéseket rendszeresen értékelni kell.

19. Mivel e rendelet célkitűzései kizárólag tagállami fellépés által nem valósíthatók meg kielégítően, és a program keretében finanszírozandó intézkedések léptéke és hatásai miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében és az Európai Unió működéséről szóló szerződésben megállapított szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a szóban forgó célok eléréséhez szükséges mértéket.

ELOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza az integrált tengerpolitika továbbfejlesztésének és végrehajtásának ösztönzését célzó intézkedéseket támogató programot (a továbbiakban: a program).

2. cikk

Általános célkitűzések

A program általános célkitűzései a következők:

a) a tengerpolitikai és a tengerpartokkal kapcsolatos kérdések integrált irányítása, és a tengeri medencékhez kapcsolódó integrált stratégiák kidolgozásának és végrehajtásának előmozdítása;

b) a tengerrel és a tengerparttal kapcsolatos ágazati politikákat összefogó horizontális eszközök kidolgozásának elősegítése;

c) a tengeri ágazatokban és a part menti régiókban az összehangolt döntéshozatal támogatása, illetve a tengeri és tengerparti erőforrások fenntartható használatának, valamint a fenntartható gazdasági növekedésnek, az innovációnak és a foglalkoztatásnak az ösztönzése az ágazatpolitikai prioritásokkal és intézkedésekkel összhangban;

d) a tengeri környezetre hatást gyakorló emberi tevékenységek fenntarthatósági határainak pontosabb meghatározása a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv alapján;

e) az integrált tengerpolitika célkitűzéseivel kapcsolatos külső együttműködés és koordináció javítása és erősítése.

3. cikk

Konkrét célkitűzések

1. A 2. cikk a), b), c) és d) pontjában meghatározott célkitűzések keretén belül a program célja:

a) ösztönözni a tagállamokat vagy régiókat integrált tengerpolitikai irányítás kidolgozására vagy bevezetésére;

b) élénkíteni és megerősíteni az érdekeltekkel és az érdekeltek körében az integrált tengerpolitikával kapcsolatos horizontális kérdésekről folyó párbeszédet és együttműködést;

c) elősegíteni a szinergiák hasznosítását, az információ-megosztást és a tengerpolitikával kapcsolatos legjobb gyakorlatok cseréjét, többek között annak irányításával, valamint a regionális tengerekre és part menti régiókra hatást gyakorló ágazati politikákkal kapcsolatban is, illetve

d) előmozdítani olyan ágazatközi együttműködési platformok és hálózatok létrehozását, amelyek összefogják az ipar, a kutatás, a régiók, a hatóságok és a nem kormányzati szervezetek érdekeit;

e) elősegíteni közös módszerek és megközelítések kidolgozását;

2. A 2. cikk b) pontjában meghatározott célkitűzés keretén belül a program célja a következők kidolgozásának támogatása:

a) az uniós tengerügyek vonatkozásában közös információmegosztási környezet kialakítása, amely ösztönzi az ágazatközi és határokon átnyúló felügyeleti tevékenységeket, és megerősíti a tengeri területek biztonságos és védett használatát, figyelembe véve az ágazati politikákban a felügyelet tekintetében bekövetkező változásokat, és adott esetben hozzájárulva ezen politikák szükséges fejlődéséhez;

b) a tengeri területfejlesztés és a tengerparti övezetek integrált kezelése, amelyek a tengeri és part menti régiók ökoszisztéma-alapú kezelésének és fenntartható fejlődésének alapvető eszközei;

c) egy átfogó és nyilvánosan elérhető, jó minőségű adat- és tudásbázis, amely elősegíti ezen adatok különböző felhasználói csoportok közötti megosztását, újrafelhasználását és terjesztését, valamint internetalapú eszközök révén biztosítja a tengerügyi információk megjelenítését;

3. A 2. cikk e) pontjában meghatározott célkitűzés keretén belül és az ágazati politikák kiegészítéseként a program célja az integrált ágazatközi intézkedéseket célzó együttműködés javítása és megerősítése a következőkkel:

a) harmadik országok, ideértve a valamely európai tengeri medencével szomszédos országokat is,

b) harmadik országbeli szereplők,

c) nemzetközi partnerek és szervezetek, különösen az ökoszisztémák helyreállításra vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásokkal és más kapcsolódó megállapodásokkal összefüggésben;

4. A (3) bekezdésben meghatározott célkitűzéseket az (1) és (2) bekezdésben ismertetett konkrét célkitűzéseknek megfelelően és az EU együttműködési eszközeivel összhangban kell megvalósítani, figyelembe véve a nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák célkitűzéseit.

4. cikk

Támogatható tevékenységek

A program a 2. és 3. cikkben meghatározott célkitűzésekkel összhangban pénzügyi támogatást nyújthat az alábbi tevékenységekhez:

a) tanulmányok és együttműködési programok;

b) a nyilvánosság tájékoztatása és a legjobb gyakorlatok megosztása, tudatosságnövelés és ehhez kapcsolódó kommunikációs és terjesztési tevékenységek, ideértve a népszerűsítő kampányokat, rendezvényeket, valamint webhelyek létrehozását és fenntartását;

c) konferenciák, szemináriumok, műhelytalálkozók és fórumok az érdekeltek számára;

d) jelentős mennyiségű adat, a legjobb gyakorlatok és az Unió által finanszírozott regionális projektek adatbázisainak megosztása, ellenőrzése és megjelenítése, az ezekhez való nyilvános hozzáférés biztosítása, adott esetben az egy vagy több ilyen céllal létrehozott titkárság révén;

e) horizontális eszközökkel kapcsolatos intézkedések, ideértve a kísérleti projekteket is.

5. cikk

A pénzügyi beavatkozás típusa

1. Az uniós pénzügyi hozzájárulás a következő jogi formákban valósulhat meg:

a) támogatás;

b) közbeszerzési szerződések;

c) a Közös Kutatóközponttal létrejött igazgatási megállapodás.

2. A program keretén belül odaítélhető intézkedésekhez nyújtott és működési támogatás is. Hacsak az 1605/2002/EK, Euratom rendelet (a továbbiakban: költségvetési rendelet) másképpen nem rendelkezik, a támogatások vagy közbeszerzési szerződések kedvezményezettjeit pályázati vagy ajánlattételi felhívás útján kell kiválasztani.

6. cikk

Kedvezményezettek

1. A program keretében pénzügyi támogatás nyújtható bármely természetes vagy akár a köz-, akár a magánjog hatálya alá tartozó jogi személynek, ideértve az Unió ügynökségeit is.

2. A program kedvezményezettjei lehetnek harmadik országok, harmadik országbeli érdekeltek, valamint a 2. és 3. cikkben meghatározott egy vagy több általános vagy konkrét célkitűzés megvalósítására törekvő nemzetközi szervezetek vagy testületek is.

3. Az eljárásokban való részvételi jogosultság feltételeit a vonatkozó pályázati vagy ajánlattételi felhívásokban kell meghatározni.

7. cikk

Végrehajtási rend

1. A Bizottság a költségvetési rendelet előírásai val összhangban hajtja végre a programot.

2. A program végrehajtásához a Bizottság a 2. és 3. cikkben meghatározott célkitűzésekkel összhangban éves munkaprogramokat fogad el a 13. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően.

3. A támogatások tekintetében az éves munkaprogram részletesen meghatározza:

a) az év prioritásait, a megvalósítandó célkitűzéseket és a pénzügyi évre engedélyezett előirányzatok mellett várható eredményeket;

b) az intézkedések címét és tárgyát;

c) a végrehajtás részletes szabályait;

d) a pályázatok elbírálásakor alkalmazandó alapvető kiválasztási és odaítélési szempontokat;

e) adott esetben azokat a körülményeket, amelyek a 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 168. cikkében meghatározott valamely kivétel alapján felhívás hiányában is indokolják támogatás odaítélését.

f) az egyes intézkedések teljes költségvetését és maximális társfinanszírozási arányát, valamint különböző előirányzott arányok esetén az egyes arányoknál teljesítendő kritériumokat;

g) a pályázati felhívások ütemezését.

4. A közbeszerzési szerződések tekintetében az éves munkaprogram részletesen meghatározza:

a) az intézkedések címét és tárgyát;

b) az egyes intézkedések maximális költségvetését;

c) az intézkedések célját;

d) a végrehajtás részletes szabályait;

e) a közbeszerzési eljárások kiírására vonatkozó indikatív időkeretet.

5. A 9. cikkben szereplő intézkedéseket az éves munkaprogram nem foglalja magában.

8. cikk

Költségvetési források

1. A program végrehajtására rendelkezésre álló pénzügyi keret összege a 2011. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakra 50 000 000 EUR.

2. A programhoz hozzárendelt költségvetési forrásokat az Európai Unió általános költségvetésének éves előirányzatai között kell feltüntetni. Az évente rendelkezésre álló előirányzatokat a költségvetési hatóság hagyja jóvá a pénzügyi kereten belül.

9. cikk

Technikai segítségnyújtás

1. A 8. cikkben meghatározott pénzügyi keretösszeg magában foglalhatja az e rendelet hatékony és eredményes végrehajtásához és célkitűzéseinek eléréséhez közvetlenül szükséges előkészítő cselekvésekhez, monitoringhoz, ellenőrzéshez, könyvvizsgálathoz és értékeléshez kapcsolódó indokolt kiadásokat.

2. Az (1) bekezdésben említett tevékenységek magukban foglalhatják különösen a tanulmányokat, a szakértői értekezleteket, az informatikai eszközökre, rendszerekre és hálózatokra, valamint minden egyéb, a Bizottság által az e rendelet végrehajtása céljából igényelt műszaki, tudományos és adminisztratív segítségnyújtásra és szakértelemre fordított kiadást.

10. cikk

Monitoring

1. A pénzügyi támogatás kedvezményezettje technikai és pénzügyi jelentéseket küld a program által finanszírozott munka előrehaladásáról a Bizottságnak. Az egyes projektek befejezésétől számított három hónapon belül egy zárójelentést is kell küldeni.

2. A Számvevőszék által a Szerződés 287. cikke értelmében az illetékes nemzeti ellenőrző szervekkel vagy szervezeti egységekkel együttműködve végzett pénzügyi ellenőrzések, vagy a Szerződés 322. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint végzett felülvizsgálatok sérelme nélkül a Bizottság tisztségviselői vagy egyéb alkalmazottai helyszíni ellenőrzéseket végezhetnek a program által finanszírozott projektek és egyéb intézkedések kapcsán, beleértve a szúrópróbaszerű ellenőrzéseket is, különösen az e rendelet 2., 3. és 4. cikkében meghatározott célkitűzések és jogosultsági feltételek teljesülésének ellenőrzése érdekében.

3. Az e rendelet alapján kötött szerződéseknek és megállapodásoknak rendelkezniük kell különösen a Bizottság (vagy a Bizottság által felhatalmazott bármely képviselő) általi felügyeletről és pénzügyi ellenőrzésről, valamint a Számvevőszék által végzett – szükség esetén helyszíni – pénzügyi ellenőrzésekről.

4. A pénzügyi támogatás kedvezményezettje egy adott projekttel kapcsolatos utolsó kifizetés időpontját követő öt éven keresztül megőrzi és a Bizottság számára hozzáférhetővé teszi az adott projekttel kapcsolatos kiadásokat igazoló dokumentumokat.

5. Az (1) és a (2) bekezdésben említett jelentések és szúrópróbaszerű ellenőrzések eredményei alapján a Bizottság szükség szerint módosítja az eredetileg jóváhagyott pénzügyi támogatás mértékét vagy nyújtásának feltételeit, illetve a kifizetések ütemét is.

6. A Bizottság minden egyéb szükséges lépést megtesz annak ellenőrzésére, hogy a finanszírozott intézkedéseket megfelelő módon, és e rendelet, valamint a költségvetési rendelet rendelkezéseivel összhangban hajtják végre.

11. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

1. A Bizottság biztosítja, hogy az e program keretében finanszírozott intézkedések végrehajtása során az Unió pénzügyi érdekei védelmet élvezzenek az alábbiak révén:

a) megelőző intézkedések alkalmazása a csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek ellen,

b) hatékony ellenőrzések,

c) a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetése, és

d) szabálytalanság észlelése esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók alkalmazása.

2. Az (1) bekezdés alkalmazásában a Bizottság a 2988/95/EK, Euratom, a 2185/96/Euratom, EK és az 1073/1999/EK rendelettel összhangban jár el.

3. A Bizottság csökkenti, felfüggeszti vagy visszafizetteti egy adott intézkedésre nyújtott pénzügyi támogatás összegét, amennyiben szabálytalanságokat tár fel – beleértve e rendelet rendelkezéseinek, vagy a szóban forgó pénzügyi támogatást odaítélő egyedi határozatnak, szerződésnek vagy megállapodásnak figyelmen kívül hagyását –, vagy ha tudomást szerez arról, hogy a Bizottság jóváhagyásának kérelmezése nélkül az intézkedésen olyan változtatást hajtottak végre, amely ellentétes annak jellegével vagy végrehajtásának feltételeivel.

4. A határidők be nem tartása esetén, vagy amennyiben az intézkedés végrehajtásában elért előrehaladás nem arányos a megítélt pénzügyi támogatással, a Bizottság felszólítja a kedvezményezettet, hogy adott határidőn belül nyújtsa be észrevételeit. Ha a kedvezményezett nem ad kielégítő választ, a Bizottság törölheti a pénzügyi támogatás hátralévő részét, és követelheti a kifizetett összegek visszatérítését.

5. A jogosulatlan kifizetéseket vissza kell fizetni a Bizottságnak. A költségvetési rendeletben meghatározott feltételek szerint kamat terhel minden olyan összeget, amelyet nem térítettek vissza kellő időben.

6. E cikk alkalmazásában a „szabálytalanság” az uniós jogszabályok valamely rendelkezésének olyan megsértését, vagy szerződéses kötelezettségnek gazdasági szereplő cselekedetéből vagy mulasztásából eredő olyan megszegését jelenti, amely az Unió általános költségvetésének vagy az Unió által kezelt költségvetéseknek indokolatlan kiadási tétel szerepeltetésével kárt okoz vagy okozna.

12. cikk

Értékelés

A Bizottság legkésőbb 2014. december 31-ig utólagos értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

13. cikk

Tanácsadó bizottság

1. A Bizottság munkáját a 7. cikk (2) bekezdésében előirányzott éves munkaprogramok kialakítása során tanácsadó bizottság segíti.

2. Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

14. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT CÍME:

a Bizottság javaslata az integrált tengerpolitika továbbfejlesztését támogató program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre

2. TEVÉKENYSÉGALAPÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZÉSI KERET

Tengerpolitika

3. KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK

3.1. 11 09 05 Az integrált tengerpolitika továbbfejlesztését támogató program

11 01 04 07 Az integrált tengerpolitika továbbfejlesztését támogató program – Igazgatási kiadások

3.2. A fellépés és a pénzügyi kihatás időtartama:

2011. január 1.–2013. december 31.

3.3. Költségvetési jellemzők:

Költségvetési tétel | Kiadás típusa | Új | EFTA-hozzájárulás | Tagjelölt országok hozzájárulásai | A pénzügyi terv fejezete |

11 09 05 | kötelező/nem kötelező N/A | diff.[18] | IGEN | NEM | NEM | 2. |

11 01 04 07 | kötelező/nem kötelező N/A | nem diff.[19] | IGEN | NEM | NEM | 2. |

4. FORRÁSOK ÁTTEKINTÉSE

4.1. Pénzügyi források

4.1.1. A kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok áttekintése

millió EUR (három tizedesjegyig)

Kiadás típusa | Szakasz száma | 2011 | 2012 | 2013 | Összesen |

Működési kiadások[20] |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | 8,1 | a | 16,260 | 16,560 | 16,780 | 49,600 |

Kifizetési előirányzatok | b | 7,355 | 14,443 | 17,512 | 39,310 |

A referenciaösszegbe beletartozó igazgatási kiadások[21] |

Technikai és igazgatási segítségnyújtás (NDE) | 8.2.4 | c | 0,100 | 0,100 | 0,200 | 0,400 |

TELJES REFERENCIAÖSSZEG |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | a+c | 16,360 | 16,660 | 16,980 | 50,000 |

Kifizetési előirányzatok | b+c | 7,455 | 14,543 | 17,712 | 39,710 |

Személyi és kapcsolódó kiadások (NDE) | 8.2.5 | d | 1,000 | 1,000 | 1,000 | 3,000 |

A referenciaösszegbe bele nem tartozó, a személyi és kapcsolódó kiadásoktól eltérő igazgatási kiadások (NDE) | 8.2.6 | e | 0,155 | 0,157 | 0,160 | 0,472 |

A fellépés indikatív összköltsége |

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | a+c+d+e | 17,515 | 17,817 | 18,140 | 53,472 |

TELJES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | b+c+d+e | 8,610 | 15,700 | 18,872 | 43,182 |

A 2011–2013 közötti időszak működési kiadásaira vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatokhoz kapcsolódó kifizetési előirányzatok 2014-ben és 2015-ben szükséges összege várhatóan összesen 10 290 EUR lesz. |

A társfinanszírozás részletezése |

Társfinanszírozó szerv | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | összesen |

f |

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a társfinanszírozást | a+c+d+e+f |

4.1.2. A pénzügyi programozással való összeegyeztethetőség

A javaslat miatt a pénzügyi terv vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges.

4.1.3. A bevételre gyakorolt pénzügyi hatás

A javaslatnak nincs pénzügyi hatása a bevételre

4.2. Teljes munkaidős egyenértékben kifejezett személyi állomány (beleértve a tisztviselőket, az ideiglenes és a külső alkalmazottakat) – a részleteket lásd a 8.2.1. pontban.

Éves szükségletek | 2011 | 2012 | 2013 |

A személyi állomány teljes létszáma | 9,4 | 9,4 | 9,4 |

5. JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK

5.1. Rövid vagy hosszú távon megvalósítandó célkitűzések

Az integrált tengerpolitika továbbfejlesztési és végrehajtási lehetőségeinek feltárását célzó munka folytatása.

5.2. A közösségi beavatkozás által létrejövő hozzáadott érték és a javaslatnak az egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetősége és lehetséges szinergiája

A javasolt költségvetésnek ki kell egészítenie és meg kell erősítenie a meglévő és jövőbeni pénzügyi eszközöket. A program keretében tett erőfeszítéseknek adott esetben ki kell egészíteniük a meglévő nemzetközi és regionális egyezményekhez és/vagy az egyes régiókban tevékenykedő nem uniós országokkal kötött megállapodásokhoz kapcsolódó, vonatkozó uniós politikákat, és e kezdeményezések között olyan számottevő kapcsolatokat kell kialakítaniuk, amelyek maximalizálják az azokból fakadó átfogó előnyöket. Az egyes intézkedések ezenfelül az európai makroregionális stratégiákra vonatkozó jelenleg folyó munka kiegészítéseként is szolgálnak.

5.3. A javaslat céljai, az attól várt eredmények, valamint a kapcsolódó mutatók a tevékenységalapú irányítás keretében

Vö. a rendelet 2. és 3. cikkével.

5.4. Végrehajtási módszer (indikatív)

A program keretében finanszírozott intézkedésekhez tartozó költségvetési előirányzatokat a Bizottság a költségvetési rendelet 53. cikkének a) pontjával összhangban centralizált alapon hajtja végre. Emellett azonban más végrehajtási módok is engedélyezettek.

6. MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉS

6.1. Felügyeleti rendszer

A Bizottság a kedvezményezett által benyújtott helyzetjelentések alapján és helyszíni ellenőrzések révén követi nyomon a program keretében finanszírozott intézkedések technikai és pénzügyi végrehajtását. Az egyes projektek befejezésétől számított három hónapon belül zárójelentést kell küldeni. A program által finanszírozott projektek és egyéb intézkedések ezenfelül pénzügyi ellenőrzéseken – köztük megbízott vállalkozók által végzett ellenőrzéseken – esnek át.

6.2. Értékelés

6.2.1. Előzetes értékelés

A javaslatot kísérő indokolás áttekintést ad az előzetes értékelés főbb következtetéseiről és eredményeiről.

6.2.2. Időközi/utólagos értékelés nyomán hozott intézkedések (korábbi hasonló tevékenységek tanulsága)

Az e területtel kapcsolatos uniós fellépésre irányuló javaslatok kidolgozása érdekében a 2008 és 2010 közötti időszakban számos kísérleti projekt és előkészítő intézkedés indult.

6.2.3. A jövőbeni értékelések feltételei és gyakorisága

A program egészére vonatkozóan legkésőbb 2014. december 31-ig utólagos értékelést kell benyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A költségvetési rendelet 27. cikkének (4) bekezdésével és végrehajtási szabályai 21. cikkének (3) bekezdésével összhangban az integrált tengerfelügyelet és a tengeri területfejlesztés értékelésére 2012-ben kerül sor, míg a tengerrel kapcsolatos ismeretekre vonatkozó projektet 2013-ban értékelik.

7. Csalás elleni intézkedések

A rendeletjavaslat 10. cikke utal az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendeletre[22], az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletre[23], valamint az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[24].

8. A FORRÁSOK RÉSZLETEZÉSE

8.1. A javaslat célkitűzéseinek pénzügyi költségei

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

(Fel kell tüntetni a célkitűzésekre, a fellépésekre és a teljesítésekre vonatkozó megnevezéseket) | Teljesítések típusa | Átl. költség | 2011 | 2012 | 2013 |

1. teljesítés: Az értékeléssel, célmeghatározással és a tengerek megfigyelésével kapcsolatos régióközi együttműködés állandó koordinációs platformja az OSPAR, a Barcelonai Egyezmény, a Helsinki Bizottság (HELCOM) és a Bukaresti Egyezmény bevonásával. | 1 | 0,200 | 1 | 0,200 | 1 | 0,300 | 0,700 |

2. teljesítés: Az Atlanti-óceán északkeleti vizeinek és a Földközi-tenger, a Balti-tenger és a Fekete-tenger vizeinek jó környezeti állapota tekintetében elért haladással foglalkozó rendszeres műhelytalálkozók | 1 | 0,100 | 1 | 0,100 | 1 | 0,100 | 0,300 |

2. fellépés: A tengerek jó környezeti állapotával kapcsolatos módszertani előírások kidolgozásának támogatása a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvnek megfelelően | 1 | 0,700 | 1 | 0,300 | 1 | 0,500 | 1,500 |

3. fellépés: A tengeri hulladékok eredetéről, a probléma mértékéről és a lehetséges kapcsolódó intézkedésekről szóló tanulmány, ideértve az ún. műanyag leves problémakört is, elősegítve az ágazatközi nehézségeknek az ökoszisztéma-alapú megközelítéssel történő kezelését (hivatkozás a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv I. mellékletének 10. mutatójára) | 1 | 0,400 | 1 | 0,500 | 1 | 0,600 | 1,500 |

4. fellépés: Az Európai Bizottság által a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban az azon kísérleti projektként azonosított régiók számára nyújtott támogató intézkedések részleteit meghatározó projekt, amelyekben a tenger állapota annyira kritikus, hogy sürgős intézkedés szükséges | 1 | 0,200 | 1 | 0,200 | 1 | 0,300 | 0,700 |

5. fellépés: A sarkvidék környezetvédelmi problémáival foglalkozó projekt az Atlanti-óceán északkeleti térségének védelmére irányuló együttműködés keretén belül | 1 | 0,400 | 0,400 |

2011 | 2012 | 2013 |

Tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak[26] (11 01 01) | A*/AD | 4,00 | 4,00 | 4,00 |

B*, C*/AST | 2,40 | 2,40 | 2,40 |

A 11 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott állomány[27] | 3,00 | 3,00 | 3,00 |

A 11 01 04/05. jogcímcsoportból finanszírozott egyéb állomány[28] |

ÖSSZESEN | 9,40 | 9,40 | 9,40 |

8.2.2. A fellépés keretében felmerülő feladatok leírása

A tanulmányokhoz kapcsolódó szabályzatok megírása, támogatási pályázati felhívások és ajánlattételi felhívások elkészítése; támogatási tárgyalások, előzetes ellenőrzés, utólagos ellenőrzés, értekezletek szervezése, pályázatok és ajánlatok értékelése, a megvalósítandó célok nyomon követése, kifizetések végrehajtása

8.2.3. A Személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyi állomány eredete

( A felváltandó vagy meghosszabbítandó program irányításához jelenleg hozzárendelt álláshelyek és külső személyzet

A személyi állomány iránti igényeket az e fellépés irányítására már odaítélt költségvetési juttatás és/vagy a főigazgatóságon belül átcsoportosított összeg keretében kell fedezni.

8.2.4. A referenciaösszegbe beletartozó egyéb igazgatási kiadások (XX 01 04/05. – Igazgatási kiadások)

millió EUR (három tizedesjegyig)

Költségvetési tétel (szám és megnevezés) | 2011 | 2012 | 2013 | összesen |

1. Technikai és igazgatási segítségnyújtás (beleértve a kapcsolódó személyi költségeket) |

Végrehajtó ügynökségek[29] |

Egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtás |

- belső |

- külső | 0,100 | 0,100 | 0,200 | 0,400 |

Technikai és igazgatási segítségnyújtás összesen | 0,100 | 0,100 | 0,200 | 0,400 |

8.2.5. A referenciaösszegbe bele nem tartozó személyi és kapcsolódó költségek

millió EUR (három tizedesjegyig)

A személyi állomány típusa | 2011 | 2012 | 2013 |

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak (11 01 02 01.) | 0,781 | 0,781 | 0,781 |

A 11 01 02 01. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány (kihelyezett tagállami szakértők, szerződéses alkalmazottak stb.) | 0,219 | 0,219 | 0,219 |

A (referenciaösszegbe bele NEM tartozó) személyi és kapcsolódó költségek összesen | 1,000 | 1,000 | 1,000 |

Számítás – Tisztviselők, ideiglenes alkalmazottak és a 11 01 02 01. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány |

A személyi állomány költségeinek becslése a Bizottság által megadott, a személyi állományra vonatkozó becslések esetében alkalmazandó átlagos költségek alapján történik: Tisztviselő és ideiglenes alkalmazott: 122 000 EUR/év Kihelyezett tagállami szakértő: 73 000 EUR/év Szerződéses alkalmazott: 64 000 EUR/év |

8.2.6. A referenciaösszegbe bele nem tartozó egyéb igazgatási kiadások

millió EUR (három tizedesjegyig)

2011 | 2012 | 2013 | ÖSSZESEN |

11 01 02 11 01 – Kiküldetések | 0,020 | 0,020 | 0,020 | 0,060 |

11 01 02 11 02 – Szakértői csoportülések | 0,100 | 0,100 | 0,100 | 0,300 |

11 01 02 11 03 – Az integrált tengerpolitika továbbfejlesztését támogató program létrehozásáról szóló rendelet 7. cikke (2) bekezdésében – az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkével összhangban – előirányzott éves munkaprogramok létrehozása során a Bizottság munkáját segítő tanácsadó bizottság (évente két ülés) | 0,035 | 0,037 | 0,040 | 0,112 |

11 01 02 11 04 – Tanulmányok és konzultációk |

11 01 02 11 05 – Információs rendszerek |

2. Egyéb irányítási kiadások összesen (XX 01 02 11.) |

3. Egyéb igazgatási jellegű kiadások (a költségvetési tétel megadása mellett) |

A (referenciaösszegbe bele NEM tartozó) személyi és kapcsolódó költségeken kívüli igazgatási kiadások összesen | 0,155 | 0,157 | 0,160 | 0,472 |

Az igazgatási előirányzatok iránti igényeket az e fellépés irányítására már odaítélt költségvetési juttatás és/vagy a főigazgatóságon belül átcsoportosított összeg keretében kell fedezni. Ezt adott esetben kiegészíti bármely más további, a fellépést irányító főigazgatóság által a költségvetési korlátozások figyelembevételével az éves elosztási eljárás keretében nyújtott költségvetési juttatás.

Számítás – A referenciaösszegbe bele nem tartozó egyéb igazgatási kiadások A tengeri megfigyelési és adatszakértői csoport felügyeli a tengerrel kapcsolatos ismeretekre vonatkozó projekteket, és évente négyszer ülésezik. Már jelenleg is nyomon követi az előkészítő intézkedéseket, és a becslés alapjául az e munkából származó tapasztalatok szolgáltak. A tanácsadó bizottság üléseihez kapcsolódó kiadások becslése a szakértők költségtérítésére vonatkozó bizottsági szabályok alapján történt. |

[1] Az Európai Tanács 2007. december 14-i elnökségi következtetései – 16616/1/07 REV 1. sz. dokumentum.

[2] COM(2009) 540, 2009. október 15.

[3] E helyzetjelentést a SEC(2009) 1343. sz. bizottsági munkadokumentum kísérte, amely részletesen beszámolt a 2007 októberében elfogadott cselekvési terv elemei tekintetében addig elért haladásról.

[4] A Tanács 1995/2006/EK, Euratom rendelete (2006. december 13.) az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 1605/2002/EK, Euratom rendelet módosításáról (HL L 390., 2006. december 30.), a továbbiakban: költségvetési rendelet, valamint a Bizottság 478/2007/EK, Euratom rendelete (2007. április 23.) az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom rendelet módosításáról.

[5] Az integrált uniós tengerpolitika eredményeiről szóló bizottsági helyzetjelentés – COM(2009) 540 végleges, 2009. október 15., 11–12. o. és Az Európai Unió integrált tengerpolitikájáról szóló közleményt kísérő bizottsági cselekvési terv – SEC(2007) 1278, 2007. október 10.

[6] A Bizottság közleménye: „Iránymutatások a tengerpolitikával kapcsolatos integrált megközelítéshez: Az integrált tengerpolitikai irányítás és az érintettekkel folytatott konzultáció terén megvalósítandó helyes gyakorlat kialakításáról”, COM(2008) 395 végleges, 2008.6.29., 4. o.

[7] Az integrált tengerfelügyelet esetében például az uniós beavatkozás arra korlátozódik majd, hogy a meglévő rendszerek különböző információs rétegeit átjárhatóvá tegye, és azok uniós szinten alkalmassá váljanak valamennyi felhasználói csoport előre meghatározott szükségleteinek teljesítésére, maradéktalanul tiszteletben tartva az arányosság elvét. A közös információmegosztási környezet kialakítása semmilyen módon nem akadályozhatja a meglévő és tervezett ágazati információs rendszerek kidolgozását, továbbá azok továbbfejlesztését, feltéve, hogy figyelembe veszik a más kapcsolódó rendszerekkel való információcserét lehetővé tevő átjárhatóság követelményét.

[8] HL C […], […], […]. o.

[9] HL C […], […], […]. o.

[10] Az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsának következtetései az integrált tengerpolitikáról – 15175/1/09 sz. dokumentum, 9. o.

[11] Az Európai Parlament 2008. május 20-i állásfoglalása az Európai Unió integrált tengerpolitikájáról – P6_TA(2008)0213.

[12] HL L 248., 2002.9.16., 1 o.

[13] HL L 357., 2002.12.31., 1. o.

[14] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[15] HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

[16] HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

[17] HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

[18] Differenciált előirányzatok

[19] Nem differenciált előirányzatok, a továbbiakban: NDE

[20] Olyan kiadások, amelyek nem tartoznak az érintett 11. cím 11 01. alcíme alá.

[21] A 11. cím 11 01 04. jogcímcsoportja alá tartozó kiadások

[22] HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

[23] HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

[24] HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

[25] Az 5.3. szakaszban leírtak szerint.

[26] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[27] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[28] Amelynek költségét tartalmazza a referenciaösszeg.

[29] Hivatkozni kell az érintett végrehajtó ügynökség(ek)re vonatkozó jogalkotási pénzügyi kimutatásra.