Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52010IP0494

Malájzia: a vesszőzés gyakorlata Az Európai Parlament 2010. december 16-i állásfoglalása Malajziáról: a vesszőzés gyakorlata

HL C 169E., 2012.6.15, p. 132–134 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

15.6.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 169/132


2010. december 16., csütörtök
Malájzia: a vesszőzés gyakorlata

P7_TA(2010)0494

Az Európai Parlament 2010. december 16-i állásfoglalása Malajziáról: a vesszőzés gyakorlata

2012/C 169 E/15

Az Európai Parlament,

tekintettel a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés abszolút tilalmára, amely minden körülményre és valamennyi államra vonatkozó nemzetközi jogi norma,

tekintettel e tilalom számos nemzetközi és regionális emberi jogi eszközben és dokumentumban – többek között az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányában és az Egyesült Nemzetek Szervezetének a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezményében (kínzás elleni egyezmény) történő gyakorlati kifejezésére,

tekintettel az ENSZ fogvatartottakkal való bánásmódra vonatkozó minimumszabályaira,

tekintettel a menekültek jogállásáról szóló ENSZ-egyezményre,

tekintettel az emberi jogok és az alapvető szabadságok előmozdításáról és védelméről szóló ASEAN Chartára, amely 2008. december 15-én lépett hatályba, valamint az ASEAN Emberi Jogi Kormányközi Bizottságának 2009. október 23-i létrehozására,

tekintettel az ASEAN 2007. január 13-i nyilatkozatára a migráns munkavállalók jogainak védelméről és előmozdításáról,

tekintettel az EU harmadik országok felé irányuló, a kínzással és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal vagy büntetéssel kapcsolatos politikájáról szóló, 2001-ben elfogadott és 2008-ban felülvizsgált iránymutatásokra,

tekintettel az EU Malajziával kapcsolatos, a 2007–2013-as időszakra szóló stratégiai dokumentumára,

tekintettel eljárási szabályzata 122. cikkének (5) bekezdésére,

A.

mivel a nemzetközi jog értelmében minden körülmények között tilos a testi fenyítés minden formája,

B.

mivel a malajziai törvények legalább 66 szabálysértés esetében rendelkeznek a vesszőzés (más szóval: korbácsolás) általi büntetésről, és mivel az Amnesty International becslései szerint évente mintegy tízezer malajziai állampolgárt és egyre nagyobb számú menekültet és migránst vesszőznek meg a malajziai börtönökben,

C.

mivel a malajziai hatóságok az elmúlt években az ország területére történő illegális belépésre és kábítószerrel való visszaélésre is kiterjesztették a vesszőzéssel büntetendő szabálysértések listáját,

D.

mivel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa – amelynek Malajzia tagja – által elfogadott 8/8 sz. határozat megállapítja, hogy „a testi fenyítés egyenértékű a kínzással”, és mivel a vesszőzés gyakorlata súlyos fájdalmat és szenvedést, illetve hosszú távú fizikai és pszichés traumát okoz,

E.

mivel ugyan a vesszőzést – a gyarmati korszak maradványaként – még mindig alkalmazzák néhány országban, ezek között Malajzia az egyetlen jelentős népességű és az emberi fejlődés magas szintjén álló ország, ahol a büntetés e formája fennmaradt,

F.

mivel a vesszőzés külföldi áldozatait gyakran nem tájékoztatják az ellenük felhozott vádakról, és megtagadják tőlük a tolmácsoláshoz és a jogi képviselethez való jogot, megsértve ezzel az objektív és pártatlan bírósági eljáráshoz való jogukat,

G.

mivel az eljárásban érintett orvosok – akiknek a szerepe pusztán arra terjed ki, hogy megállapítsák, hogy a foglyok alkalmasak a vesszőzésre, illetve eszméletvesztésük esetén magukhoz térítsék őket – megszegik az orvosi etikát,

H.

mivel a 8 000 ügyvédet képviselő Malajziai Ügyvédi Kamara felszólított a büntetés e formájának megszüntetésére, arra hivatkozva, hogy ez sérti az összes nemzetközi emberi jogi normát és számos kínzás elleni egyezményt,

1.

határozottan elítéli a vesszőzést, valamint a testi fenyítés és a foglyokkal szembeni rossz bánásmód minden formáját; szilárdan hisz abban, hogy Malajzia nem hivatkozhat belföldi jogszabályaira a kínzással felérő gyakorlatának indokolásaként, amely a nemzetközi jog alapján egyértelműen jogellenes;

2.

sürgeti Malajziát, hogy minden esetben vezessen be moratóriumot a vesszőzésre és a testi fenyítés minden formájára, annak jogszabályokban és a gyakorlatban történő megszüntetése érdekében;

3.

felszólítja a malajziai hatóságokat, hogy haladéktalanul szüntessék be a börtöntisztviselőkre és orvosokra gyakorolt jelenlegi nyomást, amely arra irányul, hogy a vesszőzések végrehajtása során bűnrészesek legyenek a fogvatartottakkal szembeni visszaélésekben;

4.

felszólítja a malajziai parlamentet, hogy ratifikálja az ENSZ kínzás elleni egyezményét és annak fakultatív jegyzőkönyvét, valamint a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányát és annak jegyzőkönyveit, illetve úgy módosítsa a malajziai törvényeket, hogy az illegális bevándorlás közigazgatási vétségnek, s ne bebörtönzéssel vagy testi fenyítéssel járó bűncselekménynek minősüljön, valamint hogy a kábítószerrel kapcsolatos vétségeket ne büntessék vesszőzéssel;

5.

felszólítja a malajziai emberi jogi bizottságot (SUHAKAM) és a malajziai jogalkotási reformbizottságot, hogy tegyenek megfelelő ajánlásokat a kormánynak a testi fenyítés jogszabályban történő megszüntetéséről;

6.

felszólítja a malajziai hatóságokat, hogy tartsák be a migránsok, menekültek és menedékkérők védelmére vonatkozó nemzetközi normákat – többek között az ellenük folytatott büntetőeljárások során – a kínzással és bántalmazással szembeni eredményes védelmük biztosítása érdekében;

7.

felszólítja az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az országgal folytatott politikai kapcsolatuk során rendszeresen vessék fel az emberi jogok malajziai helyzetét, és különösen a migránsokkal és a menedékkérőkkel szembeni visszaélésről és rossz bánásmódról szóló állításokat;

8.

sürgeti az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy folytassák az Európai Unió valamennyi nemzetközi partnere felé tett diplomáciai lépéseket, amelyek a kínzás és a megalázó bánásmód alkalmazását tiltó nemzetközi egyezmények ratifikálására és végrehajtására szólítja fel e partnereket; felszólítja az Európai Uniót, hogy tekintse a kínzás és a megalázó bánásmód elleni küzdelmet az emberi jogi politikája fő prioritásának, különösen az uniós iránymutatások és az összes többi uniós eszköz, mint pl. az Európai Kezdeményezés a Demokráciáért és Emberi Jogokért végrehajtása útján;

9.

az ASEAN Emberi Jogi Kormányközi Bizottságának létrehozását egy átfogóbb megközelítés és az emberi jogi normáknak az egész régióra kiterjedő hatékonyabb alkalmazása felé tett üdvözlendő lépésnek tekinti; hiszi, hogy az ASEAN-országokból érkező migránsokat és a menedékkérőket gyakran sújtó vesszőzés kérdésével ez a szerv hivatott foglalkozni;

10.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Malajzia kormányának és parlamentjének, az ASEAN-tagállamok kormányainak, az ENSZ kínzásokat vizsgáló különmegbízottjának és az ENSZ főtitkárának.


Top