28.5.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 119/2

EMLÉKEZTETVE

arra, hogy az Európai Tanács 2002. márciusi barcelonai ülésén jóváhagyta az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogramot, és ezzel – a lisszaboni stratégia keretében – az oktatás és a képzés terén folyó európai együttműködés először kapott szilárd, közös célkitűzéseken alapuló keretet, melynek elsődleges célja a nemzeti oktatási és képzési rendszerek fejlesztésének támogatása a kiegészítő uniós szintű eszközök kialakítása, az egymástól való tanulás és a bevált gyakorlatok cseréje révén, a nyitott koordinációs módszer segítségével;

és ELISMERVE

azt, hogy a fenti munkaprogram keretében folytatott együttműködésnek köszönhetően – ideértve a koppenhágai folyamatot és a bolognai folyamat keretében tett kezdeményezéseket is – jelentős előrelépés történt, különösen az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos nemzeti reformok támogatása, a felsőoktatás modernizációja és a minőséget, az átláthatóságot és a mobilitást erősítő közös európai eszközök kialakítása terén, azonban továbbra is jelentős kihívásoknak kell megfelelni, ha Európa a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kíván válni;

1.

az oktatásnak és a képzésnek kulcsszerepet kell játszania számos társadalmi-gazdasági, demográfiai, környezetvédelmi és technológiai kihívásnak a leküzdésében, melyekkel Európának és polgárainak jelenleg és az elkövetkező években szembesülnie kell;

2.

a humántőkébe az oktatási és képzési rendszerek révén való hatékony befektetés elengedhetetlenül fontos része azon európai stratégiának, amely a lisszaboni folyamat által központi célként kitűzött fenntartható, tudásalapú növekedés és foglalkoztatás magas szintjének elérésére és egyúttal az egyéni kiteljesedés, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítására irányul;

1.

bár Európa sokszínűségének és az ebben rejlő egyedülálló lehetőségeknek az értékéről nem szabad megfeledkezni, és tiszteletben kell tartani a tagállamoknak az oktatási rendszereik tekintetében fennálló hatáskörét, az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés aktualizált stratégiai keretrendszere – az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram keretében elért eredményekre építve – tovább fokozhatná ezen együttműködés hatékonyságát, továbbá 2020-ig folyamatosan előnyöket és támogatást biztosíthatna a tagállamok oktatási és képzési rendszerei számára;

2.

az oktatás és a képzés jelentős mértékben hozzájárul a lisszaboni stratégia hosszú távú növekedési és foglalkoztatási céljaihoz. E folyamat jövőbeli fejleményeit megelőlegezve folytatni kell az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy az oktatás és a képzés továbbra is szilárdan az átfogó stratégia részét képezze. Lényeges továbbá, hogy az európai együttműködés kerete eléggé rugalmas maradjon ahhoz, hogy választ tudjon adni mind a jelenlegi, mind a jövőbeli – így a 2010 utáni új stratégiákból származó – kihívásokra;

1.

a 2020-ig terjedő időszakban az európai együttműködés elsődleges célkitűzése a tagállami oktatási és képzési rendszerek továbbfejlesztésének támogatása legyen, melyek célja a következő:

2.

ezeket a célokat globális perspektívából kell szemlélni. A tagállamok elismerik a nyitottság fontosságát, hiszen az a globális fejlődés és jólét előfeltétele, amely – a kiváló minőségű és vonzó oktatási, képzési és kutatási lehetőségek biztosításával – segíteni fogja az Európai Uniót azon célkitűzésének megvalósításában, hogy a világ vezető tudásalapú gazdaságává váljon;

3.

A 2020-ig terjedő időszakban az európai együttműködést egy olyan stratégiai keretrendszerben kell kialakítani, amely az egész életen át tartó tanulás megközelítésének alkalmazásával az oktatási és képzési rendszerek egészére kiterjed. Az egész életen át tanulást a keretrendszer egészének alapját képező elvnek kell tekinteni, mely keretrendszer valamennyi – a formális, a nemformális és az informális – tanulási keretre és – a kisgyermekkori neveléstől és az alapszintű oktatástól a felsőoktatásig, a szakoktatásig és szakképzésig, valamint a felnőttkori tanulásig – a tanulás valamennyi szintjére kiterjed.

A keretrendszernek különösen (az alábbiakban részletezett) következő négy stratégiai célkitűzéssel kell foglalkoznia:

4.

a rögzített célkitűzés irányában tett előrelépés rendszeres nyomon követése alapvetően járul hozzá a tényeken alapuló politika-meghatározáshoz. A fentiekben felvázolt stratégiai célkitűzéseket ezért a 2010–2020-as időszakban az európai átlagteljesítményre vonatkozó mutatókkal és referenciaszintekkel („európai referenciaértékekkel”) kell támogatni, melyeket e dokumentum I. melléklete tartalmaz. Ezek a – már meglevő referenciaértékekre épülő – mutatók elősegítik az elért átfogó eredmények európai szintű mérését és láthatóvá tételét.

1.

A fenti stratégiai célkitűzések elérésére és ezáltal a nemzeti reformokhoz való tényleges hozzájárulásra törekedve a 2020-ig terjedő időszakban az alábbi alapelveket kell követni:

2.

Az oktatás és a képzés terén folytatott nyitott koordinációs módszer sikere a tagállamok politikai elkötelezettségén és az európai szintű hatékony munkamódszereken múlik. Erre figyelemmel és a nagyobb rugalmasság érdekében az európai együttműködés keretében alkalmazott munkamódszereknek az alábbiakon kell alapulniuk:

3.

A stratégiai keretet – így a referenciaértékeket és a munkamódszereket – felül lehet vizsgálni és végrehajthatók rajta a jelentősebb európai fejlemények – konkrétan a növekedésre és a foglalkoztatásra vonatkozó, 2010 utáni uniós stratégiával kapcsolatos döntések – fényében szükségessé vált tanácsi módosítások;

1.

a fent ismertetett négy stratégiai célkitűzés, az alapelvek és a munkamódszerek, továbbá az első ciklus során (2009–2011) a II. mellékletben foglalt, elfogadott kiemelt területek alapján, a Bizottság támogatásával és az ezen következtetésekben ismertetett nyitott koordinációs módszert alkalmazva dolgozzanak együtt a 2020-ig terjedő időszak során az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés megerősítése érdekében;

2.

A nemzeti prioritások alapján mérlegeljék olyan nemzeti szintű intézkedések elfogadását, amelyek célja a stratégiai keretben ismertetett célkitűzések megvalósítása, és az I. mellékletben meghatározott európai referenciaértékek együttes eléréséhez való hozzájárulása. Mérlegeljék továbbá azt, hogy lehet-e ötletet meríteni az egymástól való tanulásból európai szinten az oktatási és képzési politikák megtervezése során;

1.

működjön együtt a tagállamokkal és támogassa őket – a 2020-ig terjedő időszak folyamán – a fentiekben ismertetett négy stratégiai célkitűzés, az alapelvek és munkamódszerek, valamint a referenciaértékek és az I., illetőleg a II. mellékletben foglalt, elfogadott kiemelt területek alapján;

2.

különösen az elért eredményekről szóló közös jelentések alapján vizsgálja meg, hogy milyen mértékben valósultak meg e keretrendszer célkitűzései. Ezenfelül 2010 során értékelje az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram keretében elfogadott referenciaértékek terén elért eredményeket;

3.

dolgozzon ki javaslatokat a lehetséges referenciaértékekre vonatkozóan a mobilitás, a foglalkoztathatóság és a nyelvtanulás területén, az I. mellékletben foglaltak alapján;

4.

működjön együtt a tagállamokkal annak megvizsgálása érdekében, hogyan lehetne javítani a meglévő mutatókon, ideértve az oktatást és a képzést korán elhagyókra vonatkozó mutatókat is, és 2010 végéig tegyen jelentést a Tanácsnak arról, hogy a Tanács által 2007. májusában elfogadott mutatók és referenciaértékek összefüggő keretrendszerét (4) milyen mértékben lehet módosítani, hogy biztosítható legyen annak az új stratégiai kerettel való koherenciája. Ezzel összefüggésben különös figyelmet kell fordítani a kreativitás, az innováció és a vállalkozói készségek területére.