26.11.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 285/43

A.

mivel a göteborgi stratégia kijelöli az unió gazdasága versenyképességével és fenntarthatóságával kapcsolatos prioritásokat, és mivel a fiatal mezőgazdasági termelők alapvető fontosságú szerepet játszhatnak e célok elérésében;

B.

mivel a többfunkciós európai mezőgazdasági modell a mezőgazdasági üzemek széles körű jelenlétének köszönhetően a vidéki területek tartós fejlődését eredményezheti;

C.

mivel a KAP reformjának előrehaladása új lehetőségeket teremtett a fiatal mezőgazdasági termelők számára a gazdaságaik létrehozásával és fejlesztésével kapcsolatos számos szempontból, ám ezek a lehetőségek nincsenek egyenlően jelen az unió területén, ami megnehezíti a közösségi stratégiai megközelítést;

D.

mivel a fiatal mezőgazdasági termelők létszámára és az európai mezőgazdaságban elfoglalt helyzetükre vonatkozó teljes és friss statisztikák hiánya sajnálatos, az Eurostat 2003-as adatai szerint pedig az Európai Unióban csak 7 % volt a 35 évesnél fiatalabb mezőgazdasági termelők aránya, és ez az arány csökken, miközben az élelmiszer-termelésnek a jövőben tovább kell növekednie; sajnálatát fejezve ki továbbá miatt;

E.

mivel a KAP közelgő felülvizsgálata („KAP állapotfelmérés”) lehetőséget ad arra, hogy a fiatal mezőgazdasági termelőknek juttatott támogatásokat jobban irányítsák, és ezt a lehetőséget nem szabad elszalasztani;

F.

mivel az Európai Unió élelmiszerellátási- és energiabiztonsága, az európai vidéki területek növekedése és foglalkoztatása, valamint a vidéki területek hosszú távon fenntartható igazgatása kapcsán előttünk álló kihívásoknak való megfelelés érdekében, a fiatal mezőgazdasági termelőknek életképes birtokokon és élhető környezetben kell tevékenykedniük;

G.

mivel többfunkciós szemléletre és olyan szilárd politikára van szükség, amely támogatást nyújt különösen a fiatal mezőgazdasági termelők számára;

H.

mivel a vidéki területek számára létfontosságú, hogy a fiatalok a mezőgazdasági üzemek tulajdonosaivá váljanak, mivel e területek többségén a mezőgazdaság továbbra is alapvető oszlopa a gazdasági tevékenységnek és a társadalom szövetének;

I.

mivel elsődleges fontosságú egy olyan európai stratégia, amely ösztönzi a fiatal mezőgazdasági termelők üzleti képzését;

J.

mivel a fiatal mezőgazdasági termelők igen dinamikusan hoznak döntéseket, valamint készek kockázatot vállalni, keresik a szinergiát és a kiegészítő jelleget, illetve a szokásos mezőgazdasági gyakorlaton túlmenően és azt meghaladva készek igen innovatív tervezési lehetőségeket végrehajtani;

K.

mivel annak ellenére, hogy a fiatal mezőgazdasági termelőket támogató különböző politikák hozzájárulnak az uniós mezőgazdasági ágazat új lendületéhez, az EU számára továbbra is kihívást jelent a mezőgazdasági üzemek tulajdonosainak generációváltása;

L.

mivel a mezőgazdasági ágazatban a fiatal mezőgazdasági termelők további nehézségekkel néznek szembe, például a magas indulási költségekkel, a jelentős adósságállománnyal, a kevés rendelkezésre álló gazdasággal, valamint a célzott képzések alacsony számával; mivel továbbá a mezőgazdasági politika egyre több felelősséget ró a termelőkre a környezetvédelemmel, az állategészségüggyel, az állatjóléttel, az élelmiszerbiztonsággal és a tájjelleg fenntartásával kapcsolatos kölcsönös megfeleltetési követelmények kapcsán;

M.

mivel a lisszaboni stratégia által kitűzött célok elérésének egyik alapvető feltétele egy fiatal és dinamikus mezőgazdasági ágazat;

N.

mivel a vidékfejlesztési támogatás új szabályozásával meg lehet valósítani a 2013. december 31-ig tartó programozást;

O.

mivel az EU területe 92 %-ban vidéki terület, míg a lakosság 50 %-a városokban, 50 %-a pedig vidéken él;

P.

mivel az unióban az élelmiszerek magas minőségének, az élelmiszerbiztonságnak és az EU önellátásának jövőbeni megőrzése érdekében generációváltásra van szükség;

1.

úgy véli, hogy a megreformált KAP egyik célkitűzéseként biztosítani kell a mezőgazdasági termelők jobb generációváltását, és hogy ennek elérése érdekében az első és a második pillér eszközei a fenntartható mezőgazdaság és a fejlett vidéki közösségek támogatása tekintetében különösen kiegészítik egymást;

2.

fenntartja, hogy a mezőgazdasági termelők generációváltása érdekében tett lépések alapvető fontosságúak a ma és a holnap uniós mezőgazdaságára váró élelmezési, energetikai és területi kihívások megoldása szempontjából; úgy véli, hogy ezeket nem lehet megoldani erős mezőgazdaság és nagyszámú uniós mezőgazdasági termelő nélkül, ha meg akarnak felelni a társadalom elvárásainak;

3.

kiemeli, hogy az Európai Unió új tagokkal történt kibővítése megerősítette a kulturális sokféleségét és növelte a termékválasztékot, és ideális lehetőséget kínál az uniós mezőgazdaság versenyképességének javítására, a folyamatos innovációra és a közösségi termékek minőségére összpontosítva, valamint kiemelve a termelők eredményeit az élelmiszerbiztonság igen fontos területén;

4.

úgy véli, hogy a fiatal mezőgazdasági termelőket segítő intézkedések kidolgozása és végrehajtása során különösen figyelembe kell venni az új tagállamok fiatal gazdálkodóinak helyzetét;

5.

felkéri ezért a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatokat egy olyan uniós minőségi címke bevezetése céljából, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy könnyen felismerjék a környezetvédelem, az állatjólét és az élelmiszerbiztonság terén hatályos szigorú uniós előírások szerint gyártott termékeket;

6.

megállapítja, hogy a minőség összefüggésében célkitűzéssé kell tenni a termelés és a termékek sokszínűségét;

7.

megállapítja, hogy a mezőgazdasági termelői generációk fiatalításának fő feltétele a földhöz való hozzáférés, tekintettel annak magas költségére;

8.

úgy véli, hogy a jövőben a generációváltás prioritásként való kezelésével a KAP célkitűzésévé kell tenni a mezőgazdasági tevékenységet választó fiatalok előtt álló akadályok felszámolását;

9.

kéri továbbá, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a nyilvánosság megismerhesse az európai mezőgazdasági modellt, valamint annak a környezetvédelem, az állatjólét és az élelmiszerbiztonság terén alkalmazott szigorú normáit;

10.

úgy véli, hogy a kibővített EU egyik fő ütőkártyája lehet a mezőgazdasági vállalkozásokat alapító vagy vásárló fiatalok indulásának elősegítése;

11.

felhívja a figyelmet arra, hogy továbbra is fennállnak a tevékenység megkezdésének magas költségeivel, ideértve a földterület vételárával vagy bérleti díjával, valamint a műszaki és logisztikai modernizációhoz szükséges folyamatos és jelentős tőkebefektetésekkel és humán ráfordításokkal kapcsolatos nehézségek, valamint hogy a műszaki és logisztikai modernizációhoz nem elegendő a berendezések és gépek vásárlása, hanem elengedhetetlen a kutatás és a kutatási eredményekhez való hozzáférés is;

12.

felkéri a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat egy termőföldbank létrehozásában a korai visszavonulás révén szabaddá váló földterületek alapján; úgy véli, hogy támogatásokat kell bevezetni a magas költségű és alacsony egyedi kihasználtságú berendezések és gépek közös megvásárlása érdekében;

13.

kéri, hogy vizsgálják felül az elindulási támogatás összegét, amely a bevezetése óta változatlan, és amely a jelek szerint már nincs összhangban a mezőgazdasági termelők szükségleteivel;

14.

hangsúlyozza, hogy a termőföld ára jelentős mértékben hozzájárul a fiatal mezőgazdasági termelők indulási nehézségeihez, és kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a földárak jelentős – részben a városfejlesztési nyomásból és spekulációból eredő – emelkedésének jelenségét;

15.

javasolja, hogy dolgozzanak ki olyan eszközöket, amelyek lehetővé teszik, hogy a mezőgazdasági területek átruházásakor a tevékenységüket megkezdő fiatal mezőgazdasági termelők prioritást élvezzenek a gazdaságukat növelő mezőgazdasági termelőkkel szemben, így különösen a korengedményes nyugdíjazás rendszere, a földterület halasztott megszerzéséhez nyújtott támogatás, fokozatos indulási mechanizmusok és a földek egy részének bérbevehetősége révén;

16.

megállapítja, hogy növelni kell a fiatal mezőgazdasági termelők indulását támogató politikák hatékonyságát és további olyan kritériumokat kell előírni a kedvezményezetti kategóriák prioritási sorrendjének megállapításához, amelyek objektív tényezőket vesznek figyelembe;

17.

sürgeti a Bizottságot, hogy a KAP állapotfelmérésre vonatkozó jogszabály-tervezetében tegyen javaslatot arra, hogy a vidékfejlesztésre vonatkozó szabályozásban a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatásokat foglalják bele a tagállami tervekben szereplő kötelező intézkedésekbe, s ezt kísérje az elindulási támogatások összegének növelése is;

18.

úgy véli, hogy az újonnan érkezőknek is részesülniük kell a fiatal mezőgazdasági termelőket támogató intézkedésekben, mivel fontos forrásai lehetnek az uniós mezőgazdaság megújításának; következésképpen hangsúlyozza, hogy a támogatásokat elsősorban az új gazdálkodóknak kell adni és nem azoknak, akik befejezik a tevékenységüket; kiemeli, hogy a gazdaságok átvételét támogató intézkedések nem eredményezhetik a verseny torzulását az újonnan érkezők és a mezőgazdasági termelők gyermekei között;

19.

megállapítja, hogy az EU területi kohéziójával kapcsolatos célkitűzés elérése érdekében különösen fontos a hátrányos helyzetű mezőgazdasági területek elnéptelenedésének megelőzése, valamint az indulás megkönnyítése az olyan fiatal mezőgazdasági termelők számára, akik állandó természeti hátrányoktól szenvedő területeken, például szigeteken és hegyvidéki területeken terveznek tevékenykedni, ahol magasabbak a fejlesztési, építkezési és közlekedési költségek, és ahol a kellő életképesség érdekében gyakran diverzifikálásra van szükség;

20.

felkéri a Bizottságot, hogy végezzen vizsgálatot a fiatal mezőgazdasági termelőknek szánt különféle nemzeti és uniós intézkedések hatékonyságával és hozzáadott értékével kapcsolatban, és 2009. július 1-jéig nyújtson be jelentést e témáról;

21.

megállapítja, hogy a fiatal mezőgazdasági termelők nagy része véli úgy, hogy a beruházási támogatások és a kamattámogatások a leghatékonyabb eszközei a vállalkozó szellem ösztönzésének és versenyhelyzetük erősítésének; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szenteljenek megfelelő figyelmet a támogatásoknak és szubvencióknak;

22.

felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a termelési jogok, az egységes támogatási jogosultságok és a támogatási jogok a kezdő fiatal mezőgazdasági termelőkre gyakorolt hatásait, mivel a generációk között ezek az intézkedések gyakran olyan konfliktusokat okoznak, amelyek megnehezítik a mezőgazdaságban dolgozni akaró fiatalok számára az e jogokhoz való hozzáférést; úgy véli, hogy a Bizottságnak minden szükséges következtetést le kell vonnia a KAP igazgatására vonatkozóan annak érdekében, hogy javítsák a fiatalok indulási lehetőségeit;

23.

megállapítja, hogy a gazdaságok átvételéhez kapcsolódó magasabb költségek és a problémás területeken jellemző indulási nehézségek jobb figyelembevétele érdekében emelni kell a támogatásokat 55 000 euró értékben korlátozó közösségi felső értékhatárt, továbbá három év helyett öt évben kell megszabni annak határidejét, hogy az indulás után megfeleljenek az előírásoknak;

24.

megállapítja, hogy a vidéki területeken igen gyakran a mezőgazdasági tevékenység az utolsó, megélhetést biztosító tevékenység, ezért szükség van a fiatal mezőgazdasági termelők indulását ösztönző intézkedésekre; hangsúlyozza azonban, hogy a gazdaságok életképességén túl gondoskodni kell arról is, hogy maga a vidéki környezet is vonzóbbá váljon az emberek számára, a közszolgáltatásokhoz (posta, iskola, közösségi közlekedés, egészségügyi szolgáltatások stb.) való egyenlő hozzáférés, a szolgáltatások (kereskedelem és kisipar, a kisgyermekeket és az idős embereket befogadó rendszerek, szociális és bérlakások stb.) fenntartása, valamint az elszigetelődés megakadályozását lehetővé tevő közösségi terek (kávéházak, kulturális és sportközpontok stb.) révén;

25.

hangsúlyozza, hogy fejleszteni kell azokat az eszközöket, amelyek lehetővé teszik a fiatal mezőgazdasági termelők számára, hogy képzés, szabadság, gyermek születése stb. esetén elhagyhassák gazdaságukat;

26.

üdvözli azt a rendelkezést, hogy a fiatal mezőgazdasági termelők indulási támogatásának odaítélését – még ha csak részleges indulásról van is szó – egy olyan üzleti terv önkéntes benyújtásától tegyék függővé, amely tartalmazza, hogy az új gazdaságban idővel milyen, a vidéki környezethez kapcsolódó, mezőgazdasági és nem mezőgazdasági tevékenység fejleszthető ki;

27.

javasolja, hogy az indulást ösztönző intézkedések rendszere tartalmazzon a fiatal mezőgazdasági termelőknek gazdaságokat bérbe adó tulajdonosok számára ösztönző intézkedéseket és/vagy az indulást követően akár tíz évig is adható bérleti támogatásokat;

28.

felhívja a figyelmet arra, hogy a tevékenységüket megkezdeni kívánó fiatal mezőgazdasági termelők nehezen jutnak finanszírozáshoz, továbbá hogy hasznos a kamattámogatások gyakorlata, amely lehetővé teszi a fiatal mezőgazdasági termelők számára, hogy túlzott eladósodás nélkül elindítsák és folytassák gazdálkodásukat;

29.

megállapítja, hogy nagyfokú eladósodottságuk és az indulási költségek magas összege miatt a fiatal mezőgazdasági termelőknek nagy nehézségekkel kell megküzdeniük a jó versenyhelyzet eléréséhez; következésképpen kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy találjanak újabb megoldásokat e konkrét problémákra;

30.

úgy véli, hogy a fiatal mezőgazdasági termelők vállalkozói szellemét átlátható, egyszerűsített és könnyített szabályozás bevezetésével kell támogatni, ekképpen csökkentve a kapcsolódó költségeket;

31.

úgy véli ezért, hogy a tagállamoknak és a regionális hatóságoknak meg kellene vizsgálniuk olyan rendelkezések bevezetésének vagy a meglévő rendelkezések javításának a lehetőségeit, amelyek lehetővé tennék, hogy az új mezőgazdasági termelőknek kedvezményes kamatozással indulási tőkét biztosítsanak;

32.

sajnálatát fejezi ki ugyanakkor a hitelhez jutáshoz szükséges biztosítékokhoz, a magas hitelkamatokhoz, a jogi és pénzügyi jellegű akadályokhoz, a szociális és adminisztratív terhekhez hasonló spekulatív jellegű vagy szerkezeti tényezők hatása miatt, amelyek akadályozzák a termőföldből, a munkából és a tőkéből származó jövedelemből való megfelelő megélhetést, és úgy véli, hogy elengedhetetlen megfelelő politikai intézkedések meghozatala ahhoz, hogy csökkenjenek a többletek és a verseny torzulásai;

33.

felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy új (adóügyi) intézkedések meghozatala révén segítsék a fiatal mezőgazdasági termelőket a gazdaságaik megvásárlása után őket terhelő kamatok viselésében; kéri a Bizottságot, hogy ennek érdekében nyújtson be konkrét javaslatokat a KAP állapotfelmérése keretében;

34.

kéri, hogy a mezőgazdasági ágazat versenyképességének javítása érdekében a fiatal mezőgazdasági termelőket támogató ezen intézkedések váljanak kötelezővé az 1698/2005/EK rendelet I. tengelye alapján előírt cselekvések keretében;

35.

ismételten hangot ad véleményének, miszerint a vidékfejlesztési intézkedéseknek közvetlenül a mezőgazdasági termelőket kell célozniuk;

36.

úgy véli, hogy a Bizottságnak meg kell vizsgálnia a vidékfejlesztési politika 2. és 3. tengelye alapján a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott egyedi pénzügyi támogatásokat, különösen a szociális infrastruktúra szempontjából és a vidéki régiók fiataljai foglalkoztatottságának növelése tekintetében;

37.

kéri, hogy emeljék az indulási támogatásokat a többfunkciós (mezőgazdasági és egyéb) tevékenységeket végző mezőgazdasági termelők javára annak érdekében, hogy mind a csak mezőgazdasági tevékenységeket gyakorló fiatal mezőgazdasági termelők, mind azok, akik e tevékenységeket a vidéki környezetben végzett egyéb jövedelemszerző tevékenységekkel egészítik ki, hozzáférhessenek a kezdeti indulási támogatásokhoz;

38.

felkéri a tagállamokat, hogy biztosítsák a kezdeti indulási támogatásokhoz való hozzáférést a bizonytalan helyzetben lévő fiatal – férfi és nő – tulajdonosok számára, akik csak e támogatások révén tudják oly módon fejleszteni gazdaságukat, hogy az – akár a mezőgazdasági tevékenységek által, akár azokat más jövedelemszerző tevékenységekkel kiegészítve – a rendelkezésre álló jövedelem és a munka szempontjából biztosíthassa számukra a megélhetést;

39.

úgy véli, hogy a fiatal európai mezőgazdasági termelőknek egyenlő feltételek mellett kellene tudniuk versenyezni egymással az EU-ban; kéri ezért az 1782/2003/EK tanácsi rendelet (3) jelenlegi 69. cikkének körültekintő felülvizsgálatát és ennek megfelelő végrehajtását annak érdekében, hogy megakadályozzák az uniós belső piacon a verseny torzulásait;

40.

kéri, hogy minden mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikát hozzanak összhangba az EU által a lisszaboni stratégia keretében meghatározott célkitűzésekkel annak érdekében, hogy a fiatal mezőgazdasági termelők dinamikus gazdasági környezetben gyakorolhassák tevékenységüket;

41.

úgy véli, hogy a KAP állapotfelmérése keretében ösztönözni kell a mezőgazdasági jövedelmek stabilizálását és biztonságossá tételét – mivel ez elengedhetetlen előfeltétele a mezőgazdasággal foglalkozó generációk megújításának – innovatív kockázat- és válságkezelési eszközök uniós szintű bevezetésével annak érdekében, hogy meg lehessen birkózni a piac változásaival és az árak nagyobb mértékű ingadozásával is;

42.

alapvető fontosságúnak tartja, hogy valóban egyszerűsítsék és jobban átláthatóvá tegyék a mezőgazdasági tevékenységet folytató fiatal mezőgazdasági termelőket támogató eszközök és intézkedések végrehajtását, abban az esetben is, ha a gazdaság életképessége érdekében e tevékenységeket kiegészítik a vidéki környezethez kapcsolódó, a mezőgazdaságitól eltérő egyéb tevékenységekkel;

43.

megjegyzi, hogy nem szabad hátrányos helyzetbe hozni azokat a fiatalnak már nem tekinthető mezőgazdasági termelőket, akik középtávon még aktívak maradnak, ám szintén új kihívásokkal szembesülnek;

44.

hangsúlyozza, hogy a jövő gazdálkodói részéről mutatkozó jelentős igény miatt folyamatosan fejleszteni kell a szakmai továbbképzést annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a tényleges tudástranszfert a mezőgazdasági kutatástól a gazdálkodásig;

45.

úgy véli, hogy az öröklési megállapodások tekintetében fontolóra kell venni a gazdaságok egységét jobban megőrző szabályozás kialakítását, a méret- és választékgazdaságosság megvalósításának célkitűzésével együtt; rámutat, hogy meg kell könnyíteni a nem a családi körhöz tartozó feleket megjelölő öröklési megállapodásokat annak érdekében, hogy meg lehessen őrizni a gazdaságokat és meg lehessen könnyíteni a mezőgazdasági tanulmányokat végzett fiatal vállalkozók számára a mezőgazdasági termelővé válást;

46.

úgy véli, hogy a nemzeti korengedményes nyugdíjazási mechanizmusok igénybe vételét ahhoz a feltételhez kellene kötni, hogy a nyugdíjba vonuló mezőgazdasági termelő gazdaságát fiatal mezőgazdasági termelő veszi át, vagy ilyen esetben további kedvezményt kellene adni a gazdaságát átadó termelőnek;

47.

úgy véli, hogy a gazdaságok elindítására és fejlesztésére vonatkozó általános terveknek a fiatal mezőgazdasági termelők jogállását elismerő egyedi intézkedéseket kell tartalmazniuk, ezáltal biztosítva a szociális jogok terén a férfiak és nők közötti egyenlőséget; ennek érdekében alapvetőnek tartja, hogy a vidéki területeken fenntartsák az olyan elengedhetetlen intézményeket, mint a bölcsődék, az óvodák és a családanyákat segítő szolgáltatások; ennek keretében nyomatékosan hangsúlyozza a mezőgazdasági termelőket segítő társak jogállására vonatkozó tájékoztatásnyújtás fontosságát is;

48.

hangsúlyozza, hogy a társadalmi és kulturális sajátosságok és sokszínűség kulcsfontosságú tényezők a termékpromóciós politikákban, ugyanígy az egy meghatározott földrajzi terület feltüntetése és a termelési módok kiválósága, amint azt az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott vagy címkézett mezőgazdasági termékek hírneve és sikere is mutatja;

49.

hangsúlyozza, hogy a táplálkozás terén az oktatás, amelyet a fiatal mezőgazdasági termelők tudnak nyújtani, elősegíti a helyes táplálkozási szokásokat az emberek és általánosabban a társadalom egészsége érdekében, és kiváltképp üdvözli az olyan kezdeményezéseket, mint amilyen például a Fiatal Mezőgazdasági termelők Európai Tanácsa (CEJA) „Tellus” programja vagy a „Schüler auf dem Bauernhof” (iskolások a vidéki gazdaságban) programhoz hasonló, országokon átnyúló kísérleti projekteket;

50.

kiemeli, hogy valamennyi képzési forma esetében szükség van konkrét táplálkozástudományi és dietetikai szakismeretekre;

51.

úgy véli, hogy népszerűsíteni kell a mezőgazdasági termelői szakmát és az általa a termelői tevékenységen túlmenően a társadalomnak nyújtott szolgáltatásokat annak érdekében, hogy több fiatalt – különösen nem mezőgazdasági környezetből származó fiatalokat – vonzzanak ebbe a szakmába;

52.

úgy véli, hogy a mezőgazdasági termelői szakma előmozdítása együtt jár azzal is, hogy megfelelőbben tájékoztassák a közvéleményt, vagyis a fogyasztókat a KAP tartalmáról az egészségügyi, környezeti és állatjóléti követelmények tekintetében, a támogatások feltételhez kötéséről, a multifunkcionalitásról, az uniós termékek minőségéről, az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez való hozzájárulásról, az élelmezési önállóságról és a világ 2050-re várhatóan kilenc milliárdot elérő népességének élelmezésével kapcsolatos jövőbeni kihívásokról;

53.

kéri, hogy erősítsék meg a közösségi preferenciát annak érdekében, hogy az európai fogyasztók számára biztosítható legyen az általuk vásárolt termékek egészségügyi és környezeti minősége, illetve támogassák az uniós mezőgazdasági termelőket olyan harmadik országok versenyével szemben, amelyekben az egészségügyi, környezeti és szociális követelmények betartása nem áll hasonló szinten;

54.

úgy véli, hogy a fiatal mezőgazdasági termelőket a legjobb körülmények közé kell helyezni annak érdekében, hogy hasznukra fordítsák a mezőgazdasági tevékenységgel előállított termékek és szolgáltatások iránti kereslet nagyobb rugalmasságát, valamint a világszerte felemelkedő piacok többoldalú megállapodások megkötése reményében tanúsított fokozottabb nyitottságát; ezért úgy véli, hogy fontos, hogy a Bizottság a WTO keretében tárgyaljon egy olyan megállapodásról, amely elegendő mozgásteret ad a mezőgazdasági termelőknek ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak a harmadik országokkal szemben, és ekképpen biztosítsanak jövőt a fiatal mezőgazdasági termelőknek; alapvető fontosságúnak tartja, hogy ennek keretében foglalkozzanak a nem kereskedelmi jellegű megfontolásokkal is;

55.

úgy véli, hogy a fiatal mezőgazdasági termelőknek egyenlő feltételek mellett kellene tudniuk szembenézni a külföldi versenytársakkal; ezért kéri a Bizottságot, gondoskodjon arról, hogy a több- és kétoldalú kereskedelmi tárgyalások során adjanak prioritást a nem kereskedelmi jellegű megfontolások – mint behozatali követelmények – elismerésének;

56.

megjegyzi, hogy a közép- és hosszú távú programozás részeként a mezőgazdasági termelők új nemzedéke vállalja felelősségét az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, a környezet partnereként cselekszik és a környezetet kímélő alternatív energiaforrások szolgáltatásával – különösen a biomassza-termeléssel és biogázt termelő üzemek működtetésével – aktívan hozzájárul a környezet megóvásához és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez;

57.

megjegyzi, hogy a fiatal mezőgazdasági termelők előtt kettős kihívás áll, ugyanis egyrészt végre kell hajtaniuk a mezőgazdasági gyakorlatok javítását, valamint azokat egyaránt fenntarthatóbbá és működőképesebbé kell tenniük, másrészt pedig helyre kell állítaniuk a mezőgazdaság alapvető szerepét a környezetvédelem szempontjanak kezelésében, s ezáltal vezető szerepet kell játszaniuk az éghajlatváltozás elleni küzdelemben; hangsúlyozza, hogy ennek érdekében szakpolitikára és intézkedésekre van szükség a fiatal mezőgazdasági termelők számára hosszú távú és fenntartható távlatok nyújtásához, és pénzügyileg támogatni kell a környezet megóvása érdekében kifejtett erőfeszítéseiket;

58.

megállapítja, hogy a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás kizárólagos példái a fotoszintézis révén szén-dioxid megkötésére képes gazdasági tevékenységnek, és ez méginkább szükségessé teszi a mezőgazdasági tevékenységek fenntartását;

59.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a KAP reformjával összhangban orientálják a mezőgazdasági kutatást, támogassák a technológia-átadást és javítsák a mezőgazdasági termelőknek a termelési módokra és eszközökre vonatkozó kutatási eredményekhez és legújabb újításokhoz való hozzáférését; úgy véli, hogy az uniós mezőgazdasági termelőknek könnyebben kell hozzájutniuk a kutatási eredményekhez azáltal, hogy létrehozzák a kutatásból származó adatok cseréjének hálózatait, továbbá nemzeti és uniós szinten összehangolják a kutatásokat;

60.

megállapítja, hogy feltétlenül szükség van a tudomány és alkalmazói közötti cserére annak érdekében, hogy átültessék a gyakorlatba a kutatási eredményeket, és hogy a kutatás kielégítse a mezőgazdasági ágazat igényeit;

61.

hangsúlyozza, hogy az Uniónak gazdasági (a termelékenység javítása) és környezetvédelmi (a „zöld” gyakorlatokra vonatkozó ismeretek naprakésszé tétele) érdeke, hogy jobban támogassa a mezőgazdasági termelők egész életen át tartó képzését; különösen ösztönzi a fiatal mezőgazdasági termelők EU-n belüli mobilitását támogató programokat (például a Leonardo-programot); külön kiemeli, hogy létre kell hozni olyan eszközöket, amelyek lehetővé teszik a fiatal mezőgazdasági termelők számára, hogy az ilyen képzések időtartamára elhagyhassák gazdaságukat;

62.

javasolja, hogy a fiatal mezőgazdasági termelők számára hozzanak létre egy, a bevált mezőgazdasági gyakorlatok cseréjét szolgáló programot;

63.

szükségesnek tart egy olyan csereprogram létrehozását a fiatal mezőgazdasági termelők számára, amely megkönnyítené a bevált gyakorlatok megosztását, valamint egy olyan képzési hálózat kialakítását, amelyen belül központi szerepű az olyan kérdésekről nyújtott tájékoztatás, mint például a fenntarthatóság, a bioenergia, az éghajlatváltozás vagy a versenyképesség; úgy véli, hogy ezeknek a kezdeményezéseknek fel kell készíteniük a fiatal gazdálkodókat arra a feladatukra, hogy választ adjanak a mezőgazdaságban és az élelmiszer-ágazatban jelentkező új kihívásokra;

64.

kéri olyan kísérleti projekt kidolgozását, amely elősegíti a fejlődő országokban és az EU-ban élő fiatal mezőgazdasági termelők közötti csereprogramokat, melyek lehetővé teszik a számukra, hogy első kézből megismerhessék egymás piacainak működését, technológiahasználatát, valamint a fennálló éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodásuk módszereit;

65.

javasolja, hogy az EU-ban gondoskodjanak az egy adott földrajzi területhez vagy kulturális hagyományhoz kapcsolódó termelési módszerek megőrzéséről, tökéletesítéséről és terjesztéséről;

66.

úgy véli, hogy a mezőgazdasági földtulajdon megtartásának témája szorosan kapcsolódik a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához, és olyan politikát kell folytatni, amely lehetővé teszi, hogy a földterületek kijelölésekor előnyben részesítsék a pályakezdő fiatalokat; felkéri a Bizottságot, hogy készítsen jelentést a mezőgazdasági tulajdonnal kapcsolatos problémakörről a gazdaságok fiatalok által történő átvételének szemszögéből;

67.

azon a véleményen van, hogy hatékonyabban kell segíteni a társasági formában történő pályakezdést az erre irányuló olyan egyedi intézkedések végrehajtása révén, amelyek nem csak az indulás költségeit csökkenthetik az érintett fiatalok számára, hanem lehetővé teszik a gazdaságok életképességét növelő munkaszervezést is;

68.

nagyobb rugalmasság bevezetését javasolja az indulási és átruházási eljárásokba a következő eszközök révén: fokozatos indulás, a tevékenység megkezdését tervező személy korábbi szakmai tapasztalatai érvényesítésének figyelembevétele – amennyiben nem rendelkezik a megkívánt szintű képzettséggel –, mentesség a korhatárra vonatkozó követelmény alól megvalósítható indulási terv benyújtása esetén, különösen a hátrányos helyzetű mezőgazdasági övezetekben, stb.;

69.

úgy véli, el kell fogadni az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy az indulástámogatási rendszer keretében támogassák, kísérjék és tanácsokkal lássák el a fiatal mezőgazdasági termelőket, célkitűzésként határozva meg a sikeres indulások számának növelését és ezzel párhuzamosan a tevékenységgel való felhagyás és a csődbe jutás eseteinek csökkentését vagy megszüntetését;

70.

javasolja a város és vidék közötti párbeszéd európai évének létrehozását;

71.

felkéri a Bizottságot, hogy átfogóan támogassa a mezőgazdasági tevékenység megkezdését tervező fiatalokat megbízható politika, valósághoz igazodó adminisztratív eljárások és a vállalkozások irányításához nyújtott maximális támogatás alkalmazásával;

72.

kéri a Bizottságot, hogy kellő időben nyújtson be időközi jelentést a fiatal mezőgazdasági termelők helyzetéről, valamint folytasson konzultációt a fiatal mezőgazdasági termelők érintett szervezeteivel;

73.

hangsúlyozza, hogy a fiatal mezőgazdasági termelőknek az indulásuk utáni években támogatást kell nyújtani, továbbá külön tartalékalapot kell létrehozni azzal a céllal, hogy segítséget kapjanak az indulás során előre nem látható körülményekkel való megbirkózáshoz, így például a termést károsító szélsőséges időjárás vagy a költségek jelentős növekedése esetén;

74.

felhívja a Bizottságot, hogy tanulmányozza az innovatív termelési technikák és a gazdaságirányítás terén bevált gyakorlatoknak az összes új uniós mezőgazdasági termelő közötti megosztását lehetővé tevő módszereket;

75.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.