(10)

A regionális halászati irányítószervezetek által nem szabályozott területeken található veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák feltérképezése folyamatban van, így e tekintetben viszonylag kevés tudományos ismeret áll rendelkezésre. A fenékhalászati eszközök lebocsátási mélységének meghatározása elővigyázatossági védelmi vonalat biztosít a vízoszlopon belüli mélytengeri koralloknak és szivacsoknak. Az 1 000 m-es mélység megfelelő védettségi fokot biztosító, ésszerű választás, ugyanakkor lehetővé teszi a tengerfenéken élő fajok, például a sekélyebb vizekben élő szürke tőkehal és kalmár halászatának folytatását. Ez a mélységi korlátozás megfelel a rendelet értelmében meghatározott területalapú intézkedések folyamatos fejlesztésének, ami arra irányul, hogy teljes védelmet biztosítson azon helyszíneknek, ahol ismert vagy valószínű a veszélyeztetett ökoszisztémák jelenléte.

(10)

A regionális halászati irányítószervezetek által nem szabályozott területeken található veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák feltérképezése folyamatban van, így e tekintetben viszonylag kevés tudományos ismeret áll rendelkezésre.

(12a)

(1)

Ez a rendelet azokra a közösségi halászhajókra alkalmazandó, amelyek fenékhalászati eszközökkel végeznek halászati tevékenységet a nyílt tengeren.

(1)

Ez a rendelet azokra a közösségi halászhajókra alkalmazandó, amelyek fenékhalászati eszközökkel végeznek halászati tevékenységet a nyílt tengeren, amennyiben ezek az eszközök a halászati műveletek szokásos lefolyása során érintkeznek a tengerfenékkel .

a)

az ilyen halászati tevékenységek szabályozására illetékes regionális halászati irányítószervezet illetékessége vagy megállapodás hatálya alá tartozó területek;

a)

az ilyen halászati tevékenységek szabályozására jogilag illetékes regionális halászati irányítószervezet illetékessége alá tartozó területek;

b)

„veszélyeztetett tengeri ökoszisztéma”: bármely tengeri ökoszisztéma, amelynek sajátos szerkezetét és funkcióját – a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek és az elővigyázatosság elve alapján – nagy valószínűséggel veszélyezteti a halászati műveletek során a fenékhalászati eszközökkel való fizikai érintkezés által okozott károsodás; többek között ide tartoznak a zátonyok, fenékhegyek, hidrotermikus források, hidegvízi korallzátonyok és hidegvízi szivacsok ;

b)

„veszélyeztetett tengeri ökoszisztéma”: bármely tengeri ökoszisztéma, amelynek sajátos szerkezetét és/vagy funkcióit nagy valószínűséggel veszélyezteti valamely külső tényező hatása ;

c)

„fenékhalászati eszközök”: fenékvonóhálók, kotróhálók, fenékhez rögzített kopoltyúhálók, fenékhez rögzített horogsorok, rákcsapdák és csapdák.

c)

„fenékhalászati eszközök”: tengerfenékkel érintkező halászati eszközök, azaz fenékvonóhálók, kotróhálók, fenékhez rögzített kopoltyúhálók, fenékhez rögzített horogsorok, rákcsapdák és csapdák.

b)

a célfajokat,

b)

a célfajokat , illetve azokat a fajokat, amelyek a járulékos fogás részeit képezhetik ,

c)

c)

d)

a tengerfenék topográfiai profiljának összetételét a tervezett halászati területen.

d)

a tengerfenék topográfiai profiljának összetételét a tervezett halászati területen abban az esetben, ha annak az államnak az illetékes hatóságai, amelynek zászlaja alatt a hajók közlekednek, még nem rendelkeznek ezekkel az információkkal .

da)

(2)

Az illetékes hatóságok azt követően állítják ki a különleges halászati engedélyt, hogy értékelték a hajó tervezett halászati tevékenységeinek lehetséges hatásait, és megállapították, hogy ezek a tevékenységek valószínűleg nem járnak jelentős káros hatásokkal a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra.

(2)

Az illetékes hatóságok azt követően állítják ki a különleges halászati engedélyt, hogy értékelték a hajó tervezett halászati tevékenységeinek lehetséges hatásait, és megállapították, hogy ezek a tevékenységek valószínűleg nem járnak jelentős káros hatásokkal a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra. A különleges halászati engedély érvényessége nem lehet hosszabb, mint a halászati tervé .

(4)

Az illetékes hatóságok a (2) bekezdésben említett értékelés elvégzése során elővigyázatossági kritériumokat alkalmaznak. Amennyiben kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy a káros hatások jelentősek-e vagy sem, a valószínűsített káros hatásokat a tudományos szakvélemény alapján jelentősnek kell tekinteni. 5.

(4)

Az illetékes hatóságok a (2) bekezdésben említett értékelés elvégzése során elővigyázatossági kritériumokat alkalmaznak.

(1)

Amennyiben a halászati műveletek során valamely halászhajó veszélyeztetett tengeri ökoszisztémára bukkan , a halászatot azonnal abbahagyja vagy az érintett területen kívül folytatja. A műveleteket csak akkor folytatja, ha a 4. cikk (1) bekezdésében előírt halászati tervben megjelölt területen belül már legalább 5 tengeri mérföldnyire került a szóban forgó helyszíntől.

(1)

Amennyiben a 4. cikk rendelkezéseinek megfelelően hozott intézkedések ellenére a 12. cikk értelmében a fedélzeten tartózkodó tudományos megfigyelő elégséges bizonyítékot talál arra vonatkozóan, hogy a halászati műveletek során valamely halászhajó vélhetően veszélyeztetett tengeri ökoszisztémára bukkanhatott, a hajó a halászatot azonnal abbahagyja vagy az érintett területen kívül folytatja. A műveleteket csak akkor folytatja, ha a 4. cikk (1) bekezdésében előírt halászati tervben megjelölt területen belül már legalább 5 tengeri mérföldnyire került a szóban forgó helyszíntől.

(2a)

(3)

A halászhajó minden ilyen felfedezésről késedelem nélkül jelentést tesz az illetékes hatóságnak, pontos információkat szolgáltatva a felfedezés jellegéről, helyéről, idejéről és bármely egyéb fontos körülményéről.

(3)

A halászhajó bármilyen ilyen felfedezésről késedelem nélkül jelentést tesz az illetékes hatóságnak, pontos információkat szolgáltatva a felfedezés jellegéről, helyéről, idejéről és bármely egyéb fontos körülményéről, az illetékes hatóság pedig haladéktalanul jelentést tesz a Bizottságnak és a tagállamoknak .

(3a)

(1)

A veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák biztos vagy valószínűsíthető előfordulására vonatkozóan rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek alapján a tagállamok meghatározzák azokat a területeket, amelyeket lezárnak a fenékhalászat elől azokban a régiókban, ahol halászhajóik tevékenykednek. A tagállamok késedelem nélkül megtiltják hajóik számára az e területekre való belépést, és a 13. cikkel összhangban jelentést nyújtanak be a Bizottságnak .

(1)

A veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák biztos vagy valószínűsíthető előfordulására vonatkozóan rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek alapján a tagállamok meghatározzák azokat a területeket, amelyeket lezárnak a fenékhalászat elől azokban a régiókban, ahol halászhajóik tevékenykednek. A tagállamok késedelem nélkül megtiltják hajóik számára az e területekre való belépést, és az alkalmazott tilalomról haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot. A Bizottság ezeket az információkat késedelem nélkül eljuttatja a többi tagállamhoz.

(1)

Minden tagállam tudományos megfigyelőket rendel ki azokra a hajókra, amelyek számára a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott különleges halászati engedélyt állítottak ki . A megfigyelők a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott halászati terv végrehajtása során figyelemmel kísérik a hajó halászati tevékenységeit.

1.

A tagállamok által kiadott, a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott különleges halászati engedéllyel rendelkező hajók közül egy reprezentatív mintát alkotó hajócsoport tudományos megfigyelőt vesz fel a fedélzetére. A tudományos megfigyelők számát a Bizottság határozza meg a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság javaslata alapján, a halászati terület és a halászati módszer függvényében. A fedélzetre felvett tudományos megfigyelők száma arányos a tagállamoktól különleges halászati engedélyt kapott hajók számával. A Bizottság az egyes halászati időszakokat követően ügyel a tudományos megfigyelők hajók közötti cserélődésére. A tudományos megfigyelők a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott halászati terv végrehajtása során nyomon követik a hajó halászati tevékenységeit , és végrehajtják az e cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatokat .

(3a)

aa)

(2)

A Bizottság késedelem nélkül továbbítja az (1) bekezdésben említett jelentésben szereplő információkat az illetékes tudományos testületeknek.

(2)

A Bizottság késedelem nélkül továbbítja az (1) bekezdésben említett jelentésben szereplő információkat az illetékes tudományos testületeknek, valamint az ezekre az információkra igényt tartó tagállamoknak .