52007DC0405

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 6.7.2007

COM(2007) 405 végleges

ELSŐ JELENTÉS AZ EURÓPAI ÉRTÉKPAPÍR BIZOTTSÁGNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) és a harmadik országok nemzeti, általánosan elfogadott számviteli alapelvei (GAAP) közötti közelítésről {SEC(2007) 968}

1. BEVEZETÉS ÉS JOGALAP

Ez a jelentés a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) és Kanada, Japán és az USA nemzeti, általánosan elfogadott számviteli alapelvei (GAAP) közötti közelítéshez kialakított munkatervekre összpontosít. Tartalmaz továbbá némi előzetes tájékoztatást egyes más harmadik országoknak a közelítéssel kapcsolatos erőfeszítéseiről is.

Ezt a közelítés ütemtervéről szóló jelentést az Európai Bizottság által bizonyos nemzetközileg elfogadott számviteli standardok szerint készült információk harmadik országbeli kibocsátók által történő felhasználásával kapcsolatosan 2006. december 4-én elfogadott két jogi intézkedés írja elő.[1]

A nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002 európai parlamenti és tanácsi rendelet (az „IAS rendelet”) szerint a 2005 januárjától kezdődő pénzügyi évekre a valamelyik tagállam szabályozott piacára bevezetett és az Európai Unió valamely tagállamának joga szerint szabályozott társaságoknak összevont éves beszámolójukhoz az EU által átvett IFRS-t kell alkalmazniuk („elfogadott IFRS”).

Az Európai Unióban elfogadott IFRS használatának követelményét a kibocsátási tájékoztatókról szóló rendelet[2] kiterjesztette az értékpapírjaikat az EU-ban nyilvánosan forgalomba hozó harmadik országbeli kibocsátókra, az átláthatósági irányelv[3] pedig az EU-n belüli szabályozott piacon értékesített értékpapírokkal rendelkező harmadik országbeli kibocsátókra is. Ezen irányelvek szerint a kibocsátóknak pénzügyi információikat vagy az IFRS, vagy egy harmadik országnak az elfogadott IFRS-szel „egyenértékű” nemzeti számviteli standardjai (harmadik országbeli GAAP) szerint kell elkészíteniük. Ezekre a követelményekre eredetileg vonatkozott egy átmeneti mentesítés, 2007. január 1-jéig.

Ezt követően, látva Kanada, Japán és az USA nemzeti számviteli standardjainak kialakítói és más jogalkotók által tett erőfeszítéseket és figyelembe véve az IFRS-hez való közelítés érdekében tett, már folyamatban lévő biztató erőfeszítéseket, megállapodás történt arról, hogy ezt az időpontot további két évvel el kell halasztani. Ezért 2006. december 4-én a Bizottság elfogadta a két fent említett jogi intézkedést, amelyek szerint harmadik országbeli kibocsátók továbbra is használhatják a harmadik országbeli GAAP-t, a kibocsátási tájékoztatókról szóló rendelet alkalmazásában minden, 2009. január 1-je előtt benyújtott, az átláthatósági irányelv alkalmazásában pedig minden, 2009. januárját megelőzően kezdődő pénzügyi évre.[4]

A 2009-ig tartó időszakban a kibocsátási tájékoztatókról szóló (az 1787/2006/EK rendelet által módosított) rendelet 35. cikke és az átláthatósági irányelvre vonatkozó határozat 2. cikke szerint a Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell az Európai Értékpapír Bizottságot és az Európai Parlamentet a közelítés állapotáról, valamint az EU-ban honos kibocsátókra vonatkozó egyeztetési követelmények eltörlésének állásáról.

2. AZ EGYENÉRTÉKűSÉG MEGHATÁROZÁSA

Annak megállapítása céljából, hogy egy harmadik országban a GAAP „egyenértékű” az IFRS-szel, az egyenértékűség alkalmas definíciójának meghatározása döntő fontosságú eleme az ezen a területen folyó munkának. A kibocsátási tájékoztatókról szóló rendeletnek és az átláthatósági irányelvre vonatkozó határozatnak megfelelően a Bizottságnak ki kell alakítania az egyenértékűség definícióját, létre kell hoznia egy egyenértékűségi mechanizmust, majd meg kell állapítania a harmadik országbeli GAAP egyenértékűségét, egy megadott ütemterv szerint. Ezek a jogi intézkedések megkövetelik, hogy a Bizottság e kérdések mindegyikét illetően konzultáljon a CESR-rel. Az első konzultációt követően az egyenértékűségre a CESR a következő definíciót javasolta:

Az egyenértékűség alkalmazásában a befektetőknek képeseknek kell lenniük arra, hogy hasonló döntésre jussanak, függetlenül attól, hogy az IFRS-en vagy egy harmadik ország GAAP-jén alapuló pénzügyi kimutatásokat biztosítanak-e számukra.

Ez a definíció a CESR 2005. júniusi, az USA-beli, kanadai és japán GAAP egyenértékűségéről szóló szakvéleményéből származik. Ebben a szakvéleményben a CESR kifejtette, hogy az egyenértékű nem jelenti azt, hogy azonos. A CESR azzal számolt, hogy a harmadik országbeli GAAP és az IAS/IFRS közötti bizonyos különbségek eltérő befektetési döntéseket nem eredményeznének. Kiindulópontként a Bizottság úgy véli, hogy ez a definíció az egyenértékűség definiálásához megfelelő kritériumokat biztosít.

3. HARMADIK ORSZÁGBELI GAAP HASZNÁLATA AZ EURÓPAI UNIÓBAN

A CESR jegyzékbe foglalta az olyan kibocsátók által használt, harmadik országbeli számviteli elveket, amelyeknek értékpapírjaival jelenleg az EU-ban egy szabályozott piacon kereskednek. A CESR szerint az EU szabályozott piacain kereskedésre bevezetett értékpapírokkal rendelkező kibocsátók teljes számán belül a harmadik országbeli GAAP-t használó, harmadik országbeli kibocsátók mintegy 5,8%-ot képviselnek.

Amikor az alábbi táblázatot elkészítette, a CESR jelezte, hogy egyes kibocsátók esetleg egynél többször szerepelnek, amennyiben egynél több országban vannak bevezetett értékpapírjaik és/vagy ugyanabban vagy több tagállamban különféle értékpapírfajtákat vezettek be.

Nemzeti GAAP: | Harmadik országbeli, valamely EU-n belüli szabályozott piacra bevezetett, ezeket a számviteli elveket használó kibocsátók száma |

Argentína | 5 |

Ausztrália | 17 |

Brazília | 4 |

Kanada | 45 |

Chile | 1 |

Kína | 20 |

Kolumbia | 1 |

Egyiptom | 10 |

Hong Kong | 2 |

India | 70 |

Indonézia | 2 |

Izrael | 8 |

Japán | 84 |

Libanon | 3 |

Malájzia | 3 |

Mexikó | 2 |

Marokkó | 1 |

Új-Zéland | 2 |

Pakisztán | 1 |

Peru | 3 |

Fülöp-szigetek | 3 |

Oroszország | 14 |

Szingapúr | 2 |

Dél-Afrika | 9 |

Dél-Korea | 30 |

Svájc | 4 |

Thailföld | 4 |

Tunézia | 1 |

Törökország | 7 |

USA | 233 |

Venezuela | 1 |

Zambia | 1 |

Zimbabwe | 1 |

Összesen | 594 |

Forrás: CESR

Ez nem mindenre kiterjedő tájékoztatás, mivel a CESR a vonatkozó adatokat az összes uniós szabályozott piacra nem tudta megszerezni.[5]

4. FRISSÍTÉSEK A KANADAI, JAPÁN ÉS USA-BELI GAAP KÖZELÍTÉSÉRőL AZ IFRS-HEZ

USA GAAP

A Bizottság egyik fő célkitűzése, hogy eltörölje az EU-beli kibocsátókra vonatkozó US GAAP egyeztetési követelményt. A SEC ütemtervet dolgozott ki az egyeztetési követelmény megszűnéséhez vezető intézkedésekről, és kijelentette, hogy bár fontos bizonyos számszerűsíthető előrehaladást felmutatni az elsőbbséget élvező kérdésekben, a célkitűzés eléréséhez nincs szükség meghatározott konvergenciamutatóra.

2006 elején az Egyesült Államok Pénzügyi Számviteli Standardok Testülete (FASB) és a Nemzetközi Számviteli Standardok Testület (IASB) egyetértési megállapodást kötött (megállapodás), amely felvázolja az US GAAP és az IFRS közötti közelítés munkaprogramját. A megállapodás a közelítés munkáját két fő kategóriára osztja, az elvégzéséhez szükséges várható időkeret függvényében. Rövid távon a közelítési munka célja az, hogy 2008-ig megállapodásra jussanak, vajon a kisszámú kulcsfontosságú területen meglévő nagyobb különbségeket egy vagy több standardalkotási projekttel kell-e eltávolítani, és ha így van, akkor azokon a területeken a munkát vagy annak érdemi részét el kell végezni. A megvalósítás üteme általában kielégítőnek mondható. A rövid távot meghaladó időszakra a megállapodás előírja, hogy a két testület dolgozzon közösen és érjen el lényeges haladást 2008-ig más fontos területeken, ahol a jelenlegi gyakorlatot „javításra érdemesnek” tekintik. Ezek legtöbbjénél a munka olyan ütemben halad, hogy az ütemterv követelményeit kellő időben teljesíteni lehet. Ebbe beleértendő a konszolidálási projekt is.

A CESR előzetes tájékoztatást adott Kanada, Japán és az Egyesült Államok közelítési munkaprogramjaiban elért haladásról, ahol a CESR 2005-ös tanácsát vették alapul, és jelzik mind a jelenlegi, mind a 2007/2008-ra várható fejleményeket. Ugyanakkor a CESR jelentésében[6] hangsúlyozottan szerepel az a kitétel, hogy az jelenleg még nem tekinthető a közelítés területén való előrelépés értékelésének vagy felmérésének, sokkal inkább az aktuális helyzetre vonatkozó, a nyilvános forrásból hozzáférhető infromációkra építő pillanatfelvételnek.

A technikai szakvélemény a fő különbséget a konszolidáció körének területén (IAS 27) azonosította, ahol ennek orvoslására kiegészítő kimutatást javasol. A Konszolidációk projekt szerepel a közelítési programban, a vitaanyag 2007 nyarára készül el, a nyilvános tervezet pedig 2008 második felében.

Egyéb, a technikai szakvéleményben beazonosított lényeges különbségek (vagyis olyan különbségek, ahol a hatások számszerűsített ismertetését javasolták a helyzet orvoslására) a következőkkel voltak kapcsolatosak: IFRS 3 – Üzleti társulások, IAS 28 – Társult vállalkozásokban lévő befektetések (a számviteli politikák egységessége), IAS 36 – Eszközök értékvesztése, IAS 38 – Immateriális javak (Fejlesztési költségek aktiválása) és IAS 41 – Mezőgazdaság (Különbségek konkrét mezőgazdasági tételek valós értékében). Az Üzleti társulások már szerepel a közelítési munkaprogramokban, és a végleges standardok 2007-ben várhatók. Az IAS 36 – Eszközök értékvesztése és az IAS 38 – Immateriális javak szintén szerepelnek a közelítési munkaprogramokban, ezek azonban jelenleg a munkatársi kutatás szakaszában tartanak és az ütemezésre egyértelmű jelzés még nincs. Az IAS 28 – Társult vállalkozásokban lévő befektetések és az IAS 41 – Mezőgazdaság jelenleg a közelítési programban nem szerepelnek.

A SEC 2006-ban kezdte vizsgálni az uniós társaságok első IFRS-en alapuló pénzügyi kimutatásait. A SEC tisztviselői azóta feljegyzik észrevételeiket, „információkérés” formájában, amikor a dolgok nem voltak számukra egyértelműek. A kérdések többnyire a pénzügyi kimutatásokban adott tájékoztatás bemutatására és közzétételére vonatkoznak.

A CESR és a SEC 2006. augusztus 2-án egy megállapodásban rögzített közös munkatervet tett közzé. Ez a munkaterv fontos lépést jelent a szabályozó hatóságok közötti operatív és felügyeleti együttműködés megvalósításában, melynek célja az IFRS, illetve az US GAAP következetes végrehajtása. Ezenkívül a Financial Reporting Council (FRC, pénzügyi beszámolási szabályozó testület), a SEC és a brit Financial Services Authority (FSA, Pénzügyi Szolgáltatási Hatóság) 2007. április 25-én jegyőkönyet írt alá e munkaprogram SEC és CESR általi végrehajtásáról azt illetően, ami az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban nyilvánosan jegyzett kibocsátók IFRS alkalmazására vonatkozó tájékoztatási kötelezettségével kapcsolatos.

2007 áprilisában az éves rendes EU-USA csúcstalálkozó keretében mindét fél egyetértett, hogy intézkedéseket kell hozni a szabályozási normák minőségi alapelvek alapján történő közelítése, egyenértékűvé tétele, illetve kölcsönös elismerése érdekében. Kiemelt hangsúllyal fog szerepelni azon feltételek javítása, amelyek lehetővé teszik az U.S. GAAP és az IFRS mindkét jogrendszerbeli elismerését. E megállapodás megerősítéseként az Egyesült Államok elnöke, az Európai Tanács elnöke és a Bizottság elnöke április 30-án a pénzügyi beszámolókra vonatkozó alábbi nyilatkozatot tartalmazó megállapodást írt alá:

"Pénzügyi piacok . Azon feltételek előmozdítása, illetve biztosítása, amelyek biztosítják, hogy az USA nemzeti számviteli alapelvei és a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok 2009-ig vagy lehetőleg még előbb mindkét jogrendszerben egyeztetés nélkül elismerhetők legyenek.[7]"

Egy áprilisban kiadott sajtóközleményt[8] követően a SEC 2007. június 20-án bejelentette azon javaslatát, amely szerint a külföldi kibocsátók IFRS alapú pénzügyi beszámolóit egyeztetési kötelezettség nélkül lehetne benyújtani[9]. A véleményezési időszak időtartamát a szövetségi közlönyben (Federal Register) történő közzététel napjától számított 75 napban határozták meg.

Ugyanezen sajtóközleményben annak lehetőségét is felvetették, hogy a SEC az Egyesült Államokban bejegyzett vállalkozások számára lehetővé tehetné, hogy azok a pénzügyi beszámolók készítésénél az US GAAP helyett az IFRS-t alkalmazzák.

Japán GAAP

2005 márciusában a Japán Számviteli Standard Testület (ASBJ) és az IASB közös (közelítési) projektet indított, amelynek végső célja a japán GAAP és az IFRS közötti konvergencia elérése. Ennek a projektnek a során a két GAAP közötti különbségek csökkentése érdekében az ASBJ felgyorsította a japán számviteli standardok felülvizsgálatát. Ennek a megközelítési módnak megfelelően az ASBJ és az IASB „rövid távú projekteket” és „hosszú távú projekteket” határoztak meg. A rövid távú projektek az ütemezés szerint 2008 elején zárulnak le. A hosszabb távú projekteknél – mint a bevétel megjelenítése, a teljesítményekről szóló beszámolás (a pénzügyi kimutatások bemutatása), az immateriáliák (ideértve a K+F-kiadásokat), a konszolidációs kör (ideértve a speciális célokra létrejött egységeket, „SCE”), a tárgyi eszközök értékvesztése és a nyugállománnyal kapcsolatos juttatások – az ASBJ úgy döntött, hogy (kutatási) projekteket indít a munkának az IASB és az FASB által működtetett projektekkel való összehangolása érdekében.

A Bizottság kérésére a CESR előzetes tájékoztatást adott a közelítési munkaprogramokban elért haladásról, jelezve mind a jelenlegi, mind a 2007/2008-ra várható fejleményeket. A CESR által beazonosított, vagy valamely közelítési projektre kiválasztott problémák jegyzéke ennek az anyagnak a 2. mellékletét képezi.

A CESR által 2005-ben beazonosított huszonhat probléma körül három volt olyan, amelyeket úgy soroltak be, hogy azok kiegészítő kimutatásokat igényelnek. Ez a három probléma és a közelítéssel kapcsolatos várható előrehaladásuk a következő:

1. Üzleti társulások (az érdekeltségek egyesítésének módszere)

2006 decemberében egy projektcsoportot hoztak létre. A kutatási beszámoló kiadása 2007 harmadik negyedévében várható. Ennek a kutatási beszámolónak a megvitatásától függően egy vitaanyag 2007 negyedik negyedévében adható ki. Egy nemrégiben a Tokiói Értéktőzsde által készített felmérés azt mutatja, hogy a 2006. szeptember 30-án végződő pénzügyi év első felében az érdekeltségek egyesítésének módszerét nem minden üzleti társulás esetében alkalmazták.

Ez a tény minden bizonnyal hatással lesz az érdekeltségek egyesítése módszer újbóli megfontolására.

2. Konszolidációs kör (a SCE-kkel kapcsolatos fokozott közzététel és konszolidálásuk)

Erre a problémára létrejött egy technikai bizottság, és ezzel kapcsolatban tanácskozásokat kezdeményeztek.

Ami a közzététellel kapcsolatos tanácskozásokat illeti, az ABSJ 2007. március 23-án kiadta az „Útmutatás bizonyos speciális célú egységekkel kapcsolatos közzétételhez” c. anyagot, amely a 2007. április 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évekre hatályos. Ami a konszolidációs körrel kapcsolatos mérlegeléseket illeti, egy vitaanyag kiadására 2007 végén kerül sor.

Megjegyzendő, hogy a közelítési folyamat más területeken is előrehaladt:

- Az IAS 2, Készletek területén és a LIFO- (utoljára bevételezve, először kiadva) módszer használatának kérdésében az ASBJ 2007 januárjában projektcsoportot hozott létre, azzal a céllal, hogy 2008 elején döntésre jussanak.

- Az IAS 36, Eszközök értékvesztése tekintetében az ASBJ 2007 januárjában projekcsoportot hozott létre. A projektcsoport célul tűzte ki, hogy kutatási beszámolóját az ASBJ-nek 2007 végére benyújtja.

- Ami az IAS 38 Immateriális javak és a fejlesztési költségek aktiválásának kérdését illeti, az ASBJ arra számít, hogy 2007 végére ad ki egy vitaanyagot.

- A számviteli politikák egységessége (külföldi leányvállalatok és társult vállalatok)

A gyakorlati problémákkal foglalkozó munkacsoport (PITF) 18. kiadványát követően (2006. május), a külföldi leányvállalatokra vonatkozó és az anyavállalatokra vonatkozó számviteli politikák érdemben egységessé váltak. A 18. sz. PITF 2008 áprilisától alkalmazandó (korábbi alkalmazása javasolt). Ami a társult vállalkozásokat illeti, az ASBJ 2007 januárjában projekcsoportot hozott létre. A tanácskozások alapján nyilvános tervezet kiadására 2007 végén kerülhet sor.

Az Európai Bizottság és a japán FSA (pénzügyi szolgáltatások felügyelete) szakértőinek első két számviteli ülésén a munkaprogram haladását vitatták meg. A projektterv szerint 2008 januárjában 16 projekt vagy alprojekt közül 7 éri el a végleges projekt állapotát és 2 (esetleg 5) kerül a testület szintjén történő véglegesítést célzó megvitatás fázisába.

Kanadai GAAP

2006 januárjában a Kanadai Standard Testület (AcSB) úgy döntött, hogy a kanadai nyilvános beszámolási kötelezettség alá tartozó vállalkozások pénzügyi beszámolásában az IFRS-re tér át. A nyilvános beszámolási kötelezettség alá tartozó vállalkozások fogalma a tőzsdén jegyzett társaságokat és az olyan egységeket foglalja magában, amelyek a nyilvánosságtól gyűjtenek forrásokat, mint például a bankok és a biztosítótársaságok.

Az AcSB 2006. június 30-án közzétett, az IFRS-nek a kanadai GAAP keretébe történő beépítését szolgáló megvalósítási tervét 2011. január 1-jétől hajtják végre. Ezt a határidőt 2008. március 31-ig véglegesítik, az elért haladás jelenleg folyó áttekintését követően.

5. KÖZELÍTÉSI MUNKA MÁS HARMADIK ORSZÁGOK RÉSZÉRőL

Kínai GAAP

2006 februárjában a Kínai Népköztársaság pénzügyminisztériuma (a „PM”) hivatalosan bejelentette az Üzleti vállalkozások számviteli standardjának („standardok”) kiadását. Ezek a standardok szinte minden, a jelenlegi IFRS által tárgyalt témával foglalkoznak, bár jeleznek bizonyos kivételeket az IFRS-hez képest. Ezek a standardok, amelyek 2007. január 1-jétől hatályosak, az összes, tőzsdén jegyzett kínai vállalat számára kötelezőek. A többi kínai vállalkozásnak is javasolják, hogy alkalmazzák ezeket a standardokat.

A PM és az IASB nyugtázta, hogy a közelítés folyamatban van. A PM megnevezett néhány számviteli problémát, amelyek hasznosak lehetnek az IASB számára abban, hogy a jelenlegi, a kapcsolt felekkel folytatott ügyletek területét érintő IFRS-projektekben – különösen az „állami ellenőrzés alatt álló vállalkozások mentessége” kérdésben – (az IASB 2007. február 22-én tett közzé egy nyilvános tervezetet), a közös irányítás alatt álló egységek közötti vállalati kapcsolatok és a valós érték mérése terén megtalálja a megoldásokat.

2006 novemberében Kína pénzügyminisztériuma kiadott egy korlátozott végrehajtási útmutatás t a 2006 februárjában elfogadott 38, üzleti vállalkozások számára készült, a kínai tőzsdei társaságok 2007. évi pénzügyi beszámolóiban már alkalmazandó számviteli standard közül 32-re. A PM útmutatása jelenleg csak kínai nyelven áll rendelkezésre.

Indiai GAAP

2006 márciusában az indiai miniszterelnök bejelentette, hogy kormánya új, átfogó társasági jogszabályokat vezet be, amelyek magukban foglalják az indiai számviteli standardoknak az IFRS-szel való összehangolását. Az új törvény a meglévő, 50 éves indiai társasági törvényt váltja fel, és célja a nagyobb átláthatóság és a hatékony irányítás elősegítése.

Az Indiai Bejegyzett Könyvvizsgálók Intézete (ICAI) munkacsoportot hozott létre a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok teljeskörű, változtatás nélküli, indiai standardokként történő alkalmazásával kapcsolatos lehetőség megvizsgálására. Az IFRS Indiában történő alkalmazásáról tanulmányt készítenek.

Orosz GAAP

Az orosz tőzsdei társaságoknak az IFRS-re történő áttéréséről a kormány döntése 2002-ben megszületett. E tervnek megfelelően Oroszországban a tőzsdei cégektől megkövetelték, hogy konszolidált pénzügyi kimutatásaikat 2004-től kezdődően az IFRS felhasználásával készítsék el. A csoport tagjainak egyedi társasági beszámolói továbbra is az orosz GAAP szerint készültek volna. A bankok esetében az önálló bankoktól is megkövetelik, hogy az orosz GAAP szerinti kimutatások mellett az IFRS szerinti pénzügyi kimutatásokat is készítsék el. Jelenleg csak a bankoknak kell konszolidált beszámolójukat az IFRS szerint, egyedi beszámolóikat pedig a helyi GAAP szerint elkészíteniük. 2005 óta nem történt előrelépés a tőzsdei társaságokkal szembeni, a beszámolók IFRS szerinti elkészítésére vonatkozó követelmény tekintetében; a társaságok beszámolóikat a helyi (orosz) GAAP szerint készítik el, amelyben még mindig vannak bizonyos különbségek az IFRS-hez képest. A kötelező GAAP mellett egyes tőzsdei társaságok, önkéntes alapon, az IFRS (vagy az US GAAP) szerint is beszámolnak.

6. KÖVETKEZTETÉSEK

Ehhez az első jelentéshez a Bizottság biztatást kapott Kanada, Japán és az USA hatóságainak a közelítési programok alapján elvégzendő munkára vonatkozó ütemterveiből.

Az USA tekintetében a Bizottság tudomásul veszi a közelítésben elért haladást. A Bizottság üdvözli továbbá a SEC-tisztviselők nyilatkozatait, amelyekben kifejtik, hogy ők „nem akarják diktálni az IFRS értelmezését” [10] és megjegyzi, hogy az európai kibocsátók által benyújtott IFRS szerinti pénzügyi kimutatások felülvizsgálata során ebben az első évben figyelmüket a bemutatásra és a közzétételre összpontosították. Az USA és az EU között április 30-án létrejött megállapodás nyomán a Bizottság üdvözli továbbá a SEC azon tervezett szabályváltozásokra vonatkozó bejelentését,, amelyek lehetővé teszik az IFRS alapú pénzügyi kimutatások egyezetetési kötelezettség nélküli benyújtását. A Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít a SEC által a US GAAP-val való egyeztetési követelmény eltávolítását célzó saját ütemtervvel kapcsolatban végzett munkának, és ez az egyik fő téma lesz a Bizottság 2008 áprilisában elkészülő jelentésében. Miután az EU és az USA egyenértékűségre vonatkozó menetrendjeinek egyeztetése megtörtént, mindkét félnek lehetősége van a másik jogrendszerbeli fejlemények részletes nyomon követésére. Ezzel összefüggésben egyértelműen az Európai Bizottság és a SEC közötti együttműködés elményítésére van szükség. A Bizottság és a SEC tisztviselői között rendszeres találkozókat kell szervezni az álláspontok kialakítása és az események összegző értékelése érdeben.

Az egyeztetési kötelezettség fokozatos felszámolásának lehetősége jelentős mértékben függ a szabályozó hatóságok között meglévő bizalomtól és kommunikációtól is. A szabályozó hatóságok közötti együttműködést és kölcsönös tájékoztatást tovább kell fejleszteni, ennek szellemében a Bizottság teljes körűen támogatja a SEC és a CESR munkaprogramját, beleértve az IFRS végrehajtásáról folytatott párbeszédet. Mivel az IFRS alapelveken alapuló szabvány, a szabályozóknak teljes mértékben tekintetbe kell venniük nemzetközi partnereik IFRS alkalmazására és betartatására (szankcionálására) vonatkozó álláspontját, és szigorúan törekedniük kell arra, hogy óvakodjanak az ellentmondásos következtetések levonásától.

Japánt illetően üdvözlendő az „ASBJ projektterv” 2006. októberi közzététele, amelyben kifejezetten a közelítéssel kapcsolatos projektekre összpontosítottak. Amikor az ASBJ projekttervét közzétették, az elsődleges hangsúlyt a 2007 vége előtt elvégzendő munka feltérképezésére, valamint a közelítés állapotának 2008 elején történő elérésére vonatkozó esélyek tisztázására fordították. Elsődlegességet kaptak az azzal a 26 problémával kapcsolatos kezdeményezések, amelyek orvoslását a CESR tanácsolta szakvéleményében a Bizottságnak, 2005-ben. A Bizottság számára biztatóak ezek a pozitív fejlemények, de hangsúlyozza, hogy a közelítési tevékenységeknél az ütemet tartani kell (bizonyos területeken pedig gyorsítani is). A munkaprogramban meghatározott célkitűzések elérése érdekében a japán hatóságoknak továbbra is fenn kell tartaniuk a közelítési tevékenység magas intenzitását, továbbá pontos és teljes körű tájékoztatást kell nyújtaniuk az eredményekkel kapcsolatban, beleértve az esetleges be nem tartott határidőket. A program nagyratörő, de a célkitűzések elérése fontos alap az egyenértékűség eldöntéséhez.

A Bizottság üdvözli azt a 2006-os kanadai bejelentést, hogy az IFRS-t elfogadják a kanadai nyilvános beszámolási kötelezettség alatt álló vállalkozások pénzügyi beszámolásához és hogy ennek az átállásnak az időpontjaként 2011. január 1-jét jelölik meg. A Bizottság bízik abban, hogy 2008-ban megerősítést nyer ez vagy egy még korábbi időpont, illetve az IFRS-re való áttérésre, az IFRS-nek a kanadai GAAP-be történő beépítésére megadott határidő.

Ami Kínát illeti, pozitív lépés, hogy ezek a standardok szinte minden, a jelenlegi IFRS által tárgyalt témával foglalkoznak (bár jeleznek bizonyos kivételeket az IFRS-hez képest). A Bizottság a kínai hatóságokat a munka folytatására biztatja, és üdvözölné, ha lenne egy részletes menetrend, amely meghatározza a közeljövőben megvalósítani kívánt főbb szakaszokat.

Indiában biztató, hogy az indiai számviteli szabályoknak az IFRS-hez való hozzáigazításával kapcsolatos döntéshez egy újonnan létrehozott munkacsoport társult, amelynek feladata annak a lehetőségnek a tanulmányozása, hogy az IFRS-t teljes egészében átvegyék. A Bizottság üdvözölné, ha az IFRS módosítások nélküli átvételére vonatkozó tervekkel kapcsolatban, és különösen a közeljövőre betervezett egyes főbb szakaszok elérésére kitűzött határidőkről további tájékoztatást kapna.

Ami Oroszországot illeti, a nemrégiben az orosz hatóságokkal folytatott megbeszélések megerősítik, hogy a kormány továbbra is napirenden tartja azokat a döntéseit, hogy az orosz tőzsdei társaságok térjenek át az IFRS-re és hogy az orosz GAAP-t igazítsák hozzá a nemzetközi standardokhoz. A Bizottság reméli, hogy a jelenlegi gondok, amelyek ezt a munkát lelassították, hamarosan megoldódnak. A Bizottság üdvözölné, ha további felvilágosításokat kapna arról, hogy milyen lehetőségek vannak a munka mielőbbi folytatására, valamint arról, hogy amikor a munka ismét megindul, milyen határidők lesznek az orosz GAAP és az IFRS közötti összhang megteremtésére.

A Bizottság – a kibocsátási tájékoztatókról szóló rendelet 35. cikkének (5A) bekezdésében és az átláthatósági irányelvre vonatkozó határozat 2. cikkének (2) bekezdésében előírt módon – továbbra is figyelemmel kíséri a közelítésben elért haladást a kanadai, a japán és az USA-beli GAAP tekintetében és erről rendszeresen tájékoztatja az Európai Értékpapír Bizottságot és az Európai Parlamentet. A közelítéssel kapcsolatos problémák szerepelnek a szabályozási párbeszéd megbeszélésein, és a munkatársak szintjén rendszeres kapcsolat van a Bizottság és az érintett harmadik országok hatóságai között. A Bizottság az Európai Értékpapír Bizottságot és az Európai Parlamentet rendszeresen tájékoztatja a szabályozási megbeszélések alakulásáról és a kibocsátási tájékoztatókról szóló rendelet 35. cikke (5A) bekezdésének c) pontjában és az átláthatósági irányelvre vonatkozó határozat 1. cikkének c) pontjában jelzett egyéb harmadik országoknak az IFRS-hez való közeledésében elért haladásról. Az ilyen rendszeres tájékoztatás a kibocsátási tájékoztatókról szóló rendelet 35. cikkének (5B) bekezdése és az átláthatósági irányelvre vonatkozó határozat 2. cikkének (3) bekezdése szerinti kötelezettség.

Az EU a legnagyobb olyan jogrendszer, amely az IFRS-t alkalmazza, ennek megfelelően alapvető érdeke fűződik a globális standardok létrehozására irányuló munkához. A Bizottság ezért üdvözöl minden olyan kezdeményezést, amely az IFRS globális standarddá történő továbbfejlesztését készíti elő.

Mellékletek: IASB - FASB ütemterv, Projektterv a japán számviteli standardok fejlesztésére vonatkozóan, Kanadai munkaprogram a közelítéshez.

[1] A 2006. december 4-i 1787/2006/EK bizottsági rendelet és a 2006. december 4-i 2006/891/EK bizottsági határozat („az átláthatósági irányelvre vonatkozó határozat”).

[2] A 2004. április 29-i 809/2004/EK bizottsági rendelet („ a kibocsátási tájékoztatókról szóló rendelet ”). Ez a rendelet a 2003. november 4-i 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („a kibocsátási tájékoztatókról szóló irányelv”) végrehajtásáról szól.

[3] A 2004. december 15-i 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (az „átláthatósági irányelv”).

[4] Lásd a 2006/891/EK bizottsági határozat 1. cikke és az 1787/2006/EK bizottsági rendelettel módosított, a kibocsátási tájékoztatókról szóló rendelet 35. cikkének (5A) bekezdése.

[5] A CESR tagjai is mintegy 130 harmadik országbeli kibocsátót azonosítottak, amelyek jelenleg valamelyik tagállam nemzeti GAAP-ját használják (pl. az Egyesült Királyság GAAP-ját).

[6] A CESR szakvéleménye az Európai Bizottság részére a kanadai, japán és amerikai szabványosítási szervezetek munkaprogramjáról, az egyenértékűség meghatározásáról , valamint az EU tőkepiacain harmadik országok által jelenleg használt GAAP-ok jegyzékéről (2007. március 6.).

[7] Framework For Advancing Transatlantic Economic Integration Between The European Union And The United States Of America - Annex 2 Lighthouse Priority Projects

[8] A 2007. április 24-i 72/2007-SEC sajtóközlemény

[9] A SEC 2007. június 20-i nyílt ülése

[10] John A. White beszéde, igazgató, Vállalatfinanszírozási részleg (SEC), London, 2007. január 15.